2008. DECEMBER XX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA

ÁTADTÁK A CIGÁNDI

ÁRAPASZTÓ TÁROZÓT

ZÖLD KOMMANDÓ

VIHAR DÚLT A BÜKKBEN

A MEXIKÓI-PATAKOT TAKARÍTOTT

Minden kedves olvasónakkellemes karácsonyi ünnepeketés sikerekben gazdag boldog új évet!

2ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER2

MEGÉPÜLT A VÁSÁRHELYI-TERV ELSŐ TÁROZÓJA

SZABÓ IMRE KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER NOVEMBER 14-ÉN ÜNNEPÉLYES KERE-TEK KÖZÖTT ÁTADTA AZ UNIÓS TÁMOGATÁSSAL MEGÉPÜLT, MAGYARORSZÁG EGYIK LEGNAGYOBB ÁRVÍZVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYÉT, A 94 MILLIÓ KÖB-MÉTER VÍZ BEFOGADÁSÁRA KÉPES CIGÁNDI ÁRAPASZTÓ TÁROZÓT. A MINISZTER BESZÉDÉ-BEN HANGSÚLYOZTA, HOGY A VÁSÁRHELYI TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE A MAGYAR VÍZÜGY EGYIK LEGNAGYOBB SZABÁSÚ FEJLESZTÉSE, AMI JELEN-TŐS MÉRTÉKBEN NÖVELI A TISZA MENTÉN ÉLŐ MÁSFÉL MILLIÓ EMBER ÁRVÍZI BIZTONSÁGÁT. A MINISZTER HANGSÚLYOZTA AZT IS, HOGY AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN 2007 ÉS 2013 KÖZÖTT 110 MILLIÁRD FORINT ÁLL RENDEL-KEZÉSRE A VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSÉ-RE. EZ AZ ÖSSZEG A TÖBBSZÖRÖSE ANNAK, MINT AMIT AZ ELMÚLT ÉVEKBEN ERRE A CÉLRA A KÖLT-SÉGVETÉS BIZTOSÍTANI TUDOTT.

A beruházás összköltsége 16,5 milliárd forint, melynek egyik felét a hazai költségvetés, a másikat a NFT kerete-in belül (KIOP) az Európai Unió biztosította. A tározót az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazga-tóság fogja működtetni.

Számítások szerint a tározó a vízkivezetés szelvénye alatti folyószakaszon mintegy 25 centiméterrel csökkenti a tiszai árhullámok szintjét, ezzel jelentősen javítja a térség-ben élő emberek árvízi biztonságát.

A Velencei-tó nagyságú (24,7 km2) tározó a Bodrogköz-ben, Nagyrozvágy, Cigánd és Pácin települések közigazga-tási területén valósult meg.

A 23,8 km hosszú töltéseken teljes hosszban kerékpár-utat alakítottak ki, amely csatlakozni fog az országos kerék-párút-hálózathoz. A töltésekbe 2,1 millió köbméter anya-got építettek be, átlagosan 4,5 méter magasak, koronájuk 5 méter széles. Az erős hullámzásnak kitett töltés-szaka-szok elé 40-80 méter széles véderdősávot is telepítenek. A szivárgás megakadályozására vízzáró agyagréteget és – ahol erre szükség volt – vízzáró résfalat is beépítettek a töltés alá. A biztonságot a mentett oldalon elvezető árok is szavatolja.

A Cigándtól Ricse felé vezető közúton egy 100 méter hosszúságú hidat is meg kellett építeni, és elkészült 46 víz-kormányzási műtárgy is. Kialakítottak 500 hektár vizes élő-

helyet, és 10 km hosszan a kisvízfolyásokat is rehabilitál-tak. Az elárasztásra a becslések szerint harminc-negyven évente kerülhet sor.

A Cigánd határában, a Tisza mellett épült kétszintes be- és kieresztő műtárgy alsó szintjén a tájgazdálkodáshoz szükséges vízmennyiség beeresztéséhez szükséges nyílá-sok helyezkednek el, amelyek kisebb tiszai vízszint-emelke-désnél is lehetőséget adnak a tájgazdálkodás vízigényei-nek kielégítésére. Felettük az árvízi többletvíz beeresztésére alkalmas, lényegesen nagyobb zsilipek találhatók, amelyek másodpercenként 430 köbméter vizet képesek átereszte-ni. A műtárgy pillérei 9,3 méter magasak, a szerkezet 43 méter széles. A zsilip megépítéshez 20 ezer köbméter vas-betonra volt szükség, amiből 25-30 tízemeletes házat is fel lehet építeni.

A zsiliptáblák másfél centiméter vastag acéllemezből készültek, hogy ellenálljanak a rendkívüli árvízi nyomásnak. A lehető legnagyobb biztonság érdekében minden elzá-rást duplán építettek ki. A kivitelezésen hatvan munkás, tíz nagyjármű és két toronydaru tizenegy hónapon keresz-tül dolgozott.

INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEKA tározó építéséhez kapcsolódóan jelentős infrastruktu-

rális fejlesztések történtek a térségben. Cigándon, Ricsén, Tiszakarádon, Nagyrozvágyon és Pácinban összesen mint-egy 5,7 milliárd forint értékben szennyvízberuházás, bel-területi vízrendezés, útépítés és szelektív hulladékgyűjté-si beruházás valósult meg. A fejlesztésekhez a kormány 4,8 milliárd forintos támogatást biztosított az önkormány-zatoknak.

TÁJGAZDÁLKODÁSA Bodrogköz vízellátottsága szélsőséges, az aszály okoz-

ta gondokat belvíz követi, vagy fordítva, ami sok gondot okoz a gazdálkodóknak.

A tározó nem csupán az árvízi biztonságot növeli, hanem lehetővé teszi a természetes ártérre jellemző vízvi-szonyok visszaállítását, és ezzel a helyi gazdálkodók számá-ra biztosítja az ártéri gazdálkodás kereteit. A tározó terüle-tén és annak környezetében 3500 hektár tájgazdálkodási mintaterületet alakítottak ki.

A Tisza kellően magas vízállásakor kivezetett víz – a megépített, belső vízkormányzást biztosító létesítmények segítségével – végigvezethető a tájgazdálkodás területein, így életre kelthetők a korábbi erek és vízállások, és ezzel megteremthetők az ártéri gazdálkodás feltételei. Mindez tájhasználat-váltást eredményezhet, a mostani szántók mellé erdők, gyümölcsösök, legelők és kaszálók kerülhet-nek, de halászatra is lehetőség nyílik.

A tájhasználat-váltást segítik az Új Magyarország Vidék-fejlesztési Program (ÚMVP) jövő évtől induló konstrukciói. Az ÚMVP-ben nagy hangsúlyt kap a környezetkímélő, kör-nyezetbarát gazdálkodási módok támogatása, a tájhaszná-lat-váltás ösztönzése, ezért jövőre olyan új célprogramokra is lehet pályázni, mint a környezetvédelmi célú földhaszná-lat-váltás, a vizes élőhelyek kialakítása és gondozása és a hagyományos ültetvény célprogram. Az új konstrukciókra 2009 tavaszától lehet pályázni.

A VTT-területeken gazdálkodók előnyt élveznek a beér-kezett pályázatok részletes pontozásánál. Ilyenek például az ökológiai szántóföldi gazdálkodás, az extenzív vagy az ökológiai gyepgazdálkodás, az ökológiai gyümölcs- és sző-lőtermesztés, a nádgazdálkodás és a vizes élőhelyen törté-nő gazdálkodás célprogramok, a felsorolt célprogramokra érkező pályázatok.

A VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSEAz árvízvédelem a 2000-es évekig elsősorban a töl-

tések magasításán alapult, de az ezredforduló rendkívü-li tiszai árhullámai világossá tették, hogy az árvízvédelmi képesség nem növelhető a töltések vég nélküli emelésével. A vízügyi szakemberek ezért felülvizsgálták a Tisza-völgy árvízvédelmi elveit, és elkészült a Vásárhelyi-terv tovább-fejlesztése (VTT).

Ennek három fő eleme van. Fejlesztik a már üzemelő árvízvédelmi létesítményeket, például megerősítik és maga-sítják a töltéseket, felújítják a zsilipeket. Javítják a nagyví-zi meder (az árvízvédelmi töltések közötti terület) vízszállí-tó képességét, a hordalék lerakódása, a beépítések, illetve a telepített és felsarjadt növényzet miatt ugyanis megvál-toztak a lefolyási viszonyok, az ár nehezen tud levonulni. A harmadik elem pedig, hogy az árhullám levonulásakor a felesleges vízmennyiséget a folyó mentén újonnan épített tározó-rendszerbe eresztik.

A legszükségesebb hullámtéri beavatkozásokkal és a tervezett, tíz-tizenkét tározóból álló rendszer segítségével – amely másfél milliárd köbméter árvíztömeg visszatartására alkalmas – a Tisza hazai hossza mentén mintegy 1 méteres vízszintcsökkentés érhető el.

A Cigándi és a Tiszaroffi tározók átadását követő-en 2013-ig további négy árvízszint-csökkentő tározó épül-het meg uniós támogatással: a Nagykunsági, a Hanyi–Tiszasülyi, a Szamos–Kraszna közi és a Beregi. A hat tározóval és 2013-ig elkészülő hullámtéri beavatkozások-kal a Tisza teljes hazai hosszán átlagosan 50-60 centimé-teres árvízszint-csökkentést lehet majd elérni, amivel jelen-tősen növekszik a Tisza mentén élő mintegy másfél millió ember árvízi biztonsága.

Szabó Imre miniszter ünnepi beszédében méltatja a nagyszabású beruházást

A kétszintes be- és kirekesztő műtárgy

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER3

ZÖLD KOMMANDÓ AKCIÓSOROZAT 2008

ÖSSZEFOGÁSSAL A SZÍNESFÉMLOPÁSOK ELLEN

A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 2008-BAN AKCIÓSOROZATOT INDÍTOTT, MELYNEK SORÁN AZ ILLEGÁLIS FÉMHULLADÉK BEGYŰJTÉS FOKOZA-TOS VISSZASZORÍTÁSA ÉS A LEGÁLIS BEGYŰJTŐK FOKO-ZOTT ELLENŐRZÉSE ÚTJÁN LÉP FEL A SZÍNESFÉMLOPÁ-SOK ELLEN. AZ AKCIÓSOROZAT ELLENŐRZÉSEI EGYRÉSZT KIEMELTEN ÉRINTIK AZ ILLEGÁLIS BEGYŰJTŐHELYEKET, AZ ILLEGÁLIS HULLADÉKKEZELŐKET, KÜLÖNÖS TEKINTET-TEL A FÉMHULLADÉKOT BEGYŰJTŐ VÁLLALKOZÁSOKRA ÉS MAGÁNSZEMÉLYEKRE, MÁSRÉSZT A FÉMHULLADÉKOT ÁTA-DÓKRA ÉS AZ AUTÓBONTÓKRA TERJEDNEK KI.

A lebonyolítás ütemezése a 2008. április - decem-ber közötti időszakot öleli fel. Az első ütemben a fém-hulladékot átvevők, majd az itt szerzett információk-ra is alapozva a második ütemben a fémhulladék átadói kör ellenőrzése zajlott. Ezt követték a visszael-lenőrzések, majd az akciósorozat kiértékelése.

A zöld kommandó országos koordinátora az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, a helyi ellenőrzések szerve-zői és területi koordinátorai pedig a területileg illeté-kes felügyelőségek. Részt vettek az akciósorozatban

feljelentést tettek magánszemélyek illegális fémhul-ladék begyűjtési, szállítási tevékenységével, hulladék külföldről történő behozatalával kapcsolatban. A Fel-ügyelőség a közigazgatási eljárásokat megindítot-ta. Ahol megállapításra került az engedély nélküli hulladékkezelési tevékenység, az eltiltó határozatok kiadásra, a hulladékgazdálkodási bírságok kiszabás-ra kerültek. A hulladék országhatáron túli behozata-la tekintetében a hatáskörrel rendelkező Főfelügyelő-ség mintegy harminc bírsághatározatot hozott, közel 6 millió forint összegben.

Az ellenőrzések megállapították, hogy a hulladék-átadóként megjelenő magánszemélyek, vállalkozók gyakran hulladék-átvételi tevékenységet is folytatnak – jellemzően engedély nélkül. Nehezíti a tényállás teljes körű tisztázását, hogy az átvevők által bedik-tált személyi adatok gyakran nem felelnek meg a valóságnak, több átadó ellenőrzésére nem kerülhe-tett sor, mert kiderült, hogy az átvevői nyilvántartás-ból származó adatok hamisak (nem létező szemé-lyek és lakcímek).

A magánszemélyek esetei nehezen kezelhetők a felügyelőség hatósági eszközeivel. Az eljárások meg-indítása is hosszú időbe telik, a leveleket nem veszik át, arra nem válaszolnak, ha mégis, akkor ellenke-zőt állítanak, mint a rendőrségi jelentésben. A tevé-kenységtől való eltiltás többségében nem vezet ered-ményre, a bírságot sok esetben nem lehet behajtani. Hulladékkezelési engedélyt nem tudnak szerezni, telephelyet nem tudnak - vagy nem is akarnak - kialakítani. A tapasztaltak alapján elmondható, hogy az illegális, engedéllyel nem rendelkező begyűjtők esetében még a rendőrség jelenlétében is gyakran lehetetlen olyan adatok birtokában jutni, amelyek segítségével teljes körűen tisztázható a tényállás, s amelyek megalapozott közigazgatási döntés ered-ményeznének.

NÉHÁNY JELLEMZŐ AKCIÓ Illegális autóbontási tevékenységet tárt fel egy

zöld kommandós ellenőrzés Miskolcon és Ózdon.Miskolcon és Ózdon is nagy mennyiségű fémhul-

ladékot halmoztak fel az ehhez szükséges hatósá-gi engedélyek (működési, telep-, ill. hulladékkezelési engedély) nélkül. Az ellenőrzések igazolták az illegá-lis hulladék begyűjtési, -szállítási és előkezelési tevé-kenységet. A Felügyelőség az eltiltó határozatokat kiadta, valamint kötelezte az elkövetőket a begyűjtött hulladékok engedélyes részére történő átadására. Minkét ügyben hulladékgazdálkodási bírság kisza-bására is sor került, ill. mindkét ügyben nyomoz a rendőrség.

A rendőrségi feljelentések között jellemző a Szlo-vákiából történő illegális fémhulladék és hulladék akkumulátor behozatal. Ez esetekben a hatáskörrel a Főfelügyelőség rendelkezik, ő szabja/szabta ki a hulladékgazdálkodási bírságokat. A Felügyelőség az engedély nélküli begyűjtés és szállítás tekintetében jár(t) el.

Több esetben az illegális hulladékkezelés mel-lett felmerült az adócsalás, ill. Büntető Törvénykönyv megsértése.

Bese Barnabásosztályvezető

Illegális bontó

Kábel és gumiabroncs égetés nyomai

a helyi önkormányzatok, a megyei rendőr-főkapitány-ságok, ill. a városi rendőrkapitányságok, a VPOP regi-onális parancsnokságai, valamint további társható-ságok. Az egyes konkrét ellenőrzésekbe a bevonást a szakmai és célszerűségi szempontok határozták meg.

ORSZÁGOS KITEKINTÉSA Zöld Kommandó akciósorozat célja a zöldbű-

nözés visszaszorítása, ennek érdekében az akcióso-rozat első félévében, 2008. április elejétől szeptem-ber végéig közel 706 helyszíni ellenőrzésre került sor. Az ellenőrzött színesfém-hulladék átvevők mintegy fele nem rendelkezett megfelelő engedéllyel, és több

esetben a hulladék is illegá-lis eredetűnek bizonyult. A feltárt engedély nélkül kezelt hulladék mennyisége 71 eset-ben haladta meg a 10 ton-nát, 34 esetben pedig a 100 tonnát. A feltárt hulladék 195 esetben volt alapvetően vas-fém, és 37 esetben jellemző-en veszélyes hulladék.

Az ellenőrzések közel fele vont maga után hatósági intézkedést vagy büntetőel-járást, a zöldhatóságok ösz-szesen 54,6 millió Ft bírsá-got szabtak ki 6844 tonna hulladék szabálytalan keze-lése miatt. Az ellenőrzések 570 esetben belterületet,

166 esetben vízvédelmi szempontból érzékeny terü-letet érintettek. A vizsgálatok 29 esetben tártak fel környezetveszélyeztetéssel járó kábelégetést, talaj-szennyezést.

A FELÜGYELŐSÉGI ELLENŐRZÉSE TAPASZ-TALATAI

Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Ter-mészetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a zöld kom-mandós akciósorozat keretében több mint 100 helyszíni ellenőrzést hajtott végre. A feltárt kötele-zettségszegések jellemzően engedély nélkül végzett hulladékkezelési tevékenységhez kapcsolódnak. Ezen illegális tevékenységek legtöbbször: hulladék szállí-tás, hulladék begyűjtés, hulladék előkezelés. Az akció céljánál fogva a hulladékok ez esetben elsősorban fém – köztük színesfém – hulladékok, emellett hulla-dék akkumulátorok és gépjármű roncsok, vagy gép-jármű roncs darabok.

A jogsértő tevékenységek szankcionálása folya-matos. Ez idáig 10 db kötelezést adott ki a Felügye-lőség. Ezek jellemzően az engedély nélkül végzett hulladékkezelési tevékenységtől való eltiltás, ill. a fel-halmozott hulladékok arra engedéllyel rendelkező szervezet részére történő átadására való kötelezés. A kiszabott hulladékgazdálkodási bírságok összege meghaladja a 7,5 millió forintot. Ez szám szerint 25 db bírsághatározatot jelent.

A zöld kommandó keretében szoros együttműkö-dés alakult ki a rendőri szervekkel. Ez a közös ellen-őrzések mellett abban is megnyilvánult, hogy a területileg illetékes rendőrkapitányságok közel 400

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER

VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁSSALLAI FERENC

(I. rész)

4

RENDKÍVÜLI VÍZSZENNYEZÉS

Rendkívüli (váratlan) vízszennyezésnek nevezzük klasszikus értelemben a felszíni és felszín alatti vizek minőségi állapotát, öntisztuló képességét, valamint felhasználásra való alkalmasságát károsító vagy veszélyeztető ártalmak összességét.

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmezé-se szerint rendkívüli vízszennyezés: üzemszerű műkö-désen kívülálló okból (műszaki meghibásodás, gon-datlan kezelés, baleset) bekövetkező vízszennyezés, illetve a közcsatorna károsító szennyezése, továb-bá, ha a felszíni víz, közcsatorna szennyezése nem szennyvízzel történik.

A rendkívüli vízszennyezések bekövetkezése több okra vezethető vissza. Leggyakrabban

• valamely potenciális szennyező forrás műszaki hibája, gondatlan kezelése,

• baleset vagy természeti tényező,• szándékos károkozás,• országhatáron túlról érkező szennyezés állnak a

háttérben.

A rendkívüli vízszennyezés fogalomkörébe kell sorol-ni még a bármely okból bekövetkező rendkívüli vízmi-nőség romlás (így a kedvezőtlen hidrometeorológiai viszonyok következtében kialakuló vízminőség vál-tozás is), amely káros hatással lehet a vízi élővilág-ra, a természeti környezetre, vagy a vízhasználato-kat veszélyezteti.

A rendkívüli szennyezések először az üzemi léte-sítményekben (belső csatornarendszer, szennyvíztisz-tító) okoznak kárt. Ha az üzemi kárelhárítás nem eredményes a szennyezőanyag bejut a felszíni, fel-szín alatti befogadókba, ahol a vízminőség romlása, használati értékének csökkenése, a vízi élővilág pusz-tulása révén újabb károk keletkeznek. A továbbiak-ban már a szennyezett víz okoz károkat az ivó, ipari és mezőgazdasági vízhasználatokban.

VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁS KONCEPCIÓJA

A vízminőségi kárelhárítás több, mint a rendkívüli vízszennyezés elleni védekezés, mivel utóbbi a szeny-nyezőanyag vízbe jutását igyekszik megakadályozni, előbbi pedig a vízkészletek védelmén túl a szennye-zett víz által okozható kártételek megelőzését, eny-hítését, elhárítását egyaránt szolgálja.

A vízminőségi kárelhárítás:

• a rendkívüli szennyezések megelőzéséből,• a szennyező anyagoknak a vízből történő eltávo-

lításából, ill. a vízminőségnek egyéb vízminőség-szabályozási eszközökkel történő javításából,

• valamint a szennyezett vizek által okozott vagy okozható károk elhárításából, csökkentéséből áll.

A rendkívüli szennyezéseket leghatékonyabban a potenciális szennyező forrásoknál lehet megelőzni. Az üzemen belüli sikeres megelőzés feltétele, hogy

a tároló, szállító, hasznosító és termelő berendezé-seket, valamint az üzemi vízgazdálkodási létesítmé-nyeket olyan környezetbiztonsági, műszaki megol-dásokkal alakítsák ki (kármentő, lyukadás-érzékelő, vésztározó stb.), amelyek megakadályozzák a köz-vetlen környezetszennyezést.

A több évtizedes tapasztalat azt mutatja, hogy a rendkívüli szennyezéseket, nem mindig tudjuk megelőzni. Például 1977-86. közötti években éven-te országos átlagban 200 esetben fordult elő rend-kívüli vízszennyezés. A rendszerváltást követő évti-zedben ugyan csökkent a rendkívüli vízszennyezések száma, nőtt a környezetbiztonság, viszont a gazda-sági fellendüléssel a rendkívüli szennyezések ismét növekednek (az elmúlt évtizedek tapasztalatairól az előző számban olvasható részletes elemzés). Ezért fel kell készülni a rendkívüli szennyezések megelőzésére, elhárítására, a kártételek csökkentésére, melyben a szennyezések megelőzésének, a vízminőségi figyelő hálózatnak, a vízminőség monitoringozásának, az alkalmazható védekezési módok (technológiák) isme-retének kitüntetett szerepe van.

VÍZSZENNYEZÉSEK ÉSZLELÉSE, FIGYELŐ HÁLÓZAT

A felszíni vizek vízminőségének érzékszervi úton észlelhető romlását, rendkívüli szennyezését, első-sorban a vízfolyásokat felügyelő mederőrökből, gát-őrökből álló vízminőségi figyelő hálózat észleli. Mel-lettük a vízmű kezelőkre, szennyvíztelep kezelőkre, a lakosságra, horgászokra, zöld szervezetekre, továb-bá olyan emberekre számíthatunk akiket a munkájuk (vízirendőr) vagy kedvtelésük (túrázók) a vízhez köt.

VÍZMINŐSÉGI MONITORING

A vízfigyelés és szennyezés-felderítés egyik leg-fontosabb eszköze a vízminőségi monitoring. Ezek a meghatározott gyakorisággal végzett felszíni vizek megfigyelését és állapotértékelését szolgáló vízminőség-ellenőrző vizsgálatok, melyet a Környe-zetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügye-lőségek laboratóriumai végeznek. Rendkívüli szeny-nyezés szempontjából legmegbízhatóbb monitoring a folyamatos üzemű automatikus vízminőség-mérő és riasztó állomás. Ilyen automatikus monitorállo-mások létesültek a Tisza vízgyűjtőn három vízfolyás határszelvényében: a Hernádon Hernádszurdoknál, a Szamoson Csengernél és a Berettyón Pocsajnál. (A Tiszán Técsőnél (Kárpátalján) magyar segítséggel ugyancsak épült egy ilyen állomás, sajnos az ukrán fél az utóbbi időben még a folyamatos karbantartást sem tudja biztosítani, így már hosszabb ideje nem küld adatokat). A folyamatosan üzemelő három auto-matikus vízminőség-mérő- és riasztó monitorállomás rendszerben működik. A Felügyelőségünkön műkö-dő rendszerközpont a mért adatok jelentős mértékű növekedése esetén, a riasztási küszöbérték megha-ladása esetén „alarm” jelzést küld a rendszergazdá-nak. A riasztó jelzés ellenőrzését követően sor kerül a riasztási folyamat végrehajtására.

A kárelhárítás sikerének alapja a gyors észlelés és az észlelt jelenség azonnali bejelentése. Legeredmé-

nyesebben a szennyezés helyéhez legközelebb lehet védekezni. Így az időtényező mind az észlelés mind a riasztás és mozgósítás szempontjából döntő jelen-tőségű.

VÉDEKEZÉSI LEHETŐSÉGEK

A felszínen úszó szennyezések elleni leggyakoribb és legismertebb védekezési forma a merülő falakkal történő terelés és felfogás, majd a vízből különbö-ző technológiai megoldással történő eltávolítás. Ezt a megoldást hazai vízfolyásainkon leggyakrabban olajszennyezések elleni védekezésnél eredményesen használják évtizedek óta, kis és közepes vízfolyás-okon, valamint állóvizeken.

Lebegő szerves és szervetlen szennyeződések a vízkivételi művek tisztító berendezésein viszonylag könnyen tisztíthatók.

Az ülepedő szervetlen anyagok (ha vízben oldódó káros anyagot nem tartalmaznak) vízfenékre kiüle-pedve általában további vízminőségi problémát nem okoznak. Itt külön meg kell említeni az ércbányásza-ti meddőt és flotációs zagyokat, amelyek esőzéssel, hirtelen hóolvadással lemosódva nehézfém szennye-ződést okozhatnak, részben a folyó medrében, rész-ben pedig áradással a hullámtéren, vagy az ártéren kiülepedve. Példaként a Tisza 2000. évi románi-ai eredetű nehézfém szennyeződése említhető. Itt a lebegőanyag finom frakciójához kötött réz, cink, ólom krónikus környezeti hatásával kellett számol-ni. (Nem elhanyagolhatóak a fenéküledékben leját-szódó redox folyamatok sem, amelyek oldatba vihe-tik a fémeket.)

Az ülepedő szerves anyagok a mederüledékben oxigénelvonó hatásával okoznak oldott oxigén hiá-nyos állapotot ill. másodlagos vízminőség romlást, szennyezést.

Az oldott szennyezések ellen – melyek a vízi öko-szisztémára, az emberi egészségre és a vízhasznála-tokra egyaránt veszélyt jelentenek – alapvetően két-féle módon tudunk védekezni:

- a szennyező agyagot a vízfolyásban történő keze-léssel (pl. hígító víz leeresztés, oldott szerves anya-got levegőztetéssel, oldott vegyi anyagot kémiai keze-léssel),

- a szennyezett víz lokalizálásával (átmeneti vissza-tartással, tározással, vízkivezetéssel stb.), majd keze-lés után szabályozott vízleeresztés.

Hígító víz vízminőség-védelmi célú leeresztésé-re ott van lehetőség ahol megfelelő mennyiségű és minőségű víz áll rendelkezésre. Ilyen beavatkozás-ra került sor a Hernádon 2001-ben, amikor a Kassa városi szennyvíztisztítóról tisztítatlan szennyvíz-leeresztés történt a Hernádba 1,3 m3/s vízsugárral. A Hernádba vezetett szennyvíz kedvezőtlen vízminőségi hatásának csökkentésére a szlovák vízügyi szervek a Ruzsini-víztározóból 15 m3/s vízsugárral hígító vizet bocsátottak le. Így a Hernád akkori 19,1 m3/s vízho-zamát és a lebocsátott 15 m3/s hígító vizet figyelem-be véve a szennyvíznek mintegy 25-szörös hígítását sikerült elérni. A szennyvízlevezetés hatását, a vízmi-nőség alakulását óránkénti vízmintavétellel és labo-ratóriumi vizsgálattal, továbbá a Hernádszurdokon

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER5

üzemelő automatikus vízminőség mérő állomás által szolgáltatott adatokkal ellenőriztük.

Betározásra, vízvisszatartásra általában potenci-ális szennyező források esetében, külön erre a célra kiépített vésztározókban, vízminőség-védelmi táro-zókban van lehetőség, vagy ott, ahol szerencsés módon ilyen természetes lehetőségek éppen adot-tak. Vízminőség-védelmi tározó létesült 1986-ban a Szartos–patakon a Hernád-folyó jobb partján, a 100 fkm szelvénye környezetében (1. ábra). A táro-zó építésének célja az volt, hogy a Szartos-patakon az országhatáron túlról (a Kassai Vasműből) érkező savas és vasas jellegű szennyező hullámokat átme-neti tározással – szükség szerint vegyszeres kezelés-sel – visszatartsa, kiegyenlítse, a lebegő szennyező anyagokat kiülepítse.

Vízkormányzással kell levonultatni a szennyezett vizet akkor, ha a ma használatos technikai eszközök-kel nem tudunk hatékonyan védekezni Ilyen volt a

olyan váratlan vízszennyezések, amelyek a vizek élő-világában és a vízhasználatokban jelentős károkat okoztak.

Kezdetben a kárelhárítást a vízügyi igazgatósá-gok igazgatói utasítással szabályozták, majd 1978-ban OVH elnöki utasítás került kiadásra „A vízminő-ségi kárelhárítás műszaki szabályzata” címmel. Ezt követően számos, az állami szervek és az üzemek kárelhárítási feladatát szabályozó jogszabály szüle-tett. Jelenleg vízminőségi kárelhárításával összefüg-gő feladatokat a környezeti károsodás megelőzésé-nek és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szabályozza. A kormányrendelet szerint azonnali beavatkozás szükséges, ha a környe-zetkárosodás a közegészségügyet, a közbiztonságot veszélyezteti, ill. ha a kárelhárítás azonnali beavat-kozással eredményesen végrehajtható.

A Kormány rendelet kimondja, hogy a környezet-használó (aki a vízminőség veszélyeztetését, rom-

- kárelhárítási műveletek végrehajtása szakaszokra különülnek el. A felkészülés legfontosabb eleme a különböző kár-

elhárítási tervek (területi és üzemi) elkészítése. A területi terveket a rendelet értelmében a KÖVÍZIG köteles elkészíteni. Üzemi kárelhárítási terv készítésé-re a rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt tevékeny-ség végzője köteles. Az üzemi és területi kárelhárítá-si terveket a felügyelőség hagyja jóvá. A KÖVÍZIG köteles évente kárelhárítási gyakorlatot tartani. A védekezési helyek kiépítése a kárelhárítási anyagok és eszközök készenlétben tartása ugyancsak a fel-készülés része.

A rendkívüli vízszennyezések észlelése a KÖVIZIG feladata, melyet a figyelőhálózat útján lát el. A beje-lentés alapján a KÖVÍZIG a felügyelőség bevoná-sával az esetet haladéktalanul köteles a helyszínen kivizsgálni.

A vízszennyezés minősítése a felügyelőség felada-ta a KÖVÍZIG (szükség szerint az ÁNTSZ és a mező-gazdasági szakigazgatási hivatal) bevonásával. A KÖVÍZIG-eken és a felügyelőségeken állandó ügye-leti szolgálat működik.

A vízminőségi kárelhárítás feladatait készültségi fokozatokban látják el:

- I. fok: a szennyezés felderítése,- II. fok: az operatív (műveleti) feladat előkészíté-

se (vízvizsgálatok és minősítése), felkészülés a véde-kezésre,

- III. fok: a kárelhárítás operatív végrehajtása.Az operatív kárelhárítási feladatok végrehajtása

a KÖVIZIG feladata. A felügyelőség a kárelhárítást megalapozó vízminőség-vizsgálatokat végzi.

Amennyiben a kárelhárítást tűz- és robbanásve-szélyes körülmények között kell végezni, vegyi, bio-lógiai ill. radiológiai veszély áll fenn a védekezést részben vagy egészben a Katasztrófavédelmi Igaz-gatóság végzi.

A VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁS TERVEZÉSE

Egy-egy rendkívüli szennyeződésre utaló bejelen-tésnél általában kevés konkrét információ áll rendel-kezésre, ezért fontos, hogy a jelentősebb vízfolyás-okra és vízgyűjtő területükre vonatkozó - vízminőségi kárelhárítás szempontjából - meghatározó alapinfor-mációk adatbázisba rendezve mindenkor rendelke-zésre álljanak segítve a rendkívüli vízszennyezések-re való gyors reagálást, a kárelhárítási intézkedések (felderítés, minősítés, mérési feladatok, készültségi fokozat elrendelése, beavatkozás) megalapozását, a szükséges és elégséges beavatkozás tervezését.

A rendkívüli szennyezések elleni védekezés csak akkor lehet hatékony és eredményes, ha ismertek a kárelhárítás technológiai módszerei, ha biztosítot-tak a műszaki, gazdasági és jogi feltételek, valamint a rendkívüli szennyezés elhárítására, a károk csök-kentésére előre elkészített műszaki és szervezeti ter-vek állnak rendelkezésre. A vízminőségi kárelhárítás végrehajtásához országos és területi védelmi tervek készülnek.

1./ Az országos terv a területi tervek egy-egy pél-dányából, valamint az ezekből készített országos ösz-szesített tervből áll. Az országos terv részei még a nemzetközi határvízi együttműködési megállapodá-sok, melyek a határvizet érő rendkívüli szennyezé-seknél végrehajtandó tevékenységeket szabályozza. Részei továbbá a határvizekre elkészült összehangolt illetve közös kárelhárítási tervek is.

2./ A területi kárelhárítási tervek egy-egy vízgyűj-

Tisza romániai eredetű 2000. évi cianid szennyező-dése. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság ekkor a vízkormányzásnak egy speciális módját alkalmaz-va akadályozta meg a szennyezett Tisza víznek a Tisza-tóba való bejutását és élővilágának pusztulá-sát. A Tisza-tó ugyanis ekkor téli üzemmódban, csök-kentett vízszinttel üzemelt. A szennyeződés oda érke-zéséig eltelt néhány napban Kiskörén a duzzasztási szint növelésével megkezdték a tónak a feltöltését, majd a szennyezett víz megérkezése előtt a duzzasz-tás nagymértékű csökkentésével olyan leszívó hatást idéztek elő, hogy a víz a tározó terekből a főmeder irányába áramolt jelentősen hígítva a Tiszát. Így elér-ték, hogy a szennyezés a Tisza-tónak csak alig 10 %-át érintette.

A VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁS SZABÁLYOZÁSA

Az ötvenes évek nagy iparfejlesztéseit követő-en egyre gyakrabban jelentkeztek a felszíni vizeken

1. ábra Szartos-pataki vízminőség-védelmi tározó helyszínrajza

lását előidézte) azonnali beavatkozást igénylő kör-nyezetkárosodás esetén kárelhárítást, minden más esetben kármentesítést köteles végezni. A környe-zethasználó a környezetveszélyeztetés, ill. környezet-károsodás helyéről, jellegéről, és mértékéről haladék-talanul köteles tájékoztatni a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságot (KÖVÍZIG). Amennyiben önma-ga nem képes a beavatkozásra, a KÖVÍZIG szakmai irányítása mellett köteles részt venni a kárelhárítás-ban. A megelőző intézkedéseket és a kárelhárítást a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi fel-ügyelőség (KTVF) megbízása alapján a KÖVÍZIG végzi, amennyiben- a szennyezés határon túlról érkezik, vagy az okozó

ismeretlen,- az okozó nem vagy nem megfelelően végzi az

elhárítást.

A kárelhárítással kapcsolatos feladatok: - felkészülés, - a szennyezés felderítése és minősítése,

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER6

tőre, rész vízgyűjtőre készülnek, ahol ezt a potenciá-lis szennyező források és a védendő vízhasználatok száma, nagysága azt indokolja. A terv tartalmazza: a vízgyűjtő terület részletes leírását; hidrológiai-hid-raulikai jellemzését; a vízhasználók és vízszennyezők adatait, a potenciális szennyező forrásokat. Tartal-mazza a kárelhárítás észlelő-, riasztó és végrehajtó rendszerét, a kiépített kárelhárítási helyeket, a védel-mi raktárakat, a védekező anyagokat, eszközöket, berendezéseket. Végül része a tervnek a mozgósítási terv, az együttműködési terv és a műveleti terv.

a./ A mozgósítási tervrészben kerül kidolgozás-ra a rendkívüli vízszennyezésektől veszélyeztetett területen a védelmi intézkedések és műveletek idő-igénye, az észleléstől a beavatkozás megkezdéséig eltelt idő.

b./ Az együttműködési tervrészben az érintett területen a vízminőségi károk elhárításában részt-vevő veszélyeztetett üzemek társ-hatóságok, intéz-mények, helyi hatóságok közreműködését, kapcso-lattartását, az együttműködés módját és feltételeit kell megtervezni.

c./ A lokalizációs tervrészben elsősorban a szeny-nyező anyagnak a befogadóba való bejutását kell megakadályozni. Amennyiben az nem lehetséges, a szennyezés helyéhez minél közelebb történő megfo-gását (lokalizálását) kell tervezni, kijelölve a beavat-kozásra alkalmas, esetleg kiépített védekezési helye-ket.

d./ A műveleti tervrészben a kárelhárítás során alkalmazandó, végrehajtandó vízminőségi kárelhá-rítási technológiákat kell megtervezni, a szennyezés jellegének, helyének, mértékének, a veszélyeztetett víztér és a vízhasználatok érzékenységének figyelem-be vételével.

3./ Az üzemi vízminőségi kárelhárítási tervek - melyek az üzemen belüli védekezési feladatokat tar-talmazza - a területi tervek részét képezik.

4./ Összehangolt vízminőségi kárelhárítási ter-vek készülnek a határvízfolyásokra a határon átter-jedő rendkívüli szennyezések elhárítására. Ezek a ter-vek egységes metodika szerint az osztott vízgyűjtőre külön-külön készülnek, majd a két ország Határví-zi Bizottságának Vízminőség-védelmi Albizottságá-ban a szakértők elvégzik a tervek összehangolását. Közös határvízfolyás szakaszra közös kárelhárítási tervek készülnek.

Duna-völgyi Regionális Riasztórendszer. A Duna-védelmi Egyezmény (ICPDR) 16. cikkelye előirányoz-za az országhatárokon átterjedő szennyezésekre vonatkozó figyelmeztető, riasztó rendszerek létesíté-sét. Ennek a törekvésnek a szellemében az Európai Unió támogatásával és a dunai országok együttmű-ködésével épült ki a “Danube Accident Emergency Warning System (Danube AEWS), a „Duna-völgyi Regionális Riasztórendszer” (DRR), üzembe helyezé-sére 1997 áprilisában került sor

A Danube AEWS célja az országhatárokon átterje-dő vízszennyezésekről azonnali információk, szükség esetén pedig riasztás szolgáltatása, az egyes orszá-gok felelős szervei által végzett környezetvédelmi, ille-tőleg vízvédelmi tevékenység időben történő segítése érdekében. Ezen információk áramlása az együttmű-ködő 13 Duna-menti országban kialakított Országos Központok (angol neve: „Principal International Alert Centre”, rövidítve: „PIAC”) között történik.

A Duna-medencében Németországban, Auszt-riában, a Csehországban, Szlovákiában, Szlovéni-ában, Horvátországban, Romániában, Bulgáriá-ban, Moldovában, Ukrajnában és Magyarországon működnek Országos „PIAC” Központok. (2. ábra)

A VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁS VÉGREHAJTÁSA

ÉSZLELÉS, KIVIZSGÁLÁS A figyelőhálózat, horgászok, lakosság által beje-

lentett, vagy a rendszeres és automatikus vízminőség ellenőrző és riasztó állomások által észlelt rendkívü-li szennyezéseket a KÖVIZIG a felügyelőség bevo-násával haladéktalanul kivizsgálja, a felügyelőség laboratóriuma a szükséges vízvizsgálatokat elvégzi. A vizsgálatokba azokat a szakhatóságokat (ÁNTSZ, NTSZ) szükséges bevonni, amelyeknek a hatáskörét a szennyezés érinti.

MINŐSÍTÉS

A szennyezés kivizsgálása során feltárt adatok és a vízgazdálkodási érdekek figyelembe vételével a károk elhárítására vagy minimalizálására szüksé-ges intézkedések kiválasztása jelenti a szennyezés minősítését. A szennyezés súlyosságának a minősí-tését általában a KÖFE készíti elő, a vízvizsgálatok eredményeire támaszkodva. A minősítésbe is be kell vonni azokat a szakhatóságokat (ÁNTSZ, NTSZ), ame-lyeknek a hatáskörét a szennyezés érinti.

VÉDEKEZÉSI TECHNOLÓGIÁK KIVÁLASZTÁSA

A technológia kiválasztásánál mérlegelni kell a védekezési lehetőségeket, esetleg azok kombináció-ját, az adott szennyeződés sikeres elhárítására leg-alkalmasabb technológia, beavatkozás meghatáro-zását.

OPERATÍV BEAVATKOZÁS, VÉDEKEZÉS

A védekezés eredményességét nagymértékben befolyásolja az operatív beavatkozás gyorsasága és a védekezés tervszerűsége. Általános esetben a kár-elhárítás fázisai:

- a szennyezés okának és utánpótlásának meg-szüntetése,

- a szennyezett víz vagy szennyező anyag loka-lizálása,

- a szennyezőanyag semlegesítése (hatástalanítá-sa), eltávolítása,

- eredeti állapot helyreállítása.

HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK A vízminőségi kárelhárítás eredményességét,

az ismétlődés lehetőségének megelőzését hatósá-gi intézkedésekkel (kötelezés bizonyos feladatok végrehajtására, tevékenységtől való eltiltás, kör-

nyezetvédelmi bírság stb.) kell elősegíteni. A véde-kezés utómunkálatai A vízminőségi kárelhárítás utolsó munkafázisa az eredeti állapot helyreállítá-sa, a gépek, berendezések, eszközök karbantartá-sa, elhasznált anyagok pótlása és levonulás a hely-színről.

VÍZSZENNYEZŐ ANYAGOK

A rendkívüli vízszennyezést okozó anyagok válto-zatossága indokolja, hogy röviden megismerjük a viselkedésüket és hatásmechanizmusukat, elsősor-ban az alkalmazható védekezési technológiák szem-pontjából. Mechanikai (úszó, lebegő) szennyezések:

- ásványolaj és származékai,- települési hulladékok,- papíripari (cellulózipari) rostos hulladékok,- fermentáló üzemek cefréje,- elhalt növényi és állati eredetű anyagok (halhul-

la, békalencse, fonalas gomba),- bőripar szilárd hulladékai,- csapadék által bemosott hordalék,

bányameddő.

Oldott szennyezések:- biológiailag könnyen bontható szerves anyagok,- élelmiszeripari szennyvizek,- állattartó telepek szennyvizei (hígtrágya, trágyalé),- biológiailag nehezen bontható szervesanyagok,- egyes ásványi olaj származékok,- detergensek,- szulfit-szennylúg,- szerves vegyipari szennyvizek,- toxikus anyagok,- növényvédőszerek,- nehézfémsók,- ciánvegyületek,- patogén mikroorganizmusok,- szervetlen anyagok,- szervetlen vegyipari szennyvizek,- foszfor és nitrogén vegyületek,(műtrágyák),- savak, lúgok

- sók,- gázok (ammónia, kénhidrogén),- hőszennyezés (erőműi hűtővizek).

Egyes vízszennyező anyagok viselkedése és hatásmechanizmusa

Mechanikai (úszó, lebegő) szennyezések viselkedé-se, hatásmechanizmusa

A mechanikai úszó szennyező anyagok viselkedé-

2. ábra

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER7

se és hatásmechanizmusa az olaj és olajszármazé-kok példáján jellemzően mutatható be.

A vízfelszínre kikerülő olaj gyorsan szétterül és vékony filmszerű réteget alkot, majd kb. 1 mm vas-tag olajréteg alakul ki. Tiszta vízben 0,2 mm-nél véko-nyabb hártyává vékonyodik. Az olajréteg még szem-mel érzékelhető legkisebb vastagsága kb. 4x10-5 mm, amit 1 km2 felületre számítva 40 liter olaj is okozhat.

Az olajszennyezés vízbe jutásának pillanatában megkezdődnek azok a folyamatok, melyek hatására a felszínen úszó olaj mennyisége állandóan csökken. Megkezdődik a könnyű frakciók párolgása és oldódá-sa a vizes fázisban. Kémiai reakciók hatására az olaj összetevői vízben oldódó vegyületekké alakulnak. A hullámzás és egyéb vertikális irányú vízmozgások hatására az olaj egy része lebegőanyagokhoz kötő-dik (adszorbeálódik), valamint a vizes fázissal emul-ziót képez. Az olajok lebegőanyaghoz való adszorp-ciójának sebessége nagyobb, mint az onnan történő lebomlásé, emiatt a vizes fázisba került olajszeny-nyezés legnagyobb része a lebegőanyaghoz kötöt-ten található.

Az ásványolaj káros hatása a vízfelszín lezárásá-ban, a légköri oxigén és napfény vízbe hatolásának megakadályozásában rejlik. A halak kopoltyújára ragadt olaj fulladást okoz. Az olaj íz- és szagrontó hatása a felszíni vízkivételeket, vízhasználatokat is veszélyezteti. Például 1 liter gázolaj 1 millió liter vizet képes ihatatlanná (élvezhetetlenné) tenni.

Oldott szennyezések viselkedése és hatásmechanizmusa

Az oldott szennyezések hatását az oldott oxigén hiányt okozó és túlnyomóan szerves vegyületeket tartalmazó anyagok viselkedésén keresztül jól lehet szemléltetni. Ha a felszíni vizeket biológiailag köny-nyen bontható, magas szerves anyag tartalmú szeny-nyezés éri, akkor az a víz oldott oxigén tartalmát foko-zatosan elvonja, legrosszabb esetben teljes mértékig felemészti. Amíg a vízbe jutó szerves anyagok bon-tásához szükséges oxigén elvonás és a levegőből diffúzió útján a vízbe beoldódó oxigén, valamint a fotoszintetikus oxigéntermelés egyensúlyban van, a vízminőség javulása (öntisztulás) várható. A további szerves szennyezés esetén az oxigén teljesen elfogy-hat a vízből, anaerob körülmények alakulnak ki, hal-pusztulás következhet be, esetleg a víz emberi hasz-nálatra is alkalmatlanná válhat.

Minden további olyan tényező, amely az oxigén bejutását gátolja (pl. olajfilm, mosószerhab stb.) az öntisztulást is akadályozza. Az oldott oxigén hiányt okozó rendkívüli szennyezés hatása mesterséges levegőztetéssel csökkenthető.

Az oxigén csökkenés és pótlás mértéke a víz oldott oxigéntartalmának változásával jellemezhető. Ha a változást a folyó hossz-szelvényében folyásirányban ábrázoljuk, az ún. oxigéngörbét (oxigénvonalat) kap-juk. Az oldott oxigén minimum a szerves anyag ter-helés nagyságától függ.

Rendkívüli szennyezés alkalmával a leszálló ág zérusra csökken, a görbe alsó íves része hiányzik, itt az előbb már említett anaerob körülmények ural-kodnak. Az oxigéngörbe a folyó szervesanyag-lebon-tó képességének és öntisztuló képességének leghasz-nálhatóbb mutatója, a szerves eredetű szennyezés oxigén elvonó képességének és a lebomlás viszonya-inak, s így az oxigénhiány elhárítását célzó védekező beavatkozásnak is alapul szolgálhat.

Mérgező anyagok viselkedése és hatásmechanizmusa

A felszíni vizekre rendkívül káros anyagok között különleges helyet foglalnak el a mérgező anyagok. Viselkedésüket és hatásmechanizmusukat a növény-védő szereken keresztül lehet legjobban bemutat-ni. A vízbe jutó mérgező anyagok elsősorban a vízi ökoszisztémára, a vízzel kapcsolatba kerülő állatokra (házi és vad), a vízhasználatokra, s magára az ember-re jelentenek veszélyt.

A mérgező anyagok hatása a töménységétől, a behatás idejétől függően lehet végleges és átmene-ti. A mérgezés lehet helyi, az élőlényeknek csak egyes részeire ható, vagy felszívódva a szervezetben felhal-mozódik. Sajátossága még, hogy a hatás lehet gyors, hirtelen (akut) és lehet idült (krónikus).

Az eddigi tapasztalatok szerint a felszíni vizek szennyezését főleg a szerves- klór-származékot tar-talmazó inszekticidek (rovarölőszer) okozzák. Ezek stabilitásuk, felhalmozódási készségük révén hosz-szan tartó hatást fejtenek ki.

A gyomirtók közül a triazinok és a karbamid típu-súak erősen toxikusak, de kevéssé stabilak, viszont a bomlástermékük mérgező hatása nem egyszer meg-haladja a kiindulási anyagét.

A rendkívül sokféle toxikus anyag hatásának ösz-szehasonlítására a biológiai tesztvizsgálatok szol-gálnak, melyekben valamely vízi élőlény (hal, vízibol-ha) élettani reakciója segítségével lehet számszerű adatokhoz jutni. Laborvizsgálattal megállapítható a vízben lévő mérgező anyag mennyisége és azt a koncentrációt adják meg, amely esetében a tesztélő-lények 50%-a elpusztul. (LC50)

Az Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület (OPAKFI) október 15-17-én rendezte meg szokásos éves zajvédelmi szeminári-umát Nyíregyházán.

A szemináriumot Kvojka Ferenc, a Zaj- és Rez-géscsökkentési Szakosztály titkára nyitotta meg, aki beszámolt az Egyesület fennállásának 75. évforduló-jára rendezett Jubileumi Emlékülésről.

Parászka Viola a KvVM Levegő, Zaj és Közleke-dési Osztály tanácsosa az Európai Unióban folya-matban lévő zajvédelmi ügyekről tartott előadást. Tájékoztatást adott a Közlekedés Zöldítésével kap-csolatos pogramról valamint a kültéri berendezések zajkibocsátására vonatkozó irányelv felülvizsgálatá-ról. A Közlekedés Zöldítése programban szerepel a környezetbarát közlekedés megteremtése, ezen belül a zajkibocsátási határérték bevezetése az EU-ban használt gördülőállományra, valamint a meglévő

vasúti járműállomány zajkibocsátásának csökkenté-sét célzó intézkedések megtételére.

A Szemináriumon előadások hangzottak el a 2008. január 1-től hatályos, a környezeti zaj és rez-gés elleni védelemről szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet hatósági alkalmazásának tapasztalatairól, a hatásterülettel kapcsolatos problémákról valamint az önkormányzati rendeletekkel történő zajvédelmi szabályzásról.

Tájékoztatót kaphattak a résztvevők Budapest stratégiai zajtérképének és az erre épülő intézkedé-si terv készítésének tapasztalatairól, valamint a köz-úti stratégiai zajtérképek eredményeinek statisztikai értékeléséről.

Dr. Kocsis Editvezető főtanácsos

ZAJVÉDELMI SZEMINÁRIUM

9/3. ábraVízfolyások oxigénviszonyai különböző mértékű szerves terhelésnél

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER

§8

A Z U N I O H Í R E I JOGSZA-BÁLYFI-GYELŐ

25/2008. (X. 17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeler

A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határ-értékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/148. sz. 16939. old.)

41/2008. (X. 30.) EüM-KvVM együttes rendeletaz egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes

készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/154. sz. 19065. old.)

264/2008. (XI. 6.) Korm. rendeleta hőtermelő berendezések és légkondicionáló

rendszerek energetikai felülvizsgálatáról (MK 2008/157. szám, 2008. november 6.)

266/2008. (XI. 6.) Korm. rendeletaz európai közösségi jelentőségű természetvédel-

mi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2008/157. szám, 2008. november 6.)

116/2008. (XI. 6.) OGY határozata második Nemzeti Környezetvédelmi Program

2005–2006. évi végrehajtásáról szóló jelentés elfoga-dásáról (MK 2008/157. szám, 2008. november 6.)

149/2008. (XI. 12.) FVM rendeletAz Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap-

ból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtan-dó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/159.sz. 19377. old.)

2008. évi LXIX. tv. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes

termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról (MK 2008/161. szám, 2008. november 15.).

287/2008. (XI.28.) Korm. rendelet A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból

nyert energiával termelt villamos energia, vala-mint a kapcsoltan termelt villamos energia kötele-ző átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/169.sz. 20527.old.).

27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek

megállapításáról (Magyar Közlöny 2008/170. sz. 20 570. old.)

Környezeti szempontok a Járművásárlásnál

Az Európai Parlament (EP) Strasbourgban nagy többséggel megszavazta az EU “kormányának”, az Európai Bizottságnak azon irányelv-tervezetét, amely szerint a közbeszerzéses járművásárlásnál nemcsak az árat, hanem a széndioxid-kibocsá-tást, a légszennyezést és az energiafogyasztást is kötelező figyelembe venni.

Évente mintegy 110 ezer személygépjárművet, ugyanennyi kisteherautót, 35 ezer kamiont és 17 ezer buszt vásárolnak közbeszerzéssel az Euró-pai Unióban. Az irányelv nemcsak a hatóságokat vagy közintézményeket kötelezi, hanem az olyan magáncégeket is, amelyek szerződéses keretek között látnak el közfeladatot.

Természetvédelmi programok támogatása

Jóváhagyta az Európai Bizottság 143 tervezet európai uniós támogatását az új környezetvédel-mi program, a LIFE+ keretében, az első pályáza-ti felhívás eredményeként. Az összesen 367 millió eurós összbefektetésből az Európai Unió 186 mil-lió eurót finanszíroz.

Magyarországról négy projektet választottak ki: a Mohács melletti Szabadság-sziget és Béda-Karapancsa vízi világának megőrzésére hivatott tervet, a keleti Bakony természeti védelmét célzó projektet, a rákosi vipera védelmére indított prog-ramot, valamint a hortobágyi szikes mocsarak és halastavak élővilágának visszaállítását célzó ter-vet - derül ki a brüsszeli közleményből. A Life+ a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra 2,143 milliárd euró összköltségvetéssel rendelkezik.

Új uniós irányelv a növényvédő szerekről

Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizott-sága november 5-én szavazott a növényvédő sze-rek forgalomba hozataláról szóló rendeletről és a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvről.

Az Európai Parlament szerint azokat a növény-védő szereket engedélyezhetik a tagországok, melyek megfelelnek a biztonsági kritériumoknak, azaz például nem lehetnek rákkeltők, génkárosí-tók, nem károsíthatják a szaporodási képessége-ket és nem károsíthatják a hormonrendszert.

A legfontosabb, hogy a Bizottság álláspont-jával ellentétben a Parlament kimondta: min-den ország maga döntheti el, hogy melyik szere-ket akarja használni és melyikeket nem, az uniós pozitív listáról.

Az új irányelv szerint minden tagországnak nemzeti akciótervet kell készítenie a fenntartha-tó növényvédő szer használatról. Az akciótervek célja a környezeti és egészségi károk minimalizá-lása, hiszen az Európa szerte forgalmazott élel-miszerek közel fele tartalmaz növényvédő szer maradékot. A jogszabályokról a Tanács francia elnöksége és az Európai Parlament még idén meg szeretne állapodni, így várhatóan legkésőbb jövő év elején elfogadásra kerülnek.

Fel kíván lépni az EU

Fel kíván lépni az Európai Unió az éghajlatvál-tozásnak és az emberi tevékenységeknek az Észa-ki-sarkvidékre gyakorolt kedvezőtlen hatásai ellen, illetve igyekszik kihasználni a felmelegedés miatt ott keletkező speciális előnyöket.

Az Európai Unió szomszédos területeivel fenn-tartott kapcsolatokért is felelős biztos, Benita Ferrero-Waldner csütörtökön Brüsszelben arra hivatkozva jelentette be egy északi-sarkvidéki EU-politika kidolgozását, hogy a térség “egyedülálló és veszélyeztetett régió Európa közvetlen szom-szédságában, ... állapotának alakulása jelentő-sen befolyásolja majd Európa jövő nemzedékei-nek életét”. A brüsszeli bizottság közléseiből ugyanakkor az is kiderül, hogy meglátása szerint a felmelegedés új energiaforrásokat és halásza-ti távlatokat nyit az európai országok számára. Az olvadó jég a hajózás számára is új útvonala-kat teremthet - például rövidebb összeköttetést a Csendes-óceánnal.

Az osztrák biztos az unió elsődleges céljaként nevezte meg “a környezet megóvása és a ter-mészeti erőforrások � köztük a szénhidrogének � fenntartható felhasználásának szükségszerűsége közötti helyes egyensúly megteremtését”.

Az uniós “kormány” olyan lépésekkel kívánja segíteni a sarkvidék megóvását és a lehetőségek kihasználását, mint egy új kutatási infrastruktúra létrehozása, a vegyi anyagok biztonsági ellenőrzé-se, fokozott együttműködés a katasztrófa-elhárítás terén, rendszeres párbeszéd az őslakossággal és a tengeri felügyelet javítása.

Az Uniós tagállamok esélyei

Románia, Finnország és Svédország a legesé-lyesebb arra az uniós tagországok közül, hogy teljesítsék a megújuló energiaforrások hasznosí-tására vonatkozó uniós előirányzatok rájuk vonat-kozó célszámait, sőt még szabad kapacitásokat is teremtsenek, amelyeket szomszédaiknak értéke-síthetnek - adta hírül a Financial Times brit napi-lap egy tanulmányra hivatkozva.

A lap szerint Németországnak, az Egyesült Királyságnak és Hollandiának kell a legjobban igyekeznie, hogy elérje a rá eső hányadot az uniós célkitűzésből, amely szerint 2020-ra a megtermelt energia 20 százalékát megújuló energiaforrások-ból kell előállítania. Németországban erős a meg-újuló energiaforrások szektora, de új helyeket kell találni a szélturbináknak és bővíteni kell a nap-energia hasznosítását - írja a Financial Times.

Helmut Edelmann, a lap által idézett tanul-mány szerzője elmondta: a célok teljesítése 500 milliárd eurót igényelne, amelynek előteremtésé-re az unió valószínűleg nem lesz képes, tekintet-tel arra, hogy a világméretű recesszió elszívja a szükséges tőkét. “A mostani pénzügyi válság és a visszaesés miatt arra kell számítanunk, hogy ádáz verseny indul be a szűkösen rendelkezésre álló tőkéért, mind az energiaipari cégek között, mind az uniós tagállamok között” - figyelmeztet Edelmann.

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER

§9

T A L L Ó Z Ó

Az üvegházhatást okozó gázok mennyisége a korábbiakban feltétele-zettnél négyszer több, derül ki az Egye-sült Államokban végzett mérésekből. A légkörben 5400 ezer tonna nitro-gén-trifluorid található, és a mennyi-

ség évente 11 százalékkal növekszik - ezt állítja a Kaliforniában lévő Scripps Institution of Oceonography kutatóintézet.

A kutatók szerint ennek a színtelen, szagtalan és éghetetlen gázféleségnek a mennyiségét korábban nem lehetett pontosan mérni. A kutatók szerint a nitro-gén-trifluorid a légkört - azonos szén-dioxid mennyiséggel összevetve - 17 ezer-szeresen erősebben melegíti fel, ám egyelőre az összmennyisége a globális fel-melegedésnek nem a legfőbb okozója.

A korábbi, 2006-ban végzett mérések ennek a gáznak a mennyiségét 1200 ezer tonnára becsülték. A félvezető-iparban is használatos gázzal kapcsolatban az intézet az elmúlt 30 évben az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) megbízá-sából végzett méréseket.

A kutatók szerint a nitrigén-trifluorid kibocsátását az üvegházhatást okozó gázok Kiotói megállapodásához hasonló szerződésben kellene szabályozni.

(Reuters - Washington)

Ötven éven belül elolvadhat egy kutatás szerint a chilei Echaurren-gleccser, amely a főváros, Santia-go de Chile vízigényének bő két-harmadát fedezi. A jégmezők a legszélsőségesebb helyeken jelen-leg évente tizenkét méterrel zsugo-rodnak - írta a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. Az ország egyik legjelentősebb vízszolgáltatójá-nak, a DGA-nak a gleccserszakértője, Antonio Vergara úgy nyilatkozott, hogy ha az olvadás mostani üteme megmarad, akkor ötven éven belül az Echaurren és több főváros közeli kis gleccser is eltűnik. Az Echaurren táplálja többek között a Majpo-folyót és annak egyes mellékágait is, ezáltal Santiago de Chile legfonto-sabb vízkészleteit.

A gleccserek eltűnése esetén Chile új vízkészleteket kényszerül majd keres-ni, ami pedig a népesség nagyszabású mozgásához fog vezetni - figyelmeztet Vergara. Az Andok nyugati lejtőin, a fővárostól mintegy 50 kilométerre elterülő Echaurren-gleccser a világ tíz leginkább kutatott gleccsereinek egyike.

Megháromszorozódott a kiha-lással fenyegetett állatok száma az utóbbi tizenöt évben Brazíliá-ban. A brazil környezetvédelmi miniszter, Carlos Minc bemutat-ta az egész ország állatvilágá-nak helyzetét feltérképező Vörös Könyvet. Brazíliát tartják az egyik legsokszínűbb élővilággal rendel-kező országnak a világon.

A 627 veszélyeztetett faj között szerepel 208-féle gerinctelen, madár, hal, emlős és hüllő. A veszélyben lévő állatok 60 százaléka az atlanti esőerdőkben él, a brazil tengerparton húzódó sűrű erdőségekben, amelyeknek majdnem het-ven százalékát kiirtották az utóbbi ötven évben. A kihalás fenyegette állatok 9 százaléka az Amazonas vidékén él, és közel öt százalékuk Pantanalban, a világ legnagyobb - 250 ezer négyzetkilométeres - mocsaras területén, amely elnyúlik a paraguayi és a bolíviai határig.

Az állatok helyzetét az utolsó huszonöt évben súlyosbították az erdőirtások, az új termőföldek érdekében történt szándékos gyújtogatások, a földek műtrá-gyázása, valamint az illegális állatkereskedelem - mondta el a környezetvédel-mi miniszter.

A Vörös Könyv szerint az utóbbi tizenöt évben 418 állatfaj került fel a fenyege-tett állatok listájára, s ugyanez idő alatt csak 78 került le onnan.

Az ember az oka, hogy az Északi-sark és a Déli-sark az elmúlt években egyre jobban felmelegszik. Erre az eredményre jutott egy nemzetközi kutatócsoport szimulációk segít-ségével, amelyeket a Nature Geoscience című szaklapban publikált.

“Első ízben vezethetjük vissza az Északi- és a Déli-sark felmelegedését közvetlenül az ember hatására” - mondta Nathan Gillett, a norwichi (Nagy-Britannia) East Anglia Egye-

tem kutatója. Kollégáival az Északi-sark 100 és a Déli-sark 20 meteorológiai állomásának 1900 és 2008 között gyűjtött adatait futtatták le különböző szimu-lációs programokon. Az eredmény: csupán azok a szimulációk adták ki a valós hőmérsékletváltozást, amelyek figyelembe vették az üvegházhatású gázok kibo-csátását.

Az Északi-sarkon az elmúlt negyven évben 2 Celsius fokot emelkedett az átlag-hőmérséklet. 2007-ben a Jeges-tenger jégtakarója a valaha mért legkisebb volt, idén ősszel rekordhőmérsékleteket mértek. Az Antarktisz esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet, mivel itt csak pontszerűen mértek emelkedő hőmérsékle-teket, a tenger mélyén még csökkennek is az értékek. A Kormányközi Éghajlati Tanács (IPCC) ezért meg is jegyezte egy 2007-es jelentésében, hogy az ember éghajlatra gyakorolt hatása minden földrészen bizonyított, kivéve az Antark-tiszt.

A kutatók úgy hiszik, új kutatásuk választ ad erre is. Azt írják, hogy bár a Déli-sarkon kevésbé észlelhető a felmelegedés, a mérések bizonyítják, hogy “a hőmérséklet azokon a területeken, amelyekről elegendő adat áll rendelkezés-re, emelkedik”.

Andrew Monaghan és David Bromwich amerikai éghajlatkutatók szerint ezek a helyek nem reprezentatívak, mert szinte csak a part menti területeken és az Antarktiszi-félszigeten lévő mérőállomások szolgálnak elegendő adattal - ezekből pedig nem lehet az egész Antarktisz éghajlatára következtetni. Az Antarktiszi-fél-szigeten például 1950 óta három fokot emelkedett az átlaghőmérséklet - és a régió ezzel az értékkel a világ éllovasai közé tartozik.

Az éghajlat felmelege-dése veszélyezteti a norvé-giai lemminget, ami több ragadozó népességének csökkenését is kiválthatta - olvasható a Nature című brit tudományos folyóirat legfrissebb számában.

A lemmingpopuláció eddig arról volt nevezetes, hogy létszáma váltakozó volt, három-öt évenként valóságos népességrobbanással megszaporodott. A francia CNRS tudományos kutatóközpont keretében dolgozó norvég tudósok azonban az 1990-es évek óta nem tapasztalták ezt a jelenséget.

A kis rágcsálók télen általában a hótakaró alatti járatokba fészkelik be magu-kat, mert ott melegebb a hőmérséklet és védettek a ragadozóktól, továbbá növé-nyeket is találnak a táplálkozáshoz és a kicsinyek neveléséhez.

Az utóbbi 38 év körülményeinek vizsgálata azonban azt mutatta, hogy a hőmérséklet emelkedése veszélybe sodorta a lemmingek élőhelyeit.

Norvégiában 1756 óta mérik a hőmérsékletet, és az utóbbi évtizedekben az átlaghőmérséklet eddig soha nem látott mértékben nőtt. Ilyen körülmények között a lemmingek áttelelése veszélybe került, a népességrobbanások elmarad-tak, és ez lehet az oka annak, hogy a sarkiróka- és a hóbagoly-populáció drámai mértékben csökkent a Skandináv-félszigeten - olvasható az oslói egyetem biológu-sa, Nils Stenseth által vezetett kutatócsoport tudományos közleményében.

(AFP - Párizs)

NÉGYSZER TÖBBAZ ÜVEGHÁZHA-

TÁST OKOZÓ GÁZ

AZ EMBER OKOZZA A

SARKVIDÉKI MELEGEDÉST

ROHAMTEMPÓBANOLVAD A CHILEIECHAURREN-GLECCSER

AZ ÉGHAJLATVÁL-TOZÁS VESZÉLYEZTETI NORVÉGIA ÁLLATVI-

LÁGÁTBRAZILIÁBAN AKIHALÁS VESZÉ-

LYE FENYEGET TÖBB SZÁZ

ÁLLATOT

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2008. DECEMBER10

ÖNÁLLÓ RIASZTÁSI KÜSZÖBÉRTÉK SZÁLLÓPORRA

MAGYARORSZÁG HALASZTÁST KÉRT

Az Európai Unió tagállamai közül elsőként hazánk-ban vezetnek be önálló küszöbértéket a légszennye-zésért leginkább felelős szálló porra. Október végén hatályba lépett a 25/2008. (X. 17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet, mely a légszennyezettségi határ-értékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrá-sok kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletet módosította (Ma-gyar Közlöny 2008/148. sz.). Az új rendelet önálló riasztási küszöbértéket vezet be a szálló porra.

A zöldtárca az egészségügyi tárca szakértőivel és az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen, az egészségügyi hatások értékelése alapján határozta meg a szálló por (PM10) küszöbértékek mértékét. E szerint az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoz-tatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egy-mást követő napon meghaladja a 75 µg/m3-t, riasz-tási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 100 µg/m3-t és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon sem várható javulás.

Jelenleg szállóporra egy EU tagállamban sincs országos jogszabályban meghatározott küszöbér-ték, csak egyes nagyvárosok helyi szabályozásuk-

ban vezettek be erre vonatkozó előírásokat.Eddig Magyarországon is csak a kén-dioxid és a

szálló por együttes koncentrációjára vonatkozó tájé-koztatási és riasztási küszöbérték létezett. A fűtési rendszer korszerűsítésével visszaszorult a széntü-zelés, így a kén-dioxid értéke soha nem lépte át a határértéket. A szálló porra viszont önálló küszöbér-tékek nem léteztek, így nem is lehetett szmogriadót elrendelni. Az önkormányzatoknak az új küszöbérték alapján át kell dolgozniuk szmogriadó terveiket.

Az elmúlt években, főként a téli hónapokban a levegő szálló por (PM10) terhelése több esetben jelentősen meghaladta az egészségügyi határér-téket. A finom szálló por egészségkárosító hatásai közismertek, joggal merült fel az igény arra, hogy a szálló porra vonatkozóan is legyen jogszabályi köte-lezettség szmogriadó elrendelésére.

Magyarország szálló por szennyezettsége, hason-lóan más országokéhoz, elsősorban a közlekedésből és a lakossági fűtésből származik. Ennek megfelelő-en a közlekedést szabályozó, a településeken belü-li korlátozó intézkedések, illetve a lakossági fűtést szabályozó intézkedések jelenthetnek hosszú távú megoldást.

A levegő-szennyezettség állapotát mérő immissziós mérőállomáso-kat a környezetvédelmi, ter-mészetvédelmi és vízügyi felügyelőségek üzemeltetik. Felügyelőségünk az illeté-kességi területén (B.- A.- Z. és Heves megyében) ösz-szesen 10 mérőállomást üzemeltet. A jogszabályi előírás szerint minden túllé-pési esetben azonnal érte-síteni kell az érintett önkor-mányzatokat.

Ennek érdekében megke-

restük a monitorállomás telepítési helyén illetékes polgármesteri hivatalokat, hogy egy olyan kapcsolat-tartó személyt jelöljenek ki, aki jogosult a polgármes-ter tájékoztatására ill. a szükséges intézkedések meg-tételére, valamint a hétvégeken is elérhető.

A feladat ellátásához a felügyelőségünk segítsé-get nyújtott az önkormányzatoknak azzal, hogy ren-delkezésre bocsátotta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztató mintalevelét. Emellett hely-színi egyeztető tárgyalásokat kezdeményeztünk az ellátandó feladatok tisztázására.

Tájékoztatót adtunk továbbá az alábbi hasznos internet címeken található információkról, így:

- a http://www.kvvm.hu/olm/ honlapon folyama-tosan figyelemmel kísérhető a légszennyezettségi adatok alakulása,

- a http://www.met.hu/omsz.php honlap tartal-mazza az aktuális meteorológiai adatokat és az elő-rejelzést,

- a http://efrirk.antsz.hu/oki/levego/terkep.htm l honlap elemzi az aktuális légszennyezettségi hely-zetet és tájékoztatást ad annak egészségügyi hatá-sairól.

A jogszabály hatályba lépését követően megvizs-gáltuk, hogy az illetékességi területen hány alkalom-mal lett volna szükség a tájékoztatásra ill. a riasztás-ra, amennyiben már ez év január elsejétől érvényben lettek volna a tájékoztatási és riasztási értékek.

Az összesítésből megállapítható, hogy a legtöbb intézkedést igénylő helyzet fűtési időszakra esik, tehát jelentős szerepet játszik kialakulásukban a lakossági kibocsátás (táblázat).

Célszerű tehát felhívni valamennyi önkormányzat figyelmét arra, hogy tájékoztatási és riasztási hely-zetekben csak jó minőségű tüzelőanyagot használ-janak és kerüljék a nyílt téri avar- és kerti hulladé-kok égetést.

Uramné Lantai Katalinosztályvezető

Magyarország - az Európai Unió nyolc másik tag-államával együtt - halasztást kért a kis méretű szálló porra (PM10) vonatkozó uniós légszennyezési határ-érték alkalmazására. A halasztási kérelemről, ame-lyet október végén nyújtott be Magyarország Brüsz-szelnek, az Európai Bizottság még nem döntött.

2005. január elseje óta valamennyi tagországnak tartania kellene magát ahhoz, hogy a szállópor-szeny-nyezettség egy évben legfeljebb 35 napon halad-hatja meg az egészségügyi határértéket, mely napi átlagértékben köbméterenként 50 mikrogramm.

Magyarországon évente 120-150 napon mérnek egyes monitorállomások az egészségügyi határérté-ket meghaladó szállópor szennyezést. A napi átlag-értékben a köbméterenkénti 50 mikrogrammra vonatkozó előírást eddig egyetlen tagállam sem

volt képes teljesíteni, s ezt jelezték is a bizottságnak. Brüsszel ezért jogsértési eljárást indíthatott volna, de elfogadta, hogy a tagországok fontos intézkedé-seket tettek a levegő minőségének javításáért. Az EU új levegőminőségi irányelve szerint, amely idén júniusban lépett hatályba, a tagállamok haladékot kérhetnek a határérték alkalmazására 2011 júniu-sáig olyan, különösen szennyezett területeken, ahol komoly intézkedéseket terveznek a levegőminőség javítására, s ezzel az átmeneti időszak végére telje-síthetik a határértéket.

A kérelem benyújtásának feltétele volt, hogy a tag-állam csatolja az átmeneti időre kidolgozott intéz-kedési programokat. Magyarország Budapest és környéke, Győr-Mosonmagyaróvár, Komárom-Tata-bánya-Esztergom, Dunaújváros környéke, Pécs kör-

nyéke, a Sajó völgye, Debrecen környéke, Ajka, Nyír-egyháza, Sopron és Szeged zónákra kért felmentést a szállópor-határérték alkalmazása alól.

Az ipari szennyezőanyag kibocsátásánál Magyar-ország teljesíti a követelményeket. A haladék kérésé-re a közlekedés és a lakossági fűtés okozta szennye-zés miatt volt szükség. Az intézkedési programokban egyebek között infrastrukturális beruházások szere-pelnek: elkerülő utak építése olyan településeknél, ahol az átmenő forgalom jelentősen növeli a levegő-be kerülő szennyezőanyag mennyiségét, továbbá a tömegközlekedés fejlesztése, a közlekedést a telepü-léseken belül korlátozó intézkedések, illetve a távfű-tés (kiépítésének, fennmaradásának) ösztönzése ott, ahol a hagyományos fűtésmódok vagy azok visszaál-lításának következményei terhelik a környezetet.

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER ÚJ KÖR-KÉP • 2008. OKTÓBER11

DERÉKBA TÖRT, TÖVESTŐL KIFORDULT FÁK

Hatalmas vihar tombolt október 31-én a Bükk tér-ségében, mely 15óra 30 perc és 15 óra 45 perc között érte el a Bükk hegységet. A szél Bánkút környezetétől (Nagyvisnyó községhatár) kiindulva ÉK-i irányban kb. 5,8 km hosszban 150-200 m-es sávban haladt, mint-egy 80-90 hektár területet érintett, helyenként min-den útjába eső fát kidöntött, vagy kitört, máshol csak részleges károkat okozott. Mai ismereteink szerint ez az Egererdő Zrt. Szilvásváradi Erdészeténél mint-egy 1 000 m3, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő erdőben mintegy 50 m3, az Északerdő Zrt. Lillafüredi Erdészeti Igazgatósága által kezelt erdőkben mintegy 5 000 m3, az Északer-dő Zrt. Keletbükki Erdészeti Igazgatósága által kezelt erdőkben mintegy 18 000 m3 fát döntött, vagy tört ki a szél, ez utóbbi több mint a Keletbükki Erdészeti Igazgatóság teljes évi fakitermelése.

Bánkút és a Látó-kő között védett, ezután fokozot-tan védett, majd ismét védett természeti területet érintett a vihar, főleg bükkösöket, kevés fenyvest.

A szél erejére jellemző, hogy a fák jelentős részét nem a megszokott módon, a tányérgyökérzetet a földből kifordítva döntötte ki, hanem derékba törte őket. Nehéz elképzelni, milyen erők szükségesek ahhoz, hogy több száz egészséges, esetenként 50-60 cm átmérőjű bükkfa derékban eltörjön.

A kidőlt és kitörött faanyag kitermelését, elszállí-tását az érintett erdészetek, illetve Igazgatóságunk is megkezdte, a munkálatok engedélyezéséhez a ter-mészetvédelmi hatóság részére adott szakvélemé-nyünkben a következő szempontokat mérlegeltük:

A széldöntés természetes esemény az erdők éle-tében, a természetes szerkezetű mérsékelt övi lomb-erdők, különösen a bükkösök természetes erdődina-mikájának egyik lényeges mozgatórugója. Általában a mostaninál jóval kisebb területet szokott egyszerre érinteni, de alapvetően természetes jelenség. Klasz-szikus rezervátumokban, őserdőkben semmiféle beavatkozásra nem volna szükség. A Bükki Nemzeti Parkban viszont számottevő erdőgazdálkodási tevé-kenység folyik, tekintettel kell lennünk erre, ehhez

kapcsolódóan az erdőtörvény vonatkozó előírásaira, továbbá a jelentős sport és turisztikai tevékenység-re is. Ennek megfelelően négy csoportra osztottuk az erdőket, attól függően, hogy a természetvédelmi szempontokon kívül milyen mértékben kell az egyéb célokat is figyelembe vennünk.

1. Védett területen, a sport, turisztikai rendelteté-sű erdőkben (ez jellemzően a bánkúti sípálya környe-zetét jelenti) minden kidőlt, kitört fát, facsonkot ösz-szegyűjt az erdőgazdálkodó, az akadálymentes terep biztosítása érdekében.

2. A többi védett területen, az erdőgazdálkodás alá vont erdőkben a kidőlt, kitörött fák, és a facson-kok egy részének, mintegy 10 %-ának a visszaha-gyását kezdeményeztük. Erdeinkben ugyanis, a több évszázados erdőgazdálkodási tevékenység következ-tében napjainkban alig akad holt (álló, illetve fekvő, száraz, korhadó) fa. A hazánk természetes növény-takaróját alkotó mérsékelt övi lomberdőkben termé-szetes viszonyok között az összes faanyag 30 %-a is lenne a korhadás különböző fázisában leledző, szá-raz fa. Eltekintve attól, hogy számos védett, fokozot-

tan védett élőlény kizárólagos lakhelyéül és táplá-lékául szolgál, mára az is tudható, hogy bonyolult ökológiai láncolatok révén az erdő általános egész-ségi állapotát is befolyásolja, az „erdő immunrend-szerének” lényeges eleme a holtfa. Ezért nyilvánvaló természetvédelmi törekvés védett területen a holtfa arányának növelése.

3. Fokozottan védett, de erdőgazdálkodás alá vont erdőkben több, mintegy 15%-nyi fa, facsonk visszahagyását kezdeményeztük.

4. Két olyan erdőrészletet is érintett a széldöntés, melyek faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód-ban, teljes gazdasági korlátozás alatt állnak. Mind-két esetben viszonylag kicsi az érintett terület, 0,5 hektár összefüggő területnagyság alatt marad. Ezek-ben az erdőrészletekben szeretnénk elérni, a mester-séges beavatkozás kizárását, az erdők regenerálódá-sát kizárólag a természetes folyamatokra bízni.

Szabó Szilárdosztályvezető

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

KÖNYVÚJDONSÁGA SUBA-LYUK BARLANG Neandervölgyi ősember a Bükkben A közelmúltban tanulmánykötet jelent meg „A

Suba-lyuk barlang” címmel, „Neander-völgyi ősember a Bükkben” alcím-mel a Bükki Nem-zeti Park Igazgató-ság kiadásában.

A tudományos alapossággal szer-kesztett, rendkí-vül igényes, míves könyv Csiffáry Ger-gely, Gyenis Gyula,

Hevesi Attila, Kordos László, Mester Zsolt, Pelikán Pál, Regős József, Ringer Árpád, Székely Kinga, Vörös István és a szerkesztő, Baráz Csaba szerzők tanulmá-nyait rendezi kötetbe.

A könyvet Duska Józsefnek, a Bükki Nemzeti Park igazgatójának a könyvhöz írott előszavával ajánljuk mind a szaktudományok (a geológia, a geomorfoló-gia, a paleontológia, az antropológia és a régészet) iránt, mind pedig a barlang feltárásának társadalmi háttere iránt érdeklődőknek a figyelmébe.

„A Bükkben rendkívül nagy számban találunk leletanyagban gazdag őskőkori lelőhelyként számon tartott barlangot. A bükki ősemberkutatás 1906. novemberében indult el, amikor Kadić Ottokár meg-kezdte a Szeleta-barlang feltárását, negyed évszá-

zad múltán pedig egy másik bükki barlangból az ősember csontmaradványai is előkerültek. A Hór-völgy elején lévő Suba-lyukból a Moustérien-kultúra kőeszközei, 1932. április 27-én – a 71-61 ezer évvel ezelőtt lerakódott rétegből – pedig a híres nean-dervölgyi ősemberleletek csontmaradványai kerül-tek elő. A Dancza János és Kadić Ottokár nevével fémjelzett ásatásra a Bükki Nemzeti Park Igazgató-ság – a cserépfalui önkormányzattal közös szerezés-ben – 2007. május 11-12-én tudományos emlékülés keretében emlékezett meg. A 220 oldalas kötet a tanácskozás előadásainak anyagát, valamint az idő-közben ismertté vált dokumentumokat, az ásatáso-kon készült eredeti fényképfelvételeket (Kovács József 58 felvételből álló hagyatékát), továbbá a korabeli sajtóhíradásokat – és az azok nyomán kialakult polé-miát – tárja a nagyközönség elé.”

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI,TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA

SZERKESZTŐSÉG: MISKOLC, MINDSZENT TÉR 4. • TELEFON: 46/517-300FŐSZERKESZTŐ: SALLAI FERENC • FELELŐS KIADÓ: PINTÉR ISTVÁN

stb. mérésére, a megváltozott vízminőség előrejel-zésére. Ha bármely paraméter meghaladja a meg-engedett értéket, a monitoring rendszer azonnal riaszt. Ekkor a kút azonnal kizárásra kerül, ezért az ivóvízhálózatba nem kerülhet be a természet-ben található, esetlegesen szennyezett nyersvíz. A szakemberek által megtett intézkedések garan-tálják, hogy újabb vízfertőzés nem fordulhat elő Miskolcon. A társaságnak jelenleg négy, fejlesztés-re vonatkozó érvényes pályázata van. Az egyik az ivóvízhálózat rekonstrukciójára, víztároló meden-ce, távfelügyeleti rendszer kiépítésére vonatkozik a keleti városrészben. A második a szennyvízcsa-tornával ellátatlan utcák csatornázására, illetve a szennyvíztelep III. tisztítási fokozat és iszaprothasz-tó mű tervezésére, kivitelezésére vonatkozik. A har-madik a 293 négyzetkilométernyi vízbázis-védelmi terület felülvizsgálatára, a védőidom-meghatáro-zásra és a vízbázis-védelemre. A negyedik a legje-lentősebb, pedig a tapolcai vízmű víztisztítójának megépítése.

Balog Ákos, a Miskolci Öko-Kör ügyvezető elnö-ke elmondta, a jövőben is folytatják a rendszeres ellenőrzéseket, és mintavételeket, mert a folyama-tos jelenlét és vizsgálatok a megelőzést és a vízzel kapcsolatos közgondolkodás megváltozását szol-gálják.

A MEXIKÓI-PATAKOT TISZTÍTOTTÁKAz elmúlt évi akció után idén is folytatták a Miskolci Öko-Kör és MIVÍZ Kft. szak-emberei a miskolci karsztvízbázis védel-mében végzett munkát Bükkszentlászlón. November 21-én újabb takarítási akciót szerveztek a Mexikó-patak mentén, mely-be most már az edelényi Izsó Miklós Gimnázium természetvédelem szakos tanu-lói is bekapcsolódtak.

Az emlékezetes 2006-ban történt miskolci ivó-vízfertőzést követően a tényfeltáró vizsgálatok meg állapították, hogy a nyár elején lezúdult rendkívü-li csapadékvíz a bükki karsztfelszínen illegálisan elhelyezett hulladékból szennyező anyagot mosott a kasztvízbe. Ekkor (több más szennyezési lehető-ség mellett) Miskolcon Bükkszentlászló városrész is, mint potenciális szennyező forrás került a látótérbe. A helyszíni vizsgálatok és mérések alapján kiderült, a lakosság egy része szemétlerakónak és szennyvíz befogadónak használta a patak belterületi szaka-szát. Több takarítási akció, lakossági tájékoztató és fórum is volt a témában, melynek eredményeként a patakmeder rendezett és tiszta lett, és a vízmi-nőség is helyreállt.

A Miskolci ÖKO-KÖR munkatársai idén újabb mintákat vettek a vízből és megvizsgálták. A szep-

temberi vizsgálat még rendezett patakmedert és jó vízminőséget talált. Azonban a novemberi hideg beköszöntével a patakban ismét megjelent a fűrész-por és a hamu, ugyanis sokan visszatértek a hagyo-mányos fűtéshez. A másik probléma, amivel szembe-sültek a szakemberek, hogy a Mexikó-patak település alatti szakaszán illegális szemétlerakót találtak, amelyről nem állapítható meg, hogy ki, vagy kik helyezték el ott a szemetüket. Amellett, hogy a sze-méttel teli zsákok, az eldobott használati tárgyak, az ottfelejtett autógumik látványnak sem szépek, a váratlanul lezúduló, nagy mennyiségű csapadék ese-tén újabb veszélyt jelenthetnek a karsztra.

Ezért a MIVÍZ Kft. és a Miskolci Öko-Kör ismét ösz-szefogott, ezúttal kiegészülve az edelényi Izsó Miklós Gimnázium környezetvédelem szakos diákjaival, és a Városgazda Kht. támogatásával november 21-én takarítási akciót szerveztek, melynek során a hulla-dékot összeszedték és elszállították.

A vízszolgáltató MIVÍZ Kft. az ilyen akciók mellet egyéb műszaki intézkedéseket is tett a 2006. évihez hasonló eset megismétlődésének elkerülése érdeké-ben. Már 2006-2007. években a teljes karsztbázisra vonatkozóan kiépítették a monitoring-rendszert. A rendszer folyamatosan végez ellenőrző méréseket, képes zavarosság, oldott szerves anyag, pH-érték,