Kaszás Erzsébet

MITOLÓGIA

K Ö Z É P I S K O L Á S O K S Z Á M Á R A

Ez a könyv első kísérletem eredménye egy iBook megszerkesztésére. Azóta szerettem volna megvalósítani legalább egy tananyagrész feldolgozását ebben a formában, amióta láttam a Harry Potter című filmben, hogy egy újságban egyszercsak megjelenik egy filmrészlet. Örülök, hogy néhány éve az Apple megteremtette a lehetőséget erre. Azt gondolom, az oktatás - bár nagyszerű könyvek, kiváló tankönyvek állnak a diákok rendelkezésére - a kiadványok helyett egyre inkább a digitális technika felé fordul. Amellett pedig, hogy gazdag internetes tartalmak is segítik a tanulást, a mobil eszközök terjedésével mind több e-Book válik elérhetővé. “Az iPad sokkal többet jelent a diákoknak egy egyszerű tankönyvnél vagy jegyzetfüzetnél: egy hatékony oktatási eszköz, partner a tanulásban, amely ablakot nyit a múltra, és bepillantást enged a jövőbe.” (Sophie Post)

Könyvemet elsősorban a saját 9. évfolyamos diákjaimnak szántam, remélve, hogy a legkorszerűbb, így számukra is vonzó eszközzel szívesebben vetnek egy pillantást a “múltnak kútjába.” Nem törekedhettem tartalmi szempontból sem teljességre (az egyes fejezetek így is többet tartalmaznak a szűken vett középiskolás anyagnál), sem eredetiségre.Az a nem titkolt célom, hogy tanítványaimmal együtt minél több iBookot szerkesszünk. Ebben a könyvben is megjelenik néhány korábbi projekt produktuma, illetve egy a diákok által szerkesztett fejezet mintaoldala.

Biztos vagyok abban, hogy a magyar iskolák még nagyon távol vannak attól, ami a nyugatabbra lévő intézményekben már megvalósult. (Az iBooks-tankönyvek lefedik az Egyesült Államok középiskolai központi tantervének, valamint az Egyesült Királyság General Certificate of Secondary Education (GCSE) központi tantervének 100 százalékát.) De talán érdemes addig is készülni.

Kaszás Erzsébet

i

• Előszó •

“Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?Feneketlennek még akkor is és talán éppen akkor, ha kizárólag és egyedül az ember az, akinek múltjáról kérdés és szó esik: ez a rejtélyes lény, aki a magunk természeti-gyönyörűséges és természetfeletti-nyomorúságos létének tartálya, s akinek titka érthető módon minden kérdésünk és szavunk alfája és ómegája, s minden szavunkat hévvel és szorongással és minden kérdésünket izgatott sürgetéssel telíti. Mert éppen ekkor történik az, hogy minél mélyebben fürkészünk, minél messzebbre hatolunk és tapogatózunk a múlt alvilágába, az emberinek, történetének, művelődésének kezdeti alapjai tökéletesen megmérhetetlennek bizonyulnak, s mérőónunk elől, bármily kalandos távolságokba gombolyítjuk alá zsinegét, mindig újra és tovább húzódnak vissza a feneketlenségbe. Találóan mondhatjuk itt, hogy "újra és tovább", mert kutató buzgalmunkkal a kikutathatatlan incselkedő játékot űz: látszatmegállókat és úti célokat kínál, melyek mögött, amint elértük őket, újabb múltszakaszok tárulnak föl, ahogy a partjáró bolygása sem ér soha véget, mert minden egyes megmászott agyagos fövenykulissza mögött új távolságok csábítanak új hegyfokok felé.”

(Thomas Mann: József és testvérei)

BEVEZETÉSFeladatok

Forrás: Dr. Osztovits Szabolcs

Görög eredetű szó, jelentése: mese, monda

Marxista megközelítésben:

A társadalmi fejlődés kezdeteire jellemző naiv társadalmi tudatforma, lényegében a primitív ember számára érthetetlen és ezért félelmetes természeti és társadalmi erők fantasztikus, egyben pedig öntudatlanul is művészi kifejezése és feldolgozása a nép képzeletében.

Poétikai megközelítésben:

A legrégebbi történéses műfaj, keletkezése megelőzte a két történéses műnemnek, az epikának és a drámának a szétválását. A mítosz szót Platón is csupán poétikai szempontból használja, tartalmi megkötés nélkül, minden történet az.

Mítosz: vallás és rítus kapcsolata:

A XVIII. századtól kezdve elterjedt felfogás, hogy a mítosz istenek életét, tetteit feldolgozó alkotás. Szoros összefüggésben áll a vallással és a rítussal

kialakulásakor. A műfajban együtt van jelen vallás, tudomány, művészet, esztétikum.

M i t o l ó g i a

1. a mítoszok rendszere

2. mítosz-tudomány

3

A mítosz fogalma

Mítosz és lélektan:

Mi tartja életben a mítoszokat?A mítosz kollektív érvényű világmagyarázat. Az ember alapkérdéseire (honnan jöttünk? kik vagyunk?) adja meg a választ. Azaz a mítosz révén az egyes ember, de az egész közösség, etnikum is saját identitását (=azonosságtudat) határozza meg.“Noha az észelvű támadások hamisnak mondják, s így történetileg érvénytelenítik a mítoszt, lélektani erejével szemben tehetetlenek.”

Mítosz és nemzeti identitás:

Minden nemzetnek, etnikumnak kellett, hogy legyen mítosza, de nem minden nemzetnek maradt fönn. Az újkori gondolkodástörténetben a nemzetté válással kapcsolatban merült fel az eredetmondával, a mítosszal kapcsolatos igény.

Közép-, Közép-Kelet-, Kelet- és Észak-Európában ez a folyamat a XVIII. század második felétől a XIX. század ’70-es éveiig tart. Finnországban Elias Lönnrot gyűjti össze a finn eredeteposzt, a

Kalevalát (1840-es években). Magyarországon a sokféle kísérlet és törekvés közül Arany Jánosé emelkedik ki. Elméleti munkája Naiv eposzunkról című tanulmánya. Művészeti szinten a Csaba-trilógia. Ennek legősibb része a Buda halálában található Rege a csodaszarvasról. Arany törekvése sikertelen. A rekonstrukció nehéz a történelmi- és földrajzi okok miatt (hosszú népvándorlás, más népekkel keveredés, kereszténység; fekvése). A nemzetállam létrejött a nemzeti mítosz eszmei segítsége nélkül is.

Mítosz és mélylélektan:

A mítosz újrafelfedezése a XX. század elején az úgynevezett mélylélektani vagy pszichoanalitikus iskola nevéhez fűződik.Freud a tudatalatti jelenségek és komplexusok leírásához és értelmezéséhez a mítoszból veszi a példát és elnevezést (Oidipusz-komplexus).Jung: A mítosz az emberiség kollektív tudatalattija, archetipikus emberi magatartásformák, gesztusok összessége.Szondi Lipót: Káin, a törvényszegő / Mózes, a törvényalkotó című tanulmánya. Szondi az emberiség történetét a Káinok és Mózesek reménytelen csatájának látja. Halvány bizakodásra a gyilkosból törvényhozóvá emelkedő Mózes alakja adhat.

4

Knaur: Káin és Ábel

5

VilágvallásokProjektek

Mitológiai tárgyú

- Rádiós műsor (3-5 perces)- Újság (4 oldal)- Prezentáció- Társasjáték, kártya

Készülj fel 5 perces

kiselőadásra!

A téma: A világ teremtése valamely nép mitológiája szerint (pl. japán, kínai, azték, indián, germán, szláv, finn, skandináv, balti, egyiptomi, mezopotámiai, indiai mitológia)

6

Stonehange

Delphoi

7

Teotihuacán

Machu Picchu Mekka

Lalibela

Jeruzsálem

Tadzs Mahal

8

Bodh-Gaja

Váránaszi

Olümposz

9

Tanulói munkák

Videó

Közvéleménykutatás

EGYIPTOMI TEREMTÉSTÖRTÉNET A teremtés

Kezdetben nem volt sem ég, sem föld, sem élők, sem holtak nem voltak, az alkotó és romboló elemek is dermedt tétlenségben nyugodtak Nun isten örvénylő mélyén. Nun volt az őselem, az ősvíz formájában létező istenlény. Az ő alkotórészeiből keletkezett a mindenség. Az ősvíz tükrét sűrű sötétség borította, mert a fény szent forrása is Nun keblében pihent. És az istenek létrehozója, a hatalmas Nun megteremtette a napvilágot. Az ősvíz színén zsenge csíra bukkant elő, és hamarosan kecses, sok színben pompázó lótuszvirággá nőtt. A virág áttetsző, zárt kelyhéből sejtelmes fény derengett, szirmai lassan kibomlottak, és egy tündöklő gyermek bújt ki belőle. Nun életre keltette Nefertumot, a napgyermeket. Nefertum felnyitotta szemét, a sötétség eloszlott, s a világot beragyogta az éltető fény. A virágbölcsőjéből kiemelkedő napgyermek körültekintett, s a végtelen vízen egy cseppnyi hely sem akadt, ahol lábát megvethette volna. Ekkor a mélyből előhívta az őshalmot. Kilépett a szilárd talajra, és megteremtette Maátot, a mindenség törvényét, az igazság istennőjét, a holtak szívének túlvilági bíráját. A napisten megpillantott egy karcsú, négyszögletes kőoszlopot, a Benbent, az obeliszk ősmintáját. (Ennek helyén épült később a napisten városa, görögül Héliopolisz. Felkapaszkodott a csúcsára, körülnézett, és látta, hogy egyedül van. Heper, a felkelő nap ekkor bűvös hatást gyakorolt tulajdon szívére, és létrehozta Sut, a lég istenét, és Tefnutot, a nedvesség istennőjét. Su és Tefnut szerelméből született Geb, a föld és Nut,

a mennybolt. Geb és Nut hosszú időn át szorosan egymáshoz simulva éltek, de egy napon atyjuk elválasztotta őket. Su megragadta Geb asszonyát, és felemelte a végtelen magasságba, hogy megalkossa belőle az ég boltozatját. Nut hatalmas ívben hajolt Geb fájdalomtól görcsbe merevedett teste fölé;; talpa a keleti horizontot érintette, kezével a nyugati láthatárra támaszkodott. Nut a földre tekintett a roppant magasságból, és szédülés fogta el. Panaszaira a lég istene, Su megtámasztotta Nut vállát és derekát, hasát meg csillagokkal ékesítette;; e naptól fogva Nut istenasszony uralkodott a mérhetetlen égbolton, férje, Geb pedig a föld hatalmas istene lett. Ré, a nap két óriási bárkát készített magának. Az egyiken nappal járta be az ég tündökletes tájait, a másikon éjjelente vágott neki föld alatti útjának. És hajnalra újra elérte a napkeleti Benben követ. Minden reggel ragyogó ifjúként indult mennyei útjára - ekkor Hepernek, keletkezőnek hívták -, delelőre már érett férfiként érkezett a mennybolt közepére - ekkor Rének nevezték -, estére mint Atum törődött, fáradt aggastyánként szállt az éji bárkába, és másnap ismét megifjodva kezdte meg nehéz útját. Az égi bárka orrán a haragos Széth őrködött, a vörös isten, és rettentő fegyverével tartotta távol a napisten ellenségeit. A földi férfiak és asszonyok Ré földre hulló könnyeiből születtek. Mielőtt az emberek benépesítették volna Alsó- és Felső-Egyiptom területét, Ré megalkotta a növényeket, az állatokat és a vizekben nyüzsgő szörnyeket. Ré egykor az emberek és az istenek ura volt. A napisten körül gyülekeztek a leghatalmasabbak;; kilenc isten alkotta az istenek testületét: Ré;; Su és Tefnut;; a gyermekeik, Geb és Nut;; Széth és Neftisz;;

Az ÉMANO Magazin KÜLÖNKIADÁSA

Kovács Alexandra, Schatz Annamária, Suba Nikoletta, Szentes Orsolya, Zsemberi Orsolya

Híres emberek mitológiai szerepben

A képen Sean Bean látható mint Odüsszeusz a Trója című filmben.

A görög hősök egyik legnagyobbja, Ithaka királya. Neve haragvót jelent. Helené elrablása után követségben járt Priamosznál, hogy visszakövetelje a nőt, de útja sikertelennek bizonyult. Sok háborúban, többek között a trójaiban is nagy szolgálatot tett bölcsességével és

diplomáciai érzékével. Az ő ötlete volt a faló is, melynek segítségével a spártaiak végül bevették Tróját. A modern irodalomban többek között James Joyce: Ulysses című regénye idézi fel Odüsszeusz hősies sorsát.

A képen Eric Bana látható mint Hektór a Trója című filmben.

Trójai hős, Priamosz király és Hekabé fia. Ő vezette a trójai sereget. Bátorság, harci erő és nemesség dolgában az ellentáborból csak Akhilleuszt lehetett hozzá mérni. Kettejük párbajában Akhilleusz lándzsájával megölte Hektórt. A halottat harci szekeréhez kötözve a porban vonszolta, de Priamosz király kérésére kiadta Hektór testét, és beleegyezett a tizenkét napos fegyverszünetbe. Homérosz Iliászának egyik legmegindítóbb jelenete, amikor Hektór elbúcsúzik feleségétől és kisfiától.

A képen Brad Pitt látható, mint Akhilleusz a Trója című filmben.

Péleusz phthiai király és Thetisz istennő fia. Anyja a sarka kivételével egész testét sebezhetetlenné tette. Testi erő, férfias szépség, harci ügyesség és lelki nemesség dolgában mindenkit felülmúlt, és szinte babonás rettegést keltett az ellenség soraiban. A trójai háború tízedik évében a sereg vezére, Agamemnón, aki harci sikerei miatt féltékeny volt rá, súlyosan megsértette, mire ő visszavonult a hadakozástól. Mindeközben unokafivére, Patroklosz Akhilleusz fegyverzetében harcolt és halt meg a csatában. Ezután

Héphaisztosz isten új fegyverzetet készített neki, és párviadalban legyőzte Hektórt, a trójaiak vezérét, Párisz fivérét. Priamosz éjnek idején felkereste, hogy fia holttestét kikérje tőle, melynek Akhilleusz eleget is tett. Apollón istennel is szembeszállt, aki útját állta Trója kapujában, mire a haragvó isten úgy irányította Parisz nyilát, hogy az a hőst sarkán találta. Testét máglyán temették el, Patrokloszéval együtt. A Trója feletti végső győzelem kiemelkedő figurája végül Akhilleusz fia, Neoptolemosz lett.

Istenek összehasonlítása

Ré

Egyiptom

- Napisten;; teremtőisten;; istenek, emberek, állatok, növények éltetője

- Vizek mélyéből kiemelkedett egy sárból és homokból formálódó kissziget. Ezen a szigeten előemelkedett egy tojás és abból pattant ki Ré.

- Általában emberalakban, fején ureuszkígyós napkoronggal, illetve gyakran sólyomfejű emberalakban napkorongot viselve ábrázolják.

- Amantiban a földalatti birodalomban él.

- 3 gyermeke van: Geb, Nut, Su

- Legfőbb kultuszhelyei: Héliupolisz és az V. dinasztia napszentélyei mellett az ország számos városában épültek templomai.

- Olykor Amonnak is hívják.

Zeusz

Görögország

- Viharisten;; törvények és az eskü istene;; viharok és a villámok ura.

- Kronosz titán és Rheia titanisz fia

- Legtöbbször trónszékén ülve, villámaival, jogarával és sasával ábrázolják. Szakállas férfiként tűnik fel majdnem mindenhol.

- Az Olümposzon él az istenek között.

- Úgy tartják számon, hogy közel 150 gyermeke volt.

- A világ 7 csodája közül a 3. volt Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra.

- Más neve: Zeusz Kronion.

RÁDIÓS MŰSOR

Állatok a mitológiában

A mítoszok típusai a témájuk szerint

A kozmosz létrejöttét elbeszélő szövegek (kozmogónikus mítoszok)

Istenek születését, életét és cselekedeteit elbeszélő szövegek (theogónikus mítoszok)

Az ember létrejöttét elbeszélő szövegek (antropogónikus mítoszok)

A teremtést követő kezdeteket elbeszélő szövegek (archeogónikus mítoszok)

A kezdeti idők teljes katasztrófáját és átalakulását elbeszélő szövegek (transzformációs mítoszok)

Az utolsó idők történéseit elbeszélő szövegek (eszkatológikus mítoszok)

TIPOLÓGIA

On (Heliopolisz) kozmogóniájában az őstengerből (Nun) a maga erejéből keletkezett Atum saját magvát lenyelve és kihordva, levegőt és nedvességet hozott létre. Ez az istenpár alkotta meg az eget és a földet.

A memphiszi kozmogónia szerint Ptah

isten szívvel és nyelvvel adott életet az isteneknek. Az első embereket Hnum isten fazekaskorongon formálta meg agyagból.

A teremtés mezopotámiai felfogása szerint az istenek léteztek először, ők hozták létre a világot és benne az embert. Ugyanakkor a világ és az ember teremtéséről Mezopotámiában is több párhuzamosan fejlődő mítosz élt. A leghíresebb mezopotámiai kozmogóniai eposz, az Enúma elis szerint az őskáoszból létrejövő istenek (Tiámat és Abzu) istenek újabb és újabb nemzedékeit nemzik, majd az idősebb és fiatalabb istenek

között háború tör ki (teomakhia). A fiatalabb istenek Mardukot állítják bajnokul, és legyőzik az idősebbeket. A világ teremtése Tiámat testének részeiből történik meg. Az ember teremtését több eposz is leírja, az Enki és Ninmah eposzban agyagból formázzák meg az embert, a Babilóni Teremtés Eposzban Tiámat egyik kreatúrájának, Qingunak a véréből, míg az Enúma elisben Tiámat véréből teremtik az istenek az embert. A mezopotámiai felfogás szerint az ember az istenek szolgájaként lett megteremtve, hogy elvégezzen bizonyos munkákat istenek helyett.

11

A kozmosz létrejöttét elbeszélő szövegek (kozmogónikus mítoszok)

Forrás:http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=193&tip=0

Atum

Marduk

1. Bibliai teremtéstörténet 2. Mezopotámiai teremtéstörténet 3. Iszlám teremtéstörténet 4. Egyiptomi teremtéstörténet 5. Indiai teremtéstörténet 6. Tibeti teremtéstörténet 7. Japán teremtéstörténet 8. Kínai teremtéstörténet 9. Laoszi teremtéstörténet 10. Maja teremtéstörténet 11. Azték teremtéstörténet 12. Afrikai teremtéstörténet 13. Germán teremtéstörténet 14. Görög teremtéstörténet

Semmiből teremtés (creatio ex nihilo)

A teremtéstörténeteknek ebben a változatában a teremtéshez a teremtő istenség nem használ fel anyagot, hanem szavával vagy akaratával teremti azt meg. Ilyen a Biblia vagy a Korán teremtéstörténete, amelyben Isten nem teremtett lény, hanem öröktől fogva létező, kimondott szavával teremti a világot, és az embert.

Anyagból teremtés (creatio ex materia):

A teremtéstörténetek másik csoportjában valamilyen zabolátlan ősanyag / őselem átformálásával, megszelídítésével, legyőzésével teremt az istenség a káoszból kozmoszt (egyiptomi, mezopotámiai, föníciai, etc. keletkezésmítoszok). Ez utóbbi esetben a dolgok létüket egyedül a teremtő istenségnek köszönhetik, de létük eredetét tekintve maguk az istenek is függenek az ősanyagtól, amely minden létező alapját képezi, s amelyből az első istenek is születtek (theogónia).

Gnosztikus mítosz: A gnoszticizmus a hellenizmus talaján keletkezett vallási-filozófiai irányzat, amely - később eretnekségnek bélyegezve - a kereszténységen belül is megjelent. A gnoszticizmus egyik fő kérdése volt, hogy honnan van a világban tapasztalható rossz. Válaszként a gnosztikus tanítás szerint a világban két principium létezik, a jó alapelve (isten) és a rossz alapelve (anyag). Mivel a jó isten nem foglalkozhat a rossz anyaggal, azt nem is teremthette, tehát az anyagnak öröktől valónak kell lennie. A látható világot ebből az örök anyagból az isten akarata ellenére a

démiurgosz (alkotó) hozta létre, így a teremtett világ - a kereszténység, a zsidó vallás és az iszlám tanításával ellentétben - nem tökéletes és nem jó, a benne található rossz azonban nem isten műve.

Acoma indiánok, Új Mexikó

Uchtsiti (hiánytalan) vért permetezett a semmibe, és ebből lett a föld. Két asszonyt teremtett, kosarat adva nekik tele magokkal és állatfigurákkal, hogy benépesítsék a földet.

https://www.youtube.com/watch?v=P4PQ0mYVPRo

Teremtés a Korán szerint

Isten teremtett mindent, azonban bizonyos sorrendben (pl. általában elfogadott, hogy a toll volt az első, amit Isten megteremtett), hat nap alatt. A nap szó (jaum) azonban a Koránban különböző időegységeket takar. Ezért a modern muszlim teológiában e hatos egység inkább hat időszaknak felel meg (leginkább, hogy a modern tudománnyal igyekezzenek a Koránt összeegyeztetni), míg a korai teológiában ezek általában megmaradtak az emberi egység szerinti napoknak. Megjegyzendő, hogy a Koránban a teremtés és a teremtett dolgok „jelek" az emberek számára (45:3 - „Az egekben és a földekben jelek vannak a hívők számára.") Ugyancsak fontos, hogy a muszlimok szerint a Teremtés nem befejezett: a teremtés minden egyes születéssel folytatódik.

12

A görög vallásnak nincs szent könyve. A nagy irodalmi alkotásokból ismerhetjük meg: Homérosz, Hésziodosz és Hérodotosz műveiből. Hésziodosz: Theogónia című műve: az istenek és a világ születésének mítosza. Szerinte minden – a világ és az istenek – az Őskáoszból jött létre. Belőle születtek a Föld (Gaia) meg az Ég (Uranosz). Házasságukból származtak a Titánok. Uranosz gyűlölte őket,

akik közül Kronosz szembefordult apjával és legyőzte őt. Ezután feleségül vette Reát. Ő gyermekük Zeusz, aki felnőve atyja és testvérei ellen fordult és legyőzte őket. Ettől kezdve lett a főisten, az istenek atyja.

Az ember eredetéről különféleképpen vélekedtek a görögmítoszok: - Zeusz teremtette; - Gaia hozta létre; - Prométeusz alkotta agyagból és vízből.

13

Istenek születését, életét és cselekedeteit elbeszélő szövegek (theogónikus mítoszok)

Navahok Észak-Amerika

Kezdetben különböző színek lengedeztek a levegőben és megteremtődött a Legfelsőbb Szent Szél. Ő alkotta meg ködből az elsőférfit és nőt, akiknek szülei a pirkadat (apa) és az alkonyat (anya). A többi élő és élettelen

Michael Volgemut (1434-1519) illusztrációja Nürnbergi Krónika, 1493

Gudatrigakwitl (a főisten) nem használt sem homokot, sem földet, sem botot, hogy az embert megteremtse, pusztán gondolta és lett.

(Wiyot, Észak-Kalifornia)Isten újra szólt: "Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog." Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinek és nőnek teremtette őket. (Ter 1, 26-27)

14

Az ember létrejöttét elbeszélő szövegek (antropogónikus mítoszok)

Az ember eredetéről, teremtéséről szólnak az antropogónikus mítoszok, amelyek néha az ember egyes szerveinek eredetét beszélik el. Többségükre jellemző, hogy kezdetben minden emberi külsejű: minden lényt, állatot, tárgyat és jelenséget - a Napot, a Holdat, a csillagokat, a törzs lakóhelyét, sőt az egész világegyetemet is - gyakran úgy írják le, mint amely az "első ember" testrészeiből keletkezett.

A Paradicsom

Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten, és oda helyezte az embert (Ádámot), akit teremtett. És az Úristen a földből mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas; azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásnak a fáját. Egy Édenben eredő folyó öntözte a kertet, s ott négy ágra szakadt. Az egyiknek a neve: Pison; ez átfolyik Havilia egész földjén, ahol arany található. Ennek az országnak aranya kiváló, van ott még bdellium és onixkő is. A második folyó neve: Gichon, ez öntözi Kus egész földjét. A harmadik folyó neve: Tigris, ez Asszúrtól keletre folyik. A negyedik folyó az Eufrátesz.

Az Úristen vette az embert, és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje a és őrizze. Az Úristen parancsot adott az embernek: "A kert minden fájáról ehetsz. De a jó és a rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz."

Azután így szólt az Úristen: "Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítőtársat, aki hasonló hozzá." Az Úristen megteremtette még a földből a mező minden állatát s az ég minden

madarát. Az emberhez vezette őket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. Az lett a nevük, amit az ember adott nekik.

Az ember tehát minden állatnak, az ég minden madarának és a mező minden vadjának nevet adott. De a maga számára az ember nem talált segítőtársat, aki hasonló lett volna hozzá. Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s amikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki. Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt és az emberhez vezette. Az ember így szólt: "Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiból lett." Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, és feleségéhez ragaszkodik, s kettő egy test lesz. Mind az ember, mind az asszony meztelen volt, de nem szégyenkeztek egymás előtt.

Az Édenkert vagy Paradicsom (más nevein Éden, Paradicsomkert, héber nyelven: gan'éden) azon vidék neve, ahol a héber Biblia (Ószövetség) elbeszélése szerint az első emberpár, Ádám és Éva lakott a bűnbeesés előtt. A bibliai elbeszélés alapján tágabb értelemben az emberiség elképzelt ősi aranykorát, illetve az embert körülvevő érintetlen természetet is szokás paradicsomi állapotként jellemezni.

15

A teremtést követő kezdeteket elbeszélő szövegek (archeogónikus mítoszok)

A bűnbeesés

A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Ezt mondta az asszonynak: "Valóban mondta Isten, hogy nem ehettek a kert valamennyi fájáról?" Az asszony így válaszolt a kígyónak: "A kert fáinak gyümölcséből ehetünk. Isten csak a kert közepén álló fa gyümölcséről mondta: Ne egyetek belőle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok." Erre a kígyó így beszélt az asszonyhoz: "Semmi esetre sem fogtok meghalni. Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat." Az asszony látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belőle. Erre felnyílt a szemük, észrevették, hogy meztelenek. Fügefaleveleket fűztek össze, és kötényt csináltak maguknak.

Azután meghallották az Úristen lépteit, aki a nappali szellőben a kertben járkált. Az ember és az asszony elrejtőztek az Úristen elől a

kert fái között. De az Úristen hívta az embert, és így szólt hozzá: "Hol vagy?" Ó így válaszolt: "Hallottam lépteidet a kertben, s féltem, mert meztelen vagyok, tehát elrejtőztem." De ő így szólt: "Ki adta tudtodra, hogy meztelen vagy? Ettél a fáról, amelyről megtiltottam, hogy egyél?" Az ember így válaszolt: "Az asszony adott a fáról, akit mellém rendeltél, azért ettem." Az Úristen megkérdezte az asszonyt: "Mit tettél?" Az asszony így felelt: "A kígyó vezetett félre, azért ettem."

Az Úristen így szólt a kígyóhoz: "Mivel ezt tetted, átkozott leszel minden állat és a mező minden vadja között. Hasadon csúszol és a föld porát eszed életed minden napján. Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg sarkát veszed célba."

Az asszonyhoz pedig így szólt: "Megsokasítom terhességed kínjait. Fájdalmak közepette szülöd gyermekeidet. Vágyakozni fogsz férjed után, ő azonban uralkodni fog rajtad."

Az embernek ezt mondta: "Mivel hallgattál az asszony szavára és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján. Tövist és bojtorjánt terem számodra. A mező füvét kell enned. Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és porba térsz vissza. Az ember Évának nevezte feleségét, mert ő lett minden élő anyja. Az Úristen pedig bőrből ruhát készített az embernek és feleségének s felöltöztette őket. Azután így szólt az Úristen: "Lám, az ember olyan lett, mint egy közülünk, ismer jót és rosszat. De nem fogja kinyújtani kezét, hogy az élet fájáról is vegyen, egyék és örökké éljen!"

16

Ezért az Úristen eltávolította az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből lett. Amikor az embert elűzte, az Éden kertjétől keletre, oda- állította a kerubokat és a fenyegető tüzes kardot, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat.

17

A bűnbeesés

18

A kezdeti idők teljes katasztrófáját és átalakulását elbeszélő szövegek (transzformációs mítoszok)

Gilgames eposz

Összegyűltek az istenek és

elhatározták, hogy vízözönt

bocsátanak a bűnös világra. Ott

volt Anu, az istenek atyja, Enlil,

az istenek királya, követük,

Nimurta, a háború istene és

Ennugi, az alvilág fejedelme. De

ott volt a fényes szemű Ea is, a

bölcsesség istene, aki szerette

az embereket és ő elárulta a

jámbor Utnapištinek, hogy mit

terveznek az istenek.– Ubara-

Tutu fia – mondta Utnapištinek az

isten –, rombold le házadat és építs bárkát helyette, ne

törődj vagyonoddal, örülj, ha életedet megmentheted. De a

bárkába vigyél magaddal mindenféle élőlényt!

Zsidó vízözön mítosz

Az Úr így szólt Noéhoz:

"Szállj be egész családoddal

a bárkába, mert csak téged

találtalak igaznak színem

előtt azegész

nemzedékben. Minden tiszta

állatból vigyél hetet-hetet,

hímet és nőstényt, a

tisztátalanokból pedig, hímet

és nőstényt. (A madarakból is hetet-hetet, hímet és

nőstényt), hogy ivadékuk az egész földön életben. Mert

még hét nap, és akkor negyven nap és negyven éjjel

esőt bocsátok a földre, s eltörlök a föld színéről minden

lényt, amit alkottam." Noé úgy tett, ahogy az Úr

megparancsolta neki. Noé 600 esztendős volt, amikor a

vízözön rátört a földre. Noé a vízözön előtt beszállt a

bárkába: vele együtt fiai, felesége és fiainak

feleségei. (A tiszta és tisztátalan állatok, a madarak és a

földön élő állatok közül kettő-kettő, egy hím és egy

nőstény ment Noéval a bárkába, ahogy Isten

megparancsolta.) 1Hét nap elteltével a vízözön rátört a

földre. Noé 600. évében, a második hónap napján, ezen

a napon megnyíltak a nagy mélységek forrásai és

megeredtek az ég csatornái. Az eső negyven nap és

negyven éjjel zuhogott a földre.

Görög vízözön mítosz A Föld az olymposi istenek ellen lázadó gigászok véréből sarjasztotta az első embereket. Ez a fajta is istentelen és erőszakos volt, akárcsak maguk a gigászok, meglátszott rajtuk, hogy vérből sarjadtak. Látta bűneiket Zeus az Olymposról, szörnyű haragjában összehívta az istenek gyűlését és kihirdette köztük, hogy elpusztítja az embereket. Voltak, akik helyeselték Zeus szavait s még ösztökélték is haragját, mégis sajnálták az emberi nem teljes pusztulását, és aggódva kérdezték : mivé lesz a föld, ha magára marad, s ki fog az ő oltáraikra tömjént hozni? Vagy a pusztító vadaknak akarja átadni az egész földkerekséget? De az istenek királya leintette az aggodalmaskodó kérdéseket avval, hogy már az ő gondja a többi, és új sarjadékot ígért, csodálatos eredetből, mely már nem lesz hasonló az első emberek fajtájához. S már-már el is szórta volna villámait a földre, de félt, hogy annyi tűztől még a szent aether is lángra kap, és a hatalmas világtengely elég. Eszébe jutott a végzet szava is, hogy eljő majd az idő, mikor a tenger, mikor a föld és az ég királyi palotája tüzet fog és lobogva ég, és a világ mesteri építménye leroskad. Félreteszi a kyklópsok kezétől készített fegyvereket és a büntetés ellenkező nemét választja, azt, hogy minden világtáj felől esőt bocsátva alá, a halandó fajtát a hullámokba fojtja.

Keresztény: János jelenéseiAmikor feltörte a hatodik pecsétet, láttam, hogy nagy földrengés támadt. A Nap olyan fekete lett, mint a szőrzsák,

a Hold pedig olyan, mint a vér. Az ég csillagai a földre hullottak, mint amikor a fügefa hullatja éretlen fügéit, ha erős szél rázza. Az ég összehúzódott, mint egy felgöngyölt könyvtekercs. Minden hegy és sziget elmozdult a helyéről. A föld királyai, nagyjai és vezérei, a gazdagok és a hatalmasok, mindenki, rabszolga és szabad elrejtőzött a barlangokban és a sziklák közt. És így szóltak a hegyekhez és a sziklákhoz: "Szakadjatok ránk, s rejtsetek el bennünket a trónon ülő és a Bárány haragja elől! Eljött haragjuk nagy napja, ugyan ki állhat meg előttük?

(Jel 6, 12-17)

A világvégét jósolják meg azok a történetek, amelyeket az ógörög eschatos – utolsó – szóval eschatologikus mítoszoknak nevez a mitológia.

A hindu mitológiában a világmindenség akkor pusztul el, amikor Brahma elszenderedik, s beköszönt számára az éjszaka. Amikor megvirrad, újra megteremti a világot.

Az apokalipszis, a végső világkatasztrófa elképzelése már a perzsákat is foglalkoztatta.

19

Az utolsó idők történéseit elbeszélő szövegek (eszkatologikus mítoszok)

Kínai

Skandináv

Kelta

Ősmagyar

Germán

Japán

Kelta

Skandináv

Szláv

Egyiptomi

Inka

NÉPEK MITOLÓGIÁJA

A skandináv mitológia az északi germán népek, svédek, dánok, norvégok és izlandiak közös kereszténység előtti hitvilága. Az ősi, közös germán mitológia legjobban megőrződött változata, amelyhez kapcsolódik az angolszász mitológia.

Eredet

Teremtés:Úgy tartják, hogy kezdetben nem volt más csak a káosz, melyből szétvált két ország, Nilfheim, az északi jégország, és Muspellheim, a déli tűzország. A jég és a tűz érintkezéséből keletkezett az első déróriás, a hímnős Ymir, aki képes volt saját utódok létrehozására. Belőle keletkeztek az óriások. Ymir táplálója a megolvadt jégből keletkezett tehén, Audhumla volt. Az ő nyelve nyalogatta ki a kősziklából a másik óriást, Burit, későbbi gyermeke született, Bur. Ő egy óriáslányt vett feleségül, majd három fia született, először Odin, majd Vili és Vé. Ezek a fiúk megölték az első déróriás Ymirt, és testéből megteremtették a világot, a húsából jött létre a föld, csontjából a hegyek, véréből a tenger, agyából a felhők, hajából a fák, szemöldökéből pedig az emberek

lakta világ, azaz Midgard. Ezt követően a tűzország szikráit feldobták az égre, és így keletkezett a Nap, a Hold és acsillagok. A három fiúból lettek az első Ász-istenek. A déróriások a vérből teremtett tengerbe vesztek, és mindössze egy pár maradt csak életben, akik a világ peremére, északra menekültek, majd ott családot alapítottak. Amikor a három isten egyszer a tengerparton sétált (más változatokban Odin, Loki és Hönir), találtak két fatörzset. Az egyikük életet lehelt beléjük, a másikuk értelmet és mozgáskészséget adott nekik, a harmadik pedig megalkotta az arcukat. Így teremtették az első emberpárt, Askot és Emblát. Az ő nevük jelentése „kőrisfa” és „kicsi szilfa”. Ezt követően az istenek csak kevés figyelmet fordítottak az emberekre, akik így lassan benépesítették egész Midgardot.

Világkép

A germánok hite szerint az egész világ egy fa. Ez a fa az írások szerint egy óriási kőrisfa, melynek neve Yggdrasil, és ez az alvilágtól egészen Asgardig, az istenek lakhelyéig, azaz a mennyországig ér fel. Utóbbi a Bifröszt nevű szivárványhídon átkelve közelíthető csak meg, itt

Tanulói projekt

Mintaoldal

21

Skandináv mitológia

található a Valhalla, azaz a hősök csarnoka, ahol a csatában elesett harcosok lelkei gyűlnek össze, és készülnek a végső összecsapásra, amely a Ragnarök alatt következik be. A Valhallában él Heidrun kecske is, aki Odin harcosainak a mézsört adja, melyet a lakomákon isznak. A világfa első gyökere vezet Niflheimbe, a holtak otthonába, amelynek uralkodója Hél, Loki lánya, és a Prózai Edda szerint ez a végső lakhelye az itt a Földön elhunytak többségének. A második gyökér az óriások országába vezet, melyet jég és hó borít, ott van a Mimir-forrás is, azaz a tudás forrása, melyből maga Odin is ivott. Végül a harmadik gyökér a Nornáklegokosabbjának, Urdnak forrásáig nyúlik. Ennél a forrásánál az istenek mindennap találkoznak, hogy igazságot osszanak. Valahol délen található Muspell, a tűzóriások birodalma.

Az alvilág és a mennyország között található Midgard, ahol az emberek élnek. Midgardot és az Utgardot körülöleli az óceán, ahol Jormungand, a Midgard-kígyó tanyázik. A fa legmagasabb ágán egy arany kakas figyeli a horizontot, hogy figyelmeztesse az isteneket, ha ősi ellenségeik, az óriások támadásra készülnének ellenük. Asgard peremén figyel Heimdall isten is, akinek kürtje egy napon a végső

csatára hívja majd az Ász-isteneket azok ellen, akik vesztüket akarják. Az olyan sárkányok (sárkánygyíkok), mint például Nidhogg célja, hogy a világfát elpusztítsák, és ezért annak gyökereit rágják, a Nornák ezt a szent forrásvízzel öntözik, hogy ki ne.

IstenekA skandináv mitológiában az isteneknek két fő klánja van.Ászok: az istenek azon törzse, akik Asgardban élnek és főleg háborúskodásban jeleskedtek.

Ász istenek:Balder (szépség, ártatlanság), Bragi (költészet), Forseti (igazság, jog), Frigg (szerelem, termékenység), Heimdall (fény), Hermond (hírnök), a vak Hodr (sötétség, tél), Idun (örök fiatalság),

22

Odin

Loki (ármányosság, tűz), Magni és Modi (Thor fiai), a legbölcsebb ász isten Mimir, Odin (költészet, bölcsesség), Sif (termékenység), Sigyn (hűség, együttérzés), Skadi (vadászat), Thor (mennydörgés), a félkarú Tyr (háború, igazság), Ullr (tél, párbaj), Vidar (csend, bosszú), Vili és Ve a teremtő istenek.Vánok: a Vanheimben élő istentörzs akiket a termékenység isteneinek tartanak.Ván istenek:Freya (szerelem, termékenység), Frey (Nap, eső), Gejfon (termékenység), Gullveig a boszorkány, a legbölcsebb ván isten Kvasir, Njörd (szél, tenger, tűz).

Források:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Skandin%C3%A1v_mitol%C3%B3gia

http://www.skandinav-mitologia.hu/

http://fantasyart.blog.hu/2009/04/08/skandinav_istenek

23

YggdrasilHárom gyökér gyürkőzikhárom iránybaYggdraszill kőrise alól:egyik Hél honára dől,másik a déróriásokéra,harmadik az emberfiakra.

Fentfogú, a mókusfel-le futkos, iramlikYggdraszill kőrisfáján;kihallja fentrőla sas kiáltozását,közli Nídhögg-gel odalent.

.....

Négy szorgos szarvasnyújtott nyakkalfarügyeket fal:Dám és Deli,Délceg és Dalia. A kőris tövébentöbb féreg tanyázik,mint a tudatlan majmok hinnék:Házrontó és Méreglob,Lopó és Lihegő,mind Lágyfattyas fiai,Fujtató és Fertelmes,egyre-másra emésztika fa eleven hajtásait.

(Edda)

GÖRÖG MITOLÓGIAAz ókori görög hitvilág, mitológia

politeista, tehát sokistenhitű volt. Három fokozata van:

- teriomorfizmus: állatarcú istenek pl.: sas, bagoly, bika, tehén, ló, galamb

- átmenet: félig állat, félig ember arcuk van pl.: kentaur (ló és ember), minotaurusz (bika és ember), szphinx (oroszlán és ember), hárpia (ragadozó madár és ember),

- antropomorf: emberistenek, melyeknek esetleg megmaradnak állati tulajdonságaik pl.: bagoly szemű Pallasz Athéné.

Az istenek világa tükörképe a földi világnak. Úgy élnek, ahogy az emberek: születnek, esznek (ételük az ambrózia), isznak (italuk a nektár), harcolnak, gyermekeik születnek, viszont sosem halnak meg.

A görög mitologikus elképzelések megegyeznek abban, hogy a világ az istenek nászából jött létre. További fejlődése és tökéletesedése az istenek egymással folytatott harca árán valósult meg.

Forrás és további részletek: http://www.thasos.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=237:goeroegmitologia-vazlatok&catid=55:erdekessegek&Itemid=108

Az istenek születése

https://www.youtube.com/watch?v=K8ztMlmavBw

Az ember létrejötteAz ember születéséről, létrejöttéről a görög mitológiában több elképzelés élt. Az egyik szerint az emberek és és az istenek egy törzsből valók. Kronosz idején volt az aranykor, az embereknek ekkor "csak jóban volt részük", Az aranykort az ezüstkor, a rézkor, majd ezt a héroszok (félistenek) kora követte. Ezt az időt idézik a trójai és thébai mondakör hősei és történetei. Az eszményített múlthoz képest a mindenkori jelen a vaskor, melyből az ember nosztalgiával tekint az elveszett aranykor (édenkert, paradicsom) felé. A másik elképzelés szerint a Zeusz ellen támadó kígyólábú óriások (a gigászok) kiömlő véréből sarjadtak az első emberek. Őket később özönvíz pusztította el. A Prométheusz-mítosz szerint az embereket a bölcs titán gyúrta sárból, s az istenektől tüzet lopott nekik. Ezért Zeusz megbüntette őt, s az embereken is bosszút állt: Pandora leemelte a sorscsapásokat őrző hombár fedelét.

Kezdetben csak Khaosz, a tátongó üresség létezett. Belőle vált ki Erebosz, az alvilági sötétség és Nüx, a fekete éjszaka. Aztán megszületett Gaia, a széles mellű Föld, a világmindenség megingathatatlan alapja, s önmagából hívta létre Uranoszt, az Eget. Akkor már megjelent a világban minden élet ősforrása, a szerelem. Az ég a Föld után kívánkozott, s Gaia a százkezű Hekatonkheireket, az egyszemű Küklopszokat és a Titánokat hozta a világra.

Ókeanosz volt a legidősebb a titánok közül, Kronosz a legfiatalabb. (...) Ókeánosz felesége volt Thétüsz, Kronoszé pedig Rheia. (...)

De Gaia hiába szülte meg gyermekeit, Uranosz bilincsbe verte az egyszemű és a százkezű óriásokat, és az Alvilág legsötétebb mélyére taszította őket. (...) Végül is Gaia elkeseredetten fordult gyermekeihez:

– Hallgassatok rám, gyermekeim, és álljatok bosszút kegyetlen atyátokon!

Félelem fogta el a titánokat, egyik sem mert szólni, csak Kronosz, a legfiatalabb vállalta, hogy eleget tesz anyja felszólításának, hiszen Uranosz maga idézte fel maga ellen Gaia és gyermekei haragját. Éles sarlót vett át anyjától, lesbe állt, és váratlanul súlyos sebet ejtett Uranoszon. Az égnek a földre cseppenő véréből esztendőre megszülettek a bosszúálló Erinnüszek, abból pedig, ami a tenger habjaira hullott, Aphrodité, a szerelem szépséges istennője támadt

életre, s kagylóhéjban hajózott Küthéra, majd innét Küprosz szigetére.

Kronosznak és Rheiának három leánya született, Hesztia, Déméter és Héra, meg három fia, Hádész, Poszeidón és Zeusz. De Kronosznak atyja, Uranosz átka járt az eszében, amely kimondta, hogy őt is saját gyermeke fogja legyőzni. Ezért

gyermekeit, amint megszülettek, sorra lenyelte. Nem tudott ebbe belenyugodni Rheia, s mikor legkisebb fiát, Zeuszt hozta világra, elhatározta, hogy megmenti az életét. Követ pólyált be újszülött gyermeke helyett, azt adta át Kronosznak, Kronosz le is nyelte. Zeuszt pedig elrejtette Kréta szigetén, a Dikté-hegy barlangjában. (...)

Mert Zeuszra várt a legnagyobb hatalom, ő lett az istenek és emberek atyja, miután felnőtt, és beteljesítette az átkot, amelyet Kronoszra kimondott Uranosz. Ókeánosz leánya, Métisz, az ész istennője látta el tanácsokkal, ő adta Zeusznak a varázsszert is, amellyel Kronoszt arra kényszerítette, hogy visszaadja lenyelt gyermekeit. Azok sorra ki is léptek a napfényre atyjuk gyomrából, de születésük rendjét megfordítva: elsőnek a bepólyált kő, utolsónak Hesztia. Ezért Hesztia

25

A világ és az ember teremtése

A görög istenek családfája

– a házi tűzhely istennője – a legidősebb és a legfiatalabb isten egy személyben.

Így Zeusz, a legkisebb fiú visszahozta az életbe idősebb testvéreit, s most már velük együtt küzdött meg Kronosszal a világ uralmáért. Kronoszt támogatták a titánok, csak Ókeánosz állt félre a harctól, a leánya, Sztüx pedig, az Alvilág folyója négy gyermekével, a Győzelemmel, az Erővel, a Féltékenységgel és az Erőszakkal Zeuszt

segítette, ezért kapta jutalmul, hogy a legszentebb eskü az ő nevét idézze.

Prométheusz, Iapetosz fia is Zeusz és a többi fiatal isten oldalára állt, mert anyja, Themisz időben kioktatta. Hasznát vette Zeusz Prométheusz bölcs tanácsainak. Felhozta a Tartaroszból a Küklópszokat, akik akkor kovácsolták számára a villámot, Hádész számára pedig a láthatatlanná tévő sisakot, Poszeidón számára a háromágú szigonyt. Ilyen fegyverek segítségével győzték le Zeusz és testvérei Kronoszt és a titánokat, majd maguk között osztották fel a világot. Zeusznak jutott az ég, Poszeidónnak a tenger és Hádésznak a föld mélyén az Alvilág. A titánokat pedig Zeusz letaszította a Tartaroszba, és a Hekatonkheireket, a százkezű óriásokat rendelte az

26

őrizetükre. Utóbb Kronosznak megkegyelmezett, felengedte a Tartaroszból, de száműzte, és messze Nyugaton, a boldogok szigetein, az üdvözült halottak fejedelmévé tette.

Akkoriban, amikor a titánok harca folyt, már tele volt a világ istenekkel. És minden isten megszületése teljesebbé tette a világot valamivel, ami addig hiányzott. (...)

Háromszáz évig szerették egymást Zeusz és Héra, amíg egymáséi lehettek; az ő gyermekeik voltak Árész, a háború istene, Hébé, az ifjúság istennője, valamint Eileithüa, aki az újszülötteket segítette a világra. Héra hű feleség volt, s féltékenyen nézte, ha Zeusz más istennőket vagy éppen földi halandó leányokat ajándékozott meg szerelmével.

Anya nélkül született Zeusz legkedvesebb gyermeke, Pallasz Athéné, az okos szűz, a városok védője, minden szép mesterség tudója és minden tudomány pártfogója. Apja fejéből pattant ki teljes fegyverzetben, sugárzó szépségben, a Nap is megállította gyors fogatát az égen, hogy megcsodálja, amikor megszületett. Az Olümposz valamennyi istene örült neki, csak Héra nézte ezt is féltékenyen, s eltökélte, ha Zeusz nélküle hozta világra leányát, ő is fiat fog szülni apa nélkül. Hát úgy is tett, amint mondta; így született Héphaisztosz, de olyan csúf volt, hogy maga Héra is elborzadt látásán, s hogy ki ne nevessék a többi istenek, lehajította az Olümposzról. Még szerencse, hogy a tengerbe esett, ahol a Néreiszek – Thétisz és nővérei – szelíden karjaik közé fogták, és felnevelték. Örökké sánta maradt, de a kovácsmesterséget nagyszerűen értette, először a tenger mélyén, egy barlangban,

jótevői, a Néreiszek számára készített mindenféle drága ékszert, majd visszatért az Olümposzra, itt állította fel ragyogó kovácsműhelyét, és az isteneknek emelt fényes palotát. (...)

27

Nevezd meg az istenek görög és római nevét, illetve

funkcióját!

Nevezd meg az istenek görög és római nevét, illetve

funkcióját!

28

Prométheusz Iapetosz és Klüméné fia, Atlasz, Menoitiosz és Epimétheusz testvére. Ő volt a legravaszabb a testvérei közül, és nem tisztelte az isteneket. Prométheuszt és Epimétheuszt bízta meg Zeusz azzal, hogy teremtsenek lényeket, melyek benépesítik a földet. Epimétheusz teremtette az állatokat, Prométheusz pedig az istenek képmására az embert, de olyan sokáig foglalkozott vele, hogy mire elkészült, Epimétheusz az összes előnyös tulajdonságot elhasználta az állatok teremtésénél. Prométheusznak megesett a szíve esendő teremtményein, és úgy döntött, ellopja nekik a tüzet, ami addig csak az istenek tulajdona volt, hogy az ember az állatok fölé emelkedhessen. Felmászott az Olümposzra, és tüzet lopott Héliosz (későbbi mítoszok szerint Apollón) szekeréről, és egy édeskömény-ágban (ami lassan ég) sikerült levinnie a földre.

Hogy Zeuszt kiengesztelje, Prométheusz azt mondta az embereknek, hogy mutassanak be áldozatot az isteneknek, és erre a célra megölt egy bikát. Mikor azonban az istenek megérezték a sülő hús illatát, Prométheusz újra kicselezte őket: két tálra tette az elkészült ételt, a húst elrejtette csontok és inak alá, míg a csontok nagy részét zsírral takarta el, és

megkérte Zeuszt, válasszon közülük. Zeusz azt a

tálat választotta, amelyikről azt hitte, a zsír van rajta. Mikor rájött a csalásra, éktelen haragra gerjedt, és büntetést szánt nemcsak az embereknek, de a hazug istennek is.Hogy további bosszút álljon, Zeusz megteremtette az emberiségnek Pandórát, az első asszonyt, aki az összes bajt rászabadította az emberiségre. Magát Prométheuszt azzal büntette, hogy a Kaukázus hegyére vitte, és egy sziklához láncolta, ahol egy Ethon nevű óriási sas mindennap a máját marcangolta, ami másnap újra visszanőtt. Zeusz úgy tervezte, ez harmincezer évig fog tartani, de harminc évvel később Héraklész, miközben tizenkét feladata közül a tizenegyediket végezte (almát szerzett a Heszperidák kertjéből) lelőtte a sast és kiszabadította Prométheuszt. Zeusz ezúttal nem bánta, hogy Prométheusz megmenekült, mert a tett dicsőséget hozott Héraklésznak, aki Zeusz fia volt. Prométheusz visszatérhetett az Olümposzra, bár magával kellett hurcolnia a sziklát, amihez hozzáláncolták.Prométheuszt a tűz elhozatala és az áldozatbemutatás gyakorlatának bevezetése miatt a civilizáció atyjának tekintették. Prométheusz fia volt Deukalión, az emberiség ősapja az özönvíz után.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Prom%C3%A9theusz

Prométheusz

29

Néhány mítosz

30

Pandora

Pandora a görög mitológia szerint az első nő volt, akit Zeusz teremtett, hogy megbüntesse az emberiséget, amiért Prométheusz ellopta nekik a tüzet. Magát Prométheuszt azzal büntette, hogy egy sziklához láncolta, ahol egy sas lakmározott Prométheusz májából.

Pandorát Zeusz a többi isten segítségével teremtette: Héphaisztosz formálta meg agyagból az első asszonyt, Aphrodité adott neki szépséget, Apollón zenei tehetséget és a gyógyítás képességét. Hermész ezután egy szelencét ajándékozott Pandorának.Prométheusz, mielőtt a sziklához láncolták, figyelmeztette testvérét, Epimétheuszt, hogy ne fogadjon el ajándékot az istenektől, Epimétheusz azonban beleszeretett Pandorába. Hermész elmondta neki, hogy Pandora Zeusz ajándéka, és figyelmeztette, hogy ne nyissa ki a szelencét, amelyet az asszony hozott.Ebben az időben az emberek még paradicsomi állapotban éltek, semmiféle baj nem gyötörte őket. Egy nap azonban Pandora kíváncsiságból kinyitotta a szelencét, amiből az emberiségre

szabadult az összes csapás (betegség, bánat, szegénység, bűn, ínség, szenvedés, keserűség, öregség, gond, irigység, gonoszság) Pandora megijedt és gyorsan lecsapta a szelence fedelét, amiben egyedül a remény maradt benn. A világra szenvedéssel teli időszak köszöntött, míg Pandora újra ki nem nyitotta a dobozt, hogy a remény is kiszabaduljon.Epimétheusz és Pandora lánya volt Pürrha, az emberiség ősanyja az özönvíz után.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Pand%C3%B3ra

31

Ikarosz és Daidalosz

Daidalosz mitikus görög képfaragó, kézműves, művész. Az ókori hagyomány úgy tartja, hogy ő találta fel a fafaragást, a fűrészt, a fejszét, a fúrót. Ő faragott először lépő lábakkal, nyitott szemekkel, elálló kezekkel emberi alakokat. A szájhagyomány több istenszobrot Daidalosz alkotásának tart.A monda szerint Athénban született és itt találta fel az asztalosmesterséget is. Unokaöccsét, Talószt (aki a körző feltalálója volt), megölte, mivel az veszélyeztette hírnevét. Az athéniak bosszújától tartva Kréta szigetére menekült, ahol Minósz királynak ajánlotta szolgálatait. A király felesége,

Pasziphaé akkoriban vétkes szerelemre gyulladt egy bika iránt, akit a tengeristen Posszeidón küldött hozzá, és megkérte Daidaloszt, hogy készítsen számára fából egy belül üreges tehenet. A királynő bűnös szerelméből megszületett a félig ember, félig bika alakú Minótaurosz. A szörnyeteget az emberek szeme elől a Labirintusba rejtették, amelyet

Daidalosz épített. Ő tanácsolta Ariadnénak, hogy miként mentse ki a labirintusból Thészeuszt, ezért a király bezárta a mestert és fiát Ikaroszt az útvesztőbe, és csak az őrök megvesztegetése árán juthattak ki a szabadba.Elhatározták, hogy madártollakból viasszal és mézzel összeragasztott szárnyakkal átszelik a tengert, és Szicíliába repülnek. Útközben azonban Ikarosz túl közel került a Naphoz, és mivel annak melege megolvasztotta a szárnyakat összetartó viaszt, a fiú lezuhant és a tengerbe veszett. Daidalosz előbb Kümébe, majd Sziciliába került, ahol Kókalosz király szolgálatába állt. Bár a krétai Minosz király üldözőbe vette, Daidalosz megmenekült, mivel a királyt Kókalosz lányai megölték. Ikarosz partra sodort holttestét Héraklész találta meg, aki eltemette, Daidalosz ezért hálából életnagyságú szobrot faragott róla.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Daidalosz

32

A héraklészi mondakör áttekinthetőségét nehezíti, hogy a történetek más napistenek és naphéroszok mítoszaival keverednek. Valamennyi elbeszélés megegyezik abban, hogy Héraklésznek égi atyja, és földi anyja volt. Születését a napfelkeltéhez hasonlítják, hiszen Zeusz isteni fénnyel árasztotta el a thébai szülőszobát. Tettei már korán elárulják isteni eredetét, de az igazi halhatatlanságot csak akkor nyeri el, amikor teljesítette a tizenkét hőstettet. A tizenkettes szám több szempontból is érdekes. Héraklész hőstettei a Nap Állatövön megtett útjának tizenkét állomását jelképezik. Ezekhez a hőstettekhez az állatövi jegyek védnökeitől, a tizenkét olümposzi istentől kapott segítséget. Hálából ezért a segítségért, tizenkét oltárt állított a tiszteletükre. Majd a tizenkét próbatétel alapján újjászervezte az olimpiai játékokat és az első versenyen mind a tizenkét versenyszámban övé lett a győzelem.Heraklész (lat: Hercules) Zeusz és Alkméné fia. Zeusz úgy nemzette, hogy magára öltötte Alkméné férjének, Amphitrüónak alakját. Héra egész életében üldözte, már a csecsemőkorú Heraklészra két kígyót küldött, aki azokat megölte. Amphitrüón, ebből tudta meg, hogy Heraklész isteni eredetű. Később Amphitrüón pásztornak küldte Heraklész, mert az a lantjával fejbe vágta mesterét, Linoszt, aki zenére tanította őt. Fegyvere, furkósbotján kívül a Hermésztől kapott kard, és az Apollóntól kapott nyíl volt.

Heraklésznak a megtisztulásért a következő tizenkét feladatot kellett teljesítenie: meg kellett ölnie a Nemeai oroszlánt a Lernai hidrát és az erümanthoszi vadkant. Le kellett győznie az emberhússal táplálkozó sztümphaloszi madarakat, el kellett fognia a gyorslábú kerüneai szarvast, és a Krétát pusztító bikát. Ki kellett tisztítania Augeiasz istállóját; el kellett hoznia Diomédész vad lovait, Gérüónész bíborszínű teheneit, a Kerberoszt az Alvilágból, a heszperidák almáit, és az amazonok királynőjének, Hippolütének az övét.

Forrás: http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2004-ev/03/20070307130512875000000163.htmlHéraklész

Hercules

33

HÉRAKLÉSZ 1. MUNKÁJA: A NEMEAI OROSZLÁN ELEJTÉSE

HÉRAKLÉSZ 2. MUNKÁJA: A LERNAI HÜDRA ELPUSZTÍTÁSA

HÉRAKLÉSZ 3. MUNKÁJA: A KERÜNIAI SZARVASÜNŐ

BEFOGÁSA

HÉRAKLÉSZ 4. MUNKÁJA: AZ ERÜMANTHOSZI VADKAN ELFOGÁSA

Heraklész első munkája az Oroszlán csillagképhez

kapcsolható, hiszen több ókori városállamban az

Oroszlán hónappal kezdődött az év, másfelől Zeusz

az Oroszlán olümposzi ura, így az Oroszlán

csillagképet az ókori asztrológia is a Nap "házának"

tekintette. Mivel földi viszonylatban egy hónapig

tart, amíg a Nap áthalad egy-egy csillagképen,

Héraklész harminc napot adott magának a

feladatokra. Első feladata a nemeai oroszlán

legyőzése volt. Az állatot megnyúzta, és a bőrét

magára öltötte, így ő is sebezhetetlenné vált. A

történettel szólva: a Nemeai oroszlán, a bőre miatt

sebezhetetlen volt, ezért Heraklész úgy győzte le,

hogy fejbe vágta egy buzogánnyal, majd megfojtotta.

Az esemény arra utal, hogy a hősnek a mindenek

előtt testi erőre van szüksége, testileg kell

megerősödnie életének ebben a szakaszában. Csak

ezután kerülhet sor a szellemi töltekezésre, ami

viszont a megtisztulás (ennek megszerzése feltétele.

Mivel azonban a hős az öltözetétől a feladat

végeztével nem vált meg, ez azt fejezi ki, hogy igényt

tart Eurüsztheusz trónjára a földön, Zeuszéra az

égben. A buzogány hatalmi jelvény, Heraklész

küldetésének jelvénye, a földi és égi királyság

megjelenítője.

A sokfejű és kutyatestű Hüdrát először tüzes nyílzáporral

próbálta előcsalogatni az odújából, egy platánfa gyökerei

közül, amely az alvilág bejáratát jelképezte. Amikor a

Hüdra előbújt, Heraklésznak a lélegzetét visszafojtva

kellett harcolnia vele, mivel a szörny lehelete mérgező

volt. A buzogánnyal nem sokra ment, ezért karddal

kezdte a fejeket levagdosni, de minden levágott fej

helyébe kettő nőtt. A harc közben egy óriási rákkal is fel

kellett vennie a küzdelmet, ennek a páncélját összetörte.

Ezután fáklyával égette ki a Hüdra nyaksebeit, így

megtalálhatta, majd lecsaphatta a halhatatlan fejet is.

Később nyilait a kimúlt állat epéjébe mártotta, amely

halálos mérget tartalmazott.

A legismertebb elbeszélés szerint Héraklész

egy éven át hajszolta a szarvast, s mikor a

kimerült állat a Ládón folyóhoz ért, a hős

íjával célba vette és a kilőtt nyílvesszővel,

összetűzte a szarvas lábait. Végül az elfogott

állatot feláldozta Artemisznek. Egy másik

feltételezés szerint a hős egészen a Túlnan

határáig üldözte a szarvast, amikor Túlnan

isteneivel, Apollónnal és Artemisszel

találkozott. A rituális szarvas vadászat éppen

ezért, mindig a szellemi átváltozás, a

megtisztulás jelképe. Ilyen értelemben

szerepel Bartók Cantata profana című

nagyszerű művében is, továbbá a magyar

pásztorművészet faragott tárgyain is.

Héraklész útban Erümanthosz felé összetűzésbe

keveredett a kentaurokkal, akik rátámadtak,

miközben Phólosz kentaur vendégszeretetét élvezte.

A harcban halálra sebezte vendéglátóját, majdani

halálának okozóját Nesszoszt, illetve Kheirónt akit

érdemeiért Zeusz a csillagok közé emelt. Belőle lett a

kentaur csillagkép a Skorpió cikkelyében. A

kentaurokkal vívott győztes csata után, Heraklész

egyenesen az Erümanthosz hegységbe ment, ahol

elejtette a vadkant, majd Mükénébe Eurüszteuszhoz

vitte, aki a hőstől való félelmében egy bronzkorsóba

bújt el.

34

HÉRAKLÉSZ 5. MUNKÁJA: AUGEIÁSZ ISTÁLLÓINAK A KITAKARÍTÁSA

HÉRAKLÉSZ 6. MUNKÁJA: A SZTÜMPHALOSZI MADARAK ELŰZÉSE

HÉRAKLÉSZ 7. MUNKÁJA: A

KRÉTAI BIKA MEGFÉKEZÉSE HÉRAKLÉSZ 8. MUNKÁJA:

DIOMÉDÉSZ LOVAINAK BETÖRÉSE

Héraklész megállapodott Augeiásszal, hogy

a sötétség beállta előtt a nyájak egy részéért,

és a királylány kezéért elvégzi a munkát.

Ekkor Héraklészre támad Augeiász egyik

bikája Phaethón. Heraklész leterítette a

bikát, majd lerombolta az istálló falait, és

odaterelvén két közeli folyót, kisöpörte az

istállóból a trágyát.

A hérosznak a sztümphaloszi mocsarakat

kellett megtisztítania az emberevő

rézmadaraktól. Héraklész alaposan

megtizedelte őket, maradékuk Arész Fekete-

tengeri szigetére költözött.

A bika, melyet Héraklésznek Mükénébe kellett vonszolnia, Mínosz király tulajdona volt. A királynak fel kellett volna áldoznia a bikát Poszeidonnak, de mivel sajnálta elpusztítani, Poszeidon megharagudott és megvadította a bikát. Héraklész persze megfékezte és Mükénébe vonszolta.

Eurüsztheusz nyolcadik parancsa az volt, hogy a hős hozza el élve Diomédész trák király négy emberevő lovát. Mielőtt odaérne, megmenti Admétosz király nejét a haláltól, Thrákiában pedig úgy teljesíti a kitűzött feladatot, hogy Diomédészt saját lovai elé veti eledelül, amitől azok megszelídülnek. A munka teljesítése után Heraklész csatlakozik az argonautákhoz, akik az aranygyapjú megszerzésére indulnak A hajóúton, oda útban, meg- szabadítja Hészionét, a trójai király leányát egy tengeri szörny karmai közül. Laomedón, akinél Apollón és Poszeidon szolgált, fizetéskor becsapta isteni származású szolgáit, ezért Apollón dögvészt, Poszeidon tengeri szörnyet küldött Trójára. Ekkor az odaérkező Héraklész megölte a szörnyet és megmentette az áldozatul felkínált Hésziónét. Jutalmul megkapja a táltos paripákat.

35

HÉRAKLÉSZ 9. MUNKÁJA: HIPPOLÜTÉ ÖVÉNEK MEGSZERZÉSE

HÉRAKLÉSZ 10. MUNKÁJA: GÉRÜON GULYÁJÁNAK ELRABLÁSA

HÉRAKLÉSZ 10. MUNKÁJA: GÉRÜON GULYÁJÁNAK ELRABLÁSA

HÉRAKLÉSZ 11. MUNKÁJA: A

HESZPERISZEK ALMÁINAK

MEGSZERZÉSE

HÉRAKLÉSZ 12. MUNKÁJA: A KERBEROSZ FELHURCOLÁSA AZ

ALVILÁGBÓL

Eurüsztheusz kilencedik parancsa az volt,

hogy Héraklész hozza el Hippolüté amazon

királynő aranyövét, amit apjától Árésztól

kapott, leánya Admété számára. Az aranyöv

viselése, melyet Adméténak elvisz, a

szűziesség szimbóluma, amit -a hagyomány

szerint- a görög istennők mindig tavasszal

újítanak meg.

Héraklész Püloszban, Hádész kapujánál szál

tengerre, ahol a "Könyörtelen" Néleusszal

kellett megküzdenie. Miután legyőzte a halált

tovább indult a cél felé, a Gibraltári- szoroson

keresztül, de útközben még megküzdött

Antaiosszal is. Az Ókeánosz partján kölcsön

vette Héliosztól az aranycsészéjét, majd a vörös

szigetre érve először megölte Orthroszt, aztán

legyőzte Eurütiont, majd Gerüónt. Ezután a

csordát a serlegbe terelve, megkezdte a

visszautat, amelyen először Poszeidon fiai,

később Itáliában Kakosz állta útját. A hős

megpróbáltatásai azonban még nem érnek

véget, hiszen előbb Szküllával kell harcba

szállnia, hogy visszaszerezzen egy Szicíliába

szabadult bikát, később egy bögöly vadítja meg

a csordát, így azt kell újra összeterelnie.

Héraklész Püloszban, Hádész kapujánál szál

tengerre, ahol a "Könyörtelen" Néleusszal

kellett megküzdenie. Miután legyőzte a halált

tovább indult a cél felé, a Gibraltári- szoroson

keresztül, de útközben még megküzdött

Antaiosszal is. Az Ókeánosz partján kölcsön

vette Héliosztól az aranycsészéjét, majd a vörös

szigetre érve először megölte Orthroszt, aztán

legyőzte Eurütiont, majd Gerüónt. Ezután a

csordát a serlegbe terelve, megkezdte a

visszautat, amelyen először Poszeidon fiai,

később Itáliában Kakosz állta útját. A hős

megpróbáltatásai azonban még nem érnek

véget, hiszen előbb Szküllával kell harcba

szállnia, hogy visszaszerezzen egy Szicíliába

szabadult bikát, később egy bögöly vadítja meg

a csordát, így azt kell újra összeterelnie.

Héraklész a történet kezdetén

felkereste a heszperiszeket, akik Héra

sárkányával, Ládónnal együtt őrzői

voltak a paradicsomi fának. A

heszperiszek tovább küldik

Néreuszhoz, ahol meg kellett

küzdenie Küknosszal és Árésszel,

majd tovább indult Prométheusz felé,

aki miután Héraklész lenyilazza az őt

őrző saskeselyűt, elküldi Atlaszhoz. A

Héliosztól elkért napserleg

segítségével eljutott a kerthez,

megölte a sárkányt, majd elhozta a

három aranyalmát.

Ahhoz, hogy megkezdje utazását az alvilágba előbb athéni polgárrá kellett válnia, majd el kellett mennie Eleusziszba, hogy Déméter megtisztítsa. Miután eleget tett a feltételeknek Athéné és Hermész segítségével alászállt az alvilágba. Az alvilági révész, Kháron átevez vele a Sztüx folyón, majd Héraklész megszabadította Aszkalaphosz nevű démont a szenvedéseitől. Ezt követően meg kellett küzdenie Hádész csordásával Menoitésszel Később Heraklész rátalált barátaira, Thészeuszra és Peirithooszra, de csak Thészeuszt sikerült megmentenie. A Kerberoszt, a lernai Hüdra testvérét az Akheró kapuinál találta meg, de Hádész úgy egyezett meg Héraklésszel, hogy annak puszta kézzel kellett elvonszolnia a háromfejű ebet.Héraklész megpróbáltatásai ezzel nem érnek véget. Utoljára Deianeirának tett szolgálatot azzal, hogy előbb alvilági kérőjétől Akhelóiosztól, majd Nesszosztól szabadította meg. Nesszosz, mikor Héraklész mérgezett nyilától haldoklott, rávette Heraklész feleségét, hogy az ő vérébe áztatott inget adja rá a hősre, azért, hogy az többé ne szeressen bele más nőbe. Mikor Héraklész a Kenaion-fokon áldozatra készült, felvette az inget, ami a meleg hatására beleitta magát a hős húsába. Héraklész ekkor érezte végzetét, fellépett a máglyára. Halandó része elpusztult, halhatatlan része felszállt az égbe. Fenn, az Olümposzon, Héra újraszüli, s ezzel vér szerinti fiává teszi Héraklészt, s hozzáadja Zeusztól való egyetlen leánygyermekét: Hébét, önmaga ifjonti énjét. Aznap Hérosz ezzel beteljesítette sorsát, helyreállította a kibillent egyensúlyt.

Sok mítosz szól egy ősrégi, tíz évig tartó háborúról a görögök és a kis-ázsiai Ilion (Trója) között.A rengeteg ember szenvedését okozó háború mitologikus oka két isteni házasság volt.

1. Tündareósz király feleségét, Lédát Zeusz hattyú alakjában csábította el, és Léda két hattyútojást hozott a világra.Az egyik tojásból Helené és Klütaimnésztra, a másikból Kasztór és Polüdeukész kelt ki.Helené Zeusz, Klütaimnésztra pedig Tündareósz lánya volt. Menelaósz, a spártai király Helenét,

testvére, Agamemnón, Mükéné királya Klütaimnésztrát vette feleségül.

2. A másik isteni házasság oka az volt, hogy Prométheusz megjósolta Thetisz istennőnek, hogy hős fiúgyermeke fog születni, aki túlnő apján. Zeusz e jóslat miatt, apja, Kronosz sorsából okulva nem vette el Thetiszt. Az istenek Péleuszt választották ki férjül, a mürmidónok hős királyát.

A Pélion ormán tartott lakodalmon megjelentek az olümposzi istenek is. Csak Eriszt, a viszály istennőjét nem hívták meg, aki ezért bosszúból a Heszperiszek kertjéből

szerzett aranyalmát gurított az ünneplők közé, ezzel a felirattal:

„A legszebbnek!”. Három istennő: Héra (Zeusz felesége), Pallasz Athéné és Aphrodité civakodott az ajándékért.

Trójai mondakör

36

Néhány mondakör

Zeusz Pariszt, a trójai királyfit kérte fel döntőbírónak, ő pedig Aphroditének ítélte az aranyalmát, mivel a szerelem istennője a legszebb nő, Helené szerelmét ígérte jutalmul. Héra és Pallasz Athéné hiúsága soha nem felejtette el a Parisztól elszenvedett sértést, így ők ellenségei lettek Trójának a háborúban, míg Aphrodité támogatta a trójaiakat.

Parisz megszöktette Helenét Spártából, és magával vitte a király kincseit is. A görögök az asszonyrablást nemzeti sérelemnek élték meg, és törzseik Agamemnón fővezérlete alatt egyesültek, majd háborút indítottak Trója ellen. A háború tíz évig elkeseredetten folyt, míg végül Odüsszeusz cselével, a trójai falóval a görögök elfoglalták és elpusztították Tróját.Így szépítette meg a mondavilág a görögök közönséges rablóhadjáratát Trója ellen, melyet valószínűleg a peloponnészoszi királyok a Kr. e. 13. sz.-ban indítottak a kis-ázsiai város meghódítására.Prométheusz jóslata is beteljesedett, Thetisz fia, Akhilleusz sokkal dicsőbb lett apjánál, ő lett a trójai háború legbátrabb katonája,

hősiességében mindenkit felülmúlt, azonban elesett a háborúban.

37

38

Thébai mondakör

Laioszra (Théba királya) és Iokasztéra az a jóslat nehezedik, hogy születendő fiuk megöli apját, és anyját veszi feleségül.Ettől félve a király kitette gyermekét a Kitharion rengetegébe, hogy ott elpusztuljon. A parancsot végrehajtó pásztornak azonban megesett a szíve a kisdeden és magához vette, elnevezte Oidipusnak, azaz "dagadtlábúnak". Átadta őt egy korinthoszi pásztorcsaládnak, akik saját fiukként nevelték. Még csecsemő volt, mikor a korinthoszi királyi párhoz került, akik becsülettel felnevelték. Ám egy lakomán valaki "cserélt gyereknek" nevezte, ekkor kezdett gyanakodni, elment a delphi jósdába, ahol ugyanazt a jóslatot kapta, mint apja.Hogy a borzalmas jóslat beteljesedését megakadályozza, elhagyta Korinthoszt, és elindult a Théba felé vezető úton. Ott idegenekkel találkozott, és harcba keveredett velük. Mindet megölte, köztük apját is, csak egy szolga menekült meg. Így a jóslat egyik fele teljesült.Mikor Thébába ért, már Laiosz sógora, Kreon uralkodott. Ebben az időben jelent meg a városban a Sphinx, aki egy találós kérdést tett fel a város lakóinak, s arra kényszerítette őket, hogy amíg ezt meg nem fejtik, addig naponta egy embert áldozzanak neki. Kreon tehetetlenségében királyságát és Iokaszté kezét ajánlotta fel annak, aki megfejti a találós kérdést. Oidipusz ezt könnyűszerrel megoldotta, így lett Théba királya és tudtán kívül anyja férje. A jóslat teljesen beteljesedett.

Az új királyi pár hosszú ideig boldogan élt, a király pedig bölcs uralkodónak bizonyult. Négy gyermekük született: két fiú és két lány: Polüneikész, Eteoklész, Iszméné, Antigoné.Egyszer azonban pusztító dögvész tört a városra, mely a delphi jóslat szerint csak akkor múlik el, ha Laiosz király gyilkosa megbűnhődik. Oidipus erre széleskörű nyomozásba kezd, miközben rájön az igazságra. Iokaszté felakasztja magát, míg Oidipus kiszúrja saját szemét. Fiaira, akik ellene fordulnak, szörnyű átkot mond, lánya, Antigoné kíséretében útra kelt, mígnem Kolonoszban lelt végső megnyugvást.Oidipus két fia megegyezett, hogy felváltva fognak uralkodni, évenként cserélnek. Egy idő múlva Eteoklész, nem akarta átadni bátyának a trónt, hanem kitagadta őt törvénytelen módon az uralkodásból. Polüneikész elmenekült az argoszi királyhoz, akinek lányát feleségül vette. Apósa megígérte neki, hogy segít a trón visszaszerzésében. Hét sereg indul Théba hét kapuja ellen, és a két fivér egymás kezétől esik el. Végül a thébaiak győznek.

39

Egy idő múltán a városban dögvész (pestis) ütötte fel a fejét. Oidipusznak azt a jósolták, hogy a járvány addig tart, ameddig meg nem büntetik Laiosz gyilkosát. A király nyomozásba kezdett. Amikor fény derült az igazságra, Oidipusz megvakította magát. Két fiát megátkozta, mert nem segítettek rajta.

Kreón eltemettette Eteoklészt, ám halálbüntetést ígért annak, aki a városra támadó Polüneikésznek megadja a végtisztességet.

Eteoklész száműzte testvérét, aki az argosziaktól kapott sereggel támadt a városra. A harcban a két testvér egymás kezétől esett el. A trón Iokaszté testvérére, Kreónra szállt.

Ezért nem akartak gyermeket, mégis született egy kisfiuk. Laiosz a csecsemő bokáját átszúrta, és kitette a Kithairón hegyére. De a megbízott szolga megsajnálta, és elvitte a gyermeket Korinthoszba, Polübosz királyhoz, aki saját fiaként felnevelte.

Oidipusz megfejtette a talányos kérdéseket, s így megmentette a várost. A hálás város Oidipuszt királlyá választotta, és feleségül adta hozzá az özvegy királynét. A házasságból négy gyermek született (Polüneikész, Eteoklész, Antigoné, Iszméné).

Oidipusz egyszer Delphoiban ugyanazt a jóslatot kapta, mint apja. Ezért nem tért vissza Korinthoszba, hanem Thébai felé indult.

Laiosz (Labdakosz király fia), Théba királya feleségével, Iokasztéval azt a jóslatot kapta, hogy Laiosz születendő fia meg fogja ölni apját, és anyját veszi el feleségül.

Útközben idegenekkel veszekedésbe keveredett, és megölte Laioszt, akiről nem tudta, hogy az apja. Thébát ekkor a Szphinx tartotta rettegésben, mert felfalta azokat, akik nem tudtak válaszolni a kérdéseire.

Oidipusz Kolónoszban élte le maradék életét. Antigoné később visszatért Thébába. A két fiú felváltva uralkodott egy ideg, majd viszály támadt köztük.

Állítsd időrendi sorrendbe az eseményeket! Athéni mondakör

A bikafejű Minótaurusz a krétai királyi pár, Pasziphaé és Minósz gyermekének számított, bár valóságos apja egy bika volt. Minósz, hogy elrejtse felesége szégyenét, megkérte a nagy tehetségű építészt és feltalálót, Daidaloszt, építsen labirintust lakhelyéül.A Minótaurusz emberáldozatokat kívánt. Egy vesztes csata következtében az athéniak kilencévente hét ifjút és leányt voltak kötelesek Krétára küldeni adó gyanánt. Őket küldték hát a labirintusba, a bikafejű szörny elé.Egyszer Thészeuszt, a hőst is az áldozatok közé vetette a sorsa. Elhatározta, hogy megmenti őket és megöli a Minótauroszt. Mikor Ariadné, Minósz lánya meglátta a szépséges ifjút, nyomban beleszeretett. Ám tudta: ha az ifjú meg is öli elfajzott fivérét, a labirintusban holtáig bolyonghat. Megkérdezte hát Daidaloszt, hogyan menekülhetne a szörny után e szörnyű sorstól is, s az tanácsolta, hogy vigyen fonalat magával, kösse a bejárathoz, hogy azt visszakövetve kitalál majd az útvesztőből. Így is történt. Később Phaidrát, Ariadné nővérét választotta. (Phaidra később beleszeretett Thészeusz felnőtt fiába, Hippolütoszba. Hippolütosz nem viszonozta mostohaanyja vonzódását, ezért az asszon bevádolta a fiút apjánál. Hippolütosz nem védekezett, elmenekült, s a tengerbe veszett.) Tragédiát okozott Thészeusz Krétáról való hazatérése is, mert elfelejtette (ahogyan sikere esetére megbeszélték) a fekete vitorlát fehérre cserélni, azért apja - azt gondolva, hogy fia odaveszett - bánatában az utóbb róla elnevezett Égei-tengerbe vetette magát. Ezalatt Krétán Minósz király felelősségre vonta Daidaloszt az Ariadnénak és Thészeusznak adott tanácsáért, s büntetésül őt záratta a labirintusba. Innen próbált megszökni fiával, Ikarosszal együtt a viaszos szárnyak segítségével.

40

KVÍZ

Check Answer

Question 1 of 10Mi a mitológia?

A. egy tudományág

B. a mítoszok összessége

C. mesebeli történetek tára

Kvíz

Check Answer

Question 1 of 5Válaszd ki Odint!

Forrás: http://www.kronikanova.hu/i-teszt/pn.php?ITS=09002