molnár máté országos tranzitfoglalkoztatási egyesület elnök

I. Munkaerő-piaci Műhely konferencia

„ Minőségi szempontok a munkaerő-piaci szolgáltatások rendszerében” Pécs, 2008. november 20.

Molnár Máté

Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület

elnök

A tranzitfoglalkoztatási programok helye és szerepe a munkaerő-piaci reintegrációban



Mi a tranzitfoglalkoztatás?• foglalkoztatással egybekötött képzés?• képzéssel támogatott foglalkoztatás?• foglalkoztatáspolitikai beavatkozás?

Olyan átmeneti védettséget biztosító program ( munkahely), amely lehetőséget ad:

• a korábbi tudásbeli hiányok pótlására• gyakorlatorientált szakképzést valósít meg• szociális – mentális fejlesztést biztosít



A tranzitfoglalkoztatási programok előzményei

• 1990. Társadalmi- gazdasági rendszerváltás jelentős ifjúsági csoportok kerülnek hátrányos helyzetbe:

Általános iskolát be nem fejezők Középfokú képzésbe be nem kerülők (alulképzettség, szociális

helyzet) Középfokú képzésből lemorzsolódók (tanulási és magatartási zavarok) Szakképzettek, de a szakma strukturális válságban van



A tranzitfoglalkoztatási programok kialakulásának története

• A munkaügyi kormányzati szervek intézkedései:o - Munkaügyi központok: munkaerő-piaci képzéso - PHARE programok: MÜM, MKM, OM.o - Országos Képzési Tanács által támogatott programoko - OFA foglalkoztatási programok:

1996-97: foglalkoztatás + képzés 1998: Tranzitfoglalkoztatási pályázat, 14 nyertes 1999-2004: tranzitfoglalkoztatási projektek, 6 cikluson át

o HEFOP 2.3.1. intézkedés 2004 és 2005o ÚMFT – TAMOP 1.4.1. vegyes zöldség (tranzit, ÚD, KID)



A tranzitfoglalkoztatási programok létjogosultsága I.

Társadalmi cél: • Szociális gazdaság kiépítése kiépítése• A foglalkoztatottság arányának növelése• A gazdaság munkaerő igényének biztosítása : sok a hiányszakma

A civil szféra foglalkoztatási aránya :• EU-ban kb. 8%-a dolgozik a ebben a szektorban• Magyarország : 2-2,5 %

A civil szféra előnye :- Magasfokú hozzáértés civil ≠ amatőr- Többlet értékhozzáadás- Széleskörű önkéntes gárda



A tranzitfoglalkoztatási programok létjogosultsága II.

….a társadalomban mindig lesznek olyanok, akik halmozottan hátrányos helyzetüknél fogva nem tudják kihasználni a társadalom nyújtotta lehetőségeket.

…nő a hátrányos helyzetű rétegek aránya …nő az alapiskolát be nem fejezők száma …nő a magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdők száma …a „hagyományos iskola” nem tudja kezelni a problémát

Előítélet Pedagógiai felkészületlenség

…az alulképzettség, szakma hiányában nincs esély a munkaerő-piacon



A tranzitfoglalkoztatási programok célcsoportjának jellemzői:

Halmozottan hátrányos helyzet Szakképzettség hiánya Alulképzettség – funkcionális analfabétizmus Belső motiváció és akaraterő hiánya (környezeti pozitív példa hiánya) Súlyos magatartászavar, esetleg deviancia Negatív életvitel, higiéniai problémák Labilis idegállapot, alacsony ingerküszöb Alultápláltság és gyenge fizikum Felnőtt tanulási módszerek hiánya Súlyos anyagi – szociális gondok



A tranzitfoglalkoztatási programok a célcsoport szükségleteire épültek

Megélhetést biztosító anyagi támogatás (munkabér, ösztöndíj) Közismereti és kommunikációs felzárkóztatás Pszicho-szociális – mentális támogatás Személyiség és életvitel pozitív irányú fejlesztése (életviteli tréning) Szakmai elméleti – gyakorlati képzés Kulcsképességek fejlesztése Munkaerő-piaci felkészítés Utógondozás

Ezeket az igényeket csak egy olyan komplex program tudja kielégíteni, amely egyesíti a képzést a foglalkoztatás és pszichoszociális – mentális fejlesztést



A tranzitfoglalkoztatási komplex program főbb elemei

Foglalkoztatás – képzés: 8-13 hó

- Közismereti felzárkóztatás- Foglalkoztatás (termelés)- Szakmai képzés- Pszicho – szociális gondozás- Kulcsképességek fejlesztése- Lemorzsolódás

megakadályozása- Munkaerő-piaci tréning- Elhelyezkedés előkészítése

Kiválasztás:

1-3 hó

- Felkutatás

- Pályaorientáció

- Kiválasztás

Utógondozás: 2-6 hó

- A résztvevők munkába helyezése -A résztvevők munkában tartása- Utógondozás



A tranzitfoglalkoztatási programok eredményei I. Év Belépő Lemorzsolódó Befejező Sikeresen

vizsgázóElhelyezkedett

1997-1998 23 0 13 13 20

1998-2000 15 0 15 15 12

1998-2000

1999-2001

189 10 180 163 145

1999-2001

2000-2001

167 7 162 149 133

2000-2002 145 7 141 123 129

2001-2003 123 2 121 111 105

2002-2004 181 4 177 168 158

2003-2005 230 3 227 216 191

1997-2005 1073 33 1036 958 893

% 100 3 96,55 89,28 83,22



A tranzitfoglalkoztatási programok eredményei II.

Év Külső árbevétel

(e Ft)

Saját részre végzett munka

( e Ft)

1997-1998 26.893 5.000

1998-2000 2.120 0

1998-2000

1999-2001

40.233 22.952

1999-2001

2000-2001

24.387 19.972

2000-2002 32.666 26.524

2001-2003 22.403 22.767

2002-2004 59.969 7.257

2003-2005 97.583 4.049

1997-2005 306.254 108.521



A tranzitfoglalkoztatási programok eredményei III.

1. A fajlagos támogatási összegek alakulása:

OFA 2,5 M Ft/Fő

HEFOP 3 M Ft/Fő

TÁMOP 2 M Ft/Fő

2. OFA támogatás és saját bevétel alakulása:

OFA: 1.458.268 e Ft

Árbevétel: 414.775 e Ft / 28,55% /

3. A projektek által befizetett járulékok és adók a támogatás 38-40 % - át tették ki.



Hazai elterjesztést nehezítő tényezők

1. Fiskális szemlélet:

Túl drága Negatív irányba ösztönzi a nappali rendszerű képzésben résztvevőket Hogyan definiáljuk a hátrányos helyzetet (Kik vehetik igénybe?)

2. Jogi szabályozatlanság

Projekt finanszírozás helyett projektelem finanszírozás



3. Magyar pályázati rendszer fogyatékosságai:

• Bürokratikus

• Kiszámíthatatlan, egy ciklusos gondolkodás

• A megvalósító szervezetet nem támogatja: létbizonytalanság

• Kimenet centrikus szemlélet hiánya



4. Utófinanszírozó jellegű

A szervezeteknél hiányzik a forgóalap Az előleg rendszer nem működik Utófinanszírozás

o A bankok nem adnak hitelt, hiányzik a vagyoni biztosíték ( Civil Bank)

5. A négyablakos rendszert felváltó egyablakos rendszer működési zavarai

6. Civil akkreditáció késik



A hazai széleskörű elterjesztés érdekében szükséges

1. A jelenlegi kiszámíthatatlan pályázati rendszer helyett egy

kiszámíthatóbb intézményi támogatásra lenne szükség (3-4 évre

szóló pályázatok, közvetlen finanszírozás, szolgáltatás vásárlás stb.)

2. A magyar pályázati rendszer bürokratikus vadhajtásainak megszüntetése- Kevesebb papír- Helyszíni ellenőrzés arányának növelése- Kisebb bizalmatlanság: a civil nem amatőr



3. A szervezetek finanszírozási gondjainak enyhítése- Nagyobb előleg- Bérek és ösztöndíjak folyamatos biztosítása - Utófinanszírozás 20%-ról 5%-ra való csökkentése

4. Egyes állami feladatok átadása a civil szférának

5. Politikai akarat, jogi szabályzás és finanszírozás egysége

molnár máté országos tranzitfoglalkoztatási egyesület elnök

Documents