1

MISKOLCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

MEZŐKÖVESDI SZENT LÁSZLÓ

GIMNÁZIUMA ÉS KÖZGAZDASÁGI

SZAKGIMNÁZIUMA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2016.

6/1/2016

2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ ....................................................................................................................................................................... 4

TEVÉKENYSÉGÜNKET MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK: .................................................................................................. 5

ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP ............................................................................................................................................... 7

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ......................................................................................................... 9

1.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI .................................................................. 9

1.1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ................................................................................................... 9

1.1.2. A nevelő-oktató munka céljai .......................................................................................................................... 10

1.1.3. A nevelő-oktató munka feladatai..................................................................................................................... 14

1.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ...................................................................................................... 14

1.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK ............................................................16

1.2.1. Alapelvek ......................................................................................................................................................... 16

1.2.2. Célok ............................................................................................................................................................... 17

1.2.3. Feladatok ........................................................................................................................................................ 17

1.2.4. Eljárások/eszközök .......................................................................................................................................... 18

1.3. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK................................................19

1.4. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSSAL KAPCSOLATOS ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA ............................................................22

1.5. KOMPLEX INTÉZMÉNYI MOZGÁSPROGRAM ..............................................................................................................24

1.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ...........24

1.7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

FELADATOK .............................................................................................................................................................27

1.8. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................................................29

1.9. A TANULMÁNYOK ALATT SZERVEZETT VIZSGÁK SZABÁLYZATA .............................................................................40

1.10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI .............................................................................................48

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ......................................................................................................... 54

2.1. AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI STRUKTÚRÁJA: ..................................................................................................................54

2.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ..............................................................................................................................54

2.3. AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ VAGY SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI

FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE, ÓRASZÁMAI ........................................................................................................56

2.3.1. GIMNÁZIUM .................................................................................................................................................. 56

2.3.2. SZAKGIMNÁZIUM ......................................................................................................................................... 63

2.3.3. FELNŐTT OKTATÁS – ESTI TAGOZAT ....................................................................................................... 83

2.4. SZAKMAI PROGRAM .................................................................................................................................................85

2.4.1. A szakképzés szervezésének feltételei, alapelvei ............................................................................................. 85

2.4.2. A szakmai gyakorlat képzési helyeinek és formáinak bemutatása .................................................................. 87

2.4.3. A gyakorlati képzésről való mulasztás kezelése .............................................................................................. 88

2.4.4. Az előzetes tanulmányok beszámíthatósága: .................................................................................................. 88

2.4.5. A szintvizsga, helyi köztes vizsga szabályai .................................................................................................... 88

2.4.6. Az értékelés speciális szakképzési szabályai ................................................................................................... 88

2.5. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ................................89

2.6. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI.......................................................91

2.7. A NEM KÖTELEZŐ, VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ...............................................................................94

2.8. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ..........................100

2.9. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK

RÉSZLETES SZABÁLYAI ..........................................................................................................................................101

2.10. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ..................................................102

2.11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ...............................................................................................103

2.12. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI ......................................................................................................105

A KÖZÉPSZINTŰ ÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA LEHETŐSÉGEI ............................................................................105

2.13. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ........................................................124

2.14. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ......................125

2.15. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ....................125

3

2.16. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ..........................................................................127

2.17. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ................................................................128

2.18. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ....................................................................133

2.19. MENTOR PEDAGÓGUS FELADATAI ................................................................................................................137

4

Bevezető

A jogszabályi változások következtében 2016. július 1-jétől intézményünk a

Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába került, a Miskolci Szakképzési Centrum

tagintézményeként.

Pedagógiai programunk alapdokumentum, amely meghatározza az iskolában folyó nevelő –

oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, az iskola nevelési és szakmai programját, helyi

tantervét. A Miskolci Szakképzési Centrum Mezőkövesdi Szent László Gimnáziuma és

Közgazdasági Szakgimnáziuma pedagógiai programja a hatályos jogszabályoknak

megfelelően, a jogharmonizáció jegyében készült.

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) szerint a nevelő és oktató

munka az iskolában pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a

nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon

rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre

többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai

programot nyilvánosságra kell hozni. A jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben

vezetjük be. A pedagógiai programra vonatkozó részletes rendelkezéseket a nevelési-oktatási

intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.

31.) EMMI rendelet tartalmazza. Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat

szem előtt tartva, a Nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel, a Nemzeti alaptantervvel, és a

NAT-ra épülő kerettantervekkel, illetve a hatályos jogszabályokkal összhangban készült el

pedagógiai programunk. Ennek megfelelően a pedagógiai programunk részét képező nevelési

programot, helyi tantervet és szakmai programot felülvizsgáltuk.

A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervekre épülő pedagógiai program lesz

közoktatásunk alapdokumentuma. Eredményessége elsősorban attól függ, hogy

megvalósításában az érdekeltek (tanulók, pedagógusok, fenntartó és a szülők) mennyire lesznek

képesek együttműködni. Ennek híján reális a veszély, hogy légvárakat építünk. Márpedig ezt

nem engedhetjük meg magunknak, hiszen nagy a tét: gyermekeink jövőjéről van szó.

Azon vagyunk és leszünk, hogy minél több tanuló vágyainak elérését segítsük elő.

Fontosak a valóra váltott álmok, mert ezek tehetik boldoggá az embert – azt szeretnénk, ha

minél kevesebb csalódottsággal, félresikerült emberi sorssal kellene szembesülnünk.

5

Tevékenységünket meghatározó jogszabályok:

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXIV.

törvény

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

A szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény

Az Országos Képzési Jegyzékről

2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

Az 1997. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény (Gyvt.),

A 2013. évi XXVII. törvény a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények

módosításáról

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. ( VI. 13.) Korm.

rendelet módosításáról szóló 106/ 2012. ( VI.1.) Korm. rendelet

110/2012. évi (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról

229/2012 (VIII. 28. ) Korm. rendelet a Nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásár

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról

277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-

szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről

40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről

20/2012. évi (VIII. 31.) EMMI rendelet a Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú

EMMI rendelet

3.melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára

4. melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolyama számára

7. melléklet – A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra,

vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek ( nyelvi

előkészítő)

6.mellékletKerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára

14. melléklet - Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára

11.melléklet – Kerettantervek a felnőttoktatás számára

14/2013.(IV.05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről

23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei

16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról,

valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (Tk. r.)

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó

szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM

6

rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló

miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A 2012. évi CLXXXVIII. törvény a Köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati

fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről

217/2012. (VIII.9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai

követelménymoduljairól

30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet szakképzési kerettanterveket tartalmazó melléklete

7

Általános helyzetkép

Iskolánk királyi katolikus főgimnáziumként alakult, 1911. szeptember 14-én, a község

által ideiglenesen rendelkezésre bocsátott épületben kezdte meg működését. Célját a magyar

középiskolákról szóló 1883. évi törvénycikk így határozta meg: “A gimnázium feladata, hogy

az ifjúságot általános műveltséghez juttassa, és felsőfokú tanulmányokra előkészítse.”

Már 1914-re felépült az új épület, a világháború és a forradalmak miatt azonban csak

1919 őszétől szolgálhatta teljes egészében az oktatás céljait. Az intézet az 1924. évi

középiskolai törvény értelmében reálgimnáziummá alakult át, az 1926-27-es tanévtől

Mezőkövesdi Szent László Reálgimnázium lett a neve; az 1934. évi középiskolai törvény

nyomán azonban fokozatosan újból gimnáziumként működött. Maradéktalanul betöltötte vállalt

célját és feladatát: úgy közvetítette a korszerű műveltséget, hogy egyben emberségre is nevelt.

Ez a magyarázata: ahogyan az épület öregbült, úgy öregbítették az életbe kilépő diákok az

intézmény hírnevét is.

Pedig a történelem viharai nem kímélték a gimnáziumot sem: 1924-ben és 1936-ban meg

akarták szüntetni, és a második világháború is sebeket ejtett az épületben: belövések érték,

felszerelése jórészt elpusztult. Mezőkövesd lakossága áldozatkészségének köszönhetően

azonban a sebek hamar begyógyultak.

Újabb kihívást a közoktatás 1945 utáni átszervezése jelentett. Fokozatosan megtörtént a

négyosztályos gimnáziumi képzésre való átállás, és ezzel párhuzamosan humán- és

reáltagozatú osztályok szerveződtek. Már ekkor megfogalmazódott a közoktatás reformjának

igénye, egyelőre azonban tévútra futott tüneti kezelésekre került sor csupán: 5+1-es oktatás,

heti 2 órás gyakorlati foglalkozás meghonosítása. Ígéretesebbnek tűnt a fizika tagozatos

osztály beindítása az 1968-69-es tanévben. Ezzel párhuzamosan az 1970-71-es tanévtől újabb

változás következett be az intézmény életében: elkezdődött a közgazdasági szakközépiskolai

oktatás - körvonalazódott az

intézmény mai profilja.

2005-ben a nyelvi előkészítő osztály beindítása azt a reális szülői igényt elégítette ki, hogy a

tanulók nyelvismerete minél magasabb szintű legyen. 2013-tól a 6 osztályos gimnáziumi

képzés bevezetésével az a célunk, hogy a kerettanterv adta mozgásteret a legoptimálisabban ki

tudjuk használni a tanulók továbbtanulásának érdekében.

1998-tól megjelenik intézményünk kínálatában az érettségi utáni szakképzés.

Az utóbbi években főleg a szakképzés vonatkozásában történtek korrekciók, szükségszerű

pályamódosítások. A kínálat bővítésének lehetőségét egyben a beiskolázási gondok enyhítését

reméltük a 2008/2009 tanévtől bevezetésre kerülő rendészeti ágazat beindításával, amely az

egyéb szolgáltatások szakmacsoportba tartozott.

A 2013. tanévtől a szakképzés jelentős változáson megy át. Átalakult az OKJ-s jegyzék, a

képzések egy része már iskolarendszerben nem oktatható. Ugyanakkor a 9. évfolyamra való

beiskolázás már úgy történik, hogy a tanulók szakmai érettségi vizsgára kötelezettek, amelynek

birtokában bizonyos munkaköröket betölthetnek, vagy szakképesítést szereznek a szakmai

évfolyamon.

2013-as tanévtől az intézmény struktúrája a következőképpen alakult:

évfolyamonként 3 gimnáziumi és 2 szakközépiskolai osztály indul, a három gimnáziumi

osztály közül egy 6 osztályos, egy nyelvi előkészítő, egy négy évfolyamos.

8

Az egyik szakközépiskolai osztály a közgazdasági, a másik a közszolgálati szakmacsoporthoz

tartozik.

A 2015/16-os tanévtől a szakgimnáziumban az egyik osztályban fél csoport a közgazdasági, fél

csoport az ügyviteli ágazathoz tartozó képzésben vesz részt, míg a másik osztályt a

közszolgálati és rendészeti szakmacsoporthoz tartozó képzésre iskolázzuk be..

A felnőttoktatás és a felnőttképzés is megjelent iskolánk kínálatában.

9

1. Az iskola nevelési programja

1.1. A nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei

1.1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Iskolánk nevelő-oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén

tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek

(család, nemzet, európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének

kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek

egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatot

A tanulás ismeret- és értékközvetítés, s ennek során iskolánk a fiatalokat felkészíti az

önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd

alapkészségek kialakítása. A kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése.

Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-

központú beállítódást, az önálló tanulás képességét. Ez lehetővé teszi, hogy a kiváló

adottságú, képességű tanulók mellett a tanulási nehézségekkel küzdő, SNI-s diákok

integrált oktatása megvalósuljon.

Pozitív életfilozófiát közvetítünk. Kialakítjuk a tanulókban az egészségcentrikusság,

alkotáscentrikusság, minőségcentrikusság, kultúracentrikusság alapelemeit.

Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási/pályaválasztási

döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok

megvalósítását.

Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és

integrált nevelési gyakorlat kialakítására törekszünk. A szegregációmentes

együttnevelési környezet kialakítása, az esélyegyenlőség javítása.

Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai

forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az

SDT-programokat

Minden iskolai tevékenységünket a gyermekek okos szeretete hatja át. Olyan iskolai

légkör kialakítására törekszünk, ahol a tanulók otthonosan érzik magukat.

A közösségek biztosítanak szerepet az önállóság, öntevékenység, önkormányzó

képesség kibontakozásához, a jogok és kötelességek egyensúlyának, összhangjának

megismeréséhez.

A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet része is. Az

idegen nyelv oktatása magas színvonalon kell, hogy megvalósuljon, e produktív nyelvi

tevékenységek fejlesztése.

A szövegértés, a szövegalkotás mind írásban mind szóban alapvetően fontos modern

világunkban, minden más ismeretszerzés és –átadás megalapozója.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség kialakítása.

A határon túli magyarokkal való együttműködés fejlesztése.

10

1.1.2. A nevelő-oktató munka céljai

A jogszabályoknak megfelelően középiskolánk általános célja, hogy érvényesítse a

humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és

lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus

elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági,

technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.

Célunk, hogy kialakítsuk az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban:

- anyanyelvi

- idegen nyelvi

- matematikai

- természettudományos

- digitális

- a hatékony önálló tanulás

- szociális és állampolgári

- kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

- esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

A fejlesztési területek – nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös

értékeit jelenítik meg, áthatják a pedagógiai folyamatok egészét. E területek –

összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel,

attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. századi új társadalmi

igényeket.

Erkölcsi nevelés

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért

és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük

kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a

majdani önálló,felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés

legyen életszerű:készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ

találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget

nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző

megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete,

tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen

készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat,a munka megbecsülése,

a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és

a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást

elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelő tehetségen át

intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti

helytállásukat a munka világában is.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.

Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók,

művészek, írók, költők,sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket,

gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az

otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon

ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy

szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a

11

magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg

történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció

kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi

együttműködési formákról.

A nemzeti identitás erősítése

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az

állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt

az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a

törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi

jogok tisztelete, az erőszakmentesség,a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti

annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és

kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a

közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a

vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös

elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő

tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán

alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell

segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását,

tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő

kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére,

a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére,

valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban

résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is

gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz,

hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják

alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez,

mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban

a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét!

Következetes nevelői magatartás alkalmazására, személyes példával adjunk mintát az

empátiás személyközi kapcsolatokra. Az oktató-nevelő munka során elő kell segíteni a

tanulók önismeretének, együttműködési készségének, akaratának, segítőkészségének,

szolidaritásérzésének, empátiájának fejlesztését.

A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A

szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a

családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi

életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért

kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek

megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és

fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi

12

életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális

kultúra kérdéseivel is.

Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét!

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli

megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a

helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására.

Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a

konfliktusok kezelésére.

Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az

önállóságra,a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a

testi higiénében,a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan

helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros

függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

A tanuló legyen képes önfejlesztő stratégiák, pozitív énkép kialakítására!

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul

tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység,

segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül

ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő

magatartás számos olyan

képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés,

problémamegoldás,önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása

elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag

változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat

tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel

használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló

környezetkímélő, értékvédő,

a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók

számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos

állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók

megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat,

válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük

értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

Pályaorientáció

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó

képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket,

tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket,

elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat,

kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra,

13

hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a

segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos

magatartásmódokat és azok kezelését.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a

világgazdaság,a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó

gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel

saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz

világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett

következményeit és kockázatát.

Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az

egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a

köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó

pénzügyi szabályok,a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a

fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

Médiatudatosságra nevelés

Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak:

értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az

értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a

demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet

értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek

a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti

kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas

érintkezés megkülönböztetésének módjával,valamint e különbségek és az említett

médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy

felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag

elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan

alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a

könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és

tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek

együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint

például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a

tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és

értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének,

a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás

minőségének értékelése.

A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás,

a tanulás tanítását, az önálló ismeretszerzés megalapozását szolgáló képességek

fejlesztése kiemelt. A kreativitás fejlesztése a belső tanulási motiváció erősítése! A

tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerinti – egyénre szabott

fejlesztése

14

1.1.3. A nevelő-oktató munka feladatai

Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése

A tanulási stratégiák, módszerek és technikák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés

tevékenységrendszerének biztosítása

Differenciált nehézségű feladatok, egyéni haladási ütemek, önfejlesztő stratégiák

kialakítása.

Olyan tudás közvetítése, amely a tanulók továbbtanulását, munkavállalását segíti.

Alkalmazható és továbbfejleszthető tudás megalapozása mind a gimnázium, mind a

szakgimnázium tanulóiban.

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia programját beépíteni a különböző

tantárgyak tananyagába, a tanmenetekbe, a tanórák anyagába

Tudatosítjuk a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető

erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat.

A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési

eljárásokat!

A rászoruló gyerekeket hatékony felzárkóztató munkával segítsük!

A tehetségfelismerés, - kibontakoztatás minél szélesebb eszközrendszerének

alkalmazása.

Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek, hogy a már elsajátított

informatikai ismereteiket hogyan használhatják fel a tanórai és az azon kívüli

munkában.

Növeljük tanulóink önbizalmát, önértékelését, fokozzuk a felelősségvállalást,

önállóságot!

Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.

A tanulók idegennyelv-használatának fejlesztése.

Ismerje az alapvető szóbeli és írásbeli szövegfajtákat. Ezeket tudja alkalmazni a

különböző tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben.

A közösségi szolgálat megszervezése

Annak tudatosítása, hogy a határon innen és túl élő magyar közösség összetartozik

A szülőkkel való együttműködés erősítése, formáinak gazdagítása

Együttműködés azokkal a szervezetekkel, amelyek a szakmai gyakorlatok

megvalósításában partnereink.

1.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási

gyakorlat meghonosítására, amely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt

konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére: tantárgytömbösítés, projekt, témahét,

moduláris oktatás, múzeumpedagógia stb.

Figyelembe vesszük, hogy a 10. évfolyam végén a tanulóknak lehetőségük van az emelt

szintű érettségire való felkészítés megválasztására, s ez új tanulói csoportok kialakítását

teszi szükségessé.

A 9-10. évfolyamon a közismereti tárgyak, illetve a szakmai tárgyak esetében is

biztosítania kell az iskolának az átjárhatóságot.

15

A szakképzésben az új modulárisrendszerű képzés szakmai szempontból is indokolja,

hogy az új módszerek alkalmazását a szakképző évfolyamon is alkalmazzuk.

A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend

szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és

szummatív méréseket. Ezekhez szükséges eszközöket részben iskolai szinten készítjük

el, részben az országos standardizált mérőeszközöket alkalmazzuk.

A tanulásmódszertant az osztályfőnöki órák struktúrájába építjük be.

Gazdagító, dúsító egyéni fejlesztő programokkal segítjük az egyéni haladási ütem

követését. A gyengébb előképzettség ellensúlyozására a 9. évfolyamon a

szintrehozás/felzárkóztatás szervezése. 9-10. évfolyamon a differenciált

osztályfoglalkoztatás szorgalmazására törekszünk. Csoportbontás alkalmazása a

jogszabályoknak megfelelően.

A versenyekre való felkészítő szakkörök mellett az egyéni képességek

kibontakoztatását segítik a művészeti szakkörök (rajz, énekkar).

A gimnáziumi osztályokban emelt szintű érettségire való felkészítést a megfelelő

csoportlétszám esetén (12 fő) biztosítjuk , ezzel segítve a továbbtanulás

eredményességét. Igény esetén önköltséges foglalkozások szervezésére is

vállalkozhatunk.

Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi, valamint az osztályfőnöki órák

tematikáját.

Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk.

Fokozottabb szerepet kap a külső kapcsolatok bevonása az oktatási-nevelési

folyamatba. A mindennapi életben fontos területek megismerése (munkaügyi

viszonyok, bankszféra stb.).

A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolatok

elsajátítását a drámapedagógia, szituációs játékok megélésével segítjük.

Az esztétikus környezet kialakítását, megőrzését az osztályok közötti tisztasági verseny

megszervezésével is segítjük. Az intézmény közvetlen környezetének gondozása

mellett bekapcsolódunk a tágabb környezetünkben szervezett környezetvédelmi

programokba is.

A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítását támogatjuk a továbbképzési

tervünkben is. A már ilyen irányú megszerzett képzettségeket felhasználjuk.

Önismereti, szocializációs tesztek, eljárások alkalmazása elsősorban az osztályfőnöki

órákon valósul meg.

Differenciált foglalkozásokkal, egyéni haladási ütemhez igazított terheléssel segítjük a

hátrányok leküzdését. Kooperatív tanulásszervezés mellett a tanórán kívüli

felzárkóztató foglalkozás keretében szervezzük a hátrányok leküzdését. Együttműködés

a nevelési tanácsadó fejlesztő pedagógusaival.

Egyéni tanulási utak kialakítására különösen jól biztosítható az informatikai eszközök

alkalmazásával. Az informatika csoportbontásban való oktatása. Az ECDL vizsgára

való felkészítés – a szülői igények figyelembe vételével mind a teljes, mind a START

modul esetében- megszervezését tekintve reális mindkét iskolatípusban.

Olyan programok szervezése, amelyben a tanulók tevékenysége az önállóság,

felelősségvállalás, együttműködés területeket támogatja.(pl. diáknap, nemzetek

16

kultúrája, osztályrendezvények, szereplési lehetőségek) A nemzetek kultúrája

rendezvény esetében egy nemzet a határon túli közösség.

A diákönkormányzat működtetése a demokratikus életre való felkészítést, a diákok

érdekeinek objektív védelmét és képviseletét segíti: a jogok és kötelességek összhangja,

a különböző konfliktushelyzetek kezelése mind megtapasztalható általa. Az

osztályközösségek adják az alapját a diákönkormányzatnak. Ezek szervezettebbé tétele

elengedhetetlen.

Az osztályrendezvények, a testvérosztályok közötti kapcsolatok fejlesztése segítheti a

hatékony kommunikációs technikák kialakítását, a tolerancia gyakorlását.

Az idegennyelv-ismeret fejlesztését a tanórai változatos tevékenységformák mellett a

testvériskolai kapcsolatok építése, ápolása is segíti. Az emelt óraszámú nyelvoktatás, a

nyelvi előkészítő évfolyamban rejlő lehetőség olyan eszköz, amely a nyelvi

kompetenciafejlesztést erősíti. Az angol és német, spanyol mellett az orosz nyelv

oktatását második idegen nyelvként törekszünk ismét meghonosítani.

A közösségi szolgálat elvégzését elsősorban a 9-10. évfolyamon szervezzük meg.

Indokolt esetben ez megvalósulhat a 11. évfolyamon is, a szülő kérésére.

A közösségi szolgálat teljesítésére az alábbi területeken kerülhet sor:

a) egészségügyi

b) szociális és jótékonysági

c) oktatási

d) kulturális és közösségi

e) környezet- és természetvédelmi

f) katasztrófavédelmi

g) óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős

emberekkel közös sport- és szabadidős tevékenység.

Az éves munkaterv határozza meg a konkrét tevékenységeket, amelynek szervezési

eljárását az SZMSZ tartalmazza.

Pályázati lehetőségek minél szélesebb kihasználása.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai folyamatok

1.2.1. Alapelvek

Nevelő-oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért

megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát.

Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon

meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes

kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).Megalapozzuk a

szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. A

pedagógusok – a segítő életmódra nevelés – sikere érdekében rendszeresen pozitív

mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.

Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális – szakmai kompetenciák

fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.

Az iskolákban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő

együttműködése.

17

1.2.2. Célok

Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi,

akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!

Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az

egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét,

együttműködési készségét, eddze akaratát!

Az egyes életkori fejlődési szakaszok:jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség,

motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)!

Alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében

alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen

integratív felismerhető együttműködéssel!

A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait,

alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség

összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké!

Legyenek tisztában a mindenkori szociális státuszukkal.

Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati

tulajdonságok személyiségbe ágyazása.

Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának , a befogadó- és alkotó képességnek, az

improvizációs képességnek,a verbális és nem verbális, valamint a vizuális

kifejezőképességnek a bemutatása.

A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociál-integratív! A következetes

követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben

tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem

és igazságosság jellemezze.

1.2.3. Feladatok

Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli

tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában!

Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus

funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési-oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk

a tanuláshoz szükséges alapkészségeket.

A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel,

a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói

interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és

megoldásához szükséges képességekkel!

Olyan iskolai értékrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban

érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, mindenkitől egyértelműen és

következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.

Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük

felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a

saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!

Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges

életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során,

kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával!

18

Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása,

tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.

1.2.4. Eljárások/eszközök

Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését.

Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Tesztek, tréningek,

dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével

segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében.

A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját

egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban az aktivizáló

módszereket részesítjük előnyben.

A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus

együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot

folytatnak.

Az iskolai társas szituációk az iskolai/osztály közösség mindennapi életében

„terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös

megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához, a

pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia

kapcsolatok).

Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása,

meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes

példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek,

magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának

csökkentése, fékezése.

Tablók, megemlékezések a jeles történelmi eseményekről, kultúránk meghatározó

egyéniségeiről.

A különleges bánásmódot igénylő tanulók beilleszkedését segítő magatartás minták.

Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális

esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi

önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket,

igényességüket.

A testi-lelki jó komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett

játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások

szervezése.

Vállalkozói kompetenciafejlesztés a gimnáziumi tanulók részére.

Szülőkkel való kapcsolattartás: szülői értekezlet, fogadóóra, iskolai

osztályrendezvények.

Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az

osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a

közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei kialakítása.

A közösségi munka valódi belső késztetéssé váljon.

19

Ünnepek méltó megünneplése.

1.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött

időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi

állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban

rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a

teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra:

a) az egészséges táplálkozás,

b) a mindennapos testnevelés, testmozgás,

c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a

szenvedélybetegségekhez

vezető szerek fogyasztásának megelőzése,

d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

f) a személyi higiéné.

További egészségnevelési feladatok:

a) higiénés magatartásra nevelés,

b) egészséges mozgásfejlődés biztosítása,

c) betegségek elkerülésére, egészség megóvására nevelés

d) krízis prevenció,

e) harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés,

f) Családi életre, társsá-, szülővé válásra nevelés.

Az intézményünkben folyó teljes körű egészségfejlesztés során figyelembe vesszük a

tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, és beillesztjük a nevelési-oktatási

intézményünkben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. (A rendelet értelmében

- 128. § (7) - a nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben

foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel

jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló

munkatársát vonhatja be tanórai vagy tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy

egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki rendelkezik

minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért

felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. ) A jogszabályok

értelmében intézményünk vezetőjének az egészségfejlesztési és prevenciós programok

kiválasztásánál be kell szereznie az iskola-egészségügyi szolgálat, a helyi vagy megyei

Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét.

Az előírásoknak megfelelően iskolánk közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének

megelőzésében és megszüntetésében. Tevékenyen együttműködünk a gyermekjóléti

szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más

személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

A testi és lelki egészségre nevelés célja a kerettantervnek megfelelően:

20

• A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre,

ezért igényévé

válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné.

• Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi

éhezés,

valamint az elhízás kockázatait.

• Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok

használatáról.

• Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében.

• Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani.

• Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek

sorozataként

alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére.

• Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető

élvezeti

szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől.

• Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat.

• Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és

helyreállításában.

• Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri

a

hospice-szolgáltatás fogalmát.

• Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót.

• Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a

betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről.

• Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető

hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.

Az egészséges táplálkozás

Az EMMI r. 130. § (1) alapján az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy

áruautomata működtetésére kötött megállapodás során az intézmény vezetője

döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét, melynek során

megállapítja, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó

ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló

figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja a

nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát.

A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése (EMMI r. 131. §)

Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a testi, lelki, mentális egészség fejlesztésére, a

magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek

fogyasztásának, és a tanulókat veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzésére.

Intézményünkben folytatott lelki egészségfejlesztés célja, hogy:

• elősegítsük a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, tanulóink testi-lelki

egészségének megőrzését,felelős magatartásuk, egészségtudatos életvitelük

kialakítását,

• támogassuk a tanulók környezetükhöz történő alkalmazkodását,

• megoldási stratégiákat kínáljunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal

szemben, így csökkentve a káros következményeket,

21

• figyelmet fordítunk a magatartási függőség és a szenvedélybetegség

kialakulásához vezető szerek fogyasztásának megelőzésére,

• kiemelten odafigyelünk az intézményben megjelenő bántalmazás és agresszió

megelőzésére,

• elősegítjük a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedését,

• együttműködünk az iskola-egészségügyi szolgálattal.

A tanuló bántalmazása vagy deviáns viselkedésformák észlelelése során

pedagógusaink számára a jogszabály által előírt teendők az EMMI r. 131. § (3)

alapján a következők:

• esetmegbeszélést kezdeményeznek az adott osztály nevelésében, oktatásában

közreműködők bevonásával;

• a pedagógusok közösen feltárják azokat a lehetséges okokat, amelyek a

viselkedés sajátos formájához vezethettek;

• ismétlődő viselkedési problémák esetén iskolapszichológiai tanácsadáson vesz

rész a tanuló.

A) Egészségfejlesztés a tanórai foglalkozásokon:

Eltérő mértékben, de szinte minden tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy keretei között szó essék a

környezeti vagy az egészséges életre nevelés valamilyen aspektusáról. A tanév első osztályfőnöki

óráján kötelező az egészség védelmében szervezett balesetvédelmi oktatás. Kifejezetten

egészségnevelő tantárgy a testnevelés. A mindennapos testnevelés bevezetésének célja, kialakítani az

egészséges életmód és a mindennapi testmozgás iránti igényt. Keretein belül a tanárok rendszeres, évi

két felmérést is végeznek a tanulók fizikai állapotára, teljesítőképességére vonatkozóan.

Környezetvédelmi és egészségfejlesztő témakörök szerepelnek a komplex természettudomány, a

földrajz, a kémia és a biológia tantárgyak tanmenetében. Az osztályfőnöki óráknak minden

évfolyamon témája az egészségre nevelés.

Iskola egészségügyi szolgálat ( iskolaorvos, védőnő )

Az iskola-egészségügyi szolgálat munkáját a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet alapján végzi. Az iskola

egészségügyi vizsgálatokkal, kiszűrni az esetleges elváltozásokat, időben felismerni a betegségeket

megelőző állapotokat. Gyanú esetén szakorvoshoz irányítani a tanulókat kivizsgálás céljából. A már

diagnosztizált betegséggel rendelkező tanulók gondozása, állapotuk folyamatos nyomon követése.

Rendszeres konzultáció osztályfőnökkel, szülővel, testnevelővel. Kapcsolattartás háziorvos és

iskolaorvos között. Meghívottként részvétel az egészségnevelést érintő nevelőtestületi értekezleteken,

illetve osztályfőnöki órákon.

Az iskola-egészségügyi szolgálatnak (iskolavédőnő és iskolaorvos) évenként elfogadott munkaterve

van, ennek keretében évfolyamonként egészségfejlesztő és –védő órákat tart. A 10. és a 12.

évfolyamon a tanulók fizikális vizsgálattal végezhető szűrése és hallásvizsgálata történik meg. Egyéni

és osztály szintű felvilágosítás és beszélgetés keretében végzett prevenciós tevékenység folyik.

B) Nem órakeretben megtartott, de a diákok teljes létszámát vagy azok egy részét érintő

programok, foglalkoztatási lehetőségek, eseti és folyamatos tevékenysége:

1. „Gólya atlétika „ verseny szervezése a 9. évfolyamon

2. Szelektív hulladékgyűjtés: elhasznált elemek begyűjtése és megfelelő telepre szállíttatása.

3. Tanulmányi kirándulások: legfeljebb évi egy tanítás nélküli munkanap felhasználásával

22

4. Véradók szervezése a Magyar Vöröskereszt véradó napjaira.

5. Iskolai büfé kínálatának figyelemmel kísérése, egészséges ételek, italok árusításának ösztönzése a

DÖK bevonásával.

6. A tanárok szakmai továbbképzésen való részvétele (pl. drogkoordinátor).

7. Az eredményes tanulmányi előrehaladás elősegítése érdekében fejlesztő pedagógiai, mentorálási

tevékenység megszervezése.

8. Diákok részvétele kortárs segítőket képző tanfolyamokon.

9. Külső előadók meghívása.

10. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos versenyeken, pályázatokon való részvétel.

11. Egészségnap

A program célja a fiatalság egészségkultúrájának kialakítása, fejlesztése, és mindenek előtt az egészség

megóvása.

A nap folyamán a tanulók átesnek egy alapvető szűrővizsgálaton, emellett oktatást kapnak különböző

egészségügyi témákban. Sportversenyek szervezése mellett megismerkednek új sportágakkal.

1.4. Elsősegély-nyújtással kapcsolatos alapismeretek elsajátítása

• Az elsősegélynyújtás célja lehet az élet megmentése, a további egészségkárosodás

megakadályozása, valamint a gyógyulás elősegítése.

• Fontosnak tartjuk, hogy mindenki elsajátítsa az alapvető elsősegély-nyújtási ismereteket,

melyekkel életet menthet.

• Az elsősegélynyújtás alapjait osztályfőnöki illetve biológia és testnevelés órákon sajátíthatják

el

a tanulók.

• A sikeresen elsajátított elméleti anyag után gyakorlatban is folytatódik az oktatás.

Az iskolavédőnő tanórán belüli és kívüli foglalkozásokon bemutatja az elsősegélynyújtás

gyakorlati alapjait.

• Iskolai és iskolán kívüli balesetek megelőzése témakörben az iskola munkavédelmi oktatásáért

felelős személy tájékoztatót tart osztályfőnöki órák keretein belül.

• A balesetmentes közlekedési ismeretek, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés fontos

szabályainak megismerésével, (filmvetítéssel egybekötve) sajátíthatják el KRESZ fontos

szabályait.

Iskolánk drogstratégiája

Drogstratégiánk keretében elsődleges drogprevenciót kívánunk megvalósítani, elősegítve a

másodlagos drogprevenció más színtereken való működését is.

Hosszú távú céljaink: a diákoknak a drogokkal és a droghasználat következményeivel kapcsolatos

ismereteinek bővítése, egészségfejlesztő, drogmegelőzéssel foglalkozó programok szervezése, minél

több tanuló bevonása a drogmegelőzés különböző területein, szülői tájékoztatók szervezése,

drogmegelőzési módszerek, segítő szervezetek bemutatása, a pedagógusok rendszeres továbbképzése,

mentális egészség-megőrzési programok beindítása, kortárs segítő csoport létrehozása és felkészítése.

Rövid távú céljaink: a veszélyeztetett diákok kiszűrése, egyéni problémakezelés, minden évfolyam

számára a tanév során prevenciós foglalkozások megtartása (alkohol, dohányzás, drog és

bűnmegelőzés), az osztályfőnöki órákon az egészségfejlesztési programmal összehangolt

23

drogmegelőzési interaktív foglalkozások számának növelése. Témacsoportok: önismeret, egészséges

és biztonságos életmód, veszélyeztető tényezők. A drogkoordinátor, a pedagógusok és a kortárs

segítők képzése.

Módszerek: személyiségfejlesztő módszerek alkalmazása, tanulási módszerek fejlesztése, interaktív

technikák megismerése és alkalmazása, esetmegbeszélés drogmegelőzésben jártas pedagógusok

részvételével.

24

1.5. Komplex intézményi mozgásprogram

A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves

munkaterv része.

Az intézmény tanulói rendszeresen részt vesznek a település és a különféle szervezetek

által meghirdetett sport- és egészségnapokon.

Az alábbi sportágakból házibajnokságot szervezünk: terem labdarúgás, asztalitenisz,

röplabda, kosárlabda, úszó ügyességi verseny.

Napközben felszerelést biztosítunk a sportolni kívánó diákok számára.

Az évszak sajátosságainak megfelelően a következő mozgásos tevékenységeket

végezzük:ősszel és tavasszal: túrázás, természetjárás, télen- a lehetőségek

függvényében- korcsolyázás

A tanulmányi kirándulások és az iskola által szervezett táboroztatás keretében,

tapasztalt túravezető közreműködésével rendszeresen szervezünk kerékpártúrákat és

gyalogtúrákat.

A tanulók fizikai állapotának mérését minden évben elvégezzük. Ezeknek a méréseknek

a tapasztalatait felhasználjuk a testnevelési órák fizikai képességfejlesztésének

megtervezésénél, a sportköri foglalkozásokon és a tömegsport órákon.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység helyi rendje

Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló

A) Kiemelten tehetséges gyermek – A tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő

tevékenységek

Cél: A tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása

Feladat:

o Tehetségazonosítás

Elsődleges feladat a tehetségazonosítás, tehetségígéret felismerése. Ebben segítséget nyújthat, hogy 3

szakvizsgával rendelkező tehetségfejlesztésben jártas pedagógus is dolgozik iskolánkban. Az

azonosításban fontos szerepet kaphat, ha figyelmet fordítunk a tanuló általános iskolai munkájára,

eredményeire. Fontos feladat ennek feltérképezése már a középiskolai tanulmányok kezdetén.

A kompetenciamérés olyan lehetőséget jelent, amely megkönnyíti a munkánkat. A mérési azonosító

segítségével az egyéni eredmények folyamatos követése lehetővé válik. Ennek segítségével a

nyomonkövetés és az eredményesség vizsgálata is lehetővé válik.

o Tehetségkibontakoztatás

A tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének, problémamegoldó

módszereinek szélesítése, alkotóképességének előtérbe állítása, kreativitásának fejlesztése, a

kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása és az egyénhez igazodó fejlesztés

Eszközei:

A tehetség kibontakoztatásában több formát követünk:

25

• A tanítási órákon az egyéni, kiscsoportos, differenciált tanulásszervezés alkalmas a képességek

kibontakoztatására, fejlesztésére.

• A szaktárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, versenyfelkészítők működtetése, a tanulók

versenyeztetése. Ez utóbbit minél szélesebb skálán szeretnénk biztosítani.

• Rendezvények szervezése. Olyan terület ez, amely a tanulók kreativitását igyekszik

megcélozni.

Több területen is megjelenik: iskolai rendezvények (versenyek, vetélkedők, bemutató jellegű

foglalkozások), illetve iskolán kívüli rendezvények.

• Az iskolai emlékműsorok, ünnepi rendezvények különösen jó terepet adnak a tanulók

személyiségének fejlesztésére is. Erősítenünk kell a civil szervezetekkel, az iskolán kívüli

tehetséggondozó formákkal való együttműködést (mentorok, kutatásba való bekapcsolódás).

Figyelmet kell fordítanunk a személyiség minél teljesebb kibontakoztatására, hiszen gyakran

tapasztaljuk, hogy a tehetség erős oldala mellett gyengeséget is találunk. Olyan személyiséget,

kreativitást, önismeretet fejlesztő foglalkozások szervezését támogatjuk, amely ezt lehetővé

teszi, tanárok számára is. (Gordon, Baraka)

Motiválás:

Személyes beszélgetés, ösztönzés, jutalmazás, amelyben az iskolai díjak odaítélése is szerepet játszik.

B) Sajátos nevelési igényű gyermek segítését célzó program

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt, iskolai

osztályban történik. A sajátos nevelési igényű tanuló neveléséhez és oktatásához a törvény által előírt

feltételek közül a fejlesztő neveléshez-oktatáshoz fejlesztő pedagógust foglalkoztatunk. Elsődleges

célunk: a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése.

Az Nkt. 51. § (5) szerint a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb

felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa

használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésénél alkalmazkodni kell az adottságaihoz.

56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye

alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól.

Továbbá mentesíti az igazgató a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből

az értékelés és a minősítés alól.

Az érettségi vizsgán az (1) bekezdésben foglalt tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban

meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat.

97. § (5) szerint a fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása 2014.

szeptember 1-jétől kötelező.

Cél: A tanuló állapotának megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön

Feladat: A sajátos nevelési igényű tanulók elfogadása, a beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös

alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a

tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése. Kapcsolattartás a fejlesztő

pedagógusokkal. Nevelési értekezleten a tantestület minél szélesebb körével megismertetni ezt a

helyzetet.

Eszközei: a tanórán, a tanórán kívül:

• kiscsoportos és egyéni foglalkozások

• differenciálás

26

• kooperatív tanulás, projektmódszer

• IKT eszközök alkalmazása

• Fejlesztőfoglalkozások

Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja:

Azoknak a tanulóknak, akik érvényes szakértői véleménnyel rendelkeznek, az iskola biztosítja a

törvényben meghatározott módon az alábbi kategóriák ellátását:

A pszichés fejlődési zavarok közül az alábbiakat:

• dyslexia,

• dysgraphia,

• dyscalculia,

• az iskolai készségek zavarai,

• kevert specifikus fejlődési zavar,

• az aktivitás és figyelem zavarai,

• tanulási nehézség.

Érzékszervi ( látás, hallás)

Mozgásszervi

C) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők segítése

Cél: A tanulási nehézség, a szocializációs problémák kezelése

Feladat: Az eredményes szocializáció akadályainak, a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása,

problémái megoldásának segítése

Eszközei:

• a 9-10. évfolyamon a tanulásmódszertannal kapcsolatos foglalkozások szervezése elsősorban az

osztályfőnöki órák keretében

• a 9. évfolyamon szervezett bemeneti mérések eredményeként felzárkóztató csoportok alakítása

magyar és matematika, valamint idegen nyelv esetében szükség szerint

• a kompetenciamérés eredményeinek értékelése

• differenciált tanulásszervezés a tanítási órákon

• kiscsoportos és egyéni foglalkozások

• kooperatív és projektmódszer alkalmazása

• IKT eszközök használata

• fejlesztő foglalkozások szervezése

A fejlesztési feladatok meghatározása és dokumentálása

A 20/2012. EMMI 139. § (1-2.) szerint a nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű tanuló

fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente

legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. A többi tanulóval együtt oktatott tanuló

egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon

dokumentálja.

D, A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló segítése

27

A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 27. §

szerint a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzete fennállásának megállapítását a szülő, a

családba fogadó gyám a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló

kormányrendeletben foglaltak szerint kérheti.

A nevelési-oktatási intézmény tájékoztatást ad a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulót a

nevelési-oktatási intézménnyel fennálló jogviszonyával összefüggésben megillető kedvezményekről,

juttatásokról, pályázati lehetőségekről. A nevelési-oktatási intézmény képviselője a beírási naplóban és

a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű.

Az osztályfőnökök minden tanév elején helyzetelemzést készítenek, és megnevezik azokat a diákokat,

akik különleges bánásmódot igényelnek. A megalapozott helyzetelemzést helyzetfeltárás előzi meg,

melyet az iskola ifjúságvédelmi felelőse koordinál. Már a beiratkozáskor, de legkésőbb az első hónap

végéig osztályfőnöki órákon minden diákkal és szülővel egy tematikus kérdőívet töltetünk ki. Az erre

adott válaszok önkéntesek és saját bevalláson alapulnak. A kérdőívben az esetleges betegségekre, az

életkörülményekre és a családi állapotra kérdezünk rá, így próbálunk következtetni a tanulók szociális

helyzetére.

Az iskolára hárul, hogy megpróbálja ellensúlyozni a családi ház és a társadalmi közhangulat negatív

motivációját: a munkanélküliség, az egyre erősebb vagyoni differenciálódás, a perspektiválatlanság, a

romló anyagi körülmények hatását.

Feladat: folyamatos, naprakész információk alapján a tanulók segítése

Az osztályfőnökök és az ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógusok nyilvántartást készítsenek.

Eszköz:

- pályázati lehetőségek felkutatása

- az iskolai alapítványokon keresztül támogatás nyújtása

- kapcsolattartás azon szervezetekkel, önkormányzatokkal, amelyek rendszeres vagy alkalmi

támogatást nyújthatnak

- a tanítási órákon differenciált foglalkozás

- egyéni elbeszélgetés

E, Lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló

A Nkt. 4.§ 37. szerint: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes

teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást

mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé.

1.7. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos pedagógiai feladatok

A kötelességtudat, a munka megbecsülése, az együttérzés, segítőkészség, a tisztelet, a megértés stb.

olyan készségek, amelyek a tanulók számára felnőtt életükben is elengedhetetlenek.

Cél: A nemzeti öntudat, a közösséghez való tartozás érzése mellett az emberi civilizáció kiemelkedő

alkotásait, más kultúrák jellemzőit megismerve, egymás értékeit tiszteletben tartva készüljenek a

felnőtt életre.

A cselekvő állampolgári magatartás alapvető kategóriáinak megélésére, gyakorlására is lehetősége

kapnak az iskola keretei között. A közügyekben való részvétel során megtapasztalhatják, hogy maguk

28

is részesei sorsuk alakításának. A hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek iránti szociális

érzékenység, segítő magatartás kialakítása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

A közösségfejlesztés kiemelt színterei:

osztályközösségek, évfolyamközösségek, az iskola közössége;

osztályfőnöki órák, iskolai és osztálykirándulások, szakkörök, énekkar, iskolaújság stb.

a Diákönkormányzat és rendezvényei; ( 9. évfolyam: Gólya atlétika; 10. évfolyam: Nemzetek

kultúrája; 11. évfolyam: Diák önkormányzati nap> 12. évfolyam: Szalagavató)

az iskola hagyományainak megőrzése, ápolása, továbbadása és gyarapítása;

iskolai kulturális rendezvények: testvérosztály-rendezvények, Mikulás-nap, karácsonyi

műsorok, Jótékonysági bál

iskolai ünnepélyek: szalagavató, ballagás, évnyitó, évzáró;

történelmi évfordulók: március 15. és október 23. megünneplése;

megemlékezések: az aradi vértanúkról, a magyar kultúra napjáról, a holokauszt áldozatairól, a

kommunista diktatúrák áldozatairól, a költészet napjáról, a magyar nyelv napjáról és a nemzeti

összetartozás napjáról;

tanulmányi versenyek: országos versenyek iskolai fordulói, házi versenyek, iskolai műveltségi

vetélkedő;

sportrendezvények: házibajnokságok, iskolák közötti diákbajnokságok.

iskolán kívüli szervezetekkel való együttműködés ( idősek napközi otthona, Add a kezed

lakóotthon)

testvériskolai kapcsolatok ápolása

A közösségi szolgálat

A közösségi szolgálat területei:

a) az egészségügyi,

b) a szociális és jótékonysági,

c) az oktatási, kulturális és közösségi,

d) a környezet- és természetvédelemi,

e) a katasztrófavédelmi,

f) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös

sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység,

g) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési

tevékenység.

A közösségi szolgálattal kapcsolatban megfogalmazott elvárásunk: 11. évfolyam befejezéséig

lehetőleg minden tanuló teljesítse a közösségi szolgálatot. A közösségi szolgálat adminisztrálása a

jogszabályoknak megfelelően: a tanulók a bizonyítványban és az iskolai törzslapon pedig a tanév

végén.

A 12. évfolyam befejezésekor a közösségi szolgálat teljesítését záradékolják.

Intézményünkben az alábbi tevékenységek végzésével teljesíthető a közösségi szolgálat:

iskolai könyvtárban a tanítási szünetek időszakában

a Jótékonysági bál közvetlen előkészítő és befejező szakaszában

a szalagavatót követő munkálatok

29

1.8. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A hatékony nevelő – oktató munka feltétele a szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködése.

Együttműködés a diákokkal:

Nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. Ennek

hiányában nem lehet hatékony munkát végezni.

Iskolánk gyermekközpontú intézmény, a tanár és a diák kölcsönös megbecsülésén,

személyiségjogainak tiszteletben tartásán alapul, lehetőséget biztosítva az iskolai élet minden területén

a szabad véleménynyilvánításra, ugyanakkor elvárva a másik véleményének tiszteletben tartását,

elfogadását, a meggyőzhetőséget, kulturáltságot és udvariasságot A tanulói véleménynyilvánítás

szervezett formája: osztálykeretek között és iskolagyűlésen.

A tanulókat az iskola életéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat

vezetője és az osztályfőnök tájékoztatja. A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a

diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a faliújságon keresztül folyamatosan tájékoztatja diáktársait.

Az osztályfőnökök pedig folyamatosan kapcsolatban állnak osztályaikkal az osztályfőnöki órákon és

azon kívül is.

Az iskolai diákéletet a diákvezetőkből álló diákönkormányzat irányítja, munkájukat pedagógus is

segíti. Az osztályközösség a diákönkormányzat legkisebb egysége, diákvezetője az osztálytitkár,

pedagógus vezetője az osztályfőnök. Ő koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok

munkáját, aktív kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, illetve a kollégiumi

nevelőtanárokkal.

A diákok egymás közötti információáramlásának eszközei:

• Iskolarádió – a középiskolában elvárható színvonal megőrzését tanár segíti: tájékoztatások

rendezvényekről, versenyek eredményéről, közérdekű információk.

• Diák hirdetőtábla - rendszeresen érkező anyagok a diákönkormányzatot segítő tanár

közreműködésével kerülnek a faliújságokra: plakátok, felhívások, hirdetések.

• DÖK - iskolánkban minden évfolyam részvételével működik diákönkormányzat egy támogató

tanár segítségével. Nevelési tevékenységünk fontos területének tartjuk a diákönkormányzat

működését, hiszen ez a tanulók felnőtt életre való felkészülésének nagyon jó gyakorlóterepe. A

DÖK vezetősége a DÖK irodájában tartja megbeszéléseit.

Együttműködés a szülőkkel:

A NAT-ban foglaltakkal összhangban megállapítjuk, hogy a szülőkkel való együttműködés, a

gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok

befogadása és hasznosítása a hatékony nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele. Ezért az iskolának

meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere

kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat.

30

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola

igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják.

Az együttműködés szervezett formái: az iskolai szülői munkaközösség.

31

A szülőkkel való együttműködés hagyományos formái:

• a szülői munkaközösség választmányi értekezletén az igazgató tájékoztatja a szülőket az iskola

egész életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról (tanévenként kétszer);

• az osztályok szülői értekezletei – tanévenként 2 alkalommal (amennyiben szükséges, rendkívüli

szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség hív össze);

• a fogadóórák – minden hónap első hétfőjén

• az osztályfőnöki családlátogatások – alkalomszerűen;

• a leendő kilencedikesek és szüleik számára a nyílt napokon.

A szülők tájékoztatási formái:

• szóbeli tájékoztatás szülői értekezleteken, fogadóórákon, telefonon, személyesen. (A szülői

értekezletek, fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.)

• írásbeli tájékoztatás a tanulók ellenőrző könyvében és postai értesítés útján.

A szülők és a szülői szervezet részére biztosított jogok a pedagógiai programra vonatkozóan:

• Az Nkt. 72. § (5) szerint a szülő joga különösen, hogy megismerje a nevelési-oktatási

intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.

• 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 82. § (1) Az iskola pedagógiai programjának legalább egy

példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon

megtekinthessék.

Az iskola vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni

a pedagógiai programról. Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási

intézmény honlapján (www.kkszki.hu), annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra

kell hozni.

Az Nkt. 72. § alapján a szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és

erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá

megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel

kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, biztosítsa gyermeke tankötelezettségének

teljesítését, tiszteletben tartsa az iskola vezetőinek, pedagógusainak, alkalmazottainak emberi

méltóságát és jogait.

A törvényi előírásoknak megfelelően biztosítjuk a szülők azon jogát, hogy gyermekük fejlődéséről,

magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez

tanácsokat, segítséget adjunk. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban

egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával,

nevelőtestületével. A szülő írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület,

a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül, legkésőbb a

tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kap. A szülő joga, hogy személyesen vagy

képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések

meghozatalában.

A szülői szervezet

Iskolánkban szülői munkaközösség működik, ahol a szülő joga, hogy annak munkájában, továbbá a

szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy részt vegyen. Az

Nkt. 73. § (1) alapján az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az

intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező

szülői szervezetet (közösséget) működtetnek.

32

33

A nevelőtestület tagjainak együttműködése

A pedagógiai programban előírtak tejesítésének és a hatékony nevelő – oktató munkának

elengedhetetlen feltétele a nevelőtestület tagjainak együttműködése.

A 20/2012. EMMI r. 117. § (1) szerint a nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére

vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, valamint

egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a szülői munkaközösségre

vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a

nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a

nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az

SZMSZ és a házirend elfogadására.

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:

a) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához,

b) a tantárgyfelosztás, feladatmegosztás elfogadása előtt,

c) az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során,

d) az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt,

e) külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgató, a nevelőtestület tagjai egyharmadának,

illetve az iskolában működő szülői szervezet, diákönkormányzat kezdeményezésére. A nevelőtestület

meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét.

A pedagógusok közötti kapcsolattartás hivatalos fórumai:

• Tanévnyitó értekezlet - az adott tanév munkatervének ismertetése, elfogadása, a

munkaközösségek javaslata alapján.

• Körlevelek, hirdetőtábla, iskolarádió, e-mail, telefon.

• Félévi értekezlet - a tanulmányi és fegyelmi helyzet értékelése, a továbbhaladást szolgáló

javaslatok, észrevételek.

• Tanévzáró értekezlet - az adott tanév munkájának értékelése, a munkaközösség-vezetők és az

egyes területek felelőseinek bevonásával.

• Közös tantestületi programok

• Nevelési értekezlet – a közoktatás, illetve a nevelés egy adott, többeket érdeklő témakörének

alaposabb megismerése, megvitatása. Tanévenként legalább egy alkalommal.

• Munkaértekezlet, ahol szó esik a következő időszak legfontosabb teendőiről is. Egy-egy

aktuális nevelési probléma megvitatására és véleménycserére kerül sor. Általában minden

hétfőn 14:15-től.

• Egy osztályban tanítók értekezlete alkalomszerűen- az osztályfőnök az osztályáról, illetve a

felmerülő problémákról ad információkat.

• Osztályozó értekezletek - a félévi és év végi jegy lezárását követő megbeszélések, ahol

elsődlegesen a továbbhaladásról, valamint a magatartás és szorgalom értékeléséről döntenek az

osztályban tanító tanárok.

• Kihelyezett továbbképzés - egy aktuális területet együtt, közösen dolgoz fel a tantestület.

34

A szakmai munkaközösség

A 20/2012. EMMI r. 118. § szerint a szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és

munkaprogramjáról, szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, és az iskolai

tanulmányi versenyek programjáról. A munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének

kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.

A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi a nevelési-oktatási intézményben

folyó pedagógiai munka eredményességét és javaslatot tesz a továbbfejlesztésére.

A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően

a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához,

b) az iskolai nevelést-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és

tanulmányi segédletek kiválasztásához,

c) a felvételi követelmények meghatározásához,

d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni.

A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének

kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A szakmai munkaközösség tagja és

vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem

járhat el.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai

Az Nkt. 62. § (1) előírásainak megfelelően iskolánk pedagógusainak alapvető feladata a rájuk bízott

tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése,

sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. A

pedagógusok intézményi feladati a következők lehetnek:

A tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés

A tanulók dolgozatainak, írásbeli munkájának javítása, rendszeres értékelése

(érdemjeggyel/szövegesen) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint

A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradt és a helyettesített órák adminisztrálása

A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív

feladatainak teljesítése

A hivatali titkok megőrzése

A hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása

A különbözeti, az osztályozó- és a javítóvizsgák lebonyolítása

A kísérletek, a dolgozatok és a tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése

A tanulmányi versenyek lebonyolítása

A tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok

A vizsgák, a tanulmányi versenyek és az iskolai mérések felügyelete

Az iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése

Az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői, a diákönkormányzat-segítői feladtok ellátása

Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása

A szülői értekezletek és a fogadóórák megtartása

35

Pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves munkatervben

meghatározott rendezvényeken

Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés

A tanulók felügyelete az óraközi szünetekben

A tanulmányi kirándulások, az iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése és lebonyolítása,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken

A tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése

Az iskolai dokumentumok elkészítésében, átdolgozásában, felülvizsgálatában való aktív

közreműködés

Az osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás, leltár készítése

A szakleltárak és a szaktantermek rendben tartása, szertárrendezés

Együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel -

Megőrzi a hivatali titkot. Hivatásához méltó magatartást tanúsít.

Pedagógusaink teljesítik a kötelező minősítéseket a jogszabályoknak megfelelően.

Pedagógusként a belső (önértékelés) és külső (tanfelügyelet) értékelések aktív résztvevője.

A pedagógus továbbképzési kötelezettsége:

Pedagógusaink hétévenként legalább egy alkalommal – a jogszabályban meghatározottak szerint -

továbbképzésben vesznek részt. Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással,

közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a

pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából

nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés

előtt kötelező.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően mentesül a továbbképzési kötelezettség alól a pedagógus:

-Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a

vizsgák letétele utáni hét évben.

-Csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter

jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott.

-A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők

juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. § (1) szerint a

hétévenkénti továbbképzés – egy vagy több továbbképzés keretében – legalább százhúsz tanórai

foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. A

hétévenkénti továbbképzés legfeljebb huszonöt százaléka teljesíthető:

a) köznevelési kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel,

b) gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel,

c) nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (a

továbbiakban: önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás)

vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és

bemutatásával (bemutató óra),

d) harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a

képzési idő legalább az öt órát eléri,

e) a köznevelési intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett

nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel,

feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik.

Az Nkt. 63. § alapján a pedagógust munkakörével összefüggésben megillető jogok:

36

• Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi

jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék.

• A pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit

megválaszthatja.

• A helyi tanterv és az aktuális jogszabályok alapján, a szakmai munkaközösség véleményének

kikérésével megválaszthatja az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket,

taneszközöket, felszereléseket.

• Saját világnézete és értékrendje szerint végezheti nevelő - oktató munkáját, anélkül, hogy

annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a tanulót.

• Jogában áll, hogy hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói

információkhoz.

• A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának

megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető

jogokat.

• Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja, joga,

hogy részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei

és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában.

• Szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében jogában áll, hogy részt vegyen helyi,

regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában.

• Az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket,

tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai

eszközöket.

• Joga, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat,

muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott

kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa.

• Joga, hogy az oktatási jogok biztosához forduljon.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az osztályfőnököt a felmenő rendszer elvét figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az

osztályfőnökök legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák.

Feladatai a következők lehetnek:

az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint neveli osztályának tanulóit,

figyelembe véve a személyiségfejlődés jegyeit és a közösségfejlesztés elveit

segíti a tanulóközösség kialakulását, együttműködik az osztály diákbizottságával

segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját

kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével

folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi

helyzetét, neveltségi szintjét

minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, szaktárgyi tudását, és ezeket a nevelőtestület elé

terjeszti

szülői értekezletet és fogadóórát tart

ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket:

a napló vezetése, ellenőrzése

félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása

37

bizonyítványok, törzslapok megírása

továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése

hiányzások igazolása

nyomon követi, segíti az osztálya kötelező orvosi vizsgálatát

ellátja az osztályában a gyermekvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart az évfolyam

gyermekvédelmi felelősével és a segítő szakemberekkel

rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli

tevékenységek szervezésében

élményszerű szabadidős programokat szervez

javaslatot tesz a tanulók segélyezésére, jutalmazására, büntetésére

részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását

órát látogat az osztályában

Vezeti a közösségi szolgálattal kapcsolatos adminisztrációt

Segíti a hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.

Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket

megteszi. Közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában,

megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlásának rendje

A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján – a jogszabályban meghatározottak szerint –

részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

A döntési jogkört – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – az alábbi területeken

gyakorolhatják.

saját közösségi életük tervezésében, szervezésében

tisztviselők megválasztásában

jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban

A diákokat érintő ügyekben a diákönkormányzat akarata ellenére nem lehet döntéseket hozni. Ennek

alapján a diákönkormányzatot az alábbi jogosultságok illetik meg.

1. Dönt a diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével:

- saját működéséről,

a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

- hatáskörei gyakorlásáról,

- egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

- a diákújság és a diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról.

2. Egyetértési jogot gyakorol az önkormányzat a tanulókat érintő következő kérdésekben:

- az iskolai SzMSz megalkotása és módosítása;

- a házirend elfogadása,

- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása,

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása.

3. A véleményezési jog az alábbi területre terjed ki:

- a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatala,

- a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítése, elfogadása,

38

- a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetése és megszervezése,

- az iskolai sportkör működési rendjének megállapítása,

- a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározása,

- a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakítása.

4. Vélemény-nyilvánítási, javaslattevő joga van a diákönkormányzatnak a nevelési-oktatási

intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulókkal

szembeni fegyelmi eljárás során a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.

A véleményekkel, javaslatokkal az iskola vezetésének érdemben kell foglalkoznia, és ezekre 30

napon belül érdemben választ kell adnia.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat egyetértési és véleményezési jogot

gyakorol, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő

előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

A tanuló joga, hogy „válasszon a pedagógiai program kereti között a választható tantárgyak,

foglalkozások, továbbá pedagógusok közül.”A tanulók e jogukkal minden tanév folyamán egy

alkalommal élhetnek. A választás a következő tanévre szól, és az iskola személyi, tárgyi

lehetőségeinek figyelembevételével történhet.

A 10. évfolyam végén (május 20-ig) a tanuló írásban adja be az emelt szintű érettségire való

felkészülésre jelentkezését.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel.

Cél: folyamatos kétoldalú információcsere, tájékoztatás, tájékozódás, partnerkapcsolatok erősítése

A kapcsolattartás lehetséges formái:

Szülők Tanulók Partnerek

(közvetlen/közvetett)

szülői értekezlet

fogadóóra

honlap

faliújság

helyi média

iskolai rendezvények

ellenőrző

levél/elektronikus levél

személyes beszélgetés

DÖK-megbeszélések

honlap

faliújság

helyi média

közösségi oldalak

iskolai rendezvények

ellenőrző

e-mail

személyes találkozó

levél

elektronikus kapcsolattartás

megkeresés

támogatási szerződés

szponzori lehetőségek

A szülői értekezletek rendje:

Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 2 szülői értekezletet tart az

osztályfőnök vezetésével.

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet

képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

39

A szülői fogadóórák rendje:

Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők

számára. Az intézmény minden hónap első hétfőjén szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban

jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a

gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon

vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.

Tájékoztatás az ellenőrző könyvön keresztül

A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, a

mulasztásokról, illetve a különböző iskolai vagy osztályszintű programokról, szülői értekezletekről és

fogadóórákról. A tanulói hiányzások igazolása is ebben történik.

Az ellenőrző könyvbe az érdemjegyeket a diákok írják be, amit a szülő havonta köteles kézjegyével

ellátni. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, hogy a beírtak szinkronban vannak-e az osztálynaplóval,

illetve a szülői aláírások megtörténtek-e. A munkatervben rögzített időpontig félév és év vége előtt az

osztályfőnök írásban tájékoztatja a gyenge teljesítmény várható következményéről a szülőket.

Írásos értesítés – a tanuló hiányzásáról, igazolatlan óráiról, tanulmányi vagy magatartási

problémáiról, illetve egyéb információkról. A 20/2012. EMMI rendelet 50.§-a értelmében a tanköteles

tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul

harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt

legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A

gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény

vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban

értesíti a tanulót, önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel közös háztartásban élő nagykorú

tanuló esetén a szülőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt.

Az együttműködések további lehetőségei:

• a szülők bevonása az iskolai kirándulásokba, rendezvényekbe, tanórai, tanórán kívüli

foglalkozásokba, osztályfőnöki órák tartásába (pl.: egészségügyi témában egészségügyi

végzettségűek, bűnmegelőzési témában rendőr);

• közös kulturális vagy egyéb rendezvények szervezése szülők és pedagógusok részvételével;

• nevelési problémák megoldásának segítése;

• aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, az iskola támogatása;

• közös megoldások keresése, érdeklődő, segítő hozzáállás;

• felmérések alapján szerzett szülői igényeknek való megfelelés a tervezés, ill. a folyamat során.

Az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése

A nevelőtanárokat tájékoztatjuk a tanulók magatartásáról és tanulmányi helyzetéről. A tanulók

problémáinak közös megoldására törekszünk, és szakmai véleménycserét folytatunk nevelési-oktatási

kérdésekben. Véleményüket figyelembe vesszük a tanulók értékelése során. A nevelőtanárokat

rendszeresen meghívjuk rendezvényeinkre (pl. szalagavató, ballagás). A kollégista tanuló

osztályfőnöke, illetve intézményünk vezetője meghívás esetén rendszeresen részt vesz a kollégiumok

rendezvényein (kollégiumi ballagás, szakmai beszélgetés).

40

1.9. A tanulmányok alatt szervezett vizsgák szabályzata

A vizsgaszabályzat célja

A diákok tanulmányai alatt szervezett vizsgáinak lebonyolítási rendjét szabályozza.

A vizsgaszabályzat hatálya

kiterjed az intézmény azon tanulóira, aki(t)

osztályozóvizsgára jelentkezik

a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasított

a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasított

kiterjed azokra a diákokra, akik más intézmény tanulójaként átvételüket kérik az intézménybe, s ennek

feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsgát ír elő

kiterjed az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira

A szakképzési törvény 39.§-a alapján ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati

képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó

összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam

megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló mulasztása az összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz

százalékát eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását

a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja,

mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli

mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja

részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt.

A tanulmányok alatti vizsga letehető:

iskolában

független vizsgabizottság előtt

Az intézmény vezetőjének feladatai

A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes

előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért.

Az igazgató feladata különösen:

dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben

meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,

írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,

minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg

lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató

helyettese vagy más megbízottja.

A vizsgabizottság elnökének és tagjainak feladatai (1+2 fő)

A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság

törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:

41

meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítette-e a vizsga

letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni

szándékozók kizárását,vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,

a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga

tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező

pedagógus lehet.

Az SNI és a BTM-es tanulók esetén a szakértői véleményben számukra megjelölt segédeszközök

használata engedélyezett (többletidő, eszközhasználat)

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 68., 70., 71., 72. § alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató

engedélye alapján

az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell

növelni,

lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,

engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.

Szabálytalanságok kezelése

Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját,

ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a

vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a

megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak.

Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság

elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A

jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden

olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság

elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó

írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

A tanulmányok alatti vizsga nyilvános, amelyet a tanuló/szülő kérésére korlátozni lehet. A szülői

szervezet, a diákönkormányzat írásban jelenti be a vizsgán való részvételi szándékát a vizsgát

megelőző napig.

Iratkezelés

a vizsga menetéről jegyzőkönyv készül

az elért eredmények iskolai dokumentumokban való rögzítése (záradékok): napló, bizonyítvány,

törzslap az osztályfőnökök feladata, legkésőbb a vizsgát követő 3 napon belül

42

Az értékelés rendje

A tantárgy jellegétől függően több vizsgarészből állhat a vizsga. A tanuló teljesítményét ezek

összessége adja a következő szempont alapján: Az írásbeli vizsgán legalább 15 %-ot el kell érnie a

tanulónak, hogy szóbeli vizsgát tehessen.

Közismereti tárgyak:

Tantárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlati

Magyar nyelv és irodalom x x

Idegen nyelv x x

Matematika x

Történelem, társadalmi és állampolgári ism. x x

Erkölcstan x x

Etika x x

Biológia-egészségtan x x

Fizika x x

Kémia x x

Földrajz x x

Ének-zene

x x

Dráma és tánc

x x

Vizuális kultúra

x x

Mozgóképkultúra és médiaismeret

x x

Művészetek

Ének-zene

x x

Dráma és tánc

x x

Vizuális kultúra

x x

Mozgóképkultúra és médiaismeret

x x

Informatika

x x

Technika, életvitel és gyakorlat

x x

Testnevelés és sport

x

Filozófia x x

Komplex természettudomány

x

x

A minősítés

A vizsgarészek összesített eredménye alapján alakul ki az osztályzat az alábbiak szerint a

közismereti tárgyakra vonatkozóan:

0-29 % elégtelen

30-49 % elégséges

50-69 % közepes

70-84 % jó

85-100 % jeles

43

44

Szakmai alapozó , illetve szakmai előkészítő tárgyak:

Tantárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlati

Gépírás és iratkezelés

x

Levelezési ismeretek II.

x

Kommunikáció alapjai x x

Üzleti kommunikáció x x

Gazdasági alapismeretek x x

Jogi ismeretek x x

Vállalkozási ismeretek x x

Üzleti adminisztráció

x

Ügyviteli ismeretek x x x

Rendezvény és programdokumentáció alapjai x x

Rendezvény és programdokumentáció a gyakorlatban x

Hivatali protokoll ismeretek x x

Szakmai idegen nyelv x x

Váll. finansz. és adózási ismeretek (elmélet) x x

Váll. finansz. és adózási ismeretek (gyakorlat) x

Speciális gyakorlat II. x

Speciális gyakorlat III. x

Speciális gyakorlat IV. x

Gépírás gyakorlata x

Számítástecnikai alkalmazások az ügyfélszolgálatban x

Ügyfélszolgálati kommunikáció x x x

Ügyfélszolgálati ismeretek x x x

Levelezési gyakorlat az ügyfélszolgálatban x

Dokumentum- és adatkezelés az ügyfélszolgálatban x x

Komplex ügyfélszolgálati gyakorlat x

Gazdasági és vállalkozási ismeretek x x

Jogi ismeretek x x

Gépírás és és levelezési gyakorlat x

Irodai alkalmazások gyakorlata x

Gyorsírás gyakorlata x

Kommunikáció a titkári munkában x x

Rendezvény- és programszervezés x x x

Titkári ügyintézés x x x

Irodai szakmai idegen nyelv x x

Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. x x

Speciális gyakorlat I.

x

Jogi és közigazgatási ismeretek I. x x

Jogi és közigazgatási ismeretek II. x x

Jogi és közigazgatási ismeretek III. x x

Társadalom és kommunikáció II. x x

Társadalom és kommunikáció gyakorlat

x

45

Speciális informatika x x

Speciális informatika gyakorlat

x

Idegen nyelv I. x x

Idegen nyelvi gyakorlat x

Munkahelyi egészség és biztonság x x

Foglalkoztatás II. x x

Foglalkoztatás I. (Szakmai idegen nyelv) x x

Gazdasági és jogi alapismeretek x x

Ügyviteli gyakorlat - gépírás, levelezés - viselkedéskultúra x

Ügyviteli gyakorlat - üzleti kommunikáció x

Általános statisztika x x

Statisztikai gyakorlat x

Pénzügyi alapismeretek (elmélet) x x

Pénzügyi gyakorlat x

Adózási alapismeretek x x

Adózási gyakorlat x

Számviteli alapismeretek (elmélet) x x

Számviteli gyakorlat x

Gazdálkodási ismeretek x x

Könyvelés számítógépen x

Számvitel x x

Vállakozás-finanszírozás x x

Vállakozás-finanszírozás gyakorlat x

Adózás x x

Elektronikus adóbevallás gyakorlata x

Projektfinanszírozás x x

Projektfinanszírozás gyakorlata x

Projektfolyamatok követése x x

Projekttervezés gyakorlata x

Támogatási alapismeretek x x

Gazdálkodási statisztika x x

Folyamat- és pénzügyi tervezés x

Támogatási ügyvitel x x

Támogatási menedzsment x

Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. x x

Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. x x x

Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV.. x x

Közszolgálati ügyintéző ismeretek x x x

Magánbiztonság és vagyonvédelem I,II,III,IV. x x x

Személy- és vagyonvédelmi ismeretek x

Személy és vagyonőri és közterületfelügyelői ismeretek x

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I,II,III,IV,V x x x

Rendészeti szakmai idegen nyelv x x

Rendészeti szakmai informatika x

46

Önvédelem és intézkedés taktika x

Ügyviteli ismeretek x x x

Közszolgálati ügyintézői ismeretek x x x

E-közigazgatás elmélete/ gyakorlata x x x

A szakmai tárgyakra vonatkozóan a 9-12. évfolyamon:

0-29% elégtelen

30-49% elégséges

50-69% közepes

70-84% jó

85-100% jeles

A szakképzési évfolyamon (13., 14. év) a szakmai- és vizsgakövetelményben megfogalmazott

értékelési és minősítési szintekkel áll összhangban az érdemjegyek kialakítása0-50%

elégtelen

51-60% elégséges

61-70% közepes

71-80% jó

81-100% jeles

A vizsgatárgyak részei és követelményei:

A vizsgatárgyak részeit a táblázat tartalmazza, az egyes tantárgyak követelményeit a helyi tanterv

évfolyamokra lebontott követelményei tartalmazzák.

A vizsga menete:

Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára. Az írásbeli

vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, lehet dolgozni.

A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő

vizsgatantárgyanként hatvan perc,

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A

vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként -

szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - megszervezhető.

Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról

engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné

a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott

vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a

vizsgázó pótló vizsgát tegyen,

b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni

kell.

Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély

nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben.

47

A szóbeli vizsga menete:

Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga.

A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén.

A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a

tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges

segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.

Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a

felkészülésre. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal

póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. Az értékelésénél a póttételre adott választ kell

pontozni és azt megfelezni.

Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább

tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

Ha a vizsgázónak a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 68., 70., 71., 72. § alapján engedélyezték, hogy

az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két

vizsgatételt kell húznia és kifejtenie.

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön

helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet

kell biztosítani.

A gyakorlati vizsgarész

A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a

rendelkezésére.

A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni.

Időpont

A tanulmányok alatti vizsga időpontja:

javító vizsga augusztus 15 – 31-ig tartó időszakban tehető le

különbözeti és beszámoltató vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot ki kell jelölni

az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet

iskolánkban különbözeti, beszámoltató és osztályozó vizsgát a félévi vizsgaidőszakban a félév zárását

követő két héten belül, a tanév végén az év lezárását megelőző két héten belül szervezünk

az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság esetén a

vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló a fent meghatározott

időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

A független vizsgabizottság előtt letehető vizsga:

a kormányhivatal szervezi

a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző 30. napig kérheti a tanuló vagy kiskorú tanuló esetén

a szülője

javítóvizsga esetén a bizonyítvány átvételét követően 15 napon belül kérheti a független

vizsgabizottság előtt a vizsga letételét

48

Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezt megelőzően az adott tantárgy

tanulmányi követelményeit teljesítenie kellett osztályozó vizsgával. Az iskola magasabb évfolyamán

vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint

kell eljárni. Ennek értelmében a tanuló mentesül a tanórák látogatása alól, ezen idő alatt az iskolát csak

engedéllyel hagyhatja el.

Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az

évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a

tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az

engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.

Az Nkt. 57. §(1) alapján a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt

tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a

sikeresen teljesített kilencedik évfolyam megismétlését az iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló

esetén a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal akkor engedélyezheti, ha arra az iskolai rendszerű

szakképzésbe történő bekapcsolódás vagy másik szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok

folytatása vagy másik tanulmányi terület választása miatt van szükség. Ebben az esetben csak a

megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló.

1.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai

Felvételi követelmények

A 9. évfolyamra való beiskolázáskor a humán, általános irányultságú gimnáziumi osztályokba, a hat

évfolyamos képzésre valamint a szakgimnáziumi osztályokba a felvétel tanulmányi eredmény alapján

történik. A szakgimnáziumi osztályok esetében alkalmassági vizsgát is kell tenni.

A 9. évfolyamon központi kompetencia alapú írásbeli felvételi vizsgát tartunk magyar nyelv és

matematika tantárgyból a nyelvi előkészítő tagozatra jelentkezők számára.

A nyelvi előkészítőre jelentkezőknek szóbeli meghallgatáson is részt kell venniük.

A jelentkezett tanulók elbírálásakor a következő tantárgyak 5., 6., 7. év végi és 8. félévi eredményét

vesszük figyelembe:

matematika

magyar nyelv

magyar irodalom

történelem

angol/német nyelv

6 osztályos gimnáziumi osztályba való beiskolázás:

A jelentkezett tanulók elbírálásakor a következő tantárgyak 5. év végi és 6. félévi, eredményét

vesszük figyelembe:

matematika

magyar nyelv

magyar irodalom

történelem

angol/német nyelv

A felvételről szóló döntés beiratkozáskor válik hatályossá.

49

A Knt. (70, 71, 72. §)-nek megfelelően a mentesítéseket figyelembe vesszük a végső pontszámok

kialakításánál.

A tantestület felvételi vizsga nélküli felvételről is dönthet. Ezt mindig a tanév rendjében meghatározott

időpontban teszi közzé. Indokolt esetben egyéni elbírálás alapján más középiskolából is kérhetik

felvételüket a 9. évfolyamra. Az iskolába való belépés felsőbb évfolyamokon is történhet, általában a

tanév, illetve a félév kezdetekor, indokolt esetben bármikor.

Az alkalmassági vizsga

A felvételi követelményekhez tartozik, hogy pályaalkalmassági, egészségügyi vizsgálaton kell részt

vennie az iskolánkba jelentkezőknek.

Pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni a rendészeti és az ügyviteli ágazatra jelentkezőknek.

Egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is részt kell venniük a rendészeti képzésre jelentkezőknek.

Ezek időpontja a középfokú felvételi eljárás időpontjához illeszkedően kerül kijelölésre. Az

iskolaorvosi vizsgálat után állapítják meg, hogy a tanuló alkalmas-e a pályára.

Fizikai (erőnléti ) alkalmassági tesztek

1. 2000m- es síkfutás

2. Hasizom gyakorlat (felülés)

3. Mellső fekvő támaszban karhajlítás- nyújtás

4. Hajlított karú függés húzódzkodó rúdon

5. Inga futás 4x10 m vagy helyből távolugrás

A gyakorlatok rövid leírása

1. 2000m- es síkfutás: Az iskola atlétikai futópályáján.

• az adott táv teljesítése időre

2. Hasizom gyakorlat: tornateremben, bordásfalnál hanyattfekvés hajlított lábbal derékszögben,

lábfej a bordásfal alsó foka alatt, tarkóra tartással. Könyökkel térd érintés. (1 perc folyamatos

végrehajtás)

3. Mellső fekvő támaszban karhajlítás- nyújtás(30 mp időtartamban):

• kiinduló helyzet: mellső fekváő tmasz a talajon (karok váll szélességben, nyújva előréző

ujjakkal, törzs egyenes, térd nyújtott, lábak összezárva, fej mérsékelten emelt)

• 1. ütem: mindkét kar hajlítása, hogy a mellkas az aláhelyezett tárgyat érintse

• 2. ütem: mindkét kar nyújtása (kinduló helyzet)

4. Hajlított karú függés:

• kh.: függés, karok váll szélességben, alsó madárfogással, áll a rúd fölött, mely nem érhet a

rúdhoz. A helyzet megtartása mért időre.

5. Ingafutás: a 4x10 m- es táv időre való megtétele úgy, hogy a futó az egymástól 1 méterre lévő

két vonal közt fut. Fordulónként lábbal érinteni kell a vonalat. (időmérés: tizedes pontossággal)

Helyből távolugrás: Az ugró vonal mögül helyből karlendítéssel páros lábról elugrás a legnagyobb

távolságra. (mérés a távolugrás szabályai szerint)

50

A szóbeli felvételi vizsga követelményei a középfokú beiskolázáshoz:

Szóbeli felvételi vizsgát a nyelvi előkészítő osztályba való jelentkezéskor tartunk, az alábbi területen:

Angol nyelv

Témakör:

1. Appearance 2. Pets 3. At the doctor’s 4. Family

5. Holiday 6. House 7. London 8. School

9. Sport 10. Weather – Seasons – Clothes

Grammar

Present Simple

Present Continuous

Present Perfect

Past Simple

Past Continuous

Willbe going to

modals

plurals

conditional 1, 2

preposition

questions

articles

pronouns

countability

comparison

there is / there are

possession

Német nyelv

Témakör:

Témák:

- Ich und meine Familie; Familienfeste

- Freundschaft; mein bester Freund / meine beste Freundin

- Tagesablauf; Einkauf (Geschäfte, Waren, Preise)

- Schule (Schulgebäude, Klassenzimmer, Stundenplan, Schulfächer, Schulsachen)

- Wohnort; Wohnung; Hausarbeit (mein Zimmer)

- Ernährung: Essen, Trinken, gesunde Ernährung

- Reise: Europa, Deutschland, Österreich, Sehenswürdigkeiten

- Freizeit und Sport: Hobbys (mein Hobby); Sportarten

- Wetter, Jahreszeiten, Kleidungsstücke

- Verkehr: Verkehrsmittel, Auskunft geben, um Auskunft bitten

Nyelvtan:

- Igék: szabályos, tőhangváltós, igekötős igék, sich-es igék, személytelen igék

- Igeidők: Präsens, Präteritum, Perfekt

- Igemódok: kijelentő, felszólító mód, Konjunktiv Präteritum (möchte)

- Főnévragozás, határozott és határozatlan névelők

51

- Melléknévfokozás, -ragozás, hasonlítás

- Számnevek: tőszámnevek, sorszámnevek, életkor, születésnap kifejezése, évszámok, dátum,

idő, óra kifejezése

- Kötőszavak: egyenes szórend, dann, deshalb, weil, wenn, als, dass, ob

- Präpositionen: für, um, bis, durch, über, mit, von, bei, aus, von, seit, an, auf, in, neben, unter,

über, zwischen, vor, hinter

- Névmások: Possessivpronomen, Personalpronomen, Reflexivpronomen, Fragepronomen, man

- Módbeli és időbeli segédigék

Tagadás: nein, nicht, kein, nichts, niemand, nie

Az iskolán belüli átjárhatóság

Elvileg biztosított, gyakorlatilag azonban minden ilyen irányú kérelem külön elbírálást kíván.

A gimnáziumi osztályok közötti átjárhatóság feltétele, hogy a tanuló az igazgató által meghatározott

tárgyakból megfeleljen a szintfelmérés követelményeinek.

A szakgimnáziumi osztályok közötti átjárhatóság a 9. évfolyam végéig lehetséges.

A gimnáziumi és a szakgimnáziumi osztályok közötti átjárhatóság szintén a 9. évfolyam végéig

lehetséges, feltétele az igazgató által meghatározott tárgyakból tett sikeres különbözeti, illetve

osztályozó vizsga.

A más iskolából való átjelentkezés

Más iskolákból, iskolatípusokból vagy szakmacsoportból történő tanulmányok közbeni átvétel során

különbözeti vizsga vagy osztályozó vizsga révén biztosítjuk az érdeklődő tanulók iskolánkba való

átvételét.

A szülő a szabad iskolaválasztás jogán gyermekét bármikor átírathatja másik iskolába.

A szabályozás alapja:

az osztályok létszáma

a választott/tanult idegen nyelv

az alap/emelt óraszámú tantárgyak

a különleges bánásmódot igénylő tanuló esetén: a személyi, tárgyi feltételek megléte, a

fejlesztés lehetőségének biztosítása

Az igazgató a fenti szempontokat mérlegelve dönt a tanuló átvételéről. Az elutasításról írásban kell

értesíteni a tanuló szülőjét, felhívva a figyelmet arra, hogy a döntés ellen jogorvoslattal élhet.

Ha az átvett tanuló iskolájának pedagógiai programja lényegesen eltér az átvevő iskoláétól – más a

tantárgyi struktúra, az óraszámok tekintetében lényeges eltérés van (heti 1 vagy annál magasabb) a

tanuló különbözeti vagy osztályozó vizsgára kötelezett. A vizsga letételére szükség esetén – kérelemre

– türelmi idő biztosítható. A vizsga jellegéről, módjáról, időpontjáról a szülőt írásban kell értesíteni az

átvételkor.

A szakképző évfolyamon

A közgazdasági szakmacsoportos oktatásban résztvevők számára a szakmai végzettség a 13.

évfolyamon szerezhető meg. A tanulók az érettségi vizsgát követően felvételi nélkül

folytathatják tanulmányaikat. Más intézmény azonos szakmacsoportos képzésben résztvevő

tanulója az osztálylétszámtól függően iratkozhat be erre a képzésre.

52

Más szakmacsoportos képzésben résztvevő vagy a gimnázium tanulói csak a két évfolyamos

képzésre jelentkezhetnek.

A szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 47. §-a és a 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény

alapján. A Szakképzési törvény 21. §-nak megfelelően az OKJ szerint iskolai rendszerű

szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma

nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál. A 22. § (1) értelmében a szakképesítésre történő

felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a

szakgimnázium pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak

szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról a kerettantervben

meghatározottak figyelembevételével az iskola igazgatója határoz.

A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat

a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik

(első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi

végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha az érettségi végzettség megszerzésére

az e bekezdésben meghatározott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.

Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat nevelés-oktatás a szakgimnáziumban, ha a

szakgimnázium olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki - figyelembe véve a

(2) bekezdésben foglaltakat - teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés

követelményeit.

A szakgimnáziumnak négy középiskolai és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott

számú szakképzési évfolyama van. A 9–12. évfolyamokon az általános műveltséget

megalapozó közismereti, valamint szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik. A

tanulók az érettségi bizonyítvány, valamint a középfokú szakképesítés megszerzése mellett

felkészülnek a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra vagy a szakirányú munkába állásra. A

közismereti képzés alapvetően egységes kerettanterv alapján történik, de a szakképzési irányok

alapján egyes tantárgyak óraszáma eltérő az ágazatok szerint.

A szakképző évfolyamra való felvétel

Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő

továbbhaladással kezdődik. A felvételről az igazgató dönt. A szakképző évfolyamra való

felvétel, illetve a szakképző évfolyamon a továbbhaladás feltétele:

• egészségügyi alkalmasság: annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása,

hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és

pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma

szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre;

• előírt gyakorlat: a szakképesítés megszerzéséhez szükséges meghatározott összefüggő

szakmai gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

tartalmazza;

• iskolai előképzettség: a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség:

sikeres érettségi vizsga;

• Az egyéves szakképzésbe csak az a tanuló vehető fel, aki a 9-12. évfolyamon is az adott

szakmacsoportban végezte tanulmányait és megfelel a szakmai programban szabályozott

követelményeknek.

A szakmacsoportos tárgyak beszámíthatóságáról a törvényi szabályozás előírásai alapján az

iskola igazgatója dönt. A szakképzési törvény 27. § (1) alapján a szakképző iskolában és a

felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező

tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező

53

szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az

azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás

iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes

tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A

szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani.

A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A szakmai

gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói

jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati

idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben

meghatározottak szerint - beszámítható.

A jogszabályoknak megfelelően, ha tanuló huszonötödik életévét betölti, kizárólag

felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.(Nkt.60.(2) )

Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a

szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a

pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a

komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.

A felvételi eljárás különös szabályai

A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a

halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek

hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének, településén található, vagy akinek

különleges helyzete ezt indokolja.

Különleges helyzetű lehet az a tanuló, akinek a testvére már az intézménybe jár; testvére azonos

székhelyű többcélú intézmény intézményegységébe jár.

54

2. Az intézmény helyi tanterve

2.1. Az intézmény képzési struktúrája:

Gimnázium: 6, 5 ( NYEK) és 4 évfolyamos képzéssel

Szakképzés

- szakgimnázium 9-12 évfolyam érettségire való felkészítés, a 13. évfolyamon

szakmai képzés

- szakgimnázium 13-14. évfolyamon érettségi utáni szakképzés közismereti

tartalom nélkül

- felnőttoktatás.

2.2. A választott kerettanterv

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet

mellékletei:

3. melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára

4. melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolyama számára

7. melléklet – A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes

sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek ( nyelvi előkészítő)

A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú

EMMI rendeletre épül be

A változat B változat

Biológia x

Fizika x

Kémia x

Ének-zene x

6. melléklet

Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára

2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben alkalmazzuk:

14. melléklet - Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára

2016. szeptember 1-jétől alkalmazzuk felmenő rendszerben (a 9. évfolyamtól kezdve)

Kerettantervek a felnőttoktatás számára

Kerettantervek a szakképzés számára

Az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012.

(VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

az 54 344 01 Pénzügyi – számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit

tartalmazó –12/2013. (III. 28.) NGM rendelet alapján készült.

Kerettanterv a XXXVIII. Rendészet ágazathoz

A kerettanterv a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalommal a Rendészet ágazatra egységesen

vonatkozik:

Megnevezés: Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek

A szakképzés keretszámait minden évben a belügyminiszter határozza meg.

55

Az 54 346 02 Logisztikai ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó

12/2013. (III. 28.) NGM rendelet alapján készült.

A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szakképzési kerettanterveket

tartalmazó mellékletei:

XXV. ügyvitel ágazathoz tartozó 54 346 03 irodai titkár szakképesítéshez

XXIV. közgazdaság ágazathoz tartozó 54 344 01 pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéshez

XXXVIII. rendészet és közszolgálat ágazathoz tartozó 54 345 01 közszolgálati ügyintéző

szakképesítéshez

XL. közlekedés, szállítmányozás és logisztika ágazathoz tartozó 54 841 11 logisztikai és

szállítmányozási ügyintéző

35 345 01 kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. szakképesítés-ráépüléshez

56

2.3. Az iskolában tanított kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon

választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszámai

2.3.1. GIMNÁZIUM

A 2013/2014. tanévben beiskolázott tanulók számára felmenő rendszerben

Nyelvi előkészítő 9. évfolyam 9/Ny

Kötelező óraszám: 30

Osztály számára felhasználható 56 óra

Tantárgy óra

idegen nyelv 13/13

(6 óra kommunikáció, 5 óra nyelvtan,

2 óra országismeret)

idegen nyelv 5/5

Informatika 3,5/3,5

Matematika 1/1

Magyar 1/1

Történelem 0,5/0,5

Osztályfőnöki 1

Testnevelés 5

57

Gimnázium 9-12. évfolyam

(nyelvi előkészítő)

9. 10. 11. 12.

tantárgy R H R H

magyar nyelv és

irodalom 4 5 4 5 4

4

emelt

5

5

I.idegen nyelv 5 5 5 5 4/4

3/3

II.idegen nyelv 3 3 3 3 4/4

5/5

matematika 5 3 5 3 3

4

emelt

5

5

történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 3 2 3 3

3

emelt

4

4

etika

1

biológia – egészségtan

2 2

2

emelt

4

4

fizika 2 2 2

emelt

2 2

kémia 2 2

emelt

2 2

földrajz 2 2

emelt

2 2

ének-zene 1 1

vizuális kultúra 1 1

dráma és tánc 0,5

mozgóképkultúra és

médiaismeret 0,5

vizuális kultúra

1

dráma és tánc

1

zeneirodalom

1

mozgóképkultúra és

médiaismeret

1

informatika 1 1 1 1

emelt 2 2

technika, életvitel és

gyakorlat

1

testnevelés és sport 5 5 5 5

osztályfőnöki 1 1 1 1

kötelező isk. filozófia

1

Tanuló számára kötelező 35 36 35 35

A tanuló számára

választható

Utazás és turizmus

2 2

58

Gimnázium – 4 osztályos (9-12. évf.)

tantárgy

9. 10. 11. 12.

H. Á. H. Á. alap emelt alap emelt

magyar nyelv és irodalom 4 4 5,5 4,5 4 4

emelt 5 5

I. idegen nyelv 5 5 4 4 5/5 5/5

II. idegen nyelv 3 3 3 3 3/3 3/3

matematika 3 4 4 4 3 4

emelt 5 5

történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 3 2 3 3 3 3

emelt 4 4

eitka 1

biológia - egészségtan 2 2 2

emelt 2 2

fizika 2 2 2

emelt 2 2

kémia 2 2

emelt 2 2

földrajz 2 2

emelt 2 2

ének-zene 1 1

vizuális kultúra 1 1

dráma és tánc 0,5

mozgóképkultúra és médiaismeret 0,5

művészetek/

vizuális kultúra 1

dráma és tánc

1

zeneirodalom 1

mozgóképkultúra és médiaismeret 1

informatika 2 2 0,5 1,5

emelt 2 2

technika, életvitel és gyakorlat 1

testnevelés és sport 5 5 5 5

osztályfőnöki 1 1 1 1

kötelező isk. fil. 1

Tanuló számára kötelező 35 36 35 35

A tanuló számára választható

Utazás és turizmus

2 2

59

Gimnázium – 6 osztályos (7-12. évf.)

Tantárgy

7 8 9 10 11 12

magyar nyelv és irodalom 2,5+1/1 4 4 4 4 4

emelt

5 5

I. idegen nyelv 4/4 4/4 5/5 5/5 5/5 3/3

II. idegen nyelv

3/3 3/3 3/3 4/4

matematika 4 3,5 3,5 4 3 4

emelt

5 5

történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek 2 2 2 3 3 3

emelt

4 4

erkölcstan 1 1

etika

1

biológia - egészségtan 1+1/1 2 1 1,5 2 2

emelt

2 2

fizika 2 1,5 2 2 2

emelt

2 2

kémia 1,5 2 2 2

emelt

2 2

földrajz 1 2 2 2

emelt

2 2

ének-zene 1 1 1 1

vizuális kultúra 1 1 1 1

dráma és tánc

0,5

mozgóképkultúra és médiaismeret

0,5

művészetek/

vizuális kultúra

1

dráma és tánc

1

zeneirodalom

1

mozgóképkultúra és médiaismeret

1

informatika 1/1 1/1 1,5/1,5 1,5/1,5

emelt 2 2

technika, életvitel és gyakorlat 1

1

testnevelés és sport 5/5 5 5 5 5 5

of. 1 1 1 1 1 1

kötelező isk. fil.

1

Tanuló számára kötelező 31 31 35 36 35 35

A tanuló számára választható

Utazás és turizmus

2 2

60

A 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben

Nyelvi előkészítő 9. évfolyam 9/Ny

Kötelező óraszám: 30

Osztály számára felhasználható 56 óra

Tantárgy óra

idegen nyelv 13/13

(6 óra kommunikáció, 5 óra nyelvtan,

2 óra országismeret)

idegen nyelv 5/5

Informatika 3,5/3,5

Matematika 1/1

Magyar 1/1

Történelem 0,5/0,5

Osztályfőnöki 1

Testnevelés 5

61

Gimnázium 9-12. évfolyam

(nyelvi előkészítő)

9. 10. 11. 12.

tantárgy R H R H

magyar nyelv és

irodalom 4 5 4 5 4

4

emelt

5

5

I.idegen nyelv 5 5 5 5 4/4

3/3

II.idegen nyelv 3 3 3 3 4/4

5/5

matematika 5 3 5 3 3/3

4

emelt

5

5

történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 3 2 3 3

3

emelt

4

4

etika

1

biológia – egészségtan

2 2

2

emelt

4

4

fizika 2 2 2

emelt

2 2

kémia 2 2

emelt

2 2

földrajz 2 2

emelt

2 2

ének-zene 1 1

vizuális kultúra 1 1

dráma és tánc 0,5

mozgóképkultúra és

médiaismeret 0,5

vizuális kultúra

1

dráma és tánc

1

zeneirodalom

1

mozgóképkultúra és

médiaismeret

1

informatika 1 1 1 1

emelt 2 2

technika, életvitel és

gyakorlat

1

testnevelés és sport 5 5 5 5

osztályfőnöki 1 1 1 1

kötelező isk. filozófia

1

Tanuló számára kötelező 35 36 35 35

A tanuló számára

választható

Utazás és turizmus

2 2

62

Gimnázium – 4 osztályos (9-12. évf.)

tantárgy

9. 10. 11. 12.

H. Á. H. Á. alap emelt alap emelt

magyar nyelv és irodalom 5 4 5 4,5 4 4

emelt 5 5

I. idegen nyelv 5 5 4 4 5/5 5/5

II. idegen nyelv 3 3 3 3 3/3 3/3

matematika 3 4 4 4 3/3 4

emelt 5 5

történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 3 2 3 3 3 3

emelt 4 4

eitka 1

biológia - egészségtan 2 2 2

emelt 2 2

fizika 2 2 2

emelt 2 2

kémia 2 2

emelt 2 2

földrajz 2 2

emelt 2 2

ének-zene 1 1

vizuális kultúra 1 1

dráma és tánc 0,5

mozgóképkultúra és médiaismeret 0,5

művészetek/

vizuális kultúra 1

dráma és tánc

1

zeneirodalom 1

mozgóképkultúra és médiaismeret 1

informatika 1 2 1 1,5

emelt 2 2

technika, életvitel és gyakorlat 1

testnevelés és sport 5 5 5 5

osztályfőnöki 1 1 1 1

kötelező isk. fil. 1

Tanuló számára kötelező 35 36 35 35

A tanuló számára választható

Utazás és turizmus

2 2

63

Gimnázium – 6 osztályos (7-12. évf.)

Tantárgy

7 8 9 10 11 12

magyar nyelv és irodalom 2,5+1/1 4 4 4 4 5

emelt

5 5

I. idegen nyelv 4/4 5/5 5/5 4/4 5/5 4/4

II. idegen nyelv

3/3 3/3 3/3 3/3

matematika 4 2,5+1/1 3,5 4 3 4

emelt

5 5

történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek 2 2 2 3 3 3

emelt

4 4

erkölcstan 1 1

etika

1

biológia – egészségtan 2 1 1 2 2 2

emelt

2 2

fizika 2 1,5 2 2 2

emelt

2 2

kémia 1,5 2 2 2

emelt

2 2

földrajz 1 2 2 2

emelt

2 2

ének-zene 1 1 1 1

vizuális kultúra 1 1 1 1

dráma és tánc

0,5

mozgóképkultúra és médiaismeret

0,5

művészetek/

vizuális kultúra

1

dráma és tánc

1

zeneirodalom

1

mozgóképkultúra és médiaismeret

1

informatika 1/1 1/1 1,5/1,5 2/2

emelt 2 2

technika, életvitel és gyakorlat 1

1

testnevelés és sport 5/5 5 5 5 5 5

of. 1 1 1 1 1 1

kötelező isk. fil.

1

tanuló számára kötelező 31 31 35 36 35 35

a tanuló számára választható

Utazás és turizmus

2 2

2.3.2. SZAKGIMNÁZIUM

A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben alkalmazott óratervek

64

Szakközépiskola – 4 osztályos (9-12. évf.)

RENDÉSZETI

tantárgy 9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 4 4,5 4,5 4

Idegen nyelv 4/4 4/4 4/4 4/4

Matematika 4 4 4,5 4

Etika 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ism. 3 2,5 3 4

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Biológia-egészségtan 2 2 1

Földrajz 2 1

Művészetek - vizuális kultúra 1

Informatika 2/2 1/1 1/1 1/1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szakmai tárgyak ( 6 ) ( 7 ) ( 8 ) ( 11 )

Tanuló számára kötelező 35 36 35 35

65

Szakmai tantárgyak kerettantervi óraterve

Rendészeti ágazat

Tantárgyak

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évf.

elm

.

gyak. ö.gy

.

elm

.

gyak. ö.gy. elm. gyak ö.gy elm. gyak.

Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. 2

Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. 2

Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. 2

Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. 3

Speciális gyakorlat I. 1,5/1,5

Speciális gyakorlat II. 2/2

Speciális gyakorlat III. 2,5/2,5

Speciális gyakorlat IV. 3,5/3,5

Jogi és közigazgatási ismeretek I. 1,5

Jogi és közigazgatási ismeretek II. 1

Jogi és közigazgatási ismeretek III. 2,5

Társadalom és kommunikáció I. 2/2 ,

Társadalom és kommunikáció II. 0,5

Társadalom és kommunikáció gyakorlat 0,5/0,5 1/1

Speciális informatika 1/1

Speciális informatika gyakorlat 1/1

Idegen nyelv I. 1,5/1,5

Idegen nyelvi gyakorlat 0,5/0,5

Rendészeti tábor 35

Katasztrófavédelmi gyakorlat 35

Rendőrségi gyakorlat 35

Személy- és vagyonőri gyakorlat 40

Rendőrségi gyakorlat 65

Összes szakmai óra:

4 2 4 3 4,5 3,5 6,5 4,5

6 35 7 75 8 105 11

Éves óraszám 144 72 35 144 108 75 162 126 105 208 144

Éves óraszám 144 107 144 183 162 231 208 144

66

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló óraszám szabadon hagyott

időkeretének meghatározása

A speciális gyakorlat I. óraszámát 2-ről 1,5-re csökkentettük 9. évfolyamon.

A speciális gyakorlat II. óraszámát 1,5-ről 2 órára növeltük a 10. évfolyamon.

Társadalom és kommunikáció I. óraszámát 1-ről 2-re növeltük, és a társadalom és kommunikáció

gyakorlat tantárgy 0,5 órát kapott a 9. évfolyamon.

A társadalom és kommunikáció gyakorlat óraszámát a 10. évfolyamon 0,5-ről 1 órára emeltük.

A fegyveres szervek és vagyonvédelem III. óraszámát 1,5-ről 2,5-re emeltük a 11. évfolyamon.

A fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. óraszámát 2,5-ről 3-ra emeltük, a jogi és közigazgatási

ismeretek III. óraszámát 2-ről 2,5-re növeltük, a speciális informatika elméleti óraszámát 1-ről 1,5-re, a

gyakorlatét 1-ről 0,5-re módosítottuk a 12. évfolyamon.

KÖZGAZDASÁGI- Ügyviteli ágazat

9-12. évfolyam

tantárgy 9. 10. 11. 12. 13.

Magyar nyelv és irodalom 4 4,5 4,5 4

Idegen nyelv 4/4 4/4 4/4 4/4 2/2

Matematika 4 4 4,5 4

Etika 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ism. 3 2,5 3 4

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Biológia-egészségtan 2 2 1

Földrajz 2 1

Művészetek - vizuális kultúra 1

Informatika 2/2 1/1 1/1 1/1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szakmai tárgyak ( 6 ) ( 7 ) ( 8 ) ( 11) ( 33 )

Tanuló számára kötelező 35 36 35 35 35

67

Szakmai tantárgyak kerettantervi óraterve

Ügyviteli ágazat

54 346 02 Ügyviteli titkár

Szakmai követelmény-

modulok

TANTÁRGYAK 9.

évf.

10.

évf.

11.

évf.

12.

évf.

13.

évf.

e gy e gy e gy e gy e gy

10067-12

Gépírás és dokumentum-

készítés, iratkezelés

Gépírás és iratkezelés (gyakorlat) 2,5/2,5 2,5/2,5 1/1 0,5/0,5

Levelezési ismeretek I. (elmélet) 1/1

Levelezési ismeretek II. (gyakorlat) 2/2 2/2

10070-12

Munkahelyi kommunikáció

Kommunikáció alapjai (elmélet) 2 3

Üzleti kommunikáció (gyakorlat) 4/4

10066-12

Gazdálkodási alapfeladatok

Gazdasági alapismeretek (elmélet) 1,5 1,5 2 2

Jogi ismeretek (elmélet) 0,5 1 1

Vállalkozási ismeretek (elmélet) 4

10073-12

Titkári ügyintézés

Üzleti adminisztráció (gyakorlat)

irodai adminisztráció alapjai

iroda tárgyi feltételei, készletgazdálkodás

6/6

Ügyviteli ismeretek (elmélet)

ügyviteli bizonylatok

pénzügyi, számviteli,fizetési és adóelőírások

4

10072-12

Rendezvény- és

programszervezés

Rendezvény és program dokumentáció alapjai

(elmélet)

3

Rendezvény és program dokumentáció a

gyakorlatban (gyakorlat

6/6

10071-12

Hivatali kommunikáció

magyar és idegen nyelven

Hivatali protokoll ismeretek (elmélet) 3

Szakmai idegen nyelv (gyakorlat) 7/7

11500-12 Munkahelyi eü és

bizt.

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.

(Szakmai idegen nyelv)

2/2

Élet és pályatervezés / oszályfőnöki 1

ÖSSZESEN: 6 7 8 11 35

68

Közgazdasági ágazat

54 344 01 PÉNZÜGYI – SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ

Szakmai

követelménymodulok Tantárgyak 9. évf. 10. évf 11. évf 12. évf 13. évf

e gy e gy e gy e gy e gy

11500-12

Munkahelyi egészség és

biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság 0,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. (Szakmai

idegen nyelv) 3/3

11504-12

Gazdálkodási

alaptevékenység ellátása

Gazdasági és jogi

alapismeretek 2 4,5 1

Ügyviteli gyakorlat

- gépírás, levelezés

- viselkedéskultúra

2,5/2,5

1/1

2,5/2,5

Ügyviteli gyakorlat

- üzleti kommunikáció 1/1

Általános statisztika 1 1

Statisztikai gyakorlat 1/1 1/1

Pénzügyi alapismeretek

(elmélet) 2 2

Pénzügyi gyakorlat 1/1 1/1

Adózási alapismeretek 1

Adózási gyakorlat 1/1

Számviteli alapismeretek

(elmélet) 2 2

Számviteli gyakorlat 1/1

10147-12

Gazdálkodási feladatok

ellátása Gazdálkodási ismeretek 3,5

11505-12

Könyvelés számítógépen Könyvelés számítógépen 4/4

10149-12

Könyvvezetés és

beszámolókészítés Számvitel 6

11506-12

Vállalkozásfinanszírozási

és adózási feladatok

Vállakozás-finanszírozás 3

Vállakozás-finanszírozás

gyakorlat 1/1

Adózás 4

Elektronikus adóbevallás

gyakorlata 2/2

11501-12

Projektfinanszírozás

Projektfinanszírozás 2

Projektfinanszírozás

gyakorlata 2/2

11502-12

Projektfolyamatok követése

Projektfolyamatok követése 2

Projekttervezés gyakorlata 1/1

Élet és pályatervezés

(osztályfőnöki óra) 1

Összes szakmai óra: 6 7 8 11 35

69

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló óraszám szabadon hagyott

időkeretének meghatározása

Az ügyviteli gyakorlatok óraszámát 1-gyel megnövelve viselkedéskultúrát iktattunk be a 9.

évfolyamon heti 1 órában.

A gazdasági és jogi alapismeretek óraszámát 3,5-ről 4,5-re növeltük a 10. évfolyamon.

A 11. évfolyamon 1 óra pénzügyi gyakorlatot vezettünk be.

A 12. évfolyamon 1 óra gazdasági és jogi alapismeretek került bevezetésre.

A 13. évfolyamon a Foglalkoztatás I. óraszámát 2-ről 3-ra, a vállalkozásfinanszírozás óraszámát 2-

ről 3-ra, az adózás óraszámát 3-ról 4-re növeltük, és 1 óra osztályfőnöki óra került bevezetésre.

54 346 02 Logisztikai ügyintéző (kifutó)

Szakmai követelmény-

modulok

TANTÁRGYAK 13.

évf.

14.

évf.

e gy e gy

11500-12 Munkahelyi

eü

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

(Szakmai idegen nyelv)

4/4 3/3

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. 0,5

10026-12

Az áruforgalom

lebonyolítása

Áruforgalom (elmélet) 2 3

Áruforgalom gyakorlata (gyakorlat) 2/2 2/2

10030-12

Az áruforgalom

tervezése, irányítása,

elemzése

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

(elmélet) 6 óra

ebből üzleti levelezés

4

2/2

5

Vezetési ismeretek (elmélet) 1

Üzleti tevékenység a gyakorlatban (gyakorlat) 3/3 2/2

10032-12

Marketing

A marketing alapjai (elmélet) 2 2

Marketing a gyakorlatban (gyakorlat 1/1

10034-12

A logisztikai ügyintéző

feladatai

Logisztika (elmélet) 2 2

Készletgazdálkodás (gyakorlat) 2/2 2/2

10035-12

Szállítás, fuvarozás,

szállítmányozás

Szállítmányozási és fuvarozási feladatok

(gyakorlat)

2/2 3/3

Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás (elmélet) 3,5 4

Közlekedés és gazdaság földrajz (elmélet) 1,5

10036-12

Termelési és

nagykereskedelmi

raktározás

Raktározás (elmélet) 2 2

Raktározás gyakorlata (gyakorlat) 3/3

Élet és pályatervezés 1 1

ÖSSZESEN: 35 35

70

A logisztikai ügyintéző képzés iskolánkban csak érettségi utáni szakképesítésként került

bevezetésre, így a különböző tantárgyi modulokat megosztottuk a 13. és 14. évfolyam között a

szakmai vizsgára való felkészítés érdekében. A megosztás az óratáblázatban nyomon követhető.

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló óraszám szabadon hagyott

időkeretének meghatározása

A 13. évfolyamon a Foglalkoztatás I. modul keretében 4 óra szakmai idegen nyelvet tanítunk, míg a

14. évfolyamon 2-ről 3-ra növeltük az óraszámot.

A marketing alapjai óraszámát 3-ról 4-re növeltük.

Az áruforgalom óraszámából 0,5 órát a raktározáshoz csoportosítottunk át, illetve a raktározás

gyakorlatából az elmélethez.

Mindkét évfolyamon 1 osztályfőnöki óra került bevezetésre.

A 2016/2017. tanévben felmenő rendszerben alkalmazott óratervek

Bányászat VII., Közgazdaság XXIV., Ügyvitel XXV., Kereskedelem XXVI.,

Vendéglátóipar XXVII., Turisztika XXVIII., Optika XXIX., Földmérés XXXV. ágazatok esetében

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -

Informatika 2 2 - - 144 - -

Művészetek - - 1 - 36 - -

Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

Kötelező komplex

természettudományos tantárgy 3 - - - 108 - -

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy:

Földrajz - 2 2 2 206 - -

Kötelezően választható tantárgy:

Érettségi tantárgy, vagy Idegen

nyelv, vagy Fizika*, vagy

Informatika, vagy Szakmai

tantárgy**

- - 2 2 134 - -

Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek - 1 - - 36 - -

Érettségire épülő (fő)

szakképesítés 8 8 7 7

(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében

megszerezhető szakképesítés 3 4 3 3 - -

Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31

71

Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

A 11-12. évfolyamon kötelezően választható tantárgy heti 2 órában: matematika, történelem,

informatika

Szociális III., Pedagógiai IV.,

Rendészet és közszolgálat XXXVIII.,

Közművelődés XXXIX., ágazatok esetében

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -

Informatika 2 2 - - 144 - -

Művészetek - - 1 - 36 - -

Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

Kötelező komplex

természettudományos tantárgy 3 - - - 108 - -

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy:

Biológia - 2 2 2 206 - -

Kötelezően választható

tantárgy: Érettségi tantárgy,

vagy Idegen nyelv, vagy

Földrajz*, vagy Informatika,

vagy Szakmai tantárgy**

- - 2 2 134 - -

Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek - 1 - - 36 - -

Érettségire épülő (fő)

szakképesítés 8 8 7 7

(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében

megszerezhető szakképesítés 3 4 3 3 - -

Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31

Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

A 11-12. évfolyamon kötelezően választható tantárgy heti 2 órában: matematika, történelem,

informatika

72

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

54 346 03 Irodai titkár

9. 10. 11. 12. 5/13.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 6 5 6 6 140

2 8 140

3 7 12 19

Összesen 11 12 10 10 31,0

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2

11806-16 Gépírás és

számítástechnikai

alkalmazások

Gépírás gyakorlata 2 1

Számítástechnikai

alkalmazások az

ügyfélszolgálatban

1 1

11807-16 Kommunikáció az

ügyfélszolgálatban

Ügyfélszolgálati

kommunikáció 1

Ügyfélszolgálati

kommunikációs gyakorlat 1

11808-16 Ügyfélszolgálat a

gyakorlatban

Ügyfélszolgálati ismeretek 1

Ügyfélszolgálati gyakorlat 1 1

11809-16 Dokumentumkezelés

az ügyfélszolgálatban

Levelezési gyakorlat az

ügyfélszolgálatban 1

Dokumentum- és

adatkezelés az

ügyfélszolgálatban

1

Komplex ügyfélszolgálati

gyakorlat 1

73

10066-16 Gazdálkodási

alapfeladatok

Gazdasági és vállalkozási

ismeretek 2 1 1 2

Jogi ismeretek 1 1,5

12082-16 Gépírás és irodai

alkalmazások

Gépírás és levelezési

gyakorlat 2 2 2 2 3

Irodai alkalmazások

gyakorlata 1 1 2

12083-16 Gyorsírás Gyorsírás gyakorlata 2 2 2 5

12084-16 Üzleti kommunikáció

és protokoll

Kommunikáció a titkári

munkában 1 2 2

10072-16 Rendezvény- és

programszervezés

Rendezvény- és

programszervezés 1 1 1

Rendezvény- és

programszervezés

gyakorlata

5

12085-16 Titkári ügyintézési

gyakorlat

Titkári ügyintézés 1 1 2

Titkári ügyintézés

gyakorlata 1 1 5

11554-16 Irodai szakmai

idegen nyelv

Irodai szakmai idegen

nyelv 3

Osztályfőnöki óra

1

A szabadon hagyott időkeret meghatározása a 13. évfolyamon:

Osztályfőnöki feladatok : 1 óra

12083-16 Gyorsírás modul – gyorsírás gyakorlata 1 óra 10072-16 Rendezvény- és programszervezés – elmélet 1 óra 10066-16 Gazdálkodási alapfeladatok - gazdasági és vállalkozási ismeretek 1 óra

74

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző

9. 10. 11. 12. 5/13.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy

A szakmai képzés órakerete

Összesen 7 4 9 3

0

9 1

0

4,5 5,5 21 10

Összesen 11,0 12,0 10 10 31,0

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 4

11504-16 Gazdálkodási

alaptevékenység ellátása

Gazdasági és jogi

alapismeretek 4 3

Ügyviteli ismeretek 3

Ügyviteli gyakorlatok 4

Általános statisztika 2

Statisztika gyakorlat 1

Pénzügyi alapismeretek 2 1 0,5

Pénzügy gyakorlat 1

Adózási alapismeretek 1

Adózás gyakorlat 1

Számviteli alapismeretek 2 2

Számvitel gyakorlat 1 1

Projekttervezés 11884-16

Támogatási alapismeretek 2 1

Gazdálkodási statisztika 2

Folyamat- és pénzügyi

tervezés 1 1,5

75

Támogatáskezelés 11885-16 Támogatási ügyvitel 2 2

Támogatás menedzsment 2

10147-12 Gazdálkodási

feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 2,5

11506-16

Vállalkozásfinanszírozási és

adózási feladatok

Vállalkozásfinanszírozás 3

Vállalkozásfinanszírozás

gyakorlat 2

Adózás 3

Elektronikus adóbevallás

gyakorlata 2

10149-12 Könyvvezetés és

beszámoló készítés feladatai Számvitel 6

11505-12 Könyvelés

számítógépen

Könyvelés számítógépen

gyakorlat 4

11501-16 Projektfinanszírozás

Projekt-finanszírozás 2

Projektfinanszírozás

gyakorlata 2

11502-12 Projektfolyamatok

követése

Projektfolyamatok követése 2

Projekttervezés gyakorlata 1

Osztályfőnöki óra

1

A szabadon hagyott időkeret meghatározása a 13. évfolyamon:

Osztályfőnöki feladatok : 1 óra

11498-12 Foglalkoztatás I. –szakmai idegen nyelv 2 óra

11506-16 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok - vállalkozásfinanszírozás gyakorlat 1 óra

76

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

54 345 01 Közszolgálati ügyintéző

9. 10. 11. 12. 5/13.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 6,5 4,5 8 4 140

5,5 4,5 140

5,5 4,5

Összesen 11,0 12,0 10,0 10,0 35,0

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2

11654-16 Rendvédelmi jog és

közigazgatás

Közszolgálati ügyintézői

ismeretek 1,5

11655-16 Magánbiztonság a

közszolgálati ügykezelő

számára

Magánbiztonság és

vagyonvédelem I. 1

Magánbiztonság és

vagyonvédelem II. 1

Magánbiztonság és

vagyonvédelem III. 0,5

Magánbiztonság és

vagyonvédelem IV.

gyakorlat

1

Személy és

vagyonvédelemi ismeretek

gyakorlat

0,5

Személy és vagyonőri és

közterület-felügyelői

ismeretek gyakorlat

1

77

11553-16 Rendvédelmi szervek

és alapfeladatok

Rendvédelmi szervek és

alapfeladatok I. 1 0,5

Rendvédelmi szervek és

alapfeladatok II. 2,5

Rendvédelmi szervek és

alapfeladatok III. 4

Rendvédelmi szervek és

alapfeladatok IV. 4

Rendvédelmi szervek és

alapfeladatok V. 2

Rendvédelmi szervek és

alapfeladatok gyakorlat 1

11556-16 Társadalomismeret

és szakmai kommunikáció

Közszolgálati ügyintézői

ismeretek 0,5

Közszolgálati ügyintéző

gyakorlati ismeretek 0,5

11657-16 Rendészeti szakmai

idegen nyelv

Rendészeti szakmai idegen

nyelv 1

11658-16 Rendészeti szakmai

informatika

Rendészeti szakmai

informatika 0,5

11552-16 Önvédelem és

intézkedéstaktika

Önvédelem és intézkedés

taktika gyakorlat I. 0,5

Önvédelem és intézkedés

taktika gyakorlat II. 3,5

Önvédelem és intézkedés

taktika gyakorlat III. 3

Önvédelem és intézkedés

taktika gyakorlat IV. 3

Önvédelem és intézkedés

taktika 0,5 2

10069-12 Irodai asszisztensi

feladatok Ügyviteli ismeretek 1

10067-12 Gépírás,

dokumentum készítés

iratkezelés

Ügyviteli ismeretek 1

78

11555-16 Ügykezelés a

közszolgálatban

Ügyviteli ismeretek 4

Ügyviteli gyakorlat 3,5

11632-16 Közszolgálati

ügyintéző alapfeladatok

Közszolgálati ügyintézői

ismeretek 1,5 1,5 4

Közszolgálati ügyintézői

gyakorlat 1,5 2

11559-16 E-közigazgatási

ismeretek

E-közigazgatás elmélete 5

E-közigazgatás gyakorlata 2

11560-16 Ügyfélszolgálati

kommunikáció magyar és

idegen nyelven

Ügyfélszolgálati

kommunikáció 2,5

Ügyfélszolgálati

kommunikáció gyakorlat 3

11385-16 Magyar- és idegen

nyelvű panaszkezelés

Ügyfélszolgálati

kommunikáció 2

Ügyfélszolgálati

kommunikáció gyakorlat 3,5

Osztályfőnöki óra

1

A szabadon hagyott időkeret meghatározása a 13. évfolyamon:

Osztályfőnöki feladatok : 1 óra 11385-16 Magyar- és idegen nyelvű panaszkezelés - ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat idegen nyelven 1 óra 11555-16 Ügykezelés a közszolgálatban - ügyviteli gyakorlat 1 óra 11559-16 E-közigazgatási ismeretek - E-közigazgatás elmélete 1 óra

79

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

54 346 03 Irodai titkár

1/13. 2/14.

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2

10066-16 Gazdálkodási

alapfeladatok

Gazdasági és vállalkozási

ismeretek 4 2

Jogi ismeretek 1 2,5

12082-16 Gépírás és irodai

alkalmazások

Gépírás és levelezési

gyakorlat 7 3

Irodai alkalmazások

gyakorlata 2 2

12083-16 Gyorsírás Gyorsírás gyakorlata 6 4

12084-16 Üzleti kommunikáció

és protokoll

Kommunikáció a titkári

munkában 3 2

10072-16 Rendezvény- és

programszervezés

Rendezvény- és

programszervezés 2 1

Rendezvény- és

programszervezés

gyakorlata

1 5

12085-16 Titkári ügyintézési

gyakorlat

Titkári ügyintézés 2 2

Titkári ügyintézés

gyakorlata 2 5

11554-16 Irodai szakmai

idegen nyelv

Irodai szakmai idegen

nyelv 2 3

Osztályfőnöki óra

1

1

Összesen:

35 160 35

A szabadon hagyott időkeret meghatározása:

13. évfolyam

Osztályfőnöki feladatok : 1 óra 11499-12 Foglalkoztatás II – 2 óra 10072-16 Rendezvény- és programszervezés - rendezvény- és programszervezés gyakorlata

1 óra 14. évfolyam

Osztályfőnöki feladatok : 1 óra 10072-16 Rendezvény- és programszervezés - rendezvény- és programszervezés elmélet 1

óra 10066-16 Gazdálkodási alapfeladatok - gazdasági és vállalkozási ismeretek 1 óra 10066-16 Gazdálkodási alapfeladatok - jogi ismeretek 1 óra

80

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

54 841 11 – Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző

1/13. 2/14.

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I Foglalkoztatás I. 4 4

10496-16 Közlekedés-

szállítási alapok

Közlekedési

alapfogalmak

Közlekedés történet 1,5

Közlekedésföldrajz 1,5

Közlekedés technikája 2 2

Közlekedés üzemvitel gyakorlat 1 1

10501-16 Szállítmányozási

ügyintézői feladatok

Általános szállítmányozási ismeretek 2 2

Ágazati szállítmányozási ismeretek 2 5

Szállítmányozás gyakorlat 3 2

10036-16 Logisztikai

ügyintézői

feladatokmodul11

Logisztika 3 4

Logisztikai tervezés gyakorlat 3 2,5

10036-16 A raktáros

feladatai

A raktározási folyamatok 2,5 0.5

Speciális áruk raktározása

1

Raktározás gyakorlat 1 2

11781-16 A raktárvezető

feladatai

A raktározás szerepe az ellátási

láncban 0,5 0,5

Raktár működtetése és

mutatószámai 1

Raktárvezetés gyakorlat

2

10070-12 Munkahelyi

kommunikáció

Kommunikáció alapjai 2 1

Üzleti kommunikáció gyakorlat 1 1

10651-12 Vezetési, jogi,

gazdasági, marketing

ismeretek

Vezetési, jogi, gazdasági, marketing

elméleti ismeretek 1,5 2,5

Marketing gyakorlat 1

Vezetés, szervezés gyakorlat 0,5 0,5

Osztályfőnöki feladatok

1

1

Összesen:

35 160 35

A 13. és 14. évfolyam között a különböző tantárgyak óraszámait a szakmai vizsgára való

felkészülés érdekében megosztottuk.

A rendelkezésre álló szabad órakeretet az alábbiak szerint osztottuk meg a modulok között:

11498-12 Foglalkoztatás I. 6 óra (4 – 2) Osztályfőnöki feladatok : 1 – 1 óra

81

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

54 345 01 Közszolgálati ügyintéző

1/13. 2/14.

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 3 2

11553-16 Rendvédelmi

szervek és alapfeladatok

Rendvédelmi szervek és

alapfeladatok I.

Rendvédelmi szervek és

alapfeladatok II. 3

Rendvédelmi szervek és

alapfeladatok III. 4

Rendvédelmi szervek és

alapfeladatok IV. 2 2

Rendvédelmi szervek és

alapfeladatok V. 2

Rendvédelmi szervek és

alapfeladatok gyakorlat 1

11552-16 Önvédelem és

intézkedéstaktika

Önvédelem és intézkedés

taktika gyakorlat I.

Önvédelem és intézkedés

taktika gyakorlat II. 4

Önvédelem és intézkedés

taktika gyakorlat III.

3

Önvédelem és intézkedés

taktika gyakorlat IV.

3

Önvédelem és intézkedés

taktika 2

11555-16 Ügykezelés a

közszolgálatban

Ügyviteli ismeretek 2 2

Ügyviteli gyakorlat 2 1

11632-16 Közszolgálati

ügyintéző alapfeladatok

Közszolgálati ügyintézői

ismeretek 3 4

Közszolgálati ügyintézői

gyakorlat 1 2

11559-16 E-közigazgatási

ismeretek

E-közigazgatás elmélete 2 2

E-közigazgatás gyakorlata 1 2

11560-16 Ügyfélszolgálati

kommunikáció magyar és

idegen nyelven

Ügyfélszolgálati

kommunikáció 2,5

Ügyfélszolgálati

kommunikáció gyakorlat 2 2

11385-16 Magyar- és idegen

nyelvű panaszkezelés

Ügyfélszolgálati

kommunikáció 2

Ügyfélszolgálati

kommunikáció gyakorlat 2 2

Osztályfőnöki óra

1

1

Összesen:

35 160 35

82

A 13. és 14. évfolyam között a különböző tantárgyak óraszámait a szakmai vizsgára való

felkészülés érdekében megosztottuk.

A rendelkezésre álló szabad órakeretet az alábbiak szerint osztottuk meg a modulok között:

11498-12 Foglalkoztatás I. 3 óra Rendvédelmi szervek és alapfeladatok II. 0,5 óra

Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat II. 0,5 óra

11555-16 Ügykezelés a közszolgálatban - Ügyviteli gyakorlat 0,5 óra

11632-16 Közszolgálati ügyintéző alapfeladatok - Közszolgálati ügyintézői ismeretek 3 óra

11632-16 Közszolgálati ügyintéző alapfeladatok - Közszolgálati ügyintézői gyakorlat 1 óra

11560-16 Ügyfélszolgálati kommunikáció magyar és idegen nyelven – gyakorlat 1 óra

11385-16 Magyar- és idegen nyelvű panaszkezelés – gyakorlat 0,5 óra

Osztályfőnöki feladatok : 1 – 1 óra.

83

2.3.3. FELNŐTT OKTATÁS – ESTI TAGOZAT

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

54 344 01 Pénzügyi – számviteli ügyintéző

Felnőtt oktatás - Esti tagozat

1/13. 2/14.

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I Foglalkoztatás I. 2

11504-16 Gazdálkodási

alaptevékenység ellátása

Gazdasági és jogi

alapismeretek 2

Ügyviteli ismeretek 1

Ügyviteli gyakorlatok 3

Általános statisztika 0,5

Statisztika gyakorlat 2

Pénzügyi alapismeretek 1

Pénzügy gyakorlat 2

Adózási alapismeretek 0.5

Adózás gyakorlat 2

Számviteli alapismeretek 1

Számvitel gyakorlat 3

10147-12 Gazdálkodási

feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 1

11506-16

Vállalkozásfinanszírozási és

adózási feladatok

Vállalkozásfinanszírozás 2

Vállalkozásfinanszírozás

gyakorlat 1

Adózás 2

Elektronikus adóbevallás

gyakorlata 2

10149-12 Könyvvezetés és

beszámoló készítés feladatai Számvitel 3

11505-12 Könyvelés

számítógépen

Könyvelés számítógépen

gyakorlat 3

11501-16 Projektfinanszírozás

Projekt-finanszírozás 1

Projektfinanszírozás

gyakorlata 1

11502-12 Projektfolyamatok

követése

Projektfolyamatok

követése 1

Projekttervezés gyakorlata 1

Összesen:

18 0 18

84

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

35 345 01 – Kis és középvállalkozások ügyvezetője I.

Felnőtt oktatás – esti tagozat

Szakmai

követelménymodulok

Tantárgyak Elméleti heti

óraszám

Gyakorlati heti

óraszám

Összesen 11 6,5

Összesen 17,5

11871-16 Idegen nyelv és

üzleti szaknyelv I. Idegen nyelv 10

11870-16 Informatika

vállalatvezetőknek I.

Informatikai alapismeretek 1

Irodai programcsomag használata 3

Internetes kommunikáció 2,5

11868-16 A vállalkozások

működtetése Vezetői ismeretek 1

85

2.4. Szakmai program

2.4.1. A szakképzés szervezésének feltételei, alapelvei

Személyi feltételek

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel

rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Az iskolai szakképzés alapelvei és célkitűzései

- A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött

szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás

folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.

- Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga

részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján határoztuk meg. Az érettségi

bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít és a jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási

intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére,

tevékenység folytatására jogosít. A kötelező szakmai érettségi a szakképzésre vonatkozó

jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére is képesít. Kötelezően választandó

vizsgatárgy szakgimnáziumban a tanuló ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy.

- A 9-10. évfolyamon az alapvető oktatási célunk, hogy megismertessük és megszerettessük az

iskolánkba jelentkezett általános iskolai végzettséggel rendelkező tanulókkal a pénzügyi, ügyviteli,

rendészeti szakmák szépségét és ezeknek a szakmáknak a különböző területeit.

- A 11-12. évfolyamokon megalapozzuk azokat a szakmai elméleti és gyakorlati alapismereteket,

amelyek biztosítják a későbbi szakmai fejlődést, a középfokú szakmai képzés befejezése után a

munkába állást, vagy a felsőfokú továbbtanulás lehetőségét,

- A tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint

érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai

vizsgájára történő felkészítés folyik.

- Iskolánkban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott

ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos

Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés

szerezhető.

- 2016-17 szeptember 1-én indult szakgimnáziumi képzésben a tanulók az érettségi vizsgával együtt

szakmai érettségi vizsgát tesznek, amellyel OKJ-s végzettséget is szereznek.

- A 13-14. évfolyamon indított Logisztikai ügyintéző, illetve Logisztikai és szállítmányozási

ügyintéző szakképesítést azon érettségivel rendelkező fiatalok számára szervezzük nappali

tagozaton, akik nem szakmai érettségi keretében szerzik meg előzetes szakmai ismereteiket.

- Felnőttoktatás keretében szakgimnáziumi képzésként esti tagozaton érettségizettek számára

Pénzügyi, számviteli ügyintéző, Ügyviteli titkár, illetve szakközépiskolai képzés keretében Kis- és

középvállalkozások ügyvezetője I. képzést szervezünk.

86

- Fontos feladatunk megtanítani és elmélyíteni tanulóinkban a természettudományi, az informatikai

és a szakmai tantárgyakban a legfontosabb fogalmakat, törvényeket és ezek komplex használatának

elméleti és gyakorlati módjait.

- Napjaink kiemelt feladata felkészíteni tanulóinkat az európai uniós tagsággal járó egyéni szakmai

lehetőségek kihasználására - jól megalapozott gyakorlati szakmai kompetenciákkal,

számítástechnikai és informatikai ismeretekkel és legalább egy idegen nyelv tudásával

rendelkezzenek a szakközépiskola befejezésekor.

- A tanulóinkat a szakképző évfolyamokon olyan középfokú szakmai ismeretekhez és a

munkaerőpiac által elismert szakképesítésekhez kívánjuk juttatni, amelyekkel tanulmányaik

befejeztével biztos szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek majd.

- Szakgimnáziumunk a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán

felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a

munkaerő-piaci helyzetet, azért hogy szükség esetén meg tudjuk változtatni, vagy bővíteni tudjuk a

szakmacsoportos oktatás szakmai kimeneteit a következő iskolai rendszerű képzésben oktatható

szakmákkal.

XL. közlekedés, szállítmányozás és logisztika ágazathoz tartozó

54 841 11 logisztikai és szállítmányozási ügyintéző

XXIV. közgazdaság ágazathoz tartozó

54 344 01 pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés

XXXVIII. rendészet és közszolgálat ágazathoz tartozó

54 345 01 közszolgálati ügyintéző szakképesítés

Ráépülés keretében szakközépiskolai képzésként:

35 345 01 kis- és középvállalkozások ügyvezetője I.

A 2017/18-as tanévben az érettségizett tanulóknak a szakképző évfolyamba történő belépés feltétele

az 5/13 évfolyamon a szakképzési kerettantervben előírt összefüggő nyári szakmai gyakorlat külső

helyszínen történő teljesítése és sikeres szakmai érettségi vizsga. Az 1/13 évfolyamon a belépés

feltétele a kerettantervben előírt alkalmasság és érettségi vizsga megléte.

Az iskolai szakképzés programjai, tantervei

Iskolánkban minden évfolyamon és minden szakmacsoportban, valamennyi osztályban kizárólag az

új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint az NMHNSZFI és a Magyar Kereskedelmi és

Iparkamara által elkészített Központi Programok (KP) ajánlásai és a Szakmai és

Vizsgakövetelmények (SZVK) alapján elkészített helyi szakmai program alapján folyik az oktatás.

A szakképző évfolyamon iskolánkban képezhető szakmák részletes programjait az iskolai

pedagógiai program függeléke tartalmazza.

87

2.4.2. A szakmai gyakorlat képzési helyeinek és formáinak bemutatása

Iskolánkban a 9-12. évfolyamokon és az érettségi vizsgát követően a szakképző évfolyamon

történik a szakmai képzés. közgazdasági, rendészeti és ügyviteli ágazaton. Logisztikai képzés csak

szakmai évfolyamon történik.

A szakképző évfolyam gyakorlati óráinak a megtartásához az iskolai gyakorlóhelyeket vesszük

igénybe.

Az összefüggő nyári szakmai gyakorlat időszakában tanulóink együttműködési megállapodás

alapján külső gyakorló helyeken teljesítik a szakmai gyakorlatot.

Az új OKJ által megfogalmazott képzési feladatok magas színvonalú teljesítése érdekében

pedagógiai és módszertani fejlesztéseket vezettünk be. Az iskolai elméleti és gyakorlati képzést

olyan szakmai gyakorlati kirándulással egészítjük ki, amikor ipari üzemek felkeresésével nagy

logisztikai rendszereket mutathatunk be diákjainknak.

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlatok időtartama ágazati

képzésben

4 évfolyamos képzés esetén a Rendészet ágazaton:

a 9. évfolyamot követően 35 óra,

a 10. évfolyamot követen 70 óra,

a 11. évfolyamot követően 105 óra

Ügyviteli ágazaton 4+1 éves képzés esetén 54 346 02 Ügyviteli titkár:

a 9. évfolyamot követően 70 óra,

a 10. évfolyamot követően 105 óra,

a 11. évfolyamot követően 140 óra.

A közgazdasági ágazat pénzügyi – számviteli ügyintéző központi kerettanterve nem tartalmaz a 9 –

13. évfolyamon összefüggő szakmai gyakorlatot.

2016/17. tanévtől induló képzések esetén

- a Rendészet és közszolgálat , valamint az Ügyvitel ágazat esetén a 10. és a 11.

évfolyamot követően 140-140 óra összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteni.

- A közgazdasági ágazat pénzügyi – számviteli ügyintéző központi kerettanterve nem

tartalmaz a 9 – 13. évfolyamon összefüggő szakmai gyakorlatot.

- Az érettségi utáni szakképzések esetében a 13. évfolyamot követően 160 óra

összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteni.

88

2.4.3. A gyakorlati képzésről való mulasztás kezelése

Az összefüggő nyári szakmai gyakorlatról való 3 napot meghaladó mulasztás igazolása után a

tanuló a tanév megkezdéséig pótolni köteles a hiányzó órákat.

2.4.4. Az előzetes tanulmányok beszámíthatósága:

A szakképzési törvény 27. § (1) alapján a szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben

folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények

teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban

meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező

tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a

szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített

követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének

döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási

hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. Ennek értelmében a tanuló kérelmet nyújt be a

tanulmányok beszámítására.A tartalmi követelmények 60 %-os egyezése esetén engedélyt kap erre.

A közgazdasági és ügyviteli ágazati oktatásban résztvevők számára a szakmai végzettség a 13.

évfolyamon szerezhető meg. A tanulók az érettségi vizsgát követően felvételi nélkül folytathatják

tanulmányaikat. Más intézmény azonos szakmacsoportos képzésben résztvevő tanulója az

osztálylétszámtól függően iratkozhat be erre a képzésre.

Más szakmacsoportos képzésben résztvevő vagy a gimnázium tanulói csak a két évfolyamos

képzésre jelentkezhetnek.

A rendészeti tagozaton tanulók számára az OKJ-s szakképesítést az ágazati szakmai érettségivel

szakirányú továbbtanulás esetén iskolánkban csak 2 éves képzéssel szerezhető meg.

2.4.5. A szintvizsga, helyi köztes vizsga szabályai

Szintvizsgát intézményünkben nem szervezünk.

A köztes vizsga szabályait a pedagógia program 1.9. pontja tartalmazza.

2.4.6. Az értékelés speciális szakképzési szabályai

A pedagógiai program 1.9. tartalmazza.

89

2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás

szabályai

Választható tanórai foglalkozások

Ha a tanulót – kérelmére – felvették a nem kötelező foglalkozásra, akkor a tanuló köteles azon részt

venni, feltéve, hogy erre a beiratkozás előtt írásban felhívták a tanuló és a szülő figyelmét. Ebben az

esetben a nem kötelező foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás és a magasabb

évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

A választható foglalkozások előkészítése minden tanév februárjában kezdődik az osztályfőnökök

bevonásával. Az igazgató a választható foglalkozásokat – a munkaközösség-vezetők véleményének

kikérésével – március 15-ig hirdeti meg. A meghirdetésben szerepel a foglalkozást (várhatóan)

vezető tanár neve, valamint a felkészítés szintje is. A tájékoztató kifüggesztése előtt be kell szerezni

az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét.

A tantárgyválasztás rendje

A tanuló az érettségire való felkészülés érdekében a 10. és a 11. évfolyamon május 20-áig

adhatja le a következő tanévre vonatkozóan a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával

kapcsolatos döntését. Kivétel ez alól, ha valaki iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával.

Attól az évtől kezdve, amelyben a tanuló 14. életévét betölti, a tantárgyválasztás jogát a

szülővel közösen gyakorolja.

A tanulói elképzelések összesítése alapján tanév végéig közöljük a tanulókkal, hogy mely

tárgyakból milyen szintű felkészítéseket tudunk vállalni, és ennek alapján a tanulók véglegesítik

tantárgyválasztásukat.

Ezt követően a tanuló választását csak igazgatói engedéllyel módosíthatja. A kérelmet, amelyet a

szülőnek is alá kell írnia, írásban kell benyújtani.

A választható tanórai foglalkozások abban az esetben szervezhetők csoporttá, ha a jelentkező

tanulók száma eléri a 12 főt.

90

A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése

Gimnázium

tantárgy

11. 12.

alap emelt alap emelt

MAGYAR

emelt 5 5

MATEMATIKA

emelt 5 5

TÖRTÉNELEM

emelt 4 4

BIOLÓGIA

emelt 2 2

FIZIKA

emelt 2 2

KÉMIA

emelt 2 2

FÖLDRAJZ

emelt 2 2

INFORMATIKA

emelt

2

2

RAJZ

emelt

2

2

Szakgimnázium

TANTÁRGY 11. évfolyam 12. évfolyam

Matematika 2 2

Történelem 2 2

Informatika 2 2

Az iskola az érettségire felkészítő általános műveltséget megalapozó 9-12. évfolyam végén érettségi

vizsgát szervez. A 9–12. évfolyamokon az általános műveltséget megalapozó közismereti, valamint

szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik.

A gimnáziumi osztályokban az iskola vállalja és biztosítja a kétszintű érettségi letételét, az erre való

felkészülést, középszinten magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika,

informatika, biológia, földrajz, kémia tárgyakból, emelt szinten pedig a kötelező tárgyakon kívül

informatikából, biológia, földrajz, testnevelés tantárgyakból.

A szakgimnáziumi osztályokban az iskola vállalja és biztosítja a kétszintű érettségi letételét, az erre

való felkészülést, középszinten magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika,

szakmai tárgyakból. Hatodik vizsgatárgyként biológia vagy földrajz vagy testnevelés tantárgyakból.

Emelt szinten matematika, történelem, informatika , szakmai komplesx és testnevelés tantárgyból.

Kötelező 2017-től a szakmai ágazati érettségi vizsgatárgy, az erre történő (emelt és/vagy

középszintű) felkészítést biztosítja az iskola.

91

Előrehozott érettségi vizsgákra készítjük fel tanulóinkat idegen nyelvből és informatikából.

Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének (nem a jelentkezésnek) feltétele, hogy a jelentkező

az adott vizsgatárgynak az iskola helyi tantervében szereplő követelményeit teljesítse és ezt a

bizonyítványba beírt osztályzatokkal igazolni tudja. Idegen nyelv tantárgyból az tehet előrehozott

érettségi vizsgát a 11. osztály végén, aki a 11. és a 12. osztály helyi tantervében meghatározott

tananyagból sikeres osztályozó vizsgát tett. Az osztályozó vizsga osztályzatát a bizonyítványban a

„Megjegyzés” rovatba a vizsga dátumával és a megfelelő záradékkal jegyzik be az osztályfőnökök.

Az előrehozott érettségi megléte miatt a tanulót az adott tantárgyból nem kell osztályozni, hiszen

teljesítette a tantárgy követelményeit, ez a tény mentesíti őt az órák látogatása alól.

2.6. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Az egységes alaptevékenységet osztályszervezetben végezzük, a választható tevékenységeket

évfolyamszinten szervezzük, élünk a külső helyszínek, szakemberek bevonásának lehetőségével. A

tanulók az iskolába való jelentkezéskor már megjelölik, hogy milyen irányultságon szeretnének

tanulni, ennek megfelelően a négy évfolyamos gimnáziumi osztályban általános és humán

irányultságra történik a beiskolázás. A nyelvi előkészítő osztályok számára a tanév végén humán és

reál irányultságú csoportok kialakítását szervezzük meg. A csoportbontások szervezésének

elsődleges szempontja az alapkészségek megerősítése. A magyar nyelv, matematika tantárgyak

esetében kap ez elsődlegesen hangsúlyt. Valamennyi évfolyamon csoportbontásban folyik az idegen

nyelv, az informatika és szakközépiskolában a szakmai gyakorlati tárgyak oktatása.

Az iskola az eredményesebb oktatás érdekében a 9-12. évfolyamon a következő tárgyakat

csoportbontásban tanítja:

- a 6 osztályos képzés esetében a 7. évfolyamon magyar nyelv, a 8. évfolyamon

matematika tantárgyakból

- magyar nyelv és irodalom (11-12. évfolyam)

- idegen nyelv (9-12. évfolyam)

- matematika (11-12. évfolyam);

- informatika (9-12. évf.)

- szakmai gyakorlatok (9-12. évfolyam és a szakképző évf.).

A csoportbontás szervezésének elvei:

• képességek, hatékonyság, eredményesség

• differenciálás

• tanulói érdeklődés alapján

• emelt és középszintű érettségire való felkészítés alapján

• szakmai gyakorlati képzésben a szakképzési törvény előírása szerint.

A tanórán kívüli foglalkozások rendje

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint

tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.

A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék,

továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál.

92

A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók

érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell

jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel

esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és

időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében,

terembeosztással együtt.

A tanórán kívüli foglalkozások teljes körét és az adott tanévre érvényes időbeosztását az igények

felmérését követően az igazgató alakítja ki. A tanórán kívüli foglalkozások az október 1-je és a

május 31-e közötti szorgalmi időben tarthatók.

Szakkörök

A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően

indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg, a foglalkozások előre

meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell

vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a

tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában, a szakkörök működésének feltételeit az iskola

költségvetése biztosítja.

Önképzőkörök

Az iskola művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség- és közösségfejlesztő célokkal

önképzőköröket szervez. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók

aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló

felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a

működés feltételeinek intézményi támogatásával.

Énekkar

Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott

időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének

igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása.

Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek

és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli.

Sportkörök

A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport

megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok.

Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való

részvételre. (házi bajnokság, iskolák közötti versenyek, diákolimpia)

A könyvtár

Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a

tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb

információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik.

Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások)

A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való

felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.

93

Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások

Versenyek és bajnokságok

A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való

részvétele a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges.

Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt,

szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek

határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a vezetőhelyettes irányítja.

Minden évben a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg: melyek az Oktatási Minisztérium

által meghirdetett és finanszírozott versenyek. Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a

tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat. A jegyzékben nem szereplő versenyekre

való felkészítés csak az iskolaszék, ennek híján a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat

egyetértésével lehetséges.

Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások

Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet a szülők által írásban

jóváhagyott módon, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk

tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A

kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben

szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek.

A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöke szervezi. Szülői értekezleten

kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő

megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik

írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől,

tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat.

A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan

lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell elsősegélynyújtáshoz

szükséges felszerelésről is.

A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok

Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos utazáshoz,

amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény, az igazgató

engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre

utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban

nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját,

útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a

várható költségeket.

94

Kulturális intézmények látogatása

Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn

kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási

időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges.

Egyéb rendezvények

Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket

is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani

az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve

amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

Tanfolyamok

Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának

függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a

tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő.

2.7. A nem kötelező, választható tanórai foglalkozások

Szabadon tervezhető órakeret felhasználása A választott kerettantervekben meghatározott óraszám

feletti kötelező tanórai foglalkozásokon az elsajátítandó tananyag gyakorlása, képességfejlesztés, a

közép- és emelt szintű érettségire való felkészítés folyik.

A többletóraszámokat az egyes tematikai egységek közötti elosztással, pl. elmélyítés, gyakorlás, és

képességfejlesztés céljára fordítjuk.

A kerettantervben megadott szabad sávot iskolánk az alábbi módon használta fel a közismereti

tantárgyak esetében:

95

2013/14. tanévtől induló képzésben

Gimnázium 9-12. évfolyam

(nyelvi előkészítő)

10. 11. 12. 13.

tantárgy R H R H

magyar

+1

+1

emelt

+1

+1

I.idegen nyelv +2 +2 +2 +2 +1

II.idegen nyelv

+1

+2

matematika +2

+2

+1

emelt

+2

+2

történelem

+1

+1

emelt

+1

+1

biológia

emelt

+2

+2

fizika

emelt

+2 +2

kémia

emelt

+2 +2

földrajz

emelt

+2 +2

informatika

emelt

+2 +2

filozófia

+1

96

Gimnázium – 4 osztályos (9-12. évf.)

tantárgy

9. 10. 11. 12.

H. Á. H. Á.

MAGYAR +1

+1,5 +0,5

emelt +1 +1

I. IDEGEN NYELV +2 +1 +2 +2

MATEMATIKA

+1 +1 +1

+1

emelt +2 +2

TÖRTÉNELEM +1

+1 +1

emelt +1 +1

BIOLÓGIA

emelt +2 +2

FIZIKA

emelt +2 +2

KÉMIA

emelt +2 +2

FÖLDRAJZ

emelt +2 +2

INFORMATIKA

+0,5 +1,5

emelt

+2

+2

FILOZÓFIA +1

Gimnázium – 6 osztályos (7-12. évf.)

Tantárgy 7 8 9 10 11 12

MAGYAR +0,5

emelt +1 +1

I. IDEGEN NYELV + 1 +1 +2 +2 +2

II. IDEGEN NYELV

MATEMATIKA +1 +0,5 +0,5 +1

+1

emelt +2 +2

TÖRTÉNELEM

+1

emelt +1 +1

BIOLÓGIA

+1 +0,5

emelt +2 +2

FIZIKA

+0,5

emelt +2 +2

KÉMIA +0,5

emelt +2 +2

FÖLDRAJZ

emelt +2 +2

INFORMATIKA

+ 0,5 +0,5

emelt

+2 +2

FILOZÓFIA +1

97

Szakgimnázium – 4 osztályos

(9-12. évf.)

RENDÉSZETI

tantárgy 9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom

+0,5 +0,5

Idegen nyelv + 1 +1 +1 +1

Matematika +1 +1 +1,5 +1

Történelem, társadalmi és állampolgári ism. +1 +0,5

+1

Informatika +1 +1 +1 +1

Szakgimnázium – 4 osztályos

(9-12. évf.)

KÖZGAZDASÁGI, ÜGYVITELI

tantárgy 9. 10. 11. 12. 13.

Magyar nyelv és irodalom

+0,5 +0,5

Idegen nyelv +1 +1 +1 +1 +2/2

Matematika +1 +1 +1,5 +1

Történelem, társadalmi és állampolgári ism. +1 +0,5

+1

Informatika +1 +1 +1 +1

A 2016/17. tanévtől induló képzésben felhasznált órák:

Gimnázium 9-12. évfolyam

(nyelvi előkészítő)

9. 10. 11. 12.

tantárgy R H R H

magyar

+1

+1

emelt

+1

+1

I.idegen nyelv +2 +2 +2 +2 +1

II.idegen nyelv

+1

+2

matematika +2

+2

+1

emelt

+2

+2

történelem

+1

+1

emelt

+1

+1

98

biológia

emelt

+2

+2

fizika

emelt

+2 +2

kémia

emelt

+2 +2

földrajz

emelt

+2 +2

informatika

emelt

+2 +2

filozófia

+1

Gimnázium – 4 osztályos (9-12. évf.)

tantárgy

9. 10. 11. 12.

H. Á. H. Á.

MAGYAR +1

+1 +0,5

emelt +1 +1

I. IDEGEN NYELV +2 +1 +2 +2

MATEMATIKA

+1 +1 +1

+1

emelt +2 +2

TÖRTÉNELEM +1

+1 +1

emelt +1 +1

BIOLÓGIA

emelt +2 +2

FIZIKA

emelt +2 +2

KÉMIA

emelt +2 +2

FÖLDRAJZ

emelt +2 +2

INFORMATIKA

+1,5

emelt

+2

+2

FILOZÓFIA +1

99

Gimnázium – 6 osztályos (7-12. évf.)

Tantárgy 7 8 9 10 11 12

MAGYAR +0,5

+1

emelt +1 +1

I. IDEGEN NYELV + 1 +2 +2 +1 +2 +1

II. IDEGEN NYELV

MATEMATIKA +1 +0,5 +0,5 +1

+1

emelt +2 +2

TÖRTÉNELEM

+1

emelt +1 +1

BIOLÓGIA

+1 +0,5 +0,5

emelt +2 +2

FIZIKA

+0,5

emelt +2 +2

KÉMIA +0,5

emelt +2 +2

FÖLDRAJZ

emelt +2 +2

INFORMATIKA

+ 0,5 +1

emelt

+2 +2

FILOZÓFIA +1

A 2011. évi CXC. törvény 27. §-a értelmében a tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a

választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező

tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás,

egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.

A középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok

engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű

tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel

diagnosztizált tanulók számára differenciált fejlesztést biztosító foglalkozásokat.

Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított

az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett. Nkt.27.§.(5)

100

2.8. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök

kiválasztásának elvei

Csak azok a tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök használhatók kötelező

jelleggel, amelyek a tankönyvjegyzékben szerepelnek. Az itt számításba vehető nyomtatott

taneszközök: tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, függvénytáblázat, atlasz. Egyéb szükséges

taneszközök: szótár, számítógép, füzet, írószer.

A tankönyvjegyzék alapján a munkaközösségek készítik el a szükséges tankönyvek, taneszközök

listáját.

A következő tanévben szükséges tankönyvekről és taneszközökről a már ide járó tanulók szüleit

még a tankönyvrendeléskor tájékoztatjuk. Tételes kimutatást vezetünk róla, hogy melyik tanuló

milyen tanévre milyen tankönyvekre tart igényt - a tankönyvrendelést ennek alapján készítjük el.

A tankönyvek kiválasztásakor egyébként is igyekszünk tekintettel lenni a tankönyvek árára.

Különösen érvényes ez az idegen nyelvi (főleg az angol) tankönyvek esetében.

A kompetencia alapú oktatás bevezetése, illetve fenntartása következtében a tanulói

tankönyveknek meg kell felelniük az adott csoportokban a kompetenciaoktatás elveinek. Ezt a

mindenkori tankönyvjegyzék jelzi.

A tanulók térítésmentesen az adott évfolyamon vehetik igénybe a tankönyveket. A tankönyveket

sérülésmentesen kell leadniuk a tanév végén. A megrongálódott tankönyvek árát meg kell

téríteniük. Az érettségi vizsgához a szükséges könyveket a könyvtárból ismét kikölcsönözhetik.

101

2.9. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósításának részletes szabályai

A középfokú nevelés-oktatás szakaszának funkciója a korábbi képzési szakaszban kibontakozott

képességek továbbfejlesztése, a készségek és tudástartalmuk elmélyítése és megszilárdítása.

A középfokú iskola az általános iskola befejezése után (hat évfolyamos gimnázium esetében a

hatodik évfolyam elvégzése után) kezdődik és a tankötelezettség végéig, ill. a középfokú

tanulmányok lezárásáig végzi nevelő-oktató tevékenységét.

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési

feladatokat kell alapul venni.

A tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez kell igazítani az alkalmazott

módszereket, a számonkérés formáit. Az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. Szükség esetén

egyéni és kiscsoportos formában is támogatni kell az előrehaladásukat.

Ezekből következően az alábbi pedagógiai feladatok állnak a középiskola előtt, előttünk:

- a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse

fel a továbbtanulásra vagy a munkába állásra

- alapozza meg a felkészülést a jogok és a kötelességek törvényes gyakorlására,

készítsen fel az önművelésre

- neveljen önálló munkára és gondolkodásra, a tanulási tevékenység tudatos, intenzív

alkalmazására

- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

- a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék

és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

- az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni,

- az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia

eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani,

- az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas

kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,

- a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása

- a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük,

- a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával,

- a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek,

készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló

tanulás és az önművelés alapozásával,

102

- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat

2.10. Mindennapos testnevelés testmozgás megvalósításának módja

A Knt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint az iskola lehetőségeinek, tárgyi és

személyi adottságainak függvényében a mindennapos testnevelés megvalósításában a következő

elvek szerint járunk el:

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11)

bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.

Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti öt órát

az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelésórát az alábbi rendben

biztosítjuk:

a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2 órás kötelező

sportköri foglalkozáson való részvétellel,

a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban

történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett

igazolás benyújtásával,

két óra tömbösítve az órarendben (ez lehetőséget biztosít a kerettantervben előírt úszás,

atlétika oktatására, ill. konditerem, jégpálya igénybevételére).

A gyógytestnevelés órák megszervezése

Az iskola a kötelező tanórák keretében gondoskodik a könnyített testnevelés megszervezéséről. A

mindennapi testedzés részeként biztosítjuk a tanulóknak a lehetőséget, hogy a tanítási órák után a

rendelkezésre álló eszközöket használják.

heti két órában

7. 8. NYEK 9. 10. 11. 12.

Hatosztályos úszás úszás - tánc prevenciós

foglalkozás

cross-fittness labdajátékok

NYEK - tánc úszás prevenciós

foglalkozás

cross-fittness labdajátékok

4 évfolyamos

(gimnázium,

szakgimnázium)

- - - úszás prevenciós

foglalkozás

cross-fitness

labdajátékok

A tanuló kérelmére, a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított

igazolás birtokában sportszervezet keretei között szervezett edzéssel. A tanév kezdetén benyújtott

kérelem a tanév egészére érvényes. Ennek nyilvántartása az osztályfőnök és a testnevelő tanár

feladata.

103

2.11. A tanulók fizikai állapotának mérése

A 20/2012. EMMI rendelet 81. §(1) értelmében az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa -

az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban - országosan

egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával a

nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók részvételével ellátja a tanulók fizikai

állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésével kapcsolatos

feladatokat. A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének,

javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a

tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával.

A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) a tanulók fizikai fittségi

mérésének adatait rögzítő, meghatározott tartalmi keret szerinti informatikai alapú diagnosztikus

értékelő rendszer. A NETFIT rendszerbe azonosításra alkalmatlan módon feltöltött tanulói

eredményeket a NETFIT-et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer

automatikusan kiértékeli. A fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus - a

mérésben érintett tanulónként - rögzíti és feltölti a jogszabály által előírt NETFIT informatikai

rendszerbe. A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait

az iskola testnevelés tantárgyat tanító és az iskola igazgatója által kijelölt egyéb pedagógusai

tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése

szempontjából - elsősorban az iskolai testnevelés órák keretei között - szükséges intézkedéseket.

A tanulók fizikai állapotának mérésére az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben

meghatározott mérési időszakban évente kerül sor. A fizikai fittségi mérés eredményeit a

mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az

iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A

fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának

felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást.

A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai

tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai

egészségfejlesztési program módosítására.

A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt fő célja:

- az oktatás területén: az iskolai testnevelés és a sport egészségmegőrző hatásának növelése,

egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében,

- az egészségügy területén: a testnevelők által mért adatok révén az egészségügy információt

kap a tanulók funkcionális állapotáról, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését.

A tesztek végrehajtása - az oktatásban eltöltött évek alatt - egyfajta minőségellenőrzésre,

minőségbiztosításra is szolgál.

A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt végrehajtásakor a következő általános vizsgálati

szempontokat vesszük figyelembe:

- A vizsgálat megkezdése előtt a tesztet végrehajtó tanulóknak tisztában kell lenniük a

vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal.

- A vizsgálati módszert az erre a célra elkészített végrehajtási útmutató alapján kell elvégezni.

- A teszteket sportöltözetben, jól szellőző, nagy teremben, ill. szabadtéren célszerű

végrehajtani.

- Minden teszt elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg.

- A tesztek elvégzése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és

gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani ismereteket, amelyek

104

elengedhetetlenül szükségesek a tudatos edzésvégzéshez, és -tervezéshez, a pillanatnyi fittségi

állapot ellenőrzéséhez.

A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt tartalmazza:

- a 15m-es ingafutást

- az alsó végtag dinamikus erejének mérésére a helyből távolugrást,

- a dinamikus erő-állóképesség szempontjából a vállövi és a karizmok erő-állóképességének

mérésére a mellső fekvőtámaszban karhajlítást és nyújtást

- a csípőhajlító- és a hasizom erő-állóképességének mérésére a hanyattfekvésből felülést

- a hátizmok erejének mérésére hason fekvésből a törzs emelését

- a combizmok, farizmok, ágyéki hátizmok nyúlásának mérése (hajlékonyság)

- alkarizmok erejének mérése (kézi szorítóerő)

- testtömeg-index, testzsír százalék, izomszázalék mérése.

A 20/2012. évi (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. § (1) bekezdése alapján a közoktatási

intézményeknek gondoskodniuk kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Ez megszervezhető

egyszeri alkalommal, vagy legfeljebb két hónapos időtartam alatt.

Ezeket a méréseket már évek óta a „HUNGAROFIT” mérési módszer alapján végezzük az OM által

kiadott útmutatások alapján. Ezzel a módszerrel a tanulók fizikai teljesítményének különböző

faktorait mérhetjük. Az egyes próbákon szerzett pontszámok összege adja a tanulók fizikai

állapotának minősítését az életkornak megfelelően.

Próbák Megszerezhető pontszám

1. Cooper-teszt 77 pont

- aerob állóképesség mérése

2. Helyből távolugrás

- az alsó végtag dinamikus erejének mérése 21 pont

3. Kétkezes dobás a fej fölött hátra, 3 kg-os tömöttlabdával

- a váll- és a törzsizmok gyorsasági erejének mérése 14 pont

4. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig

- a vállövi és a karizmok dinamikus erőálló képességének mérése 14 pont

5. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig

- a csípőhajlító és a hasizmok erőálló képességének mérése 14 pont

Minősítési kategóriák:

0 - 20 igen gyenge

21 - 40 gyenge

41 - 60 elfogadható

61 - 80 közepes

81 - 100 jó

101 - 120 kiváló

121 - 140 extra

105

2.12. A középszintű érettségi témakörei

A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga lehetőségei

Középszintű érettségi esetén a helyi tantervben legalább két évig, összesen minimum 138 órában

tanított tantárgy esetében tehető vizsga.

Emelt szintű érettségi esetén pedig minimum 276 órának kell lennie.

Gimnázium

tantárgy

középszintű emelt szintű

érettségi vizsga

Magyar nyelv és irodalom X X

Történelem X X

Matematika X X

Idegen nyelv X X

Informatika X X

Fizika X X

Biológia X X

Kémia X X

Földrajz X X

Ének-zene

Rajz és vizuális kultúra

Testnevelés X X

Utazás és turizmus X

Ének-zene, rajz és vizuális kultúra tantárgy esetében a középszintű vizsga akkor választható, ha

osztályozóvizsgával eleget tesz a tanuló a követelményeknek.

Szakgimnázium

tantárgy

középszintű emelt szintű

érettségi vizsga

Magyar nyelv és irodalom X X

Történelem X X

Matematika X X

Idegen nyelv X x

Testnevelés X X

Földrajz X

Informatika X x

Szakmai komplex X X

106

Biológia x

A szakgimnáziumban a szakmai tárgy kötelező érettségi vizsgatárgy, egyéb vizsgatárgy hatodik

tárgyként választható - az ágazati tantervnek megfelelően. (2013/14. tanévben induló osztályok

esetében valósul meg első ízben.)

A középszintű érettségi vizsga témakörei

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

1. Magyar nyelv

1.1. Kommunikáció

A nyelv mint kommunikáció.

Pragmatika.

Nyelvi és vizuális kommunikáció.

A kommunikáció működése.

Személyközi kommunikáció.

A tömegkommunikáció.

1.2. A magyar nyelv története

A nyelv mint történeti képződmény.

A magyar nyelv rokonsága.

Nyelvtörténeti korszakok.

A magyar nyelv szókészletének alakulása.

Nyelvművelés.

1.3. Ember és nyelvhasználat

Ember és nyelv.

A jel, a jelrendszer.

Általános nyelvészet.

Nyelvváltozatok.

Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség.

Nyelv és társadalom.

1.4. A nyelvi szintek

Hangtan.

A helyesírás.

Alaktan és szótan.

A mondat szintagmatikus szerkezete.

Mondattan.

1.5. A szöveg

A szöveg és a kommunikáció.

A szöveg szóban és írásban.

A szöveg szerkezete és jelentése.

Szövegértelmezés.

Az intertextualitás.

A szövegtípusok.

Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a médiában.

1.6. A retorika alapjai

107

A nyilvános beszéd.

Érvelés, megvitatás, vita.

A szövegszerkesztés eljárásai.

1.7. Stílus és jelentés

Szóhasználat és stílus.

A szójelentés.

Stíluseszközök.

Stílusréteg, stílusváltozat.

2. Irodalom

2.1. Szerzők, művek

2.1.1. Művek a magyar irodalomból

I. Kötelező szerzők

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.

Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései,

összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.

Memoriterek.

2.1.2. Művek a magyar irodalomból

II. Választható szerzők

Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór, Karinthy

Frigyes, Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Mikszáth

Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Ottlik Géza, Örkény

István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály,

Weöres Sándor, Zrínyi Miklós (és még legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerző).

Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései,

összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.

Memoriterek.

2.1.3. Művek a magyar irodalomból

III.Kortárs szerzők

Legalább egy szerző ismertetése a legutóbbi 30 év irodalmából.

Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései.

Memoriterek.

2.1.4.Művek a világirodalomból

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.

A romantika, a realizmus, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig), a 20.

század.

Jellemző művek, műrészletek adott szempontú bemutatása, kérdésfelvetései.

2.1.5.Színház és dráma

1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József:

Bánk bán, egy 19. századi dráma (pl. Ibsen, Csehov egy alkotása), Madách Imre: Az ember

tragédiája, Örkény István egy drámája, egy 20. századi magyar dráma.

A mű, műrészlet adott szempontú értelmezése, bemutatása.

Színház és dráma az adott mű korában.

2.1.6. Az irodalom határterületei

Egy jelenség vagy szerző, vagy műfaj, vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges

témák egyikéből.

108

Népköltészet, irodalom és film, gyermek- és ifjúsági irodalom, szórakoztató irodalom.

A korunk kultúráját jellemző jelenségek.

2.1.7. Regionális kultúra és határon túli irodalom

Egy szerző vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges

témák egyikéből.

A régió, a tájegység, a település kultúrája, irodalma.

A határon túli magyar irodalom.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák, motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek

összevetése.

Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.

2.2.2. Műfajok, poétika

Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

2.2.3. Korszakok, stílustörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól napjainkig.

MATEMATIKA

Halmazműveletek

Számosság, részhalmazok

Matematikai logika

Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

Kombinatorika

Gráfok

Aritmetika, algebra, számelmélet

Alapműveletek

A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

Oszthatóság

Számrendszerek

Racionális és irracionális számok

Valós számok

Hatvány, gyök, logaritmus

Betűkifejezések

Nevezetes azonosságok

Arányosság

Százalékszámítás

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek

Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek

Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek

Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek

Magasabb fokú egyenletek

Négyzetgyökös egyenletek

Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek

Exponenciális és logaritmikus egyenletek

109

Trigonometrikus egyenletek

Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

Középértékek, egyenlőtlenségek

Függvények, az analízis elemei

A függvény

Egyváltozós valós függvények

A függvények grafikonja, függvénytranszformációk

A függvényjellemzése

Sorozatok

Számtani és mértani sorozatok

Végtelen mértani sor

Kamatos kamat, járadékszámítás

Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei

Határérték, folytonosság

Differenciálszámítás

Integrálszámítás

Geometria, koordinátageometria, trigonometria

Elemi geometria

Térelemek

A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok

Geometriai transzformációk

Egybevágósági transzformációk

Síkban

Térben

Hasonlósági transzformációk

Egyéb transzformációk

Merőleges vetítés

Síkbeli és térbeli alakzatok

Síkbeli alakzatok

Háromszögek

Négyszögek

Sokszögek

Kör

Térbeli alakzatok

Vektorok síkban és térben

Trigonometria

Koordinátageometria

Pontok, vektorok

Egyenes

Kör

A parabola

Kerület, terület

Felszín, térfogat

Valószínűségszámítás, statisztika

Leíró statisztika

110

Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai

Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók

Valószínűségszámítás és a matematikai statisztika elemei

TÖRTÉNELEM

Témakörök

Az ókor és kultúrája

Poliszok az ókori Hellászban.

Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában.

Az európai kultúra alapjai.

A középkor

Nyugat-Európa a kora középkorban.

A középkori egyház.

Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában.

Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom.

A középkor kultúrája.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

A magyar nép története az államalapításig.

Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora.

Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora.

A Hunyadiak.

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789)

A földrajzi felfedezések és következményei.

Reformáció és katolikus megújulás.

Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században.

A felvilágosodás kora.

Magyarország a kora újkorban (1490-1790)

Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése.

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban.

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora(1789-1914)

A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk.

A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában.

Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért.

Az ipari forradalom hullámai és hatásai.

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)

A reformkor.

Forradalom és szabadságharc.

A kiegyezés és a dualizmus.

Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában.

A világháborúk kora (1914-1945)

Az első világháború és következményei.

A fasizmus és a nemzetiszocializmus.

A kommunista diktatúra.

A második világháború.

111

Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)

Az első világháború és következményei Magyarországon.

A Horthy-korszak.

Művelődési viszonyok és társadalom.

Magyarország a második világháborúban.

A jelenkor (1945-től napjainkig)

A kétpólusú világ kialakulása.

A kétpólusú világrend megszűnése.

Az európai integráció.

A globális világ sajátosságai.

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-korszak.

A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés.

Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság.

Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek

A társadalom tagozódása és a társadalmi felelősségvállalás.

Az aktív és felelős állampolgárság – ismérvek, fogalmak, eszközök.

Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, a tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elvei,

folyamata, a munkavállalói jogok és kötelességek.

ÉLŐ IDEGEN NYELV

1.Személyes vonatkozások,család

A vizsgázó személye,életrajza,életének fontos állomásai (forduló pontjai)

Családi élet, családi kapcsolatok

A családi élet minden napjai, otthoni teendők

Személyes tervek

2.Ember és társadalom

A másik ember külső és belső jellemzése

Baráti kör

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

Női és férfi szerepek

Ünnepek, családi ünnepek

Öltözködés, divat

Vásárlás, szolgáltatások (posta)

Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3.Környezetünk

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

A városi és a vidéki élet összehasonlítása

Növények és állatok a környezetünkben

Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet

megóvásáért?

112

Időjárás

4.Az iskola

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés,tagozat)

Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5.A munka világa

Diákmunka, nyári munkavállalás

Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6.Életmód

Napirend, időbeosztás

Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség

megőrzésében, testápolás)

Étkezési szokások a családban

Ételek, kedvenc ételek

Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

Gyakori betegségek, sérülések, baleset

Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7.Szabadidő, művelődés, szórakozás

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet

Kulturális események

8.Utazás, turizmus

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

Nyaralás itthon, illetve külföldön

Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9.Tudomány és technika

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

10. Gazdaság

Családi gazdálkodás

A pénz szerepe a mindennapokban

Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank )

FÖLDRAJZ

Témakörök:

1. Általános természetföldrajz, a kontinensek és Magyarország természetföldrajza

113

Térképismeretek

Kozmikus környezetünk

A geoszférák földrajza

-A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai

- A vízburok földrajza

- A légkör földrajza

A földrajzi övezetesség

A kontinensek természetföldrajza

Magyarország és tájainak természetföldrajza

2.Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz

Társadalmi folyamatok a 21. század elején

A világgazdaság jellemző folyamatai

Magyarország földrajza. Helyünk a Kárpát-medencében és Európában

A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában

Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői

Globális kihívások- a fenntarthatóság kérdőjelei

BIOLÓGIA

1. Bevezetés a biológiába

A biológia tudománya

Az élet jellemzői

Fizikai, kémiai alapismeretek

2. Egyed alatti szerveződési szint

Szervetlen és szerves alkotóelemek

Az anyagcsere folyamatai

Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

3. Az egyed szerveződési szintje

Nem sejtes rendszerek

Önálló sejtek

Többsejtűség

Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

4. Az emberi szervezet

Homeosztázis

Kültakaró

A mozgás

A táplálkozás

A légzés

Az anyagszállítás.

Szaporodás és egyedfejlődés

5. Egyed feletti szerveződési szintek

Populáció

Életközösségek (élőhelytípusok)

Bioszféra

Ökoszisztéma

Környezet- és természetvédelem

114

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

Molekuláris genetika

Mendeli genetika

Populációgenetika és evolúciós folyamatok

A bioszféra evolúciója

KÉMIA

1. Általános kémia

Atomszerkezet

Kémiai kötések

Molekulák, összetett ionok

Anyagi halmazok

Kémiai átalakulások

2. Szervetlen kémia

Hidrogén

Nemesgázok

Halogénelemek és vegyületeik

Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik

A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik

A széncsoport elemei és vegyületeik

Fémek

3. Szerves kémia

A szerves vegyületek általános jellemzői

Szénhidrogének

Halogéntartalmú szerves vegyületek

Oxigéntartalmú szerves vegyületek

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

Szénhidrátok

Fehérjék

Nukleinsavak

Műanyagok

Energiagazdálkodás

4. Kémiai számítások

Az anyagmennyiség

Gázok

Oldatok, elegyek, keverékek

Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban

Termokémia

Kémiai egyensúly

Kémhatás

Elektrokémia

FIZIKA

1. Mechanika

Newton törvényei

Pontszerű és merev test egyensúlya

115

Mozgásfajták

Munka, energia

Folyadékok és gázok mechanikája

2. Hőtan, termodinamika

Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Hőtágulás

Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)

Az ideális gáz kinetikus modellje

Energiamegmaradás hőtani folyamatokban

Kalorimetria

Halmazállapot-változások

A termodinamika II.főtétele

A hőterjedés formái

3. Elektromágnesség

Elektromos mező

Egyenáram

Az időben állandó mágneses mező

Az időben változó mágneses mező

Elektromágneses hullámok

4. Optika

A fény mint elektromágneses hullám

5. Atomfizika, magfizika

Az anyag szerkezete

Az atom szerkezete

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Sugárvédelem

6. Gravitáció, csillagászat

A gravitációs mező

Csillagászat

7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

A fizikatörténet fontosabb személyiségei

Felfedezések, találmányok, elméletek

INFORMATIKA

1. Információs társadalom

A kommunikáció

Információ és társadalom

2. Informatikai alapismeretek - hardver

Jelátalakítás és kódolás

A számítógép felépítése

Munkavédelem és ergonómia

3. Informatikai alapismeretek - szoftver

Az operációs rendszer és főbb feladatai

4. Szövegszerkesztés

A szövegszerkesztő használata

Szövegjavítási funkciók

116

Szövegszerkesztési alapok

Táblázatok és objektumok a szövegben

5. Táblázatkezelés

A táblázatkezelő használata

A táblázat szerkezete

Adatok a táblázatokban

Táblázatformázás

Diagramok és egyéb objektumok

6. Adatbázis-kezelés

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

Az adatbázis szerkezete és kialakítása

Alapvető adatbázis-kezelési műveletek

Képernyő és nyomtatási formátumok

7. Információs hálózati szolgáltatások

Kommunikáció az interneten

Weblap készítés

8. Prezentáció és grafika

Prezentáció

Grafika

9. Könyvtárhasználat

Könyvtárak

Információ-keresés

Forráshasználat

TESTNEVELÉS

Elméleti ismeretek

1. Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai; magyar sportsikerek

2. A harmonikus testi fejlődés

3. A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség

fejlesztésében

4. A motoros képességek szerepe a teljesítményben

5. Gimnasztikai ismeretek

6. Atlétika

7. Torna

8. Zenés-táncos mozgásformák

9. Küzdősportok, önvédelem

10. Úszás

11. Testnevelési és sportjátékok

12. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Gyakorlati ismeretek

Gimnasztika

Atlétika

Futások

Ugrások

Dobások

Torna

117

Talajtorna

Szekrényugrás

Felemáskorlát

Gerenda

Ritmikus gimnasztika

Gyűrű

Nyújtó

Korlát

Küzdősportok, önvédelem

Úszás

Testnevelés és sportjátékok

Kézilabda

Kosárlabda

Labdarúgás

Röplabda

ÉNEK-ZENE

1. Éneklés és zenetörténet

Népzene

Műzene

Középkor

Reneszánsz

Barokk

Bécsi klasszika

Romantika

A 19.-20. század fordulója

XX. századi és kortárs zene

2. Zeneelmélet

3. Zenefelismerés

4. Dallamírás

VIZUÁLIS KULTÚRA

1. Alkotás

Vizuális nyelv

Technikák

Ábrázolás, látványértelmezés ( Formaértelmezés, Térértelmezés, Színértelmezés)

Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás (Kompozíció, Színhatás, Érzelmek, Folyamat,

mozgás, idő, Kép és szöveg, Vizuális információ, Tárgyak és környezet )

2. Befogadás

A megjelenítés sajátosságai (Vizuális nyelv, Térábrázolási módok, Vizuális minőségek,

Látványértelmezés, Kontraszt, harmónia, Kontextus )

Technikák

Vizuális kommunikáció (Vizuális információ, Tömegkommunikáció, Fotó, mozgókép )

Tárgy- és környezetkultúra (Forma és funkció, Tervező folyamat, Népművészet)

118

Kifejezés és képzőművészet (Művészeti ágak, Műfajok, Művészettörténeti korszakok,

irányzatok, Stílusjegyek, Alkotások és alkotók, Műelemző módszerek, Mű és környezete)

Utazás és turizmus

UTAZÁS ÉS TURIZMUS

Részletes vizsgakövetelmények:

TÉMAKÖRÖK KÖVETELMÉNYEK

Kötelező modulok

1.1. Az idegenforgalom jellemzői, fejlődési

tendenciái

Az idegenforgalom és a nemzetgazdaság

kapcsolata, arányok, fejlődési trendek a

világban és Magyarországon. A turizmus

hatása a népességmegtartásra és

foglalkoztatottságra. Főbb statisztikai adatok.

A statisztikai adatok, trendek értelmezése.

Több adatból következtetések levonása,

lehetséges hipotézisek megfogalmazása.

1.2. Az idegenforgalmat befolyásoló

tényezők

Szezonalitás, krízisérzékenység. Ár-érték

arány. Sztereotípiák. Az idegenforgalom és a

természeti és társadalmi környezet

kölcsönhatásai. Hazai és helyi példák a

befolyásoló tényezőkre. Aktuális példák a

világturizmust befolyásoló gazdasági,

politikai, társadalmi eseményekre.

1.3. A szervezett utak típusai Egyéni és csoportos utazás. Utazás szervezők,

utazási irodák. Hivatásturizmus, konferencia

turizmus. Incentive utazások. Vallási

turizmus. Rendezvény turizmus. Ifjúsági,

sport és kaland turizmus.

Gyógyidegenforgalom. Falusi turizmus.

Utazásszervezők, utazási irodák működésének

vázlatos ismerete. Utazási típusok és

vevőkörök megfeleltetése.

1.4. Szálláshelyek A szálláshelyek besorolásai, szolgáltatásai.

Szállodák és szállodaláncok. Kastély és

kúriaszállók. Üdülőfalvak. Apartman-házak.

Time-share rendszer. Panziók. Fizető

vendéglátás. Ifjúsági szállók. Kempingek.

Szolgáltatások és ár-érték arány ismerete a

szálláshelyeken.

1.5. Közlekedés Légi-, vasúti-, vízi-, közúti közlekedés –

előnyök és hátrányok. Városi közlekedés.

Menetrendek, internetes keresési lehetőségek

ismerete és használata.

119

1.6. Vendéglátás A vendéglátóhelyek típusai, besorolásai.

Éttermek, vendéglők. Gyorséttermek,

franchise rendszerek. Kávézók, cukrászdák.

Borozók, sörözők. Nemzeti gasztronómiai

sajátosságok. Menüsor összeállításának

alapjai. Adott vendéglátóhely értékelése.

1.7. Programszervezés Programszervezés, forgatókönyv. Városi

programok, idegenvezetés. Bálok, karneválok,

kiállítások. Különleges rendezvények (pl.

Sziget, Művészetek völgye). Tematikus

parkok. Programok a természetben, nemzeti

parkok, aktív pihenés. A célcsoport

igényeinek megismerése és a programok

hozzáigazítása a forgatókönyvben.

1.8. Útlevél, vízum, biztosítás, pénz A magyar útlevél formai és tartalmi

sajátosságai, igénylése. Vízum kötelezettség

és vízumkérelem. Utazási biztosítások fajtái.

Valuta és deviza, készpénzkímélő eszközök

fajtái és használatuk (utazási csekk, bank- és

hitelkártyák, voucher, készpénz küldés).

Bank- és hitelkártyák jellemzői, használatuk.

Megfelelő biztosítás kiválasztása. Útlevél és

vízumkérelem.

Választható modulok – Környezetvédelem és idegenforgalom

2.1. Fenntartható fejlődés A gazdasági hatékonyság: az erőforrások

kíméletes használata. Szelíd idegenforgalom,

zöld turizmus, ökoturizmus. A növekedés

határai. A turizmus természeti és társadalmi

hatásainak esetpéldán, szimuláción való

elemzése. Beavatkozási lehetőségek

felismerése, döntési pontok azonosítása.

Választható modulok – Vállalkozás és marketing az idegenforgalomban

3.1. Vállalkozási formák Egyéni vállalkozó, betéti társaság, korlátolt

felelősségű társaság, részvénytársaság.

Adekvát vállalkozási forma kiválasztása egy

tervezett tevékenységhez, figyelembevéve

annak természetét, nagyságrendjét.

3.2. A turisztikai termék jellemzői Az ipari termékek és szolgáltatási termékek

közötti hasonlóságok és különbségek. A vevői

bizalom. Piaci verseny. Adott vevőcsoportok

igényeinek felismerése és ajánlat ötlet.

120

3.3. Marketing SWOT – helyzetelemzés (igény és kínálat).

5P a marketingben. Marketing mix.

Kommunikáció a vevőkkel, PR. Marketing

terv készítése és annak indoklása.

3.4. Vállalkozás indítása A sikeres vállalkozás indításának feltételei.

Cégalapítás. Ötlet, indulótőke, üzleti terv,

hitel lehetőségek. A sikeres vállalkozó

személyes tulajdonságai. A vizsgázó

önismeretének demonstrálása. Saját

vállalkozási ötlet.

Választható modulok – Falusi turizmus

4.1. Falusi vendéglátás a múltban és jelenben Vendéglátás és gazdálkodás összefüggései

falun – Magyarországon és külföldön. A

falusi vendéglátás szervezetei. Helyi

lehetőségek elemzése a falusi vendéglátás

szempontjából.

4.2. A falusi vendéglátás jellegzetességei A vendégfogadás helyszíne (ház, kert).

Programok és gazdálkodás. Saját, családi

vállalkozás tervezése, elindítása.

A vizsga leírása

Formailag az érettségi vizsga két vizsgarészből áll. A tanuló az elvárt képességekről „gyakorlati”

vizsgán, ismereteiről pedig a hagyományos értelemben vett szóbeli vizsgán számol be. A vizsga

„gyakorlati” része kétféleképpen teljesíthető: előre elkészített záródolgozat és annak szóbeli

megvédése, vagy az érettségi vizsga alkalmával tételekben megadott feladat, probléma helyszíni

megoldása útján.

RENDÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

Témakörök:

1. Intézkedések, fellépések és a szolgálatellátás alapjai

A rendvédelmi szervek rendeltetése, alapvető tevékenysége.

A rendvédelmi szervek felépítése, alapfeladatai.

A rendőrség tevékenysége, bűnügyi, közlekedésrendészeti, közrendi és határrendészeti

alapismeretek.

Tűzoltó, tűzmegelőzési, polgári védelmi és iparbiztonsági, alapismeretek.

Büntetés-végrehajtási reintegráció vonatkozó alapismeretek.

A személy- és vagyonvédelem alapfeladatai.

Általános szolgálati ismeretek.

Speciális munka-, baleset- és környezetvédelmi szabályok.

2. Jogszabályi és egyéb szabályzó előírások

Jogi alapismeretek.

Az emberi jogok érvényesülése.

121

A polgári jog fogalma, alapelvei.

A büntetőjog általános része és a büntetőjog különös részéhez kapcsolódó alapismeretek.

A rendvédelmi, valamint a személy- és vagyonvédelmi szervekre vonatkozó legfontosabb

jogszabályok.

Közigazgatási alapismeretek.

Az általános vagyonvédelmi és szolgálati ismeretek.

Személyek és gépjárművek be- és kiléptetésének szabályai, a recepciós és bolti szolgálat ellátásának

szabályai.

A szállítmányok kísérésének és a járőrszolgálat ellátásának szabályai.

3. A rendvédelemben, a személy- és vagyonvédelemben alkalmazható eszközök

Kényszerítő- és a támadáselhárító eszközök és az alkalmazásukra vonatkozó alapkövetelmények.

A rendőrségnél rendszeresített eszközök, berendezések.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél rendszeresített eszközök, berendezések.

A büntetés-végrehajtás szervezet rendelkezésére álló eszközök, berendezések.

A rendvédelmi szerveknél, a személy- és vagyonvédelemnél rendszeresített informatikai,

híradástechnikai és számítástechnikai eszközök.

Fegyvertechnikai és lövészeti alapismeretek.

A testi kényszer fogalma és alapfogásai.

A fizikai erő fenntartásának és fejlesztésének módjai.

A rendvédelmi szervek sajátos személyi- és vagyonvédelmi kommunikációja.

Szociológiai és pszichológiai alapismeretek.

A szociálpszichológia alapfogalmai.

4. A rendvédelemhez, a személy- és vagyonvédelemhez kapcsolódó egyéb ismeretek

A magyarországi rendvédelmi szervek és a magánbiztonsági szervezetek története.

A rendvédelmi szervek etikai szabályzatai.

KÖZGAZDASÁG ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

Témakörök:

1. Gazdasági és jogi alapismeretek

Gazdasági alapfogalmak, a gazdasági élet alapvető folyamatai.

Piaci alapfogalmak, a piac működése.

A vállalat környezete és a kínálat meghatározása.

A termelés költségei, a vállalkozás gazdálkodásának eredménye.

A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai.

A nemzetgazdaság ágazati rendszere.

A nemzetgazdaság teljesítménykategóriái és mérésük.

Vállalkozások alapítása és működtetése, egyéni és társas vállalkozások jellemzése.

A szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozás.

A marketing alapjai.

A marketing szerepe a vállalkozásban.

2. Általános statisztika és statisztika gyakorlat

A legfontosabb statisztikai alapfogalmak.

Statisztikai mutatók és alapértelmezésük.

122

Adatforrásokból egyszerű statisztikai kimutatások készítése (statisztikai sor és tábla, grafikus

ábrázolás).

Alapvető statisztikai számítási módszerek (viszonyszám, középérték, érték-, ár-, volumenindex).

3. Pénzügyi alapismeretek

A bankrendszer működése, a jegybank szerepe.

A pénz funkciói.

A pénzforgalom általános szabályai.

A különböző fizetési módok.

A pénzügyi szolgáltatások köre (a vállalkozás pénzmozgásához illeszkedő legalkalmasabb pénzügyi

intézmény és szolgáltatások kiválasztása).

A finanszírozás lehetséges forrásai.

A pénzügyi piacok jellemzői, megtakarítási lehetőségek, pénzpiaci termékek alapvető tulajdonságai.

Biztosítási alapfogalmak.

4. Pénzügy gyakorlat

A pénzforgalom lebonyolításának eszközei.

Értékpapírok értékelése.

A pénz időértéke.

A deviza és a valuta árfolyam értékek.

5. Adózási alapismeretek

Az államháztartás alrendszerei.

Az adó, adórendszer fogalma.

Adózási alapfogalmak.

A legfontosabb adónemek bemutatása.

6. Adózás gyakorlat

A személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó és a helyi adó megállapításának alapvető

szabályai és alkalmazásuk.

7. Számviteli alapismeretek

A vállalkozás vagyonának számbavétele és értelmezése analitikus és főkönyvi szinten.

Alapvető gazdasági műveletek könyvelése alapbizonylat és megfogalmazott gazdasági események

alapján a felsorolt ismeretkörökben: tárgyi eszközök elszámolása, anyagok készletváltozásai,

jövedelem elszámolás, a saját termelésű készletek elszámolása, termékértékesítés elszámolása.

A számviteli törvény alapvető követelményei (beszámoló készítés) alapismeretek.

8. Számvitel gyakorlat

A (fentebb) felsorolt témakörökben egyszerű gazdasági események bizonylatainak elkészítése.

A bizonylatok tartalmi és formai követelményei, a javítás módja.

123

ÜGYVITEL ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

Témakörök:

1. Gépírás és iratkezelés gyakorlat

A tízujjas vakírás szabályos technikája számítógépen. Minimum 150 leütés/perc sebességgel

különböző forrásanyagból adatbeviteli tevékenység (másolás nyomtatott szövegről) végzése.

Dokumentumkészítés, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, alapvető ismereteinek alkalmazása.

2. Levelezési ismeretek és gyakorlat

Az iratok készítésének főbb követelményei (tartalmi, nyelvi, formai).

A belső iratok és a külső levelek tartalmi, formai követelményei, különbségei.

Levélsablon alkalmazása.

Az adatvédelem és a biztonságos adathasználat legfontosabb fogalmai.

A hivatali, az üzleti és a magánlevelezéssel kapcsolatos szabályok, összehasonlításuk.

Levelezés különböző partnerekkel (hagyományos és digitális formában), az írásbeli

kapcsolattartáshoz szükséges információk

– utasítások alapján történő – megkeresése, feldolgozása és továbbítása.

Egyszerűbb szóróanyagok, ismertetők készítése utasítások alapján.

Az iratkezelés és -tárolás teendői, dokumentumai.

Az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályainak ismerete és alkalmazása, alkalmazkodás

az irodai körülményekhez.

3. Kommunikáció alapjai, az üzleti kommunikáció gyakorlata

A kommunikáció elemei, folyamata és különböző formái, az üzleti kommunikáció fontossága.

A protokoll, az etikett és az etika, valamint a nyelvhelyesség és nyelvhasználat szabályainak

alkalmazása különböző üzleti kommunikációs helyzetekben a munkakörhöz kapcsolódóan.

Az álláskeresés klasszikus és korszerű lehetőségei.

4. Gazdasági alapismeretek

A gazdaság és a piac működésének alapelemei, a nemzetgazdaság ágazati szerkezetének főbb

jellemzői, a piacgazdaságban betöltött főbb szerepe.

A pénz fogalma, funkciói, a magyar bankrendszer felépítése, feladatai, szerepe, a pénzintézetek

alapfunkciói, főbb szolgáltatásai, a pénzforgalom lebonyolításának módjai, technikái.

A gazdasági társaságok, a háztartások, az állam alapvető gazdálkodási tevékenysége, a különböző

adófajták főbb jellemzői.

5. Jogi ismeretek

Jogi alapfogalmak, jogforrások, a jogágak alapvető jellemzői,

az EU legfontosabb szervezetei, főbb feladatai.

A szerződések fajtái, a szerződéskötés és érvényességének szabályai, a szerződésszegés

jogkövetkezményei, különös tekintettel az adásvételi és munkajogi szerződésekre.

6. Vállalkozási ismeretek

A vállalkozások jellemzői, szervezeti formái, a vállalkozás alapításának, működésének és

megszüntetésének fontosabb dokumentumai.

A vállalkozások erőforrásai, a működésükkel kapcsolatos teendők és dokumentumok.

A közbeszerzés alapfogalmai.

124

2.13. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése

A tanulók teljesítményének mérése visszajelzést biztosít a tanár, a tanuló és a szülők számára

egyaránt. Az egész éves rendszeres tanórai ellenőrzés nagy jelentőségű. A tanár, tanuló, szülő így

látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket. Az ellenőrzés történhet szóban, írásban, vagy

gyakorlati munka során. A megvalósítás a tantárgy jellegének, a tananyag tartalmának megfelelően

rendkívül változatos lehet, de minden esetben azokat a tanulói (belépő) tevékenységformákat

vizsgálja, amelyek a tantárgyi tartalmak elsajátításának lényeges feltételei. E feladathelyzetek az

évfolyamok során fokozatosan egymásra épülve jelennek meg

Valamennyi óra kötelezőnek tekintendő az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb

évfolyamra lépés tekintetében egyaránt. Erre az iskolába történő beiratkozás előtt a tanuló és a szülő

figyelmét írásban felhívjuk, ilyenformán a beiratkozás egyszersmind azt is deklarálja, hogy a szülő

és a tanuló a fenti jogkövetkezményeket tudomásul vette.

A sajátos nevelési igényű és tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók

esetében a számukra a szakvéleményben megjelöltek figyelembevételével kell eljárni.

Az iskolai beszámoltatás, számonkérés formái

A számonkérés leggyakoribb módjai: szóbeli feleletek (rendszeresen és folyamatosan),

írásbeli feladatok, dolgozatok, témazáró feladatlapok.

A záróvizsgák lebonyolítását magasabb jogszabály szabályozza.

Az írásbeli beszámoltatások

Formái

Kötelező dolgozat (nagydolgozat)

Magyar nyelv és irodalomból, matematikából, idegen nyelvből kötelező a tanév folyamán

egyenletesen elosztva dolgozatot íratni.

A tantárgyankénti kötelező dolgozatok száma megegyezik az adott tantárgy heti

óraszámával.

Témazáró dolgozat: valamennyi elméleti tárgyból egy-egy téma lezárásaként íratjuk.

Véletlenszerű írásbeli számonkérés (röpdolgozat)

Elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a tanulók a tanév során folyamatosan készüljenek. Ilyen

értelemben jól kiegészíti a rendes szóbeli felelést.

Kisérettségi: a tanulók számára 10. évfolyamon magyar nyelv és irodalom, valamint idegen nyelv

tantárgyból, 11. évfolyamon matematika és történelem tantárgyból szervezett vizsga.

A nyelvi előkészítő évfolyam végén idegen nyelvi tudásmérés.

Próbaérettségi: az érettségi vizsgát megelőzően szervezett mérés, az érettségi vizsga körülményeit

szimulálva.

Az írásbeli beszámoltatások rendje

A kötelező és a témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel korábban

közöljük a tanulókkal. Egy napon kettőnél több dolgozat nem íratható.

125

A tanulók tudásának értékelése szempontjából a nagydolgozat és a témazáró dolgozat

nagyobb súllyal esik latba, mint az egyéb feleletek. Ez azt jelenti, hogy ha a tanuló kétesre áll, az

írásbeli munkák döntenek. A kisérettségin szerzett érdemjegy kétszeres szorzóval számít be a tanuló

értékelésekor.

Szóbeli beszámoltatások

Lehetőség szerint minél több alkalommal éljünk ezzel a formával. A tanulók szóbeli

kifejezőkészségét fejleszti, megszokják a vizsga szituációt.

Változatos formában valósulhatnak meg:pl.

feleltetés

tanórai munkára kapott érdemjegy

csoportmunka alapján kapott érdemjegy

2.14. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározása

Azokból a tárgyakból, amelyekből a heti óraszám legalább 3, a munkaszüneti nap utáni első

tanítási napra nem adunk fel írásbeli feladatot a munkaszüneti nap előtti utolsó órán.

Egyéb tételes korlátozást nem kívánunk alkalmazni sem az írásbeli, sem a szóbeli feladatok

tekintetében, igyekszünk azonban tekintettel lenni tanulók teherbíró képességére.

Indokolja ezt, hogy a tanulók optimális terhelhetőségének határa osztályonként,

tantárgyanként, illetve tanulócsoportonként erősen különbözik.

A tehetséges tanulókat szorgalmi feladatokkal motiválhatjuk, amelyek lehetőséget adnak az

önálló ismeretszerzésre, a megszerzett tudás alkalmazására.

Az egységes alaptevékenységet osztályszerkezetben végezzük, a választható tevékenységet

évfolyam szinten szervezzük.

Élünk a külső helyszínek, szakemberek bevonásával.

A matematika tantárgyat képesség szerinti csoportokban tanulhatják a gyerekek.

2.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési

elvei

A jutalmazás alapelvei:

Csak az adott tanévre érvényesek.

Nevelő hatásúnak, fokozatosnak és differenciáltnak kell lenniük.

A tanulóközösség értékítélete is fejeződjék ki bennük, éppen ezért célszerű a diákönkormányzat

véleményének meghallgatása és érvényesítése.

kiemelkedő tanulmányi eredmény,

valamely tantárgyban elért átlagon felüli teljesítmény,

tanulmányi versenyeken elért eredmény,

átlagon felüli szorgalom,

kimagasló sporteredmény, ha a tanulmányi munka ellen nincs kifogás,

közösségért vállalt tevékenység példamutató teljesítése.

126

A jutalmazás formái:

Tanári dicséret

a tanórai munkáért.

Osztályfőnöki dicséret:

iskolai és városi ünnepségeken való szereplésért,

házi versenyen elért 1-3. helyezésért.

Igazgatói dicséret:

megyei, területi versenyen elért 1-3. helyezésért,

huzamos ideig végzett kiemelkedő tanulmányi és sportmunkáért.

Nevelőtestületi dicséret:

félévkor és év végén is kitűnő tanulmányi eredményért,

országos versenyeken elért kiemelkedő teljesítményért.

Könyvjutalomban részesíthető a tanuló az osztályfőnök, a szaktanár vagy az igazgató javaslata

alapján:

kitűnő év végi bizonyítványért,

szakköri munkájáért

érdemjegyekben is tükröződő szorgalmáért (max. két 4-es osztályzata van),

közösségi tevékenységéért,

versenyeredményéért,

hiányzásmentes tanévért.

A magatartás és szorgalom minősítésének elvei

Magatartás

Példás:

- a házirendet példamutatóan betartja,

- önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért,

- kötelesség- és tisztelettudó,

- részt vállal az iskola munkájában (diákönkormányzat, sportmunka stb.),

- nincs igazolatlan órája

Jó:

- a házirendet általában betartja,

- tisztelettudó, udvarias a felnőttekkel és társaival szemben,

- a tanítási órán fegyelmezett,

- maximum 3 igazolatlan órája van,

- a bukott tanuló maximum „jó” minősítést kaphat.

Változó:

- viselkedése kifogásolható,

- a házirendet gyakran megszegi,

- a közösségben vonakodva dolgozik,

- 3-nál több, maximum 10 igazolatlan órája van,

127

- legalább osztályfőnöki intése van.

Rossz:

- gyakran vét a házirend ellen,

- rossz példát mutat,

- a közösség munkáját gátolja,

- rendbontó, romboló,

- tiszteletlen, goromba,

- rendszeresen zavarja a tanítási órát,

- 10-nél több igazolatlan órája van,

- legalább igazgatói intése van.

Szorgalom:

Példás:

- tanulmányi munkáját kifogástalanul ellátja,

- rendszeres, pontos, kitartó,

- önálló ismeretszerzésre képes, többletmunkát vállal,

- tanszereit rendben tartja.

Jó:

- kisebb lazaságoktól eltekintve rendszeres egész éven át,

- képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt ér el,

- megfelelő ösztönzéssel rendszeresen tanul.

Változó:

- tanulmányi munkája ingadozó,

- eredményei elmaradnak képességei mögött,

- jelentősen ront tanulmányi eredményén,

- bukott 1-2 tantárgyból.

Hanyag:

- iskolai munkáját figyelmeztetés ellenére sem végzi el,

- kötelességét gyakran elmulasztja,

- megbízhatatlan, érdektelen,

- képességeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,

- 3 vagy több tantárgyból bukott.

2.16. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A tanuló magasabb évfolyamra lép, ha az évfolyam követelményeit minden tantárgyból – legalább

elégséges osztályzattal –a szorgalmi időszakban rendesen, osztályozóvizsgán, javítóvizsgán vagy

különbözeti vizsgán teljesítette. Valamennyi tantárgy értékelése érdemjeggyel történik.

Az év végi osztályzatot a tanár az egész éves érdemjegyek alapján határozza meg az

alábbiak figyelembe vételével:

1,00-1,69 elégtelen (1)

1,7-2,49 elégséges (2)

2,50-3,49 közepes (3)

3,5-4,49 jó (4)

4,5-5,00 jeles (5)

128

Ha a tanuló előrehozott érettségit tett, és ennek előfeltételeként az adott tantárgy tantervi

követelményeit teljesítette, erről az osztályozóvizsgán számot adott, mentesül az adott tantárgy

tanóráin való részvétel alól.

Iskolai dokumentumaiba – bizonyítvány, törzslap – be kell jegyezni a megfelelő évfolyamon az

osztályozóvizsgán szerzett érdemjegyeit.

A hit és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése érdemjegyekkel történik. A tanügyi

dokumentumokban használt megnevezése: Erkölcstan/Hit- és erkölcstan

2.17. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

Egészségnevelési program

Cél: Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli

megéléséhez. Az iskola célja, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az

önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a

testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek

kezelésében, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Helyi célok: Minden eszközzel törekszünk elősegíteni, hogy az iskolai környezet az

egészséges testi-lelki és szociális fejlődést szolgálja.

Fontos feladatunk a lelki egyensúly, a lelki béke megteremtése és biztosítása:

ne a szorongás, félelem légköre legyen uralkodó a tanórákon, hanem a tanulás

iránti vágy.

Azon vagyunk, hogy a tanulók megértsék: az egészség a családban kezdődik,

alapvetően az életmód, a lakóhelyi, a munkahelyi és a családi, társadalmi

környezet befolyásolja. Az iskola ezek közül az életmód alakítására lehet

érdemi hatással, ezt a lehetőséget kell maximálisan kiaknáznunk.

Feladat: Az egészséges életmódra, életszemléletre nevelés az iskola pedagógiai

rendszerébe, egész tevékenységébe szervesen beépül.

Ezek közé tartoznak:

- önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

- az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

- az értékek ismerete

- az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

- a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat

- a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

- a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

- a tanulás technikái

- az idővel való gazdálkodás szerepe

- a rizikóvállalás és határai

- a szenvedélybetegségek elkerülése

- a tanulási környezet alakítása

- a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

129

Ezzel összefüggésben az alábbi témák napirendre tűzése elengedhetetlen követelmény:

- az egészséges táplálkozás témái

- a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás

- a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS-prevenció

- a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat)

- testi higiénia

- a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)

- a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás)

- a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás

Az egészségnevelési program megvalósításának eszközei, módszerei:

Tanítási órán: Az egészségnevelési program megvalósítása az iskolai munka egészének a

feladata, hangsúlyos szerepe van azonban ebben a biológia, földrajz, kémia

munkaközösségnek, különösen az alábbiak tudatosításában:

- Az egészség megőrzéséhez szükséges a biológiai szükségletek – megfelelő mennyiségű és

minőségű táplálék, természetes összetételű levegő és ivóvíz – biztosítása.

- A tanulóknak is tudatosan kell figyelniük arra, hogy testük egészséges anyagháztartását és

energia-egyensúlyát biztosítsák.

- Meg kell ismertetni a tanulókkal az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti

kapcsolatot. Legyenek tisztában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével, ismerjék az

egészséges táplálkozási szokásokat és a kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságát. Ennek

érdekében alkalomszerűen célszerűnek látszik az életmóddal kapcsolatos vetélkedők

szervezése, gyógynövények és reformtáplálékok bemutatása, annak biztosítása, hogy a

büfében lehetőleg egészséges táplálkozásra ösztönző élelmiszereket árusítsanak.

- Fontos feladat az egészség védelmének és az ezzel kapcsolatos megelőzésnek a tudatosítása.

Megismertetjük a tanulókat a fertőzések elleni védekezési módokkal, és törekszünk

tudatosítani a higiéniás követelmények betartásának a fontosságát. Célszerű kitérni a

védőoltások és szűrővizsgálatok szerepére.

- Ugyancsak fontos feladat a káros szenvedélyek egészségkárosító hatásának tudatosítása. A

tanulókkal be kell láttatni, hogy a dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás a

feszültségoldás ártalmas módszere. Ezeken az órákon van lehetőség az egészségkárosító

szenvedélybetegségek kulcsvegyületeinek a bemutatására, érzékeltetve ezek biológiai és

társadalmi hatását is.

- A szexuális nevelés terén fontos a szexuális úton terjedő betegségek és a nem kívánt

terhesség megszakításának bemutatása. Ezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tanulók

felelősségteljesebb szexuális magatartást tanúsítsanak.

- Fontos a lelki egészség megőrzése is, ehhez emberi kapcsolatokra van szükség, amelyek

keretét elsősorban a család és az iskola biztosítja. A belső egyensúly helyreállításában fontos

szerepe van az éneklésnek, a táncnak és a zenehallgatásnak is.

- Pozitív hatású a jó levegő és a csend is. Ez a pozitív hatás elsősorban a szobanövények

jelenléte és a kirándulások szervezése útján érhető el.

- Tudjanak a függőségek kialakulásáról, amely a vizuális hatásoktól is bekövetkezhet, pl.

számítógép-függőség, telefonálási kényszer.

130

Az egészség fontosságát jól szolgálhatják az ún. humán tantárgyak is.

- Az irodalom szerepe elsősorban azért fontos, mert modell értékű példákat kínál a

tanulóknak. Ezek lehetnek pozitívak és negatívak egyaránt, a nevelő munka jelentősége a

pozitív minták erősítésében áll.

- A történelem a testi egészséget elsősorban azzal szolgálja, hogy bemutatja a sport

társadalomban bemutatott szerepét a különböző kultúrákban és korszakokban; ugyanezt

célozza az életmódtörténet bemutatása is. Minderre főleg a kiselőadások formájában történő

feldolgozás nyújt lehetőséget. A lelki egészséget szolgálhatja a híres történelmi alakok

példájával való megismerkedés, valamint a lélek, az önismeret és a mentálhigiénia

bemutatása a különböző kultúrák és korok bölcseletében.

A szakmai órák az egészségnevelés tematikai és módszertani repertoárját szélesítik.

Viselkedéskultúra órán a tanulók megismerkednek az egészséges táplálkozás és az illemtani

kulturáltság (jellem, illedelmesség, udvariasság, tapintat, viselkedés) alapjaival.

A kommunikáció és viselkedéskultúra tárgyak oktatásának eleve egyik fő célkitűzése, hogy a

tanulók be tudjanak illeszkedni a közösségbe, feladata azon személyi attitűdök kialakítása, amelyek

a társadalmi együttélés folyamán általában és a szolgáltató szektorban kiemelten is fontosak. Fontos

részei a tananyagnak a személyes megjelenés és a mindennapi kapcsolatok (köszönés, megszólítás,

bemutatkozás, társalgás) fontossága.

A testnevelés vonatkozásában igen fontos teendő a tantárgy presztízsének visszaállítása.

Elengedhetetlen feladat az egészséges életmóddal kapcsolatos iskolai elvárások megfogalmazása, és

erről a szülők tájékoztatása a különféle fórumokon. Nagyon hasznos lehet a szülőkkel való

konzultáció a tanulók egészségi állapotáról, edzettségi szintjéről, fizikai teljesítőképességük

csökkenéséről. Ennek alapján kerülhet sor a szülői igények felmérésére. A szülőkkel való jó

kapcsolat hozzájárulhat a rendszeres mozgás igényének kialakításához, az egészségkárosító hatások

háttérbe szorulásához és a személyes higiénia javulásához. Jól szolgálják az egészségnevelés ügyét

az alábbiak:

- A heti 2 testnevelés óra megszervezésénél kiemelt figyelmet kap az úszás, mint olyan

mozgásforma, amely összetetten képes az egészség megőrzésének elősegítésére, ill. a

tanulók felnőttként is végezhetik ezt a tevékenységet.

- az iskolaorvossal való rendszeres és folyamatos kapcsolattartás, az egészségügyi

szűrővizsgálatok értékelése

- a tanulók állapotának műszeres mérése iskolaorvosi segítséggel egy-két alkalommal évente

- a már hagyományos háziversenyek szervezése, igény szerint kiegészítve más sportági

versenyekkel is

- közös sportnap szervezése a Széchenyi István Szakképző Iskolával

- az iskolai testnevelés és sport környezete (tornaterem, öltöző, zuhanyzó, udvar), higiénés

állapotának korszerűsítése és állagának fenntartása.

Osztályfőnöki órákon évente legalább 10 alkalommal kötelező jelleggel kell foglalkoznunk az

egészségnevelés kérdéseivel, és ezen túlmenően is minden alkalmat fel kell használnunk a tanulók

nevelésére.

131

Tanórán kívüli:

házi versenyek

sportnapok

gólyaatlétika

Jeles napokon, világnapokon megemlékezések, egyéb tevékenységek

Környezetvédelem témakörben és Egészségnevelés témakörben: évente 3 alkalommal ( pl. A Föld

világnapja, Madarak és fák napja, A víz napja, stb.)

Szabadidős terv:

túrák szervezett keretekben

osztálykirándulások

A segítő kapcsolatok színterei

- Szülők (család). A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív

részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, sőt közülük

néhányan szakértelmükkel is növelhetik az iskolai munka hatékonyságát.

- Iskolaorvos, védőnő. Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy

legyen kijelölt orvos és védőnő, valamint a tanulók fogászati ellátását végző fogorvos.

Feladataik közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel is. Az iskola egészségügyi

ellátás különösen az alábbi területeken tud ismereteket nyújtani:

- az életmód és betegségek összefüggései,

- a tanulók egészségi állapota,

- a serdülőkor,

- érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémáinak megoldása,

- táplálkozás, egészségügyi kérdések.

- Vöröskereszt, mentőszolgálat

- gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők

- az ANTSZ és más egészségügyi intézmények szakemberei

- rendvédelmi szervek (főleg jogi, gyermek- és ifjúságvédelmi, közlekedési témájú előadások

tartásával tudnak segíteni)

Tájékozódás az érintettek körében

- Szülők. Véleményük megismerésére a szülői értekezletek és fogadóórák kellő lehetőséget

jelentenek.

- Diákok. Tőlük közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni. A közvetlen

információszerzés a diákok konkrét problémafelvetését jelenti, ebben kiemelt szerepet

játszik a kölcsönös bizalom. A közvetett információszerzésre a különböző kérdőívek és

felmérések szolgálnak.

- Iskolai alkalmazottak, pedagógusok. A korszerű egészségfejlesztési szemlélet az egész

iskolára kiterjedő célok megfogalmazását feltételezi, ezért mindenki véleménye és

érdekeltsége fontos.

Elemzés, információgyűjtés

Kiemelt jelentőségű a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, illetve más szaktanárok

(biológia, testnevelés, társadalomismeret) bevonása az egészségnevelési program minden

fázisába. Ugyancsak fontosak az iskolán kívüli egészségügyi szervektől származó

információk is, hiszen ezek teszik lehetővé, hogy pontos képünk legyen a település

egészségügyi hátteréről.

132

Környezeti nevelés elvei

Cél: Kialakulhasson a felelős, környezettudatos magatartás, a tanulók kellő ösztönzést és tudást

szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket

felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez, a diákok megértsék a

környezetvédelemmel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódások

szilárdak legyenek és konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

Eszközei, módszerei:

Forma Eszköz Módszer

Tanítási óra keretében földrajz, biológia, kémia, történelem

és társadalmi ismeretek,

osztályfőnöki, életvitel

az óra jellege határozza meg.

Kiemelt helyet kapnak a

hétköznapi élettel kapcsolatos

vonatkozások.

IKT, önálló ismeretszerzés

kísérlet

bemutató

valamennyi tanítási óra

Forma Eszköz Módszer

Tanítási órán kívül Témanapok

Víz napja

iskolai pályázatok

Föld napja iskolarádiós megemlékezés

Madarak és fák napja plakátok készítése

Állatok világnapja vetélkedők

Drogellenes nap

Témahét

a munkatervben rögzített módon

Tisztasági verseny az osztályok között

előadások

kirándulások

kiállítások

Anyagi erőforrásaink:

- Iskolai alapítvány

- Pályázatokból befolyó pénzek

- Diákönkormányzattól kapott támogatás

- Szponzorok felkutatása

Az osztályfőnöki órák egészségnevelési programjának évfolyamokra lebontott témavázlata

Az óraszámok tájékoztató jellegűek, ajánlottak, az igények és lehetőségek szerint bővíthetőek.

9. évfolyam

1. óra Beszélgetés az egészségről, a tanulók eddigi informáltságának felmérése

2. óra Életvitel, életmód. Mennyire lehet tudatosan befolyásolni az életmódot, milyen tényezők

befolyásolják az életvitelt?

3-6.óra Mi számít drognak? Legális és illegális anyagok. Lehetséges alternatívák az életmód

alakításában.

7. óra A serdülőkor testi-lelki változásai, a „már nem gyerek, de még nem felnőtt” élethelyzetek,

megoldási lehetőségei.

133

8. óra Kortárs kapcsolatok, kortárs befolyások, hatások, ezek felismerése, kezelése.

9. óra Kapcsolatok és a megjelenés: milyen üzenetet hordoz a külső? (ápoltság, smink, tetoválás,

testékszerek, ruha stb.)

10. óra Hogyan érzem magam a középiskolában? Beilleszkedés, tanulási nehézségek, életmódbéli

változások, a megváltozott tanár-diák viszony hatása.

10. évfolyam

1.óra A serdülőknek milyen elvárásoknak kellene megfelelni? Általános megfogalmazás,

konfliktushelyzetek, felkészülés a következő órákra, szerepjátékokra.

2.óra A család elvárásai, a család hatása – konfliktushelyzetek, szerepjátékok.

3.óra A kortársak elvárásai, a kortársak hatása a meglévő kapcsolatrendszerre, a táplálkozási

szokásokra, a társaság egyéni felelősséget csökkentő hatása.

4-7. óra A kortársak hatása a drogokkal kapcsolatban az egyénre.

8. óra Mit üzen a média? Hogyan hat a viselkedésre, a döntésekre, vágyakra, vélekedésekre stb.

9. óra A társadalmi elvárások. Hogy fogalmazódnak meg, ki, hogyan hozza a tudomásukra, ki mit

ért ez alatt. A kommunikáció többrétűsége és a félreértések

10. óra Meg akarok-e felelni és hogyan ezen elvárásoknak?

11. évfolyam

1. óra A társadalmi együttélés szabályai, a társadalmi norma, a szabály, a szokás.

2-3. óra A szexualitás.

4. óra Eltérés a szokásostól: a táplálkozásban. Vallási, kulturális, egészségügyi előírások, divatok.

5. óra Eltérés a szokásostól: a párkapcsolatban, a szexualitásban.

6-8. óra Eltérés a normáktól: a drog.

9. óra A pályaválasztás. Önismeret, motiváció, döntés.

10. óra A mellönvizsgálat és a hereönvizsgálat című filmek megtekintése nemnek megfelelően.

12. évfolyam

1. óra A döntések (döntéshelyzetek, kiválasztott helyzetek szituációs játéka).

2. óra Döntések a kapcsolatokban. Hatásuk, befolyásuk, a kudarc.

3. óra Döntések az életmódban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné.

4-7. óra Döntések az életmódban: a drog.

8. óra Hogyan képzelem el a családomat, hogyan képzelem életemet 10-15 év múlva?

(Szülői nevelési módszerekről, a hagyományról; a változtatás lehetőségei.)

9. óra Hogyan képzelem el a munkámat 10-15 év múlva? Beszélgetés a tervekről, a munka

szerepéről, a kudarcról, ha nem válik valóra a terv. Mit lehet tenni?

10. óra „Helyem a világban.” Adják, vagy ki kell vívni. Az önmegvalósítás. Pozíciószerzés,

érdekérvényesítés, érdekvédelem, érdekegyeztetés.

2.18. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Általános tudnivalók

Az intézmény nevelőtestülete közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének

megelőzésében és megszüntetésében. Ha a tanulókat veszélyeztető okok pedagógiai eszközökkel

nem szüntethetők meg, a gyermekjóléti szolgálattól kell segítséget kérni. A teendőket gyermek- és

134

ifjúságvédelemmel megbízott felelős fogja össze – személyéről és elérhetőségéről tanév kezdetén a

tanulókat és szüleiket írásban tájékoztatjuk.

Kiemelten a gyermek- és ifjúságvédelemmel megbízott felelős feladata:

összefogja a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat;

tájékoztatja a tanulókat: milyen problémával, hol és mikor fordulhatnak hozzá, illetve az

iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel;

a veszélyeztetető okok feltárása érdekében családlátogatásokon megismeri a tanuló családi

környezetét;

pedagógiai okokkal meg nem szüntethető veszélyeztető tényező esetén

(gyermekbántalmazás stb.) kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti

szolgálatot;

a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken;

a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az igazgató indítson eljárást

az illetékes polgármesteri hivatalnál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

folyósítása érdekében;

bekapcsolódik az egészségnevelési és az ennek részét képező kábítószer-ellenes program

kidolgozásába és megvalósításába.

Rendszeres nyilvántartást vezet az intézményben járó HH, HHH, SNI-s tanulókról, ezzel is

elősegítve az integrációjukat, figyelemmel kíséri azokat a pályázatokat, programokat,

amelyek beilleszkedésüket, helyzetüket segíti.

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló feladatok

Az iskolára hárul, hogy megpróbálja ellensúlyozni a családi ház és a társadalmi közhangulat

negatív motivációját: a munkanélküliség, az egyre erősebb vagyoni differenciálódás, a

perspektíválatlanság, a romló anyagi körülmények hatását. Ezt a feszültséget hivatottak enyhíteni az

alapítványok is, nevezetesen:

Hivatalosan bejegyzett alapítványaink:

Szent László Alma Mater Alapítvány

Nagy Lajos Alapítvány,

Kovács Magdolna Alapítvány,

Hancsók Kálmán Alapítvány

Szociális juttatások

A tankönyvvásárlás finanszírozásánál a tankönyvtámogatásra jogosultak a megfelelő

igénylőlap és igazolások alapján részesülnek az ingyenes tankönyvjuttatásból.

a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatásához az osztályfőnökök javaslata alapján

a Nagy Lajos Alapítvány és a Szent László Alma Mater Alapítvány segítségével tudunk

hozzájárulni.

A különböző pályázati programokba való bekapcsolódás ezen hátrányok enyhítését segíti.

135

A tanulási kudarcoknak kitett tanulókat segítő program

A gimnáziumba és a szakgimnáziumba felvett tanulók zöme Mezőkövesdről és a közvetlen

vonzáskörzet általános iskoláiból kerül ki. Tudásszintjük általában megbízható, szinkronban van a

számszerű érdemjegyekkel – bár az utóbbi egy-két évben az aszinkronitás jeleit is érzékeljük. A

szakgimnáziumba beiskolázott tanulók több mint húsz településről kerülnek ki – tudásszintjük

sokkal kevésbé felel meg a számszerű eredményeknek, mint a gimnáziumi tanulók esetében.

A tanulók előképzettsége egyre heterogénebbé válik.

Viszonylag kis létszámú csoportokat szervezünk, mert csak ez teszi lehetővé a tanulók

rendszeres foglalkoztatását. Így érhető el és biztosítható, hogy a tanítás és a tanulás folyamata

kölcsönösen áthassa egymást.

A 9-10. évfolyamon tanulásmódszertannal kapcsolatos foglalkozások szervezése is indokolt,

ugyanis egyre aggasztóbb jelenség, hogy a tanulók zöme az eredményes tanuláshoz szükséges

alapvető ismeretekkel sem rendelkezik.

Oda kell figyelnünk a tanulók kommunikációs készségének javítására, hiszen a tanulás

eredményessége jórészt a nyelvi kifejezőkészség függvénye.

Az ilyen foglalkozások a tanulók nyelvi magatartásmódját, tágabb értelemben viselkedési

kultúráját is javítják. Ezek segíthetik az álláskeresés eredményességét, és megkönnyíthetik a

különböző partneri kapcsolatok kiépítését.

Célszerű az alkalmazkodási és beilleszkedési készség fejlesztése is mind egyén és

társadalom, mind egyén és egyén viszonylatában. Ezekre a humán fejlesztési irányokra az egyes

tantárgyak kevéssé vannak tekintettel, jól beépíthetők viszont (különösen az érdekérvényesítés

állampolgári technikáira gondolok) az osztályfőnöki órák tematikájába.

A 9. évfolyamon alkalmazott bemeneti mérés eredményeként felzárkóztató csoportokat

alakítunk ki magyarból és matematikából, szükség esetén idegen nyelvből. A 10. évfolyamon a

kompetenciamérés eredményét értékeljük. Ezt figyelembe véve az adott osztályokban a sikeres

érettségi vizsgára való felkészítést külön foglalkozások szervezésével segítjük elő az érettségi

évében. A differenciált tanulásszervezés, a tanórán kívüli tevékenységek szorgalmazásával a

motivációjukat kívánjuk erősíteni.

136

A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás helyi rendje

A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő diákok

A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő diákok olyan csoportot alkotnak, amelynek

tagjaival, az ezekben az osztályokban tanító tanárokkal, a szülőkkel és a kezelésükben

közreműködő egyéb szakemberekkel való együttműködés különösen fontos.

A tanulók ilyen problémáinak kezelésénél elengedhetetlen a minél korábbi problémaazonosítás.

Nagy segítséget jelent, ha az általános iskolákkal ki tudunk építeni olyan kapcsolatot, hogy ezeket

időben jelezzék. Az évfolyam gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse és az osztályfőnök együtt kell,

hogy működjön a szülőkkel, illetve a Nevelési Tanácsadóval és Pedagógiai Szakszolgálattal. Az új

módszerek alkalmazása (csoportmunka, kooperatív tanulás, iskolán kívüli ismeretszerzés,

projektoktatás) az ő esetükben különösen fontos.

Az egyénre szabott fejlesztési feladatok, a fejlesztő értékelés az ő esetükben is biztosíthatja azt a

motivációt, amely sikeres és eredményes munkát hozhat.

Ki kell használni az IKT eszközök tanórai és órán kívüli használatából adódó lehetőségeket.

Minden osztályfőnök, szaktanár feladata, hogy segítse a problémaazonosítást, a megfelelő

szakemberekkel való együttműködés révén az eredményes munkát. Fejlesztőfoglalkozások

szervezés segíti a nehézségek leküzdését.

Az SNI-s és BTM-es tanulók fejlesztó foglalkozáson vesznek részt minden héten.

Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Elsődleges feladat a tehetségazonosítás, tehetségígéret felismerése. Ebben segítséget nyújthat,

hogy 3 szakvizsgával rendelkező tehetségfejlesztésben jártas pedagógus is dolgozik iskolánkban.

Az azonosításban fontos szerepet kaphat, ha figyelmet fordítunk a tanuló általános iskolai

munkájára, eredményeire. Fontos feladat ennek feltérképezése már a középiskolai tanulmányok

kezdetén.

A kompetenciamérés olyan lehetőséget jelent, amely megkönnyíti a munkánkat. A mérési

azonosító segítségével az egyéni eredmények folyamatos követése lehetővé válik.

A differenciált tanulásszervezés, a tevékenységközpontú pedagógia bővíti az eszköztárunkat.

Külön figyelmet kell fordítanunk a tehetséges SNI-s tanulók fejlesztésére.

A tehetség kibontakoztatásában több formát követünk:

A tanítási órákon az egyéni, kiscsoportos, differenciált tanulásszervezés alkalmas a képességek

kibontakoztatására, fejlesztésére.

A szaktárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, versenyfelkészítők működtetése, a tanulók

versenyeztetése. Ez utóbbit minél szélesebb skálán szeretnénk biztosítani.

Rendezvények szervezése. Olyan terület ez, amely a tanulók kreativitását igyekszik megcélozni.

Több területen is megjelenik: iskolai rendezvények (versenyek, vetélkedők, bemutató jellegű

foglalkozások), illetve iskolán kívüli rendezvények.

Az iskolai emlékműsorok, ünnepi rendezvények különösen jó terepet adnak a tanulók

személyiségének fejlesztésére is. Erősítenünk kell a civil szervezetekkel, az iskolán kívüli

tehetséggondozó formákkal való együttműködést (mentorok, kutatásba való bekapcsolódás).

Figyelmet kell fordítanunk a személyiség minél teljesebb kibontakoztatására, hiszen gyakran

tapasztaljuk, hogy a tehetség erős oldala mellett gyengeséget is találunk. Olyan személyiséget,

137

kreativitást, önismeretet fejlesztő foglalkozások szervezését támogatjuk, amely ezt lehetővé teszi,

tanárok számára is. (Gordon, Baraka)

Iskolánk akkreditált kiváló tehetségpontként működik, ezzel a tehetségfejlesztés melletti

elkötelezettségünket is szeretnénk jelezni. Ugyanakkor a tehetséghálózat kiépítésével, az általános

iskolákkal, illetve más intézményekkel való együttműködést és ezzel együtt a hatékonyságot is

javítani szeretnénk.

Az iskolai tehetségazonosítás, fejlesztés érdekében a tanulók egyéni eredményeiről ( versenyek,

mérések) nyilvántartást vezetünk, amely megkönnyíti az egyéni fejlesztési utak kialakítását.

Tehetséggondozó műhelyek működtetése, amelyek az erős oldalak mellett a gyenge oldalak

fejlesztését is célul tűzi ki.

2.19. Mentor pedagógus feladatai

A gyakornokra és mentorára vonatkozó szabályozást a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő

végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet tartalmazza.

Gyakornokra vonatkozó előírások:

2. § (1) A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és

szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-

munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban:

gyakornok) kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor

gyakornoki idő kikötése kötelező.

(2) Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves

időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornok

a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy

b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában …. tesz

minősítő vizsgát.

(3) A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell

besorolni.

(6) A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő

kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni.

(7) A minősítő vizsga részei:

a) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a jelölt legalább két

foglalkozásának, tanórájának látogatása és elemzése, valamint

b) a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés).

(8) A minősítő vizsga értékelésének részei:

a) portfólióvédés,

b) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a meglátogatott

foglalkozás, tanóra értékelése,

c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az

összegző értékelésnek a megismerése, valamint

d) az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése.

138

A szakmai vezetőre vonatkozó előírások:

6. § (1) Az intézményvezető kijelöli a szakmai vezetőt (a továbbiakban: mentor), aki segíti a

gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-

módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a

gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak.

(2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos

tevékenységében, e körben segíti

d) a minősítő vizsgára való felkészülésében.

(3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal

látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá,

amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.

Mentori megbízást intézményünkben az a pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus kaphat:

a, rendelkezik mentori szakvizsgával és legalább 5 év szakmai gyakorlattal

b, rendelkezik legalább 10 év szakmai gyakorlattal

Mentori tevékenység dokumentációs rendje:

a gyakornok munkájáról félévente készült értékelés igazgatónak átadott példányát a

személyi anyagban kell elhelyezni

a negyedévenkénti óralátogatásról készült jegyzőkönyvet az intézményi önértékelés

pedagógusra vonatkozó intézményi dokumentációjában kell elhelyezni

Mentori tevékenység eredményességének mutatói:

a gyakornok eredményes minősítő vizsgája

139

140

141

142

143

144

145

FÜGGELÉK

SZAKKÉPZÉSI ALAPADATOK

54 344 01 PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ

A szakképesítés azonosító száma: 54 344 01

Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi-számviteli ügyintéző

A szakmacsoport száma és megnevezése: 15. Közgazdaság

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIV. Közgazdaság

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 70%

Gyakorlati képzési idő aránya: 30%

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek

Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek

54 346 03 IRODAI TITKÁR

A szakképesítés azonosító száma: 54 346 03

Szakképesítés megnevezése: Irodai titkár

A szakmacsoport száma és megnevezése: 16. ügyvitel

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXV. ügyvitel

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 40%

Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

– 5 évfolyamos képzés esetén:a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően

140 óra;

– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek (ép kezek, ép látás, hallás)

Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek (kapcsolatteremtési képesség szóban, írásban)

54 345 01 KÖZSZOLGÁLATI ÜGYINTÉZŐ

A szakképesítés azonosító száma: 54 345 01

Szakképesítés megnevezése: Közszolgálati ügyintéző

A szakmacsoport száma és megnevezése: 22. Rendészet, honvédelem és közszolgálat

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVIII. RENDÉSZET ÉS KÖZSZOLGÁLAT

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 60%

Gyakorlati képzési idő aránya: 40%

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

– 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően

140 óra;

– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

146

Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek

54 841 11 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ

A szakképesítés azonosító száma: 54 841 11

Szakképesítés megnevezése: Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző

A szakmacsoport száma és megnevezése: 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XL Közlekedés, szállítmányozás és logisztika .

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2- év

Elméleti képzési idő aránya: 60 %

Gyakorlati képzési idő aránya: 40 %

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

– 5 évfolyamos képzés esetén:a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően

140 óra;

– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség

Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek

Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek