mezőségi és aranyosmenti hírmondó

Voltak olyan idők törté-nelmünk viharos időszakai alatt, amikor egy darab kenyérért fokossal, kard-dal kellett megküzdenünk. Voltak olyan idők, amikor szeretteinket a csatatéren kellett megvédeni, a halál torkából is vissza kellett térnünk azért, hogy házat és hazát építhessünk. Voltak olyan idők, amikor mindazt, amit vérünkkel építettünk, elvették tőlünk: házunkat, jószágunkat, hitünket.Apáink és nagyapáink a Don kanyarban, Doberdó-nál, Sztálingrád alatt vagy Szibériában nem sírtak, hogy mily nehéz a sorsuk, hanem emelt fővel vállalták a rájuk szabott terheket.

Az erdélyi magyarság mindig megküzdött az eredményeiért.

Eljöttek azok az idők is, ami-kor azt hittük, hogy felléle-gezhetünk, viszont édesgető szavak által mindazt, amiért megdolgoztunk, ismét el-vették tőlünk: a munkánk gyümölcsét, amelyen más jószága hízott, őseinktől örö-költ földünket, vallásunkat, anyanyelvünket. A majdnem fél évszázadnyi kommuniz-mus sem tudta kiölni belő-lünk az élniakarást, a foggal-körömmel ragaszkodást ősi jussunkhoz.

Most reményünket próbál-ják elvenni. Reményünket abban, hogy magunknak, és gyermekeinknek olyan jö-vőt tudunk építeni, amelyre őseink is büszkék lennének, így nem kell a világ előtt le-sütött szemmel állnunk.

Ugyan az elmúlt 23 évben sokat építettünk, ki kisebb, ki nagyobb lendülettel, ez nem elég. Gyermekeink jövője nincs biztosítva, bármikor, bármit elvehet-nek tőlünk, jogainkat sárba tiporhatják, anyanyelvün-ket bemocskolhatják, is-koláinkat, templomainkat lerombolhatják. Tehetik ezt mások rosszindulatból, de tehetjük mi magunk is, közömbösségünkkel, tá-volmaradásunkkal, a sirán-kozással, a könnyebb utak keresésével. Az erdélyi magyarság mindig meg-

küzdött az eredményeiért. Senki másra nem számítha-tott, csak saját magára. Ma sincs ez másképp.Olyan ember áll ma önök előtt, és kéri a bizalmu-kat, támogatásukat, aki a romokból iskolát épített.

A Bonchidai Bánffy kas-télyról mindenki lemondott már, de kemény, konok munka eredményeként ma ott többszáz magyar fi atal tanul, ott a történelmünket magyarul írják és tanítják, és büszkén vállalhatjuk őseink hagyatékát. Én építeni akarok. Önök-kel, önökért, a Mezőség és Aranyosmente magyarsá-gával, magyarságáért. Min-dig együtt. Elgondolkodtató idők előtt állunk, választanunk kell: vállaljuk-e azt, hogy meg-szégyenítve elveszítjük

mindazt, amit az elmúlt évezredben teremtettünk, kiharcoltunk, vagy ismét kiállunk ősi jussunk mellett, és megmutatjuk a világnak, és saját magunknak, hogy képesek vagyunk nemzet-ként, közösségként, itthon, biztonságos, kiszámítható, nyugodt jövőt építeni.Ne a panaszkodásban, ha-nem az építésben legyünk harcostársak.

Azt akarjuk, hogy nél-külünk senki se dönt-hessen a sorsunk felől!

Mit kell tennünk ezért, itt és most? December 9-én, a választás napján, magyar-ságunkhoz méltóan, bízva közösségünk erejében és akaratában, elmegyünk sza-vazni. Mindannyian. Mert tudjuk, hogy jelöltünk épí-teni akar, velünk együtt, értünk, mindannyiunkért. Mert azt akarjuk, hogy bennünket egy magyar ember képviseljen a parla-mentben, mert azt akarjuk, hogy időseink nyugdíja, munkahelyünk, földünk, templomunk, iskolánk megmaradjon. Azt akarjuk, hogy nélkülünk senki se dönthessen a sorsunk felől, mert közösen magyar jövőt akarunk építeni Erdélyben. Most megtehetjük: a szava-zatunkkal.

Mezőségi és Aranyosmenti HírmondóHegedüs Csilla Kallós Zoltán Kelemen Hunor

“12 évig Bonchi-dát építettem. Most építsük együtt kö-zösségünket.”

“Nekünk fontos, hogy legyen kép-viselőnk a parla-mentben.”

“Az RMDSZ-nek egyetlen szövetsé-gese van: az erdé-lyi magyarság.”

Önökkel, Önökért, a Mezőség és Aranyosmente magyarságával, magyarságáért!

8. oldal 6. oldal 4. oldal

Mezőségi és Aranyosmenti Hírmondó2

Lőrinczi Zoltán vagyok, férj, kétgyermekes család-apa, történelmi hagyomá-nyokkal rendelkező család sarja, erdélyi magyar vi-dékfejlesztéssel foglalkozó szakember.

Kolozsváron nőttem fel, „a Brassaiba” jártam iskolába, és hiszem, hogy ez a két tény ma is meghatározza gondolkodásomat. A rendszerváltást követő lázas önszerveződésekből aktívan kivettem a részem

– diákszervezetekben és az unitárius ifjúsági mozgalom-ban is tevékenykedve, meg-tanultam, hogy Erdélyben mennyire fontos a közösség-szervezés és közösségépítés!Már a ’90-es években RMDSZ-tag lettem, de a po-litikára mindig abban az ér-telemben tekintettem, aho-gyan azt a görögök annak idején kitalálták: mindig is a közélet tevékeny résztvevő-je és alakítója akartam lenni. A munkavégzés azzal járt, hogy szűkebb és tágabb közösségem különböző fel-adatokkal bízott meg: a leg-utóbbi választásokkor így lettem a Kolozs Megyei Ta-nács RMDSZ-frakciójának vezetője. Azt hiszem, hogy a bizalmat annak köszönhe-tem, hogy következetesen és eltökélten a közösség szolgá-latára köteleztem el magam.Az elmúlt években vidékfej-lesztéssel foglalkoztam. A Ko-lozs megyei vidékfejlesztési iroda igazgatójaként, Európai Uniós pályázatok lebonyolítá-

sát szerveztem. Munkám nyo-mán megismertem Kolozsvárt és a Kolozsvár környéki cso-dálatos vidéket és az itt élő embereket. Büszke vagyok arra, hogy 2000 nyertes pályá-zatban segíthettem, amelynek nyomán 450 magyar család részesült támogatásban. Lát-tam a vidéket sújtó problémá-kat, az emberek megélhetési gondjait, a megmaradásért folytatott folyamatos harcot. Mindig azt mondtam az embe-reknek, hogy a nehézségek el-lenére, vannak lehetőségeink a felemelkedésre, képesek va-gyunk ezt a vidéket fejleszteni! Azért indulok a választá-sokon, mert hiszem, hogy közös munkánkkal a magyar vidéket fel tudjuk virágoztat-ni! Hiszem, hogy korszerű vidékfejlesztési program-mal, következetes közösség-építéssel előbbre tudunk lép-ni! Hiszem, hogy van annyi hitünk, lelki erőnk és jövőbe vetett bizalmunk, amellyel neki tudunk vágni az útnak! Én hozom felkészültségemet,

eddigi tapasztalataimat és jövőt építő terveimet azért, hogy gazdaságilag erős, kul-túrájában gazdag, önszerve-ződő közösséget építsünk. Öntől két dolgot kérek: rö-vid távon egy szavazatot, hosszútávon pedig együtt elvégzendő, közös munkát. Hiszem, hogy ennek a mun-kának eredménye lesz!

Tisztelettel,Lőrinczi Zoltán

A szamosújvári Téka Ala-pítvány 20 éve alakult. Kül-detése az, hogy civil intéz-ményi keretet biztosítva, és korszerűen megszervezze a város és a mezőségi régió közművelődési, oktatási és közösségi életét, ugyanakkor hozzájáruljon Mezőség álta-lános rehabilitációs és mo-dernizációs folyamataihoz.

Az évek során a Té-kának három nagy programja alakult ki, amelyek mentén több projektet, tevékenysé-get szerveztünk, szer-vezünk.

Az első az, hogy egy folyama-tosan működő, korszerű Mű-velődési Központot tartsunk fenn. Ennek keretén belül minden évadban állandó tevé-kenységeket és nagyrendezvé-nyeket, nemzetközi hírű fesz-

tiválokat szervezünk. A Téka Ház egész nap nyitva van és a szakemberek által irányí-tott tevékenységeken hetente 600-650 személy vesz részt. Kézműves foglalkozások; népzene-, néptánc-, és népdal-oktatás; könyvtár és Internet klub; színjátszók és a néptánc-együttesek próbái töltik ki a napokat. Ugyanakkor helyet, infrastruktúrát és szakmaisá-got biztosítunk bármilyen kö-zösségi rendezvénynek. A második nagy programun-kat – az oktatásit – 2000-ben indítottuk, amikor a Kallós Alapítvány partnereként csatlakoztunk a Mezőségi Szórványoktatási program-hoz. Ez által összehangolt és tervszerű módon, hosszú-távon biztosítjuk a mezőségi szórványközösség anyanyel-ven történő oktatását. Az el-múlt 12 évben több mint 300

gyerek tanulhatott és tanul magyarul. Felépült két kor-szerű kollégium, ahol civilizált élet-körülményeket és minőségi oktatást biztosítunk. A Té-ka Szórványkol-légium 2012-ben 127 tanulóról gon-doskodik, akik 27 településről érkeztek.A szórványoktatási program hatékonysága csak úgy nö-velhető, ha a kollégiumok mellett létrejön egy önálló iskolaközpont is. A Mező-ségi Szórványoktatási Köz-pontot a Téka Alapítvány Szamosújváron építi fel.Első két progra-munk eredményei által gene-rált megvalósítás a Tóvidék Program. Célja az, hogy álta-la támogassuk a mezőségi Tó-

vidék szórványtelepüléseinek modernizációs törekvéseit. Alapítványunk a következő évek prioritásaként a prog-ramjainkon belül elkezdett projektek, tevékenységek folytatását jelöli meg. Ezek közül a legfontosabb a me-zőségi oktatási központ felépítésének folytatása és a szórványkollégium műkö-déséhez szükséges források előteremtése.

Hiszek a vidék egységében!

20 éves a szamosújvári TÉKA Alapítvány

Mezőségi és Aranyosmenti Hírmondó 3

Ötödik alkalommal szer-vezte meg október 20-án az Aranyosgyéresi Ma-gyar Napokat az RMDSZ helyi szervezete és az Aranyosgyéresért Ala-pítvány. Az idei Magyar Napok is a hagyományok ápolása jegyében zajlott. Az ünnepi műsor után, amely-nek keretében a helybéli magyar gyerekek is fellép-tek, Máté András Levente,

az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szólalt fel, ugyanak-kor Hegedüs Csilla képvise-lőjelölt, és Lőrinczi Zoltán szenátorjelölt is szólt az egybegyűltekhez.Hegedüs Csilla elmondta, öröm számára látni, hogy a néptánccsoport hagyomá-nyos magyar táncokat adott elő, ez is bizonyítja, hogy az aranyosgyéresi magyar közösségnek van ereje a

fennmaradáshoz. A képvi-selőjelölt arra kérte az egy-begyűlteket, hogy, ahogyan a helyi választásokon is megtették, úgy a parlamenti választásokon is az RMDSZ jelöltjeire szavazzanak, ugyanis csak egy magyar képviselő tudja Bukarest-ben az érdekeiket érvénye-síteni.Hegedüs Csilla a település

magyarságát érintő problé-mákra is kitért. A város gyá-rának bezárása miatt több ezer ember vált munkanél-külivé. Hegedüs szerint a kis- és középvállalkozások fejlesztése és támogatása lehet a megoldás a gondja-ikra , amelyet Európai Uniós alapok és más források be-vonásával lehet elérni.

„Aki Erdélyben építkezik, az székiekkel dolgozik, mint ahogyan én is, a Bán-ffy kastély felújítása so-rán, székiekkel dolgoztam együtt, ezért tudok az Önök gondjairól és mindennap-jaikról” – mondta Hegedüs Csilla képviselőjelölt azon a falugyűlésen, amelyet Széken tartottak október 31-én.„Az RMDSZ főtitkár-he-lyettese vagyok, és nem azért vállaltam a jelölést, hogy ne nyerjek! Ha el-

megyünk szavazni és ösz-szefogunk, csak egy kicsit többen, mint ahányan az önkormányzati választások-kor, akkor jövő év január-jában itt, Széken képviselői irodát fogok nyitni.” – je-lentette ki a képviselőjelölt. Széken és Aranyosgyéresen van ebben a körzetben a két legnagyobb magyar közös-ség, ezért ezen a két tele-pülésen szeretne Hegedüs Csilla képviselői irodát nyit-ni. A sajtó számításai, vala-mint más szimulációk is azt

mutatják, hogy Kalotaszeg után ebből a körzetből a visszaosztásnál nagy esély-

lyel az RMDSZ jelöltje jut be Románia parlamentjébe.„Segítsenek nekünk mozgó-sítani december 9-én, mert utat, templomot, iskolát javítani sokkal könnyeb-ben lehet, ha az Önök óha-jainak, gondjainak van egy biztos útja Bukarest felé. Két és fél évet éltem Bukarestben. Nem szere-tem, de megtanultam, hogy milyen, amikor kidobnak az ajtón, és visszajössz az ab-lakon. Képviselőként is ezt szeretném tenni” – mondta Hegedüs.

V. Magyar Napok Aranyosgyéresen

Képviselői irodát nyitna Széken és Aranyosgyéresen Hegedüs Csilla


Bizalom, biztonság, jövő. Ezekkel a sza-vakkal indul az őszi parlamenti választá-sokra az RMDSZ. Mi van mindez mögött?

Minden választási kam-pányban abból indulunk ki, hogy mire van szükségük az egyéneknek, a családoknak, a közösségnek, milyen elvá-rásokat fogalmaznak meg a magyar emberek a poli-tikusok fele. A Szövetség úgy gondolja, és a 2009-es elnökválasztási kampány óta egyre jobban hangsú-lyozza is, hogy meg kell erősítenünk a bizalmat az erdélyi magyar társadalom-ban. A bizalom ugyanis az a társadalmi tőke, ami nél-kül nem létezik sikeres, jól működő közösség. Sokszor a bizalom, mint társadalmi tőke, fontosabb, mint maga a pénz. A bizalom mindig hozzájárul egy közösség, egy társadalom, egy ország sikeréhez. Ha meg tudjuk erősíteni a magyar emberek bizalmát, mindannyian sike-resek leszünk.

Miért a biztonság?

Az emberek mindig - gaz-dasági válságban különö-sen - biztonságra vágynak: létbiztonságra, a munkahe-lyek biztonságára, szociális biztonságra. Emellett, a ma-gyarság számára kiemelten fontos az a biztonságérzet is, amit egy erős parlamen-ti képviselet tud nyújtani: az identitás megőrzését, erősítését. A politika az a terület, amely mindig a jö-vőt tervezi, alakítja. Termé-szetesen mindig számolni kell a múlttal, ismerni kell a tapasztalatokat és fel kell használni őket, de a múltba forduló, sérelmi politika soha nem lesz sikeres, soha

nem lesz eredményes. Mi is büszkék vagyunk a múlt értékeire, de ez főként azért fontos a politika számára, hogy tudja: szilárd alapo-kon áll. Amikor életet tervez az ember, nem a múlt fele fordul, hanem jövőt próbál teremteni, jövőt próbál épí-teni. Nekünk is a jövőbe kell tekinteni.

Mit tekint fontosnak az RMDSZ ebben az időszakban?

A Romániai Magyar De-mokrata Szövetség 1990 óta, a sikerekkel és a ku-darcokkal együtt, mindig a magyar emberek érdekeit helyezte az első helyre. Mindig a magyarok voltak a prioritási lista első helyén, és ennek így is kell marad-nia. Egyetlen román pártnak sincs semmiféle ajánlata a magyar közösség számára. És nem is lesz. Tulajdon-képpen, ha nagyon jóindu-latú akarok lenni, azt mon-dom, jó esetben a román pártokat nem érdekli, hogy mi történik velünk, magya-rokkal. Nem foglalkoznak velünk. Ez a jó eset. A rossz esetben pedig nyilván azt akarják, hogy asszimilálód-junk, hogy nemzeti identi-tásunkat feladva olvadjunk bele a román társadalomba. Ilyen körülmények között kiemelten fontos az erdélyi magyar politika számára, hogy a magyar embereket helyezze az első helyre. Mert mi tudjuk, hogy az RMDSZ-nek egyetlen szö-vetségese van: az erdélyi magyarság. Nekünk az a kötelességünk, hogy min-den magyar embert képvi-seljünk. Nekünk nem egy-mással, hanem egymásért kell küzdenünk. Nem más pártokkal, hanem a magyar választókkal fogunk össze. Ez az igazi összefogás.

Miért fontos a ma-gyar közösség parla-menti képviselete?

Számos olyan fontos téma kerül napirendre a jövő év-ben, amelyekben az RMDSZ hallatni akarja a hangját, ha-tározott elképelései vannak. Ilyen például a volt kom-munista hatalom idejében elkobzott magán- és egyházi ingatlanok visszaszolgálta-tása a volt tulajdonosoknak. Ebben a kérdésben Románi-ának 2013 elején választ kell adnia a strasbourgi Ember-jogi Bíróságnak, egy világos és végleges jogszabállyal rendezni kell a függőben maradt ügyeket. A romániai magyar közösség szempont-jából létszükséglet, hogy az RMDSZ ott legyen és kép-viselje határozott álláspontját a természetbeni visszaszol-gáltatásról akkor, amikor ez napirendre kerül. A másik fontos téma a román alkot-mány módosítása, ebben a kérdésben az egyes cikkelytől az utolsóig vannak módosító javaslataink, például nagyon fontos a regionális nyelv elfo-gadtatása, hiszen az de-facto már létezik a Székelyföldön.

Ismét napirendre kerül az ország területi-adminisztra-tív újjászervezése, ekkor is képviselnünk kell a magyar közösség érdekeit. Emlékez-zünk vissza, 2011-ben már volt egy felosztási kísérlete az országnak, amely a Székely-földet szétszabdalta volna. Az RMDSZ akkor minden politikai erejét latba vetve megakadályozta ezt, de nem lett volna akkora súlya a sza-vunknak, ha a román politi-kusok nem érzik a mellettünk álló erdélyi magyarság erejét. Nekünk az az álláspontunk, hogy az ország újjászervezé-sénél a történelmi régiókra kell alapozni, azokra a közös kulturális, nyelvi és nemze-tiségi gyökerekre, amelyek meghatározzák az egyes régi-ók identitását. Kihívásokkal teli időszak előtt állunk, ám a Szövetség felkészülten és bátran tekint a jövőbe. 23 év alatt hosszú utat tet-tünk meg. Voltak sikereink, eredményeink, és voltak kudarcaink is, mint minden embernek, aki dolgozik. Egyetlen dolgot nem lehet elvitatni tőlünk: 23 év alatt előrébb vittük az erdélyi magyarság ügyét!

Bizalom, biztonság, jövő - interjú Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével


Mit sikerült megva-lósítani a közösség-ben, amióta Ön a magyarpalatkai gyüle-kezet lelkipásztora?

Már amikor idekerültem, akkor láttam, hogy egy élet-képes gyülekezetről van szó, és tenni akarnak. Minden-képpen azt szerettem volna, hogy a közösséget egy kicsit jobban összetartsuk, azt vet-tem észre, hogy sok minden nem úgy van Palatkán, vagy a Mezőségen, ahogy én azt ad-dig hallottam. Kiderült, hogy az, ami egykor működött és beindult, hogyha valaki nem tartja kézben, nem irányít-ja, akkor nem működik. Rá egy évre, hogy idekerültünk,

megszerveztük a falu- és néptánctalálkozót. Több gyerek kezdett érdeklődni a néptánc iránt. Palatkáról most 8-an vannak, Vajdaka-marásról több mint 20-an, és egy közös kamarási-palatkai néptánccsoport működik, Ju-hos Attila vezetésével. A másik nagy dolog, amit sikerült megvalósítani, az a helyi újság, a Palatkai Hírvivő. Nem sok mindent olvasnak az emberek, újsá-gok nem járnak a faluba, és ez az az újság, amit havonta kézbekapnak, elolvasnak. Igyekszem, amennyire lehet abba a kis újságba irodal-mat, verseket is megjelen-tetni, oktató történeteket, közérdekű hirdetéseket, és minden benne van, ami a gyülekezetben történik. 100-

150 példányban jelenik meg, és teljesen ingyenes. Nagy sikernek mondható, hogy 3 éve beindult a magyar óvoda, és idéntől sikerült beindítani a magyar 1-4 osz-tályt. Ötödik osztálytól román tagozatra jártak a gyerekek. 2006 óta magyar nyelvet és irodalmat oktatók, a tananya-got szüleimtől, a balánbányai iskolából kaptam. Angolt is oktattunk, feleségemmel felváltva. Kézműves-fog-lalkozásra gyűjtjük össze a gyermekeket, már 4-5 éve rendszeresen működik ez a foglalkozás. Ezekre a tevékenységekre az imateremben gyűlünk össze, a kézműves-foglalkozásra egy ideig bekapcsolódott

Vajdakamarás is, mivel ne-kik van egy nagyobb, fűthe-tő termük, egy kultúrházuk, a tanítást is ott tartjuk, mert ott jobbak a körülmények. Jelen pillanaban van egy imaterünk, ami felépült, de mivel szegényes volt a költ-ségvetés, a falak nincsenek szigetelve, ez azt jelenti, hogy télen nem lehet itt tevékeny-ségeket tartani. Ezt a termet is

szeretnénk felújítani, de ha Is-ten megsegít, akkor lesz egy közösségi házunk, vissza-kaptuk a magyar iskolát. Egy 150 négyzetméteres épület, ami viszont romos állapotban van, Egy multifunkcionálnis közösségi házként képzeltük el ezt az épületet, renoválni nem érdemes, így újjáépítjük. Lesz egy nagy terem, ami főleg előadásokra, konferen-ciákra, de akár egy halotti tor-ra, keresztelői ebédre, vagy néptánctalálkozóra is hasz-nálható lenne. A földszínten lenne két másik, viszonylag nagy terem, az egyik egy könyvtárszoba, és a könyv-tárat összekötnénk a szá-mítógépteremmel. Itt lenne internetelérhetőség is, ami a faluban csak kevés helyen van. A másik szoba múzeum lenne. A legnagyobb akadá-lya az építkezés elkezdésének a restitúciós bizottság dönté-se, ugyanis a 41 áras terület-ből 12 árat adtak csak vissza, a terület közepét, nincs kijárá-sunk a főútra. Így nem adnak építkezési engedélyt se. Egy aláírásra várunk a restitúciós bizottságtól a többi földterü-letet illetően, ha ez megjön, akkor neki lehet fogni a bon-tásnak, és az építésnek. Ez az épület hiánypótló lenne, amiatt is, hogy Palatkán nincs elszállásolási lehetőség, a te-tőtérben ezért vendégszobá-kat szeretnénk kialakítani. A templomban már megol-dottuk a fűtésgondot, elekt-romos padfűtés van, a tetőt is helyreállítottuk, a kazettá-kat kicseréltük. Az emberek

sokszor erejük felett ada-koznak, amikor a közössé-gért teszünk valamit.

Amikor először jár-tunk Magyarpalatkán, akkor a tiszteletes úr említett egy érdekes kezdeményezést, ami az óvodásokat-iskolá-sokat érintené. Miről van szó?

Mivel szegényes az óvoda felszereltsége, a gyerekek hamar megunják a játékokat, kívülről, behunyt szemmel ki tudják rakni a puzzle-t egy idő után. Az fogalmazódott meg bennem, hogy mi lenne, ha puzzle helyett puzzle-t kapnánk, elcserélnénk vala-kivel, akinek más van. Ehhez azonban fel kell térképezni, hogy hol, milyen felszere-lés van, és mire van igény. Ha van egy képviselő, aki több helyre eljut, máshol is felvethetné ezt az ötletet, és Palatkáról adnánk egy doboz játékot, ha kapnánk helyette egy másik doboz játékot. Egy évig így meg lenne old-va a játékok poblémája.

Miben tudna a magyarpalatkai kö-zösségnek egy magyar parlamenti képviselő segíteni?

Az lenne nagyon fontos, hogy kapcsolatban legyen az itteni emberekkel. Fontos, hogy legalább egy félévben egyszer lássák, legyen egy fogadóóra, ezt az újságban ki is tudom hirdetni, hogy mindenki eljöhet gondjá-val, bajával, elmondhatja, hogy mire van szüksége. Ne csak választások idején, hanem mindig képviselje a vidéket, mint ember álljon a közösség rendelkezésére. A lelkészre azért néznek fel, mert törődik velük. Ha ezt a képviselő is megteszi, akkor rá is fel fognak nézni.

Közösségi házat építenek a magyarpalatkaiak - interjú Szabó István János lelkipásztorral


Válaszút nem csak néptánctáborairól vált is-mertté, hanem iskolájáról is, ugyanis itt tanulhatnak 1-4 osztályban magyarul azok a gyerekek, akiknek a lakó-helyükön nem adatik meg az anyanyelven való oktatás. Kallós Zoltán Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzku-tató, népzenegyűjtő, aki az iskolát beindította, a kez-detekről is mesélt, amikor leültünk vele beszélgetni. 4 gyerekkel indult be az is-kola, most tíz év elmúltán kilencven gyerek tanul Vá-laszúton, ezeknek 22 szá-zaléka vegyes házasságból jön, itt tanulnak meg ma-gyarul. A gyerekekkel fog-lalkozni kell, az első négy évben az a fontos, hogy megtanuljanak írni, olvasni, megtanulják a szórzótáblát, legyen beszédkészségük, tudják elmondani azt, amit olvastak, utána mindegy megy magától. Nagy súlyt fektetünk a hagyományok-ra, mind szellemi, mind tár-gyi vonatkozásban: népdal, néptánc, népmese, szoká-sok, kézművesség. Amikor a gyerekek elmennek innen, legalább 25-30 népdalt tud-nak, ez egy zenei anyanyelv. Úgy gondolom, az anya-nyelv mellett kell legyen egy zenei anyanyelvünk is,

a magyar nyelvhez pedig kapcsolódik egy magyar mozgáskultúra is. Ezeket a hagyományokat tovább kell adni a következő nemzedé-keknek, főleg azért, mert kisebbségben vagyunk. Ad-dig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk, és ma-gyarul táncolunk. 22 településről tanulnak itt gyerekek, olyan falvakból, ahol 15-20 magyar van, olyan falvakból, ahol nem csak magyar, de román is-kola sincs. Idén Sármáson is beindult egy szórvány-kollégium, ha ez nem jött volna létre, jövőre, vagy utána nem lett volna magyar oktatás 5-8 osztályban. Az alapítványtól kaptak buszt így a környékről is begyűj-tik a gyerekeket. Nagy harc volt az önkormányzattal, aki nem segített. Az RMDSZ-el

közösen, a vásárhelyi tanfe-lügyelőségen keresztül sike-rült elérni, hogy beinduljon a tanítás. Kallós Zoltánnak gyerek-kori álma volt az a népmű-vészeti múzeum, amely ma már világhírű. Körülbelül háromezer tárgy van a múzeum tulajdonában, és bár alig egyharmada van kiállítva, így is csodálatos körképet ad az erdélyi és a csángó magyarság szokása-iról, népviseletéről.

A választásokra kitérve Zoli bácsi határozot-tan válaszol: csakis az RMDSZ-re szavaz-zunk. Ha nem, akkor nem lesz képviseletünk, és nagyon fontos, hogy a sorsunkról ne dönt-hessenek nélkülünk.

Miben segíthet egy magyar parlamenti képviselő a Me-zőségnek?Sok mindenben, például a pénzelosztásban, felszólal-na a mi érdekünkben is. Van jelöltünk, Hegedüs Csilla. Nekünk fontos, hogy legyen képviselőnk a parlamentben. Éppen ezért fontos elmenni szavazni. Minden magyar-nak el kell menni, mert ha kiesünk a parlamentből, akkor nehéz napok jönnek ránk. Sajnos a lelkészek sem állnak sokszor oda a közös-ség mellé, pedig ők szervez-hetnék a lakosságot. Még mindig hallgatnak a lelké-szekre a hívek, és ők tudnák a legjobban mozgósítani a magyarságot. Hálistennek vannak a környéken olyan lelkészek is, akik jól végzik a dolgukat, jó közösség-szervezők, foglalkoznak a hívekkel. De a cigányokkal is kéne foglalkozni. A 40-es években itt cigányegyüttes volt, színjátszócsoporttal, kórussal, amit a lelkész vezetett, sajnos ma már a legtöbb cigány ortodox. A válaszúti cigányok már az 1800-as években dolgoz-tak, a környéken az összes házat ők építették. Egy ve-gyes nemzetiségű faluban nőttem fel. Cigányul is úgy beszélek, mint magyarul és románul, itt soha nem voltak problémák.

Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk, és magyarul táncolunk - interjú Kallós Zoltánnal

MINDIG EGYÜTT!MINDIG EGYÜTT!


Egy skót bemegy egy párizsi presszóba, és kérdezi: – Meny-nyibe kerül egy deci rum? – Ha a pultnál issza meg állva, akkor öt frank – mondja a pincér –, ha leül egy asztalhoz, akkor hét...(a poén a megfejtésben)

Tárkonyos, citromos, gombás pulykaleves

Hozzávalók (4–5 személyre):1 kg pulykamell1 fej hagyma4 evőkanál olaj2 babérlevélsó, bors ízlés szerint2 nagyobb murok1 petrezselyem 5 fej hiribe 200 g zöldborsó2 dl tejföl1 citrom leve1 evőkanál liszt1 evőkanál mustár3–4 szál tárkonyegy csokor petrezselyemzöld

Elkészítés:A pulykamellet kockákra vágjuk. A hagymát lereszeljük, vagy apróra vágjuk és forró olajban, közepes lán-gon 2 percen át üvegesre pirítjuk. A húst rádobjuk, kevergetve kb. 3 perc alatt fehéredésig sütjük. A babérlevelet hozzáadjuk és sózzuk, borsozzuk. Egy kevés vizet öntünk rá, majd lefedve körülbelül fél órát párol-juk. Ezalatt a murkot és a gombát meg-tisztítjuk és felszeleteljük. Mindkettőt a pulykához adjuk, 4–5 percig párol-juk, majd 1,5 l vízzel felöntjük. Nagy lángon felforraljuk, 5 percig kis lángon főzzük, végül hozzáadjuk a zöldborsót, és lefedve kb. 10–15 percig tovább főzzük. A tejfölt a liszttel, a citrom levével és a mustárral jól összekeverjük, a levest ezzel besűrítjük. Megszórjuk az apróra vágott tárkony-nyal és petrezselyemzölddel, még 2 percig főzzük. Ha szükséges, ízlés sze-rint sózzuk, borsozzuk.

Hegedüs Csilla kedvenc receptjei

Fahéjas - Almás palacsinta

Hozzávalók (8-10 palacsintához): 2 tojás2 dl tej2 dl ásványvíz2 evőkanál cukorliszt2–3 evőkanál olaj2–3 nagy almaízlés szerint fahéj

Elkészítés:A tojást kikeverjük a cukorral, hozzáadjuk a tejet és a vizet valamint annyi lisztet, hogy a szokásos palacsintatésztánál kicsit sűrűbb legyen. Beleöntjük az olajat és a reszelt almát, ízesítjük fahéjjal. 10 perc pihenés után tefl on serpenyőben kevés olajjal megkenve sütjük.

Ziar electoral KisújságEditat de UDMR Tipărit la Garamond Tipografi e


Kedves választópolgárok!

Hegedüs Csilla vagyok, Kolozsváron születtem 1967-ben. Egy 17 éves leány édesanyja vagyok. Egyetemi tanulmányaimat Kolozsváron és Pécsett végeztem. 16 éve foglal-kozom az edélyi magyar műemlékek védelmével, és 12 éve vezetem a Bonchidai Bánffy kastély helyre-állítását. 2010-2012 között Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter tanácsosaként az erdélyi magyar kulturális örökség fennmaradása érdekében dolgoztam. 2011 óta az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese vagyok. Az a célom, hogy a Mezőség és Aranyosvidék ma-gyarságával együtt egy élhető, biztonságos otthont teremtsünk. Ahol megbecsülnek bennünket, munkán-kat, magyarnak nevelhetjük gyermekeinket, gondot viselhetünk egymásra, bátran vállalhatjuk magyar-ságunkat. Ezen dolgozom, mindig együtt a magyar emberekkel, a magyar emberekért. Kérem, december 9-én szavazzon nekem bizalmat.

Tisztelettel,Hegedüs Csilla

Figyelem! A szavazókörzetekben reggel 7 órától este 9 óráig lehet szavazni.

Meghívó

Szavazócédula Mindig együtt!

mezőségi és aranyosmenti hírmondó

Documents