Felelős kiadó: Kovács PéterSzerkesztők: Románszki Zsuzsa, Könczei Árpád, Tamás ÁgnesFotók: Angyalosi Beáta, Banga Előd-Ernő, Bethlendi Tamás, Biró István, Csedő Attila, Henning János, Kiss Gábor, Mihály László, Tamás Ágnes, Tóth Orsolya, Vakarcs LorándMűszaki szerkesztés: Fazakas Botond

Készült a kolozsvári Idea nyomdában.

Kiadja az RMDSZ Főtitkársága400489 Kolozsvár, Majális (Republicii) utca 60. sz.tel., fax: +40 269 590 758e-mail: office@rmdsz.ro

www.rmdsz.ro

Mozgásban – ez a szó jellemzi leginkább az RMDSZ Főtitkárságának elmúlt négy évét. Beszámoló kiadványunkban arra törekszünk, hogy tartalmában és hangulatában bemutassuk munkánk sarokpontjait, illetve azokat a munkatársakat, akiket a Szövetségen belül a kolozsváriak nak neveznek. Eredményeink legnagyobb részét partnerségben értük el: folyamatosan együttműködtünk a Szövetségen belüli testületekkel, szervezeti egységekkel, illetve a romániai magyar társadalom meghatározó intézményeivel. Ezúton is köszönetünket fejezzük ki a közös munkáért, bízunk benne, hogy ezt a következőkben is tovább tudjuk vinni.

Négy évvel ezelőtt azt a feladatot kaptuk a minket nevesítő szövetségi elnöktől, illetve a minket tisztségbe megválasztó Szövetségi Képviselők Tanácsától, hogy a szervezetépítést és a társadalomszervezést helyezzük előtérbe. A 2011-es döntés értelmében a Főtitkárságnak kevésbé kellett politikai döntéshozó testületként működnie, hanem az RMDSZ motorjaként viselkedve, a területi szervezetekkel, önkormányzatokkal, más országos, megyei és helyi testületekkel közösen dolgozva, előbbre kellett vigyük a Szövetség, és ezáltal az általunk képviselt közösség ügyét. Mandátumunk alatt mindvégig ezt tartottuk szem előtt, bízunk benne, hogy az esetek nagyobb részében sikerrel jártunk.

Négy év folyamatos kampány van a hátunk mögött. Négy választási kampányt koordináltunk és bonyolítottunk le, emellett pedig olyan közösségi ügyekre hívtuk fel a figyelmet, mint az anyanyelven való tanulás fontossága vagy a népszámlás során az identitásunk vállalásának tétje. Építkező Szövetség címszó alatt országos programokat kezdeményeztünk, amelyek összességükben, közvetlenül vagy közvetetten, százezrekhez értek el. Itt kiemelhető a számtalan képzés, az érettségiző diákokat segítő Faith in YOUth program, a Médiabefutó tehetségkutató, a könyvadományozási folyamat vagy az Örökségünk Őrei kezdeményezés. A szakpolitikai munkánk kulcsszavaiként a szakmaiságot és közösségépítést fogalmazhatjuk meg. Ennek égisze alatt, egyebek mellett, helyi és regionális oktatáspolitikai terveket alakítottunk ki, családtámogató cselekvési tervet dolgoztunk ki, hangsúlyosan foglalkoztunk a szórvány kérdéskörével, munkacsoportot működtettünk a romaintegráció témájában, előtérbe helyeztük a Magyar Házak hálózatba szervezésének problematikáját. Egységes arculatot és

szervezési standardokat hoztunk létre az országos rendezvényeink esetében, amelyek közül meg kell említeni a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet, az Erdélyi Humorfesztivált, kampánynyitó és -záró eseményeket, a Magyar Szórvány Napját, az EU Tábort. A Szervezetépítés a mindennapokban fejezetben foglaltuk össze az állandó jellegű tevékenységeinket, mint például a kisebbségi jogvédő szolgálatot, az RMDSZ külső és belső kommunikációjának működtetését, az önkormányzati szakmai könyvtár létrehozását és frissítését, a pályázati figyelést és tanácsadást, illetve a kolozsvári Önkéntes Klub programjait.

A tehetséggondozás és értékteremtés jegyében felkaroltuk és díjaztuk fiatal tehetségeinket, 6700 civilszervezeti, ifjúsági és egyházi program megvalósítását segítettük, bekapcsolódtunk a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa projekt magyar vonatkozású eseményeibe.

A közös munka és partnerség jellemezte a négy évet. Széles körű és állandó konzultációt folytattunk szakmai és civilszervezetekkel, munkánkat pedagógusok, társadalomtudósok és egyházi képviselők segítették.

Az RMDSZ 12. Kongresszusa strukturális változásokat is hozott a Szövetségen belül. Megszűnt a Főtitkárság, hajrá Ügyvezető Elnökség! A mozgás megy tovább...

Kovács Péter,az RMDSZ főtitkára

Figyelünk egymásra szlogennel fémjelzett

Erdélyi Konzultációnk során több mint 100 ezer magyar csalá-dot kerestünk fel és kérdeztük meg őket problémáikról, igényeikről, a Szövetséggel szembeni elvárásaikról 2011 májusában. Célunk az volt, hogy meghallgassuk, jelen legyünk azok között, akiket 1989 óta kép-viselünk. Önkormányzati és parlamenti választási programunkat ténylegesen az erdélyi magyar emberek írták, hiszen eze-ket a felmérés során begyűjtött és feldol-gozott adatok alapján állítottuk össze, ezért elmondhatjuk, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség programját 200 ezer magyar ember írta.

4 ÉV FOLYAMATOS KAMPÁNY

2012-ben útjára indítottuk a

„„Minden magyar gyermek számít” országos beiskolázási kampányt, amelyet az azt követő két évben is megismételtünk. Szövetségünk a tudatosító kampányok során arra biztatta a magyar vagy etni-kai szempontból vegyes családo-kat, hogy magyar osztályba írassák gyermekeiket: megmagyaráztuk a szülőknek és tizenéves fi ataloknak, milyen előnyökkel jár az, ha tanul-mányaikat az óvodától az egyetemig anyanyelvükön végzik. Kezdemé-nyezéseinket sikernek könyveljük el, hiszen nem csak a célcsoportot mozgattuk meg, minden megyében a tanfelügyelőségek, pedagógusok, civil- és ifj úsági szervezetek, vala-mint az egyházak is felkarolták az ügyet, a média segítségével széles körű összefogássá vált kampányunk.

2

2011-es népszám-lálási kampányunk során széles körű összefogást kezdemé-nyeztünk a történelmi egyházak vezető-ivel, valamint a magyar nyelvű írott és elektronikus média képviselőivel, amely során ismert és elismert közéleti szemé-lyiségek fogalmazták meg, miért fontos, hogy mindenki magyarnak vallja magát a népszámláláson. Első ízben készítet-tünk hivatalos magyar nyelvű űrlapokat, amelyek a kérdések helyes értelmezésé-ben nyújtottak segítséget, különös hang-súlyt fektettünk arra, hogy az összeírást végző számlálóbiztosok között minél na-gyobb arányban legyenek olyanok, akik ismerik a magyar nyelvet. Zöld vonalat működtettünk annak érdekében, hogy a válaszadók naprakész információkat kaphassanak.

3

A 2012-es önkormányzati kampányminden idők egyik legnehezebb meg-mérettetése volt, amely során emberkö-zeli, őszinte, eredményeinket felmutató  tevékenységet folytattunk, a magyar közösségnek szánva a főszerepet, nem foglalkoztunk az ellenpártok minket le-járató üzeneteivel. Kommunikációnkat az országos, megyei és helyi eredményekre építettük, kiemelve az újításokat és a magyar vonatkozású megvalósításokat. Reális és megvalósítható célokat fogal-maztunk meg, tudatosítottuk, hogy mi építjük Erdélyt, programunkat az erdélyi magyar emberek véleményére építjük, megbízható és hiteles jelöltekkel álltunk választóink elé, és mindenek felett azt, hogy minden magyar számít.

4

A bizalom, biztonság, jövő alappillérű

2012-es parlamenti választási kampány hangulata pozitív volt: a kommunikáció nem az ellen-felekre, hanem az eredményekre, a megvalósításokra épült. Hatékonyan közvetítettük, hogy mit veszíthet az erdélyi magyarság, amennyiben nem lesz erős képvise-lete a parlamentben, illetve elmondtuk, mi az, amin vál-toztatni tud Szövetségünk, ha jelenléte erős a törvény-

hozásban. Az országos média- és online kommunikáció alapvetően a mozgósításra helyezte a hangsúlyt, kiemelt fi gyelmet fordítva az erős képviselet és az ennek kö-szönhető biztonság fontosságára. A jelöltek szakpolitikai, helyi problémák megoldására irányuló üzeneteket fogal-maztak meg.

5

Az Erdélyt Európába, magyar érdeket Brüsszelbe! szlogen alatt futó

európai parlamenti választási kampányunkban az EU nyújtotta lehetőségeket, előnyöket és támogatásokat mu-tattuk be. Média- és online kommunikációnk minden eddi-ginél hangsúlyosabb volt, a központosított kommunikációt a mozgósításra építettük, hangsúlyozva annak fontosságát, mi-ért elengedhetetlen a brüsszeli erős képviselet, mi történik, ha az RMDSZ nem jut be az EP-be. Kampányunk részeként az első öt jelöltnek Erdély-szintű karavánja volt, hogy az RMDSZ üzenete minél több magyar emberhez eljusson.

6

7

500 hír

29 ezer Facebook-követő

39 326 megtett km

online felület7

karaván5

település558

A 2014-es államelnök-választási kampány jó alkalom volt arra, hogy a román többség is meghallja üzeneteinket. Románia számára egy élhető jövőképet fogalmaztunk meg, a magyar közösség helyét, elvárásait, törekvéseit mu-tattuk fel. Az eddigi kampányok irányától és célcsoportjaitól eltérően, hatványozottan fel-erősítettük a román nyelvű és román közegben történő kommunikációt. Karakteres, bevállalós, formabontó, egyszóval bátor kampányt foly-tattunk. A médiakampányt az összehangolt üzenetekre és a központi kommunikációra építettük, újításként Erdély több nagyvárosá-ban megszerveztük a városi értelmiségi réteget megszólító Pódiumbeszélgetések Kelemen Hunorral rendezvénysorozatot.

8

9

1784oldalnyi hír és véleményanyag a médiában

143rádiós hanganyag

RMDSZ Tájékoztató129

22 ezeregyéni felhasználó honlapjainkon

31 ezerFacebook-like

120 332 ezer szórólap

ezer plakát

Az Építjük Erdélyt országos vezetőképzőnket olyan fi ataloknak szerveztük, akik az erdélyi ifj úsági körök-ben meghatározó szerepet vállalnak, aktívan bekapcsolód-nak a közösséget foglalkoztató problémák, kérdések közös megoldásába. Három célcsoportnak: közösségi vezetőképzőt, kampánymenedzsment-képzést és kommunikációs képzést tartottunk partiumi, székelyföldi és szórványtelepüléseken. Képzésünk a problémakezelés, konfl iktusmenedzsment, pá-lyázati forrásszervezés, projektmenedzsment, kommunikáció,

partnerség, hálózatszervezés és közösségi forrásszervezés, kampánytervezés, tömegmédia-kampányok, valamint az in-ternetes kommunikáció témája köré összpontosult. Az Építjük Erdélyt eredményeként létrejött egy olyan közösségszervező, dinamikus csapat Erdély teljes területén, amely megfelelő szakmai alappal rendelkezve képes volt aktívan részt venni az RMDSZ és a MIÉRT munkájában.

ÉPÍTKEZŐ SZÖVETSÉG

10

11

2500 néző, 8 városi fordu-ló, 147 produkció, 280 ver-senyző, 2 regionális döntő – ezek a számok bizonyít-ják a 2012 tavaszán zajló

Médiabefutó negyedik kiadásának si-kerét. Országos tehet-ségkutatónkban számos erdélyi magyar tehetség mutatkozott be, olyan fi -atalokat sikerült felka-rolnunk és népszerűsíte-nünk, akik kiemelkedően teljesítettek a művészetek valamely területén. Sokan közülük munkásságukkal ma is igazolják: Erdély is bővelkedik igazi tehetsé-gekben.

A szórványban élő magyar kö-zösségek kiemelt fi gyelmet és külső támogatást igényelnek azért, hogy magyar identitásukat, kultúrájukat és hagyományaikat megőrizzék, továbbadják. Ennek szellemében, a 2011 decembe-rében elindított minta alapján, minden év végén nagyszabású

könyvadomá-nyozási körutat szerveztünk A könyv ajtó a világra címmel, amely során 14 szórvány-kollégiumhoz, kilenc szórványban működő magyar házhoz juttat-tunk több ezer példányszámú, a Communitas Alapítvány támoga-tásában megjelent könyvet és több száz kulturális folyóiratot.

12

A 2013-ban új lendülettel átszervezett

K-fé Rádió egyetemisták által működte-tett és hallgatott online rádió, amely a szakma iránt érdek-lődő egyetemisták fejleszté-sével, szakgyakorlatával is hangsúlyosan foglalkozik. Se-gítségünkkel a rádió új techni-

kai felszereléssel működhetett az elmúlt években, több ifj úsági rendezvényen élőben sugárzott és tudósított, saját bulikat szer-vezett, új műsorokkal gazdagí-totta kínálatát.

Az érettségi.ro az első és egyetlen, érettségi előtt álló diákoknak szóló ro-mániai magyar oldal, amelyet a tanulók kezdeményezésére, a Transindex portál közreműkö-désével indítottunk el. A hosszú távú projekt célja, hogy tanárok

bevonásával elősegítse a diákok felkészülését az érettségire, al-ternatív támpontokat nyújtson a tanuláshoz, bizalmi légkör ki-építésével közösséget építsen a megmérettetés előtt álló diákok számára.

13

Az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket szórványban élő magyar iskolásokat megszólító projekt 2012-es indulása óta hamar közösségépítő program lett, hiszen nemcsak a műemlékek örökbefogadása történt meg, hanem a tanulók bevonták szüleiket, tanáraikat, s ezáltal az egész közösséget megmozgatták.Az RMDSZ szórvány-cselekvési tervének részeként az Örök-ségünk őrei legfontosabb feladata, hogy a diákok felfedezzék

és magukénak érezzék épített örökségünket, s mindezt a számukra érdekes, kihívást jelentő eszközökkel tegyék. Mos-tanáig 7 megyében – Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben, Temes, Beszterce-Naszód, Kolozs – összesen 29 műemlék került örökbefogadásra, a program további megyékkel és partne-rekkel bővül.

14

A magyarországi Hungarikum példájából kiindulva kidolgoztuk a

Transsylvania Semper elnevezésű erdélyi magyar értéktár kialakí-tására vonatkozó kezdeményezést, amely az erdélyi magyarság teljesítményeit, eredmé-nyeit, védett és kiemelt értékeit gyűjti ösz-sze és ismerteti. Olyan értéktár ez, amely az erdélyi magyar írók, költők, műfordítók, zeneszerzők, tudósok, sportolók, valamint az erdélyi magyar művészet alkotásait: kép-zőművészet, irodalom, színház- és fi lmművé-szet, néprajz, épített örökség, illetve találmá-nyok, élelmiszerek témakörökben összesíti. Célunk az erdélyi magyar értékek megismer-tetése, az összetartozás érzésének megerő-sítése. A program lebonyolítása a következő időszak kihívása.

Azért, hogy elősegítsük az erdélyi magyar civil szféra versenyképességét és hozzá-járuljunk fenntartható fej-lesztéséhez, 6 helyszínes

kulturális pályázatíró tanácsadó-körutat szervezetünk. A meghívott szakemberek hazai és ma-gyarországi pályázati for-rásokról, valamint az Eu-rópai Unió Kreatív Európa keretprogramjáról tartottak gyakorlati képzést, amely so-rán az érdeklődők biztatást kaptak új, közösségépítő és kulturális programok kidol-gozására, s az anyagi háttér biztosításához szükséges pá-lyázati fortélyokat sajátíthat-ták el.

15

A Communitas Alapítvánnyal és a Csíki Székely Múzeummal közreműködve 2014-ben megszerveztük a

Rippl-Rónai József élete és művészete vetélkedőt az erdélyi magyar középiskolákban. Célunk az volt, hogy minél szélesebb körben ismertessük és nép-szerűsítsük a magyar festészet első modern meste-

rének életművét. Tervünk sikeres volt, hiszen a ver-senyre 1000 diák, 23 iskola jelentkezett Erdély több városából.

Dsida Jenő halálának 75. évfordulója alkalmából, a Communitas Alapítvánnyal közösen, 2013-ban kulturális karavánt szerveztünk Románia több településén. Bogdán Zsolt színművész, há-rom munkatársának kíséretében egy önálló

Dsida-estet állított össze és adott elő a magyar közönségnek, nyolc helyszínen: Kézdivásárhelyen, Baróton, Csík-szeredában, Besztercén, Nagybányán, Zila hon, Vaj-dahunyadon és Petrozsényban.

16

A Communitas Alapítvánnyal együttműködve több ízben is részt vettünk nemzetközi

könyvvásárokon. Háromszor voltunk jelen a bu-karesti Gaudeamus Nemzet-közi Könyvvásáron, ahol több mint 20 kiadó közel 300 kiad-ványát mutattuk be a magyar könyvek standján. 2012-vel

kezdődően három alkalommal is részt vettünk az Amplus International által Bukarest-ben megszervezett könyvkiál-lításon, ahol 15 magyar kiadó több mint 150 könyvét ismer-tettük az érdeklődőkkel, vala-mint különböző Székelyföldről szóló magyar/román/angol nyelvű anyagot mutattunk be a magyar könyvek standjánál.

17

Három alkalommal szerveztünk nagyszabású középiskolai

történelmi vetélkedőt az 1848-as forradalom és szabad-ságharc témájában, amelyet az Er-dély Televízió március 15-én közve-tített. Ez a verseny láthatóvá tette a pedagógusok eredményes munkáját, bebizonyította, hogy a diákok szép számban nagyon változatos, isko-lán túli oktatási tevékenységekben is részt akarnak és tudnak vállalni.

A Kós Károly Akadémia Alapítvány (KKA) és a Wilfried Martens Cent-re Európai Tanulmányok Központtal közreműködve két szakaszban on-line kommunikáció és mozgósító

képzést szerveztünk 2014 szeptemberében. A két hétvégés eseményen az RMDSZ megyei, területi szervezeteinek on-line kommunikációs és mozgósító munkatársai vettek részt, akik elsa-játíthatták azokat az online techni-kákat, amelyek a sikeres és hatékony kampány alappilléreit jelentik, gya-korlatba ültették az RMDSZ egységes kommunikációját, és megtanultak hiteles online tartalmakat gyártani, ugyanakkor kiértékelték az EP-kam-pányban tapasztaltakat –, nemzetkö-zi és itthoni példákat összehasonlít-va – és felkészültek, megtervezték a novemberi államelnök-választások kampányát.

A választásokra készülve, 2013-ban, partnerségben a Kós Károly Akadémia Alapítvány és az Európai Tanul-mányok Központtal politikai kommunikációs képzést bonyolítottunk le három helyszínen, melyek zárásaként egy összesítő, politikai kampánykommunikációs felké-szítőre is sor került. A három szakaszos képzés Szövet-ségünk belső embereinek, a sajtóval való kapcsolattar-tásért felelősöknek, a Magyar Ifj úsági Értekezlet megyei szervezeteiben dolgozó munkatársaknak szólt.

18

19

A 2014-es két választási kampányt meg-előzően mozgósító képzést tartottunk több mint 500 munkatársunknak, a köz-ponti kampánystáb szakértői minden me-gyei és területi szervezetünkben felkészí-tőt tartottak. Emellett 2015 februárjában szervezetépítési és kommunikációs workshopot szerveztünk, melyen az új-ratervezés jegyében strukturált, inter-aktív beszélgetésekre került sor, ahol a

résztvevők a jövőbeli cselekvési terveket dolgozták ki a hatékony szervezetépítés és az eredményes, egységes kommunikáció kapcsán. 2013-ban feladatot vállaltunk a Nőszervezet vezető- és kommunikációs képzésének lebonyolításában is, amely a nyilvános beszéd és megjelenés, a belső kommunikáció, a médiával való kapcso-lattartás, valamint az adományszervezés témaköreiben zajlott.

Oktatáshoz köthető tevékenységünk egyik legfontosabb eleme egy új, átfogó, versenyképes stratégia kidolgozása. A Romá-niai Magyar Pedagógusok Szövetségével, szociológusokkal, de-mográfi ai és oktatási szakértőkkel, önkormányzati vezetőkkel, pedagógusokkal és szülőkkel szoros együttműködésben zajló, másfél éve tartó munkafolyamat eredményeként településekre való lebontásban megrajzoltuk azt a helyzetképet, amely rész-

letesen tartalmazza a legkülönfélébb problémákat, a következő évtized magyar közoktatásának perspektíváit, az anyanyelvű,

minőségi oktatás megteremtésének feltételeit. A stratégia gyakorlatba ültetését megkezdtük.

SZAKMAISÁG ÉS KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS

20

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel (EMKE) közös, a

magyar házak átvilágítását célzó tevékenységünk első szakasza befeje-ződött, amely során ezek infrastrukturális, jogi, fi nanszí-rozási hátterét és szakmai helyzetének, programjaiknak

felmérését végeztük. Az így elkészült adatbázis összesen 30 magyar ház részletes adatsorát tartalmazza, amely alap-ján jelenleg is zajlik a több szempontú, személyes látogatás során történő vizsgálat, ezzel párhuzamosan pedig folya-matban van a különböző hálózatba szervezhető programok kidolgozása, fi gyelembe véve az intézmények infrastruktu-rális lehetőségeit.

21

Folyamatosan bővül területi szervezeteink, valamint a civilszerve-zetek bevonásával összeállított tájházakat, emlékházakat, helytörté-neti kiállításokat összesítő adatbázisunk, amely jelenleg 237 intéz-ményt tartalmaz. A Magyar Házak látogatásával egybekötve a Kriza János Néprajzi Társaság közreműködésével zajlik a helyi jelentőségű kiállítások, gyűjtemények felmérése is. Eddig hat megye tizenkilenc

tájháza, emlékháza vagy helytörténeti gyűjteménye helyzetét mértük fel. Emellett készül az Erdélyi Kalauz, amely rész-letesen kitér az erdélyi települések kulturális örökségére, különös hangsúlyt fektetve a szórványban lévő intézményekre. A felmé-réssel többek között ennek bővítésére kívánunk reális és aktuális javaslatokat tenni. A kalauz segítségével honismereti programokat állítunk össze, iskolák számára ajánlott útvonalakkal.

Az elmúlt években szövetségi prioritásként kezelt intézmé-nyépítés újabb mérföldköve volt 2014, amikor Kelemen Hunor Sepsiszentgyörgyön felavatta az

Erdélyi Művészeti Központot, amely tudományos kutatóintézményként, alkotóműhelyként és kiállítóteremként is működik. Az intézmény a második

világháború után született erdélyi magyar modern és kor-társ képzőművészeti alkotások összegyűjtését, feldolgozását és kutathatóvá tételét vállalja fel. Az Erdélyi Művészeti Köz-pontot a Kulturális Autonómia Tanács kezdeményezésére a Háromszék megyei önkormányzat hozta létre, a Főtitkárság támogatásával.

A romániai magyar gyűjtőkönyvtár létrehozása meghatározó fontossággal bírt, hiánypótló ötlet-nek bizonyult. Kezdeményezésünkre 2014 szeptemberében hi-vatalosan útjára indult a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár keretei között működő, az 1990 után Romániában magyar nyelven megjelent kiadványokat összesíteni kívánó

gyűjtőkönyvtár. Az adatbázis kiegészítésére, valamint a gyűjte-mény digitalizált állományának bővítésére szakembereknek és civileknek egyaránt lehetősége adódik. A gyűjtőkönyvtárat  a Kulturális Autonómia Tanács kezdeményezésére a Háromszék megyei önkormányzat hozta létre, a Főtitkárság támogatásával.

22

A Nemzeti Kisebbségkutató Inté-zettel közösen szervezett,

A nagyvárosi szórvány jövője címet viselő műhelykonferencián, szakemberekkel együttműködve, ko- herens cselekvési stratégia kidol-gozásáról döntöttünk, az eddig fel-lelhető, szórványosodási folyamatok megakadályozását, korlátozását be-folyásoló tudás feltérképezésével és összegyűjtésével. A nagyvárosi szór-vány cselekvési irányait két idősík-ban határoztuk meg, eszerint létez-nie kell egy olyannak, amely 10–15 éves távlatban, szakpolitikai progra-mok szintjén közelíti meg a kérdést, és egy azonnali cselekvési tervnek.

23

A kezdeményezésünkre, 2012-ben alakult

roma integrációs munkacsoport tevékenysége során önkormányzatokat és civilszervezeteket készít fel EU-s pályázati források minél hatékonyabb lehívá-sára. A munkacsoportba olyan polgármesterek, tudományos kutatók, civilszervezetek vezetői, pályázatíró szakemberek dolgoznak együtt, akik a magyar anyanyelvű romák társa-dalmi integrációjának elősegítésén dolgoznak. Jelenleg egyez-tetés folyik a magyarországi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős illetékesekkel a magyarországi pozitív tapasztalatok helyi adaptációja kapcsán. Folyamatban van egy olyan intézkedéscsomag összeállítása, amelyet ajánlatként fo-galmazunk meg az önkormányzatok számára.

2013-ban egész éves, felméréseket, fókuszcsoportos interjúkat és elemzéseket magába foglaló kutatást készítettünk, amely azok-nak a szórványban élő romániai magyar családoknak az

iskolaválasztási motivációit

elemzi, akik román tannyelvű oktatási intézetet választanak gyermekük számára. Ennek eredményeit több szakmai ta-nácskozáson és konferencián bemutattuk.

24

Problémafeltáró terepmunkát végeztünk az

előkészítő osztályok nehézségeiről és kihívásairól, különös tekintettel a szórványra, és azon belül a szimul-tán oktatásra kényszerült kistelepülésekre. A feltárás tanulságait tartal-mazó jelentés elkészítése folyamatban van.

A Kulturális Autonómia Tanáccsal közösen

szakpolitikai koncepciók kidolgozását vállaltuk a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a nyelvhasználat terén. Ezek olyan összetett stratégiák, amelyek egyszerre adnak választ a szakterület hosszú távú, 20–25 évre szóló prioritásairól és az azonnali in-tézkedések köréről. Az első megközelítés arra keres választ, mit tennénk a kulturális autonómia megvalósulása esetén, a második pedig arra, hogy a jelenlegi, elsősorban önkormányzati pozícióinkból eredően milyen lépése-ket tudunk tenni rövid távon. Az adott szakterületek kiemelkedő képvise-lőit vitaindítók meg írására kértük fel, amelyeket a Transindex hírportálon keresztül közvitára bocsátottunk: a romániai magyar közszolgálati rádiók, nyomtatott sajtó, könyvtárak, kortárs képzőművészet, könyvkiadás és -ter-jesztés, közoktatás, színházak, székelyföldi kultúrházak témában. Az elké-szült vitaindítók alapján kerekasztal-megbeszéléseket szerveztünk a meg-határozott szakterületek stratégiatervezetének kidolgozása céljából. A viták során megfogalmazódott következtetéseket összesítve ajánlásokat dolgozunk ki az illetékes szakmai szervezetek számára. A kezdeményezés jelenleg is bővül, a további tíz vitaindító feldolgozása folyamatban van.

Négyéves tevékenységünk alatt folyamatos konzultációt folytattunk, amely alkalmá-val számba vettük

önkormányzataink problémáit, elvárásait, terveit, összeírtuk községeink lakosságáról, magyarok száma-rányáról, jövedelméről, költségvetéséről, intézményeiről, orvosi és szociális ellá-tottságról, eseményekről, beruházásokról, finanszírozásokról szóló adatait. Így pontos képet kaptunk arról, hogy melyek azok a területek, ahol munkánkkal hatványozot-tan kell segítenünk a magyar települések mindennapjait.

25

Családtámogató és gyermekvállalást ösztönző cselekvési tervünk megvalósítása érdekében szakmai munkacsoportot hoztunk létre, amelynek feladata az európai jó példák beazonosítása volt, ezek összevetése a romániai lehetőségekkel, igényekkel és realitásokkal ön-kormányzati és törvényhozási szinten.

A Szövetségi Képviselők Tanácsa által elfo-gadott cselekvési terv mentén tovább nö-veltük a szórványközösségeknek nyújtott támogatást, és

szórványmenedzser szolgálatot hoztunk létre, a megyei és a helyi szer-vezeteinkkel együttműködve hiánypótló közösségépítő programokat szerveztünk a szórványban élő magyarok számára. Ezzel a Székelyföld–Szórvány Partnerség kere-tén belül működő Összetartozunk progra-munkat egészítettük ki, és elősegítettük közösségeink erős hálózatba kapcsolását, támogattuk a szórványközösségek önfej-lesztő erőfeszítéseit. A szórványmenedzser szolgálat az elkövetkező időszakban bővül-ni fog, nemcsak kulturális, hanem oktatási és egyéb közösségépítő feladatokban is sze-repet vállalva.

26

27

Kelemen Hunor miniszterségének egyik prioritásaként, a Házsongárd Ala-pítvány, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és munkatársaink se-gítségével elindítottuk azt a munkafolyamatot, szakmai felmérést, amely által a Házsongárdi temetőben lévő évszázados sírokat és síremlékeket műemlékké nyilvánították. Közös munkánk eredményeként, 2012-ben

397 sír emléknek egyéni védelmet biztosítottak.

A Magyar Polgári Párttal közö-sen, egy szakemberekből álló testületben – köztük a Főtit-kárság képviselőjével is – ki-dolgoztuk és közvitára bocsá-tottuk azt

a regionális autonómia-tervezetet, amely kiegészíti az évekkel korábban elkészült kulturális autonómiatervezetet. A közvi-tát követő javaslatok összesí-tése, a tervezet tökéletesítése folyamatban van, mint aho-gyan olyan román partnereink felkutatása is, akik párbeszéd útján csatlakoznának hozzánk, segítenének az előítéletek le-bontásában. A munkafolyamat adminisztrációs feladatait a Főtitkárság látta el.

Kolozsváron, a magyar kulturális intézményvezetőkkel és civilszervezetek képviselőivel tartott tanácskozás ered-ményeképpen, elkezdtük egy

kisebbségi kulturális charta összeállítását, melynek célja a kisebbségi kultúra fontos-ságának elismertetése, támogatottságának növelése és közösségépítő szerepének megerősítése.

Idén nagyszabású programsorozattal tisztelegtünk az RMDSZ fennállásának

25 éves évfordulója előtt: alkalmat teremtettünk arra, hogy központi és helyi, megyei rendezvényeinken együtt ünnepelhessen a magyar-ság, emlékeztünk arra, honnan indultunk, melyek azok az eredmények, amelyeket közösen értünk el. Visszatekintő

dokumentumfi lmmel, a 25 év meghatározó dokumentuma-inak összesített tárával készültünk, konferenciasorozatot, valamint több témakörben kiállítást is szerveztünk. Az ese-ménysorozat fontosabb mozzanatai a januári RMDSZ Gála, valamint a februári nemzetközi kisebbségvédelmi konfe-rencia volt. A rendszerváltozás 25 éves évfordulója jegyében Erdély 11 nagyvárosában a forradalomról és az intézménye-sülés 1990-es választásokig tartó szakaszáról neves történé-szekkel előadás-sorozatot szerveztünk.

MOZGÁSBAN AZ RMDSZ

28

Kiemelten fontosnak tartjuk fi atal tehetsége-ink támogatását, ezért 2015-ben immár 12. alkalommal szerveztük meg az

Erdélyi Humorfesztivált. A közösségépítő, több helyszínen zajló rendez-vénysorozat bemutatkozási lehetőséget kínál a fi atal humoristák számára, ugyanakkor minő-ségi szórakozást biztosít a magyar embereknek.

Idén tavasszal az Önkéntes Klub társszervezésében koncertekkel, kiállításokkal, játékokkal és vetí-tésekkel

Hello ’90 címmel megidéztük a ’90-es gene-ráció élményeinek hangulatát. Jel-mondatunk: Babarral ébredtünk, Turbo rágót majszoltunk, Buci Ma-cit olvastunk, angolra a Cartoon Network, felelősségvállalásra a ta-magocsi, fogat mosni pedig a TV Maci tanított – legnagyobb kin-csünk a szabadságunk volt.

29

Fontos számunkra azoknak a rendezvényeknek a tá-mogatása, amelyek kötetlen hangulatban, szórakoztató programok által készítik fel a fi atalokat a közéleti és politi-kai szerepvállalásra. A MIÉRT rendezvénye ezt a célt szolgál-ja, ezért 2011–2014 között is jelentős szerepet vállaltunk az

EU Táborok lebonyolításában.

30

Öt év távlatában elmondhatjuk, a

Kolozsvári Ünnepi Könyvhét által sikerült újraélesztenünk egy olyan hagyományt Kolozsváron, de Erdélyben is, amely a magyar könyveket, a magyar kulturális értékeket helyezi előtérbe, lehetőséget teremtve arra, hogy a szerzők közvetlen kapcsolatba kerüljenek olva-sóikkal. Az RMDSZ Főtitkársága a partnereivel, a Romániai Magyar Könyves Céh-hel, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésével a minden év májusában-júniusában sorra kerülő rendezvénnyel az erdélyi kiadók és az olvasótábor közötti kapcsolat megerősítését tűzte ki célul.

Szövetségük kezdeményezésére 2012. szeptember elsején páratlan közösségi összefogás-nak voltunk tanúi: egyházak, civilszervezetek, vállalkozások, a világ minden szegleté-ben élő magyar emberek segítették és népszerűsítették közös ügyünket: az erőszakkal államosított Székely Mikó Kollégium visszajár jogos tulajdonosának. Egyik legnagyobb rendezvényünkön,

az Igazság Napján Sepsiszentgyörgyön egy emberként mondtuk ki: nem hagyjuk közösségünk tagjait meghurcolni, közösségünk javait elvenni.

31

2011-től évente november 15-én a Kár-pát-medencében együtt ünnepelünk, a szórványmagyarság problémáira fi gyelve rendezvények, híradások, előadások, kon-ferenciák, közösségépítő programok ré-vén – erről 10. kongresszusunk döntött, amikor Bethlen Gábor születésnapját az összefogás jegyében a

Magyar Szórvány Napjának nyilvánította.

32

2014-ben második alkalommal került sor a Transilvania Nem-zetközi Filmfesztivál (TIFF) csíkszeredai kiadására, a

TIFFszeredára. Munkatársaink 2013-tól aktív szerepet vállalnak a fi lmfeszti-vál előkészítésében és lebonyo-lításában, a szükséges támogatá-sok megszerzésében.

33

Társszervezői voltunk a

MIÉRT Akadémiának, amely a fi atalokat érintő, foglalkoztató, évente más-más témakörben kínál lehe-tőséget szakmai tapasztalatcserére.

A magyar fi atalok egészséges életmódra való ösztönzése fontos prioritásunk.

Az Erdély Kupa rendezvénysorozat kiváló le-hetőség arra, hogy az Erdély különböző területein élő kö-zépiskolások együtt fedezzék fel a sportolás örömét az at-létika-, kézilabda-, foci- és kosárlabdatornák által.

34

Négy év alatt számos

szövetségi rendezvény lebonyolítói voltunk: 2013-ban és 2015-ben kong-resszust szerveztünk, 2011-től összesen 16 Szövet-ségi Képviselők Tanácsára, 3 Kulturális Autonómia Tanácsra, valamint 3 Regionális Önkormányzati Tanácsra került sor. Asszisztenciát biztosítottunk tagszervezeteink március 15-i megemlékező ün-nepségeinek lebonyolításához.

35

Társszervezőkként aktívan hozzájárultunk az RMDSZ Nőszervezet programjainak megva-lósításához: 2013-ban és 2014-ben a küldött-gyűlés előkészítésébe, ugyanakkor a vezető- és kommunikációképzésekben, és az ünnepi rendezvénysorozatokba is bekapcsolódtunk. Koordináltuk a 2014-es államelnök-választás 9 helyszínen zajló pódiumbeszélgetés-soro-zatát, amelynek meghívottjai Kelemen Hunor szövetségi elnök mellett közösségünk közis-mert és elismert személyiségei voltak.

Az RMDSZ online kommunikációjának két fontos csatornája a honlapunk, valamint

Facebook-oldalunk. Naponta frissítjük tartalmainkat országos és helyi szintű hírekkel, eseményekkel. A 2011-től működő – időközben megújult – honla-punk összefoglalja mindeddigi projektjein-ket, kiadványainkat elektronikus formában,

tartalmainkat képgalériák és hanganyagok színesítik, tisztségviselőink elérhetősége is ezen a felületen található meg. Facebook-oldalunkon több mint 30 ezer ember követi tevékenységeinket, a

www.rmdsz.ro honlapunkat átlagosan napi 1000–1200 em-ber látogatja.

A 2013 februárjától működő

Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat célja, hogy eligazítson és megvédjen minden olyan romániai magyar ter-mészetes és jogi személyt, intézményt, akiket nemzetisége miatt hátrányos megkülönböztetés ért. A kezdeményezésen belül számos megyei és területi irodánkban ingyenes fogadóórákat biztosítunk, ahol jogászok, ügyvédek, ön-kormányzati képviselők és politikusok válaszolnak az érdeklődők kérdéseire.

36

SZERVEZETÉPÍTÉS A MINDENNAPOKBAN

Online kommunikációnkban rendszere-sen élünk a direkt marketing, a közvet-len kapcsolatfelvétel adta lehetőséggel is.

Az RMDSZ hírlevele kéthetente-havonta összesíti a Szövet-ség aktuális témáit, politikai üzenete-it, a közösségünk szempontjából fontos megvalósításokat.

37

Szövetségünk magyar nyelvű híreinek állandó közlési csatornája az

RMDSZ Tájékoztató. Négyéves tevékenységünk alatt 1351 kiadást küldtünk ki a sajtónak, ez ösz-szesen több mint 4 ezer saját hírt jelent. Közel ennyi közleményt szolgáltattunk a román médiaorgánumoknak a Bule-tin Informativ által. Szövetségünk 22 évéből kereshető formában összegeztük és CD-formátumban kiadtuk híreinket, RMDSZ Közlönyeinket és a Tájékozta-tókat. A közel 7 ezer dokumentumból álló kiadványt a 12.  Kongresszuson mutattuk be.

Fontosnak tartjuk Szövetségünk testületi tagja-inak és munkatársaink állandó tájékoztatását:

SMS-rendszerünkkel rövid, naprakész, emlékeztető-jellegű informá-ciókat biztosítunk rendezvényeinkről, esemé-nyeinkről, politikusaink médiaszerepléséről.

Állandó

oktatási jogvédő programot működtetünk annak érdekében, hogy biztosíthassuk fi a-taljaink számára az anyanyelven való tanulás lehetőségét, azokat az alapfeltételeket, amelyek közösségünk megmara-dását szolgálják hosszú távon: fi gyelőszolgálatunk azonnal reagál, közbelép akkor, ha törvénytelenül vagy indokolat-lanul megkísérlik a magyar osztályok megszüntetését.

A www.oot.ro önkormányzati kérdéseket érintő honlapunkon naprakész tartalmat biztosítunk a helyi és megyei ön-kormányzatokban dolgozó munkatársainknak. Pályáza-ti fi gyelőnk, a szakmai könyvtár és az önkormányzati törvénytár, valamint a különböző eseményekről, beru-házásokról, fi nanszírozásokról feltöltött információk elengedhetetlen elemei a helyi és megyei döntéshozó testületek helyes működtetésének. Heti rendszeresség-gel mintegy 1600 címre küldünk ki hírlevelet jogsza-bály- és pályázati fi gyelővel, aktuális közleményekkel.

38

Nagy hangsúlyt fektetünk az

önkéntesek toborzására és a projektalapú szakmai gyakorlat biztosítására: elmondható, egyre nő azon aktív fi ataljaink tábora, akik besegítenek kampányainkban, na-gyobb rendezvényeinken. A közös mun-ka, a kialakult barátságok közösséget formáltak: a 2010-től működő Önkén-tes Klub szakmai fejlődést biztosít – a szakmai találkozókon a szervezeti élet velejáróit, a nyilvános beszéd technikáit is elsajátíthatták a résztvevők –, ugyan-akkor teret ad a fi atalok véleményének, elvárásainak kinyilvánítására és ebben örömmel vállalunk partnerséget.

39

Számos kiadvány szerkesztésében vállaltunk szerepet az elmúlt időszakban, ugyanakkor anyagi és szellemi támogatást is biztosítottunk partnereink számára, elő-segítve azt, hogy publikációjukat nyomtatott formában is megjelentessék.

40

41

Kulturális szaktanácsadási programunk keretén belül egyházi vezetőkkel és műemlékvédőkkel konzultá-lunk. Épített örökségünk helyzetének feltérképezése, védelmének napirenden tartása kiemelten fontos: épületeink bennünket, tömbben vagy szórványban élő magyarokat szülőföldünkhöz, Erdélyhez kötnek. Megőrzésük, hasznosítá-suk, azok átadása a következő generáció számára kötelességünk.

Annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság aktuális problémáit napirenden tartsuk, ezekre megoldásokat találjunk, széles körű és

állandó konzultációt folytatunk önkormányzati, oktatási és kulturális témakörökben. A civilszerve-zetekkel is folyamatos a kapcsolattartás: a kulturális témakörben meghirdetett pályázati lehetőségekről informáljuk a szervezeteket, egyesületeket, munkájukat szakmai tanácsadással segítjük, ezáltal is hozzájárulva az erdélyi magyar civil-szervezetek versenyképességének növeléséhez. Problémafeltáró terepmunkát vég-zünk az oktatás terén, beszámolunk a támogatási lehetőségekről, valamint állandó párbeszédet folytatunk a tanügyben dolgozókkal.

42

2009-től havi rendszeres-séggel jelentetjük meg a

Magyar Közoktatás folyóiratot, amely olvas-mányos formában taglalja a romániai magyar okta-tási kérdéseket, a fi atalo-kat érintő problémákat, ugyanakkor publikációs lehetőséget biztosít a pe-dagógustársadalom szá-mára. A lap olvasótáborát iskolások és pedagógusok alkotják.

43

Hagyományossá vált programunkkal 2011 óta minden tanévben

kiegészítő taneszközökkel támogatjuk az iskolákat. A  kezdeményezé-sünkre szerkesztett történelem, földrajz és iro-dalmi atlaszokból 15 ezer ingyenes példányt használhatnak Erdély-szerte a magyar diákok, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával és a Communitas Alapítvánnyal közösen megterve-zett projektünknek hála. Emellett számos első díjas tantárgyversenyes tanulót, több iskolai szakmai vetélkedőt, jutalomkirándulást is tá-mogattunk.

TEHETSÉGGONDOZÁS ÉS ÉRTÉKTEREMTÉS

2012-ben húsz önkormányzat nyerte el a

családbarát közösség címet. A nyertes önkormányzatok jó példát mutattak a gyermekes családok életfeltételeinek javítását szol-gáló intézkedéseikkel, a gyermekeket és fi atalokat tá-mogató programjaikkal, ezek kivitelezésében együtt-működnek a civil-, ifj úsági és egyházi szervezetekkel.

Pályázó önkormányzat – fejlődő közösség díjjal 2014-ben 67 olyan önkormányzatot jutalmaztunk, ame-lyek sikeresen pályáztak európai uniós fejlesztésekre, több sikeres közösséget fejlesztő beruházást indítottak el, bizonyítva, hogy ezek az uniós pénzalapok lehetővé tették életszínvonalunk és az életminőségünk javulását.

44

45

A Szövetségünk által 2012-ben létrehozott

Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat három alkalommal adta át Kelemen Hunor szövetségi elnök az általunk szervezett nagy-szabású ünnepi rendezvény keretében, iroda-lom, képzőművészet és előadóművészet kate-góriában, olyan személyiségeknek, akik alkotó, építő, szervező tevékenységükkel hozzájárul-nak az erdélyi magyar kortárs kultúra meg-őrzéséhez, gyarapításához. Díjazottjaink Bo-csárdi László rendező, Kézdi Imola színművész, Bogdán Zsolt színművész, Részegh Botond fes-tőművész, Veress Szabolcs festőművész, Bartha Ciupe Ernő képzőművész, Székely Csaba drá-maíró, Vida Gábor író, Jánk Károly költő.

Minden év végén – immár 13. alka-lommal – díjazzuk azok munkáját, akik meghatározó szerepet vállalnak programunk megvalósításában, akik áldozatos munkájukkal közösségün-ket, az erdélyi magyarság gyarapodá-sát szolgálják. Pedagógusok, egyházi elöljárók, megyei elnökök, civilszer-vezetek vezetői, fi atal mozgalmárok, összesen 270-en részesültek

Ezüstfenyő-díjban, az általunk lebonyolított éves ünnepi rendezvény keretében.

12. kongresszusunk egyik kiemelkedő mozzanataként, Kele-men Hunor szövetségi elnök

Ezüst Tulipán-díjat nyújtott át jelenlegi és egykori országos testületi vezetőink-nek, tisztségviselőinknek, akiknek alkotó, értékteremtő és közösségformáló szervezeti munkáját ismerte el Szövetség.

46

Anyagilag is hozzájárultunk az ifjúsági szervezetek

Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa 2015 programban való részvételéhez, olyan pályázati alap létrehozásával, amelyen keresztül 2014-ben és 2015-ben anyagilag is felkaroljuk a magyar vonatkozású

tevékenységeket – erről a Főtitkárság 2013. már-ciusi brüsszeli kihelyezett ülésén hoztunk döntést. 175 ezer lejjel támogattuk az ifjúsági főváros magyar vonatkozású programjait, emellett 2015 tavaszán to-vábbi 203 ezer lejt ítéltünk meg 254 erdélyi ifjúsá-gi közéleti tevékenységet lebonyolító szervezetnek. Mindkét kiírásra összesen 639 pályázat érkezett, ennek lebonyolítását a Communitas Alapítvány vé-gezte el.

4 év alatt 6700 civilszervezeti, ifjúsági és egyházi programot, 7822 szórvány-

oktatásban részt vevő pedagógust és diákot, 350 erdélyi magyar sajtóterméket,

480 könyv kiadását támogattuk, 168 alkotói ösztöndíjjal jutalmaztuk kiemelkedő

tehetségeinket. Meghirdetett pályázatainkat a Communitas Alapítvány bonyolította le.

47

Négyéves tevékenységünk során szorosan

együttműködtünk, kölcsönösen segítettük a Szövetségi Elnö-ki Hivatal, a Politikai Alelnöki Hivatal, a szenátusi és képviselőházi frakció, terü-leti/megyei szervezeteink, európai parla-menti képviselőink, önkormányzataink, platformjaink és a Communitas Alapít-vány munkáját.

KÖZÖS MUNKA ÉS PARTNERSÉG

48

Nagy hangsúlyt fektettünk új

partnerségi kapcsolataink kialakítására, a már meglévők ápolására: konzultá-ciónk széles körű és állandó az RMDSZ testületei-vel, az oktatás terén pedig folyamatos párbeszédet folytatunk a tanügyben dolgozókkal és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével. Helyi szintű közigazgatási, önkormányzati kérdésekben az Or-szágos Önkormányzati Tanáccsal, a társadalomszer-

vezés terén pedig a Kulturális Autonómia Tanáccsal egyeztetünk. A fiatalokat érintő és foglalkoztató problémák napirenden tartása elengedhetetlen szá-munkra, a problémafeltáró munkában a Magyar Ifjúsági Értekezlet vállal hathatós szerepet. A Kós Károly Akadémia Alapítvány szakmai konferenci-áinak, képzéseinek, a Nőszervezet rendezvényeinek lebonyolításában minden alkalommal részt ve-szünk, hiszen tudjuk, céljaink közösek: a közössé-gépítést csakis napi cselekvést tartalmazó ütemter-vek alapján végezhetjük.

49

Több munkatársunk a Magyar Állandó Értekezlet, valamint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szakbizott-ságainak aktív tagja: a testületekben megfogalmazott szakpolitikai kérdé-sek-kérések megoldásába rendszeresen bekapcsolódik. Főosztályaink

állandó kapcsolatot ápolnak a magyarországi kormányzati szervekkel, a meghatározó határon túli és romániai magyar civilszervezetekkel.

50

Kovács Péter főtitkárGrabán Zsolt főtitkársági kabinetvezetőAndercó Aliz tanácsosKis Réka jogtanácsosKovács Csongor informatikusLászló Árpád informatikusKönczei Árpád sajtótanácsosRománszki Zsuzsa sajtótanácsos

Kulturális FőosztályHegedüs Csilla főtitkárhelyettesTamás Ágnes előadó

Oktatási FőosztályMagyari Tivadar főtitkárhelyettesFülöp Zoltán előadóKöpeczy Edit előadó

Önkormányzati FőosztályIlyés Gyula főtitkárhelyettesJuga Tibor főelőadóHekman Andrea előadó

A FŐTITKÁRSÁG MUNKATÁRSAIProgram és Ifj úsági FőosztályBodor László főtitkárhelyettesAmbrus Zsombor előadóDeák Ferenc előadóDoki Emese előadóJakab Adorján előadóKovács Zsolt előadó

Társadalomszervezési FőosztálySzékely István főtitkárhelyettesVirginás-Tar Emese előadó

Gazdasági és Adminisztrációs IgazgatóságBalázs Attila gazdasági igazgatóFábián Emese közgazdászHobaj Otilia könyvelőPauer Andrea főkönyvelőPop Piroska pénztárosés Koszorús Ilona

Egykori munkatársak: Bálint Ferenc, Benedek Ildikó, Bodoczi Annamária, Deák Orsolya, Háromszéki Eszter, Horváth Anna, Kelemen Czézár Éva, Miklósi Ildikó, Ráduly Melinda, Ráduly Levente, Száfta Szende és Torjai Annamária

51