mozgasfejlodes mozgasfejlettseg iskolaerettseg 201211

Mozgásfejlődés-mozgásérettség-iskolaérettség

Némethné dr. Tóth Orsolya PhD.

főiskolai docens

Nyugat –magyarországi Egyetem,

Savaria Egyetemi Központ,

Művészeti – Nevelési és Sporttudományi Kar,

Sporttudományi Intézet,

Szombathely

Szakmai/pedagógiai nap óvodapedagógusoknak, Sárvár, 2012. november 13.

„A mozgáskultúra, a mozgásos anyanyelv ismerete a

beszéd és gondolkodás alapját adja.”

(Vekerdy Tamás)


Az előadás vázlataA mozgásfejlődés

A motorium és a kognitív funkciók

Mozgásvizsgálatok az óvodákban

„Ovi-szita, „Állapot és mozgásvizsgáló teszt”

Saját kutatási eredmények

A mozgás élettani hatásai

A mozgás hatása a személyiség fejlődésére

A mozgás hatása az értelmi fejlődésre

Mindennapos testnevelés


A mozgásfejlődés fogalma: az ember sokrétű mozgásformáinak és

mozgáskészségeinek – járás, futás, ugrás, dobás, elkapás, ütés, rúgás – egyéni fejlődése, valamint a kondícionális és a koordinációs képességek kialakulása és fejlődése

növekedés: mennyiségi változások

fejlődés: minőségi változások


Az egyes szervek, szervrendszerek fejlődése:


Születéstől a fejlődés

Mozgásfejlődés

Funkcionális mozgásformák

Idegrendszer hierarchikus

fejlődése

Mozgásfejlődés hiányosságai

Elvárható szintű személyiségfejlődés!

Mozgásterápia

több területen

1. terület

2. terület

„n”. terület

Sportági mozgásformák

Sportágak


Király Tibor: A mozgásfejlődés aktuális kérdései, VIII. Nemzetközi Tudományos Tantárgy pedagógiai Konferencián elhangzott előadás diái. Baja, 2009


Tanulási problémák, zavarok

Részképes-ség zavarok

Komplex tanulási zavarok

HyperaktivitásKognitiv funkciók zavarai

Dyslexia

Dyscalculia

DysgraphiaPercepció

Figyelem

Emlékezés

Gondolkodás

Hypermotilitás

Motorium zavaraiIzomtónus

Nagy mozgások

Finom motorika

Cselekvéstervezés irányításának zavarai

Viselkedési problémák

Szorongás

Agresszió

Beilleszkedési zavarok

1

2

mozgásfejlődés és fejlesztés



Sportági mozgások

Mozgásterápia

0 – 6 év

7 – 10 év

10 – év fölött


Király Tibor: A mozgásfejlődés aktuális

kérdései, VIII. Nemzetközi

Tudományos Tantárgy pedagógiai

Konferencián elhangzott előadás diái. Baja, 2009

Mozgásterápia

Egyénre szabott

Folyamatosan korrigált

Fejlődés ütemének megfelelő

Napi rendszerességű

Jellemzői

Tartalma

Térirányok

Térérzékelés

Egyensúlyérzék

Keresztező mozgások

Nagy mozgások

Finommozgások

Testséma fejlesztés

Kéz, lábdominencia

Idegrendszer hierarchikus

fejlődése



Király Tibor: A mozgásfejlődés aktuális kérdései,

VIII. Nemzetközi Tudományos Tantárgy pedagógiai

Konferencián elhangzott előadás diái. Baja, 2009

0 -5 év

Prevenciós jellegű fejlesztés

5 – 7 év Diagnózis, mozgásterápia

7 – 10 évMozgásterápia, mozgáskultúra

megalapozása, sportági előkészítés

10 - 12 év Mozgáskultúra, sportági felkészítés

12 év fölött Mozgáskultúra, sportági mozgásfejlesztés



Sportágak



A mozgásfejlődés szakaszai 0 - 5 éves korig. (mozgásfejlődési kor)

I. szakasz 0 – 10 hetes korig: A fizikai tehetetlenségtől a fej vízszintes tartásáig terjedő időszak.

II. szakasz 10 – 30 hetes korig: A hason folyamatosan tartott fejtől a biztos ülésen át a láb reflexszerű emelgetéséig.

III. szakasz 30 – 48 hetes korig: A közlekedési próbálkozások a jellemzőek, mindenhová elmászik, ülve elfordul, kapaszkodva oldalazva jár.

IV. szakasz 1 évtől a 2 és fél 3 éves korig: A négykézláb járástól, térdel, áll, leereszkedik, mászik lépcsőn, ritmusra mozog, páros lábon ugrál, jár – szalad biztosan, lassítani, iránytváltoztatni nem tud.

V. szakasz 3 éves kortól 5 éves korig: A váltott lábú lépcsőzéstől a fejlődő egyensúlyérzékelésen át a fejlett mozgásszabályozásig.

Dr. Miriam Stoppard: MIT TUD A GYEREK ? Játékos képességvizsgálatok

Park Könyvkiadó, Budapest, 1993.



mászás járás futás ugrás dobás elkapás húzás, tolás, függeszkedés,

forgás, gurulás, egyensúlyozás

járás és futásgyakorlatok

ugrásgyakorlatok dobás-gyakorlatok

egyensúly, támasz függés,

forgásgyakorlatokküzdőgyakorlatok

Pl.

-gyorsindulás

-gazd. futás

-ritmusfutás

-irányváltozt.

Pl.

-távolba ugrás

-magasba ugrás

-ugródeszka használat.

Pl.

-labdaérzék fejl.

-dobásformák

-labdavez. kézzel, lábbal

Pl.-gurulás előre-hátra-statikus, dinamikus egyensúlyérzék (fej, kézállás, stb.)-szekrényugrás,-kötélmászás, stb.

Pl.

-küzdőgyakorlatok

Különböző sportágak



A műveleti lélektan képviselői: Piaget(1952), Vigotszkij(1967), Galperin(1976),

az értelmi-fogalmi műveletek eredete a cselekvésekben rejlik- szenzomotoros szakasz

a motorosan végzett műveletekből indul ki a műveleti – absztrakt gondolkodás

motoros (mozgásos) kapcsolatok fogalmi gondolkodás→mozgáskészségek percepció fogalmi gondolkodás→ →„…a magasabb rendű pszichikus funkciók (észlelés,

emlékezet, figyelem..) az alacsonyabb, kéreg alatti (agytörzsi, középagyi) idegrendszeri szabályozásnak a függvényei.”


„A motoros készségek fejlődési szintje lényeges szerepet játszik a percepció fejlődésében, a percepció előfeltétele a fogalmi gondolkodásnak, ebből következően a tanulási zavarok kompenzálása érdekében első lépésként a motoros és a percepciós készségeket kell fejleszteni. Az ún. alacsonyabb szintek erősítésével vagy szükség szerinti újratanulásával pozitívan befolyásolhatjuk a magasabb rendű, bonyolultabb funkciókat.” / Porkolábné Balogh Katalin 1988 /


A mozgásszabályozás szintjei

első szint: közvetlen gerincvelői szabályozáselső motoros szinkronizációs szint

második szint: vesztibuláris rendszer - agyi területek összehangolása nyúlt velővel, híddal, kisaggyal

harmadik szint: extrapiramidális rendszer - a nagyagykéregből érkező információkat hordozó jelek átrendezése, automatizálása (mozgástervezés, szenzomotoros tanulás ,feltételes reflexek tanulása, automatikus adaptív válaszok előhívása)

negyedik szint: kisagyi motoros szinkronizáció – poszturális izmok működtetése, finom motorika

ötödik szint: a nagyagykéreg piramispálya rendszere – felelős a tudatos, figyelmes, tervezett mozgások kivitelezéséért


A mozgás és a kognitív funkciók közös vonásai: az információfeldolgozás módja

az emlékezeti folyamatok szerveződése (szeriális gondolkodásmód)

a figyelem, mint alapfeltétel

az arousal- szint és a teljesítmény azonos működési mechanizmusa

Piaget kognitív fejlődéselmélete


Néhány, Magyarországon használatos iskolaérettségi vizsgálat

PREFER - DIFER - Nagy József

„Komplex prevenciós óvodai program” Porkolábné Balogh Katalin és mtsai

„Állapot és mozgásvizsgáló teszt” Lakatos Katalin

„Ovi-szita” Huszár Tamásné és mtsai


„Állapot és mozgásvizsgáló teszt” Lakatos Katalin

Mozgásvizsgálatok

10 szökdelés helyben, zárt lábbal

10 szökdelés előre-hátra zárt lábbal

10 terpesz – zár ugrás, taps

10 db négyütemű gyakorlat

labdaelkapás 3-szor

labdapattogtatás 10-szer


„Ovi – szita”Területei:

a nagymozgások megfigyelése

a finommozgás fejlettsége

észlelési folyamtok

gondolkodásmód megfigyelése

feladattudat, feladattartás

szociális érés tanulmányozása


mozgásérettség

motoros profil

az iskolaérettség motoros kritériumai


A kutatás problémája, a kutatás tárgya:

• Kutatásom tárgyát képezik az általános iskolás korba lépő / iskolaérett? / gyermekek meghatározott pszicho-motoros képességeinek állapot-vizsgálata, ill. ezen képességek egymás közötti kapcsolatainak feltárása.


A kutatás céljai: lehetséges összefüggések feltárása a tanulás

sikerességéhez szükséges pszichikus funkciók és bizonyos motoros képességek között

az iskolaérettség motoros kritériumainak meghatározása, ezzel összefüggésben továbbfejlesztendő elméleti alapvetésként az iskolaérettségi vizsgálatoknak szerves részévé tenni a gyermekek mozgásos képességeinek vizsgálatát szemben az eddigi gyakorlattal, mely szerint az iskolaérettségi vizsgálatok alapvetően a kognitív képességeket mérik.


Hipotézisek:1. Feltételezésünk szerint azok a gyerekek, akik a

motoros képességek terén jobb eredményeket produkálnak, a tanuláshoz szükséges képességek /emlékezet, figyelem/ felmérése során is a jobbak között szerepelnek .


Hipotézis:2. Feltételezzük, hogy az iskolaérett és az iskola-

éretlen gyermekek mozgásos teljesítményei /elsősorban a koordinációs képességek/ között szignifikáns különbség van az iskolaérett gyermekek javára.


Hipotézis:3. Feltételezzük, hogy az iskolaérett gyermek

fejlődése gyorsabb, hamarabb elkezdődik, már középső csoportos korukban is érettebbek társaiknál bizonyos próbákban nyújtott teljesítményekben.


Anyag és módszer:


Válasz az első hipotézisre:

csoportosító változók / függő

változók

figyelemidő figyelemhiba vizuális emlékezet verbális emlékezet

finomkoordináció átlagok jobbak -1.833 + átlagok jobbak átlagok jobbak

statikus egyensúly átlagok jobbak

dinamikus egyensúly átlagok jobbak -1.784 + átlagok jobbak

mintamásolás 2.473*

szem-kéz koord. átlagok jobbak átlagok jobbak -2.068 *

1. sz. táblázat: összehasonlítás a mozgásos próbákban elért teljesítmények alapján

+:p<0.10 *:p<0.05 **:p<0.01


Válasz a második hipotézisre:

2. sz. táblázat: az iskolaérett és a nem iskolaérett csoport összehasonlítása mért faktoronként, összesítve

nem érett n = 86 érett n = 214 a változás

finom koordináció 39,65 sec 35,93 sec szignifikáns *

statikus egyensúly 30,72 sec 36,67 sec -

dinamikus egyensúly 17,40 sec 14,37 sec szignifikáns *

figyelem idő 42,94 sec 43,65 sec -

figyelem hiba 0,872 db 0,449 db erősen szignifikáns **

vizuális emlékezet 5,314 db 5,556 db tendencia +

verbális emlékezet 5,895 db 6,509 db tendencia +

mintamásolás 1,349 pont 1,322 pont -

szem-kéz koordináció 3,581 pont 3,757 pont -

+:p<0.10 *:p<0.05 **:p<0.01


Válasz a negyedik hipotézisre:

43,42

39,65

3638404244

átlagok sec

a változástendencia

jellegű

finom koordináció

2001

2002

46,5435,93

0204060

átlagok sec

a változáserősen

szignifikáns

finom koordináció

2001

2002

24,5930,72

0

20

40

átlagok sec

nincs jelentősváltozás

statikus egyensúlyozás

2001

2002

21,44

36,67

0

10

20

30

40

átlagok sec

a változás erősenszignifikáns

statikus egyensúlyozás

2001

2002

iskolaéretteknem iskolaérettek

+:p<0.10 *:p<0.05 **:p<0.01


16,2517,45

15161718

átlagok sec


dinam ikus egyensúlyozás

2001

2002

18,114,37

0

10

20átlagok

sec

a változáserősen

szignifikáns

dinam ikus egyensúlyozás

2001

2002

61,5342,94

0

50

100átlagok

sec

a változáserősen

szignifikáns

figyelem idő

2001

2002

63,5743,65

0

50

100átlagok

sec

a változáserősen

szignifikáns

figyelem idő

2001

2002


nem iskolaérettek iskolaérettek

+:p<0.10 *:p<0.05 **:p<0.01


1,6740,867

0

1

2átlagok

db

a változástendencia

jellegű

figyelem hiba

2001

2002

2,523

0,449

0

2

4átlagok

db

a változáserősen

szignifikáns

figyelem hiba

2001

2002

4,821

5,314

4,5

5

5,5átlagok

db

a változáserősen

szignifikáns

vizuális em lékezet

2001

2002

4,631

5,556

4

4,5

5

5,5

6

átlagok db

a változás erősenszignifikáns

vizuális emlékezet

2001

2002

5,429

5,95

5

5,5

6

átlagok db


verbális em lékezet

2001

2002

5,0516,509

0

5

10átlagok

db

a változáserősen

szignifikáns

verbális em lékeze t

2001

2002

Válasz a negyedik hipotézisre:nem iskolaérettek iskolaérettek

+:p<0.10

*:p<0.05

**:p<0.01



3. sz. táblázat: a fejlődés mértéke, összefoglaló táblázat

mért változók/ csoportok nem iskolaérettek iskolaérettek

finomkoordináció tendencia jellegű változás erősen szignifikáns változás

statikus egyensúlyozás - erősen szignifikáns változás

dinamikus egyensúlyozás - erősen szignifikáns változás

figyelemidő erősen szignifikáns változás erősen szignifikáns változás

figyelemhiba tendencia jellegű változás erősen szignifikáns változás

vizuális emlékezet erősen szignifikáns változás erősen szignifikáns változás

verbális emlékezet - erősen szignifikáns változás


Az eredmények gyakorlati jelentőségeAz iskolaérett gyermekekre jellemző, hogy

a mozgásos próbákban jobban teljesítők bizonyos pszichikus alapfunkciók működési színvonalában előrébb tartanak társaiknál.

Az iskolaérett gyermekek mozgásos teljesítményei – elsősorban koordinációs képességeik – jelentős mértékben jobbak a nem iskolaérett csoportnál.

Az iskolaérett gyermekek fejlődése intenzívebb, gyorsabb ütemű nem iskolaérett társaikénál.


Javaslatok, ajánlások

az óvodákbanaz alsó tagozatbanaz óvónő ill. a tanítóképzésben


A mozgás élettani hatásaia szív terjedelmének megnagyobbodása

„sportszív” - edzésbradycardiamaximális O2 felvétel megnövekedése

(maximális oxigénpulzus megnövekedése)a kapillarizáció javulásamyoglobin mennyisége nőmitochondriumok száma nőaz izmok glikogéntartalma nőaz ATP és a kretinfoszfát mennyisége nőedzésbradypnoe


A mozgás élettani hatásaikedvező változások a tüdőben, szívben,

keringési rendszerben

javul a vérkeringés, javul a vér O2 szállító kapacitása, a szív és az erek falának karbantartása, terhelés hatására hamarabb kiderülnek az esetleges problémák

javul a szív munkájának hatásfoka: nagyobb terhelés képes elviselni a szív – pulzusértékek különbsége


A mozgás élettani hatásaikedvező változások a tüdőben, szívben,

keringési rendszerben

javul a vitális kapacitás (maximális belégzést követő maximális kilégzés mértéke); az oxigénkapacitás mértéke az életkor előre haladtával csökken (40-es életévekre 18-20%-kal is)


A mozgás élettani hatásai eszköz az ideális testsúly elérésében

az anyagcsere folyamatok sebessége (10 évente 2 %-os lassulás)

„zsírégetés”

csontok Ca tartalma a csontrendszer ereje összefügg a fizikai aktivitással

kálcium dús étkezés és rendszeres testmozogás

hajlékonyság, ízületi mozgékonyság az optimális mozgáshatár


A mozgás élettani hatásaimin. 23-30 perces aerob, ritmikus, egyenletes

testmozgás hatására testi – lelki harmonizáló folyamatok indulnak meg. A tudatállapot módosulásával az érzelmi tudat aktivitása fokozódik. Az agyalapi mirigy béta – endorfin hormont termel, az immunfolyamatok aktiválódnak, a stressz hormon szintet csökkentő sejtek működése is fokozódik.

endorfin


A mozgás élettani hatásaigr. Klebersberg Kúnó kultuszminiszter

A testneveléssel és edzéssel kapcsolatos állásfoglalását a Nemzetgyűlés 1924. február 24-i ülésén a következőképpen fogalmazta meg: "Egy nép egészségi állapotát jelentősen meghatározza a nép fizikuma (.). A test megerősítése, edzése elengedhetetlenül fontos, mert a betegségeknek ezáltal képes ellenállni (.). Az értelmi és erkölcsi nevelés a test nevelése nélkül alapjait veszítheti (.). A mai pedagógia rendszer csak ideges, korán elfáradt embereket ad az országnak, akik aztán a maguk nyugtalanságával vagy tehetetlenségével csak bajt okoznak."


A mozgás élettani hatásai Szent-Györgyi Albert Szegeden az 1930.

november 22-én megrendezett Országos Testnevelési Kongresszuson többek között a következőket mondta:

"Úgy értesültem még mindig vannak iskolák, ahol napi öt óra tanítás folyik és ahol hetenként két tornaóra van, ahol tehát három napra előre kell a gyermekeknek magukat kimozogniuk. Hát tudnak az urak három napra előre enni, vagy aludni? Ez, ami itt folyik az ellenkezik nemcsak a fiziológia és orvostudomány, de ellenkezik az emberi józan ész legelemibb követelményeivel is."


A mozgás hatása a személyiségtulajdonságok kialakulására, fejlődésére

kognitív képességek fejlődnek (problémamegoldó gondolkodás, döntés stb.)

együttműködő készség – kooperáció (sor-váltóversenyek, csapatjátékok, kooperatív játékok.)

kompromisszumkészség, lemondás, önfeláldozás (akaratosság, önzés visszaszorítása).

kölcsönös felelősség és függés (csapatjáték).


A mozgás hatása a személyiségtulajdonságok kialakulására, fejlődésére önállóságra, öntevékenységre (segítségadás,

hibajavítás) kreativitás, leleményesség, rugalmasság

(ellenfél, helyzetek). tolerancia, türelem-megértés, másság

elfogadása. önelfogadás – helyes önértékelés kialakítása

(mérhető teljesítmények!) reális énkép kialakítása. önfegyelem, kitartás (segít a sikerélmény)


áldott állapot újszülött

károsító hatások

alkohol, drog, dohányzás, veszélyes munka, din. erőhatások, préselések

elválasztás az anyától, inkubátor rossz használata

tipikus hibák sok evés, kevés mozgás tápszer

ajánlott fizikai aktivitás, helyes táplálkozás, relaxáció

szeretet, törődés

szomatikus jellemzők

pszichés jellemzők

szociális j.

hát és derékfájás, visszér különböző reflexek, fejletlen, irányítatlan mozgások

nem kívánt terhesség, rossz családi légkör

anya testi közelsége, szívdobogás

partnerkapcsolati és lakásproblémák

az anyát és a gyereket körülvevő szeretet


csecsemőkor korai gyermekkorjellemzők: a mozgásos és a kommunikációs

programok gyors fejlődésea mozgásos és a kommunikációs programok finomodása

tipikus hibák: „melegház” szindróma, túletetés, túlöltöztetés

„melegház” szindróma, „Michelin baba”

ajánlott: támogatás mozgástér, mozgásszabadság

szomatikus jellemzők:

kefalokaudális fejlődés, szimmetrikus mozgások, izomtónus, fiziológiás mozgásfejlődés

természetes mozgások, testséma

pszichés jellemzők:

ego a figyelem labilis, egoizmus, funkciójátékok

szociális jellemzők:

anya és a környezet is szülők, környezet (dadus, bébiszitter)


kisgyermekkor kisiskoláskorjellemzők: mozgékonyság,

kíváncsisága mozgástanulás aranykora„testkultúrális csapda”

tipikus hibák: agyonféltés, teljesítménykényszer

teljesítménykényszer, TV – számítógép - video

ajánlott: mozgás és társasági igény kielégítése

mozgáskincs - gyarapítás

szomatikus jellemzők:

természetes mozgások jó teljesítőképességű állapot

pszichés jellemzők:

tudatos figyelem (álomvilág)

érzékelés. észlelés, emlékezet

szociális jellemzők:

ego – társas együttlét (óvoda)

tekintélytisztelet, baráti kapcsolatok


serdülőkor ifjúkorjellemzők a leglátványosabb

változások kora, a testi-lelki érés eltérő

megnyugvás, stabilitás. kiegyensúlyozottság, felelősség tanulása

hibák gúnyolódás, dac, harag, sértődés

felnőttkori elvárások

ajánlott türelem, megértés kvázi – felnőttként kezelni

nem ajánlott kioktatás, lelki terror, legorombítás

érett felnőttként kezelni

szomatikus jellemzők

nyúlás, nemi hormonok, érés, „túlmozgás, robotmozgás”

testarányok már nem változnak

pszichés j. labilitás, elszakadás vágya kiegyensúlyozottság, „világmegváltó” tervek

szociális j. saját korosztály felé fordulás, kortárscsoportok (a sport abbahagyása)

stabilizálódó kapcsolatok, életstratégia


A mindennapos testnevelésTörvényi háttér1., 5. és 9. osztálytól felmenő rendszerben

2012. szeptember 1.-tőlKorábbi próbálkozások (a 2000. évi

Sporttörvény)A Magyar Testnevelő Tanárok Országos

Egyesületének lobbi tevékenysége


27. § Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óraa) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,b) iskolai sportkörben való sportolással,c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye ésa sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.(12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről.(13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt.A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni.


Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Felhasznált irodalom: Frenkl Róbert(1977): Sportélettan, Sport Kiadó, Budapest

Huszár Tamásné (2001): A nagycsoportos óvodások szűrővizsgálata az 1999-2000-es évben, Vas Megyei Pedagógiai Intézet

Király Tibor – Szakály Zsolt (2009): A mozgásfejlődés aktuális problémái, VIII. Nemzetközi Tudományos Tantárgy-pedagógiai Konferencia, Eötvös József Főiskolai Kiadó, Baja

Kovács T. Attila (2004): A rekreáció elmélete és módszertana, Fitness KFT, Budapest

Lakatos Katalin (2000): Az állapot és mozgásvizsgáló teszt, Xfer Grafikai Műhely, Budapest

Nádori László (2005): Edzés, versenyzés címszavakban, Dialóg Campus Budapest - Pécs

Némethné Tóth Orsolya (2006): Tanulási képességek összehasonlító vizsgálata óvodáskorú gyermeknél az iskolaérettség függvényében – PhD Doktori Disszertáció,

Piaget, Jean: Válogatott tanulmányok, Gondolat, 1970, 66-76p.

Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában, Komplex prevenciós óvodai program, Volán Human Oktatási es Szolgáltató RT., Bp. (1999)


mozgasfejlodes mozgasfejlettseg iskolaerettseg 201211

Documents