59. évfolyam. ' ^ 10. szám.

MÉHÉSZETI K Ö Z L Ö N Y AZ ERDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ-EGYESÜLET HAVONKÉNT MEGJELENŐ HIVATALOS LAPJA

Szerkesztőség ét k iadóhiTataJ : KOLOZSVÁR,

Majális-utca 2 4 Telefon 21-58 sz.

Fele lős szerkesztő és k i a d ó :

T Ö R Ö K B Á L I N T •i EME Ib. a le lnök-főt i tkára.

A M. K - t az H. M. E. t a g j a i Pengő évi tagdfj e l l e n é b e t a g s á g i i l l e t m é n y fejében

kapják,

Békésmegye, a Hazánkban a tar lóvirág az egész

búzatermő területen ismeretes, azonban az Alföld 5 megyéjében különösen dúsan tenyészik és 1936-ban csodás pergetéseket adot t . Még az alföldi területek között is kiváló helyet foglal el Békés me­gye s ezért az idei júliusi esők ide­jén méltán vá rha t tuk , hogy lesz tisztesíuről hordás . Sok méhész ke­resett ott helyet méheinek, azonban július vége s egész augusztus szá­raz marad t s pergetés legfeljebb egy sovány adódott .

Milyen lehet ebben a megyében a méhészkedés?

Július 16—18 körül vál la lkoztam erre a felderítő ú t ra s elsősorban Darida Károlyt, a Békéscsaba és Vidéke, va lamint a Békésvárme­gyei Méhész Egyesület elnökét ke­restem fel. Méhészete messze k inn Békéscsaba várostól kb. 20 km-re , a Beliczei major gazdasági vasút megállója közelében van elhelyez­ve a Zsíros-tanyán, de mégis a városhoz tartozik.

Külön figyelmet érdemel méhé­szete, mert nagyjában az egész me­gyében ígv méhészkednek és kü lön a méhészek megszervezésének ügve. Ez az ő kezében fut össze.

Kb. 0>0 családja van Kisboczoná-di álló ike rkap tá rban . Ez itt az ál­ta lánosan kedvelt és használ t méh-lakás. Két sorban összesen 36 KB. keret Í34x27 cm) . Az aj tókon nagy

tisztesfű hazája rostaszövetes beté tnek való hely. A két ajtót közös va spán t fogja le lakat ta l . . Egy ilyen i k e r k a p t á r 70 kiló kö rü l van, e lsősorban lopás el­len m a g a a súly komoly védelem. Száll í tásnál teher is, de a békésiek nem igen vándoro lnak . I n k á b b oda özönlik a sok méhész, amiko r mé­zel a tar ló. A k a p t á r a k ott is drá­gák.

M á s n a p r a éppen készül t méheit meglátogatni , mézelésre előkészí­teni s ezért hozzászegődtem. Egy­órai keskenyvágányú vasú ton (Al­földi Egyesül t Gazdasági V a s ú t = AEGV) való u tazás és rövid ne­gyedórás ha jna l i zápor u t á n é r tünk ki. Egy tegnapi ra ja a szilvafán fo­gadott . Levág tam zsebkéssel a 3 kis t a r tóága t s a raj t kezemben tart­va lefényképeztet tem a vendéglátó méhészt is (1. k é p ü n k ) . Az u d v a r o n ha t a lmas m a g y a r k o m o n d o r fogad, n a p p a l ba rá t ságos (2. k é p ü n k ) .

É p p e n rajzás u t á n van az állo­mány , h o r d á s indul , a sok ra j és lerajzott család n e m m o n d h a t ó jó mézelő a n y a g n a k . M u n k a a k a d bő­ven. Délfelé megnézzük h o n n a n h o r d a n a k a fehér h o m l o k ú méhek . A 25—50 holdas t áb lák közöt t ha ­m a r o s a n megta lá l juk azt a lóherés táblát, ahol m á r 20 cm magas , vi­rágzik a tisztesfű és sű rűn mozog­nak a virágok a lá togató méhek súlyától.

A rajzást itt rendkívül módon

162

befolyásolja a szöszös b ü k k ö n y . Bár m á r le í r tam, n e m á r t a méhé­szek figyelmét ú j ra felhívni er re az értékes mézelő t a k a r m á n y n ö v é n y ­re (a Méhészeti Közlöny utolsó­előtti s zámában , 139. o lda lon) . Egy hold búza vetőmagja közé 15-20 kg szöszös b ü k k ö n y - m a g o t kevernek. Ezzel elérték azt, hogy a szalmás­növény közöt t semmi más gyom n e m él meg, szóval gyomir tó , és mint pi l langósvirágú növény, nit­rogéngyűjtő gyökérgumóival a föl-

D a r i d a K á i o l y , a Békésvá rmegye i Méhé­szet i E g y e s ü l e t e lnöke( b a l f e l ö l ) , r a j a és

e cikk í ró ja .

det t rágyázza. Jún ius közepétől 3-4 hétig virágzik. Megterem a búza mellett egy mázsa b ü k k ö n y m a g o t , ami 120 pengőt ér. Szára, szalmája anny i r a feljavítja a búza szalmá­ját, hogy a s z a r v a s m a r h á k szíve­sen fogyasztják. Haszna tehát sok­féle. A méheknek akác u t á n igen jó legelőt ad, a gyomot írtja, a talajt n i t rogénben gazdagítja, a szalmát t a k a r m á n n y á emeli, egy mázsa olvan maao t ad. ami r> mázsa búza

árával egyenlő, tehát a termést hol­d a n k é n t legalább 4 mázsa búza értékével emeli. Méhészek, hasz­ná l juk ki ezt az a lka lmat !

Sok kis ú. n . svájci anyapároz-tatót tar t . Ezek gyakorla t i lag igen haszná lha tók , a lkalmilag bővebben volna érdemes velük foglalkozni.

A törzskönyvezés vagy méhész­könyvelés igen egyszerű és mégis gyakor la t i megvalósí tását lehet itt látni. Egy tekintélyes vaskos, erős-táblájú bekötöt t és még keskeny szalaggal á tköthe tő vonalozott könyv. Ebben egy-egy lapon a kap­tárok sorszáma szerint 10-15 éves feljegyzések va imak a családokról . Külön l apokon az á l ta lános állo­m á n y létszámáról , rajzásról, perge-tési e redményekrő l ta lá lunk fel­jegyzéseket. Ezekből ik ta tom ide a minke t érdeklő főbb ada toka t .

Pergetés 1936-ban átlag 60 kg, összesen 18 q.

1937-ben jún ius 8-án 29 család­tól 100 kg, augusz tus 6-án 40 csa­ládtól 500 kg, szeptember 16-án 14 családtól 150 kiló, összesen 750 kg méz és 21 r a j .

1938-ban á l lomány 50 család. Pergetés 42 családtól, tarlóról aug. 20-án 40 családtól összesen 615 kiló. Csa ládokban 10 apadás .

1939-ben á l lomány 40 család. Május 20-án akác idejére 35 csa­ládra egyesítve, 22-ből pergetés 250 kiló, augusztus 10-én tarlóról 430 kiló, összesen 680 kiló. Ősszel 38 család men t telelőbe.

1940-ben eladva 10 család, raií-rajt készített 10-et. Jún ius 8-án akácról 28 családtól 210 kiló, aug. 12-én tar lóról 390 kiló, összesen 600 kiló.

1941-ben 5 kiló átlag. 1942-ben akácról 12 kiló, tarló­

ról 8 kiló átlag és sok raj volt az évi eredmény.

Lá tha tó , hogy az augusztusi tisz­tesfű mézelés határozza meg az egész békési méhészkedési ered-

163

ményt. Amikor pedig kifejlődött és van annyi csapadék, hogy mézel­jen is, négy pergetést is a d h a t s az átlag könnyen 60—80 kilót is el­érheti.

Ezekhez képest a méhészek szá­ma igen nagy . 1931-ben Dar ida Károly 27 taggal a lakí to t ta meg a Békéscsaba és Vidéke méhészegye­sületet 50 filléres tagdíj jal . A köz­igazgatás példás támogatásáva l , — a főispán Ricsóy Uhla ryk Béla volt — a megye minden egyes köz­ségében tanfolyamot ta r to t tak . A vidéki taglétszám szaporodásával 4 helység, i ú. m. Gerendás, Újkí­gyós, Sopron tanya és Mezőmegyer méhészcsoport ja önálló egyesületté alakul! . Békéscsaba me.jrajzotl és 1934-ben szükségessé vált a békés-vármegyei különegyesület megala­kítása. Ma Békéscsabán 500 lag, Békéscsaba és vidékén 1020, Oros­házán 460, Szarvason 450, Kon­doroson 280 egyesületi tagot tar ta­nak nyilván.

A békésvármegyei méhészegye­sületnek 37 tagegyesülete van és hogy ez nem csak szólam, el is so­rolom őket e lnökük nevével. Ván­dorlás ügyében nem lehetetlen, hogy szükségünk lesz rá juk s vá-laszbélycggel ellátott levelünkre kétségtelenül felvilágosítást ka­punk.

Szarvas Patonai János tanító, Kondoros Garas Kálmán. Nagyszé­nás Ujp. Scháffer Imre kisbir tokos. Nagyszénás Ujp. Olasz József, Tót­komlós Korim András földműves, Csorvás Könözsy Maron, Széchenyi u. 11., Gerendás Miklya Mihály ta­nító, Békéscsaba Darida Károly ta­nító, Békés Gonda József tanító. Doboz Antal Sándor tanító, Bél-megyer Szilágyi Károly tanító, Kö-röslaresa Túsz Ferenc tanító, Me-zöberény Hoffmann Ferenc kisg. Kőrösladány Tallér Ferenc gazd. intéző. Szeghalom Baka Béla tanár . Vésztő .Majdan János géplakatos.

E n d r ő d H u n y a Lajos ig. taní tó , Gyoma Kató Lajos jegyző, Gyula Marosi Illés taní tó , Békésföldvár Lipcsey Gábor taní tó, Békéssámson Arany Tóth Pál ím. , Újkígyós Dé-si József keresk., Csanádapáca Konyecsni Samú taní tó, Gyulavár i Székely Zsolt u rad . számtar tó , Pusztaföldvár Dobozi J ános taní tó , Füzesgya rma t Kulcsár Béla taní tó , Medgyesbodzás Bcsaba, Perényi u. 39 Katona Gábor taní tó, Reformá­tuskovácsháza JoÓ J á n o s földmű-

Magyar k o m o n d o r a tanyán .

ves, Mezőkovácsháza Bodóczky Mi­hály szabómester , Csabacsüd dr. Gergely Is tván főjegyző, Medgyes-egyháza Implon Ferenc , Nagybán­hegyes Tóth Mihály fm, Öcsöd Vass Lajos taní tó. Békéscsaba-Sop­ron tanya Szász György kereskedő, Békés VII. méhészeti egy. Du tkon László tanító Magsár. Békésszení-and rá s G. Mrena kisgazda, Mező­megyer Bakos János . ny. főszem-

T)r. Mocsi Károbj

i l 'o lyl . köv.l

164

Feketeméz

A Méhészeti Közlöny mul t szá­m á b a n leírt mézből elemzésre kül­dö t tünk Gödöllőre. A m. kir . Mé­hészeti és Méhbiológiai Kutatóinté­zet 1097/1943 számú válaszát a lább közöljük.

A Kereső Sándor gyergyószent-miklósi méhészetéből küldöt t .fe­ke te" méz va ló jában csak b a r n a . Kaná lban , kenyér re kenve a ve­gyes v i rágmézeknél n e m sötétebb. Üvegben, nagyobb tömegben, rá­eső fényben nagyon sötét zöldes­ba rna , áteső fényben vörösesbarna . Vizsgálatunk szerint mézha rma tbó l származik . A m é z h a r m a t o t a mé­hek valószínűleg fenyőről gyűjtöt­ték. A fenyő nek tá r t n e m termel. A „ fenyőméz" mindig m é z h a r m a t származású . Lehet benne mellesleg erdei vadvi rág méz is. A mézhar ­ma to t termelő növényte tvek közül legjobban a L a c h n u s pichtae-t is­mer jük méhészet i szempontból . T u d j u k róla, hogy egy nap i átla­gos m é z h a r m a t termelése 5 milli­g r a m m . A fenyő ha j tásá t szúrja m e g , t l eg inkább a levél hóna l j áná l . A levél sokszor anny i r a e l takarja , hogy bajos észrevenni. Hosszú ideig egy he lyben m a r a d és kb . 10 per­cenként bocsát ki magábó l egy m é z h a r m a t cseppet. A m é z h a r m a t eredetileg a fenyő édes nedvéből ered. Az élősködő a nedvben lévő táplá lék egy részét elhasznál ja , a többit kifecskendezi magából . A kifecskendezet t m é z h a r m a t na­gyobb távolságra is eljut. Bevon­ha t ja a fák alat t i talajt is. A fenyő friss m é z h a r m a t a kb . 30—-10% cukro t t a r t a lmaz , de m á r egy n a p alat t is anny i r a sűrűsödhet ik a le­veleken, hogy cuko r t a r t a lma 78— 8 0 % - r a emelkedik. Azt lehet rá mondan i , hogy a friss fenyőméz­h a r m a t sűrűsége a virágok nektár ­j á n a k közepes sűrűségével egyezik.

— fenyőméz

de a rány lag gyorsan eléri a növé­nyen is az érett méz sűrűségét, megeshetik, hogy a m é z h a r m a t anny i r a megszárad, hogy cuk ra megkris tá lyosodik. Ha az tán har ­mat csapódik le, a mézharma t ú j ­ra oldódik vagy hígul. A mézhar­m a t n a k a h a r m a t h o z csak ennyi a köze. Azt a régi nézetet, hogy méz­h a r m a t a sebzetlen növényekből közvetlenül is előretörhet, egyetlen hiteles vizsgálat sem igazolta. Is­m e r ü n k azonban olyan eseteket, amiko r élősködő gombák termel­nek mézha rma to t a méhek örömé­re. I lyen pl. az anyarozs . Az anya­rozs cukros termékéből a méhek néha pörgetőbe is j u t t a tnak . Ilyen esetről számolt be ezelőtt kb. 30 esztendővel Labancz Géza Adorján.

A Méhészeti és Méhbiológiai Ku­tatóintézetnek is küld tek be tavaly n y á r o n ilyen cukros vá ladékkal borí tot t rozs-kalászokat . A bekül­dő szerint a méhek szépen gyűj­töttek róla. Az is megesik, hogy a zsenge levelet vagy haj tás t valami megrágja , vagy a b imbót kilyu­kasztja és a növény sebén át ki­buggyanó nedvet a méhek és más rovarok elhordják. Ilyet tapasztal­t am Debrecen mellett Halápon 1928-ban. A tölgyfa fiatal levelét cserebogár rágta meg és a sebzett helyen gombostűfejnyi , nyúlósan sűrű cukorcseppek csüngtek. A cukro t a méhek és más rovarok szorga lmasan gyűjtögették. Mind­ezek azonban nem ép növényre, h a n e m sebzettre vona tkoznak .

A m é z h a r m a t méz jelentősége né­hol nagyobb , min t gondolják. Eu­r ó p á b a n legjobban németországi vizsgálatokból ismerjük a mézhar­mat méhészeti jelentőségét. Óriási teriiletek vannak , ahol a méhészei jövedelmét mézha rma l nyújtja. Messzi vidékről tízezerével vándo­ro lnak a méhészek ..fenyőmézef"

165

gyűjteni. Csa ládonkent sokszor tél-mázsa az e redmény. I lyen területek pl. a Schwarzwald és a Vogézek s az Alpok nyúlványa i . A bécsi mé­hészek a Bécs környéki fenyvesek­ben bőven szüretelnek. Csupán a Schwarzwa ldban a h á b o r ú előtt 10 millió m á r k á r a becsülték azt a be­vételt, ami t a m é z h a r m a t nyúj tha t . Sokan kéte lkednek benne, hogy ezt a nagy e redményt a növény tet­vek közvetítésével érnék el a mé­hek. Igaz ugyan, hogy 1—1 ál la tka egyszerre kevés m é z h a r m a t o t fecs­kendez ki, de éppen ilyen kevés az nektá r is, melyet a méhek egy akác­virágban vagy tar lóvi rágban talál­nak. A sok-sok virág p a r á n y i nek­tárja együtt mégis mázsa számra tölti meg a bödönöket .

Magyarországon a m é z h a r m a t sokszor igen kellemetlenül jelent­kezik. A fűz m é z h a r m a t a h a m a r kristályosodik. A kr i s tá lyokat a méhek a sejtből a kap tá r feneké­re szórják. Sokszor n é h á n y centi­méter magason fehér törmelék, kristályos m é z h a r m a t borít ja a kap tá r alját. A régi i roda lomban az 1792-ben megjelent Csáti Szabó György-féle „Magyarországi Mé­hesgazda" m á r részletesen leírja a fűz m é z h a r m a t á n a k károsságát . Újabban 193,'S-ban gyűjtöttek a méhek a Tisza-vidékén sok fűz

mézharmato t . A méhészek csak úgy tud tak segíteni, hogy a sejte­ket vízben áz ta t ták , mer t a kr is tá­lyos m é z h a r m a t o t k i sem lehetett pörgetni .

Erdély fenyves vidékein a méz­h a r m a t méznek nagy szerep jut , de még n e m ismerjük pontosan , hogy ott a sokféle növényte tü közül me­lyek fontosak. Valószínű, hogy o vándorméhészek is sok m é z h a r m a ­tot szednek össze. így pl. értesülé­sem szerint a füzikéjéről h í res Dregán völgyében is sokszor csak m é z h a r m a t o t gyűjtenek a méhek . A füzike méze világos, a mézhar ­mat sötét. Fontos feladat volna Er­délyben komolyan t anu lmányozn i a m é z h a r m a t o s vidékeket és a méz­h a r m a t o t közvetí tő rovaroka t .

A m é z h a r m a t o k egyrésze, külö­nösen a fenyőméz, tápláló és ízle­tes. Ott, ahol kedvelik, sokra be­csülik. Ásványi anyag t a r t a l m a nagy . Ná lunk i n k á b b csak mézes­bábos veszi meg. V a n n a k azonban olyan m é z h a r m a t o k is, melyek kel­lemetlen ízűek és p iac ra n e m valók.

A m é z h a r m a t o k á l t a l ában nem a lka lmasak telelőre. A méhész he­lyesen teszii, ha a m é z h a r m a t o s mézet tiszta virágmézzel helyette­síti.

Örösi Pál Zoltán

A méhek repülésének irányítása E r i c h L a n g e r c i k k e a z O s t d e u t s c i i e B i e n e n z e i t u n g 1943 m á j u s i s z á m á b a n .

F o r d í t o t t a : Dr. Mocsi Károly

A méhidomítás , jelen esetben repülésüknek illatos csalétekkel való i rányí tása , a gyakor la tban minden várakozás t felülmúlt. Az egész Németország területén 1942 óta megindítot t 50 kísérlet közül 39 jól sikerült, 11 nem. A beha ló kísérletek igazolták az il lattal való i rányí tásnak a magtermelők és méhészek szempontjából való rend­

kívüli előnyeit. Miért n e m próbá l juk ki m indenü t t ? Méhtelepeink szolgáltatják azt a beporzási mun­kát , ami nélkül t áp lá lkozásunk a lapjá t nem tudjuk biztosí tani . A felfedezés értékét csak a következő példával szemléltetem: Egy negyed hek tá r repce ilyen méhi rányí tássa l másfél mázsával több mag te rmé í t adott mint más repcés terület. Ha

166

mind az egész 400.000 hek t á r rep-cés területen ilyen i rányí to t t méh­család á l lana , az 2,400.000 mázsá­val több mag te rmés t adna . Ered­m é n y ü n k e t t ehá t kissé j o b b a n ki kellene h a s z n á l n u n k . Ha tehát mi is meg a k a r j u k kísérelni, t a r t suk be az eddig szerzett tapaszta la tok ú tmuta tása i t .

Aki az illatos cselétekkel való i rányí tásró l minden t pontosan meg a k a r tanulni , olvassa el ala­posan a „Deutsche Imker füh re r " 1942. júliusi s zámában Kickhöff'el részletes cikkét.

A dolog legnehezebb része az il­latos cselétek elkészítése. Ha m á r ott t a r t h a t n á n k , hogy a szaküzlet­ben 50 pfennigért „lóhereillatot*' vásá ro lha tnánk , az ügy egysze­r ű b b volna. Ezt is el fogjuk érni, addig azonban a szükséges illat­anyagot m a g u n k kell elkészítsük. A gyakor la tban a következő elő­állítási mód vált be legjobban: (3 család két napi szükségletét véve alapul) 1 liter vizet felfőzünk. A virágzatból 120—150 mellékágat (lóherénél 120—150 fejecskéről kell az egyes v i rágokat jlefosztani) a lehűlt víz felerészébe tesszük és egy le takar t edényben 4—5 óra­hosszat áztat juk. Közben a meg­m a r a d t félliter vízben 1 kiló cuk­rot o ldunk fel. A feloldott cukrot a megszűr t másik folyadékkal ösz-szekeverjük. A cukrosvíz így át­

veszi az illető növény illatát. Az edényt az etetésig befedve kell tar­tani. Még mézet sem szabad hozzá keverni . Ebből az oldatból kell a c sa ládoknak esténként Vk l i ternyit beadni . Ha lehet reggel, kirepülés előtt is így etessük. Fontos , hogy az ételek elkészítéséhez kizárólag csak levél- és szárnélküli virágo­ka t haszná l junk . Ne gondoljuk azt, hogy egy fazék erős „parfü­mö t " készí te t tünk el, az illat gyak­r a n igen gyenge. A fontos az, hogy a méheink, akik az illatok i ránt rendkívül fogékonyak, tud­j ák miről van szó. Ingerli őket az illető vetésterület virágzása ide­jén. Ta r tós esőzés idején az etetést természetesen be kell szüntetni . Külső etetés a rablás-veszély miat t ki van zárva. A kísérlet minden olyan növényre a lka lmazha tó , amelyik nem önbeporzással termé­k e m ü l és méheink látogatják. Meg fogjuk látni, mennyi re fog sike­rülni a fennti ismeretek birtoká­ban az eddig méhek által nem lá­togatott v i rágokra i rányí tani a méhek figyelmét. Az illatos csalé­tek kísérletet azonban ki kell pró­bá lnunk , mert már Nagy Frigyes megmondo t t a :

„Semmi sem közömbös egy vál­ságos időben és kicsinységekből g y a k r a b b a n vá lnak fontos dol­gok, mint gondolnók" .

Erdélyben a jövőben csak fertőtlenített mű l é p e t használjunk!

Viaszt fertőtlenít és műlépet szállít a m. kir. Föld­müvelésügyi Minisztérium által adományozott viasz­fertőtlenítő géppel fertőtlenített és műlépprésen készített viaszból az Erdélyrészi Méhész Egyesület Telepe.

Vezető : Tóth István ig. vál. tag. — Kolozsvár, Honvéd-utca 76 szám.

Mű l a p k é s z í t é s c s e r e v i a s z b ó l .

167

Ha m á r a M. K. múl t októberi száma leírta azt a pusztulást , ami t ná l am a köl tés ro thadás okozot t és megfosztott a mai d rága méz ide­jén 20 s egynéhány mázsa méztől , h a d d m o n d j a m el az 1939-es év történetét.

Érmihá ly fa lván mintegy 65 csa­l ádunk volt, mer t feleségem, ha le­het, ta lán lelkesebb méhész mint én. Jól vo l tak be te l e lve , d e ott a

íej\6rAés á \ la \ában gyenge, mer t nincs sem gyümölcs , sem repce, a méhek a készletre v a n n a k utalva, serkenteni pedig n e m tud­tunk, o lyan sok élelem kellett vol­na. Ügy 5—6 kereten vol tak a mé­hek akác idejére, mikor azt a kb . 6 km.-re fekvő akácerdőben hasz­ná l tuk ki. .ló idő kerekedet t s volt szép hordás , a k a p t á r a k 42 kilóról 78—80 kilóra gyarapod tak . Per­getni kellett volna s éppen május 20-ra h ív tak be a r o m á n o k m u n k a ­szolgálatra. Május 22-én, ü n n e p -ípünköst) másodnap ján kezdett el feleségem pergetni s kapo t t át lag jó 15 kilót, összesen kb . 9 mázsát .

Vándorolni szeret tünk volna, de én ka tona voltam, feleségem és 14 éves f iamra nem mer tem rábízni ilyen nagy, fáradságos m u n k á t . Azonban szárazság muta tkozo t t s ezért csak rászán tuk m a g u n k a t . A közelben szolgáltam, valami vá­lasztás miat t szabadságot k a p t a m , fe lpakol tam s elvittük a méheke t a Dregán-völgyébe: rendes vasúton 153 km.-re, Kissebes á l lomásra , ott iparvasút ra tet tük s még 38 km.- t h a l a d t u n k fel a völgyön a

hayasok közé j ú n u s 17-én. Velünk tar to t t még tő lünk Kukucs J ános , a k k o r ál lásnélkül i tisztviselő 70 v á n d o r k a p t á r r a l és néha i Nagy Fe renc Szilágycsehről, kb . 60 or­szágos kap t á r r a l . N e k ü n k veszte­ségünk n e m volt. Nagy Fe rencnek 10 családja fulladt le és sok hu l ­lája volt.

Az idő n é h á n y nap múlva ki­melegedett, a csa ládok gyönyörűen h o r d t a k . í . n 26-án leszerel tem, felmentem, 27-ére odaér tem. Az­n a p öt r a junk volt. Azonnal per­get tem 18 kg. átlagot, összesen 11 mázsát . Volt még 23, összesen 28 ra junk . Kis szünet u t án ú j ra hord­tak, úgy, hogy júl ius 20-ra ú j ra perge the t tem 15 kg. át lagot , tehát újra 9 mázsát . Jú l ius 26-án az idő a havasok közöt t m á r a n n y i r a le­hűlt , hogy le kellett j ö n n ü n k . Ku­kucs egyszer 25 kiló átlagot, Nagy Ferenc kb . 30 kiló á t lagot tudot t pergetni , veszteségét teljesen ki­hever ték méhei , r a j szaporu la ta volt. É n m a g a m m a j d n e m 100 csa láddal jö t tem le a havas ró l .

Ősszel a tar ló n e m adot t perge-tést, de telelő készletüket jól ki­egészítették és jól teleltek be.

Aki kételkedik a vándor lás lét­jogosul t ságában, számítsa ki, hogy menny i mézet adot t ebben az év­ben méhészetem. A tavalyi cikk­ben szerényen 29 m á z s á b a n jelöl­tem meg. E n n e k k é t h a r m a d részét nem k a p t a m volna meg vándor lás nélkül . Sőt anélkül az akác feles­lege sem lett volna felesleg. Hosz-szú ho rdás t a l an nyá r volt o t thon

Legeredményesebb évem

168

s felemésztődött volna. Fá r adságos m u n k a , de e redményes volt.

Ha n e m m e g y ü n k fel, az a sok nek tá r , méz mind elveszett volna a nemzetgazdaság számára , de az én méhészetem is csak tengődött volna, min t itt, az idén. S lá tom, így van itt sok méhész.

Az idén 28 csa ládomtól egy pá r mézűrből vehet tem volna el mint­egy 50—60 kilót, de n e m vettem. Hal lom, egy-két méhész 30—40-es á l lománybó l „pergete t t" 17—25— 40 kiló mézet. Szer intem az nem pergetés, a k k o r a á l lománytól i lyenkor, n y á r de rekán ennyi t el­

venni n e m is szabad, mer t sok mézszegény család is van és ki tudja milyen lesz az ősz.

22 éve méhészkedem, de úgy, mint az idén, egy deka méz nél­kü l n e m vol tam. Bár a betegség há l ' I s tennek megszűnt , a zár la t fe loldásának akadá lya nincs, de nem kér tem, mer t ilyen kis állo­m á n n y a l nagy távolságra menni nem t a r t o t t am kifizelődőnek, a közeli megszokot t Dregán-völgyi v á n d o r t a n y a R o m á n i á b a esett.

Xem vándoro l t am, az e redmény e lmarad t és a belelelés is kétséges.

ötvös László, Kolozsvár.

Gödöllői hírek Költésrothadás. A gödöllői m. kir.

Méhészeti és Méhbilógiai Kutató­intézetnek a 257.200/1942 F . M. számú rendelet re beküldöt t vizsgá­lati m i n t á k szerint nyúlós költés-ro thadássa l (Bacillus larvae) fer­tőzött helységek 943. július 16-tól augusztus 15-ig: Csepel (Pest m ) , Rákoscsaba ÍPest m ) , Somogy -szob (Somogy m ) , Beleg (Somogy m ) , Ba la tonzamárd i (Somogy m i , T a m á s i (Tolna m) , Gutorfölde IZa­la m ) , Tófej (Zala m ) , Székesfe­hé rvá r (Fejér m ) , K o m á r o m (Ko­m á r o m m ) , Felsőgalla (Komárom m) , Ozd (Borsód m ) , Bélapátfalva (Borsód m) , Debrecen (Hajdii m l , H a j d ú h a d h á z (Hajdú m.) , Vámfalu (Szatmár m ) , Maroshévíz (Maros-T o r d a m ) , Galócás (Csík m ) .

Méhészeti felügyelőségek jelenté­se szerint nyúlós kö l tés ro thadássa l fertőzött : Gálosfa (Somogy m ) , N a g y k o r p á d (Somogy m ) , T a r a n y (Somogy m ) , Vaszar (Veszprém m) , Gyula (Békés m ) , Békéscsaba (Békés m) .

A Kutatóintézet augusz tus 7-én feladó jelzés nélkül nyúlós költés-

ro thadásos min tá t kapot t . A posta­bélyegző is elmosódott . A bekül­dőt nem lehetett értesíteni.

Fertőzött helységek 1943. au­gusztus 16-tól szeptember 15-ig: Nikla (Somogy m) , Zselickislak (Somogy m ) , Kötcse (Somogy m) , Gyömöre (Győr m ) , Szombathely (Vas m) , Budafa (Zala m) , Pellérd (Baranya ni), Szabadka (Bács-Bodrog m) , Eger (Heves m) , Vám-l'alu (Szatmár m) , Nagykároly (Szatmár m) . Nagyvárad (Bihar m) , Hegyköz tóttelek (Bihar ni) , Gyergyószentmiklós (Csík m ) .

Nem nyúlós, de fertőző költés­ro thadás (Streptococcus p lu lon) : Szentendre (Pest m) .

Méhészeti felügyelői jelentések szerint Bacillus larvae fertőzés volt Zalaszentkirály községben (Vas m) , a zárlatot föl lehetett ol­dani a következő helyeken: Salgó­ta r ján (Nógrád m) , Szatmaz (Cson­grád m ) , Békéscsaba (Békés m l . Gyula (Békés m) . Zselickisfalud (Somogy m) . A zárlatot meg kel­lett hosszabbí tani : Kaposszent jakab (Somogy ml , Somogyszob (Somogy

169

m j , Vásárosbéc (Somogy m ) , Ireg-szemcse (Tolna m ) , P a m u k (So­mogy m) községekben.

Szeptember 1-én a beküldő kísé­rő sorai nélkül , ismeret len méhész­től és ismeret len helyről az elsőke­rületi méhészeti felügyelőség (Bu­dapest) közvetítésével gyanús fia-sítást k a p t u n k . Nyúlós köl tésrotha-dást (Bacillus larvae-fertőzést) ál­lapí to t tunk meg. A tulajdonost és az illetékes ha tóságokat cím hiá­nyában nem lehetett értesíteni.

Vizsgálati mintát küldők figyel­mébe. A Kutatóintézet kéri a méhé­szeket, hogy a sürgős vizsgálati mintá t lehetőleg „min ta érték nél­k ü l " jelzéssel és közönséges külde­ményként adják föl. Az ajánlot t küldeményt és csomagot ugyanis az intébettől távol lévő posta n e m kézbesíti a levelekkel, előbb csak értesítést ad róla s a kézbesítés másnapra m a r a d . Levelükre, kül ­deményük bu rko la t á r a írják föl a pontos és részletes c ímüket . Az idén néhány köl tés ro thadásos esetről nem lehetett értesíteni a beküldőket , mer t c ímüke t n e m ad­ták meg. Szeptember 10-én pedig Horvá th Is tván Soroksárd jelzéssel egy csomó élő f ranc iadarázs (Po-listes gallica) darázslép és egy ka-paródarázs érkezett. Soroksárd község a helységnévtárban nincs. Válaszunkat a legjobban hasonl í tó Soroksár községben n e m tud ta kézbesíteni a posta.

Rendelet a uándorméhészkedés egészségügyi szabályozására. A Földmívelésügyi Minisztér ium mé­hészeti tervei közöt t legfontosabbak közé tar tozik a vándorméhészkedés egészségügyi szabályozása. A ter­vezet elkészült. Kibocsátása igen fontos h a t á r k ő lesz Magyarorszá­gon a köl tés ro thadás elleni véde­kezésben.

Méhészeti felügyelők értekezlete Gödöllőn. A m. kir . méhészeti fel­ügyelők szeptember 10-én egészna­

pos t anácskozás ra gyűl tek össze a gödöllői Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézetben dr . Jeszenszky Árpád ügyosztályvezető elnöklésé­vel. Megbeszélték az ország méhé­szeteinek helyzetét téli eleség szem­pontjából , az esetleg j u t t a t h a t ó méh­etető cukor szétosztásának mód­jait, beszámol tak a kö l tés ro thadás -ról szóló új rendelet végrehaj tása­kor szerzett tapasz ta la ta ikról , hoz­zászól tak a „Vándorméhészkedés egészségügyi szabályozásáró l" ké­szített rendelet- tervezethez. Tár ­gyal ták a felügyelőségek székhe­lyén fölál l í tandó ok ta tóméhesek el­helyezését és berendezését , a mé­zelő növények, kivál t a későn nyí ló akác m a g j á n a k gyűjtését, az álla­mi megfigyelőhálózat megszervezé­sét és fölszerelését kap tá rmér legek­kel és a r o k k a n t a k méhészeti tan­folyamait . Az értekezleten minden méhészeti felügyelő megjelent. A felügyelők most tekintet ték meg először az á ta lak í to t t Kutatóintéze-et. A tanácskozás az új t an te rem­ben folyt.

Cukorigénylők figyelmébe! Az ország minden részéből egyre töb­ben fo rdu lnak a gödöllői Kutatóin­tézethez méhete tő cukor rendelés­sel. A Kutatóintézet ezúton is tu­datja, hogy cukorosztássa l n e m foglalkozik, méhete tő cuko r r a ren­delést nem fogad el. A Földmíve­lésügyi Minisztér ium m i n d e n t el­követett , hogy a méhcsa ládok hely­zetéről idejében és közvetlenül , hi­vatalos szakemberei ú t j án tájéko­zódjék. A méhészeti felügyelőktől idejében jelentést ké r t a méhcsa lá­dok el látot tságáról . Ér tekezle t re h ív ta össze n é h á n y jellegzetes vi­dék méhészeti egyesületeit. Meg­hal lga t ta az á l lami méhészeti fel­ügyelők szóbeli jelentését és véle­ményét is a gödöllői értekezleten a cukorkérdésben. A minisz té r ium az így önál lóan szerzett tá jékozódás szerint a szükséges lépéseket meg-

170

tette. A gödöllői Kutatóintézet ez­zel a kérdéssel c sak szakszempont­ból foglalkozik, cél ta lan tehát sür­getni, közben já rás ra ké rn i vagy rendeléssel terhelni .

A m. kir. méhészeti felügyelők kiszállása a köl tés ro thadásos csalá­dok vizsgála tára az idén év elejétől m e g k ö n n y ü l t és meggyorsul t . A felügyelő régebben a havon ta ösz-szefoglalóan előre bejelentett úti­tervétől eltérő ű t r a csak a miniszté­r i um előzetes engedélyével mehe­tett. A méhek nyúlós köl tésrotha-d á s á n a k leküzdéséről és megelőzé­séről k iadot t 257.200/1942. F . M. s zámú rendelet végrehaj tási utasí­tása megengedi , hogy a méhészeti felügyelők kü lön minisz tér iumi jó­váhagyás né lkül azonna l kiszáll­hassanak , mihelyt a gödöllői Ku­tatóintézet kö l tés ro thadás t ál lapí t meg. A végrehajtási u tas í tás ezen­kívül kötelezi is a felügyelőket ar­ra, hogy még kétszer : a zár la t föl­szabadí tása végett és a következő év elején ellenőrző vizsgálatra meg­jelenjenek a fertőzött méhészetben. A méhészet i felügyelők vezetői vas­úti bérletet kap tak , hogy k ö n n y e n és gyorsan u t a z h a s s a n a k a veszé­lyeztetett területre. Téves tehát az a m o s t a n á b a n terjesztett nézet,

hogy a gödöli;i m. kir. Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézet föl­ál l í tása óta a m. kir. méhészeti fel­ügyelők kiszállása nehézkesebb és lasúbb lett.

Történelmi csoportok Gödöllőn. A gödöllői Kutatóintézet a méhé­szet fejlődését történelmi csopor­tokka l szemlélteti. A fejlődés fon-tosabb ál lomásai t bemuta tó méh­k a s o k n a k vagy eredetijét, vagy év­százados könyvek leírása és rajza szerint készített h ű utánzatai t állít­ja ki. A há romszáz évvel ezelőtti m a g y a r méhest m á r fölállították. A roska tag nádfedél alatt i meghúzó­dó régi k ö p ü k és kasok egyúttal a méhészeti b a b o n á k a t is szemlél­tetik fpl. piros posztó a kijáró előtt 1645-i tanács szerint) . Az ér­dekes régi méh lakások közül elké­szült m á r a híres vereckei kettös-köpű 1816-i leírás n y o m á n . A jú­lius elején betelepített ra j szépen épített. Régi tapasztot t kasok szer­zésével az Erdélyrészi Méhész Egyesület segített a Kutatóintézet­nek. Legközelebb a világ első, 1675-ben szabadalmazot t kaptár já­n a k és 1683-ban nyomta t á sban le­írt első keretes k a p t á r j á n a k hiteles u tánza ta készül el.

Raktáron tartjuk az erdélyi nagy és erdélyi kis kaptárokat. Megrendelésre v a s ú t o n is szállít­

juk. Készítünk rendelés, után bármilyen más kaptárokat is. — Úgy a kis erdé'yi, mint a nagy ára ©O Pengő teljesen felszerelve. — Gépen csapozott vályús keret drb nagyság szerint 70—80 fillér

Keretléc 100 folyó m : 10 mm. vastag 2120 P. 8 mm. vastag 19-70 P. 7 mm. vastag 18'— P.

KérdésreíilasZtlélyíSellenében válaszolunk Nagyobb megrendelések esetén külön

árajánlattal szolgálunk. Rendeléskor 50% előleget kérünk.

Képes árjegyzék kívánatra ingyen. VÁRADI BÉLA viUanyerőre berendezett kaptárkészítő őzemé Kolozsvár,

Szigligeti-u. 38.

171

1943. évi eredményem Megpróbálom leírni mi t t u d t a m

elérni Kolozsváron, a Donát-út i negyedben erdélyi kap t á r r a l , 4 2 X 3 0 cm.-es keretekkel , m in t 2 éves kezdő méhész.

A mul t év őszén 6 családot te­leltem be, ebből tavasszal ötöt mézelésre, a ha tod ika t (a kast) ra jzásra szán tam. H á r o m család ápril is végén m á r anyabölcsőket húzot t , ra jzásra készülődött , 10—11 keret volt tele Hasítással, fiatal bogárra l és mézkoszoruval . A má­sik 2 család ugyanazon körü lmé­nyek között nem tudott így kifej­lődni, 5—5 keret fiasítása volt, pe­dig szépen petéző fiatal anyáva l rendelkezett.

Jött a hűvös esős szeles május . Volt nap amikor a fészekben a kiterjedt Hasítás mellett 10—15 deka méz volt és ez így tar to t t a h ó n a p végéig.

Jún ius 2-án a két gyengébb csa­ládomat (akác elején) egyesítettem és a m é z k a m r á t is f e l rak tam rá . Tíz nap alat t 8 d a r a b erdélyi hiz­lalt keretemet (42x15 cm., 3.5 cm. léccel), mit országos keretekből bevágott lépekkel töl töt tem ki, ki­javítot ták, meghízlal ták, telehord-tak és lefedelezték. E k k o r új , be­szabott kereteket a d t a m be, hogy dolgozzanak. A 2—3 kiszedett ke­retet bead tam a kasból kijött r a j ­nak és a másik h á r o m méznélküli népes c sa l ádomnak m é z k a m r á i b a Ezekben üres keretekkel kiegészí­tettem a számot 8—8 keretre . Egy meghordot t keret súlya 2,50—2,70

Az egyesített család a felrakott új üres kereteket újra meghord ta és nagy fol tokban be is fedte. Ez azonban 12—15 n a p r a megcukro-sodott a lépben, úgy, hogy nem is tudom esetleg kipergetni , a csa­ládnak pedig nem a d h a t o m be-telelésre sem.

A fészekben a z o n b a n n e m volt méz, a f iasítás a kere t al jától a tetejéig m i n d e n helyet elfoglalt. Ezér t t a lán a m a g a s a b b N13 keret­ben m e g m a r a d t volna legalább a mézkoszoru s a betelelés gondjai­tól mentesü lnék .

Jún ius h ó elejére a 3 csa lád a rajzásról l emondot t és népessége anny i r a csökkent , hogy a m i k o r volt va lami ho rdás , m á r n e m bí r t lépést t a r t an i az egyesített család­dal , h a b á r a fiasítás szépen meg­indult . Mire ebből a nemzedékből k i já ró bogá r lett volna, eljött a júliusi szárazság pedig a há r s , ké­sőbb a nap ra fo rgó adot t volna a fészekbe telelő mézet, o lyan népes családok lettek újra. A szárazság hanya t l á s t hozott , most újból nép­telenek a csa ládok.

A tanulságot leszűr tem. Szerin­tem az egyesített család tudot t a mézürbe is gyűjteni a k k o r a m i k o r a többiek semmit . Egyesítéssel, vagy ké tcsa ládos rendszerre l jó n y á r vagy ősz mellett b izonyára nem vo lnának telelő gondjaim. így azonban t u d t o m m a l Kolozsváron a telelés senkinél sincs minden csa ládra nézve biztosítva. Csak euy méhész t á r sunkná l , az is ván­dorolt .

Sala József.

triT m 11 i nnmmiiii nnti n i mii T Tirnnil i n i? 11 Í nmiii i n tin m nim mm 1111 f "niiimtitii ttttffltTflffflttfltttfttfflffltttt^

v BOCZONÁDI: A MÉHEK ÉLETE-

(Kezelés.) — 7.40 P Boczonádi—örösi: Méhgazdaság 4-40 „ örösi: A méhek költésrothadása 2-40 ,, Örösi: Költésrothadások — — 1 — ,. Az összeg előzetes befizetése mellett

postai szállítással megrendelhetők a „Méhészet"

kiadóhivatalában. Újpest, Széchenyi-utca 8. szám.

172

OKTÓBERI

.TENNIVALÓ A betelelési gondok szokat lanul

megnőt tek . Az alföldi nagy száraz­ság a n y á r o n Erdé lyben is éreztette ha tásá t . Az augusz tushavi ho rdás teljesen e lmarad t és legtöbb he­lyen e lapasztot ta a jún ius—júl ius havi fészekbeli mézkészletet . Ja j a n n a k a méhésznek, aki a perge-tés e redményét m i n d eladta.

Nincs meg a békeidei cukorbe­szerzési lehetőség. Nem volt meg a veszélymentes közlekedési lehető­ség, a havas i vándor lás t igazán csak elvétve valósí that ta meg mé­hész társa ink közül valaki , ta lán 1 százalék.

Amit a kis keretes kis csalá­d o k n a k el kell i smerni az ilyen Ín­séges időben jobb telelőkészsége. Lasabban hord , de kevesebbet is fogyaszt, legalább elméletben.

A h iányzó élelem pót lása kell most tehát a legfőbb gondunk le­gyen. Haszná l j unk ki minden le­hető módot a téli élelemfogyasztás csökkentése érdekében.

Az élelempótlás egyik módja a j obban ellátott családoktól keret­elvétel.

A méz és cukor feletetést most csak megemlí tem. A fontos, hogy nagy adagban , időveszteség nélkül , melegebb é j szakákon ho rdassuk fel a szükséget szenvedő csa láddal

A téli fogyasztás csökkentésének igen h a t h a t ó s módja a feltétlen nyuga lom biztosítása.

A nyuga lom egy igen magas fo­kát tudjuk elérni, h a a családokat zár t helyen teleltetjük. Ennek a te-lelési m ó d n a k megvannak a há t rá­nyai is, azonban ezek miatt elvetni nem lehet.

Méhészekkel való beszélgetéseim a lka lmával kiderült , hogy a zárt helyen való telelést igen sokan al­ka lmaz t ák m á r itt Erdélyben, még Kolozsváron is és csak a legjobbat tudnak róla mondan i . Sajnos ta­pasz ta la ta ika t ismételt felkérésre sem bocsát ják a köz rendelkezé­sére leginkább közönyből .

Eigyeljük meg tehát mik azok a veszedelmek, amelyek a zárt helyen a méheinket fokozottan fenyegetik.

T a l á n legnagyobb baj , ami mé­heinket itt érheti, a helyiség túl felmelegedése. Hőmérő nélkül ezt biztosan megál lapí tani nem tud­juk s + 4 Celsius fokról maga­sabbra a meleget növelni ne en­gedjük. A hűtést aj tónyitással , hu­zamosabb nyi tva tar tássa l érttetjük el. A helyiség: pince vagy alagsori szoba ajtóját egy sodrony-, vagy Jécajtóval és egy tömör ajtóval lát juk el. A tömör ajtót nem tesz-szük be egészen még a ná lunk szo­kásos nagy hidegekben sem, ellen­ben a l anyha időben mind na­gyobb rést t á runk . Ha teljesen be kellene t ennünk , akkor fokozottab­ban figyeljük a benti felmelege­dést, mer t napokig tartó meleg ka-

173

tasztrófalis következményekkel jár­hat. Egyik szemmel lá tha tó követ­kezménye az, hogy a méhek kitör­nek vízért és a helyiségben szél­szóródva e lpusztulnak. A családo­kat zárt helyen átlag rostaszövettel elzárt ki járóval tar t juk.

Fokozo t t aban fenyeget még az egérveszedelem.

H á t r á n y a a zárt telelésnek még az, hogy egy esetleges télközépi napos, tisztulásra a lka lmas időt nem tudnak kihasználni . Ezér t a fogságot lehetőleg rövidí tsük az­zal, hogy lehető későn, december közepe felé helyezzük el őket a ve­remben és február másod ik felé­ben rak juk ki a szabadba .

E lv i la tha ta t lan előnye a hihetet­len kicsiny fogyasztás. Legtekinté­lyesebb méhészeink p róbá l t ák m á r ki (lásd Konkoly Géza példáját a M. Közlöny ezévi májusi számá­ban, a 84. o ldalon) . Mindenki maga győződhetik meg őszi és ta­vaszi mérlegelés út ján. Ha csalá­donként 5—6 ki lóra tesszük a megtakar í tás t , k i számí tha t juk a zár t telelés nemzetgazdasági jelen­tőségét.

Aki csaiádait nem figyelheti leg­alább 2—3 naponkén t , n e m tudja az egérveszélytől megóvni, a csen­det biztosítani, avagy a pincében erős párolgás , bor, tűzi fahasogatás van, az semmi esetre ilyen helyre el ne helyezze méheit , mer t elpusz­tulnak.

A szabadban való teleltetésnek feltételei sokszor könnyebben meg­teremthetők. Nyugalom, állati (ma­dár, háziállatok, kutya , baromfi) háborgatástól , egérveszélytől, nap­tűzéstől, erős széltől védeni s ak­

kor itt is k i fogás ta lan a telelés, a fogyasztás a z o n b a n nagyobb .

L á t t a m igen sokféle téli pusztu­lási okot. P a r a s z t k a s d u r v á n össze­vissza repedezve hagyva , ősz vé­gén mo ly t anya volt, télen is rova­rok menedéke . Késő ősszel a da ra ­zsak is ke reken j á r h a t t a k be, r ab ló -ku ta tóméhek is folyton iz­ga tha t ják a családot. Egy más ik helyen a p a d r a r ako t t méhcsa ládo­kat a napos p a d alá szokott k a p a r ­gáló baromfi zavar ta , vagy a ku tya választot ta p ihenőhelyül . A m a d a r a k is nagyon r á k a p h a t n a k . Veszélyes lehet a méhek nyugal ­m á r a az is, h a a ház eresze alá, tornácfá jára van rátéve a kasoka t , vagy k a p t á r a k a t ta r tó pad . Min­den aj tócsapás a méhcsa ládot is megrezzenti .

Most még októberben is jó a lka­lom nyil ik méhcsa ládok beszerzé­sére. Vesszőkasban legalább 10 ki­lós csa ládoka t vehetünk, b ru t tó -snly szerint 4—5 pengőér t kilo-g r a m m m o n k é n t . Kap t á rba átsza­básra , a kevés fiasítás folytán igen a lka lmas az idő, főleg h a az élel­met kész keretekkel , vagy feletetés­sel tud juk biztosí tani . A múl t télen Kolozsváron ilyen á tszabot t kasok­ból szá rmazó és cukor r a l későn feletetett csa ládok p incében kitű­nően megér ték a tavaszt .

Uzdi Zoltán.

Az EME Kolozsvári Méhészkör<e rendes havi összejövetelét október 13-án, szerdán este 7-kor tar t ja az E M E hivata los helyiségében.

Mócsy István, elnök.

174

"MEHLEGELŐ

Korai repcevirágzás

Szabadkán mondo t t a el Baracs-k a y méhész tá r sunk , h o g y a n érnek el a Szerémségben rendk ívü l korai repcetermést s természetesen jó vándor l á s r a a lka lmas tömegvirágot .

A tengeri utolsó k a p á l á s a alkal­máva l közévetik a repce magját . A tengeri levágása u t á n a repce fej­lődésnek indul , azonban j u h o k k a l legeltetik. így elérik, hogy n e m vi­rágzik el és n.em terem ősszel. Ko­r a tavasszal az tán o lyan r o h a m o ­san fejlődik, hogy a nevezetes mar -kusicai repcére vándor l á sa márc ius 17-től ápril is 15-ig m á r pergetést adot t .

ínséges év u t á n ily ko ra i ho rdá ­

si lehetőség igen figyelemre mél tó és a méhészetet nemcsak éhhalál ­tól ment i meg, h a n e m jó kifejlést biztosít akácra .

A repce megtermékenyí tésénél a méhek igen nagy szerepet játsza­nak. A németek m á r azt is kiszámí­tot ták, hogy mi a kü lönbség a méhjá r ta repcevetés és attól tá­vollevő tábla termése között . Hek-tá ronkin t másfél mázsa mag több­letet mér tek ott, ahol vándo rméhé ­szet volt a virágzó növényzet köz­vetlen közelében. Ná lunk még a gyümölcs v i rágzásánál is küzköd-n ü n k kell a mérges permetezők el­len. Dr. Mocsi

KÜLÖNFÉLÉK Erdély méhészete számokban.

A „Méhészet" közli az ország 1941. évi méhészeti s tat iszt ikáját . Volt 65.187 méhész, k a p t á r b a n 537.763, k a s b a n 87.325 család, ter­met t 21.388 mázsa méz és 710 má­zsa viasz.

A közeli megyék ada ta i a követ­kezők:

Bihar 2.097 méhész. 16.566 kap­tár. 4.879 kas , 43.490 kg. méz, 2.112 kg. viasz.

Sza tmár 2.911 méhész, 11.211 kap tá r . 8.2(55 kas , 55.430 kg. méz, 4.006 kg. viasz.

Csík 621 méhész, 8.353 kap tá r , 38S kas , 17.190 kg. méz, 1.382 kg. viasz.

Háromszék 784 méhész, 5.646 kap tá r , 1.613 kas , 5.382 kg. méz, 659 kg. viasz.

Maros -Torda 1.052 méhész, 7.395 kap tá r , 1.240 kas , 11.850 kg. méz, 903 kg. viasz.

Udvarhely 931 méhész, 5.727 kaptá r , 1.378 kas, 3.255 kg. méz, 291 kg. viasz.

Beszterce-Naszód 795 méhész, 4.941 méhcsalád, 10.218 kg. méz, 965 kg. viasz.

Kolozs 93(5 méhész. 8.5(57 méh­család, 3.485 kg. méz. 366 kg. viasz.

Szilágy 1.461 méhész, 6.359 méhcsa lád , 14.682 kg. méz, 532 kg. viasz.

Szolnok-Doboka 1.468 méhész, 5.324 méhcsalád. 7.220 kg. méz. 1.151 kg. viasz.

175

Kárpáta l ja 2.876 méhész, 20.380 méhcsalád, 58.840 kg. méz, 4.644 kg. viasz.

Ezek a közigazgatás ál tal szol­gáltatott ada tok közelítik meg a valóságot a legjobban. Teljesen megbízható számokat csak a méh­családok kötelező bejelentésének bevezetése u t án fogunk kapn i , mert az elöljáróságok sok helyen becslés a lap ján állít ják össze a sta­tisztikát. Például Békés megyében a méhészeti egyesület 37 tagegye­sülete tízezerén felüli taglétszámot tart nyi lván. Ha a pá r n e m megyei tagegyesületet le is vonjuk a szám­ból, még mindig n e m m a r a d h a t 4.991 méhész, amenny i t a statisz­tika Békés megyére feltüntet.

Kiváló méhcsaládok.

Minden méhésznek van egy-két olyan kap tá ra , amelyikből minden megmagya rá z ha tó ok nélkül ki­magas lóan többet pergetett . Fel van-e jegyezve, hogy a tavaly hogy viselkedett ez a család, nevel tünk-e az idén tőle anyát , figyelni fogjuk-e jövőre ezt és u tóda i t ?

Erről a kérdésről egy-két ív ol­dalas leírásokat ké rünk . A legjob­ban sikerült beszámoló í ró jának egy értékes szakkönyvet , a Héjjas Endre : A sikeres méhészkedés című 512 oldalas m u n k á t kü ld jük meg. (Lásd ismertetését a M. K. májusi számában.) , ;

A napilapokban

sokszor igen téves méhekre vonat­kozó adatok lá tnak napvilágot . Egyik kolozsvári nap i l apban aug. folyamán azt írták, hogy egy 10 családos méhészet átlagos évi jöve­delme ÜOOO pengő. Egy más ikban pedig azt. hogy a méhek eső előtt a kaptárból mind kitódulnak. Egy fővárosi lap számokat közöl a finnországi méhészeiről. Azt írja,

hogy az egész o rszágban 7500 méh­család van a tavalyi 17500-zal szemben. Ez m á r egyezik a vitéz páva i Mátyás Sándor által 1939-ben 15 ezerre tett f innországi méh­családok számával . A továbbiak­ban azt írja a lap, hogy a f inn méhtenyész tők a közellátási mi­nisz tér ium gyors segítségét kér ték , mer t a téli élelemhez szükséges 10 kg. cukor helyet t csak 2—3 kiló áll rendelkezésre s a méheke t éh­halá l fenyegeti.

Ná lunk is etetésre szoru lnak vi­dékenkén t a méhek , ott a sokkal zo rdabb vidéken sokkal nehezebb a méhészkedésből e r edmény t ki­hozni . „Mehilainen" a c íme egy finn méhészu jságnak s ez a szó ro ­kon a mi méh szavunkka l .

Felhívjuk t. Tag ja inka t , hogy tagdí ja ikat rendezzék, mer t egyesü­letünk célját csak úgy tudja ered­ményesen szolgálni.

A méhészkönyv vezetői október elején 3 lapot kell beküldjenek, ú. m. a pénzforgalom havi , a m u n k a ­napló és t e rmék-anyagforga lom ne­gyedéves lapjait .

rieneszei: Dr. Máté Lajos és Társa

BUDAPEST, V. ZOLTÁN-U. 11. SZÁM. Telefons 1 - 1 5 7 - 4 7 .

Dúsan fölszerelt raktárunkban méhész­társaink a méhészet körébe tartozó összes cikkeket a legelőnyösebben és a legjobb kivitelben beszerezhetik. — Hunor képtárakat állandóan raktáron tartunk. Műlépet valódi tiszta méhviasz­ból minden kívánt méretben gyártunk. 1 pengő földolgozási díj ellenében

viaszt mülépre becserélünk.

Á l l a n d ó a n a legmagasabb napi árban veszünk m é z ie t és viaszt

Árjegyzéket kívánatra ingyen k ü l d ü n k .

176

APRÓHIRDETÉ/ TUDNIVALÓK

a hirdetések feladásáról. A Méhészeti Közlöny hirdetési díja

négyzet cm-ként 20 fillér, tagoknak 10 fillér. Az apróhirdetés díja szavanként 8 fillér, tagoknak 4 fillér. Vastag betűvel szedett szavak közlési díja 16, illetve 8 fillér. A hirdetési dijak előre, a megren­delés feladásakor küldendők be. Apróhir­detésért hirdetési támpéldányt nem kül­dünk. A hirdetések mindenkor a nó 22. napjáig küldendők be a kiadóhivatal cí­mére: Kolozsvár, Majális.u. 24.

Méhészeti eszközök kaphatók a „Dzier-zon" Méhészetnél, Nagyvárad, Csáky Ist-ván-u. 65. Az árjegyzéki árakból az E. M. E. tagjainak 5 százalék kedvezmény. 16

Házi mézestészták készítése. A méz és viasz értékesítése. Irta: özv. K r e m-n i t z k y n é. Fröhlich Ilona, az E.M.E. és az O.M.M.E. tb. tagja, 7. bővített ki­adás. Az E.M.E. kiadása. Ára 1,50 P, és a postai küldés díja. Megrendelhető az E.M.E.-nél, Kolozsvár, Majális-u. 22. Ez a 16 oldalas füzet az ízléses formájú, gazdaságos összeállítású, gyógy, csemege és élelmezési célokat szolgáló Ízletes házi mézes tészták készítési módját is­merteti részletesen. Minden méhész sze­rezze be felesége részére. Méhészek szá­mára ez a legkedvesebb ajándék. A méz­fogyasztás emelésének egyik leghatható­sabb eszköze ez a füzet. Nem hiányoz-hatik egy méhész feleségének sem az asztaláról.

(1!) Hirdetmény.

Méztermelő- és értékesítő Hangya Szövetkezet míílépet, kaptárokat, méhészeti eszközöket a legjobb m i n ő s é g b e n legolcsóbb napi áron hoz forgalomba állandó korlátlan m e n n y i s é g b e n . Árjegyzéket, felvilágosítást szaktanácsot d í j t a l a n u l ad .

Cim: BUDAPEST, IX., Közraktár-utca 34. // Raktár: IX., Bakács-utca 8. Postacím: B U D A P E S T 48. - Telefon: 187-999.

Minerva Irodalmi és N y o m d a i Müintézet R í s z v é n y t á n a i á g , Kolozsvár 2776(N"yonulai í. v.: Major Jóascf.)