min İsÉgirÁnyÍtÁsi kÉzikÖnyv · szily kálmán kéttanyelv ő m őszaki középiskola,...

Szily Kálmán Kéttanyelv ő Mőszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium 1097 Budapest, Timót u. 3 ● Telephely: 1084 Budapest, Tolnai Lajos u. 4−10

1

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI

KÉZIKÖNYV

Érvényes: 2011. szeptember 1.

Csak belsı használatra!

A Szily Kálmán Kéttannyelvő Mőszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium

(továbbiakban Iskola)

és minıségirányítási rendszere az MSZ EN ISO 9001:2009 számú szabvány alapján készült.

Ez a Minıségirányítási kézikönyv az Iskola szellemi tulajdona.

Sokszorosítását, közzétételét csak a jóváhagyó engedélyezheti.

Kidolgozta: Jóváhagyta:

…………………………… ……………………………

Minıségirányítási vezetı Igazgató


2

1. Tartalomjegyzék

1. Tartalomjegyzék ................................... ......................................................................... 2

2. Bemutatkozás ...................................... ......................................................................... 5

3. Minıségpolitika ....................................... ...................................................................... 8

4. A min ıségirányítási rendszer ............................ ........................................................ 10 5.1. A minıségirányítási rendszer általános követelményei ........................................................ 10 5.2. Dokumentumok kezelése ..................................................................................................... 12

5.2.1. Minıségirányítási dokumentumok ............................................................................... 12 a. Minıségirányítási kézikönyv ............................................................................................. 12 b. Minıségirányítási eljárás .................................................................................................. 12 c. Igazgatói utasítás ............................................................................................................. 13 d. Képzési (és egyéb) dokumentumok ................................................................................. 13

5.3. Feljegyzések kezelése .......................................................................................................... 14

5. A vezetıség felel ısségi köre ........................................ ............................................. 15 6.1. Az igazgató elkötelezettsége ................................................................................................ 16 6.2. Tanuló/hallgató központúság ................................................................................................ 16 6.3. Minıségpolitika ..................................................................................................................... 16 6.4. Tervezés ............................................................................................................................... 17

6.4.1. Minıségcélok ............................................................................................................... 17 6.4.2. Minıségirányítási rendszer tervezése ......................................................................... 17

6.5. Felelısségi kör, hatáskör és kommunikáció ......................................................................... 18 6.5.1. Felelısségi körök és hatáskörök .................................................................................. 18 6.5.2. A vezetıség képviselıje............................................................................................... 18

6.6. A minıségirányítási rendszer kapcsolatai ............................................................................ 20 6.7. Felelısségek, hatáskörök ..................................................................................................... 20

a. Igazgató ............................................................................................................................ 20 b. Igazgatóhelyettesek.......................................................................................................... 21 c. Gyakorlati oktatásvezetı .................................................................................................. 22 d. Minıségirányítási vezetı .................................................................................................. 22 e. Minıségirányítási auditorok .............................................................................................. 23

6.8. A minıséggel kapcsolatos munkatársi felelısség ................................................................ 23 6.9. Vezetıség képviselıje .......................................................................................................... 24 6.10. Kommunikáció ...................................................................................................................... 24 6.11. Vezetıségi átvizsgálás ......................................................................................................... 24 6.12. Hivatkozás ............................................................................................................................ 25

6. Gazdálkodás az er ıforrásokkal ....................................... .......................................... 25 7.1. Gondoskodás az erıforrásokról............................................................................................ 25 7.2. Emberi erıforrások ............................................................................................................... 25 7.3. Felkészültség, tudatosság és képzés ................................................................................... 26 7.4. Infrastruktúra, munkakörnyezet ............................................................................................ 26 7.5. Hivatkozás ............................................................................................................................ 26

7. A szolgáltatás nyújtása ........................... ................................................................... 27 8.1. A szolgáltatási folyamatok tervezése ................................................................................... 27 8.2. A tanulóval/hallgatóval kapcsolatos folyamatok ................................................................... 28 8.3. A szolgáltatásra vonatkozó követelmények átvizsgálása ..................................................... 29 8.4. Kapcsolattartás a tanulóval/hallgatóval ................................................................................ 29 8.5. Felnıttképzési (elıadók kiválasztása) .................................................................................. 30

8.5.1. Elıadók kiválasztásának folyamata, foglalkoztatási feltételek..................................... 30 8.5.2. Beszerzés .................................................................................................................... 31 8.5.3. A beszerzett szolgáltatás igazolása ............................................................................. 32

8.6. Szolgáltatás .......................................................................................................................... 32 8.6.1. Képzési folyamat felügyelete ....................................................................................... 32


3

8.6.2. Iskolarendszerő nappali képzés ................................................................................... 33 8.6.3. Azonosítás és nyomonkövethetıség ........................................................................... 34 8.6.4. A tanulók/hallgatók tulajdonának kezelése .................................................................. 35 8.6.5. A „termék állagának” megırzése ................................................................................. 36

8.7. Mérés .................................................................................................................................... 36 8.7.1. Tanulói/hallgatói teljesítmény mérése .......................................................................... 37 8.7.2. Tanulói/hallgatói megelégedettség mérése ................................................................. 38 8.7.3. Iskolarendszerő képzés mérıeszközei ........................................................................ 38 8.7.4. Hivatkozás .................................................................................................................... 39

8. Mérés, elemzés, továbbfejlesztés .................. ............................................................ 39 9.1. Általános rész ....................................................................................................................... 39 9.2. Figyelemmel kisérés és mérés ............................................................................................. 40

9.2.1. A tanulói/hallgatói megelégedettség ............................................................................ 40 9.2.2. Belsı audit ................................................................................................................... 40 9.2.3. A folyamatok figyelemmel kisérése és mérése ............................................................ 41 9.2.4. A szolgáltatás nyújtásának figyelemmel kisérése és mérése ...................................... 42

9.3. Nem megfelelıség kezelése ................................................................................................. 43 9.4. Az adatok elemzése ............................................................................................................. 45 9.5. Fejlesztés .............................................................................................................................. 45

9.5.1. Folyamatos fejlesztés ................................................................................................... 45 9.5.2. Helyesbítı tevékenység ............................................................................................... 45 9.5.3. Megelızı tevékenység ................................................................................................ 46 9.5.4. Hivatkozás .................................................................................................................... 46

9. Mellékletek ....................................... ........................................................................... 47


4

A Szily Kálmán Kéttanyelv ő Mőszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium

(továbbiakban: Iskola) célja, hogy az oktatási–nevelési munkájának keretében, eleget

téve az oktatási igényeknek, a képzések minıségével maradéktalanul megfeleljen

a mindenkori igényeknek.

Célja továbbá, hogy úgy az iskolarendszerő, mint az iskolarendszeren kívüli

képzések területén részt vállaljon a beiratkozott tanulók felkészítésében az úgy az

elméleti, mint a gyakorlati oktatás terén.

Ezen feladatok magas szintő elvégzése céljából a jelen kifejlesztett

minıségirányítási rendszer az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeire épül.

Felkérem az Iskola munkatársait, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a minıség

politikában foglaltak megvalósításához, amelyet a Minıségirányítási kézikönyvben

foglaltak maradéktalan végrehajtásával tehetnek meg. Ezt a tevékenységüket az

igényesség és a folyamatos fejlıdés jellemezze.

A minıségpolitika megvalósításáért – a saját területén – minden munkatárs

felelıs.

Az Iskolánál kifejlesztett minıségirányítási rendszer operatív mőködtetésével és

a mőködésének ellenırzésével a mindenkori

minıségirányítási vezet ıt

bízom meg, ki ezt a feladatát a mindenkori auditorok segítségével teljesíti.

Az Iskola szolgáltatási tevékenységére kidolgozott és a jelen Minıségirányítási

kézikönyvben meghatározott feladatok végrehajtását elrendelem.

Budapest, 2011. szeptember 1.

……………………………

Márkus Zsolt

mb. igazgató


5

2. Bemutatkozás

Szily Kálmán Kéttannyelvő Mőszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium

több mint 100 éves múltra tekint vissza, mint az ifjúság képzését és nevelését

folytató intézmény, és ezen belül az utolsó majdnem 60 évben közoktatási

intézményként mőködött.

Ezek az évtizedek azonban nem valamiféle statikus helyzetet eredmé-

nyeztek, mivel a gazdasági, kulturális és politikai környezet változásával együtt az

iskola folyamatosan alkalmazkodott a változó feltételekhez és mindig adekvát

válaszokat adott a kor kihívásaira.

Az iskolát, mely Budapest IX. kerületében egy ipari negyed közepén fekszik,

1952-ben alapították.

1952-1976 2. sz Iparitanuló Intézet

1976-1983 Bordás András Szakmunkásképzı Intézet (Kizárólag

szakmunkástanulókat képzett.)

1983-tól Bordás András Szakközépiskola és Szakmunkásképzı intézet

1987 Az elsı érettségizı osztály

1990 Külföldi kapcsolatokon keresztül az oktatás modernizálása céljából

együttmőködés a hollandiai SOM intézménnyel CAD-CAM oktatás

területén

1992 Az elsı technikusi osztály végez. A technikusi képzések beindulásával

az iskola egyre jobb helyezéseket ért el az országos listákon,

népszerősége növekedett, és meglehetısen jó tanári gárda győlt össze.

1993 Szily Kálmán Mőszaki Szakközépiskola, Szakmunkásképzı,

Gimnázium és Diákotthon

1993 Elindul a gimnáziumi képzés

1995 Világbanki informatikai képzés beindítása


6

1998 Szily Kálmán Mőszaki Középiskola és Informatikai Szakkollégium

2002 Szily Kálmán Kéttannyelvő Mőszaki Középiskola és Kollégium

2003 Mérnökasszisztens képzések beindulása

2004-tıl Szily Kálmán Kéttannyelvő Mőszaki Középiskola. Szakiskola és

Kollégium

2007 A Klauzál Gábor Mőszeripari Szakközépiskola és Szakiskola befogadó

iskolája

2008-tól Szily TISZK

2011 SZILY TISZK GAZDASÁGI SZERVEZET létrehozása

Az iskola jelenleg az alábbi szakmacsoportokban kínál képzéseket:

• elektrotechnika-elektronika

• gépészet

• informatika

• nyomdaipar

A szakiskolai képzés során a 8 általános iskolai végzettségre építve a következı

szakmákban szerezhetnek szakmunkás bizonyítványt a tanulók:

• energiahasznosító berendezés szerelı

• gázfogyasztó-berendezés- és csıhálózat szerelı

• központi főtés- és csıhálózat szerelı

• vízvezeték- és vízkészülék szerelı

• finommechanikai mőszerész

• gépi forgácsoló

• könyvkötı

Az általános iskolai tanulmányaikat befejezık részére általános mőveltséget

megalapozó iskolai rendszerő oktatást kínálnak 9-10. osztályban. A 10. osztály

elvégzése után választani lehet a következı szakmákból:

• elektronikai mőszerész


7

• hőtı- és klímaberendezés szerelı

• távközlési és informatikai hálózatszerelı

A szakközépiskolai évfolyamokon elsısorban az általános mőveltséget megalapozó,

érettségi vizsgára és felsıfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés folyik,

angol vagy német nyelven (és lehetıség van a francia nyelv elsajátítására is).

Szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık számára is lehetıség van felkészülni az

érettségi vizsgára nappali felnıtt képzés során, vagy esti tagozaton. A 9–10. osztályban

tanultakat beszámítva az érettségi bizonyítvány megszerzésének ideje 1–2 évvel

rövidülhet.

Sikeres érettségi vizsga után a tanulók két év (szakmai tudásuk beszámítása esetén

1 év) alatt szerezhetnek oklevelet az alábbi szakmákban:

• elektronikai technikus

• orvosi elektronikai technikus

• automatikai mőszerész

• épületgépész technikus

• gépgyártástechnológus technikus

• CAD- CAM informatikus

• informatikai rendszergazda, informatikai hálózatépítı és üzemeltetı

• távközlési informatikus

• kiadványszerkesztı

• nyomdaipari gépmester

• nyomdaipari technikus


8

3. Minıségpolitika

A Szily Kálmán Kéttannyelv ő Mőszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium

vezetése és minden dolgozója elkötelezett a minıségi munka iránt.

Intézményünk tevékenységének középpontjában a minıségi oktató- illetve

nevelımunka áll, amely biztosítja tanulóink intézményen belüli továbbhaladását,

végzıseink felsıfokú továbbtanulását, vagy munkába állását a szülık elvárásainak és a

tanulók képességeinek megfelelıen.

Minıségpolitikánk alapeleme a társadalmi igényekhez és a jogszabályi

változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó tartalmi és szervezeti szabályozás.

Mőködésünk nyitott, munkánk átlátható partnereink és a fenntartó számára is.

A sikeres mőködés és fejlesztés érdekében széles körő partnerkapcsola-

tokat építettünk ki, amelyek ápolása és folyamatos fejlesztése továbbra is

kiemelten fontos feladatunk, mind a hagyományos értelemben vett elméleti

oktatásban, mind a tanmőhelyi gyakorlati képzésben.

Az iskola vezetısége kinyilvánítja, hogy minıségpolitikáját érvényesnek tekinti

az intézmény alapító okiratában felsorolt tevékenységeire.

Céljaink:

• Olyan értékek közvetítése, amelyek a tanulók személyiségére és tanulmányi

eredményeire, jövıjére, továbbá a családra, valamint az iskolai–társadalmi

környezetére is pozitív hatást gyakorolnak. A fenti értékek közvetítése a helyi

tantervben megfogalmazott tananyag közvetítése, a személyes tanári példa-

mutatás, valamint az iskola arculatának hagyományteremtı és hagyományırzı

tevékenysége útján történik.

• Iskolánk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra. Célunk, hogy

tanulóink mővelt és egészséges, szakmájukban sikeres tagjai legyenek a társa-

dalomnak. Ennek érdekében különös figyelmet fordítunk arra, hogy szakképzé-

sünkben a munkaerı-piaci igényekhez és annak változásaihoz rugalmasan

alkalmazkodó ismereteket közvetítsünk.

• A tanulókkal szemben általában magas, de nem irreális és nem elérhetetlen

követelményeket támasztunk. Ezzel összhangban mind az oktatásunk, mind az

alkalmazott módszereink tanulóközpontúak és humánusak.


9

• Szakképzésünk célja korszerő szakmai, informatikai és idegen nyelvi

ismeretekkel rendelkezı tanulók képzése és a munkaerı piac igényeihez

rugalmasan alkalmazkodó ismeretek közvetítése, és szakmacsoportok indítása.

• Az iskola dolgozói elkötelezettek a minıségi munka, a folyamatos

intézményfejlesztés, a partnerközpontú mőködés iránt.

• Az iskola vezetıi és valamennyi dolgozója elkötelezett az intézményi javakkal

való ésszerő, takarékos gazdálkodás és az intézményi erıforrások hatékony

mőködtetése iránt.

Az iskola átfogó, az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeinek megfelelı

minıségirányítási rendszert

mőködtet, az iskolarendszer ő és az iskolarendszeren kívüli oktatás, illetve kép zés

területén. Annak folyamatos fejlesztésével és fenntartásával az iskola sikerességét

kívánja erısíteni.

A vezetıség elkötelezi magát és aktív szerepet vállal a minıségirányítási rendszer

mőködtetésében, fejlesztésében.

Az iskola, az oktatási illetve szolgáltatási tevékenységének rendszeres

elemzésével, a hibák feltárásával, és hatékony hibajavító tevékenység alkalmazásával

a minıségirányítási rendszerét állandóan tökéletesíti, hogy ezáltal még inkább meg

tudjon felelni a mindenkori partneri igényeknek.

Budapest, 2011. szeptember 1.

……………………………

Márkus Zsolt

mb. igazgató


10

4. A min ıségirányítási rendszer

A minıségirányítási rendszer címő fejezet a következı fı követelményekre adott

válaszokat (szabályozásokat) tartalmazza:

– minıségirányítási rendszer általános követelményei,

– a dokumentumok kezelése,

– feljegyzések kezelése.

5.1. A minıségirányítási rendszer általános követelményei

Az Iskola létrehozta, bevezette, és folyamatosan mőködteti az

MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerinti minıségirányítási rendszerét.

A minıségirányítási rendszerét a szabályozásában foglaltak szerint, rendszeres

idıközönként felülvizsgálja abból a célból, hogy azt tökéletesíthesse, hatékonyságát

növelhesse.

A minıségirányítási rendszer kifejlesztése során meghatározásra került a fıfolya-

mat, amelyet a kézikönyv 2. számú mellékletében lévı folyamatábra mutat be.

A folyamatábrán nyomon követhetık az egyes oktatási tevékenységek, valamint azok

kapcsolódása.

Az egyes részfolyamatokhoz kidolgozásra kerültek a minıségirányítási eljárások,

amelyeket a mellékletekben foglaltunk össze.

Ugyancsak definiálásra kerültek azon feljegyzések, amelyek szükségesek annak

igazolására, hogy az elıírásoknak megfelelı volt a munkavégzés, a szolgáltatás

nyújtása.

A folyamatok hatásosságának mérésére megfelelı mérıszámokat alakítottunk ki

(lásd a jelen kézikönyv 8. fejezetét), amelyek lehetıvé teszik az egyes szolgáltatási

folyamatok hatásosságának értékelhetıségét, valamint a célok mérését.

A minıségirányítási eljárások kidolgozásával meghatározásra kerültek azok az

információáramlást biztosító folyamatok is, amelyek nélkülözhetetlenek a minıség-

irányítási rendszer hatásos mőködtetése szempontjából.


11

Az Iskola vezetése rendszeres idıközönként felülvizsgálja és elemzi a minıség-

irányítási rendszer hatásosságát és megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében,

hogy az mind tökéletesebben tölthesse be a szerepét. Az intézmény vezetése

tudatában van annak, hogy a tanulók/hallgatók részérıl elvárt minıségi munkához

minden feltételt biztosítania kell, és ennek érdekében elemzi a szolgáltatásait,

megkérdezi tanulóit/hallgatóit arról, hogy mennyire voltak elégedettek a nyújtott

szolgáltatással.

Az Iskola a jelen Minıségirányítási kézikönyvében összefoglalta:

– minıségirányítási rendszerét,

– annak területét,

– a rendszert szabályozó eljárásait, azok kölcsönhatásait,

– a folyamatai közötti kölcsönhatásokat

Kizárás

Az MSZ EN ISO 9001:2009 számú szabvány (1.2. szakasza) lehetıvé teszi,

hogy bizonyos feltételek mellett a minıségirányítási rendszer szabályozásából kizárjunk

olyan folyamatelemet, amely nem fordul elı a tevékenységünkben.

Ennek megfelelıen:

Mivel tevékenységünk jellegébıl adódóan mőszaki tervezést, fejlesztést nem

végzünk, ezért a 7.3. szabványpontot kizártuk a szabályzatunkból, és mivel nincsenek

olyan folyamataink, melyek végeredményét megfigyeléssel, méréssel nem tudjuk

ellenırizni, ezért a 7.5.2. szabványpontot a minıségirányítási rendszerb ıl kizárjuk.


12

5.2. Dokumentumok kezelése

A dokumentumok minıségirányítási szabályozása terén az Iskola célja olyan

ellenırzött dokumentumkezelési rendszer alkalmazása, amely

– minden dokumentumra érvényes,

– egységes kezelési elveket ír elı,

– csak ellenırzött dokumentumok kiadását és felhasználását teszi lehetıvé,

– a dokumentumok kiadását, módosítását és kivonását nyomon követi,

– elısegíti a dokumentumok gyors visszakereshetıségét és archiválását.

A dokumentumok felügyeletét a MIE–423 melléklete írja elı.

5.2.1. Minıségirányítási dokumentumok

a. Minıségirányítási kézikönyv

A Minıségirányítási kézikönyv felügyelt minıségdokumentum, amelynek

kidolgozásáért és folyamatos aktualizálásáért a mindenkori minıségirányítási vezetı a

felelıs.

A Minıségirányítási kézikönyv kinyomtatott, eredeti aláírásokkal bíró pél-

dány(ok)ból áll. A Minıségirányítási kézikönyv eredeti példányát a kidolgozója, és

a jóváhagyó igazgató aláírásával Iátja el. A Minıségirányítási kézikönyv módosítását

a felhasználók kezdeményezhetik a mindenkori auditoroknál. A módosítási javaslat

elfogadásakor a kézikönyv érintett fejezete, valamint a tartalomjegyzék újra kiadásra

(kinyomtatásra) kerül a korábbi, érvénytelenített fejezet egyidejő visszavonásával.

b. Minıségirányítási eljárás

A Minıségirányítási kézikönyvben meghatározott folyamatokat minıségirányítási

eljárások írják elı, amelynek kidolgozását, kiadását és módosítását ugyancsak az

MIE–009 számú eljárás rögzíti. A minıségirányítási eljárás is felügyelt minıség-

dokumentum. A minıségirányítási eljárások kinyomtatott, eredeti aláírásokkal bíró


13

példány(ok)on. érhetık el. Az egyes folyamatokat elıíró minıségirányítási eljárásokat

a minıségirányítási auditorok készítik el és az igazgató hagyja jóvá, amellyel elrendeli

a végrehajtást.

c. Igazgatói utasítás

Az Iskola az egyes folyamatok részelemeinek szabályozására igazgatói

utasításokat (mint munkautasításokat) dolgoz ki, amelyeket a szabályozási terület

szerinti illetékes vezetı készít el, és az igazgató hagy jóvá és rendeli el a végrehajtását.

A munkautasítások tartalmi felügyelete, elosztásának, visszavonásának ellenırzése

a készítı feladata.

d. Képzési (és egyéb) dokumentumok

Az Iskola definiálta a dokumentumait. Az általa készített vagy az érdekkörében

felmerülı felügyelt dokumentumok kezelését, formai és tartalmi követelményeit

ugyancsak az MIK–4.2. fejezetében határozta meg.

Az Iskola esetében a képzési, a képzéshez kapcsolódó, azt elıíró

dokumentumok lehetnek:

– külsı dokumentumok, (törvények, rendeletek, utasítások)

– belsı – az Iskolán belül készített – dokumentumok (képzési program, adatlap).

Külsı képzési dokumentumok a törvények, rendeletek, amelyek közvetlen

elıírásokat tartalmaznak a képzési tevékenység végrehajtására vagy annak tartalmára.

A törvények változásának figyelése az igazgató feladata, aki a Magyar Közlöny,

Oktatási Közlöny illetve Fıvárosi Önkormányzat Fıjegyzıje hivatalos kiadványából

értesül a változásokról. Ugyanitt értesülnek a változásokról a szakterületek vezetıi is.

A törvények változásának nyomon követése, a munkatársak munkaköri kötelessége.

A törvények az igazgató titkárságán, valamint egyes szakterületek vezetıinél

megtekinthetık.


14

Az Iskola gyakorlatában ötféle belsı képzési dokumentumot tart nyilván:

– beiratkozási napló

– törzslap

– haladási napló

– tanterv

– tanmenet

Beiratkozáskor a tanulók/hallgatók adatai a „Beiratkozási napló”-ban kerülnek

rögzítésre, amely csak személyi adatokat tartalmaz. A „Törzslap”-ok olyan

dokumentumok, amelyek a tanulók/hallgatók adatait – mint bemenı adatokat (kezdeti

feltételt, az azokban bekövetkezı változásokat) illetve a tanévi elımenetelét –

tartalmazzák. A „Haladási napló” a tanuló/hallgató tanévekre lebontott teljes tanulmányi

idejét végigköveti, ezeket az adatokat tartalmazza.

Ezek a dokumentumok központi elıírás szerinti, meghatározott törzsszámú

anyagok, melyek megırzésre kerülnek.

Az elméleti tanárok és szakoktatók által készített tanmenet pedig biztosítja a

képzı intézményben, tanmőhelyben a képzési programban meghatározott ismeretek

átadását.

5.3. Feljegyzések kezelése

A minıségirányítási rendszer mőködtetésével kapcsolatban az Iskola célja olyan

iratkezelési eljárás mőködtetése, amely

– a minıségbizonylatokat kijelöli, azonosítja, elıírja a megırzésüket,

– összegyőjti és hozzáférhetıvé teszi az ellenırzés számára.

A minıségfeljegyzések és minıségbizonylatok kezelésének szabályait az MIE–

424 számú „Feljegyzések kezelése” címő eljárás szabályozza.

A feljegyzések (iratok, elektronikus adatok) kezelését a mellékletben szereplı

igazgatói utasítások rendezik.


15

A minıségfeljegyzések és minıségbizonylatok jól olvasható, áttekinthetı

formában, azonosítottan, rendszerezve és visszakereshetı módon kerülnek meg-

ırzésre a fenti szabályozásokban elıírt helyen, módon és idıtartamig.

Az iratok, elektronikus adatokat tartalmazó hordozók selejtezését az idézett

szabályozások határozták meg, melyek szerint kell eljárni.

Az Iskola által készített, valamint az Iskolához beérkezı minıségbizonylatok

eljárási gyakorlatát a MIE–424 utasítás tartalmazza.

Hivatkozás:

SZMSZ

MIE–424

5. A vezetıség felel ısségi köre

A vezetıség felelısségi köre címő fejezet a következı fı követelményekre adott

válaszokat és szabályozásokat tartalmazza:

– az igazgató elkötelezettsége,

– tanuló/hallgató központúság,

– minıségpolitika,

– minıségcélok,

– a minıségirányítási rendszer tervezése,

– felelısségi kör, hatáskör és kommunikáció,

– vezetıségi átvizsgálás.


16

6.1. Az igazgató elkötelezettsége

Az Iskola igazgatója fontos feladatának tartja, hogy a munkatársai számára

tudatosítsa és megismertesse a törvényekben és rendeletekben, továbbá a fenntartó

utasításaiban az intézmény tevékenységére vonatkozó elıírásokat, annak érdekében,

hogy mindenkor az elıírások ismeretében és annak betartásával járjanak el.

Az igazgató meghatározta, kihirdette és közzétette a minıségpolitikát (lásd 3.

fejezet). Ezzel kapcsolatban rendszeresen meghatározza azokat a minıségi célokat,

amelyek elısegítik a minıségpolitikában foglaltak megvalósítását.

Az igazgató rendszeres idıközönként vezetıségi átvizsgálásokat végez a jelen

fejezetben foglaltak szerint (lásd az 5–6. fejezet).

Az igazgató – a fenntartóval együttmőködve – gondoskodik arról, hogy a vállalt

feladatok elvégzéséhez megfelelı erıforrások álljanak rendelkezésre, beleértve a

képzett személyzetet és az infrastruktúrát is.

6.2. Tanuló/hallgató központúság

Az igazgató, az intézmény vezetı beosztású munkatársai, gondoskodnak arról,

hogy a 8. fejezetben ismertetett módon, meghatározásra kerüljenek a tanulók/hallgatók

igényei, hogy azok teljes körően kielégíthetık legyenek, és ez által a megelégedettsége

elnyerhetı legyen.

6.3. Minıségpolitika

Lásd a MIK (Minıségirányítási kézikönyv) 2. fejezetét.


17

6.4. Tervezés

6.4.1. Minıségcélok

Az igazgató feladata, hogy a minıségpolitikával összhangban, rendszeres

idıközönként minıségcélokat határozzon meg a szervezet minden érintett része,

munkatársa számára, hogy a szolgáltatás még hatékonyabb és a tanulók/hallgatók által

még elismertebb legyen.

A minıségcélok teljesülése ellenırizhetı (mérhetı) és egyedileg meghatározott

az egyes, fıbb területek számára. A minıségcélok teljesülésének ellenırzésére –

általános esetben – a vezetıségi átvizsgálásokat megelızı idıszakban kerül sor, ha

errıl a kitőzött célok határideje másként nem rendelkezik.

6.4.2. Minıségirányítási rendszer tervezése

A minıségirányítási rendszer kifejlesztésekor és a mőködés bevezetésekor az

Iskola arra törekedett, hogy a kifejlesztett minıségirányítási rendszer eredményesen

támogassa a szolgáltatási tevékenységét, és keretet adjon annak, hogy a célok

kitőzése, illetve teljesítése által a tanulók/hallgatók még inkább elégedettebbek

legyenek a nyújtott szolgáttatásainkkal.

A jelenleg megtervezett és kivitelezett szabályozást alapos elıkészítı

tevékenység elızte meg. A kidolgozott minıségirányítási eljárások maradéktalanul

kielégítik az MSZ EN ISO 9001:2009 számú szabvány követelményeit.

A jelenleg mőködı minıségirányítási rendszerünkben – a késıbbiekben – csak

olyan módosítások bevezetésére kerülhet sor, amelynek során a rendszer hatékony-

sága nem csökken.


18

6.5. Felelısségi kör, hatáskör és kommunikáció

6.5.1. Felelısségi körök és hatáskörök

A minıségirányítási rendszer hatékony mőködésével kapcsolatban az egyes

vezetık és munkatársak számára a felelısségek és hatáskörök a munkaköri

leírásaikban kerültek meghatározásra. A munkaköri leírások kiadásáért és mindenkori

aktualizálásáért az igazgató a felelıs.

A minıségirányítási rendszer mőködésével kapcsolatos legfontosabb

felelısségek:

6.5.2. A vezetıség képviselıje

Az Iskola vezetıje az igazgató, aki közvetlenül irányítja:

– az iskolai oktató–nevelı munkát, iskolarendszeren belül és iskolarendszeren

kívül egyaránt.

A jelen szabályozással kialakított minıségirányítási rendszer az Iskola teljes

tevékenységére vonatkozik, amelyben a teljes keresztmetszető képzést, mint fı

tevékenységet, szabályozta. Az igazgató minden területet felügyel és irányít, ehhez

minden információ rendelkezésére áll. Ugyancsak ı tartja a kapcsolatot más

szervezetekkel is. Az egyes szervezeti egységek vezetıi, valamint az érdemi

ügyintézık szakmai és információs kapcsolatban állnak egymással.


19


20

A folyamatábrán jelzett szervezetek és beosztások munkáját a minıségirányítási

rendszerén belüli eljárási utasítások, illetve Iskolai belsı szabályozások, valamint

igazgatói utasítások írják elı.

A minıségirányítási vezetı munkáját a belsı auditorok támogatják.

6.6. A minıségirányítási rendszer kapcsolatai

A minıségirányítási rendszer mőködtetésének vezetıségi megbízottja a minıség-

irányítási vezetı. Õ a felelıs a minıségirányítási rendszer elıírás szerinti mőködéséért,

valamint annak továbbfejlesztéséért.

A minıségirányítási vezetı az auditorok segítségével, illetve a munkakapcso-

latain keresztül felügyeli a képzési folyamat – ajánlat, szerzıdés, elıadók kiválasztása,

beszerzés, képzés, ellenırzések, nem-megfelelés, helyesbítés, megelızés, stb. –

minıségirányítási szabályozással érintett valamennyi elemének elıírások szerinti

mőködését, amely felügyelet ellátásához megfelelı hatáskörrel rendelkezik.

Az igazgató meghatározta az egyes munkatársak munkaköri leírásában a minıség-

irányítási rendszer mőködésével kapcsolatos feladatukat és felelısségüket.

A szolgáltatás minıségének – a meghatározott paraméterek teljesülésének –

ellenırzését az egyes területek vezetıi végzik, akik megfelelı ismeretekkel,

tapasztalatokkal rendelkeznek.

6.7. Felelısségek, hatáskörök

a. Igazgató

– a minıségirányítási rendszer vezetıségi átvizsgálása,

– a Minıségirányítási kézikönyv, a minıségirányítási eljárások és a mőködéshez

szükséges igazgatói utasítások kiadása, a végrehajtás elrendelése,

– az iskolarendszerő képzés és az iskolarendszeren kívüli felnıttképzés fıbb

irányainak meghatározása,

– pedagógusok/elıadók foglalkoztatása, a munkájuk értékelése,


21

– a munkatársak minıséggel kapcsolatos elkötelezettségének megteremtése és

továbbképzésük feltételeinek biztosítása,

– az iskola tevékenységének minıségszempontú irányítása,

– az infrastrukturális és információs feltételek biztosítása,

– az oktatási–nevelési folyamatának felügyeletében definiált részfolyamat –

elemek pl. ajánlatok, szerzıdések, törvények, rendeletek, utasítások –

hatályosságának és végrehajtásának felügyelete, nyomon követhetısége,

– ellenırzések, mérések végrehajtásának szúrópróba jellegő ellenırzése,

– a munkatársak képzésének és személyi anyagainak kezelése.

b. Igazgatóhelyettesek

– az igazgató nevében és szándéka szerint a saját munkaterületük teljes körő

ellátása,

– a minıségirányítási eljárásban elıírt ellenırzések végrehajtása,

– törvények, rendeletek, utasítások hatályosságának és végrehajtásának

felügyelete a felügyelete alatt álló területeken,

– oktatástechnikai feltételek biztosítása

– helyesbítı tevékenység kezdeményezése, végrehajtásának ellenırzése,

– azonosításból, nyomonkövetésbıl eredı feladatok végrehajtásának ellenır-

zése,

– ellenırzések végrehajtása az eljárásokban meghatározott esetekben és

tartalommal,

– nem–megfelelıségek kezelése,

– „mérés”-bıl eredı feladatok ellátása,

– a tanulói/hallgatói észrevételekbıl eredı feladatok ellátása,

– a Minıségirányítási kézikönyvben elıírt feladatok (eljárások) szerinti mőködés

biztosítása.


22

c. Gyakorlati oktatásvezet ı

– a képzési folyamatok ellenırzése az eljárásokban meghatározott esetekben és

tartalommal,

– elfogadott pedagógusok/elıadók listájának összeállítása, aktualizálása,

– a minıségpolitikával összhangban az iskolarendszeren kívüli felnıttképzés

általa mővelt területeinek szervezése, lebonyolítása,

– a minıségirányítási eljárásban elıírt ellenırzések végrehajtása, felügyelete

a saját területén,

– képzési folyamatok közvetlen irányítása

– részvétel a szükséges mértékig, a tanulói/hallgatói felszólalások kivizsgálásá-

ban, a Minıségirányítási kézikönyvben elıírt feladatok, eljárások szerinti

mőködés biztosítása az általa felügyelt feladatok végrehajtásában,

– dokumentálási folyamatok megszervezése, irányítása.

– tanulói/hallgatói észrevételek kivizsgálása, ha az a területét érinti,

– az oktatók munkájának rendszeres ellenırzése,

d. Minıségirányítási vezet ı

– a minıségirányítási rendszer mőködésének irányítása

– a minıségirányítási eljárásban elıírt ellenırzések végrehajtása,

– helyesbítı tevékenység kezdeményezése, végrehajtásának ellenırzése,

– azonosításból, nyomonkövetésbıl eredı feladatok végrehajtásának ellenır-

zése,

– ellenırzések végrehajtása az eljárásokban meghatározott esetekben és

tartalommal,

– nem-megfelelıségek kezelése,

– „mérés”-bıl eredı feladatok ellátása,

– a tanulói/hallgatói észrevételekbıl eredı feladatok ellátása,

– a Minıségirányítási kézikönyvben elıírt feladatok (eljárások) szerinti mőködés

biztosítása.


23

e. Minıségirányítási auditorok

– a minıségirányítási rendszer mőködésének ellenırzése,

– fejlesztésének kezdeményezése az igazgatónál,

– a vezetıségi átvizsgálások anyagainak elkészítése,

– Minıségirányítási kézikönyv karbantartása, minıségirányítási eljárások,

készítése, kiadása,

– részvétel az igazgatói utasítások kiadásában

– azonosítás, nyomon követhetıség feltételeinek meghatározása, végrehajtása,

ellenırzése,

– belsı auditok tervezése, irányítása,

– a belsı minıségügyi oktatások tervezése, szervezése,

6.8. A minıséggel kapcsolatos munkatársi felelısség

Az Iskola minden munkatársa felelıs a rá vonatkozó feladat megismeréséért

és az elıírásoknak megfelelı elvégzéséért, az önellenırzések szakszerő elvégzéséért,

a nem-megfelelés elıírás szerinti kezeléséért.

Valamennyi munkatárs feladata, hogy részt vegyen a képzési tevékenység,

valamint a mőködési minıség – összességében a szolgáltatási minıség – javítására

irányuló tevékenységben.


24

6.9. Vezetıség képviselıje

Az igazgató a minıségirányítási rendszerben a vezetıség képviselıjének

Martos András-t

bízza meg.

Az operatív mőködtetéssel kapcsolatban a minıségirányítási vezetı ellátja

a minıségirányítási rendszer mőködtetéséhez szükséges valamennyi feladatot.

6.10. Kommunikáció

Az igazgató feladata, hogy rendszeres, értekezletek keretében valamennyi

vezetı munkatárs rendelkezzen a munkavégzéséhez megfelelı információval, a minıség-

irányítási rendszer hatékony mőködéséhez szükséges ismerettel, és ugyanakkor nyíljon

lehetıség arra, hogy a munkatársak is beszámolhassanak a munkavégzésük során

szerzett tapasztalataikról. Ez a belsı kommunikációs csatorna közvetlenül lehetıséget

nyújt a leghatékonyabb információáramláshoz.

6.11. Vezetıségi átvizsgálás

A minıségirányítási rendszer mőködtetésének és hatékonyságának

ellenırzésére az igazgató rendszeres idıközönként, de legalább évente egy alka-

lommal a minıségirányítási vezetı elıterjesztése alapján, vezetıségi átvizsgálást tart.

A vezetıségi átvizsgálás folyamatát az MIE–560 számú, „Vezetıségi

átvizsgálás” címő eljárás szabályozza. Amennyiben az Iskolának érdeke főzıdik ahhoz,

hogy független, külsı szervezettel végeztesse el a minıség-felülvizsgálatot, azt az

igazgató rendelheti el.


25

6.12. Hivatkozás

SZMSZ

MIE–423

MIE–424

6. Gazdálkodás az er ıforrásokkal

A gazdálkodás az erıforrásokkal címő fejezet a következı fı követelményekre

adott válaszokat (szabályozásokat) tartalmazza:

• gondoskodás az erıforrásokról,

• emberi erıforrások,

• infrastruktúra, munkakörnyezet.

7.1. Gondoskodás az erıforrásokról

A minıségirányítási rendszer mőködtetése kapcsán az Iskola igazgatója

megfelelınek ítéli azt az infrastruktúrát, amely elegendı a minıségirányítási rendszer

további hatékony mőködtetésére, és a majdani továbbfejlesztésére.

Ugyancsak elegendıek a meglévı erıforrásaink annak érdekében, hogy

megfelelı módon ki tudjuk elégíteni a tanulóink/hallgatóink elvárásait.

7.2. Emberi erıforrások

Az Iskola igazgatója igyekszik úgy megválasztani a munkatársait, hogy azok

felkészültsége és szakmai gyakorlata, valamint az iskolarendszeren kívüli

felnıttképzéssel kapcsolatos ismereteik alapján alkalmasak a felmerülı munkák

ellátására, és az ehhez tartozó szolgáltatások nyújtására.

A munkatársak szakmai és minıségirányítási ismereteit tervszerően tovább-

fejlesztik. Ezekrıl a képzésekrıl és a képzések eredményeirıl feljegyzések készülnek,

amelyek megırzésre kerülnek a minıségirányítási vezetınél.

Az intézmény az emberi erıforrások témakörében minıségirányítási eljárást

mőködtet: ME–620 számú „Felkészültség, tudatosság, képzés” címmel.


26

A képzésekrıl készült feljegyzések megırzésre kerülnek a minıségirányítási

vezetıknél.

Az igazgató rendszeresen beszámoltatja és értékeli a munkatársak teljesít-

ményét, és célokat határoz meg a tevékenységük tökéletesítése (további javítása)

érdekében.

7.3. Felkészültség, tudatosság és képzés

Az intézmény az emberi erıforrások témakörében minıségirányítási eljárást

mőködtet: MIE–620 számú „Felkészültség, tudatosság, képzés” címmel.

7.4. Infrastruktúra, munkakörnyezet

Az Iskola a jelen körülmények között rendelkezik a szolgáltatásához megfelelıen

felszerelt oktatóbázissal, és sokoldalú, támogató szolgáltatást biztosító infra-

struktúrával.

Az Iskola az infrastruktúráját úgy üzemelteti, annak felügyeleti rendszerét úgy

választja meg, hogy az az intézménytıl elvárható, kiváló minıségő iskolarendszeren

belüli és iskolarendszeren kívüli oktatási, illetve képzési szolgáltatást tudjon nyújtani –

elısegítve ezzel a munkaerıpiaci szereplık által igényelt szakemberek felkészítését.

Az Iskola berendezései megfelelnek annak az elvárásnak, hogy az

iskolarendszeren belüli és iskolarendszeren kívüli oktatási, illetve képzési szolgáltatás

megfelelı színvonalon és eredményesen mőködhessen.

7.5. Hivatkozás

A 6. fejezetben meghivatkozott szabályozás:

Minıségirányítási eljárás:

ME–620


27

7. A szolgáltatás nyújtása

A szolgáltatás nyújtása címő fejezet a következı fı követelményekre adott

válaszokat és szabályozásokat tartalmazza:

– a szolgáltatási folyamatok tervezése,

– a tanulóval/hallgatóval kapcsolatos folyamatok,

– tervezés és fejlesztés,

– pedagógusok/elıadók kiválasztása (beszerzés),

– felnıttképzési szolgáltatás,

– mérés.

8.1. A szolgáltatási folyamatok tervezése

Az Iskola – fıfolyamatában – az iskolarendszerő nappali képzésben nyújt

szolgáltatást. A szolgáltatás rendkívül sokoldalú tevékenység, amely lehetıvé teszi a

résztvevık (tanulók/hallgatók) számára azt, hogy az Iskola által elvárt módon

ismereteket szerezzenek, vagy azokat megújítsák a munkavégzésükhöz, illetve a

munkába állásukhoz kapcsolódóan.

A szolgáltatási folyamatok megtervezése elsısorban az Iskola által

meghatározott igényektıl indul ki, amely során – a lehetıségek szerint – figyelembe

veszik a közvetlen tanulói/hallgatói igényeket éppúgy, mint a továbbképzı központok

vagy a munkaügyi központok igényeit.

Az Iskola – a mellékfolyamatában – az iskolarendszeren kívüli szakképzés

területén is nyújt szolgáltatást. Ez a képzés is kapcsolódik az Iskola által a munkaerı

utánpótlására, megújítására irányuló feladatokhoz.

Az intézmény rugalmasan kezeli a soron kívül jelentkezı igényeket és

lehetıséget teremt arra, hogy ezeket is megfelelı színvonalon tudja megszervezni.

Az intézmény az egyes képzésekkel kapcsolatos felnıttképzési feladatokat az

ME–710 „Képzési program” eljárásban foglaltak alapján tervezi meg.


28

Ennek alapján egy-egy tanfolyam lebonyolítása elıre, teljes körően

megtervezett.

Továbbá a jelen minıségirányítási rendszer keretében kialakításra kerültek azok

a lépések, amelyek szükségesek a megfelelı szolgáltatás nyújtásához, illetve az

elvégzett feladatok/szolgáltatás megfelelıségének és minıségének igazolásához (lásd

a jelen fejezetben részletesen). Az ezekrıl készített feljegyzések mind megırzésre

kerülnek.

8.2. A tanulóval/hallgatóval kapcsolatos folyamatok

Az Iskola megbízói lehetnek:

– az Iskola egyes szervezeti egységei által beiskolázott tanulók/hallgatók,

– cégek,

– munkaügyi központok,

– külsıs magánszemélyek.

Az oktatás etikája és a munkaköri leírások meghatározták azokat az általános

követelményeket (kultúráltság, megfelelı információadás, pontosság, stb.), amelyek

betartását elvárja (és ellenırzi) a munkatársaitól abban az esetben, ha tárgyalnak

a megbízókkal vagy képviselıikkel.

Egy–egy tanfolyam lebonyolításakor a tanfolyam megfelelıségét egyrészt a vég-

zett, és eredményes vizsgát tett tanulók/hallgatók száma, másrészt a tanulók/hallgatók

szolgáltatásra vonatkozó értékelése minısíti.

Ez utóbbi (a szolgáltatás értékelése) minden esetben a képzés befejezésével

történik meg.

Az Iskola munkatársai ismerik a szolgáltatási tevékenységükre vonatkozó

törvényekben, illetve az Iskolai utasításokban, az Iskola belsı szabályozásában

elıírtakat és alkalmazzák azokat a munkájuk során.


29

8.3. A szolgáltatásra vonatkozó követelmények átvizsgálása

Az Iskola a tárgyévre vonatkozóan a megszervezésre kerülı képzésekrıl, és ezek

feltételeirıl tájékoztatót ad ki, amelyet megküld az érintettek számára. A mindenkori

képzési „kínálat” az Iskola honlapján is elérhetı.

A tanulók/hallgatók beiskolázása az a tanfolyamok meghirdetése alapján

történik.

Mivel a „megrendelı” – legtöbb esetben – az Iskola fenntartója, így az igények

(követelmények) a már kihirdetett (közzétett) tanfolyamokkal kapcsolatban, a „megren-

delı” által teljes körően meghatározottak.

Amennyiben az Iskola a piaci viszonyoknak megfelelıen más szervezet igényére

szervez tanfolyamot, akkor annak a szerzıdése teljes körően tartalmazza a feltételeket,

és a teljesíthetıség elızetesen átvizsgálásra kerül. A tanfolyamok tervezése, teljes

elıkészítése, szerzıdéskötés és elszámolás a GSZ, közremőködésével és

bevonásával valósul meg.

A tanuló/hallgatói követelmények meghatározására, valamint az ajánlatok

adásával és a szerzıdések megkötésével kapcsolatban az Iskola az ME–722 számú

„Ajánlat, szerzıdés” címő minıségbiztosítási eljárást mőködteti.

Az iskolarendszerő, nappali képzés keretében az Iskola együttmőködési

megállapodást (szerzıdést) köt az adott munkaerıpiaci szereplıvel. Ez a szerzıdés a

minıségirányítás szerint alvállalkozói szerzıdésnek minısül. A nappali képzés

keretében az Iskola tanulói jogviszonyt létesít minden nappali tanulóval/hallgatóval

(lásd még az ME–750 számú eljárást, illetve a 8. fejezetet).

8.4. Kapcsolattartás a tanulóval/hallgatóval

A tanulói/hallgatói kapcsolattartásra vonatkozóan az Iskola egyrészt az

– MIE–720 „Tanulóval/hallgatóval kapcsolatos folyamatok”, másrészt az

– MIE–760 „Mérés” címő eljárásaiban szabályozta az elvégzendı feladatokat.


30

Ezekben az eljárásokban szabályozásra került, pl.: a tanuló/hallgató közremőkö-

désének témaköre (az elıírt részvételi feltételek teljesítése, valamint a tudásszint

ellenırzése), illetve a mérés témakörben a tanulói/hallgatói vélemények bekérésének

és a vélemények feldolgozásának módszere.

Az Iskola vezetése szabályozta a tanulóktól/hallgatóktól érkezı bejelentések,

felszólalások kivizsgálásának és visszacsatolásának kérdését, amelyet az MIE–830

„Nem-megfelelıség kezelése” címő eljárásában írt elı.

Az Iskola e követelmény szabályozását kizárta a minıségirányítási rendszerébıl

(lásd 11. oldalt).

8.5. Felnıttképzési (elıadók kiválasztása)

8.5.1. Elıadók kiválasztásának folyamata, foglalkoztatási feltételek

Az Iskola az MIE–740 számú „Elıadók kiválasztása, beszerzés” címő eljárásá-

ban szabályozta az elıadók kiválasztásával és foglalkoztatásával kapcsolatos

feltételeket az ezzel összefüggı minıségirányítási feladatait.

Az Iskola által szervezett tanfolyamok lebonyolításához csak megfelelı szakmai

és elıadói referenciákkal rendelkezı szakemberek foglalkoztathatók.

Az Iskola oktatásszervezési gyakorlatában az elıadók kiválasztásával kapcsolat-

ban két alapvetı lehetıség van:

– az Iskola igazgatója bízza meg az elıadót, vagy

– az Iskola illetékes szervezete delegál elıadót.

Amennyiben az Iskola választja meg az elıadót, akkor az alábbi kiinduló feltételeknek

teljesülnie kell:

– a 45/1999 (XII.13.) számú OM rendeletben foglaltak,

– megfelelı elıszervezés és igény a tanfolyam megtartására,

– jóváhagyott képzési program (lásd MIE–710),

– évente összeállított és jóváhagyott elıadói jegyzék,

– a tanfolyam lebonyolításával kapcsolatban meghatározott idıterv.


31

Amennyiben az Iskola delegálja az elıadót, akkor – lehetıség szerint – vegye

figyelembe az alábbi feltételek teljesülését:

– a 45/1999 (XII. 13.) számú OM rendeletben foglaltakat,

– jóváhagyott képzési tervet (lásd MIE–710),

– a delegált elıadó megfelelı felkészültségét, szakmai gyakorlatát, elıadói

készségét,

– a tanfolyam idıtervét.

Az igazgató hatásköre, hogy – a követelményrendszer ismeretében, valamint a

jóváhagyott elıadói lista adatai, továbbá a gyakorlati oktatásvezetı elıterjesztése

alapján – megbízza az elıadót az adott tanfolyam elıadói feladatának ellátására.

A konkrét munkára való felkérést szerzıdéssel is megerısíti, a szerzıdéskötés a GSZ

hatásköre és feladata.

Amennyiben a tanfolyam új elıadót igényel, vagy a listán lévı elıadó(k)

elfoglaltsága nem teszi lehetıvé az adott tanfolyamra való felkérését, akkor a gyakorlati

oktatásvezetı feladata új elıadó keresése, amely csak megfelelı referencia

eredményeként lehetséges. A megbízás ez esetben is az igazgató valamint a GSZ

hatásköre.

A gyakorlati oktatásvezetı feladata a kapcsolatfelvétel a delegált elıadóval, és

minden információ megadása annak érdekében, hogy az elıadó el tudja végezni

a megbízása szerinti feladatot.

Minden olyan elıadó munkája értékelésre kerül, akinek a megbízása (illetve az

elvégzett munkája) meghaladta a 12 órát.

8.5.2. Beszerzés

Az Iskola gyakorlatában a beszerzés vonatkozhat:

– szolgáltatásokra

– tárgyi eszközökre


32

Az Iskola a tárgyi eszközök beszerzésére éves keretet állapít meg a GSZ

szervezet által megadott célszámok ismeretében. Ennek terhére történhet a tárgyi

eszközök beszerzése, amelynek az igényét az adott területért felelıs vezetı igényli, az

igazgató ellenırzi, elbírálja és egyeztetés után továbbítja a GSZ-felé engedélyezésre.

A beruházásokat teljes egészében az Iskola igazgatója felügyeli.

Szolgáltatások beszerzése területén az Iskola beszerzése irányulhat:

– külsı fél által nyújtandó, vagy

– belsı szolgáltatásokra.

A külsı szolgáltatások beszerzése a gyakorlati oktatásvezetı feladata az

„Elfogadott szolgáltatók jegyzéke” adatai alapján. Ugyancsak az ı feladata, hogy a

szolgáltatás befejeztével értékelje a szolgáltató teljesítményét.

A belsı szolgáltatások az Iskola intézményein belüli szolgáltatások, amelyeket

ugyancsak nyilvántartanak és értékelnek a folyamatban.

8.5.3. A beszerzett szolgáltatás igazolása

Ugyancsak az MIE–740 számú eljárás tartalmazza egyrészt a foglalkoztatott

elıadók teljesítményének az értékelését, másrészt az igénybevett szolgáltatások

igazolásának feladatait és felelısségeit.

8.6. Szolgáltatás

8.6.1. Képzési folyamat felügyelete

Az oktatási, illetve képzési folyamat a következı – idıben elhatárolható – fı

részekbıl áll:

– a képzési program kidolgozása,

– a képzés elıkészítése,

– a képzés indítása és lebonyolítása,

– a vizsga lebonyolítása, valamint

– a képzés lezárása.


33

A képzési folyamatot részletesen az említett szabályzatok, valamint a jelen

kézikönyv mutatja be.

A szabályzatok valamennyi folyamat elemre részletesen (végrehajtási

mélységig) meghatározzák a végrehajtandó feladatokat, annak módját – és ha

értelmezhetı – annak dokumentálását, illetve a felelısöket.

Az iskolarendszeren belüli és kívüli képzés megszervezéséhez és

lebonyolításához a munkatársak rendelkezésére állnak az egyes kidolgozott és

jóváhagyott képzési programok (lásd jelen fejezet 7.1 pont és MIE–710 eljárás),

valamint az oktatóbázis.

Az iskolarendszeren kívüli felnıttképzési szolgáltatás meghatározott

mérıszáma a hatékonyság , amely

– a tárgyi félévben megszervezett és lebonyolított tanfolyamok száma,

– ebben az összes órák száma,

– a félévben végzett tanulók/hallgatók száma,

– tanulók/hallgatók végbizonyítványai átlagából áll.

8.6.2. Iskolarendszerő nappali képzés

Az iskola, részt vesz a jogszabályok által meghatározott, állami képzési feladatok

elvégzésében.

Az Iskola az iskolarendszerő nappali képzés részletes feladatait az MIE–750

számú „Iskolarendszerő nappali képzés” címő eljárásában írta elı. Ebben az eljárásban

meghatározta mindazon minıségirányítási feladatokat, amelyeket a vezetı

munkatársaknak – mint az oktatási intézmények közvetlen irányítóinak – el kell látniuk

a helyes elırehaladás, és a zökkenımentes mőködés érdekében.

Az igazgató a „Gépek és berendezések üzemeltetésének feltételei a tanmőhe-

lyekben” címő utasításában meghatározta a tanmőhelyi mőszaki berendezések

mőködtetésének feltételeit.

Az Iskola e követelmény szabályozását kizárta a minıségirányítási rendszerébıl

(lásd 11. oldalt).


34

8.6.3. Azonosítás és nyomonkövethetıség

Az Iskola oktatásszervezési gyakorlatában a következı azonosítási formákat

határozta meg:

– a képzés azonosítását,

– a képzési program azonosítását,

– a tanuló/hallgató azonosítását, valamint

– a vizsga eredményének azonosítását.

Az egyes képzések egyedi, azonosítóval rendelkeznek.

Az államilag elismert szakképesítést nyújtó tanfolyam esetében megadásra kerül

az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) száma is.

Egyéb, közzétett tanfolyamok szakmai azonosítása a tanfolyam címével, a tan-

folyam idıtartamával vagy óraszámával, valamint a tanfolyam jellegével azonosított.

Az egyes tanfolyamokhoz készített képzési program (lásd: MIE–710) a címével

és az érvénybelépés dátumával, valamint (ha van) az OKJ számával azonosított.

A tanuló/hallgató azonosítása a tanulót/hallgatót delegáló (küldı) Iskola

szakterület által kitöltött „JELENTKEZÉSI LAP”-pal, illetve „TANULÓI/HALLGATÓI

FELVÉTELI ADATLAP”-pal valósul meg, amely tartalmazza a személyi adatokat, iskolai

elıtanulmányokat és gyakorlatra utaló információkat, valamint a beiskolázásra

vonatkozó javaslatot.

Az Iskola által kiadott OKJ-s BIZONYÍTVÁNY egyedi (nyomdai) azonosító

számmal ellátott.

A bizonyítványon feltüntetik a tanuló/hallgató:

– törzsszámát,

– anyakönyvi adatait,

– a tanfolyamot szervezı intézmény nevét,

– a vizsgát szervezı intézmény nevét (ha az eltér a képzı intézménytıl),

– a vizsgán elért eredményeket,

– a szakképzés megnevezését és azonosító számát, valamint

– a hitelesítı adatokat (dátum, aláírás, pecsét).


35

Az Iskola saját tanfolyamai esetében az Iskola – a meghirdetett tanfolyamoktól

függıen – képesítı bizonyítványt vagy igazolást ad ki a tanfolyam sikeres elvégzésérıl.

Nyomon követés

A tanfolyamok és vizsgák lebonyolításának körülményei, a résztvevık, az

elıadók, illetve igénybe vett szolgáltatások az egyedi azonosítóval ellátott bizonylatok

(dokumentumok) alapján nyomon követhetık.

Az Iskola képes az azonosítása, és a nyomon követhetısége alapján a

tanulói/hallgatói gyakorlatban legtöbbször elıforduló bizonyítvány-másolat igény

kielégítésére. Ennek bizonylatai az ANYAKÖNYV, illetve a VIZSGAJEGYZİKÖNYV.

8.6.4. A tanulók/hallgatók tulajdonának kezelése

A szabályozásban foglaltak végrehajtása (általánosan)

– az államilag elismert szakképesítést nyújtó tanfolyamokra, valamint

– a szakképesítést nyújtó, egyéb tanfolyamokra vonatkozik és végrehajtásáért

a gyakorlati oktatásvezetı (telephelyvezetı) a felelıs.

A leendı tanuló/hallgató iskolai végzettségét, szakképzettségét (elıképzett-

ségét) a szakképesítést adó tanfolyamok esetében felmérik abból a célból, hogy az

kielégíti-e a részvételi feltételekben elıírt követelményeket.

Az államilag elismert szakképesítést nyújtó tanfolyamok részvételi feltételeit

rendeletek határozzák meg. Ezek alkalmazása az Iskola számára kötelezı. A tanfolyam

indításakor a gyakorlati oktatásvezetı feladata a jelentkezık ellenırzése, hogy az illetı

rendelkezik-e az elıírt részvételi feltétellel.

Az Iskola gyakorlatában elıfordulhat olyan képzési forma, amelyre célszerő

felvételi (részvételi) követelményeket meghatározni . Ebben az esetben a leendı

tanuló/hallgató tudásszintje szempontjából a részvételi feltételeket az adott

szakmacsoport követelményei határozzák meg.


36

A felvételi követelmények (pl. tesztkérdések) leendı tanuló/hallgató

tudásszintjének mérési funkcióját töltik be.

Lehetséges mérési funkció még a felvételi elbeszélgetés , mint az alkalmasság,

felkészültség egy mérıeszköze. Ennek a szempontjait is elızetesen az illetékes

szakmai munkaközösségek állítják össze.

Az Iskola gyakorlatában elıfordulhat (nem zárható ki), hogy a nem Iskola

megbízó olyan vizsgaköteles tanfolyam megszervezését igényli, amely az általános

szakmai követelmények mellett az adott vállalatra jellemzı, speciális szakismereteket is

megkövetel.

Ebben az esetben az Iskola igényli a vizsgakövetelmények elızetes kidolgozását

a megbízótól.

8.6.5. A „termék állagának” megırzése

Az iskolarendszeren kívüli felnıttképzésre, mint szolgáltatásra – mint termékre –

ez a szabványkövetelmény nem értelmezhetı.

Az Iskola a minıségirányítási rendszerének keretében ezt a követelményt azokra

az oktatást támogató oktatási segédanyagokra értelmezi, amelyek rendelkezésre állnak

az egyes tanfolyamok lebonyolításához, és amelyeket az Iskola bocsát a

tanulók/hallgatók rendelkezésére.

Ezen oktatási segédanyagok „naprakészségét” a tananyagot elıadó biztosítja

olyan módon, hogy a tanfolyami foglalkozások keretében (folyamatosan) felhívja a

tanulók/hallgatók figyelmét a változásokra.

8.7. Mérés

A mérési tevékenység szabályozása terén az Iskola célja olyan eljárások

mőködtetése, amelyek

– mérésnek tekintik a szolgáltatások eredményességének ellenırzését (pl.

vizsga), valamint

– a szolgáltatási körülményeinek mérését –megfelelı, ellenırzött

mérıeszközökkel (kérdıívekkel, lásd MIE–760),

– Mérıeszközök (mőszerek)


37

A szabályozásban foglaltak végrehajtásáért a minıségirányítási vezetı felelıs

– az eljárásban meghatározott esetekben.

A mérések feladatait az MIE–760 számú, „Mérés” címő eljárás szabályozza.

8.7.1. Tanulói/hallgatói teljesítmény mérése

Az Iskola oktatásszervezési gyakorlatában a következık szerinti (a

tanulói/hallgatói teljesítmény mérésére irányuló) mérés fordulhat elı:

– államilag elismert szakképesítés esetében az egyes szakmákhoz rendelt,

érvényes szakmai és vizsgakérdések, amelyeket a szakminisztérium rendel el,

– szakképesítést nyújtó egyéb tanfolyamok esetében az egyes szakmá(k)hoz

a szakterületre érvényes szakmai és vizsga követelmények szerint,

– nem vizsgaköteles tanfolyamok esetében nincs elıírt követelmény

A szakképesítést nyújtó tanfolyamok vizsgakövetelményeit az illetékes

minisztérium és a Kereskedelmi és Iparkamara határozza meg, és azokat a hivatalos

közlönyében teszi közzé. Ezek alkalmazása az Iskola számára kötelezı.

A minisztérium rendszeres idıközönként felülvizsgálja („kalibrálja”) a vizsgakérdéseket.

A vizsgakérdések a tanulói/hallgatói felkészültség mérıeszközének funkcióját töltik be.

A szakképesítést nyújtó egyéb tanfolyamok vizsgakövetelményeit az Iskola

dolgozza ki a képzési tematika keretében, mely munkát az Iskola koordinálja, felelıse a

gyakorlati oktatásvezetı.

Abban az esetben, ha az elıadó (írásban) jelezte a felülvizsgálati igényét, a

tanfolyam megismétlését megelızıen, a gyakorlati oktatásvezetınek ismételten át kell

vizsgálni (és szükségszerően kiegészíteni vagy módosítani, az adott tematikához

illeszteni; azaz: „kalibrálni”) a vizsgakérdéseket.

Minden esetben a gyakorlati oktatásvezetı feladata, hogy a tanfolyamokhoz

rendelkezésre álljanak a mindenkor érvényes vizsgakérdések.


38

8.7.2. Tanulói/hallgatói megelégedettség mérése

Valamennyi tanfolyamra (beleértve a nem vizsgaköteles tanfolyamokat is!) az

Iskola érdeke, hogy megismerje a szolgáltatásával kapcsolatban felmerülı

véleményeket, igényeket, javaslatokat.

Az Iskola ennek érdekében kérdıívet határozott meg, amely az intézmény,

minıségpolitikájával, minıségi célkitőzéseivel, az iskolarendszerő és az iskolarend-

szeren kívüli képzési szolgáltatásával kapcsolatosan, valamint a konkrét képzés

szakmai megfelelıségével kapcsolatban határoz meg kérdéseket.

A kérdıíveket tanulókkal/hallgatókkal a tanárok kitöltetik. A kitöltött kérdıívek

tartalmának elemzése, a minıségirányítási vezetı valamint a minıségirányítási

auditorok feladata. Az ezzel kapcsolatban teendı intézkedések az igazgató feladata.

A tanulói/hallgatói megelégedettséget felmérı kérdıív, a felmerülés igénye

szerint, átvizsgálásra – és szükség szerint módosításra – kerül. Ezért is a

minıségirányítási vezetı a felelıs.

8.7.3. Iskolarendszerő képzés mérıeszközei

Ebben az esetben valós mérıeszközökkel kell dolgozniuk a tanulóknak/

hallgatóknak. Iskola azonban ezeket a mérıeszközöket csak oktatási eszközöknek

tekinti, és csak funkcionális ellenırzést határoz meg a számukra. Ezt az ME–750

számú eljárás írja elı.

Mérésként definiálható még a nappali tanulók/hallgatók tudásszintjének

felmérése, amely törvényes keretek között, a bázisintézménynél szabályozott módon

történik.


39

8.7.4. Hivatkozás

A 7. fejezetben meghivatkozott szabályozások:

Minıségirányítási eljárások:

MIE–710 számú Képzési program

MIE–720 számú Tanulókkal/hallgatókkal kapcsolatos folyamatok

MIE–722 számú Ajánlat, szerzıdés

MIE–740 számú Elıadók kiválasztása, beszerzés

MIE–750 számú Iskolarendszerő szakképzés

MIE–753 számú Azonosítás, nyomonkövetés

MIE–760 számú Mérés

MIE–830 számú Nem–megfelelés kezelése

MIE–852 számú Helyesbítı tevékenység

8. Mérés, elemzés, továbbfejlesztés

A mérés, elemzés és továbbfejlesztés fejezet a következı fı követelményekre

adott válaszokat (szabályozásokat) tartalmazza:

– figyelemmel kisérés és mérés,

– belsı audit,

– nem megfelelıség kezelése,

– adatok elemzése, továbbfejlesztés.

9.1. Általános rész

Az Iskola megtervezte valamennyi szolgáltatását, és az elızetes terveknek

(képzési program) megfelelıen minden képzés (vagy egyéb rendezvény) lebonyolítá-

sával bizonyíthatóan megfelel az elvárható követelményeknek.

Az intézmény ugyancsak megfelel az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány

követelményeinek, egyrészt, mert e szerint alakította ki és mőködteti a minıség-

irányítási rendszerét, másrészt, mert azt folyamatosan felügyeli és továbbfejleszti.


40

9.2. Figyelemmel kisérés és mérés

9.2.1. A tanulói/hallgatói megelégedettség

A tanulói/hallgatói megelégedettség mérésére, és az eredmények elemzésére az

intézmény az ME–760 számú eljárásban foglaltak szerint jár el.

A szolgáltatási tevékenység közben és befejezésekor kérdıívet juttatnak el

a tanulókhoz/hallgatókhoz felkérve ıket a nyújtott szolgáltatás értékelésére.

A tanulók/hallgatók által kitöltött és visszajuttatott kérdıívek adnak lehetıséget

a szolgáltatási tevékenység megfelelıségének és hatékonyságának elemzésére, amely

munkát a minıségirányítási vezetı végez el.

Mind a megbízók visszaadott válaszai, mind pedig az erre vonatkozó

értékelések, intézkedések feljegyzései, emlékeztetık, jegyzıkönyvek, stb. megırzésre

kerülnek minıségfeljegyzésként a tanfolyam dokumentációjában.

9.2.2. Belsı audit

Az Iskola a minıségirányítási rendszerét rendszeres idıközönként átvizsgálja

a belsı auditjai által. Az auditoknak a célja az, hogy rámutasson a rendszer gyenge

pontjaira, és az igazgató (vagy egyéb vezetı munkatársak) hatékony intézkedéseket

hozzanak a mőködés tökéletesítésére.

Az auditok eredményei, valamint az arra meghozott intézkedések (lásd még

a 8.5 szakaszt) a vezetıségi átvizsgáláson (lásd: 5.5. szakaszt) is minden alkalommal

átvizsgálásra kerülnek.

Az Iskola a belsı auditok tervezésére, lebonyolítására és az eredmények

kiértékelésére az MIE–822 számú „Belsı felülvizsgálat” címő eljárást mőködteti.

A belsı auditot olyan felkészített auditorok végzik, akik a vizsgált feladattal/

területtel nincsenek közvetlen kapcsolatban.

Az audit eredményérıl minden esetben írásos feljegyzés készül, amelyet az

érintett terület vezetıje és információs célból az igazgató is megkap. Ez az alapja


41

a hatékony intézkedések meghozatalának. Az intézkedések következményeként meg-

hozott javító tevékenységek eredményeit újra ellenırzik és kiértékelik.

A feljegyzések megırzésre kerülnek.

9.2.3. A folyamatok figyelemmel kisérése és mérése

Az Iskola oktatási-nevelési folyamatában a folyamat egyes elemei standardi-

zálhatók, mert általában visszatérı formában valósulnak meg.

Standard folyamatnak tekinthetı egy tanév lebonyolításakor:

– a tanév megtervezése (tartalmi, idıbeni, pénzügyi /a GSZ-el egyeztetve/, stb.),

– a tanév meghirdetése,

– az érdeklıdık informálása,

– a jelentkezık regisztrálása,

– elıadó (tanfolyamnál) kiválasztása, szerzıdés megkötése,

– a tanév indítása,

– az elırehaladás felügyelete,

– tanév, tanfolyam zárása,

– tanulói/hallgatói vélemények értékelése

– a tanév, tanfolyam értékelése.

A részletesebb bemutatást lásd a jelen kézikönyv 2. mellékletében.

Mivel az egyes tanfolyamok mind idıben, mind helyszínüket vagy lebonyolí-

tásukat (tematikájukat) tekintve is rendkívül széleskörőek lehetnek (pl. számítógép–

kezelıi tanfolyam, nyelvtanfolyam, stb.), ezért egyedileg kell azokat ellenırizni

a minıségirányítási eljárásokban (a 7. fejezetben, valamint a következı szakaszban)

foglaltak szerint.


42

9.2.4. A szolgáltatás nyújtásának figyelemmel kisérése és mérése

Az MIE–753 számú „Azonosítás, nyomonkövetés” címő eljárása szabályozta azt,

hogy az ellenırzést végzı munkatársak milyen területen végeznek ellenırzéseket, és

ezek elvégzését hogyan lehet utólag igazolni.

A fıbb – végrehajtási szintő – ellenırzési feladatok:

(A felsorolásnál zárójelben feltüntetett eljárások részletesen ismertetik a végre-

hajtandó folyamatokat.)

A nappali képzés ellenırzési feladatai lehetnek:

– képzési folyamat elıtti ellenırzések:

– képzési program meglétének ellenırzése (MIE–710),

– a jelentkezık fogadásának ellenırzése (MIE–722),

– a képzés elıkészítésének ellenırzése,

– képzési folyamat közbeni ellenırzések:

– képzési körülmények megfelelıségének,

– az osztálynaplók vezetésének ellenırzése,

– az esetleges tanulói/hallgatói felszólalásokra megtett intézkedések

végrehajtásának ellenırzése,

– képzési folyamat lezárását követı ellenırzések:

– tanulói/hallgatói véleményekbıl adódó feladatok végrehajtásának

ellenırzése (MIE–760).

A tanfolyamok ellenırzési feladatai:

– képzési folyamat elıtti ellenırzések:

– feltételek megléte (teljesülése),

– kötelezı bejelentések ellenırzése,

– képzési folyamat közbeni ellenırzések:

– tanfolyam lebonyolításának ellenırzése (ME–750),

– tanulói/hallgatói kérdıívek kiadása, összegyőjtése, (ME–760),

– elıadói díjak nyilvántartása és továbbítása a GSZ felé,

– tanfolyami igazolások, dokumentumok kiadásának ellenırzése


43

– képzési folyamat lezárását követı ellenırzések:

– kötelezı bejelentések ellenırzése

A vizsgával kapcsolatos ellenırzési feladatok:

– vizsga megszervezését megelızı ellenırzések:

– vizsga bejelentés ellenırzése,

– írásbeli kérdések elıkészítésének, titkosításának ellenırzése,

– vizsga lebonyolítása közbeni ellenırzések:

– írásbeli vizsgán a vizsgázók személyi adatainak ellenırzése,

– a vizsgaközpont képviselı (vizsgáztató) munkájának ellenırzése,

– írásbeli vizsga eredmények értékelésének ellenırzése,

– vizsgát követı ellenırzések:

– vizsgadokumentumok véglegesítésének ellenırzése,

9.3. Nem megfelelıség kezelése

A nem-megfelelıségek kezelésének feladatait és felelısségeit az ME–830

számú a „Nem-megfelelıség kezelése" címő minıségirányítási eljárás szabályozza.

Az Iskola gyakorlatában a nem megfelelıségeket a következık szerint

határozza meg:

– ellenırzések által megállapított, a képzés(ek)hez kapcsolható nem meg-

felelıség(ek),

– a mérések által feltárt nem megfelelısségek,

– az észrevételekbıl (felszólalásokból) tudomásunkra jutott nem megfelelıs-

ségek.

Az Iskola a MIE–753 számú eljárási utasításban meghatározta a képzési

folyamat azon pontjait, ahol ellenırzéseket iktat be annak igazolására, hogy a képzési

folyamat az adott helyen az elıírásoknak megfelelıen mőködik. Az ellenırzéseket

kijelölt munkatársak hajtják végre.


44

A nem-megfelelıségek feljegyzésre kerülnek az adott (ellenırzött) dokumen-

tumban vagy külön feljegyzés készül róluk. Ennek alapján az illetékes vezetık helyes-

bítı intézkedéseket hoznak.

Az Iskola gyakorlatában elıfordulhatnak nem megfelelıségek a mérések

eredményeként (lásd MIE–760 eljárást). A mérések eredményeit az illetékes

vezetı/minıségirányítási vezetı értékeli ki, és az eredményekrıl tájékoztatja az iskola

igazgatóját, aki a mérésekbıl eredı nem-megfelelıségeket (annak okait) megvizsgálja

(lásd MIE–852 és MIE–853 eljárást).

Az Iskola gyakorlatában elıfordulhat olyan nem–megfelelıség, amelyre a

tanuló/hallgató hívja fel a figyelmet a felszólalásában. Ezek nem az Iskola felkérésére

készülnek, és a szolgáltatással (vagy annak meghatározott elemével) kapcsolatban

kifogásokat, észrevételeket fogalmazhatnak meg. Ezekrıl az érintett nyilvántartást

vezet, az elıírt bizonylaton intézkedéseket kell tenni az észrevételezett nem-

megfelelıségek kijavítására, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az ismételt elıfordulás

elkerülésére. (lásd még az MIE–852 és 853 eljárást).

A tanulói/hallgatói felszólalásokat tartalmazó bizonylatok, valamint az erre

meghozott intézkedések a minıségirányítási vezetı által évente értékelésre kerülnek.

Nem megfelelés bekövetkezhet a tanuló/hallgató teljesítményének az elég-

telenségébıl is.

Amennyiben a tanuló/hallgató teljesítménye nem üti meg a kívánt szintet, akkor

ezt az Iskola a jogszabályokban, illetve az Iskola által meghatározott rend szerint

dokumentálja, és a tanuló/hallgató – ugyancsak ezekben a dokumentumokban

meghatározott rend szerint – ismételhet. Ilyen esetben az igazgató feladata, hogy

a nem-megfelelıség(ek)rıl, valamint a javítás feltételeirıl egyénileg tájékoztassa

a tanulót/hallgatót.


45

9.4. Az adatok elemzése

Az Iskola az alábbi témákban győjt és elemez adatokat:

– a megbízók (tanulók/hallgatók) megelégedettsége (lásd 8.2. szakaszt),

– a szolgáltatásra vonatkozó adatok, eredmények (lásd a 7.5, illetve a 8.2.

szakaszt), valamint

– az pedagógusokról/elıadókról, (lásd a 7.4. szakaszt).

Az adatokat e témákban kötelez ı jelleggel győjtik, azokat elemzik és

felhasználják a minıségirányítási rendszerük eredményességének fokozására.

9.5. Fejlesztés

9.5.1. Folyamatos fejlesztés

Az igazgató a vezetıi átvizsgálások során áttekinti:

– a minıségpolitikát, azt szükség szerint aktualizálja,

– a minıségirányítási rendszer eredményességét, és ebben intézkedéseket hoz,

– minıségcélokat fogalmaz meg a munkatársak számára, amelyeknek a végre-

hajtását ellenırzi, és

– az elemzések, meg észrevételek alapján helyesbítı, megelızı tevékenysége-

ket határoz meg a tökéletes mőködés érdekében.

Ezek a tevékenységek biztosítják az intézmény folyamatos fejlıdését.

9.5.2. Helyesbítı tevékenység

Az Iskola a helyesbítı tevékenységekkel kapcsolatban minıségirányítási eljárást

mőködtet (MIE–852).

A helyesbítı tevékenység az eltérések átvizsgálásával kezdıdik (beleértve az

esetleges tanulói/hallgatói felszólalásokat, panaszokat is), majd az okok megállapítását


46

követıen, az eltérések ismételt elıfordulásának megakadályozására az igazgató (vagy

a tárgyban érintett egyéb vezetı) megfelelı intézkedéseket hoz.

A helyesbítı tevékenységek végrehajtását követıen – minden esetben – azok

eredményessége ismételten ellenırzésre kerül, amely ellenırzés igazolhatja a meg-

hozott intézkedés eredményességét. Amennyiben nem hozta meg az intézkedés

a megfelelı eredményt, akkor újabb helyesbítı tevékenység kezdıdhet.

9.5.3. Megelızı tevékenység

Az Iskola az ME–853 számú „Megelızı tevékenység” címő minıségirányítási

eljárásban írta elı a teendıket, és e szerint mőködik. Az eljárás mőködtetéséhez

szükséges, hogy rendelkezésre álljanak a feldolgozott adatok (lásd 8.4. szakaszt),

valamint az, hogy eredményes helyesbítı tevékenységeket hajtsanak végre.

Mindezek könnyebbé teszik a megelızı tevékenységek meghatározását.

A megelızı tevékenységek – a helyesbítı tevékenységekhez hasonlóan – az

elvégzésüket követıen ismételten ellenırzésre kerülnek abból a célból, hogy elérték-e

a kitőzött célokat. Amennyiben igen, akkor ezek a napi tevékenység részeivé válnak

(standardizálásra kerülnek). Amennyiben nem, akkor a körülményeket megvizsgálva, új

célok és végrehajtások kerülnek kitőzésre.

9.5.4. Hivatkozás

A 8. fejezetben meghivatkozott szabályozások:

Minıségirányítási eljárások:

MIE–424 számú Feljegyzések kezelése

MIE–710 számú Képzési program

MIE 722 számú Ajánlat, szerzıdés

MIE–750 számú iskolarendszerő szakképzés

MIE–753 számú Azonosítás, nyomonkövetés

MIE–760 számú Mérés

MIE–822 számú Belsı felülvizsgálat


47

MIE–830 számú Nem–megfelelıség kezelése

MIE–852 számú Helyesbítı tevékenység

MIE–853 számú Megelızı tevékenység

9. Mellékletek

1. sz. melléklet:

– minıségügyi eljárások

2. sz. melléklet:

– az Iskola fıfolyamatának folyamatábrája


48

2. sz. melléklet: az Iskola fıfolyamatának folyamatábrája

min İsÉgirÁnyÍtÁsi kÉzikÖnyv · szily kálmán kéttanyelv ő m őszaki középiskola,...

Documents