Móricz Zsigmond

Tündérkert (Erdély-trilógia I.)

Veres Tamás 11/D

• Móricz már a világháború előtt nekilátott a Tündérkertnek, de a mű befejezésére csak a háború elvesztése, a forradalmak elbukása és a békeszerződés után került sor .

• A nagyszabású történelmi regény gondolata visszanyúlik 1913-ig, amikor is egy levelében ezt olvashatjuk: „Én az elmúlt időknek nagy hanghallgatója vagyok, és Bethlen Gáborban látom a letűnt századok egyik legnagyobb magyarját, legmagyarabb nagyságát.”

• A Nyugat 1921-ben kezdte közölni a Tündérkertet, kötetben 1922-ben jelent meg.

• A mű 1613-ban játszódik.

• Báthory Gábor, az "utolsó Báthory" hatéves, dicstelen, erdélyi fejedelemségének történéseit meséli el egészen haláláig .

• A valóságban négy év eseménye mindaz, amit kevesebb, mint egy év leforgásában láthatunk a regényben

• Nyomon követhetjük utódjának, Bethlen Gábornak, a későbbi "nagy fejedelemnek" hatalomra jutását a török segítségével.

• A Tündérkert alapvető konfliktusa Bethlen és Báthory alakja, jelleme között feszül.

• Bethlen: ideális, már-már tökéletes figura• Báthory: kicsapongó, gátlástalan, politikájában

elhamarkodott• Bethlen hiába próbálja tanácsaival, reális

látásmódjával befolyásolni a fejedelem nagyravágyó, őrült elképzeléseit, de nem sikerül neki.

• Bethlen végül kényszerűségből, nemzete sorsáért aggódva, egy pusztuló, végromlásba száguldó Erdély megmentéséért fordul a törökhöz segítségért, és lesz Erdély fejedelme.

• Bethlen maga igen népszerűtlen szereplője volt Erdély történetének, mind Báthory alatt, mind fejedelemsége során.

• A regény egyik jelentős szereplője, Imreffy alakja. A Tündérkert képletében Báthory minden jó tanácsot Bethlentől kap, míg minden rossz tette, romlásba sodró elképzelése Imreffytől érkezik.

• Báthory meggyilkolásában a „hivatalos” történetírás szerint Bethlennek semmi szerepe nem volt.

• Móricz vallomása szerint Báthory Gábornak „én adtam a zseni tüzét, amit soha énelőttem senki se fogott rá”. Valóban, Móricz Báthory személyében egy új, számára még ismeretlen, eddig nem ábrázolt hősre bukkant.

• A Tündérkert legkidolgozottabb és egyben legösszetettebb karaktere Báthory.

• Móricz mintegy az olvasók előtt semmisíti meg a hősét azzal, hogy megmutatja eszméinek, elképzeléseinek paradoxonjait.

• Báthory maga is megcsömörlik a körülötte zajló – részben általa gerjesztette – züllött élettől: „már megutálta az emberfajt, csak kutyájával játszott”

• Bethlen alakja igazán a trilógia további köteteiben teljesedik ki, válik az Erdély főszereplőjévé.

• Bethlen kiegyenlítésre játszó politikája is ugyanolyan ábrándnak bizonyul, mint Báthory kockázatos világa, hiszen nem oldja meg, csak elnapolja a problémákat

• Báthory egyszerre nemeslelkű és romlott, az olvasóban egyaránt kelthet rokon- és ellenszenvet. Az alakoknak ez a kétértékűsége teszi igazán érdekessé az olvasását.

Báthory Gábor és Bethlen Gábor

Tér- és időkezelés

• A Tündérkert-ben viszonylag ritka a tér-váltás. • A trilógia ráadásul nem az ideálisnak látszó

nyitánnyal, a fejedelemválasztással indul, hanem in medias res indítja a cselekményt.

• Kezdetben igen lassú a történet adagolása, az első hét fejezetben alig telik az idő, mindösszesen két hét eseményeit olvashatjuk (és még ennél is rövidebbnek tűnik), míg a második könyv végétől kihagyásossá válik az időszerkezet, ugrál a cselekmény, egész jelenetsorokat ugrunk át.