Mire elegendő a járművezető képzés?

A Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezeti változásai valamint a képzésben és a vizsgáztatásban betöltött szerepe

Novák Ferenc NKH KGH KVF SZO

SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK

• Személyi és szervezeti változások• Új elnökhelyettesek kinevezése• Megújított SzMSz

SZOLGÁLTATÓI SZEMLÉLET –EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSOK

A hatóság az ügyfelek érdekeinek érvényesítésére és a feladatok hatékonyabb végrehajtására

összpontosít

SZOLGÁLTATÓI SZEMLÉLET –EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSOK

Céljaink:• Eljárások egyszerűsítése• Adminisztratív terhek csökkentése• Jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele• Szervezeten belüli szemléletváltás,

új stratégia megfogalmazása• Aktívabb és kezdeményezőbb fellépés• Átláthatóság, rövidebb ügyintézési határidő

KÖZÚTI GÉPJÁRMŰ-KÖZLEKEDÉSI HIVATAL SZEREPE

• Elsőfokú hatósági tevékenység• Szakmai, módszertani iránymutatás a közlekedési

hatóságok (felügyelőségek) részére• Részvétel a nemzetközi és hazai szakmai

munkacsoportokban• Központi, háttérrendszerek biztosítása

IRÁNYOK A KÖZÚTI GÉPJÁRMŰ-KÖZLEKEDÉSBEN

• EU-s irányelvek alkalmazása, átültetése1071/2009/EK, 1072/2009/EK, 1073/2009/EK, 126/2006/EK, 2003/59/EK, 2008/68/EK, …

• Egyszerűsített programok• Hatósági eljárások hatékonyságának növelése,

technológiai fejlesztések

KÖZÉPPONTBAN A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG

• Az Európai Unió közlekedésbiztonsági célkitűzései: új „Fehér Könyv” (2011. március 28.)

– Közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni

– 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma

KÖZÚTI GÉPJÁRMŰ-KÖZLEKEDÉS A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG TÜKRÉBEN

• Ember – jármű (– út)

• Képzés – műszaki vizsgáztatás – közúti ellenőrzés

– A biztonságos közlekedésre felkészített jármű-járművezető

– A biztonságos közlekedésre alkalmas jármű-járművezető

„JÁRMŰ” A KÖZÉPPONTBAN

Az Euro Route Control jelentése három tényezőt emel ki, amely közúti balesetekhez vezethet:

• Fáradt gépkocsivezető

• Túlterhelten közlekedő szállítóeszköz

• Alacsony karbantartottsági állapotú járművek jelenléte

„FÁRADT GÉPKOCSIVEZETŐK”

• Vezetési és pihenő idők ellenőrzése – hatásfok növelése, új technológiák alkalmazása

• Közúti ellenőri állomány felkészítése EU-ban azonos vizsgafeltételekkel

• Trace projekt alkalmazása (Trace projekt „know-how” alapján a gépkocsivezetők, szakmai irányítók képzésének beindítása a tagállamokban)

• Manipulációs lehetőségek visszaszorítása, felderítés hatékonyságának fokozása

„TÚLTERHELTEN KÖZLEKEDŐ SZÁLLÍTÓ ESZKÖZ”

• Tengelysúly mérések végzése

• Útkoronába épített előszűrők alkalmazása

• Új ellenőrzési stratégia alkalmazása

• Szankcionálás (magas közlekedésbiztonsági kockázatot jelentő járművek kitiltása a forgalomból)

„ALACSONY KARBANTARTOTTSÁGI ÁLLAPOTÚ JÁRMŰVEK JELENLÉTE”

• A műszaki hibás járművek üzemeltetésének szankcionálása

• A kockázatot jelentő járművek kitiltása a forgalomból

• A műszaki vizsgáztatás javítása

2012. ÉVI KÖZÚTI ELLENŐRZÉSEK SZÁMA

HónapKözlekedésbizton-sági ellenőrzések

[db]

Vezetési és pihenőidő (AETR)

ellenőrzések közúton [nap]

Tengelyterhelés ellenőrzések [db]

Veszélyes áruszállítás (ADR) ellenőrzése [db]

Január 11 960 30 769 1 448 90Február 8 963 23 547 930 102Március 15 820 38 867 2 295 158Április 16 891 32 539 2 904 155Május 17 506 32 596 2 992 225Június 18 768 38 638 3 196 151Július 15 161 38 410 4 548 196Augusztus 13 535 40 071 3 264 137Szeptember 17 885 33 393 2 577 150Október 17 127 29 931 3 060 122November 13 547 19 441 2 455 97December 6 644 8 689 885 47Összesen 173 807 366 891 30 554 1 630

Képzési és vizsgáztatási szakterület a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál

A közúti járművezető és a közúti közlekedési szakember képzés és vizsgáztatás (képzési és vizsgáztatási rendszer) jogszabályi alapjai

– 1988. évi I. törvény– 263/2006. (XII. 20.) Korm. Rendelet (kijelölő rendelet)– 179/2011. (IX.2.) Korm. Rendelet (képzés általános szabályiról)– 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (képzés részletes szabályairól)– 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet (díjrendelet)– különböző szaktanfolyamokra vonatkozó egyéb speciális jogszabály (pl.: ADR,

Taxi, Szakmai vezetői…stb.)

Képzési és vizsgáztatási szakterület a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál

Hatáskört a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése határozza meg:

„Közlekedési hatóságként első fokon a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal jár el.”

Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal feladata:– A képzések engedélyezése országos illetékességgel (személyi és tárgyi feltételek

pl.: vezetéstechnikai pályák, korszerű szimulátor berendezések)– Szakoktatók, iskolavezetők tevékenységének engedélyezése– Névjegyzékek, nyilvántartások vezetése – Képzések országos ellenőrzése és felügyelete – Vizsgák szervezése

Jogalkalmazás- képzés engedélyezés

- vizsgaszervezés- vizsgáztatás- ellenőrzés

- okmánykiadás

Képzőszerv

Minisztériumok

Nemzeti Közlekedési

Hatóság

Jogalkotás

Képzés

Vizsgaszervezés

Hazai képzési és vizsgáztatási rendszer

Képzés és vizsgáztatás két csoportja

Képzés, vizsgáztatás

Kategóriás képzés,vizsgáztatás

Szaktanfolyami képzés, vizsgáztatás

Vezetői engedélyTevékenység végzéséhez

szükséges okmány

„EMBER” A KÖZÉPPONTBAN

• „Fuvaros, buszos” vállalkozások szakmai irányítóinak képzése és továbbképzése

– 1071/2009/EK EU-s rendelet (nem irányelv) alkalmazása – 261/2011. (XII.7.) Korm. r. augusztus 24-i módosításából adódott

könnyítés a továbbképzés óraszámainál (50 %-os csökkenés)

• GKI-s képzések– 2012. szeptember 10-től a sajátszámlás tevékenységet végző

gépkocsivezetők (nem közúti közlekedési szolgáltatás keretében végző gépkocsivezető) képesítés megszerzésére kötelezettek

– 2013. szeptember 10-től személyszállítás csak GKI-val– 2014. szeptember 10-től árufuvarozás csak GKI-val

„EMBER” A KÖZÉPPONTBAN

• Veszélyes áru szállítás– Januártól plasztik (ID-1) kártyát ad ki a hatóság a korábbi papír alapú

oktatási bizonyítvány helyett– Díja változatlan (2500 Ft)– Meglévőket nem kell kicserélni, de január 1. után már csak az új

adható ki

• 126/2006/EK irányelv a vezetői engedélyekről– Változás a járművezetésre jogosító okmányok kiadásának életkori és

jártassági feltételeiben 2013. január 19-től– 21. életév a „C”, a „C+E”, a „D1” és a „D1+E” kategóriába (al-,

kombinált kategóriába) tartozó gépjármű vezetésére– 24. életév a „D” és a „D+E” kategóriába tartozó jármű vezetésére

„EMBER” A KÖZÉPPONTBAN• Közúti járművezetők egészségi alkalmassága

– Változás a járművezetők egészségi alkalmassági csoportba sorolásával kapcsolatosan 2013. január 19-től

– 1. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki „A1”, „A2”, „A” korlátozott, „A”, „B1”, „B”, „B+E” kategóriába (al-, kombinált kategóriába) tartozó járművet vezet vagy kíván vezetni

– 2. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki „C1”, „C1+E”, „C”, „C+E”, „D1”, „D1+E”, „D”, „D+E” kombinált vagy „TR” trolibusz kategóriába tartozó járművet vezet vagy kíván vezetni, továbbá aki közúti közlekedési szolgáltatás keretében közúti járművet, megkülönböztető jelzéssel ellátott közúti járművet vezet vagy kíván vezetni, valamint akit közúti járművezetői munkakörben foglalkoztatnak, függetlenül a vezetni kívánt jármű kategóriájától

„EMBER” A KÖZÉPPONTBAN• Megváltozott motoros járművezetői kategóriák

– „AM” : Segédmotoros kerékpárok (két- és háromkerekű), melyek legnagyobb tervezési sebessége 45 km/h (de meghaladja a 25 km/h-t) és hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél / teljesítménye legfeljebb 4 kW, továbbá könnyű négykerekű motorkerékpár (terheletlen tömege kevesebb 350 kg-nál), hasonló feltételekkel.

– „A1” : Motorkerékpárok, melyek hengerűrtartalma legfeljebb 125 cm3 és teljesítménye a 11kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya 0,1kW/kg-ot nem haladja meg, továbbá motoros triciklik, melyek teljesítménye a 15 kW-ot nem haladja meg.

– „A2” : Motorkerékpárok, melyek teljesítménye a 35kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya a 0,2kW/kg-ot nem haladja meg.

„EMBER” A KÖZÉPPONTBAN• Megváltozott motoros járművezetői kategóriák

– „A” : Motorkerékpárok, amelyek nem tartoznak az „A1”, „A2” alkategóriába és az „A” korlátozott kategóriába, továbbá motoros triciklik , melyek teljesítménye a 15 kW-ot meghaladja.

– „B1” : négykerekű motorkerékpárok, amelyek terheletlen tömege nem haladja meg a 400 kg-ot (az árufuvarozásra szánt járművek esetében az 550 kg-ot), és amelyek legnagyobb hasznos teljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot.

„EMBER” A KÖZÉPPONTBAN• Életkori feltételek a megváltozott motoros járművezetői

kategóriákban – „AM” kategóriába tartozó jármű vezetésére : 14. életév – „A1” alkategóriába tartozó jármű vezetésére : 16. életév – „A2” alkategóriába tartozó jármű vezetésére : 18. életév– „A” kategóriába tartozó jármű vezetésére : előzetes gyakorlat

hiányában 24. életév, vagy 2 éves „A2”-es gyakorlattal 20. életév – „B1” alkategóriába tartozó jármű vezetésére : 16. életév

Képző szerv típusa 2009 2010 2011 2012

Közúti járművezető képző 997 1 015 990 933

Közúti közlekedési szakember képző 167 234 246 209

Képző szervek számaI. Forrás: KVF

Szakoktatók, vizsgabiztosok, iskolavezetők száma

I. Forrás: KVF

Megnevezés 2009 2010 2011 2012

Közúti járművezető szakoktató 4 883 5 223 4 548 4 163

Iskolavezető 1 404 1 509 1 421 1 323

Közúti közlekedési szakember vizsgabiztos 285 311 339 191

Közúti járművezető vizsgabiztos 602 639 631 633

Személysérüléses közúti közlekedési balesetek az előidéző okok szerint

ÉvA járművezetők A gyalogosok Az utasok A járművek műszaki

Pályahiba és egyéb okok Összesenhibája

200916 511 1 104 27 60 162 17 864

201015 064 1 003 34 71 136 16 308

201114 522 961 50 77 217 15 827

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ

FIGYELMET!