mozaikok a pécsi tanár szakos hallgatók...

1
Mozaikok a pécsi tanár szakos hallgatók diákéletéből (1948–1992) A tanárképzőkön már a kezdetektől élénk diákélet folyt. Számos meghívó, újságcikk ta- núskodik az intézményben megrendezett találkozókról, kulturális eseményekről, sport- rendezvényekről, koncertekről, kiállításokról és klubéletről. Ezeknek az eseményeknek a jelentős részére rányomta bélyegét a szocialista pártideológia, valamint a Szovjetunió- val kötött „barátság” is. Évente ismétlődtek a május 1-jei felvonulások, a Felszabadulás jubileumi rendezvényei, a Főiskolai Napok (1955-től), a Népek Barátsága Hét (1959-től), a Magyar Nyelv Hete (1971-től), a Pedagógusjelöltek Országos Találkozója (1972). A PTF-n rendeztek Művészet és Ifjúság Egyetemi és Főiskolai Kulturális Napokat, Ének – Zenei Fesztivált (1980), tudományos konferenciákat (az OTDK-n különböző pedagógiai és pszichológiai témákban 1960-tól indultak a hallgatók), nemzetközi folklór fesztiválo- kat. A rendezvényeken bemutatkoztak a főiskola öntevékeny és művészeti csoportjai: az Irodalmi Színpad (1948), a főiskola kamarazenekara (1958), a Tillai Aurél vezette ve- gyeskar és a Női Kar (1962), a Baranya néptáncegyüttes (1967), a Spirituálé együttes (1969), a Szélkiáltó (1974) és Vizin Antus zenekara (1983). A PTF hallgatói számos vetélkedőn sikerrel szerepeltek. Így az 1970-es években a NOSZF jubileumi ünnepsége tiszteletére megrendezett „Ki ér előbb Moszkvába?”, vagy az 1980- as években a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” (1980-as évek) és a „Köszöntjük forradal- mainkat” című rendezvényeken. Népszerűek voltak a főiskolások részvételével rendezett irodalmi estek is: „Nagy Október a költészetben és a zenében”, az 1966-ban rendezett Zrí- nyi-est a Pécsi Nemzeti Színházban, Lorca-est és az Illyés Gyula-est. A főiskolán filmklu- bot is szerveztek. 1977-től a PTF dísztermében a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat filmszínházat hozott létre, amely később Huszárik Zoltán Filmklubbá alakult. 1982-től Fodor László, 1985-től Szilágyi László irányításával hetente 3–4 alkalommal nézhettek a hallgatók művészfilmeket. A zsúfolásig telt teremben a vetítéseket a filmekről szóló rövid filmesztétikai elemzés vezette be. A Pécsi Tanárképző Főiskolának több intézményi diák- lapja is volt, mint például az Ifjú Pedagógus, a Tanárképző (1969–1971) és a Csőr (1980). 1972 szeptemberében jelent meg az Universitas című lap, amely 1989-ig adott hírt a pécsi egyetemeken és főiskolákon folyó életről. A korszak kiemelkedő politikai eseménye volt az 1956-os forradalom és szabadságharc, melyben a PPF hallgatói is részt vettek. Joghallgatókkal együtt alapították meg az egyik nemzetőr-zászlóaljat. A forradalom leverése után súlyos retorziók érték a résztvevőket. A PPF-ről több oktatót elbocsátottak, illetve 18 hallgatót kizártak a felsőoktatási intéz- ményekből. A forradalom és szabadságharc leverését követően, 1957-ben, nyolc hallgató, aki tagja volt a Magyar Kommunista Pártnak, megalapította a PPF-n a Magyar Kommunista Ifjú- sági Szövetség helyi szervezetét. 1965-ben már a hallgatók 90%-a „önkéntes” KISZ-tag volt. A KISZ célja a hallgatók politikai nevelése, valamint termelési és társadalmi mun- kaakciók szervezése volt. Építőtáborokat és betakarítási munkákat szerveztek. 1974-ben például a PTF első három évfolyamának hallgatói szilvát szedtek, s a munkából szár- mazó bevételt egy vietnámi kollégium építésére fordították. (Universitas III. évf. 18. szám.) A KISZ pinceklubot is működtetett a hallgatók számára. 1980-as évek közepére megfigyelhető volt a hallgatók eltávolodása a szervezettől. A hallgatók érdekeit az Ifjúsági Parlament képviselte. „A parlament attól parlament, hogy döntési jog van a kezében, tagjait pedig választották. A TF-n tavaly tartott diák- parlamentnek semmiféle ilyen joga nem volt (…)” – adta hírül az Universitas 1974 má- jusában. A főiskolán 1974-ben Hagyományőrző Bizottság alakult, melynek feladata volt össze- gyűjteni a PTF történetére és jelenére vonatkozó személyi és tárgyi emlékeket, melyek- ből kiállításokat is rendeztek. Pedagógushallgatók bevonásával jegyezték le az egyes tanszékekre jellemző hallgatói szokásokat. A beszámolókban megemlékeztek a Nyílt napokról, ahol a felvételiről nyújtottak tájékoztatást az érdeklődőknek, az elsőévesek ismerkedési estjeiről, a különböző szakestekről, a végzettek tanárrá avatásáról, a balla- gásról és az azt megelőző szerenádokról. Így derült fény arra, hogy a pedagógus hall- gatóknak volt indulója is. A főiskola számos külföldi kapcsolattal bírt: az Angol Tan- szék az Exeteri Tanárképző Karral, az Orosz Tanszék a Drogobicsi Tanárképző Főisko- lával, a Német Tanszék a Lipcsei Klara Zetkin Főiskolával, a Pszichológia Tanszék a drogobicsi, az újvidéki egyetemmel és az eszéki tanítóképzővel működött együtt. A nyelvszakos hallgatók hosszabb-rövidebb ideig tartó külföldi részképzésben vehettek részt. A Pécsi Pedagógiai Főiskolán nappalis tanárképzés folyt. Az 1962-ben nevében Pécsi Tanárképző Főiskolára változott intézménybe az 1960-as években több le- velezős hallgató iratkozott be, mint nappalis. Ez a tendencia az 1980-as évekre megváltozott: a JPTE Tanárképző Karán mind a főiskolai, mind az egyetemi képzésben a nappali szakos hallgatók létszámfölénybe kerültek. A Pécsi Tanár- képző Főiskolán a legmagasabb nappalis főiskolai hallgatói létszám az 1973/74 -es tanévben 1767 fő volt, míg az egyetemi szintű nappali képzésben a JPTE Ta- nárképző Karán 912-en tanultak az 1991/92-es tanévben. (1. ábra) A PPF-n a kezdetektől jelentős sportélet folyt. Az első tanévében 1948/49-ben meg- alakult a Pécsi Pedagógiai Főiskola Sport Klub (PPF SK) asztalitenisz-, atlétika-, röp- labda-, torna-, sakk-, sí-, tájfutó-, és úszószakosztályokkal. A pedagógushallgatók ki tudták használni a Pius Gimnázium épületében rendelkezésre álló kosárlabda-, te- nisz-, labdarúgó-, kézilabda-, és atlétikai pályákat és az uszodát is. A PPF SK-t felvál- totta a Pedagógiai Haladás SE. 1976-ban az Universitas – PEAC egyesületben folytat- ta mintegy 500 hallgató a felkészülést a különböző sportrendezvényekre. A Pécsi Fő- iskolai Napok keretében rendszeresen rendeztek Spartakiádot. A PTF-n 1972-ben megszervezték az Országos Pedagógusjelölt Hallgatók Spartakiádját, melyen az or- szág különböző főiskoláinak hallgatói vettek részt. A poszter anyagát összeállította: Dr. Ács Marianna PTE BTK NTI Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék 1. ábra További információk és források:

Upload: others

Post on 18-Oct-2019

1 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: Mozaikok a pécsi tanár szakos hallgatók diákéletébőlnevtudtortenet.btk.pte.hu/sites/nevtudtortenet.btk.pte.hu/files/files/... · filmesztétikai elemzés vezette be. A Pécsi

Mozaikok a pécsi tanár szakos hallgatók diákéletéből (1948–1992)

A tanárképzőkön már a kezdetektől élénk diákélet folyt. Számos meghívó, újságcikk ta-núskodik az intézményben megrendezett találkozókról, kulturális eseményekről, sport-rendezvényekről, koncertekről, kiállításokról és klubéletről. Ezeknek az eseményeknek a jelentős részére rányomta bélyegét a szocialista pártideológia, valamint a Szovjetunió-val kötött „barátság” is. Évente ismétlődtek a május 1-jei felvonulások, a Felszabadulás jubileumi rendezvényei, a Főiskolai Napok (1955-től), a Népek Barátsága Hét (1959-től), a Magyar Nyelv Hete (1971-től), a Pedagógusjelöltek Országos Találkozója (1972). A PTF-n rendeztek Művészet és Ifjúság Egyetemi és Főiskolai Kulturális Napokat, Ének – Zenei Fesztivált (1980), tudományos konferenciákat (az OTDK-n különböző pedagógiai és pszichológiai témákban 1960-tól indultak a hallgatók), nemzetközi folklór fesztiválo-kat. A rendezvényeken bemutatkoztak a főiskola öntevékeny és művészeti csoportjai: az Irodalmi Színpad (1948), a főiskola kamarazenekara (1958), a Tillai Aurél vezette ve-gyeskar és a Női Kar (1962), a Baranya néptáncegyüttes (1967), a Spirituálé együttes (1969), a Szélkiáltó (1974) és Vizin Antus zenekara (1983).

A PTF hallgatói számos vetélkedőn sikerrel szerepeltek. Így az 1970-es években a NOSZF jubileumi ünnepsége tiszteletére megrendezett „Ki ér előbb Moszkvába?”, vagy az 1980-as években a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” (1980-as évek) és a „Köszöntjük forradal-mainkat” című rendezvényeken. Népszerűek voltak a főiskolások részvételével rendezett irodalmi estek is: „Nagy Október a költészetben és a zenében”, az 1966-ban rendezett Zrí-nyi-est a Pécsi Nemzeti Színházban, Lorca-est és az Illyés Gyula-est. A főiskolán filmklu-bot is szerveztek. 1977-től a PTF dísztermében a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat filmszínházat hozott létre, amely később Huszárik Zoltán Filmklubbá alakult. 1982-től Fodor László, 1985-től Szilágyi László irányításával hetente 3–4 alkalommal nézhettek a hallgatók művészfilmeket. A zsúfolásig telt teremben a vetítéseket a filmekről szóló rövid filmesztétikai elemzés vezette be. A Pécsi Tanárképző Főiskolának több intézményi diák-lapja is volt, mint például az Ifjú Pedagógus, a Tanárképző (1969–1971) és a Csőr (1980). 1972 szeptemberében jelent meg az Universitas című lap, amely 1989-ig adott hírt a pécsi egyetemeken és főiskolákon folyó életről.

A korszak kiemelkedő politikai eseménye volt az 1956-os forradalom és szabadságharc, melyben a PPF hallgatói is részt vettek. Joghallgatókkal együtt alapították meg az egyik nemzetőr-zászlóaljat. A forradalom leverése után súlyos retorziók érték a résztvevőket. A PPF-ről több oktatót elbocsátottak, illetve 18 hallgatót kizártak a felsőoktatási intéz-ményekből. A forradalom és szabadságharc leverését követően, 1957-ben, nyolc hallgató, aki tagja volt a Magyar Kommunista Pártnak, megalapította a PPF-n a Magyar Kommunista Ifjú-sági Szövetség helyi szervezetét. 1965-ben már a hallgatók 90%-a „önkéntes” KISZ-tag volt. A KISZ célja a hallgatók politikai nevelése, valamint termelési és társadalmi mun-kaakciók szervezése volt. Építőtáborokat és betakarítási munkákat szerveztek. 1974-ben például a PTF első három évfolyamának hallgatói szilvát szedtek, s a munkából szár-mazó bevételt egy vietnámi kollégium építésére fordították. (Universitas III. évf. 18. szám.) A KISZ pinceklubot is működtetett a hallgatók számára. 1980-as évek közepére megfigyelhető volt a hallgatók eltávolodása a szervezettől. A hallgatók érdekeit az Ifjúsági Parlament képviselte. „A parlament attól parlament, hogy döntési jog van a kezében, tagjait pedig választották. A TF-n tavaly tartott diák-parlamentnek semmiféle ilyen joga nem volt (…)” – adta hírül az Universitas 1974 má-jusában.

A főiskolán 1974-ben Hagyományőrző Bizottság alakult, melynek feladata volt össze-gyűjteni a PTF történetére és jelenére vonatkozó személyi és tárgyi emlékeket, melyek-ből kiállításokat is rendeztek. Pedagógushallgatók bevonásával jegyezték le az egyes tanszékekre jellemző hallgatói szokásokat. A beszámolókban megemlékeztek a Nyílt napokról, ahol a felvételiről nyújtottak tájékoztatást az érdeklődőknek, az elsőévesek ismerkedési estjeiről, a különböző szakestekről, a végzettek tanárrá avatásáról, a balla-gásról és az azt megelőző szerenádokról. Így derült fény arra, hogy a pedagógus hall-gatóknak volt indulója is. A főiskola számos külföldi kapcsolattal bírt: az Angol Tan-szék az Exeteri Tanárképző Karral, az Orosz Tanszék a Drogobicsi Tanárképző Főisko-lával, a Német Tanszék a Lipcsei Klara Zetkin Főiskolával, a Pszichológia Tanszék a drogobicsi, az újvidéki egyetemmel és az eszéki tanítóképzővel működött együtt. A nyelvszakos hallgatók hosszabb-rövidebb ideig tartó külföldi részképzésben vehettek részt.

A Pécsi Pedagógiai Főiskolán nappalis tanárképzés folyt. Az 1962-ben nevében Pécsi Tanárképző Főiskolára változott intézménybe az 1960-as években több le-velezős hallgató iratkozott be, mint nappalis. Ez a tendencia az 1980-as évekre megváltozott: a JPTE Tanárképző Karán mind a főiskolai, mind az egyetemi képzésben a nappali szakos hallgatók létszámfölénybe kerültek. A Pécsi Tanár-képző Főiskolán a legmagasabb nappalis főiskolai hallgatói létszám az 1973/74-es tanévben 1767 fő volt, míg az egyetemi szintű nappali képzésben a JPTE Ta-nárképző Karán 912-en tanultak az 1991/92-es tanévben. (1. ábra)

A PPF-n a kezdetektől jelentős sportélet folyt. Az első tanévében 1948/49-ben meg-alakult a Pécsi Pedagógiai Főiskola Sport Klub (PPF SK) asztalitenisz-, atlétika-, röp-labda-, torna-, sakk-, sí-, tájfutó-, és úszószakosztályokkal. A pedagógushallgatók ki tudták használni a Pius Gimnázium épületében rendelkezésre álló kosárlabda-, te-nisz-, labdarúgó-, kézilabda-, és atlétikai pályákat és az uszodát is. A PPF SK-t felvál-totta a Pedagógiai Haladás SE. 1976-ban az Universitas – PEAC egyesületben folytat-ta mintegy 500 hallgató a felkészülést a különböző sportrendezvényekre. A Pécsi Fő-iskolai Napok keretében rendszeresen rendeztek Spartakiádot. A PTF-n 1972-ben megszervezték az Országos Pedagógusjelölt Hallgatók Spartakiádját, melyen az or-szág különböző főiskoláinak hallgatói vettek részt.

A poszter anyagát összeállította: Dr. Ács Marianna PTE BTK NTI Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék

1. ábra

További információk és források: