Mesterséges tudat

Ropolyi László

ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék1518 Budapest, Pf. 32.

ropolyi@hps.elte.hu

Az előadás gondolatmenete

Mesterséges tudat nincs Ami valóságosan nincs, az még létezhet, pl.

úgy mint egy elemzés tárgya A nem-létező létezővé válik

Mesterséges tudat van Ami valóságosan van, az akár nem-létező is

lehet, pl. úgy mint egy technikai aktus tárgya A létező nem-létezővé válik

Mesterséges tudat van is és nincs is: virtuális létező

Természetes és mesterséges

Arisztotelész a természetről és a természetesről

7 megközelítés - tartalmazza magában a mozgás és nyugalom elvét - az ami teremhet, a termés, és a természet

ami természetes az természet is, és viszont

Arisztotelész a mesterségességről és a mesterségesről

adott és alkotott létezők természet műve vs. (mester)ember műve – szónok, művész,

mérnök tudomány és technika – episztémé és techné,

szükségszerűség és szabadság ami alkotott az mesterséges, és viszont

Természetes és mesterséges?

A természet, mint alkotó mozgás, termés, (ki)fejlődés megszemélyesített természet

Az alkotás (technika) természete az alkotott termék természete technikai meghatározottságok

A lét és a létező nem egységes/nem homogén

természetes és mesterséges nem abszolút kategóriák lehetőség szerinti és valóságos lét: virtualitás

Virtualitás és nyitottság

Lehetőség szerinti és valóságos lét elválaszthatóak – legalább az elemzés számára

Virtuális és nyitott lét az egymástól elválaszthatatlan lehetőség és valóság nyitottság: lehetőség és valóság a valóságra

vonatkoztatva virtualitás: lehetőség és valóság a lehetőségekre

vontakoztatva

Virtualitás és reprezentáció a jel mint virtuális létező

Jel, információ, tudás, tudat

Jel: önmaga és ugyanakkor valami mást is reprezentál „kettős látás”, két kontextus, interpretáció virtuálisan a reprezentált „intencionalitás”

Információ: minden (jelként) interpretált létező az interpretáció szabadsága – bármi jelölhet bármit

Tudás: reflektált reprezentáció az információ ismeret is (a kontextusok együttlétezése, a jel és jelölt

összetartozása, a közöttük létesített interpretáció fennállása reprezentálódik) - qualia

bizonyos információk, azaz ismeretek tudásnak tekinthetők: a szükségszerűség ismeretének, ha adott kontextusok, ill. interpretáció szükségszerűen áll fenn.

Tudat: kontextus-generátor, a lét és létezők inhomogenitás-érzékelő szerve

Tsuda, Érdi, Aradi: az agy mint hermeneutikai készülék

A tudat természete(ssége) és a tudat mestersége(ssége) Tudat és szabadság

ismeret és tudás: tudást az interpretáció szabadsága tesz lehetővé

a megismerés kötött, szabad és kevert stratégiái természetes és mesterséges

Tudat és tökéletlenség kontextus-vesztés és kontextus-keresés - gondolkodás a korlátosság és tökéletlenség dicsérete (Koch Sándor) természetes és mesterséges, önszerveződés

Duális kontextusok és dualizmus a lét inhomogenitása vagy virtuális dualizmus virtualitás, nyitottság és a lehetőség/valóság „dualizmusa” a kontextusok virtuális természete

A tudat természete(ssége) és a tudat mestersége(ssége) Szubjektivitás vs. objektivitás

az individuális interpretáció megosztása az interpretáció mindig individuális – de befolyásolható kommunikáció, mint a tudat-tartalmak megosztása ami „fizikailag” nem megosztható, az virtuálisan igen

Kommunikáció és kultúra kommunikáció, mint a közösség-építés technikája az interpretáció feletti uralom technikái a kultúra, mint értékrend és mint elvont kontextus-generáló természetes és mesterséges tudat: individuum és kultúra

Tudat és kultúra az interpretációs szabadság szabályozása/korlátozása természet(es) és mesterséges (tudás), önszerveződés

A létező mesterséges tudat

A kontextus-generálás forrásai közösség, szocializáció, nevelés, kultúra szabályozott interpretációs praxis individuum vs. személyiség öntudat (az individuális szabadság visszavétele)

Szociálkonstruktivizmus vs. fenomenológia a Dreyfus-Collins vita az „embodiment”

természetéről „embodiment” mint interpretációs kényszer

Pierre Lévy: Kiberkultúra

Gépi tudat

Az interpretáció szabadsága tipikusan nem – nincs gépi tudat beépített interpretációs eljárások számítógépekben interpretáció és cselekvés

Az interpretáció „implementáció-függetlensége”

önszerveződő technikai rendszerek

Globális „agyak” (társadalom, hálózatok, stb.) az Internet mint globális agy Internetspecifikus intellektuális tevékenységek olvasás, gondolkodás, szemantikus web, stb.

Konklúzió

Mesterséges tudat

- vagy természetes létezők interpretációs praxisának mesterséges szabályozása,

- - vagy mesterségesen létrehozott létezők

interpretációs praxisának szabályozatlansága

következtében jöhet létre és maradhat fenn.