mŰszaki szemle contents cuprins 46. szám, 2009
TRANSCRIPT
2 Műszaki Szemle 46
MŰSZAKI SZEMLE 46 szaacutem 2009
Historia Scientiarum ndash 6 Tudomaacutenytoumlrteacuteneti kuumlloumlnkiadaacutes
Special Issue in History of Sciences
Szerkesztőbizottsaacuteg elnoumlke President of Editing Committee
Dr Koumlllő Gaacutebor
Szerkesztőbizottsaacuteg tagjai Editing Committee
Dr Balaacutezs L Gyoumlrgy ndash HU Dr Biroacute Kaacuteroly Aacutegoston ndash RO Dr Csibi Vencel-Joacutezsef ndash RO Dr Fedaacutek Laacuteszloacute ndash UA Dr Kaacutesa Zoltaacuten ndash RO Dr Kaacuteszonyi Gaacutebor ndash HU Dr Majdik Korneacutelia ndash RO Dr Maros Dezső ndash RO Dr Nagy Laacuteszloacute ndash RO Dr Peacuteics Hajnalka ndash YU Dr Puskaacutes Ferenc ndash RO Dr Szalay Gyoumlrgy ndash SK Dr Turchany Guy ndash CH
Kiadja Editor
Erdeacutelyi Magyar Műszaki Tudomaacutenyos Taacutersasaacuteg ndash EMT Societatea Maghiară Tehnico-Ştiinţifică din Transilvania Ungarische Technisch-Wissenschaftliche Gesellschaft in Siebenbuumlrgen Hungarian Technical Scientific Society of Transylvania
Felelős kiadoacute Managing Editor
Dr Koumlllő Gaacutebor
A szerkesztőseacuteg ciacuteme Address
Romania 400604 Cluj Kolozsvaacuter B-dul 21 Decembrie 1989 nr 116 Telfax 40-264-590825 594042 Leveacutelciacutem RO ndash 400750 Cluj CP 1-140
Nyomda Printing
Incitato Kft
ISSN 1454-0746
CNCSIS aacuteltal elismert folyoacuteirat
Revistă acreditată de CNCSIS
Tartalomjegyzeacutek ndash Contentsndash Cuprins
Gaaacutel Saacutendor a polihisztor Activity of a forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) Activitatea unui savant maghiar uitat Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel)
Szőcs Huba Laacuteszloacute 3
Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban The Early History of Computers in the Hungarian Economy Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei
Borbeacutely Eacuteva 11
Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel Kovaacutecs Jaacutenos (1816ndash1906) Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19
th Century
Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX
Daacutevid Loacuteraacutent 18
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege The beginning and ending of the Franz Joseph University Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep
Kaacutesa Zoltaacuten 24
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef
Olaacuteh-Gaacutel Roacutebert 28
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden (1921-1940) The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940) Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)
Szaboacute Peacuteter Gaacutebor 34
A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XX
th century
Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX
Dvoraacutecsek Aacutegoston 39
A kiadvaacuteny megjeleneacuteseacutet taacutemogatta
Communitas Alapiacutetvaacuteny ndash Kolozsvaacuter
Eurotrans Alapiacutetvaacuteny ndash Kolozsvaacuter
Szuumllőfoumlld Alap Irodandash Budapest
wwwemtro
emtemtro
Műszaki Szemle 46 3
Gaaacutel Saacutendor a polihisztor
Activity of a forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel)
Activitatea unui savant maghiar uitat Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel)
SZŐCS Huba Laacuteszloacute
ny egyetemi docens tanszeacutekvezető szhuranoskodolanyihu
ABSTRACT
The paper deals with the activity in the theory of relativity of the forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel
(1885ndash1972) Nobody other than the author of present paper wrote deep studies on the importance of this activity
REZUMAT
Articolul prezintă activitatea referitoare la teoria relativităţii icircn fizică a savantului maghiar Saacutendor Gaaacutel (1885ndash
1972) şi discută problemele legate de activitatea uitată şi neapreciată nici pacircnă icircn prezent Icircn afară de autorul prezentu-
lui articolul nimeni nu a pătruns icircndeaproape această activitate ştiinţifică
ELŐSZOacute
Oumlroumlmmel ragadjuk meg az alkalmat hogy a magyar tudomaacuteny eacutes művelődeacutes egyik eddig keveacutesbeacute isme-
ret alakjaacutenak az erdeacutelyi szuumlleteacutesű eacutes Erdeacutelyben eacutelt Gaaacutel Saacutendor tudomaacutenyos eacuteletműveacutenek egy reacuteszeacutet a nem-
zetkoumlzi eacutes a magyar aacuteltalaacutenos eacutes tudomaacutenyos koumlzveacutelemeacuteny eleacute taacuterhassuk Sajnaacutelatos teacuteny hogy műveit eacuteleteacute-
ben nem publikaacutelhatta Egyik jelentős műveacutet a bdquoLineaacuteris aacutetrendeződeacutes (azaz transzformaacutecioacute) fizikai invariaacuten-
sairdquo ciacuteműt a speciaacutelis relativitaacuteselmeacutelet taacutergykoumlreacuteből nagyreacuteszt [234] sikeruumllt jelen iacuteraacutes szerzője aacuteltal ele-
mezni feldolgozni tovaacutebbfejleszteni eacutes publikaacutelni de remeacuteljuumlk hogy a koumlzeljoumlvőben a meacuteg hiaacutenyzoacute keveacutes
reacuteszletet is a megfelelő eacutertelmezeacutesekkel eacutes kiegeacutesziacuteteacutesekkel sikeruumll majd koumlzzeacutetenni eacutes Gaaacutel Saacutendor eacuteletmű-
veacutenek legalaacutebb egy haacutenyada reacuteszeacuteveacute vaacutelik a magyar tudomaacutenyos oumlroumlkseacutegnek Ugyancsak folyamatban van
jelen iacuteraacutes szerzője aacuteltal Gaaacutel Saacutendornak bdquoA barometrikus reverzioacuterdquo (termodinamika) c terjedelmes műveacutenek
feldolgozaacutesa eacutes publikaacutelaacutesa is a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsztoumlndiacute-
jas Alapiacutetvaacuteny taacutemogataacutesaacuteval A dolgozat a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Művelődeacutesi Osztaacutelyaacuten van
leteacutetben ugyancsak jelen dolgozat szerzőjeacutenek tollaacuteboacutel
BEVEZETEacuteS
Neacutehai Gaaacutel Saacutendor meacuternoumlkoumlt polihisztort 1970 őszeacuten (fontos daacutetum) ismertem meg amikor roumlvid sep-
siszentgyoumlrgyi tartoacutezkodaacutesom alatt lakaacutesaacuten felkerestem a helyi tanaacuterkolleacutegaacutek oumlsztoumlnzeacuteseacutere Lakaacutesaacuten (Csiacuteki
utca 50 a Mezőgazdasaacutegi Szakkoumlzeacutepiskola kolleacutegiuma) a koumlvetkezőket tudtam meg tőle illetve a haacutetraha-
gyott tudomaacutenyos műveiből
Gaaacutel Saacutendornak nem adatott meg eddig a teljes tudomaacutenyos nyilvaacutenossaacuteg ebben osztozni laacutetszik azok-
nak a magyar felfedezőknek tudoacutesoknak a sorsaacuteban akik baacuter jelentőset alkottak az alkotaacutes a felfedezeacutes nem
az ő nevuumlkhoumlz fűződik hanem nagyobb eacutes szerencseacutesebb neacutepek fiainak neveacutehez
Gaaacutel Saacutendor Goacutegaacutenvaacuteraljaacuten (Erdeacutelynek Erdővideacutek nevet viselő reacuteszeacuteben az egykori Baroacuteti szeacutekben) szuumlle-
tett 1885 oktoacuteber 4-eacuten az egykori Csiacutek vaacutermegye 1848-as kormaacutenybiztosaacutenak eacutes katonai parancsnokaacutenak Gaacutel
Saacutendor honveacutedezredesnek oldalaacutegi leszaacutermazottjakeacutent foumlldbirtokos csalaacutedban Deacutedapja Gaaacutel Joacutezsef az osztraacutek
hadsereg őrnagya volt idős koraacuteban csiacutekszentgyoumlrgyi birtokaacuten gazdaacutelkodott Reacuteszletesebb (de nem teljes ) eacuteletraj-
zot talaacutelhatunk Sombori Saacutendor eacutes Bodoacute Barna cikksorozataacuteban valamint Czegő Zoltaacuten egykori cikkeacuteben a Haacute-
romszeacutek megyei (ma Kovaacuteszna megye Romaacutenia) napilapban [1] amely valoacutesziacutenűleg a Sepsiszentgyoumlrgyi Muacuteze-
4 Műszaki Szemle 46
um ma Szeacutekely Nemzeti Muacutezeumban a Gaaacutel Saacutendor (vagy maacutesok) aacuteltal elhelyezett csalaacutedi feljegyzeacuteseken alap-
szik eacutes akiknek eacuterdeme hogy Gaaacutel Saacutendor tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutet igyekeztek neacutepszerűsiacuteteni de ugyanakkor
taacutemadtaacutek jelen iacuteraacutes szerzőjeacutet bdquokoumlzoumlmboumlsseacutege eacuterdektelenseacutegerdquo miatt aneacutelkuumll hogy a Gaaacutel Saacutendor-feacutele nagyon
sokreacutetű eacuteletművel szakmai szempontboacutel igyekeztek vagy egyaacuteltalaacuten keacutepesek lettek volna foglalkozni
Mi a koumlvetkezőkben Gaaacutel Saacutendor tudomaacutenyos munkaacutessaacutegaacutera aka-
runk oumlsszpontosiacutetani eacutes kihangsuacutelyozzuk hogy a Gaaacutel Saacutendor-feacutele tudo-
maacutenyos eacuteletművel elemzeacutesszerűen csak jelen dolgozat szerzője foglalko-
zott valamint vitte tovaacutebb Gaaacutel Saacutendor eszmeacuteit eacutes taacuterta a nemzetkoumlzi
tudomaacuteny eleacute
Gaaacutel Saacutendor felsőfokuacute tanulmaacutenyait toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy
Budapesten a Műszaki Egyetem elődjeacuten a valamikori kiraacutelyi Joacutezsef
Műegyetem Geacutepeacutesz- eacutes Vegyeacuteszmeacuternoumlki Szakosztaacutelyaacuten (karaacuten) veacutegezte
mivel ennek hallgatoacuteja volt 1902 eacutes 1909 koumlzoumltt Batalka Krisztina
koumlnyvtaacuteros-leveacuteltaacuteros (Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegi Egyetem-
OMIKK) sziacuteves koumlzleacutese szerint sajnos azonban nem Gaaacutel hanem Gaacutel
Saacutendor neacuteven volt toumlrzskoumlnyvezve sajnos a neacutev keacutetfeacutele vaacuteltozataacutet abban
az időben eleacuteg sokszor felcsereacutelteacutek ezeacutert mondottuk feljebb hogy bdquovaloacute-
sziacutenűrdquo (viszont biztosan itt veacutegzett testveacutere Gaaacutel Laacuteszloacute eacutes vegyeacuteszmeacuter-
noumlki oklevelet szerzett 1909-ben) Tekintettel azonban Gaaacutel Saacutendor igen
magas fokuacute neacutemet nyelvű tudaacutesaacutera eacutes toumlbb neacutemet nyelven megjelent
dolgozataacutera valamint az Osztraacutek Haduumlgyi Miniszteacuteriumba előterjesztett
nyilvaacuten neacutemet nyelven iacutert hadi talaacutelmaacutenyai uumlgyeacuteben nem lehetetlen
hogy tanulmaacutenyait a beacutecsi (moumldlingeni) Műszaki Katonai Akadeacutemiaacuten
(Technische Militar Akademie) folytatta eacutes fejezte be vagy egeacutesziacutetette ki
Ebben a nagyhiacuterű inteacutezmeacutenyben előadoacutekeacutent mindig megtalaacutelhatoacute volt a
kor toumlbb jeles matematikusa fizikusa Annak idejeacuten Bolyai Jaacutenos is itt
szerezte hadmeacuternoumlki tiszti okleveleacutet
Gaaacutel Saacutendor
meacuternoumlk elmeacuteleti fizikus
1885-1972
Gaaacutel Saacutendort a bdquofelszabadulaacutesrdquo kvietaacutelt nyugdiacutejas katonatisztkeacutent gazdaacutelkodoacutekeacutent eacuterte Kuumlzdelmes eacutele-
teacutenek bdquojutalmakeacutentrdquo elkoboztaacutek kisajaacutetiacutetottaacutek birtokaacutet vagyonaacutet (meacuteg iacuteroacutegeacutepeacutet is elkoboztaacutek) őt magaacutet pedig
keacutenyszerlakhelyre Sepsiszentgyoumlrgyre koumlltoumlztetteacutek Ezeacutert sorolhatoacute be a Haacuteromszeacuteki Nevezetes Emberek
soraacuteba Itt eacutelt a Csiacuteki utca 50 szaacutem alatti Mezőgazdasaacutegi Szakkoumlzeacutepiskola egyik bdquocementpadloacutesrdquo szűk kama-
raacutejaacuteban szegeacutenyen eacutes betegen hihetetlen nyomoraacutet csak reacuteszben enyhiacutetette az iskola igazgatoacutesaacutegaacutenak joacuteindu-
lata eacutes szemeacutelyzeteacutenek koumlnyoumlruumlletesseacutege A megye eacutes a vaacuteros aacutellampaacuterti vezetői osztaacutelyellenseacutegkeacutent kezelteacutek
joacutellehet akadt neacutehaacuteny ember aki igyekezett a koumlzveacutelemeacutenyt raacuteeacutebreszteni arra hogy Gaaacutel Saacutendor nem tartozik
a koumlzoumlnseacuteges emberek soraacuteba Eacuteleteacutenek utolsoacute napjaiban erőteljes koumlzbeleacutepeacutesemre koumlltoumlzhetett csak garzon-
lakaacutesba de ez maacuter nem segiacutetett rajta Maga Gaaacutel Saacutendor mindig haacutelaacutesan emleacutekezett meg Salamon Saacutendor
koumlzeacutepiskolai tanaacuterroacutel aki előszoumlr proacutebaacutelkozott meg szemeacutelyeacutenek a nyilvaacutenossaacuteg eleacute viteleacutevel Ebben a vonat-
kozaacutesban meacuteg felteacutetlenuumll meg kell emliacutetenuumlnk Bauer Gusztaacutev sepsiszentgyoumlrgyi jogaacuteszt is aki nemcsak Gaaacutel
Saacutendor koumlzvetlen munkataacutersa de taacutemogatoacuteja is volt A helyi sajtoacute pedig ahelyett hogy az bdquoilleteacutekeseketrdquo eacutes a
koumlzveacutelemeacutenyt a helyes iraacutenyban igyekezett volna befolyaacutesolni azt a nagyon keveacutes szemeacutelyt bdquobiacuteraacuteltardquo csak
neacuteha-neacuteha emleacutekezve meg roacuteluk taacutergyilagosan aki a szoacutecseacutepleacutes helyett igyekezett mindent megtenni az uumlgy
eacuterdekeacuteben Ugyanis a joacuteakaraton kiacutevuumll ehhez meacuteg valamelyes jaacutertassaacuteg is szuumlkseacuteges a klasszikus eacutes a modern
fizika matematika teruumlleteacuten
Gaaacutel Saacutendor 1972 juacutelius 28-aacuten 86 eacuteves koraacuteban hajnali 4 oacuterakor halt meg a sepsiszentgyoumlrgyi koumlzkoacuter-
haacutezban (ellenteacutetben maacutes hiacutereszteleacutesekkel) sziacuteveleacutegtelenseacuteg koumlvetkezteacuteben
Remeacutelni szeretneacutenk hogy hosszuacute de kuumlzdelmes eacutelete az egyetemes tudomaacuteny eacutes benne a magyar tu-
domaacuteny szempontjaacuteboacutel sem volt hiaacutebavaloacute Joacutellehet ndash legalaacutebbis uacutegy laacutetszik ndash a magyar tudomaacutenyossaacuteg (ed-
dig) nem tartott raacute igeacutenyt ő maga soha sem adta fel eszmeacuteit meacuteg halaacutelos aacutegyaacuten is eredmeacutenyeit magyaraacutezta eacutes
veacutedte aacutellaacutespontjaacutet a felhozott elleneacutervekkel de inkaacutebb dogmaacutekkal szemben Tragikus hangveacutetelű a szerzőhoumlz
inteacutezett buacutecsuacutelevele melyben azt sajnaacutelja hogy halaacutela utaacuten bdquominden repuumll a szemeacutetberdquo Nem iacutegy toumlrteacutent
semmi sem repuumllt a szemeacutetbe neacutehai Gaaacutel Saacutendor eacuteletműve (legalaacutebb is reacuteszben) bejaacuterta a vilaacutegot eacutes eacuteleacutenk
eacuterdeklődeacutest keltett azokban akik a tudomaacutenyt benne a fizikaacutet nem dogmakeacutent kezelik hiszen maga Gaaacutel
Saacutendor iacuterta a speciaacutelis relativitaacutes elmeacuteletről szoacuteloacute dolgozataacuteban hogy bdquonem szaacutendeacutekozom Einsteint megdoumln-
teni hanem csak felhiacutevni a figyelmet neacutehaacuteny ellentmondaacutesra ami Einstein elmeacuteleteacuteben jelentkezik akaacuter tet-
szik akaacuter nem eacutes amelyet maga Einstein is felismert de mielőtt kikuumlszoumlboumllhette volna azokat elragadta a
halaacutelrdquo Gaaacutel Saacutendor ezeket az ellentmondaacutesokat igyekezett kikuumlszoumlboumllni toumlbb-kevesebb sikerrel
Műszaki Szemle 46 5
I GAAacuteL SAacuteNDOR TUDOMAacuteNYOS MUNKAacuteSSAacuteGA
Amint fentebb emliacutetettuumlk Gaaacutel Saacutendor meacuternoumlk leacuteteacutere igazi fizikus-polihisztor volt a fizika minden leacute-
nyeges teruumlleteacuten otthon volt ezeacutert eacuteletműve igen gazdag Ha egyetlen mondatban kellene oumlsszefoglalni mind-
azt amit tett eacutes eleacutert akkor talaacuten azt mondhatjuk hogy fő ceacutelja az ellentmondaacutes (antinoacutemia) kereseacutese eacutes a
feloldaacutesa volt
Jelentős eredmeacutenyeket eacutert el a termodinamika a relativitaacuteselmeacutelet eacutes a matematikai logika tereacuten Nem-
csak elmeacuteleti tudoacutes volt hanem a gyakorlat embere is tudomaacutenyos hagyateacutekaacuteban toumlbb jelentős műszaki ta-
laacutelmaacuteny szabadalmi leiacuteraacutesa is talaacutelhatoacute Itt felteacutetlenuumll meg kell jegyeznuumlnk hogy szellemi hagyateacuteka taacutergyi
emleacutekei megőrzeacuteseacutenek a halaacutela utaacuteni időszak nem kedvezett egy reacuteszuumlk a sepsiszentgyoumlrgyi Gazdasaacutegi Iskola
koumlnyvtaacuteraacuteban maradt majd innen aacutelliacutetoacutelag aacutetkeruumllt eacutes meacuteg remeacutelhetőleg megtalaacutelhatoacute a sepsiszentgyoumlrgyi
Muacutezeumban melyet viszont az akkori paacutert- eacutes nemzetaacutellami eszmeacutek szellemeacuteben toumlbbszoumlr bdquoaacutetrendeztekrdquo a
taacutergyak egy reacuteszeacutet koumlzponti muacutezeumokban helyezteacutek el a jobb bdquomegőrzeacutesrdquo eacuterdekeacuteben Egy reacutesze maacutesolatban
toumlredeacutekben meacuteg itt-ott fellelhető Jelen iacuteraacutes nem az egyetlen kiacuteseacuterlet arra hogy magyar nyelvteruumlleten ma-
gyar nyelven a magyar tudomaacutenyossaacuteg eacutes koumlzveacutelemeacuteny figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor eacuteletműveacutere mint a magyar
tudomaacuteny- eacutes művelődeacutestoumlrteacutenet egyik fontos mozzanataacutera raacuteiraacutenyiacutetsa Ez nemzetkoumlzi viszonylatban maacuter
megtoumlrteacutent (l a melleacutekelt irodalomjegyzeacutekeacutet) csak szűkebb hazaacutejaacuteban Erdeacutelyben nem A Gaaacutel Saacutendor eacutes
Szerző aacuteltal toumlbb neves tudoacutesnak elkuumlldoumltt dolgozataira csak Teofil Vescan a kolozsvaacuteri egyetem majd a iasi-
i egyetem professzora eacutes prof emeritus Dr Gaacutebos Zoltaacuten kolozsvaacuteri egyetem tanaacutera szoacutelt hozzaacute reacuteszleteiben
eacutes eacuterdemben maacutes nem akiknek neveacutet (Gaaacutel Saacutendor sem szűkebb sem taacutegasabb hazaacutejaacuteban) nem oacutehajtom itt
neacutepszerűsiacuteteni szaacutemoljon el ki-ki a sajaacutet lelkiismereteacutevelhellip mondvaacuten hogy Gaaacutel Saacutendor bdquonem joacute uacuteton indult
elrdquo aneacutelkuumll hogy baacuter beleneacuteztek volna a relativitaacutesroacutel iacutert fő műveacutebe Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute kijelenteacuteseket
a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos kongresszusokon eacutes konferenciaacutekon szoktaacutek elemezni eacutes amennyiben szerzőjuumlk
meg tudja veacutedeni aacutellaacutespontjaacutet rendben van de ha nem akkor a kijelenteacuteseacutevel marad ami tovaacutebb senkit sem
eacuterdekel
Az alaacutebbiakban megkiacuteseacutereljuumlk felsorolni fontosabb (maacuteig majdnem mind kiadatlan) műveit magaacutenak
Gaaacutel Saacutendornak egyik 1972 maacutercius 3-aacuten kelt feljegyzeacutese alapjaacuten
Aluliacuterott aacuteltal 72 II20-ig befejezett eacutes koumlzleacutesre vaacuteroacute dolgozatok leacutenyege eacutes szaacutendeacutekolt koumlzleacutesi sor-
rendje
1 A lineaacuteris aacutethelyeződeacutes (fizikai invariaacutensai szerző kiegeacutesziacuteteacutese)
2 Az 1 folytataacutesa eacutes kiegeacutesziacuteteacutese a) annak bizonyiacutetaacutesa hogy csak egyetlen univerzaacutelis potenciaacutel leacutetez-
het b) az oksaacutegi elv axiomatikaacuteja eacutes kapcsolata az univerzaacutelis potenciaacutellal c) annak bizonyiacutetaacutesa hogy
maacuteig nem veacutegeztek az eacuteter leacutetezeacuteseacutet illetőleg egyenesvonaluacute doumlntő kiseacuterletet (a Michelson-Morley kiseacuterlet
kritikaacuteja) a Hilbert-feacutele bdquoneacutegy identitaacutesrdquo-boacutel kiinduloacutelag d) a meacuterteacutekdefinicioacute (felmeacutereacutesmoacuted) szubjektivitaacutesa
miatt a formaacutelis geometria mindig szubjektiacutev-idealista leacutetesiacutetmeacuteny objektiacutev realitaacutesa csak a topoloacutegiaacutenak van
3 Az oksaacutegi elv azonossaacutega egyetlen vilaacutegpotenciaacutel leacutetezeacuteseacutevel
4 Az 1-3 alattiakhoz szuumlkseacuteges keacutet matematikai (halmazelmeacuteleti) antinoacutemia tisztaacutezaacutesa ezek a) bizo-
nyiacutetaacutesa hogy a Demokritosz aacuteltal az atomizmus logiko-deduktiacutev megalapozaacutesaacutera alkalmazott szillogizmus
helytaacutelloacute (konzisztens) b) tisztaacutezandoacutek a Cantor alapiacutetaacutesuacute de jelenleg toumlbbfeacutelekeacuteppen axiomatizaacutelt halmazel-
meacuteletben a teljes indukcioacute aacuteltal leacutetrehozhatoacute antinoacutemiaacutek
5 A topoloacutegia axiomatikaacuteja a 4 alatti eredmeacutenyek alapjaacuten
6 H A Lorentz mintegy veacutegrendeletkeacutepp mutatott reaacute a kvantumelmeacutelet belső ellentmondaacutesainak elke-
ruumllhetetlen tisztaacutezaacutesaacutera Egy ilyen reacuteszletes dolgozat ezt a feladatot hajtja veacutegre Eredmeacutenyei a) Ha az oksaacute-
gi elv a mikrovilaacutegban (atomi meacuteretekneacutel) nem eacuterveacutenyes uacutegy makroszkopikusan is eacuterveacutenytelen (dacaacutera az
Ehrenfest-elvnek) tehaacutet ez esetben nem aacutelliacutethatoacutek fel termeacuteszet-toumlrveacutenyek b) a nemlinearitaacutes eacutes a kontinuitaacutes
bevezeteacutese elkeruumllhetetlen c) A 2a) alapjaacuten megoldom a bdquohullaacutemtestecskerdquo L de Broglie E Schroumldinger D
Bohm I P Vigier stb aacuteltal hiaacuteba ostromolt probleacutemaacutejaacutet Bizonyiacutetom hogy a tiszta (toumllteacutes mentes) elektro-
maacutegneses sugaacuterzaacutesboacutel maacuter linearitaacutes eseteacuten is leacutetrejoumlhet egy centraacutelszimmetrikus hullaacutemtest melynek nyu-
galmi toumlmege (tehaacutet suacutelya is) van csak a feacutenyneacutel kisebb sebesseacuteggel mozoghat spinnel biacuter nemlinearitaacutes
eseteacuten toumllteacutese van (koumllcsoumlnhataacutesra keacutepes eacutes gravitaacutel) Leiacuterom a rezonanciaacutek keletkezeacuteseacutet a tiszta sugaacuterzaacutesboacutel
eacutes felbomlaacutesuk mikeacutentjeacutet
7 Termodinamika A statisztikai mechanika Boltzmann Gibbs Poincareacute eacutes Zermelo aacuteltal taacutergyalt alak-
jaacutenak axiomatikus-topologikus elemzeacutese Ergodikus rendszerek lehetőseacutege a faacutezisteacuter toumlbbszoumlroumls oumlsszefuumlggeacutese
eseteacuten A reverzioacuteposztulaacutetum topologikus bizonyiacutetaacutesa Elfajult rendszerek A termodinamika aacuteltalaacutenos diffe-
renciaacutelegyenlete egy Pfaff-feacutele alak ha ennek nincs integraacuteloacute teacutenyezője nem hozhatoacute leacutetre olyan zaacutert koumlrfo-
lyam hogy a Gibbs-potenciaacutel eacuterteacuteke zeacuterus lehessen ellentmondaacutesban a II alapteacutetellel Kimutataacutesa ilyen rend-
szerek reaacutelis leacutetezeacuteseacutenek
6 Műszaki Szemle 46
8 Biogenetika Keacuterdeacutes hogy egy reaacutelis eacutes egyseacuteges fiziko-keacutemiai rendszerben (pl egy igen nagy zaacutert
tartaacutelyban melyben adott keacutemiai vegyuumlletek vannak adott aacutellapotvaacuteltozoacutek hataacutesa alatt) mi annak a valoacutesziacutenű-
seacutege hogy egy bdquoprotobionrdquo (=első eacutelőleacuteny) leacutetrejoumlhessen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes erre vonatkozoacutelag a megfe-
lelő kiinduloacute anyagok jelenleacutete eseteacuten a ahol N eacutes s igen nagy szaacutemok Az aacutetmenet tehaacutet a makroszkopikus
aacutellapothataacuterozoacutek hataacutesa (vaacuteltozaacutesa) koumlvetkezteacuteben az azoikus (eacuteletneacutelkuumlli) aacutellapotboacutel a biofor (=eacuteletet hordoacute)
aacutellapotba igen meredek hirtelen ugraacutessal toumlrteacutenik a protobion leacutetezeacutese az ugraacutes előtt eacutes nemleacutete az ugraacutes
utaacuten igen valoacutesziacutenűtlen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes posztulaacutelja a szekszuaacutelis szaporodaacutes eacutes az Osborne-feacutele
ontogeneacutezis leacutetrejoumltteacutet
9a) kimutathatoacute hogy a bolygoacute-atmoszfeacuteraacutek baromeacuteterkeacuteplete veacutegtelen taacutevolsaacutegokban nem megy aacutet
zeacuterusba hanem igen alacsony gaacutezsűrűseacuteget jelez Ebből koumlvetkezik a kozmikus izosztaacutezia eacutes a kozmikus su-
gaacuterzaacutes eloszlaacutesaacutenak toumlrveacutenye minden ad hoc hipoteacutezis (szinkrotron hataacutes) felteacutetelezeacutese neacutelkuumll b) Ezen az
alapon kimutathatoacute hogy bizonyos kozmikus koumlrnyezetben egy bolygoacute feluumlleti koumlzeacutephőmeacuterseacutekleteacutet illetőleg
uacutenbdquoKippresonanzrdquo (=aacutetbillenő rezonancia) leacutep fel mely a jeacutegkorszakok gyakori periodikus vaacuteltozaacutesaacutet az
interglaciaacutelisokkal a geoloacutegiai koumlzelmuacuteltban hozta leacutetre Ez kimutatja a Milankovic-feacutele perioacutedusok okozati
alapjaitrdquo
Kelt Sepsiszentgyoumlrgyoumln 1972 III 3-aacuten
(alaacuteiacuteraacutesGaaacutel Saacutendor)
A felsorolaacutest meacuteg ki kell egeacutesziacutetenuumlnk Gaaacutel Saacutendornak az alaacutebbiakban aacuteltala ideacutezett S Marinovnak
(Bulgaacuteria Ausztria) bdquoExperimentum crucis for proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutenek elemzeacuteseacutere
vonatkozoacute dolgozataacuteval
Meacuteg idekiacutevaacutenkozik egy fontos megjegyzeacutes Gaaacutel Saacutendornak meacuteg sok maacutes matematikai eacutes fizikai jellegű
felfedezeacutese eacutes aacutelliacutetaacutesa is van (az oksaacutegi elv helyettesiacuteteacutese az alaacutebbi haacuterom axioacutemaacuteval a kaszkaacutedcső alkalmazaacute-
sa reacuteszecskegyorsiacutetaacutesra a ciklotron elve hadi talaacutelmaacutenyok eacutes azok alkalmazaacutesai bdquoA barometrikus reverzioacuterdquo ndash
termodinamika ellentmondaacutesai ndash szaacutemelmeacutelet a teljes indukcioacute axioacutemaacuteja (kritika) eacutes iacutegy tovaacutebb melyeket itt
eacutes most hely hiaacutenyaacuteban nem koumlzoumllhetuumlnk eacutes nem elemezhetuumlnk Mindez maacutes dolgozatok taacutergyaacutet fogja keacutepez-
ni)
Maga Gaaacutel Saacutendor is főműveacutenek bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutet te-
kintette
II bdquoA LINEAacuteRIS AacuteTHELYEZŐDEacuteS INVARIAacuteNS FIZIKAI AacuteLLANDOacuteIrdquo C DOLGOZATROacuteL
A tovaacutebbiakban uacutegy gondoljuk akkor jaacuterunk el helyesen ha az olvasoacute figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor egyik leg-
jelentősebb munkaacutejaacutera bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutera iraacutenyiacutetjuk olykeacutep-
pen hogy koumlzzeacutetesszuumlk magaacutenak Gaaacutel Saacutendornak e műveacutehez 1972-ben iacutert koumlvetkező ismertetőjeacutet
bdquoA koumlzlemeacuteny taacutergya eacutes eredmeacutenyei
I J C Maxwell 1871-ben ndash kb 100 eacutevvel ezelőtt ndash raacutemutatott arra hogy a Jupiter-holdak faacutezisvaacuteltozaacute-
saiboacutel a Naprendszernek a nyugvoacute bdquoeacuteterrdquo-hez vonatkoztatott abszoluacutet sebesseacutege meghataacuterozhatoacute
II Azonban Burton 1911-ben kimutattahogy a megfigyeleacutesek azidőtaacutejt vaacuterhatoacute koumlzeacutephibaacutei meghaladjaacutek
a valoacutesziacutenű effektust
III H A Lorentz 1913-ban a relativitaacuteselvről tartott haacuterom Haarlem-i előadaacutesaacuteban kimutatta hogy a
Maxwell-jelenseacuteg akkor is megnyilvaacutenul ha a relativitaacuteselvet a Lorentz-transzformaacutecioacute reprezentaacutelja de ezen
paradoxont valamifeacutele egyelőre hataacuterozatlan eacutes ad hoc felteacutetelezett gravitaacutecioacutes jelenseacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel
proacutebaacutelja kiiktatni Ugyanez uacuteton eacutertelmezi a Langevin-feacutele oacuteraparadoxont is Einstein 12 eacutevvel keacutesőbb 1916-
ban tette koumlzzeacute első gravitaacutecioacutes elmeacuteleteacutet de a keacutet paradoxont maacuteig sem sikeruumllt megoldani
IV E Fermi 1922-ben kimutattahogy az aacuteltalaacutenos Riemann-geometriaacuteban a Lorentz-transzformaacutecioacute
nemcsak egy pont infinitezimaacutelis koumlrnyezeteacuteben hanem egy tetszeacutes szerinti goumlrbevonal minden pontjaacuteban
folyamatosan alkalmazhatoacute Ez azt jelenti hogy a Michelson-Gale Herres Sagnac eacutes Pogaacuteny forgaacuteskiacuteseacuterletei
(melyek mind pozitiacutev eredmeacutenyűek) egyenesvonaluacutevaacute rektifikaacutelhatoacutek miaacuteltal a Maxwell-jelenseacuteg realitaacutesa a
Lorentz-transzformaacutecioacute alapjaacuten deduktive egyeacutertelműen bizonyiacutethatoacute (Megjegyzeacutes Ezt az eredmeacutenyeacutet Gaaacutel
Saacutendornak Dr Szőcs Huba aacuteltal megerősiacutetve eacutes koumlzzeacuteteacuteve Dr Franco Selleri az olaszorszaacutegi Bari vaacuterosa
egyetemeacutenek elmeacuteleti fizika professzora eacutes a relativitaacuteselmeacutelet vilaacuteghiacuterű tekinteacutelye is elismerte amint mondta
bdquoeacuten sem csinaacutelhattam volna meg jobbanrdquo
Műszaki Szemle 46 7
V Veacuteguumll S Marinov koumlzli a bdquoPhysical Lettersrdquo Vol32 A 2 June 1970 pag 185 alatt a bejelenteacutest
bdquoExperimentum crucis for the proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutet Taacutergya az aacuteltalam az alaacutebbiak-
ban 4 A Doppler-antinoacutemia alatt koumlzoumllt aacuteltalaacutenos Maxwell-jelenseacuteg megnyilvaacutenulaacutesa a Doppler-hataacutesban
Vizsgaacuteloacutedaacutesaim a teacutema koumlruumll egy a bdquoNaturwissenschaften-ben megjelent (1927) roumlvid koumlzlemeacutennyel
(Eine neue Pruumlfungsmoumlglichkeit der Relativitatstheorie szerző megjegyzeacutese) kezdődnek melynek kuumlloumlnle-
nyomataacutet ide melleacutekelem Az ezen bejelenteacutesemben beigeacutert bdquoreacuteszletesebb eredmeacutenyekrdquo azonban annyira meg-
lepőek voltak hogy azokat joacute ideig nem mertem koumlzoumllni Csupaacuten a hozzaacutejuk egyenes uacuteton vezető oumlsszefuumlggeacutese-
imet koumlzoumlltem 1951-ben egy Teofil Vescan professzornak aacutetadott bdquoDie Vermessungsvorschriftrdquo c tanulmaacuteny-
ban melynek leacutenyege a transzformaacutecioacutek eacutes a koordinaacutetaacutek reaacutelis felmeacutereacutesmoacutedja koumlzoumltt posztulaacutelt izomorfizmus
Ez nem lehetett vitaacutes de itt uacutegy laacutetszik mintha nyiacutelt ajtoacutet doumlngettem volna Azonban a travestia alatt maacuter ott
lappangtak a keacutesőbbi eredmeacutenyek Mert utoacutelag sikeruumllt eredmeacutenyeimet axiomatizaacutelni eacutes azokat annyira primi-
tiacutev eacutes evidens exakt-deduktiacutev formaacutera hozni hogy azok koumlzleacutese mostmaacuter elhaacuteriacutethatatlan koumltelesseacutegemmeacute vaacutelt
Eredmeacutenyeimet a koumlvetkezőkben koumlrvonalazom
1 A Lorentz-transzformaacutecioacute fuumlggetlen a relativitaacuteselvtől vagy baacutermely maacutes hasonloacute jellegű ad hoc
eredmeacutenytől Haacuterom az oksaacutegi elvet reprezentaacuteloacute formaacutelis axioacutemaacuteboacutel első axioacutemahellip minden fizikai rend-
szernek van egy veacuteges hataacutersebesseacutege maacutesodik a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesi toumlrveacutenye kommutatiacutev tisztaacuten exakt-
deduktive (tehaacuter baacutermifeacutele bdquoelvrdquo behelyezeacutese neacutelkuumll) igen egyszerűen levezethető )
2 A harmadik axioacutema a tuumlkroumlzeacutesszimmetria posztulaacutetuma Ennek eacutertelmeacuteben bdquominden aacutellandoacute v se-
besseacutegű mozgaacutest leiacuteroacute transzformaacutecioacute azaacuteltal kell aacutetmenjen inverzioacutejaacuteba ) hogy a v parameacuteter előjelet vaacutelt
Naiv meghataacuterozaacutessal ha egy egyenesen tiacutezet leacutepek előre tiacutezet haacutetra helyben maradokrdquo )
Szerző fontos megjegyzeacutese erre azt mondta Franco Selleri Professzor ) (a deacutel-olaszorszaacutegi Bari vaacute-
ros egyeteme eacutes atomfizikai inteacutezete tanaacutera eacutes tudomaacutenyos főmunkataacutersa) hogy ez az elv ekvivalens ) az
Einstein-feacutele relativisztikus elvvel Iacutegy tehaacutet Gaaacutel Saacutendor nem keruumllhette el a relativisztikus elv alkalma-
zaacutesaacutet melyre toumlrekedett fenti főműveacuteben eacutes amelyet a fenti haacuterom axioacutemaacuteval oacutehajtott kikeruumllni Ezeacutert
jelen sorok szerzője kikuumlszoumlboumllve ezt az axioacutemaacutet csak keacutet axioacutemaacuteboacutel (1 Minden rendszernek van egy uacuten
hataacutersebesseacutege mely fogalmat Gaaacutel Saacutendor vezette be eacutes 2 hogy a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesa kommutatiacutev)
sikeruumllt levezetnie a keacuterdeacuteses transzformaacutecioacutekat ezek az uacuten aacuteltalaacutenosiacutetott lineaacuteris taranszformaacutecioacutek
inerciaacutelis rendszerekre Ezeknek partikulaacuteris esete a Lorentz-(Poincareacute)-Einstein feacutele transzformaacutecioacute ha a
hataacutersebesseacuteg pontosan a feacuteny sebesseacutegeacutevel egyenlő vaacutekuumban illetve a Galilei-Newton feacutele transzformaacutecioacute
ha a hataacutersebesseacuteg a veacutegtelenhez tart eacutes nem a feacuteny sebesseacutege mely meacutereacutesek aacuteltal igazoltan aacutellandoacute eacutes iacutegy
csak oumlnmagaacutehoz tarthat
) Tovaacutebbaacute ideacutezve Gaaacutel Saacutendort
bdquoAz 1 szerinti dedukcioacuteban annak absztrakt jellegeacuteneacutel fogva nem jelenhet meg explicite a feacutenysebesseacuteg
fogalma az ott mint a sebesseacuteg egyseacutege jelentkezik mely a v (viszonylagos sebesseacuteg) parameacutetert meacuteri
xoto Lorentz-transzformaacutecioacuteja ez esetben tehaacutet
x1 = szlig (xo-vto)
t1 = szlig (to-vxo) L
ahol szlig =(1-v2)
-12 a Fitzgerald-Lorentz-faktor
Az axioacutemaacuteknak a klasszikus Galilei-transzformaacutecioacute
x1= xo-vto
t1 = to G
is eleget tesz Feliacuterhatjuk tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1
eacutes G-1
inverzioacuteit
szlig (x1-vt1)=xo=x1+vt1
szlig (t1+vx1)=t0=t1 P
Az axioacutemaacuteknak nemcsak a Lorentz-transzformaacutecioacute L hanem a klasszikus Galilei G feacutele transzformaacutecioacute
is eleget tesz
8 Műszaki Szemle 46
Feliacuterva tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1
eacutes G-1
inverzioacuteit eacutes tekintetbe veacuteve hogy a -v- szimmetriaacuteboacutel koumlvetke-
zik hogy szabadon vaacutelaszthatoacute hogy a Lorentz-transzformaacutecioacute a v-nek melyik előjeleacutevel tekinthető L-nek vagy
G-nek illetve L-1
vagy G-1-nek (inverzek) elhaacuteriacutethatatlanul aacutell tehaacutet a kardinaacutelis teacutetel
R Az xt koordinaacutetaacutek azonos v parameacuteterű L eacutes G transzformaacutetumai eacuterteacutek-azonosak baacuter nem alak-
azonosak
Az elteacuterő alakokat a meacuterteacutekdefiniacutecioacute kuumlloumlnboumlzőseacutege hozza leacutetre Az R-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az L eacutes
a G a fizikai jelenseacutegeket eacuterteacutekazonos meacuteretekkel tehaacutet veacutegeredmeacutenyben azonosan iacuterjaacutek le Ez igen primitiacutev
eszkoumlzoumlkkel azonnal szemleacuteletesen kimutathatoacute A feacutenysebesseacuteg az eddig lehetseacuteges moacutedon oda-vissza tuumlkrouml-
zeacutessel meacuterve fuumlggetlen a v parameacutetertől eacutes mind az L mind a G-rendszerben aacutellandoacute (12)[(c+v)+(c-v)]=c
Egy iraacutenyban meacuterve (NB Ilyen kiacuteseacuterletet eddig nem sikeruumllt veacutegrehajtani lehetőseacutegeacutet csak a legutoacutebb alkal-
mazott ultrapreciacutez atomoacuteraacutek valoacutesziacutenűsiacutetik) azonban a feacuteny uacutet-ideje (tehaacutet sebesseacutege) G szerint nyilvaacuten nem
azonos mindkeacutet iraacutenyban Ugyanis ha xt=c=1 uacutegy +v eseteacuten t1=(1-v)to -v eseteacuten t2=(1+v)to tehaacutet az eacuterteacutek-
viszony (t1t2)=(1-v)(1+v) Ennek azonos eacuterteacutekkel aacutellania kell L eseteacuten is Eacutes teacutenyleg+v eseteacuten t1= szlig (1-v)to
eacutes -v eseteacuten t2= szlig (1+v)to az eacuterteacutekviszony tehaacutet itt is (1-v)(1+v) mely nem egyenlő 1-gyel (Itt (xt)=c=1
miatt mindenuumltt x=t -vel) Az eacuterteacutekkuumlloumlnbseacutegek G eseteacuten t2-t1=2vto L eseteacuten t2-t1=2 szlig vto mivel hogy R
szerint t= szlig to (ha xo=0)
Ezek eacutes maacutes az R-en alapuloacute szemleacuteletes oumlsszefuumlggeacutesek igen szemleacuteletes moacutedon megoldjaacutek az oacuterapa-
radoxont mint a Maxwell-jelenseacuteg reacuteveacuten feloumltlő Doppler-antinoacutemiaacutet Veacutegeredmeacutenyben tehaacutet a G felcsereacuteleacutese
az L-lel a fizikaacuteban semmi uacutejat nem hozhatott be
V A tovaacutebbiakban a Fermi-teacutetel eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel veacutegrehajtjuk a forgaacuteskiacuteseacuterletek rektifikaacutecioacutejaacutet miből
az R-rel kapcsolatban azonnal koumlvetkezik az abszoluacutet alaprendszer az bdquoeacuteterrdquo leacutetezeacuteseacutenek tapasztalati bizo-
nyiacuteteacuteka (minden forgaacuteskiacuteseacuterlet pozitiacutev eredmeacutenyű)
VI Hangsuacutelyozni kiacutevaacutenom veacuteguumll hogy eszem aacutegaacuteban sincs a relativitaacuteselmeacuteletet megdoumlnteni csupaacuten
reaacutemutatok neacutehaacuteny primitiacutev-formaacutelis oumlsszefuumlggeacutesre melyek vannak akaacuter kellemes ez akaacuter nem Termeacutesze-
tesen igen kellemetlen hogy ezek mind egzakt-deduktiacutev axiomatikus eredmeacutenyek tehaacutet kizaacuteroacutelag csak ez uacuteton
koumlzeliacutethetők meg illetve kritizaacutelhatoacutek Dogmaacutekra szaktekinteacutelyekre valoacute hivatkozaacutes a filozoacutefia felvonultataacutesa
csak uumlres melleacutebeszeacuteleacutesek lehetnek Egy bdquocaacutefolatrdquo csak az esetben eacuterveacutenyes ha a caacutefolandoacute belső ellentmon-
daacutesa hasonloacute eszkoumlzoumlkkel kimutathatoacute Doumlntően leacutenyeges a teljes koumlzlemeacuteny gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesa elejeacute-
től veacutegig
A fenti reacuteszletek csak mintaacutek a koumlzoumlltek jellegeacutenek jellemzeacuteseacutere
Sepsiszentgyoumlrgy 1972 II 10
(alaacuteiacuteraacutes sk) Gaaacutel Saacutendor
Megjegyzeacutesek
1 bdquoSzerzőrdquo alatt itt mindenuumltt Dr Szőcs Huba Laacuteszloacutet kell eacuterteni
2 A Lorentz-(Poincareacute)-Einstein transzformaacutecioacute aacuteltalaacutenosiacutetott alakjaacutenak eacutes koumlvetkezmeacutenyeinek leveze-
teacuteseacutet Szőcs Huba veacutegezte el eacutes tette koumlzzeacute [10111415]
Sajnaacutelatos hogy hely hiaacutenyaacuteban itt nem koumlzoumllhetjuumlk Gaaacutel Saacutendornak bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens
fizikai aacutellandoacuteirdquo az aacuteltala is főműveacutenek tartott dolgozataacutenak teljes szoumlvegeacutet eacutes matematikai kifejteacuteseacutet (mintegy
40-45 oldal) de ismeacutetelten felhiacutevjuk a fizikatoumlrteacuteneacuteszek figyelmeacutet erre a műre valamint bdquoA barometrikus
reverzioacuterdquo c műveacutere is melyben a termodinamika antinoacutemiaacuteit ellentmondaacutesait kutatja kuumlloumlnoumls tekintettel az
ergod folyamatokra Ennek reacuteszleges elemzeacuteseacutet szinteacuten a szerző veacutegezte el bdquoA termodinamika ellentmondaacute-
sairdquo c dolgozataacuteban a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzataacutenak Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula
Oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny kereteacuteben 2006
3 Koumlszoumlnet eacutes elismereacutes illeti az 1-7 szaacutemuacute irodalmi hivatkozaacutesok szerzőit akik neacutepszerűsiacuteteni igye-
keztek iacuteraacutesaikban Gaaacutel Saacutendor neacutehai polihisztor-meacuternoumlk alakjaacutet azzal a szaacutendeacutekkal hogy a felejteacutestől megoacutev-
jaacutek Sajnos azonban mindez csak eacutelete egyes mozzanataira eacutes neacutehaacuteny műveacutenek ciacutemszerű felsorolaacutesaacutera szoriacutet-
kozott aneacutelkuumll hogy baacutermelyiket is matematikai eacutes fizikai igeacutenyesseacuteggel elemezteacutek volna
4 A 3 pontra valoacute tekintettel tehaacutet nem fogadhatom el az aacuteltalam igen nagyra becsuumllt neacutehai Beke
Gyoumlrgy iacuteroacute azon megjegyzeacuteseacutet miszerint Gaaacutel Saacutendor bdquoutoacutedrdquo-jakeacutent az aacuteltalam ugyancsak nagyrabecsuumllt kol-
Műszaki Szemle 46 9
leacutegaacutem Bodoacute Barna szemeacutelyeacutet jeloumlli meg eacutes akitől itt elneacutezeacutest is keacuterek (laacutesd bdquoOrmoacutes Zsigmond hagyateacutekardquo c
iacuteraacutesaacutet)
Hogy kit lehet utoacutednak tekinteni (egyelőre) a tudomaacutenyos kutataacutes egyik erkoumllcsi elveacutenek megfelelően
az kitűnik az irodalmi jegyzeacutek gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel
Kutataacutesaimat anyagilag a bdquoPro Renovanda Cultura Hungariaerdquo oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny a Magyar Oumlsz-
toumlndiacutej Bizottsaacuteg a bdquoCollegium Hungaricumrdquo (Beacutecs) paacutelyaacutezat kereteacuteben a Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola Szeacutekes-
feheacutervaacuter egykori Vezetőseacutege Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Polgaacutermesteri Hivatala szemeacutelyesen
Warvasovski Tihameacuter polgaacutermester eacutes Művelődeacutesi Osztaacutelya taacutemogatta a Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsz-
toumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny aacuteltal
IRODALOM
1 Sombori Saacutendor Egy szentgyoumlrgyi remete Gaaacutel Saacutendor a tudoacutes c cikksorozat Haacuteromszeacutek c napilap 1995
juacutenius 16 17 20 21 22 szaacutemaiban
2 Sombori Saacutendor A keacutet Gaaacutel Saacutendor az ezredes eacutes a meacuternoumlk Uacutej Eacutelet 19701
3 Sombori Saacutendor Lawrence vagy Gaaacutel Saacutendor TETT 1981 1sz
4 Bodoacute Barna Tudomaacutenyos jelenvaloacutesaacutegunk avagy ki volt Gaaacutel Saacutendor Kilaacutetoacute A Kisenciklopeacutedia Eacutevkoumlnyve II
Temesvaacuter 1982
5 Bodoacute Barna Ki fedezte fel a ciklotron elveacutet A Heacutet 1982 45 sz
6 Beke Gyoumlrgy Ormoacutes Zsigmond hagyateacuteka Honismeret 2000 6 sz
httpwwwvjrktfhucarushonismeho000621htm
7 Gaaacutel Saacutendor Egy elmeacuteleti fizikai eacutertekezeacutes kalandos toumlrteacutenete Megyei Tuumlkoumlr (Haacuteromszeacutek-Covasna) 1971 nov-
ember 28
8 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Proceedings of International Conference
on Educational Technologies For The Third Millenium Nitra1995 bdquoMedactardquo 95Volume-ZBORNIK 4 pp 176-
180
9 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von GaaacutelPart II Proceedings of International 7th
Biennial Conference on History and Philosophy of Physics in Education HPPErsquo96 Bratislava-Pozsony August
21-24 l996 pp253-258 and Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In Modern
Physics Uzghorod-Ungvaacuter August 13-16 1997 pp 210-216
10 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Part III The Clock Paradox As
Consequence Of Dopplerrsquos Antinomy Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In
Modern Physics Uzghorod-Ungvaacuter (Kiev) August 13-161997pp 217-220
11 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part IV On Basic-System Of Lorentz Group Abstract Volume of
International Workshop On Superluminal Velocities Universities Cologne-Bielefeld Koeln June 6ndash101998 p
37 and Abstract Volume of International Conference on Differential Geometry and Applications
DGArsquo98Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM 1998 Brno August 10-181998
pp 44ndash45
Presented and sub press in Proceedings of International Conference on Lorentz Group CPT and Neutrinos
Zacatecas Mexico June 23-26 1999
Presented Biannual International Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics
Nyiregyhaacuteza Hungary 7-10 July 1999 Journal of ldquoHeavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 109ndash114
12 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part V The Rectification Of Rotating-Experiments And The
Possibility Of Existence Of One Basic-System Abstract Volume of International Conference on Differential
Geometry and Applications DGArsquo98 Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM
1998 Brno August 10-18 1998 p45 Presented and published in Proceedings of International Conference on Lo-
rentz Group CPT and Neutrinos Zacatecas Mexico June 23-26 1999 Presented Biannual International
Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics Nyiregyhaacuteza Hungary 7ndash10 July 1999
Journal of ldquoHavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 115ndash119
13 Szőcs Huba L A forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) WEB Proceedings of Inter-
national Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11-15 September1999
httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO
14 Szőcs Huba L Essays upon Electromagnetism and Special Relativity WEB Proceedings of International
Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11ndash15 September 1999
httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO
15 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Proceedings of International Conference PIRT VII Physical
Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences (BSPS) and Uni-
versity of Sunderland (Univof S) London 15ndash18 September 2000 Supplementary Papers pp 212ndash217
16 Szőcs Huba L Essays on Special Relativity A Multipart Rewiev The Generalized Linear Transformations
between Inertial Systems Proceedings of International Conference PIRT VIII Physical Interpretation of Relativity
10 Műszaki Szemle 46
Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9
September 2002 pp 554ndash568
17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX
Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-
versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502
18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether
light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-
tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the
Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006
19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in
Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical
Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of
Sunderland London September 2006
20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any
Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical
Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History
and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007
21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between
Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-
ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub
publishing in the Proceedings of Conference
Műszaki Szemle 46 11
Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban
The Early History of Computers in the Hungarian Economy
Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei
BORBEacuteLY Eacuteva
Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola
evaborbelygmailcom
ABSTRACT
The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-
tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first
one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer
development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-
gration
After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern
European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-
opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism
Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-
tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects
also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-
fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several
years behind the industrially developed countries
In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the
Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic
computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment
Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in
the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity
In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-
neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries
The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960
in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of
interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-
rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already
in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an
important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became
an emerging science
The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and
some production technologies but also computer aided music composing was studied
The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-
tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-
gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the
application areas
REZUMAT
Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din
anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse
după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada
12 Műszaki Szemle 46
descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn
economie
OumlSSZEFOGLALOacute
A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-
euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-
zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval
A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet
ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a
meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-
miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban
csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be
1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN
Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-
ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is
Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-
maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban
1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM
(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet
szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal
rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-
seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-
csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)
A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL
maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-
aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms
koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)
A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris
jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a
PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk
(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)
A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az
oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-
dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta
a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute
eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek
fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig
fennmaradt
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak
Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon
magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek
hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-
lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll
1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute
eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)
A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző
szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek
toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)
1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute
SZU 1952 1961 1972
AEAacute 1946 1957 1965
Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev
1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese
Műszaki Szemle 46 13
2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON
A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-
alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e
tanulmaacutenyban relevaacutensak
Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az
MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo
vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel
kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett
orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban
nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)
A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-
vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-
gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-
vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a
KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek
(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)
Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy
a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-
szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani
A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek
1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az
inteacutezet eacuteleteacuteben
bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel
toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-
siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs
K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)
Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-
saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-
technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a
SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-
radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet
21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-
leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-
geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-
ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a
KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-
lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A
vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a
nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-
technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a
szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek
mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen
oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-
70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint
1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a
harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros
szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt
(wwwpdp8net)
14 Műszaki Szemle 46
1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-
ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz
A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az
inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-
leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-
nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői
csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez
vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem
volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-
taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-
taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is
Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett
időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is
lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-
szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a
TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera
mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-
ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe
(SCHULLER G 1992)
TPA-1001
1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-
leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-
mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)
majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot
jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz
nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a
Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a
KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet
Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a
prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az
EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes
Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak
funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes
R-10
7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera
Műszaki Szemle 46 15
3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)
Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-
oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben
az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk
egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-
tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek
ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-
doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-
domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg
kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek
A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon
ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-
teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az
IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől
maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is
31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben
A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-
orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-
ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve
Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-
ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak
Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel
alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959
elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)
Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok
A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny
szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is
Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai
struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt
A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok
technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12
Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a
termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni
Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre
bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-
gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-
veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-
programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)
A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a
szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett
Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-
kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-
vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-
hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes
hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)
Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a
szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha
Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)
Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt
szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak
10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban
16 Műszaki Szemle 46
Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az
időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni
A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-
tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő
hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a
szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit
32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban
Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo
iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű
munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-
lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez
keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet
A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz
keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult
A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista
orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-
kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute
szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti
Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-
vezeteacuteseacutere
Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-
lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet
a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani
A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV
szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte
lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-
zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott
volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem
rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika
iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-
dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)
A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban
1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet
2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese
3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa
4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel
5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok
6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes
Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen
neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban
A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok
figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat
megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll
Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-
saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb
munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet
igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni
hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel
szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-
raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a
feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a
javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera
13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak
Műszaki Szemle 46 17
A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-
feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek
IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-
tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december
31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera
A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka
jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra
szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt
jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb
helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a
kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek
Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy
hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka
A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a
termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben
a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-
kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig
1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-
haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
OumlSSZEGZEacuteS
A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa
eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-
maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-
saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten
IRODALOM
1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma
2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program
Concept 1935-1945 Greenwood Press
3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o
4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America
MIT Press Cambridge Ma
5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes
Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted
megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest
10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf
18 Műszaki Szemle 46
Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX
DAacuteVID Loacuteraacutent
Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu
ABSTRACT
This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and
geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)
REZUMAT
Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al
Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)
1 BEVEZETEacuteS
A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi
falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos
Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-
tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni
azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash
felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket
2 FIATALKORI EacuteVEK
Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-
halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-
boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt
abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely
a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert
ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-
gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai
tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)
Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-
radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-
mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-
e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a
goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen
1844-igrdquo (Nagy J 18941895)
Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-
ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-
sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter
nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert
Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-
foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 19
Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-
domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy
mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető
gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)
3 A HAacuteZITANIacuteTOacute
Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a
megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is
igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-
eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)
A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851
februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind
elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert
a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal
ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor
felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo
(Elek L 1982)
4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI
A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-
maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-
taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute
vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről
(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar
vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket
(Veres B 1985)
Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a
Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-
teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek
ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa
Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)
A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek
kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)
Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-
szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)
Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-
veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-
gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute
oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott
vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute
bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak
magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik
a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted
ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes
hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L
1989)
Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)
Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent
hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-
irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)
Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-
tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-
zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-
sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze
20 Műszaki Szemle 46
Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J
1863)
A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J
Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek
koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok
eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat
tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)
Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a
Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot
(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg
turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy
az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg
adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve
(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)
szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)
A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-
nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos
(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier
kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai
tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-
lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen
Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai
Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei
Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk
meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul
meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai
viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar
barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)
Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-
sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az
Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-
barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a
csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben
pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-
saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis
lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-
csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-
nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)
Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet
illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos
patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei
barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat
volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops
fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka
eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)
Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is
gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-
napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)
Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny
koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet
talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban
eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel
nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek
toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-
ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő
Műszaki Szemle 46 21
Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter
szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent
tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-
forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot
Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-
taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő
barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A
viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein
viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes
V 1988)
Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban
szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő
helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute
eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten
oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-
vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-
lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta
5 AZ AFRIKA-UTAZOacute
Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-
dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg
noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az
orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt
egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-
lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait
felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute
utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J
1941)
A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-
tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute
szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)
Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-
veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos
megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-
tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki
termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete
22 Műszaki Szemle 46
6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS
Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-
tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela
utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-
zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy
J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-
ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia
eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)
Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt
oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute
őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U
Nagy I 1988)
Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-
maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J
1941)
Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-
ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr
jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-
kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak
cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-
maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-
teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-
megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)
Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-
totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet
iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a
hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L
1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-
nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-
ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is
Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-
receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere
Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-
suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban
nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult
nyugalomba (Dr Nagy J 1941)
Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig
szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-
deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja
meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo
7 A HAGYATEacuteK SORSA
Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet
nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr
ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti
levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek
hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs
Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői
leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-
szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem
semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 23
IRODALOM
Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese
XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p
XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-
cen 1926 39 p
Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya
Budapest 1988 pp 224-522
Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p
Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111
Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p
Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p
Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt
Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani
Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64
Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195
Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban
Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium
Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383
Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932
Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak
roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232
Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-
lang 19841 pp 31-36
Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989
U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni
Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)
OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34
24 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1
The beginning and ending of the Franz Joseph University
Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep
KAacuteSA Zoltaacuten
Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda
Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek
email kasamssapientiaro
ABSTRACT
The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-
lozsvaacuterCluj
REZUMAT
Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei
de către autorităţile romacircne icircn 1919
1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX
toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek
koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem
rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-
domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az
egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo
Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata
Műszaki Szemle 46 25
A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-
taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-
felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese
utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros
pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-
rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az
istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-
ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-
domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a
miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo
Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-
rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo
A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-
zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek
koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet
Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a
koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb
fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk
Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban
Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-
jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely
kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-
kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-
gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel
a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo
Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel
Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-
gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute
Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus
hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-
26 Műszaki Szemle 46
kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27
eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo
Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-
vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben
szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a
vaacuteros maga fogja azt meguumllni
Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem
az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok
neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg
(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn
toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat
folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell
a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute
egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni
kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-
adaacutesrardquo
A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-
teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja
hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-
nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt
miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)
47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-
haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2
A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap
meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a
cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i
ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute
van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes
1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-
maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni
beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten
hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-
meacutelyes holmijukat vihetik magukkal
Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-
szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-
eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat
Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a
kiraacutely jelenleacuteteacuteben
Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat
el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4
Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19
Draacutega Marcelem
Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat
Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is
A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-
tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten
nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-
2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb
folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek
meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott
leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old
Műszaki Szemle 46 27
galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-
csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok
Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni
De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-
maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi
jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-
val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-
kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-
fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-
naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-
seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű
vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra
Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-
laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet
illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt
Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak
az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-
lajdonnak tekintendők
Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-
ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai
kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek
Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)
Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja
Kolozsvaacutert
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar
Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg
koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek
itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem
ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-
sok eacutevtizeddel
Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)
Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-
tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)
Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat
Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert
egy szellemi holokauszttal
Farkas Gyula
(1847ndash1930)
Kolozsvaacuteron
1887ndash1915 koumlzoumltt
Fejeacuter Lipoacutet
(1880ndash1959)
Kolozsvaacuteron
1905ndash1911 koumlzoumltt
Riesz Frigyes
(1880ndash1956)
Kolozsvaacuteron
1911ndash1919 koumlzoumltt
Haar Alfreacuted
(1885ndash1933)
Kolozsvaacuteron
1912ndash1919 koumlzoumltt
28 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1
The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University
Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef
OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2
Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro
ABSTRACT
The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at
Franz Joseph University is presented
REZUMAT
Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn
matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş
Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi
alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a
Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval
Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-
ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja
Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-
tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag
is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-
toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből
Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-
lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-
foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet
Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-
rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki
a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is
Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-
ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt
Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin
Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt
A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt
1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-
gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett
Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval
Műszaki Szemle 46 29
Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott
Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron
vaacutermegyeacuteben
Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa
alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema
2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-
kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)
Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877
deczember hoacutenap
Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri
okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs
vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja
Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa
Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-
maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan
Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-
ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879
juacutelius 5-eacuten)
3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja
1882
Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a
nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-
kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt
Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes
moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven
tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a
Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert
nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes
vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban
A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus
Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-
unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-
szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes
Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll
4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert
Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883
Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak
(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy
Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes
Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)
5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori
cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-
raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter
Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884
1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-
taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba
Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-
taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia
segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt
A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-
uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-
30 Műszaki Szemle 46
koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet
szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3
Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő
laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja
pedig
6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell
Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-
nyomdaacutejaacuteboacutel 1885
Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-
meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont
kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-
ben Vaacutelyi is ott van
7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter
Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-
jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886
Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter
25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-
men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-
raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-
szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig
Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők
8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak
keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg
Oacute-Kolleacutegium)
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday
Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett
Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai
tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a
Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai
dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-
pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek
resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo
9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta
Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-
sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger
Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű
10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek
neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-
jaacuteban
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta
Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891
Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula
Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a
gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult
3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80
4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute
httpmekoszkhu0360003630
Műszaki Szemle 46 31
veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes
termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend
szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a
mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter
Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei
1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest
1891
2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895
3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-
szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897
4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-
ből 32)
5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-
diacutejjal jutalmazta)
6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes
jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)
7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900
8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes
U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)
9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901
10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista
gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)
11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo
12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter
Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega
2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera
13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-
la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből
Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes
nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy
osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon
toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-
kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-
uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-
Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet
nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt
oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)
Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-
pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)
Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet
paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata
Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter
1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo
14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann
Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K
Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute
volt
5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im
32 Műszaki Szemle 46
15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta
Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt
16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri
Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-
nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-
geometriaacutehoz
17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-
tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott
Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera
volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja
18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami
főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a
Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-
gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai
tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet
20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-
kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909
Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra
21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-
sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter
Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-
kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok
ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni
Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-
lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A
taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat
kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es
eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt
A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo
Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo
22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-
zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly
Budapest 1914
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető
7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html
Műszaki Szemle 46 33
bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren
nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)
Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek
Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits
Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben
23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-
gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt
Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-
lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-
dapest 1916
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-
nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute
Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-
ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-
seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-
ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-
gyes leveleacuteből
25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief
Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-
zoumllni
26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak
vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-
segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az
aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-
toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-
zeacuteseacutevel
Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb
igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete
IRODALOM
1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-
oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)
2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630
3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27
szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT
4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80
8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia
Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37
34 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)
The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)
Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)
SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2
Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2
email pszaboinfu-szegedhu
ABSTRACT
In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged
between 1921 and 1940
REZUMAT
Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a
funcţionat la Szeged
1 BEVEZETEacuteS
A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten
kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-
tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az
egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-
seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes
keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok
hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa
eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak
lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak
Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ
Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-
szaacutegba 1921 november 10-eacuten
bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-
seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-
tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs
amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba
mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres
[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-
gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a
Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta
Műszaki Szemle 46 35
temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol
szerető baacutetyaacuted Friczirdquo
RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz
hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-
seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval
az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt
helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten
2 AZ EGYETEMI EacuteLET
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi
boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet
Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-
előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-
riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-
geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő
koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok
lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem
szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-
ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni
Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-
lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel
egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes
magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-
maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-
ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti
eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten
(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus
Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg
az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent
a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter
toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt
hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest
hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-
koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető
polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-
ben
A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-
nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A
36 Műszaki Szemle 46
paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra
keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute
templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar
kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar
aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt
bujdosoacute egyetemrdquo
Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta
Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-
ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda
Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az
egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi
egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-
daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet
is hivataacutesuknak tekintetteacutek
A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes
testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes
indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely
a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek
fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete
Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-
egyetemi előadaacutesokat
3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK
Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot
kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna
(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute
Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-
zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a
boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor
(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten
(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)
BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)
ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-
gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta
SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-
BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-
től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-
te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd
Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-
tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik
doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg
kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-
leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak
nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI
felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a
szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt
is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a
hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-
sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben
eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel
a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-
si Nobel-diacutejat kapott
Szent-Gyoumlrgyi Albert
(1893-1986)
A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az
egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-
Műszaki Szemle 46 37
dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről
vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes
modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes
(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi
Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete
JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-
kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c
verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-
lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-
te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen
verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo
Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt
amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent
Baacutelint Saacutendor
(1904-1980)
BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes
folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert
Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-
doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott
szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-
tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy
sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-
romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első
neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-
ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-
nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute
habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek
eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute
4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI
Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-
matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-
laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre
Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c
folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-
saacuteban
RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek
volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint
neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-
taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-
ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-
meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester
HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis
differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-
emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-
seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-
teacuter eacutes a Haar-wavelet
38 Műszaki Szemle 46
Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői
Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf
A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet
Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel
RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela
nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-
seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-
ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-
vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott
Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is
őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves
neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-
tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-
janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet
egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett
A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki
Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az
antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute
A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a
Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-
tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-
domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb
műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve
IRODALOM
[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999
[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE
Szeged 1996
[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy
Attila] SZOTE Szeged 1997
[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986
[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)
Műszaki Szemle 46 39
A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1
Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century
Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX
DVORAacuteCSEK Aacutegoston
fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera
Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia
email dvoracsek52yahoocom
ABSTRACT
This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX
th
century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed
REZUMAT
Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor
Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii
experimentale
Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-
ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel
eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-
taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-
meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is
akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma
volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az
iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az
első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki
az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-
tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a
marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja
Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban
nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes
főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban
A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra
ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-
heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes
fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi
kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-
pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg
40 Műszaki Szemle 46
latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test
(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika
Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos
boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első
erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv
Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-
1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-
tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv
Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes
botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten
Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-
ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-
maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-
temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655
szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani
mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen
volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a
magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa
1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I
Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első
fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-
kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi
Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-
zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik
A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI
PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet
taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar
nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen
szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi
bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az
eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-
ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-
the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol
Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait
Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere
kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-
Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute
Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-
szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi
bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai
Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi
keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-
mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel
bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen
nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek
volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek
elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]
4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai
valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben
szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet
1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja
Műszaki Szemle 46 41
Henric Bisterfeld
(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)
Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)
Paacutepai Paacuteriz Ferenc
(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)
Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)
42 Műszaki Szemle 46
A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-
zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9
1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki
Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-
adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-
koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra
hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-
zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma
[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes
gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-
chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy
fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery
Domokos10
megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az
első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-
tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a
diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis
experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-
lunkrdquo [7]
Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt
a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten
1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a
fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-
kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-
9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et
experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque
indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum
Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő
Műszaki Szemle 46 43
ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar
matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet
bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes
nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-
dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]
A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-
matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-
uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]
Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-
1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott
aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol
1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy
jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-
tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-
nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe
volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a
szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től
halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei
ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]
Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett
1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett
Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban
talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes
tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van
annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-
koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]
Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi
osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a
teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant
tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-
totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a
teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola
a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző
12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-
nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines
matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos
Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben
13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk
44 Műszaki Szemle 46
Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-
szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott
bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar
nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban
akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-
gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a
haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo
A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez
eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy
nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
KOumlNYVEacuteSZET
1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994
2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995
3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955
4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997
5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936
6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI
(szerk Lukinich Imre)
7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)
munkaacuteja14
8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15
9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről
keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban
14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm
Műszaki Szemle 46 3
Gaaacutel Saacutendor a polihisztor
Activity of a forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel)
Activitatea unui savant maghiar uitat Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel)
SZŐCS Huba Laacuteszloacute
ny egyetemi docens tanszeacutekvezető szhuranoskodolanyihu
ABSTRACT
The paper deals with the activity in the theory of relativity of the forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel
(1885ndash1972) Nobody other than the author of present paper wrote deep studies on the importance of this activity
REZUMAT
Articolul prezintă activitatea referitoare la teoria relativităţii icircn fizică a savantului maghiar Saacutendor Gaaacutel (1885ndash
1972) şi discută problemele legate de activitatea uitată şi neapreciată nici pacircnă icircn prezent Icircn afară de autorul prezentu-
lui articolul nimeni nu a pătruns icircndeaproape această activitate ştiinţifică
ELŐSZOacute
Oumlroumlmmel ragadjuk meg az alkalmat hogy a magyar tudomaacuteny eacutes művelődeacutes egyik eddig keveacutesbeacute isme-
ret alakjaacutenak az erdeacutelyi szuumlleteacutesű eacutes Erdeacutelyben eacutelt Gaaacutel Saacutendor tudomaacutenyos eacuteletműveacutenek egy reacuteszeacutet a nem-
zetkoumlzi eacutes a magyar aacuteltalaacutenos eacutes tudomaacutenyos koumlzveacutelemeacuteny eleacute taacuterhassuk Sajnaacutelatos teacuteny hogy műveit eacuteleteacute-
ben nem publikaacutelhatta Egyik jelentős műveacutet a bdquoLineaacuteris aacutetrendeződeacutes (azaz transzformaacutecioacute) fizikai invariaacuten-
sairdquo ciacuteműt a speciaacutelis relativitaacuteselmeacutelet taacutergykoumlreacuteből nagyreacuteszt [234] sikeruumllt jelen iacuteraacutes szerzője aacuteltal ele-
mezni feldolgozni tovaacutebbfejleszteni eacutes publikaacutelni de remeacuteljuumlk hogy a koumlzeljoumlvőben a meacuteg hiaacutenyzoacute keveacutes
reacuteszletet is a megfelelő eacutertelmezeacutesekkel eacutes kiegeacutesziacuteteacutesekkel sikeruumll majd koumlzzeacutetenni eacutes Gaaacutel Saacutendor eacuteletmű-
veacutenek legalaacutebb egy haacutenyada reacuteszeacuteveacute vaacutelik a magyar tudomaacutenyos oumlroumlkseacutegnek Ugyancsak folyamatban van
jelen iacuteraacutes szerzője aacuteltal Gaaacutel Saacutendornak bdquoA barometrikus reverzioacuterdquo (termodinamika) c terjedelmes műveacutenek
feldolgozaacutesa eacutes publikaacutelaacutesa is a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsztoumlndiacute-
jas Alapiacutetvaacuteny taacutemogataacutesaacuteval A dolgozat a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Művelődeacutesi Osztaacutelyaacuten van
leteacutetben ugyancsak jelen dolgozat szerzőjeacutenek tollaacuteboacutel
BEVEZETEacuteS
Neacutehai Gaaacutel Saacutendor meacuternoumlkoumlt polihisztort 1970 őszeacuten (fontos daacutetum) ismertem meg amikor roumlvid sep-
siszentgyoumlrgyi tartoacutezkodaacutesom alatt lakaacutesaacuten felkerestem a helyi tanaacuterkolleacutegaacutek oumlsztoumlnzeacuteseacutere Lakaacutesaacuten (Csiacuteki
utca 50 a Mezőgazdasaacutegi Szakkoumlzeacutepiskola kolleacutegiuma) a koumlvetkezőket tudtam meg tőle illetve a haacutetraha-
gyott tudomaacutenyos műveiből
Gaaacutel Saacutendornak nem adatott meg eddig a teljes tudomaacutenyos nyilvaacutenossaacuteg ebben osztozni laacutetszik azok-
nak a magyar felfedezőknek tudoacutesoknak a sorsaacuteban akik baacuter jelentőset alkottak az alkotaacutes a felfedezeacutes nem
az ő nevuumlkhoumlz fűződik hanem nagyobb eacutes szerencseacutesebb neacutepek fiainak neveacutehez
Gaaacutel Saacutendor Goacutegaacutenvaacuteraljaacuten (Erdeacutelynek Erdővideacutek nevet viselő reacuteszeacuteben az egykori Baroacuteti szeacutekben) szuumlle-
tett 1885 oktoacuteber 4-eacuten az egykori Csiacutek vaacutermegye 1848-as kormaacutenybiztosaacutenak eacutes katonai parancsnokaacutenak Gaacutel
Saacutendor honveacutedezredesnek oldalaacutegi leszaacutermazottjakeacutent foumlldbirtokos csalaacutedban Deacutedapja Gaaacutel Joacutezsef az osztraacutek
hadsereg őrnagya volt idős koraacuteban csiacutekszentgyoumlrgyi birtokaacuten gazdaacutelkodott Reacuteszletesebb (de nem teljes ) eacuteletraj-
zot talaacutelhatunk Sombori Saacutendor eacutes Bodoacute Barna cikksorozataacuteban valamint Czegő Zoltaacuten egykori cikkeacuteben a Haacute-
romszeacutek megyei (ma Kovaacuteszna megye Romaacutenia) napilapban [1] amely valoacutesziacutenűleg a Sepsiszentgyoumlrgyi Muacuteze-
4 Műszaki Szemle 46
um ma Szeacutekely Nemzeti Muacutezeumban a Gaaacutel Saacutendor (vagy maacutesok) aacuteltal elhelyezett csalaacutedi feljegyzeacuteseken alap-
szik eacutes akiknek eacuterdeme hogy Gaaacutel Saacutendor tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutet igyekeztek neacutepszerűsiacuteteni de ugyanakkor
taacutemadtaacutek jelen iacuteraacutes szerzőjeacutet bdquokoumlzoumlmboumlsseacutege eacuterdektelenseacutegerdquo miatt aneacutelkuumll hogy a Gaaacutel Saacutendor-feacutele nagyon
sokreacutetű eacuteletművel szakmai szempontboacutel igyekeztek vagy egyaacuteltalaacuten keacutepesek lettek volna foglalkozni
Mi a koumlvetkezőkben Gaaacutel Saacutendor tudomaacutenyos munkaacutessaacutegaacutera aka-
runk oumlsszpontosiacutetani eacutes kihangsuacutelyozzuk hogy a Gaaacutel Saacutendor-feacutele tudo-
maacutenyos eacuteletművel elemzeacutesszerűen csak jelen dolgozat szerzője foglalko-
zott valamint vitte tovaacutebb Gaaacutel Saacutendor eszmeacuteit eacutes taacuterta a nemzetkoumlzi
tudomaacuteny eleacute
Gaaacutel Saacutendor felsőfokuacute tanulmaacutenyait toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy
Budapesten a Műszaki Egyetem elődjeacuten a valamikori kiraacutelyi Joacutezsef
Műegyetem Geacutepeacutesz- eacutes Vegyeacuteszmeacuternoumlki Szakosztaacutelyaacuten (karaacuten) veacutegezte
mivel ennek hallgatoacuteja volt 1902 eacutes 1909 koumlzoumltt Batalka Krisztina
koumlnyvtaacuteros-leveacuteltaacuteros (Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegi Egyetem-
OMIKK) sziacuteves koumlzleacutese szerint sajnos azonban nem Gaaacutel hanem Gaacutel
Saacutendor neacuteven volt toumlrzskoumlnyvezve sajnos a neacutev keacutetfeacutele vaacuteltozataacutet abban
az időben eleacuteg sokszor felcsereacutelteacutek ezeacutert mondottuk feljebb hogy bdquovaloacute-
sziacutenűrdquo (viszont biztosan itt veacutegzett testveacutere Gaaacutel Laacuteszloacute eacutes vegyeacuteszmeacuter-
noumlki oklevelet szerzett 1909-ben) Tekintettel azonban Gaaacutel Saacutendor igen
magas fokuacute neacutemet nyelvű tudaacutesaacutera eacutes toumlbb neacutemet nyelven megjelent
dolgozataacutera valamint az Osztraacutek Haduumlgyi Miniszteacuteriumba előterjesztett
nyilvaacuten neacutemet nyelven iacutert hadi talaacutelmaacutenyai uumlgyeacuteben nem lehetetlen
hogy tanulmaacutenyait a beacutecsi (moumldlingeni) Műszaki Katonai Akadeacutemiaacuten
(Technische Militar Akademie) folytatta eacutes fejezte be vagy egeacutesziacutetette ki
Ebben a nagyhiacuterű inteacutezmeacutenyben előadoacutekeacutent mindig megtalaacutelhatoacute volt a
kor toumlbb jeles matematikusa fizikusa Annak idejeacuten Bolyai Jaacutenos is itt
szerezte hadmeacuternoumlki tiszti okleveleacutet
Gaaacutel Saacutendor
meacuternoumlk elmeacuteleti fizikus
1885-1972
Gaaacutel Saacutendort a bdquofelszabadulaacutesrdquo kvietaacutelt nyugdiacutejas katonatisztkeacutent gazdaacutelkodoacutekeacutent eacuterte Kuumlzdelmes eacutele-
teacutenek bdquojutalmakeacutentrdquo elkoboztaacutek kisajaacutetiacutetottaacutek birtokaacutet vagyonaacutet (meacuteg iacuteroacutegeacutepeacutet is elkoboztaacutek) őt magaacutet pedig
keacutenyszerlakhelyre Sepsiszentgyoumlrgyre koumlltoumlztetteacutek Ezeacutert sorolhatoacute be a Haacuteromszeacuteki Nevezetes Emberek
soraacuteba Itt eacutelt a Csiacuteki utca 50 szaacutem alatti Mezőgazdasaacutegi Szakkoumlzeacutepiskola egyik bdquocementpadloacutesrdquo szűk kama-
raacutejaacuteban szegeacutenyen eacutes betegen hihetetlen nyomoraacutet csak reacuteszben enyhiacutetette az iskola igazgatoacutesaacutegaacutenak joacuteindu-
lata eacutes szemeacutelyzeteacutenek koumlnyoumlruumlletesseacutege A megye eacutes a vaacuteros aacutellampaacuterti vezetői osztaacutelyellenseacutegkeacutent kezelteacutek
joacutellehet akadt neacutehaacuteny ember aki igyekezett a koumlzveacutelemeacutenyt raacuteeacutebreszteni arra hogy Gaaacutel Saacutendor nem tartozik
a koumlzoumlnseacuteges emberek soraacuteba Eacuteleteacutenek utolsoacute napjaiban erőteljes koumlzbeleacutepeacutesemre koumlltoumlzhetett csak garzon-
lakaacutesba de ez maacuter nem segiacutetett rajta Maga Gaaacutel Saacutendor mindig haacutelaacutesan emleacutekezett meg Salamon Saacutendor
koumlzeacutepiskolai tanaacuterroacutel aki előszoumlr proacutebaacutelkozott meg szemeacutelyeacutenek a nyilvaacutenossaacuteg eleacute viteleacutevel Ebben a vonat-
kozaacutesban meacuteg felteacutetlenuumll meg kell emliacutetenuumlnk Bauer Gusztaacutev sepsiszentgyoumlrgyi jogaacuteszt is aki nemcsak Gaaacutel
Saacutendor koumlzvetlen munkataacutersa de taacutemogatoacuteja is volt A helyi sajtoacute pedig ahelyett hogy az bdquoilleteacutekeseketrdquo eacutes a
koumlzveacutelemeacutenyt a helyes iraacutenyban igyekezett volna befolyaacutesolni azt a nagyon keveacutes szemeacutelyt bdquobiacuteraacuteltardquo csak
neacuteha-neacuteha emleacutekezve meg roacuteluk taacutergyilagosan aki a szoacutecseacutepleacutes helyett igyekezett mindent megtenni az uumlgy
eacuterdekeacuteben Ugyanis a joacuteakaraton kiacutevuumll ehhez meacuteg valamelyes jaacutertassaacuteg is szuumlkseacuteges a klasszikus eacutes a modern
fizika matematika teruumlleteacuten
Gaaacutel Saacutendor 1972 juacutelius 28-aacuten 86 eacuteves koraacuteban hajnali 4 oacuterakor halt meg a sepsiszentgyoumlrgyi koumlzkoacuter-
haacutezban (ellenteacutetben maacutes hiacutereszteleacutesekkel) sziacuteveleacutegtelenseacuteg koumlvetkezteacuteben
Remeacutelni szeretneacutenk hogy hosszuacute de kuumlzdelmes eacutelete az egyetemes tudomaacuteny eacutes benne a magyar tu-
domaacuteny szempontjaacuteboacutel sem volt hiaacutebavaloacute Joacutellehet ndash legalaacutebbis uacutegy laacutetszik ndash a magyar tudomaacutenyossaacuteg (ed-
dig) nem tartott raacute igeacutenyt ő maga soha sem adta fel eszmeacuteit meacuteg halaacutelos aacutegyaacuten is eredmeacutenyeit magyaraacutezta eacutes
veacutedte aacutellaacutespontjaacutet a felhozott elleneacutervekkel de inkaacutebb dogmaacutekkal szemben Tragikus hangveacutetelű a szerzőhoumlz
inteacutezett buacutecsuacutelevele melyben azt sajnaacutelja hogy halaacutela utaacuten bdquominden repuumll a szemeacutetberdquo Nem iacutegy toumlrteacutent
semmi sem repuumllt a szemeacutetbe neacutehai Gaaacutel Saacutendor eacuteletműve (legalaacutebb is reacuteszben) bejaacuterta a vilaacutegot eacutes eacuteleacutenk
eacuterdeklődeacutest keltett azokban akik a tudomaacutenyt benne a fizikaacutet nem dogmakeacutent kezelik hiszen maga Gaaacutel
Saacutendor iacuterta a speciaacutelis relativitaacutes elmeacuteletről szoacuteloacute dolgozataacuteban hogy bdquonem szaacutendeacutekozom Einsteint megdoumln-
teni hanem csak felhiacutevni a figyelmet neacutehaacuteny ellentmondaacutesra ami Einstein elmeacuteleteacuteben jelentkezik akaacuter tet-
szik akaacuter nem eacutes amelyet maga Einstein is felismert de mielőtt kikuumlszoumlboumllhette volna azokat elragadta a
halaacutelrdquo Gaaacutel Saacutendor ezeket az ellentmondaacutesokat igyekezett kikuumlszoumlboumllni toumlbb-kevesebb sikerrel
Műszaki Szemle 46 5
I GAAacuteL SAacuteNDOR TUDOMAacuteNYOS MUNKAacuteSSAacuteGA
Amint fentebb emliacutetettuumlk Gaaacutel Saacutendor meacuternoumlk leacuteteacutere igazi fizikus-polihisztor volt a fizika minden leacute-
nyeges teruumlleteacuten otthon volt ezeacutert eacuteletműve igen gazdag Ha egyetlen mondatban kellene oumlsszefoglalni mind-
azt amit tett eacutes eleacutert akkor talaacuten azt mondhatjuk hogy fő ceacutelja az ellentmondaacutes (antinoacutemia) kereseacutese eacutes a
feloldaacutesa volt
Jelentős eredmeacutenyeket eacutert el a termodinamika a relativitaacuteselmeacutelet eacutes a matematikai logika tereacuten Nem-
csak elmeacuteleti tudoacutes volt hanem a gyakorlat embere is tudomaacutenyos hagyateacutekaacuteban toumlbb jelentős műszaki ta-
laacutelmaacuteny szabadalmi leiacuteraacutesa is talaacutelhatoacute Itt felteacutetlenuumll meg kell jegyeznuumlnk hogy szellemi hagyateacuteka taacutergyi
emleacutekei megőrzeacuteseacutenek a halaacutela utaacuteni időszak nem kedvezett egy reacuteszuumlk a sepsiszentgyoumlrgyi Gazdasaacutegi Iskola
koumlnyvtaacuteraacuteban maradt majd innen aacutelliacutetoacutelag aacutetkeruumllt eacutes meacuteg remeacutelhetőleg megtalaacutelhatoacute a sepsiszentgyoumlrgyi
Muacutezeumban melyet viszont az akkori paacutert- eacutes nemzetaacutellami eszmeacutek szellemeacuteben toumlbbszoumlr bdquoaacutetrendeztekrdquo a
taacutergyak egy reacuteszeacutet koumlzponti muacutezeumokban helyezteacutek el a jobb bdquomegőrzeacutesrdquo eacuterdekeacuteben Egy reacutesze maacutesolatban
toumlredeacutekben meacuteg itt-ott fellelhető Jelen iacuteraacutes nem az egyetlen kiacuteseacuterlet arra hogy magyar nyelvteruumlleten ma-
gyar nyelven a magyar tudomaacutenyossaacuteg eacutes koumlzveacutelemeacuteny figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor eacuteletműveacutere mint a magyar
tudomaacuteny- eacutes művelődeacutestoumlrteacutenet egyik fontos mozzanataacutera raacuteiraacutenyiacutetsa Ez nemzetkoumlzi viszonylatban maacuter
megtoumlrteacutent (l a melleacutekelt irodalomjegyzeacutekeacutet) csak szűkebb hazaacutejaacuteban Erdeacutelyben nem A Gaaacutel Saacutendor eacutes
Szerző aacuteltal toumlbb neves tudoacutesnak elkuumlldoumltt dolgozataira csak Teofil Vescan a kolozsvaacuteri egyetem majd a iasi-
i egyetem professzora eacutes prof emeritus Dr Gaacutebos Zoltaacuten kolozsvaacuteri egyetem tanaacutera szoacutelt hozzaacute reacuteszleteiben
eacutes eacuterdemben maacutes nem akiknek neveacutet (Gaaacutel Saacutendor sem szűkebb sem taacutegasabb hazaacutejaacuteban) nem oacutehajtom itt
neacutepszerűsiacuteteni szaacutemoljon el ki-ki a sajaacutet lelkiismereteacutevelhellip mondvaacuten hogy Gaaacutel Saacutendor bdquonem joacute uacuteton indult
elrdquo aneacutelkuumll hogy baacuter beleneacuteztek volna a relativitaacutesroacutel iacutert fő műveacutebe Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute kijelenteacuteseket
a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos kongresszusokon eacutes konferenciaacutekon szoktaacutek elemezni eacutes amennyiben szerzőjuumlk
meg tudja veacutedeni aacutellaacutespontjaacutet rendben van de ha nem akkor a kijelenteacuteseacutevel marad ami tovaacutebb senkit sem
eacuterdekel
Az alaacutebbiakban megkiacuteseacutereljuumlk felsorolni fontosabb (maacuteig majdnem mind kiadatlan) műveit magaacutenak
Gaaacutel Saacutendornak egyik 1972 maacutercius 3-aacuten kelt feljegyzeacutese alapjaacuten
Aluliacuterott aacuteltal 72 II20-ig befejezett eacutes koumlzleacutesre vaacuteroacute dolgozatok leacutenyege eacutes szaacutendeacutekolt koumlzleacutesi sor-
rendje
1 A lineaacuteris aacutethelyeződeacutes (fizikai invariaacutensai szerző kiegeacutesziacuteteacutese)
2 Az 1 folytataacutesa eacutes kiegeacutesziacuteteacutese a) annak bizonyiacutetaacutesa hogy csak egyetlen univerzaacutelis potenciaacutel leacutetez-
het b) az oksaacutegi elv axiomatikaacuteja eacutes kapcsolata az univerzaacutelis potenciaacutellal c) annak bizonyiacutetaacutesa hogy
maacuteig nem veacutegeztek az eacuteter leacutetezeacuteseacutet illetőleg egyenesvonaluacute doumlntő kiseacuterletet (a Michelson-Morley kiseacuterlet
kritikaacuteja) a Hilbert-feacutele bdquoneacutegy identitaacutesrdquo-boacutel kiinduloacutelag d) a meacuterteacutekdefinicioacute (felmeacutereacutesmoacuted) szubjektivitaacutesa
miatt a formaacutelis geometria mindig szubjektiacutev-idealista leacutetesiacutetmeacuteny objektiacutev realitaacutesa csak a topoloacutegiaacutenak van
3 Az oksaacutegi elv azonossaacutega egyetlen vilaacutegpotenciaacutel leacutetezeacuteseacutevel
4 Az 1-3 alattiakhoz szuumlkseacuteges keacutet matematikai (halmazelmeacuteleti) antinoacutemia tisztaacutezaacutesa ezek a) bizo-
nyiacutetaacutesa hogy a Demokritosz aacuteltal az atomizmus logiko-deduktiacutev megalapozaacutesaacutera alkalmazott szillogizmus
helytaacutelloacute (konzisztens) b) tisztaacutezandoacutek a Cantor alapiacutetaacutesuacute de jelenleg toumlbbfeacutelekeacuteppen axiomatizaacutelt halmazel-
meacuteletben a teljes indukcioacute aacuteltal leacutetrehozhatoacute antinoacutemiaacutek
5 A topoloacutegia axiomatikaacuteja a 4 alatti eredmeacutenyek alapjaacuten
6 H A Lorentz mintegy veacutegrendeletkeacutepp mutatott reaacute a kvantumelmeacutelet belső ellentmondaacutesainak elke-
ruumllhetetlen tisztaacutezaacutesaacutera Egy ilyen reacuteszletes dolgozat ezt a feladatot hajtja veacutegre Eredmeacutenyei a) Ha az oksaacute-
gi elv a mikrovilaacutegban (atomi meacuteretekneacutel) nem eacuterveacutenyes uacutegy makroszkopikusan is eacuterveacutenytelen (dacaacutera az
Ehrenfest-elvnek) tehaacutet ez esetben nem aacutelliacutethatoacutek fel termeacuteszet-toumlrveacutenyek b) a nemlinearitaacutes eacutes a kontinuitaacutes
bevezeteacutese elkeruumllhetetlen c) A 2a) alapjaacuten megoldom a bdquohullaacutemtestecskerdquo L de Broglie E Schroumldinger D
Bohm I P Vigier stb aacuteltal hiaacuteba ostromolt probleacutemaacutejaacutet Bizonyiacutetom hogy a tiszta (toumllteacutes mentes) elektro-
maacutegneses sugaacuterzaacutesboacutel maacuter linearitaacutes eseteacuten is leacutetrejoumlhet egy centraacutelszimmetrikus hullaacutemtest melynek nyu-
galmi toumlmege (tehaacutet suacutelya is) van csak a feacutenyneacutel kisebb sebesseacuteggel mozoghat spinnel biacuter nemlinearitaacutes
eseteacuten toumllteacutese van (koumllcsoumlnhataacutesra keacutepes eacutes gravitaacutel) Leiacuterom a rezonanciaacutek keletkezeacuteseacutet a tiszta sugaacuterzaacutesboacutel
eacutes felbomlaacutesuk mikeacutentjeacutet
7 Termodinamika A statisztikai mechanika Boltzmann Gibbs Poincareacute eacutes Zermelo aacuteltal taacutergyalt alak-
jaacutenak axiomatikus-topologikus elemzeacutese Ergodikus rendszerek lehetőseacutege a faacutezisteacuter toumlbbszoumlroumls oumlsszefuumlggeacutese
eseteacuten A reverzioacuteposztulaacutetum topologikus bizonyiacutetaacutesa Elfajult rendszerek A termodinamika aacuteltalaacutenos diffe-
renciaacutelegyenlete egy Pfaff-feacutele alak ha ennek nincs integraacuteloacute teacutenyezője nem hozhatoacute leacutetre olyan zaacutert koumlrfo-
lyam hogy a Gibbs-potenciaacutel eacuterteacuteke zeacuterus lehessen ellentmondaacutesban a II alapteacutetellel Kimutataacutesa ilyen rend-
szerek reaacutelis leacutetezeacuteseacutenek
6 Műszaki Szemle 46
8 Biogenetika Keacuterdeacutes hogy egy reaacutelis eacutes egyseacuteges fiziko-keacutemiai rendszerben (pl egy igen nagy zaacutert
tartaacutelyban melyben adott keacutemiai vegyuumlletek vannak adott aacutellapotvaacuteltozoacutek hataacutesa alatt) mi annak a valoacutesziacutenű-
seacutege hogy egy bdquoprotobionrdquo (=első eacutelőleacuteny) leacutetrejoumlhessen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes erre vonatkozoacutelag a megfe-
lelő kiinduloacute anyagok jelenleacutete eseteacuten a ahol N eacutes s igen nagy szaacutemok Az aacutetmenet tehaacutet a makroszkopikus
aacutellapothataacuterozoacutek hataacutesa (vaacuteltozaacutesa) koumlvetkezteacuteben az azoikus (eacuteletneacutelkuumlli) aacutellapotboacutel a biofor (=eacuteletet hordoacute)
aacutellapotba igen meredek hirtelen ugraacutessal toumlrteacutenik a protobion leacutetezeacutese az ugraacutes előtt eacutes nemleacutete az ugraacutes
utaacuten igen valoacutesziacutenűtlen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes posztulaacutelja a szekszuaacutelis szaporodaacutes eacutes az Osborne-feacutele
ontogeneacutezis leacutetrejoumltteacutet
9a) kimutathatoacute hogy a bolygoacute-atmoszfeacuteraacutek baromeacuteterkeacuteplete veacutegtelen taacutevolsaacutegokban nem megy aacutet
zeacuterusba hanem igen alacsony gaacutezsűrűseacuteget jelez Ebből koumlvetkezik a kozmikus izosztaacutezia eacutes a kozmikus su-
gaacuterzaacutes eloszlaacutesaacutenak toumlrveacutenye minden ad hoc hipoteacutezis (szinkrotron hataacutes) felteacutetelezeacutese neacutelkuumll b) Ezen az
alapon kimutathatoacute hogy bizonyos kozmikus koumlrnyezetben egy bolygoacute feluumlleti koumlzeacutephőmeacuterseacutekleteacutet illetőleg
uacutenbdquoKippresonanzrdquo (=aacutetbillenő rezonancia) leacutep fel mely a jeacutegkorszakok gyakori periodikus vaacuteltozaacutesaacutet az
interglaciaacutelisokkal a geoloacutegiai koumlzelmuacuteltban hozta leacutetre Ez kimutatja a Milankovic-feacutele perioacutedusok okozati
alapjaitrdquo
Kelt Sepsiszentgyoumlrgyoumln 1972 III 3-aacuten
(alaacuteiacuteraacutesGaaacutel Saacutendor)
A felsorolaacutest meacuteg ki kell egeacutesziacutetenuumlnk Gaaacutel Saacutendornak az alaacutebbiakban aacuteltala ideacutezett S Marinovnak
(Bulgaacuteria Ausztria) bdquoExperimentum crucis for proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutenek elemzeacuteseacutere
vonatkozoacute dolgozataacuteval
Meacuteg idekiacutevaacutenkozik egy fontos megjegyzeacutes Gaaacutel Saacutendornak meacuteg sok maacutes matematikai eacutes fizikai jellegű
felfedezeacutese eacutes aacutelliacutetaacutesa is van (az oksaacutegi elv helyettesiacuteteacutese az alaacutebbi haacuterom axioacutemaacuteval a kaszkaacutedcső alkalmazaacute-
sa reacuteszecskegyorsiacutetaacutesra a ciklotron elve hadi talaacutelmaacutenyok eacutes azok alkalmazaacutesai bdquoA barometrikus reverzioacuterdquo ndash
termodinamika ellentmondaacutesai ndash szaacutemelmeacutelet a teljes indukcioacute axioacutemaacuteja (kritika) eacutes iacutegy tovaacutebb melyeket itt
eacutes most hely hiaacutenyaacuteban nem koumlzoumllhetuumlnk eacutes nem elemezhetuumlnk Mindez maacutes dolgozatok taacutergyaacutet fogja keacutepez-
ni)
Maga Gaaacutel Saacutendor is főműveacutenek bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutet te-
kintette
II bdquoA LINEAacuteRIS AacuteTHELYEZŐDEacuteS INVARIAacuteNS FIZIKAI AacuteLLANDOacuteIrdquo C DOLGOZATROacuteL
A tovaacutebbiakban uacutegy gondoljuk akkor jaacuterunk el helyesen ha az olvasoacute figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor egyik leg-
jelentősebb munkaacutejaacutera bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutera iraacutenyiacutetjuk olykeacutep-
pen hogy koumlzzeacutetesszuumlk magaacutenak Gaaacutel Saacutendornak e műveacutehez 1972-ben iacutert koumlvetkező ismertetőjeacutet
bdquoA koumlzlemeacuteny taacutergya eacutes eredmeacutenyei
I J C Maxwell 1871-ben ndash kb 100 eacutevvel ezelőtt ndash raacutemutatott arra hogy a Jupiter-holdak faacutezisvaacuteltozaacute-
saiboacutel a Naprendszernek a nyugvoacute bdquoeacuteterrdquo-hez vonatkoztatott abszoluacutet sebesseacutege meghataacuterozhatoacute
II Azonban Burton 1911-ben kimutattahogy a megfigyeleacutesek azidőtaacutejt vaacuterhatoacute koumlzeacutephibaacutei meghaladjaacutek
a valoacutesziacutenű effektust
III H A Lorentz 1913-ban a relativitaacuteselvről tartott haacuterom Haarlem-i előadaacutesaacuteban kimutatta hogy a
Maxwell-jelenseacuteg akkor is megnyilvaacutenul ha a relativitaacuteselvet a Lorentz-transzformaacutecioacute reprezentaacutelja de ezen
paradoxont valamifeacutele egyelőre hataacuterozatlan eacutes ad hoc felteacutetelezett gravitaacutecioacutes jelenseacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel
proacutebaacutelja kiiktatni Ugyanez uacuteton eacutertelmezi a Langevin-feacutele oacuteraparadoxont is Einstein 12 eacutevvel keacutesőbb 1916-
ban tette koumlzzeacute első gravitaacutecioacutes elmeacuteleteacutet de a keacutet paradoxont maacuteig sem sikeruumllt megoldani
IV E Fermi 1922-ben kimutattahogy az aacuteltalaacutenos Riemann-geometriaacuteban a Lorentz-transzformaacutecioacute
nemcsak egy pont infinitezimaacutelis koumlrnyezeteacuteben hanem egy tetszeacutes szerinti goumlrbevonal minden pontjaacuteban
folyamatosan alkalmazhatoacute Ez azt jelenti hogy a Michelson-Gale Herres Sagnac eacutes Pogaacuteny forgaacuteskiacuteseacuterletei
(melyek mind pozitiacutev eredmeacutenyűek) egyenesvonaluacutevaacute rektifikaacutelhatoacutek miaacuteltal a Maxwell-jelenseacuteg realitaacutesa a
Lorentz-transzformaacutecioacute alapjaacuten deduktive egyeacutertelműen bizonyiacutethatoacute (Megjegyzeacutes Ezt az eredmeacutenyeacutet Gaaacutel
Saacutendornak Dr Szőcs Huba aacuteltal megerősiacutetve eacutes koumlzzeacuteteacuteve Dr Franco Selleri az olaszorszaacutegi Bari vaacuterosa
egyetemeacutenek elmeacuteleti fizika professzora eacutes a relativitaacuteselmeacutelet vilaacuteghiacuterű tekinteacutelye is elismerte amint mondta
bdquoeacuten sem csinaacutelhattam volna meg jobbanrdquo
Műszaki Szemle 46 7
V Veacuteguumll S Marinov koumlzli a bdquoPhysical Lettersrdquo Vol32 A 2 June 1970 pag 185 alatt a bejelenteacutest
bdquoExperimentum crucis for the proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutet Taacutergya az aacuteltalam az alaacutebbiak-
ban 4 A Doppler-antinoacutemia alatt koumlzoumllt aacuteltalaacutenos Maxwell-jelenseacuteg megnyilvaacutenulaacutesa a Doppler-hataacutesban
Vizsgaacuteloacutedaacutesaim a teacutema koumlruumll egy a bdquoNaturwissenschaften-ben megjelent (1927) roumlvid koumlzlemeacutennyel
(Eine neue Pruumlfungsmoumlglichkeit der Relativitatstheorie szerző megjegyzeacutese) kezdődnek melynek kuumlloumlnle-
nyomataacutet ide melleacutekelem Az ezen bejelenteacutesemben beigeacutert bdquoreacuteszletesebb eredmeacutenyekrdquo azonban annyira meg-
lepőek voltak hogy azokat joacute ideig nem mertem koumlzoumllni Csupaacuten a hozzaacutejuk egyenes uacuteton vezető oumlsszefuumlggeacutese-
imet koumlzoumlltem 1951-ben egy Teofil Vescan professzornak aacutetadott bdquoDie Vermessungsvorschriftrdquo c tanulmaacuteny-
ban melynek leacutenyege a transzformaacutecioacutek eacutes a koordinaacutetaacutek reaacutelis felmeacutereacutesmoacutedja koumlzoumltt posztulaacutelt izomorfizmus
Ez nem lehetett vitaacutes de itt uacutegy laacutetszik mintha nyiacutelt ajtoacutet doumlngettem volna Azonban a travestia alatt maacuter ott
lappangtak a keacutesőbbi eredmeacutenyek Mert utoacutelag sikeruumllt eredmeacutenyeimet axiomatizaacutelni eacutes azokat annyira primi-
tiacutev eacutes evidens exakt-deduktiacutev formaacutera hozni hogy azok koumlzleacutese mostmaacuter elhaacuteriacutethatatlan koumltelesseacutegemmeacute vaacutelt
Eredmeacutenyeimet a koumlvetkezőkben koumlrvonalazom
1 A Lorentz-transzformaacutecioacute fuumlggetlen a relativitaacuteselvtől vagy baacutermely maacutes hasonloacute jellegű ad hoc
eredmeacutenytől Haacuterom az oksaacutegi elvet reprezentaacuteloacute formaacutelis axioacutemaacuteboacutel első axioacutemahellip minden fizikai rend-
szernek van egy veacuteges hataacutersebesseacutege maacutesodik a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesi toumlrveacutenye kommutatiacutev tisztaacuten exakt-
deduktive (tehaacuter baacutermifeacutele bdquoelvrdquo behelyezeacutese neacutelkuumll) igen egyszerűen levezethető )
2 A harmadik axioacutema a tuumlkroumlzeacutesszimmetria posztulaacutetuma Ennek eacutertelmeacuteben bdquominden aacutellandoacute v se-
besseacutegű mozgaacutest leiacuteroacute transzformaacutecioacute azaacuteltal kell aacutetmenjen inverzioacutejaacuteba ) hogy a v parameacuteter előjelet vaacutelt
Naiv meghataacuterozaacutessal ha egy egyenesen tiacutezet leacutepek előre tiacutezet haacutetra helyben maradokrdquo )
Szerző fontos megjegyzeacutese erre azt mondta Franco Selleri Professzor ) (a deacutel-olaszorszaacutegi Bari vaacute-
ros egyeteme eacutes atomfizikai inteacutezete tanaacutera eacutes tudomaacutenyos főmunkataacutersa) hogy ez az elv ekvivalens ) az
Einstein-feacutele relativisztikus elvvel Iacutegy tehaacutet Gaaacutel Saacutendor nem keruumllhette el a relativisztikus elv alkalma-
zaacutesaacutet melyre toumlrekedett fenti főműveacuteben eacutes amelyet a fenti haacuterom axioacutemaacuteval oacutehajtott kikeruumllni Ezeacutert
jelen sorok szerzője kikuumlszoumlboumllve ezt az axioacutemaacutet csak keacutet axioacutemaacuteboacutel (1 Minden rendszernek van egy uacuten
hataacutersebesseacutege mely fogalmat Gaaacutel Saacutendor vezette be eacutes 2 hogy a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesa kommutatiacutev)
sikeruumllt levezetnie a keacuterdeacuteses transzformaacutecioacutekat ezek az uacuten aacuteltalaacutenosiacutetott lineaacuteris taranszformaacutecioacutek
inerciaacutelis rendszerekre Ezeknek partikulaacuteris esete a Lorentz-(Poincareacute)-Einstein feacutele transzformaacutecioacute ha a
hataacutersebesseacuteg pontosan a feacuteny sebesseacutegeacutevel egyenlő vaacutekuumban illetve a Galilei-Newton feacutele transzformaacutecioacute
ha a hataacutersebesseacuteg a veacutegtelenhez tart eacutes nem a feacuteny sebesseacutege mely meacutereacutesek aacuteltal igazoltan aacutellandoacute eacutes iacutegy
csak oumlnmagaacutehoz tarthat
) Tovaacutebbaacute ideacutezve Gaaacutel Saacutendort
bdquoAz 1 szerinti dedukcioacuteban annak absztrakt jellegeacuteneacutel fogva nem jelenhet meg explicite a feacutenysebesseacuteg
fogalma az ott mint a sebesseacuteg egyseacutege jelentkezik mely a v (viszonylagos sebesseacuteg) parameacutetert meacuteri
xoto Lorentz-transzformaacutecioacuteja ez esetben tehaacutet
x1 = szlig (xo-vto)
t1 = szlig (to-vxo) L
ahol szlig =(1-v2)
-12 a Fitzgerald-Lorentz-faktor
Az axioacutemaacuteknak a klasszikus Galilei-transzformaacutecioacute
x1= xo-vto
t1 = to G
is eleget tesz Feliacuterhatjuk tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1
eacutes G-1
inverzioacuteit
szlig (x1-vt1)=xo=x1+vt1
szlig (t1+vx1)=t0=t1 P
Az axioacutemaacuteknak nemcsak a Lorentz-transzformaacutecioacute L hanem a klasszikus Galilei G feacutele transzformaacutecioacute
is eleget tesz
8 Műszaki Szemle 46
Feliacuterva tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1
eacutes G-1
inverzioacuteit eacutes tekintetbe veacuteve hogy a -v- szimmetriaacuteboacutel koumlvetke-
zik hogy szabadon vaacutelaszthatoacute hogy a Lorentz-transzformaacutecioacute a v-nek melyik előjeleacutevel tekinthető L-nek vagy
G-nek illetve L-1
vagy G-1-nek (inverzek) elhaacuteriacutethatatlanul aacutell tehaacutet a kardinaacutelis teacutetel
R Az xt koordinaacutetaacutek azonos v parameacuteterű L eacutes G transzformaacutetumai eacuterteacutek-azonosak baacuter nem alak-
azonosak
Az elteacuterő alakokat a meacuterteacutekdefiniacutecioacute kuumlloumlnboumlzőseacutege hozza leacutetre Az R-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az L eacutes
a G a fizikai jelenseacutegeket eacuterteacutekazonos meacuteretekkel tehaacutet veacutegeredmeacutenyben azonosan iacuterjaacutek le Ez igen primitiacutev
eszkoumlzoumlkkel azonnal szemleacuteletesen kimutathatoacute A feacutenysebesseacuteg az eddig lehetseacuteges moacutedon oda-vissza tuumlkrouml-
zeacutessel meacuterve fuumlggetlen a v parameacutetertől eacutes mind az L mind a G-rendszerben aacutellandoacute (12)[(c+v)+(c-v)]=c
Egy iraacutenyban meacuterve (NB Ilyen kiacuteseacuterletet eddig nem sikeruumllt veacutegrehajtani lehetőseacutegeacutet csak a legutoacutebb alkal-
mazott ultrapreciacutez atomoacuteraacutek valoacutesziacutenűsiacutetik) azonban a feacuteny uacutet-ideje (tehaacutet sebesseacutege) G szerint nyilvaacuten nem
azonos mindkeacutet iraacutenyban Ugyanis ha xt=c=1 uacutegy +v eseteacuten t1=(1-v)to -v eseteacuten t2=(1+v)to tehaacutet az eacuterteacutek-
viszony (t1t2)=(1-v)(1+v) Ennek azonos eacuterteacutekkel aacutellania kell L eseteacuten is Eacutes teacutenyleg+v eseteacuten t1= szlig (1-v)to
eacutes -v eseteacuten t2= szlig (1+v)to az eacuterteacutekviszony tehaacutet itt is (1-v)(1+v) mely nem egyenlő 1-gyel (Itt (xt)=c=1
miatt mindenuumltt x=t -vel) Az eacuterteacutekkuumlloumlnbseacutegek G eseteacuten t2-t1=2vto L eseteacuten t2-t1=2 szlig vto mivel hogy R
szerint t= szlig to (ha xo=0)
Ezek eacutes maacutes az R-en alapuloacute szemleacuteletes oumlsszefuumlggeacutesek igen szemleacuteletes moacutedon megoldjaacutek az oacuterapa-
radoxont mint a Maxwell-jelenseacuteg reacuteveacuten feloumltlő Doppler-antinoacutemiaacutet Veacutegeredmeacutenyben tehaacutet a G felcsereacuteleacutese
az L-lel a fizikaacuteban semmi uacutejat nem hozhatott be
V A tovaacutebbiakban a Fermi-teacutetel eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel veacutegrehajtjuk a forgaacuteskiacuteseacuterletek rektifikaacutecioacutejaacutet miből
az R-rel kapcsolatban azonnal koumlvetkezik az abszoluacutet alaprendszer az bdquoeacuteterrdquo leacutetezeacuteseacutenek tapasztalati bizo-
nyiacuteteacuteka (minden forgaacuteskiacuteseacuterlet pozitiacutev eredmeacutenyű)
VI Hangsuacutelyozni kiacutevaacutenom veacuteguumll hogy eszem aacutegaacuteban sincs a relativitaacuteselmeacuteletet megdoumlnteni csupaacuten
reaacutemutatok neacutehaacuteny primitiacutev-formaacutelis oumlsszefuumlggeacutesre melyek vannak akaacuter kellemes ez akaacuter nem Termeacutesze-
tesen igen kellemetlen hogy ezek mind egzakt-deduktiacutev axiomatikus eredmeacutenyek tehaacutet kizaacuteroacutelag csak ez uacuteton
koumlzeliacutethetők meg illetve kritizaacutelhatoacutek Dogmaacutekra szaktekinteacutelyekre valoacute hivatkozaacutes a filozoacutefia felvonultataacutesa
csak uumlres melleacutebeszeacuteleacutesek lehetnek Egy bdquocaacutefolatrdquo csak az esetben eacuterveacutenyes ha a caacutefolandoacute belső ellentmon-
daacutesa hasonloacute eszkoumlzoumlkkel kimutathatoacute Doumlntően leacutenyeges a teljes koumlzlemeacuteny gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesa elejeacute-
től veacutegig
A fenti reacuteszletek csak mintaacutek a koumlzoumlltek jellegeacutenek jellemzeacuteseacutere
Sepsiszentgyoumlrgy 1972 II 10
(alaacuteiacuteraacutes sk) Gaaacutel Saacutendor
Megjegyzeacutesek
1 bdquoSzerzőrdquo alatt itt mindenuumltt Dr Szőcs Huba Laacuteszloacutet kell eacuterteni
2 A Lorentz-(Poincareacute)-Einstein transzformaacutecioacute aacuteltalaacutenosiacutetott alakjaacutenak eacutes koumlvetkezmeacutenyeinek leveze-
teacuteseacutet Szőcs Huba veacutegezte el eacutes tette koumlzzeacute [10111415]
Sajnaacutelatos hogy hely hiaacutenyaacuteban itt nem koumlzoumllhetjuumlk Gaaacutel Saacutendornak bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens
fizikai aacutellandoacuteirdquo az aacuteltala is főműveacutenek tartott dolgozataacutenak teljes szoumlvegeacutet eacutes matematikai kifejteacuteseacutet (mintegy
40-45 oldal) de ismeacutetelten felhiacutevjuk a fizikatoumlrteacuteneacuteszek figyelmeacutet erre a műre valamint bdquoA barometrikus
reverzioacuterdquo c műveacutere is melyben a termodinamika antinoacutemiaacuteit ellentmondaacutesait kutatja kuumlloumlnoumls tekintettel az
ergod folyamatokra Ennek reacuteszleges elemzeacuteseacutet szinteacuten a szerző veacutegezte el bdquoA termodinamika ellentmondaacute-
sairdquo c dolgozataacuteban a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzataacutenak Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula
Oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny kereteacuteben 2006
3 Koumlszoumlnet eacutes elismereacutes illeti az 1-7 szaacutemuacute irodalmi hivatkozaacutesok szerzőit akik neacutepszerűsiacuteteni igye-
keztek iacuteraacutesaikban Gaaacutel Saacutendor neacutehai polihisztor-meacuternoumlk alakjaacutet azzal a szaacutendeacutekkal hogy a felejteacutestől megoacutev-
jaacutek Sajnos azonban mindez csak eacutelete egyes mozzanataira eacutes neacutehaacuteny műveacutenek ciacutemszerű felsorolaacutesaacutera szoriacutet-
kozott aneacutelkuumll hogy baacutermelyiket is matematikai eacutes fizikai igeacutenyesseacuteggel elemezteacutek volna
4 A 3 pontra valoacute tekintettel tehaacutet nem fogadhatom el az aacuteltalam igen nagyra becsuumllt neacutehai Beke
Gyoumlrgy iacuteroacute azon megjegyzeacuteseacutet miszerint Gaaacutel Saacutendor bdquoutoacutedrdquo-jakeacutent az aacuteltalam ugyancsak nagyrabecsuumllt kol-
Műszaki Szemle 46 9
leacutegaacutem Bodoacute Barna szemeacutelyeacutet jeloumlli meg eacutes akitől itt elneacutezeacutest is keacuterek (laacutesd bdquoOrmoacutes Zsigmond hagyateacutekardquo c
iacuteraacutesaacutet)
Hogy kit lehet utoacutednak tekinteni (egyelőre) a tudomaacutenyos kutataacutes egyik erkoumllcsi elveacutenek megfelelően
az kitűnik az irodalmi jegyzeacutek gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel
Kutataacutesaimat anyagilag a bdquoPro Renovanda Cultura Hungariaerdquo oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny a Magyar Oumlsz-
toumlndiacutej Bizottsaacuteg a bdquoCollegium Hungaricumrdquo (Beacutecs) paacutelyaacutezat kereteacuteben a Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola Szeacutekes-
feheacutervaacuter egykori Vezetőseacutege Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Polgaacutermesteri Hivatala szemeacutelyesen
Warvasovski Tihameacuter polgaacutermester eacutes Művelődeacutesi Osztaacutelya taacutemogatta a Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsz-
toumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny aacuteltal
IRODALOM
1 Sombori Saacutendor Egy szentgyoumlrgyi remete Gaaacutel Saacutendor a tudoacutes c cikksorozat Haacuteromszeacutek c napilap 1995
juacutenius 16 17 20 21 22 szaacutemaiban
2 Sombori Saacutendor A keacutet Gaaacutel Saacutendor az ezredes eacutes a meacuternoumlk Uacutej Eacutelet 19701
3 Sombori Saacutendor Lawrence vagy Gaaacutel Saacutendor TETT 1981 1sz
4 Bodoacute Barna Tudomaacutenyos jelenvaloacutesaacutegunk avagy ki volt Gaaacutel Saacutendor Kilaacutetoacute A Kisenciklopeacutedia Eacutevkoumlnyve II
Temesvaacuter 1982
5 Bodoacute Barna Ki fedezte fel a ciklotron elveacutet A Heacutet 1982 45 sz
6 Beke Gyoumlrgy Ormoacutes Zsigmond hagyateacuteka Honismeret 2000 6 sz
httpwwwvjrktfhucarushonismeho000621htm
7 Gaaacutel Saacutendor Egy elmeacuteleti fizikai eacutertekezeacutes kalandos toumlrteacutenete Megyei Tuumlkoumlr (Haacuteromszeacutek-Covasna) 1971 nov-
ember 28
8 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Proceedings of International Conference
on Educational Technologies For The Third Millenium Nitra1995 bdquoMedactardquo 95Volume-ZBORNIK 4 pp 176-
180
9 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von GaaacutelPart II Proceedings of International 7th
Biennial Conference on History and Philosophy of Physics in Education HPPErsquo96 Bratislava-Pozsony August
21-24 l996 pp253-258 and Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In Modern
Physics Uzghorod-Ungvaacuter August 13-16 1997 pp 210-216
10 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Part III The Clock Paradox As
Consequence Of Dopplerrsquos Antinomy Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In
Modern Physics Uzghorod-Ungvaacuter (Kiev) August 13-161997pp 217-220
11 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part IV On Basic-System Of Lorentz Group Abstract Volume of
International Workshop On Superluminal Velocities Universities Cologne-Bielefeld Koeln June 6ndash101998 p
37 and Abstract Volume of International Conference on Differential Geometry and Applications
DGArsquo98Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM 1998 Brno August 10-181998
pp 44ndash45
Presented and sub press in Proceedings of International Conference on Lorentz Group CPT and Neutrinos
Zacatecas Mexico June 23-26 1999
Presented Biannual International Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics
Nyiregyhaacuteza Hungary 7-10 July 1999 Journal of ldquoHeavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 109ndash114
12 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part V The Rectification Of Rotating-Experiments And The
Possibility Of Existence Of One Basic-System Abstract Volume of International Conference on Differential
Geometry and Applications DGArsquo98 Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM
1998 Brno August 10-18 1998 p45 Presented and published in Proceedings of International Conference on Lo-
rentz Group CPT and Neutrinos Zacatecas Mexico June 23-26 1999 Presented Biannual International
Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics Nyiregyhaacuteza Hungary 7ndash10 July 1999
Journal of ldquoHavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 115ndash119
13 Szőcs Huba L A forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) WEB Proceedings of Inter-
national Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11-15 September1999
httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO
14 Szőcs Huba L Essays upon Electromagnetism and Special Relativity WEB Proceedings of International
Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11ndash15 September 1999
httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO
15 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Proceedings of International Conference PIRT VII Physical
Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences (BSPS) and Uni-
versity of Sunderland (Univof S) London 15ndash18 September 2000 Supplementary Papers pp 212ndash217
16 Szőcs Huba L Essays on Special Relativity A Multipart Rewiev The Generalized Linear Transformations
between Inertial Systems Proceedings of International Conference PIRT VIII Physical Interpretation of Relativity
10 Műszaki Szemle 46
Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9
September 2002 pp 554ndash568
17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX
Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-
versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502
18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether
light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-
tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the
Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006
19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in
Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical
Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of
Sunderland London September 2006
20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any
Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical
Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History
and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007
21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between
Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-
ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub
publishing in the Proceedings of Conference
Műszaki Szemle 46 11
Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban
The Early History of Computers in the Hungarian Economy
Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei
BORBEacuteLY Eacuteva
Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola
evaborbelygmailcom
ABSTRACT
The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-
tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first
one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer
development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-
gration
After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern
European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-
opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism
Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-
tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects
also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-
fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several
years behind the industrially developed countries
In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the
Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic
computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment
Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in
the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity
In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-
neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries
The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960
in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of
interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-
rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already
in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an
important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became
an emerging science
The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and
some production technologies but also computer aided music composing was studied
The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-
tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-
gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the
application areas
REZUMAT
Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din
anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse
după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada
12 Műszaki Szemle 46
descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn
economie
OumlSSZEFOGLALOacute
A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-
euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-
zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval
A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet
ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a
meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-
miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban
csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be
1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN
Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-
ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is
Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-
maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban
1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM
(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet
szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal
rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-
seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-
csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)
A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL
maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-
aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms
koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)
A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris
jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a
PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk
(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)
A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az
oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-
dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta
a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute
eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek
fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig
fennmaradt
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak
Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon
magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek
hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-
lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll
1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute
eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)
A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző
szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek
toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)
1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute
SZU 1952 1961 1972
AEAacute 1946 1957 1965
Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev
1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese
Műszaki Szemle 46 13
2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON
A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-
alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e
tanulmaacutenyban relevaacutensak
Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az
MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo
vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel
kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett
orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban
nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)
A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-
vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-
gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-
vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a
KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek
(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)
Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy
a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-
szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani
A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek
1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az
inteacutezet eacuteleteacuteben
bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel
toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-
siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs
K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)
Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-
saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-
technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a
SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-
radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet
21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-
leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-
geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-
ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a
KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-
lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A
vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a
nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-
technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a
szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek
mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen
oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-
70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint
1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a
harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros
szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt
(wwwpdp8net)
14 Műszaki Szemle 46
1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-
ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz
A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az
inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-
leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-
nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői
csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez
vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem
volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-
taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-
taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is
Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett
időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is
lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-
szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a
TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera
mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-
ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe
(SCHULLER G 1992)
TPA-1001
1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-
leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-
mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)
majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot
jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz
nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a
Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a
KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet
Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a
prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az
EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes
Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak
funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes
R-10
7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera
Műszaki Szemle 46 15
3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)
Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-
oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben
az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk
egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-
tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek
ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-
doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-
domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg
kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek
A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon
ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-
teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az
IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől
maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is
31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben
A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-
orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-
ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve
Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-
ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak
Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel
alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959
elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)
Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok
A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny
szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is
Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai
struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt
A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok
technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12
Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a
termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni
Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre
bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-
gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-
veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-
programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)
A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a
szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett
Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-
kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-
vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-
hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes
hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)
Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a
szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha
Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)
Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt
szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak
10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban
16 Műszaki Szemle 46
Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az
időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni
A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-
tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő
hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a
szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit
32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban
Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo
iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű
munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-
lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez
keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet
A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz
keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult
A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista
orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-
kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute
szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti
Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-
vezeteacuteseacutere
Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-
lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet
a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani
A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV
szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte
lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-
zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott
volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem
rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika
iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-
dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)
A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban
1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet
2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese
3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa
4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel
5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok
6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes
Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen
neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban
A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok
figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat
megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll
Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-
saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb
munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet
igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni
hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel
szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-
raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a
feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a
javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera
13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak
Műszaki Szemle 46 17
A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-
feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek
IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-
tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december
31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera
A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka
jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra
szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt
jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb
helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a
kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek
Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy
hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka
A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a
termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben
a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-
kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig
1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-
haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
OumlSSZEGZEacuteS
A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa
eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-
maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-
saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten
IRODALOM
1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma
2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program
Concept 1935-1945 Greenwood Press
3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o
4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America
MIT Press Cambridge Ma
5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes
Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted
megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest
10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf
18 Műszaki Szemle 46
Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX
DAacuteVID Loacuteraacutent
Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu
ABSTRACT
This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and
geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)
REZUMAT
Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al
Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)
1 BEVEZETEacuteS
A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi
falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos
Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-
tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni
azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash
felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket
2 FIATALKORI EacuteVEK
Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-
halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-
boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt
abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely
a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert
ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-
gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai
tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)
Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-
radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-
mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-
e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a
goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen
1844-igrdquo (Nagy J 18941895)
Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-
ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-
sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter
nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert
Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-
foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 19
Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-
domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy
mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető
gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)
3 A HAacuteZITANIacuteTOacute
Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a
megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is
igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-
eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)
A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851
februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind
elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert
a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal
ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor
felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo
(Elek L 1982)
4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI
A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-
maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-
taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute
vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről
(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar
vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket
(Veres B 1985)
Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a
Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-
teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek
ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa
Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)
A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek
kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)
Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-
szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)
Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-
veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-
gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute
oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott
vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute
bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak
magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik
a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted
ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes
hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L
1989)
Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)
Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent
hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-
irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)
Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-
tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-
zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-
sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze
20 Műszaki Szemle 46
Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J
1863)
A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J
Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek
koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok
eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat
tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)
Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a
Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot
(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg
turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy
az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg
adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve
(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)
szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)
A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-
nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos
(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier
kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai
tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-
lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen
Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai
Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei
Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk
meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul
meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai
viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar
barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)
Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-
sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az
Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-
barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a
csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben
pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-
saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis
lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-
csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-
nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)
Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet
illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos
patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei
barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat
volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops
fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka
eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)
Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is
gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-
napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)
Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny
koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet
talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban
eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel
nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek
toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-
ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő
Műszaki Szemle 46 21
Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter
szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent
tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-
forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot
Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-
taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő
barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A
viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein
viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes
V 1988)
Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban
szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő
helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute
eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten
oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-
vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-
lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta
5 AZ AFRIKA-UTAZOacute
Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-
dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg
noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az
orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt
egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-
lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait
felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute
utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J
1941)
A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-
tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute
szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)
Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-
veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos
megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-
tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki
termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete
22 Műszaki Szemle 46
6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS
Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-
tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela
utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-
zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy
J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-
ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia
eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)
Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt
oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute
őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U
Nagy I 1988)
Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-
maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J
1941)
Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-
ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr
jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-
kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak
cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-
maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-
teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-
megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)
Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-
totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet
iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a
hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L
1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-
nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-
ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is
Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-
receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere
Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-
suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban
nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult
nyugalomba (Dr Nagy J 1941)
Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig
szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-
deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja
meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo
7 A HAGYATEacuteK SORSA
Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet
nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr
ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti
levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek
hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs
Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői
leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-
szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem
semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 23
IRODALOM
Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese
XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p
XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-
cen 1926 39 p
Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya
Budapest 1988 pp 224-522
Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p
Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111
Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p
Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p
Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt
Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani
Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64
Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195
Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban
Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium
Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383
Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932
Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak
roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232
Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-
lang 19841 pp 31-36
Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989
U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni
Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)
OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34
24 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1
The beginning and ending of the Franz Joseph University
Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep
KAacuteSA Zoltaacuten
Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda
Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek
email kasamssapientiaro
ABSTRACT
The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-
lozsvaacuterCluj
REZUMAT
Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei
de către autorităţile romacircne icircn 1919
1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX
toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek
koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem
rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-
domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az
egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo
Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata
Műszaki Szemle 46 25
A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-
taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-
felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese
utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros
pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-
rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az
istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-
ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-
domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a
miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo
Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-
rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo
A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-
zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek
koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet
Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a
koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb
fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk
Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban
Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-
jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely
kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-
kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-
gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel
a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo
Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel
Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-
gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute
Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus
hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-
26 Műszaki Szemle 46
kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27
eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo
Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-
vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben
szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a
vaacuteros maga fogja azt meguumllni
Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem
az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok
neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg
(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn
toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat
folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell
a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute
egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni
kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-
adaacutesrardquo
A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-
teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja
hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-
nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt
miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)
47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-
haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2
A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap
meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a
cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i
ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute
van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes
1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-
maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni
beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten
hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-
meacutelyes holmijukat vihetik magukkal
Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-
szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-
eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat
Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a
kiraacutely jelenleacuteteacuteben
Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat
el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4
Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19
Draacutega Marcelem
Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat
Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is
A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-
tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten
nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-
2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb
folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek
meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott
leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old
Műszaki Szemle 46 27
galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-
csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok
Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni
De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-
maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi
jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-
val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-
kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-
fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-
naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-
seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű
vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra
Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-
laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet
illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt
Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak
az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-
lajdonnak tekintendők
Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-
ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai
kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek
Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)
Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja
Kolozsvaacutert
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar
Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg
koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek
itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem
ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-
sok eacutevtizeddel
Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)
Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-
tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)
Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat
Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert
egy szellemi holokauszttal
Farkas Gyula
(1847ndash1930)
Kolozsvaacuteron
1887ndash1915 koumlzoumltt
Fejeacuter Lipoacutet
(1880ndash1959)
Kolozsvaacuteron
1905ndash1911 koumlzoumltt
Riesz Frigyes
(1880ndash1956)
Kolozsvaacuteron
1911ndash1919 koumlzoumltt
Haar Alfreacuted
(1885ndash1933)
Kolozsvaacuteron
1912ndash1919 koumlzoumltt
28 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1
The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University
Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef
OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2
Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro
ABSTRACT
The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at
Franz Joseph University is presented
REZUMAT
Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn
matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş
Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi
alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a
Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval
Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-
ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja
Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-
tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag
is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-
toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből
Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-
lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-
foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet
Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-
rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki
a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is
Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-
ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt
Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin
Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt
A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt
1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-
gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett
Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval
Műszaki Szemle 46 29
Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott
Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron
vaacutermegyeacuteben
Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa
alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema
2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-
kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)
Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877
deczember hoacutenap
Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri
okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs
vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja
Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa
Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-
maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan
Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-
ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879
juacutelius 5-eacuten)
3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja
1882
Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a
nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-
kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt
Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes
moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven
tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a
Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert
nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes
vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban
A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus
Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-
unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-
szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes
Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll
4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert
Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883
Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak
(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy
Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes
Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)
5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori
cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-
raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter
Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884
1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-
taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba
Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-
taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia
segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt
A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-
uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-
30 Műszaki Szemle 46
koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet
szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3
Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő
laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja
pedig
6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell
Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-
nyomdaacutejaacuteboacutel 1885
Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-
meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont
kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-
ben Vaacutelyi is ott van
7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter
Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-
jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886
Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter
25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-
men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-
raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-
szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig
Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők
8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak
keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg
Oacute-Kolleacutegium)
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday
Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett
Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai
tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a
Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai
dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-
pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek
resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo
9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta
Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-
sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger
Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű
10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek
neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-
jaacuteban
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta
Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891
Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula
Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a
gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult
3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80
4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute
httpmekoszkhu0360003630
Műszaki Szemle 46 31
veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes
termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend
szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a
mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter
Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei
1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest
1891
2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895
3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-
szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897
4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-
ből 32)
5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-
diacutejjal jutalmazta)
6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes
jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)
7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900
8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes
U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)
9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901
10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista
gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)
11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo
12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter
Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega
2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera
13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-
la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből
Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes
nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy
osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon
toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-
kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-
uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-
Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet
nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt
oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)
Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-
pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)
Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet
paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata
Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter
1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo
14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann
Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K
Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute
volt
5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im
32 Műszaki Szemle 46
15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta
Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt
16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri
Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-
nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-
geometriaacutehoz
17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-
tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott
Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera
volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja
18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami
főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a
Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-
gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai
tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet
20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-
kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909
Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra
21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-
sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter
Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-
kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok
ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni
Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-
lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A
taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat
kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es
eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt
A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo
Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo
22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-
zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly
Budapest 1914
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető
7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html
Műszaki Szemle 46 33
bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren
nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)
Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek
Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits
Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben
23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-
gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt
Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-
lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-
dapest 1916
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-
nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute
Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-
ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-
seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-
ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-
gyes leveleacuteből
25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief
Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-
zoumllni
26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak
vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-
segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az
aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-
toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-
zeacuteseacutevel
Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb
igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete
IRODALOM
1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-
oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)
2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630
3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27
szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT
4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80
8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia
Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37
34 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)
The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)
Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)
SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2
Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2
email pszaboinfu-szegedhu
ABSTRACT
In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged
between 1921 and 1940
REZUMAT
Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a
funcţionat la Szeged
1 BEVEZETEacuteS
A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten
kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-
tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az
egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-
seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes
keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok
hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa
eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak
lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak
Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ
Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-
szaacutegba 1921 november 10-eacuten
bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-
seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-
tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs
amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba
mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres
[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-
gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a
Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta
Műszaki Szemle 46 35
temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol
szerető baacutetyaacuted Friczirdquo
RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz
hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-
seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval
az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt
helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten
2 AZ EGYETEMI EacuteLET
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi
boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet
Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-
előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-
riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-
geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő
koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok
lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem
szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-
ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni
Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-
lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel
egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes
magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-
maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-
ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti
eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten
(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus
Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg
az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent
a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter
toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt
hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest
hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-
koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető
polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-
ben
A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-
nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A
36 Műszaki Szemle 46
paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra
keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute
templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar
kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar
aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt
bujdosoacute egyetemrdquo
Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta
Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-
ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda
Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az
egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi
egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-
daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet
is hivataacutesuknak tekintetteacutek
A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes
testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes
indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely
a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek
fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete
Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-
egyetemi előadaacutesokat
3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK
Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot
kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna
(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute
Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-
zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a
boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor
(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten
(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)
BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)
ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-
gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta
SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-
BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-
től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-
te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd
Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-
tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik
doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg
kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-
leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak
nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI
felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a
szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt
is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a
hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-
sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben
eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel
a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-
si Nobel-diacutejat kapott
Szent-Gyoumlrgyi Albert
(1893-1986)
A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az
egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-
Műszaki Szemle 46 37
dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről
vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes
modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes
(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi
Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete
JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-
kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c
verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-
lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-
te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen
verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo
Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt
amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent
Baacutelint Saacutendor
(1904-1980)
BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes
folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert
Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-
doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott
szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-
tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy
sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-
romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első
neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-
ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-
nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute
habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek
eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute
4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI
Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-
matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-
laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre
Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c
folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-
saacuteban
RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek
volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint
neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-
taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-
ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-
meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester
HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis
differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-
emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-
seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-
teacuter eacutes a Haar-wavelet
38 Műszaki Szemle 46
Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői
Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf
A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet
Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel
RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela
nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-
seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-
ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-
vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott
Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is
őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves
neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-
tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-
janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet
egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett
A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki
Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az
antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute
A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a
Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-
tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-
domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb
műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve
IRODALOM
[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999
[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE
Szeged 1996
[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy
Attila] SZOTE Szeged 1997
[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986
[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)
Műszaki Szemle 46 39
A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1
Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century
Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX
DVORAacuteCSEK Aacutegoston
fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera
Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia
email dvoracsek52yahoocom
ABSTRACT
This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX
th
century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed
REZUMAT
Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor
Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii
experimentale
Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-
ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel
eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-
taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-
meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is
akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma
volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az
iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az
első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki
az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-
tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a
marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja
Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban
nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes
főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban
A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra
ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-
heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes
fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi
kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-
pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg
40 Műszaki Szemle 46
latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test
(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika
Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos
boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első
erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv
Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-
1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-
tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv
Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes
botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten
Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-
ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-
maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-
temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655
szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani
mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen
volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a
magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa
1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I
Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első
fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-
kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi
Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-
zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik
A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI
PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet
taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar
nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen
szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi
bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az
eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-
ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-
the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol
Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait
Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere
kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-
Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute
Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-
szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi
bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai
Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi
keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-
mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel
bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen
nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek
volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek
elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]
4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai
valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben
szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet
1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja
Műszaki Szemle 46 41
Henric Bisterfeld
(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)
Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)
Paacutepai Paacuteriz Ferenc
(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)
Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)
42 Műszaki Szemle 46
A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-
zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9
1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki
Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-
adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-
koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra
hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-
zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma
[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes
gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-
chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy
fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery
Domokos10
megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az
első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-
tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a
diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis
experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-
lunkrdquo [7]
Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt
a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten
1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a
fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-
kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-
9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et
experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque
indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum
Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő
Műszaki Szemle 46 43
ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar
matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet
bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes
nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-
dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]
A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-
matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-
uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]
Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-
1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott
aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol
1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy
jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-
tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-
nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe
volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a
szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től
halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei
ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]
Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett
1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett
Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban
talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes
tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van
annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-
koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]
Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi
osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a
teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant
tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-
totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a
teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola
a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző
12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-
nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines
matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos
Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben
13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk
44 Műszaki Szemle 46
Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-
szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott
bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar
nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban
akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-
gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a
haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo
A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez
eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy
nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
KOumlNYVEacuteSZET
1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994
2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995
3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955
4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997
5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936
6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI
(szerk Lukinich Imre)
7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)
munkaacuteja14
8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15
9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről
keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban
14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm
4 Műszaki Szemle 46
um ma Szeacutekely Nemzeti Muacutezeumban a Gaaacutel Saacutendor (vagy maacutesok) aacuteltal elhelyezett csalaacutedi feljegyzeacuteseken alap-
szik eacutes akiknek eacuterdeme hogy Gaaacutel Saacutendor tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutet igyekeztek neacutepszerűsiacuteteni de ugyanakkor
taacutemadtaacutek jelen iacuteraacutes szerzőjeacutet bdquokoumlzoumlmboumlsseacutege eacuterdektelenseacutegerdquo miatt aneacutelkuumll hogy a Gaaacutel Saacutendor-feacutele nagyon
sokreacutetű eacuteletművel szakmai szempontboacutel igyekeztek vagy egyaacuteltalaacuten keacutepesek lettek volna foglalkozni
Mi a koumlvetkezőkben Gaaacutel Saacutendor tudomaacutenyos munkaacutessaacutegaacutera aka-
runk oumlsszpontosiacutetani eacutes kihangsuacutelyozzuk hogy a Gaaacutel Saacutendor-feacutele tudo-
maacutenyos eacuteletművel elemzeacutesszerűen csak jelen dolgozat szerzője foglalko-
zott valamint vitte tovaacutebb Gaaacutel Saacutendor eszmeacuteit eacutes taacuterta a nemzetkoumlzi
tudomaacuteny eleacute
Gaaacutel Saacutendor felsőfokuacute tanulmaacutenyait toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy
Budapesten a Műszaki Egyetem elődjeacuten a valamikori kiraacutelyi Joacutezsef
Műegyetem Geacutepeacutesz- eacutes Vegyeacuteszmeacuternoumlki Szakosztaacutelyaacuten (karaacuten) veacutegezte
mivel ennek hallgatoacuteja volt 1902 eacutes 1909 koumlzoumltt Batalka Krisztina
koumlnyvtaacuteros-leveacuteltaacuteros (Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegi Egyetem-
OMIKK) sziacuteves koumlzleacutese szerint sajnos azonban nem Gaaacutel hanem Gaacutel
Saacutendor neacuteven volt toumlrzskoumlnyvezve sajnos a neacutev keacutetfeacutele vaacuteltozataacutet abban
az időben eleacuteg sokszor felcsereacutelteacutek ezeacutert mondottuk feljebb hogy bdquovaloacute-
sziacutenűrdquo (viszont biztosan itt veacutegzett testveacutere Gaaacutel Laacuteszloacute eacutes vegyeacuteszmeacuter-
noumlki oklevelet szerzett 1909-ben) Tekintettel azonban Gaaacutel Saacutendor igen
magas fokuacute neacutemet nyelvű tudaacutesaacutera eacutes toumlbb neacutemet nyelven megjelent
dolgozataacutera valamint az Osztraacutek Haduumlgyi Miniszteacuteriumba előterjesztett
nyilvaacuten neacutemet nyelven iacutert hadi talaacutelmaacutenyai uumlgyeacuteben nem lehetetlen
hogy tanulmaacutenyait a beacutecsi (moumldlingeni) Műszaki Katonai Akadeacutemiaacuten
(Technische Militar Akademie) folytatta eacutes fejezte be vagy egeacutesziacutetette ki
Ebben a nagyhiacuterű inteacutezmeacutenyben előadoacutekeacutent mindig megtalaacutelhatoacute volt a
kor toumlbb jeles matematikusa fizikusa Annak idejeacuten Bolyai Jaacutenos is itt
szerezte hadmeacuternoumlki tiszti okleveleacutet
Gaaacutel Saacutendor
meacuternoumlk elmeacuteleti fizikus
1885-1972
Gaaacutel Saacutendort a bdquofelszabadulaacutesrdquo kvietaacutelt nyugdiacutejas katonatisztkeacutent gazdaacutelkodoacutekeacutent eacuterte Kuumlzdelmes eacutele-
teacutenek bdquojutalmakeacutentrdquo elkoboztaacutek kisajaacutetiacutetottaacutek birtokaacutet vagyonaacutet (meacuteg iacuteroacutegeacutepeacutet is elkoboztaacutek) őt magaacutet pedig
keacutenyszerlakhelyre Sepsiszentgyoumlrgyre koumlltoumlztetteacutek Ezeacutert sorolhatoacute be a Haacuteromszeacuteki Nevezetes Emberek
soraacuteba Itt eacutelt a Csiacuteki utca 50 szaacutem alatti Mezőgazdasaacutegi Szakkoumlzeacutepiskola egyik bdquocementpadloacutesrdquo szűk kama-
raacutejaacuteban szegeacutenyen eacutes betegen hihetetlen nyomoraacutet csak reacuteszben enyhiacutetette az iskola igazgatoacutesaacutegaacutenak joacuteindu-
lata eacutes szemeacutelyzeteacutenek koumlnyoumlruumlletesseacutege A megye eacutes a vaacuteros aacutellampaacuterti vezetői osztaacutelyellenseacutegkeacutent kezelteacutek
joacutellehet akadt neacutehaacuteny ember aki igyekezett a koumlzveacutelemeacutenyt raacuteeacutebreszteni arra hogy Gaaacutel Saacutendor nem tartozik
a koumlzoumlnseacuteges emberek soraacuteba Eacuteleteacutenek utolsoacute napjaiban erőteljes koumlzbeleacutepeacutesemre koumlltoumlzhetett csak garzon-
lakaacutesba de ez maacuter nem segiacutetett rajta Maga Gaaacutel Saacutendor mindig haacutelaacutesan emleacutekezett meg Salamon Saacutendor
koumlzeacutepiskolai tanaacuterroacutel aki előszoumlr proacutebaacutelkozott meg szemeacutelyeacutenek a nyilvaacutenossaacuteg eleacute viteleacutevel Ebben a vonat-
kozaacutesban meacuteg felteacutetlenuumll meg kell emliacutetenuumlnk Bauer Gusztaacutev sepsiszentgyoumlrgyi jogaacuteszt is aki nemcsak Gaaacutel
Saacutendor koumlzvetlen munkataacutersa de taacutemogatoacuteja is volt A helyi sajtoacute pedig ahelyett hogy az bdquoilleteacutekeseketrdquo eacutes a
koumlzveacutelemeacutenyt a helyes iraacutenyban igyekezett volna befolyaacutesolni azt a nagyon keveacutes szemeacutelyt bdquobiacuteraacuteltardquo csak
neacuteha-neacuteha emleacutekezve meg roacuteluk taacutergyilagosan aki a szoacutecseacutepleacutes helyett igyekezett mindent megtenni az uumlgy
eacuterdekeacuteben Ugyanis a joacuteakaraton kiacutevuumll ehhez meacuteg valamelyes jaacutertassaacuteg is szuumlkseacuteges a klasszikus eacutes a modern
fizika matematika teruumlleteacuten
Gaaacutel Saacutendor 1972 juacutelius 28-aacuten 86 eacuteves koraacuteban hajnali 4 oacuterakor halt meg a sepsiszentgyoumlrgyi koumlzkoacuter-
haacutezban (ellenteacutetben maacutes hiacutereszteleacutesekkel) sziacuteveleacutegtelenseacuteg koumlvetkezteacuteben
Remeacutelni szeretneacutenk hogy hosszuacute de kuumlzdelmes eacutelete az egyetemes tudomaacuteny eacutes benne a magyar tu-
domaacuteny szempontjaacuteboacutel sem volt hiaacutebavaloacute Joacutellehet ndash legalaacutebbis uacutegy laacutetszik ndash a magyar tudomaacutenyossaacuteg (ed-
dig) nem tartott raacute igeacutenyt ő maga soha sem adta fel eszmeacuteit meacuteg halaacutelos aacutegyaacuten is eredmeacutenyeit magyaraacutezta eacutes
veacutedte aacutellaacutespontjaacutet a felhozott elleneacutervekkel de inkaacutebb dogmaacutekkal szemben Tragikus hangveacutetelű a szerzőhoumlz
inteacutezett buacutecsuacutelevele melyben azt sajnaacutelja hogy halaacutela utaacuten bdquominden repuumll a szemeacutetberdquo Nem iacutegy toumlrteacutent
semmi sem repuumllt a szemeacutetbe neacutehai Gaaacutel Saacutendor eacuteletműve (legalaacutebb is reacuteszben) bejaacuterta a vilaacutegot eacutes eacuteleacutenk
eacuterdeklődeacutest keltett azokban akik a tudomaacutenyt benne a fizikaacutet nem dogmakeacutent kezelik hiszen maga Gaaacutel
Saacutendor iacuterta a speciaacutelis relativitaacutes elmeacuteletről szoacuteloacute dolgozataacuteban hogy bdquonem szaacutendeacutekozom Einsteint megdoumln-
teni hanem csak felhiacutevni a figyelmet neacutehaacuteny ellentmondaacutesra ami Einstein elmeacuteleteacuteben jelentkezik akaacuter tet-
szik akaacuter nem eacutes amelyet maga Einstein is felismert de mielőtt kikuumlszoumlboumllhette volna azokat elragadta a
halaacutelrdquo Gaaacutel Saacutendor ezeket az ellentmondaacutesokat igyekezett kikuumlszoumlboumllni toumlbb-kevesebb sikerrel
Műszaki Szemle 46 5
I GAAacuteL SAacuteNDOR TUDOMAacuteNYOS MUNKAacuteSSAacuteGA
Amint fentebb emliacutetettuumlk Gaaacutel Saacutendor meacuternoumlk leacuteteacutere igazi fizikus-polihisztor volt a fizika minden leacute-
nyeges teruumlleteacuten otthon volt ezeacutert eacuteletműve igen gazdag Ha egyetlen mondatban kellene oumlsszefoglalni mind-
azt amit tett eacutes eleacutert akkor talaacuten azt mondhatjuk hogy fő ceacutelja az ellentmondaacutes (antinoacutemia) kereseacutese eacutes a
feloldaacutesa volt
Jelentős eredmeacutenyeket eacutert el a termodinamika a relativitaacuteselmeacutelet eacutes a matematikai logika tereacuten Nem-
csak elmeacuteleti tudoacutes volt hanem a gyakorlat embere is tudomaacutenyos hagyateacutekaacuteban toumlbb jelentős műszaki ta-
laacutelmaacuteny szabadalmi leiacuteraacutesa is talaacutelhatoacute Itt felteacutetlenuumll meg kell jegyeznuumlnk hogy szellemi hagyateacuteka taacutergyi
emleacutekei megőrzeacuteseacutenek a halaacutela utaacuteni időszak nem kedvezett egy reacuteszuumlk a sepsiszentgyoumlrgyi Gazdasaacutegi Iskola
koumlnyvtaacuteraacuteban maradt majd innen aacutelliacutetoacutelag aacutetkeruumllt eacutes meacuteg remeacutelhetőleg megtalaacutelhatoacute a sepsiszentgyoumlrgyi
Muacutezeumban melyet viszont az akkori paacutert- eacutes nemzetaacutellami eszmeacutek szellemeacuteben toumlbbszoumlr bdquoaacutetrendeztekrdquo a
taacutergyak egy reacuteszeacutet koumlzponti muacutezeumokban helyezteacutek el a jobb bdquomegőrzeacutesrdquo eacuterdekeacuteben Egy reacutesze maacutesolatban
toumlredeacutekben meacuteg itt-ott fellelhető Jelen iacuteraacutes nem az egyetlen kiacuteseacuterlet arra hogy magyar nyelvteruumlleten ma-
gyar nyelven a magyar tudomaacutenyossaacuteg eacutes koumlzveacutelemeacuteny figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor eacuteletműveacutere mint a magyar
tudomaacuteny- eacutes művelődeacutestoumlrteacutenet egyik fontos mozzanataacutera raacuteiraacutenyiacutetsa Ez nemzetkoumlzi viszonylatban maacuter
megtoumlrteacutent (l a melleacutekelt irodalomjegyzeacutekeacutet) csak szűkebb hazaacutejaacuteban Erdeacutelyben nem A Gaaacutel Saacutendor eacutes
Szerző aacuteltal toumlbb neves tudoacutesnak elkuumlldoumltt dolgozataira csak Teofil Vescan a kolozsvaacuteri egyetem majd a iasi-
i egyetem professzora eacutes prof emeritus Dr Gaacutebos Zoltaacuten kolozsvaacuteri egyetem tanaacutera szoacutelt hozzaacute reacuteszleteiben
eacutes eacuterdemben maacutes nem akiknek neveacutet (Gaaacutel Saacutendor sem szűkebb sem taacutegasabb hazaacutejaacuteban) nem oacutehajtom itt
neacutepszerűsiacuteteni szaacutemoljon el ki-ki a sajaacutet lelkiismereteacutevelhellip mondvaacuten hogy Gaaacutel Saacutendor bdquonem joacute uacuteton indult
elrdquo aneacutelkuumll hogy baacuter beleneacuteztek volna a relativitaacutesroacutel iacutert fő műveacutebe Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute kijelenteacuteseket
a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos kongresszusokon eacutes konferenciaacutekon szoktaacutek elemezni eacutes amennyiben szerzőjuumlk
meg tudja veacutedeni aacutellaacutespontjaacutet rendben van de ha nem akkor a kijelenteacuteseacutevel marad ami tovaacutebb senkit sem
eacuterdekel
Az alaacutebbiakban megkiacuteseacutereljuumlk felsorolni fontosabb (maacuteig majdnem mind kiadatlan) műveit magaacutenak
Gaaacutel Saacutendornak egyik 1972 maacutercius 3-aacuten kelt feljegyzeacutese alapjaacuten
Aluliacuterott aacuteltal 72 II20-ig befejezett eacutes koumlzleacutesre vaacuteroacute dolgozatok leacutenyege eacutes szaacutendeacutekolt koumlzleacutesi sor-
rendje
1 A lineaacuteris aacutethelyeződeacutes (fizikai invariaacutensai szerző kiegeacutesziacuteteacutese)
2 Az 1 folytataacutesa eacutes kiegeacutesziacuteteacutese a) annak bizonyiacutetaacutesa hogy csak egyetlen univerzaacutelis potenciaacutel leacutetez-
het b) az oksaacutegi elv axiomatikaacuteja eacutes kapcsolata az univerzaacutelis potenciaacutellal c) annak bizonyiacutetaacutesa hogy
maacuteig nem veacutegeztek az eacuteter leacutetezeacuteseacutet illetőleg egyenesvonaluacute doumlntő kiseacuterletet (a Michelson-Morley kiseacuterlet
kritikaacuteja) a Hilbert-feacutele bdquoneacutegy identitaacutesrdquo-boacutel kiinduloacutelag d) a meacuterteacutekdefinicioacute (felmeacutereacutesmoacuted) szubjektivitaacutesa
miatt a formaacutelis geometria mindig szubjektiacutev-idealista leacutetesiacutetmeacuteny objektiacutev realitaacutesa csak a topoloacutegiaacutenak van
3 Az oksaacutegi elv azonossaacutega egyetlen vilaacutegpotenciaacutel leacutetezeacuteseacutevel
4 Az 1-3 alattiakhoz szuumlkseacuteges keacutet matematikai (halmazelmeacuteleti) antinoacutemia tisztaacutezaacutesa ezek a) bizo-
nyiacutetaacutesa hogy a Demokritosz aacuteltal az atomizmus logiko-deduktiacutev megalapozaacutesaacutera alkalmazott szillogizmus
helytaacutelloacute (konzisztens) b) tisztaacutezandoacutek a Cantor alapiacutetaacutesuacute de jelenleg toumlbbfeacutelekeacuteppen axiomatizaacutelt halmazel-
meacuteletben a teljes indukcioacute aacuteltal leacutetrehozhatoacute antinoacutemiaacutek
5 A topoloacutegia axiomatikaacuteja a 4 alatti eredmeacutenyek alapjaacuten
6 H A Lorentz mintegy veacutegrendeletkeacutepp mutatott reaacute a kvantumelmeacutelet belső ellentmondaacutesainak elke-
ruumllhetetlen tisztaacutezaacutesaacutera Egy ilyen reacuteszletes dolgozat ezt a feladatot hajtja veacutegre Eredmeacutenyei a) Ha az oksaacute-
gi elv a mikrovilaacutegban (atomi meacuteretekneacutel) nem eacuterveacutenyes uacutegy makroszkopikusan is eacuterveacutenytelen (dacaacutera az
Ehrenfest-elvnek) tehaacutet ez esetben nem aacutelliacutethatoacutek fel termeacuteszet-toumlrveacutenyek b) a nemlinearitaacutes eacutes a kontinuitaacutes
bevezeteacutese elkeruumllhetetlen c) A 2a) alapjaacuten megoldom a bdquohullaacutemtestecskerdquo L de Broglie E Schroumldinger D
Bohm I P Vigier stb aacuteltal hiaacuteba ostromolt probleacutemaacutejaacutet Bizonyiacutetom hogy a tiszta (toumllteacutes mentes) elektro-
maacutegneses sugaacuterzaacutesboacutel maacuter linearitaacutes eseteacuten is leacutetrejoumlhet egy centraacutelszimmetrikus hullaacutemtest melynek nyu-
galmi toumlmege (tehaacutet suacutelya is) van csak a feacutenyneacutel kisebb sebesseacuteggel mozoghat spinnel biacuter nemlinearitaacutes
eseteacuten toumllteacutese van (koumllcsoumlnhataacutesra keacutepes eacutes gravitaacutel) Leiacuterom a rezonanciaacutek keletkezeacuteseacutet a tiszta sugaacuterzaacutesboacutel
eacutes felbomlaacutesuk mikeacutentjeacutet
7 Termodinamika A statisztikai mechanika Boltzmann Gibbs Poincareacute eacutes Zermelo aacuteltal taacutergyalt alak-
jaacutenak axiomatikus-topologikus elemzeacutese Ergodikus rendszerek lehetőseacutege a faacutezisteacuter toumlbbszoumlroumls oumlsszefuumlggeacutese
eseteacuten A reverzioacuteposztulaacutetum topologikus bizonyiacutetaacutesa Elfajult rendszerek A termodinamika aacuteltalaacutenos diffe-
renciaacutelegyenlete egy Pfaff-feacutele alak ha ennek nincs integraacuteloacute teacutenyezője nem hozhatoacute leacutetre olyan zaacutert koumlrfo-
lyam hogy a Gibbs-potenciaacutel eacuterteacuteke zeacuterus lehessen ellentmondaacutesban a II alapteacutetellel Kimutataacutesa ilyen rend-
szerek reaacutelis leacutetezeacuteseacutenek
6 Műszaki Szemle 46
8 Biogenetika Keacuterdeacutes hogy egy reaacutelis eacutes egyseacuteges fiziko-keacutemiai rendszerben (pl egy igen nagy zaacutert
tartaacutelyban melyben adott keacutemiai vegyuumlletek vannak adott aacutellapotvaacuteltozoacutek hataacutesa alatt) mi annak a valoacutesziacutenű-
seacutege hogy egy bdquoprotobionrdquo (=első eacutelőleacuteny) leacutetrejoumlhessen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes erre vonatkozoacutelag a megfe-
lelő kiinduloacute anyagok jelenleacutete eseteacuten a ahol N eacutes s igen nagy szaacutemok Az aacutetmenet tehaacutet a makroszkopikus
aacutellapothataacuterozoacutek hataacutesa (vaacuteltozaacutesa) koumlvetkezteacuteben az azoikus (eacuteletneacutelkuumlli) aacutellapotboacutel a biofor (=eacuteletet hordoacute)
aacutellapotba igen meredek hirtelen ugraacutessal toumlrteacutenik a protobion leacutetezeacutese az ugraacutes előtt eacutes nemleacutete az ugraacutes
utaacuten igen valoacutesziacutenűtlen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes posztulaacutelja a szekszuaacutelis szaporodaacutes eacutes az Osborne-feacutele
ontogeneacutezis leacutetrejoumltteacutet
9a) kimutathatoacute hogy a bolygoacute-atmoszfeacuteraacutek baromeacuteterkeacuteplete veacutegtelen taacutevolsaacutegokban nem megy aacutet
zeacuterusba hanem igen alacsony gaacutezsűrűseacuteget jelez Ebből koumlvetkezik a kozmikus izosztaacutezia eacutes a kozmikus su-
gaacuterzaacutes eloszlaacutesaacutenak toumlrveacutenye minden ad hoc hipoteacutezis (szinkrotron hataacutes) felteacutetelezeacutese neacutelkuumll b) Ezen az
alapon kimutathatoacute hogy bizonyos kozmikus koumlrnyezetben egy bolygoacute feluumlleti koumlzeacutephőmeacuterseacutekleteacutet illetőleg
uacutenbdquoKippresonanzrdquo (=aacutetbillenő rezonancia) leacutep fel mely a jeacutegkorszakok gyakori periodikus vaacuteltozaacutesaacutet az
interglaciaacutelisokkal a geoloacutegiai koumlzelmuacuteltban hozta leacutetre Ez kimutatja a Milankovic-feacutele perioacutedusok okozati
alapjaitrdquo
Kelt Sepsiszentgyoumlrgyoumln 1972 III 3-aacuten
(alaacuteiacuteraacutesGaaacutel Saacutendor)
A felsorolaacutest meacuteg ki kell egeacutesziacutetenuumlnk Gaaacutel Saacutendornak az alaacutebbiakban aacuteltala ideacutezett S Marinovnak
(Bulgaacuteria Ausztria) bdquoExperimentum crucis for proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutenek elemzeacuteseacutere
vonatkozoacute dolgozataacuteval
Meacuteg idekiacutevaacutenkozik egy fontos megjegyzeacutes Gaaacutel Saacutendornak meacuteg sok maacutes matematikai eacutes fizikai jellegű
felfedezeacutese eacutes aacutelliacutetaacutesa is van (az oksaacutegi elv helyettesiacuteteacutese az alaacutebbi haacuterom axioacutemaacuteval a kaszkaacutedcső alkalmazaacute-
sa reacuteszecskegyorsiacutetaacutesra a ciklotron elve hadi talaacutelmaacutenyok eacutes azok alkalmazaacutesai bdquoA barometrikus reverzioacuterdquo ndash
termodinamika ellentmondaacutesai ndash szaacutemelmeacutelet a teljes indukcioacute axioacutemaacuteja (kritika) eacutes iacutegy tovaacutebb melyeket itt
eacutes most hely hiaacutenyaacuteban nem koumlzoumllhetuumlnk eacutes nem elemezhetuumlnk Mindez maacutes dolgozatok taacutergyaacutet fogja keacutepez-
ni)
Maga Gaaacutel Saacutendor is főműveacutenek bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutet te-
kintette
II bdquoA LINEAacuteRIS AacuteTHELYEZŐDEacuteS INVARIAacuteNS FIZIKAI AacuteLLANDOacuteIrdquo C DOLGOZATROacuteL
A tovaacutebbiakban uacutegy gondoljuk akkor jaacuterunk el helyesen ha az olvasoacute figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor egyik leg-
jelentősebb munkaacutejaacutera bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutera iraacutenyiacutetjuk olykeacutep-
pen hogy koumlzzeacutetesszuumlk magaacutenak Gaaacutel Saacutendornak e műveacutehez 1972-ben iacutert koumlvetkező ismertetőjeacutet
bdquoA koumlzlemeacuteny taacutergya eacutes eredmeacutenyei
I J C Maxwell 1871-ben ndash kb 100 eacutevvel ezelőtt ndash raacutemutatott arra hogy a Jupiter-holdak faacutezisvaacuteltozaacute-
saiboacutel a Naprendszernek a nyugvoacute bdquoeacuteterrdquo-hez vonatkoztatott abszoluacutet sebesseacutege meghataacuterozhatoacute
II Azonban Burton 1911-ben kimutattahogy a megfigyeleacutesek azidőtaacutejt vaacuterhatoacute koumlzeacutephibaacutei meghaladjaacutek
a valoacutesziacutenű effektust
III H A Lorentz 1913-ban a relativitaacuteselvről tartott haacuterom Haarlem-i előadaacutesaacuteban kimutatta hogy a
Maxwell-jelenseacuteg akkor is megnyilvaacutenul ha a relativitaacuteselvet a Lorentz-transzformaacutecioacute reprezentaacutelja de ezen
paradoxont valamifeacutele egyelőre hataacuterozatlan eacutes ad hoc felteacutetelezett gravitaacutecioacutes jelenseacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel
proacutebaacutelja kiiktatni Ugyanez uacuteton eacutertelmezi a Langevin-feacutele oacuteraparadoxont is Einstein 12 eacutevvel keacutesőbb 1916-
ban tette koumlzzeacute első gravitaacutecioacutes elmeacuteleteacutet de a keacutet paradoxont maacuteig sem sikeruumllt megoldani
IV E Fermi 1922-ben kimutattahogy az aacuteltalaacutenos Riemann-geometriaacuteban a Lorentz-transzformaacutecioacute
nemcsak egy pont infinitezimaacutelis koumlrnyezeteacuteben hanem egy tetszeacutes szerinti goumlrbevonal minden pontjaacuteban
folyamatosan alkalmazhatoacute Ez azt jelenti hogy a Michelson-Gale Herres Sagnac eacutes Pogaacuteny forgaacuteskiacuteseacuterletei
(melyek mind pozitiacutev eredmeacutenyűek) egyenesvonaluacutevaacute rektifikaacutelhatoacutek miaacuteltal a Maxwell-jelenseacuteg realitaacutesa a
Lorentz-transzformaacutecioacute alapjaacuten deduktive egyeacutertelműen bizonyiacutethatoacute (Megjegyzeacutes Ezt az eredmeacutenyeacutet Gaaacutel
Saacutendornak Dr Szőcs Huba aacuteltal megerősiacutetve eacutes koumlzzeacuteteacuteve Dr Franco Selleri az olaszorszaacutegi Bari vaacuterosa
egyetemeacutenek elmeacuteleti fizika professzora eacutes a relativitaacuteselmeacutelet vilaacuteghiacuterű tekinteacutelye is elismerte amint mondta
bdquoeacuten sem csinaacutelhattam volna meg jobbanrdquo
Műszaki Szemle 46 7
V Veacuteguumll S Marinov koumlzli a bdquoPhysical Lettersrdquo Vol32 A 2 June 1970 pag 185 alatt a bejelenteacutest
bdquoExperimentum crucis for the proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutet Taacutergya az aacuteltalam az alaacutebbiak-
ban 4 A Doppler-antinoacutemia alatt koumlzoumllt aacuteltalaacutenos Maxwell-jelenseacuteg megnyilvaacutenulaacutesa a Doppler-hataacutesban
Vizsgaacuteloacutedaacutesaim a teacutema koumlruumll egy a bdquoNaturwissenschaften-ben megjelent (1927) roumlvid koumlzlemeacutennyel
(Eine neue Pruumlfungsmoumlglichkeit der Relativitatstheorie szerző megjegyzeacutese) kezdődnek melynek kuumlloumlnle-
nyomataacutet ide melleacutekelem Az ezen bejelenteacutesemben beigeacutert bdquoreacuteszletesebb eredmeacutenyekrdquo azonban annyira meg-
lepőek voltak hogy azokat joacute ideig nem mertem koumlzoumllni Csupaacuten a hozzaacutejuk egyenes uacuteton vezető oumlsszefuumlggeacutese-
imet koumlzoumlltem 1951-ben egy Teofil Vescan professzornak aacutetadott bdquoDie Vermessungsvorschriftrdquo c tanulmaacuteny-
ban melynek leacutenyege a transzformaacutecioacutek eacutes a koordinaacutetaacutek reaacutelis felmeacutereacutesmoacutedja koumlzoumltt posztulaacutelt izomorfizmus
Ez nem lehetett vitaacutes de itt uacutegy laacutetszik mintha nyiacutelt ajtoacutet doumlngettem volna Azonban a travestia alatt maacuter ott
lappangtak a keacutesőbbi eredmeacutenyek Mert utoacutelag sikeruumllt eredmeacutenyeimet axiomatizaacutelni eacutes azokat annyira primi-
tiacutev eacutes evidens exakt-deduktiacutev formaacutera hozni hogy azok koumlzleacutese mostmaacuter elhaacuteriacutethatatlan koumltelesseacutegemmeacute vaacutelt
Eredmeacutenyeimet a koumlvetkezőkben koumlrvonalazom
1 A Lorentz-transzformaacutecioacute fuumlggetlen a relativitaacuteselvtől vagy baacutermely maacutes hasonloacute jellegű ad hoc
eredmeacutenytől Haacuterom az oksaacutegi elvet reprezentaacuteloacute formaacutelis axioacutemaacuteboacutel első axioacutemahellip minden fizikai rend-
szernek van egy veacuteges hataacutersebesseacutege maacutesodik a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesi toumlrveacutenye kommutatiacutev tisztaacuten exakt-
deduktive (tehaacuter baacutermifeacutele bdquoelvrdquo behelyezeacutese neacutelkuumll) igen egyszerűen levezethető )
2 A harmadik axioacutema a tuumlkroumlzeacutesszimmetria posztulaacutetuma Ennek eacutertelmeacuteben bdquominden aacutellandoacute v se-
besseacutegű mozgaacutest leiacuteroacute transzformaacutecioacute azaacuteltal kell aacutetmenjen inverzioacutejaacuteba ) hogy a v parameacuteter előjelet vaacutelt
Naiv meghataacuterozaacutessal ha egy egyenesen tiacutezet leacutepek előre tiacutezet haacutetra helyben maradokrdquo )
Szerző fontos megjegyzeacutese erre azt mondta Franco Selleri Professzor ) (a deacutel-olaszorszaacutegi Bari vaacute-
ros egyeteme eacutes atomfizikai inteacutezete tanaacutera eacutes tudomaacutenyos főmunkataacutersa) hogy ez az elv ekvivalens ) az
Einstein-feacutele relativisztikus elvvel Iacutegy tehaacutet Gaaacutel Saacutendor nem keruumllhette el a relativisztikus elv alkalma-
zaacutesaacutet melyre toumlrekedett fenti főműveacuteben eacutes amelyet a fenti haacuterom axioacutemaacuteval oacutehajtott kikeruumllni Ezeacutert
jelen sorok szerzője kikuumlszoumlboumllve ezt az axioacutemaacutet csak keacutet axioacutemaacuteboacutel (1 Minden rendszernek van egy uacuten
hataacutersebesseacutege mely fogalmat Gaaacutel Saacutendor vezette be eacutes 2 hogy a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesa kommutatiacutev)
sikeruumllt levezetnie a keacuterdeacuteses transzformaacutecioacutekat ezek az uacuten aacuteltalaacutenosiacutetott lineaacuteris taranszformaacutecioacutek
inerciaacutelis rendszerekre Ezeknek partikulaacuteris esete a Lorentz-(Poincareacute)-Einstein feacutele transzformaacutecioacute ha a
hataacutersebesseacuteg pontosan a feacuteny sebesseacutegeacutevel egyenlő vaacutekuumban illetve a Galilei-Newton feacutele transzformaacutecioacute
ha a hataacutersebesseacuteg a veacutegtelenhez tart eacutes nem a feacuteny sebesseacutege mely meacutereacutesek aacuteltal igazoltan aacutellandoacute eacutes iacutegy
csak oumlnmagaacutehoz tarthat
) Tovaacutebbaacute ideacutezve Gaaacutel Saacutendort
bdquoAz 1 szerinti dedukcioacuteban annak absztrakt jellegeacuteneacutel fogva nem jelenhet meg explicite a feacutenysebesseacuteg
fogalma az ott mint a sebesseacuteg egyseacutege jelentkezik mely a v (viszonylagos sebesseacuteg) parameacutetert meacuteri
xoto Lorentz-transzformaacutecioacuteja ez esetben tehaacutet
x1 = szlig (xo-vto)
t1 = szlig (to-vxo) L
ahol szlig =(1-v2)
-12 a Fitzgerald-Lorentz-faktor
Az axioacutemaacuteknak a klasszikus Galilei-transzformaacutecioacute
x1= xo-vto
t1 = to G
is eleget tesz Feliacuterhatjuk tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1
eacutes G-1
inverzioacuteit
szlig (x1-vt1)=xo=x1+vt1
szlig (t1+vx1)=t0=t1 P
Az axioacutemaacuteknak nemcsak a Lorentz-transzformaacutecioacute L hanem a klasszikus Galilei G feacutele transzformaacutecioacute
is eleget tesz
8 Műszaki Szemle 46
Feliacuterva tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1
eacutes G-1
inverzioacuteit eacutes tekintetbe veacuteve hogy a -v- szimmetriaacuteboacutel koumlvetke-
zik hogy szabadon vaacutelaszthatoacute hogy a Lorentz-transzformaacutecioacute a v-nek melyik előjeleacutevel tekinthető L-nek vagy
G-nek illetve L-1
vagy G-1-nek (inverzek) elhaacuteriacutethatatlanul aacutell tehaacutet a kardinaacutelis teacutetel
R Az xt koordinaacutetaacutek azonos v parameacuteterű L eacutes G transzformaacutetumai eacuterteacutek-azonosak baacuter nem alak-
azonosak
Az elteacuterő alakokat a meacuterteacutekdefiniacutecioacute kuumlloumlnboumlzőseacutege hozza leacutetre Az R-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az L eacutes
a G a fizikai jelenseacutegeket eacuterteacutekazonos meacuteretekkel tehaacutet veacutegeredmeacutenyben azonosan iacuterjaacutek le Ez igen primitiacutev
eszkoumlzoumlkkel azonnal szemleacuteletesen kimutathatoacute A feacutenysebesseacuteg az eddig lehetseacuteges moacutedon oda-vissza tuumlkrouml-
zeacutessel meacuterve fuumlggetlen a v parameacutetertől eacutes mind az L mind a G-rendszerben aacutellandoacute (12)[(c+v)+(c-v)]=c
Egy iraacutenyban meacuterve (NB Ilyen kiacuteseacuterletet eddig nem sikeruumllt veacutegrehajtani lehetőseacutegeacutet csak a legutoacutebb alkal-
mazott ultrapreciacutez atomoacuteraacutek valoacutesziacutenűsiacutetik) azonban a feacuteny uacutet-ideje (tehaacutet sebesseacutege) G szerint nyilvaacuten nem
azonos mindkeacutet iraacutenyban Ugyanis ha xt=c=1 uacutegy +v eseteacuten t1=(1-v)to -v eseteacuten t2=(1+v)to tehaacutet az eacuterteacutek-
viszony (t1t2)=(1-v)(1+v) Ennek azonos eacuterteacutekkel aacutellania kell L eseteacuten is Eacutes teacutenyleg+v eseteacuten t1= szlig (1-v)to
eacutes -v eseteacuten t2= szlig (1+v)to az eacuterteacutekviszony tehaacutet itt is (1-v)(1+v) mely nem egyenlő 1-gyel (Itt (xt)=c=1
miatt mindenuumltt x=t -vel) Az eacuterteacutekkuumlloumlnbseacutegek G eseteacuten t2-t1=2vto L eseteacuten t2-t1=2 szlig vto mivel hogy R
szerint t= szlig to (ha xo=0)
Ezek eacutes maacutes az R-en alapuloacute szemleacuteletes oumlsszefuumlggeacutesek igen szemleacuteletes moacutedon megoldjaacutek az oacuterapa-
radoxont mint a Maxwell-jelenseacuteg reacuteveacuten feloumltlő Doppler-antinoacutemiaacutet Veacutegeredmeacutenyben tehaacutet a G felcsereacuteleacutese
az L-lel a fizikaacuteban semmi uacutejat nem hozhatott be
V A tovaacutebbiakban a Fermi-teacutetel eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel veacutegrehajtjuk a forgaacuteskiacuteseacuterletek rektifikaacutecioacutejaacutet miből
az R-rel kapcsolatban azonnal koumlvetkezik az abszoluacutet alaprendszer az bdquoeacuteterrdquo leacutetezeacuteseacutenek tapasztalati bizo-
nyiacuteteacuteka (minden forgaacuteskiacuteseacuterlet pozitiacutev eredmeacutenyű)
VI Hangsuacutelyozni kiacutevaacutenom veacuteguumll hogy eszem aacutegaacuteban sincs a relativitaacuteselmeacuteletet megdoumlnteni csupaacuten
reaacutemutatok neacutehaacuteny primitiacutev-formaacutelis oumlsszefuumlggeacutesre melyek vannak akaacuter kellemes ez akaacuter nem Termeacutesze-
tesen igen kellemetlen hogy ezek mind egzakt-deduktiacutev axiomatikus eredmeacutenyek tehaacutet kizaacuteroacutelag csak ez uacuteton
koumlzeliacutethetők meg illetve kritizaacutelhatoacutek Dogmaacutekra szaktekinteacutelyekre valoacute hivatkozaacutes a filozoacutefia felvonultataacutesa
csak uumlres melleacutebeszeacuteleacutesek lehetnek Egy bdquocaacutefolatrdquo csak az esetben eacuterveacutenyes ha a caacutefolandoacute belső ellentmon-
daacutesa hasonloacute eszkoumlzoumlkkel kimutathatoacute Doumlntően leacutenyeges a teljes koumlzlemeacuteny gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesa elejeacute-
től veacutegig
A fenti reacuteszletek csak mintaacutek a koumlzoumlltek jellegeacutenek jellemzeacuteseacutere
Sepsiszentgyoumlrgy 1972 II 10
(alaacuteiacuteraacutes sk) Gaaacutel Saacutendor
Megjegyzeacutesek
1 bdquoSzerzőrdquo alatt itt mindenuumltt Dr Szőcs Huba Laacuteszloacutet kell eacuterteni
2 A Lorentz-(Poincareacute)-Einstein transzformaacutecioacute aacuteltalaacutenosiacutetott alakjaacutenak eacutes koumlvetkezmeacutenyeinek leveze-
teacuteseacutet Szőcs Huba veacutegezte el eacutes tette koumlzzeacute [10111415]
Sajnaacutelatos hogy hely hiaacutenyaacuteban itt nem koumlzoumllhetjuumlk Gaaacutel Saacutendornak bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens
fizikai aacutellandoacuteirdquo az aacuteltala is főműveacutenek tartott dolgozataacutenak teljes szoumlvegeacutet eacutes matematikai kifejteacuteseacutet (mintegy
40-45 oldal) de ismeacutetelten felhiacutevjuk a fizikatoumlrteacuteneacuteszek figyelmeacutet erre a műre valamint bdquoA barometrikus
reverzioacuterdquo c műveacutere is melyben a termodinamika antinoacutemiaacuteit ellentmondaacutesait kutatja kuumlloumlnoumls tekintettel az
ergod folyamatokra Ennek reacuteszleges elemzeacuteseacutet szinteacuten a szerző veacutegezte el bdquoA termodinamika ellentmondaacute-
sairdquo c dolgozataacuteban a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzataacutenak Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula
Oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny kereteacuteben 2006
3 Koumlszoumlnet eacutes elismereacutes illeti az 1-7 szaacutemuacute irodalmi hivatkozaacutesok szerzőit akik neacutepszerűsiacuteteni igye-
keztek iacuteraacutesaikban Gaaacutel Saacutendor neacutehai polihisztor-meacuternoumlk alakjaacutet azzal a szaacutendeacutekkal hogy a felejteacutestől megoacutev-
jaacutek Sajnos azonban mindez csak eacutelete egyes mozzanataira eacutes neacutehaacuteny műveacutenek ciacutemszerű felsorolaacutesaacutera szoriacutet-
kozott aneacutelkuumll hogy baacutermelyiket is matematikai eacutes fizikai igeacutenyesseacuteggel elemezteacutek volna
4 A 3 pontra valoacute tekintettel tehaacutet nem fogadhatom el az aacuteltalam igen nagyra becsuumllt neacutehai Beke
Gyoumlrgy iacuteroacute azon megjegyzeacuteseacutet miszerint Gaaacutel Saacutendor bdquoutoacutedrdquo-jakeacutent az aacuteltalam ugyancsak nagyrabecsuumllt kol-
Műszaki Szemle 46 9
leacutegaacutem Bodoacute Barna szemeacutelyeacutet jeloumlli meg eacutes akitől itt elneacutezeacutest is keacuterek (laacutesd bdquoOrmoacutes Zsigmond hagyateacutekardquo c
iacuteraacutesaacutet)
Hogy kit lehet utoacutednak tekinteni (egyelőre) a tudomaacutenyos kutataacutes egyik erkoumllcsi elveacutenek megfelelően
az kitűnik az irodalmi jegyzeacutek gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel
Kutataacutesaimat anyagilag a bdquoPro Renovanda Cultura Hungariaerdquo oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny a Magyar Oumlsz-
toumlndiacutej Bizottsaacuteg a bdquoCollegium Hungaricumrdquo (Beacutecs) paacutelyaacutezat kereteacuteben a Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola Szeacutekes-
feheacutervaacuter egykori Vezetőseacutege Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Polgaacutermesteri Hivatala szemeacutelyesen
Warvasovski Tihameacuter polgaacutermester eacutes Művelődeacutesi Osztaacutelya taacutemogatta a Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsz-
toumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny aacuteltal
IRODALOM
1 Sombori Saacutendor Egy szentgyoumlrgyi remete Gaaacutel Saacutendor a tudoacutes c cikksorozat Haacuteromszeacutek c napilap 1995
juacutenius 16 17 20 21 22 szaacutemaiban
2 Sombori Saacutendor A keacutet Gaaacutel Saacutendor az ezredes eacutes a meacuternoumlk Uacutej Eacutelet 19701
3 Sombori Saacutendor Lawrence vagy Gaaacutel Saacutendor TETT 1981 1sz
4 Bodoacute Barna Tudomaacutenyos jelenvaloacutesaacutegunk avagy ki volt Gaaacutel Saacutendor Kilaacutetoacute A Kisenciklopeacutedia Eacutevkoumlnyve II
Temesvaacuter 1982
5 Bodoacute Barna Ki fedezte fel a ciklotron elveacutet A Heacutet 1982 45 sz
6 Beke Gyoumlrgy Ormoacutes Zsigmond hagyateacuteka Honismeret 2000 6 sz
httpwwwvjrktfhucarushonismeho000621htm
7 Gaaacutel Saacutendor Egy elmeacuteleti fizikai eacutertekezeacutes kalandos toumlrteacutenete Megyei Tuumlkoumlr (Haacuteromszeacutek-Covasna) 1971 nov-
ember 28
8 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Proceedings of International Conference
on Educational Technologies For The Third Millenium Nitra1995 bdquoMedactardquo 95Volume-ZBORNIK 4 pp 176-
180
9 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von GaaacutelPart II Proceedings of International 7th
Biennial Conference on History and Philosophy of Physics in Education HPPErsquo96 Bratislava-Pozsony August
21-24 l996 pp253-258 and Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In Modern
Physics Uzghorod-Ungvaacuter August 13-16 1997 pp 210-216
10 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Part III The Clock Paradox As
Consequence Of Dopplerrsquos Antinomy Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In
Modern Physics Uzghorod-Ungvaacuter (Kiev) August 13-161997pp 217-220
11 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part IV On Basic-System Of Lorentz Group Abstract Volume of
International Workshop On Superluminal Velocities Universities Cologne-Bielefeld Koeln June 6ndash101998 p
37 and Abstract Volume of International Conference on Differential Geometry and Applications
DGArsquo98Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM 1998 Brno August 10-181998
pp 44ndash45
Presented and sub press in Proceedings of International Conference on Lorentz Group CPT and Neutrinos
Zacatecas Mexico June 23-26 1999
Presented Biannual International Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics
Nyiregyhaacuteza Hungary 7-10 July 1999 Journal of ldquoHeavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 109ndash114
12 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part V The Rectification Of Rotating-Experiments And The
Possibility Of Existence Of One Basic-System Abstract Volume of International Conference on Differential
Geometry and Applications DGArsquo98 Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM
1998 Brno August 10-18 1998 p45 Presented and published in Proceedings of International Conference on Lo-
rentz Group CPT and Neutrinos Zacatecas Mexico June 23-26 1999 Presented Biannual International
Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics Nyiregyhaacuteza Hungary 7ndash10 July 1999
Journal of ldquoHavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 115ndash119
13 Szőcs Huba L A forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) WEB Proceedings of Inter-
national Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11-15 September1999
httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO
14 Szőcs Huba L Essays upon Electromagnetism and Special Relativity WEB Proceedings of International
Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11ndash15 September 1999
httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO
15 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Proceedings of International Conference PIRT VII Physical
Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences (BSPS) and Uni-
versity of Sunderland (Univof S) London 15ndash18 September 2000 Supplementary Papers pp 212ndash217
16 Szőcs Huba L Essays on Special Relativity A Multipart Rewiev The Generalized Linear Transformations
between Inertial Systems Proceedings of International Conference PIRT VIII Physical Interpretation of Relativity
10 Műszaki Szemle 46
Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9
September 2002 pp 554ndash568
17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX
Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-
versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502
18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether
light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-
tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the
Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006
19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in
Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical
Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of
Sunderland London September 2006
20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any
Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical
Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History
and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007
21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between
Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-
ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub
publishing in the Proceedings of Conference
Műszaki Szemle 46 11
Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban
The Early History of Computers in the Hungarian Economy
Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei
BORBEacuteLY Eacuteva
Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola
evaborbelygmailcom
ABSTRACT
The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-
tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first
one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer
development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-
gration
After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern
European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-
opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism
Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-
tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects
also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-
fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several
years behind the industrially developed countries
In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the
Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic
computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment
Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in
the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity
In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-
neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries
The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960
in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of
interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-
rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already
in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an
important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became
an emerging science
The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and
some production technologies but also computer aided music composing was studied
The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-
tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-
gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the
application areas
REZUMAT
Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din
anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse
după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada
12 Műszaki Szemle 46
descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn
economie
OumlSSZEFOGLALOacute
A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-
euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-
zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval
A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet
ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a
meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-
miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban
csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be
1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN
Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-
ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is
Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-
maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban
1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM
(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet
szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal
rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-
seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-
csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)
A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL
maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-
aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms
koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)
A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris
jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a
PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk
(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)
A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az
oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-
dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta
a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute
eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek
fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig
fennmaradt
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak
Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon
magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek
hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-
lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll
1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute
eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)
A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző
szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek
toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)
1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute
SZU 1952 1961 1972
AEAacute 1946 1957 1965
Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev
1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese
Műszaki Szemle 46 13
2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON
A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-
alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e
tanulmaacutenyban relevaacutensak
Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az
MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo
vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel
kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett
orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban
nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)
A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-
vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-
gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-
vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a
KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek
(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)
Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy
a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-
szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani
A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek
1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az
inteacutezet eacuteleteacuteben
bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel
toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-
siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs
K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)
Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-
saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-
technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a
SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-
radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet
21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-
leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-
geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-
ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a
KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-
lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A
vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a
nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-
technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a
szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek
mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen
oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-
70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint
1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a
harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros
szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt
(wwwpdp8net)
14 Műszaki Szemle 46
1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-
ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz
A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az
inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-
leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-
nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői
csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez
vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem
volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-
taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-
taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is
Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett
időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is
lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-
szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a
TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera
mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-
ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe
(SCHULLER G 1992)
TPA-1001
1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-
leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-
mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)
majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot
jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz
nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a
Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a
KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet
Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a
prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az
EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes
Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak
funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes
R-10
7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera
Műszaki Szemle 46 15
3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)
Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-
oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben
az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk
egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-
tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek
ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-
doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-
domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg
kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek
A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon
ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-
teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az
IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől
maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is
31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben
A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-
orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-
ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve
Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-
ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak
Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel
alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959
elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)
Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok
A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny
szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is
Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai
struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt
A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok
technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12
Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a
termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni
Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre
bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-
gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-
veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-
programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)
A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a
szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett
Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-
kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-
vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-
hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes
hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)
Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a
szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha
Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)
Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt
szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak
10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban
16 Műszaki Szemle 46
Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az
időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni
A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-
tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő
hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a
szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit
32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban
Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo
iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű
munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-
lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez
keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet
A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz
keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult
A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista
orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-
kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute
szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti
Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-
vezeteacuteseacutere
Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-
lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet
a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani
A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV
szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte
lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-
zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott
volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem
rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika
iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-
dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)
A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban
1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet
2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese
3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa
4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel
5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok
6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes
Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen
neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban
A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok
figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat
megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll
Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-
saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb
munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet
igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni
hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel
szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-
raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a
feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a
javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera
13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak
Műszaki Szemle 46 17
A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-
feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek
IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-
tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december
31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera
A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka
jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra
szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt
jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb
helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a
kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek
Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy
hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka
A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a
termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben
a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-
kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig
1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-
haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
OumlSSZEGZEacuteS
A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa
eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-
maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-
saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten
IRODALOM
1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma
2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program
Concept 1935-1945 Greenwood Press
3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o
4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America
MIT Press Cambridge Ma
5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes
Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted
megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest
10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf
18 Műszaki Szemle 46
Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX
DAacuteVID Loacuteraacutent
Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu
ABSTRACT
This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and
geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)
REZUMAT
Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al
Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)
1 BEVEZETEacuteS
A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi
falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos
Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-
tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni
azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash
felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket
2 FIATALKORI EacuteVEK
Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-
halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-
boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt
abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely
a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert
ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-
gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai
tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)
Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-
radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-
mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-
e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a
goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen
1844-igrdquo (Nagy J 18941895)
Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-
ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-
sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter
nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert
Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-
foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 19
Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-
domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy
mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető
gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)
3 A HAacuteZITANIacuteTOacute
Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a
megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is
igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-
eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)
A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851
februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind
elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert
a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal
ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor
felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo
(Elek L 1982)
4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI
A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-
maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-
taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute
vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről
(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar
vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket
(Veres B 1985)
Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a
Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-
teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek
ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa
Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)
A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek
kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)
Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-
szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)
Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-
veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-
gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute
oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott
vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute
bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak
magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik
a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted
ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes
hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L
1989)
Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)
Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent
hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-
irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)
Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-
tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-
zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-
sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze
20 Műszaki Szemle 46
Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J
1863)
A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J
Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek
koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok
eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat
tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)
Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a
Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot
(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg
turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy
az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg
adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve
(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)
szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)
A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-
nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos
(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier
kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai
tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-
lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen
Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai
Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei
Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk
meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul
meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai
viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar
barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)
Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-
sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az
Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-
barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a
csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben
pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-
saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis
lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-
csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-
nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)
Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet
illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos
patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei
barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat
volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops
fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka
eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)
Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is
gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-
napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)
Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny
koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet
talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban
eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel
nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek
toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-
ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő
Műszaki Szemle 46 21
Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter
szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent
tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-
forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot
Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-
taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő
barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A
viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein
viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes
V 1988)
Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban
szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő
helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute
eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten
oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-
vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-
lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta
5 AZ AFRIKA-UTAZOacute
Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-
dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg
noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az
orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt
egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-
lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait
felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute
utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J
1941)
A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-
tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute
szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)
Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-
veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos
megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-
tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki
termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete
22 Műszaki Szemle 46
6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS
Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-
tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela
utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-
zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy
J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-
ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia
eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)
Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt
oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute
őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U
Nagy I 1988)
Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-
maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J
1941)
Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-
ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr
jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-
kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak
cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-
maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-
teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-
megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)
Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-
totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet
iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a
hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L
1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-
nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-
ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is
Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-
receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere
Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-
suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban
nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult
nyugalomba (Dr Nagy J 1941)
Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig
szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-
deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja
meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo
7 A HAGYATEacuteK SORSA
Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet
nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr
ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti
levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek
hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs
Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői
leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-
szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem
semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 23
IRODALOM
Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese
XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p
XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-
cen 1926 39 p
Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya
Budapest 1988 pp 224-522
Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p
Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111
Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p
Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p
Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt
Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani
Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64
Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195
Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban
Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium
Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383
Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932
Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak
roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232
Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-
lang 19841 pp 31-36
Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989
U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni
Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)
OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34
24 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1
The beginning and ending of the Franz Joseph University
Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep
KAacuteSA Zoltaacuten
Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda
Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek
email kasamssapientiaro
ABSTRACT
The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-
lozsvaacuterCluj
REZUMAT
Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei
de către autorităţile romacircne icircn 1919
1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX
toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek
koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem
rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-
domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az
egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo
Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata
Műszaki Szemle 46 25
A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-
taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-
felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese
utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros
pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-
rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az
istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-
ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-
domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a
miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo
Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-
rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo
A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-
zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek
koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet
Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a
koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb
fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk
Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban
Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-
jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely
kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-
kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-
gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel
a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo
Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel
Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-
gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute
Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus
hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-
26 Műszaki Szemle 46
kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27
eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo
Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-
vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben
szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a
vaacuteros maga fogja azt meguumllni
Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem
az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok
neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg
(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn
toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat
folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell
a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute
egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni
kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-
adaacutesrardquo
A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-
teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja
hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-
nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt
miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)
47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-
haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2
A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap
meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a
cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i
ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute
van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes
1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-
maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni
beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten
hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-
meacutelyes holmijukat vihetik magukkal
Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-
szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-
eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat
Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a
kiraacutely jelenleacuteteacuteben
Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat
el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4
Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19
Draacutega Marcelem
Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat
Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is
A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-
tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten
nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-
2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb
folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek
meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott
leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old
Műszaki Szemle 46 27
galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-
csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok
Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni
De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-
maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi
jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-
val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-
kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-
fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-
naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-
seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű
vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra
Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-
laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet
illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt
Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak
az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-
lajdonnak tekintendők
Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-
ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai
kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek
Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)
Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja
Kolozsvaacutert
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar
Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg
koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek
itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem
ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-
sok eacutevtizeddel
Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)
Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-
tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)
Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat
Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert
egy szellemi holokauszttal
Farkas Gyula
(1847ndash1930)
Kolozsvaacuteron
1887ndash1915 koumlzoumltt
Fejeacuter Lipoacutet
(1880ndash1959)
Kolozsvaacuteron
1905ndash1911 koumlzoumltt
Riesz Frigyes
(1880ndash1956)
Kolozsvaacuteron
1911ndash1919 koumlzoumltt
Haar Alfreacuted
(1885ndash1933)
Kolozsvaacuteron
1912ndash1919 koumlzoumltt
28 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1
The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University
Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef
OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2
Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro
ABSTRACT
The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at
Franz Joseph University is presented
REZUMAT
Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn
matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş
Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi
alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a
Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval
Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-
ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja
Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-
tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag
is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-
toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből
Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-
lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-
foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet
Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-
rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki
a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is
Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-
ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt
Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin
Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt
A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt
1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-
gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett
Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval
Műszaki Szemle 46 29
Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott
Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron
vaacutermegyeacuteben
Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa
alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema
2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-
kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)
Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877
deczember hoacutenap
Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri
okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs
vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja
Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa
Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-
maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan
Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-
ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879
juacutelius 5-eacuten)
3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja
1882
Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a
nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-
kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt
Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes
moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven
tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a
Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert
nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes
vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban
A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus
Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-
unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-
szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes
Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll
4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert
Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883
Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak
(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy
Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes
Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)
5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori
cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-
raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter
Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884
1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-
taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba
Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-
taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia
segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt
A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-
uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-
30 Műszaki Szemle 46
koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet
szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3
Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő
laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja
pedig
6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell
Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-
nyomdaacutejaacuteboacutel 1885
Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-
meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont
kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-
ben Vaacutelyi is ott van
7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter
Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-
jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886
Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter
25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-
men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-
raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-
szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig
Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők
8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak
keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg
Oacute-Kolleacutegium)
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday
Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett
Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai
tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a
Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai
dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-
pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek
resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo
9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta
Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-
sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger
Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű
10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek
neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-
jaacuteban
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta
Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891
Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula
Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a
gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult
3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80
4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute
httpmekoszkhu0360003630
Műszaki Szemle 46 31
veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes
termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend
szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a
mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter
Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei
1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest
1891
2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895
3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-
szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897
4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-
ből 32)
5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-
diacutejjal jutalmazta)
6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes
jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)
7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900
8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes
U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)
9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901
10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista
gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)
11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo
12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter
Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega
2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera
13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-
la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből
Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes
nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy
osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon
toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-
kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-
uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-
Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet
nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt
oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)
Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-
pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)
Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet
paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata
Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter
1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo
14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann
Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K
Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute
volt
5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im
32 Műszaki Szemle 46
15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta
Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt
16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri
Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-
nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-
geometriaacutehoz
17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-
tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott
Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera
volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja
18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami
főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a
Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-
gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai
tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet
20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-
kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909
Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra
21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-
sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter
Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-
kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok
ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni
Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-
lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A
taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat
kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es
eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt
A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo
Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo
22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-
zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly
Budapest 1914
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető
7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html
Műszaki Szemle 46 33
bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren
nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)
Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek
Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits
Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben
23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-
gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt
Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-
lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-
dapest 1916
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-
nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute
Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-
ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-
seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-
ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-
gyes leveleacuteből
25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief
Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-
zoumllni
26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak
vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-
segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az
aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-
toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-
zeacuteseacutevel
Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb
igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete
IRODALOM
1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-
oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)
2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630
3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27
szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT
4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80
8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia
Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37
34 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)
The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)
Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)
SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2
Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2
email pszaboinfu-szegedhu
ABSTRACT
In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged
between 1921 and 1940
REZUMAT
Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a
funcţionat la Szeged
1 BEVEZETEacuteS
A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten
kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-
tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az
egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-
seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes
keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok
hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa
eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak
lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak
Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ
Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-
szaacutegba 1921 november 10-eacuten
bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-
seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-
tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs
amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba
mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres
[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-
gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a
Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta
Műszaki Szemle 46 35
temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol
szerető baacutetyaacuted Friczirdquo
RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz
hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-
seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval
az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt
helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten
2 AZ EGYETEMI EacuteLET
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi
boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet
Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-
előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-
riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-
geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő
koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok
lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem
szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-
ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni
Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-
lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel
egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes
magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-
maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-
ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti
eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten
(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus
Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg
az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent
a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter
toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt
hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest
hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-
koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető
polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-
ben
A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-
nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A
36 Műszaki Szemle 46
paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra
keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute
templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar
kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar
aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt
bujdosoacute egyetemrdquo
Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta
Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-
ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda
Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az
egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi
egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-
daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet
is hivataacutesuknak tekintetteacutek
A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes
testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes
indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely
a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek
fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete
Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-
egyetemi előadaacutesokat
3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK
Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot
kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna
(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute
Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-
zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a
boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor
(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten
(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)
BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)
ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-
gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta
SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-
BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-
től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-
te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd
Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-
tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik
doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg
kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-
leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak
nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI
felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a
szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt
is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a
hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-
sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben
eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel
a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-
si Nobel-diacutejat kapott
Szent-Gyoumlrgyi Albert
(1893-1986)
A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az
egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-
Műszaki Szemle 46 37
dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről
vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes
modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes
(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi
Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete
JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-
kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c
verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-
lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-
te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen
verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo
Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt
amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent
Baacutelint Saacutendor
(1904-1980)
BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes
folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert
Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-
doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott
szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-
tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy
sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-
romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első
neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-
ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-
nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute
habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek
eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute
4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI
Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-
matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-
laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre
Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c
folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-
saacuteban
RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek
volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint
neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-
taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-
ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-
meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester
HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis
differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-
emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-
seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-
teacuter eacutes a Haar-wavelet
38 Műszaki Szemle 46
Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői
Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf
A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet
Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel
RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela
nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-
seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-
ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-
vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott
Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is
őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves
neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-
tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-
janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet
egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett
A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki
Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az
antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute
A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a
Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-
tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-
domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb
műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve
IRODALOM
[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999
[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE
Szeged 1996
[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy
Attila] SZOTE Szeged 1997
[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986
[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)
Műszaki Szemle 46 39
A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1
Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century
Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX
DVORAacuteCSEK Aacutegoston
fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera
Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia
email dvoracsek52yahoocom
ABSTRACT
This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX
th
century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed
REZUMAT
Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor
Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii
experimentale
Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-
ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel
eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-
taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-
meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is
akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma
volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az
iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az
első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki
az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-
tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a
marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja
Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban
nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes
főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban
A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra
ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-
heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes
fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi
kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-
pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg
40 Műszaki Szemle 46
latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test
(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika
Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos
boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első
erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv
Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-
1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-
tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv
Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes
botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten
Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-
ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-
maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-
temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655
szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani
mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen
volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a
magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa
1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I
Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első
fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-
kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi
Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-
zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik
A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI
PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet
taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar
nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen
szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi
bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az
eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-
ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-
the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol
Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait
Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere
kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-
Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute
Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-
szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi
bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai
Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi
keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-
mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel
bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen
nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek
volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek
elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]
4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai
valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben
szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet
1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja
Műszaki Szemle 46 41
Henric Bisterfeld
(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)
Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)
Paacutepai Paacuteriz Ferenc
(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)
Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)
42 Műszaki Szemle 46
A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-
zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9
1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki
Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-
adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-
koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra
hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-
zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma
[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes
gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-
chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy
fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery
Domokos10
megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az
első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-
tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a
diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis
experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-
lunkrdquo [7]
Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt
a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten
1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a
fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-
kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-
9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et
experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque
indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum
Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő
Műszaki Szemle 46 43
ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar
matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet
bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes
nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-
dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]
A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-
matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-
uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]
Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-
1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott
aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol
1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy
jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-
tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-
nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe
volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a
szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től
halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei
ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]
Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett
1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett
Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban
talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes
tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van
annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-
koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]
Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi
osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a
teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant
tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-
totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a
teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola
a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző
12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-
nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines
matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos
Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben
13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk
44 Műszaki Szemle 46
Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-
szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott
bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar
nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban
akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-
gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a
haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo
A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez
eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy
nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
KOumlNYVEacuteSZET
1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994
2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995
3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955
4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997
5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936
6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI
(szerk Lukinich Imre)
7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)
munkaacuteja14
8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15
9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről
keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban
14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm
Műszaki Szemle 46 5
I GAAacuteL SAacuteNDOR TUDOMAacuteNYOS MUNKAacuteSSAacuteGA
Amint fentebb emliacutetettuumlk Gaaacutel Saacutendor meacuternoumlk leacuteteacutere igazi fizikus-polihisztor volt a fizika minden leacute-
nyeges teruumlleteacuten otthon volt ezeacutert eacuteletműve igen gazdag Ha egyetlen mondatban kellene oumlsszefoglalni mind-
azt amit tett eacutes eleacutert akkor talaacuten azt mondhatjuk hogy fő ceacutelja az ellentmondaacutes (antinoacutemia) kereseacutese eacutes a
feloldaacutesa volt
Jelentős eredmeacutenyeket eacutert el a termodinamika a relativitaacuteselmeacutelet eacutes a matematikai logika tereacuten Nem-
csak elmeacuteleti tudoacutes volt hanem a gyakorlat embere is tudomaacutenyos hagyateacutekaacuteban toumlbb jelentős műszaki ta-
laacutelmaacuteny szabadalmi leiacuteraacutesa is talaacutelhatoacute Itt felteacutetlenuumll meg kell jegyeznuumlnk hogy szellemi hagyateacuteka taacutergyi
emleacutekei megőrzeacuteseacutenek a halaacutela utaacuteni időszak nem kedvezett egy reacuteszuumlk a sepsiszentgyoumlrgyi Gazdasaacutegi Iskola
koumlnyvtaacuteraacuteban maradt majd innen aacutelliacutetoacutelag aacutetkeruumllt eacutes meacuteg remeacutelhetőleg megtalaacutelhatoacute a sepsiszentgyoumlrgyi
Muacutezeumban melyet viszont az akkori paacutert- eacutes nemzetaacutellami eszmeacutek szellemeacuteben toumlbbszoumlr bdquoaacutetrendeztekrdquo a
taacutergyak egy reacuteszeacutet koumlzponti muacutezeumokban helyezteacutek el a jobb bdquomegőrzeacutesrdquo eacuterdekeacuteben Egy reacutesze maacutesolatban
toumlredeacutekben meacuteg itt-ott fellelhető Jelen iacuteraacutes nem az egyetlen kiacuteseacuterlet arra hogy magyar nyelvteruumlleten ma-
gyar nyelven a magyar tudomaacutenyossaacuteg eacutes koumlzveacutelemeacuteny figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor eacuteletműveacutere mint a magyar
tudomaacuteny- eacutes művelődeacutestoumlrteacutenet egyik fontos mozzanataacutera raacuteiraacutenyiacutetsa Ez nemzetkoumlzi viszonylatban maacuter
megtoumlrteacutent (l a melleacutekelt irodalomjegyzeacutekeacutet) csak szűkebb hazaacutejaacuteban Erdeacutelyben nem A Gaaacutel Saacutendor eacutes
Szerző aacuteltal toumlbb neves tudoacutesnak elkuumlldoumltt dolgozataira csak Teofil Vescan a kolozsvaacuteri egyetem majd a iasi-
i egyetem professzora eacutes prof emeritus Dr Gaacutebos Zoltaacuten kolozsvaacuteri egyetem tanaacutera szoacutelt hozzaacute reacuteszleteiben
eacutes eacuterdemben maacutes nem akiknek neveacutet (Gaaacutel Saacutendor sem szűkebb sem taacutegasabb hazaacutejaacuteban) nem oacutehajtom itt
neacutepszerűsiacuteteni szaacutemoljon el ki-ki a sajaacutet lelkiismereteacutevelhellip mondvaacuten hogy Gaaacutel Saacutendor bdquonem joacute uacuteton indult
elrdquo aneacutelkuumll hogy baacuter beleneacuteztek volna a relativitaacutesroacutel iacutert fő műveacutebe Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute kijelenteacuteseket
a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos kongresszusokon eacutes konferenciaacutekon szoktaacutek elemezni eacutes amennyiben szerzőjuumlk
meg tudja veacutedeni aacutellaacutespontjaacutet rendben van de ha nem akkor a kijelenteacuteseacutevel marad ami tovaacutebb senkit sem
eacuterdekel
Az alaacutebbiakban megkiacuteseacutereljuumlk felsorolni fontosabb (maacuteig majdnem mind kiadatlan) műveit magaacutenak
Gaaacutel Saacutendornak egyik 1972 maacutercius 3-aacuten kelt feljegyzeacutese alapjaacuten
Aluliacuterott aacuteltal 72 II20-ig befejezett eacutes koumlzleacutesre vaacuteroacute dolgozatok leacutenyege eacutes szaacutendeacutekolt koumlzleacutesi sor-
rendje
1 A lineaacuteris aacutethelyeződeacutes (fizikai invariaacutensai szerző kiegeacutesziacuteteacutese)
2 Az 1 folytataacutesa eacutes kiegeacutesziacuteteacutese a) annak bizonyiacutetaacutesa hogy csak egyetlen univerzaacutelis potenciaacutel leacutetez-
het b) az oksaacutegi elv axiomatikaacuteja eacutes kapcsolata az univerzaacutelis potenciaacutellal c) annak bizonyiacutetaacutesa hogy
maacuteig nem veacutegeztek az eacuteter leacutetezeacuteseacutet illetőleg egyenesvonaluacute doumlntő kiseacuterletet (a Michelson-Morley kiseacuterlet
kritikaacuteja) a Hilbert-feacutele bdquoneacutegy identitaacutesrdquo-boacutel kiinduloacutelag d) a meacuterteacutekdefinicioacute (felmeacutereacutesmoacuted) szubjektivitaacutesa
miatt a formaacutelis geometria mindig szubjektiacutev-idealista leacutetesiacutetmeacuteny objektiacutev realitaacutesa csak a topoloacutegiaacutenak van
3 Az oksaacutegi elv azonossaacutega egyetlen vilaacutegpotenciaacutel leacutetezeacuteseacutevel
4 Az 1-3 alattiakhoz szuumlkseacuteges keacutet matematikai (halmazelmeacuteleti) antinoacutemia tisztaacutezaacutesa ezek a) bizo-
nyiacutetaacutesa hogy a Demokritosz aacuteltal az atomizmus logiko-deduktiacutev megalapozaacutesaacutera alkalmazott szillogizmus
helytaacutelloacute (konzisztens) b) tisztaacutezandoacutek a Cantor alapiacutetaacutesuacute de jelenleg toumlbbfeacutelekeacuteppen axiomatizaacutelt halmazel-
meacuteletben a teljes indukcioacute aacuteltal leacutetrehozhatoacute antinoacutemiaacutek
5 A topoloacutegia axiomatikaacuteja a 4 alatti eredmeacutenyek alapjaacuten
6 H A Lorentz mintegy veacutegrendeletkeacutepp mutatott reaacute a kvantumelmeacutelet belső ellentmondaacutesainak elke-
ruumllhetetlen tisztaacutezaacutesaacutera Egy ilyen reacuteszletes dolgozat ezt a feladatot hajtja veacutegre Eredmeacutenyei a) Ha az oksaacute-
gi elv a mikrovilaacutegban (atomi meacuteretekneacutel) nem eacuterveacutenyes uacutegy makroszkopikusan is eacuterveacutenytelen (dacaacutera az
Ehrenfest-elvnek) tehaacutet ez esetben nem aacutelliacutethatoacutek fel termeacuteszet-toumlrveacutenyek b) a nemlinearitaacutes eacutes a kontinuitaacutes
bevezeteacutese elkeruumllhetetlen c) A 2a) alapjaacuten megoldom a bdquohullaacutemtestecskerdquo L de Broglie E Schroumldinger D
Bohm I P Vigier stb aacuteltal hiaacuteba ostromolt probleacutemaacutejaacutet Bizonyiacutetom hogy a tiszta (toumllteacutes mentes) elektro-
maacutegneses sugaacuterzaacutesboacutel maacuter linearitaacutes eseteacuten is leacutetrejoumlhet egy centraacutelszimmetrikus hullaacutemtest melynek nyu-
galmi toumlmege (tehaacutet suacutelya is) van csak a feacutenyneacutel kisebb sebesseacuteggel mozoghat spinnel biacuter nemlinearitaacutes
eseteacuten toumllteacutese van (koumllcsoumlnhataacutesra keacutepes eacutes gravitaacutel) Leiacuterom a rezonanciaacutek keletkezeacuteseacutet a tiszta sugaacuterzaacutesboacutel
eacutes felbomlaacutesuk mikeacutentjeacutet
7 Termodinamika A statisztikai mechanika Boltzmann Gibbs Poincareacute eacutes Zermelo aacuteltal taacutergyalt alak-
jaacutenak axiomatikus-topologikus elemzeacutese Ergodikus rendszerek lehetőseacutege a faacutezisteacuter toumlbbszoumlroumls oumlsszefuumlggeacutese
eseteacuten A reverzioacuteposztulaacutetum topologikus bizonyiacutetaacutesa Elfajult rendszerek A termodinamika aacuteltalaacutenos diffe-
renciaacutelegyenlete egy Pfaff-feacutele alak ha ennek nincs integraacuteloacute teacutenyezője nem hozhatoacute leacutetre olyan zaacutert koumlrfo-
lyam hogy a Gibbs-potenciaacutel eacuterteacuteke zeacuterus lehessen ellentmondaacutesban a II alapteacutetellel Kimutataacutesa ilyen rend-
szerek reaacutelis leacutetezeacuteseacutenek
6 Műszaki Szemle 46
8 Biogenetika Keacuterdeacutes hogy egy reaacutelis eacutes egyseacuteges fiziko-keacutemiai rendszerben (pl egy igen nagy zaacutert
tartaacutelyban melyben adott keacutemiai vegyuumlletek vannak adott aacutellapotvaacuteltozoacutek hataacutesa alatt) mi annak a valoacutesziacutenű-
seacutege hogy egy bdquoprotobionrdquo (=első eacutelőleacuteny) leacutetrejoumlhessen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes erre vonatkozoacutelag a megfe-
lelő kiinduloacute anyagok jelenleacutete eseteacuten a ahol N eacutes s igen nagy szaacutemok Az aacutetmenet tehaacutet a makroszkopikus
aacutellapothataacuterozoacutek hataacutesa (vaacuteltozaacutesa) koumlvetkezteacuteben az azoikus (eacuteletneacutelkuumlli) aacutellapotboacutel a biofor (=eacuteletet hordoacute)
aacutellapotba igen meredek hirtelen ugraacutessal toumlrteacutenik a protobion leacutetezeacutese az ugraacutes előtt eacutes nemleacutete az ugraacutes
utaacuten igen valoacutesziacutenűtlen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes posztulaacutelja a szekszuaacutelis szaporodaacutes eacutes az Osborne-feacutele
ontogeneacutezis leacutetrejoumltteacutet
9a) kimutathatoacute hogy a bolygoacute-atmoszfeacuteraacutek baromeacuteterkeacuteplete veacutegtelen taacutevolsaacutegokban nem megy aacutet
zeacuterusba hanem igen alacsony gaacutezsűrűseacuteget jelez Ebből koumlvetkezik a kozmikus izosztaacutezia eacutes a kozmikus su-
gaacuterzaacutes eloszlaacutesaacutenak toumlrveacutenye minden ad hoc hipoteacutezis (szinkrotron hataacutes) felteacutetelezeacutese neacutelkuumll b) Ezen az
alapon kimutathatoacute hogy bizonyos kozmikus koumlrnyezetben egy bolygoacute feluumlleti koumlzeacutephőmeacuterseacutekleteacutet illetőleg
uacutenbdquoKippresonanzrdquo (=aacutetbillenő rezonancia) leacutep fel mely a jeacutegkorszakok gyakori periodikus vaacuteltozaacutesaacutet az
interglaciaacutelisokkal a geoloacutegiai koumlzelmuacuteltban hozta leacutetre Ez kimutatja a Milankovic-feacutele perioacutedusok okozati
alapjaitrdquo
Kelt Sepsiszentgyoumlrgyoumln 1972 III 3-aacuten
(alaacuteiacuteraacutesGaaacutel Saacutendor)
A felsorolaacutest meacuteg ki kell egeacutesziacutetenuumlnk Gaaacutel Saacutendornak az alaacutebbiakban aacuteltala ideacutezett S Marinovnak
(Bulgaacuteria Ausztria) bdquoExperimentum crucis for proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutenek elemzeacuteseacutere
vonatkozoacute dolgozataacuteval
Meacuteg idekiacutevaacutenkozik egy fontos megjegyzeacutes Gaaacutel Saacutendornak meacuteg sok maacutes matematikai eacutes fizikai jellegű
felfedezeacutese eacutes aacutelliacutetaacutesa is van (az oksaacutegi elv helyettesiacuteteacutese az alaacutebbi haacuterom axioacutemaacuteval a kaszkaacutedcső alkalmazaacute-
sa reacuteszecskegyorsiacutetaacutesra a ciklotron elve hadi talaacutelmaacutenyok eacutes azok alkalmazaacutesai bdquoA barometrikus reverzioacuterdquo ndash
termodinamika ellentmondaacutesai ndash szaacutemelmeacutelet a teljes indukcioacute axioacutemaacuteja (kritika) eacutes iacutegy tovaacutebb melyeket itt
eacutes most hely hiaacutenyaacuteban nem koumlzoumllhetuumlnk eacutes nem elemezhetuumlnk Mindez maacutes dolgozatok taacutergyaacutet fogja keacutepez-
ni)
Maga Gaaacutel Saacutendor is főműveacutenek bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutet te-
kintette
II bdquoA LINEAacuteRIS AacuteTHELYEZŐDEacuteS INVARIAacuteNS FIZIKAI AacuteLLANDOacuteIrdquo C DOLGOZATROacuteL
A tovaacutebbiakban uacutegy gondoljuk akkor jaacuterunk el helyesen ha az olvasoacute figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor egyik leg-
jelentősebb munkaacutejaacutera bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutera iraacutenyiacutetjuk olykeacutep-
pen hogy koumlzzeacutetesszuumlk magaacutenak Gaaacutel Saacutendornak e műveacutehez 1972-ben iacutert koumlvetkező ismertetőjeacutet
bdquoA koumlzlemeacuteny taacutergya eacutes eredmeacutenyei
I J C Maxwell 1871-ben ndash kb 100 eacutevvel ezelőtt ndash raacutemutatott arra hogy a Jupiter-holdak faacutezisvaacuteltozaacute-
saiboacutel a Naprendszernek a nyugvoacute bdquoeacuteterrdquo-hez vonatkoztatott abszoluacutet sebesseacutege meghataacuterozhatoacute
II Azonban Burton 1911-ben kimutattahogy a megfigyeleacutesek azidőtaacutejt vaacuterhatoacute koumlzeacutephibaacutei meghaladjaacutek
a valoacutesziacutenű effektust
III H A Lorentz 1913-ban a relativitaacuteselvről tartott haacuterom Haarlem-i előadaacutesaacuteban kimutatta hogy a
Maxwell-jelenseacuteg akkor is megnyilvaacutenul ha a relativitaacuteselvet a Lorentz-transzformaacutecioacute reprezentaacutelja de ezen
paradoxont valamifeacutele egyelőre hataacuterozatlan eacutes ad hoc felteacutetelezett gravitaacutecioacutes jelenseacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel
proacutebaacutelja kiiktatni Ugyanez uacuteton eacutertelmezi a Langevin-feacutele oacuteraparadoxont is Einstein 12 eacutevvel keacutesőbb 1916-
ban tette koumlzzeacute első gravitaacutecioacutes elmeacuteleteacutet de a keacutet paradoxont maacuteig sem sikeruumllt megoldani
IV E Fermi 1922-ben kimutattahogy az aacuteltalaacutenos Riemann-geometriaacuteban a Lorentz-transzformaacutecioacute
nemcsak egy pont infinitezimaacutelis koumlrnyezeteacuteben hanem egy tetszeacutes szerinti goumlrbevonal minden pontjaacuteban
folyamatosan alkalmazhatoacute Ez azt jelenti hogy a Michelson-Gale Herres Sagnac eacutes Pogaacuteny forgaacuteskiacuteseacuterletei
(melyek mind pozitiacutev eredmeacutenyűek) egyenesvonaluacutevaacute rektifikaacutelhatoacutek miaacuteltal a Maxwell-jelenseacuteg realitaacutesa a
Lorentz-transzformaacutecioacute alapjaacuten deduktive egyeacutertelműen bizonyiacutethatoacute (Megjegyzeacutes Ezt az eredmeacutenyeacutet Gaaacutel
Saacutendornak Dr Szőcs Huba aacuteltal megerősiacutetve eacutes koumlzzeacuteteacuteve Dr Franco Selleri az olaszorszaacutegi Bari vaacuterosa
egyetemeacutenek elmeacuteleti fizika professzora eacutes a relativitaacuteselmeacutelet vilaacuteghiacuterű tekinteacutelye is elismerte amint mondta
bdquoeacuten sem csinaacutelhattam volna meg jobbanrdquo
Műszaki Szemle 46 7
V Veacuteguumll S Marinov koumlzli a bdquoPhysical Lettersrdquo Vol32 A 2 June 1970 pag 185 alatt a bejelenteacutest
bdquoExperimentum crucis for the proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutet Taacutergya az aacuteltalam az alaacutebbiak-
ban 4 A Doppler-antinoacutemia alatt koumlzoumllt aacuteltalaacutenos Maxwell-jelenseacuteg megnyilvaacutenulaacutesa a Doppler-hataacutesban
Vizsgaacuteloacutedaacutesaim a teacutema koumlruumll egy a bdquoNaturwissenschaften-ben megjelent (1927) roumlvid koumlzlemeacutennyel
(Eine neue Pruumlfungsmoumlglichkeit der Relativitatstheorie szerző megjegyzeacutese) kezdődnek melynek kuumlloumlnle-
nyomataacutet ide melleacutekelem Az ezen bejelenteacutesemben beigeacutert bdquoreacuteszletesebb eredmeacutenyekrdquo azonban annyira meg-
lepőek voltak hogy azokat joacute ideig nem mertem koumlzoumllni Csupaacuten a hozzaacutejuk egyenes uacuteton vezető oumlsszefuumlggeacutese-
imet koumlzoumlltem 1951-ben egy Teofil Vescan professzornak aacutetadott bdquoDie Vermessungsvorschriftrdquo c tanulmaacuteny-
ban melynek leacutenyege a transzformaacutecioacutek eacutes a koordinaacutetaacutek reaacutelis felmeacutereacutesmoacutedja koumlzoumltt posztulaacutelt izomorfizmus
Ez nem lehetett vitaacutes de itt uacutegy laacutetszik mintha nyiacutelt ajtoacutet doumlngettem volna Azonban a travestia alatt maacuter ott
lappangtak a keacutesőbbi eredmeacutenyek Mert utoacutelag sikeruumllt eredmeacutenyeimet axiomatizaacutelni eacutes azokat annyira primi-
tiacutev eacutes evidens exakt-deduktiacutev formaacutera hozni hogy azok koumlzleacutese mostmaacuter elhaacuteriacutethatatlan koumltelesseacutegemmeacute vaacutelt
Eredmeacutenyeimet a koumlvetkezőkben koumlrvonalazom
1 A Lorentz-transzformaacutecioacute fuumlggetlen a relativitaacuteselvtől vagy baacutermely maacutes hasonloacute jellegű ad hoc
eredmeacutenytől Haacuterom az oksaacutegi elvet reprezentaacuteloacute formaacutelis axioacutemaacuteboacutel első axioacutemahellip minden fizikai rend-
szernek van egy veacuteges hataacutersebesseacutege maacutesodik a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesi toumlrveacutenye kommutatiacutev tisztaacuten exakt-
deduktive (tehaacuter baacutermifeacutele bdquoelvrdquo behelyezeacutese neacutelkuumll) igen egyszerűen levezethető )
2 A harmadik axioacutema a tuumlkroumlzeacutesszimmetria posztulaacutetuma Ennek eacutertelmeacuteben bdquominden aacutellandoacute v se-
besseacutegű mozgaacutest leiacuteroacute transzformaacutecioacute azaacuteltal kell aacutetmenjen inverzioacutejaacuteba ) hogy a v parameacuteter előjelet vaacutelt
Naiv meghataacuterozaacutessal ha egy egyenesen tiacutezet leacutepek előre tiacutezet haacutetra helyben maradokrdquo )
Szerző fontos megjegyzeacutese erre azt mondta Franco Selleri Professzor ) (a deacutel-olaszorszaacutegi Bari vaacute-
ros egyeteme eacutes atomfizikai inteacutezete tanaacutera eacutes tudomaacutenyos főmunkataacutersa) hogy ez az elv ekvivalens ) az
Einstein-feacutele relativisztikus elvvel Iacutegy tehaacutet Gaaacutel Saacutendor nem keruumllhette el a relativisztikus elv alkalma-
zaacutesaacutet melyre toumlrekedett fenti főműveacuteben eacutes amelyet a fenti haacuterom axioacutemaacuteval oacutehajtott kikeruumllni Ezeacutert
jelen sorok szerzője kikuumlszoumlboumllve ezt az axioacutemaacutet csak keacutet axioacutemaacuteboacutel (1 Minden rendszernek van egy uacuten
hataacutersebesseacutege mely fogalmat Gaaacutel Saacutendor vezette be eacutes 2 hogy a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesa kommutatiacutev)
sikeruumllt levezetnie a keacuterdeacuteses transzformaacutecioacutekat ezek az uacuten aacuteltalaacutenosiacutetott lineaacuteris taranszformaacutecioacutek
inerciaacutelis rendszerekre Ezeknek partikulaacuteris esete a Lorentz-(Poincareacute)-Einstein feacutele transzformaacutecioacute ha a
hataacutersebesseacuteg pontosan a feacuteny sebesseacutegeacutevel egyenlő vaacutekuumban illetve a Galilei-Newton feacutele transzformaacutecioacute
ha a hataacutersebesseacuteg a veacutegtelenhez tart eacutes nem a feacuteny sebesseacutege mely meacutereacutesek aacuteltal igazoltan aacutellandoacute eacutes iacutegy
csak oumlnmagaacutehoz tarthat
) Tovaacutebbaacute ideacutezve Gaaacutel Saacutendort
bdquoAz 1 szerinti dedukcioacuteban annak absztrakt jellegeacuteneacutel fogva nem jelenhet meg explicite a feacutenysebesseacuteg
fogalma az ott mint a sebesseacuteg egyseacutege jelentkezik mely a v (viszonylagos sebesseacuteg) parameacutetert meacuteri
xoto Lorentz-transzformaacutecioacuteja ez esetben tehaacutet
x1 = szlig (xo-vto)
t1 = szlig (to-vxo) L
ahol szlig =(1-v2)
-12 a Fitzgerald-Lorentz-faktor
Az axioacutemaacuteknak a klasszikus Galilei-transzformaacutecioacute
x1= xo-vto
t1 = to G
is eleget tesz Feliacuterhatjuk tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1
eacutes G-1
inverzioacuteit
szlig (x1-vt1)=xo=x1+vt1
szlig (t1+vx1)=t0=t1 P
Az axioacutemaacuteknak nemcsak a Lorentz-transzformaacutecioacute L hanem a klasszikus Galilei G feacutele transzformaacutecioacute
is eleget tesz
8 Műszaki Szemle 46
Feliacuterva tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1
eacutes G-1
inverzioacuteit eacutes tekintetbe veacuteve hogy a -v- szimmetriaacuteboacutel koumlvetke-
zik hogy szabadon vaacutelaszthatoacute hogy a Lorentz-transzformaacutecioacute a v-nek melyik előjeleacutevel tekinthető L-nek vagy
G-nek illetve L-1
vagy G-1-nek (inverzek) elhaacuteriacutethatatlanul aacutell tehaacutet a kardinaacutelis teacutetel
R Az xt koordinaacutetaacutek azonos v parameacuteterű L eacutes G transzformaacutetumai eacuterteacutek-azonosak baacuter nem alak-
azonosak
Az elteacuterő alakokat a meacuterteacutekdefiniacutecioacute kuumlloumlnboumlzőseacutege hozza leacutetre Az R-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az L eacutes
a G a fizikai jelenseacutegeket eacuterteacutekazonos meacuteretekkel tehaacutet veacutegeredmeacutenyben azonosan iacuterjaacutek le Ez igen primitiacutev
eszkoumlzoumlkkel azonnal szemleacuteletesen kimutathatoacute A feacutenysebesseacuteg az eddig lehetseacuteges moacutedon oda-vissza tuumlkrouml-
zeacutessel meacuterve fuumlggetlen a v parameacutetertől eacutes mind az L mind a G-rendszerben aacutellandoacute (12)[(c+v)+(c-v)]=c
Egy iraacutenyban meacuterve (NB Ilyen kiacuteseacuterletet eddig nem sikeruumllt veacutegrehajtani lehetőseacutegeacutet csak a legutoacutebb alkal-
mazott ultrapreciacutez atomoacuteraacutek valoacutesziacutenűsiacutetik) azonban a feacuteny uacutet-ideje (tehaacutet sebesseacutege) G szerint nyilvaacuten nem
azonos mindkeacutet iraacutenyban Ugyanis ha xt=c=1 uacutegy +v eseteacuten t1=(1-v)to -v eseteacuten t2=(1+v)to tehaacutet az eacuterteacutek-
viszony (t1t2)=(1-v)(1+v) Ennek azonos eacuterteacutekkel aacutellania kell L eseteacuten is Eacutes teacutenyleg+v eseteacuten t1= szlig (1-v)to
eacutes -v eseteacuten t2= szlig (1+v)to az eacuterteacutekviszony tehaacutet itt is (1-v)(1+v) mely nem egyenlő 1-gyel (Itt (xt)=c=1
miatt mindenuumltt x=t -vel) Az eacuterteacutekkuumlloumlnbseacutegek G eseteacuten t2-t1=2vto L eseteacuten t2-t1=2 szlig vto mivel hogy R
szerint t= szlig to (ha xo=0)
Ezek eacutes maacutes az R-en alapuloacute szemleacuteletes oumlsszefuumlggeacutesek igen szemleacuteletes moacutedon megoldjaacutek az oacuterapa-
radoxont mint a Maxwell-jelenseacuteg reacuteveacuten feloumltlő Doppler-antinoacutemiaacutet Veacutegeredmeacutenyben tehaacutet a G felcsereacuteleacutese
az L-lel a fizikaacuteban semmi uacutejat nem hozhatott be
V A tovaacutebbiakban a Fermi-teacutetel eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel veacutegrehajtjuk a forgaacuteskiacuteseacuterletek rektifikaacutecioacutejaacutet miből
az R-rel kapcsolatban azonnal koumlvetkezik az abszoluacutet alaprendszer az bdquoeacuteterrdquo leacutetezeacuteseacutenek tapasztalati bizo-
nyiacuteteacuteka (minden forgaacuteskiacuteseacuterlet pozitiacutev eredmeacutenyű)
VI Hangsuacutelyozni kiacutevaacutenom veacuteguumll hogy eszem aacutegaacuteban sincs a relativitaacuteselmeacuteletet megdoumlnteni csupaacuten
reaacutemutatok neacutehaacuteny primitiacutev-formaacutelis oumlsszefuumlggeacutesre melyek vannak akaacuter kellemes ez akaacuter nem Termeacutesze-
tesen igen kellemetlen hogy ezek mind egzakt-deduktiacutev axiomatikus eredmeacutenyek tehaacutet kizaacuteroacutelag csak ez uacuteton
koumlzeliacutethetők meg illetve kritizaacutelhatoacutek Dogmaacutekra szaktekinteacutelyekre valoacute hivatkozaacutes a filozoacutefia felvonultataacutesa
csak uumlres melleacutebeszeacuteleacutesek lehetnek Egy bdquocaacutefolatrdquo csak az esetben eacuterveacutenyes ha a caacutefolandoacute belső ellentmon-
daacutesa hasonloacute eszkoumlzoumlkkel kimutathatoacute Doumlntően leacutenyeges a teljes koumlzlemeacuteny gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesa elejeacute-
től veacutegig
A fenti reacuteszletek csak mintaacutek a koumlzoumlltek jellegeacutenek jellemzeacuteseacutere
Sepsiszentgyoumlrgy 1972 II 10
(alaacuteiacuteraacutes sk) Gaaacutel Saacutendor
Megjegyzeacutesek
1 bdquoSzerzőrdquo alatt itt mindenuumltt Dr Szőcs Huba Laacuteszloacutet kell eacuterteni
2 A Lorentz-(Poincareacute)-Einstein transzformaacutecioacute aacuteltalaacutenosiacutetott alakjaacutenak eacutes koumlvetkezmeacutenyeinek leveze-
teacuteseacutet Szőcs Huba veacutegezte el eacutes tette koumlzzeacute [10111415]
Sajnaacutelatos hogy hely hiaacutenyaacuteban itt nem koumlzoumllhetjuumlk Gaaacutel Saacutendornak bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens
fizikai aacutellandoacuteirdquo az aacuteltala is főműveacutenek tartott dolgozataacutenak teljes szoumlvegeacutet eacutes matematikai kifejteacuteseacutet (mintegy
40-45 oldal) de ismeacutetelten felhiacutevjuk a fizikatoumlrteacuteneacuteszek figyelmeacutet erre a műre valamint bdquoA barometrikus
reverzioacuterdquo c műveacutere is melyben a termodinamika antinoacutemiaacuteit ellentmondaacutesait kutatja kuumlloumlnoumls tekintettel az
ergod folyamatokra Ennek reacuteszleges elemzeacuteseacutet szinteacuten a szerző veacutegezte el bdquoA termodinamika ellentmondaacute-
sairdquo c dolgozataacuteban a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzataacutenak Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula
Oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny kereteacuteben 2006
3 Koumlszoumlnet eacutes elismereacutes illeti az 1-7 szaacutemuacute irodalmi hivatkozaacutesok szerzőit akik neacutepszerűsiacuteteni igye-
keztek iacuteraacutesaikban Gaaacutel Saacutendor neacutehai polihisztor-meacuternoumlk alakjaacutet azzal a szaacutendeacutekkal hogy a felejteacutestől megoacutev-
jaacutek Sajnos azonban mindez csak eacutelete egyes mozzanataira eacutes neacutehaacuteny műveacutenek ciacutemszerű felsorolaacutesaacutera szoriacutet-
kozott aneacutelkuumll hogy baacutermelyiket is matematikai eacutes fizikai igeacutenyesseacuteggel elemezteacutek volna
4 A 3 pontra valoacute tekintettel tehaacutet nem fogadhatom el az aacuteltalam igen nagyra becsuumllt neacutehai Beke
Gyoumlrgy iacuteroacute azon megjegyzeacuteseacutet miszerint Gaaacutel Saacutendor bdquoutoacutedrdquo-jakeacutent az aacuteltalam ugyancsak nagyrabecsuumllt kol-
Műszaki Szemle 46 9
leacutegaacutem Bodoacute Barna szemeacutelyeacutet jeloumlli meg eacutes akitől itt elneacutezeacutest is keacuterek (laacutesd bdquoOrmoacutes Zsigmond hagyateacutekardquo c
iacuteraacutesaacutet)
Hogy kit lehet utoacutednak tekinteni (egyelőre) a tudomaacutenyos kutataacutes egyik erkoumllcsi elveacutenek megfelelően
az kitűnik az irodalmi jegyzeacutek gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel
Kutataacutesaimat anyagilag a bdquoPro Renovanda Cultura Hungariaerdquo oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny a Magyar Oumlsz-
toumlndiacutej Bizottsaacuteg a bdquoCollegium Hungaricumrdquo (Beacutecs) paacutelyaacutezat kereteacuteben a Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola Szeacutekes-
feheacutervaacuter egykori Vezetőseacutege Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Polgaacutermesteri Hivatala szemeacutelyesen
Warvasovski Tihameacuter polgaacutermester eacutes Művelődeacutesi Osztaacutelya taacutemogatta a Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsz-
toumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny aacuteltal
IRODALOM
1 Sombori Saacutendor Egy szentgyoumlrgyi remete Gaaacutel Saacutendor a tudoacutes c cikksorozat Haacuteromszeacutek c napilap 1995
juacutenius 16 17 20 21 22 szaacutemaiban
2 Sombori Saacutendor A keacutet Gaaacutel Saacutendor az ezredes eacutes a meacuternoumlk Uacutej Eacutelet 19701
3 Sombori Saacutendor Lawrence vagy Gaaacutel Saacutendor TETT 1981 1sz
4 Bodoacute Barna Tudomaacutenyos jelenvaloacutesaacutegunk avagy ki volt Gaaacutel Saacutendor Kilaacutetoacute A Kisenciklopeacutedia Eacutevkoumlnyve II
Temesvaacuter 1982
5 Bodoacute Barna Ki fedezte fel a ciklotron elveacutet A Heacutet 1982 45 sz
6 Beke Gyoumlrgy Ormoacutes Zsigmond hagyateacuteka Honismeret 2000 6 sz
httpwwwvjrktfhucarushonismeho000621htm
7 Gaaacutel Saacutendor Egy elmeacuteleti fizikai eacutertekezeacutes kalandos toumlrteacutenete Megyei Tuumlkoumlr (Haacuteromszeacutek-Covasna) 1971 nov-
ember 28
8 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Proceedings of International Conference
on Educational Technologies For The Third Millenium Nitra1995 bdquoMedactardquo 95Volume-ZBORNIK 4 pp 176-
180
9 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von GaaacutelPart II Proceedings of International 7th
Biennial Conference on History and Philosophy of Physics in Education HPPErsquo96 Bratislava-Pozsony August
21-24 l996 pp253-258 and Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In Modern
Physics Uzghorod-Ungvaacuter August 13-16 1997 pp 210-216
10 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Part III The Clock Paradox As
Consequence Of Dopplerrsquos Antinomy Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In
Modern Physics Uzghorod-Ungvaacuter (Kiev) August 13-161997pp 217-220
11 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part IV On Basic-System Of Lorentz Group Abstract Volume of
International Workshop On Superluminal Velocities Universities Cologne-Bielefeld Koeln June 6ndash101998 p
37 and Abstract Volume of International Conference on Differential Geometry and Applications
DGArsquo98Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM 1998 Brno August 10-181998
pp 44ndash45
Presented and sub press in Proceedings of International Conference on Lorentz Group CPT and Neutrinos
Zacatecas Mexico June 23-26 1999
Presented Biannual International Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics
Nyiregyhaacuteza Hungary 7-10 July 1999 Journal of ldquoHeavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 109ndash114
12 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part V The Rectification Of Rotating-Experiments And The
Possibility Of Existence Of One Basic-System Abstract Volume of International Conference on Differential
Geometry and Applications DGArsquo98 Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM
1998 Brno August 10-18 1998 p45 Presented and published in Proceedings of International Conference on Lo-
rentz Group CPT and Neutrinos Zacatecas Mexico June 23-26 1999 Presented Biannual International
Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics Nyiregyhaacuteza Hungary 7ndash10 July 1999
Journal of ldquoHavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 115ndash119
13 Szőcs Huba L A forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) WEB Proceedings of Inter-
national Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11-15 September1999
httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO
14 Szőcs Huba L Essays upon Electromagnetism and Special Relativity WEB Proceedings of International
Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11ndash15 September 1999
httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO
15 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Proceedings of International Conference PIRT VII Physical
Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences (BSPS) and Uni-
versity of Sunderland (Univof S) London 15ndash18 September 2000 Supplementary Papers pp 212ndash217
16 Szőcs Huba L Essays on Special Relativity A Multipart Rewiev The Generalized Linear Transformations
between Inertial Systems Proceedings of International Conference PIRT VIII Physical Interpretation of Relativity
10 Műszaki Szemle 46
Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9
September 2002 pp 554ndash568
17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX
Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-
versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502
18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether
light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-
tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the
Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006
19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in
Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical
Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of
Sunderland London September 2006
20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any
Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical
Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History
and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007
21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between
Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-
ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub
publishing in the Proceedings of Conference
Műszaki Szemle 46 11
Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban
The Early History of Computers in the Hungarian Economy
Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei
BORBEacuteLY Eacuteva
Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola
evaborbelygmailcom
ABSTRACT
The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-
tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first
one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer
development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-
gration
After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern
European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-
opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism
Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-
tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects
also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-
fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several
years behind the industrially developed countries
In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the
Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic
computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment
Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in
the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity
In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-
neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries
The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960
in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of
interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-
rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already
in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an
important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became
an emerging science
The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and
some production technologies but also computer aided music composing was studied
The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-
tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-
gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the
application areas
REZUMAT
Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din
anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse
după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada
12 Műszaki Szemle 46
descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn
economie
OumlSSZEFOGLALOacute
A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-
euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-
zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval
A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet
ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a
meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-
miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban
csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be
1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN
Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-
ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is
Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-
maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban
1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM
(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet
szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal
rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-
seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-
csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)
A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL
maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-
aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms
koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)
A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris
jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a
PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk
(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)
A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az
oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-
dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta
a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute
eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek
fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig
fennmaradt
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak
Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon
magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek
hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-
lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll
1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute
eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)
A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző
szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek
toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)
1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute
SZU 1952 1961 1972
AEAacute 1946 1957 1965
Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev
1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese
Műszaki Szemle 46 13
2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON
A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-
alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e
tanulmaacutenyban relevaacutensak
Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az
MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo
vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel
kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett
orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban
nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)
A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-
vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-
gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-
vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a
KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek
(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)
Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy
a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-
szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani
A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek
1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az
inteacutezet eacuteleteacuteben
bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel
toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-
siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs
K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)
Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-
saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-
technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a
SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-
radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet
21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-
leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-
geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-
ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a
KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-
lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A
vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a
nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-
technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a
szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek
mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen
oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-
70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint
1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a
harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros
szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt
(wwwpdp8net)
14 Műszaki Szemle 46
1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-
ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz
A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az
inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-
leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-
nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői
csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez
vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem
volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-
taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-
taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is
Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett
időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is
lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-
szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a
TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera
mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-
ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe
(SCHULLER G 1992)
TPA-1001
1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-
leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-
mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)
majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot
jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz
nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a
Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a
KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet
Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a
prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az
EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes
Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak
funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes
R-10
7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera
Műszaki Szemle 46 15
3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)
Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-
oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben
az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk
egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-
tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek
ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-
doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-
domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg
kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek
A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon
ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-
teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az
IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől
maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is
31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben
A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-
orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-
ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve
Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-
ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak
Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel
alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959
elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)
Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok
A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny
szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is
Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai
struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt
A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok
technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12
Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a
termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni
Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre
bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-
gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-
veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-
programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)
A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a
szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett
Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-
kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-
vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-
hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes
hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)
Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a
szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha
Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)
Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt
szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak
10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban
16 Műszaki Szemle 46
Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az
időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni
A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-
tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő
hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a
szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit
32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban
Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo
iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű
munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-
lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez
keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet
A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz
keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult
A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista
orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-
kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute
szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti
Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-
vezeteacuteseacutere
Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-
lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet
a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani
A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV
szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte
lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-
zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott
volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem
rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika
iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-
dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)
A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban
1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet
2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese
3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa
4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel
5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok
6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes
Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen
neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban
A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok
figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat
megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll
Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-
saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb
munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet
igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni
hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel
szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-
raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a
feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a
javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera
13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak
Műszaki Szemle 46 17
A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-
feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek
IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-
tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december
31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera
A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka
jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra
szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt
jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb
helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a
kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek
Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy
hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka
A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a
termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben
a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-
kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig
1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-
haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
OumlSSZEGZEacuteS
A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa
eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-
maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-
saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten
IRODALOM
1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma
2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program
Concept 1935-1945 Greenwood Press
3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o
4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America
MIT Press Cambridge Ma
5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes
Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted
megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest
10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf
18 Műszaki Szemle 46
Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX
DAacuteVID Loacuteraacutent
Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu
ABSTRACT
This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and
geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)
REZUMAT
Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al
Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)
1 BEVEZETEacuteS
A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi
falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos
Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-
tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni
azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash
felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket
2 FIATALKORI EacuteVEK
Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-
halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-
boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt
abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely
a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert
ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-
gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai
tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)
Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-
radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-
mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-
e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a
goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen
1844-igrdquo (Nagy J 18941895)
Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-
ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-
sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter
nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert
Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-
foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 19
Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-
domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy
mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető
gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)
3 A HAacuteZITANIacuteTOacute
Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a
megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is
igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-
eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)
A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851
februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind
elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert
a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal
ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor
felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo
(Elek L 1982)
4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI
A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-
maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-
taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute
vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről
(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar
vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket
(Veres B 1985)
Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a
Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-
teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek
ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa
Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)
A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek
kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)
Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-
szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)
Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-
veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-
gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute
oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott
vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute
bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak
magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik
a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted
ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes
hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L
1989)
Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)
Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent
hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-
irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)
Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-
tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-
zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-
sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze
20 Műszaki Szemle 46
Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J
1863)
A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J
Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek
koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok
eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat
tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)
Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a
Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot
(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg
turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy
az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg
adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve
(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)
szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)
A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-
nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos
(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier
kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai
tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-
lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen
Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai
Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei
Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk
meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul
meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai
viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar
barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)
Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-
sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az
Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-
barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a
csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben
pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-
saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis
lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-
csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-
nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)
Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet
illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos
patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei
barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat
volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops
fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka
eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)
Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is
gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-
napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)
Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny
koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet
talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban
eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel
nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek
toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-
ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő
Műszaki Szemle 46 21
Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter
szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent
tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-
forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot
Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-
taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő
barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A
viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein
viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes
V 1988)
Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban
szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő
helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute
eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten
oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-
vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-
lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta
5 AZ AFRIKA-UTAZOacute
Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-
dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg
noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az
orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt
egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-
lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait
felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute
utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J
1941)
A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-
tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute
szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)
Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-
veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos
megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-
tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki
termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete
22 Műszaki Szemle 46
6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS
Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-
tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela
utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-
zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy
J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-
ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia
eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)
Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt
oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute
őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U
Nagy I 1988)
Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-
maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J
1941)
Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-
ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr
jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-
kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak
cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-
maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-
teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-
megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)
Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-
totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet
iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a
hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L
1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-
nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-
ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is
Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-
receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere
Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-
suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban
nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult
nyugalomba (Dr Nagy J 1941)
Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig
szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-
deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja
meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo
7 A HAGYATEacuteK SORSA
Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet
nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr
ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti
levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek
hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs
Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői
leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-
szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem
semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 23
IRODALOM
Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese
XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p
XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-
cen 1926 39 p
Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya
Budapest 1988 pp 224-522
Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p
Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111
Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p
Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p
Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt
Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani
Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64
Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195
Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban
Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium
Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383
Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932
Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak
roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232
Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-
lang 19841 pp 31-36
Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989
U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni
Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)
OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34
24 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1
The beginning and ending of the Franz Joseph University
Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep
KAacuteSA Zoltaacuten
Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda
Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek
email kasamssapientiaro
ABSTRACT
The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-
lozsvaacuterCluj
REZUMAT
Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei
de către autorităţile romacircne icircn 1919
1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX
toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek
koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem
rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-
domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az
egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo
Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata
Műszaki Szemle 46 25
A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-
taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-
felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese
utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros
pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-
rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az
istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-
ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-
domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a
miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo
Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-
rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo
A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-
zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek
koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet
Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a
koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb
fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk
Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban
Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-
jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely
kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-
kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-
gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel
a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo
Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel
Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-
gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute
Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus
hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-
26 Műszaki Szemle 46
kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27
eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo
Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-
vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben
szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a
vaacuteros maga fogja azt meguumllni
Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem
az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok
neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg
(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn
toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat
folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell
a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute
egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni
kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-
adaacutesrardquo
A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-
teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja
hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-
nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt
miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)
47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-
haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2
A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap
meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a
cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i
ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute
van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes
1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-
maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni
beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten
hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-
meacutelyes holmijukat vihetik magukkal
Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-
szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-
eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat
Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a
kiraacutely jelenleacuteteacuteben
Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat
el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4
Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19
Draacutega Marcelem
Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat
Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is
A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-
tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten
nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-
2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb
folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek
meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott
leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old
Műszaki Szemle 46 27
galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-
csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok
Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni
De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-
maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi
jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-
val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-
kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-
fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-
naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-
seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű
vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra
Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-
laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet
illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt
Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak
az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-
lajdonnak tekintendők
Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-
ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai
kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek
Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)
Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja
Kolozsvaacutert
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar
Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg
koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek
itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem
ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-
sok eacutevtizeddel
Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)
Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-
tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)
Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat
Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert
egy szellemi holokauszttal
Farkas Gyula
(1847ndash1930)
Kolozsvaacuteron
1887ndash1915 koumlzoumltt
Fejeacuter Lipoacutet
(1880ndash1959)
Kolozsvaacuteron
1905ndash1911 koumlzoumltt
Riesz Frigyes
(1880ndash1956)
Kolozsvaacuteron
1911ndash1919 koumlzoumltt
Haar Alfreacuted
(1885ndash1933)
Kolozsvaacuteron
1912ndash1919 koumlzoumltt
28 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1
The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University
Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef
OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2
Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro
ABSTRACT
The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at
Franz Joseph University is presented
REZUMAT
Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn
matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş
Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi
alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a
Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval
Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-
ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja
Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-
tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag
is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-
toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből
Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-
lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-
foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet
Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-
rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki
a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is
Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-
ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt
Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin
Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt
A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt
1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-
gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett
Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval
Műszaki Szemle 46 29
Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott
Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron
vaacutermegyeacuteben
Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa
alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema
2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-
kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)
Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877
deczember hoacutenap
Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri
okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs
vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja
Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa
Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-
maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan
Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-
ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879
juacutelius 5-eacuten)
3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja
1882
Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a
nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-
kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt
Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes
moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven
tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a
Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert
nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes
vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban
A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus
Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-
unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-
szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes
Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll
4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert
Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883
Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak
(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy
Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes
Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)
5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori
cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-
raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter
Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884
1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-
taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba
Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-
taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia
segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt
A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-
uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-
30 Műszaki Szemle 46
koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet
szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3
Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő
laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja
pedig
6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell
Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-
nyomdaacutejaacuteboacutel 1885
Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-
meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont
kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-
ben Vaacutelyi is ott van
7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter
Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-
jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886
Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter
25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-
men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-
raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-
szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig
Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők
8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak
keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg
Oacute-Kolleacutegium)
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday
Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett
Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai
tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a
Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai
dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-
pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek
resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo
9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta
Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-
sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger
Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű
10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek
neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-
jaacuteban
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta
Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891
Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula
Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a
gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult
3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80
4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute
httpmekoszkhu0360003630
Műszaki Szemle 46 31
veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes
termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend
szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a
mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter
Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei
1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest
1891
2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895
3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-
szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897
4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-
ből 32)
5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-
diacutejjal jutalmazta)
6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes
jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)
7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900
8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes
U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)
9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901
10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista
gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)
11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo
12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter
Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega
2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera
13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-
la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből
Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes
nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy
osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon
toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-
kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-
uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-
Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet
nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt
oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)
Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-
pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)
Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet
paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata
Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter
1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo
14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann
Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K
Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute
volt
5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im
32 Műszaki Szemle 46
15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta
Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt
16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri
Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-
nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-
geometriaacutehoz
17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-
tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott
Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera
volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja
18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami
főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a
Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-
gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai
tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet
20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-
kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909
Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra
21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-
sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter
Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-
kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok
ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni
Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-
lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A
taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat
kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es
eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt
A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo
Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo
22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-
zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly
Budapest 1914
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető
7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html
Műszaki Szemle 46 33
bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren
nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)
Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek
Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits
Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben
23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-
gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt
Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-
lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-
dapest 1916
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-
nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute
Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-
ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-
seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-
ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-
gyes leveleacuteből
25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief
Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-
zoumllni
26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak
vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-
segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az
aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-
toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-
zeacuteseacutevel
Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb
igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete
IRODALOM
1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-
oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)
2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630
3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27
szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT
4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80
8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia
Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37
34 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)
The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)
Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)
SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2
Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2
email pszaboinfu-szegedhu
ABSTRACT
In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged
between 1921 and 1940
REZUMAT
Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a
funcţionat la Szeged
1 BEVEZETEacuteS
A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten
kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-
tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az
egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-
seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes
keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok
hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa
eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak
lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak
Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ
Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-
szaacutegba 1921 november 10-eacuten
bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-
seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-
tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs
amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba
mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres
[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-
gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a
Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta
Műszaki Szemle 46 35
temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol
szerető baacutetyaacuted Friczirdquo
RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz
hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-
seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval
az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt
helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten
2 AZ EGYETEMI EacuteLET
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi
boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet
Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-
előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-
riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-
geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő
koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok
lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem
szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-
ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni
Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-
lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel
egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes
magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-
maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-
ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti
eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten
(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus
Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg
az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent
a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter
toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt
hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest
hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-
koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető
polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-
ben
A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-
nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A
36 Műszaki Szemle 46
paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra
keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute
templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar
kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar
aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt
bujdosoacute egyetemrdquo
Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta
Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-
ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda
Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az
egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi
egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-
daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet
is hivataacutesuknak tekintetteacutek
A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes
testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes
indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely
a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek
fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete
Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-
egyetemi előadaacutesokat
3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK
Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot
kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna
(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute
Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-
zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a
boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor
(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten
(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)
BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)
ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-
gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta
SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-
BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-
től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-
te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd
Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-
tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik
doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg
kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-
leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak
nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI
felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a
szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt
is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a
hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-
sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben
eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel
a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-
si Nobel-diacutejat kapott
Szent-Gyoumlrgyi Albert
(1893-1986)
A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az
egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-
Műszaki Szemle 46 37
dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről
vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes
modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes
(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi
Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete
JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-
kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c
verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-
lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-
te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen
verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo
Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt
amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent
Baacutelint Saacutendor
(1904-1980)
BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes
folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert
Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-
doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott
szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-
tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy
sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-
romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első
neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-
ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-
nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute
habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek
eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute
4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI
Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-
matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-
laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre
Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c
folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-
saacuteban
RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek
volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint
neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-
taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-
ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-
meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester
HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis
differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-
emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-
seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-
teacuter eacutes a Haar-wavelet
38 Műszaki Szemle 46
Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői
Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf
A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet
Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel
RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela
nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-
seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-
ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-
vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott
Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is
őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves
neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-
tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-
janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet
egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett
A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki
Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az
antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute
A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a
Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-
tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-
domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb
műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve
IRODALOM
[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999
[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE
Szeged 1996
[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy
Attila] SZOTE Szeged 1997
[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986
[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)
Műszaki Szemle 46 39
A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1
Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century
Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX
DVORAacuteCSEK Aacutegoston
fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera
Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia
email dvoracsek52yahoocom
ABSTRACT
This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX
th
century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed
REZUMAT
Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor
Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii
experimentale
Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-
ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel
eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-
taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-
meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is
akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma
volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az
iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az
első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki
az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-
tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a
marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja
Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban
nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes
főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban
A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra
ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-
heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes
fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi
kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-
pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg
40 Műszaki Szemle 46
latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test
(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika
Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos
boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első
erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv
Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-
1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-
tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv
Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes
botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten
Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-
ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-
maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-
temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655
szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani
mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen
volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a
magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa
1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I
Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első
fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-
kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi
Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-
zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik
A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI
PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet
taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar
nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen
szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi
bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az
eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-
ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-
the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol
Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait
Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere
kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-
Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute
Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-
szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi
bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai
Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi
keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-
mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel
bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen
nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek
volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek
elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]
4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai
valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben
szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet
1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja
Műszaki Szemle 46 41
Henric Bisterfeld
(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)
Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)
Paacutepai Paacuteriz Ferenc
(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)
Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)
42 Műszaki Szemle 46
A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-
zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9
1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki
Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-
adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-
koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra
hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-
zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma
[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes
gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-
chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy
fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery
Domokos10
megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az
első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-
tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a
diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis
experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-
lunkrdquo [7]
Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt
a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten
1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a
fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-
kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-
9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et
experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque
indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum
Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő
Műszaki Szemle 46 43
ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar
matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet
bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes
nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-
dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]
A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-
matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-
uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]
Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-
1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott
aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol
1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy
jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-
tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-
nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe
volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a
szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től
halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei
ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]
Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett
1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett
Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban
talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes
tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van
annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-
koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]
Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi
osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a
teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant
tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-
totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a
teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola
a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző
12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-
nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines
matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos
Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben
13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk
44 Műszaki Szemle 46
Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-
szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott
bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar
nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban
akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-
gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a
haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo
A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez
eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy
nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
KOumlNYVEacuteSZET
1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994
2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995
3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955
4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997
5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936
6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI
(szerk Lukinich Imre)
7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)
munkaacuteja14
8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15
9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről
keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban
14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm
6 Műszaki Szemle 46
8 Biogenetika Keacuterdeacutes hogy egy reaacutelis eacutes egyseacuteges fiziko-keacutemiai rendszerben (pl egy igen nagy zaacutert
tartaacutelyban melyben adott keacutemiai vegyuumlletek vannak adott aacutellapotvaacuteltozoacutek hataacutesa alatt) mi annak a valoacutesziacutenű-
seacutege hogy egy bdquoprotobionrdquo (=első eacutelőleacuteny) leacutetrejoumlhessen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes erre vonatkozoacutelag a megfe-
lelő kiinduloacute anyagok jelenleacutete eseteacuten a ahol N eacutes s igen nagy szaacutemok Az aacutetmenet tehaacutet a makroszkopikus
aacutellapothataacuterozoacutek hataacutesa (vaacuteltozaacutesa) koumlvetkezteacuteben az azoikus (eacuteletneacutelkuumlli) aacutellapotboacutel a biofor (=eacuteletet hordoacute)
aacutellapotba igen meredek hirtelen ugraacutessal toumlrteacutenik a protobion leacutetezeacutese az ugraacutes előtt eacutes nemleacutete az ugraacutes
utaacuten igen valoacutesziacutenűtlen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes posztulaacutelja a szekszuaacutelis szaporodaacutes eacutes az Osborne-feacutele
ontogeneacutezis leacutetrejoumltteacutet
9a) kimutathatoacute hogy a bolygoacute-atmoszfeacuteraacutek baromeacuteterkeacuteplete veacutegtelen taacutevolsaacutegokban nem megy aacutet
zeacuterusba hanem igen alacsony gaacutezsűrűseacuteget jelez Ebből koumlvetkezik a kozmikus izosztaacutezia eacutes a kozmikus su-
gaacuterzaacutes eloszlaacutesaacutenak toumlrveacutenye minden ad hoc hipoteacutezis (szinkrotron hataacutes) felteacutetelezeacutese neacutelkuumll b) Ezen az
alapon kimutathatoacute hogy bizonyos kozmikus koumlrnyezetben egy bolygoacute feluumlleti koumlzeacutephőmeacuterseacutekleteacutet illetőleg
uacutenbdquoKippresonanzrdquo (=aacutetbillenő rezonancia) leacutep fel mely a jeacutegkorszakok gyakori periodikus vaacuteltozaacutesaacutet az
interglaciaacutelisokkal a geoloacutegiai koumlzelmuacuteltban hozta leacutetre Ez kimutatja a Milankovic-feacutele perioacutedusok okozati
alapjaitrdquo
Kelt Sepsiszentgyoumlrgyoumln 1972 III 3-aacuten
(alaacuteiacuteraacutesGaaacutel Saacutendor)
A felsorolaacutest meacuteg ki kell egeacutesziacutetenuumlnk Gaaacutel Saacutendornak az alaacutebbiakban aacuteltala ideacutezett S Marinovnak
(Bulgaacuteria Ausztria) bdquoExperimentum crucis for proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutenek elemzeacuteseacutere
vonatkozoacute dolgozataacuteval
Meacuteg idekiacutevaacutenkozik egy fontos megjegyzeacutes Gaaacutel Saacutendornak meacuteg sok maacutes matematikai eacutes fizikai jellegű
felfedezeacutese eacutes aacutelliacutetaacutesa is van (az oksaacutegi elv helyettesiacuteteacutese az alaacutebbi haacuterom axioacutemaacuteval a kaszkaacutedcső alkalmazaacute-
sa reacuteszecskegyorsiacutetaacutesra a ciklotron elve hadi talaacutelmaacutenyok eacutes azok alkalmazaacutesai bdquoA barometrikus reverzioacuterdquo ndash
termodinamika ellentmondaacutesai ndash szaacutemelmeacutelet a teljes indukcioacute axioacutemaacuteja (kritika) eacutes iacutegy tovaacutebb melyeket itt
eacutes most hely hiaacutenyaacuteban nem koumlzoumllhetuumlnk eacutes nem elemezhetuumlnk Mindez maacutes dolgozatok taacutergyaacutet fogja keacutepez-
ni)
Maga Gaaacutel Saacutendor is főműveacutenek bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutet te-
kintette
II bdquoA LINEAacuteRIS AacuteTHELYEZŐDEacuteS INVARIAacuteNS FIZIKAI AacuteLLANDOacuteIrdquo C DOLGOZATROacuteL
A tovaacutebbiakban uacutegy gondoljuk akkor jaacuterunk el helyesen ha az olvasoacute figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor egyik leg-
jelentősebb munkaacutejaacutera bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutera iraacutenyiacutetjuk olykeacutep-
pen hogy koumlzzeacutetesszuumlk magaacutenak Gaaacutel Saacutendornak e műveacutehez 1972-ben iacutert koumlvetkező ismertetőjeacutet
bdquoA koumlzlemeacuteny taacutergya eacutes eredmeacutenyei
I J C Maxwell 1871-ben ndash kb 100 eacutevvel ezelőtt ndash raacutemutatott arra hogy a Jupiter-holdak faacutezisvaacuteltozaacute-
saiboacutel a Naprendszernek a nyugvoacute bdquoeacuteterrdquo-hez vonatkoztatott abszoluacutet sebesseacutege meghataacuterozhatoacute
II Azonban Burton 1911-ben kimutattahogy a megfigyeleacutesek azidőtaacutejt vaacuterhatoacute koumlzeacutephibaacutei meghaladjaacutek
a valoacutesziacutenű effektust
III H A Lorentz 1913-ban a relativitaacuteselvről tartott haacuterom Haarlem-i előadaacutesaacuteban kimutatta hogy a
Maxwell-jelenseacuteg akkor is megnyilvaacutenul ha a relativitaacuteselvet a Lorentz-transzformaacutecioacute reprezentaacutelja de ezen
paradoxont valamifeacutele egyelőre hataacuterozatlan eacutes ad hoc felteacutetelezett gravitaacutecioacutes jelenseacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel
proacutebaacutelja kiiktatni Ugyanez uacuteton eacutertelmezi a Langevin-feacutele oacuteraparadoxont is Einstein 12 eacutevvel keacutesőbb 1916-
ban tette koumlzzeacute első gravitaacutecioacutes elmeacuteleteacutet de a keacutet paradoxont maacuteig sem sikeruumllt megoldani
IV E Fermi 1922-ben kimutattahogy az aacuteltalaacutenos Riemann-geometriaacuteban a Lorentz-transzformaacutecioacute
nemcsak egy pont infinitezimaacutelis koumlrnyezeteacuteben hanem egy tetszeacutes szerinti goumlrbevonal minden pontjaacuteban
folyamatosan alkalmazhatoacute Ez azt jelenti hogy a Michelson-Gale Herres Sagnac eacutes Pogaacuteny forgaacuteskiacuteseacuterletei
(melyek mind pozitiacutev eredmeacutenyűek) egyenesvonaluacutevaacute rektifikaacutelhatoacutek miaacuteltal a Maxwell-jelenseacuteg realitaacutesa a
Lorentz-transzformaacutecioacute alapjaacuten deduktive egyeacutertelműen bizonyiacutethatoacute (Megjegyzeacutes Ezt az eredmeacutenyeacutet Gaaacutel
Saacutendornak Dr Szőcs Huba aacuteltal megerősiacutetve eacutes koumlzzeacuteteacuteve Dr Franco Selleri az olaszorszaacutegi Bari vaacuterosa
egyetemeacutenek elmeacuteleti fizika professzora eacutes a relativitaacuteselmeacutelet vilaacuteghiacuterű tekinteacutelye is elismerte amint mondta
bdquoeacuten sem csinaacutelhattam volna meg jobbanrdquo
Műszaki Szemle 46 7
V Veacuteguumll S Marinov koumlzli a bdquoPhysical Lettersrdquo Vol32 A 2 June 1970 pag 185 alatt a bejelenteacutest
bdquoExperimentum crucis for the proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutet Taacutergya az aacuteltalam az alaacutebbiak-
ban 4 A Doppler-antinoacutemia alatt koumlzoumllt aacuteltalaacutenos Maxwell-jelenseacuteg megnyilvaacutenulaacutesa a Doppler-hataacutesban
Vizsgaacuteloacutedaacutesaim a teacutema koumlruumll egy a bdquoNaturwissenschaften-ben megjelent (1927) roumlvid koumlzlemeacutennyel
(Eine neue Pruumlfungsmoumlglichkeit der Relativitatstheorie szerző megjegyzeacutese) kezdődnek melynek kuumlloumlnle-
nyomataacutet ide melleacutekelem Az ezen bejelenteacutesemben beigeacutert bdquoreacuteszletesebb eredmeacutenyekrdquo azonban annyira meg-
lepőek voltak hogy azokat joacute ideig nem mertem koumlzoumllni Csupaacuten a hozzaacutejuk egyenes uacuteton vezető oumlsszefuumlggeacutese-
imet koumlzoumlltem 1951-ben egy Teofil Vescan professzornak aacutetadott bdquoDie Vermessungsvorschriftrdquo c tanulmaacuteny-
ban melynek leacutenyege a transzformaacutecioacutek eacutes a koordinaacutetaacutek reaacutelis felmeacutereacutesmoacutedja koumlzoumltt posztulaacutelt izomorfizmus
Ez nem lehetett vitaacutes de itt uacutegy laacutetszik mintha nyiacutelt ajtoacutet doumlngettem volna Azonban a travestia alatt maacuter ott
lappangtak a keacutesőbbi eredmeacutenyek Mert utoacutelag sikeruumllt eredmeacutenyeimet axiomatizaacutelni eacutes azokat annyira primi-
tiacutev eacutes evidens exakt-deduktiacutev formaacutera hozni hogy azok koumlzleacutese mostmaacuter elhaacuteriacutethatatlan koumltelesseacutegemmeacute vaacutelt
Eredmeacutenyeimet a koumlvetkezőkben koumlrvonalazom
1 A Lorentz-transzformaacutecioacute fuumlggetlen a relativitaacuteselvtől vagy baacutermely maacutes hasonloacute jellegű ad hoc
eredmeacutenytől Haacuterom az oksaacutegi elvet reprezentaacuteloacute formaacutelis axioacutemaacuteboacutel első axioacutemahellip minden fizikai rend-
szernek van egy veacuteges hataacutersebesseacutege maacutesodik a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesi toumlrveacutenye kommutatiacutev tisztaacuten exakt-
deduktive (tehaacuter baacutermifeacutele bdquoelvrdquo behelyezeacutese neacutelkuumll) igen egyszerűen levezethető )
2 A harmadik axioacutema a tuumlkroumlzeacutesszimmetria posztulaacutetuma Ennek eacutertelmeacuteben bdquominden aacutellandoacute v se-
besseacutegű mozgaacutest leiacuteroacute transzformaacutecioacute azaacuteltal kell aacutetmenjen inverzioacutejaacuteba ) hogy a v parameacuteter előjelet vaacutelt
Naiv meghataacuterozaacutessal ha egy egyenesen tiacutezet leacutepek előre tiacutezet haacutetra helyben maradokrdquo )
Szerző fontos megjegyzeacutese erre azt mondta Franco Selleri Professzor ) (a deacutel-olaszorszaacutegi Bari vaacute-
ros egyeteme eacutes atomfizikai inteacutezete tanaacutera eacutes tudomaacutenyos főmunkataacutersa) hogy ez az elv ekvivalens ) az
Einstein-feacutele relativisztikus elvvel Iacutegy tehaacutet Gaaacutel Saacutendor nem keruumllhette el a relativisztikus elv alkalma-
zaacutesaacutet melyre toumlrekedett fenti főműveacuteben eacutes amelyet a fenti haacuterom axioacutemaacuteval oacutehajtott kikeruumllni Ezeacutert
jelen sorok szerzője kikuumlszoumlboumllve ezt az axioacutemaacutet csak keacutet axioacutemaacuteboacutel (1 Minden rendszernek van egy uacuten
hataacutersebesseacutege mely fogalmat Gaaacutel Saacutendor vezette be eacutes 2 hogy a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesa kommutatiacutev)
sikeruumllt levezetnie a keacuterdeacuteses transzformaacutecioacutekat ezek az uacuten aacuteltalaacutenosiacutetott lineaacuteris taranszformaacutecioacutek
inerciaacutelis rendszerekre Ezeknek partikulaacuteris esete a Lorentz-(Poincareacute)-Einstein feacutele transzformaacutecioacute ha a
hataacutersebesseacuteg pontosan a feacuteny sebesseacutegeacutevel egyenlő vaacutekuumban illetve a Galilei-Newton feacutele transzformaacutecioacute
ha a hataacutersebesseacuteg a veacutegtelenhez tart eacutes nem a feacuteny sebesseacutege mely meacutereacutesek aacuteltal igazoltan aacutellandoacute eacutes iacutegy
csak oumlnmagaacutehoz tarthat
) Tovaacutebbaacute ideacutezve Gaaacutel Saacutendort
bdquoAz 1 szerinti dedukcioacuteban annak absztrakt jellegeacuteneacutel fogva nem jelenhet meg explicite a feacutenysebesseacuteg
fogalma az ott mint a sebesseacuteg egyseacutege jelentkezik mely a v (viszonylagos sebesseacuteg) parameacutetert meacuteri
xoto Lorentz-transzformaacutecioacuteja ez esetben tehaacutet
x1 = szlig (xo-vto)
t1 = szlig (to-vxo) L
ahol szlig =(1-v2)
-12 a Fitzgerald-Lorentz-faktor
Az axioacutemaacuteknak a klasszikus Galilei-transzformaacutecioacute
x1= xo-vto
t1 = to G
is eleget tesz Feliacuterhatjuk tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1
eacutes G-1
inverzioacuteit
szlig (x1-vt1)=xo=x1+vt1
szlig (t1+vx1)=t0=t1 P
Az axioacutemaacuteknak nemcsak a Lorentz-transzformaacutecioacute L hanem a klasszikus Galilei G feacutele transzformaacutecioacute
is eleget tesz
8 Műszaki Szemle 46
Feliacuterva tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1
eacutes G-1
inverzioacuteit eacutes tekintetbe veacuteve hogy a -v- szimmetriaacuteboacutel koumlvetke-
zik hogy szabadon vaacutelaszthatoacute hogy a Lorentz-transzformaacutecioacute a v-nek melyik előjeleacutevel tekinthető L-nek vagy
G-nek illetve L-1
vagy G-1-nek (inverzek) elhaacuteriacutethatatlanul aacutell tehaacutet a kardinaacutelis teacutetel
R Az xt koordinaacutetaacutek azonos v parameacuteterű L eacutes G transzformaacutetumai eacuterteacutek-azonosak baacuter nem alak-
azonosak
Az elteacuterő alakokat a meacuterteacutekdefiniacutecioacute kuumlloumlnboumlzőseacutege hozza leacutetre Az R-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az L eacutes
a G a fizikai jelenseacutegeket eacuterteacutekazonos meacuteretekkel tehaacutet veacutegeredmeacutenyben azonosan iacuterjaacutek le Ez igen primitiacutev
eszkoumlzoumlkkel azonnal szemleacuteletesen kimutathatoacute A feacutenysebesseacuteg az eddig lehetseacuteges moacutedon oda-vissza tuumlkrouml-
zeacutessel meacuterve fuumlggetlen a v parameacutetertől eacutes mind az L mind a G-rendszerben aacutellandoacute (12)[(c+v)+(c-v)]=c
Egy iraacutenyban meacuterve (NB Ilyen kiacuteseacuterletet eddig nem sikeruumllt veacutegrehajtani lehetőseacutegeacutet csak a legutoacutebb alkal-
mazott ultrapreciacutez atomoacuteraacutek valoacutesziacutenűsiacutetik) azonban a feacuteny uacutet-ideje (tehaacutet sebesseacutege) G szerint nyilvaacuten nem
azonos mindkeacutet iraacutenyban Ugyanis ha xt=c=1 uacutegy +v eseteacuten t1=(1-v)to -v eseteacuten t2=(1+v)to tehaacutet az eacuterteacutek-
viszony (t1t2)=(1-v)(1+v) Ennek azonos eacuterteacutekkel aacutellania kell L eseteacuten is Eacutes teacutenyleg+v eseteacuten t1= szlig (1-v)to
eacutes -v eseteacuten t2= szlig (1+v)to az eacuterteacutekviszony tehaacutet itt is (1-v)(1+v) mely nem egyenlő 1-gyel (Itt (xt)=c=1
miatt mindenuumltt x=t -vel) Az eacuterteacutekkuumlloumlnbseacutegek G eseteacuten t2-t1=2vto L eseteacuten t2-t1=2 szlig vto mivel hogy R
szerint t= szlig to (ha xo=0)
Ezek eacutes maacutes az R-en alapuloacute szemleacuteletes oumlsszefuumlggeacutesek igen szemleacuteletes moacutedon megoldjaacutek az oacuterapa-
radoxont mint a Maxwell-jelenseacuteg reacuteveacuten feloumltlő Doppler-antinoacutemiaacutet Veacutegeredmeacutenyben tehaacutet a G felcsereacuteleacutese
az L-lel a fizikaacuteban semmi uacutejat nem hozhatott be
V A tovaacutebbiakban a Fermi-teacutetel eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel veacutegrehajtjuk a forgaacuteskiacuteseacuterletek rektifikaacutecioacutejaacutet miből
az R-rel kapcsolatban azonnal koumlvetkezik az abszoluacutet alaprendszer az bdquoeacuteterrdquo leacutetezeacuteseacutenek tapasztalati bizo-
nyiacuteteacuteka (minden forgaacuteskiacuteseacuterlet pozitiacutev eredmeacutenyű)
VI Hangsuacutelyozni kiacutevaacutenom veacuteguumll hogy eszem aacutegaacuteban sincs a relativitaacuteselmeacuteletet megdoumlnteni csupaacuten
reaacutemutatok neacutehaacuteny primitiacutev-formaacutelis oumlsszefuumlggeacutesre melyek vannak akaacuter kellemes ez akaacuter nem Termeacutesze-
tesen igen kellemetlen hogy ezek mind egzakt-deduktiacutev axiomatikus eredmeacutenyek tehaacutet kizaacuteroacutelag csak ez uacuteton
koumlzeliacutethetők meg illetve kritizaacutelhatoacutek Dogmaacutekra szaktekinteacutelyekre valoacute hivatkozaacutes a filozoacutefia felvonultataacutesa
csak uumlres melleacutebeszeacuteleacutesek lehetnek Egy bdquocaacutefolatrdquo csak az esetben eacuterveacutenyes ha a caacutefolandoacute belső ellentmon-
daacutesa hasonloacute eszkoumlzoumlkkel kimutathatoacute Doumlntően leacutenyeges a teljes koumlzlemeacuteny gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesa elejeacute-
től veacutegig
A fenti reacuteszletek csak mintaacutek a koumlzoumlltek jellegeacutenek jellemzeacuteseacutere
Sepsiszentgyoumlrgy 1972 II 10
(alaacuteiacuteraacutes sk) Gaaacutel Saacutendor
Megjegyzeacutesek
1 bdquoSzerzőrdquo alatt itt mindenuumltt Dr Szőcs Huba Laacuteszloacutet kell eacuterteni
2 A Lorentz-(Poincareacute)-Einstein transzformaacutecioacute aacuteltalaacutenosiacutetott alakjaacutenak eacutes koumlvetkezmeacutenyeinek leveze-
teacuteseacutet Szőcs Huba veacutegezte el eacutes tette koumlzzeacute [10111415]
Sajnaacutelatos hogy hely hiaacutenyaacuteban itt nem koumlzoumllhetjuumlk Gaaacutel Saacutendornak bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens
fizikai aacutellandoacuteirdquo az aacuteltala is főműveacutenek tartott dolgozataacutenak teljes szoumlvegeacutet eacutes matematikai kifejteacuteseacutet (mintegy
40-45 oldal) de ismeacutetelten felhiacutevjuk a fizikatoumlrteacuteneacuteszek figyelmeacutet erre a műre valamint bdquoA barometrikus
reverzioacuterdquo c műveacutere is melyben a termodinamika antinoacutemiaacuteit ellentmondaacutesait kutatja kuumlloumlnoumls tekintettel az
ergod folyamatokra Ennek reacuteszleges elemzeacuteseacutet szinteacuten a szerző veacutegezte el bdquoA termodinamika ellentmondaacute-
sairdquo c dolgozataacuteban a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzataacutenak Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula
Oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny kereteacuteben 2006
3 Koumlszoumlnet eacutes elismereacutes illeti az 1-7 szaacutemuacute irodalmi hivatkozaacutesok szerzőit akik neacutepszerűsiacuteteni igye-
keztek iacuteraacutesaikban Gaaacutel Saacutendor neacutehai polihisztor-meacuternoumlk alakjaacutet azzal a szaacutendeacutekkal hogy a felejteacutestől megoacutev-
jaacutek Sajnos azonban mindez csak eacutelete egyes mozzanataira eacutes neacutehaacuteny műveacutenek ciacutemszerű felsorolaacutesaacutera szoriacutet-
kozott aneacutelkuumll hogy baacutermelyiket is matematikai eacutes fizikai igeacutenyesseacuteggel elemezteacutek volna
4 A 3 pontra valoacute tekintettel tehaacutet nem fogadhatom el az aacuteltalam igen nagyra becsuumllt neacutehai Beke
Gyoumlrgy iacuteroacute azon megjegyzeacuteseacutet miszerint Gaaacutel Saacutendor bdquoutoacutedrdquo-jakeacutent az aacuteltalam ugyancsak nagyrabecsuumllt kol-
Műszaki Szemle 46 9
leacutegaacutem Bodoacute Barna szemeacutelyeacutet jeloumlli meg eacutes akitől itt elneacutezeacutest is keacuterek (laacutesd bdquoOrmoacutes Zsigmond hagyateacutekardquo c
iacuteraacutesaacutet)
Hogy kit lehet utoacutednak tekinteni (egyelőre) a tudomaacutenyos kutataacutes egyik erkoumllcsi elveacutenek megfelelően
az kitűnik az irodalmi jegyzeacutek gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel
Kutataacutesaimat anyagilag a bdquoPro Renovanda Cultura Hungariaerdquo oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny a Magyar Oumlsz-
toumlndiacutej Bizottsaacuteg a bdquoCollegium Hungaricumrdquo (Beacutecs) paacutelyaacutezat kereteacuteben a Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola Szeacutekes-
feheacutervaacuter egykori Vezetőseacutege Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Polgaacutermesteri Hivatala szemeacutelyesen
Warvasovski Tihameacuter polgaacutermester eacutes Művelődeacutesi Osztaacutelya taacutemogatta a Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsz-
toumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny aacuteltal
IRODALOM
1 Sombori Saacutendor Egy szentgyoumlrgyi remete Gaaacutel Saacutendor a tudoacutes c cikksorozat Haacuteromszeacutek c napilap 1995
juacutenius 16 17 20 21 22 szaacutemaiban
2 Sombori Saacutendor A keacutet Gaaacutel Saacutendor az ezredes eacutes a meacuternoumlk Uacutej Eacutelet 19701
3 Sombori Saacutendor Lawrence vagy Gaaacutel Saacutendor TETT 1981 1sz
4 Bodoacute Barna Tudomaacutenyos jelenvaloacutesaacutegunk avagy ki volt Gaaacutel Saacutendor Kilaacutetoacute A Kisenciklopeacutedia Eacutevkoumlnyve II
Temesvaacuter 1982
5 Bodoacute Barna Ki fedezte fel a ciklotron elveacutet A Heacutet 1982 45 sz
6 Beke Gyoumlrgy Ormoacutes Zsigmond hagyateacuteka Honismeret 2000 6 sz
httpwwwvjrktfhucarushonismeho000621htm
7 Gaaacutel Saacutendor Egy elmeacuteleti fizikai eacutertekezeacutes kalandos toumlrteacutenete Megyei Tuumlkoumlr (Haacuteromszeacutek-Covasna) 1971 nov-
ember 28
8 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Proceedings of International Conference
on Educational Technologies For The Third Millenium Nitra1995 bdquoMedactardquo 95Volume-ZBORNIK 4 pp 176-
180
9 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von GaaacutelPart II Proceedings of International 7th
Biennial Conference on History and Philosophy of Physics in Education HPPErsquo96 Bratislava-Pozsony August
21-24 l996 pp253-258 and Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In Modern
Physics Uzghorod-Ungvaacuter August 13-16 1997 pp 210-216
10 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Part III The Clock Paradox As
Consequence Of Dopplerrsquos Antinomy Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In
Modern Physics Uzghorod-Ungvaacuter (Kiev) August 13-161997pp 217-220
11 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part IV On Basic-System Of Lorentz Group Abstract Volume of
International Workshop On Superluminal Velocities Universities Cologne-Bielefeld Koeln June 6ndash101998 p
37 and Abstract Volume of International Conference on Differential Geometry and Applications
DGArsquo98Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM 1998 Brno August 10-181998
pp 44ndash45
Presented and sub press in Proceedings of International Conference on Lorentz Group CPT and Neutrinos
Zacatecas Mexico June 23-26 1999
Presented Biannual International Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics
Nyiregyhaacuteza Hungary 7-10 July 1999 Journal of ldquoHeavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 109ndash114
12 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part V The Rectification Of Rotating-Experiments And The
Possibility Of Existence Of One Basic-System Abstract Volume of International Conference on Differential
Geometry and Applications DGArsquo98 Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM
1998 Brno August 10-18 1998 p45 Presented and published in Proceedings of International Conference on Lo-
rentz Group CPT and Neutrinos Zacatecas Mexico June 23-26 1999 Presented Biannual International
Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics Nyiregyhaacuteza Hungary 7ndash10 July 1999
Journal of ldquoHavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 115ndash119
13 Szőcs Huba L A forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) WEB Proceedings of Inter-
national Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11-15 September1999
httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO
14 Szőcs Huba L Essays upon Electromagnetism and Special Relativity WEB Proceedings of International
Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11ndash15 September 1999
httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO
15 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Proceedings of International Conference PIRT VII Physical
Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences (BSPS) and Uni-
versity of Sunderland (Univof S) London 15ndash18 September 2000 Supplementary Papers pp 212ndash217
16 Szőcs Huba L Essays on Special Relativity A Multipart Rewiev The Generalized Linear Transformations
between Inertial Systems Proceedings of International Conference PIRT VIII Physical Interpretation of Relativity
10 Műszaki Szemle 46
Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9
September 2002 pp 554ndash568
17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX
Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-
versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502
18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether
light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-
tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the
Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006
19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in
Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical
Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of
Sunderland London September 2006
20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any
Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical
Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History
and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007
21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between
Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-
ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub
publishing in the Proceedings of Conference
Műszaki Szemle 46 11
Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban
The Early History of Computers in the Hungarian Economy
Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei
BORBEacuteLY Eacuteva
Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola
evaborbelygmailcom
ABSTRACT
The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-
tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first
one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer
development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-
gration
After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern
European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-
opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism
Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-
tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects
also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-
fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several
years behind the industrially developed countries
In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the
Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic
computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment
Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in
the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity
In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-
neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries
The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960
in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of
interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-
rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already
in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an
important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became
an emerging science
The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and
some production technologies but also computer aided music composing was studied
The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-
tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-
gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the
application areas
REZUMAT
Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din
anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse
după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada
12 Műszaki Szemle 46
descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn
economie
OumlSSZEFOGLALOacute
A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-
euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-
zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval
A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet
ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a
meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-
miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban
csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be
1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN
Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-
ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is
Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-
maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban
1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM
(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet
szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal
rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-
seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-
csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)
A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL
maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-
aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms
koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)
A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris
jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a
PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk
(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)
A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az
oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-
dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta
a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute
eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek
fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig
fennmaradt
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak
Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon
magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek
hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-
lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll
1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute
eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)
A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző
szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek
toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)
1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute
SZU 1952 1961 1972
AEAacute 1946 1957 1965
Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev
1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese
Műszaki Szemle 46 13
2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON
A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-
alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e
tanulmaacutenyban relevaacutensak
Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az
MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo
vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel
kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett
orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban
nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)
A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-
vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-
gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-
vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a
KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek
(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)
Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy
a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-
szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani
A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek
1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az
inteacutezet eacuteleteacuteben
bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel
toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-
siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs
K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)
Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-
saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-
technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a
SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-
radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet
21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-
leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-
geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-
ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a
KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-
lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A
vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a
nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-
technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a
szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek
mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen
oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-
70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint
1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a
harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros
szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt
(wwwpdp8net)
14 Műszaki Szemle 46
1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-
ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz
A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az
inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-
leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-
nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői
csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez
vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem
volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-
taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-
taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is
Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett
időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is
lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-
szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a
TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera
mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-
ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe
(SCHULLER G 1992)
TPA-1001
1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-
leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-
mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)
majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot
jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz
nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a
Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a
KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet
Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a
prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az
EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes
Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak
funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes
R-10
7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera
Műszaki Szemle 46 15
3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)
Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-
oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben
az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk
egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-
tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek
ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-
doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-
domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg
kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek
A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon
ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-
teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az
IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől
maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is
31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben
A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-
orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-
ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve
Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-
ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak
Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel
alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959
elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)
Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok
A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny
szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is
Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai
struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt
A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok
technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12
Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a
termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni
Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre
bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-
gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-
veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-
programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)
A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a
szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett
Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-
kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-
vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-
hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes
hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)
Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a
szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha
Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)
Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt
szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak
10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban
16 Műszaki Szemle 46
Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az
időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni
A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-
tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő
hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a
szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit
32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban
Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo
iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű
munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-
lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez
keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet
A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz
keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult
A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista
orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-
kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute
szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti
Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-
vezeteacuteseacutere
Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-
lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet
a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani
A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV
szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte
lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-
zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott
volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem
rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika
iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-
dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)
A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban
1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet
2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese
3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa
4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel
5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok
6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes
Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen
neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban
A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok
figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat
megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll
Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-
saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb
munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet
igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni
hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel
szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-
raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a
feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a
javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera
13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak
Műszaki Szemle 46 17
A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-
feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek
IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-
tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december
31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera
A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka
jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra
szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt
jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb
helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a
kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek
Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy
hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka
A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a
termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben
a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-
kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig
1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-
haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
OumlSSZEGZEacuteS
A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa
eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-
maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-
saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten
IRODALOM
1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma
2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program
Concept 1935-1945 Greenwood Press
3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o
4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America
MIT Press Cambridge Ma
5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes
Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted
megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest
10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf
18 Műszaki Szemle 46
Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX
DAacuteVID Loacuteraacutent
Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu
ABSTRACT
This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and
geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)
REZUMAT
Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al
Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)
1 BEVEZETEacuteS
A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi
falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos
Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-
tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni
azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash
felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket
2 FIATALKORI EacuteVEK
Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-
halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-
boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt
abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely
a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert
ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-
gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai
tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)
Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-
radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-
mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-
e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a
goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen
1844-igrdquo (Nagy J 18941895)
Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-
ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-
sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter
nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert
Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-
foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 19
Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-
domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy
mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető
gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)
3 A HAacuteZITANIacuteTOacute
Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a
megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is
igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-
eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)
A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851
februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind
elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert
a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal
ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor
felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo
(Elek L 1982)
4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI
A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-
maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-
taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute
vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről
(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar
vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket
(Veres B 1985)
Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a
Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-
teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek
ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa
Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)
A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek
kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)
Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-
szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)
Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-
veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-
gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute
oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott
vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute
bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak
magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik
a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted
ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes
hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L
1989)
Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)
Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent
hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-
irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)
Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-
tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-
zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-
sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze
20 Műszaki Szemle 46
Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J
1863)
A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J
Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek
koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok
eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat
tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)
Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a
Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot
(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg
turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy
az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg
adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve
(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)
szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)
A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-
nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos
(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier
kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai
tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-
lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen
Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai
Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei
Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk
meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul
meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai
viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar
barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)
Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-
sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az
Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-
barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a
csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben
pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-
saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis
lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-
csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-
nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)
Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet
illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos
patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei
barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat
volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops
fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka
eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)
Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is
gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-
napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)
Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny
koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet
talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban
eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel
nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek
toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-
ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő
Műszaki Szemle 46 21
Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter
szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent
tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-
forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot
Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-
taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő
barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A
viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein
viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes
V 1988)
Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban
szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő
helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute
eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten
oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-
vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-
lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta
5 AZ AFRIKA-UTAZOacute
Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-
dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg
noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az
orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt
egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-
lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait
felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute
utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J
1941)
A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-
tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute
szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)
Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-
veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos
megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-
tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki
termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete
22 Műszaki Szemle 46
6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS
Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-
tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela
utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-
zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy
J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-
ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia
eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)
Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt
oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute
őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U
Nagy I 1988)
Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-
maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J
1941)
Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-
ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr
jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-
kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak
cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-
maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-
teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-
megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)
Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-
totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet
iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a
hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L
1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-
nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-
ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is
Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-
receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere
Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-
suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban
nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult
nyugalomba (Dr Nagy J 1941)
Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig
szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-
deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja
meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo
7 A HAGYATEacuteK SORSA
Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet
nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr
ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti
levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek
hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs
Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői
leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-
szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem
semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 23
IRODALOM
Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese
XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p
XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-
cen 1926 39 p
Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya
Budapest 1988 pp 224-522
Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p
Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111
Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p
Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p
Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt
Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani
Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64
Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195
Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban
Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium
Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383
Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932
Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak
roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232
Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-
lang 19841 pp 31-36
Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989
U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni
Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)
OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34
24 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1
The beginning and ending of the Franz Joseph University
Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep
KAacuteSA Zoltaacuten
Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda
Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek
email kasamssapientiaro
ABSTRACT
The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-
lozsvaacuterCluj
REZUMAT
Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei
de către autorităţile romacircne icircn 1919
1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX
toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek
koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem
rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-
domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az
egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo
Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata
Műszaki Szemle 46 25
A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-
taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-
felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese
utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros
pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-
rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az
istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-
ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-
domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a
miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo
Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-
rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo
A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-
zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek
koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet
Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a
koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb
fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk
Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban
Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-
jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely
kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-
kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-
gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel
a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo
Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel
Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-
gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute
Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus
hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-
26 Műszaki Szemle 46
kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27
eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo
Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-
vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben
szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a
vaacuteros maga fogja azt meguumllni
Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem
az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok
neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg
(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn
toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat
folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell
a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute
egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni
kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-
adaacutesrardquo
A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-
teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja
hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-
nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt
miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)
47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-
haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2
A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap
meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a
cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i
ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute
van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes
1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-
maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni
beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten
hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-
meacutelyes holmijukat vihetik magukkal
Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-
szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-
eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat
Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a
kiraacutely jelenleacuteteacuteben
Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat
el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4
Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19
Draacutega Marcelem
Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat
Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is
A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-
tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten
nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-
2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb
folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek
meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott
leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old
Műszaki Szemle 46 27
galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-
csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok
Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni
De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-
maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi
jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-
val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-
kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-
fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-
naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-
seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű
vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra
Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-
laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet
illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt
Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak
az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-
lajdonnak tekintendők
Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-
ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai
kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek
Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)
Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja
Kolozsvaacutert
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar
Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg
koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek
itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem
ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-
sok eacutevtizeddel
Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)
Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-
tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)
Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat
Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert
egy szellemi holokauszttal
Farkas Gyula
(1847ndash1930)
Kolozsvaacuteron
1887ndash1915 koumlzoumltt
Fejeacuter Lipoacutet
(1880ndash1959)
Kolozsvaacuteron
1905ndash1911 koumlzoumltt
Riesz Frigyes
(1880ndash1956)
Kolozsvaacuteron
1911ndash1919 koumlzoumltt
Haar Alfreacuted
(1885ndash1933)
Kolozsvaacuteron
1912ndash1919 koumlzoumltt
28 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1
The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University
Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef
OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2
Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro
ABSTRACT
The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at
Franz Joseph University is presented
REZUMAT
Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn
matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş
Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi
alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a
Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval
Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-
ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja
Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-
tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag
is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-
toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből
Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-
lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-
foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet
Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-
rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki
a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is
Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-
ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt
Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin
Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt
A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt
1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-
gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett
Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval
Műszaki Szemle 46 29
Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott
Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron
vaacutermegyeacuteben
Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa
alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema
2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-
kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)
Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877
deczember hoacutenap
Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri
okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs
vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja
Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa
Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-
maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan
Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-
ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879
juacutelius 5-eacuten)
3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja
1882
Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a
nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-
kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt
Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes
moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven
tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a
Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert
nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes
vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban
A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus
Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-
unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-
szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes
Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll
4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert
Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883
Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak
(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy
Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes
Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)
5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori
cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-
raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter
Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884
1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-
taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba
Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-
taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia
segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt
A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-
uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-
30 Műszaki Szemle 46
koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet
szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3
Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő
laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja
pedig
6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell
Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-
nyomdaacutejaacuteboacutel 1885
Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-
meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont
kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-
ben Vaacutelyi is ott van
7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter
Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-
jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886
Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter
25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-
men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-
raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-
szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig
Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők
8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak
keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg
Oacute-Kolleacutegium)
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday
Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett
Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai
tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a
Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai
dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-
pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek
resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo
9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta
Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-
sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger
Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű
10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek
neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-
jaacuteban
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta
Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891
Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula
Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a
gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult
3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80
4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute
httpmekoszkhu0360003630
Műszaki Szemle 46 31
veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes
termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend
szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a
mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter
Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei
1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest
1891
2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895
3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-
szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897
4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-
ből 32)
5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-
diacutejjal jutalmazta)
6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes
jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)
7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900
8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes
U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)
9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901
10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista
gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)
11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo
12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter
Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega
2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera
13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-
la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből
Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes
nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy
osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon
toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-
kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-
uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-
Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet
nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt
oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)
Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-
pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)
Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet
paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata
Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter
1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo
14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann
Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K
Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute
volt
5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im
32 Műszaki Szemle 46
15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta
Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt
16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri
Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-
nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-
geometriaacutehoz
17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-
tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott
Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera
volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja
18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami
főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a
Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-
gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai
tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet
20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-
kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909
Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra
21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-
sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter
Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-
kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok
ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni
Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-
lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A
taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat
kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es
eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt
A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo
Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo
22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-
zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly
Budapest 1914
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető
7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html
Műszaki Szemle 46 33
bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren
nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)
Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek
Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits
Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben
23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-
gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt
Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-
lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-
dapest 1916
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-
nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute
Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-
ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-
seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-
ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-
gyes leveleacuteből
25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief
Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-
zoumllni
26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak
vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-
segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az
aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-
toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-
zeacuteseacutevel
Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb
igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete
IRODALOM
1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-
oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)
2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630
3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27
szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT
4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80
8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia
Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37
34 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)
The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)
Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)
SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2
Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2
email pszaboinfu-szegedhu
ABSTRACT
In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged
between 1921 and 1940
REZUMAT
Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a
funcţionat la Szeged
1 BEVEZETEacuteS
A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten
kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-
tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az
egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-
seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes
keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok
hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa
eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak
lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak
Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ
Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-
szaacutegba 1921 november 10-eacuten
bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-
seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-
tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs
amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba
mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres
[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-
gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a
Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta
Műszaki Szemle 46 35
temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol
szerető baacutetyaacuted Friczirdquo
RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz
hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-
seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval
az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt
helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten
2 AZ EGYETEMI EacuteLET
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi
boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet
Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-
előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-
riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-
geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő
koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok
lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem
szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-
ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni
Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-
lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel
egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes
magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-
maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-
ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti
eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten
(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus
Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg
az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent
a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter
toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt
hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest
hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-
koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető
polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-
ben
A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-
nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A
36 Műszaki Szemle 46
paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra
keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute
templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar
kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar
aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt
bujdosoacute egyetemrdquo
Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta
Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-
ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda
Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az
egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi
egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-
daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet
is hivataacutesuknak tekintetteacutek
A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes
testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes
indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely
a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek
fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete
Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-
egyetemi előadaacutesokat
3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK
Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot
kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna
(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute
Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-
zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a
boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor
(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten
(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)
BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)
ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-
gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta
SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-
BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-
től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-
te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd
Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-
tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik
doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg
kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-
leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak
nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI
felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a
szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt
is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a
hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-
sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben
eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel
a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-
si Nobel-diacutejat kapott
Szent-Gyoumlrgyi Albert
(1893-1986)
A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az
egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-
Műszaki Szemle 46 37
dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről
vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes
modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes
(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi
Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete
JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-
kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c
verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-
lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-
te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen
verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo
Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt
amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent
Baacutelint Saacutendor
(1904-1980)
BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes
folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert
Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-
doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott
szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-
tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy
sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-
romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első
neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-
ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-
nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute
habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek
eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute
4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI
Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-
matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-
laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre
Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c
folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-
saacuteban
RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek
volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint
neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-
taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-
ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-
meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester
HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis
differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-
emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-
seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-
teacuter eacutes a Haar-wavelet
38 Műszaki Szemle 46
Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői
Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf
A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet
Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel
RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela
nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-
seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-
ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-
vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott
Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is
őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves
neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-
tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-
janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet
egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett
A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki
Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az
antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute
A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a
Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-
tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-
domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb
műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve
IRODALOM
[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999
[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE
Szeged 1996
[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy
Attila] SZOTE Szeged 1997
[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986
[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)
Műszaki Szemle 46 39
A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1
Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century
Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX
DVORAacuteCSEK Aacutegoston
fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera
Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia
email dvoracsek52yahoocom
ABSTRACT
This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX
th
century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed
REZUMAT
Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor
Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii
experimentale
Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-
ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel
eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-
taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-
meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is
akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma
volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az
iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az
első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki
az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-
tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a
marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja
Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban
nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes
főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban
A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra
ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-
heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes
fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi
kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-
pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg
40 Műszaki Szemle 46
latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test
(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika
Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos
boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első
erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv
Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-
1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-
tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv
Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes
botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten
Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-
ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-
maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-
temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655
szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani
mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen
volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a
magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa
1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I
Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első
fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-
kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi
Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-
zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik
A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI
PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet
taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar
nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen
szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi
bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az
eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-
ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-
the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol
Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait
Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere
kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-
Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute
Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-
szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi
bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai
Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi
keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-
mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel
bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen
nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek
volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek
elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]
4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai
valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben
szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet
1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja
Műszaki Szemle 46 41
Henric Bisterfeld
(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)
Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)
Paacutepai Paacuteriz Ferenc
(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)
Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)
42 Műszaki Szemle 46
A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-
zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9
1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki
Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-
adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-
koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra
hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-
zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma
[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes
gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-
chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy
fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery
Domokos10
megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az
első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-
tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a
diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis
experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-
lunkrdquo [7]
Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt
a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten
1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a
fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-
kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-
9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et
experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque
indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum
Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő
Műszaki Szemle 46 43
ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar
matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet
bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes
nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-
dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]
A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-
matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-
uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]
Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-
1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott
aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol
1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy
jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-
tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-
nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe
volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a
szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től
halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei
ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]
Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett
1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett
Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban
talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes
tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van
annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-
koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]
Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi
osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a
teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant
tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-
totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a
teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola
a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző
12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-
nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines
matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos
Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben
13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk
44 Műszaki Szemle 46
Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-
szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott
bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar
nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban
akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-
gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a
haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo
A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez
eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy
nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
KOumlNYVEacuteSZET
1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994
2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995
3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955
4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997
5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936
6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI
(szerk Lukinich Imre)
7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)
munkaacuteja14
8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15
9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről
keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban
14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm
Műszaki Szemle 46 7
V Veacuteguumll S Marinov koumlzli a bdquoPhysical Lettersrdquo Vol32 A 2 June 1970 pag 185 alatt a bejelenteacutest
bdquoExperimentum crucis for the proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutet Taacutergya az aacuteltalam az alaacutebbiak-
ban 4 A Doppler-antinoacutemia alatt koumlzoumllt aacuteltalaacutenos Maxwell-jelenseacuteg megnyilvaacutenulaacutesa a Doppler-hataacutesban
Vizsgaacuteloacutedaacutesaim a teacutema koumlruumll egy a bdquoNaturwissenschaften-ben megjelent (1927) roumlvid koumlzlemeacutennyel
(Eine neue Pruumlfungsmoumlglichkeit der Relativitatstheorie szerző megjegyzeacutese) kezdődnek melynek kuumlloumlnle-
nyomataacutet ide melleacutekelem Az ezen bejelenteacutesemben beigeacutert bdquoreacuteszletesebb eredmeacutenyekrdquo azonban annyira meg-
lepőek voltak hogy azokat joacute ideig nem mertem koumlzoumllni Csupaacuten a hozzaacutejuk egyenes uacuteton vezető oumlsszefuumlggeacutese-
imet koumlzoumlltem 1951-ben egy Teofil Vescan professzornak aacutetadott bdquoDie Vermessungsvorschriftrdquo c tanulmaacuteny-
ban melynek leacutenyege a transzformaacutecioacutek eacutes a koordinaacutetaacutek reaacutelis felmeacutereacutesmoacutedja koumlzoumltt posztulaacutelt izomorfizmus
Ez nem lehetett vitaacutes de itt uacutegy laacutetszik mintha nyiacutelt ajtoacutet doumlngettem volna Azonban a travestia alatt maacuter ott
lappangtak a keacutesőbbi eredmeacutenyek Mert utoacutelag sikeruumllt eredmeacutenyeimet axiomatizaacutelni eacutes azokat annyira primi-
tiacutev eacutes evidens exakt-deduktiacutev formaacutera hozni hogy azok koumlzleacutese mostmaacuter elhaacuteriacutethatatlan koumltelesseacutegemmeacute vaacutelt
Eredmeacutenyeimet a koumlvetkezőkben koumlrvonalazom
1 A Lorentz-transzformaacutecioacute fuumlggetlen a relativitaacuteselvtől vagy baacutermely maacutes hasonloacute jellegű ad hoc
eredmeacutenytől Haacuterom az oksaacutegi elvet reprezentaacuteloacute formaacutelis axioacutemaacuteboacutel első axioacutemahellip minden fizikai rend-
szernek van egy veacuteges hataacutersebesseacutege maacutesodik a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesi toumlrveacutenye kommutatiacutev tisztaacuten exakt-
deduktive (tehaacuter baacutermifeacutele bdquoelvrdquo behelyezeacutese neacutelkuumll) igen egyszerűen levezethető )
2 A harmadik axioacutema a tuumlkroumlzeacutesszimmetria posztulaacutetuma Ennek eacutertelmeacuteben bdquominden aacutellandoacute v se-
besseacutegű mozgaacutest leiacuteroacute transzformaacutecioacute azaacuteltal kell aacutetmenjen inverzioacutejaacuteba ) hogy a v parameacuteter előjelet vaacutelt
Naiv meghataacuterozaacutessal ha egy egyenesen tiacutezet leacutepek előre tiacutezet haacutetra helyben maradokrdquo )
Szerző fontos megjegyzeacutese erre azt mondta Franco Selleri Professzor ) (a deacutel-olaszorszaacutegi Bari vaacute-
ros egyeteme eacutes atomfizikai inteacutezete tanaacutera eacutes tudomaacutenyos főmunkataacutersa) hogy ez az elv ekvivalens ) az
Einstein-feacutele relativisztikus elvvel Iacutegy tehaacutet Gaaacutel Saacutendor nem keruumllhette el a relativisztikus elv alkalma-
zaacutesaacutet melyre toumlrekedett fenti főműveacuteben eacutes amelyet a fenti haacuterom axioacutemaacuteval oacutehajtott kikeruumllni Ezeacutert
jelen sorok szerzője kikuumlszoumlboumllve ezt az axioacutemaacutet csak keacutet axioacutemaacuteboacutel (1 Minden rendszernek van egy uacuten
hataacutersebesseacutege mely fogalmat Gaaacutel Saacutendor vezette be eacutes 2 hogy a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesa kommutatiacutev)
sikeruumllt levezetnie a keacuterdeacuteses transzformaacutecioacutekat ezek az uacuten aacuteltalaacutenosiacutetott lineaacuteris taranszformaacutecioacutek
inerciaacutelis rendszerekre Ezeknek partikulaacuteris esete a Lorentz-(Poincareacute)-Einstein feacutele transzformaacutecioacute ha a
hataacutersebesseacuteg pontosan a feacuteny sebesseacutegeacutevel egyenlő vaacutekuumban illetve a Galilei-Newton feacutele transzformaacutecioacute
ha a hataacutersebesseacuteg a veacutegtelenhez tart eacutes nem a feacuteny sebesseacutege mely meacutereacutesek aacuteltal igazoltan aacutellandoacute eacutes iacutegy
csak oumlnmagaacutehoz tarthat
) Tovaacutebbaacute ideacutezve Gaaacutel Saacutendort
bdquoAz 1 szerinti dedukcioacuteban annak absztrakt jellegeacuteneacutel fogva nem jelenhet meg explicite a feacutenysebesseacuteg
fogalma az ott mint a sebesseacuteg egyseacutege jelentkezik mely a v (viszonylagos sebesseacuteg) parameacutetert meacuteri
xoto Lorentz-transzformaacutecioacuteja ez esetben tehaacutet
x1 = szlig (xo-vto)
t1 = szlig (to-vxo) L
ahol szlig =(1-v2)
-12 a Fitzgerald-Lorentz-faktor
Az axioacutemaacuteknak a klasszikus Galilei-transzformaacutecioacute
x1= xo-vto
t1 = to G
is eleget tesz Feliacuterhatjuk tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1
eacutes G-1
inverzioacuteit
szlig (x1-vt1)=xo=x1+vt1
szlig (t1+vx1)=t0=t1 P
Az axioacutemaacuteknak nemcsak a Lorentz-transzformaacutecioacute L hanem a klasszikus Galilei G feacutele transzformaacutecioacute
is eleget tesz
8 Műszaki Szemle 46
Feliacuterva tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1
eacutes G-1
inverzioacuteit eacutes tekintetbe veacuteve hogy a -v- szimmetriaacuteboacutel koumlvetke-
zik hogy szabadon vaacutelaszthatoacute hogy a Lorentz-transzformaacutecioacute a v-nek melyik előjeleacutevel tekinthető L-nek vagy
G-nek illetve L-1
vagy G-1-nek (inverzek) elhaacuteriacutethatatlanul aacutell tehaacutet a kardinaacutelis teacutetel
R Az xt koordinaacutetaacutek azonos v parameacuteterű L eacutes G transzformaacutetumai eacuterteacutek-azonosak baacuter nem alak-
azonosak
Az elteacuterő alakokat a meacuterteacutekdefiniacutecioacute kuumlloumlnboumlzőseacutege hozza leacutetre Az R-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az L eacutes
a G a fizikai jelenseacutegeket eacuterteacutekazonos meacuteretekkel tehaacutet veacutegeredmeacutenyben azonosan iacuterjaacutek le Ez igen primitiacutev
eszkoumlzoumlkkel azonnal szemleacuteletesen kimutathatoacute A feacutenysebesseacuteg az eddig lehetseacuteges moacutedon oda-vissza tuumlkrouml-
zeacutessel meacuterve fuumlggetlen a v parameacutetertől eacutes mind az L mind a G-rendszerben aacutellandoacute (12)[(c+v)+(c-v)]=c
Egy iraacutenyban meacuterve (NB Ilyen kiacuteseacuterletet eddig nem sikeruumllt veacutegrehajtani lehetőseacutegeacutet csak a legutoacutebb alkal-
mazott ultrapreciacutez atomoacuteraacutek valoacutesziacutenűsiacutetik) azonban a feacuteny uacutet-ideje (tehaacutet sebesseacutege) G szerint nyilvaacuten nem
azonos mindkeacutet iraacutenyban Ugyanis ha xt=c=1 uacutegy +v eseteacuten t1=(1-v)to -v eseteacuten t2=(1+v)to tehaacutet az eacuterteacutek-
viszony (t1t2)=(1-v)(1+v) Ennek azonos eacuterteacutekkel aacutellania kell L eseteacuten is Eacutes teacutenyleg+v eseteacuten t1= szlig (1-v)to
eacutes -v eseteacuten t2= szlig (1+v)to az eacuterteacutekviszony tehaacutet itt is (1-v)(1+v) mely nem egyenlő 1-gyel (Itt (xt)=c=1
miatt mindenuumltt x=t -vel) Az eacuterteacutekkuumlloumlnbseacutegek G eseteacuten t2-t1=2vto L eseteacuten t2-t1=2 szlig vto mivel hogy R
szerint t= szlig to (ha xo=0)
Ezek eacutes maacutes az R-en alapuloacute szemleacuteletes oumlsszefuumlggeacutesek igen szemleacuteletes moacutedon megoldjaacutek az oacuterapa-
radoxont mint a Maxwell-jelenseacuteg reacuteveacuten feloumltlő Doppler-antinoacutemiaacutet Veacutegeredmeacutenyben tehaacutet a G felcsereacuteleacutese
az L-lel a fizikaacuteban semmi uacutejat nem hozhatott be
V A tovaacutebbiakban a Fermi-teacutetel eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel veacutegrehajtjuk a forgaacuteskiacuteseacuterletek rektifikaacutecioacutejaacutet miből
az R-rel kapcsolatban azonnal koumlvetkezik az abszoluacutet alaprendszer az bdquoeacuteterrdquo leacutetezeacuteseacutenek tapasztalati bizo-
nyiacuteteacuteka (minden forgaacuteskiacuteseacuterlet pozitiacutev eredmeacutenyű)
VI Hangsuacutelyozni kiacutevaacutenom veacuteguumll hogy eszem aacutegaacuteban sincs a relativitaacuteselmeacuteletet megdoumlnteni csupaacuten
reaacutemutatok neacutehaacuteny primitiacutev-formaacutelis oumlsszefuumlggeacutesre melyek vannak akaacuter kellemes ez akaacuter nem Termeacutesze-
tesen igen kellemetlen hogy ezek mind egzakt-deduktiacutev axiomatikus eredmeacutenyek tehaacutet kizaacuteroacutelag csak ez uacuteton
koumlzeliacutethetők meg illetve kritizaacutelhatoacutek Dogmaacutekra szaktekinteacutelyekre valoacute hivatkozaacutes a filozoacutefia felvonultataacutesa
csak uumlres melleacutebeszeacuteleacutesek lehetnek Egy bdquocaacutefolatrdquo csak az esetben eacuterveacutenyes ha a caacutefolandoacute belső ellentmon-
daacutesa hasonloacute eszkoumlzoumlkkel kimutathatoacute Doumlntően leacutenyeges a teljes koumlzlemeacuteny gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesa elejeacute-
től veacutegig
A fenti reacuteszletek csak mintaacutek a koumlzoumlltek jellegeacutenek jellemzeacuteseacutere
Sepsiszentgyoumlrgy 1972 II 10
(alaacuteiacuteraacutes sk) Gaaacutel Saacutendor
Megjegyzeacutesek
1 bdquoSzerzőrdquo alatt itt mindenuumltt Dr Szőcs Huba Laacuteszloacutet kell eacuterteni
2 A Lorentz-(Poincareacute)-Einstein transzformaacutecioacute aacuteltalaacutenosiacutetott alakjaacutenak eacutes koumlvetkezmeacutenyeinek leveze-
teacuteseacutet Szőcs Huba veacutegezte el eacutes tette koumlzzeacute [10111415]
Sajnaacutelatos hogy hely hiaacutenyaacuteban itt nem koumlzoumllhetjuumlk Gaaacutel Saacutendornak bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens
fizikai aacutellandoacuteirdquo az aacuteltala is főműveacutenek tartott dolgozataacutenak teljes szoumlvegeacutet eacutes matematikai kifejteacuteseacutet (mintegy
40-45 oldal) de ismeacutetelten felhiacutevjuk a fizikatoumlrteacuteneacuteszek figyelmeacutet erre a műre valamint bdquoA barometrikus
reverzioacuterdquo c műveacutere is melyben a termodinamika antinoacutemiaacuteit ellentmondaacutesait kutatja kuumlloumlnoumls tekintettel az
ergod folyamatokra Ennek reacuteszleges elemzeacuteseacutet szinteacuten a szerző veacutegezte el bdquoA termodinamika ellentmondaacute-
sairdquo c dolgozataacuteban a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzataacutenak Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula
Oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny kereteacuteben 2006
3 Koumlszoumlnet eacutes elismereacutes illeti az 1-7 szaacutemuacute irodalmi hivatkozaacutesok szerzőit akik neacutepszerűsiacuteteni igye-
keztek iacuteraacutesaikban Gaaacutel Saacutendor neacutehai polihisztor-meacuternoumlk alakjaacutet azzal a szaacutendeacutekkal hogy a felejteacutestől megoacutev-
jaacutek Sajnos azonban mindez csak eacutelete egyes mozzanataira eacutes neacutehaacuteny műveacutenek ciacutemszerű felsorolaacutesaacutera szoriacutet-
kozott aneacutelkuumll hogy baacutermelyiket is matematikai eacutes fizikai igeacutenyesseacuteggel elemezteacutek volna
4 A 3 pontra valoacute tekintettel tehaacutet nem fogadhatom el az aacuteltalam igen nagyra becsuumllt neacutehai Beke
Gyoumlrgy iacuteroacute azon megjegyzeacuteseacutet miszerint Gaaacutel Saacutendor bdquoutoacutedrdquo-jakeacutent az aacuteltalam ugyancsak nagyrabecsuumllt kol-
Műszaki Szemle 46 9
leacutegaacutem Bodoacute Barna szemeacutelyeacutet jeloumlli meg eacutes akitől itt elneacutezeacutest is keacuterek (laacutesd bdquoOrmoacutes Zsigmond hagyateacutekardquo c
iacuteraacutesaacutet)
Hogy kit lehet utoacutednak tekinteni (egyelőre) a tudomaacutenyos kutataacutes egyik erkoumllcsi elveacutenek megfelelően
az kitűnik az irodalmi jegyzeacutek gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel
Kutataacutesaimat anyagilag a bdquoPro Renovanda Cultura Hungariaerdquo oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny a Magyar Oumlsz-
toumlndiacutej Bizottsaacuteg a bdquoCollegium Hungaricumrdquo (Beacutecs) paacutelyaacutezat kereteacuteben a Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola Szeacutekes-
feheacutervaacuter egykori Vezetőseacutege Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Polgaacutermesteri Hivatala szemeacutelyesen
Warvasovski Tihameacuter polgaacutermester eacutes Művelődeacutesi Osztaacutelya taacutemogatta a Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsz-
toumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny aacuteltal
IRODALOM
1 Sombori Saacutendor Egy szentgyoumlrgyi remete Gaaacutel Saacutendor a tudoacutes c cikksorozat Haacuteromszeacutek c napilap 1995
juacutenius 16 17 20 21 22 szaacutemaiban
2 Sombori Saacutendor A keacutet Gaaacutel Saacutendor az ezredes eacutes a meacuternoumlk Uacutej Eacutelet 19701
3 Sombori Saacutendor Lawrence vagy Gaaacutel Saacutendor TETT 1981 1sz
4 Bodoacute Barna Tudomaacutenyos jelenvaloacutesaacutegunk avagy ki volt Gaaacutel Saacutendor Kilaacutetoacute A Kisenciklopeacutedia Eacutevkoumlnyve II
Temesvaacuter 1982
5 Bodoacute Barna Ki fedezte fel a ciklotron elveacutet A Heacutet 1982 45 sz
6 Beke Gyoumlrgy Ormoacutes Zsigmond hagyateacuteka Honismeret 2000 6 sz
httpwwwvjrktfhucarushonismeho000621htm
7 Gaaacutel Saacutendor Egy elmeacuteleti fizikai eacutertekezeacutes kalandos toumlrteacutenete Megyei Tuumlkoumlr (Haacuteromszeacutek-Covasna) 1971 nov-
ember 28
8 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Proceedings of International Conference
on Educational Technologies For The Third Millenium Nitra1995 bdquoMedactardquo 95Volume-ZBORNIK 4 pp 176-
180
9 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von GaaacutelPart II Proceedings of International 7th
Biennial Conference on History and Philosophy of Physics in Education HPPErsquo96 Bratislava-Pozsony August
21-24 l996 pp253-258 and Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In Modern
Physics Uzghorod-Ungvaacuter August 13-16 1997 pp 210-216
10 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Part III The Clock Paradox As
Consequence Of Dopplerrsquos Antinomy Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In
Modern Physics Uzghorod-Ungvaacuter (Kiev) August 13-161997pp 217-220
11 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part IV On Basic-System Of Lorentz Group Abstract Volume of
International Workshop On Superluminal Velocities Universities Cologne-Bielefeld Koeln June 6ndash101998 p
37 and Abstract Volume of International Conference on Differential Geometry and Applications
DGArsquo98Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM 1998 Brno August 10-181998
pp 44ndash45
Presented and sub press in Proceedings of International Conference on Lorentz Group CPT and Neutrinos
Zacatecas Mexico June 23-26 1999
Presented Biannual International Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics
Nyiregyhaacuteza Hungary 7-10 July 1999 Journal of ldquoHeavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 109ndash114
12 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part V The Rectification Of Rotating-Experiments And The
Possibility Of Existence Of One Basic-System Abstract Volume of International Conference on Differential
Geometry and Applications DGArsquo98 Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM
1998 Brno August 10-18 1998 p45 Presented and published in Proceedings of International Conference on Lo-
rentz Group CPT and Neutrinos Zacatecas Mexico June 23-26 1999 Presented Biannual International
Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics Nyiregyhaacuteza Hungary 7ndash10 July 1999
Journal of ldquoHavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 115ndash119
13 Szőcs Huba L A forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) WEB Proceedings of Inter-
national Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11-15 September1999
httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO
14 Szőcs Huba L Essays upon Electromagnetism and Special Relativity WEB Proceedings of International
Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11ndash15 September 1999
httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO
15 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Proceedings of International Conference PIRT VII Physical
Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences (BSPS) and Uni-
versity of Sunderland (Univof S) London 15ndash18 September 2000 Supplementary Papers pp 212ndash217
16 Szőcs Huba L Essays on Special Relativity A Multipart Rewiev The Generalized Linear Transformations
between Inertial Systems Proceedings of International Conference PIRT VIII Physical Interpretation of Relativity
10 Műszaki Szemle 46
Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9
September 2002 pp 554ndash568
17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX
Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-
versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502
18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether
light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-
tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the
Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006
19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in
Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical
Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of
Sunderland London September 2006
20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any
Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical
Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History
and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007
21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between
Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-
ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub
publishing in the Proceedings of Conference
Műszaki Szemle 46 11
Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban
The Early History of Computers in the Hungarian Economy
Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei
BORBEacuteLY Eacuteva
Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola
evaborbelygmailcom
ABSTRACT
The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-
tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first
one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer
development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-
gration
After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern
European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-
opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism
Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-
tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects
also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-
fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several
years behind the industrially developed countries
In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the
Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic
computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment
Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in
the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity
In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-
neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries
The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960
in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of
interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-
rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already
in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an
important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became
an emerging science
The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and
some production technologies but also computer aided music composing was studied
The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-
tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-
gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the
application areas
REZUMAT
Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din
anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse
după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada
12 Műszaki Szemle 46
descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn
economie
OumlSSZEFOGLALOacute
A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-
euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-
zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval
A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet
ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a
meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-
miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban
csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be
1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN
Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-
ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is
Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-
maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban
1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM
(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet
szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal
rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-
seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-
csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)
A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL
maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-
aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms
koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)
A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris
jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a
PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk
(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)
A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az
oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-
dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta
a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute
eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek
fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig
fennmaradt
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak
Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon
magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek
hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-
lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll
1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute
eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)
A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző
szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek
toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)
1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute
SZU 1952 1961 1972
AEAacute 1946 1957 1965
Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev
1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese
Műszaki Szemle 46 13
2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON
A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-
alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e
tanulmaacutenyban relevaacutensak
Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az
MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo
vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel
kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett
orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban
nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)
A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-
vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-
gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-
vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a
KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek
(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)
Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy
a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-
szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani
A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek
1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az
inteacutezet eacuteleteacuteben
bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel
toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-
siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs
K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)
Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-
saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-
technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a
SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-
radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet
21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-
leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-
geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-
ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a
KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-
lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A
vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a
nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-
technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a
szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek
mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen
oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-
70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint
1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a
harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros
szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt
(wwwpdp8net)
14 Műszaki Szemle 46
1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-
ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz
A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az
inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-
leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-
nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői
csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez
vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem
volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-
taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-
taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is
Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett
időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is
lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-
szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a
TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera
mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-
ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe
(SCHULLER G 1992)
TPA-1001
1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-
leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-
mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)
majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot
jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz
nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a
Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a
KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet
Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a
prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az
EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes
Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak
funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes
R-10
7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera
Műszaki Szemle 46 15
3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)
Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-
oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben
az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk
egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-
tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek
ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-
doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-
domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg
kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek
A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon
ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-
teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az
IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől
maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is
31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben
A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-
orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-
ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve
Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-
ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak
Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel
alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959
elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)
Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok
A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny
szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is
Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai
struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt
A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok
technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12
Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a
termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni
Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre
bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-
gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-
veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-
programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)
A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a
szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett
Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-
kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-
vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-
hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes
hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)
Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a
szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha
Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)
Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt
szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak
10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban
16 Műszaki Szemle 46
Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az
időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni
A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-
tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő
hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a
szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit
32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban
Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo
iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű
munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-
lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez
keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet
A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz
keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult
A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista
orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-
kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute
szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti
Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-
vezeteacuteseacutere
Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-
lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet
a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani
A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV
szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte
lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-
zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott
volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem
rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika
iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-
dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)
A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban
1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet
2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese
3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa
4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel
5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok
6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes
Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen
neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban
A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok
figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat
megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll
Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-
saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb
munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet
igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni
hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel
szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-
raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a
feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a
javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera
13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak
Műszaki Szemle 46 17
A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-
feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek
IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-
tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december
31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera
A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka
jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra
szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt
jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb
helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a
kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek
Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy
hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka
A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a
termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben
a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-
kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig
1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-
haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
OumlSSZEGZEacuteS
A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa
eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-
maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-
saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten
IRODALOM
1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma
2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program
Concept 1935-1945 Greenwood Press
3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o
4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America
MIT Press Cambridge Ma
5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes
Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted
megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest
10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf
18 Műszaki Szemle 46
Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX
DAacuteVID Loacuteraacutent
Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu
ABSTRACT
This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and
geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)
REZUMAT
Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al
Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)
1 BEVEZETEacuteS
A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi
falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos
Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-
tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni
azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash
felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket
2 FIATALKORI EacuteVEK
Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-
halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-
boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt
abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely
a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert
ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-
gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai
tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)
Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-
radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-
mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-
e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a
goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen
1844-igrdquo (Nagy J 18941895)
Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-
ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-
sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter
nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert
Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-
foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 19
Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-
domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy
mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető
gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)
3 A HAacuteZITANIacuteTOacute
Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a
megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is
igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-
eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)
A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851
februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind
elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert
a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal
ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor
felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo
(Elek L 1982)
4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI
A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-
maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-
taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute
vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről
(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar
vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket
(Veres B 1985)
Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a
Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-
teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek
ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa
Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)
A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek
kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)
Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-
szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)
Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-
veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-
gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute
oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott
vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute
bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak
magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik
a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted
ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes
hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L
1989)
Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)
Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent
hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-
irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)
Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-
tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-
zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-
sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze
20 Műszaki Szemle 46
Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J
1863)
A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J
Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek
koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok
eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat
tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)
Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a
Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot
(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg
turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy
az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg
adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve
(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)
szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)
A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-
nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos
(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier
kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai
tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-
lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen
Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai
Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei
Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk
meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul
meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai
viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar
barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)
Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-
sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az
Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-
barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a
csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben
pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-
saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis
lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-
csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-
nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)
Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet
illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos
patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei
barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat
volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops
fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka
eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)
Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is
gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-
napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)
Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny
koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet
talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban
eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel
nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek
toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-
ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő
Műszaki Szemle 46 21
Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter
szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent
tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-
forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot
Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-
taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő
barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A
viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein
viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes
V 1988)
Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban
szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő
helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute
eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten
oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-
vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-
lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta
5 AZ AFRIKA-UTAZOacute
Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-
dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg
noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az
orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt
egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-
lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait
felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute
utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J
1941)
A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-
tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute
szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)
Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-
veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos
megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-
tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki
termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete
22 Műszaki Szemle 46
6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS
Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-
tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela
utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-
zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy
J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-
ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia
eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)
Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt
oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute
őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U
Nagy I 1988)
Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-
maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J
1941)
Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-
ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr
jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-
kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak
cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-
maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-
teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-
megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)
Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-
totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet
iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a
hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L
1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-
nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-
ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is
Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-
receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere
Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-
suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban
nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult
nyugalomba (Dr Nagy J 1941)
Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig
szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-
deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja
meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo
7 A HAGYATEacuteK SORSA
Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet
nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr
ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti
levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek
hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs
Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői
leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-
szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem
semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 23
IRODALOM
Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese
XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p
XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-
cen 1926 39 p
Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya
Budapest 1988 pp 224-522
Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p
Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111
Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p
Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p
Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt
Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani
Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64
Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195
Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban
Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium
Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383
Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932
Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak
roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232
Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-
lang 19841 pp 31-36
Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989
U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni
Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)
OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34
24 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1
The beginning and ending of the Franz Joseph University
Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep
KAacuteSA Zoltaacuten
Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda
Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek
email kasamssapientiaro
ABSTRACT
The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-
lozsvaacuterCluj
REZUMAT
Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei
de către autorităţile romacircne icircn 1919
1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX
toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek
koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem
rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-
domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az
egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo
Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata
Műszaki Szemle 46 25
A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-
taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-
felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese
utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros
pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-
rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az
istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-
ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-
domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a
miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo
Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-
rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo
A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-
zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek
koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet
Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a
koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb
fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk
Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban
Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-
jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely
kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-
kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-
gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel
a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo
Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel
Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-
gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute
Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus
hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-
26 Műszaki Szemle 46
kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27
eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo
Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-
vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben
szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a
vaacuteros maga fogja azt meguumllni
Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem
az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok
neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg
(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn
toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat
folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell
a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute
egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni
kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-
adaacutesrardquo
A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-
teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja
hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-
nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt
miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)
47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-
haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2
A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap
meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a
cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i
ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute
van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes
1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-
maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni
beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten
hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-
meacutelyes holmijukat vihetik magukkal
Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-
szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-
eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat
Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a
kiraacutely jelenleacuteteacuteben
Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat
el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4
Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19
Draacutega Marcelem
Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat
Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is
A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-
tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten
nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-
2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb
folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek
meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott
leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old
Műszaki Szemle 46 27
galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-
csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok
Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni
De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-
maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi
jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-
val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-
kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-
fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-
naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-
seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű
vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra
Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-
laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet
illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt
Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak
az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-
lajdonnak tekintendők
Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-
ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai
kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek
Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)
Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja
Kolozsvaacutert
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar
Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg
koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek
itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem
ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-
sok eacutevtizeddel
Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)
Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-
tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)
Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat
Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert
egy szellemi holokauszttal
Farkas Gyula
(1847ndash1930)
Kolozsvaacuteron
1887ndash1915 koumlzoumltt
Fejeacuter Lipoacutet
(1880ndash1959)
Kolozsvaacuteron
1905ndash1911 koumlzoumltt
Riesz Frigyes
(1880ndash1956)
Kolozsvaacuteron
1911ndash1919 koumlzoumltt
Haar Alfreacuted
(1885ndash1933)
Kolozsvaacuteron
1912ndash1919 koumlzoumltt
28 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1
The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University
Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef
OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2
Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro
ABSTRACT
The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at
Franz Joseph University is presented
REZUMAT
Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn
matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş
Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi
alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a
Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval
Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-
ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja
Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-
tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag
is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-
toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből
Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-
lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-
foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet
Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-
rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki
a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is
Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-
ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt
Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin
Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt
A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt
1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-
gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett
Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval
Műszaki Szemle 46 29
Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott
Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron
vaacutermegyeacuteben
Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa
alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema
2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-
kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)
Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877
deczember hoacutenap
Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri
okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs
vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja
Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa
Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-
maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan
Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-
ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879
juacutelius 5-eacuten)
3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja
1882
Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a
nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-
kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt
Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes
moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven
tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a
Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert
nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes
vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban
A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus
Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-
unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-
szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes
Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll
4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert
Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883
Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak
(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy
Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes
Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)
5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori
cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-
raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter
Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884
1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-
taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba
Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-
taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia
segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt
A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-
uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-
30 Műszaki Szemle 46
koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet
szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3
Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő
laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja
pedig
6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell
Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-
nyomdaacutejaacuteboacutel 1885
Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-
meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont
kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-
ben Vaacutelyi is ott van
7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter
Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-
jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886
Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter
25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-
men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-
raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-
szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig
Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők
8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak
keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg
Oacute-Kolleacutegium)
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday
Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett
Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai
tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a
Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai
dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-
pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek
resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo
9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta
Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-
sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger
Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű
10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek
neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-
jaacuteban
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta
Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891
Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula
Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a
gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult
3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80
4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute
httpmekoszkhu0360003630
Műszaki Szemle 46 31
veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes
termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend
szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a
mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter
Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei
1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest
1891
2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895
3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-
szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897
4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-
ből 32)
5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-
diacutejjal jutalmazta)
6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes
jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)
7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900
8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes
U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)
9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901
10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista
gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)
11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo
12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter
Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega
2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera
13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-
la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből
Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes
nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy
osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon
toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-
kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-
uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-
Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet
nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt
oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)
Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-
pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)
Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet
paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata
Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter
1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo
14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann
Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K
Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute
volt
5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im
32 Műszaki Szemle 46
15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta
Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt
16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri
Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-
nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-
geometriaacutehoz
17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-
tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott
Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera
volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja
18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami
főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a
Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-
gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai
tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet
20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-
kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909
Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra
21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-
sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter
Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-
kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok
ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni
Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-
lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A
taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat
kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es
eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt
A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo
Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo
22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-
zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly
Budapest 1914
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető
7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html
Műszaki Szemle 46 33
bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren
nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)
Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek
Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits
Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben
23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-
gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt
Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-
lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-
dapest 1916
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-
nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute
Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-
ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-
seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-
ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-
gyes leveleacuteből
25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief
Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-
zoumllni
26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak
vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-
segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az
aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-
toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-
zeacuteseacutevel
Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb
igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete
IRODALOM
1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-
oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)
2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630
3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27
szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT
4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80
8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia
Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37
34 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)
The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)
Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)
SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2
Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2
email pszaboinfu-szegedhu
ABSTRACT
In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged
between 1921 and 1940
REZUMAT
Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a
funcţionat la Szeged
1 BEVEZETEacuteS
A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten
kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-
tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az
egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-
seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes
keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok
hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa
eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak
lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak
Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ
Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-
szaacutegba 1921 november 10-eacuten
bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-
seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-
tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs
amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba
mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres
[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-
gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a
Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta
Műszaki Szemle 46 35
temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol
szerető baacutetyaacuted Friczirdquo
RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz
hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-
seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval
az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt
helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten
2 AZ EGYETEMI EacuteLET
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi
boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet
Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-
előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-
riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-
geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő
koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok
lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem
szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-
ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni
Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-
lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel
egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes
magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-
maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-
ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti
eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten
(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus
Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg
az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent
a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter
toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt
hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest
hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-
koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető
polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-
ben
A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-
nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A
36 Műszaki Szemle 46
paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra
keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute
templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar
kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar
aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt
bujdosoacute egyetemrdquo
Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta
Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-
ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda
Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az
egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi
egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-
daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet
is hivataacutesuknak tekintetteacutek
A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes
testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes
indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely
a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek
fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete
Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-
egyetemi előadaacutesokat
3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK
Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot
kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna
(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute
Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-
zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a
boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor
(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten
(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)
BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)
ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-
gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta
SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-
BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-
től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-
te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd
Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-
tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik
doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg
kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-
leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak
nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI
felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a
szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt
is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a
hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-
sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben
eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel
a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-
si Nobel-diacutejat kapott
Szent-Gyoumlrgyi Albert
(1893-1986)
A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az
egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-
Műszaki Szemle 46 37
dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről
vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes
modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes
(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi
Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete
JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-
kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c
verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-
lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-
te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen
verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo
Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt
amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent
Baacutelint Saacutendor
(1904-1980)
BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes
folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert
Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-
doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott
szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-
tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy
sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-
romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első
neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-
ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-
nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute
habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek
eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute
4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI
Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-
matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-
laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre
Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c
folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-
saacuteban
RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek
volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint
neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-
taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-
ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-
meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester
HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis
differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-
emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-
seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-
teacuter eacutes a Haar-wavelet
38 Műszaki Szemle 46
Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői
Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf
A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet
Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel
RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela
nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-
seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-
ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-
vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott
Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is
őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves
neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-
tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-
janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet
egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett
A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki
Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az
antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute
A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a
Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-
tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-
domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb
műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve
IRODALOM
[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999
[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE
Szeged 1996
[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy
Attila] SZOTE Szeged 1997
[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986
[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)
Műszaki Szemle 46 39
A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1
Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century
Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX
DVORAacuteCSEK Aacutegoston
fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera
Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia
email dvoracsek52yahoocom
ABSTRACT
This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX
th
century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed
REZUMAT
Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor
Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii
experimentale
Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-
ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel
eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-
taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-
meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is
akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma
volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az
iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az
első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki
az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-
tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a
marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja
Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban
nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes
főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban
A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra
ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-
heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes
fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi
kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-
pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg
40 Műszaki Szemle 46
latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test
(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika
Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos
boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első
erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv
Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-
1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-
tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv
Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes
botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten
Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-
ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-
maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-
temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655
szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani
mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen
volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a
magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa
1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I
Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első
fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-
kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi
Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-
zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik
A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI
PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet
taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar
nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen
szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi
bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az
eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-
ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-
the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol
Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait
Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere
kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-
Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute
Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-
szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi
bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai
Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi
keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-
mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel
bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen
nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek
volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek
elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]
4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai
valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben
szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet
1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja
Műszaki Szemle 46 41
Henric Bisterfeld
(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)
Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)
Paacutepai Paacuteriz Ferenc
(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)
Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)
42 Műszaki Szemle 46
A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-
zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9
1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki
Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-
adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-
koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra
hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-
zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma
[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes
gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-
chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy
fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery
Domokos10
megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az
első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-
tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a
diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis
experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-
lunkrdquo [7]
Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt
a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten
1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a
fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-
kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-
9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et
experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque
indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum
Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő
Műszaki Szemle 46 43
ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar
matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet
bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes
nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-
dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]
A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-
matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-
uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]
Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-
1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott
aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol
1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy
jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-
tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-
nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe
volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a
szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től
halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei
ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]
Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett
1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett
Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban
talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes
tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van
annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-
koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]
Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi
osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a
teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant
tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-
totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a
teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola
a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző
12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-
nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines
matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos
Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben
13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk
44 Műszaki Szemle 46
Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-
szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott
bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar
nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban
akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-
gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a
haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo
A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez
eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy
nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
KOumlNYVEacuteSZET
1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994
2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995
3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955
4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997
5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936
6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI
(szerk Lukinich Imre)
7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)
munkaacuteja14
8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15
9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről
keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban
14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm
8 Műszaki Szemle 46
Feliacuterva tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1
eacutes G-1
inverzioacuteit eacutes tekintetbe veacuteve hogy a -v- szimmetriaacuteboacutel koumlvetke-
zik hogy szabadon vaacutelaszthatoacute hogy a Lorentz-transzformaacutecioacute a v-nek melyik előjeleacutevel tekinthető L-nek vagy
G-nek illetve L-1
vagy G-1-nek (inverzek) elhaacuteriacutethatatlanul aacutell tehaacutet a kardinaacutelis teacutetel
R Az xt koordinaacutetaacutek azonos v parameacuteterű L eacutes G transzformaacutetumai eacuterteacutek-azonosak baacuter nem alak-
azonosak
Az elteacuterő alakokat a meacuterteacutekdefiniacutecioacute kuumlloumlnboumlzőseacutege hozza leacutetre Az R-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az L eacutes
a G a fizikai jelenseacutegeket eacuterteacutekazonos meacuteretekkel tehaacutet veacutegeredmeacutenyben azonosan iacuterjaacutek le Ez igen primitiacutev
eszkoumlzoumlkkel azonnal szemleacuteletesen kimutathatoacute A feacutenysebesseacuteg az eddig lehetseacuteges moacutedon oda-vissza tuumlkrouml-
zeacutessel meacuterve fuumlggetlen a v parameacutetertől eacutes mind az L mind a G-rendszerben aacutellandoacute (12)[(c+v)+(c-v)]=c
Egy iraacutenyban meacuterve (NB Ilyen kiacuteseacuterletet eddig nem sikeruumllt veacutegrehajtani lehetőseacutegeacutet csak a legutoacutebb alkal-
mazott ultrapreciacutez atomoacuteraacutek valoacutesziacutenűsiacutetik) azonban a feacuteny uacutet-ideje (tehaacutet sebesseacutege) G szerint nyilvaacuten nem
azonos mindkeacutet iraacutenyban Ugyanis ha xt=c=1 uacutegy +v eseteacuten t1=(1-v)to -v eseteacuten t2=(1+v)to tehaacutet az eacuterteacutek-
viszony (t1t2)=(1-v)(1+v) Ennek azonos eacuterteacutekkel aacutellania kell L eseteacuten is Eacutes teacutenyleg+v eseteacuten t1= szlig (1-v)to
eacutes -v eseteacuten t2= szlig (1+v)to az eacuterteacutekviszony tehaacutet itt is (1-v)(1+v) mely nem egyenlő 1-gyel (Itt (xt)=c=1
miatt mindenuumltt x=t -vel) Az eacuterteacutekkuumlloumlnbseacutegek G eseteacuten t2-t1=2vto L eseteacuten t2-t1=2 szlig vto mivel hogy R
szerint t= szlig to (ha xo=0)
Ezek eacutes maacutes az R-en alapuloacute szemleacuteletes oumlsszefuumlggeacutesek igen szemleacuteletes moacutedon megoldjaacutek az oacuterapa-
radoxont mint a Maxwell-jelenseacuteg reacuteveacuten feloumltlő Doppler-antinoacutemiaacutet Veacutegeredmeacutenyben tehaacutet a G felcsereacuteleacutese
az L-lel a fizikaacuteban semmi uacutejat nem hozhatott be
V A tovaacutebbiakban a Fermi-teacutetel eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel veacutegrehajtjuk a forgaacuteskiacuteseacuterletek rektifikaacutecioacutejaacutet miből
az R-rel kapcsolatban azonnal koumlvetkezik az abszoluacutet alaprendszer az bdquoeacuteterrdquo leacutetezeacuteseacutenek tapasztalati bizo-
nyiacuteteacuteka (minden forgaacuteskiacuteseacuterlet pozitiacutev eredmeacutenyű)
VI Hangsuacutelyozni kiacutevaacutenom veacuteguumll hogy eszem aacutegaacuteban sincs a relativitaacuteselmeacuteletet megdoumlnteni csupaacuten
reaacutemutatok neacutehaacuteny primitiacutev-formaacutelis oumlsszefuumlggeacutesre melyek vannak akaacuter kellemes ez akaacuter nem Termeacutesze-
tesen igen kellemetlen hogy ezek mind egzakt-deduktiacutev axiomatikus eredmeacutenyek tehaacutet kizaacuteroacutelag csak ez uacuteton
koumlzeliacutethetők meg illetve kritizaacutelhatoacutek Dogmaacutekra szaktekinteacutelyekre valoacute hivatkozaacutes a filozoacutefia felvonultataacutesa
csak uumlres melleacutebeszeacuteleacutesek lehetnek Egy bdquocaacutefolatrdquo csak az esetben eacuterveacutenyes ha a caacutefolandoacute belső ellentmon-
daacutesa hasonloacute eszkoumlzoumlkkel kimutathatoacute Doumlntően leacutenyeges a teljes koumlzlemeacuteny gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesa elejeacute-
től veacutegig
A fenti reacuteszletek csak mintaacutek a koumlzoumlltek jellegeacutenek jellemzeacuteseacutere
Sepsiszentgyoumlrgy 1972 II 10
(alaacuteiacuteraacutes sk) Gaaacutel Saacutendor
Megjegyzeacutesek
1 bdquoSzerzőrdquo alatt itt mindenuumltt Dr Szőcs Huba Laacuteszloacutet kell eacuterteni
2 A Lorentz-(Poincareacute)-Einstein transzformaacutecioacute aacuteltalaacutenosiacutetott alakjaacutenak eacutes koumlvetkezmeacutenyeinek leveze-
teacuteseacutet Szőcs Huba veacutegezte el eacutes tette koumlzzeacute [10111415]
Sajnaacutelatos hogy hely hiaacutenyaacuteban itt nem koumlzoumllhetjuumlk Gaaacutel Saacutendornak bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens
fizikai aacutellandoacuteirdquo az aacuteltala is főműveacutenek tartott dolgozataacutenak teljes szoumlvegeacutet eacutes matematikai kifejteacuteseacutet (mintegy
40-45 oldal) de ismeacutetelten felhiacutevjuk a fizikatoumlrteacuteneacuteszek figyelmeacutet erre a műre valamint bdquoA barometrikus
reverzioacuterdquo c műveacutere is melyben a termodinamika antinoacutemiaacuteit ellentmondaacutesait kutatja kuumlloumlnoumls tekintettel az
ergod folyamatokra Ennek reacuteszleges elemzeacuteseacutet szinteacuten a szerző veacutegezte el bdquoA termodinamika ellentmondaacute-
sairdquo c dolgozataacuteban a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzataacutenak Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula
Oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny kereteacuteben 2006
3 Koumlszoumlnet eacutes elismereacutes illeti az 1-7 szaacutemuacute irodalmi hivatkozaacutesok szerzőit akik neacutepszerűsiacuteteni igye-
keztek iacuteraacutesaikban Gaaacutel Saacutendor neacutehai polihisztor-meacuternoumlk alakjaacutet azzal a szaacutendeacutekkal hogy a felejteacutestől megoacutev-
jaacutek Sajnos azonban mindez csak eacutelete egyes mozzanataira eacutes neacutehaacuteny műveacutenek ciacutemszerű felsorolaacutesaacutera szoriacutet-
kozott aneacutelkuumll hogy baacutermelyiket is matematikai eacutes fizikai igeacutenyesseacuteggel elemezteacutek volna
4 A 3 pontra valoacute tekintettel tehaacutet nem fogadhatom el az aacuteltalam igen nagyra becsuumllt neacutehai Beke
Gyoumlrgy iacuteroacute azon megjegyzeacuteseacutet miszerint Gaaacutel Saacutendor bdquoutoacutedrdquo-jakeacutent az aacuteltalam ugyancsak nagyrabecsuumllt kol-
Műszaki Szemle 46 9
leacutegaacutem Bodoacute Barna szemeacutelyeacutet jeloumlli meg eacutes akitől itt elneacutezeacutest is keacuterek (laacutesd bdquoOrmoacutes Zsigmond hagyateacutekardquo c
iacuteraacutesaacutet)
Hogy kit lehet utoacutednak tekinteni (egyelőre) a tudomaacutenyos kutataacutes egyik erkoumllcsi elveacutenek megfelelően
az kitűnik az irodalmi jegyzeacutek gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel
Kutataacutesaimat anyagilag a bdquoPro Renovanda Cultura Hungariaerdquo oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny a Magyar Oumlsz-
toumlndiacutej Bizottsaacuteg a bdquoCollegium Hungaricumrdquo (Beacutecs) paacutelyaacutezat kereteacuteben a Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola Szeacutekes-
feheacutervaacuter egykori Vezetőseacutege Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Polgaacutermesteri Hivatala szemeacutelyesen
Warvasovski Tihameacuter polgaacutermester eacutes Művelődeacutesi Osztaacutelya taacutemogatta a Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsz-
toumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny aacuteltal
IRODALOM
1 Sombori Saacutendor Egy szentgyoumlrgyi remete Gaaacutel Saacutendor a tudoacutes c cikksorozat Haacuteromszeacutek c napilap 1995
juacutenius 16 17 20 21 22 szaacutemaiban
2 Sombori Saacutendor A keacutet Gaaacutel Saacutendor az ezredes eacutes a meacuternoumlk Uacutej Eacutelet 19701
3 Sombori Saacutendor Lawrence vagy Gaaacutel Saacutendor TETT 1981 1sz
4 Bodoacute Barna Tudomaacutenyos jelenvaloacutesaacutegunk avagy ki volt Gaaacutel Saacutendor Kilaacutetoacute A Kisenciklopeacutedia Eacutevkoumlnyve II
Temesvaacuter 1982
5 Bodoacute Barna Ki fedezte fel a ciklotron elveacutet A Heacutet 1982 45 sz
6 Beke Gyoumlrgy Ormoacutes Zsigmond hagyateacuteka Honismeret 2000 6 sz
httpwwwvjrktfhucarushonismeho000621htm
7 Gaaacutel Saacutendor Egy elmeacuteleti fizikai eacutertekezeacutes kalandos toumlrteacutenete Megyei Tuumlkoumlr (Haacuteromszeacutek-Covasna) 1971 nov-
ember 28
8 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Proceedings of International Conference
on Educational Technologies For The Third Millenium Nitra1995 bdquoMedactardquo 95Volume-ZBORNIK 4 pp 176-
180
9 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von GaaacutelPart II Proceedings of International 7th
Biennial Conference on History and Philosophy of Physics in Education HPPErsquo96 Bratislava-Pozsony August
21-24 l996 pp253-258 and Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In Modern
Physics Uzghorod-Ungvaacuter August 13-16 1997 pp 210-216
10 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Part III The Clock Paradox As
Consequence Of Dopplerrsquos Antinomy Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In
Modern Physics Uzghorod-Ungvaacuter (Kiev) August 13-161997pp 217-220
11 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part IV On Basic-System Of Lorentz Group Abstract Volume of
International Workshop On Superluminal Velocities Universities Cologne-Bielefeld Koeln June 6ndash101998 p
37 and Abstract Volume of International Conference on Differential Geometry and Applications
DGArsquo98Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM 1998 Brno August 10-181998
pp 44ndash45
Presented and sub press in Proceedings of International Conference on Lorentz Group CPT and Neutrinos
Zacatecas Mexico June 23-26 1999
Presented Biannual International Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics
Nyiregyhaacuteza Hungary 7-10 July 1999 Journal of ldquoHeavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 109ndash114
12 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part V The Rectification Of Rotating-Experiments And The
Possibility Of Existence Of One Basic-System Abstract Volume of International Conference on Differential
Geometry and Applications DGArsquo98 Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM
1998 Brno August 10-18 1998 p45 Presented and published in Proceedings of International Conference on Lo-
rentz Group CPT and Neutrinos Zacatecas Mexico June 23-26 1999 Presented Biannual International
Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics Nyiregyhaacuteza Hungary 7ndash10 July 1999
Journal of ldquoHavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 115ndash119
13 Szőcs Huba L A forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) WEB Proceedings of Inter-
national Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11-15 September1999
httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO
14 Szőcs Huba L Essays upon Electromagnetism and Special Relativity WEB Proceedings of International
Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11ndash15 September 1999
httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO
15 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Proceedings of International Conference PIRT VII Physical
Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences (BSPS) and Uni-
versity of Sunderland (Univof S) London 15ndash18 September 2000 Supplementary Papers pp 212ndash217
16 Szőcs Huba L Essays on Special Relativity A Multipart Rewiev The Generalized Linear Transformations
between Inertial Systems Proceedings of International Conference PIRT VIII Physical Interpretation of Relativity
10 Műszaki Szemle 46
Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9
September 2002 pp 554ndash568
17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX
Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-
versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502
18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether
light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-
tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the
Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006
19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in
Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical
Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of
Sunderland London September 2006
20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any
Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical
Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History
and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007
21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between
Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-
ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub
publishing in the Proceedings of Conference
Műszaki Szemle 46 11
Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban
The Early History of Computers in the Hungarian Economy
Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei
BORBEacuteLY Eacuteva
Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola
evaborbelygmailcom
ABSTRACT
The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-
tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first
one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer
development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-
gration
After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern
European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-
opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism
Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-
tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects
also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-
fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several
years behind the industrially developed countries
In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the
Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic
computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment
Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in
the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity
In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-
neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries
The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960
in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of
interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-
rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already
in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an
important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became
an emerging science
The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and
some production technologies but also computer aided music composing was studied
The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-
tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-
gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the
application areas
REZUMAT
Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din
anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse
după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada
12 Műszaki Szemle 46
descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn
economie
OumlSSZEFOGLALOacute
A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-
euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-
zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval
A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet
ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a
meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-
miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban
csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be
1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN
Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-
ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is
Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-
maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban
1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM
(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet
szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal
rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-
seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-
csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)
A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL
maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-
aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms
koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)
A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris
jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a
PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk
(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)
A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az
oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-
dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta
a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute
eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek
fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig
fennmaradt
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak
Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon
magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek
hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-
lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll
1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute
eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)
A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző
szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek
toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)
1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute
SZU 1952 1961 1972
AEAacute 1946 1957 1965
Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev
1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese
Műszaki Szemle 46 13
2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON
A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-
alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e
tanulmaacutenyban relevaacutensak
Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az
MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo
vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel
kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett
orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban
nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)
A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-
vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-
gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-
vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a
KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek
(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)
Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy
a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-
szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani
A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek
1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az
inteacutezet eacuteleteacuteben
bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel
toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-
siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs
K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)
Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-
saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-
technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a
SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-
radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet
21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-
leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-
geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-
ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a
KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-
lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A
vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a
nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-
technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a
szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek
mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen
oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-
70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint
1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a
harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros
szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt
(wwwpdp8net)
14 Műszaki Szemle 46
1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-
ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz
A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az
inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-
leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-
nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői
csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez
vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem
volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-
taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-
taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is
Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett
időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is
lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-
szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a
TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera
mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-
ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe
(SCHULLER G 1992)
TPA-1001
1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-
leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-
mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)
majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot
jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz
nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a
Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a
KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet
Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a
prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az
EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes
Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak
funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes
R-10
7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera
Műszaki Szemle 46 15
3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)
Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-
oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben
az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk
egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-
tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek
ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-
doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-
domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg
kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek
A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon
ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-
teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az
IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől
maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is
31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben
A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-
orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-
ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve
Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-
ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak
Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel
alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959
elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)
Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok
A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny
szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is
Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai
struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt
A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok
technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12
Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a
termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni
Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre
bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-
gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-
veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-
programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)
A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a
szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett
Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-
kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-
vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-
hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes
hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)
Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a
szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha
Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)
Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt
szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak
10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban
16 Műszaki Szemle 46
Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az
időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni
A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-
tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő
hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a
szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit
32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban
Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo
iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű
munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-
lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez
keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet
A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz
keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult
A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista
orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-
kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute
szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti
Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-
vezeteacuteseacutere
Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-
lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet
a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani
A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV
szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte
lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-
zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott
volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem
rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika
iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-
dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)
A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban
1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet
2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese
3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa
4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel
5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok
6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes
Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen
neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban
A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok
figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat
megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll
Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-
saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb
munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet
igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni
hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel
szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-
raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a
feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a
javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera
13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak
Műszaki Szemle 46 17
A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-
feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek
IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-
tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december
31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera
A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka
jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra
szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt
jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb
helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a
kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek
Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy
hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka
A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a
termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben
a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-
kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig
1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-
haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
OumlSSZEGZEacuteS
A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa
eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-
maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-
saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten
IRODALOM
1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma
2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program
Concept 1935-1945 Greenwood Press
3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o
4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America
MIT Press Cambridge Ma
5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes
Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted
megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest
10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf
18 Műszaki Szemle 46
Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX
DAacuteVID Loacuteraacutent
Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu
ABSTRACT
This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and
geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)
REZUMAT
Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al
Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)
1 BEVEZETEacuteS
A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi
falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos
Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-
tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni
azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash
felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket
2 FIATALKORI EacuteVEK
Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-
halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-
boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt
abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely
a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert
ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-
gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai
tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)
Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-
radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-
mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-
e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a
goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen
1844-igrdquo (Nagy J 18941895)
Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-
ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-
sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter
nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert
Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-
foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 19
Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-
domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy
mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető
gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)
3 A HAacuteZITANIacuteTOacute
Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a
megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is
igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-
eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)
A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851
februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind
elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert
a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal
ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor
felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo
(Elek L 1982)
4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI
A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-
maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-
taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute
vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről
(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar
vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket
(Veres B 1985)
Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a
Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-
teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek
ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa
Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)
A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek
kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)
Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-
szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)
Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-
veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-
gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute
oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott
vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute
bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak
magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik
a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted
ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes
hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L
1989)
Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)
Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent
hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-
irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)
Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-
tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-
zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-
sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze
20 Műszaki Szemle 46
Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J
1863)
A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J
Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek
koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok
eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat
tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)
Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a
Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot
(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg
turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy
az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg
adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve
(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)
szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)
A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-
nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos
(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier
kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai
tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-
lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen
Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai
Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei
Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk
meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul
meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai
viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar
barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)
Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-
sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az
Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-
barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a
csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben
pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-
saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis
lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-
csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-
nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)
Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet
illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos
patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei
barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat
volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops
fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka
eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)
Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is
gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-
napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)
Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny
koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet
talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban
eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel
nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek
toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-
ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő
Műszaki Szemle 46 21
Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter
szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent
tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-
forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot
Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-
taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő
barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A
viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein
viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes
V 1988)
Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban
szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő
helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute
eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten
oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-
vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-
lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta
5 AZ AFRIKA-UTAZOacute
Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-
dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg
noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az
orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt
egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-
lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait
felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute
utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J
1941)
A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-
tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute
szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)
Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-
veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos
megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-
tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki
termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete
22 Műszaki Szemle 46
6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS
Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-
tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela
utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-
zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy
J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-
ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia
eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)
Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt
oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute
őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U
Nagy I 1988)
Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-
maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J
1941)
Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-
ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr
jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-
kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak
cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-
maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-
teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-
megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)
Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-
totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet
iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a
hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L
1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-
nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-
ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is
Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-
receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere
Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-
suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban
nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult
nyugalomba (Dr Nagy J 1941)
Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig
szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-
deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja
meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo
7 A HAGYATEacuteK SORSA
Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet
nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr
ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti
levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek
hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs
Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői
leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-
szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem
semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 23
IRODALOM
Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese
XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p
XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-
cen 1926 39 p
Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya
Budapest 1988 pp 224-522
Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p
Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111
Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p
Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p
Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt
Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani
Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64
Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195
Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban
Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium
Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383
Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932
Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak
roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232
Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-
lang 19841 pp 31-36
Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989
U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni
Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)
OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34
24 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1
The beginning and ending of the Franz Joseph University
Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep
KAacuteSA Zoltaacuten
Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda
Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek
email kasamssapientiaro
ABSTRACT
The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-
lozsvaacuterCluj
REZUMAT
Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei
de către autorităţile romacircne icircn 1919
1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX
toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek
koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem
rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-
domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az
egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo
Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata
Műszaki Szemle 46 25
A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-
taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-
felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese
utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros
pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-
rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az
istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-
ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-
domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a
miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo
Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-
rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo
A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-
zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek
koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet
Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a
koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb
fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk
Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban
Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-
jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely
kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-
kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-
gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel
a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo
Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel
Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-
gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute
Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus
hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-
26 Műszaki Szemle 46
kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27
eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo
Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-
vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben
szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a
vaacuteros maga fogja azt meguumllni
Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem
az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok
neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg
(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn
toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat
folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell
a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute
egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni
kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-
adaacutesrardquo
A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-
teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja
hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-
nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt
miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)
47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-
haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2
A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap
meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a
cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i
ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute
van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes
1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-
maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni
beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten
hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-
meacutelyes holmijukat vihetik magukkal
Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-
szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-
eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat
Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a
kiraacutely jelenleacuteteacuteben
Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat
el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4
Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19
Draacutega Marcelem
Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat
Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is
A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-
tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten
nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-
2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb
folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek
meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott
leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old
Műszaki Szemle 46 27
galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-
csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok
Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni
De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-
maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi
jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-
val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-
kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-
fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-
naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-
seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű
vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra
Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-
laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet
illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt
Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak
az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-
lajdonnak tekintendők
Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-
ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai
kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek
Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)
Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja
Kolozsvaacutert
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar
Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg
koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek
itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem
ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-
sok eacutevtizeddel
Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)
Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-
tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)
Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat
Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert
egy szellemi holokauszttal
Farkas Gyula
(1847ndash1930)
Kolozsvaacuteron
1887ndash1915 koumlzoumltt
Fejeacuter Lipoacutet
(1880ndash1959)
Kolozsvaacuteron
1905ndash1911 koumlzoumltt
Riesz Frigyes
(1880ndash1956)
Kolozsvaacuteron
1911ndash1919 koumlzoumltt
Haar Alfreacuted
(1885ndash1933)
Kolozsvaacuteron
1912ndash1919 koumlzoumltt
28 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1
The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University
Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef
OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2
Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro
ABSTRACT
The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at
Franz Joseph University is presented
REZUMAT
Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn
matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş
Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi
alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a
Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval
Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-
ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja
Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-
tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag
is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-
toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből
Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-
lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-
foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet
Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-
rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki
a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is
Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-
ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt
Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin
Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt
A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt
1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-
gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett
Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval
Műszaki Szemle 46 29
Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott
Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron
vaacutermegyeacuteben
Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa
alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema
2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-
kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)
Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877
deczember hoacutenap
Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri
okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs
vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja
Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa
Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-
maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan
Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-
ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879
juacutelius 5-eacuten)
3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja
1882
Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a
nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-
kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt
Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes
moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven
tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a
Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert
nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes
vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban
A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus
Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-
unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-
szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes
Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll
4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert
Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883
Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak
(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy
Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes
Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)
5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori
cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-
raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter
Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884
1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-
taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba
Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-
taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia
segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt
A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-
uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-
30 Műszaki Szemle 46
koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet
szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3
Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő
laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja
pedig
6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell
Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-
nyomdaacutejaacuteboacutel 1885
Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-
meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont
kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-
ben Vaacutelyi is ott van
7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter
Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-
jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886
Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter
25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-
men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-
raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-
szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig
Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők
8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak
keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg
Oacute-Kolleacutegium)
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday
Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett
Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai
tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a
Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai
dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-
pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek
resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo
9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta
Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-
sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger
Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű
10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek
neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-
jaacuteban
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta
Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891
Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula
Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a
gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult
3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80
4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute
httpmekoszkhu0360003630
Műszaki Szemle 46 31
veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes
termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend
szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a
mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter
Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei
1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest
1891
2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895
3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-
szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897
4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-
ből 32)
5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-
diacutejjal jutalmazta)
6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes
jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)
7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900
8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes
U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)
9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901
10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista
gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)
11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo
12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter
Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega
2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera
13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-
la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből
Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes
nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy
osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon
toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-
kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-
uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-
Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet
nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt
oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)
Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-
pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)
Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet
paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata
Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter
1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo
14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann
Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K
Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute
volt
5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im
32 Műszaki Szemle 46
15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta
Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt
16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri
Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-
nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-
geometriaacutehoz
17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-
tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott
Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera
volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja
18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami
főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a
Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-
gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai
tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet
20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-
kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909
Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra
21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-
sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter
Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-
kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok
ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni
Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-
lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A
taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat
kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es
eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt
A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo
Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo
22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-
zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly
Budapest 1914
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető
7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html
Műszaki Szemle 46 33
bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren
nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)
Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek
Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits
Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben
23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-
gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt
Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-
lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-
dapest 1916
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-
nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute
Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-
ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-
seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-
ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-
gyes leveleacuteből
25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief
Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-
zoumllni
26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak
vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-
segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az
aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-
toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-
zeacuteseacutevel
Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb
igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete
IRODALOM
1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-
oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)
2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630
3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27
szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT
4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80
8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia
Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37
34 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)
The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)
Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)
SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2
Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2
email pszaboinfu-szegedhu
ABSTRACT
In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged
between 1921 and 1940
REZUMAT
Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a
funcţionat la Szeged
1 BEVEZETEacuteS
A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten
kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-
tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az
egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-
seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes
keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok
hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa
eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak
lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak
Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ
Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-
szaacutegba 1921 november 10-eacuten
bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-
seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-
tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs
amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba
mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres
[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-
gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a
Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta
Műszaki Szemle 46 35
temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol
szerető baacutetyaacuted Friczirdquo
RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz
hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-
seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval
az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt
helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten
2 AZ EGYETEMI EacuteLET
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi
boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet
Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-
előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-
riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-
geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő
koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok
lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem
szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-
ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni
Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-
lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel
egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes
magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-
maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-
ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti
eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten
(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus
Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg
az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent
a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter
toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt
hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest
hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-
koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető
polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-
ben
A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-
nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A
36 Műszaki Szemle 46
paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra
keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute
templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar
kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar
aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt
bujdosoacute egyetemrdquo
Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta
Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-
ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda
Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az
egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi
egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-
daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet
is hivataacutesuknak tekintetteacutek
A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes
testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes
indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely
a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek
fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete
Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-
egyetemi előadaacutesokat
3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK
Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot
kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna
(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute
Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-
zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a
boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor
(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten
(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)
BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)
ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-
gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta
SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-
BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-
től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-
te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd
Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-
tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik
doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg
kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-
leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak
nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI
felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a
szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt
is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a
hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-
sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben
eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel
a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-
si Nobel-diacutejat kapott
Szent-Gyoumlrgyi Albert
(1893-1986)
A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az
egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-
Műszaki Szemle 46 37
dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről
vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes
modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes
(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi
Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete
JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-
kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c
verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-
lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-
te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen
verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo
Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt
amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent
Baacutelint Saacutendor
(1904-1980)
BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes
folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert
Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-
doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott
szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-
tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy
sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-
romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első
neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-
ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-
nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute
habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek
eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute
4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI
Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-
matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-
laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre
Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c
folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-
saacuteban
RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek
volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint
neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-
taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-
ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-
meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester
HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis
differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-
emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-
seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-
teacuter eacutes a Haar-wavelet
38 Műszaki Szemle 46
Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői
Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf
A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet
Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel
RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela
nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-
seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-
ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-
vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott
Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is
őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves
neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-
tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-
janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet
egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett
A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki
Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az
antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute
A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a
Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-
tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-
domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb
műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve
IRODALOM
[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999
[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE
Szeged 1996
[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy
Attila] SZOTE Szeged 1997
[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986
[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)
Műszaki Szemle 46 39
A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1
Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century
Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX
DVORAacuteCSEK Aacutegoston
fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera
Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia
email dvoracsek52yahoocom
ABSTRACT
This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX
th
century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed
REZUMAT
Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor
Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii
experimentale
Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-
ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel
eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-
taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-
meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is
akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma
volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az
iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az
első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki
az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-
tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a
marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja
Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban
nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes
főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban
A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra
ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-
heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes
fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi
kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-
pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg
40 Műszaki Szemle 46
latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test
(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika
Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos
boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első
erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv
Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-
1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-
tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv
Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes
botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten
Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-
ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-
maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-
temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655
szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani
mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen
volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a
magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa
1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I
Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első
fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-
kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi
Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-
zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik
A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI
PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet
taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar
nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen
szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi
bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az
eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-
ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-
the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol
Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait
Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere
kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-
Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute
Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-
szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi
bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai
Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi
keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-
mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel
bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen
nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek
volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek
elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]
4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai
valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben
szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet
1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja
Műszaki Szemle 46 41
Henric Bisterfeld
(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)
Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)
Paacutepai Paacuteriz Ferenc
(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)
Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)
42 Műszaki Szemle 46
A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-
zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9
1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki
Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-
adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-
koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra
hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-
zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma
[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes
gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-
chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy
fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery
Domokos10
megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az
első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-
tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a
diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis
experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-
lunkrdquo [7]
Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt
a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten
1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a
fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-
kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-
9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et
experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque
indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum
Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő
Műszaki Szemle 46 43
ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar
matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet
bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes
nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-
dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]
A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-
matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-
uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]
Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-
1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott
aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol
1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy
jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-
tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-
nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe
volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a
szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től
halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei
ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]
Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett
1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett
Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban
talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes
tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van
annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-
koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]
Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi
osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a
teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant
tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-
totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a
teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola
a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző
12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-
nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines
matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos
Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben
13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk
44 Műszaki Szemle 46
Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-
szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott
bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar
nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban
akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-
gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a
haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo
A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez
eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy
nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
KOumlNYVEacuteSZET
1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994
2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995
3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955
4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997
5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936
6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI
(szerk Lukinich Imre)
7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)
munkaacuteja14
8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15
9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről
keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban
14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm
Műszaki Szemle 46 9
leacutegaacutem Bodoacute Barna szemeacutelyeacutet jeloumlli meg eacutes akitől itt elneacutezeacutest is keacuterek (laacutesd bdquoOrmoacutes Zsigmond hagyateacutekardquo c
iacuteraacutesaacutet)
Hogy kit lehet utoacutednak tekinteni (egyelőre) a tudomaacutenyos kutataacutes egyik erkoumllcsi elveacutenek megfelelően
az kitűnik az irodalmi jegyzeacutek gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel
Kutataacutesaimat anyagilag a bdquoPro Renovanda Cultura Hungariaerdquo oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny a Magyar Oumlsz-
toumlndiacutej Bizottsaacuteg a bdquoCollegium Hungaricumrdquo (Beacutecs) paacutelyaacutezat kereteacuteben a Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola Szeacutekes-
feheacutervaacuter egykori Vezetőseacutege Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Polgaacutermesteri Hivatala szemeacutelyesen
Warvasovski Tihameacuter polgaacutermester eacutes Művelődeacutesi Osztaacutelya taacutemogatta a Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsz-
toumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny aacuteltal
IRODALOM
1 Sombori Saacutendor Egy szentgyoumlrgyi remete Gaaacutel Saacutendor a tudoacutes c cikksorozat Haacuteromszeacutek c napilap 1995
juacutenius 16 17 20 21 22 szaacutemaiban
2 Sombori Saacutendor A keacutet Gaaacutel Saacutendor az ezredes eacutes a meacuternoumlk Uacutej Eacutelet 19701
3 Sombori Saacutendor Lawrence vagy Gaaacutel Saacutendor TETT 1981 1sz
4 Bodoacute Barna Tudomaacutenyos jelenvaloacutesaacutegunk avagy ki volt Gaaacutel Saacutendor Kilaacutetoacute A Kisenciklopeacutedia Eacutevkoumlnyve II
Temesvaacuter 1982
5 Bodoacute Barna Ki fedezte fel a ciklotron elveacutet A Heacutet 1982 45 sz
6 Beke Gyoumlrgy Ormoacutes Zsigmond hagyateacuteka Honismeret 2000 6 sz
httpwwwvjrktfhucarushonismeho000621htm
7 Gaaacutel Saacutendor Egy elmeacuteleti fizikai eacutertekezeacutes kalandos toumlrteacutenete Megyei Tuumlkoumlr (Haacuteromszeacutek-Covasna) 1971 nov-
ember 28
8 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Proceedings of International Conference
on Educational Technologies For The Third Millenium Nitra1995 bdquoMedactardquo 95Volume-ZBORNIK 4 pp 176-
180
9 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von GaaacutelPart II Proceedings of International 7th
Biennial Conference on History and Philosophy of Physics in Education HPPErsquo96 Bratislava-Pozsony August
21-24 l996 pp253-258 and Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In Modern
Physics Uzghorod-Ungvaacuter August 13-16 1997 pp 210-216
10 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Part III The Clock Paradox As
Consequence Of Dopplerrsquos Antinomy Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In
Modern Physics Uzghorod-Ungvaacuter (Kiev) August 13-161997pp 217-220
11 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part IV On Basic-System Of Lorentz Group Abstract Volume of
International Workshop On Superluminal Velocities Universities Cologne-Bielefeld Koeln June 6ndash101998 p
37 and Abstract Volume of International Conference on Differential Geometry and Applications
DGArsquo98Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM 1998 Brno August 10-181998
pp 44ndash45
Presented and sub press in Proceedings of International Conference on Lorentz Group CPT and Neutrinos
Zacatecas Mexico June 23-26 1999
Presented Biannual International Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics
Nyiregyhaacuteza Hungary 7-10 July 1999 Journal of ldquoHeavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 109ndash114
12 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part V The Rectification Of Rotating-Experiments And The
Possibility Of Existence Of One Basic-System Abstract Volume of International Conference on Differential
Geometry and Applications DGArsquo98 Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM
1998 Brno August 10-18 1998 p45 Presented and published in Proceedings of International Conference on Lo-
rentz Group CPT and Neutrinos Zacatecas Mexico June 23-26 1999 Presented Biannual International
Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics Nyiregyhaacuteza Hungary 7ndash10 July 1999
Journal of ldquoHavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 115ndash119
13 Szőcs Huba L A forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) WEB Proceedings of Inter-
national Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11-15 September1999
httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO
14 Szőcs Huba L Essays upon Electromagnetism and Special Relativity WEB Proceedings of International
Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11ndash15 September 1999
httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO
15 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Proceedings of International Conference PIRT VII Physical
Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences (BSPS) and Uni-
versity of Sunderland (Univof S) London 15ndash18 September 2000 Supplementary Papers pp 212ndash217
16 Szőcs Huba L Essays on Special Relativity A Multipart Rewiev The Generalized Linear Transformations
between Inertial Systems Proceedings of International Conference PIRT VIII Physical Interpretation of Relativity
10 Műszaki Szemle 46
Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9
September 2002 pp 554ndash568
17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX
Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-
versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502
18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether
light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-
tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the
Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006
19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in
Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical
Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of
Sunderland London September 2006
20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any
Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical
Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History
and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007
21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between
Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-
ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub
publishing in the Proceedings of Conference
Műszaki Szemle 46 11
Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban
The Early History of Computers in the Hungarian Economy
Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei
BORBEacuteLY Eacuteva
Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola
evaborbelygmailcom
ABSTRACT
The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-
tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first
one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer
development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-
gration
After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern
European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-
opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism
Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-
tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects
also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-
fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several
years behind the industrially developed countries
In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the
Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic
computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment
Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in
the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity
In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-
neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries
The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960
in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of
interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-
rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already
in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an
important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became
an emerging science
The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and
some production technologies but also computer aided music composing was studied
The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-
tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-
gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the
application areas
REZUMAT
Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din
anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse
după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada
12 Műszaki Szemle 46
descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn
economie
OumlSSZEFOGLALOacute
A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-
euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-
zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval
A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet
ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a
meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-
miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban
csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be
1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN
Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-
ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is
Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-
maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban
1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM
(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet
szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal
rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-
seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-
csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)
A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL
maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-
aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms
koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)
A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris
jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a
PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk
(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)
A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az
oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-
dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta
a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute
eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek
fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig
fennmaradt
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak
Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon
magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek
hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-
lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll
1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute
eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)
A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző
szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek
toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)
1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute
SZU 1952 1961 1972
AEAacute 1946 1957 1965
Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev
1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese
Műszaki Szemle 46 13
2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON
A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-
alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e
tanulmaacutenyban relevaacutensak
Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az
MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo
vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel
kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett
orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban
nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)
A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-
vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-
gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-
vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a
KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek
(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)
Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy
a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-
szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani
A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek
1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az
inteacutezet eacuteleteacuteben
bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel
toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-
siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs
K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)
Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-
saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-
technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a
SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-
radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet
21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-
leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-
geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-
ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a
KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-
lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A
vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a
nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-
technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a
szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek
mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen
oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-
70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint
1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a
harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros
szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt
(wwwpdp8net)
14 Műszaki Szemle 46
1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-
ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz
A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az
inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-
leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-
nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői
csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez
vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem
volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-
taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-
taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is
Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett
időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is
lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-
szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a
TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera
mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-
ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe
(SCHULLER G 1992)
TPA-1001
1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-
leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-
mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)
majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot
jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz
nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a
Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a
KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet
Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a
prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az
EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes
Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak
funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes
R-10
7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera
Műszaki Szemle 46 15
3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)
Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-
oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben
az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk
egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-
tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek
ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-
doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-
domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg
kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek
A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon
ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-
teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az
IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől
maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is
31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben
A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-
orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-
ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve
Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-
ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak
Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel
alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959
elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)
Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok
A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny
szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is
Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai
struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt
A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok
technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12
Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a
termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni
Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre
bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-
gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-
veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-
programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)
A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a
szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett
Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-
kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-
vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-
hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes
hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)
Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a
szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha
Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)
Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt
szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak
10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban
16 Műszaki Szemle 46
Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az
időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni
A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-
tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő
hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a
szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit
32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban
Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo
iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű
munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-
lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez
keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet
A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz
keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult
A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista
orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-
kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute
szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti
Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-
vezeteacuteseacutere
Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-
lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet
a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani
A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV
szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte
lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-
zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott
volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem
rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika
iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-
dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)
A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban
1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet
2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese
3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa
4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel
5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok
6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes
Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen
neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban
A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok
figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat
megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll
Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-
saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb
munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet
igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni
hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel
szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-
raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a
feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a
javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera
13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak
Műszaki Szemle 46 17
A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-
feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek
IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-
tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december
31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera
A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka
jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra
szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt
jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb
helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a
kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek
Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy
hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka
A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a
termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben
a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-
kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig
1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-
haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
OumlSSZEGZEacuteS
A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa
eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-
maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-
saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten
IRODALOM
1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma
2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program
Concept 1935-1945 Greenwood Press
3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o
4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America
MIT Press Cambridge Ma
5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes
Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted
megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest
10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf
18 Műszaki Szemle 46
Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX
DAacuteVID Loacuteraacutent
Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu
ABSTRACT
This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and
geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)
REZUMAT
Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al
Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)
1 BEVEZETEacuteS
A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi
falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos
Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-
tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni
azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash
felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket
2 FIATALKORI EacuteVEK
Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-
halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-
boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt
abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely
a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert
ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-
gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai
tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)
Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-
radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-
mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-
e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a
goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen
1844-igrdquo (Nagy J 18941895)
Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-
ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-
sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter
nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert
Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-
foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 19
Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-
domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy
mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető
gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)
3 A HAacuteZITANIacuteTOacute
Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a
megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is
igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-
eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)
A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851
februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind
elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert
a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal
ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor
felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo
(Elek L 1982)
4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI
A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-
maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-
taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute
vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről
(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar
vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket
(Veres B 1985)
Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a
Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-
teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek
ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa
Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)
A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek
kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)
Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-
szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)
Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-
veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-
gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute
oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott
vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute
bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak
magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik
a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted
ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes
hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L
1989)
Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)
Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent
hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-
irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)
Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-
tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-
zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-
sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze
20 Műszaki Szemle 46
Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J
1863)
A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J
Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek
koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok
eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat
tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)
Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a
Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot
(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg
turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy
az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg
adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve
(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)
szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)
A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-
nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos
(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier
kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai
tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-
lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen
Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai
Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei
Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk
meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul
meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai
viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar
barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)
Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-
sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az
Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-
barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a
csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben
pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-
saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis
lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-
csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-
nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)
Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet
illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos
patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei
barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat
volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops
fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka
eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)
Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is
gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-
napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)
Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny
koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet
talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban
eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel
nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek
toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-
ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő
Műszaki Szemle 46 21
Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter
szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent
tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-
forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot
Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-
taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő
barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A
viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein
viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes
V 1988)
Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban
szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő
helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute
eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten
oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-
vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-
lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta
5 AZ AFRIKA-UTAZOacute
Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-
dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg
noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az
orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt
egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-
lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait
felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute
utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J
1941)
A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-
tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute
szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)
Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-
veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos
megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-
tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki
termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete
22 Műszaki Szemle 46
6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS
Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-
tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela
utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-
zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy
J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-
ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia
eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)
Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt
oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute
őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U
Nagy I 1988)
Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-
maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J
1941)
Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-
ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr
jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-
kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak
cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-
maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-
teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-
megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)
Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-
totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet
iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a
hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L
1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-
nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-
ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is
Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-
receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere
Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-
suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban
nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult
nyugalomba (Dr Nagy J 1941)
Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig
szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-
deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja
meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo
7 A HAGYATEacuteK SORSA
Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet
nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr
ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti
levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek
hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs
Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői
leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-
szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem
semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 23
IRODALOM
Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese
XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p
XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-
cen 1926 39 p
Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya
Budapest 1988 pp 224-522
Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p
Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111
Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p
Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p
Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt
Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani
Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64
Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195
Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban
Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium
Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383
Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932
Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak
roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232
Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-
lang 19841 pp 31-36
Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989
U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni
Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)
OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34
24 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1
The beginning and ending of the Franz Joseph University
Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep
KAacuteSA Zoltaacuten
Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda
Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek
email kasamssapientiaro
ABSTRACT
The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-
lozsvaacuterCluj
REZUMAT
Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei
de către autorităţile romacircne icircn 1919
1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX
toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek
koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem
rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-
domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az
egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo
Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata
Műszaki Szemle 46 25
A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-
taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-
felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese
utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros
pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-
rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az
istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-
ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-
domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a
miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo
Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-
rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo
A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-
zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek
koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet
Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a
koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb
fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk
Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban
Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-
jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely
kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-
kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-
gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel
a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo
Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel
Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-
gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute
Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus
hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-
26 Műszaki Szemle 46
kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27
eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo
Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-
vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben
szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a
vaacuteros maga fogja azt meguumllni
Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem
az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok
neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg
(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn
toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat
folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell
a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute
egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni
kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-
adaacutesrardquo
A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-
teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja
hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-
nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt
miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)
47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-
haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2
A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap
meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a
cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i
ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute
van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes
1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-
maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni
beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten
hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-
meacutelyes holmijukat vihetik magukkal
Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-
szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-
eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat
Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a
kiraacutely jelenleacuteteacuteben
Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat
el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4
Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19
Draacutega Marcelem
Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat
Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is
A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-
tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten
nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-
2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb
folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek
meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott
leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old
Műszaki Szemle 46 27
galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-
csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok
Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni
De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-
maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi
jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-
val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-
kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-
fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-
naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-
seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű
vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra
Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-
laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet
illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt
Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak
az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-
lajdonnak tekintendők
Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-
ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai
kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek
Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)
Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja
Kolozsvaacutert
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar
Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg
koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek
itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem
ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-
sok eacutevtizeddel
Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)
Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-
tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)
Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat
Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert
egy szellemi holokauszttal
Farkas Gyula
(1847ndash1930)
Kolozsvaacuteron
1887ndash1915 koumlzoumltt
Fejeacuter Lipoacutet
(1880ndash1959)
Kolozsvaacuteron
1905ndash1911 koumlzoumltt
Riesz Frigyes
(1880ndash1956)
Kolozsvaacuteron
1911ndash1919 koumlzoumltt
Haar Alfreacuted
(1885ndash1933)
Kolozsvaacuteron
1912ndash1919 koumlzoumltt
28 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1
The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University
Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef
OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2
Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro
ABSTRACT
The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at
Franz Joseph University is presented
REZUMAT
Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn
matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş
Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi
alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a
Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval
Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-
ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja
Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-
tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag
is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-
toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből
Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-
lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-
foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet
Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-
rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki
a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is
Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-
ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt
Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin
Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt
A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt
1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-
gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett
Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval
Műszaki Szemle 46 29
Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott
Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron
vaacutermegyeacuteben
Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa
alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema
2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-
kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)
Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877
deczember hoacutenap
Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri
okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs
vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja
Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa
Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-
maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan
Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-
ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879
juacutelius 5-eacuten)
3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja
1882
Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a
nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-
kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt
Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes
moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven
tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a
Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert
nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes
vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban
A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus
Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-
unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-
szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes
Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll
4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert
Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883
Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak
(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy
Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes
Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)
5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori
cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-
raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter
Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884
1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-
taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba
Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-
taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia
segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt
A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-
uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-
30 Műszaki Szemle 46
koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet
szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3
Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő
laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja
pedig
6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell
Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-
nyomdaacutejaacuteboacutel 1885
Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-
meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont
kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-
ben Vaacutelyi is ott van
7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter
Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-
jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886
Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter
25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-
men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-
raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-
szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig
Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők
8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak
keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg
Oacute-Kolleacutegium)
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday
Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett
Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai
tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a
Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai
dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-
pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek
resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo
9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta
Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-
sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger
Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű
10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek
neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-
jaacuteban
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta
Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891
Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula
Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a
gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult
3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80
4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute
httpmekoszkhu0360003630
Műszaki Szemle 46 31
veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes
termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend
szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a
mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter
Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei
1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest
1891
2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895
3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-
szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897
4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-
ből 32)
5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-
diacutejjal jutalmazta)
6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes
jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)
7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900
8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes
U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)
9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901
10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista
gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)
11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo
12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter
Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega
2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera
13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-
la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből
Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes
nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy
osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon
toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-
kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-
uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-
Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet
nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt
oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)
Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-
pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)
Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet
paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata
Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter
1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo
14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann
Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K
Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute
volt
5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im
32 Műszaki Szemle 46
15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta
Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt
16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri
Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-
nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-
geometriaacutehoz
17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-
tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott
Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera
volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja
18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami
főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a
Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-
gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai
tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet
20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-
kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909
Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra
21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-
sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter
Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-
kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok
ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni
Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-
lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A
taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat
kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es
eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt
A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo
Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo
22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-
zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly
Budapest 1914
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető
7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html
Műszaki Szemle 46 33
bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren
nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)
Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek
Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits
Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben
23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-
gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt
Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-
lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-
dapest 1916
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-
nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute
Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-
ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-
seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-
ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-
gyes leveleacuteből
25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief
Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-
zoumllni
26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak
vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-
segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az
aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-
toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-
zeacuteseacutevel
Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb
igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete
IRODALOM
1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-
oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)
2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630
3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27
szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT
4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80
8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia
Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37
34 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)
The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)
Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)
SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2
Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2
email pszaboinfu-szegedhu
ABSTRACT
In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged
between 1921 and 1940
REZUMAT
Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a
funcţionat la Szeged
1 BEVEZETEacuteS
A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten
kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-
tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az
egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-
seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes
keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok
hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa
eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak
lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak
Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ
Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-
szaacutegba 1921 november 10-eacuten
bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-
seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-
tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs
amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba
mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres
[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-
gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a
Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta
Műszaki Szemle 46 35
temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol
szerető baacutetyaacuted Friczirdquo
RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz
hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-
seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval
az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt
helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten
2 AZ EGYETEMI EacuteLET
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi
boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet
Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-
előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-
riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-
geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő
koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok
lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem
szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-
ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni
Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-
lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel
egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes
magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-
maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-
ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti
eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten
(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus
Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg
az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent
a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter
toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt
hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest
hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-
koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető
polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-
ben
A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-
nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A
36 Műszaki Szemle 46
paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra
keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute
templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar
kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar
aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt
bujdosoacute egyetemrdquo
Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta
Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-
ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda
Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az
egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi
egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-
daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet
is hivataacutesuknak tekintetteacutek
A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes
testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes
indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely
a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek
fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete
Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-
egyetemi előadaacutesokat
3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK
Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot
kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna
(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute
Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-
zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a
boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor
(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten
(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)
BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)
ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-
gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta
SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-
BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-
től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-
te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd
Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-
tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik
doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg
kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-
leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak
nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI
felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a
szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt
is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a
hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-
sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben
eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel
a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-
si Nobel-diacutejat kapott
Szent-Gyoumlrgyi Albert
(1893-1986)
A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az
egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-
Műszaki Szemle 46 37
dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről
vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes
modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes
(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi
Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete
JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-
kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c
verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-
lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-
te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen
verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo
Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt
amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent
Baacutelint Saacutendor
(1904-1980)
BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes
folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert
Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-
doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott
szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-
tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy
sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-
romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első
neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-
ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-
nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute
habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek
eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute
4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI
Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-
matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-
laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre
Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c
folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-
saacuteban
RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek
volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint
neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-
taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-
ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-
meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester
HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis
differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-
emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-
seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-
teacuter eacutes a Haar-wavelet
38 Műszaki Szemle 46
Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői
Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf
A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet
Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel
RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela
nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-
seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-
ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-
vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott
Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is
őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves
neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-
tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-
janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet
egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett
A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki
Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az
antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute
A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a
Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-
tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-
domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb
műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve
IRODALOM
[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999
[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE
Szeged 1996
[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy
Attila] SZOTE Szeged 1997
[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986
[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)
Műszaki Szemle 46 39
A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1
Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century
Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX
DVORAacuteCSEK Aacutegoston
fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera
Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia
email dvoracsek52yahoocom
ABSTRACT
This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX
th
century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed
REZUMAT
Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor
Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii
experimentale
Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-
ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel
eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-
taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-
meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is
akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma
volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az
iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az
első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki
az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-
tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a
marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja
Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban
nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes
főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban
A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra
ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-
heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes
fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi
kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-
pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg
40 Műszaki Szemle 46
latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test
(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika
Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos
boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első
erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv
Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-
1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-
tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv
Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes
botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten
Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-
ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-
maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-
temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655
szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani
mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen
volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a
magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa
1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I
Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első
fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-
kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi
Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-
zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik
A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI
PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet
taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar
nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen
szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi
bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az
eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-
ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-
the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol
Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait
Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere
kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-
Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute
Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-
szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi
bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai
Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi
keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-
mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel
bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen
nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek
volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek
elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]
4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai
valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben
szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet
1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja
Műszaki Szemle 46 41
Henric Bisterfeld
(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)
Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)
Paacutepai Paacuteriz Ferenc
(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)
Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)
42 Műszaki Szemle 46
A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-
zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9
1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki
Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-
adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-
koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra
hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-
zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma
[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes
gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-
chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy
fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery
Domokos10
megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az
első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-
tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a
diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis
experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-
lunkrdquo [7]
Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt
a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten
1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a
fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-
kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-
9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et
experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque
indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum
Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő
Műszaki Szemle 46 43
ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar
matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet
bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes
nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-
dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]
A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-
matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-
uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]
Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-
1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott
aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol
1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy
jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-
tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-
nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe
volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a
szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től
halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei
ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]
Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett
1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett
Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban
talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes
tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van
annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-
koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]
Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi
osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a
teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant
tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-
totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a
teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola
a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző
12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-
nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines
matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos
Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben
13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk
44 Műszaki Szemle 46
Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-
szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott
bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar
nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban
akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-
gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a
haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo
A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez
eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy
nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
KOumlNYVEacuteSZET
1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994
2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995
3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955
4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997
5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936
6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI
(szerk Lukinich Imre)
7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)
munkaacuteja14
8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15
9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről
keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban
14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm
10 Műszaki Szemle 46
Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9
September 2002 pp 554ndash568
17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX
Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-
versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502
18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether
light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-
tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the
Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006
19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in
Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical
Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of
Sunderland London September 2006
20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any
Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical
Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History
and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007
21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between
Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-
ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub
publishing in the Proceedings of Conference
Műszaki Szemle 46 11
Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban
The Early History of Computers in the Hungarian Economy
Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei
BORBEacuteLY Eacuteva
Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola
evaborbelygmailcom
ABSTRACT
The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-
tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first
one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer
development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-
gration
After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern
European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-
opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism
Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-
tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects
also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-
fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several
years behind the industrially developed countries
In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the
Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic
computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment
Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in
the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity
In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-
neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries
The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960
in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of
interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-
rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already
in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an
important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became
an emerging science
The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and
some production technologies but also computer aided music composing was studied
The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-
tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-
gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the
application areas
REZUMAT
Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din
anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse
după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada
12 Műszaki Szemle 46
descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn
economie
OumlSSZEFOGLALOacute
A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-
euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-
zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval
A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet
ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a
meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-
miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban
csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be
1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN
Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-
ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is
Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-
maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban
1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM
(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet
szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal
rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-
seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-
csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)
A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL
maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-
aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms
koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)
A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris
jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a
PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk
(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)
A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az
oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-
dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta
a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute
eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek
fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig
fennmaradt
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak
Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon
magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek
hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-
lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll
1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute
eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)
A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző
szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek
toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)
1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute
SZU 1952 1961 1972
AEAacute 1946 1957 1965
Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev
1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese
Műszaki Szemle 46 13
2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON
A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-
alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e
tanulmaacutenyban relevaacutensak
Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az
MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo
vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel
kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett
orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban
nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)
A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-
vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-
gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-
vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a
KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek
(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)
Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy
a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-
szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani
A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek
1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az
inteacutezet eacuteleteacuteben
bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel
toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-
siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs
K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)
Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-
saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-
technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a
SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-
radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet
21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-
leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-
geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-
ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a
KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-
lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A
vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a
nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-
technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a
szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek
mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen
oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-
70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint
1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a
harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros
szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt
(wwwpdp8net)
14 Műszaki Szemle 46
1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-
ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz
A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az
inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-
leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-
nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői
csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez
vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem
volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-
taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-
taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is
Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett
időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is
lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-
szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a
TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera
mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-
ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe
(SCHULLER G 1992)
TPA-1001
1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-
leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-
mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)
majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot
jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz
nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a
Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a
KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet
Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a
prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az
EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes
Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak
funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes
R-10
7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera
Műszaki Szemle 46 15
3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)
Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-
oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben
az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk
egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-
tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek
ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-
doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-
domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg
kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek
A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon
ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-
teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az
IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől
maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is
31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben
A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-
orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-
ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve
Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-
ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak
Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel
alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959
elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)
Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok
A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny
szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is
Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai
struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt
A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok
technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12
Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a
termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni
Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre
bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-
gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-
veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-
programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)
A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a
szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett
Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-
kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-
vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-
hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes
hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)
Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a
szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha
Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)
Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt
szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak
10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban
16 Műszaki Szemle 46
Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az
időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni
A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-
tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő
hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a
szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit
32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban
Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo
iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű
munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-
lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez
keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet
A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz
keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult
A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista
orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-
kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute
szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti
Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-
vezeteacuteseacutere
Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-
lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet
a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani
A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV
szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte
lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-
zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott
volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem
rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika
iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-
dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)
A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban
1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet
2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese
3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa
4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel
5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok
6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes
Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen
neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban
A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok
figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat
megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll
Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-
saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb
munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet
igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni
hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel
szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-
raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a
feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a
javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera
13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak
Műszaki Szemle 46 17
A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-
feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek
IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-
tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december
31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera
A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka
jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra
szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt
jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb
helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a
kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek
Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy
hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka
A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a
termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben
a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-
kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig
1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-
haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
OumlSSZEGZEacuteS
A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa
eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-
maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-
saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten
IRODALOM
1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma
2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program
Concept 1935-1945 Greenwood Press
3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o
4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America
MIT Press Cambridge Ma
5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes
Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted
megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest
10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf
18 Műszaki Szemle 46
Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX
DAacuteVID Loacuteraacutent
Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu
ABSTRACT
This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and
geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)
REZUMAT
Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al
Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)
1 BEVEZETEacuteS
A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi
falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos
Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-
tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni
azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash
felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket
2 FIATALKORI EacuteVEK
Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-
halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-
boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt
abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely
a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert
ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-
gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai
tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)
Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-
radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-
mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-
e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a
goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen
1844-igrdquo (Nagy J 18941895)
Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-
ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-
sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter
nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert
Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-
foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 19
Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-
domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy
mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető
gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)
3 A HAacuteZITANIacuteTOacute
Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a
megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is
igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-
eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)
A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851
februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind
elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert
a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal
ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor
felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo
(Elek L 1982)
4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI
A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-
maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-
taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute
vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről
(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar
vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket
(Veres B 1985)
Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a
Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-
teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek
ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa
Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)
A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek
kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)
Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-
szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)
Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-
veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-
gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute
oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott
vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute
bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak
magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik
a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted
ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes
hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L
1989)
Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)
Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent
hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-
irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)
Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-
tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-
zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-
sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze
20 Műszaki Szemle 46
Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J
1863)
A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J
Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek
koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok
eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat
tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)
Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a
Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot
(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg
turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy
az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg
adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve
(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)
szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)
A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-
nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos
(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier
kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai
tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-
lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen
Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai
Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei
Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk
meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul
meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai
viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar
barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)
Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-
sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az
Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-
barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a
csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben
pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-
saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis
lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-
csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-
nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)
Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet
illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos
patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei
barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat
volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops
fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka
eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)
Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is
gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-
napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)
Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny
koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet
talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban
eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel
nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek
toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-
ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő
Műszaki Szemle 46 21
Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter
szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent
tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-
forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot
Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-
taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő
barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A
viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein
viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes
V 1988)
Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban
szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő
helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute
eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten
oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-
vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-
lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta
5 AZ AFRIKA-UTAZOacute
Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-
dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg
noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az
orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt
egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-
lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait
felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute
utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J
1941)
A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-
tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute
szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)
Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-
veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos
megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-
tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki
termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete
22 Műszaki Szemle 46
6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS
Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-
tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela
utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-
zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy
J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-
ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia
eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)
Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt
oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute
őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U
Nagy I 1988)
Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-
maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J
1941)
Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-
ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr
jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-
kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak
cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-
maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-
teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-
megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)
Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-
totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet
iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a
hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L
1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-
nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-
ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is
Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-
receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere
Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-
suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban
nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult
nyugalomba (Dr Nagy J 1941)
Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig
szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-
deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja
meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo
7 A HAGYATEacuteK SORSA
Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet
nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr
ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti
levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek
hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs
Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői
leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-
szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem
semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 23
IRODALOM
Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese
XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p
XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-
cen 1926 39 p
Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya
Budapest 1988 pp 224-522
Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p
Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111
Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p
Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p
Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt
Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani
Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64
Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195
Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban
Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium
Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383
Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932
Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak
roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232
Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-
lang 19841 pp 31-36
Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989
U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni
Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)
OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34
24 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1
The beginning and ending of the Franz Joseph University
Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep
KAacuteSA Zoltaacuten
Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda
Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek
email kasamssapientiaro
ABSTRACT
The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-
lozsvaacuterCluj
REZUMAT
Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei
de către autorităţile romacircne icircn 1919
1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX
toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek
koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem
rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-
domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az
egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo
Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata
Műszaki Szemle 46 25
A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-
taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-
felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese
utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros
pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-
rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az
istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-
ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-
domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a
miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo
Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-
rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo
A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-
zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek
koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet
Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a
koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb
fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk
Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban
Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-
jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely
kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-
kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-
gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel
a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo
Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel
Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-
gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute
Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus
hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-
26 Műszaki Szemle 46
kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27
eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo
Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-
vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben
szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a
vaacuteros maga fogja azt meguumllni
Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem
az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok
neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg
(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn
toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat
folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell
a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute
egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni
kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-
adaacutesrardquo
A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-
teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja
hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-
nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt
miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)
47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-
haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2
A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap
meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a
cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i
ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute
van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes
1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-
maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni
beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten
hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-
meacutelyes holmijukat vihetik magukkal
Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-
szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-
eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat
Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a
kiraacutely jelenleacuteteacuteben
Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat
el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4
Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19
Draacutega Marcelem
Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat
Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is
A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-
tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten
nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-
2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb
folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek
meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott
leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old
Műszaki Szemle 46 27
galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-
csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok
Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni
De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-
maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi
jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-
val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-
kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-
fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-
naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-
seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű
vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra
Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-
laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet
illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt
Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak
az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-
lajdonnak tekintendők
Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-
ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai
kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek
Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)
Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja
Kolozsvaacutert
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar
Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg
koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek
itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem
ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-
sok eacutevtizeddel
Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)
Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-
tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)
Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat
Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert
egy szellemi holokauszttal
Farkas Gyula
(1847ndash1930)
Kolozsvaacuteron
1887ndash1915 koumlzoumltt
Fejeacuter Lipoacutet
(1880ndash1959)
Kolozsvaacuteron
1905ndash1911 koumlzoumltt
Riesz Frigyes
(1880ndash1956)
Kolozsvaacuteron
1911ndash1919 koumlzoumltt
Haar Alfreacuted
(1885ndash1933)
Kolozsvaacuteron
1912ndash1919 koumlzoumltt
28 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1
The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University
Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef
OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2
Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro
ABSTRACT
The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at
Franz Joseph University is presented
REZUMAT
Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn
matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş
Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi
alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a
Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval
Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-
ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja
Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-
tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag
is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-
toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből
Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-
lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-
foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet
Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-
rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki
a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is
Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-
ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt
Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin
Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt
A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt
1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-
gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett
Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval
Műszaki Szemle 46 29
Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott
Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron
vaacutermegyeacuteben
Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa
alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema
2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-
kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)
Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877
deczember hoacutenap
Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri
okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs
vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja
Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa
Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-
maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan
Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-
ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879
juacutelius 5-eacuten)
3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja
1882
Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a
nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-
kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt
Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes
moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven
tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a
Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert
nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes
vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban
A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus
Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-
unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-
szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes
Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll
4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert
Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883
Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak
(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy
Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes
Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)
5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori
cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-
raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter
Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884
1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-
taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba
Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-
taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia
segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt
A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-
uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-
30 Műszaki Szemle 46
koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet
szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3
Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő
laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja
pedig
6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell
Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-
nyomdaacutejaacuteboacutel 1885
Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-
meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont
kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-
ben Vaacutelyi is ott van
7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter
Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-
jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886
Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter
25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-
men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-
raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-
szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig
Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők
8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak
keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg
Oacute-Kolleacutegium)
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday
Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett
Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai
tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a
Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai
dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-
pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek
resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo
9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta
Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-
sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger
Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű
10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek
neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-
jaacuteban
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta
Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891
Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula
Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a
gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult
3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80
4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute
httpmekoszkhu0360003630
Műszaki Szemle 46 31
veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes
termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend
szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a
mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter
Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei
1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest
1891
2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895
3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-
szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897
4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-
ből 32)
5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-
diacutejjal jutalmazta)
6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes
jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)
7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900
8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes
U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)
9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901
10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista
gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)
11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo
12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter
Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega
2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera
13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-
la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből
Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes
nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy
osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon
toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-
kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-
uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-
Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet
nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt
oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)
Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-
pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)
Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet
paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata
Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter
1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo
14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann
Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K
Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute
volt
5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im
32 Műszaki Szemle 46
15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta
Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt
16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri
Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-
nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-
geometriaacutehoz
17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-
tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott
Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera
volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja
18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami
főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a
Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-
gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai
tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet
20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-
kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909
Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra
21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-
sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter
Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-
kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok
ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni
Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-
lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A
taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat
kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es
eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt
A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo
Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo
22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-
zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly
Budapest 1914
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető
7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html
Műszaki Szemle 46 33
bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren
nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)
Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek
Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits
Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben
23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-
gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt
Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-
lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-
dapest 1916
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-
nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute
Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-
ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-
seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-
ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-
gyes leveleacuteből
25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief
Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-
zoumllni
26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak
vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-
segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az
aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-
toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-
zeacuteseacutevel
Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb
igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete
IRODALOM
1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-
oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)
2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630
3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27
szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT
4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80
8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia
Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37
34 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)
The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)
Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)
SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2
Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2
email pszaboinfu-szegedhu
ABSTRACT
In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged
between 1921 and 1940
REZUMAT
Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a
funcţionat la Szeged
1 BEVEZETEacuteS
A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten
kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-
tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az
egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-
seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes
keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok
hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa
eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak
lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak
Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ
Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-
szaacutegba 1921 november 10-eacuten
bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-
seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-
tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs
amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba
mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres
[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-
gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a
Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta
Műszaki Szemle 46 35
temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol
szerető baacutetyaacuted Friczirdquo
RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz
hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-
seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval
az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt
helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten
2 AZ EGYETEMI EacuteLET
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi
boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet
Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-
előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-
riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-
geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő
koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok
lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem
szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-
ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni
Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-
lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel
egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes
magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-
maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-
ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti
eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten
(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus
Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg
az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent
a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter
toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt
hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest
hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-
koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető
polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-
ben
A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-
nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A
36 Műszaki Szemle 46
paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra
keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute
templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar
kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar
aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt
bujdosoacute egyetemrdquo
Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta
Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-
ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda
Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az
egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi
egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-
daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet
is hivataacutesuknak tekintetteacutek
A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes
testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes
indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely
a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek
fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete
Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-
egyetemi előadaacutesokat
3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK
Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot
kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna
(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute
Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-
zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a
boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor
(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten
(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)
BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)
ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-
gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta
SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-
BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-
től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-
te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd
Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-
tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik
doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg
kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-
leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak
nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI
felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a
szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt
is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a
hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-
sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben
eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel
a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-
si Nobel-diacutejat kapott
Szent-Gyoumlrgyi Albert
(1893-1986)
A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az
egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-
Műszaki Szemle 46 37
dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről
vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes
modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes
(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi
Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete
JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-
kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c
verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-
lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-
te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen
verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo
Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt
amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent
Baacutelint Saacutendor
(1904-1980)
BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes
folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert
Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-
doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott
szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-
tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy
sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-
romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első
neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-
ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-
nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute
habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek
eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute
4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI
Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-
matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-
laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre
Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c
folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-
saacuteban
RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek
volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint
neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-
taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-
ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-
meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester
HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis
differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-
emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-
seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-
teacuter eacutes a Haar-wavelet
38 Műszaki Szemle 46
Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői
Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf
A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet
Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel
RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela
nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-
seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-
ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-
vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott
Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is
őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves
neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-
tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-
janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet
egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett
A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki
Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az
antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute
A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a
Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-
tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-
domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb
műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve
IRODALOM
[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999
[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE
Szeged 1996
[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy
Attila] SZOTE Szeged 1997
[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986
[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)
Műszaki Szemle 46 39
A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1
Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century
Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX
DVORAacuteCSEK Aacutegoston
fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera
Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia
email dvoracsek52yahoocom
ABSTRACT
This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX
th
century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed
REZUMAT
Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor
Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii
experimentale
Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-
ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel
eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-
taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-
meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is
akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma
volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az
iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az
első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki
az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-
tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a
marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja
Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban
nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes
főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban
A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra
ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-
heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes
fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi
kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-
pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg
40 Műszaki Szemle 46
latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test
(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika
Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos
boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első
erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv
Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-
1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-
tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv
Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes
botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten
Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-
ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-
maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-
temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655
szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani
mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen
volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a
magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa
1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I
Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első
fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-
kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi
Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-
zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik
A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI
PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet
taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar
nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen
szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi
bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az
eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-
ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-
the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol
Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait
Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere
kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-
Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute
Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-
szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi
bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai
Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi
keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-
mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel
bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen
nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek
volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek
elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]
4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai
valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben
szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet
1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja
Műszaki Szemle 46 41
Henric Bisterfeld
(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)
Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)
Paacutepai Paacuteriz Ferenc
(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)
Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)
42 Műszaki Szemle 46
A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-
zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9
1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki
Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-
adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-
koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra
hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-
zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma
[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes
gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-
chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy
fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery
Domokos10
megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az
első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-
tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a
diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis
experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-
lunkrdquo [7]
Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt
a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten
1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a
fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-
kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-
9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et
experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque
indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum
Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő
Műszaki Szemle 46 43
ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar
matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet
bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes
nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-
dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]
A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-
matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-
uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]
Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-
1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott
aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol
1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy
jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-
tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-
nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe
volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a
szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től
halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei
ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]
Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett
1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett
Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban
talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes
tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van
annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-
koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]
Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi
osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a
teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant
tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-
totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a
teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola
a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző
12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-
nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines
matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos
Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben
13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk
44 Műszaki Szemle 46
Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-
szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott
bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar
nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban
akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-
gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a
haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo
A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez
eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy
nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
KOumlNYVEacuteSZET
1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994
2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995
3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955
4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997
5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936
6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI
(szerk Lukinich Imre)
7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)
munkaacuteja14
8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15
9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről
keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban
14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm
Műszaki Szemle 46 11
Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban
The Early History of Computers in the Hungarian Economy
Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei
BORBEacuteLY Eacuteva
Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola
evaborbelygmailcom
ABSTRACT
The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-
tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first
one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer
development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-
gration
After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern
European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-
opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism
Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-
tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects
also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-
fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several
years behind the industrially developed countries
In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the
Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic
computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment
Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in
the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity
In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-
neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries
The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960
in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of
interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-
rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already
in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an
important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became
an emerging science
The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and
some production technologies but also computer aided music composing was studied
The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-
tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-
gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the
application areas
REZUMAT
Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din
anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse
după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada
12 Műszaki Szemle 46
descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn
economie
OumlSSZEFOGLALOacute
A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-
euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-
zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval
A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet
ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a
meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-
miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban
csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be
1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN
Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-
ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is
Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-
maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban
1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM
(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet
szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal
rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-
seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-
csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)
A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL
maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-
aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms
koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)
A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris
jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a
PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk
(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)
A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az
oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-
dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta
a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute
eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek
fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig
fennmaradt
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak
Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon
magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek
hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-
lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll
1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute
eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)
A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző
szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek
toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)
1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute
SZU 1952 1961 1972
AEAacute 1946 1957 1965
Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev
1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese
Műszaki Szemle 46 13
2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON
A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-
alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e
tanulmaacutenyban relevaacutensak
Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az
MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo
vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel
kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett
orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban
nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)
A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-
vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-
gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-
vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a
KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek
(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)
Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy
a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-
szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani
A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek
1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az
inteacutezet eacuteleteacuteben
bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel
toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-
siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs
K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)
Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-
saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-
technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a
SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-
radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet
21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-
leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-
geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-
ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a
KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-
lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A
vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a
nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek
A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-
technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a
szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek
mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen
oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-
70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint
1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a
harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros
szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt
(wwwpdp8net)
14 Műszaki Szemle 46
1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-
ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz
A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az
inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-
leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-
nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői
csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez
vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem
volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-
taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-
taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is
Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett
időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is
lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-
szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a
TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera
mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-
ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe
(SCHULLER G 1992)
TPA-1001
1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-
leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-
mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)
majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot
jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz
nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet
Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a
Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a
KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet
Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a
prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az
EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes
Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak
funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes
R-10
7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera
Műszaki Szemle 46 15
3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)
Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-
oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben
az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk
egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-
tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek
ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-
doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-
domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg
kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek
A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon
ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte
A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-
teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az
IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől
maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is
31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben
A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-
orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-
ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve
Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-
ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak
Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel
alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959
elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)
Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok
A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny
szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is
Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai
struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt
A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok
technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12
Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a
termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni
Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre
bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-
gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-
veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-
programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)
A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a
szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett
Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-
kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-
vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-
hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes
hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)
Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a
szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha
Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)
Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt
szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak
10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban
16 Műszaki Szemle 46
Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az
időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni
A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-
tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő
hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a
szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit
32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban
Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo
iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű
munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-
lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez
keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet
A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz
keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult
A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista
orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-
kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute
szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti
Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-
vezeteacuteseacutere
Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-
lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet
a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani
A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV
szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte
lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-
zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott
volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem
rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika
iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-
dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)
A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban
1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet
2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese
3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa
4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel
5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok
6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes
Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen
neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban
A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok
figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat
megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll
Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-
saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb
munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet
igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni
hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel
szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-
raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a
feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a
javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera
13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak
Műszaki Szemle 46 17
A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-
feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek
IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-
tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december
31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera
A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka
jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra
szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt
jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb
helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a
kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek
Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy
hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka
A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a
termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben
a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-
kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig
1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-
haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet
OumlSSZEGZEacuteS
A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa
eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-
maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-
saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten
IRODALOM
1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma
2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program
Concept 1935-1945 Greenwood Press
3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o
4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America
MIT Press Cambridge Ma
5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes
Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted
megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA
Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete
9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest
10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf
18 Műszaki Szemle 46
Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century
Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX
DAacuteVID Loacuteraacutent
Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu
ABSTRACT
This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and
geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)
REZUMAT
Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al
Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)
1 BEVEZETEacuteS
A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi
falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos
Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-
tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni
azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash
felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket
2 FIATALKORI EacuteVEK
Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-
halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-
boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt
abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely
a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert
ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-
gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai
tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)
Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-
radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-
mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-
e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a
goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen
1844-igrdquo (Nagy J 18941895)
Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-
ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-
sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter
nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert
Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-
foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 19
Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-
domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy
mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető
gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)
3 A HAacuteZITANIacuteTOacute
Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a
megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is
igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-
eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)
A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851
februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind
elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert
a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal
ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor
felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo
(Elek L 1982)
4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI
A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-
maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-
taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute
vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről
(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar
vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket
(Veres B 1985)
Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a
Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-
teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek
ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa
Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)
A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek
kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)
Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-
szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)
Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-
veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-
gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute
oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott
vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute
bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak
magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik
a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted
ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes
hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L
1989)
Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)
Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent
hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-
irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)
Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-
tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-
zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-
sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze
20 Műszaki Szemle 46
Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J
1863)
A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J
Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek
koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok
eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat
tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)
Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a
Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot
(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg
turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy
az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg
adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve
(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)
szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)
A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-
nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos
(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier
kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai
tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-
lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen
Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai
Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei
Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk
meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul
meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai
viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar
barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)
Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-
sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az
Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-
barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a
csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben
pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-
saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis
lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-
csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-
nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)
Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet
illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos
patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei
barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat
volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops
fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka
eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)
Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is
gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-
napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)
Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny
koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet
talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban
eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel
nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek
toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)
A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-
ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő
Műszaki Szemle 46 21
Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter
szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent
tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-
forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot
Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-
taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő
barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A
viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein
viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes
V 1988)
Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban
szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő
helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute
eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten
oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-
vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-
lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta
5 AZ AFRIKA-UTAZOacute
Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-
dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg
noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az
orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt
egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-
lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait
felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute
utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J
1941)
A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-
tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute
szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)
Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-
veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos
megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-
tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki
termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete
22 Műszaki Szemle 46
6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS
Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-
tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela
utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-
zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy
J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-
ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia
eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)
Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt
oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute
őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U
Nagy I 1988)
Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-
maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J
1941)
Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-
ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr
jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-
kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak
cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-
maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-
teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-
megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)
Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-
totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet
iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a
hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L
1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-
nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-
ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is
Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-
receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere
Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-
suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban
nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult
nyugalomba (Dr Nagy J 1941)
Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig
szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-
deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja
meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo
7 A HAGYATEacuteK SORSA
Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet
nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr
ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti
levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek
hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs
Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői
leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-
szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem
semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere
Műszaki Szemle 46 23
IRODALOM
Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese
XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p
XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p
A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-
cen 1926 39 p
Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383
Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya
Budapest 1988 pp 224-522
Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p
Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111
Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p
Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p
Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt
Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani
Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64
Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195
Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban
Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94
Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium
Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383
Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932
Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak
roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232
Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-
lang 19841 pp 31-36
Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989
U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni
Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111
Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)
OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34
24 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1
The beginning and ending of the Franz Joseph University
Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep
KAacuteSA Zoltaacuten
Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda
Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek
email kasamssapientiaro
ABSTRACT
The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-
lozsvaacuterCluj
REZUMAT
Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei
de către autorităţile romacircne icircn 1919
1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX
toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek
koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem
rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-
domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az
egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo
Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata
Műszaki Szemle 46 25
A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-
taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-
felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese
utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros
pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-
rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az
istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-
ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-
domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a
miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo
Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-
rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo
A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-
zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek
koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet
Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a
koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb
fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk
Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban
Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-
jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely
kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-
kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-
gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel
a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo
Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel
Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-
gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute
Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus
hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-
26 Műszaki Szemle 46
kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27
eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo
Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-
vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben
szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a
vaacuteros maga fogja azt meguumllni
Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem
az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo
A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok
neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg
(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn
toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat
folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell
a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute
egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni
kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-
adaacutesrardquo
A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-
teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja
hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-
nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt
miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)
47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-
haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2
A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap
meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a
cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i
ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute
van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes
1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-
maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni
beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten
hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-
meacutelyes holmijukat vihetik magukkal
Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-
szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-
eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat
Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a
kiraacutely jelenleacuteteacuteben
Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat
el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4
Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19
Draacutega Marcelem
Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat
Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is
A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-
tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten
nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-
2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb
folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek
meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott
leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old
Műszaki Szemle 46 27
galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-
csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok
Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni
De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-
maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi
jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-
val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-
kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-
fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-
naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-
seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű
vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra
Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-
laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet
illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt
Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak
az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-
lajdonnak tekintendők
Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-
ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai
kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek
Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)
Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja
Kolozsvaacutert
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar
Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg
koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek
itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem
ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-
sok eacutevtizeddel
Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)
Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-
tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)
Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat
Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert
egy szellemi holokauszttal
Farkas Gyula
(1847ndash1930)
Kolozsvaacuteron
1887ndash1915 koumlzoumltt
Fejeacuter Lipoacutet
(1880ndash1959)
Kolozsvaacuteron
1905ndash1911 koumlzoumltt
Riesz Frigyes
(1880ndash1956)
Kolozsvaacuteron
1911ndash1919 koumlzoumltt
Haar Alfreacuted
(1885ndash1933)
Kolozsvaacuteron
1912ndash1919 koumlzoumltt
28 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1
The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University
Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef
OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2
Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro
ABSTRACT
The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at
Franz Joseph University is presented
REZUMAT
Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn
matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş
Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi
alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a
Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval
Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-
ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja
Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-
tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag
is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-
toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből
Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-
lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-
foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet
Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-
rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki
a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is
Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-
ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt
Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin
Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt
A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt
1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-
gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett
Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval
Műszaki Szemle 46 29
Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott
Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron
vaacutermegyeacuteben
Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa
alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema
2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-
kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)
Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877
deczember hoacutenap
Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri
okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs
vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja
Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa
Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-
maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan
Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-
ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879
juacutelius 5-eacuten)
3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja
1882
Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a
nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-
kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt
Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes
moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven
tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a
Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert
nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes
vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban
A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus
Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-
unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-
szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes
Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll
4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert
Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883
Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak
(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy
Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes
Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)
5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori
cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-
raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter
Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884
1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-
taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba
Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-
taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia
segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt
A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-
uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-
30 Műszaki Szemle 46
koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet
szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3
Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő
laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja
pedig
6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell
Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-
nyomdaacutejaacuteboacutel 1885
Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-
meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont
kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-
ben Vaacutelyi is ott van
7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter
Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-
jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886
Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter
25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-
men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-
raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-
szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig
Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők
8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak
keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg
Oacute-Kolleacutegium)
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday
Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett
Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai
tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a
Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai
dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-
pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek
resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo
9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta
Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-
sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger
Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű
10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek
neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-
jaacuteban
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta
Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891
Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula
Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a
gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult
3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80
4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute
httpmekoszkhu0360003630
Műszaki Szemle 46 31
veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes
termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend
szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a
mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter
Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei
1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest
1891
2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895
3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-
szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897
4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-
ből 32)
5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-
diacutejjal jutalmazta)
6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes
jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)
7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900
8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes
U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)
9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901
10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista
gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)
11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo
12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter
Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega
2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera
13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-
la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből
Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja
Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető
Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes
nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy
osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon
toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-
kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-
uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-
Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet
nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt
oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)
Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-
pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)
Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet
paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata
Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter
1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo
14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann
Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K
Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898
Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute
volt
5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im
32 Műszaki Szemle 46
15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta
Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt
16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri
Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-
nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-
geometriaacutehoz
17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-
tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott
Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera
volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja
18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami
főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a
Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem
Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903
Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető
Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-
gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai
tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet
20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar
Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-
kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909
Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra
21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-
sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter
Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-
kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok
ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni
Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-
lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A
taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat
kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es
eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt
A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo
Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo
22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-
zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly
Budapest 1914
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető
7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html
Műszaki Szemle 46 33
bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren
nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)
Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek
Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits
Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben
23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-
gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt
Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető
24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-
lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-
dapest 1916
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-
nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute
Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-
ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-
seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-
ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-
gyes leveleacuteből
25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief
Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917
Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-
zoumllni
26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak
vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-
segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918
Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az
aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-
toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-
zeacuteseacutevel
Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb
igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete
IRODALOM
1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-
domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-
oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)
2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630
3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27
szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT
4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80
8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia
Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37
34 Műszaki Szemle 46
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)
The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)
Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)
SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2
Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2
email pszaboinfu-szegedhu
ABSTRACT
In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged
between 1921 and 1940
REZUMAT
Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a
funcţionat la Szeged
1 BEVEZETEacuteS
A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-
egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten
kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-
tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az
egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-
seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes
keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok
hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa
eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak
lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak
Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ
Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-
szaacutegba 1921 november 10-eacuten
bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-
seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-
tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs
amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba
mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres
[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-
gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a
Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta
Műszaki Szemle 46 35
temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol
szerető baacutetyaacuted Friczirdquo
RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz
hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-
seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval
az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt
helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten
2 AZ EGYETEMI EacuteLET
A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi
boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet
Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-
előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-
riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-
geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő
koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok
lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem
szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-
ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni
Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-
lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel
egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes
magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-
maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-
ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti
eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten
(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus
Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg
az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent
a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter
toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt
hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest
hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-
koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető
polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-
ben
A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-
nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A
36 Műszaki Szemle 46
paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra
keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute
templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar
kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar
aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt
bujdosoacute egyetemrdquo
Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta
Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-
ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda
Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az
egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi
egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-
daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet
is hivataacutesuknak tekintetteacutek
A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes
testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes
indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely
a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek
fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete
Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-
egyetemi előadaacutesokat
3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK
Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem
tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot
kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna
(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute
Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-
zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a
boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor
(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten
(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)
BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)
ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-
gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta
SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-
BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-
től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-
te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd
Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-
tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik
doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg
kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-
leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak
nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI
felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a
szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt
is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a
hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-
sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben
eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel
a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-
si Nobel-diacutejat kapott
Szent-Gyoumlrgyi Albert
(1893-1986)
A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az
egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-
Műszaki Szemle 46 37
dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről
vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes
modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes
(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi
Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete
JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-
kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c
verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-
lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-
te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen
verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo
Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt
amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent
Baacutelint Saacutendor
(1904-1980)
BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes
folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert
Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-
doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott
szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-
tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy
sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-
romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első
neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-
ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-
nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute
habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek
eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute
4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI
Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-
matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-
laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre
Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c
folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-
saacuteban
RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek
volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint
neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-
taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-
ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-
meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester
HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis
differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-
emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-
seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-
teacuter eacutes a Haar-wavelet
38 Műszaki Szemle 46
Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői
Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf
A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet
Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel
RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela
nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-
seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-
ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-
vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott
Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is
őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves
neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-
tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-
janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet
egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett
A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki
Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az
antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute
A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a
Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-
tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-
domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb
műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve
IRODALOM
[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999
[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE
Szeged 1996
[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy
Attila] SZOTE Szeged 1997
[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986
[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)
Műszaki Szemle 46 39
A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1
Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century
Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX
DVORAacuteCSEK Aacutegoston
fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera
Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia
email dvoracsek52yahoocom
ABSTRACT
This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX
th
century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed
REZUMAT
Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor
Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii
experimentale
Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-
ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel
eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-
taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-
meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is
akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma
volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az
iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az
első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki
az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-
tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a
marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja
Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban
nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes
főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban
A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra
ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-
heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes
fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-
1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi
kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-
pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg
40 Műszaki Szemle 46
latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test
(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika
Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos
boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első
erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv
Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-
1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-
tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv
Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes
botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten
Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-
ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-
maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-
temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655
szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani
mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen
volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a
magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa
1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I
Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első
fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-
kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi
Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-
zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik
A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI
PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet
taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar
nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen
szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi
bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az
eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-
ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-
the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol
Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait
Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere
kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-
Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute
Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-
szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi
bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai
Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi
keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-
mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel
bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen
nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek
volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek
elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]
4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai
valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben
szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet
1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja
Műszaki Szemle 46 41
Henric Bisterfeld
(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)
Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)
Paacutepai Paacuteriz Ferenc
(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)
Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)
42 Műszaki Szemle 46
A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-
zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9
1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki
Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-
adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-
koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra
hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-
zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma
[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes
gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-
chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy
fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery
Domokos10
megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az
első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-
tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a
diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis
experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-
lunkrdquo [7]
Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt
a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten
1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a
fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-
kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-
9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et
experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque
indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum
Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő
Műszaki Szemle 46 43
ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar
matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet
bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes
nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-
dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]
A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-
matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-
uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]
Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-
1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott
aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol
1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy
jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-
tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-
nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe
volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a
szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től
halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei
ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]
Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett
1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett
Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban
talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes
tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van
annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-
koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]
Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi
osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a
teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant
tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-
totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a
teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola
a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző
12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-
nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines
matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos
Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben
13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk
44 Műszaki Szemle 46
Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-
szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott
bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar
nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban
akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-
gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a
haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo
A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez
eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy
nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium
KOumlNYVEacuteSZET
1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994
2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995
3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955
4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997
5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936
6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI
(szerk Lukinich Imre)
7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)
munkaacuteja14
8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15
9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről
keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban
14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm