minél többen menjünk el választani!

1
Az a helyzet, hogy már nagyon unom a magyaror- szági politikát, de sajnos nem tudok megszabadul- ni tõle, az internet olyan, mint az alkohol, vagy a ni- kotin: ha már egyszer hozzászokik az ember, nehéz lemondani róla. Akármi mást keresgélek az interneten, elõbb- utóbb a magyar napi poli- tikai kérdések kerülnek elõtérbe, nem szeretem ezt a helyzetet, mert kép- telen vagyok az áldatlan vitáktól megszabadulni, bár tudom, hogy a követ- kezõ hetekben sem lesz könnyebb, sõt talán még nehezebb lesz elfordulni a politikától. Április 6-a után véget ér majd a nagy izgalom, az Or- bán-kormány remélhetõleg ismét nyeregbe jut, a ballib ellenzéki politikusok pedig a továbbiakban beszélhet- nek, amit akarnak. Ha jól számolom, már kevesebb, mint két hónapot kell szen- vednem, bár tudom, az utolsó hetekre is jut majd meglepetés, de Orbán Vik- tor okosan el tud kerülni minden nyilvános vitát, és kizárólag a saját és a kor- mány programját viszi a vá- lasztók elé. Nagyon fontos, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában élõ magyar ál- lampolgárok részt vegye- nek ezen a választáson, ehhez pedig regisztrálni kell, de ez ideig ezt na- gyon kevesen tették meg. A Nemzeti Választási Iro- da több mint kétszázezer levelet küldött külföldön élõ honfitársaknak, hogy könnyebbé tegyék szá- mukra a regisztrálást. Azok, mint jómagam, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel – néhány hónappal ezelõtt le- mondtam róla és külföldi- ként regisztráltam –, levél- ben tudnak szavazni. Akik külföldön élnek, dolgoz- nak, de van magyar lakcím- kártyájuk, azok a fõkonzu- látuson, vagy egy arra kije- lölt helyen, talán egy sport- csarnokban, személyesen adhatják le a szavazatukat. Ez Angliában és Németor- szágban, ahol sok magyar él, a távolságok miatt meg- nehezíti a részvételt, de le- het élni a joggal, a lehetõ- séggel. Amikor legutóbb cikket írtam errõl a témáról, az Egyesült Államokból 463- an regisztráltak, amely nagyon kevés a millió fe- letti létszámhoz képest. Kanada sem áll jobban, borzasztóan kevesen va- gyunk, akik szavazni fo- gunk. Emlékszem, évekkel ez- elõtt a chicagói litván tiszte- letbeli konzult kérdeztem, hogy a környéken élõ több mint kétszázezer litvánból hányan szavaztak azon a választáson, amelyen egy chicagói honfitársukat vá- lasztották Litvánia köztár- sasági elnökének. A felelet az volt: jobb, ha nem kérdezel ilyene- ket, ugyanis szégyellte az alacsony létszámot. Pedig a chicagói litvánok, aki zömmel a város deli ré- szén laktak, jóval szerve- zettebbek voltak, mint mi, magyarok. Volt azonban egy másik chicagói példám is, ami- kor Irakban elõször tartot- tak szabad választásokat. Az USA-ban élõ iraki ál- lampolgárok, mint most a magyarok, szintén szava- zati jogot kaptak. Chicago volt az egyik választási központ, talán éppen az egyetlen, és emlékszem, mindkét chicagói napilap, a Chicago Tribune és a Chicago Sun-Times hosz- szú cikkekben számolt be a messzi távolról, Colora- do, Nebraska, Iowa álla- mokból, sõt messzebbrõl, például Kaliforniából, Ore- gonból és Idahoból érke- zett szavazókról. Egész családok jöttek, kocsiba zsúfolva, csak azért, hogy életükben elõ- ször szabadon leadhassák a voksaikat arra, akire akarják. Elõtte, Szaddám Huszein uralma alatt szó sem lehetett ilyesmirõl. Nekünk sem adatott meg a lehetõség a Kádár-rezsim alatt, de most végre jogot nyertünk, és természete- sen bosszant, hogy legtöb- ben nem élnek vele. Ezért kellene regisztrálni mind- azoknak, akiknek számít valamit a magyarságuk. Persze beszélhetek, és írhatom a cikkeket, úgy lá- tom, hogy szégyentelje- sen kevesen leszünk észak-amerikai magyarok, akik részt vállalnak a szü- lõhaza jövõjérõl folytató- dó küzdelemben. Pedig a választóvonal a két világnézetet képviselõ nagyobb pártcsoportosulás között nem is lehetne éle- sebb. Az egyik oldalon áll a nemzeti, keresztény szelle- miségû Fidesz-KDNP kor- mánypárt, a másik oldalon pedig a szocialista-liberális, minden magyar értéket sár- ba tipró, bukott politiku- sukból álló társaság. Gyurcsány Ferenc, köz- utálatnak örvendõ egykori kormányfõ február 15-én, szombaton mondta évér- tékelõ beszédét, amelyben durva szavakat használt a jelenlegi miniszterelnök- kel szemben. A beszéd a híres komikus Hofit juttat- ta a hallgatók eszébe, azonban itt nem egy zse- niális humorista állt a hallgatók elõtt, hanem egy bohóckodó bukott politi- kus, aki mintegy az utolsó szalmaszálba kapaszkod- va próbálja megmérettetni magát. A beszéd végén az emelvényre feljöttek az egyesült baloldali pártok vezetõi, már csak az hi- ányzott, hogy ismét az In- ternacionálét énekeljék, mint tették öt évvel ez- elõtt, ezúttal azonban meggondolták magukat, és a Himnusz következett. Azt hiszem, a gazdag, milliomos, milliárdos ballib politikusok tanultak a 2009 tavaszán történt fiaskóból, a Himnusz jobban illett az elegáns hotel nagytermét félig megtöltõ, valamint a tévénézõ közönséghez, mint az „éhes proletárt” idézõ Internacionálé. Érdekesnek találtam, hogy az évértékelõ beszé- det Gyurcsány Ferenc tar- totta, nem pedig Mesterházy Attila, a hiva- talos miniszterelnök-je- lölt. Ez a politikai szakér- tõk számára azt mutatja, hogy Gyurcsány az igazi ballib-irányító, Bajnai, Mesterházy és Fodor csak kellékek a játszmában, igaz, az utóbbi három po- litikus nincs megáldva igazi népszónoki tehet- séggel, ami a bukott mi- niszterelnökre jellemzõ. A múlt század elején a néptribun szót használták a gesztikulálva hadonászó politikus szónokokra. Két- ségtelen, hogy Gyurcsány jó szónok, bár ez a hazug- ságokkal és ócska viccek- kel teletûzdelt beszéd in- kább egy stand-up komi- kushoz illett volna, nem pedig egy komoly politi- kushoz. Gyurcsány szerintem már csak egy politikailag lerágott csont, bukott poli- tikus, aki nem adja fel a küzdelmet a kitûzött cél- jáért. A beszéd egyértel- mûen kifejezte, hogy is- mét a miniszterelnöki po- zíciót célozta meg, igaz nem most, hanem már 2018-ra gondol. Az interneten egyéb- ként megtalálható min- den pozitív és negatív, Gyurcsányra vonatkozó információ, csak be kell ütni a nevét a Google-ba, és voilá: elénk varázsoló- dik az élete. Egyszerû szoba-konyhás lakásból induló fiatalember, a csó- jelzõt is idetehettem volna, majd pártkapcso- latai révén a rendszervál- tás utáni években egyha- mar milliomossá, sõt mil- liárdossá vált, és sikeres üzletember lett. Gyurcsány 2002-ben már Magyarország 50. leg- gazdagabb embere, amikor 2004-ben ügyes taktikus politikai húzással sikerült kierõszakolnia Medgyessy Péter miniszterelnök le- mondását, az MSZP-SZDSZ koalíció õt bízta meg a mi- niszterelnöki poszttal. Kez- deti népszerûsége 2009 ta- vaszára 18%-ra zuhant, ezért azután átadta a kor- mány vezetését Bajnai Gor- donnak. Ekkoriban kérdezték az újságírók Medgyessy Pá- ter miniszterelnököt, hogy mondjon véleményt Gyurcsány hihetetlenül gyors meggazdagodásáról. Medgyessy kijelentette, szerinte lehetséges, hogy a gazdagodás jogilag nem támadható, azonban mo- rálisan nem védhetõ. Ké- sõbb kiderült, az ügyész- ség nem tudta bíróság elé vinni a kérdést, miután az ügy elévült. Egy másik, nehezen magyarázható és szerin- tem kivédhetetlen vád, hogy Gyurcsány a család- jával egy gazdag zsidó fa- míliától elkommunizált rózsadombi villában él. A zsidó család villáját elõ- ször a nyilas hatalom vette el, majd a háború után a Rákosi-rendszer. Késõbb a Kádár-rezsim Apró Antal kommunista vezetõnek adományozta az értékes villát. Évekkel azután Apró unokája lett Gyurcsány harmadik fele- sége, így most õk gondoz- zák az egykori gazdag csa- lád elkonfiskált villáját. Úgy látszik, Gyurcsány számára nem jelent prob- lémát egy zsidótól elvett villában élni. Jogilag ez is bizonyára rendben van, de aki folyamatosan náciz- za azt az Orbánt, aki egy 1980-as években épült svábhegyi házban lakik családjával, annak magá- ba kellene szállnia, vajon mit gondolnak az embe- rek a semmibõl egyszeri- ben milliárdossá vált poli- tikus vagyonáról. Igaz lehet, amit Medgyessy Péter annak idején mondott, lehet, hogy jogilag rendben van- nak a dolgok, de moráli- san semmiképp! Érdekes, hogy Mesterházy Attila még nem szólat meg, bár köz- tudott, hogy míg Ameriká- ban járt, pártjának alelnö- ke, Simon Gábor botrá- nyos pénzügye került nyilvánosságra. Február 4- én a Magyar Nemzet napi- lapban megjelent cikkben arról olvashattunk, hogy az MSZP második embere egy ausztriai bankban ne- gyedmilliárd forint értékû valutát – eurót és dollárt – helyezett el a szerény kép- viselõi fizetésébõl. Mesterházy Attilának alig volt ideje lélegzetet venni; amikor kilépett a repülõbõl, rögtön riporte- rek vették körül. Zárójel- ben mondom, miután ol- KÖZÉLET – 9. oldal 2014. március 1. – 9. szám – AMERIKAI KRÓNIKA Harmath István Minél többen menjünk el választani! vastam, hogy Mesterházy New Yorkban magyar ve- zetõkkel is tárgyalt, érde- kelne, hogy kivel és mirõl folyt a beszélgetés. Simont egyébként rög- tön kizárták a pártból, ahol a második helyet fog- lalta el, de arról nem szólt senki, hogy honnan szár- mazott a pénz, és fizetett- e jövedelmi adót utána az alelnök. Felháborító volt nézni, ahogy Simon kerül- te a riportereket, az újság- íróknak sem nyilatkozott. Komikus volt, ahogy Si- mon a tévé riporterei elõl bujkált és menekült. Kicsit a Laurel and Hardy – Stan és Pan – filmekre emlékez- tetett a jelenet, bár amikor egy hatalomra éhes párt vezetõje ilyen helyzetbe kerül, az nem nevetséges, hanem katasztrófa a párt- társai számára. Magyarországon jelenleg mindenki arra kíváncsi, hogy miként szerzett cca. 250 millió forint értékû va- lutát egy pártmunkás. Ké- sõbb, már az ügyészségi nyomozás során újabb kí- nos részletek láttak napvilá- got. Simon Gábor éveken keresztül nemcsak a va- gyonnyilatkozatából felej- tette ki az ausztriai bank- ban rejtett negyedmilliár- dot, de adót sem fizetett utá- na. Kellemetlen az ügy, nemcsak a szocialistáknak, hanem az egész baloldali összefogás számára, hiszen a kifejezetten újgazdag poli- tikusok fõként közöttük ta- lálhatók. Amikor az e heti írásom végére értem, ígérem hogy ezzel befejezem az USA-ban, Kanadában élõ honfitársaim molesztálá- sát. A választási regisztrá- lásra még van idõ! Egyébként ennek a feb- ruár 17-i napnak számom- ra fontosabb jelentõsége az, hogy 56 évvel ezelõtt, Kanada legnyugatibb, Bri- tish Columbia nevû tarto- mányában házasságot kö- töttem egy Galkó Ilona ne- vû csinos, ifjú hölggyel. Ezen a napon az 56-os számnak kettõs értéke is lett számunkra, hiszen mindketten az '56-os for- radalom után hagytuk el szülõhazánkat. Regisztráljon mielõbb! Gyurcsány Ferenc: hogyan lett a „csóró” gyerekbõl milliárdos? Simon Gábor, az MSZP (volt) alelnöke még nem adott számot a 250 millió forintjáról Filmvetítések a Székely Szabadság Napja alkalmából Üzenet haza – Kanadából! Lélekben együtt vonu- lunk az egykori székely fõváros utcáin hömpölygõ magyarokkal, megrendül- ten emlékezve a kommu- nizmus áldozataira épp úgy, mint az 1854. márci- us 10-én a marosvásárhe- lyi Postaréten kivégzett Bágyi Török János, Martonosi Gálfi Mihály és Nagyváradi Horváth Ká- roly, valamint az április 19-én Sepsiszentgyörgyön kivégzett Bartalis István és Váradi József székely vértanúkra. Ezen a napon tisztelettel gondolunk sokat szenve- dett papjainkra, köztük Is- ten szolgája Márton Áron püspökre, akik Isten segít- ségével vívták emberfeletti harcukat, példát mutatva bátorságból és hûségbõl az utókornak, hogy a nemzeti kisebbségbe kényszerített magyarságnak emberhez méltó élete és szabadsága legyen. Az összmagyarság szá- mára a Székely Szabadság Napja nemcsak a közös emlékezés, hanem az ösz- szetartozás napja is. Füg- getlenül attól, hogy a Kár- pát-medence melyik sar- kában ringatták bölcsõn- ket, ezzel a rendezvényso- rozattal egységesen kíván- juk kifejezni a nemzeti önrendelkezés és a Szé- kelyföld területi autonómi- ája melletti kiállásunkat. A filmvetítés helyszí- nei. 2014. március 2., va- sárnap, Toronto: 1:30 óra- kor, a Szent Erzsébet Templom halljában, 432 Sheppard Ave. East. 2014. március 7., péntek, Camb- ridge, ON: 19 órakor, Kos- suth Ház, 979 Kossuth Road. 2014. március 8., szombat, Ottawa: 18:00 órakor, Magyar Ház, 43 Capital Dr. 2014. március 9., vasárnap, Montreal: 11:30 órakor, Magyarok Nagyasszonya Plébánia, 90 rue Guizot Ouest. Ezeken rendezvénye- ken jelen lesznek a Kalei- doszkóp Hagyományõrzõ Klub meghívottjai: dr. Vencser László atya, az Ausztriai Idegennyelvû Pasztoráció országos igaz- gatója, akit Márton Áron szentelt pappá; Varga Gabriella budapesti író, a Jakab Antal Keresztény- kör alapító elnöke. A filmvetítés-sorozat to- vábbi állomásai. Calgary, AB: 2014. március 2., 12 óra, Szent Erzsébet Katoli- kus Templom. 2014. már- cius 8-9.: Windsor, ON, Edmonton, AB, Letbridge, AB, Kelowna, BC, Vancou- ver, BC, Victoria, BC. Dancs Rózsa A KMOSZ kulturális alelnöke A Kaleidoszkóp Hagyományõrzõ Klub elnöke Március 10-e a Székely Szabadság Napja! E nap elõ- estéjén a Kanadai Magyarok Országos Szövetségé- nek szervezésében Kanada-szerte levetítik a Szigo- rúan ellenõrzött életek címû dokumentumfilmet, amikor kegyelettel fejet hajtunk mindazok emléke elõtt, akik életükkel fizettek Petõfi csodálatos álmá- nak, a világszabadságnak a megvalósulásáért. Hirdessen a nyugati világ legnagyobb hetilapjában! A jól informált magyar a Kanadai Magyarságot olvassa!

Upload: arany-tibor

Post on 29-Nov-2014

134 views

Category:

News & Politics


3 download

DESCRIPTION

 

TRANSCRIPT

Page 1: Minél többen menjünk el választani!

Az a helyzet, hogy márnagyon unom a magyaror-szági politikát, de sajnosnem tudok megszabadul-ni tõle, az internet olyan,mint az alkohol, vagy a ni-kotin: ha már egyszerhozzászokik az ember,nehéz lemondani róla.Akármi mást keresgélekaz interneten, elõbb-utóbb a magyar napi poli-tikai kérdések kerülnekelõtérbe, nem szeretemezt a helyzetet, mert kép-telen vagyok az áldatlanvitáktól megszabadulni,bár tudom, hogy a követ-kezõ hetekben sem leszkönnyebb, sõt talán mégnehezebb lesz elfordulni apolitikától.

Április 6-a után véget érmajd a nagy izgalom, az Or-bán-kormány remélhetõlegismét nyeregbe jut, a ballibellenzéki politikusok pediga továbbiakban beszélhet-nek, amit akarnak. Ha jólszámolom, már kevesebb,mint két hónapot kell szen-vednem, bár tudom, azutolsó hetekre is jut majdmeglepetés, de Orbán Vik-tor okosan el tud kerülniminden nyilvános vitát, éskizárólag a saját és a kor-mány programját viszi a vá-lasztók elé.

Nagyon fontos, hogy azEgyesült Államokban ésKanadában élõ magyar ál-lampolgárok részt vegye-nek ezen a választáson,ehhez pedig regisztrálnikell, de ez ideig ezt na-gyon kevesen tették meg.A Nemzeti Választási Iro-da több mint kétszázezerlevelet küldött külföldönélõ honfitársaknak, hogykönnyebbé tegyék szá-mukra a regisztrálást.

Azok, mint jómagam,akik nem rendelkeznekmagyarországi lakcímmel –néhány hónappal ezelõtt le-mondtam róla és külföldi-ként regisztráltam –, levél-ben tudnak szavazni. Akikkülföldön élnek, dolgoz-nak, de van magyar lakcím-kártyájuk, azok a fõkonzu-látuson, vagy egy arra kije-lölt helyen, talán egy sport-csarnokban, személyesenadhatják le a szavazatukat.Ez Angliában és Németor-szágban, ahol sok magyarél, a távolságok miatt meg-nehezíti a részvételt, de le-het élni a joggal, a lehetõ-séggel.

Amikor legutóbb cikketírtam errõl a témáról, azEgyesült Államokból 463-an regisztráltak, amelynagyon kevés a millió fe-letti létszámhoz képest.Kanada sem áll jobban,borzasztóan kevesen va-gyunk, akik szavazni fo-gunk.

Emlékszem, évekkel ez-

elõtt a chicagói litván tiszte-letbeli konzult kérdeztem,hogy a környéken élõ többmint kétszázezer litvánbólhányan szavaztak azon aválasztáson, amelyen egychicagói honfitársukat vá-lasztották Litvánia köztár-sasági elnökének.

A felelet az volt: jobb,ha nem kérdezel ilyene-ket, ugyanis szégyellte azalacsony létszámot. Pediga chicagói litvánok, akizömmel a város deli ré-szén laktak, jóval szerve-zettebbek voltak, mint mi,magyarok.

Volt azonban egy másikchicagói példám is, ami-kor Irakban elõször tartot-tak szabad választásokat.Az USA-ban élõ iraki ál-lampolgárok, mint most amagyarok, szintén szava-zati jogot kaptak. Chicagovolt az egyik választásiközpont, talán éppen azegyetlen, és emlékszem,mindkét chicagói napilap,a Chicago Tribune és aChicago Sun-Times hosz-szú cikkekben számolt bea messzi távolról, Colora-do, Nebraska, Iowa álla-mokból, sõt messzebbrõl,például Kaliforniából, Ore-gonból és Idahoból érke-zett szavazókról.

Egész családok jöttek,kocsiba zsúfolva, csakazért, hogy életükben elõ-ször szabadon leadhassáka voksaikat arra, akireakarják. Elõtte, SzaddámHuszein uralma alatt szósem lehetett ilyesmirõl.Nekünk sem adatott mega lehetõség a Kádár-rezsimalatt, de most végre jogotnyertünk, és természete-sen bosszant, hogy legtöb-ben nem élnek vele. Ezértkellene regisztrálni mind-azoknak, akiknek számítvalamit a magyarságuk.

Persze beszélhetek, ésírhatom a cikkeket, úgy lá-tom, hogy szégyentelje-sen kevesen leszünkészak-amerikai magyarok,akik részt vállalnak a szü-lõhaza jövõjérõl folytató-dó küzdelemben.

Pedig a választóvonal akét világnézetet képviselõnagyobb pártcsoportosulásközött nem is lehetne éle-sebb. Az egyik oldalon áll anemzeti, keresztény szelle-miségû Fidesz-KDNP kor-mánypárt, a másik oldalonpedig a szocialista-liberális,minden magyar értéket sár-ba tipró, bukott politiku-sukból álló társaság.

Gyurcsány Ferenc, köz-utálatnak örvendõ egykorikormányfõ február 15-én,szombaton mondta évér-tékelõ beszédét, amelybendurva szavakat használt ajelenlegi miniszterelnök-kel szemben. A beszéd ahíres komikus Hofit juttat-ta a hallgatók eszébe,azonban itt nem egy zse-niális humorista állt ahallgatók elõtt, hanem egybohóckodó bukott politi-kus, aki mintegy az utolsószalmaszálba kapaszkod-va próbálja megmérettetnimagát.

A beszéd végén azemelvényre feljöttek azegyesült baloldali pártokvezetõi, már csak az hi-ányzott, hogy ismét az In-ternacionálét énekeljék,mint tették öt évvel ez-elõtt, ezúttal azonbanmeggondolták magukat,és a Himnusz következett.

Azt hiszem, a gazdag,milliomos, milliárdos ballibpolitikusok tanultak a 2009tavaszán történt fiaskóból,a Himnusz jobban illett azelegáns hotel nagytermétfélig megtöltõ, valamint atévénézõ közönséghez,mint az „éhes proletárt”idézõ Internacionálé.

Érdekesnek találtam,hogy az évértékelõ beszé-det Gyurcsány Ferenc tar-totta, nem pedigMesterházy Attila, a hiva-talos miniszterelnök-je-lölt. Ez a politikai szakér-tõk számára azt mutatja,hogy Gyurcsány az igaziballib-irányító, Bajnai,Mesterházy és Fodor csakkellékek a játszmában,igaz, az utóbbi három po-litikus nincs megáldvaigazi népszónoki tehet-séggel, ami a bukott mi-niszterelnökre jellemzõ.

A múlt század elején anéptribun szót használtáka gesztikulálva hadonászópolitikus szónokokra. Két-

ségtelen, hogy Gyurcsányjó szónok, bár ez a hazug-ságokkal és ócska viccek-kel teletûzdelt beszéd in-kább egy stand-up komi-kushoz illett volna, nempedig egy komoly politi-kushoz.

Gyurcsány szerintemmár csak egy politikailaglerágott csont, bukott poli-tikus, aki nem adja fel aküzdelmet a kitûzött cél-jáért. A beszéd egyértel-mûen kifejezte, hogy is-mét a miniszterelnöki po-zíciót célozta meg, igaznem most, hanem már2018-ra gondol.

Az interneten egyéb-ként megtalálható min-den pozitív és negatív,Gyurcsányra vonatkozóinformáció, csak be kellütni a nevét a Google-ba,és voilá: elénk varázsoló-dik az élete. Egyszerûszoba-konyhás lakásbólinduló fiatalember, a csó-ró jelzõt is idetehettemvolna, majd pártkapcso-latai révén a rendszervál-tás utáni években egyha-mar milliomossá, sõt mil-liárdossá vált, és sikeresüzletember lett.

Gyurcsány 2002-benmár Magyarország 50. leg-gazdagabb embere, amikor2004-ben ügyes taktikuspolitikai húzással sikerültkierõszakolnia MedgyessyPéter miniszterelnök le-mondását, az MSZP-SZDSZkoalíció õt bízta meg a mi-niszterelnöki poszttal. Kez-deti népszerûsége 2009 ta-vaszára 18%-ra zuhant,ezért azután átadta a kor-mány vezetését Bajnai Gor-donnak.

Ekkoriban kérdezték azújságírók Medgyessy Pá-ter miniszterelnököt, hogymondjon véleménytGyurcsány hihetetlenülgyors meggazdagodásáról.Medgyessy kijelentette,szerinte lehetséges, hogya gazdagodás jogilag nemtámadható, azonban mo-rálisan nem védhetõ. Ké-sõbb kiderült, az ügyész-ség nem tudta bíróság elévinni a kérdést, miután azügy elévült.

Egy másik, nehezenmagyarázható és szerin-tem kivédhetetlen vád,hogy Gyurcsány a család-jával egy gazdag zsidó fa-míliától elkommunizáltrózsadombi villában él. Azsidó család villáját elõ-ször a nyilas hatalom vetteel, majd a háború után aRákosi-rendszer.

Késõbb a Kádár-rezsimApró Antal kommunistavezetõnek adományoztaaz értékes villát. Évekkelazután Apró unokája lettGyurcsány harmadik fele-sége, így most õk gondoz-zák az egykori gazdag csa-lád elkonfiskált villáját.

Úgy látszik, Gyurcsányszámára nem jelent prob-lémát egy zsidótól elvettvillában élni. Jogilag ez isbizonyára rendben van,de aki folyamatosan náciz-za azt az Orbánt, aki egy1980-as években épültsvábhegyi házban lakikcsaládjával, annak magá-ba kellene szállnia, vajonmit gondolnak az embe-rek a semmibõl egyszeri-ben milliárdossá vált poli-tikus vagyonáról.

Igaz lehet, amitMedgyessy Péter annakidején mondott, lehet,hogy jogilag rendben van-nak a dolgok, de moráli-san semmiképp!

Érdekes, hogyMesterházy Attila mégnem szólat meg, bár köz-tudott, hogy míg Ameriká-ban járt, pártjának alelnö-ke, Simon Gábor botrá-nyos pénzügye kerültnyilvánosságra. Február 4-én a Magyar Nemzet napi-lapban megjelent cikkbenarról olvashattunk, hogyaz MSZP második embereegy ausztriai bankban ne-gyedmilliárd forint értékûvalutát – eurót és dollárt –helyezett el a szerény kép-viselõi fizetésébõl.

Mesterházy Attilánakalig volt ideje lélegzetetvenni; amikor kilépett arepülõbõl, rögtön riporte-rek vették körül. Zárójel-ben mondom, miután ol-

K Ö Z É L E T – 9. oldal2014. március 1. – 9. szám –

AMERIKAI KRÓNIKAHarmath István

Minél többen menjünk el választani!

vastam, hogy MesterházyNew Yorkban magyar ve-zetõkkel is tárgyalt, érde-kelne, hogy kivel és mirõlfolyt a beszélgetés.

Simont egyébként rög-tön kizárták a pártból,ahol a második helyet fog-lalta el, de arról nem szóltsenki, hogy honnan szár-mazott a pénz, és fizetett-e jövedelmi adót utána azalelnök. Felháborító voltnézni, ahogy Simon kerül-te a riportereket, az újság-íróknak sem nyilatkozott.

Komikus volt, ahogy Si-mon a tévé riporterei elõlbujkált és menekült. Kicsita Laurel and Hardy – Stanés Pan – filmekre emlékez-tetett a jelenet, bár amikoregy hatalomra éhes pártvezetõje ilyen helyzetbekerül, az nem nevetséges,

hanem katasztrófa a párt-társai számára.

Magyarországon jelenlegmindenki arra kíváncsi,hogy miként szerzett cca.250 millió forint értékû va-lutát egy pártmunkás. Ké-sõbb, már az ügyészséginyomozás során újabb kí-nos részletek láttak napvilá-

got. Simon Gábor évekenkeresztül nemcsak a va-gyonnyilatkozatából felej-tette ki az ausztriai bank-ban rejtett negyedmilliár-dot, de adót sem fizetett utá-na. Kellemetlen az ügy,nemcsak a szocialistáknak,hanem az egész baloldaliösszefogás számára, hiszena kifejezetten újgazdag poli-tikusok fõként közöttük ta-lálhatók.

Amikor az e heti írásomvégére értem, ígéremhogy ezzel befejezem azUSA-ban, Kanadában élõhonfitársaim molesztálá-sát. A választási regisztrá-lásra még van idõ!

Egyébként ennek a feb-ruár 17-i napnak számom-ra fontosabb jelentõségeaz, hogy 56 évvel ezelõtt,Kanada legnyugatibb, Bri-

tish Columbia nevû tarto-mányában házasságot kö-töttem egy Galkó Ilona ne-vû csinos, ifjú hölggyel.Ezen a napon az 56-osszámnak kettõs értéke islett számunkra, hiszenmindketten az '56-os for-radalom után hagytuk elszülõhazánkat.

Regisztráljon mielõbb!

Gyurcsány Ferenc: hogyan lett a „csóró” gyerekbõl milliárdos?

Simon Gábor, az MSZP (volt) alelnöke még nem adott számot a 250 millió forintjáról

Filmvetítések a Székely Szabadság Napja alkalmából

Üzenet haza – Kanadából!

Lélekben együtt vonu-lunk az egykori székelyfõváros utcáin hömpölygõmagyarokkal, megrendül-ten emlékezve a kommu-nizmus áldozataira éppúgy, mint az 1854. márci-us 10-én a marosvásárhe-lyi Postaréten kivégzettBágyi Török János,Martonosi Gálfi Mihály ésNagyváradi Horváth Ká-roly, valamint az április19-én Sepsiszentgyörgyönkivégzett Bartalis Istvánés Váradi József székelyvértanúkra.

Ezen a napon tisztelettelgondolunk sokat szenve-dett papjainkra, köztük Is-ten szolgája Márton Áronpüspökre, akik Isten segít-ségével vívták emberfelettiharcukat, példát mutatvabátorságból és hûségbõl azutókornak, hogy a nemzetikisebbségbe kényszerítettmagyarságnak emberhezméltó élete és szabadságalegyen.

Az összmagyarság szá-mára a Székely SzabadságNapja nemcsak a közösemlékezés, hanem az ösz-szetartozás napja is. Füg-getlenül attól, hogy a Kár-pát-medence melyik sar-kában ringatták bölcsõn-ket, ezzel a rendezvényso-rozattal egységesen kíván-juk kifejezni a nemzetiönrendelkezés és a Szé-kelyföld területi autonómi-ája melletti kiállásunkat.

A filmvetítés helyszí-nei. 2014. március 2., va-sárnap, Toronto: 1:30 óra-kor, a Szent ErzsébetTemplom halljában, 432Sheppard Ave. East. 2014.március 7., péntek, Camb-ridge, ON: 19 órakor, Kos-suth Ház, 979 KossuthRoad. 2014. március 8.,szombat, Ottawa: 18:00órakor, Magyar Ház, 43Capital Dr. 2014. március9., vasárnap, Montreal:11:30 órakor, MagyarokNagyasszonya Plébánia,90 rue Guizot Ouest.

Ezeken rendezvénye-ken jelen lesznek a Kalei-doszkóp HagyományõrzõKlub meghívottjai: dr.Vencser László atya, azAusztriai IdegennyelvûPasztoráció országos igaz-gatója, akit Márton Áronszentelt pappá; VargaGabriella budapesti író, aJakab Antal Keresztény-kör alapító elnöke.

A filmvetítés-sorozat to-vábbi állomásai. Calgary,AB: 2014. március 2., 12óra, Szent Erzsébet Katoli-kus Templom. 2014. már-cius 8-9.: Windsor, ON,Edmonton, AB, Letbridge,AB, Kelowna, BC, Vancou-ver, BC, Victoria, BC.

Dancs Rózsa

A KMOSZ kulturális alelnöke

A Kaleidoszkóp Hagyományõrzõ Klub

elnöke

Március 10-e a Székely Szabadság Napja! E nap elõ-estéjén a Kanadai Magyarok Országos Szövetségé-nek szervezésében Kanada-szerte levetítik a Szigo-rúan ellenõrzött életek címû dokumentumfilmet,amikor kegyelettel fejet hajtunk mindazok emlékeelõtt, akik életükkel fizettek Petõfi csodálatos álmá-nak, a világszabadságnak a megvalósulásáért.

Hirdessen a nyugati világ legnagyobb hetilapjában!

A jól informált magyar a Kanadai Magyarságot olvassa!