Miskolci Egyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Agrár- és Munkajogi Tanszék

MEZŐGAZDASÁGI SZERZŐDÉSEK

KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERMŐFÖLD

ADÁSVÉTELÉRE

Készítette: Gerda Anikó

Konzulens: Dr. Olajos István

Miskolc

2013.

1

Tartalomjegyzék

Bevezető gondolatok .................................................................................................... 3

1. Történelmi áttekintés a termőföld tulajdonjogi szabályozásáról ............................. 5

1. 1. Birtokrendezési politika az államalapítástól a XIX. század végéig ......... 5

1. 2. A termőföld tulajdonjog szabályozása a XX. század elején .................... 7

1. 3. A második világháborút követő időszaktól a rendszerváltásig ............... 8

1. 3. 1. A háború utáni állami szabályozás ........................................... 8

1. 3. 2. Kollektivizálás- szocialista földreform .................................. 12

1. 4. Átmenet a piacgazdaság irányába .......................................................... 14

1. 5. A földtulajdon jogi szabályozása a rendszerváltozás időszakában ....... 16

2. Az 1994. évi LV. törvény (Tft.) ............................................................................ 20

2. 1. A törvény hatályba lépése és előzményei .............................................. 20

2. 2. A tulajdonszerzés szabályozása ............................................................. 22

2. 3. A tulajdonszerzés korlátozása ................................................................ 22

2. 4. A termőföld-tulajdonjog tartalma........................................................... 24

3. Az elővásárlás sajátosságai a termőföld szabályozásában ..................................... 26

3. 1. Az elővásárlási jog ................................................................................ 26

3. 2. Az elővásárlási jog megsértése .............................................................. 27

3. 3. Az elővásárlás jogintézményének továbbfejlődési lehetőségei ............. 28

2

3. 4. Elővásárlási jog szabályai a Tft.-ben...................................................... 29

3. 5. Elővásárlás a bírósági gyakorlatban ....................................................... 33

3. 6. A Tft. jelentősebb módosításai, különös tekintettel az elővásárlásra ..... 35

3. 6. 1. Elővásárlási jog gyakorlása az erdőbirtokosság ..................... 37

3. 6. 2. 2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról............. 38

3. 6. 3. Elővásárlási jog gyakorlása a hegyközségi törvény alapján... 39

4. Az új földtörvény tervezet ...................................................................................... 40

4. 1. Előzményei, célja, megvalósításának eszközei ...................................... 40

4. 2. A föld tulajdonjogának megszerzése, hatósági engedélyezés ................ 42

4. 3. Elővásárlási jog szabályozása ................................................................ 43

Befejező gondolatok .................................................................................................. 49

Mellékletek................................................................................................................. 51

Irodalomjegyzék......................................................................................................... 54

3

„A per – hogy kié legyen a föld – közel ezer éve tart.” 1

Bevezető gondolatok

Magyarország földrajzi adottságai miatt mindig is mezőgazdasági országnak

számított, az ipari termelés csupán a XIX. századtól gyorsult fel. Európa

nyugati felében az iparosodás, a feudalizmus bomlása több évszázaddal

megelőzte a kelet-közép európai térségben lévő államok gazdaságszerkezet

átalakítását, és nemcsak a demokrácia, a gazdaság fejlődött töretlenül, de a

mezőgazdaság is.

Dolgozatomban be kívánom mutatni, hogy a honfoglalástól kezdődően

kiemelkedő jelentőséggel bírt a föld tulajdoni szerkezetének jogi

szabályozása. Hazánkban különösen az elmúlt 150 esztendőben néha viharos

gyorsasággal követték egymást - sokszor merőben új- jogi megoldások, hogy

az ideálisnak vélt birtokstruktúrát, tulajdonosi szerkezetet kialakítsák. Ez

jelentősen hátráltatta a magas színvonalú termesztéstechnológiák elterjedését,

a gépesítettség színvonala sokáig alacsony volt és a termésátlagok messze

elmaradtak a nyugat-európai átlagoktól. Kihasználatlan maradt a föld, mint

erőforrás.

A rendszerváltást követő időszak nemcsak a magántulajdon újbóli kialakítása

miatt fontos, hanem az Európai Uniós tagsággal összefüggésben is. 2014.

évtől kezdődően úgy kell kialakítani a jogi szabályozást, hogy megfeleljen

hazánk érdekeinek, de ne sérüljenek a közösségi vívmányok sem. Az új

földtörvény tervezet kapcsán erre is keresem a választ.

Munkám miatt sok szállal kötődöm a mezőgazdasághoz, az

élelmiszertermeléshez. A mezőgazdasággal foglalkozók számára létkérdés,

hogy rendezett birtokviszonyok között, kiszámítható keretek között folyjon a

termesztés. A kiszámíthatóság egyik alapköve a stabil birtokszerkezet, ami

biztosítja a termelés alapját.

1 HALÁSZ Péter: A földtulajdon és a mezőgazdasági struktúra átalakítása Agrárgazdasági Kutató

Intézet 1990. 23. p.

4

A dolgozat fejezeteit átgondolva az alábbi kérdésekre keresem a választ:

Hogyan alakultak földtulajdoni és földhasználati viszonyok a XX. sz.-ban?

Hogyan szabályozza a hatályos Tft. a földtulajdon megszerzésének és

használatának szabályait? Miért kell ezt a jogszabályt gyakorta módosítani?

Hogyan érvényesülnek a termőföld tulajdonszerzés területén az elővásárlás

szabályai?

Az egyes termőföld használatok (szőlő, erdő területek) tekintetében mi a

speciális szabályozás indoka?

5

1. Történelmi áttekintés a termőföld tulajdonjogi szabályozásáról

1. 1. Birtokrendezési politika az államalapítástól a XIX. század végéig

A magyar törzsek Kárpát-medencébe való bevonulásától kezdve, a termőföld

tulajdonlás és - birtoklás rendszere egészen az 1945-ös földosztásig –elviekben-

lényegében változatlan volt.

Szent István király nyugati mintát alapul véve alakította ki a földesúri-jobbágyi

rendszert, királyi birtokokat adományozott főnemeseknek, köznemeseknek és az

egyházi előjáróságoknak is. A birtokokon telepedtek le a jobbágyok, akik

munkájukért cserében házhelyet és megművelhető földterületet kaptak. A föld felett

csak használati – ami a föld beépítését és a művelését jelentette - és haszonélvezeti

– megengedett helyen fát termelhettek ki és állataikat legeltethették - joggal

rendelkeztek a jobbágyok. Az úrbér – a füstpénz, a tized, a kilenced, a hegyvám, a

gyalognap - jelentette a jogok gyakorlásának ellenértékét.

II. András rendelkezése: „A mely birtokot valaki méltó szolgálatjával szerzett, attól

soha meg ne fosztassék.”2; majd Nagy Lajos az ősiség törvényével megszünteti a

nemesek közötti különbséget: „Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk:

hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek még az országunk határai közt

fekvő herczegi tartományokban levők is, megannyian ugyanazon egy szabadsággal

éljenek.”3,így a kialakult szerkezetet tovább erősítik. Később tovább nehezedett a

jobbágyok helyzete, az egyetlen joguktól, a szabad költözködés jogától is

megfosztották őket az 1514-es parasztfelkelés után.

A Mária Terézia 1767-ben kiadott úrbéri pátense jelentősen átalakította és országos

szinten egységesítette a jobbágyok terheit, a jobbágytelkek nagyságát, a jobbágy és

földesura közötti jogviszonyt.

2 1222. évi XVII. törvénycikk: „a szerzett birtokától senki meg ne fosztassék”

3 1351. évi XI. törvénycikk: „az ország nemesei ugyanazt az egy szabadságot élvezik”

6

Közép-Európában a feudalizmus megbomlásával a XIX. század közepén

megkezdődött polgárosodás, a jobbágyság felszabadításával párhuzamosan a

termőföld-tulajdon középkori szerkezetének lassú átalakulása is. Hazánkban az

1848-as áprilisi törvények közül a IX. törvénycikk az úrbériséget szüntette meg, a

XV. törvénycikk eltörölte a 1351. óta érvényben lévő ősiséget. A jobbágyság

örökváltság megfizetésével megválthatta a használatában lévő termőföldek

tulajdonjogát és egyben mentesült az úrbéri terhek alól is. A földesurak tulajdonjoga

és a használatért járó ellenszolgáltatások fennmaradtak, azon területek felett, melyek

korábban nem úrbéri jellegűek voltak. A törvénybe iktatott azonnali, kötelező és

általános örökváltság Kelet-Közép-Európában előzmények nélküli, egyedülálló

jelenség volt. Jelentős lépésként értékelhető, hogy hozzájárult a gazdasági élet

fellendüléséhez (hitelezés, zálogjog fejlődéséhez), a nemesek és nem nemesek

egyenjogúságához és a szabad földmagántulajdon kialakulásához. A társadalmi

egyenlőtlenségeket nem volt képes maradéktalanul felszámolni, számítások szerint a

jobbágyok csupán 40%-a szerzett tulajdonjogot a korábbi úrbéri földeken.

I. táblázat: A földbirtok megoszlása Magyarországon 1895-ben.

Gazdaságok megnevezése Gazdaságok száma Gazdaságok területe

Darabszáma % kh %

Törpegazdaságok -1 kh 526.949 23,6 6.232.011 0,6

1-5kh 716.769 30,0 923.157 5,2

Kisgazdaságok 5-10 kh 458.535 19,2 3.317.079 9,0

10-20 kh 385.381 16,1 5.396.130 14,6

20-50 kh 205.181 8,6 6.012.080 16,3

50-100 kh 36.032 1,5 2.411.657 6,6

Középgazdaságok 100-200 kh 10.275 0,4 1.403.452 4,8

200-500 kh 6.448 0,3 2.021.432 5,5

500-1.000

kh

3.100 0,1 2.238.905 6,1

Nagygazdaságok 1.000 kh– 3.768 0,2 11.901.380 32,3

ÖSSZESEN 2.388.482 100,0 38.857.283 100,0

Forrás: A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Bp., 1900. XIV. kötet.

Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal.

1895-ben a gazdaságok több mint a fele, 53, 6%-a maximum 5 kh-on gazdálkodott,

de ez az összes földterület csupán 5,8%-án. Az a cél, hogy a felszabadított

jobbágyság földhöz jusson ugyan megvalósult, azonban számítások szerint 5 kh

megtermelhető termény nem volt elegendő egy család megélhetéséhez, így a

társadalmi feszültségek nem oldódtak.

7

Az 1848-as földreformhoz hasonló – amely olyan mértékű gyökeres változásokat

eredményezett volna - csak az 1945-ös földosztás volt.

A föld a piaci forgalomban, mint közönséges áru jelent meg, a korábbi

forgalomképtelenség helyébe a szinte korlátlan forgalomképesség lépett. Az addigi

közjogias szabályozás magánjogi szabályozássá alakult át.4

1. 2. A termőföld tulajdonjog szabályozása a XX. század elején

Az I. világháború utáni időszakban nemcsak hazánkban, hanem a környező

nemzetállamokban is prioritássá vált a társadalmi szerkezet modernizációja,

népességen belül többségben lévő parasztság helyzetének javítása és ehhez

kapcsolódva a termőföld tulajdonosi szerkezetének átalakítása. Az 1919. évi XVIII.

néptörvény a földművelő nép földhöz juttatását tűzi ki célul. Az 500 holdnál

nagyobb világi és a 200 holdnál nagyobb egyházi birtokok kártérítés melletti

kisajátítása után, a kisajátított földeket 5-20 hold nagyságú egységenként osztották

volna fel a föld nélküli családok között. Károlyi-féle reform célja egy életképes

paraszti réteg létrehozása volt. Dacára annak, hogy Károlyi a legnagyobb

földtulajdonosként saját kál-kápolnai birtokainak szétosztásával kezdte a

„földosztást” 1919. február végén, a földbirtokosok tetszését nem nyerte el és nem is

követték.

A Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács kijelentette, hogy

„Magyarország földje a dolgozók társadalmáé”. A nagybirtok rendszert meg

kívánták szüntetni és a földet, annak minden tartozékával együtt, megváltás nélkül

elkobozni. 5 Az így rendelkezésre álló földeket egyrészt az árutermelő középbirtokok

(200 kat. holdig), családi gazdaságok (5-20 kat. hold) és felülről szervezett

szövetkezetek kapták volna meg, azonban a kedvezőtlen bel- és külpolitikai helyzet

miatt nagyon vontatottan zajlott.

4 KURUCZ Mihály: A magyar termőföldforgalom szabályozásának mai rendszeréről és megújításának

alapjairól Agrár- és Környezetjog 2007. 3. szám 18. p. 5 FÖLDES és tsai.: Földjog Tankönyvkiadó; Bp., 1974. 36. p.

8

1920-ban a Teleki-kormány tett további kísérleteket a birtokviszony egységesebbé

tételére, a Nagyatádi Szabó István nevéhez köthető földtörvény (XXXVI.

törvénycikk) megalkotásával: „1§ Ennek a törvénynek az a célja, hogy a magyar

földbirtok megoszlását helyesebbé tegye. Evégből ez a törvény a lehetőséghez képest

előmozdítja a földszerzést főleg azok részére, akik a föld gondos és szorgalmas

mívelésére képesek is és hajlandók is, de eddigi viszonyaik között önhibájukon kívül

földhöz nem juthattak.” Különös újításként értékelhető a hadirokkantak, a

hadiözvegyek és a felnőtt hadiárvák, továbbá a föld nélküli mezőgazdasági

munkások, a törpe- vagy kisbirtokosokat külön jogcíme a földhöz juttatásához, ill. az

újonnan alapított Vitézi Rend 50, ill. 12 holdas „vitézi telkei”. Fő törekvés az volt,

hogy minél több vidéken élő szegényt földhöz juttassanak, így megerősítve politikai

pozíciójukat.6

Későbbiekben a hitbizományhoz hasonló, kötött kisbirtok rendszert vezetett be

1936-ban a hitbizományi kisbirtokról szóló törvénnyel, mely szerint a családi birtok

öröklése kötött rendben történt.

1. 3. A második világháborút követő időszaktól a rendszerváltásig

1. 3. 1. A háború utáni állami szabályozás

A második világháborúban hatalmas veszteségeket szenvedett az ország (1938-as

nemzeti jövedelem közel ötszöröse, ill. a nemzeti vagyon közel 40%-a pusztult el). A

háborút követően azonban minél gyorsabban el kellett kezdeni a helyreállítási

munkálatokat, az éhínséget fel kellett számolni, a társadalomban meglévő szociális

feszültségeket csökkenteni és nem utolsó sorban a nagybirtokos nemesség gazdasági,

politikai erejét megtörni. A birtokviszony rendezése azért is volt égetően fontos,

mivel a háború miatt az 1944-es őszi munkák elmaradtak, a nagybirokosok és a

bérlők többsége elmenekült, a föld megművelése így csak a nemesi földek

szétosztásával válhatott biztosítottá. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a Nemzeti

Parasztpárt javaslatára elfogadja a 600/1945-ös Kormányrendeletet, melyet rövid

6 ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp. 2001. Osiris 140.-141. p.

9

időn belül az 1945. VI. törvénnyel törvényerőre emelik. „ 1 § A rendelet célja

………a nagybirtok rendszer megszűnésével valóra váltsa a magyar földmíves nép

évszázados álmát és birtokába adja ősi jussát, a földet.”7

Állami földalapot - elkobzott földek, a megváltott földek és az állam által erre a célra

elkülönített állami földek - hoztak létre:

a) teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül elkobozták a hazaárulók, a

nyilas, a nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők, a Volksbund-tagok,

továbbá a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait (taxatíve felsorolva a

1945. évi VI. törvény 4.-6.§),

b) 1000 kh feletti birtokokat teljesen, és a

c) 100 és 1000 kh közötti birtokok 100 kh-t meghaladó részét.8

A következő jogcímeken nyugodott az új birtokszerkezet kialakítása:

1) Földbirtok elkobzás címén vették igénybe a hazaárulók és népellenes elemek

földbirtokát teljes egészében. „..az említett cselekmények elkövetőinek

tulajdonát képező földbirtokok, a megművelésre szolgáló összes eszközökkel, élő

és holt gazdasági felszerelésével és a rajtuk lévő épületekkel, az államra

szállnak át.

Ugyancsak az államra szállnak át …….személyek belsőségei is. Méltányos

esetben a lakóház és 600 négyszögölnél nem nagyobb telek, a visszamaradt

család számára meghagyható.”9

2) Földbirtok megváltás címén igénybe vették az ezer kat. hold feletti birtokokat

teljes egészében, a 100 és 1000 kat. hold közöttieket pedig a 100 kat. holdat

meghaladó részükben. A szőlők, gyümölcsösök 20 kat. holdat meghaladó része

került igénybevételre.

7 1945. évi VI. törvény: „a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatása

tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerőre emeléséről” Melléklet az 1945. évi VI.

törvénycikkhez 1.§ 8 BUDAY-SÁNTHA Attila: Agrárpolitika – vidékpolitika. A magyar agrárgazdaság és az Európai

Unió. Budapest-Pécs, Dialóg Campus. 2001. 71. p. 9 1945. évi VI. törvény „a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatása

tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerőre emeléséről” Melléklet az 1945. évi VI.

törvénycikkhez 7.§

10

3) Mentesítés: A mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozó

személyek földbirtokát 200 kat. holdig, az ellenállási mozgalomban részt vett

személyekét pedig 300 kat. holdig mentesíteni lehetett. Mentesek voltak továbbá

az állami és közbirtokossági legelők.

A fentiek alapján létrehozott állami földalapból folyamatosan osztották ki az

igényjogosultaknak a birtokegységeket juttatás jogcímen.

Igényjogosultság megállapítására és a birtokegység kiszámítására a következő

szabályok vonatkoztak: „35. § A kiosztásra kerülő földekből kisgazdaságok

létesítésére földhözjuttatandók a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások, -

birtokuk kiegészítésére a törpebirtokosok és olyan nagycsaládú kisbirtokosok nős

fiugyermekei, akiknek földbirtoka várható örökrészükkel együtt 6 kat. holdnál nem

több.

33. § Egy igényjogosultnak juttatott föld nem lehet nagyobb olyan

birtokegységnél, amelyet egy földmívelő család a maga erejével meg tud

művelni…...

34. § Egy igényjogosultnak juttatott szántóföld és rét együttvéve 15 kat. holdat,

kert és szőlő együttvéve 3 kat. holdat nem haladhat meg.”

Az eredeti elképzelés szerint a földbirtokokért a korábbi tulajdonosoknak kárpótlás

járt volna, azonban a politikai viszonyok később megváltoztak és a 1946. évi IX. és a

1947.évi V. törvény felfüggesztette a megváltással kapcsolatos kártérítési igények

érvényesítését, így a beígért kártérítés elmaradt.10

A földhöz jutottaknak megváltást

kellett fizetniük a területekért, a föld nélküli gazdasági cseléd és a mezőgazdasági

munkás 3 év türelmi idővel 20 év alatt egyenlő részletekben, míg a földhöz jutatott

törpebirtokos vagy kisbirtokos a birtokba helyezés alkalmával a föld megváltási

árának 10%-át, a hátralékot 10 évig egyenlő részletekben kellett kifizetnie.

Az új földtulajdonosoknak művelési kötelezettségük is volt, így ha 2 évig nem

művelték meg a földet, elvették tőlük, más igényjogosult kaphatta meg.

10

IZSÁK Lajos: Rendszerváltástól rendszerváltásig Kulturtrade Kiadó 1998. 22. p.

11

Kötöttségként jelentkezett az elidegenítési tilalom, amely 10 éven belül csak külön

engedéllyel volt lehetséges.

A földreform végrehajtását a II. táblázat szemlélteti, amely jogszabály alapján, saját

feldolgozás.

II. táblázat A földreform lebonyolítását végző szervezetek és funkcióik

Községi Földigénylő

Bizottság

Megyei

Földbirtokrendező

Tanács

Országos

Földbirtokrendező

Tanács Tagok földigénylőkből

állították össze

5-30 főben maximálták

a létszámukat

7 tagú

- 3 tag (mérnök, bíró,

gazdasági szakember)

- két-két tagját pedig a

mezőgazdasági

munkások szervezete,

ill. a helyi koalíciós

pártok delegálták

9 tagja közé a politikai

pártok képviselőin kívül

földigénylők is bekerül-

tek

Feladat igényjogosultságot

bírálták el, összeírták az

igénybe veendő

földeket és javaslatot

tettek az igénybevétel

formájáról

döntés joga illette meg Az ingatlanok elkob-

zásának, illetve megvál-

tásának keresztülvitele.

A Községi Földigénylő

Bizottságok javaslata

alapján dönt a föld-

birtokok mikénti felosz-

tásáról, a földbirtokokat

az igényjogosultak tulaj-

donába, illetve birtokába

adja.

A földreform 1947-re lezárult, a nagybirtokrendszert felszámolták. Kialakult a

paraszti magántulajdonon alapuló egyéni gazdálkodási forma a mezőgazdaságban,

míg az iparban elkezdődött az államosítás. Ezzel párhuzamosan kezdetét vették a

parasztság elleni támadások, majd következett a tulajdonjog korlátozása. Az állami

és szövetkezeti földtulajdon mellett jelen volt a kötöttségektől mentes, megtartott

magántulajdon és a korlátozott magántulajdon.

Meg kell jegyezni, hogy a reform utáni években a kistermelők nehéz körülmények

között gazdálkodtak, folyamatos volt a tőke- és eszközhiány, valamint állandósult a

beszolgáltatási rendszer. Az akkori mezőgazdasági szövetkezetek elsősorban a

korábbi nagybirtokok állami kézben maradt részén jöttek létre.

12

1. 3. 2. Kollektivizálás- szocialista földreform

Az 1948-as kommunista hatalomátvételt követően a jogalkotás - szovjet mintára - az

állami pozíciót kezdi megerősíteni a földtulajdonlás esetében is. A 9000/1948 (VIII.

29.), valamint a 13.100/1948 (XII. 22.) Kormányrendeletek az államnak elővásárlási

jogot biztosítottak a mezőgazdasági ingatlanok adásvételéhez, ezáltal az 1950-es

évekre a korábban kialakított földhasználati viszonyok jelentősen módosultak. 1951-

1958 közötti időszakban a politikai agresszió, esetenkénti fizikai és lelki erőszak által

kényszeríttette a földtulajdonosokat, hogy lépjenek be a termelőszövetkezetekbe és

földjeiket „önként” adják közös használatba. A jogalkotó az 1957. évi 65. tvr. a

mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös

nyugdíjbiztosításáról (dec. 28.) megalkotásával kívánta „vonzóbbá” tenni a

szövetkezetbe való belépést.

A szövetkezeti tulajdon mellett korlátozottan – az ország megművelhető

földterületének csupán 4-6%-a - megmaradt a föld magántulajdona, melyet a 1957.

évi 9 tvr. (február 3.) a magánszemélyek által megszerezhető és mező- és

erdőgazdasági földterületek felső határának megállapításáról rendezett: a közös

háztartásban élő családtagok tulajdonában és használatában lévő fölterület nagysága

úgy került korlátozásra, hogy a mezőgazdasági tevékenységgel a család

hivatásszerűen foglalkozik-e vagy sem. Későbbiek folyamán az Elnöki Tanács több

törvényerejű rendelettel szabályozta a földtulajdoni viszonyokat:

1957. évi 10. tvr. a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak

rendezéséről (febr. 3.)

1957. évi 52. tvr. a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak

rendezéséről szóló 1957. évi 10. tvr. kiegészítéséről (szept. 3.)

A kollektivizálás 1961-62-re befejeződött, a kialakult viszonyokat a 1961. évi VI.

törvény a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről rögzítette és a

következőkben fogalmazta meg a törvény célját: „Népgazdaságunk tervszerű

fejlődése a mezőgazdasági termeléssel szemben egyre fokozódó igényeket támaszt. A

13

növekvő igényeket - a terméshozamok állandó emelése mellett - csak akkor lehet

kielégíteni, ha minden mezőgazdaságilag használható terület a mezőgazdasági

termelés célját szolgálja, ha e földek termőképessége az ésszerű gazdálkodással

fokozódik és ha a mezőgazdaságilag hasznosított földek területe a lehetőséghez

képest növekedik.” A törvény értelmében a földhasználók „kötelesek rendeltetésszerű

mezőgazdasági termelést folytatni,”11

a talaj termőképességét fenntartani és növelni,

korszerű agrotechnikai eljárásokat alkalmazni, amelyet az állam adó- és más

kedvezményekkel támogatott.

1962. után elkezdődik a hazai agrárpolitika fokozatos elszakadása a szovjet agrár-

modelltől. Sajátos jellemzőkkel modernizálják a mezőgazdaságot – kiemelendő a

vegyes tulajdon, kistermelés elismerése és támogatása, kooperációs és integrációs

kapcsolatok, nyitás nyugat felé, termelési rendszerek bevezetése és általánossá

válása, melléküzemágak támogató fejlesztése -, amely a ráépülő élelmiszeriparral

együtt igen gyorsan fejlődött.12

1967. évi III. és IV. törvény

1960-as évek második felére már észrevehetően szükségessé vált az addig

működtetett rendszer reformja, mivel a mezőgazdaság termelés fejlődési üteme

elmaradt a várakozásoktól, a képzett szakemberek hiánya komoly gondokat okozott

és a technikai ellátottság még mindig alacsony szintű volt. A nemzetgazdasági ágak

közül elsőként a mezőgazdaságban kezdődött meg az új gazdaságirányítási rendszer

bevezetése, 1966-tól megszűnt a tervkötelezettség. Az 1967. III. törvény a

mezőgazdasági termelőszövetkezetekről a szövetkezetek szervezetének,

működésének és gazdálkodásának szabályait részletezte a „1. § ….a mezőgazdasági

termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése, a termelőszövetkezeti tagok anyagi

és kulturális igényeinek, valamint a népgazdaság szükségleteinek kielégítése

érdekében. …………… elősegítik a termelőszövetkezetek szervezettségének fokozását,

demokratikus vezetésének és vállalatszerűen folytatott gazdálkodásának folyamatos

fejlesztését és társadalmi feladatainak teljesítését.” Meghatározta a

termelőszövetkezet fogalmát „3. § …..a tagok önkéntes személyi és vagyoni

11

1961. évi VI. törvény „a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről” 4§ 12

SZABÓ Gyula: Föld- és területrendezés 2.: Agrárvilági fordulatok, magyar reformok 10. p.

www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/.../0027_FTR2/0027_FTR2.docx

14

társulása útján létrehozott szocialista mezőgazdasági nagyüzem”; kimondta, hogy a

termelőszövetkezet jogi személy;

rendezte a tagsággal összefüggő jogviszonyokat (létrejötte, megszűnése, jogok és

kötelezettségek); megfogalmazta a szövetkezeti társulások kialakításának

szempontjait; és törvényes keretek közé helyezte a háztáji gazdálkodást.

Az 1967. IV. törvény a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről

rendelkezett: „A földtulajdon és földhasználat egységének megteremtése és

fokozatosan a termelőszövetkezeti földtulajdon létrehozása a szocialista

mezőgazdaság továbbfejlesztésének, különösen a termelőszövetkezetek gazdasági

önállósága megszilárdításának fontos előfeltétele. Ez alapot nyújt a személyi

földtulajdon és földhasználat, valamint a zártkerti földek, továbbá a nagyüzemileg

nem hasznosítható földek tulajdonának és használatának olyan rendezésére is, amely

egységes elvek alapján biztosítja a közérdek és az egyéni érdek összhangját”.13

Meghatározta a termelőszövetkezeti földtulajdont, annak tartalmát (földhasználati

jog átengedése, elidegenítés, a tulajdonjog védelme); a személyi földtulajdont és

használatot; és a zártkerti földek tulajdonszerzését és használatát. A törvény hatályba

lépését követően az ingatlanokat három csoportba lehetett sorolni:

1. külterületi ingatlanok,

2. zártkerti ingatlanok,

3. belterületi ingatlanok

1976. évi 33 tvr. a tartós földhasználatról (december 30.) rendelkezései szerint az

állami és a szövetkezeti földtulajdon nem kerülhetett a magánszemélyek és jogi

személyek tulajdonába, csak tartós használatukba. A földhasználati jogot az ingatlan-

nyilvántartásba be kellett vezetni.

1. 4. Átmenet a piacgazdaság irányába

Az 1980-as évek elejétől Magyarországon megkezdődött a politikai enyhülés.

1987. évi I. törvény a földről; célja, hogy „erősödjenek a földre vonatkozó

gazdasági-társadalmi viszonyok szocialista vonásai, érvényesüljön az állami és a

13

1967. évi IV. törvény „a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről preambuluma”

15

szövetkezeti földtulajdon azonos szocialista jellege, valamint a szövetkezeti

földtulajdon és földhasználat egysége, növekedjék a földtulajdonosok és

földhasználók termelési biztonsága, gazdasági önállósága, és váljék egyszerűbbé a

földdel kapcsolatos hatósági tevékenység, továbbá annak érdekében, hogy

fokozódjék a termőföld védelme, hasznosítása és termékenységének megóvása.”14

Az ingatlan az állam, a szövetkezet, más jogi személy vagy magánszemély

tulajdonában állhatott, a tulajdonjoggal felhagyni nem lehetett, a földet

rendeltetésének megfelelően kellett használni vagy hasznosításáról gondoskodni.

A tulajdonos

a) jogosult volt az ingatlant használni és annak hasznait szedni, viseli az

ingatlannal járó terheket és az ingatlanban keletkezett olyan kárt, amelynek

megtérítésére senkit sem lehet kötelezni,

b) jogosult volt az ingatlan birtoklására és a birtokvédelemre,

c) az ingatlan birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak

átengedhette, az ingatlant biztosítékul adhatta, vagy más módon megterhelhette,

továbbá a tulajdonjogot másra átruházhatta.

Tulajdonszerzési módok:

1 megváltás esetén a föld a törvény erejénél fogva a mezőgazdasági

szövetkezet tulajdonába került. Az ellenérték mértékéről másik jogszabály

rendelkezett.

2 felajánlás: magánszemély tulajdonában álló ingatlant ingyenesen vagy térítés

ellenében az államnak vagy a szövetkezetnek lehetett felajánlani.

3 külföldiek földszerzésére külön szabályok vonatkoztak (adásvétel, csere

vagy ajándékozás útján a Pénzügyminisztérium külön engedélyével).

4 A jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemély ingatlantulajdona -

kérelemre - arra a belföldi magánszemélyre szállt át, aki azt a törvényes

öröklésre vonatkozó szabályok szerint a tulajdonos halála esetén örökölte.

Rendezi a földhasználat formáit:

14

1987. évi I. törvény „a földről preambuluma”

16

1. mezőgazdasági szövetkezeti közös használatban volt a tulajdonában levő

ingatlan, a földbeviteli kötelezettség alapján közös használatba került föld,

valamint az állam által a szövetkezet ingyenes, határidő nélküli használatába

adott föld;

2. illetményföld mérete legfeljebb 6.000 m2

lehetett;

3. háztáji föld a mezőgazdasági szövetkezeti tagoknak ingyenes földhasználatot

jelentett;

4. földhaszonbérletre a Ptk. rendelkezései voltak irányadóak.

Rendelkezett egyes közérdekű használati jogokról: kisajátítás, telki szolgalom

okozta károk esetén kártalanításra volt jogosult a föld tulajdonosa.

Ez a törvény előrevetítette a piaci viszonyok kialakításának lehetőségét a

mezőgazdaságban, az 1994. évi LV. törvény hatályba lépéséig – többszöri

módosítással – hatályban maradt.

Terminológiájában nem követte a korábbi földtulajdont szabályzó törvényeket és

fontos megemlíteni, hogy mindenki számára lehetővé tette a földtulajdon

megszerzését, nem különböztetett meg személyi és magántulajdont.

1. 5. A földtulajdon jogi szabályozása a rendszerváltozás időszakában

„A rendszerváltás gazdaságpolitikájának fő célja az állami tulajdon részarányának

tudatos visszaszorítása volt, aminek eszköze a tulajdon reformja és a privatizáció. A

piacgazdaságra való áttérés feltétele az új tulajdonosi struktúra, amelyet a belföldi és

külföldi tőkebefektetések számottevő növekedésével érhetünk el. A magyar

mezőgazdaságban a rendszerváltás után részben a kárpótlási törvények, részben a

szövetkezeti és átmeneti törvény előírásainak hatására a tulajdonszerkezetében igen

jelentős változások mentek végbe.”15

Véleményem szerint az átmeneti időszak legjelentősebb jogszabályai ezek voltak:

1 1989. évi XX. törvény a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967.

évi III. törvény módosításáról

15

IVICZ Mihály: A magyar mezőgazdaság XX. századi helyzetének elemzése különös tekintettel a

kisbirtokra Doktori értekezés Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2004. 98. p.

17

2 I. kárpótlási törvény- 1991. évi XXV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése

érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul

okozott károk részleges kárpótlásáról.

3 II. kárpótlási törvény- 1992. évi XXIV. törvény a tulajdonviszonyok

rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939.

május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok

alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról.

4 III. kárpótlási törvény- 1992. évi XXXII. az életüktől és szabadságuktól

politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról (ez nem a

mezőgazdasági kárpótlásról szólt).

5 IV. kárpótlási törvény – 1992. évi IL. a kárpótlási jegy termőföldtulajdon

megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről.

6 1993. évi II. törvény a földrendező és földkiadó bizottságokról.

7 1992. évi I. törvény a szövetkezetekről.

8 1992. évi II. törvény a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatályba

léptetéséről és az átmeneti rendelkezésekről.

9 az új szövetkezetekről szól a 2000. évi CXLI. törvény.

Az I. kárpótlási törvény az állampolgároknak igazságtalanul okozott károk részleges

kárpótlását rendelte el. Részleges kárpótlás (kárpótlás) járt az 1949. június 2-át

követően elfogadott és hatályba léptetett jogszabályok - 2. melléklet taxatíve

felsorolja - végrehajtása során állami tulajdonba került ingatlanok után. A törvény

eljárásjogi részt is tartalmazott, meghatározta a kár értékét átalányértékben, és a

meghatározott összesített kárnak degresszív módon egyre csökkenő mértékben

kifejezett összegét lehetett igényelni. A kisebb sérelmek így viszonylag nagyobb,

míg súlyosabb sérelmek viszonylag kisebb kárpótlás kaptak, melynek felső határa

tulajdoni tárgyanként 5 millió Ft volt. A kárpótlás összegéről kárpótlási jegyet

állítottak ki, amely bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő,

az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír. A

kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási jegyeket az állam tulajdonában álló,

illetőleg az önkormányzat tulajdonába ingyenesen kerülő lakás értékesítése során

fizetőeszközként névértékben felhasználhatta, adásvétel tárgya lehetett, tőzsdére

18

bevezették, egyes boltokban vásárlóeszközként felhasználható volt, privatizációs

hitel igénylésekor saját erőként beszámításra került.

II. kárpótlási törvényt a I. kárpótlás törvény 1§ (3)-ben foglaltaknak megfelelően

kellett megalkotni, ebből kifolyólag a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az

állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig

terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk

részleges kárpótlásáról rendelkezett.

A III. kárpótlási törvény az életüktől és a szabadságuktól politikai okokból jogtalanul

megfosztottak kárpótlását rendezte. Az 1939. március 11. és 1989. október 23.

közötti időszakban politikai okok miatt ért hátrány kiküszöbölésére alkotta meg az

Országgyűlés. Kárpótlásra jogosult volt a hátrányt elszenvedő vagy hozzátartozója.

IV. kárpótlási törvény a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő

felhasználásának egyes kérdéseiről rendelkezik. Az I. kárpótlási törvény a termőföld

tulajdonának elvonásával sérelmet szenvedettek kárpótlási jegy ellenében termőföld

tulajdon megszerzését biztosította, ugyanakkor a IV. kárpótlási törvény pedig, a II. és

III. kárpótlási törvény során kárpótlási jegyben részesültek számára tette lehetővé

kárpótlási jegy ellenében termőföldtulajdon megszerzést, ha ezt az igényüket

meghatározott időn belül bejelentették.

Az 1992. évi II. törvény a termőföldre vonatkozó sajátos szabályok között

szabályozta a földhasználók részére a tulajdonszerzés lehetőségét, így vételi jog

illette meg szövetkezeti szakcsoport tagját, aki legalább 5 éve használta a földet vagy

élt haszonbérleti jogával. 16

A kárpótlás során nem alakítottak ki olyan garanciális elemeket, melyek a

kárpótoltakat védték volna az esetleges spekulánsokkal szemben. Így alakulhatott ki

az az állapot, hogy a kárpótlás során a föld magántulajdon jelentős részben

spekulánsokhoz került. Említést érdemel az a körülmény is, hogy a korábbi

földtulajdonosok, vagy azok leszármazottjai már nem kötődtek a mezőgazdasághoz,

16

VASS János: Termőföld magántulajdon és földhasználat In: Magyar Jog 1993. évi 674.-677. p.

19

szaktudásuk sem volt és nem is akartak földműveléssel foglalkozni. A törvény

ugyanis nem tartalmazott rendelkezéseket arra vonatkozólag, hogy

termőföldtulajdont és használati jogot csak olyan magánszemély szerezhet, aki

megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, vagy más módon kötőtik a

mezőgazdasághoz.

20

2. Az 1994. évi LV. törvény (Tft.)

2. 1. A törvény hatályba lépése és előzményei

Komoly szakmai, politikai viták előzték meg a Tft. elfogadását. Konszenzus volt

abban, hogy a 1987. évi I. törvény helyett szükséges egy új törvény, mivel a

privatizáció következtében megváltoztak a termőföld tulajdoni viszonyai, a

piacgazdaságra való áttéréssel együtt egy másfajta szabályozásra volt szükség és

hosszabb távon számolni kellett egy esetleges Európai Uniós csatlakozással is. A

véleménykülönbségek abban voltak, hogy korlátozás nélküli, avagy korlátozott

legyen-e a földtulajdonszerzés, ill. a termőföld haszonbérleti szerződések milyen

időtartamra szóljanak. A gazdaság- és agrárpolitikai viták három irányzat között

folytak: 17

Az ún. liberális gazdaságfilozófia képviselői a reprivatizációt ellenezve a

korlátozások nélküli földforgalom mellett voksoltak, arra alapozva véleményüket,

hogy a földtulajdonszerzés korlátozása sérti az Európai Unió alapokmányában

megfogalmazott szabadságjogokat – a letelepedés, a munkavállalás, a vállalkozás és

a tulajdonszerzés-, ugyanakkor diszkriminatív is és hátrányosan befolyásolja a

csatlakozási esélyünket. Gazdasági szempontból kedvező hatását abban vélték

felfedezni, hogy a beáramló külföldi tőke által bővülnek majd a beruházások és a

mezőgazdaság korszerűsítése is megkezdődhet; kialakulhatnának a rentábilis

nagybirokok.

Az előzővel teljesen ellentétes oldal mereven elzárkózott, hogy a külföldiek a

termőföldön tulajdonjogot szerezzenek. Érvelésük szerint a termőföld véges

erőforrás, ezzel nemzeti kincsünk kerülne külföldi tulajdonba. Véleményük szerint a

termőföldet vissza kell adni azoknak, akiké volt, számukra az ideális gazdálkodási

egység a családi gazdaság.

A szakmai társadalom is amellett foglalt állást, hogy amíg nem alakulnak ki a reális

földforgalmi árak, addig szükséges korlátozni a külföldiek tulajdonszerzését.18

A harmadik irányzat a reformkommunista-neoszocialista elképzelése szerint a

mezőgazdasági termelőszövetkezetek földtulajdonhoz való jogosultságukat

17

PRUGBERGER Tamás- OLAJOS István: Termőföldbirtoklás, hasznosítás és forgalmazás a családi

gazdaság elősegítésének új jogi szabályozása tükrében Magyar Jog 2002. 5. szám 286.-294. p. 18

PRUGBERGER Tamás: Dilemmák a termőföldtörvény módosítása körül Magyar Jog 1995. évi (42.

évfolyam) 4. sz. 232.-234. p.

21

megtarthatták volna; természetesen, akik a korábbi törvények miatt kényszerrel

váltak meg tulajdonjoguktól, azoknak vagy örököseik számára biztosították volna a

termőföld tulajdonjogának visszaállítását. Elviekben nem zárta ki az egyéni

farmgazdálkodást és a termőföld akár jogi személy tulajdonába is kerülhetett volna.

Prugberger az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején az Európai Gazdasági Térség

jogi megoldásait figyelembe véve arra a megállapításra jutott, hogy a szocialista

időszakban jogi kényszerrel a szövetkezetekhez csoportosított termőföldeket csak

olyan tulajdonosoknak vagy azok örököseiknek lett volna célszerű visszaadni, akik

vállalták a művelési kötelezettséget és a helyben, ill. közelben lakást. Akik ezen

feltételeket nem tudták, vagy nem akarták vállalni, vagy lemondtak tulajdonjogukról

akkor a szövetkezet megvásárolta volna a földeket tulajdonjogát, vagy haszonbérleti

szerződést kötöttek volna velük.

A fenti előzmények után az Országgyűlés 1994. április 6-án elfogadta a Tft.-t, és

még a kihirdetés előtt a törvény alkotmánybírósági vizsgálatát kezdeményezték. Az

Alkotmánybíróság a föld sajátosságai alapján tartotta alkotmányosnak termőföldről

szóló törvényt.19

Az AB20

megállapította, hogy a mivel föld véges jószág, nem

szaporítható, korlátozottan áll rendelkezésre, nem helyettesíthető, nélkülözhetetlen,

megújuló képessége, különleges kockázatérzékenysége és alacsony nyereséghozama

miatt, ezen speciális tulajdonságokra való tekintettel indokolt más dolgoktól való

megkülönböztetése és eltérő kezelése.

Az AB már korábban megállapította, hogy a tulajdon megszerzésének joga nem

alkotmányos alapjog, de a már megszerzett tulajdon alkotmányos védelemben

részesül.

Nem alkotmányellenes sem a birtokmaximumra vonatkozó rendelkezés, sem pedig a

külföldiek tulajdonszerzésének szinte teljes korlátozása.

19

CSÁK Csilla: A termőföldet érintő jogi szabályozás alkotmányosság normakontrollja 71. p. 20

35/1994. (IV. 24.) „AB határozat”

22

2. 2. A tulajdonszerzés szabályozása

A Tft. célja, „…hogy az átalakuló tulajdoni, használati viszonyok alapján a

mezőgazdaságban a magántulajdonon alapuló piaci viszonyok meghatározóvá

váljanak, a termőföld forgalma és a termőföld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés

biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegítse, a

versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas földbirtokok jöjjenek

létre, és a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni

szerkezetét ne terheljék, a gazdálkodó zavartalan mezőgazdasági termelést

folytathasson, a termőföld területének csökkenése ésszerű határok között maradjon,

és a termőföld minőségének védelme megfelelő jogi hátteret kapjon, a következő

törvényt alkotja”

A Tft. szabályozza a termőföld tulajdonjogának megszerzését, használatát,

hasznosítását, a birtoktagok kialakítását, a termőföld védelmét és a termőföldnek

nem minősülő ingatlanok megszerzésére vonatkozó előírásokat. A törvény hatálya

kiterjed hazánk területén található valamennyi termőföldre.21

A termőföld tulajdonszerzés – a Tft.-ben felsoroltakon kívül - bármilyen jogcímen

megengedett. Törvényes örökléssel, elbirtoklással, ráépítéssel, kisajátítással és

kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzés a törvény értelmében nem

eredményezi a tulajdonjog átszállását.22

Csere jogcímén csak akkor lehetséges

tulajdonjogszerzés, ha a felek kölcsönös átruházásra vállalnak kötelezettséget.

Ajándékozás címén közeli hozzátartozók, közalapítvány, önkormányzat, Magyar

Állam és az egyházi jogi személy szerezhet tulajdonjogot.

2. 3. A tulajdonszerzés korlátozása

A törvény különbséget tesz a magánszemély és a jogi személy (jogi személyiséggel

nem rendelkező jogalanyok), valamint a belföldiek és a külföldiek között. A Tft. 3.§

c), d) bekezdése definiálja a külföldi magánszemélyt és a külföldi jogi személyt, így

a belföldi magánszemély az, aki magyar állampolgár és bevándorolt, ill.

21

CSÁK Csilla: A földtulajdoni és használati viszonyok változása a rendszerváltástól napjainkig

Agrárjog- és Környezetjog /Journal of Agricultural and Environmental Law 2007. 2. szám 22

1994. évi LV. törvény „a termőföldről” 4.§ továbbiakban Tft.

23

menekültként személy. Személyenként legfeljebb 300 hektár vagy 6000 AK értékű

termőföld tulajdonjoga felett lehet rendelkezni. Főszabályként a belföldi jogi

személy nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, a főszabály alóli kivétel az

egyházi jogi személy, amely végintézkedés, ajándékozási, tartási vagy gondozási

szerződés alapján tulajdonjogot szerezhet.

Főszabályként külföldiek – külföldi magánszemélyek és jogi személyek - sem

szerezhetnek tulajdonjogot termőföldön. Főszabály alóli kivétel az a tagállami

állampolgár, aki önállóan mezőgazdasági tevékenységet folytat és folyamatosan

jogszerűen 3 éve hazánkban lakik, továbbá letelepedési szándéka is van, akkor a

belföldi magánszemélyekre vonatkozók szerint szerezhet tulajdonjogot. A Tft. a

külföldiek tulajdonszerzését részletesen szabályozza a 7-8.§-ban.

A földtulajdonjog alanya az a természetes és jogi személy lehet, aki rendelkezik a

földre vonatkozólag szerzőképességgel. A hatályos Ptk. 94 § (1) értelmében minden

birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgy lehet, továbbá a tulajdonjog kiterjed

mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a

dolog vagy az elválasztott része elpusztulna (alkotórész).23

Az új Ptk. 5:14 §

megfogalmazásában a birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet. A föld

felszíne, mint a termőföld-tulajdonjog tárgya alatt a föld hasznosítására, - mező- és

erdőgazdálkodási termelés – figyelemmel elsődlegesen a földfelszín termőrétegét, a

termőtalajt kell érteni. Az új Ptk. az ingatlanhoz kapcsolódóan a föld feletti légi térre

és a föld alatti földtestre, az ingatlan hasznosítási lehetőségek határáig biztosítja a

tulajdonjogot. A föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és a természeti

erőforrásokra nem terjed ki,24

a járulékos dolgokra, így a szántóföldön termelt

terményekre, erdő esetében a fákra; szőlő-gyümölcsös esetében a termésre, az

elválasztásig.

A termőföld fogalmába beletartoznak azok a földrészleteket, amelyek a település

- külterületén az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerinti besorolása: szántó,

szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, (gyep), nádas erdő, fásított terület vagy

halastóként

- az előzőekben részletezett művelési ágakban nyilvántartott és mező-, erdőgazdasági

művelés alatt álló belterületi földet annak rendeltetésszerű felhasználásáig.

23

1959. évi törvény „a Polgári Törvénykönyvről” 95§ (1) továbbiakban Ptk. 24

Ptk. 96 §

24

2. 4. A termőföld-tulajdonjog tartalma

A tulajdonost – a polgári jog értelmében – alanyi jogok illetik meg és kötelezettségek

terhelik. A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán –jogszabály és mások jogai által

megszabott korlátok között- teljes és kizárólagos hatalom illeti meg. A tulajdonost

megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás és a hasznok szedésének és

a rendelkezés joga.25

A tulajdonost terhelő kötelezettség a terhek, a kárveszély

viselése, ill. a szükséghelyzetben okozott kár tűrése.

a.) A birtoklás joga

A tulajdonjog tartalmának egyik legfontosabb jogosítványa a birtoklás és a

birtokvédelem joga. E jog alapján tarthatja a tulajdonos hatalmában földjét és élhet a

birtokvédelem eszközeivel, akkor is ha a föld időlegesen más személy birtokába

kerül vagy azon más személynek használati joga áll fenn.

b.) A használat és hasznok szedésének joga

A tulajdonos használati jogával a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében élhet.

Használati jogát csak törvény korlátozhatja: földmérési jelek elhelyezését biztosító

használati jog vagy a vezetékjog. A termőföld rendeltetésszerű használata az

ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett művelési ágának megfelelő hasznosítást jelent.

Ennek során köteles a tulajdonos a termőföld termelékenységének, minőségének

megőrzéséről és romlásának megelőzéséről gondoskodni. A tulajdonos a választása

szerinti művelési ágban hasznosíthatja a földet, vagy termelés folytatása nélkül azt

gyommentes állapotban tartja. A használat során köteles tartózkodni minden olyan

magatartásról, amellyel másokat, különösen szomszédjait szükségtelenül zavarná,

vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

Haszon alatt mindazt az előnyt értjük, amely a földből származik.

A hasznok szedéseinek jogánál fogva mindaz a termék, termény, amely a dologból

(földből) rendeltetésszerűen származik, a tulajdonost illeti meg.

25

Új Polgári Törvénykönyv tervezet ÚPtk. t. 5:14 § (1)-(2)

25

A használat és hasznok szedésének jogát a tulajdonos szerződés alapján más

személyre is átruházhatja, illetőleg e jogok jogszabály alapján is megillethet más

személyt (pl. özvegyi haszonélvezeti jog).

c.) A rendelkezési jog és korlátozásának szabályai

A tulajdonos rendelkezési joga a következő jogosítványokat foglalja magában:

- a dolog birtokának átengedését,

- a használat és a hasznok szedésének átengedését,

- a dolog biztosítékul adását, vagy más módon való megterhelését,

- a tulajdonjog átruházását.

Az ingatlan, a termőföld tulajdonjogával felhagyni nem lehet. Amennyiben a

termőföldön épület van és annak tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület

tulajdonjogát csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni. Ez a

szabály azonban a könnyen eltávolítható vagy az ingó dolgoknak minősülő

építményekre (faház, fóliasátor stb.) nem vonatkozik. Ezek ugyanis a bírói gyakorlat

szerint nem minősülnek a termőföld alkotórészeinek.

A tulajdonosi joggyakorlás korlátozását jelenti a rendelkezési jog korlátozása, illetve

kizárása. A tulajdonos rendelkezési jogát csak jogszabály, bírósági határozat vagy

szerződés korlátozhatja, zárhatja ki.

A tulajdon fogalma polgárjogi és alkotmánybírósági értelemben nem teljesen fedi

egymást. A tulajdonjog polgárjogi tartalma a birtoklás, használat, rendelkezés joga,

melyek az alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem korlátozhatatlan alapjogok. De

az alapjog korlátozása meg kell, hogy feleljen a szükségesség és arányosság

mércéjének. Ekkor is csak a törvényben meghatározott szerint, a köz érdekében van

mód a korlátozásra. Ugyanígy az alkotmányos tulajdonvédelem sem esik egybe az

absztrakt polgári jogi tulajdonvédelemmel.

A tulajdonszerzés nem alkotmányos alapjog, így a tulajdonra vonatkozó alapjogi

védelmet sem élvezi. Az alapjognak nem minősülő jog korlátozása akkor

alkotmányellenes, ha a korlátozás ésszerűtlen. Továbbá az alkotmányból nem

vezethető le, hogy az államnak kötelezettsége lenne állampolgárait tulajdon

szerzéséhez hozzásegítenie. A jog a már megszerzett tulajdonnak biztosít alapjogi

védelmet.26

26

CSÁK Csilla: A termőföldet érintő jogi szabályozás alkotmányossági normakontrollja in CSÁK

Csilla (szerk.) Az európai földszabályozás aktuális kihívásai Novotni kiadó 2010. 72. p.

26

3. Az elővásárlás sajátosságai a termőföld szabályozásában

3. 1. Az elővásárlási jog

Az elővásárlási jog (régies kifejezéssel elővételi jog) „az adásvételi körében a leendő

vevőt megillető, feltételhez kötött egyoldalú alakító jog, amely feltétel fenn álltával a

jogosult nyilatkozatával a másik felet, az eladót konszenzus hiányában is a szerződés

vele való létrehozatalára kényszerítheti.”27

Egy feltételes egyoldalú jogosultság,

amennyiben a dolog tulajdonosa el kívánja adni dolgát, az elővásárlásra jogosult

egyoldalú nyilatkozatával az adásvételi szerződés vele való megkötésére

kényszerítheti.28

Szladits magánjogi tankönyve a következőket állapítja meg az

elővásárlásról „Az elő- és visszavásárlás joga még csak nem is alanyi jog a szó

szűkebb, műértelmében, hanem csak ’hatalmasság’, amelynél fogva az elő- vagy

visszavásárlásra jogosult egyoldalú jognyilatkozatával (adásvételszerű) jogviszonyt

teremthet saját maga és a ’kötelezett’ között”.29

A jelenleg hatályos Ptk. a 373 §-ban

szabályozza és az adásvételi szerződéshez kapcsolja. A Ptk. 373. § (3) szerint ha az

elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben

hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez. A kötelmi

jogosultság a bejegyzésével abszolút hatályt nyer.

Az elővásárlásnak két típusát különböztetjük meg a jogszabályon, ill. a szerződésen

alapulót. A jogszabályra alapozott elővásárlási jog megelőzi a szerződéssel

alapítottat. A szerződéssel alapított elővásárlási jog a kötelmi jogviszony relatív

jellegéből adódóan, joghatást csak a szerződő felek közötti kapcsolatban vált ki. A

Ptk.-ban nevesítve szerepel, hogy a földtulajdonost az épületre, az épület

tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg.30

Közös tulajdon esetén a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat

harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, ill. előhaszonbérleti jog illeti

27

BÍRÓ György: Adásvételi szerződés In: Bíró (szerk.): Szerződési alaptípusok, Novotni Kiadó,

Miskolc, 1999. 36. p. 28

PUSZTAHELYI Réka: Elővásárlási jog egyes kérdései a bírói gyakorlatban In: Miskolci Jogi

Szemle 4. évfolyam (2009) 2. szám 96.-111. p. 29

SZLADITS Károly: A magyar magánjog tankönyve II. Dologi jog, Budapest, Grill,1930 127. p. 30

Ptk. 97. § (3) bekezdés

27

meg. A külön jogszabályban más személy részére biztosított elővásárlási jog

megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.31

Az új Ptk. az 5:20 §-ban ugyanezen a módon szabályozza, ha az épület és a föld

különböző személyek tulajdonában van, míg a közös tulajdonról részletesebb a

szabályozás.

Az elővásárlási jognak a jogszabályon alapuló intézménye a tulajdonossal szemben a

tulajdonjogból származó rendelkezési jog korlátozása. Az elővásárlási jog jogosultja,

ha a tulajdonos el kívánja adni a termőföldet, akkor a jogosult egyoldalú

nyilatkozatával a vevő helyett maga lép be az adásvételi szerződésbe. Az

Alkotmánybíróság 7/1991. (II.28.) határozata értelmezi a rendelkezési jogot, amely a

tulajdonjoghoz tartozó részjogosítvány, a tulajdonjog feletti döntés szabadságát

jelenti. A rendelkezési jog korlátozása azonban csak akkor jár magának a

tulajdonjognak, mint alkotmányos jognak a korlátozásával, így csak akkor

alkotmányellenes, ha az elkerülhetetlen, tehát kényszerítő ok nélkül történik,

továbbá, ha a korlátozás súlya a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalan.

Rámutat az Alkotmánybíróság arra, hogy a tulajdonjog közérdekű korlátozása még a

legliberálisabb tulajdonfelfogás korában is ismert volt, ugyanakkor az Alkotmány 8.

§ (2) bekezdése eleve teret enged az alapjogok törvényi korlátozásának. A lényegi

tartalom csorbításának a meghatározásánál figyelembe kell venni a korlátozás

nagyságát is. A tulajdontól való megfosztás természetesen közelebb áll a lényeges

tartalom sérelméhez, mint a vele való rendelkezés tilalma, s még kevésbé sérti a

korlátozhatatlan lényeget, ha a rendelkezési jog gyakorlását csupán engedélyhez

kötik. Az AB álláspontja szerint az elővásárlási jog, mint a rendelkezési jog

korlátozása kizárólag a vevőválasztási szabadságot csorbítja, természetesen csak

akkor, ha az elővásárlásra jogosult a vevővel, ill. más ajánlatot tevővel azonos

tartalommal és feltételekkel kész szerződést kötni.

3.2. Az elővásárlási jog megsértése

Az elővásárlási jog megsértése akkor következik be, ha a felek a szerződéskötéskor

figyelmen kívül hagyják a jogszabályon vagy szerződésen alapuló elővásárlási jogot.

A jogkövetkezmények attól függően állnak be, hogy az elővásárlási jog jogszabályon

31

Ptk.145. § (2),(3) bekezdés

28

alapult-e, vagy szerződésen, ill. a szerződésen alapuló elővásárlási jogot az ingatlan-

nyilvántartásba bejegyeztették-e vagy sem.

Jelenleg hatályos Ptk. az elővásárlási jog megsértésnek esetére nem tartalmaz

rendelkezéseket. A lehetséges jogkövetkezmények, mint megoldási alternatívák a

semmisség, relatív semmisség, a relatív hatálytalanság és a 3. személy

beleegyezésétől függő ügyletekre vonatkozó rendelkezések. A PK. 9. számú

állásfoglalása alakította ki az egységes bírói gyakorlatot, az elővásárlási jog

megsértésével létrejött adásvételi szerződés a jogosult irányába hatálytalan.

3. 3. Az elővásárlás jogintézményének továbbfejlődési lehetőségei

A Polgár Jogi Kodifikáció során Kisfaludi foglalkozott az elővásárlási jog

szabályozásra váró kérdéseivel. Az elővásárlási jog, mint klasszikus jogintézmény

fejleszthető, differenciáltabb szabályozással hatékonyabbá tehető.32

A gyakorlatban életszerűbb szabályozást jelentene, ha a jogalkotó engedné a

szerződés megkötését, s a létrejött szerződés hatályát tenné függővé az elővásárlási

jog jogosultjának nyilatkozatától. A mindennapi az esetek döntő többségében a vételi

ajánlatot tevő és az eladó előbb szerződnek, és abban rögzítésre kerül, hogy a

szerződés hatálya attól függően áll be, vagy szűnik meg, hogy az elővásárlásra

jogosult él-e az elővásárlási jogával. A már megszerkesztett és aláírt szerződést

küldik meg az elővásárlásra jogosultnak, aki ha él elővásárlási jogával belép a

szerződésbe. A bírói gyakorlat a szerződésben foglalt bontó vagy felfüggesztő

feltétel beiktatását elfogadja, jogszerűnek tekinti. Ezzel a megoldással koherens

lenne a viszonylagos hatálytalanság jogkövetkezménye is.33

Akit elővásárlási jog megillet, az igényelhetné, hogy annak a dolognak a tulajdonosa,

amely dologra ez a jog vonatkozik, a dolog eladása esetén először neki tegyen

eladási ajánlatot, s csak ha nem jön létre szerződés ezen ajánlat alapján, akkor

tehessen a tulajdonos másoknak is ajánlatot (első ajánlat).

Életszerűbb lenne megfordítani az elővásárlási jog átruházásával kapcsolatos

szabályozást, vagyis általában megengedni az elővásárlási jog átruházását, s a

32

KISFALUDI András: Az elővásárlási jog néhány szabályozásra váró kérdése, Polgár Jogi

Kodifikáció 5. évfolyam 6. szám 2006. 10.-18. p. 33

SÜLINÉ DR TŐZSÉR Erzsébet: Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási

gyakorlat a kodifikáció tükrében In. www.debreceniitelotabla.hu/doc/polgari/FabolVaskarika.pdf

3.-5. p.

29

felekre, illetve az elővásárlási jogot biztosító jogszabályokra bízni az átruházhatóság

esetleges kizárását. Természetesen más jogosulti pozícióhoz kötött elővásárlási jog

az azt megalapozó jogosulti pozícióval együtt lenne átruházható.

Közös tulajdon esetén a későbbi viták, peres ügyek elkerülése érdekében, praktikus

jogalkotói megoldás lenne, ha az elővásárlási jog gyakorlására képtelen

tulajdonostárs helyett egy általa kiválasztott személy kerülne be a

tulajdonközösségbe. Az eladó tulajdonostárs számára közömbös, hogy ki kerül a

helyébe, de aki továbbra is a tulajdonközösség tagja, annak fontos lehet, hogy kik a

tulajdonostársai.

Az egyszerű közlési kötelezettség helyett lehetséges jogalkotói megoldásnak

kínálkozik, hogy ajánlattételi kötelezettséget írjon elő az eladó számára, az ajánlat

tartalmának meg kell egyeznie a harmadik személytől kapott ajánlattal. Rendezhetné

a jogszabály azt a kérdést is, hogy mi a következménye annak, ha a kötelezett ettől

eltérő ajánlatot tesz.

3. 4. Elővásárlási jog szabályai a Tft.-ben

1994-ben elfogadott eredeti jogszabályban a termőföld vagy tanya eladása esetén a

haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt elővásárlási jog illette meg. Védett

természeti területen a Magyar Állam is elővásárlási jog gyakorlására volt jogosult,

amelyet nevében az illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság a

haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt megelőzően gyakorolhatott.34

Az elővásárlás jog gyakorlása és a kapcsolódó eljárásjogi szabályok számtalan

esetben még ügyvédi kar tagjainak is nehézséget okoztak/nak. Az elővásárlása

vonatkozó szabályok nemcsak a Tft-ben találhatóak, hanem a hegyközségekről szóló

1994. évi CII. tv. 30 § (2) bekezdése (már a 2012. évi CCXIX. törvény hatályos) a

természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény 68 §. A földtörvényen és a

hegyközségi törvényen –mint lex specialis- alapuló elővásárlási jog megelőzi a

rangsorban a tulajdonostárs elővásárlási jogát.35

34

1994. évi LV. törvény „a termőföldről” 10.§ 35

HUSS Ferenc- HORVÁTHNÉ HALL Mária: Termőföldek, hegyközségi és természetvédelmi

területek adásvételéről Ügyvédek Lapja 1999. (38. évf.) 52.-53. p.

30

A 16/2002. (II. 18.) Kormányrendelet a termőföldre vonatkozó elővásárlási és

előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól az eljárásjogi szabályokat

részletezi. Az eladó a termőföldre vagy a tanyára vonatkozó vételi ajánlatot még a

szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni, kivéve, ha

az ajánlat az első helyen álló elővásárlási jogosulttól érkezett. Az ajánlatot teljes

terjedelmében közölni kell, és a közlésből ki kell tűnnie, hogy az ajánlattevő

elővásárlásra jogosult-e, és ha igen milyen jogcímen. A nem teljes terjedelemben

közölt vételi ajánlat szabálytalan, az elővásárlásra jogosulttal szemben a megkötött

szerződés relatív hatálytalanságát eredményezi.36

A tulajdonost nem terheli az ajánlattételi kötelezettség, ha annak teljesítése a

jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel

vagy számottevő késedelemmel járna.37

Az elfogadott ajánlat közlésének módja: az ingatlan fekvése szerint illetékes

települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a

körjegyzőség hirdetőtáblájára való kifüggesztés. Ha más jogszabályban

meghatározott elővásárlási jogról van szó, a jogosultat az ajánlatról írásban kell

értesíteni.

Az eladó az ajánlat egy eredeti és egy másolati példányát - a kifüggesztésre irányuló

kérelemmel együtt (1. számú melléklet)- a települési önkormányzat jegyzőjének

postai úton, tértivevényesen kell megküldeni. Az eladót terheli a kötelezettség, hogy

az elővásárlási jog jogosultját megnevezze vagy nyilatkozzon arról, hogy ilyen

jogosultság nem áll fenn.

Termőföld tulajdonszerzésének bejegyzéséhez szükséges annak igazolása, hogy a

vételi ajánlat az elővásárlási jog jogosultjai számára kifüggesztésre került

(KGD2010. 70). Esetünkben a felperes árverés útján a Nemzeti Földalapkezelő

Szervezet, mint vagyonkezelő szervezettől állami tulajdonban lévő ingatlant vásárolt.

Felperes az alperes első fokú szervéhez kérelemmel fordult - adásvételi szerződés

csatolásával- és kérte a tulajdonjog bejegyzését. Alperes felhívása ellenére, felperes

nem csatolta a vételi ajánlat elővásárlásra jogosultak számára való kifüggesztésének

igazolását, ezért az első fokú hatóság a kérelmet elutasította. Felperes a

hiánypótlásnak nem tett eleget, későbbiekben az alperes helyben hagyta az elsőfokú

hatóság döntését. Felperes kérte a határozat felülvizsgálati perben, hogy

36

Ptk. Magyarázat. Budapest, 2002 KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 1313. p. 37

In: Csák Csilla (szerk.) Agrárjog 2010 Novotni Kiadó, Miskolc 109. p.

31

tulajdonjogát jegyezzék be. A megyei bíróság kérelmét elutasította, mivel

megállapították, hogy alperes joggal kérte az igazolás csatolását. Felperes ezután az

ítélet és a közigazgatási határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, előbbiek

hatályon kívül helyezésével kívánta elérni, hogy tulajdonjogát bejegyezzék.

Álláspontja szerint, a hatályos jogszabály szerint az eladó kötelessége gondoskodni a

kifüggesztésről, ugyanakkor elismerte, hogy a kifüggesztés nem történt meg. A

pályázati hirdetmény ugyan kifüggesztésre került, és felperes álláspontja szerint az

elővásárlási jogosultak árverésről megfelelő módon értesülést szerezhettek, ennél

fogva az árverés után jogukat eredményesen már nem érvényesíthetik. Ez a tény

azonban a tulajdonjog bejegyzése szempontjából irreleváns. Igaz, hogy az irat

kifüggesztésére az eladó volt köteles, ennek ellenére a kifüggesztés hiánya a kérelem

benyújtásakor az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés akadályát képezte. Az eladó

mulasztása az eladó és a vevő közti esetleges jogvitában értékelhető. Az Inytv. 40. §

(1) bekezdése értelmében el kell utasítani a kérelmet, ha a felhívás ellenére határidőn

belül nem pótolták azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás nem

jegyezhető be. Erre a jogkövetkezményre a hiánypótlásról szóló felhívásában a

kérelmezőt figyelmeztetni kell. Minthogy a jelen ügyben a kérelmező a hiányokat

eltérő jogi álláspontja miatt, de tényszerűen nem pótolta, helyes döntést hozott az

alperes, amikor a kérelmet elutasította, így a bíróság a keresetet jogszabálysértés

hiányában helytállóan utasította el. A Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az első

fokú hatóság határozatát.

Az eladó köteles az ajánlatot a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (az állami

elővásárlási jog gyakorlója) részére is postai úton, tértivevénnyel megküldeni, vagy

személyesen átadni.

A jegyző az ajánlatot polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 60 napra kifüggeszti.

Az elővásárlásra jogosult a kifüggesztés kezdőnapját követő 60 napon belül az

ajánlatot elfogadó, illetve az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot tehet. Az

elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha a jogosult nem nyilatkozik.

Formai követelmény, hogy legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell

foglalni a nyilatkozatot, melynek tartalmaznia kell a törvényi elővásárlási jogcímet.

Az elővásárlásra jogosult a nyilatkozatot a jegyzőnek vagy postai úton, vagy

személyesen átadni köteles.

32

Ha az elővásárlásra jogosult határidőn túl, illetve az ajánlattól eltérő tartalommal

teszi meg nyilatkozatát, az eladó kötöttsége megszűnik. A jegyző a

nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követően a beérkezett, illetve átvett

nyilatkozatok jegyzékét elküldi az eladónak. A szerződés az elővásárlásra jogosult

és az eladó között az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatának az eladóval

történt közlésével jön létre. Több elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozata esetén

a szerződés a rangsorban előrébb állóval, több, azonos helyen álló elővásárlásra

jogosult esetén pedig az eladó választása szerinti személlyel jön létre.

A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelemhez - a

bejegyzés alapjául szolgáló okiraton kívül - mellékelni kell:

a) az ajánlatot, amelyre a jegyző rávezette a kifüggesztés és a levétel időpontját,

b) az NFA részére kézbesített ajánlatot tartalmazó postai küldemény átvételét

igazoló dokumentumot,

c) az ajánlatra tett nyilatkozatokat, és

d) az iratjegyzéket.

Az Alkotmánybíróság a 39/1992. (VII. 16.) AB határozatában a tulajdonostársakat

megillető elővásárlási jogok ütközésének feloldásának problematikájával

foglalkozott. A határozat azt az esetet vizsgálata, amikor két jogszabályon alapuló

elővásárlási jog ütközik egymással, vagyis egyik elővásárlási jog a Ptk.-n alapszik, a

másik a Ptk.-ból származó felhatalmazás (Ptk. 373. § (5) bekezdés) alapján állapít

meg elővásárlási jogot. A 1328/B/1990. ügyben az AB megállapította, hogy az

elővásárlási, előbérleti, ill. előhaszonbérleti jog nem tartozik bele a tulajdon lényeges

tartalmába.

Ahhoz, hogy a tulajdonostárs elővásárlási joga elsőbbséget élvezzen minden más

jogszabályon alapuló elővásárlási joggal szemben, a tulajdonostársat, ill. elővásárlási

jogát pozitív diszkrimináció révén preferálni kellene. Az ugyanis, hogy a

tulajdonostárs elővásárlási joga minden más jogszabályon alapulót megelőz, nem

alkotmányjogi evidencia. A pozitív diszkriminációnak viszont alkotmányos indokát

kellene adni. Az AB azt vizsgálta meg, hogy az elővásárlási jog dologi vagy kötelmi

természetű. Elővásárlási jog alapulhat szerződéses vagy jogszabályon. A

jogszabályon alapuló elővásárlási jogot a Ptk. (373. §) az adásvétel különös nemei

között sorolja fel. A Ptk. lehetővé teszi, hogy más jogszabály is alapítson elővásárlási

jogot, ezen alapszik a tulajdontárs javára létesített elővásárlási jog. Megállapítást

33

nyert, hogy egyértelműen kötelmi természetű jogintézmény, annak ellenére, hogy

más jogszabály is létesíthet elővásárlási jogot a tulajdonostárs részére.

Ha két elővásárlási jog konkurál, két eset elképzelhető. Ha a törvény sorrendet nem

állapít meg a bírósági gyakorlat szerint a több tulajdonostárs konkuráló elővásárlási

joga esetén a vevőt az eladó választja ki (PK. 9 számú állásfoglalása), amennyiben

törvényben meghatározott a rangsor, az egyetlen mérce az Alkotmány 70/A. §, mivel

a tulajdonostársnak nincs abszolút alanyi joga arra, hogy az elővásárlási joga

mindenki mást megelőzzön. A jogalkotás során lehetnek olyan szempontok, amelyek

indokolják, hogy a tulajdonostársat megillető elővásárlási jogot megelőzően másnak

biztosítson ugyancsak jogszabályon alapuló elővásárlási jogot a jogalkotó.

3. 5. Elővásárlás a bírósági gyakorlatban

Az elővásárlási jog értelmezése, az elővásárlásra jogosultak sorrendjének

megállapítása, a kapcsolódó eljárásjogi szabályok alkalmazása a bíróságok

gyakorlatában a következő néhány jogesettel kapcsán szeretném bemutatni:

A termőföldre vonatkozó vételi ajánlatot abban az esetben nem kell közölni az

elővásárlásra jogosulttal, ha az ajánlat olyan helyben lakónak minősülő gazdálkodó

szervezet részvényesétől érkezett, aki az ingatlan haszonbérlője 38

Amennyiben több, azonos helyen álló elővásárlásra jogosult személy van, akkor a

szerződés az eladó választása szerinti személlyel jön létre 39

Az elővásárlási jog gyakorlásának lehetősége közvetlenül az ingatlan

elidegenítéséhez kötődik, ezért a jogosulttal az elidegenítést megvalósító

jognyilatkozatot, a vételi ajánlatot kell közölni. Vételi jog alapítása esetén az

adásvételi szerződés a vételi jog gyakorlása útján jön létre, az elővásárlási jog

gyakorlásának lehetősége ezt követően nyílik meg, ezért a jogosulttal a vételi jog

gyakorlására irányuló nyilatkozatot kell közölni.40

A termőföldre vonatkozó vételi ajánlatot nem kell közölni az elővásárlásra

jogosulttal, ha az ajánlat olyan helyben lakónak minősülő gazdálkodó szervezet

részvényesétől érkezett, aki az ingatlan haszonbérlője41

38

BH2010. 203 39

KGD2006. 127 40

BDT2007. 1537 41

BH2010. 203

34

Az elővásárlási jog fennállásának megállapításához nem szükséges, hogy az

elővásárlásra jogosultakat nevesítsék, elegendő, ha az ügyben keletkezett iratok

alapján egyértelműen megállapítható, hogy kiket és melyik ingatlanra illet meg

elővásárlási jog 42

Termőföld eladása esetén az egyéni mezőgazdasági vállalkozót és az őstermelőt

azonos rangsorban illeti meg az elővásárlási jog, ezért az eladó választhatja meg,

hogy melyikükkel köti meg az adásvételi szerződést 43

I. Az árverés csak akkor eredményez eredeti szerzésmódot, ha az árverés az eladó

rendelkezési jogából fakadó eladási szándéka nélkül, akaratától függetlenül, a

végrehajtást kérő érdekében, hatósági kényszer igénybevételével történik.

II. Az elővásárlásra jogosult két részből álló, sajátos megállapítási kereset

előterjesztésére jogosult, mely szorosan összefügg, és egymást feltételezi.

III. Több, egymást követően, vagy egy sorban elővásárlásra jogosult között a sorrend

csak akkor érvényesülhet, ha több elővásárlásra jogosult élt ezzel a jogával.

IV. Az elővásárlásra jogosult nem indíthat pert azért, hogy az eladót a bíróság

valamennyi elővásárlásra jogosult érdekében az ajánlat közlésére kötelezze 44

Tanyaingatlanra vonatkozó vételi jog esetén nem az eladónak, hanem a vételi jogot

gyakorlónak kell az elővásárlási jog gyakorlása érdekében szükséges intézkedést

megtennie 45

I. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kezelésében álló ingatlan elidegenítésével

kapcsolatos szerződés hatálytalansága miatti pert a Magyar Állam ellen kell

megindítani. A téves alperest megjelölő felperest erről tájékoztatni kell, amelynek

elmulasztása súlyos eljárási szabálysértés.

II. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog hatályosságához nem szükséges annak

ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, az a jogszabály hatálybalépésétől áll fenn.

III. A természetvédelmi törvényen alapuló elővásárlási jog megelőzi a földtörvényen

alapuló elővásárlási jogot. Az ilyen elővásárlási jog gyakorlásának vizsgálata során

is tekintettel kell lenni az ajánlati kötöttség, a jóhiszemű joggyakorlás és az ajánlat

komolysága szempontjaira.

42

BH2010. 92 43

BH2009. 215 44

BH2008. 239 45

KGD2009. 117

35

IV. Amennyiben az alperes a tárgyaláson nem jelent meg, a tárgyalási időköz hiánya

esetén a tárgyalást nem lehet megtartani. 46

Termőföld tulajdonszerzésének bejegyzéséhez szükséges annak igazolása, hogy a

vételi ajánlat az elővásárlási jog jogosultjai számára kifüggesztésre került. A perbeli

vita a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a vevő között zajlott, mivel alperes nem

gondoskodott a vételi ajánlat elővásárlásra jogosultak számára való kifüggesztésről,

így felperes az erről szóló igazolást nem tudta csatolni az ingatlan-nyilvántartás

bejegyzésére irányuló kérelemhez. Tény, hogy az irat kifüggesztésére az eladó volt

köteles, de a kifüggesztés hiánya a kérelem benyújtásakor a Korm. r. 5. §-a folytán

az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés akadályát képezte. Az eladó mulasztása az eladó

és a vevő közti esetleges jogvitában értékelhető.47

3.6. A Tft. jelentősebb módosításai, különös tekintettel az elővásárlásra

Az elővásárlás szabályainak átdolgozása 1999-ben kezdődött meg. Elsőként a

földhasználati viszonyok nyilvántartásának szabályozását végezték el. Korábban nem

rögzítették a földhasználatot, és elszaporodtak a zsebszerződések, továbbá az

agrártámogatások igénybe vételéhez is elengedhetetlenül szükség volt olyan hiteles

nyilvántartásra, amely a földhasználat jogcímeit tartalmazta. A földtörvénynek a

haszonbérlőt megillető elővásárlási jogra vonatkozó szabályai módosultak, úgy hogy

csak arra a haszonbérlőre vonatkozik, akinek tulajdonszerzését a törvény nem zárja

ki.48

Második lépésként az Országgyűlés megalkotta a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló

2001. CXVI. törvényt, amely az elővásárlási jogot az adásvételen túl az ingyenes

átruházásra is kiterjesztette (8. §). A jogalkotó célja az volt, hogy az állam

elővásárlási jogát ne lehessen megkerülni különböző szerződéskötési technikákkal. A

módosítás alapján az államot a Tft. szerinti sorrendben elővásárlási jog illette meg

minden termőföldre. Az elővásárlási jogot az állam képviseletében a Nemzeti

46

BDT2012. 2694 47

KGD2010. 70 48

SZILÁGYI János Ede: A termőföldek törvényes elővásárlási jogának alakulásáról, különös

tekintettel a rendszerváltozás utáni jogfejlődésre Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV.

(2006), pp. 511-456

36

Földalapkezelő Szervezet gyakorolta. Az államot megillető elővásárlási jog még az

ingyenesen, vagy részben ingyenesen szerződés esetén is fennállt.

Az állam az elővásárlásra jogosultak között első helyen szerepelt, ha külön nem

értesítették, akkor a megkötött szerződés a Nemzeti Földalap Kht.-val szemben

relatíve hatálytalan volt.49

A Tft. 2002. február 22-től hatályos szövegének 10. §-a alapján az elővásárlásra

jogosultak sorrendje:

a) a családi gazdálkodó;

b) a közös háztartásban élő családtag;

c) a helyben lakó szomszéd;

d) a helyben lakó;

e) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;

f ) a haszonbérlő, felesbérlő és részesművelő, ha tulajdonszerzését törvény nem zárja

ki;

g) egyéb.

Az elővásárlásra jogosultak korábbi sorrendje teljesen felborult, sőt a családi

gazdálkodók, mint teljesen új jogosultak léptek be első helyre. A családi gazdálkodás

rendszere előzményektől mentes, a családi gazdaság az angol, francia, főként a

skandináv agrárfejlődés eredménye. KAP bevezetése következtében már a

mediterrán térség országaiban is terjedőben van. 50

A családi gazdaságot a

családtagok szerződéssel alapítják, a szükséges eszközállomány és a termelés alapját

biztosító földterület megvásárlásához a kormány vissza nem térítendő támogatást

biztosít.51

Rövid időn belül, 2002. szeptember 2-től újabb módosítás következett be, innentől a

következők szerint alakult az elővásárlásra jogosultak sorrendje:

49

OLAJOS István: A termőföld adásvételéhez kapcsolódó elővásárlási, és elő-haszonbérleti jogok

gyakorlásáról in: Napi Jogász 2002. április 7-12. p. 50

OLAJOS István: A termőföldről szóló törvény módosítása – avagy mi fér bele a 100 napba? 51

OLAJOS István: A termőföldről szóló törvény változásai a kormányváltozások következtében

37

a) a haszonbérlő, felesbérlő és részesművelő;

b) a helyben lakó szomszéd;

c) a helyben lakó;

d) a magyar állam a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.

A b)-c) pontokban meghatározott csoportokon belül az elővásárlási jog

gyakorlásának sorrendje a következő:

a) a családi gazdálkodó;

b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, vagy egyéni

mezőgazdasági vállalkozó;

c) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben

lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese.

2005. november 1-től a módosítás következtében a meghatározott elővásárlási jog a

jövőben nem áll fenn „a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása

feltételeként megvalósuló termőföld vásárlása esetén" sem. 52

A 2010. évi LXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról szintén módosította a Tft.-t,

miszerint a Magyar Állam kerül az elővásárlásra jogosultak között az első helyre

(részletesen a 3. 6. 2. fejezetben).

3. 6. 1. Elővásárlási jog gyakorlása az erdőbirtokosság

Az 1994. évi XLIX: törvény az erdőbirtokossági társulatról (módosította a 2006. évi

CIX. törvény) 30. §-a részletes rendelkezéseket tartalmaz az elővásárlásra

vonatkozólag.

A társulati tag tulajdonában lévő erdőterület az ahhoz kapcsolódó társulati

érdekeltséggel együtt forgalomképes. A tag tulajdonának (tulajdoni hányadának)

élők közötti jogügylettel történő átruházása esetében e sorrendben elővásárlási joga

van a többi társulati tagnak. Közös tulajdon esetén a tulajdonostárs elővásárlási joga

mindenki másét megelőzi.

52

2005. évi LXXXVII. törvény módosította

38

Ha a társulat használatában természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterület van, arra

mindenkit megelőzően elővásárlási jog illeti meg az államot. Ha az elővásárlási jog

jogosultja az ajánlatra harminc napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni,

hogy elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni. A társulat elnöke igazolást állít ki

arról, hogy az elővásárlási jog gyakorlására az alapszabályban meghatározott

módon került sor. Ennek hiányában a tulajdonjog átruházására irányuló szerződés

semmis.

Az elővásárlásra jogosultak sorrendje:

1. Magyar Állam, ha természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterület az

adás-vétel tárgya

2. tulajdonostárs elővásárlási joga, ha közös a tulajdon (ha nem

természetvédelmi oltalom alatt álló erdőrészletről van szó, akkor ez

az első)

3. erdőbirtokossági társulat tagjai

4. Tft. elővásárlási jogosultjai

3. 6. 2. 2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról

A 2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról 37. §-a módosította a Tft.

10.§-ában az elővásárlásra jogosultak sorrendjét a termőföld vagy tanya eladása

esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;

b) a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;

c) a helyben lakó szomszédot;

d) a helyben lakót;

e) haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt.

Az eddigi gyakorlattal gyökeresen ellenkező módon a Magyar Állam került az első

helyre az elővásárlásra jogosultak közül, a törvény indoklás szerint egyrészt azért,

mivel az állam aktív piaci részvételre törekszik, valamint megkönnyítse azon

személyek földhöz juttatását, akik élethivatásszerűen kívánnak mezőgazdasági

tevékenységet folytatni. 53

53

JANI Péter: A földbirtok-politika alkotmányossága –A termőföldre vonatkozó elővásárlási jog új

szabályairól Glossa Iuridica -2012. III. évfolyam 1. szám 62. p.

http://www.glossaiuridica.hu/gi1201/civ/gi1201_civ_jani.pdf

39

Ez a törvénymódosítás előrevetíti a jogalkotó szándékát a föld adásvételének

szabályozásával kapcsolatban, amit a 4. pontban részletesebben fogok kifejteni.

3. 6. 3. Elővásárlási jog gyakorlása a hegyközségi törvény alapján

2013. január 1-től hatályos 2012. évi CCXIX. törvény a hegyközségekről, amely a

1994. évi CII. törvényt váltotta fel.

A szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos termőföldre elővásárlási,

valamint elő-haszonbérleti jog illeti meg a hegyközségi tagot, ha ezen jogának

érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal

rendelkezett. Szomszédos termőföldnek minősül a közvetlenül, illetve önálló

helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos

szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott termőföld.54

A szomszédos földterület

értelmezése kiegészítette a 1994. évi CII. 30.§ (2) bekezdése alapján megfogalmazott

elővásárlási jogot.

1994. évi törvény kapcsán Alkotmánybírósági állásfoglalást kértek, egyrészt, hogy a

köztestület tagjának elővásárlási joga nem sérti-e a tulajdonhoz való alkotmányos

jogot; továbbá a szomszédság fogalmának meghatározásában, mivel azt nem

közhiteles ingatlan-nyilvántartás alapján állapítja meg a törvény, hanem a szőlő

termőhelyi kataszterben tartanak nyilván; bizonytalan továbbá, hogy milyen

viszonyban állnak egymással a hegyközség tagját megillető elővásárlási jog és más a

jogszabályon alapuló elővásárlási jog.55

A Htv.-ben foglalt elővásárlási jog biztosítása tehát a kiemelt szőlőtermő területek

megfelelő művelését és ezáltal a minőségi bortermelés biztosítását hivatott

elősegíteni.

54 2012. évi CCXIX. törvény „a hegyközségekről” 20. §(2) 55

SZILÁGYI János Ede: A termőföldek törvényes elővásárlási jogának alakulásáról, különös

tekintettel a rendszerváltás utáni jogfejlődésre Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV.

(2006) 511.-525. p.

40

4. Az új földtörvény tervezet

4. 1. Előzményei, célja, megvalósításának eszközei

A jelenleg hatályos földtörvény a mezőgazdaságban lezajlott privatizációs

folyamatok közepette keletkezett, és legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a korábbi

rendszerrel szemben a magántulajdon váljék dominánssá, piacképes termelési

egységek alakuljanak ki, amelyek akár a globális piacon is versenyképesek lehetnek.

A tulajdonszerzés jelentős korlátozása érvényesül, külföldi magán- és jogi személy,

továbbá belföldi jogi személy tulajdonjogot nem szerezhetett.

Magyarországnak az Európai Uniós tagságából eredő kötelezettsége a termőföld

piacának liberalizálása. Ugyancsak a tagságból következően felmerül a kérdés, hogy

mi tekinthető elsődleges joganyagnak a földtulajdon szabályozása terén?

A tagállamok szabadon dönthetnek a termőföld tulajdoni viszonyaik kialakításáról,

de az Európai Unió Bíróságának esetjogi gyakorlata szerint a nemzeti termőföld

szabályozással szemben vannak megfogalmazott szempontok:

a.) ne legyen diszkriminatív az EU polgárok állampolgárság szerint

b.) EU Bíróság által elfogadhatónak tekintett közérdekre való hivatkozással lehet

csak korlátokat beépíteni a nemzeti szabályozásba

c.) amennyiben a korlátozó intézkedés helyettesíthető egy, a tőke szabad

áramlását kevésbé korlátozó intézkedéssel, akkor a korlátozó intézkedést

módosítani kell.56

Az Európai Unió Bíróságának esetjogában találhatjuk meg szintén, hogy mit tekint a

gyakorlat jogszerűnek minősített közérdekű célnak (a felsorolás példaszerű):

a.) a vidék népesség helyben tartása

b.) életképes gazdasági egységek kialakítása,

c.) KAP célkitűzései minél jobban teljesüljenek (mezőgazdaságból élők

életszínvonala növekedjen).

56

SZILÁGYI János Ede: Az Európai Unió termőföld szabályozása az Európai Bíróság

joggyakorlatának tükrében in CSÁK Csilla (szerk.) Az európai földszabályozás aktuális kihívásai

Novotni kiadó 2010. 270. p.

41

A korlátozás túl azon, hogy megfelel a fenti kritériumoknak az adott intézkedéssel

arányosnak is kell lennie, és a helyettesíthetőség követelményének is.57

A termőföldjeinkre vonatkozó jelenlegi tulajdonszerzési tilalmakat és korlátozásokat

legfeljebb 2014. április 30-ig tarthatjuk fenn. Olyan módosítás kidolgozására van

szükség, amely megfelel a fenti elvárásoknak, összhangban van a Nemzeti

Vidékfejlesztési Stratégiával, biztosítja a gazdaságos termesztés feltételeit. A

szabályozás módosítása amiatt is szükséges, mivel a KAP 2020-ig tartó szakasza

újraszabályozza mind a közvetlen támogatásokat, mind pedig a vidékfejlesztési

támogatások rendszerét. Az SAPS ( Single Arable Payments System) rendszerről át

kell térni, egy a termeléstől elválasztott támogatási rendszerre.

Az új földtörvény vitaanyaga a magyar föld védelmét emeli a középpontjába. A

koncepció a termőföldet, mint az egyik lényeges termelési tényezőt szabályozza,

tekintettel a természeti erőforrás jellegre is. Támogatni kívánják a földművesek

termőföld tulajdon és használati jog szerzését, és kizárni a termelést nem folytatókat.

Így kívánják elérni, hogy a föld azé legyen, aki képes és kész megművelni.

Ugyanakkor szerzési feltételként kívánják rögzíteni a mezőgazdasági

földhasznosítási kötelezettség vállalását, amely rendeltetésszerű termelési

kötelezettséggel járna. Előnyben részesítené a birtoktagokat eredményező

földszerzéseket. A koncepcióban a családi gazdaságok megerősítésén keresztül a

vidék népességmegtartó képességét kívánják elősegíteni, ezzel párhuzamosan a

nagyobb birokok számának, ill. arányának csökkentését tartják kívánatosnak. A

tervezet szerint a földműveseken kívül eső személyek nem szerezhetnének

földhasználati jogot, mivel termelő tevékenység hiányában nincs ésszerű indoka a

szerzési jogosultság megadásának. Az új törvény csak a szükséges mértékben

tolerálná a termőföld művelésből való kivonását, a termőföld más célú használatát, a

talajvédelmi kötelezettségek megsértését.

Az új földtörvény tervezet kapcsán említést érdemel, hogy a termőföld kiemelt

helyzetétre tekintettel, a termőföld tulajdonlással kapcsolatos szabályozására a

jövőben sarkalatos törvényt kell elfogadni és ennek a lehetőségét az Alaptörvény P)

57

SZILÁGYI János Ede: Az Európai Unió termőföld szabályozása az Európai Bíróság

joggyakorlatának tükrében in CSÁK Csilla (szerk.) Az európai földszabályozás aktuális kihívásai

Novotni kiadó 2010. 276.-277. p.

42

cikke teremti meg, melyet az Országgyűlés 2012. december 21-én a következők

szerint módosított:

„(1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a

biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális

értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő

nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

(2) A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1)

bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az

integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a mezőgazdasági üzemre vonatkozó

szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.”

Ezzel a jogalkotó hosszú időre bebetonozná a föld tulajdonváltozásának szabályait,

módosítására 2/3-os szavazati többség kell.

4. 2. A föld tulajdonjogának megszerzése, hatósági engedélyezés

A javaslat szerint a mező- és erdőgazdálkodású föld tulajdon- és használati jogát

főszabály szerint földműves szerezhetné meg. A földműves fogalmának

meghatározását is tartalmazza a törvénytervezet; az a személy, aki főfoglakozásként,

életvitelszerűen vagy mellékfoglalkozásként, egyéb kikötésekkel mezőgazdasági

tevékenységet folytat.

Azonban a jogok megszerzéséhez előzetes hatósági engedély szükséges (6. § (2))

A törvénytervezet magyarázatot is fűz annak igazolására, hogy miért szükséges az

engedélyeztetési rendszer. A javaslat a földforgalom jogi szabályozását a

birtokpolitikai célokra építi. Csak akkor képes a sokrétű közjogi korlátozásoknak

eleget tenni, ha bevezetésre kerül a földszerzés előzetes hatósági engedélyezése.

Bevezetését azzal is indokolja, hogy így látja biztosítottnak a törvény előírásainak

végrehajtását.

A további indoklás: ez az engedélyezési rendszer részben működött már a múlt

század harmincas éveiben. Véleményem szerint az indoklások nagyon gyenge

lábakon állnak. Ha ez a rendszer a múlt században működött, és azóta nem, akkor a

43

jogfejlődésünket illetve a közigazgatásunk fejlődését kérdőjelezi meg az újbóli

bevezetése.

Sajnos, nem könnyíti meg a tulajdonváltozást az elővásárlás szabályozása sem.

4.3. Elővásárlási jog szabályozása

I. Elővásárlás jog gyakorlásának tervezeti sorrendje, ha a község, város vagy

főváros kerületi önkormányzat képviselő-testületének rendelete által kijelölt

települési övezetben lévő föld vagy tanya az adásvétel tárgya (22-23.§):

1. A Magyar Államot mindenkit megelőző elővásárlási jog illeti meg, nevében a

NFÁ gyakorolja a jogokat.

2. Második helyen a föld helyben lakó volt haszonbérlője, feles bérlője, részes

művelője, ill. ha a volt haszonbérlő feles bérlő, részes művelő a haszonbérbe adó

hozzájárulásával ültetvényt telepített, ültetvényt üzemeltető személy áll.

3. Harmadikként a pályakezdő fiatal földműves.

4. Negyedik helyen a helyben lakó szomszédok közül az, akinek a tulajdonában

vagy használatában lévő földje közvetlenül szomszédos az adásvétel tárgyát

képező földdel vagy tanyával.

5. Utolsóként az eladó választása szerinti többi helyben lakó.

II. Elővásárlás jog gyakorlásának tervezeti sorrendje, ha nem a község, város

vagy főváros kerületi önkormányzat képviselő-testületének rendelete által kijelölt

települési övezetben lévő föld vagy tanya az adásvétel tárgya (24. §):

1. Magyar Állam

2. az elfogadott vételi ajánlat időpontját megelőző legalább 1 éve állattartó telepet

üzemeltető földműves

3. az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervvel szemben állattartásra irányuló

szerződési kötelezettséget vállaló földműves

4. ültetvényt telepítő és ültetvényt üzemeltető volt haszonbérlő

5. egyedi agrár-környezetvédelmi termelési mód folytatására szerződéses

kötelezettséget vállaló.

44

III. A 2-5. pontokon belül további „elő-elővásárlási” jog a birtok-összevonás

célját szolgálják:

a.) üzem, vagy gazdaság székhelyének, telephelyének 15 km-es körzetén belül

üzem-kiegészítő célú földszerzés, főként a szomszédos földrészletekre

b.) új üzem, vagy gazdaság alapítását elősegítő, gazdasági felszereléssel

alátámasztott földszerzés, az újonnan alapított üzemi, ill. gazdasági székhely,

telephely 15 km körzetén belül;

c.) tanyával szomszédos földrészlet.

IV. a II. és III. egyes pontjaiban meghatározott sorrenden belül további „elő-

elővásárlási” jog a szerző személyéhez kapcsolódóan a következők szerint:

a.) legalább 3 éve családi gazdálkodást folytató volt haszonbérlő, feles bérlő,

szívességi földhasználó, ha ilyen nincs, akkor családi gazdálkodó

b.) szerzés helyén nyilvántartásba vett pályakezdő fiatal földműves

c.) legalább 3 éve folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet végző volt

haszonbérlő, feles bérlő, szívességi földhasználó őstermelő, egyéni

vállalkozó;

d.) kényszerhasznosítás keretében a magyar állammal használati szerződést kötő

földműves.

45

Elővásárlási jog gyakorlásának tervezeti sorrendje (24. §)

1. Magyar állam

2. Állattartó telepet üzemeltető földműves

1. Üzem-kiegészítő célú földszerzés

2. Új üzem alapítását elősegítő földszerzés

3. Tanyával szomszédos földrészlet

3. Állattartásra kötelezettséget vállaló

földműves

1. Üzem-kiegészítő célú földszerzés

2. Új üzem alapítását elősegítő földszerzés

3. Tanyával szomszédos földrészlet

4.Ültetvény telepítő volt haszonbérlő

1. Üzem-kiegészítő célú földszerzés

2. Új üzem alapítását elősegítő földszerzés

3. Tanyával szomszédos földrészlet

5. Agrár-környezetvédelmi termelést vállaló

1. Üzem-kiegészítő célú földszerzés

2. Új üzem alapítását elősegítő földszerzés

3. Tanyával szomszédos földrészlet

46

Rangsoron belüli ranghelyek

1. Üzem-kiegészítő célú földszerzés

1. Családi gazdálkodó

2. Pályakezdő fiatal földműves

3. Volt haszonbérlő, felesbérlő, őstermelő

4. Kényszerhasznosító

2. Új üzem alapítását elősegítő földszerzés

1. Családi gazdálkodó

2. Pályakezdő fiatal földműves

3. Volt haszonbérlő, felesbérlő, őstermelő

4. Kényszerhasznosító

3. Tanyával szomszédos földrészlet

1. Családi gazdálkodó

2. Pályakezdő fiatal földműves

3. Volt haszonbérlő, felesbérlő, őstermelő

4. Kényszerhasznosító

47

A hatósági eljárás menete

A hatóság vizsgálja, hogy a tulajdon átruházási engedély kiadható-e. Meg kell

tagadni az engedélyt, ha

a.) ha szerző fél nem jogosult földtulajdont szerezni

b.) a megengedett mértéket meghaladná az általa használt föld nagysága

c.) az elidegenítéssel a földműves használatában lévő föld a megengedett alá

csökkenne

d.) a szerző fél megszegte a korábbi kötelezettségvállalási nyilatkozatát

e.) jogellenesen más célra használta földterületét, vagy földvédelmi bírságot

szabtak ki ellene

f.) szerzési korlátozás megkerülésére alkalmas megállapodás engedélyezését

kérvényezték

g.) a szerzéssel olyan jogi státuszt nyerne a kérelmező, amely révén elővásárlási

jogát visszaélésszerűen gyakorolhatná

h.) semmis megállapodásra kérik az engedélyt

i.) színlelt szerződéssel leplezték a föld tulajdonjogának megszerzését.

Ha a NFA nem él elővásárlási jogával és az engedély kiadásának feltételei

fennállnak, akkor a jogügylet engedélyezésére a területileg illetékes mezőgazdasági

igazgatási szerv a vételi szándékukat jelző földműveseket elővásárlásra jogosultként

a korábbiak (I-IV. pontok) alapján rangsorolja. Kijelölésre kerül az elővásárlásra

jogosult, aki a szerződés szerinti vételi ajánlattevő helyébe lép.

Amennyiben nincs elővásárlásra jogosult, akkor a helyi földbizottság véleményét

kell figyelembe venni és ennek alapján kell kijelölnie –ha él a vevőkijelölési jogával-

a hatóságnak a vevőt.

A földtörvény tervezet eddigi elemzéséből kitűnik, hogy az elővásárlás, a föld-

tulajdonjog megszerzésének szabályozása nagyon bonyolult. Jogállami keretek

között a szabad piaci viszonyokba való ilyen mértékű beavatkozás több ponton is

aggályos. A 35/1994. AB határozatra tekintettel ugyan a termőföld speciális

helyzetéből következően különös szabályozást igényel, azonban a tervezetben

lefektetett elvek következtében hosszú időre megmerevedne a jelenlegi

48

birtokstruktúra, amely –a jogalkotó szándékával ellentétesen- nem eredményezné a

középbirtokok megerősödését.

A sokszoros korlátozás miatt sérül a magánszemély rendelkezési joga is, ugyan

számára közömbös kell, hogy legyen, ki lép tulajdonba utána, azonban előállhat

olyan eset is, amikor nem lehetséges –vagy csak tetemes késedelemmel- az

elidegenítés a törvény keretei között.

49

Befejező gondolatok

A föld, mint speciális erőforrás, dolog különös szabályozást igényel. Az Európai

Unió költségvetésének is közel 40%-a – ha közvetetten is - a mezőgazdaság és a

vidék támogatásához kapcsolódik. A magyar jogalkotók erre figyelemmel a XX-

XXI. században nemcsak a jogalkotás, hanem a szakmai és pártpolitikai viták

kereszttüzében is tartották/tartják a „földkérdést”.

Az elővásárlás jogintézménye régóta ismert a magyar polgári jogban. A

mezőgazdasági föld tulajdonjog átruházásánál korábban is, de főleg az utóbbi

évtizedekben egyre jelentősebbé vált. Az elővásárlási jog szabályozása a mindenkori

birtokszerkezet kialakításának egyik hatékony eszköze: a törvény megszabja, hogy ki

és milyen feltételek mellett szerezhet tulajdonjogot termőföld felett.

Jelenleg a középbirtok erősítése, azon belül is a családi gazdálkodás áll a szabályozás

középpontjában. A középbirtok megerősítése, életképes, gazdaságos struktúrájának

kialakítása nemcsak a KAP célkitűzése, hanem a magyar vidéki- , agrártársadalom

érdeke is. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy makrogazdasági

szempontból a nagyüzemi termesztés is rendkívüli jelentőséggel bír.

Ugyanakkor a jogbiztonság követelményének megfelelő törvényhozás, az alapjogok

védelme is a jogalkotó feladata. A legutóbbi törvénytervezet, amelyet a földpiac

2014. májusi kötelező földpiaci liberalizációt megelőzően kívánnak hatályba léptetni,

nagyon szigorú és bürokratikus módon szabályozza – nemcsak - az elővásárlási jog

gyakorlásának kérdését. A piaci viszonyokba való súlyos beavatkozás, ha egy

magánjogi jogintézményt közjogi szabályozással próbálnak szabályozni.

Amint a bevezetőben is megfogalmaztam, nagyon lényeges, hogy a gazdálkodás

kiszámítható jogi, piaci keretek között történjen. A mezőgazdaság szempontjából

nem kedvező, ha a kormányzati ciklusokhoz kapcsolódóan – sokszor attól

függetlenül is -, állandóan változik a jogi környezet.

50

Nyitott gazdaságunkra való tekintettel a világpiaci ingadozások amúgy is gyorsan

begyűrűznek, kedvező lenne a gazdaságra, ha az ország döntéshozói hosszú távú,

stratégiai célkitűzésekhez mentén hoznák meg döntéseiket. Az is fontos lenne, ha

ezek a döntések nem a nyolcvanas évek szabályozására, a rendszerváltás előtti

időszakra, hanem a fejlődő piacgazdasággal vállvetve, a jelenlegi állapotra

szabályozna, figyelembe véve a közgazdasági tényezőket, a megfelelő

jövedelmezőségi birtokméreteket is.

51

Mellékletek 1. számú melléklet

Kérelem

a termőföldre vonatkozó elővásárlási és elő haszonbérleti jog gyakorlásával

kapcsolatos vételi/bérleti ajánlat kifüggesztésére

Alulírott………………………………………………………(földtulajdonos neve)

…………………………………………………………(születési hely, év, hó, nap)

………………………………………………………………………….(anyja neve)

……………………………………… …………………………………...(lakcím)

Szám alatti lakos a 16/2002.(II.18.) Korm. rendelet alapján, kérem hogy a

……………………………………………………………………….(hrsz.) alatti

……………………….termőföldre vonatkozó vételi/bérleti ajánlatot a ……………

Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a jogszabályban előírtaknak megfelelően

függesszék ki.

Kérelmemhez mellékelem a vételi/bérleti ajánlat egy eredeti és egy másolati

példányát.

Dátum:………………………………..

……………………………….

aláírás

……………………………….

lakcím

52

2.számú melléklet

VÉTELI AJÁNLAT TERMŐFÖLDRE

a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a termőföldre vonatkozó

elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló

mód. 16/2002. (II.18.) Korm. rendelet alapján

..................................................................……………………………szám alatti lakos

ajánlattevő haszonbérleti ajánlatot teszek…………………………………………….

……….…………………………….………………...………………………......szám

alatti lakos tulajdonosnak a kizárólagos tulajdonát képező nyíregyházi

……hrsz-ú.…………. m2 területű………..…… AK …………..……..művelési ágú

……hrsz-ú.…………. m2 területű……………… AK ………..………..művelési ágú

……hrsz-ú.…………. m2 területű……………… AK ………………..művelési ágú

külterületi ingatlan/ok/ra.

Az ingatlan/ok/ra a haszonbérleti díj ajánlatom:...……….Ft, azaz:

…………………forint.

A kifizetés módja: …………………………………………………………………...

Az ajánlattevő nyilatkozata az előhaszonbérleti jogával kapcsolatban:

a) nem minősülök előhaszonbérletre jogosultnak

b) előhaszonbérleti joggal rendelkezem az 1994. évi LV. törvény 21.§

………………. alapján.*

A tulajdonos nyilatkozata, hogy az ingatlanra más jogszabályban

meghatározott

a) előhaszonbérleti joga az alábbi jogosultnak áll fenn:

…………………………………………………………………………………

b) előhaszonbérletre jogosultság nem áll fenn.

, 20…..…………………………..

……………………………………

ajánlattevő

A fenti ajánlatot elfogadom:

53

……………………………………

tulajdonos

Tanúk:

1…………………………………

2…………………………………...

…………………………………..

…………………………………….

ZÁRADÉK

Kifüggesztés időpontja: …………………………...

Levétel időpontja: …………………………………

…………………….

jegyző

Nyíregyháza, 20………………………………

* a megfelelő rész aláhúzandó

54

Irodalomjegyzék

Az új földtörvény vitaanyaga http://ujfoldtorveny.kormany.hu/

BÍRÓ György: Adásvételi szerződés In: Bíró (szerk.): Szerződési

alaptípusok, Novotni Kiadó, Miskolc, 1999.

BUDAY-SÁNTHA Attila: Agrárpolitika – vidékpolitika. A magyar

agrárgazdaság és az Európai Unió. Budapest-Pécs, Dialóg Campus. 2001.

CSÁK Csilla (szerk.) Agrárjog 2010 Novotni Kiadó, Miskolc 109. p.

CSÁK Csilla (szerk.) Az európai földszabályozás aktuális kihívásai Novotni

kiadó 2010.

CSÁK Csilla: A földtulajdoni és földhasználati viszonyok változása a

rendszerváltozástól napjainkig. –In: Agrár- és környzetjog = Journal of

Agricultural and Environmetal Law, ISSN 1788-6171, 2007. (2. évf.), 2. sz.

CSÁK Csilla: A földtulajdoni és használati magyar szablyozása az Európai

Unióhoz történő csatlakozást követően. – In: Agrás- és környezetjog=Journal

of Agricultural and Environmetal Law, ISSN 1788-6171, 2010. (5. évf.), 9.

sz.

CSÁK Csilla: A földtulajdoni és használati viszonyok változása a

rendszerváltástól napjainkig Agrárjog- és Környezetjog /Journal of

Agricultural and Environmental Law 2007. 2. szám

CSÁK Csilla: A termőföldet érintő jogi szabályozás alkotmányossági

normakontrollja

FEHÉR Lóránt: A fenntartható fejlődésről és az Európai Unió szerinti

tartalmáról http://www.glossaiuridica.hu/gi0901/nem/gi0901_nem_feher_lorant.pdf

FENYŐ György: Földjog és földügyi intézmények hálózata 3. A termőföld

tulajdon hatályos szabályozása

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/.../0027_FFI3/0027_FF13.docx

FÖLDES és tsai.: Földjog Tankönyvkiadó; Bp., 1974.

HALÁSZ Péter: A földtulajdon és a mezőgazdasági struktúra átalakítása

Agrárgazdasági Kutató Intézet 1990.

HUSS Ferenc- HORVÁTHNÉ HALL Mária: Termőföldek, hegyközségi és

természetvédelmi területek adásvételéről Ügyvédek Lapja 1999. (38. évf.)

IVICZ Mihály: A magyar mezőgazdaság XX. századi helyzetének elemzése

különös tekintettel a kisbirtokra Doktori értekezés Pázmány Péter Katolikus

Egyetem, 2004.

55

IZSÁK Lajos: Rendszerváltástól rendszerváltásig Kulturtrade Kiadó 1998.

JANI Péter: A földbirtok-politika alkotmányossága –A termőföldre

vonatkozó elővásárlási jog új szabályairól Glossa Iuridica -2012. III.

évfolyam 1. szám

http://www.glossaiuridica.hu/gi1201/civ/gi1201_civ_jani.pdf

JÓJÁRT László: Tulajdonszerzési tilalmak és korlátozások a termőföldre, és

azok ellenőrzése. – IN: Magyar jog, ISSN 0025-0147, 2010. (57. évf.) 12. sz.

KECSKÉS László- SZÉCSÉNYI László: A termőföldről szóló 1994. évi LV.

törvény 6. §-a a nemzetközi jog és az EK-jog fényében. –In: Magyar jog,

ISSN 0025-0147, 1997. (44. éfv.), 12. sz.

KISFALUDI András: Az elővásárlási jog néhány szabályozásra váró kérdése,

Polgár Jogi Kodifikáció 5. évfolyam 6. szám 2006.

KORÉNYI Sarolta: Uniós csatlakozás és termőföldtulajdon. –In: Magyar jog,

ISSn 0025-0147, 2003. 850. évf.), 4. sz.

KOZMA Ágota: A külföldiek termőföldszerzésének korlátai és azok

következményei http://www.glossaiuridica.hu/gi1101/civ/gi1101_civ_kozma_agota.pdf

KOZMA Ágota: Zsebszerződések: http://www.google.hu/#hl=hu&gs_rn=4&gs_ri=psy-

ab&cp=15&gs_id=16&xhr=t&q=zsebszerz%C5%91d%C3%A9sek&es_nrs=true&pf=p&sclient=psy-

ab&site=&source=hp&oq=zsebszerz%C5%91d%C3%A9sek&gs_l=&pbx=1&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.&bvm=bv.42

661473,d.Yms&fp=65ea7158f13e2093&biw=1046&bih=613

KURUCZ Mihály: A magyar termőföldforgalom szabályozásának mai

rendszeréről és megújításának alapjairól Agrár- és Környezetjog 2007. 3.

szám

LENKOVICS Barnabás: Dologi jog Eötvös József Könyvkiadó, Budapest

2008

LESZKOVEN László: A termőföldet érintő elővásárlási jog egyes kérdései. –

In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica,

ISSN 0866-6032 2004. Tomus 22,

Nemzeti vidékstratégia 2020 http://videkstrategia.kormany.hu/

OLAJOS István: A termőföld adásvételéhez kapcsolódó elővásárlási, és elő-

haszonbérleti jogok gyakorlásáról in: Napi Jogász 2002. április

OLAJOS István: A termőföldről szóló törvény módosítása – avagy mi fér

bele a 100 napba? In: Napi Jogász 2002 augusztus

OLAJOS István: A termőföldről szóló törvény változásai a

kormányváltozások következtében –gazdasági eredményesség és politikai

öncéluság in: Napi Jogász –Cég és jog összevont szaklapok 2002. október

56

PRUGBERGER Tamás- CSÁK Csilla: A termőföld és a mezőgazdasági

termelési viszonyok korszerű rendezése Magyar Közigazgatás

PRUGBERGER Tamás- OLAJOS István: Termőföldbirtoklás, hasznosítás és

forgalmazás a családi gazdaság elősegítésének új jogi szabályozása tükrében

Magyar Jog 2002. 5. szám

PRUGBERGER Tamás: Dilemmák a termőföldtörvény módosítása körül

Magyar Jog 1995. évi (42. évfolyam) 4. sz.

PRUGBERGER Tamás: Reflexiók ’’A termőföldről szóló 1994: LV. tv. 6. §-

a nemzetközi jog és az EU-jog fényében’’ c. fórumcikkhez. –In: Magyar jog.

ISSN 0025-0147, 1998. (45. évf.) 5. sz.

Ptk. Magyarázat. Budapest, 2002 KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft.

1313. p.

PUSZTAHELYI Réka: Elővásárlási jog egyes kérdései a bírói gyakorlatban

In: Miskolci Jogi Szemle 4. évfolyam (2009) 2. szám

ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp. 2001. Osiris

SÜLINÉ DR TŐZSÉR Erzsébet: Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a

jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében In.

www.debreceniitelotabla.hu/doc/polgari/FabolVaskarika.pdf

SZABÓ Gyula: Föld- és területrendezés 2.: Agrárvilági fordulatok, magyar

reformok www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/.../0027_FTR2/0027_FTR2.docx

SZILÁGYI János Ede: A termőföldek törvényes elővásárlási jogának

alakulásáról, különös tekintettel a rendszerváltás utáni jogfejlődésre Sectio

Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006)

SZILÁGYI János Ede: Az Európai Unió termőföld szabályozása az Európai

Bíróság joggyakorlatának tükrében in CSÁK Csilla (szerk.) Az európai

földszabályozás aktuális kihívásai Novotni kiadó 2010.

SZILÁGYI János Ede: Az új tagállamok csatlakozási szerződései és a

termőföldek tulajdonjogára vonatkozó nemzeti szabályozások, különösen a

magyar jogi szabályozás. –In: Agrár- és környezetjog = Journal of

Agricultural and Environmental Law, ISSN 1788-6171, 2010. (5. évf.), 9.sz.

SZLADITS Károly: A magyar magánjog tankönyve II. Dologi jog, Budapest,

Grill,1930.

T/7979 törvényjavaslat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról

http://www.google.hu/#hl=hu&gs_rn=4&gs_ri=psy-

ab&cp=67&gs_id=2&xhr=t&q=T/7979+t%C3%B6rv%C3%A9nyjavaslat+a+mez%C5%91-

+%C3%A9s+erd%C5%91gazdas%C3%A1gi+f%C3%B6ldek+forgalm%C3%A1r%C3%B3l&es_nrs=true&pf=p&s

client=psy-ab&site=&source=hp&oq=T/7979+t%C3%B6rv%C3%A9nyjavaslat+a+mez%C5%91-

57

+%C3%A9s+erd%C5%91gazdas%C3%A1gi+f%C3%B6ldek+forgalm%C3%A1r%C3%B3l+&gs_l=&pbx=1&bav

=on.2,or.r_gc.r_pw.&bvm=bv.42661473,d.Yms&fp=65ea7158f13e2093&biw=1046&bih=613

TANKA Endre: A Földtörvény(1994:LV.tv.-Tft) tervezet módosítása az

FVM és az IRM 41123/4/2007. számú előterjesztése alapján. -In: Agrár- és

környezetjog_ Journal of Agricultural and Environmetal Law, ISSN 1788-

6171, 2007. (2. évf.), 4. sz.

TÉGLÁS András: Hogyan védi Alkotmányunk a mezőgazdasági termelők

tulajdonhoz való jogát?. –In: Agrár- és környezetjog=Journal of Agricultural

and Environmental Law, ISSN 1788-6171. 2009. (4. évf.), 7. sz.

VASS János: Termőföld magántulajdon és földhasználat In: Magyar Jog

1993. évi

58

Jogszabályok

1222. évi XVII. törvénycikk: „a szerzett birtokától senki meg ne fosztassék”

1351. évi XI. törvénycikk: „az ország nemesei ugyanazt az egy szabadságot

élvezik”

1945. évi VI. törvény „a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves

nép földhözjuttatása tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerőre

emeléséről” Melléklet az 1945. évi VI. törvénycikkhez 7.§

1945. évi VI. törvény: „a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves

nép földhözjuttatása tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerőre

emeléséről” Melléklet az 1945. évi VI. törvénycikkhez 1.§

1959. évi törvény „a Polgári Törvénykönyvről” 95§ (1) továbbiakban Ptk.

1961. évi VI. törvény „a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről” 4§

1967. évi IV. törvény „a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről

preambuluma”

1987. évi I. törvény „a földről preambuluma”

1994. évi LV. törvény „a termőföldről” 10.§

1994. évi LV. törvény „a termőföldről” 4.§ továbbiakban Tft.

2005. évi LXXXVII. törvény módosította

2012. évi CCXIX. törvény „a hegyközségekről” 20. §(2)

Új Polgári Törvénykönyv tervezet ÚPtk. t. 5:14 § (1)-(2)

59

Bírósági határozatok, döntések

35/1994. (IV. 24.) „AB határozat”

BDT2007. 1537

BDT2012. 2694

BH2008. 239

BH2009. 215

BH2010. 203

BH2010. 203

BH2010. 92

KGD2006. 127

KGD2010. 70