minőségbiztosítás és tanúsítás
DESCRIPTION
Minőségbiztosítás és tanúsítás. A minőségirányítási rendszerek jellemzői. Hogyan biztosíthatjuk a minőséget?. A folyamatok technológiájának szabályozásával Folyamat = a termelési – fogyasztási folyamat minden szakasza Szabályozni kell a folyamatok megfelelőségét - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Minőségbiztosítás és Minőségbiztosítás és tanúsítástanúsítás
A minőségirányítási rendszerek jellemzői
Hogyan biztosíthatjuk a minőséget?
A folyamatok technológiájának szabályozásával– Folyamat = a termelési – fogyasztási folyamat minden szakasza
Szabályozni kell a folyamatok megfelelőségét– Megfelelősség-a követelményrendszer előírása a bemenettől a
kimenetig
Szabályozási szintek Állami:
minőségügyi programok minőségügyi jogszabályok minőségügyi intézményrendszerek oktatás támogatása
Vállalati: minőségügyi rendszer kiépítése
A minőségkezelési eljárások fejlődése TEGNAP
– A vevők igénytelenebbek, kívánalmaik az árra, határidőre terjednek ki– A szabványok a KGST keretei között nem követik megfelelő ütemben a technikai
világszínvonalat, nincs sarkalló, előremutató szerepük– Némely termék „hiánycikk” jellegéből fakadóan a vevő örül, ha kap az igényelt
termékből
MA– A vevő számára a minőség vált elsődlegessé, maga mögé utasítva az árat is– Növekszik a konkurensek száma, mely versenyre sarkall– Az EN-szabványok bevezetésével Európa egységes műszaki alapokra helyezkedik, a
szabványok által diktált színvonal sok esetben ugrásszerűen megnő– A vevő nemcsak a termék műszaki paramétereinek vonatkozásában teszi magasra a
lécet, hanem kivitelét, csomagolását és a háttér szolgáltatások színvonalát is megköveteli
– Mindinkább előtérbe kerül a környezetbarát termék és technológia igénye
HOLNAP– Újabb és újabb szempontok, követelmények megjelenésével kell számolni– A termékminőség fokozásával együtt kell gazdaságosabbá tenni a gyártást– Egyre attraktívabb terméket követel a piaci verseny, ki kell találni a vevő látens
igényeit is– A környezetkímélő termék és technológia követelménnyé válik
A minőség-termelékenység dilemma megoldása a DEMING-féle láncreakció
Minőségjavítása
Csökkenő költség
Plusz munkaHibaKésés
GépkihasználásAnyaggazdálkodás
Javulótermelékenység
Bővülő piac
ÁrMinőség
A vállalkozás- fennmarad- növekszik
A minőséggel kapcsolatos tevékenységek ELLENŐRZÉS
– Azt vizsgáljuk, hogy a termék vagy szolgáltatás megfelel-e a követelményeknek– Végrehajtás: mérés, szemrevételezés, vizsgálat és az eredmények összehasonlítása az
előírt követelményekkel
MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS– Operatív módszerek és tevékenységek, melyek a minőségi követelmények teljesítését
szolgálják– A gyártási vagy szolgáltatási folyamat állandó megfigyelése, ellenőrzése és a minőség
kialakításának minden lépésében a nem kielégítő teljesítmény okainak kiküszöbölése
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS– A minőségügyi rendszeren belül alkalmazott (és igazolt) minden olyan tervezett és
rendszeres tevékenység, amely a megfelelő bizalmat hivatott kelteni arra, hogy a termék/szolgáltatás teljesíti a minőségi követelményeket
• BELSŐ: biztosítja a vezetőség számára az előállított termék megfelelőséget• KÜLSŐ: a vevő számára nyújt biztosítékot
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS:– A minőségbiztosításon (és a benne foglalt minőségszabályozáson) kívül kiterjed a
minőségtervezésre és a minőségfejlesztésre is
TQM– Irányítási koncepció, melynek középpontjában a minőség áll. A vállalat vezetését a
minőségorientált szemléletnek rendeli alá, a vállalat összes tagját bekapcsolja az irányításba és a vevő megelégedettségét próbálja megnyerni
A minőségirányítás elemei
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS
Az általános irányítási funkció része, amely
Meghatározza - a minőségpolitikát- a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és
feladatköröketMegvalósítja ezeket
MINŐSÉG
TERVEZÉS SZABÁLYOZÁS BIZTOSÍTÁS FEJLESZTÉS
Termékmin. köv., min. rendszerirányítás / működtetés, min. tervek, min. fejlesztés
Operatív módszerek, tevékenységek a min. követelmények teljesítése érdekében
Igazolható tervezett és rendszeres tevékenységek, annak biztosítására, hogy az egység a min. követelményeket teljesíti
Tevékenységek a folyamatok hatékonyságának és hatásosságának növelésére
A minőségügyi rendszer elemei
MINŐSÉGÜGYI RENDSZER
A minőségirányítás megvalósításához szükséges
SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
feladat, hatáskörök, kapcsolatok
rendszere, funkciók Ellátására
ELJÁRÁSOK
valamely tevékenység
elvégzésének előírt módja
FOLYAMATOK
Egymással kölcsönhatásban lévő erőforrások és tevékenységek
input output
MinőséghurokA minőségbiztosítási rendszer egyik modellje, amely a rendszer
elemeit ábrázolja
Marketing éspiackutatás
Leselejtezés haszná-lat után (hulladékelhe-
lyezés)
Műszaki szolgáltatásés karbantartás
Felszerelés ésüzemeltetés
Értékesítés éselosztás
Csomagolás és tárolás
Tervezési/specifikációs műszaki Tevékenység és gyártmányfejlesztés
Ellenőrzés ésvizsgálat
Gyártás
Folyamattervezésés -fejlesztés
Anyagbeszerzés
Vevő/fogyasztó Gyártó/szállító
TQM
ISO
HACCP
GMP, GHP, GLP, GAP
Minőségpiramis
Mi az ISO 9000? az International Organization for Standardization (ISO, Nemzetközi
Szabványügyi Szervezet) „leszármazottja” Feladata: olyan ipari szabványok kidolgozása, melyek megkönnyítik a
nemzetközi kereskedelmet Az USA-t az ISO-ban az ANSI (American National Standards Institute,
Amerikai Szabványügyi Hivatal) képviseli Az ISO 9000 nem termékszabvány, hanem a minőségbiztosítási
rendszer szabványa Nem termékre/szolgáltatásra vonatkozik, hanem az ezeket létrehozó
folyamatra Alapelveket, célokat, szándékokat hangsúlyoz, tartózkodik a konkrét
módszerek, eljárások, technikák megadásától Cél: a vevő elvárásainak és igényeinek teljesítése Bizalom:
– Közvetlenül a vevőnek– Közvetett módon a vevőnek (harmadik fél általi tanúsítás)– A vezetés és a személyzet számára
Eszköz:– Tervezés– Ellenőrzés– Dokumentálás
Az ISO 9000-es Nemzetközi Minőségügyi Szabványrendszer elemei
ISO 9000– 1. Irányelvek az ISO 9001, 9002 és 9003 kiválasztásához– 2. Irányelvek az ISO 9001, 9002 és 9003 használatához– 3. Szoftverfejlesztés, -szállítás, karbantartás– 4. Irányelvek üzemképességi programok irányításához
ISO 9001– Követelmények, ha tervezés is van
ISO 9002– Követelmények, ha nincs tervezés
ISO 9003– Követelmények, ha csak végellenőrzés van
ISO 9004– 1. Létesítési irányelvek– 2. Irányelvek szolgáltatásokra– 3. Irányelvek feldolgozott anyagokra– 4. Irányelvek minőségfejlesztéshez– 5. Irányelvek projektirányításhoz– 6. Irányelvek minőségügyi tervekhez– 7. Irányelvek konfigurációirányításhoz
Az ISO 9000-es szabványsorozat célja
Minőségszabályozás: gyakorlatilag hibamentes gyártás Minőségbiztosítás: dokumentált minőségügyi rendszer
A termék előállításának folyamatában:
•Gyártásközi ellenőrzések
•Tervezés
•Szerződés átvizsgálása
•Beszerzés
•Folyamatszabályozás
•Ellenőrzés, vizsgálat
•Helyesbítő és megelőző intézkedések
•Belső audit
•Statisztikai módszerek alkalmazása
A kiegészítő tevékenységekben:
•Kalibrálás
•A vizsgált állapot megjelölése
•A nem megfelelő termék kezelése
•Minőségügyi feljegyzések
•Dokumentumok kezelése
•A termék azonosíthatósága és nyomon-követhetősége
•Kezelés, tárolás, csomagolás, állagmegőrzés, kiszállítás
Az ISO 9000 és a TQM összehasonlításaISO
Statikus követelmény Biztosítja a megfelelőséget, de
a kiválóságot és a versenyképességet nem
Hibák megakadályozására szolgál
A minőségszabályozási és minőségbiztosítási módszereket korlátozottan alkalmazza
A gyártó időszakos belső auditja vezérli
Belépőjegy a piacra Stagnál Nem törődik a költségekkel Nem foglalkozik az emberrel
TQM
Dinamikus követelmény Biztosítja a folyamatos javulást és a
versenyképesség növelését A vevői igények egyre magasabb
szintű kielégítését célozza A minőségszabályozási és
minőségbiztosítási módszereken kívül a minőségfejlesztési módszerek széles körét alkalmazza
A vevő megelégedettségének elemzése vezérli
Növekvő piaci részesedés
A minőségbiztosítás módszerei A minőségfejlesztés A minőség költségei Humán szempontok:
– Csoportmunka– Motiválás– Azonosulás a vállalattal
Érzékenyebb fogyasztói igény változása
Az ISO 9000 átdolgozásának céljaISO 9001:2000
CÉLOK:• Nyelvi egyszerűsítés • A szabványcsalád szerkezetének egyszerűsítése
• ISO 9000 = Alapok és fogalmak• ISO 9001 = Követelmények, azaz „egyetlen
követelményszabvány”• ISO 9004 = Irányelv a teljesítmény javításához
• A vevőközpontúság erősítése • A folyamatos javítás vezérelve• Kombinációs lehetőségek más irányítási rendszerekkel• Folyamatszemléletű megközelítés
A folyamatközpontú minőségirányítási rendszer folyamatjellemzőinek modellje
VEVŐK
KÖVETELMÉNYEK
ELÉGEDETTSÉG
VEVŐK
A vezetőség szerepe
Gazdálkodás az erőforrásokkal
Mérés, elemzés, javítás
Bemenet
Eredmény
Termék/
szolgáltatás
Termék és/vagy szolgáltatás megvalósítása
Az új ISO tartalma
1. Alkalmazási terület
2. Rendelkező hivatkozás
3. Szakkifejezések és meghatározások
4. A minőségirányítási rendszerrel szemben felállított
5. követelmények
6. A vezetőség felelősségi köre
7. Gazdálkodás az erőforrásokkal
8. A termék előállítása
9. Mérés, elemzés és tökéletesítés
Alkalmazási terület
Egy minőségirányítási rendszer két szempontot vesz figyelembe, ezek
a termék és a szolgáltatás minősége (kivitelezés, tervezés)
a vevő követelményeinek teljesülése (hibamegelőzés, javítás)
A folyamatos javítás követelménye a régi ISO 9000 szabvánnyal szemben újdonság.
Rendelkező hivatkozások
ISO 9000:2000: Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár, és nem cserélendő össze a
korábbi ISO 9000-1 szabvánnyal
Szakkifejezések és meghatározások
A szabvány által megszólított vállalatokat szervezetnek nevezik (a korábbi „szállító” helyett).
A szállítókat beszállítóknak nevezik (a korábbi „alvállalkozó” helyett).
A minőségirányítási rendszerrel szemben felállított követelmények
A régi szabvány a következőket követelte meg:
minőségügyi kézikönyv minőségügyi eljárás-utasítások minőségtervezés (minőségtervvel együtt)
Az új szabvány ezzel szemben a folyamatok és azok kölcsönhatásainak megszervezését követeli meg.
A minőségirányítási rendszer felépítését tekintve fennáll az a követelmény, hogy a vállalati részlegeket, ill. szakterületeket átfogó üzleti folyamatokat eljárás-utasításban kell rögzíteni. Ezen követelmény megvalósítása csakis a folyamatirányítás alkalmazásával lehetséges.
Folyamatközpontú szemléletmód
Ela
dás
Fej
lesz
tés
Bes
zerz
és
Elő
kés
zíté
s
Gyá
rtás
Min
őség
ügy
Rak
tár
Vev
őszo
lgál
at VEVŐ
VEVŐ
Horizontális termék-előállítási folyamat a projektirányítás révén
Folyamatirányítás
A folyamatirányítás a következőket követeli meg:
1) a „folyamat” fogalmának megértését,
2) a dokumentálásra kerülő folyamatok meghatározását, a különféle folyamatok közti szükséges kapcsolódási pontokkal,
3) a különböző folyamatokhoz tartozó felelősségek rögzítését,
4) a folyamatok dokumentálását,
5) a folyamatok mérését, végül pedig
6) a folyamatok kézbentartását.
A vezetőség felelőségi köre
1. Be kell mutatni a felső vezetőség kötelezettségeit az alábbi felsorolt pontokra vonatkozóan:
a) annak a tudatnak a megteremtése és fenntartása, hogy lényeges szerepe van a vevői követelmények, valamint a hatósági és a törvényi követelmények betartásának;
b) a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározása;
c) vezetőségi értékelések végrehajtása;
d) szükséges eszközök rendelkezésre állásának biztosítása.
2. Vevőközpontú szemlélet
a) A vevői követelmények beazonosítása vezetői feladat.
b) A vevők igényeit és elvárásait követelményekké kell alakítani.
c) A vevői követelmények műszaki specifikációkká történő átalakításának klasszikus eljárása a Quality Function Deployment (QFD).
3. Minőségpolitika
A vállalat felső vezetőségének rögzítenie kell a minőségpolitikát és biztosítania kell, hogy a minőségpolitika
a) alkalmas legyen a szervezet céljainak megvalósítására,
b) eleget tegyen a követelmények teljesítésére és a folyamatos javításra vonatkozó kötelezettségnek,
c) megfelelő keretet biztosítson a minőségcélok meghatározásának és felülvizsgálatának,
d) az egész szervezet előtt ismert legyen, azt megértsék és megvalósítsák, és
e) az alkalmasságát rendszeresen felülvizsgálják.
4. Tervezés
a) A szervezetnek mérhető célokat kell meghatároznia az összes lényeges feladatkörre és szervezeti szintre.
b) Meg kell határoznia és terveznie kell a minőségcélok eléréséhez szükséges tevékenységeket és eszközöket, valamint dokumentálnia kell a célok elérésének az eredményeit.
c) A rögzített minőségcélok tekintetében a folyamatos javításra kell törekedni úgy, hogy ez nyomon követhető legyen.
5. Ügyvitel
a) Felelősség és jogosultság
b) Minőségügyi megbízott
c) Belső kommunikáció
d) Minőségügyi kézikönyv
e) Dokumentumok kezelése
f) Minőségi feljegyzések kezelése
6. A felső vezetőség értékelése
A következőket kell figyelembe venni:
a) az auditok eredményeit,
b) a vevőktől érkező visszajelzéseket,
c) a folyamatteljesítményt és a termék megfelelőségét,
d) a megelőző és a helyesbítő intézkedések állását,
e) a korábbi minőségügyi értékeléseket követő intézkedések eredményeit,
f) azokat a változásokat, amelyek hatással lehetnek a minőségügyi rendszerre.
Gazdálkodás az erőforrásokkal1. Erőforrások rendelkezésre bocsátása
Idejében meg kell határozni és rendelkezésre bocsátani
a) a minőségirányítási rendszer folyamatainak bevezetéséhez és fenntartásához, valamint
b) a vevők elégedettségének eléréséhez.
2. Emberi erőforrások
Biztosítani kell, hogy kellő kompetenciával rendelkezzenek a minőségirányítási rendszeren belül felelős pozíciót betöltő munkatársak (alapképzettség, továbbképzés, képességek és készségek).
3. Infrastruktúra
a) Munkahely és a hozzá tartozó feltételrendszer,
b) Gépi berendezések, hardver, szoftver és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatások
4. Munkakörnyezet
A termék előállítása
1. A termék-előállítási folyamatok megtervezése
2. A vevővel kapcsolatos folyamatok
3. Műszaki tervezés és/vagy fejlesztés
4. Beszerzés
5. Gyártási és szolgáltatási műveletek
6. Mérő- és megfigyelő eszközök kezelése
Mérés, elemzés és tökéletesítés
1. Tervezés
2. Mérés és figyelemmel kísérés
a) Vevői elégedettség
b) Belső audit
c) A folyamatok mérése és figyelemmel kísérése
d) A termék mérése és figyelemmel kísérése
3. Az eltérések kezelése
4. Az adatok elemzése
5. Tökéletesítés
a) Helyesbítő tevékenységek
b) Megelőző tevékenységek
Tanúsítás
Három alaptípusát különböztetjük meg:
1. Terméktanúsítás
2. Rendszertanúsítás
3. Személyzettanúsítás
Terméktanúsítás
Valamely termék tanúsítása biztosítékot jelent arra, hogy a termék megfelel az előírt szabványoknak és egyéb normatív dokumentumoknak.
A terméktanúsítás során a terméktanúsító szervezet, mint harmadik fél azt igazolja, hogy ésszerű megalapozottsággal elvárható, hogy a szabályszerűen azonosított termék megfelel bizonyos szabványnak vagy más normatív dokumentumnak.
A terméktanúsító szervezetekre vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 45011:1999 Terméktanúsító rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények szabvány tartalmazza.
Rendszertanúsítás
A rendszertanúsítás során a rendszertanúsító szervezet, mint harmadik fél azt igazolja, hogy ésszerű megalapozottsággal elvárható, hogy a szállító minőségirányítási, környezetközpontú irányítási stb. rendszere kielégíti a rá vonatkozó rendszerszabványokat vagy más normatív dokumentumokat.
A rendszertanúsító szervezetekre vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 45012:2000 Minőségügyi rendszerek minősítését és tanúsítását/regisztrálását végző szervezetekre vonatkozó általános követelmények szabvány tartalmazza.
Tanúsítandó rendszerek Minőségirányítási rendszerek
Környezetközpontú irányítási rendszerek– Alapszabvány: ISO 14001:1996, magyarul MSZ EN ISO 14001:1997
Környezetközpontú irányítási rendszerek Munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerek
– MSZ/T 28800:1999 Útmutató a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerek alkalmazásához szabvány
Egyéb rendszerek– Szakma-specifikus rendszerek
Alkalmazási terület Minőségirányítási rendszer
Általános gyártó és szolgáltató tevékenység
ISO 9001
Autóipari beszállítók QS 9000; ISOTS 16949
Informatikai szolgáltatók TL 9000
Légiforgalmi területek AS 9000; JAR-OPS
Hadiipari beszállítók AQAP 110,120
Gyógyszeripar GMP
Élelmiszer-előállítás HACCP
Személyzettanúsítás
A személyzettanúsítás során a személyzettanúsító szervezet, mint harmadik fél azt igazolja, hogy egy személy kielégíti a rá vonatkozó szabványban vagy más normatív dokumentumokban előírt követelményeket.
A személyzettanúsító szervezetekre vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 45013:1990 A személyzet tanúsítását irányító tanúsítási szervekre vonatkozó általános feltételek szabvány tartalmazza.
Tanúsító szervezetekkel szembeni követelmények
Legyen pártatlan Legyen felelős a
tanúsítvány megadására, fenntartására, felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó döntéseiért
Legyen felelős vezetősége Legyen jogilag azonosított Legyen független
döntéshozatali mechanizmusa és személyzete
Pénzügyileg stabil legyen
Legyen hatékonyan működő minőségirányítási rendszere Legyen mentes mindenféle kereskedelmi, pénzügyi és más ráhatástól Valósítsa meg az érdekek egyensúlyát Biztosítsa a bizalmas ügykezelést és az üzleti titok védelmét Összeférhetetlen tevékenységet ne végezzen, ajánljon
Tanúsítás után
Az ISO 9004:2000-es szabvány alapvető irányultsága útmutatás egy ISO 9001 szerinti rendszernek a TQM
irányában történő átfogó továbbfejlesztéshez, kompatibilis felépítés az ISO 9001:2000 szabvánnyal, a 8 minőségirányítási alapelvre épül, alkalmas a teljesítmény érettségi fokának az
önértékelésére, kompatibilitás az elismert nemzetközi TQM-
modellekkel, mint pl. EFQM/Baldrige, nem tervezik, hogy bármikor is alapjául szolgáljon egy
harmadik fél által végzett tanúsításnak, a továbbiakban sem tekinthető irányelvnek az ISO 9001
alkalmazására vonatkozóan.
Minőségirányítási alapelvek:
1. vevőközpontúság
2. vezetés
3. a dolgozók bevonása
4. folyamatközpontú szemlélet
5. rendszerközpontú vezetési szemlélet
6. folyamatos javítás
7. a döntések meghozatalának tényszerű megközelítése
8. a szállítói kapcsolatok a kölcsönös haszon érdekében
Az ISO 9004:2000 szabvány a következőkben határozza meg egy átfogó minőségirányítási rendszer ismertetőjegyeit:
folyamatközpontú átfogó, azaz a szervezet minden tevékenységére kiterjed, szem előtt tartja egy szervezet minden „érdekelt partnerének” a
megelégedettségét, azokkal a folyamatokkal is foglalkozik, amiket az ISO
9001:2000 a termékek ill. a szolgáltatások megfelelőségével kapcsol össze, mindezt azonban egy másik ún. vállalkozói megközelítésből teszi meg,
a siker kritériuma a vállalat teljesítménye, amit az összes érdekelt fél megelégedettségén lehet lemérni,
nem a „hatékonyságra”, hanem a „hatásosságra” vonatkozik, a helyesbítő intézkedések elsődlegesen a folyamatokra
vonatkoznak az összes érdekelt fél megelégedettségének a javítására tekintettel,
folyamatosan továbbfejlődik az egyszerű „megfelelőségi modelltől” a TQM irányában és hozzájárul a vállalat sikerességéhez.
Teljes körű minőségirányítás (TQM vagy TMI)
Az egész szervezetet érintő folyamatos fejlesztő tevékenység Cél: külső és belső vevők elégedettebbek legyenek Képességfejlesztési program, igény az önfejlődésre Felső vezetés aktív közreműködése, példamutatása Középpont: a vevők kimondott és ki nem mondott igényeinek mind
pontosabb kielégítése Elsődlegessé vált a vevők visszajelzésén, elégedettségén alapuló javító
tevékenység
Napi operatív működés szabályozása és az innovatív javítás, fejlesztés Minőségjavítás helyett a szervezet megfelelőbb működésére, az
együttműködés javítására, a vevőközpontú gondolkodás kialakítására, a kommunikáció fejlesztésére, a problémamegoldó képesség fejlesztésére, a motiválásra helyeződött a hangsúly
TMQ hosszú távú működésének alapja:– Piacközpontú fejlesztés (proaktív fejlesztés)– Folyamatos fejlesztés (szisztematikus problémamegoldás)– Szabályozási képesség (folyamatszabályozás, megoldások
szabványosítása és bevezetése
Deming-féle minőségfejlesztési koncepció
FEJLESZTÉS
KUTATÁS
ELADÁS
TERMELÉS
Proaktív fejlesztés
A Deming-féle minőségfejlesztési koncepció továbbfejlesztése Folyamatos fejlesztés piacközpontúan folyamatosan működik Szinten-tartás + innovatív javítás (japán megközelítés)
Folyamatszabályozás Hibák, vevői visszajelzésekfolyamatos elemzéseA folyamat jobbítása
Innovatív javítás megvalósítása: PDCA-kör végigvitelével
• P = plan (tervezni)• D = do (megvalósítani)• C = check (elemezni)• A = action (beavatkozni)
SDCA-kör: a sikeres beavatkozás után szabványosított (S = standard), szabályozott folyamatból indulunk ki
A TQM működése
Minőségügyi politika(quality policy)
elérése érdekében
Minőségügyi szervezet(quality organization)
Minőségügyi tevékenység(quality process)
Minőségügyi eljárások(quality procedures)
Erőforrások(resources)
, amely
végrehajtását végzi
segítségével
felhasználásával
A TQM bevezetésének hatásai, előnyei
Gyors változásokra reagáló képesség Az igényeket megismerve azok magasabb szintű kielégítésére fog
törekedni A folyamatok racionalizáltabbak, hatékonyabban működő
rendszer Javul az egyes területek közötti kommunikáció és az
együttműködés Partneri kapcsolatok javulnak Munkatársak motiválása a folyamatos fejlesztés motorja Csökken a reklamáció, a vevői elégedetlenség Vevők bevonása a fejlesztésbe új termék piaci bevezetésének
ideje Önfejlesztés a fejlődés véget nem érő folyamattá válik
Nő a nyereség, a piaci részesedés és a vevők elégedettsége
A teljes körű minőségmenedzsment főbb jellemzői
Megfelelő vezetés
Célirányosság
Mindenki aktív részvétele
Minőségmenedzsment
Folytonos minőségtökéletesítés
Minden tevékenységre kiterjedő menedzsment
Külső társkapcsolat
Hatékony erőforrás-gazdálkodás
Emberközpontúság
A vállalati kultúra ápolása és fejlesztése