Mezőgazdaság a 18.

Században

Fejezetek I. A Veszteségek mérlege

II. A XVIII. század első fele: A teljes pusztulás pótlása, a korábbi szint elérése

III. A magyar mezőgazdaság talpra állása a XVIII. Században

1. A század derekán 2. A század második felében

I. A Veszteségek mérlege

Magyarország Népsűrűsége 1720-ban

Sopron – 32 fő / km2

Küküllő – 33 fő / km2

Mindkét hely a Hódoltságon kívül

A Magyar és az Európai népesség aránya 1500-

ban, és 1700-ban

1500-ban 1700-ban

- nagy arányú csökkenés

II. A XVIII. század első fele: A teljes pusztulás pótlása, a korábbi szint elérése

A Népességnövekedés forrásai

Természetes szaporodás Belső vándorlás Bevándorlás

(alárendeltek) (jelentős) (nagymértékben)

Önkéntes Szervezett betelepülés betelepítés

III. A magyar mezőgazdaság talpra

állása a XVIII. században A század derekán:

fő termény a gabona bab ; borsó ; lencse len ; kender csekély termelés

~ A faekével szántó kisnemes

III. A magyar mezőgazdaság talpra

állása a XVIII. században A század második felében:

3 nyomásos gazdálkodás elterjedése megnő a vetésterület kapás növények térhódítása jobbágytelkeken szőlőtermesztés kukorica ; burgonya nincs éhínség dohány ; cukorrépa piacra való termelés

Állattenyésztés

A Volt Királyi Magyarország A Volt Hódoltsági területén területeken- istállózás fokozott - rideg és fél rideg állat-takarmánytermelés tartás- szürkemarha tarka változat - szarvasmarha ; juh- Merinói juh - istállózó tartás- Mangalica- Nagyobb lovak

Állattenyésztés

lónemesítés

valamint méhészkedés és selyemhernyó tenyésztés

~ Magyar ló és lovasa

Vége~ Készítette: László Réka 11/F2009.10.30.