1

Mérési útmutató.

A mérések egyrésze csak feszültség alatti hálózaton történhet.

A hálózati feszültséget csak a mérésvezet� engedélyével szabad bekapcsolni.

Mérés közben a hálózati elrendezés módosítása tilos!

A mérés befejeztével a hálózati feszültséget ki kell kapcsolni.

Mérés közben ügyeljünk társaink biztonságára is.

1. A mérés célkit�zése, hogy a hallgató a kisfeszültség� közm� (áramszolgáltatói)elosztóhálózatról ellátott fogyasztóknál szokásos érintésvédelmi rendszereket és módokatmegismerje, egy lakóházat leképz� modellhálózaton annak üzemkészségét vizsgálja, azérintésvédelmi hibákat megtalálja, és a hibaelhárításának módját kialakítsa.

2. Bevezetés, általános ismeretek összefoglalása.

2.1. Az áram élettani hatása.

Áramütés akkor következik be, ha az ember (állat) teste áramkörbe kerül, az emberi (állati)testen áram halad át. Az áramütés veszélyessége függ

a.) az áram er�sségét�l, a hatás er�sen személyfügg�, 50 Hz-es frekvenciájú váltakozóáram esetén általában 1 mA az érzékelési küszöb, 10-15 mA az „elengedési áramer�sség” (azáramütött nem tudja a megszorított tárgyat elengedni), 20 mA felett már légzési ésszívm�ködési zavarok jelentkezhetnek;

b.) a behatás id�tartamától, egy szívperiódusnál (a szívverés frekvenciája percenként60 - 120, tehát egy szívperiódus 0,5-1 sec.-ig tart) hosszabb id� alatt a szív leállhat vagyszívkamraremegés (fibrilláció) állhat be; de néhány másodperc alatt a b�r megéghet,ellenállása lecsökkenhet, és ezért a szervezeten átfolyó áramer�ssége megnövekedhet;

c.) az áram útjától, milyen életfontosságú szerven (szív, agy, tüd�) folyik az áram;

d.) a frekvenciától, az egyenáram némileg kevésbé veszélyes (nagyobb egyenáram kelthasonló hatást, mint a kisebb váltakozó áram, és nem okoz szívkamraremegést sem) 1000 Hz-nél nagyobb frekvenciájú áram inkább éget, mint más élettani hatást okozna;

e.) az áramkörbe került személy egyéni adottságaitól és aktuális állapotától: pl.testsúly, fizikai er�nlét, érzékenység, b�r finomsága és állapota (izzadt, nedves), izgalmiállapot, ittasság stb.

Az áramütés áramer�ssége - természetese - az Ohm-törvénynek megfelel�en a testre jutó Ue

érintési feszültség és a test ellenállásának hányadosa.

2

Az emberi test belsejének villamos ellenállását átlagosan 300-500 �-ra, a száraz, ép állapotúb�r ellenállását 20-100 k�/cm2- re vehetjük (a b�r ellenállása néhány másodperces behatásesetén néhány �-ra lecsökkenhet!). Nagyon durva közelítésként, els�sorban elviszámításoknál a szokásos helyzetben lév� ember testének teljes ellenállását 1 k�-mal szokásszámítani. Ha az áramütés áramútja a kézzel érintett feszültség alatti részb�l kiindulva azember lábán és a talajon át záródik, akkor az áramkör ellenállásában szerepel az úgynevezett„talpponti ellenállás”, ami a cip� és a padlózat ellenállásából áll (l. ábra.). (Természetesen, haaz áramkör nem az ember talppontján, hanem egy földpotenciálon lév� fémrésznek azegyidej� érintésekor a másik kézen, vagy más csupasz testrészen át záródik, akkor ez akárnulla is lehet.).

1. ábra.

ahol R, S, T fázisvezet�k, N a nullavezet�, PE véd�vezet�

Rcs a rendszer csillagpontjánál a földelési ellenállás

RA véd�vezet� földelésének ellenállása

Uf a hiba feszültség, If hiba áram, Uf=If.RA

Rt a test ellenállása,

Rs a cip�, a padlózat ellenállása, Us az erre es� feszültség

Ue érintési feszültség, általában Ue � Uf

R

S

T

NPE

Uf

Rcs If

RA

Rt Ue

Rs Us

Fogyasztóikészülék

3

2.2. Az áramütés fellépésének m�szaki körülményei.

Az áramkörbe kerülés kisfeszültségen azt jelenti, hogy az ember két különböz� testrészévelkét különböz� potenciálon lév� részt érint. (1000 V-nál nagyobb feszültségen - amit abiztonságtechnikában nemzetközileg egységesen nagyfeszültségnek neveznek, azáramszolgáltatók 35 kV-ig középfeszültségnek, és csupán az ezt meghaladót neveziknagyfeszültségnek - ehhez nem szükséges a feszültség alatti részt megérinteni, elegend� azt aleveg�n át „átívelési távolság” - ra megközelíteni, s így a leveg�n át fellép� villamos ívenkeresztül is záródhat az áramkör.)

Az áramütéses balesetek egy része úgy következik be, hogy az ember (közvetlenül, vagyszerszámon, segédeszközön keresztül) általában a kezével üzemszer�en feszültség alatt álló(szabványos elnevezéssel: ”aktív”) részt érint, ugyanakkor nem szigetel� talajon áll, vagy mástestrészével földpotenciálon lév� fémrészhez ér. Ezt a nemzetközi szabványok „közvetlenérintés”-nek, s az ezek megakadályozására szolgáló intézkedéseket „közvetlen érintés ellenivédelem” - nek (újabban „alapvédelem”-nek, vagy „áramütés elleni védelemnek normálüzemben”-nek nevezi, a régi magyar szakkifejezés érintés elleni védelem volt). Ennekmegoldásai valóban az érintést kívánják megakadályozni az aktív részek szigetelésével,burkolatba zárásával vagy megfelel� (érinthet� távolságon kívüli) elhelyezésével.

Az áramütéses balesetek nagy része azonban úgy következik be, hogy a balesetes a villamosszerkezet olyan részét (úgynevezett „test”-ét) érinti meg, amely üzemszer�enfeszültségmentes, de hiba (testzárlat) következtében feszültség alá kerül (1. ábra.)., Ezt anemzetközi szabványok „közvetett érintés”-nek, s az ezek megakadályozására tettintézkedéseket „közvetett érintés elleni védelem”-nek (újabban nagyon nem szerencséselnevezéssel „hibavédelem”-nek) nevezi. A magyar (és német) szakmai köznyelv ezt továbbrais a korábbi, csaknem százéves elnevezéssel „érintésvédelem”-nek hívja.

Az érintésvédelmi módok nem a testek érintését kívánják megakadályozni, hanem azt, hogyaz érinthet� testek tartósan (hosszabb ideig) veszélyes érintési feszültség alá kerüljenek.Ennek f�bb megoldásai:

a.) Védelem a táplálás önm�köd� lekapcsolásával (ezeket az érintésvédelmi módokat korábban- nagyon jellemz�en- véd�vezet�s érintésvédelmi módoknak nevezték)

b.) A villamos szerkezet elszigetelésével (kett�s vagy meger�sített szigetelés� szerkezet alkalmazása)

c.) Biztonsági törpefeszültség� táplálással (ez általában 50 V-nál nem nagyobb váltakozó- vagy 120 V-nál nem nagyobb egyenfeszültséget jelent, de egyes különösen veszélyes alkalmazásoknál ennek felét, negyedét, s�t nyolcadát is el�írhatják a rájuk vonatkozó el�írások).

A - nemzetközi, európai és magyar - szabványok más érintésvédelmi módokat (a környezetelszigetelése, véd�elválasztás, földeletlen helyi egyenpotenciálrahozás, az állandósult érintésiáram és kisütési energia korlátozása, feszültség-véd�kapcsolás) is elismernek, ezeket azonbankülönlegességük és csak er�sen korlátozott alkalmazási területük miatt nem említjük.

4

Szükséges megemlíteni, hogy a villamos balesetek nagy része nem áramütéses, hanem égésibaleset, amit a berendezéseken fellép� villamos ív okoz!

2.3. A véd�vezet�s érintésvédelmi módok.

A véd�vezet�s érintésvédelmi módok közös jellemz�je, hogy ezek alkalmazásánál a villamosberendezés testét (az olyan vezet�anyagú - általában fém - érinthet� részét, amelyüzemszer�en nem áll feszültség alatt, de hiba esetén feszültség alá kerülhet) földeltvéd�vezet�vel (ezt az angol „protecting earting” elnevezés alapján nemzetközileg PEbet�jellel, és a véd�vezet� szigetelését zöld/sárga színezéssel jelölik) kötik össze, és a táplálóáramkört annak túláramvédelme, vagy az abba beiktatott áram-véd�kapcsolás által rövid id�alatt önm�köd�en kikapcsolják, ha a véd�vezet� testzárlat következtében veszélyes nagyságúérintési feszültségre kerül.

2.3.1. Véd�földelés közvetlenül földelt rendszerben, (TT rendszer).

A közm�hálózati kisfeszültség� rendszereket (Európában mindenütt) a tápláló transzformátorcsillagponti kivezetésénél - üzemi okokból - közvetlenül (impedancia beiktatása nélkül)leföldelik. Ezt mutatja a kétbet�s rendszerjelölés els� T bet�je (T=terra, földelés). Ha afogyasztó-berendezések testjeit véd�vezet�n át ugyancsak földelik (2. ábra), akkor ezt aföldelést mutatja a jelölés második T bet�je.

2. ábra. A TT rendszer.

Ha a készülék testzárlatos lesz, akkor a fázisvezet�n, a hibahelyen, az RA véd�földelésen, és arendszer Rcs csillagponti földelésén át testzárlati áram lép fel. Ha ennek a testzárlatnak azáramer�ssége kicsi, akkor ez a véd�földelés RA ellenállásán aránylag kis (a megengedhet�UL= 50 V-nál kisebb) feszültségemelkedést okoz. Ha az áramer�sség nagy, úgy - az el�írtrövid id�n belül - kioldja a túláramvédelmet (az ehhez tartozó áramer�sséget jelöljük Ia-val).A méretezési képlet:

RA*Ia � 50 V

R

S

TN

PE

Rcs

RA

AA

Fogyasztóikészülék

5

Ha a túláramvédelem kioldóárama - a rajta keresztül folyó üzemi áram miatt – nemválasztható az el�z� összefüggést kielégít� kis értékre, akkor az érintésvédelmi kioldást áram-véd�kapcsolóval (lásd 2.3.3. pont) lehet megoldani.

2.3.2. Nullázás (TN-rendszer)

Ha a közvetlenül földelt közm�hálózatot üzemeltet� áramszolgáltató ehhez hozzájárul, akkora nullavezet�t véd�vezet�ként is szabad felhasználni, ez a nullázás, nemzetközi jelölése TN-rendszer. (Hazánkban az áramszolgáltatói hálózatok több mint, 90%-a nullázott). Ebben akétbet�s jelölésben, a második bet� a testhez kötött nullavezet�t jelöli. Elvben ennek hárommegoldása van. Az els� szerint sehol sem építenek ki külön véd�vezet�t, az egyfázisú üzemiáramok vezetésére szolgáló nullavezet�t (jelölése N=neutral) kötik minden fogyasztókészülék testére (3. ábra). Ebben az esetben a rendszer jelölése TN-C (a C=common jelzi,hogy a véd�vezet� és a nullavezet� mindenütt közös). Ez a lehet�ség bizonyos esetekbencsupán elvi, mert 10 mm2-nél kisebb keresztmetszet� vezetékeknél a közösítést - a közösvezet� megszakadásának veszélye miatt - a szabvány tiltja. Azt a vezeték szakaszt, amelyegyszerre tölti be a véd�vezet� (PE) és az üzemi nullavezet� (N) szerepét a két jelölés - PE ésN - egybeírásával PEN vezet�nek (nullával egyesített véd�vezet�) nevezik.

3. ábra. A TN-C rendszer).

A második lehet�ség az, hogy a véd�vezet�t mindjárt a tápláló transzformátortól kezdvekülön választják az egyfázisú üzemi áramokat vezet� nullavezet�t�l (4. ábra). Ezt a megoldástTN-S (S=separated, elkülönített) bet�csoporttal jelölik. Ez a megoldás is kizárólag elvijelent�ség�, mert az áramszolgáltató sehol a világon nem vállalja, hogy az elosztóhálózatánkiépítse a véd�vezet� céljára szolgáló ötödik vezet�t.

R

S

T

PEN

Rcs

Fogyasztóikészülék

6

4. ábra. A TN-S rendszer

A harmadik megoldás a gyakorlati: egy darabig közös az üzemi nullavezet� és a véd�vezet�(ez tehéát a PEN vezet�), majd egy ponton szétválnak (5. ábra). Ilyen megoldású rendszertTN-C-S bet�csoporttal jelölik. Azt, hogy a két vezet� szétválasztása hol történjen(áramszolgáltatói csatlakozópontnál, az épületbe való becsatlakozásnál, a fogyasztásmér�nél,vagy csupán a 10 mm2-nél kisebb keresztmetszet� vezetékek csatlakozásánál) a helyiviszonyok és körülmények döntik el. A szétválasztott szakaszon a véd�vezet�t (PE)nullázóvezet�nek nevezik.

5. ábra. TN-C-S rendszer.

R

S

TN

PE

Rcs

Fogyasztóikészülék

R

S

TN

PE

Rcs Fogyasztóikészülék

Fogyasztóikészülék

7

A TN rendszer� hálózaton fellép� testzárlati áram gyakorlatilag nem halad a talajon át, szinteteljesen fémes úton (a fázisvezet�n, a nullázóvezet�n és a PEN-vezet�n át) záródik. Ennekmegfelel�en a földhöz képest ennek hatására fellép� feszültségemelkedést nem lehetszámítani, itt a méretezés csak azt veszi számításba, hogy a fázisfeszültség (Uo) a zárlati körimpedanciáján (amit „hurok impedanciá”-nak, vagy egyszer�en „hurokellenállás”-nakneveznek és Zs-el jelölnek) át tud-e hajtani olyan nagyságú áramot, ami a túláramvédelmet azel�írt id�n belül m�ködteti:

Zs*Ia � Uo

Áram-véd�kapcsolás (2.3.3. pont) a nullázott hálózaton is alkalmazható, de csak azokon aszakaszokon, ahol az üzemi vezet� és a nullavezet� már szét van választva (tehát a PEN -vezet�k szakaszán nem!).

2.3.3. Áram-véd�kapcsoló (magyar rövidítése: ÁVK, angol: RCD = residual currentdevice, német: FI)

A véd�vezet�s érintésvédelmi módoknál (f�ként a TN és TT rendszereknél) érintésvédelmikikapcsolásra a túláramvédelem helyett igen el�nyösen alkalmazott (ma a legmodernebbnektekintett) kikapcsoló szerv. (Bizonyos megfontolások mellett az IT-rendszerben sem kizárt azalkalmazása). Tehát nem külön érintésvédelmi mód, hanem csupán a véd�vezet�sérintésvédelmi módok kikapcsoló szerve. Való igaz, hogy érzékenysége következtébengyakran a fázisvezet�t közvetlenül érint� ember testén áthaladó áram hatására (véd�vezet�nélkül) is kikapcsol, de egyetlen nemzeti vagy nemzetközi szabvány sem fogadja elvéd�vezet� alkalmazása nélkül kell� biztonságú védelemnek.

6. ábra. Az ÁVK elvi felépítése, egyfázisú kialakításban

fázis nulla

Uki

Ibe Iki PE

Ihiba

hálózati oldal

fogyasztói oldal

Rhiba

Zfogy.

8

Az áram-véd�kapcsolás kifejezetten csak érintésvédelmi megoldás (túláramvédelmet nem látel!). Lényege, hogy a védett áramkör valamennyi üzemi áramot viv� vezet�jét egy közöskülönbözeti áramváltó „ablakán” vezetik át, míg a véd�vezet�t ezt megkerülve építik ki. (6.ábra). Minden áramot vezet� körül mágnes tér alakul ki. Ha a fogyasztóhoz men� és onnanvisszajöv� üzemi áramok összege zérus, vagyis testzárlat mentes állapotban, a különbözetiáramváltó ablakában nem lesz gerjesztés, a vasmagban nem keletkezik fluxus, az áramváltókioldó tekercsében áram nem fog folyni. Ha viszont az áramvéd�-kapcsolóval védettfogyasztói hálózaton testzárlat lép fel, akkor ennek árama a véd�vezet�n záródik, mely nemhaladhat át a különbözeti áramváltó ablakán, így az ott a befolyó és kifolyó áramok összegenem lesz zérus, az áramváltó áttételének megfelel� nagyságú áram, ha meghaladja az áram-véd�kapcsoló névleges különbözeti áramát, meghúz és kikapcsol.

Lényeges, hogy a véd�vezet�t nem szabad a különbözeti áramváltón átvezetni, ha a fogyasztóegyfázisú, vagy egyfázisról üzemel� berendezése is van, akkor az üzemi nullavezet�t (N)nullázás esetén is át kell vezetni az „ablakon”, de csupán az áramváltó el�tti szakaszon lehetközös a véd�vezet�vel (PEN-vezet�), és az N-vezet� az áramváltó utáni szakaszon nemföldelhet�. Ezek figyelmen kívül hagyása esetében az áramvéd�-kapcsoló m�ködése teljesenbizonytalanná válik, testzárlat esetén sem kapcsol ki biztosan, viszont testzárlat nélküliesetben is (egy másik fogyasztó egyfázisú áramának hatására) bekövetkezhet leoldás.

Az áram-véd�kapcsoló nagy el�nye, hogy az ezt megszólaltató áram (�I) értéke teljesenfüggetlen az áramkör üzemi áramer�sségét�l, így akár 100 A üzemi áram esetében isválasztható néhány mA-re. A szokásos névleges érzékenység 30 mA, de (különösen, ha többilyen kapcsoló sorba kötése esetén a táppontban szelektív áram-véd�kapcsolót alkalmasznak),akár 300 mA is lehet. Korábban az érzékenységet minden határon túl növelni akarták, dekiderült, hogy a védett hálózat, illetve szerkezet szivárgó árama (különösen benedvesedésesetén) a túlérzékeny kapcsolót feleslegesen kikapcsolta. Ezért ma már 10 mA-esérzékenység� áram-véd�kapcsolót csak dugaszolóaljzattal egybeépítve, egyetlenkéziszerszám táplálására alkalmaznak, és a hazai körülmények között a szabadtériberendezések védelmére a 100 mA-es érzékenység t�nik a legmegfelel�bbnek.

Az áram-véd�kapcsolót ellátják egy próbagombbal. Ennek megnyomása egy ellenállásonkeresztül a különbözeti áramváltót megkerül� áramot hoz létre, és ezzel ellen�rzik a kapcsolóm�köd�képességét. Ezzel azonban csak a kapcsolót lehet ellen�rizni, de a véd�vezet�folytonossághát (és így a kapcsolás hatásosságát) nem.

2.3.4. Véd�földelés közvetlenül nem földelt rendszerben (IT-rendszer).

A közvetlenül földelt nullavezet�j� (TT- TN-rendszer�) hálózatok földzárlat esetén nemtarthatók üzemben. Ezért olyan helyen, ahol az ellátás folytonossága elengedhetetlen, aváratlan kikapcsolás életveszélyt, vagy igen nagy anyagi kárt okozna (pl. kórházi m�t�k,földalatti bányahálózatok, kohók, egyes vegyi üzemek), a nullavezet�t nem (vagy csak nagyellenálláson át) földelik. Érintésvédelemre ez esetben is szükség van, mert egyrészt földzárlat(testzárlat) esetén a vezetékhálózat és a fogyasztókészülékek földhöz viszonyított kapacitásánátfolyó „földzárlati áram” emberre veszélyes nagyságú lehet, másrészt kett�s (két helyen, éseltér� fázisokban fellép�) földzárlat esetében a testzárlatos szerkezetek esetében veszélyesfeszültség lépne fel. Ezért ezen rendszerekben is kötelez� a földelt véd�vezet� kiépítése. (AzIT jelölés a táptranszformátor szigetelt (I=isolated, szigetelt), vagy nagy impedanciát át földelt(amit esetleg csak a hálózat és a szerkezetek földkapacitása képvisel), csillagpontjára utal,

9

míg a második helyen álló T bet� a testek véd�földelését jelenti.). Ilyen, IT rendszer látható a7. ábrán. Ennek méretezési képlete az els� földzárlatra:

RA*Id � UL

7. ábra. IT rendszer.

Itt az els� földzárlat nem okoz kioldást, ezért a képletben nem a kioldóáram, hanem a hálózatadottságaiból (els�sorban földkapacitásából) kiadódó „földzárlati áram” szerepel. A másodikföldzárlatra is méretezni kell, de ez bonyolultabb, ezért itt nem tárgyaljuk.

3. Kérdések:

1. Mit értünk érintésvédelem (közvetett érintés elleni védelem) alatt?

2. Mik az önm�köd� kikapcsoláson alapuló (véd�vezet�s) érintésvédelmi módok?

3. Mi a különbség a TN és s TT rendszer között?

4. Mi a különbség a TN-C, TN-S és a TN-C-S rendszerek között, és hol alkalmazzákezeket?

5. Mi a hurokellenállás (hurokimpedancia)?

6. Ismertesse az áram-véd�kapcsolás elvét!

7. Áram-véd�kapcsolás esetén hol szabad a nullavezet�t leföldelni, vagy avéd�vezet�vel összekötni?

8. Mi az el�nye az IT-rendszernek?

9. Mit nevezümk érintési feszültségnek, és mi befolyásolja a nagyságát?

R

S

TN

PE

RA

Fogyasztóikészülék

10

4. A mérési feladatok.

1. Ellen�rizze az egyes dugaszolóaljzatoknál, hogy, nincs-e a véd�vezet� a fázisvezet�vel felcserélve!

2. Ellen�rizze a véd�vezet� folytososságát!

3. Határozza meg a hurokimpedancia nagyságát a TN-rendszer� hálózat különböz� részein!

4. Mérje meg az áeam-véd�kapcsoló kioldási áramát és lekapcsolási idejét.

5. Mérjen szigetelési ellenállást a különböz� fogyasztói készülékeken.

Nem érintésvédelmi célú mérések:

6. Mérje meg a a fázisvezet� és a nullavezet�, a fázisvezet� és a véd�vezet�,valamint a nullavezet� és a véd�vezet� közötti szigetelési ellenállást.

7. Határozza meg a tápfeszültség felharmonikus tartalmát.

5. A mérésr�l készített jegyz�könyvnek tartalmazni kell:

1. az egyes mérések alkalmával kapott számszer� eredményeit, szigetelési ellenállás mérésekor az alkalmazott vizsgálat feszültség nagyságát is.

2. az észlelt hibák leírását,

3. a hibák elhárításának módját.

6. A vizsgálat céljaira szolgáló modell rövid ismertetése.

A vizsgálatokat a Ljubljana-i M�szaki Egyetem által kifejlesztett és a METREL cég által azeurópai érintésvédelmi el�írásoknak megfelel�en kialakított modellen végezzük, amely a 8.ábrán látható. A modell alapkiképzése háromfázisú ellátás vizsgálatára szolgál, de megfelel�tartozékkal egyfázisú ellátás vizsgálatára is átalakítható. Jelen vizsgálat keretében az egyfázisról történ� ellátási helyzetet vizsgáljuk. Lehet�ség van TT, TN és IT ellátási és érintésvédelmi módozatok vizsgálatára. Ezek közül vizsgálatunknál a TN és TT rendszer vizsgáljuk.

A modell egy kommunális fogyasztónál el�forduló ellátási elemeket és fogyasztóikészülékeket, berendezéseket tartalmazza. A kisfeszültség� elosztóhálózat különböz�áramköreinél, elemeinél, készülékeinél, valamint a dugaszoló aljzatainál határozhatjuk meg azérintés védelem hatásosságát. Alkalmas a modell a földelési rendszerek vizsgálatára is, ezenbelül egyedi földelések, földel� hálók, valamint a fajlagos földelési ellenállás is mérhet�.Áramvéd� kapcsolás m�ködése is szimulálható.

11

8. ábra.

12

7. A vizsgálat céljaira szolgáló m�szer.

A méréseknél alkalmazott EUROTEST 61557 kombinált üzemi mér�m�szert szintén aszlovéniai METREL cég gyártja. A m�szer érintésvédelmi méréseknél teljesíti az MSZ EN61557 szabvány sorozat el�írásait. A beépített mikroprocesszor következtében mindenféleérintésvédelmi mérés nagy biztonsággal, szinte automatikusan elvégezhet�. Lehet�ségetbiztosít nagymennyiség� mérési adat tárolására, és az adatok számítógépes feldolgozására ésértékelésére is.

Az alkalmazandó m�szer homloklapját és a homloklapon lév� gombok és kapcsolók funkcióita 9. ábrán és a következ�kben mutatjuk be.

A homlokfal közepén egy háttérvilágítással rendelkez� folyadékkristályos kijelz� van.

A kapcsolók funkciói:

ON/OFF jel� müködtet� gomb a készülék be és kikapcsolására szolgál. Amennyiben 10percig nem használjuk a készüléket, az úgy automatikusan kikapcsol.

HELP jel� müködtet� gomb, amennyiben a készülék m�ködésér�l kívánunk információt, asúgó menü adja meg a csatlakoztatás módját, illetve adatokat hívhatunk el�.

Háttérfény m�ködtet� gombbal a kijelz� háttérfényét kapcsolhatjuk, ha a készüléket 20másodpercig nem használjuk, a kijelz� háttérfénye automatikusan kikapcsol

SAVE m�ködtet� gombbal az eredményeket tárolhatjuk

RCL (recall) m�ködtet� gombbal az tárolt eredményeket hívhatjuk el�.

SETUP m�ködtet� gombbal a kontrasztot, az id�t és dátumot, egyes paramétereketállíthatunk be, illetve a memóriát törölhetjük.

START m�ködtet� gomb, az egyes beállított méréseket indítja.

ESC m�ködtet� gombbal, a folyó m�velet megszakítható.

START m�ködtet� gomb, az egyes beállított méréseket indítja.

ESC m�ködtet� gombbal, a folyó m�velet megszakítható.

A homlokfal jobb oldalán lév� forgó átkapcsolóval az egyes mérési funkciók közülválaszthatunk. Ezek a következ�k:

R, �earth állásban a fajlagos földellenállás és a földelési ellenállás határozható meg.

R+/-200mA continuity állásban a véd�vezet� folytonossága ellen �rizhet�.

13

9. ábra.

EUROTEST 61557 kombinált m�szer.

Háttérfény Help ON/OFF

SAVE RCL SETUP

ESC

KIJELZ�

F1 F2 F3 F4

Z Line

Z LoopPE

R Loop N-PE

Power.Energy

RCD-ÁVK

Locator

Harmonics

Current

R, ro earth

R+/- 200mA

Sensor

R insulat.

Start

PE

14

Rinsulation (RISO) állásban a szigetelési ellenállás mérése végezhet�.

Sensor állásban a megvilágítás mérhet� (az erre szolgáló külön mér� fejjel).

Current állásban megfelel� lakatfogóval szivárgási és terhel� áram mérése végezhet�.

Harmonics állásban a feszültség ill. az áram (megfelel� lakat fogóval) ered� felharmonikustartalma és 21.-ik összetev�ig az egyedi egyes felharmonikusok tartalma mérhet�.

Power, Energy állásban a teljesítmény, a teljesítménytényez� (cos�), és a fogyasztás (vill.energia) mérhet�.

Locator állásban háromfázisú hálózaton a forgásirány, a fázissorrend ellen�rizhet�.

RCD (residual current device) beállításban az áramvéd� kapcsoló (ÁVK) FI relé m�ködésevizsgálható, (leoldási id�, érintési feszültség, hurok ellenállás, földelési ellenállás).

ZLine állásban a fázis-fázis, vagy fázis-nulla vezet�k impedanciája és a várható rövidzárásiáram határozható meg.

ZLoop állásban a fázis-véd�vezet� hurok impedanciája, a várható rövidzárási áram és azérintési feszültség határozható meg.

RLOOP N-PE állásban a nullavezet� (N)-véd�vezet� (PE) hurok hurokellenállása és a várhatórövidzárási áram határozható meg.

A mérések során szerzett tapasztalatok alapján kiegészítésre kerülhet.8. Az egyes mérési feladatok esetében a m�szer, bekötése, beállítása és az elvégzend�mérések.

8.1. Szigetelési ellenállás mérése.Kapcsoljuk le a hálózati modellünket a hálózati ellátásról. Ugyanis csak feszültségmentesített (kikapcsolt) hálózaton végzend� a mérés!!!! Vezet�k közötti szigetellésiellenállás mérésekor minden kapcsolót kapcsoljunk ki, minden terhelést válasszunk le.Csatlakoztassuk a három kivezetéses mér�zsinórt a készülékhez.A készülék forgó átkapcsolóját állítsuk az Rinsulation állásba, és válasszuk meg F2 gombbal amérési feszültséget (50, 100, 250, 500 vagy 1000V), majd állítsuk be az ellenállás alsóértékét. Amennyiben a mért eredmény alatta marad a beállított értéknek a kijelz�n a Resultunder limit. (a mért érték a beállítási érték alatt) jelenik meg.Az ellenállás alsó határértékének beállításakor az F3 gombbal léphetünk be a beállító men�be,és ott az ablak alján lév� nyilakkal mozoghatunk a táblázatban fel és le.Az F1 gombbaltérhetünk vissza a kezd�men�be.Csatlakoztassuk a mér� kábeleket a mérend� hálózat kiválasztott vezetékeihez, amelyekközötti szigetelési ellenállást meg kívánjuk mérni. Az egyik vezetékhez az L1-L sarkot (mér�feszültség pozitív polusa), még a másikhoz az egyesített L2-N és L3-PE sarkotcsatlakoztassuk (további felvilágosítás a Help gombbal).

15

Start gomb lenyomásával indítjuk a mérést, és csak akkor engedjük el, ha állandósul a mérésieredmény.

Kommunális hálózatnál a szigetelési ellenállás 0,5 MOhm-nál nagyobb legyen.

8.2-8.3. A földelési ellenállás és a fajlagos földelési ellenállásmérése.

A méréseket nem végezzük el, mivel a méréshez szükséges négyvezetékes csatlakozó kábel éslakatfogók nem képezik a m�szer szerves részét.

8.4 A véd�vezet� folytonosságának ellen�rzése.

A vizsgált hálózatnak a vizsgálat ideje alatt feszültségmentesnek kell lenni, ezért amodellt ezen mérés elvégzése el�tt a tápláló hálózatról le kell vcálasztani.

Csatlakoztassuk a háromeres mér�kábelt a mér�m�szerünkhöz.

A m�szer homlokfalán lév� forgó átkapcsolót állítsuk az R+/- 200mA Continuity állásba.

Célszer� a m�szer a berregést adó üzemmódba kapcsolni az F3 gombbal, ha a mért érték abeállított értéknél kisebb berreg� jelzést kapunk mintegy 2 mp.-ig.

Állítsuk be a maximális ellenállás értéket. F2 gombbal a kijelöl� menü ablakába lépünk, ahola fel le nyilakkal mellátott gombokkal beállíthatjuk a fels� ellenállás értéket, majd F1bombbal térhetünk vissza a f�men�be.

Ezután kompenzáljuk a mér�zsinórt. Ezen mérésnél az L1-L és az egyesített L2-Nés L3-PEvezetékekez érintsük össze majd a Start gomb megnyomásával indítsuk a mérést, és az F4gombbal állítsuk be a kompenzációt. A kompenzáció törtlését nyitott vezetékekkel végezzükel hasonló lépésekkel.

Csatlakoztassuk a mér�vezetékeket a hálózathoz L1-L és az egyesitett L2-N L3-PE vezetékeka két mér� zsinór, melyet azon szakasz két végéhez csatlakoztatjuk, amelynek folytonosságátellen�rizni kívánjuk (Help gomb is megadja a csatlakoztatás módját). A Start gombbalindítjuk a mérést. Minden esetben két mérést vegez el a készülék váltott polaritással.

A módszerrel, nem csak a véd�vezet�, hanem bármely más feszültségmentesitett vezetékszakasz folytonossága is hasonlóan ellen�rizhet�.

8.5 Hurok impedancia és várható rövidzárási áram.

Csatlakoztassuk a villásdugós mér�zsinórt a m�szerhez.

A forgó átkapcsolót a ZLoop állásba tegyük.

Az F4 gombbal a fázisvezet� és véd�vezet� közötti feszültséget lehet megjeleníteni.

F1 gombbal válasszuk meg a kezd� polaritást, ugyanis ha ÁVK van a mérési körben,lehetséges, hogy egyes esetekben kiold, ezt megel�zhetjük a polaritás megváltoztatásával.

16

Csatlakoztassuk a villásdugót a mérend� dugaszoló aljzatba, majd a Start gombmegnyomásával indítsuk a mérést.

gG (a g jelölés zárlat és túlterhelés elleni védelemre egyaránt alkalmazható biztosítóra utal,míg a G általános típusú biztosítót jelöl) az Ia kiolvadási áram 0,4 sec és 5 sec-nál, és amegengedhet� max. hurok ellenállás értéke (220 V-nál):

olv. biztosítóIn névl. árama

kiolv. id�<0,4 sec

kiolv. id�<0,4 sec

kiolv. id�<5 sec

kiolv. id�<5 sec

Ia A Zs ohm Ia A Zs ohm2 16 13,7 9,2 23,94 32 6,8 18,5 11,86 47 4,6 28 7,810 82 2,6 46,5 4,716 110 2 65 3,320 147 1,4 85 2,525 183 1,2 110 232 275 0,8 150 1,240 320 0,6 190 1,150 470 0,4 250 0,863 550 0,4 320 0,680 840 0,2 425 0,5

100 1020 0,2 580 0,3125 1450 0,1 715 0,3

gL (a g jelölés ugyanaz, mint el�bb L a vezetékek védelmére szólgáló biztosító típusra utal)biztosítónál az Ia kiolvadási áram 0,4 sec és 5 sec-nál, és a megengedhet� max. hurokellenállás értéke (220V-nál):

olv. biztosítóIn névl. árama

kiolv. id�<0,2 sec

kiolv. id�<0,2 sec

kiolv. id�<5 sec

kiolv. id�<5 sec

Ia A Zs ohm Ia A Zs ohm2 20 11 9,21 23,94 40 5,5 19,2 11,56 60 3,7 28 7,910 100 2,2 47 4,716 148 1,5 72 3,120 191 1,2 88 2,525 270 0,8 120 1,832 332 0,7 156 1,435 367 0,6 173 1,340 410 0,5 200 1,150 578 0,4 260 0,863 750 0,3 351 0,680 - - 452 0,5

100 - - 573 0,4125 - - 751 0,3160 - - 995 0,2

17

Automatikus biztosító (ez a kis automata lenne?)

B típusú B típusú C típusú C típusú D típusú D típusútúláram véd.

In névl. áramaIa =5.In

AZs ohm

(0,2 sec)Ia =10.In

AZs ohm

(0,2 sec)Ia =15.In

AZs ohm

(0,2 sec)2 10 22 20 11 30 7,34 20 11 40 5,5 60 3,76 30 7,3 60 3,65 90 2,410 50 4,4 100 2,2 150 1,516 80 2,8 160 1,4 240 0,920 100 2,2 200 1,1 300 0,725 125 1,8 250 0,9 375 0,632 160 1,4 320 0,7 480 0,535 175 1,3 350 0,65 525 0,440 200 1,1 400 0,55 600 0,3750 250 0,9 500 0,45 750 0,2963 315 0,7 630 0,35 945 0,23

B típus üzemelési tartomány: 3In� Ia�5In

C típus üzemelési tartomány: 5In� Ia�10In

D típus üzemelési tartomány: 10In� Ia�20In

8.6 Vonali impedancia és a várható rövidzárási áram.

Csatlakoztassuk a m�szerhez a mér�kábelt.

Forgó átkapcsolót tegyük a ZLine állásba.

Csatlakoztassunk a megfelel� aljzatba és Start gombbal indítsuk a mérést.

8.7 N-PE hurokellenállás és a várható rövidzárási áram.

Csatlakoztassuk a villásdugós mér�zsinórt a m�szerhez.

Forgó átkapcsolót tegyük az RLoop N-PE állásba. M

A készülék minden esetnben automatikusan felismeri és a m�szerhez helyesen csatlakoztatja afázis és a nullavezet�t.

Csatlakozzunk a mérend� dugaszoló aljzathoz és a Start gombbal indítsuk a mérést.

8.8 A PE véd�földel� esetleges elkötésének vizsgálata.

A mérést feszültség alatt álló hálózaton kell végezni, mely során a mér�m�szer folyamatosanellen�rzi a hálózati feszültséget.

18

Csatlakoztassuk a készülékhez a villásdugaszolós mér�zsinórt.

A forgó átkapcsolót tegyük az RLoop, ZLoop, vagy RCD állásba.

Mindegyik dugaszóló aljzatot sorban mérjünk meg.

Ha bedugaszolt villásdugó esetében a Start gomb melletti PE érintkez�t megérintjük (neálljunk szigetel� padlón) m�szer automatikusan ellen�rzi, hogy a PE vezetéken fellép-e megnem engedhet� feszültség (elkötés ereményeként), fennállása esetén a kijelz�n üzenet(Veszélyes PE feszültség) és hang jelzés is jelentkezik A hiba elhárításáig a készülék a Startgombbal nem idítható.

8.9 ÁVK kapcsoló esetében az érintési feszültség és a földelési hurok ellenállásánakmérése kioldás nélkül.

Csatlakoztassuk a villásdugós mér�kábelt a mászerhez.

A forgó átkapcsolót tegyük az RCD (ÁVK) állásba.. A f�men� ablakában válasszsuk az F1gombbal az érintési feszültséget (Contact Voltage)

Állítsuk be az érintési feszültség max értékét (50, agy 25 V) az F4 gombbal.

Válasszuk meg az ÁVK �In névleges hiba áramát az F2 gombbal, és az ÁVK típusát F3-al.(standard).

Csatlakoztassuk a villásmér� zsinórt a mérend� aljzatokba. A Start gomb megnyomása után am�szer kiegészít� szonda nélkül a hurok impedanciát és a fázishoz képesti érintésifeszültséget méri.

A föld/hurokellenállás mérésekor a funkció gombbal Earth/Loop Resistance (RCD Rs)-t válasszuk.

Hacsak L és PE csatlakozás van a Start gombot kétszer kell megnyomni.

A mérés hosszabb ideig, akár egy percig is tarthat.

8.10 ÁVK (RCD) mérése.

Leoldási id� mérése.

Csatlakoztassuk a villásdugós mér�zsinórt a m�szerhez.

RCD állásban a forgó átkapcsoló.

F1 gomb hatására RCDI ablak iródik be ahol már a beállitott határ feszültség szerepel.

F2-vel válasszuk ki a ÁVK névleges hibaáramát

F3 gombbal a mér�áramot választhatjuk meg, és állítsuk be az ÁVK típusát (standard).

19

Csatlakoztassuk a villásdugót a mérend� aljzatba, és a Start gombbal indítsuk a mérést. Amérési eredmény a kijelz�n leolvasható.

Kioldási áram mérése.

Csatlakoztassuk a villásdugós mér�zsinórt a m�szerhez.

RCD állásban a forgó átkapcsoló.

F1 gombbal növekv� áram funkciót válasszuk., majd F2 gombbal az ÁVK névlegeshibaáramát, F3 gombbal a kezd� vizsgáló áramot állítsuk be.

Csatlakoztassok a villásmér�zsinórt a vizsgálandó aljzathoz.

Nyomjuk meg a Start gombot és a mérés elvégzése után a mért érték a kijelz�r�l leolvasható.

Automatikus vizsgálat.

Az el�z� méréseket mind elvégzi a m�szer, ha az F1 gombbal AUTO állásba kapcsolunk. F2gombbal a névleges hiba áramot, F3 gombbal az ÁVK típusát állítsuk be.

Csatlakozzunk a mérend� hálózathoz, majd a Start gombbal indítsuk a mérést. Sorban akijelz�n kapjuk az eredményeket.

8.11. A feszültséghullám felharmonikus tartalmának mérése.

A feszültség hullám felharmonikus tartalmának mérésekor a készülékhez az egyik végéndugaszolóval készitett mér�zsinórt csatlakoztassuk. (még ne dugjuk be a modell hálózataljzatába a dugót).

Állítsuk a forgó átkapcsolót a Harmonics állásba. A kijelz� ablaknál az F1 gombbalv�álasszuk a Harmonics:Voltage funkciót.

Csatlakoztassok a hálózat modell dugaszoló aljzatához a mér�zsinórt. (továbbifelvilágosítások a Help gombbal)

A mérést a Start gombbal indítsuk. Folyamatosan frissülnek a teljes torzítás és az egyesharmonikus tartalom mérési eredményei. Választás az F2 gombbal.

Mérés leállítása a Start gomb ismételt lenyomásával történik.

20

Függelék.

A modellen max. tizenkilenc különböz� hibahelyzet is beállítható, melyeket a vizsgálónakkell felderíteni. A 8. ábrán bemutatott modell hátoldalán egy zárható fedél alatt találhatókapcsolókat, és számozásukat az F1. ábrán láthatjuk. A jobb oldalon elhelyezked� autimatikuskikapcsoló az 1. fázisvezet�n lév� hiba esetén védi a modellt, illet�leg a teljes kikapcsolásraés az engedély nélküli küls� bekapcsolás elleni védelemre szolgál, valamint ezzel kell amodellt visszakapcsolni, ha a modellt vezérl� elektronika miatt lép fel kikapcsolás.

Az S1-S22 kapcsolók bekapcsolásával szimulálható hibák jegyzéke:

Vonali impedanciák:

S1 kapcsoló (hiba L3-N körben a 3 fázisú csatlakozónál, a 300mA-es FI és az F2bekapcsolva), hibamérés a 3 fázisú aljzatnál.

S2 kapcsoló (hiba L1-N körben az S3 kapcsoló táblánál (switchboard), a 300mA-es FI és azF7 bekapcsolva) hibamérés a 2. aljzatnál.

S3 kapcsoló (hiba L1-N körben az 1. aljzatnál, a 300mA-es FI és a J4 bedugva) hibamérés a1. aljzatnál.

(hiba L1’-N’ körben a 3. aljzatnál, a 30mA-es FI és a F8 bekapcsolva bedugva)hibamérés a 3. aljzatnál.

Hiba k�rben a PE:

S4 kapcsoló (3.földel� összekötés és a PE teljes rendszere)

S5 kapcsoló (2.földel� összeköt és és a 2. lámpa).

S6 kapcsoló (3.fázisú motor, 1. földel� összekötés és a PE rendszere) nem mérjük, azegyfázisú ellátás miatt.

S7 kapcsoló (1.földel� összekötés és a 1. lámpa).

S8 kapcsoló (3. fázisú aljzat, 1. földel� összekötés és a PE rendszere) nem mérjük, azegyfázisú ellátás miatt.

S9 kapcsoló (az egyenpotenciálra hozás és a 2. földel� összekötés)

S10 kapcsoló (az egyenpotenciálra hozás és a gázvezeték között)

21

H i b á k s z i m u l á l á s á r a s z o l g á l ó k a p c s o l ó k.

F1.ábra.

S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 S9 S10 S11 S12

Vonaliimpedanciák

P E k ö t é s e k

S13 S14 S15

RE ro

S17 S18 S19 S20S16 S21 S22

Szigeteléási ellenállás

22

S11 kapcsoló (az egyenpotenciálra hozás és a melegvíz ellátás között)

Földelési hiba:

S12 kapcsoló (J1és J2 kihúzva)

S13 kapcsoló (1. villámvédelmi földelés)

Fajlagos földelési ellenállás: (két kapcsoló m�ködtetésével állítható be az elektróda távolság)

S14 kapcsoló S15 kapcsoló aki ki 1 méterbe ki 3 méterki be 10 méterbe be 12 méter

Szigetelési hiba:

S16 kapcsoló (L1’-N’ között a hiba 3. aljzat, F8 kikapcsolva)

S17 kapcsoló (L1’-PE között a hiba 3. aljzat, F8 bekapcsolva)

S18 kapcsoló (L1-padlózat között, mosógép a hiba, 30 mA-es FI bekapcsolva, F6 és J5bekötve)

S19 kapcsoló (L1-PE között, mosógép a hiba, J5 kihúzva F6 nincs beiktatva)

S20 kapcsoló (L1-PE között, 3 fázisú motor, F3 kikapcsolva) nem mérjük.

S21 kapcsoló (L2-N között, 3 fázisú aljzat, F2 kikapcsolva) nem mérjük

S22 kapcsoló (L1-L2 között, 3 fázisú aljzat, F2 kikapcsolva) nem mérjük

A régi kérdések, és a rájuk adható válasz:

3. Kérdések, és röviden a válaszok:

1. Ismertesse közcélú kisfeszültség� elosztóhálózat esetében, melyr�l több lakásttartalmazó épületet látunk el, a szokásos érintés védelmi módszert

23

A TN-C-S rendszer a szokásos, ahol a közcélú hálózatnál és a lakóépületben a méretlenvezetékszakaszon a nullával egyesített véd�vezet� van (PEN, vagyis TN-C), míg az egyeslakásfogyasztóknak szétválasztott nulla és külön véd�vezet�je (TN-S). van. A lakásfogyasztónulla és véd�vezet�jét csak egy helyen, általában a fogyasztói elosztó szekrény és afogyasztásmér� között szabad egyesíteni, további egyesítése a kétvezet�nek nemmegengedett.

2. Miért nem alkalmazhatunk nullázásos érintésvédelmet bányahálózatok esetében?

Kisfeszültség� bányahálózatok általában szigetelt csillagpontúak, nullázással és a nullavezet�földelésével földelt csillagpontúvá válnának.

3. Ismertesse az áramvéd� kapcsoló elvi m�ködését.

A hiba mentes hálózaton a vasmag ablakában a bejöv� és a kimen� áram azonos, így ered�gerjesztésük zérus, vagyis a kioldást kezdeményez� tekercs kimen� feszültsége közel zéruslesz. Amennyiben szigetelési hiba következtében a bejöv� áram egy része a PE véd�vezet�nkeresztül folyik vissza (pl. egy készülék hibás szigetelése miatt), ekkor a vasmagban a bejöv�és visszafolyó áram különböz�ségéb�l adódó gerjesztés által létrehozott fluxus a vasmagonlév� tekercsben feszültséget hoz létre, melynek nagysága az áramkülönbözet (hibaáram)növekedésével n�. Ha a hibaáram meghaladja az áramvéd� (FI) relé beállítási értékét, Uki

hatására kioldás következik be és a készülék a fogyasztót leválasztja a hálózatról. A fogyasztóvisszakapcsolása, csak a hiba, a meghibásodott készülék megkeresése és leválasztása utánlehetséges.

4. Mutassa be, a nulla és a véd�vezet� egyesítésének helyes és helytelen megoldásaitÁVK alkalmazása esetén,

R

S

TN

PE

Rcs Fogyasztóikészülék

Fogyasztóikészülék

24

Helyes kapcsolás

Helytelen ha a véd�vezet�t és a nullát a FI relé fogyasztói oldalán egyesítik, mert ekkor avéd�vezet�n folyó hibaáram a vasmag ablakán átfolyik, és nem lesz különbség a befolyó ésvisszafolyóáram közöttt. Nem következik be leoldás.

5. Miért szükséges, hogy a bejöv� nullavezet� keresztmetszete 10 mm2-nél nagyobblegyen?

Kell� mechanikai szilárdsággal rendelkezzen és az er�m�vész szerel�, még fogóval se tudjamegszakítani, mert ha meg tudná szakítani, annak végzetes következményei lennének.

6. Kinek feladata és joga, a közcélú kisfeszültség� elosztóhálózat érintésvédelmétmeghatározni?

Annak megállapítása, hogy egy kisfeszültség� elosztóhálózat nullázottnak tekinthet�-e, azilletékes hálózatot üzemeltet� áramszolgáltató feladata és jogosultsága. Az áramszolgáltató újfogyasztó bejelentkezésekor a fogyasztói igénybejelent� lapon, mely egyben a fogyasztóiszerz�dés is, nyilatkozik a hálózat érintésvédelmének módjáról.

7. Mit értünk érintésvédelem alatt, mi az érintésvédelem célja, és milyenérintésvédelmi módszereket alkalmazunk?

fázis nulla

Uki

Ibe Iki PE

Ihiba

hálózati oldal

fogyasztói oldal

Rhiba

Zfogy.

25

Feszültségalatt álló, vagy meghibásodás következtében feszültség alá kerülhet� fémalkatrészeket a fogyasztók véletlenül se érinthessék meg, azokon 50 V-nál nagyobb feszültségne léphessen fel, illet�leg ha felléphet, azok el�írt id�n belüli lekapcslása biztosított legyen

8. Miért fontos a véd�vezet� folytonosságának ismerete és ellen�rzése?

Nem folytonos véd�vezet� esetében az 50 V-os limit feszültségnél nagyobb, feszültségértékektartósan felléphetnek egyes védettnek hitt vezeték stakaszokon.

9. Mit eredményez TN-C-S rendszernél, ha a fogyasztónál több helyen isösszekötötték a nullát és a véd�vezet�t.

Érintés védelem nem fog helyesen m�ködni, pl. FI relén nem folyhat különbözeti, hiba áram.

10. Mit nevezünk érintési feszültségnek, és mi befolyásolja nagyságát;

ahol R, S, T fázisvezet�k, N a nullavezet�, PE véd�vezet�

Rcs a rendszer csillagpontjánál a földelési ellenállás

Rf véd�vezet� földelésének ellenállása

Uf a hiba feszültség, If hiba áram, Uf=If.Rf

R

S

T

NPE

Uf

Rcs If

Rf

Rt Ue

Rs Us

Fogyasztóikészülék

26

Rt a test ellenállása,

Rs a cip�, a padlózat ellenállása, Us az erre es� feszültség

Ue érintési feszültség, általában Ue � Uf

Az áthidalt, érintett, hiba feszültség, nem azonos, általában nagyobb az érintési feszültséggel,mely az emberi testre jut összetev�je. Az emberi test ellenállásán túlmen�en az emberenátfolyó áramot az ember talpa és föld közötti un talpponti ellenállás (a talaj és a cip�anyagától, annak nedves vagy száraz állapotától számottev�en függ!) is befolyásolja. Abiztonság javára tévedünk, ha Rs bizonytalan értékét 0-nak vesszük. Rs = � esetén, az emberel van szigetelve a földt�l.