Péntek, 1«77. december 30. 5

K M ó d o s í t o t t á k H a p á l y a k e z d ő pedagógusok

p á l y á z a t i r o n d s z e r ó t A pályakezdő pédagógu- fogadásánál eltér az óján- töztatnl kívánó pedagógu-

sok egy éve életbe lépett lott sorrendtől, a jogszabály soknak pályázatukat féb-ú j pályázati rendszere be- szerint azt meg kell indó- ruar 12-ig kell munkéltató-váltotta á hozzá fűzött re- kolnla, és ezt közölnie is jukhoz benyújtani, ahöft-ményeket: bevezetésével el- kell a pedagógusképző lh- nan azt öt napon bélül to-helyezkedésük tervszerűbbé tézmény vezetőjével. vébbítjdk az áiláshirdetők-vál t A felsőoktatási in- A pályázati felhívások h ö z - ö k ugyancsak öt na-tézmény*k nappali tftgoza- közzététele a képzési idő P ° n belül döntenek a pá-tán végsők közül a korábbi- befejezése előtt hat hónap- l.rázatok elfogadásáról és ár-nál többen kerültek á pe- p a l korainak bizonyult — ról értesítik az érdekelte-dagógus pályára, és mér- js nyilvánvalóvá vált k e t -séklődtek a területi üfányta- M elmúlt évben. Különö- A pályakezdő pédagógu-lanságok is. Az első év ta- flen nagy gondot jelentett s o k számára kiírt álláshe-paaatalétai azonban ráírd- a közoktatás területén, ahol hveket március 28-lg te-nyították a figyelmet több á működő pedagógusok pá- «» lk közzé a képzőihtézmé-ólyan hiányosságra, ame- íyazati eljárása nem előz- avekben. A hallgatók ép-lyek nehezítették a pályá- te meg a pályakezdőkét, a zati rendszer céljainak meg- az így üresen maradt 41-valósítását láshelyeket mér nem lehe-

A Művelődésügyi Közlöny t e t t a pályakezdők részére 24. számaban most meg- meghirdetni. Ezért á JÖVő-jelent az oktatási miniszter bért előbb teszik közzé a rendelete a pályázati fénd- munkaviszonyban álló pe- kaszerződéseket május 20-ig szer módosításáról. Ennek dagó*usok részére kiirt pá- kéü megkötni, értelmében a tudományegye- iyá»ati felhívásokat, ame- A pályázati ídŐsz&k lezá-

r f M T l n t é í n t ^ fa Művelődésügyi Köz- g"*** tfffSftí

nvekben, a testnevelési, va- l o n y február 1-i számában t ö i t úllásnkra léhét alkal-lamlnt művészeti főiskolákon jelennek meg. Ag állást vál- mázni. (MTI) végső pedagógusok részé-

rilis 15-ig nyújthatják be pályázatukat a képzőintéz-mény vezetőjéhez; a mun-káltatók május 5-ig dönté-hek és döntésükről értesí-tik az érdekelteket. A mun-

Pályázat A Honvédelmi Minisztéri-

um pályázatot hirdet közép-iskolai katonai kollégiumi felvételre.

Felvételre azok az általá-nos iskola 8. osztályában ta-nuló fiúgyermekek pályáz-hatnak, akik vonzódnak a hivatásos katonai pálya iránt; szüleikkel egyetemben erkölcsi és anyagi kötele-zettséget vállalnak arra, hogy a középiskola eredmé-nyes befejezése után felké-szültségüknek, érdeklődési körüknek megfelelően, ta-nulmányaikat a magyar nép-hadsereg valamely katónai főiskoláján folytatják.

A tanulmányi idő alatt a növendékek teljés és ingye-nes ellátásban (kollégiumi elhelyezésben) részesülnek.

Jelentkezési határidő: 1978. február 20. A középiskolai katonai kollégiumi jelentke-zés feltételeiről a SKllŐk bő-vebb felvilágosítást a Csong-rád megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancs-nokságon — Szeged, Széche-nyi tér 0. szám alatt kap-nak.

Tanácskozott a KISZ megyei bizottsága

Szegeden ülésezett tegnap, csütörtökön délelőtt a KISZ Csongrád megyei Bizottsága Bódl György első titkár el-nökletével. Részt vett az Ülésen dr. Vastagh Pál, a KISZ KB IhtézŐ Bizottságá-nak tagja, Nemes Ildikó és Csapó Géza, a KISZ KB tag-jai, Szilágyi Balázs, a KISZ KB osztályvezető-helyettese, valamint Kiss János, a KISZ KB munkatársa.

A KISZ Csongrád megyei Bizottsága 1978/79. mozgalmi év akcióprogramjának kiegé-szítéséhez Bódl György első titkár terjesztette elő a ja-

vaslatot. Az 1978/79. mozgal-mi év üléstervét, az 1978. évi vezetőségválasztó, tervező KISZ-taggyűlésekre és al-sóbb szintű küldöttgyűlések-re, valamint a KISZ megyei küldöttgyűlésének megren-dezésére összeállított felké-szülési tarvet Kulcsár Pé-ter, megyei titkár Ismertet-te. Ezt követően zárt ülésen folytatta munkáját a testü-let.

A KISZ Csongrád megyei Bizottsága elfogadta a je-lentéseket és meghozta a ha-tározatait.

r e hirdethető álláshelyek számát a minisztérium a jövőben nem koriátotta. Az óvónők, a tanítók, az álta lánofc iskolai tanárok és a gyógypedagógusok foglalkoz-tatására pályázati felhívást azonban továbbra la csak az a munkáltató írhat ki. amely arra a felügyeleti szervétől — át Oktatási Mi-nisztérium által meghatá-rozott kereten bélül — en-gedélyt kapott. Az engedé-lyezésnél előnyben kell ré-szesíteni a fejlesztésre ke-rülő körzeteket, intézmé-nyeket, valamint azokat a területeket, amelyek nin-csenek ellátva szakképzett pedagógussal. Pontos kité-tele a rendelkezésnek, hogv a pályakezdő pedagógussal csak határozatlan időre szó-ló munkaviszonyt lehet köt-ni.

A miniszteri rendelet In-tézkedik a névre szóló, meghívásos pályázatokról la. A Jövőben a munkáltató — a munkahelyi szakszervezet és az illetékes pártszervezet egyetértésével — névre szó-ló, meghívásos pályázatot írhat ki, a következő fel-tételek esetén: ha a hirdetett állás a hallgató állandó la-kóhelyén, vagy onnan na-ponkénti be tárással meg-közelíthető helyen van; ha a pályakezdő házastársa már az adott településen dol-gozik, illetve tanulméhyi szerződése odaköti; ha ko-rábban tartós munka-, illet-ve szakmai kapcsolat volt

Visnotért a kenderfonógyárba

Munkásból lett igazgató Jóformán még a szék sem

tudott megmelegedni alatta, hiszen alig néhány napja, hogy e felelősségteljes posz-tot elfoglalta. Persze nem-csak képletesen szólva, de a valóságban sem akarja, hogy megmelegedien alatta a szék. Helyette inkább az üzeme-ket, munkacsarnokokat, te-lepeket, irodákat járja. Nem idegen itt, hiszen idestova huszonhat esztendeje,

Újsághír: 1977, decem-ber 15-ével Kapás Sán-dornál, a megyei párt-végrehajtóblzoltság tag-ját. a KSZV pártbizott-ságának korábbi titká-rát nevezték ki a KS/.V Szegedi Kenderfonógyá-rának igazgatójává.

— Csak raj tunk múlik, milyen eredményeket érünk el. Nem véletlen hogy a gyári pért-vb éppen most tűzte napirendre a korszerű termékszerkezei kialakításá-nak kérdését, s meghatároz-ta, hogy a gazdasági vezetők-nek, így nekem is, mit kell tennünk ezért. Ezzel össze-függ, hogy termékeink jól értékesíthetők legyenek. Ml-

hogy egyébként sem lehet élesen "főn termelésünk 70 száza-dos zor belepett Ide. Mint az elválasztani a gazdasági te- ! e k a közvetlenül vagy köz-újonnan létrehozott szegedi vékenységtöl hiszen a párt- vetett formában exportra ke-textlltechnikum első évfolya- bizottság titkáraként is na- r ü l ' tudomásul kell Vennünk, mának egyik tanulója rend- p o n t a olyan ügyek kerültek l l 0«y megnőttek a munkánk-szeresen a kenderfonóban eiém, amelyek kapcsolatban k a l »*«*ben támasztott mi-töltötte nyári gyakorlatát. V 0 l tak a termelőmunkával, nőségi igények. Ha meg Három évvel később, frissen Éppen munkásmúltam segí- akarjuk tartani a külföldi, végzett technikusként is Itt t e t 1 egy-egy döntésnél, hi főként nyugati vevőket, ak-kapott állást. A gyár éppen s z e n mindig magam előtt k ö r kifogástalanul kell dol-fénykorát élté: az első mun- láttam az adott gépet a sóznunk. Ezért 1978-at a mi-kéaigazgató, Nagygyörgy mellettük tevékenykedő 'em- n ó s é 8 évének t ek in t j ük . . . A Mária irányítása mellett a bereket, akiknek sorsáról, jövőtől nem félek: néhány termelésben, a kultúrmün- béréről, munkakörülményei- nappal ezelőtt aláírták azt a kában és a sportban ls élen n e k javításáról határoztunk, hltélsaerződést, amelyből 70 Járt. Megtiszteltetés volt itt A vállalat valamennyi gyá- forint értékú beren-dolgozni. . . ,-át átfogóan ismerem, s ezt d e z é s t k a P gyárunk a poli-

— Akkoriban — emléke- a tudást mindenképpen hasz- P^PHén zsinegek és kötözők zik vissza Kapás Sándorné nositani szeretném most, a előállításához. Ezeket rész-— annyi hozzáértő műszaki partnert kapcsolatok kialakf- b e n t o K«* országokban érté-szakemberrel dicsekedhetett fáséban. m a l d a vállalat, ré-a gyár, hogy a tnagamfaita Egy ú j Igazgatót mindig P®ö|8 b a z a l , felhaszná-tapasztaláílan technikusnak vegyes érzelmekkel fogadnak J a a r a száimabála-kütözoi. ké-

. ,, _ . - , ^ _ . nemhogy íróasztal, de jóeze- Vatinak, akik Örülnek, bleo- S z f t u ? k ; E í a m u f l k a egyér-a hallgató és a munkáltató réve! m é g S í a k m U n k a sem nvitani akarnak, mások eset- t e l r r t f l ko««»rÚsítés százéves között, s ezt a munkahelyi társadalmi szervek vezetői a pályázati felhíváson alá-írásukkal igazolják.

A meghívásos pályázati felhívást az érintett képző-intézményekben teszik köz-zé és arra csak a név sze-rint megjelölt hallgató pá-lyázhat. Ha a hallgató az állás megpályázásától elte-kint, s ezt írásban közli a munkáltatóval és a képző intézmény vezetőjével, ak-kor az állasra más is be-adhat pályázatot.

Módosították a pályázatok rangsorolását is. A hallga-tók továbbra is legfeljebb három álláshelyre nyújt-hatnak be pályázatot; a felhívás közzétételétől szá-mított 21 napon belül. A képzőintézmény vezetője az ugyanazon állásra pályá-zók között az első három helyre ajánlási sorrendet állapít meg. a többi hall-gató pályázatát azonban a korábbitól eltérően csu-pán névsorba rendezve továbbítja a munkáltató-hoz. A képzőintézmény vé-leményét és az ajánlási sorrendet ismertetni kell az érintett hallgatókkal. Azo-kat. akiket nem soroltak az első három helyre, egyide-jűleg arról is tájékoztatják, hogy melyik más pályá-zati kiírásnál sorolnák az első három hely valamelyi-kére. Ez utóbbi esetben a hallgatók korábbi pályá-zatukat visszavonhatják és újabbat adhatnak be. Ha a munkáltató a pályásatok el-

jutott. A Tolbuhin sugár- leg féltik a már eddig meg- gyárunkban, s munkaerő-úton, a kenderfonóhoz tar- szerzett pozíciójukat, kivált- gondjaink sem lesznek, ht-tozó kötélgyárban kezdtem tágalkat. így van ez egy s * e n u , 2 t a munka vonz-dolgozni segédmunkásként, olyan igazgató esetében, aki- M " ^ Jd 0 2 embereket, Kezeltem a nyújtógépet, dol- vei néhány évvel ezelőtt még A gyár történetében má-goztam a nagyágyazón, gom- együtt dolgoztak. Sok hajda- sodnor fordul elő, hogy bolyitottam, voltam eaálaaó, ni „főnöke" most • bcQIZ* t lyan embert bíztak meg az mikor mire volt éppen szűk- tottja lett. Ez bizony magá- igazgatói teendők ellátásával, ség. Több mint húsz év táv- b a f l hordozza a konfliktus ökl Itt kezdte munkáspályá-l 3 t , 6 b ? L m o " d h a t o m - _ ' ^ ^ v e z e t ő k és a veze- I t a p í l f f i m é m u n k á " volt hiábavaló ez az időszak, tettek helyzetét nem lehet Hói lett igazgató, s ezért ki-Sokféle munkát megismer- állandónak tekinteni. ez mondva vagy kimondatlanul tem, s ennek talán éppen gyakran változik. Hogy ez sokan párhuzamot vonnak

— i „ — m e n n y i r e igy van, arra csak kettejük k ö z é . . . raTznát egyetlen példa: van olyan _ Nagygyörgy Mária em-n a s z n á t - műszaki a gyárban, aki va a- )ékét ma is tiszteljük a gyér-

Segédmunkasbol meós ha a „kezem" alatt tanulta ban. Sokan vannak, akik lett, később a kötélüzem fo- a szakmát, aztán felettesem rnég vele együtt dolgozhat-nódájában, aztán a cémázó- lett, most pedig ismét a be- tak g n közéjük tartozom hun volt művéaető, s innen osztottam. A változások Láttam, hogyan vezette a került 1967-ben a gombolyí- azonban soha nem okoztak gyárat, milyen Jó kapcsolat-tókhoz főművezetőnek. A (észültségét közöttünk. A t,an állt valamennyi dolgo-napi munka mellett a kö- többség mosolyogva fogad, s zöval hogyan segített a rá-zösségi életből is kivette ré- ami különösen Jólesik, meg- szorulókon. Még ma is em-szét. Tagja volt a DlSZ-nek, osztják velem örömüket, lékseem arra az örömre, amit részt vett a gyári KISZ-J Egyik volt munkatársam, „kkor éreztünk, ha odajött szervezet megalakításában, Rózsa Vlncéné például azt hoznánk néhány percre be-1960-tól a pártban tevékeny- újságolta, hogy egy hétig he- szélgetni Bér rendet tartott kedett, előbb, mint alapszer- lyettesítheti a művezetőt az ott volt a szeme mindenen, vezeti vezetőségi tag, majd éjszakai műszakban, Csa- mj mégsem éreztük ezeket a párttitkár, ö t éven ét a mangó Ferencné nyugdíjas látogatásokat ellenőrzésnek, gyári párt-végrehajtóblzott- pedig azzal dicsekedett, hogy t ú l nagy szó lenne ha én ság tagja volt, 1975-ben pe- lakást kapott az Északi vá- most azt mondanám, igyek-dig megválasztották a válla- rönrészben. Ezzel olyan M < ) m m a M u ó nyomdoka-lati pártbizottság titkárának, gondja oldódott meg, amely- m haladni. Én erre tudatosan és a megyei párt-vb tagjá- lyel én még főművezető ko- n e m törekszem, nem akarom nak. Három évén át látta el romban foglalkoztam. utánozni. Mégis igazgatói a KSZV pártbizottságának Nemrégiben látott napvilá- munkám első sikerének azt titkári teendőit, a most igaz- got a döntés, amely a ken- tartom, hogy egy idősebb Katónak neveztek ki. A part- déripart a visszafejlesztendő - - , - u munkát gazdaságival cserél- iparágak közé sorolta. Aki M«nK«ártam égyik tervem-tt: f e l . . . ma ezt a S2akmát választja, 0 1 6 1 kapcsolatban megle-

— Szó sincs cséréről — számolnia kell ezzel a tény- gvezte: „Mária is éppen így mond ellent. — Az Igazgatói nyel. Aki pedig vraetói be- csinálta!".— megbízatást is pártmunká- osztást vállal itt, arriak még nak tekintem. A pártmunkát nagyeáb a kockázata. Reigt Endre

Milyen a rugalmas munkaidc-rendszei ?

Szakemberek vitatkoznak évek óta arról, hogy a mun-kaerőhelyzetet viszonylagos vagy tényleges hiány jel-lemzi, A Vita még folyik, de az bizonyos, hogy a népgaz-daság egészét tekintve je-lenleg mintegy 200 ezres munkaerőhiány jelentkezik. Demográfiai okokból a kö-vetkező években tovább csökken az aktív keresők száma. A teljes foglalkozta-tottság gyakorlatilag megva-lósult, munkaerő-kínálat nem várható az ország Ipa-rilag kevésbé fejlett terüle-teiről sem, A nehézségeket a vállalatok többsége elsősor-ban a munkaerő-gazdálko-dással enyhítheti. Ennek egyik formája a nálunk még kevéssé alkalmazott, úgyne-vezett rugalmas munkaidő-rendszer. Bevezetésével — a termelés követelményeinek megfelelő munkaidő-kihasz-nálás hatésára — nő a ter-melékenység, csökken a munkaerőigény, és csökken az alkalmazotti létszám is.

Mit értünk tehát rugalmas munkaidő-rendszeren 7 Na-ponta előfordul, hogy a kö-tött munkaidőben dolgozók it rákényszerülnek magán-ügyeik, vagy munkahelyen kívüli hivatalos ügyeik mun-kaidőben való Intézésére, Az „ügyletnek" tehát a dolgozó vagy a munkáltató kárára kell eldőlnie. Hogy az ese-tek többségében hogyan dől el, most ne firtassuk. A ru-galmas munkaidő-rendszer ezt a feszültséget oldja meg úgy, hogy a dolgozó állapít-ja meg a munkaidőkezdés és -befejezés Időpontját, vala-mint a napi munkaidőt. Ter-mészetesen, a dolgozónak

minden munkanap egy meg-határozott — a szakirodalom által biökkidőnek neve-zen — időszakában munkahelye i kell tartózkodnia, hogy mun katársaival, feletteseivel együtt tudjon működni. A havonta kötelezően ledolgo-zandó munkaórák számát és a napi leghosszabb, illetve legrövidebb munkaidő mér-téket a kollektív szerződés szabályozza.

A rugalmas munkaidő-rendszert mintegy tíz évvel ezelőtt egy nyugatnémet vál-lalat kezdte alkalmazni. A rendszer hamarosan elterjedt a nyugat-európai országok-ban, Kanadában, az USA-ban, Japánban, még Dél-Amerikában is. Több szocia-lista országban, a Szovjet-unióban és Csehszlovákiában is megtalálható. Hátránya, hogy általánosan nem alkal-mazható, hanem csak olyan munkaterületeken, ahol a termelési feladatok rendszer-telenül jelentkeznek. Az ed-digi tapasztalatok alapján úgy látszik, hogy elsősorban az alkalmazottaknál hasznos a bevezetése, bár bizonyos példák szerint, fizikai mun-katerületeken is jól beválik. Gyakorlatának egyik fő fel-tétele, hogy a' dolgozó ön-álló munkát végezzen, hiszen szalagrendszer esetében pél-dául aligha valósítható meg.

Hazánkban Jelenleg a ru-galmas munkaidő-rendszert 60—70 vállalatnál és intéz-ménynél alkalmazzák. Eb-ben az évben a Munkaügyi Minisztérium további 26 vál-lalatnál segftl bevezetését, melyre programot dolgozott ki.

Bitó Zoltán

Iskolások gyűjtötték

A Fejér megyei Csór Község kisiskolásai a falu egykori használati tárgyait, munkaeszközeit Madarász István törté, nelemtanár vezetésével gyűjtötték össze. A kiállítás legér-

dekesebb darabja egy 1826-ban készített szőlőprés