mezőgazdasági őstermelő adózásának alapvető szabályai‘l-jobb-nav... · gazdálkodó...

Mezőgazdasági őstermelő

adózásának

alapvető szabályai

2016.

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? (1)

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése szerint

(Szja tv. 3. § 18. pont) mezőgazdasági őstermelő az e tevékenysége

tekintetében:

● nem egyéni vállalkozó magánszemély,

● aki betöltötte a 16. életévét,

● a saját gazdaságában az Szja tv.6. számú mellékletében felsorolt

termékek előállítását végzi,

● őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve

● az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként

bejegyzett magánszemélyt.

Belföldön található saját gazdasággal rendelkező !

Az őstermelői tevékenységet egyidejűleg nem lehet egyéni vállalkozóként végezni.

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? (2)

Mezőgazdasági kistermelőnek az az őstermelő tekinthető, akinek az

adóévben - jogszabály alapján kapott támogatás összegével

csökkentett - őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem

több 8 millió forintnál (Szja tv. 3. § 19. pont).

Az őstermelői tevékenység - amennyiben általános forgalmi adó

alanyiságot eredményez - adószám birtokában gyakorolható azzal,

hogy az adószám bármelyik megyei (fővárosi) adó- és

vámigazgatóságtól igényelhető.

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül (őstermelő

esetén) a saját gazdaságban történő :

→növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés,

→a termékfeldolgozás akkor, ha az saját gazdaságban történő

alapanyag felhasználásával történik,

→egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése,

→a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás,erdei

haszonvétel.

2013. január 1-jétől ide kell érteni:

a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés

keretében történő párlatkészítést (pálinkafőzést) is.

A kistermelői élelmiszer-termelés

Az Szja tv. 6. számú mellékletének II./C/3. pontja szerint

mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a külön

jogszabályban meghatározott kistermelői élelmiszer-termelés,

előállítás és értékesítés is.

A kistermelői élelmiszer-termelés,-előállítás és –értékesítés feltételeit

az 52/2010. (IV.30.) FVM rendelet szabályozza.

Őstermelésből származó bevételnek minősül az az összeg is:

● amely e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt termékek

értékesítéséből származik, és azt

● végső fogyasztónak, helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó

egységnek értékesíti a magánszemély, a hivatkozott rendeletben

foglalt feltételek szerint.

Saját gazdaság fogalma

Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély

rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt

eszközöket is), a termelés szervezése és – a vetőmag bértermelés, a

bérnevelés, a bérhízlalás és a kihelyezett állat tartása esetének

kivételével – a termelés eredményének felhasználása felett.

Bérelt föld és eszköz esetén is megvalósul a rendelkezési jogosultság.

Az őstermelő saját gazdaságában lévő földterületeknél háromféle

használati jogcímet különböztetünk meg:

saját,

a bérelt és

az ún. egyéb címen használat.

Az őstermelői igazolvány

Az őstermelői igazolvány része az adóévre hitelesített értékesítési

betétlap, amely egyben bevételi nyilvántartásnak is minősül,

amennyiben az adózó bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett.

(Szja tv. 3. § 18. pont)

A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII.28.) Korm.

rendelet:

Az igazolvány kiadására a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (a továbbiakban:

NAK) jogosult.

Közhiteles nyílvántartást a NÉBIH vezeti.

A mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata alapján legfeljebb három

adóévre az igazolvány kiadásával egyidejűleg értékesítési betétlap is

kiadható.

Az őstermelői igazolvány akkor érvényes, ha az igazolvány és a hozzá

tartozó betétlap egyidejűleg hatályos.

A közös őstermelői igazolvány (1) A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához tett nyilatkozatát

kiegészítheti a közös háztartásban élő családtagjaival tett együttes nyilatkozattal,

mely szerint a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet közös őstermelői

igazolvány kiváltásával kívánják folytatni. (Szja tv. 78/A. §)

Közös háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel

vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége.

Közös háztartásban élő családtag: a mezőgazdasági őstermelő házastársa,

egyenes ágbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét

vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is).

Szja tv. 78/A. § (2a) bekezdés

A közös igazolvány kiváltásakor minden egyes családtagnak az őstermelői

jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania (az általános forgalmi adó

és a személyi jövedelemadó tekintetében).

A közös őstermelői igazolvány (2)

Ha a magánszemélyek közös őstermelői igazolvány alapján folytatják

a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, úgy az e tevékenységükből

elért bevételeiket és költségeiket létszámarányosan meg kell osztaniuk.

A bevételek és költségek igazolására a közös őstermelői

tevékenységben résztvevő bármelyik magánszemély nevére kiállított

bizonylat egyenértékű.

Közös őstermelői tevékenység folytatása esetén elég egy nyilvántartást

vezetni a bevételekről és a költségekről, ugyanakkor e tevékenységgel

összefüggő adókötelezettségnek külön-külön kell eleget tenni.

A közös őstermelői igazolvány (3)

Amennyiben a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi

adó tekintetében (az adószámmal rendelkező tagok) az őstermelői

tevékenység után nem azonos adózási módot választottak, akkor:

→az őstermelésből származó bevétel és költségek családtagok

közötti egyenlő felosztására nincs mód,

→a bevétel után annak kell adóznia, aki azt kézhez kapta, mellyel

szemben csak az adózó nevére kiállított bizonylatok alapján

számolható el költség.

Ügyfél azonosító: külön-külön (2007. évi XVII. tv. 9/B. § )

(támogatáshoz, adókedvezményhez)

Az igazolvány és az értékesítési betétlap

használatának fontosabb szabályai

Az őstermelőnek negyedévenként kell az adatokat

bejegyeznie a bevételi nyilvántartásba:

- amit nem kifizetőtől kapott,

- amit a kifizető nem jegyzett be.

Negyedévente: összesítés (az adóelőleg fizetés miatt)

Év végén: lezárás.

Áfa alany: nem elég az értékesítési betétlap,

pénztárkönyvet kell vezetnie.

A családi gazdaság és a családi gazdálkodó fogalma

(1)

2014. január 1-től:

a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.

törvény.

Családi gazdaság fogalma: a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi

gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem.

Családi gazdálkodó: a családi gazdaságot vezető természetes személy.

A családi gazdaság nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat a

családi gazdaság központja szerinti illetékes kormányhivatal

földművelésügyi igazgatósága látja el.

[ családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről,

működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001.

(XII.30.) Korm. rend. 2. § (1) bekezdés]


(2)

Mező-, erdőgazdasági tevékenység:

a növénytermesztés, a kertészet, az állattartás, a méhanya nevelés, a halászat, a

haltenyésztés, a szaporító anyag termesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás

és a kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás.

Kiegészítő tevékenység:

falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás,

takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása,

dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység

során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása,

nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett

termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a

mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.


(3)

Gazdálkodó család tagjának minősül a családi gazdálkodó, annak

házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a

gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke,

szülője, nagyszülője, testvére.

(gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is

érteni kell)

Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó család tagjának tekinthető

életkortól függetlenül valamennyi felsorolt személy, tehát nem

feltétel a legalább 16 éves életkor betöltése.

Belépés napja: az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének

napja!


(4)

A családi gazdálkodó és említett családtagja a családi gazdaság

nyilvántartási számát az adózással összefüggő valamennyi iraton

(bevalláson) köteles feltüntetni.

A családi gazdálkodó a közös mezőgazdasági őstermelői tevékenységet

folytatókra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával köteles

eljárni az adókötelezettsége megállapításakor.

Az adókötelezettséget érintő változást (a választott adózási módot) be kell

jelenteni az adóhatósághoz a családi gazdaság nyilvántartásba vételétől

számított 15 napon belül.

A kiegészítő tevékenységből származó jövedelem után annak kell adóznia,

aki azt folytatja önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozás keretében.


(5) További gyakorlati tudnivalók

►A gazdálkodó család tagjai tételes költségelszámolás választása

során az őstermelői tevékenységből származó jövedelmüket

csökkenthetik annak a veszteségnek az összegével, amelyet a családi

gazdaság nyilvántartásba vétele előtt határoltak el.

►Amennyiben a gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból,

a bevételt és a költségeket a kilépés időpontjával fel kell osztani a

családtagok között. A továbbiakban a bevétel és az igazolt költség

már csak a csökkent létszám alapulvételével osztható fel az adóév

végén a családi gazdaság tagjai között.

A kiválás időpontjában fennálló vevői tartozásokból befolyt összeget

a megállapodásban foglaltak szerint kell figyelembe venni a családi

gazdaságban vagy a kivált tagnál.

A jövedelem meghatározása

A magánszemély az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből

háromféle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelemét.

1. A 10 százalék költséghányad alkalmazása: ha nem kíván költségeivel

tételesen elszámolni. A bevétel része a tevékenységgel összefüggésben

kapott költségtérítés is.

2. Tételes költségelszámolás: ha költségként a bevételszerző

tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel

megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben

ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt kiadás, továbbá a korábbi

évekről áthozott veszteség vehető figyelembe, valamint folytatható a

már megkezdett értékcsökkenési leírás elszámolása.

3. A jövedelem átalányban történő megállapítása.

Átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem is az

összevont adóalap része.

A költségek elszámolása

Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül

összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása

érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás

minősül.

Amennyiben az őstermelő olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke

alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója

az Áfa tv.-ben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a

kiadás igazolására kizárólag az Áfa tv. szerinti bizonylat (ide nem értve a

nyugtát) alkalmas, egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat

alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához

szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét)

is.

Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolni, amely

tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi

adatot. Erre alkalmas lehet például az adásvételi szerződés.

Kistermelői költségátalány

Az igazolt költségeken felül a tételes költségelszámolást

alkalmazó mezőgazdasági kistermelő a korrigált bevételének

40 százalékát - igazolás nélkül - kistermelői költségátalány

címén elszámolhatja költségként.

Ebben az esetben a tárgyévi veszteség elhatárolására nincs

lehetőség.

Őstermelői adókedvezmény

A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot

választó mezőgazdasági őstermelőt e tevékenységéből származó

jövedelme utáni adó összegéből legfeljebb 100 ezer forint

adókedvezmény illeti meg, amely „agrár de minimis’’ támogatásnak

minősül.

Az adókedvezmény akkor érvényesíthető, ha az őstermelő a

regisztrációs számát is feltünteti az adóbevallásában.

Amennyiben az őstermelői tevékenységre tekintettel érvényesíthető

adókedvezmény összege nem éri el a 100 ezer forintot, és e jövedelme

mellett más összevonás alá eső jövedelme is van a magánszemélynek,

úgy a könyvelőnek szabályszerű bizonylattal kifizetett díj őstermelői

jövedelemmel arányos részével az őstermelői adókedvezmény 100

ezer forintra kiegészíthető.

Nemleges nyilatkozattétel (1)

Aki az őstermelésből származó jövedelme megállapítására a

tételes költségelszámolást választja, és a támogatások összege

nélküli bevétele az adómentesség értékhatárát (a 600.000 Ft-ot)

meghaladja, de az nem több 4 millió forintnál és legalább a

(támogatásokkal együtt számított összes) bevételének a 20

százalékát kitevő összegű, az őstermelői tevékenységével

kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadásait számlával

(számlákkal) tudja igazolni, élhet nemleges nyilatkozatételi

jogával is.

A jármű használatával kapcsolatos, számlával igazolt költségek

csak útnyilvántartás vezetése mellett vehetők figyelembe a

nyilatkozattételkor.

A mezőgazdasági kistermelő átalányadózása

A mezőgazdasági kistermelő az átalányadózást is választhatja a tevékenysége és

az adóév egészére az őstermelésből származó jövedelme megállapítására.

A tevékenység megkezdésének évében az átalányadózás választásáról az

őstermelői igazolvány kiváltásakor, vagy a családi gazdaság nyilvántartásba

vételekor lehet nyilatkozni. Amennyiben a mezőgazdasági kistermelői

tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat a

magánszemély, az átalányadózást mindkét tevékenységre nézve külön-külön

választhatja. Az egyes tevékenységekből származó bevételek nyilvántartását

ilyen esetben is egymástól elkülönítve kell vezetni.

Átalányadózás esetén a kistermelésből származó bevétel 15 százaléka számít

jövedelemnek, illetőleg a bevételnek azon részéből, amely élő állat és állati

termékek értékesítéséből származik, 6 százalékot kell jövedelemnek tekinteni.

Az átalányadóra vonatkozó szabályok szerinti adózónak a bevétel megszerzése

érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó

utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.

Támogatások elszámolása (1)

Támogatások csoportosítása

1. A költségek fedezetére és/vagy fejlesztési célból (jogszabály

vagy nemzetközi szerződés alapján)

Fogalma: a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás,

amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a

folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap.( Szja tv. 3.§ 42. )

a) előre folyósított támogatások (Szja tv. 19. §)

b) utólag vagy egyidejűleg folyósított támogatások.

(Szja tv. 7. § (1) bekezdés v) pont)

2. Földalapú támogatás

3. Egyéb támogatások: pl. jövedéki-adó visszatérítés

A 2-3.csoportba tartozó támogatásokat a folyósítás évében kell

figyelembe venni.


Amennyiben a magánszemély önálló tevékenységéhez jogszabály vagy

nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy

fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatásból

származó bevétele tekintetében az Szja tv. 19. §-ában és a 7. § (1) bekezdés v)

pontjában, valamint a 7. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell

eljárnia.

Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés v) pontjában foglalt rendelkezés szerint nem

minősül bevételnek a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése

alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően

a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás, feltéve,

hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély

költséget (értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el.


Az átalányadó szabályai szerint adózó mezőgazdasági

kistermelőnél nem minősül őstermelői tevékenységből származó

bevételnek a jogszabály alapján a költségek fedezetére vagy

fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás azzal,

hogy ebben az esetben a támogatás címén kapott összeget önálló

tevékenységből származó bevételként kell figyelembe venni,

mellyel szemben a támogatások célja szerinti igazolt kiadások

elszámolhatók.

Adóelőleg-fizetés és az őstermelésből

származó jövedelem bevallása (1)

A jövedelmet évet követő május 20-áig benyújtandó ’53-as

bevallásban kell bevallani.

Ha a mezőgazdasági őstermelő áfa fizetésére kötelezett vagy

egyéni vállalkozó is, akkor a bevallást évet követő február 25-éig

kell benyújtania.

A nyilatkozat a személyi jövedelemadó bevallásban tehető meg, de a

nyilatkozatételi jogával az is élhet, aki munkáltatói elszámolást, vagy

adóhatóság közreműködésével egyszerűsített bevallást ad.

Őstermelői termékek

2016. január 1-től:

Mezőgazdasági őstermelői termék:

fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa,

faforgács, fűrészpor és fahulladék.

2015-től már alkalmazható.

[Szja tv. 6. számú melléklet II.B 24. sor]

Vadon gyűjtött termék, termény

értékesítéséből származó jövedelem Vadon gyűjtött termék, termény: gyógy-és fűszernövények, vadon termő

gyümölcsök és gombák, valamint az éti csiga.

Ha az értékesítő nem egyéni vállalkozóként vagy nem őstermelőként végzi a

tevékenységet, akkor az adót a felvásárlónak kell megállapítania, levonnia a

kifizetéskor.

Az adó alapja a felvásárlási ár 25 százaléka. [Szja tv. 58. § (10a) bekezdés]

A levont adót a felvásárlónak kell magánszemélyhez nem köthető

kötelezettségként bevallania és befizetnie. Az előzőeken túl más, közteherrel

összefüggő kötelezettség nincs.

A felvásárlásról két példányban vételi jegyet kell kiállítani, amelyen fel kell

tüntetni az értékesítő nevét, adóazonosító jelét, ennek hiányában a természetes

azonosítóit és a lakcímét.

Amennyiben az értékesítés nem felvásárló részére történik, a bevétel továbbra

is a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, és bevallásadási

kötelezettség alá tartozik.

Tájékoztató az őstermelőket érintő társadalombiztosítási

szabályokról

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló

1997. évi LXXX. törvény

Biztosított őstermelő 1.

Biztosított az őstermelő:

Ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már

megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1) az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján

folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család

kiskorú tagját,

2) az egyéb jogcímen biztosítottat (kivétel!),

3) a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban

részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi

nyugdíjkorhatárt betöltötte.


Életkorhoz kötött feltétel:

Önálló őstermelői igazolvány esetén már 16. éves

életkortól biztosított, függetlenül a tanulói, hallgatói

jogviszonytól.

Közös őstermelői igazolvány és családi gazdaság esetén

18. életév betöltésétől biztosított, függetlenül a tanulói,

hallgató jogviszonytól.


Egyéb biztosításhoz kötött feltétel:

Ha a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonnyal rendelkezik (teljes körű biztosított), őstermelőként már nem válik biztosítottá.

Biztosított például:

a munkaviszonyos,

az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó.

Ha megbízási jogviszonyra tekintettel válik biztosítottá, akkor őstermelőként is biztosított!


Nyugdíjhoz kötött feltétel: saját jogú nyugdíjas fogalma!

Aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve

nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés

a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban

(vagyis öregségi nyugdíjban, rehabilitációs járadékban),

a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított

ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított

öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),

Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi,

felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi,

munkaképtelenségi járadékban részesül.

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS, REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS, KORHATÁR

ELŐTTI ELLÁTÁSOK NEM!

Őstermelők járulékfizetése 1.

A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a kezdő

mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő

összeg (111.000.-Ft) után fizeti meg

a 4 % természetbeni,

a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint

a 10 % nyugdíjjárulékot.

Kezdő őstermelő: aki a tárgyévet megelőző évben nem

minősült mezőgazdasági őstermelőnek.


Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, a megelőző évi bevételének 20 százaléka után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

A bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

A támogatást a járulékalap megállapításánál figyelembe kell venni!


A magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások

megszerzése érdekében az őstermelő az adóévre

vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 4%

természetbeni és 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,

valamint a 10% nyugdíjjárulékot a tényleges bevétel

alapján meghatározott járulékalapoknál magasabb

összeg után fizeti meg.

2016.06.16-tól a magasabb járulékalap választásról szóló

nyilatkozat az adóév bármelyik negyedéves

járulékbevallásában megtehető.

A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak

minősül.


Az őstermelő 27 % szociális hozzájárulási adó fizetésére is

kötelezett:

kezdő őstermelőként, illetve, ha az előző évi bevétele a 8

millió forintot meghaladta, a minimálbér alapul vételével

ha az előző évi bevétele a 8 millió forintot nem haladta

meg, de vállalta a magasabb összeg utáni járulékfizetést,

a vállalt magasabb összeg alapul vételével.

Ha az őstermelő előző évi bevétele nem haladta meg a 8

millió forintot, és nem is vállalta a magasabb összeg utáni

járulékfizetést, 27 % szociális hozzájárulási adó fizetési

kötelezettség nem terheli.

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

A biztosított őstermelő elektronikus úton, vagy papír alapon

jelenti be saját biztosításával kapcsolatban a biztosítási

jogviszony kezdetét, kódját, megszűnését. (’T1041-es)

A bejelentést

a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a

biztosítási jogviszony első napján,

b) a jogviszony megszűnését 8 napon belül kell teljesíteni.

Járulékbevallás: elektronikus úton, negyedévente, a

tárgyhónapot követő hó 12-ig (`58-as)

Egészségügyi hozzájárulás 1.

Ha az őstermelői tevékenységből származó bevétel nem

haladja meg a 600.000.-Ft-ot, egészségügyi hozzájárulást

nem kell fizetni.

Ha az őstermelő a tételes költség elszámolást választotta,

és egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz => az

egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5%-ának 15%-a.

Átalányadózó => az átalányban megállapított jövedelem

15%-a

Tételes költség elszámolású, ha nem tehet egyszerűsített

bevallási nyilatkozatot => 27% egészségügyi hozzájárulás

Egészségügyi hozzájárulás 2.

Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

fizetése alól az a jövedelem, amely után a fennálló

biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség

keletkezik.

Az egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenteni kell az e

jogviszonyra tekintettel megállapított járulék alappal.

Eljárási szabályok

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást

előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével

egyidejűleg kell megállapítani és megfizetni.

Bevallás: a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó

bevallásban

Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett

magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a

személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt

határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás

benyújtásának határidejéig fizeti meg.

A kisadózó vállalkozások tételes

adóját érintő változások

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati

adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított

támogatás

[2. § 12. f) és 22. pont, 32/C. §]

2016.06.16-tól nem minősül a kisadózó vállalkozás bevételének a

költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás.

A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás,

amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt

kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap,

ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal

mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes

feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.

Átmeneti rendelkezés: 2014.01.01-jét követően kifizetett támogatásokra is

alkalmazható (önellenőrzés).

Általános forgalmi adó

Adóalanyiság 1.

Az a mezőgazdasági tevékenységet végző személy,

aki a saját nevében bevétel elérése érdekében gazdasági

tevékenységet (üzletszerűen, vagy rendszeresen) folytat

(értékesít, szolgáltatást nyújt)

Az áfa. alanyává válik!

Bizonyos feltételek teljesülése esetén

az Áfa tv. XIV. fejezete alá tartozhat.

Adóalanyiság 2.

Az Áfa tv. alkalmazásában az adóalanyként

végzett gazdasági tevékenység szempontjából

nincs jelentősége annak, hogy az adózó

egyéni vállalkozói igazolvány és/vagy őstermelői

igazolvány alapján végzi-e tevékenységét.

Ugyanazon áfa adóalanyiság!

Adóalanyiság 3.

Nem áfa adóalany az az őstermelő, aki:

■ a saját szükségletei fedezésére termel, és alkalomszerűen

értékesíti a saját szükségleten felül termett termékeit (feltéve, hogy

egyéb áfa adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége

nincs),

■ közös őstermelésben, családi gazdaságban tevékenykedik, de

tevékenysége nem terjed ki terméknek vagy szolgáltatásnak a saját

nevében, ellenérték fejében történő értékesítésére (feltéve, hogy

egyéb áfa adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége

nincs).

Különleges adózás 1.

Az Áfa tv. rendelkezései szerint az olyan áfa adóalanyra, aki

mezőgazdasági tevékenységet folytat,

különös szabályok vonatkoznak

(kompenzációs rendszer szerinti adózás

Áfa tv. XIV. Fejezet).

A szabályozás bevezetésének célja: ● egyszerű áfa-elszámolási rendszer

● az adminisztrációs terhek csökkentése

● ne terhelje az ilyen tevékenységet folytató adózót

bevallási, adófizetési kötelezettség.

Különleges adózás 2.

Kötelező így adóznia, ha:

→ az adózó a törvényi feltételeknek megfelel és nem

mondott le a kompenzációs rendszer alkalmazásáról!

Bejelentési kötelezettség!

Jogosult az adózó:

→ különleges jogállását megváltoztatni.

→ jogállásáról lemondhat, és általános szabályok szerinti adófizetési

kötelezettséget, alanyi adómentességet választhat,

→ a választását be kell jelentenie az adóhatósághoz, és attól a

változtatást követő második adóév végéig nem térhet el.

Kompenzációs felárra jogosult

Akkor jogosult az adóalany, ha:

►gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön és

►mikro- és önálló vállalkozásnak minősül és

►egészben, vagy meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytat és

►nem élt a különleges jogállása megváltoztatásának a jogával.

Kompenzációs felárra való jogosultság

feltételei 1.

Mikrovállalkozásnak minősül:

→ az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél

kevesebb (egész évre vonatkoztatva), és éves nettó árbevétele vagy

mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Önálló vállalkozásnak minősül:

→ az a vállalkozás, amely nem minősül partnervállalkozásnak, illetve

kapcsolódó vállalkozásnak.

Pl.: Ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató áfaalany egy vállalkozás

legalább 25%-ának tulajdonosa, partnervállalkozásnak minősül, azaz

nem minősül önálló vállalkozásnak, így különleges jogállásúnak sem az

Áfa tv. XIV. fejezete szerint, ezért nem tarthat igényt kompenzációs

felárra.


feltételei 2.

Az önálló vállalkozásnak minősülés szempontjából

minden évben a tárgyév július elsejei állapotot kell

figyelembe venni,

a vállalkozás nem felel meg ezen feltételnek, akkor a

következő év január 1-jétől kikerül a kompenzációs

rendszerből.

Nem térhet vissza a megszűnés évét követő második naptári év

végéig .

ha


feltételei 3.

Mezőgazdasági tevékenységet meghatározó részben

folytató adóalanynak minősül:

1. aki teljes egészében ilyet végez,

2. aki nem csak mg-i tevékenységet végez, akkor ha:

a mg-i tevékenységén kívüli tevékenységéből származó (adót is tartalmazó) éves bevétele nem haladja meg az alanyi mentesség értékhatárát,

meghaladja, de a mg-i tevékenységéből származó (kompenzációs felárat is tartalmazó) éves bevétele több, mint az egyéb tevékenységből származó (adót is tartalmazó) éves bevétele.

A kompenzációs felár mértéke

Az Áfa tv. 7. számú melléklet I. rész A. pontjában meghatározott termékek

(pl. burgonya; étkezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek, gumók; szőlő, élelmezési

célra alkalmas gyümölcs és dió; fűszernövények; gabonafélék; különféle magvak; ipari

és gyógynövények; mákgubó, takarmánynövények; feldolgozott, tartósított saját

előállítású zöldség, gyümölcs, savanyúság; must és bor; borseprő, borkő, szőlőtörköly)

esetében 12%.

Az Áfa tv. 7. számú melléklet I. rész B. pontjában meghatározott termékek

(pl. ló, szarvasmarha, juh, kecske, baromfi és más élő állat; halak, rákok, puhatestű és

más gerinctelen vízi állatok; tej, tejtermék, friss tojás, természetes méz) esetében 7%.

Az Áfa tv. 7. sz. melléklet II. részében meghatározott szolgáltatások

(pl. talajművelés, aratás, cséplés, szüretelés, betakarítás, vetés, ültetés; mezőgazdasági

termékek csomagolása és piacra történő előkészítése; mezőgazdasági termékek tárolása;

egyes állatok gondozása, a mezőgazdasági vállalkozásban alkalmazott eszközök

bérbeadása; permetezés, öntöző illetve vízlecsapoló berendezések üzemeltetése, fák

nyesése és vágása) esetén 7%.

A fordított adózás bevezetése

Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja értelmében

2012. július 1-jétől

az adót a termék beszerzője fizeti

a 6/A. számú mellékletben felsorolt termékek

értékesítése esetében. A honlapon megjelent tájékoztatók:

1. Az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról (2012.06.19)

2. Az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében szereplő termékek tarifális besorolásáról (2012.06.14.)

A fordított adózás alkalmazása alá

tartozó termékek 2012. július 1-jétől Sorszám Megnevezés Vtsz.

(A Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július hó 31. napján érvényes besorolási rendje tekintendő irányadónak.)

1. Kukorica 1005

2. Búza és kétszeres 1001

3. Árpa 1003

4. Rozs 1002

5. Zab 1004

6. Triticale 1008.90-10

7. Napraforgó-mag, törve is 1206 00

8. Repce- vagy olajrepcemag,

törve is 1205

9. Szójabab, törve is 1201

Besorolás: NAV Szakértői Intézet

Az adófizetésre kötelezett

meghatározása 1.

A fordított adózás alkalmazásának feltétele,

hogy az ügylet teljesítésében érintett felek:

→egyikének se legyen olyan, e törvényben

szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó

fizetése ne lenne követelhető, valamint

→mindegyike belföldön nyilvántartásba vett

adóalany legyen harmadik országbeli illetve a Közösség

más tagállamában nyilvántartásba vett vevő esetén nem alkalmazható a fordított

adózás!

Az adófizetésre kötelezett

meghatározása 2.

A fordított adózás nem alkalmazható az Áfa tv. XIV.

Fejezetében szabályozott jogállású, mezőgazdasági

tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége

körébe tartozó termékértékesítésére és termék

beszerzésére.

Kompenzációs felárra jogosult.

5 %-os adómérték

2014. 01. 01-től

Megnevezés vtsz.

Fajtiszta tenyészsertés 0103 1000

Háziasított sertés, 50 kg-nál kisebb súlyú (a fajtiszta tenyészsertés

kivételével)

0103 9110

Élő, háziasított koca, legalább egyszer ellett, legalább 160 kg

súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével)

0103 9211

Élő, háziasított sertés, legalább 50 kg súlyú (a legalább

egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú koca, valamint a fajtiszta

tenyészsertés kivételével)

0103 9219

Házi sertés egészben vagy félben, frissen vagy hűtve 0203 1110

Házi sertés egészben vagy félben, fagyasztva 0203 2110

5 %-os adómérték

2015. 01. 01-től

a szarvasmarha,

juh és

kecske értékesítés,

ha a termék az Áfa tv. 3 . számú melléklet I.

részében felsorolt 25-48. pontjai között

megtalálható.

5 %-os adómérték

2016. 01. 01-től:

Az adó alapjának 5 százaléka az adómértéke

a házi sertéshús

frissen, hűtve vagy fagyasztva vtsz. 0203-ból

(kivéve: 0203 1110, 0203 2110) esetén

Alkalmazási hatály: Áfa. törvény 298. §, - a 84. § szerint

megállapított időpont 2016. január 1-jére vagy azt követő

napra esik.

(2015. évi LXXXI. törvény 22-23. §)

5 %-os adómérték

2017. 01. 01-től:

0105 vtsz. alá tartozó baromfi élelmezési célra

alkalmas húsa, frissen, hűtve vagy fagyasztva 0207-

ből

Madártojás héjában, frissen 0407-ből

Tej (kivéve az anyatejet, az ultramagas

hőmérsékleten hőkezelt tejet és az ESL tejet) 0401

10-ből és a 0401 20-ból

Alkalmazási hatály: Áfa. törvény 305. § (2) bekezdés - a 84. §

szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt

követő napra esik.

Számla adattartalmát érintő változás

A számla kötelező adattartalma a termék beszerzőjének,

szolgáltatás igénybevevőjének adószámának vagy csoportos

általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító

számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön

nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést,

szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket

beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti

áthárított adó a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja és a

termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal

belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában

pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.

(Áfa. törvény 169. § d) pont dc) alpont)

További információk:

Hívószám: 06-40-42-42-42

Mobilhálózaton belüli hívószámok: 06-20-33-95-888

06-30-33-95-888

06-70-33-95-888

nav.gov.hu/Főlap/Kapcsolat/E-mail küldése

5000 Szolnok, József Attila u. 22-24.

Köszönöm a figyelmet!

mezőgazdasági őstermelő adózásának alapvető szabályai‘l-jobb-nav... · gazdálkodó...

Documents