mi a film?
TRANSCRIPT
Mi a film?Mi a film?
Korunk népművészeteKorunk nyelve
A tizedik múzsaA hetedik művészet
Egy új érzékszerv
„„A film a munkában lévő halál A film a munkában lévő halál megörökítése…” /Jean Cocteau/megörökítése…” /Jean Cocteau/
A hetedik művészetA hetedik művészet „A különböző művészetek abban különböznek
egymástól, hogy más eszközökkel, mást és máshogyan utánoznak.” /Arisztotelész: Poétika/
Film= irodalom+festészet+színház+grafika+cirkusz+
kabaré+fotográfia+zene…kölcsönhatása
komplex művészet
Térbeli művészetekMozgás nélküli művészetekKépeket alkalmazó művészetek
Időbeli művészetekA mozgás művészeteiMozgást és hangot alkalmazó művészetek
Utánzó művészetekÁbrázoló művészetekHatározott asszociációk művészetei
SzobrászatFestészet
Költészet Tánc
Inventív (=újító) művészetekAbsztrakt művészetekHatározott asszociációk nélküli művészetek
Építészet Zene
"A film a gondolatok és az érzések olyan plasztikus kifejezése lesz, amely
minden művészet szintézisévé
teszi, azok legmélyebb igényeinek összefoglalójává. Ezlesz a mi templomunk, panteonunk, katedrálisunk.Világos és mély kifejezése lesz belső érzelmeinknek,Sokkal elevenebb, mint bármely más múltbeli kifejezésvolt ...hetedik művészet, vagyis minden művészetmodern, nagy erejű szintézise..." /Canudo/
A filmnyelv alapjaiA filmnyelv alapjai
A film mint látványA film mint látványA kép
A kép történeteA kép történeteA film története egy nagyobb történeti folyamat része:
az ember által alkotott kép történetének egy szakasza.
A film ebből a szempontból nézve „nem a semmiből" született, és a film története nem ér véget a celluloidszalagos hordozó fokozatos eltűnésével.
A film az emberi kultúrában és képzőművészetben kialakult képszerkesztési elveket alkalmazza, csak a megteremtett látvány technikai hordozója új.
festmény – fotográfia - mozgókép
AA kontúrvonal kontúrvonalA kép létrejöttének legfontosabb feltétele: a kontúrvonal
megléte - ez jelöli ki a tárgyat, megmutatja formáját, kiterjedését.
A kontúr határozza meg a képet, minden más (szín, tónus, keret stb.) elhagyható, ez választja el az ábrázolt testet környezetétől.
A korai barlangfestmények kiemelik az alakot térből és időből - nincs konkrét „helyszín", nincs konkrét közeg, csak a közegéből kiemelt alak van.
Az egymás mellett látható alakoknak nincs köze egymáshoz, „véletlenül" kerültek egymás mellé, sőt, néha az újabb képet egy előző tetejére festették.
Részlet a lascaux-i barlang sziklafestményeiből (ie. 15 000)
Az altamirai barlang bejárati terének festett mennyezete (ie. 15 000-10 000)
AA kompozíció kompozícióEgy alkotás szerkezete, elemeinek elrendezése. Kompozíciónak tekintjük a mű három meghatározó
alkotóelemének egyszerre történő elrendezését. Ezek az alkotóelemek a vonalak, a formák és a színek.
Később az alakok között már van kapcsolat - az alakok közti viszony lesz a fontos, a néző „külső" megfigyelővé válik.
Létrejön a kompozíció: az alakok együtt egy jelenetet alkotnak,a jelenetnek azonban még nincs közege (a hely és az idő nincs megjelenítve).
Dombormű Kawit hercegnő szarkofágjáról (i.e. 2010)
Héraklész és Kerberosz (ie. 520)
AA keret keret
Kezdetben a képek nincsenek lehatárolva.
Ha használati tárgyakat festenek vagy vésnek, akkor a tárgy alakja határolja le a képet.
A kompozíciót a tárgy alakjához igazítják.
A Narmer-paletta két oldala (i.e. 3200)
Festett dombormű Ti szakkarai masztabájából (i.e. 2400 k.)
A képnek még nincs „kerete", a kép csak alul és fölül lezárt, a két szélén még nyitott.
A hátteret még nem tartják a kompozíció részének, az egy „üres tér", amire pl. írni lehet.
Héraklész legyűri a nemeai oroszlánt, vázafestmény (i.e. 520 k.)
Később megjelenik az alakok körül a jelenet közege is, a helyszínt ábrázolják, de még csak jelzésszerűen (háttérben álló fa), és a képnek még nincs mélysége.
Mezei munkákat ábrázoló falfestmény Menna sírjából (i.e. 1400 körül)
A helyet jelzésszerűen mutatja (gabonamező, fa), és megjeleníti az időpontot is (aratás ideje).
A tér megjelenítése még síkszerű, de a térben ábrázolt elemek egymáshoz viszonyított elhelyezkedése már kötött (jobbra-balra, elöl-hátul ellentét).
Végül megjelenik a 4 oldalán lehatárolt, zárt kompozíció.
Harapós kutya, pompei mozaik (i.sz. I. sz.)
Alapvető kompozíciókAlapvető kompozíciók1. Horizontális kompozíció
A vízszintes irány, a horizont, a szemünk vonalában elnyúló végtelen sík, nyugalmat, megbékélést, a messzeségben való feloldódás kellemes érzését szimbolizálja.
Ugyanakkor a vízszintes iránynak van egy mély negatív tartalma is. A halott ember a föld vízszintes síkjára kerül. Így válik véglegesen a természet részévé.
Gustave Courbet: Nő papagájjal Gustave Courbet: Palavas tenger partja Tornyai János: Bús magyar sors
23.05.01. 27
23.05.01. 28
23.05.01. 29
2. Vertikális kompozíció
A vertikális irány a horizontálissal szemben a felfelé törekvés, a küzdelem, az vitalitás, a gravitációs erő legyőzésének szimbóluma.
Negatív tartalom: a lefelé irányuló mozgás. Az alávetettség, a kiszolgáltatottság. A gyorsuló, lefelé tartó mozgás. A zuhanás.
Murillo: A Szent Szűz mennybemenetele El Greco: Jézus megkeresztelése Dalí: Szent János Krisztusa a kereszten
3. Diagonális (átlós) kompozíció
A diagonális irány a horizontális és vertikális irányt összegezi, illetve tagadja.
Lényege a mozgalmasság, a szenvedélyes felfelé vagy lefelé ívelés a képmező felső és alsó sarkai felé.
Rubens: Szent György harca a sárkánnyalRubens: Krisztus levétele a keresztről Chagall: Születésnap
Centrális kompozíció Szimmetrikus kompozíció Háromszöges kompozíció Aszimmetrikus kompozíció Ipszilon kompozíció Négyszög kompozíció
AA térbeli ábrázolás térbeli ábrázolásA barlangfestményeken az alak még nincs térben
elhelyezve.Egyiptomi falfestmények, görög vázaképek: a
helyszín, a közeg szimbolikus megjelenítése, de a tér még nem háromdimenziós.
Először az alakok, tárgyak válnak plasztikussá (színárnyalatok, árnyékok stb. érzékeltetik az alak, a tárgy térbeli kiterjedését).
Még minden alak más térbeliséggel rendelkezik (más szemszögből ábrázolva, más fényviszonyok közt stb.)
Az ábrázolt alakok egymáshoz való térbeli viszonya nem meghatározott, nem világos.
Fontana Piccola-ház falfestménye, Pompei
AA centrálperspekt centrálperspektiivikus képszerkesztésvikus képszerkesztés Perspektíva: a festményről visszaverődő fénysugarak
pont ugyanazt a hatást váltsák ki az emberi szemben, mint az eredeti téma.
Az alakok egymáshoz való térbeli viszonya már meghatározott, de a képen látható alakok és tárgyak méretaránya nem felel meg a valóságosnak, a motívumok mérete fontosságuk mértékét fejezi ki. Nincs a kép minden részlete egyazon nézőpont szerint megfestve.
Giotto: Szent Ferenc szakít apjával (XIII. sz.)
A térábrázolás tökéletessége: a centrálperspektíva felfedezése a XV. században:
Canaletto: Riva degli schiavoni
Raffaello: Athéni iskolaA centrálperspektivikus szerkesztésnél már egyetlen nézőpontra
komponálják az egész képet.
Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora Az alakok és tárgyak ábrázolása méretarányos, a képen
megfigyelhető fényviszonyok is egységesek.
A kép szerkezetének fejlődése itt lezárul, alapvető adottságai ekkorra adottak.
23.05.01. 44
AA nézőpont relativizálódása nézőpont relativizálódása
Ekkortól (XVI. sz.) a „mi a kép” problémáját felváltja „hogyan látom„ kérdése.
A képábrázolás különböző részletkérdései kerülnek előtérbe. A nézőpont relativizálódik.
Tintoretto: A kánai menyegző A néző nézőpontja már nem az ábrázolt tér középpontjával
szemben helyezkedik el.Tartalmilag kevésbé fontos motívumokat jobban kiemel a
kompozíció, mint a fontosakat.
23.05.01. 48
AA térbeliség középpontba állítása térbeliség középpontba állítása Sajátos kompozíciók, térbeli játékok révén átértelmezik a „kép terét."
Velázquez: Las Meninas (Az udvarhölgyek) A kép terének kitágítása a térmélység irányába (hátul nyitott ajtó érzékelteti a
képmezőn kívüli teret)Fénnyel való játék: a fény nagyon határozott helyről és irányból jön, ám maga
a fényforrás már kívül esik a képmezőben ábrázolt téren (a kép terének kitágítása a jobb széle irányában).
Tükörrel való játék: a háttérben látható tükör nem a képen látható teret tükrözi vissza, hanem a festő modelljeit (akik a néző által elfoglalt helyen kell legyenek), a kép terének egyfajta meghosszabbítása a néző irányában.
A társadalmi hierarchia által megszabott térbeli elrendezés tisztelete és megkérdőjelezése: az infánsnő és udvarhölgyei elhelyezkedése megszabott rend szerint ábrázolódik, miközben a legfontosabb személyek (a királyi pár) csak a tükörben látszanak, és senki sem figyel rájuk.
A nézőponttal való játék: a képen ábrázolt alakok tekintete a képmezőn kívüli térben elhelyezkedő párra irányul -> a kép legfontosabb eleme a képmezőn kívül helyezkedik el
AA fény képszervező szerepének fény képszervező szerepének felfedezésefelfedezése
Rembrandt: A három kereszt, rézkarc Tulp doktor anatomiájaGanümédesz elrablása
A fény meghatározott irányból érkezik, de nem fénykört vagy fénysávot rajzol ki, sajátos „fénygúla" érzékeltetése.
A fény nem a tartalmilag legfontosabb motívumokat emeli ki (a jobb oldali latorra több fény esik, mint Krisztusra).
23.05.01. 54
AA mozgás megjelenítése mozgás megjelenítése
Andrea del Sarto: Madonna delle Arpye
Először szimbolikus mozdulatok ábrázolása. Megmerevedett szimbolikus tartalmú mozdulatok, gesztusok, taglejtések, melyek valamilyen általánosan ismert jelentést közvetítenek.
Giorgone: A vihar
Egy időpillanatban ellesett valódi mozdulatok összessége, a pillanat egységének ábrázolása a fontos.
Francois Lemoyne: Herkules apoteózisa
A barokk festmények már több, különböző időpillanathoz köthető mozdulatot zsúfolnak egy képbe.
A szereplők ideje nem ugyanaz, csak egy képen ábrázolják őket.
A sok időpillanat egymás mellé helyezése inkább mozgalmasság érzetét kelti, mint mozgásét.
23.05.01. 61
Gustave Courbet: Őzek kertje
Egy időpillanat megragadása, de már az elkapott mozdulat pontos rögzítése a fontos – realizmus.
23.05.01. 63
Auguste Renoir: Moulin de la Galette
Az impresszionizmus a pillanat hangulatát ragadja meg.
A kép maga egy pillanatba sűrített érzetegység.A mozgás érzetét a fény- és árnyékfoltokkal való
játék teremti meg
23.05.01. 65
A ritmus sziklarajzok,
Rétegek egymás fölött/mellett PrimitívekMéretkülönbségek , nagy és kicsi, ill. magas és alacsony
középkori madonna, angyal és szent ábrázolások
Párhuzamos perspektíva Reneszánsz
Spirál és más mozgásformák BarokkRétegek, síkok egymás mögött Klasszicizmus, Dávid
Éles-életlen Vermeer, RenoirElõtérszerkesztés Degas
Levegõperspektíva impresszionistákTükrözés, reflexiók impresszionisták Manet
Eltorzítás, madártávlat
Színek elhalványulása, felerõsödése Cezanne
Nagyítás, stroboszkopikus látvány futurizmus
Áttetszõség, mozgófény konstruktivizmus
barokk,expresszionisták
Fotográfia és filmFotográfia és filmA fénykép kimerevíti a pillanatot,következmények és előzmények nélkül. A film ezzel szemben megmozdítja az állóképet, a fotografikus rögzítést az idődimenziójával gazdagítja.
A film "megszabadította a fényképet láncaitól... és az élet mozgásával ajándékozta meg."
A mozgókép kettős természeteA mozgókép kettős természete reprodukció és ábrázolás (a valóság másolása) (teremtés)
Feladatlap, 1. feladat
A következő filmrészletről bizonyítsd be, hogy egyaránt tekinthető reprodukciónak és ábrázolásnak is!
Luis Lumiere: A kisbaba reggelije, A megöntözött öntöző (1895)
23.05.01. 71
KKép és valóság ép és valóság
René Magritte: A képek árulása (Ez nem pipa.)
Miért tekinti a közvélekedés a társadalomra kevésbé veszélyesnek a dokumentumfilmekben, tényműsorokban megjelenő nyílt agresszió képeit, mint a fikciós művekben megjelenő erőszakos látványokat?
A műalkotás igazsága nem a valósághoz való hasonlóságából ered. A film hazugsága: a műteremben összecsalt látvány, a meseszerű történet éppúgy lehet igaz, mint a leghitelesebb dokumentumfilm. És mindkettő lehet ordítóan hazug.
A mozgóképpel rendkívüli mértékben vissza lehet élni, mert a manipulált, hazug kép is teljesen valószerű.
A film az összes nyelv közül a legpontosabb abban, amit megmutat, és a legpontatlanabb abban amit sugalmaz.
„Egy ember, akinek viselkedését egyszerre hárommillió televíziós képernyő reprodukálja, összehasonlíthatatlanul valóságosabb, mint az, aki őt nézi.” /Lányi András/
„Minden kép nemcsak egy darab valóságot,hanem egy szempontot is mutat. A kamerabeállítása belső beállítottságot is elárul.”
/Balázs Béla/
A képalkotás mindig önkényes.
Arról, hogy mi látható egy filmképen,Minden esetben és minden részletében egy szerzői akarat dönt.
KépalkotásKépalkotás
Az operatőr döntése a képalkotáskor
alapvetően két tényezőn múlik:
1. Mi legyen a kép meghatározó
tartalmi motívuma.
2. Milyen legyen a kép kompozíciója.
A képsíkokA képsíkok A képsíkok határozzák meg, hogy
milyen közelről látjuk a főtémát, mennyire tölti be a képet, és mennyi helyet hagy más képi motívumoknak.
Ennek a döntésnek óriási jelentősége van, mind a rendezés, mind a dramaturgia szempontjából.
Egy tárgy képe nem ugyanazt fejezi ki távolról, mint közelről, ha sok más dolog látható mellette, vagy ha csak egyedül látható a képen.
NagytotálNagytotál Magában foglal egy egész tájrészletet, amely elég nagy
ahhoz, hogy beleférjen egy nagyobb emberi csoport, és egyetlen emberi alak vagy csak nagyon kicsi legyen, vagy ne is látszódjon kivehető módon.
Federico Fellini: Az édes élet
KistotálKistotál Szűkebb térrészlet, amelyben több emberi alak is teljes
egészében belefér, és bőségesen látható a környezetük is.
Ingmar Bergman: Farkasok órája
Amerikai plánAmerikai plán Egy személyre koncentrál, a személyt combközéptől „vágja le",
az alak körül még elég sok tér marad szabadon.
Robert Bresson: Egy halálraítélt
megszökött
Szekond plán Szekond plán Emberi alak esetében deréktól fölfelé mutatja a
személyt, már nem sok tér van az alak körül.
Jean-Luc Godard: Kifulladásig
Közeli (vagy premier) plánKözeli (vagy premier) plán Egy arc vagy más nagyobb testrész tölti be az
egész képmezőt.
Federico Fellini: Nyolc és fél
SzuperközeliSzuperközeli Egy arcrészlet (például szempár) vagy a test
kisebb részlete tölti be a képmezőt.
Quentin Tarantino: Kill Bill
A képkivágat A képkivágat A képek kompozíciójának legelső tényezői a képek
határai, azaz a képkivágat. Ahogy haladunk a képek szélei felé, egyre kevésbé
fontos elemeket látunk, és ezért egyre kevésbé a tartalmi, és egyre inkább tisztán kompozíciós tényezők döntenek arról, hol vágja el a keret a látványt.
Ha például a kép egy sort ábrázol, azt, hogy a képkeret hol vágja el a sort, többnyire nem az fogja meghatározni, hogy ki van a sor vége felé, hanem az, hogy a kompozíció alapján hol legyen ez a határ.
Mi határozza meg a kompozíciót?Mi határozza meg a kompozíciót?
A keretA keretA filmképek keretét úgy kell
elképzelni, mint bizonyos síkokat, vagy támpontokat, amelyek kijelölik egy kép ideiglenes határait.
Keretet jelenthet egy képhatáron végigfutó sík, de a képhatárt jelölheti egyetlen pont is.
Bal szélen: egyvégigfutó sík (fa)
Alul: fehér kerek kövek teteje, amelyek síkja a könyv síkjában folytatódik, majd utána megint fehér kövek tetejét látjuk.
Jobb szélen: a végigfutó sík kicsit beljebb helyezkedik el, és a kép igazi szélét egy pontszerű kőhalom jelöli ki. Ugyanez a pontszerű határoló elem megtalálható a kép bal szélén is.
Főtéma: középen helyezkedik el, és többszörös sík keretbe van foglalva.
Mi jelöli ki a képek kereteit?Mi jelöli ki a képek kereteit?
Mi szervezi a képet? Mi szervezi a képet?
Tehát a kép keretei: Tehát a kép keretei: megtalálhatóak minden oldalról
(általában azonban a filmképek alul és felül legtöbbször nyitottak)
egyik oldalról (balról vagy jobbról) nyitottak (a rákövetkező képben valami az „üresen hagyott" térrészletben történni fog)
nincs keret, a kép a centrális elhelyezés szerint komponált
KompozícióKompozíció A jól komponált képben sosem érezni
esetlegességet; akármilyen legyen is a kompozíció, harmonikus vagy diszharmonikus, kiegyensúlyozott vagy kiegyensúlyozatlan.
A kompozíció legfontosabb feladata azon kívül, hogy a szemnek kellemes látványt nyújtson, az, hogy a látvány elemei között felállítson egy fontossági sorrendet.
CCentrális entrális elhelyezésű képelhelyezésű kép
Kettős Kettős osztású képosztású kép
Milyen a kompozíció?Milyen a kompozíció?
KameramozgásokKameramozgásokA gépmozgások egyik legfontosabb funkciója a térélmény fokozása.
Elősegítheti a hősökkel való azonosulást. Svenk (panorámázás): a kamera, anélkül, hogy elmozdulna a helyéről
függőleges vagy vízszintes tengelye körül oldalra, felfelé vagy lefelé elfordul, mintha követné a hőst vagy végigtekintene a tájon.
Fahrt (kocsizás): a mozgatható alvázra szerelt filmfelvevő gép elmozdulása a felvétel tárgyához képest. Lehetővé teszi a mozgásban levő tárgy hosszabb útját követő felvételezést is.
Daruzás (krahn): a kamera függőleges mozgatása, emelkedése vagy süllyedése. Nagytotálra különösen alkalmas.
Zoom: a kamera nem mozdul el a helyéről, de az objektív megváltoztatja gyújtótávolságát, így közelít vagy távolít.
A kamera mozgásának dinamikája: egyenletes mozgás, gyorsítás, lassítás.
Elemezd a következő filmrészletet a kameramozgások, plánok, néző szempontjából!
Andy Jones: Final flight of the Osiris (2003)
23.05.01. 98
NézőpontNézőpontErősíti vagy gyengíti a nézői azonosulást, segíti a jelenet
értelmezését.
A kamera elhelyezése egyben nézőpontválasztás is:-Objektív (pártatlan) nézőpont-Szubjektív nézőpont: valaki szemszögéből látjuk az eseményeket
Kameraperspektíva: -normálnézet (a kamera szemmagasságban): szemléltet,
ábrázol, a látottakhoz nem kapcsol más jelentéstartalmakat -felülnézet:kicsinek látszik, elveszettnek -alulnézet: növeli a bemutatandó méreteit és jelentősségét
Figyeld meg a következő jelenetben a nézőpont változásait!
Milyen szemszögből látjuk a cselekményt? Hol változik az elbeszélő pozíció?
Danny Boyle: Trainspotting (1996)
A megvilágítás és a színkezelésA megvilágítás és a színkezelés A fények, a színek tudatos alkalmazásával a mozgókép alkotója kiemelheti a lényeges motívumokat, miközben gyakran a szó szoros értelmében „láthatatlanná” teszi mindazt, ami felesleges. A
fény, a megvilágítás hiánya is lehet a kiemelés eszköze. Egy film atmoszférája jórészt a megvilágítástól függ.
Clara Law: 1967 istennője Clara Law: 1967 istennője Clara Law: 1967 istennője
23.05.01. 106
Megáll az idő
23.05.01. 107
23.05.01. 108
MontázsMontázs = fr. „összeszerelni” Eredetileg a
képzőművészetben a XX. század elejétől alkalmazott technika, amelynek során már meglévő képeket és rajzokat illesztenek, szerkesztenek össze valamilyen új egységbe. Vágás.
Montázs: 1+1=3 /Eizenstein/Montázs: 1+1=3 /Eizenstein/A montázs elhagyja az érdektelent, térbeli és
időbeli sűrítést, tömörítést hajt végre, értelmező szerepet jelent.
Segítségével szabadon alakítható a film ideje, tere és ritmusa.
Az egymás után következő beállítások általa kapnak értelmi+érzelmi+hangulati többletet.
Annyira fontos, hogy Hollywoodban nem a rendező, hanem a pénzügyi fedezetet biztosító producer joga a „final cut”, a végső vágás.
Mi a montázs szerepe a következő filmrészletben?
Milyen a beállítások egymáshoz való viszonya, szerkesztése?
Miért kelt félelmet a jelenet? Alfred Hitchcock: Psycho (1960)
23.05.01. 115
MontázsfajtákMontázsfajtákFlash-back: a filmben az idő többnyire a valóságos
idővel egy irányban halad. Az a megoldás, amikor a cselekmény korábbi időre vált a flash-back.
Párhuzamos montázs: két különböző helyszínen, azonos időben zajló történések váltakozó bemutatása.
Asszociációs montázs: a képsorokat nem időbeli, hanem asszociatív kapcsolat köti össze.
Belső montázs: a kocsizó kamera mozgása végzi a vágást, alakítja a filmteret és a filmidőt.
Melyik montázsfajtát ismered fel a részletben?
Jim Jarmusch: Szellemkutya (1999)
Figyeld meg a részletet az alábbi szempontok alapján:
az egyes beállítások kompozíciója világítás, színkezelés kameramozgás a képek hossza és ritmusa a zene szerepe
Huszárik Zoltán: Elégia (1965)
A hangA hangA hang a mozgókép második dimenziója. A mozgókép hangjait alapvetően három típusba lehet sorolni: szöveg zene zörej Ez a három hangtípus a filmek túlnyomó többségében
egyszerre van jelen, de elképzelhető, hogy egyik vagy másik hiányzik.
A filmhang akusztikus dimenziójának elemzésekor a legfontosabb kérdés a két dimenzió: a hang és a kép egymáshoz való viszonya.
A hangtér sokkal ritkábban változik, mint a kép.
-Mi a hang szerepe a következő filmetűdben?
-Miért mondhatjuk, hogy a hang a mozgókép második dimenziója, „függőleges montázs”?
Gaál István: Pályamunkások (1957)
23.05.01. 123
Film mint elbeszélés: a narrációFilm mint elbeszélés: a narráció Snitt: A filmek különböző hosszúságú részei, amelyeket vágással
illesztenek egymáshoz. A váltakozó képek között gyakran nincs időbeli ugrás. Egy jeleneten belül maradunk, csak a beállítás változik.
Jelenet: Nagyobb tér-, illetve időugrások által határolt szerkezeti
egység. Amikor a pergő képsorban a vágáskor új térbe, másik időpontba kerülünk.
A cselekmény a puszta eseményeken túl tartalmazza a hősök jellemét, motivációit, a körülményeket, sőt a szerzői kommentárokat is.
A történet a cselekmény váza, tulajdonképpen a néző fejében születik meg:
1. Alaphelyzet: egy esemény, amelynek bekövetkezte a szereplők életében sorsdöntő változást okoz, a hétköznapi élet rendje megbomlik.
2. Konfliktus amely beindítja az események láncolatát
Lezárás, megoldás: a konfliktus feloldódik, az élet rendje megváltozva bár, de visszazökken a megszokott kerékvágásba.
Minden történetet az eleje-közepe-vége forma jellemez, legfeljebb "nem feltétlenül ebben a sorrendben".
A lineáris filmelbeszélésA lineáris filmelbeszélés
Minden egyes kép annyi információt közöl, amennyire az előző és a következő képsorok megértéséhez szükség van. A történet időrendben halad előre, van kezdete és vége, magyarázatot kapunk az előttünk kibomló konfliktus okairól, látjuk kialakulását és lezárását.
Az elbeszélő személye gyakran háttérbe szorul. A történet úgy pereg a néző előtt, mint egy emberi-művészi beavatkozástól mentes magától értetődő mesevilág, melybe bele lehet feledkezni.
A rendező szerepe csökken, fontos lesz viszont a producer, aki finanszírozza a filmet, és a sztár, akinek a nevére a néző bemegy majd a moziba.
Minden jelnek meghatározott, közismert jelentése van.
A film: ipari termék. A filmgyártás: nemzetközi nagyipar. Világközpontja: Hollywood.
A 'történet nélküli' filmA 'történet nélküli' filmA filmszalag és a kamera bizonyos értelemben ugyanolyan eszköz, mint a
papír és a toll: lehet vele regényt írni, de verset, esszét, tanulmányt is, vagy akár rajzokat, festményeket készíteni.
A filmtörténetben a 'filmregény' típusú produkciók meggyökerezése óta folyamatosan jelen van egy másik filmtípus, melynek célja a képköltészet, a dinamizált festészet, a 'fényművészet.'
Alkotók: Fernand Léger, Jean Vigo, Bunuel, Jean Cocteau, Fritz Lang
1960-as évek filmnyelvi forradalma Nagyobb szerephez jut a személyesség, az egyéni
elbeszélői stílus, a film középponti figurájává a rendező válik.
Az új filmek középpontjába a sokértelműség, a kétely és a bizonytalanság kerül. A néző nem tud meg mindent a szereplők sorsáról, cselekedeteik okairól és következményeiről, magának kell értelmeznie a látottakat.
A történések úgy kerülnek a szeme elé, akár az életben: töredékesen, szaggatottan, előzmények és tanulságok nélkül.
A rendező töprengéseit, bizonytalanságait és kételyeit közli a nézővel, s közös elmélkedésre szólít fel.
Az új elbeszélési módok megjelenésével a filmgyártás középpontja Európába helyeződött át.
Alkotók: Jean-Luc Godard, Francois Truffaut, Milos Forman
Francois Truffaut: Négyszáz csapás
Nincs szó egyenes fejlődésvonalról, hiszen a 70-es és 80-as években a 60-as évek esszéisztikus filmtípusa a
háttérbe szorult, végbement "a történet visszavétele".
Ma a filmek többségében összetett, vegyes elbeszélő-formával találkozunk, legyen szó amerikai, európai vagy ázsiai filmről.
A film rendszertanaA film rendszertana
-alkotói szándék és a nézői elvárás szerint:művészfilm és tömegfilm
-a valóság ábrázolásához való viszony szerint:dokumentumfilm és játékfilm
-tematikai és ábrázolási rokonságok szerint:a műfajok
Tömegfilm és művészfilmTömegfilm és művészfilm
Művészfilm, szerzői film, felfedező film, vallomásfilm, kísérleti film, stílusfilm, független film
Szórakoztató film, közönségfilm, tömegfilm, kommersz film, népszerű film, slágerfilm, sikerfilm, szennyfilm
Nem biztos, hogy a művészfilm jobb és értékesebb.
Nem biztos, hogy a tömegfilm szórakoztatóbb és izgalmasabb.
Tömegkultúra
„Magas” kultúra
széles tömeget vonz közönsége szűk, homogéna közönség esztétikai mércéjéhez
igazodik az alkotó esztétikai mércéje a
meghatározó
a szerző személyes világlátása kevésbé érzékelhető
az alkotó szemléletét fejezi ki
szabványosított, bevált sémákra épít
az emberi lényeget, a világról való elgondolkodást közvetíti
üzenete egyértelmű katartikus hatású
nem igényel esztétikai befogadással járó szellemi
aktivitás
befogadása az alkotással egynemű tevékenyég
jelképrendszere közérthető jelképrendszere, stílusa egyéni
sikere rövid éltű sikere hosszú életű
Feladatlap, 2. feladatFeladatlap, 2. feladat
MűvészfilmMűvészfilmKözponti alakja és védjegye a rendező. Műfaji jellege gyenge, mertéppen az elhasználódókifejezési sablonokat, műfajisémákat próbálja lebontani,megkérdőjelezni. Jellemzően inkábbtípusokban gondolkodik: az egyediben keresi meg az általános tulajdonságokat.
TömegfilmTömegfilmKözponti alakja a producer.
Védjegye a sztár.
Mindig műfajfilm. (horror, western stb.)
A tömegfilm őstípusokból, archetípusokból építkezik.Az emberiség kultúrájában évezredek óta szívósan visszatérő
tartalmak, helyzetek, képek, magatartások.
Az emberiség ősi félelem- és iszonyatérzése
A felbolygatott természet bosszúálló szelleme
Egyszerű emberből hős
A férjgyilkos asszonyA férjgyilkos asszony
ElektraHamlet
Ágnes asszony
Visconti: Megszállottság
Rafelson: A postás mindig kétszer csenget
Feladatlap, 3. feladatFeladatlap, 3. feladat
„A kultúrának e két formája a minden emberben meglévő kettős igényre válaszol:
a művészet az ismert világ képeit tolja egyre kijjebb, míg a
tömegkultúra beépíti ezeket a felfedezéseket és berendezi nekünk a világot.” /Schubert Gusztáv/
A valóság ábrázolásához A valóság ábrázolásához
való viszonyvaló viszonyDokumentumfilm:
valóságos események természetes szereplőkkel
Játékfilm: előre kitalált történet többnyire hivatásos színészekkel
DokumentumfilmDokumentumfilmDokumentumfilm kezdetben úti beszámolót jelentettMa gyűjtőfogalom: természetfilm, ismeretterjesztő, portré,
riportfilm, filmszociográfia stb.
Alapvető ellentmondása: mindig beavatkozik abba, amit figyel, és minél jobban megközelíti tárgyát, annál jobban megzavarja azt.
„Nem tudom, mi az, hogy dokumentumfilm valójában, mert már azzal, hogy bemész egy kamerával egy helyzetbe, eldöntötted, hogy az a helyzet megváltozott.” /Tarr Béla/
MűfajokMűfajok
Elsősorban a filmek témája alapján elkülöníthetőcsoportok. Hasonló történet, konfliktus, dramaturgia,formai eszközök.
filmdráma, melodráma, musical, thriller, western,burleszk, zenés film, krimi, kalandfilm, tudományos-fantasztikus film, akciófilm…
Feladatlap, 4. feladat
A filmelemzésA filmelemzés
A művészek nem azért alkotnak, hogy alkotásaikat elemezzék, hanem azért, hogy azokkal hatást érjenek el.
A műelemzés célja a hatás elemzése.
Kacsa vagy nyúl?Kacsa vagy nyúl?
1. A film keletkezésének körülményei- hely, kor, történelmi sajátosságok, az adott kulturális közeg azon jellemzői, amelyek a film szempontjából fontosak lehetnek- a film készítőinek konkrét motiváltsága (ha van ilyen)- a mű filmes környezete (milyen kiemelkedő filmek jellemzik az adott időszakot, régiót, vannak-e jellegzetes irányzatok, iskolák, trendek stb.)
2. A rendező- ki ő?- mi az előélete?- mi az utóélete?- Kapcsolható-e iskolához, vonulathoz?
3. A film alapjául szolgáló írásos anyagok- van-e irodalmi alapmű, ha igen, erről mit kell tudni?- ha van, a forgatókönyv eltér-e ettől?
FilmelemzésFilmelemzés
4. A film meséjének leírása- az alaptörténet (mivel rokonítható?)- motívumrendszer (fő- és mellékmotívumok)- a film tér-idő szerkezetének elemzése- a műfaj (ha műfaji filmről van szó, a műfaj rövid jellemzése)- történetvezetés (ismétlések, keretek, a mesemondás folytonosságának megtörése stb.)-nézőpont mint ábrázolási stratégia, álláspont-dramaturgia-tónus (hangulati réteg)
-közvetített világkép, eszmerendszer-értékszerkezet (szintek, viszonyok)
5. Színészek- főszereplők- mellékszereplők- statiszták, kaszkadőrök- különleges megjelenés (pl. valaki önmagát alakítja)- a színészvezetés jellegzetességei
6. Vizualitás Kép-Statikus és dinamikus képek -Nézőpont, azonos jelenet többnézőpontúsága, nézőpontváltás-Nézőpont mint ábrázolási stratégia, álláspontKépbeállítás- a beállítás nagysága és jelentései (kistotál, premier plán stb.)- kompozícióKameraperspektíva-normálnézet, felülnézet, alulnézetKameramozgatás-svenk, kocsizás, daruzás, zoom-a kamera mozgásának dinamikája: egyenletes, gyorsítás,lassításKéptér és a fény-méretkülönbségek, a térkialakítás elbeszélő szerepe-színek térhatása-a fénykezelés szerepe: előfény, ellenfény, oldalfény
7. Auditivitás- hasznos hang vagy utószinkron- hanghatások (zaj, zörej)- a hang hiánya- sajátos nyelvhasználat, stílus
- szerzett vagy szerkesztett filmzene- a filmzene általános jellemzése- a zeneszerző/szerkesztő munkájának értékelése
8. A film egyéb jellegzetességei- szellemi párhuzamok, rokonságok- technikai, megoldásbeli párhuzamok- sorozatszerűség, remake, felújítás stb.- más területről vett anyagok (képregény, animációs film stb.)
9. A film fogadtatása, utóélete 10. A befogadás esztétika szempontjai -érthetőség -hatás, katarzis-élmény -esztétikai élmény
23.05.01. 154
Nézzetek Nézzetek
jó jó
filmeket!filmeket!