mozaik kiadó - sokszÍnÛ matematika 1-12. osztályosoknak 2. … · 2020. 3. 24. · hatodik,...

OLV

ASÓ

KÖN

YV. 2

. OSZ

TÁLY

M·ZA

IK

M·ZAIK

Írjunkszépen, helyesenSünivel!

Más

odik

osz

tály

Vég Andrea

M·ZAIKwww.mozaik.info.hu

Mozaik Kiadó: 6701 Szeged, Pf. 301., Tel.: (62) 470-101E-mail: [email protected]; Honlap: www.mozaik.info.hu

MS-1621U

Szép Magyar Könyv díjat nyert alsós

tankönyvcsaládunk célja, hogy

a gyerekek lépésrõl lépésre játékos

és életszerû feladatokon, saját

megfigyeléseiken és tapasztalataikon

keresztül jussanak el a matematikai

törvényszerûségek felismeréséhez.

A fokozatosan felépülõ feladatok

biztosítják a tanulók sikerélményét

és önálló munkavégzésének örömét, így

természetes módon alakítják ki a logikus

gondolkodást és a számolási

eljárásokban való biztonságot.

Könyveinkben kedves, humoros,

a matematikai tartalom lényeges elemét

megragadó ábrák találhatók.

SOKSZÍNÛ MATEMATIKA1-12. osztályosoknak

KÖNYVAJÁNLAT ALSÓ TAGOZATOSOKNAK

2

Hatodik, változatlan kiadás

Mozaik Kiadó . Szeged, 2019

Földvári Erika

másodikosztályosoknak

Ms-1621U_int-olvasokonyv2_2019.qxd 2019. 07. 02. 16:20 Page 3

5

Szia!

Ugye, emlékszel rám? A nevem Regõ. Tavaly együtt tanul-tunk meg írni és olvasni. Együtt figyeltük a természet vál-tozásait. Szeretném, ha ebben a tanévben is társad lehet-nék a tanulásban.

A nyáron nagyon sokféle élményben, kalandban volt ré-szem. Sokat kirándultam, sok érdekeset láttam. Lerajzoltammindent, hogy könnyebben fel tudjam idézni az eseménye-ket.

Veled mi történt a nyáron? Zsírkrétával rajzold le a leg-szebb élményedet!

Ms-1621U_int-olvasokonyv2_2018.qxd 2018.06.12. 12:52 Page 5

10

Elsõ horgászélményemEzen a nyáron horgásztam elõször. Apukámmal a közelihorgásztóhoz mentünk.

A horgot a vízbe dobtam. Feszülten várakoztam. Fél óraelteltével megrándult a bot. Kapás! Erõsen tartottam, fá-rasztottam a halat. Apukám segített kiemelni a vízbõl.Gyönyörû pontyot fogtam.

Apa lefényképezett a nagy fogással. Azóta is büszkénmutatom a képet a barátaimnak.

Nyelvtörõ mondókaKonty, ponty, tükörponty,ponty kobakján nincsen konty.Ki is látott kontyos pontyot,pontykobakon pontyos kontyot?!Konty, ponty, tükörponty,sose lesz a pontyon konty!


11

Játssz jót, játssz jól!

Gyertek haza, ludaim!Válasszatok egy gazdasszonyt és egy farkast! A többieklesznek a ludak. A gazdasszony álljon a libákkal szembe! A farkas kissé oldalt áll.

A gazdasszony szól, a libák pedig válaszolnak:

– Gyertek haza, ludaim!– Nem megyünk!– Miért?– Félünk!– Mitõl féltek?– A farkastól.– Hol a farkas?– A bokorban.– Mit csinál?– Mosdik!– Miben mosdik?– Aranymedencében.– Mibe törülközik?– A kiscica farkába.– Gyertek haza, ludaim!

Ekkor a libák a gazdasszony felé kezdenek szaladni, a farkas pedig megpróbálja õket megfogni. Akit elfog, azlesz a következõ játékban a farkas.


12

Nemes Nagy ÁgnesNyári rajz

Hogy mit láttam? Elmondhatom.De jobb lesz, ha lerajzolom.

Megláthatod te is velem,csak nézd, csak nézd a jobb kezem.

Ez itt a ház, ez itt a tó,ez itt az út, felénk futó,ez itt akác, ez itt levél,ez itt a nap, ez itt a dél.Ez borjú itt, lógó fülû,hasát veri a nyári fû,ez itt virág, ezer, ezer,ez a sötét gyalogszeder,ez itt a szél, a repülés,az álmodás, az ébredés,ez itt gyümölcs, ez itt madár,ez itt az ég,ez itt a nyár.

Majd télen ezt elõveszem,ha hull a hó, nézegetem.

Nézegetem, ha hull a hó:ez volt a ház, ez volt a tó.


13

TALÁLÓS KÉRDÉS

Egyszer mentem Kisasszondra,jött szembe egy úrmeg hét asszonyka,mindegyiknél hét kicsi kaska,minden kaskában hét kicsi macska,mindegyiknek hét kicsi kölyke,farkuk, lábuk kunkori, görbe.Kaskamacska,görbekölykeés az úr meg hét asszonyka:hányan mentek Kisasszondra?

(angol gyermekvers, fordította Tótfalusi István)

kas: kosár

TALÁLÓS KÉRDÉS

Két gyermek játszik a homokozóban.Arra megy egy ember, aki ezt mondja nekik:– Én nem vagyok a ti édesapátok, de ti mégis az én gyer-mekeim vagytok.Ki volt ez?


46

A természet változásai októberbenA lehullani készülõ levelek a sárga, barna, piros, aranybarna, rozs-dabarna olyan gazdag árnyalatait mutatják, hogy káprázik tõlük a szemünk. A természetet járó ember a szépségben gyönyörködik,s talán eszébe se jut, hogy a fák, bokrok utolsó nagy erõfeszítése eza téli felkészülésre.

A levél a növény egyik legfontosabb szerve.Õsszel azért veszíti el zöld színét a levél, mert egyre kevesebb nap-

fényhez és vízhez jut. De elõtûnnek más színek, mint például a na-rancssárga és az aranysárga. Elõbb az alsó és idõsebb levelek sár-gulnak meg. A lehulló levelek nem vesznek kárba. Évek múlva azavarból újra felszívható növényi tápanyag lesz.

A vándormadarak melegebb országokba repülnek, mert itt márnem találnak élelmet.


47

Radnóti Miklós

Október

Hûvös arany szél lobog,leülnek a vándorok.Kamra mélyén egér rág,aranylik fenn a faág.Minden aranysárga itt,csapzott sárga zászlaiteldobni még nem meri,hát lengeti a tengeri.

Népi idõjóslásokBeszéljétek meg, hogy mit jelentenek a népi idõjóslások!

Ha október elsõ napjaiban derûs a holdvilág, jó ideig nem lesz esõ,nem zavarja meg a szüretet.Minél elõbb lehullatják a fák a leveleiket, annál enyhébb lesz majda tél.Október ha zivataros, hideg és szeles lesz a tél.Az októberi hideg szelek enyhe januárt jelentenek.Amilyen az októberi idõ, olyan lesz a márciusi is.Ha októberben ökörnyál száll, szép õsz lesz.

Visky András

Aranylevél

Aranylevél,míg földet ér,

még táncra kél vele a szél.

Libeg-lebegaz út felett,

zenét zizeg és integet.

Lebeg-libeg,így érzi meg,

már lesben áll a nagy hideg.

Aranylevélmost útra kél,

de visszatér, még visszatér!

Lehull a nap,egy szép kalap:

az éjszaka utánakap.


48

��

Her-vad már a lomb - nak Eny-het a - dó ár - nya,

mi

Ked-ves ga - lam - bom - nak El - tö - rött a szár - nya.

Járdányi Pál – Szõnyi Zoltán

László Gyula

Õszi levelek

Lehullott egy falevél,szelek hátán útra kél,hegyen-völgyön átröpül,ha elfárad, lecsücsül.

Elszunyókál, szendereg,aztán jönnek új szelek:libeg, pörög, messze száll,világ végén majd megáll.

TALÁLÓS KÉRDÉS

Ha három levélkupacotmeg négy levélkupacotösszehordunk, hánylevélkupac lesz?

Figyeld meg, hogyan kezdõdik a falevelek elszínezõdése! Vízfestékkelfess képet az õszi erdõrõl!


49

Öregapó madarai (részlet)MINDEN MADÁR HAZATALÁL

[Öregapó a madarak életérõl mesélt Gyuszkónak.][...] A vándormadarak õsszel útra kelnek. Ki korábban, ki késõbben.A darvak szabályos V alakzatban repülnek dél felé. Mások, mint a se-regélyek, nagy, tömött csoportokban. És sok van olyan, amelyik egy-magában vonul. A ragadozók majdnem mind. Meg a kakukk is. Még-hozzá éjszaka. Mégis odatalál mindegyik. [...] Nem tudni, miképpencsinálják. Ez a madarak nagy titka. Pedig mennyit fürkészték,kutatták a rejtélyt! A mi Herman Ottónk is. Jól jegyezzétek meg a ne-vét, nagy tudósa volt a madaraknak, sokat köszönhet neki a világ!

– És miért jönnek vissza a madarak Afrikából? – kérdezteGyuszkó. Ott mindig meleg van, táplálékuk van elég. Akkor miért?

– Mert itt születtek. Ez a hazájuk. Azért – mondta öregapó.

(Lázár Ervin)

Tekereg, mint õsszel a daru. – Nem leli a helyét, kóborol.Sok fecske az õsz jele. – Az õsz beálltát a fecskék gyülekezése is jelzi.Elvitte a gólya az uzsonnát. – Rövidebbek a nappalok, kevesebbeteszünk.

Herman Ottó alapítottameg a tudományosmadárkutatást.


106

A természet változásai decemberbenDecember a tél elsõ hónapja. A nappalok rövidek, nagyon korán sö-tétedik. A hõmérséklet gyakran fagypont alá süllyed, ezért befagy-nak a vizek. Sokszor borús, ködös az idõ. A tél csapadéka a hó.

Csak a jégvirágban gyönyörködhetünk, hacsak nem szedünknéhány ágat, hogy a szobában langyos vízben kihajtson. Az orgona,a som, az aranyvesszõ, a cseresznye, a mandula egy-egy levágott áganéhány hét alatt kivirágozhat.

A levágott ágakat néhány percre langyos vízben füröszd meg!Ha elõtte jó néhány napos fagyokat értek meg a szabadban, kihaj-tanak. Általában december 4-én, Borbála napján szokták hajtatniezeket a növényeket, és Borbála-ágnak is nevezik õket.


107


A december elsején fújó szél negyven napig szeles idõt jelez.Lucskos karácsony rossz nyarat, rossz termést jósol.Ha december végig hideg, nagyon korán köszönt be a tavasz.

Ha a tél kezdete enyhe,Végén fordul keményebbre;Ha sok hó jár s kemény fagy,Akkor lesz az aratás nagy.Ha lucskos karácsony elõttSajnáld szegény szántó vetõt.De ha fehér a karácsony:Bõven élhetsz majd kalácson.Ha szeles az ünnep tája:Jó idõ a gyümölcsfára;De ha szeles Szilveszter éjJövõre sok bort ne remélj.Ha jég csüng a zuzos ágon:Virág lesz ott húsvét tájon.A hurkában kicsin hólyagHírdetõje sok fagy s hónak.

(Kéziratos szöveg az 1880-as évekbõl. Dombóvári Helytörténeti Gyûjtemény)


108

Szabó Lõrinc

Esik a hó

Szárnya van, de nem madár,repülõgép, amin jár,szél röpíti, az a gépe,így ül a ház tetejére.Ház tetején sok a drót,megnézi a rádiót,belebúj a telefonba,lisztet rendel a malomban.Lisztjét szórja égre-földre,fehér lesz a világ tõle,lisztet prüszköl hegyre-völgyre,fehér már a város tõle:Fehér már az utca,fehér már a muszka,pepita a néger,nincs Fekete Péter,sehol,de seholnincs másfekete,csak a Bodrikutyánakaz orrahegye –és reggel az utca, a muszka, a néger,a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péterés ráadásul a rádiómind azt kiabálja, hogy esik a hó!


154

A természet változásai februárbanA természet februárban várakozik, készülõdik a tavaszra. A földalatt levõ magok készülnek a csírázásra. A fák ágain már rügyekduzzadnak.

A madarak még éhesek és fáznak, de egyre vidámabban csiripel-nek.

A talajból elõbújik a hóvirág és a kökörcsin.A február az év legrakoncátlanabb hónapja. A többi hónap 30 vagy

31 napból áll. A február megelégszik 28 nappal, csupán négyéven-ként egyszer, a szökõévben toldja meg eggyel.

Ha valaki február 29-én született, annak valójában csak négy-évenként van születésnapja.


155


Ha a február hideg, fagyos, bõséges lesz a búzatermés.Ha Zsuzsanna napján megszólal a pacsirta, akkor vége lesz a hónak.A Balázs-napi esõ jégverést hoz.

Gyertyaszentelõ melegeSok hó s jégnek elõjele,Gyertyaszentelõ hidegeKora tavasznak elõhírnöke.Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál,S ha nem talál, akkor bizony csinál.Ha derûs a Román napja,Ég áldását bõven adja.

Radnóti Miklós

Február

Újra lebeg, majd letelepszik a földre,végül elolvad a hó;csordul, utat váj.Megvillan a nap. Megvillan az ég.Megvillan a nap, hunyorint.S íme fehér hangjánrábéget a nyáj odakint,tollát rázza felé s cserren már a veréb.


200

A természet változásai áprilisbanA mezõkön a fû már sarjad. Zöldellnek a bodzabokrok, a fûz-, nyár-és nyírfák. Virágba borulnak a kökénybokrok, a mandula-, vadal-ma-, körte-, barack- és szilvafák. A hónap végén az orgonák iskibontják szirmaikat. A kertekben virít a tulipán, jácint, nárcisz,bazsarózsa, nefelejcs.

A madarak már hozzákezdtek a fészeképítéshez. Megjelennek azelsõ lepkék és katicabogarak.

A nappalok már hosszabbak, mint az éjszakák, tovább lehetünka szabadban.


201


Április hónap ha nedves, az aratás lesz bõ és kedves.Az áprilisi fagy kevés gyümölcsöt hagy.Hideg április, rossz esztendõ.Ha táncra perdül a lepke, ültethetünk virágot a kertbe.

Mennél változóbb e hónap;Annál több szénát, búzát ad.Nedves április után jõ,Júniusi száraz idõ.Mennél szebb és jobb e hónap;Május hava annál rosszabb.Ha április szeleskedik,Csûrünk, pincénk torkig telik.Ha szelet hoz RozimundTiszta szép nap lesz SzibillaHa Márk napján hideg vagyon Az lesz keresztjáró napon.Ha György elõtt dörög az ég;Széna, búza, bor lesz elég.Ha Márk elõtt szól a béka,Úgy még didereghetünk is néha.


202

Madarak iskolájaEgy kisfiú nagyon szeretett volna fecske lenni. Azt hiszitek, talánszúnyogpaprikásra éhezett? Ó, dehogy! Azért, mert azt hitte, hogyakkor nem kell neki tanulni.

Nohát, szerettem volna, ha tegnap látta volna ez a kisfiú, amit énláttam. Azt láttam, hogyan tanítja a nagy fecske a kicsit röpülni.Fecskeanya kiparancsolta a fiókáit a fészekbõl a tornác párkányára.Úgy gubbaszkodtak ott a buksik, mint az iskolás gyerekek a padban.Fecskeapa pedig kiült az eperfára, és onnan parancsolgatott:

– Gyerekek, csak csicseri! Bátran csak ficseri!Hárman szót is fogadtak, és átlibbentek fecskeapához. Hanem

a negyedik buksi csak lihegett, pihegett, a szárnyát is megemelte egykicsit, de aztán csak visszalépett a párkányra. Csicsergett keserve-sen, hogy a röpülés nem neki való tudomány.

– Nem szégyelled magad? – koppantotta meg fecskeanya a fejebúbját. És taszított rajta a szárnyával akkorát, hogy nyaklevesnek isbeillett. Erre aztán mégiscsak szárnyra kapott a buksi.

– Messze, messze, messze? – kiabált kétségbeesetten, ahogy a le-vegõben bukdácsolt.

– Erre, erre, erre! – biztatták az apja meg a testvérkéi az eper-fáról.

Tízszer tették meg az utat egy délelõtt a kisfecskék a tornácrólaz eperfáig meg vissza. Akkor aztán az öregek azt mondták, hogyelég ennyi tudomány egy napra. Másnap azonban már a háztetõreis kihozták a fiatalokat. Harmadnap pedig már a szomszédban kós-tolgatták a legyet, hogy ott jobb ízû-e, mint nálunk.

Azt is láttam már, mikor a gólya tanította a fiát békát enni. Azanyagólya röpült elõre a békával a csõrében, a fia utána. Kétszer-háromszor megkerülték a kéményt. Akkor az anyamadár följebbröppent, és kiejtette csõrébõl a békát. A gólyafiókának röptében kel-lett ezt elkapni. Ha nem sikerült neki, akkor az anyja megbúbozta.

Tyúkanyónak is sok baja van a csirkéivel, míg kitanítja velük aziskolát, mert a kiscsirkének is nehéz feje van kezdetben.

(Móra Ferenc)


TartalomBevezetés .................................................................................... 5Napló egy hétrõl ..................................................................... 6Elsõ horgászélményem ....................................................... 10Nyelvtörõ mondóka ............................................................... 10Játssz jót, játssz jól! – Gyertek haza, ludaim! ......... 11Nyári rajz (Nemes Nagy Ágnes) ............................................. 12A hazug bojtár ......................................................................... 14A rác, a róka meg a szarka (Benedek Elek) ................ 15Kukutyinból jöttem (Jékely Zoltán) ................................... 16Úszóöv (Fehér Klára) ................................................................. 17Újra az iskolában ................................................................... 18Iskolába hívogató (Darázs Endre) ...................................... 18Miért kell iskolába járnom? (Hartmut von Hentig) ...... 19Köszöntõ (Kálnay Adél) ............................................................ 19Füllentõs (Fehér Klára) ............................................................ 20Már iskolás vagyok (Janikovszky Éva) ............................. 21Az olvasókönyv (Móra Ferenc) ............................................. 22Az ékezet tréfája (László Gyula) ......................................... 24A kis bicebóca (Móra Ferenc nyomán) ............................... 26A kis bicebóca ebédje (Móra Ferenc nyomán) ............... 27Mindannyian mások vagyunk (Bródy János) .............. 28Mi a lényeg? (Darvasi László) ............................................... 29

A természet változásai szeptemberben ................... 30Népi idõjóslások ..................................................................... 31Szeptember (Varró Dániel) .................................................... 31Lessük meg az õszt! (Tarbay Ede nyomán) ................... 32Itt van az õsz, itt van újra... (Petõfi Sándor) ............. 33A tücsök meg a légy lakodalma ................................... 34Világgá ment a nyár (Kányádi Sándor) ........................... 36A tölgyfa és a mogyoróbokor (Lev Tolsztoj) ............... 37Az ökörnyál (Turcsányi Ervin) ................................................ 38Az alma meg a kerti manó .............................................. 40Az éneklõ alma (Gárdonyi Géza) ......................................... 42Mesemorzsa (Kányádi Sándor) ............................................. 43A mezei egér (Benedek Elek) ................................................ 44Játssz jót, játssz jól! – Mókusok, ki a házból! ......... 45


A természet változásai októberben ............................ 46Népi idõjóslások ..................................................................... 47Aranylevél (Visky András) ....................................................... 47Október (Radnóti Miklós) ......................................................... 47Õszi levelek (László Gyula) .................................................... 48Öregapó madarai (Lázár Ervin) ........................................... 49A cinege cipõje (Móra Ferenc) ............................................. 50Isten veled, gólyamadár! (Gárdonyi Géza) .................... 52A fiatal daru (Fáy András) ..................................................... 53Károgós (Simkó Tibor) .............................................................. 54Kerek esztendõ (Kormos István) ......................................... 54A gombakirály .......................................................................... 56A szõlõszüret (Ágh István nyomán) ..................................... 58A róka és a szõlõ (La Fontaine) ......................................... 59A mazsola ................................................................................... 60Szüret után (Csanádi Imre) ................................................... 60A szelídgesztenye ................................................................... 61Készíts gesztenypürét! ....................................................... 61Gesztenyefalevél (Nemes Nagy Ágnes) ............................. 62A szilvalekvár fõzése ........................................................... 62Dióbél bácsi (Csoóri Sándor) ................................................. 63Galagonya (Weöres Sándor) ................................................... 64A galagonya (Megay László) .................................................. 64Könnyû számítás (Gárdonyi Géza) ..................................... 65A nagyapó ujja (Gárdonyi Géza) .......................................... 65A makk-vitéz (Móra Ferenc) .................................................. 66Anyám tyúkja (Petõfi Sándor) .............................................. 68Ünnepeink, szokásaink októberben ............................ 69Nagyapó (Móra Ferenc) ............................................................ 69A mindentudó kalap (Gárdonyi Géza) .............................. 70Nemzeti ünnepünk ................................................................ 71Szózat (Vörösmarty Mihály) ..................................................... 71Csapatkapitány-választás (Döbrentei Kornél nyomán) .. 72A mi autóbuszunk (Zágoni Olga) ....................................... 73Közlekedj biztonságosan! ................................................. 74A mozgójárda (Gianni Rodari) .............................................. 76Játssz jót, játssz jól! – Szõlõcsõsz .............................. 77

A természet változásai novemberben ....................... 78Népi idõjóslások ..................................................................... 79November (Csokonai Vitéz Mihály) ....................................... 79


Etessétek a madarakat! (Herman Ottó) ........................ 80A kékcinke (Herman Ottó nyomán) ...................................... 81Velünk élõ állatok .................................................................. 82A kutyám (Bálint Ágnes) ......................................................... 82A Mitvisz meg a fiai (Móra Ferenc) ................................. 84A kutya és az árnyéka (Lev Tolsztoj) .............................. 86Mióta haragszik a kutya a nyúlra? ............................. 86Kutya-macska barátság ..................................................... 87Micó (Gárdonyi Géza) ................................................................. 88Egerek (Lev Tolsztoj) ................................................................. 89A naplopó medve ................................................................... 90Téli álom (Kormos István) ....................................................... 91Medve-nóta (Bródy János) ..................................................... 91A gyáva barát (Ezopusz) ........................................................ 92Tapsifül (Börcsök Mária) .......................................................... 92A róka (Lev Tolsztoj) .................................................................. 93Ünnepeink szokásaink novemberben ......................... 94Lefekvés elõtt (Eleanor Farjeon) .......................................... 94Altató (József Attila) .................................................................. 95A disznóölés (Kósa–Szemerkényi nyomán) ......................... 96A csizmadia disznója ........................................................... 97A kis gömböc ............................................................................ 98Csoszogi, az öreg suszter (József Attila) ....................... 100Mit tehetnék? (Bródy János) ................................................ 102Hallgatni arany (Szõke József) ............................................ 103Unatkozás (N. Tóth Anikó) ..................................................... 104Kevéssel beérem (Nagy Bandó András) ............................ 104Játssz jót, játssz jól! – Harangozás ........................... 105

A természet változásai decemberben ....................... 106Népi idõjóslások ..................................................................... 107Esik a hó (Szabó Lõrinc) ......................................................... 108Kíváncsi hópelyhek (Móra Ferenc) .................................... 109Csikorgós éj (Orgoványi Anikó) ............................................. 110Doromboló (Csanádi Imre) ..................................................... 111Rókáné meg a vadgalamb (Benedek Elek) .................. 112A téli esték (Petõfi Sándor) ................................................... 113Hétszáz zöld csalogány (Simai Mihály) .......................... 114A tulipán (Gárdonyi Géza) ....................................................... 115Ünnepeink, szokásaink decemberben ....................... 116Télapó éneke (Szepesi Attila) ............................................... 117


Télköszöntõ (Orgoványi Anikó) .............................................. 118December, december (Fésûs Éva) .................................... 120Farkas üvölt (Csanádi Imre) .................................................. 120Karácsonyfák útja (Móra Ferenc) ...................................... 121Szegény Dzsoni és Árnika (Lázár Ervin) ........................ 122Hogyan tanultam meg olvasni? (Móra Ferenc) .......... 124Egyezség (N. Tóth Anikó) ......................................................... 126Én meg nem én (Fecske Csaba) .......................................... 126Játssz jót, játssz jól! – Szembekötõs ........................ 127

A természet változásai januárban .............................. 128Népi idõjóslások ..................................................................... 129Kerek esztendõ (Kormos István) ......................................... 129A kérkedõ nyúl ........................................................................ 130A bárány meg a juh beszéde ......................................... 131Ki az erõsebb? ......................................................................... 132Ünnepeink, szokásaink januárban .............................. 134Újévi köszöntõ (Fecske Csaba) ............................................ 134Emlékszel, fiam? (Tarbay Ede nyomán) ............................ 135Az évszakok dala (Kiss Benedek) ....................................... 136A tizenkét hónap .................................................................... 137Az okos királyfi (Szulhan Szaba Orbeliani) ....................... 139A hónapok (Sipos Júlia) .......................................................... 140Üzenet (Birtalan Ferenc) .......................................................... 141Himnusz (Kölcsey Ferenc) ....................................................... 142A magyar kultúra napja ..................................................... 143A farkas, a medve és a huszár ..................................... 143Az okos lány .............................................................................. 144A három selyp leány ............................................................ 145Ravasz alku (Kolozsvári Grandpierre Emil nyomán) ........... 146Tilinkó és a bíró (Kolozsvári Grandpierre Emil) ............... 147Tréfás mese (Benedek Elek) .................................................. 149A középsõ pénz (Gárdonyi Géza) ........................................ 150A furulyavevés ......................................................................... 150A kiskutya neve ...................................................................... 152Játssz jót, játssz jól! – Szoborjáték ........................... 153

A természet változásai februárban ............................ 154Népi idõjóslások ..................................................................... 155Február (Radnóti Miklós) ......................................................... 155Csikorgó, a fagykirály (Kányádi Sándor) ......................... 156


A hóember (Sebõk Zsigmond) ............................................... 158Gyertyaszentelõkor (Jókai Mór) ......................................... 159Ünnepeink, szokásaink februárban ............................ 160Farsang (Kerék Imre) ................................................................ 161A mi farsangunk ..................................................................... 162Az egyszeri-kétszeri fánk (Jankovich Ferenc) ............... 163A kakaska meg a babszem .............................................. 164A gyõztes kakas (Lev Tolsztoj) ............................................ 166Táplálkozz helyesen! ............................................................ 167Jó étvágyat! (Csukás István) ................................................. 168Nyami (N. Tóth Anikó) .............................................................. 170Játssz jót, játssz jól! – Csepü, lapu ........................... 171

A természet változásai márciusban ........................... 172Népi idõjóslások ..................................................................... 173Március (Gárdonyi Géza) .......................................................... 174Tavasz éke (Donkó László) ..................................................... 174A róka és a gólya ................................................................... 175Gólyák (Gárdonyi Géza) ............................................................ 176Márciusi versike (Kányádi Sándor) ..................................... 178A madárfészek (Mikszáth Kálmán) ..................................... 180A vadgalamb és a szarka (Arany László) ...................... 182A három kismalac és a farkas ....................................... 183Mindenféle házakról (Móra Ferenc) ................................. 186Házak, lakások ......................................................................... 187A veréb (Gárdonyi Géza nyomán) ........................................... 188Tavaszi dúdoló (Simai Mihály) ............................................. 188A szomjas holló (Szõke József) ........................................... 189Meddig ér a rigófütty? (Kányádi Sándor) ....................... 190A fekete rigó (Herman Ottó nyomán) ................................. 192Költögetõ (Kányádi Sándor) .................................................... 192Ünnepeink, szokásaink márciusban ........................... 193Petõfi Sándor naplójából (Petõfi Sándor) ..................... 194Nemzeti dal (Petõfi Sándor) .................................................. 194Huszárgyerek, huszárgyerek ........................................... 196Négy nap dörgött az ágyu (Petõfi Sándor) .................. 198Játssz jót, játssz jól! – Tûz, víz ..................................... 199

A természet változásai áprilisban ............................... 200Népi idõjóslások ..................................................................... 201Madarak iskolája (Móra Ferenc) ......................................... 202


A molnárfecske (Herman Ottó nyomán) ............................ 203A sánta tyúk (Gárdonyi Géza) ............................................... 204A Szél és a Nap ...................................................................... 205A testünk .................................................................................... 206Buborék (Fehér Klára) .............................................................. 207Tükörkép-vers (Simai Mihály) .............................................. 207A bal kéz (Móra Ferenc) .......................................................... 208Ünnepeink, szokásaink áprilisban ............................... 209A költészet napja ................................................................... 210Kép a tükörben (József Attila) ............................................ 210Töredék (József Attila) .............................................................. 211Kedves Jocó! (József Attila) .................................................. 211Húsvét (Kósa–Szemerkényi nyomán) ..................................... 212Locsolóversek ........................................................................... 213A sün és a nyúl versenyt fut .......................................... 214Játssz jót, játssz jól! – Bújócska .................................. 215

A természet változásai májusban ............................... 216Népi idõjóslások ..................................................................... 217Májusi idõjóslat ....................................................................... 218Zümmög a cserebogár (Krecsmáry László) .................... 218A cserebogár és a méhek (Fáy András) ........................ 219Tavaszi kirándulás (Bálint Ágnes) ..................................... 219Az új családtag (Jókai Mór) ................................................. 220Májusi fülemüle (Herman Ottó) .......................................... 220Fagyosszentekre ..................................................................... 222A madártejfû (Gárdonyi Géza) .............................................. 223A virágok panasza (Móra Ferenc) ...................................... 224Néma tulipán (Kányádi Sándor) .......................................... 226Bodzavendéglõ (Schmidt Egon) ........................................... 228Vár és forrás (Benedek Elek nyomán) ................................ 228Bölcs Palkó (Móra Ferenc) ..................................................... 230Megjárta Jancsi (Gárdonyi Géza) ........................................ 232Ünnepeink, szokásaink májusban ............................... 233Az én anyukám (Nagy Bandó András) ............................... 234A gyermek dala (Pinczési Judit) .......................................... 235Buba éneke (Weöres Sándor) ................................................ 236Mi mondtuk anyuról (Macskássy–Fekete) ....................... 237Nagyik (N. Tóth Anikó) ............................................................. 238Hívd a nagymamát (Bródy János) .................................... 238Ma jó voltam (Orgoványi Anikó) .......................................... 239


Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B. Telefon: (62) 470-101 • E-mail: [email protected]: www.mozaik.info.hu • Felelôs kiadó: Török ZoltánMûszaki szerkesztõ: Kovács AttilaKészült a Dürer Nyomda Kft.-ben • Felelôs vezetô: Aggod IstvánTerjedelem: 26,6 (A/5) ív • 2019. júliusTömeg: 650 g • Raktári szám: MS-1621U

Szegény Dzsoni és Árnika (Lázár Ervin) ....................... 240Peti naplójából – Játékaim (Csorba Piroska) .............. 241Lenka (Szegedi Katalin) ............................................................. 242Hogyan játsszunk? (Csukás István) ................................... 244Bojti (Berg Judit) ......................................................................... 246Firtos Lova (Benedek Elek nyomán) .................................... 248Játssz jót, játssz jól! – Méhecskék ............................. 249

A természet változásai júniusban ............................... 250Népi idõjóslások ..................................................................... 251Június (Radnóti Miklós) ............................................................ 251Arany Lacinak (Petõfi Sándor) ............................................. 252A lusta fiú meg a cinege ................................................... 254A disznók és a ludak beszéde ....................................... 255A világ vándora (Móra Ferenc) ............................................ 257A virággá változott királylányok ................................... 258A kecskebékák királya (Benedek Elek) ........................... 259Varangyos (Bálint Ágnes) ........................................................ 260Békák (Nagy Bandó András) .................................................... 261Öregapó madarai (Lázár Ervin) .......................................... 262A ludak a búzában ................................................................ 263A gereblye (Gárdonyi Géza) .................................................... 264A tanult fiú (Lev Tolsztoj) ...................................................... 264Minden változik, ami eleven (Tarbay Ede nyomán) ..... 265Ünnepeink, szokásaink júniusban ............................... 266Csendíts rá (Mándy Stefánia) ................................................ 266Boszorkabál ............................................................................... 267Võlegény a dobozban (Bálint Ágnes) ............................... 268Játssz jót, játssz jól! – Hidasmester ......................... 270A találós kérdések megfejtései ..................................... 272

Ms-1621U_int-olvasokonyv2_2019.qxd 2019. 07. 02. 16:20 Page 280

mozaik kiadó - sokszÍnÛ matematika 1-12. osztályosoknak 2. … · 2020. 3. 24. · hatodik,...

Documents