mŰszaki szemle contents cuprins 46. szám, 2009

43
MŰSZAKI SZEMLE 46. szám, 2009. Historia Scientiarum 6. Tudománytörténeti különkiadás / Special Issue in History of Sciences Szerkesztőbizottság elnöke / President of Editing Committee Dr. Köllő Gábor Szerkesztőbizottság tagjai / Editing Committee Dr. Balázs L. György – HU, Dr. Biró Károly Ágoston RO, Dr. Csibi Vencel-József – RO, Dr. Fedák László – UA, Dr. Kása Zoltán – RO, Dr. Kászonyi Gábor – HU, Dr. Majdik Kornélia – RO, Dr. Maros Dezső – RO, Dr. Nagy László – RO, Dr. Péics Hajnalka YU, Dr. Puskás Ferenc – RO, Dr. Szalay György – SK, Dr. Turchany Guy CH Kiadja / Editor Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság – EMT Societatea Maghiară Tehnico-Ştiinţifică din Transilvania Ungarische Technisch- Wissenschaftliche Gesellschaft in Siebenbürgen Hungarian Technical Scientific Society of Transylvania Felelős kiadó / Managing Editor Dr. Köllő Gábor A szerkesztőség címe / Address Romania 400604 Cluj, Kolozsvár B-dul 21. Decembrie 1989., nr. 116. Tel/fax: 40-264-590825, 594042 Levélcím: RO – 400750 Cluj, C.P. 1- 140. Nyomda / Printing Incitato Kft. ISSN 1454-0746 CNCSIS által elismert folyóirat Revistă acreditată de CNCSIS Tartalomjegyzék – ContentsCuprins Gaál Sándor, a polihisztor Activity of a forgotten Hungarian scientist: Sándor Gaál (Alexander von Gaál) Activitatea unui savant maghiar uitat, Sándor Gaál (Alexander von Gaál) Szőcs Huba László 3 Számítógépek megjelenése a magyar gazdaságban The Early History of Computers in the Hungarian Economy Începuturile apariţiei calculatoarelor în economia Ungariei Borbély Éva 11 Egy földtanász-polihisztor a XIX. századból: Kovács János (18161906) János Kovács (18161906) a Geologist and Polyhistor from the 19 th Century János Kovács (18161906) un geolog din secolul XIX. Dávid Lóránt 18 A Ferenc József Tudományegyetem kezdete és vége The beginning and ending of the Franz Joseph University Începutul şi sfârşitul Universităţii Franz Josep Kása Zoltán 24 A Ferenc József Tudományegyetemen matematikából doktoráltak listája The list of persons obtaining doctor's degree in Mathematics at Franz Joseph University Lista celor care au obţinut doctoratul în matematici la Universitatea Franz Josef Oláh-Gál Róbert 28 A Ferenc József Tudományegyetem Szegeden (1921-1940) The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940) Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940) Szabó Péter Gábor 34 A fizika oktatása a Bethlen Kollégiumban a kezdetektől a XX. századig Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XX th century Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la începuturi până în secolul XX Dvorácsek Ágoston 39 A kiadvány megjelenését támogatta: Communitas Alapítvány – Kolozsvár Eurotrans Alapítvány – Kolozsvár Szülőföld Alap Iroda– Budapest www.emt.ro [email protected]

Upload: others

Post on 04-Nov-2021

1 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

2 Műszaki Szemle 46

MŰSZAKI SZEMLE 46 szaacutem 2009

Historia Scientiarum ndash 6 Tudomaacutenytoumlrteacuteneti kuumlloumlnkiadaacutes

Special Issue in History of Sciences

Szerkesztőbizottsaacuteg elnoumlke President of Editing Committee

Dr Koumlllő Gaacutebor

Szerkesztőbizottsaacuteg tagjai Editing Committee

Dr Balaacutezs L Gyoumlrgy ndash HU Dr Biroacute Kaacuteroly Aacutegoston ndash RO Dr Csibi Vencel-Joacutezsef ndash RO Dr Fedaacutek Laacuteszloacute ndash UA Dr Kaacutesa Zoltaacuten ndash RO Dr Kaacuteszonyi Gaacutebor ndash HU Dr Majdik Korneacutelia ndash RO Dr Maros Dezső ndash RO Dr Nagy Laacuteszloacute ndash RO Dr Peacuteics Hajnalka ndash YU Dr Puskaacutes Ferenc ndash RO Dr Szalay Gyoumlrgy ndash SK Dr Turchany Guy ndash CH

Kiadja Editor

Erdeacutelyi Magyar Műszaki Tudomaacutenyos Taacutersasaacuteg ndash EMT Societatea Maghiară Tehnico-Ştiinţifică din Transilvania Ungarische Technisch-Wissenschaftliche Gesellschaft in Siebenbuumlrgen Hungarian Technical Scientific Society of Transylvania

Felelős kiadoacute Managing Editor

Dr Koumlllő Gaacutebor

A szerkesztőseacuteg ciacuteme Address

Romania 400604 Cluj Kolozsvaacuter B-dul 21 Decembrie 1989 nr 116 Telfax 40-264-590825 594042 Leveacutelciacutem RO ndash 400750 Cluj CP 1-140

Nyomda Printing

Incitato Kft

ISSN 1454-0746

CNCSIS aacuteltal elismert folyoacuteirat

Revistă acreditată de CNCSIS

Tartalomjegyzeacutek ndash Contentsndash Cuprins

Gaaacutel Saacutendor a polihisztor Activity of a forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) Activitatea unui savant maghiar uitat Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel)

Szőcs Huba Laacuteszloacute 3

Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban The Early History of Computers in the Hungarian Economy Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei

Borbeacutely Eacuteva 11

Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel Kovaacutecs Jaacutenos (1816ndash1906) Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19

th Century

Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX

Daacutevid Loacuteraacutent 18

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege The beginning and ending of the Franz Joseph University Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep

Kaacutesa Zoltaacuten 24

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef

Olaacuteh-Gaacutel Roacutebert 28

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden (1921-1940) The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940) Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)

Szaboacute Peacuteter Gaacutebor 34

A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XX

th century

Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX

Dvoraacutecsek Aacutegoston 39

A kiadvaacuteny megjeleneacuteseacutet taacutemogatta

Communitas Alapiacutetvaacuteny ndash Kolozsvaacuter

Eurotrans Alapiacutetvaacuteny ndash Kolozsvaacuter

Szuumllőfoumlld Alap Irodandash Budapest

wwwemtro

emtemtro

Műszaki Szemle 46 3

Gaaacutel Saacutendor a polihisztor

Activity of a forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel)

Activitatea unui savant maghiar uitat Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel)

SZŐCS Huba Laacuteszloacute

ny egyetemi docens tanszeacutekvezető szhuranoskodolanyihu

ABSTRACT

The paper deals with the activity in the theory of relativity of the forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel

(1885ndash1972) Nobody other than the author of present paper wrote deep studies on the importance of this activity

REZUMAT

Articolul prezintă activitatea referitoare la teoria relativităţii icircn fizică a savantului maghiar Saacutendor Gaaacutel (1885ndash

1972) şi discută problemele legate de activitatea uitată şi neapreciată nici pacircnă icircn prezent Icircn afară de autorul prezentu-

lui articolul nimeni nu a pătruns icircndeaproape această activitate ştiinţifică

ELŐSZOacute

Oumlroumlmmel ragadjuk meg az alkalmat hogy a magyar tudomaacuteny eacutes művelődeacutes egyik eddig keveacutesbeacute isme-

ret alakjaacutenak az erdeacutelyi szuumlleteacutesű eacutes Erdeacutelyben eacutelt Gaaacutel Saacutendor tudomaacutenyos eacuteletműveacutenek egy reacuteszeacutet a nem-

zetkoumlzi eacutes a magyar aacuteltalaacutenos eacutes tudomaacutenyos koumlzveacutelemeacuteny eleacute taacuterhassuk Sajnaacutelatos teacuteny hogy műveit eacuteleteacute-

ben nem publikaacutelhatta Egyik jelentős műveacutet a bdquoLineaacuteris aacutetrendeződeacutes (azaz transzformaacutecioacute) fizikai invariaacuten-

sairdquo ciacuteműt a speciaacutelis relativitaacuteselmeacutelet taacutergykoumlreacuteből nagyreacuteszt [234] sikeruumllt jelen iacuteraacutes szerzője aacuteltal ele-

mezni feldolgozni tovaacutebbfejleszteni eacutes publikaacutelni de remeacuteljuumlk hogy a koumlzeljoumlvőben a meacuteg hiaacutenyzoacute keveacutes

reacuteszletet is a megfelelő eacutertelmezeacutesekkel eacutes kiegeacutesziacuteteacutesekkel sikeruumll majd koumlzzeacutetenni eacutes Gaaacutel Saacutendor eacuteletmű-

veacutenek legalaacutebb egy haacutenyada reacuteszeacuteveacute vaacutelik a magyar tudomaacutenyos oumlroumlkseacutegnek Ugyancsak folyamatban van

jelen iacuteraacutes szerzője aacuteltal Gaaacutel Saacutendornak bdquoA barometrikus reverzioacuterdquo (termodinamika) c terjedelmes műveacutenek

feldolgozaacutesa eacutes publikaacutelaacutesa is a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsztoumlndiacute-

jas Alapiacutetvaacuteny taacutemogataacutesaacuteval A dolgozat a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Művelődeacutesi Osztaacutelyaacuten van

leteacutetben ugyancsak jelen dolgozat szerzőjeacutenek tollaacuteboacutel

BEVEZETEacuteS

Neacutehai Gaaacutel Saacutendor meacuternoumlkoumlt polihisztort 1970 őszeacuten (fontos daacutetum) ismertem meg amikor roumlvid sep-

siszentgyoumlrgyi tartoacutezkodaacutesom alatt lakaacutesaacuten felkerestem a helyi tanaacuterkolleacutegaacutek oumlsztoumlnzeacuteseacutere Lakaacutesaacuten (Csiacuteki

utca 50 a Mezőgazdasaacutegi Szakkoumlzeacutepiskola kolleacutegiuma) a koumlvetkezőket tudtam meg tőle illetve a haacutetraha-

gyott tudomaacutenyos műveiből

Gaaacutel Saacutendornak nem adatott meg eddig a teljes tudomaacutenyos nyilvaacutenossaacuteg ebben osztozni laacutetszik azok-

nak a magyar felfedezőknek tudoacutesoknak a sorsaacuteban akik baacuter jelentőset alkottak az alkotaacutes a felfedezeacutes nem

az ő nevuumlkhoumlz fűződik hanem nagyobb eacutes szerencseacutesebb neacutepek fiainak neveacutehez

Gaaacutel Saacutendor Goacutegaacutenvaacuteraljaacuten (Erdeacutelynek Erdővideacutek nevet viselő reacuteszeacuteben az egykori Baroacuteti szeacutekben) szuumlle-

tett 1885 oktoacuteber 4-eacuten az egykori Csiacutek vaacutermegye 1848-as kormaacutenybiztosaacutenak eacutes katonai parancsnokaacutenak Gaacutel

Saacutendor honveacutedezredesnek oldalaacutegi leszaacutermazottjakeacutent foumlldbirtokos csalaacutedban Deacutedapja Gaaacutel Joacutezsef az osztraacutek

hadsereg őrnagya volt idős koraacuteban csiacutekszentgyoumlrgyi birtokaacuten gazdaacutelkodott Reacuteszletesebb (de nem teljes ) eacuteletraj-

zot talaacutelhatunk Sombori Saacutendor eacutes Bodoacute Barna cikksorozataacuteban valamint Czegő Zoltaacuten egykori cikkeacuteben a Haacute-

romszeacutek megyei (ma Kovaacuteszna megye Romaacutenia) napilapban [1] amely valoacutesziacutenűleg a Sepsiszentgyoumlrgyi Muacuteze-

4 Műszaki Szemle 46

um ma Szeacutekely Nemzeti Muacutezeumban a Gaaacutel Saacutendor (vagy maacutesok) aacuteltal elhelyezett csalaacutedi feljegyzeacuteseken alap-

szik eacutes akiknek eacuterdeme hogy Gaaacutel Saacutendor tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutet igyekeztek neacutepszerűsiacuteteni de ugyanakkor

taacutemadtaacutek jelen iacuteraacutes szerzőjeacutet bdquokoumlzoumlmboumlsseacutege eacuterdektelenseacutegerdquo miatt aneacutelkuumll hogy a Gaaacutel Saacutendor-feacutele nagyon

sokreacutetű eacuteletművel szakmai szempontboacutel igyekeztek vagy egyaacuteltalaacuten keacutepesek lettek volna foglalkozni

Mi a koumlvetkezőkben Gaaacutel Saacutendor tudomaacutenyos munkaacutessaacutegaacutera aka-

runk oumlsszpontosiacutetani eacutes kihangsuacutelyozzuk hogy a Gaaacutel Saacutendor-feacutele tudo-

maacutenyos eacuteletművel elemzeacutesszerűen csak jelen dolgozat szerzője foglalko-

zott valamint vitte tovaacutebb Gaaacutel Saacutendor eszmeacuteit eacutes taacuterta a nemzetkoumlzi

tudomaacuteny eleacute

Gaaacutel Saacutendor felsőfokuacute tanulmaacutenyait toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy

Budapesten a Műszaki Egyetem elődjeacuten a valamikori kiraacutelyi Joacutezsef

Műegyetem Geacutepeacutesz- eacutes Vegyeacuteszmeacuternoumlki Szakosztaacutelyaacuten (karaacuten) veacutegezte

mivel ennek hallgatoacuteja volt 1902 eacutes 1909 koumlzoumltt Batalka Krisztina

koumlnyvtaacuteros-leveacuteltaacuteros (Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegi Egyetem-

OMIKK) sziacuteves koumlzleacutese szerint sajnos azonban nem Gaaacutel hanem Gaacutel

Saacutendor neacuteven volt toumlrzskoumlnyvezve sajnos a neacutev keacutetfeacutele vaacuteltozataacutet abban

az időben eleacuteg sokszor felcsereacutelteacutek ezeacutert mondottuk feljebb hogy bdquovaloacute-

sziacutenűrdquo (viszont biztosan itt veacutegzett testveacutere Gaaacutel Laacuteszloacute eacutes vegyeacuteszmeacuter-

noumlki oklevelet szerzett 1909-ben) Tekintettel azonban Gaaacutel Saacutendor igen

magas fokuacute neacutemet nyelvű tudaacutesaacutera eacutes toumlbb neacutemet nyelven megjelent

dolgozataacutera valamint az Osztraacutek Haduumlgyi Miniszteacuteriumba előterjesztett

nyilvaacuten neacutemet nyelven iacutert hadi talaacutelmaacutenyai uumlgyeacuteben nem lehetetlen

hogy tanulmaacutenyait a beacutecsi (moumldlingeni) Műszaki Katonai Akadeacutemiaacuten

(Technische Militar Akademie) folytatta eacutes fejezte be vagy egeacutesziacutetette ki

Ebben a nagyhiacuterű inteacutezmeacutenyben előadoacutekeacutent mindig megtalaacutelhatoacute volt a

kor toumlbb jeles matematikusa fizikusa Annak idejeacuten Bolyai Jaacutenos is itt

szerezte hadmeacuternoumlki tiszti okleveleacutet

Gaaacutel Saacutendor

meacuternoumlk elmeacuteleti fizikus

1885-1972

Gaaacutel Saacutendort a bdquofelszabadulaacutesrdquo kvietaacutelt nyugdiacutejas katonatisztkeacutent gazdaacutelkodoacutekeacutent eacuterte Kuumlzdelmes eacutele-

teacutenek bdquojutalmakeacutentrdquo elkoboztaacutek kisajaacutetiacutetottaacutek birtokaacutet vagyonaacutet (meacuteg iacuteroacutegeacutepeacutet is elkoboztaacutek) őt magaacutet pedig

keacutenyszerlakhelyre Sepsiszentgyoumlrgyre koumlltoumlztetteacutek Ezeacutert sorolhatoacute be a Haacuteromszeacuteki Nevezetes Emberek

soraacuteba Itt eacutelt a Csiacuteki utca 50 szaacutem alatti Mezőgazdasaacutegi Szakkoumlzeacutepiskola egyik bdquocementpadloacutesrdquo szűk kama-

raacutejaacuteban szegeacutenyen eacutes betegen hihetetlen nyomoraacutet csak reacuteszben enyhiacutetette az iskola igazgatoacutesaacutegaacutenak joacuteindu-

lata eacutes szemeacutelyzeteacutenek koumlnyoumlruumlletesseacutege A megye eacutes a vaacuteros aacutellampaacuterti vezetői osztaacutelyellenseacutegkeacutent kezelteacutek

joacutellehet akadt neacutehaacuteny ember aki igyekezett a koumlzveacutelemeacutenyt raacuteeacutebreszteni arra hogy Gaaacutel Saacutendor nem tartozik

a koumlzoumlnseacuteges emberek soraacuteba Eacuteleteacutenek utolsoacute napjaiban erőteljes koumlzbeleacutepeacutesemre koumlltoumlzhetett csak garzon-

lakaacutesba de ez maacuter nem segiacutetett rajta Maga Gaaacutel Saacutendor mindig haacutelaacutesan emleacutekezett meg Salamon Saacutendor

koumlzeacutepiskolai tanaacuterroacutel aki előszoumlr proacutebaacutelkozott meg szemeacutelyeacutenek a nyilvaacutenossaacuteg eleacute viteleacutevel Ebben a vonat-

kozaacutesban meacuteg felteacutetlenuumll meg kell emliacutetenuumlnk Bauer Gusztaacutev sepsiszentgyoumlrgyi jogaacuteszt is aki nemcsak Gaaacutel

Saacutendor koumlzvetlen munkataacutersa de taacutemogatoacuteja is volt A helyi sajtoacute pedig ahelyett hogy az bdquoilleteacutekeseketrdquo eacutes a

koumlzveacutelemeacutenyt a helyes iraacutenyban igyekezett volna befolyaacutesolni azt a nagyon keveacutes szemeacutelyt bdquobiacuteraacuteltardquo csak

neacuteha-neacuteha emleacutekezve meg roacuteluk taacutergyilagosan aki a szoacutecseacutepleacutes helyett igyekezett mindent megtenni az uumlgy

eacuterdekeacuteben Ugyanis a joacuteakaraton kiacutevuumll ehhez meacuteg valamelyes jaacutertassaacuteg is szuumlkseacuteges a klasszikus eacutes a modern

fizika matematika teruumlleteacuten

Gaaacutel Saacutendor 1972 juacutelius 28-aacuten 86 eacuteves koraacuteban hajnali 4 oacuterakor halt meg a sepsiszentgyoumlrgyi koumlzkoacuter-

haacutezban (ellenteacutetben maacutes hiacutereszteleacutesekkel) sziacuteveleacutegtelenseacuteg koumlvetkezteacuteben

Remeacutelni szeretneacutenk hogy hosszuacute de kuumlzdelmes eacutelete az egyetemes tudomaacuteny eacutes benne a magyar tu-

domaacuteny szempontjaacuteboacutel sem volt hiaacutebavaloacute Joacutellehet ndash legalaacutebbis uacutegy laacutetszik ndash a magyar tudomaacutenyossaacuteg (ed-

dig) nem tartott raacute igeacutenyt ő maga soha sem adta fel eszmeacuteit meacuteg halaacutelos aacutegyaacuten is eredmeacutenyeit magyaraacutezta eacutes

veacutedte aacutellaacutespontjaacutet a felhozott elleneacutervekkel de inkaacutebb dogmaacutekkal szemben Tragikus hangveacutetelű a szerzőhoumlz

inteacutezett buacutecsuacutelevele melyben azt sajnaacutelja hogy halaacutela utaacuten bdquominden repuumll a szemeacutetberdquo Nem iacutegy toumlrteacutent

semmi sem repuumllt a szemeacutetbe neacutehai Gaaacutel Saacutendor eacuteletműve (legalaacutebb is reacuteszben) bejaacuterta a vilaacutegot eacutes eacuteleacutenk

eacuterdeklődeacutest keltett azokban akik a tudomaacutenyt benne a fizikaacutet nem dogmakeacutent kezelik hiszen maga Gaaacutel

Saacutendor iacuterta a speciaacutelis relativitaacutes elmeacuteletről szoacuteloacute dolgozataacuteban hogy bdquonem szaacutendeacutekozom Einsteint megdoumln-

teni hanem csak felhiacutevni a figyelmet neacutehaacuteny ellentmondaacutesra ami Einstein elmeacuteleteacuteben jelentkezik akaacuter tet-

szik akaacuter nem eacutes amelyet maga Einstein is felismert de mielőtt kikuumlszoumlboumllhette volna azokat elragadta a

halaacutelrdquo Gaaacutel Saacutendor ezeket az ellentmondaacutesokat igyekezett kikuumlszoumlboumllni toumlbb-kevesebb sikerrel

Műszaki Szemle 46 5

I GAAacuteL SAacuteNDOR TUDOMAacuteNYOS MUNKAacuteSSAacuteGA

Amint fentebb emliacutetettuumlk Gaaacutel Saacutendor meacuternoumlk leacuteteacutere igazi fizikus-polihisztor volt a fizika minden leacute-

nyeges teruumlleteacuten otthon volt ezeacutert eacuteletműve igen gazdag Ha egyetlen mondatban kellene oumlsszefoglalni mind-

azt amit tett eacutes eleacutert akkor talaacuten azt mondhatjuk hogy fő ceacutelja az ellentmondaacutes (antinoacutemia) kereseacutese eacutes a

feloldaacutesa volt

Jelentős eredmeacutenyeket eacutert el a termodinamika a relativitaacuteselmeacutelet eacutes a matematikai logika tereacuten Nem-

csak elmeacuteleti tudoacutes volt hanem a gyakorlat embere is tudomaacutenyos hagyateacutekaacuteban toumlbb jelentős műszaki ta-

laacutelmaacuteny szabadalmi leiacuteraacutesa is talaacutelhatoacute Itt felteacutetlenuumll meg kell jegyeznuumlnk hogy szellemi hagyateacuteka taacutergyi

emleacutekei megőrzeacuteseacutenek a halaacutela utaacuteni időszak nem kedvezett egy reacuteszuumlk a sepsiszentgyoumlrgyi Gazdasaacutegi Iskola

koumlnyvtaacuteraacuteban maradt majd innen aacutelliacutetoacutelag aacutetkeruumllt eacutes meacuteg remeacutelhetőleg megtalaacutelhatoacute a sepsiszentgyoumlrgyi

Muacutezeumban melyet viszont az akkori paacutert- eacutes nemzetaacutellami eszmeacutek szellemeacuteben toumlbbszoumlr bdquoaacutetrendeztekrdquo a

taacutergyak egy reacuteszeacutet koumlzponti muacutezeumokban helyezteacutek el a jobb bdquomegőrzeacutesrdquo eacuterdekeacuteben Egy reacutesze maacutesolatban

toumlredeacutekben meacuteg itt-ott fellelhető Jelen iacuteraacutes nem az egyetlen kiacuteseacuterlet arra hogy magyar nyelvteruumlleten ma-

gyar nyelven a magyar tudomaacutenyossaacuteg eacutes koumlzveacutelemeacuteny figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor eacuteletműveacutere mint a magyar

tudomaacuteny- eacutes művelődeacutestoumlrteacutenet egyik fontos mozzanataacutera raacuteiraacutenyiacutetsa Ez nemzetkoumlzi viszonylatban maacuter

megtoumlrteacutent (l a melleacutekelt irodalomjegyzeacutekeacutet) csak szűkebb hazaacutejaacuteban Erdeacutelyben nem A Gaaacutel Saacutendor eacutes

Szerző aacuteltal toumlbb neves tudoacutesnak elkuumlldoumltt dolgozataira csak Teofil Vescan a kolozsvaacuteri egyetem majd a iasi-

i egyetem professzora eacutes prof emeritus Dr Gaacutebos Zoltaacuten kolozsvaacuteri egyetem tanaacutera szoacutelt hozzaacute reacuteszleteiben

eacutes eacuterdemben maacutes nem akiknek neveacutet (Gaaacutel Saacutendor sem szűkebb sem taacutegasabb hazaacutejaacuteban) nem oacutehajtom itt

neacutepszerűsiacuteteni szaacutemoljon el ki-ki a sajaacutet lelkiismereteacutevelhellip mondvaacuten hogy Gaaacutel Saacutendor bdquonem joacute uacuteton indult

elrdquo aneacutelkuumll hogy baacuter beleneacuteztek volna a relativitaacutesroacutel iacutert fő műveacutebe Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute kijelenteacuteseket

a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos kongresszusokon eacutes konferenciaacutekon szoktaacutek elemezni eacutes amennyiben szerzőjuumlk

meg tudja veacutedeni aacutellaacutespontjaacutet rendben van de ha nem akkor a kijelenteacuteseacutevel marad ami tovaacutebb senkit sem

eacuterdekel

Az alaacutebbiakban megkiacuteseacutereljuumlk felsorolni fontosabb (maacuteig majdnem mind kiadatlan) műveit magaacutenak

Gaaacutel Saacutendornak egyik 1972 maacutercius 3-aacuten kelt feljegyzeacutese alapjaacuten

Aluliacuterott aacuteltal 72 II20-ig befejezett eacutes koumlzleacutesre vaacuteroacute dolgozatok leacutenyege eacutes szaacutendeacutekolt koumlzleacutesi sor-

rendje

1 A lineaacuteris aacutethelyeződeacutes (fizikai invariaacutensai szerző kiegeacutesziacuteteacutese)

2 Az 1 folytataacutesa eacutes kiegeacutesziacuteteacutese a) annak bizonyiacutetaacutesa hogy csak egyetlen univerzaacutelis potenciaacutel leacutetez-

het b) az oksaacutegi elv axiomatikaacuteja eacutes kapcsolata az univerzaacutelis potenciaacutellal c) annak bizonyiacutetaacutesa hogy

maacuteig nem veacutegeztek az eacuteter leacutetezeacuteseacutet illetőleg egyenesvonaluacute doumlntő kiseacuterletet (a Michelson-Morley kiseacuterlet

kritikaacuteja) a Hilbert-feacutele bdquoneacutegy identitaacutesrdquo-boacutel kiinduloacutelag d) a meacuterteacutekdefinicioacute (felmeacutereacutesmoacuted) szubjektivitaacutesa

miatt a formaacutelis geometria mindig szubjektiacutev-idealista leacutetesiacutetmeacuteny objektiacutev realitaacutesa csak a topoloacutegiaacutenak van

3 Az oksaacutegi elv azonossaacutega egyetlen vilaacutegpotenciaacutel leacutetezeacuteseacutevel

4 Az 1-3 alattiakhoz szuumlkseacuteges keacutet matematikai (halmazelmeacuteleti) antinoacutemia tisztaacutezaacutesa ezek a) bizo-

nyiacutetaacutesa hogy a Demokritosz aacuteltal az atomizmus logiko-deduktiacutev megalapozaacutesaacutera alkalmazott szillogizmus

helytaacutelloacute (konzisztens) b) tisztaacutezandoacutek a Cantor alapiacutetaacutesuacute de jelenleg toumlbbfeacutelekeacuteppen axiomatizaacutelt halmazel-

meacuteletben a teljes indukcioacute aacuteltal leacutetrehozhatoacute antinoacutemiaacutek

5 A topoloacutegia axiomatikaacuteja a 4 alatti eredmeacutenyek alapjaacuten

6 H A Lorentz mintegy veacutegrendeletkeacutepp mutatott reaacute a kvantumelmeacutelet belső ellentmondaacutesainak elke-

ruumllhetetlen tisztaacutezaacutesaacutera Egy ilyen reacuteszletes dolgozat ezt a feladatot hajtja veacutegre Eredmeacutenyei a) Ha az oksaacute-

gi elv a mikrovilaacutegban (atomi meacuteretekneacutel) nem eacuterveacutenyes uacutegy makroszkopikusan is eacuterveacutenytelen (dacaacutera az

Ehrenfest-elvnek) tehaacutet ez esetben nem aacutelliacutethatoacutek fel termeacuteszet-toumlrveacutenyek b) a nemlinearitaacutes eacutes a kontinuitaacutes

bevezeteacutese elkeruumllhetetlen c) A 2a) alapjaacuten megoldom a bdquohullaacutemtestecskerdquo L de Broglie E Schroumldinger D

Bohm I P Vigier stb aacuteltal hiaacuteba ostromolt probleacutemaacutejaacutet Bizonyiacutetom hogy a tiszta (toumllteacutes mentes) elektro-

maacutegneses sugaacuterzaacutesboacutel maacuter linearitaacutes eseteacuten is leacutetrejoumlhet egy centraacutelszimmetrikus hullaacutemtest melynek nyu-

galmi toumlmege (tehaacutet suacutelya is) van csak a feacutenyneacutel kisebb sebesseacuteggel mozoghat spinnel biacuter nemlinearitaacutes

eseteacuten toumllteacutese van (koumllcsoumlnhataacutesra keacutepes eacutes gravitaacutel) Leiacuterom a rezonanciaacutek keletkezeacuteseacutet a tiszta sugaacuterzaacutesboacutel

eacutes felbomlaacutesuk mikeacutentjeacutet

7 Termodinamika A statisztikai mechanika Boltzmann Gibbs Poincareacute eacutes Zermelo aacuteltal taacutergyalt alak-

jaacutenak axiomatikus-topologikus elemzeacutese Ergodikus rendszerek lehetőseacutege a faacutezisteacuter toumlbbszoumlroumls oumlsszefuumlggeacutese

eseteacuten A reverzioacuteposztulaacutetum topologikus bizonyiacutetaacutesa Elfajult rendszerek A termodinamika aacuteltalaacutenos diffe-

renciaacutelegyenlete egy Pfaff-feacutele alak ha ennek nincs integraacuteloacute teacutenyezője nem hozhatoacute leacutetre olyan zaacutert koumlrfo-

lyam hogy a Gibbs-potenciaacutel eacuterteacuteke zeacuterus lehessen ellentmondaacutesban a II alapteacutetellel Kimutataacutesa ilyen rend-

szerek reaacutelis leacutetezeacuteseacutenek

6 Műszaki Szemle 46

8 Biogenetika Keacuterdeacutes hogy egy reaacutelis eacutes egyseacuteges fiziko-keacutemiai rendszerben (pl egy igen nagy zaacutert

tartaacutelyban melyben adott keacutemiai vegyuumlletek vannak adott aacutellapotvaacuteltozoacutek hataacutesa alatt) mi annak a valoacutesziacutenű-

seacutege hogy egy bdquoprotobionrdquo (=első eacutelőleacuteny) leacutetrejoumlhessen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes erre vonatkozoacutelag a megfe-

lelő kiinduloacute anyagok jelenleacutete eseteacuten a ahol N eacutes s igen nagy szaacutemok Az aacutetmenet tehaacutet a makroszkopikus

aacutellapothataacuterozoacutek hataacutesa (vaacuteltozaacutesa) koumlvetkezteacuteben az azoikus (eacuteletneacutelkuumlli) aacutellapotboacutel a biofor (=eacuteletet hordoacute)

aacutellapotba igen meredek hirtelen ugraacutessal toumlrteacutenik a protobion leacutetezeacutese az ugraacutes előtt eacutes nemleacutete az ugraacutes

utaacuten igen valoacutesziacutenűtlen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes posztulaacutelja a szekszuaacutelis szaporodaacutes eacutes az Osborne-feacutele

ontogeneacutezis leacutetrejoumltteacutet

9a) kimutathatoacute hogy a bolygoacute-atmoszfeacuteraacutek baromeacuteterkeacuteplete veacutegtelen taacutevolsaacutegokban nem megy aacutet

zeacuterusba hanem igen alacsony gaacutezsűrűseacuteget jelez Ebből koumlvetkezik a kozmikus izosztaacutezia eacutes a kozmikus su-

gaacuterzaacutes eloszlaacutesaacutenak toumlrveacutenye minden ad hoc hipoteacutezis (szinkrotron hataacutes) felteacutetelezeacutese neacutelkuumll b) Ezen az

alapon kimutathatoacute hogy bizonyos kozmikus koumlrnyezetben egy bolygoacute feluumlleti koumlzeacutephőmeacuterseacutekleteacutet illetőleg

uacutenbdquoKippresonanzrdquo (=aacutetbillenő rezonancia) leacutep fel mely a jeacutegkorszakok gyakori periodikus vaacuteltozaacutesaacutet az

interglaciaacutelisokkal a geoloacutegiai koumlzelmuacuteltban hozta leacutetre Ez kimutatja a Milankovic-feacutele perioacutedusok okozati

alapjaitrdquo

Kelt Sepsiszentgyoumlrgyoumln 1972 III 3-aacuten

(alaacuteiacuteraacutesGaaacutel Saacutendor)

A felsorolaacutest meacuteg ki kell egeacutesziacutetenuumlnk Gaaacutel Saacutendornak az alaacutebbiakban aacuteltala ideacutezett S Marinovnak

(Bulgaacuteria Ausztria) bdquoExperimentum crucis for proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutenek elemzeacuteseacutere

vonatkozoacute dolgozataacuteval

Meacuteg idekiacutevaacutenkozik egy fontos megjegyzeacutes Gaaacutel Saacutendornak meacuteg sok maacutes matematikai eacutes fizikai jellegű

felfedezeacutese eacutes aacutelliacutetaacutesa is van (az oksaacutegi elv helyettesiacuteteacutese az alaacutebbi haacuterom axioacutemaacuteval a kaszkaacutedcső alkalmazaacute-

sa reacuteszecskegyorsiacutetaacutesra a ciklotron elve hadi talaacutelmaacutenyok eacutes azok alkalmazaacutesai bdquoA barometrikus reverzioacuterdquo ndash

termodinamika ellentmondaacutesai ndash szaacutemelmeacutelet a teljes indukcioacute axioacutemaacuteja (kritika) eacutes iacutegy tovaacutebb melyeket itt

eacutes most hely hiaacutenyaacuteban nem koumlzoumllhetuumlnk eacutes nem elemezhetuumlnk Mindez maacutes dolgozatok taacutergyaacutet fogja keacutepez-

ni)

Maga Gaaacutel Saacutendor is főműveacutenek bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutet te-

kintette

II bdquoA LINEAacuteRIS AacuteTHELYEZŐDEacuteS INVARIAacuteNS FIZIKAI AacuteLLANDOacuteIrdquo C DOLGOZATROacuteL

A tovaacutebbiakban uacutegy gondoljuk akkor jaacuterunk el helyesen ha az olvasoacute figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor egyik leg-

jelentősebb munkaacutejaacutera bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutera iraacutenyiacutetjuk olykeacutep-

pen hogy koumlzzeacutetesszuumlk magaacutenak Gaaacutel Saacutendornak e műveacutehez 1972-ben iacutert koumlvetkező ismertetőjeacutet

bdquoA koumlzlemeacuteny taacutergya eacutes eredmeacutenyei

I J C Maxwell 1871-ben ndash kb 100 eacutevvel ezelőtt ndash raacutemutatott arra hogy a Jupiter-holdak faacutezisvaacuteltozaacute-

saiboacutel a Naprendszernek a nyugvoacute bdquoeacuteterrdquo-hez vonatkoztatott abszoluacutet sebesseacutege meghataacuterozhatoacute

II Azonban Burton 1911-ben kimutattahogy a megfigyeleacutesek azidőtaacutejt vaacuterhatoacute koumlzeacutephibaacutei meghaladjaacutek

a valoacutesziacutenű effektust

III H A Lorentz 1913-ban a relativitaacuteselvről tartott haacuterom Haarlem-i előadaacutesaacuteban kimutatta hogy a

Maxwell-jelenseacuteg akkor is megnyilvaacutenul ha a relativitaacuteselvet a Lorentz-transzformaacutecioacute reprezentaacutelja de ezen

paradoxont valamifeacutele egyelőre hataacuterozatlan eacutes ad hoc felteacutetelezett gravitaacutecioacutes jelenseacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel

proacutebaacutelja kiiktatni Ugyanez uacuteton eacutertelmezi a Langevin-feacutele oacuteraparadoxont is Einstein 12 eacutevvel keacutesőbb 1916-

ban tette koumlzzeacute első gravitaacutecioacutes elmeacuteleteacutet de a keacutet paradoxont maacuteig sem sikeruumllt megoldani

IV E Fermi 1922-ben kimutattahogy az aacuteltalaacutenos Riemann-geometriaacuteban a Lorentz-transzformaacutecioacute

nemcsak egy pont infinitezimaacutelis koumlrnyezeteacuteben hanem egy tetszeacutes szerinti goumlrbevonal minden pontjaacuteban

folyamatosan alkalmazhatoacute Ez azt jelenti hogy a Michelson-Gale Herres Sagnac eacutes Pogaacuteny forgaacuteskiacuteseacuterletei

(melyek mind pozitiacutev eredmeacutenyűek) egyenesvonaluacutevaacute rektifikaacutelhatoacutek miaacuteltal a Maxwell-jelenseacuteg realitaacutesa a

Lorentz-transzformaacutecioacute alapjaacuten deduktive egyeacutertelműen bizonyiacutethatoacute (Megjegyzeacutes Ezt az eredmeacutenyeacutet Gaaacutel

Saacutendornak Dr Szőcs Huba aacuteltal megerősiacutetve eacutes koumlzzeacuteteacuteve Dr Franco Selleri az olaszorszaacutegi Bari vaacuterosa

egyetemeacutenek elmeacuteleti fizika professzora eacutes a relativitaacuteselmeacutelet vilaacuteghiacuterű tekinteacutelye is elismerte amint mondta

bdquoeacuten sem csinaacutelhattam volna meg jobbanrdquo

Műszaki Szemle 46 7

V Veacuteguumll S Marinov koumlzli a bdquoPhysical Lettersrdquo Vol32 A 2 June 1970 pag 185 alatt a bejelenteacutest

bdquoExperimentum crucis for the proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutet Taacutergya az aacuteltalam az alaacutebbiak-

ban 4 A Doppler-antinoacutemia alatt koumlzoumllt aacuteltalaacutenos Maxwell-jelenseacuteg megnyilvaacutenulaacutesa a Doppler-hataacutesban

Vizsgaacuteloacutedaacutesaim a teacutema koumlruumll egy a bdquoNaturwissenschaften-ben megjelent (1927) roumlvid koumlzlemeacutennyel

(Eine neue Pruumlfungsmoumlglichkeit der Relativitatstheorie szerző megjegyzeacutese) kezdődnek melynek kuumlloumlnle-

nyomataacutet ide melleacutekelem Az ezen bejelenteacutesemben beigeacutert bdquoreacuteszletesebb eredmeacutenyekrdquo azonban annyira meg-

lepőek voltak hogy azokat joacute ideig nem mertem koumlzoumllni Csupaacuten a hozzaacutejuk egyenes uacuteton vezető oumlsszefuumlggeacutese-

imet koumlzoumlltem 1951-ben egy Teofil Vescan professzornak aacutetadott bdquoDie Vermessungsvorschriftrdquo c tanulmaacuteny-

ban melynek leacutenyege a transzformaacutecioacutek eacutes a koordinaacutetaacutek reaacutelis felmeacutereacutesmoacutedja koumlzoumltt posztulaacutelt izomorfizmus

Ez nem lehetett vitaacutes de itt uacutegy laacutetszik mintha nyiacutelt ajtoacutet doumlngettem volna Azonban a travestia alatt maacuter ott

lappangtak a keacutesőbbi eredmeacutenyek Mert utoacutelag sikeruumllt eredmeacutenyeimet axiomatizaacutelni eacutes azokat annyira primi-

tiacutev eacutes evidens exakt-deduktiacutev formaacutera hozni hogy azok koumlzleacutese mostmaacuter elhaacuteriacutethatatlan koumltelesseacutegemmeacute vaacutelt

Eredmeacutenyeimet a koumlvetkezőkben koumlrvonalazom

1 A Lorentz-transzformaacutecioacute fuumlggetlen a relativitaacuteselvtől vagy baacutermely maacutes hasonloacute jellegű ad hoc

eredmeacutenytől Haacuterom az oksaacutegi elvet reprezentaacuteloacute formaacutelis axioacutemaacuteboacutel első axioacutemahellip minden fizikai rend-

szernek van egy veacuteges hataacutersebesseacutege maacutesodik a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesi toumlrveacutenye kommutatiacutev tisztaacuten exakt-

deduktive (tehaacuter baacutermifeacutele bdquoelvrdquo behelyezeacutese neacutelkuumll) igen egyszerűen levezethető )

2 A harmadik axioacutema a tuumlkroumlzeacutesszimmetria posztulaacutetuma Ennek eacutertelmeacuteben bdquominden aacutellandoacute v se-

besseacutegű mozgaacutest leiacuteroacute transzformaacutecioacute azaacuteltal kell aacutetmenjen inverzioacutejaacuteba ) hogy a v parameacuteter előjelet vaacutelt

Naiv meghataacuterozaacutessal ha egy egyenesen tiacutezet leacutepek előre tiacutezet haacutetra helyben maradokrdquo )

Szerző fontos megjegyzeacutese erre azt mondta Franco Selleri Professzor ) (a deacutel-olaszorszaacutegi Bari vaacute-

ros egyeteme eacutes atomfizikai inteacutezete tanaacutera eacutes tudomaacutenyos főmunkataacutersa) hogy ez az elv ekvivalens ) az

Einstein-feacutele relativisztikus elvvel Iacutegy tehaacutet Gaaacutel Saacutendor nem keruumllhette el a relativisztikus elv alkalma-

zaacutesaacutet melyre toumlrekedett fenti főműveacuteben eacutes amelyet a fenti haacuterom axioacutemaacuteval oacutehajtott kikeruumllni Ezeacutert

jelen sorok szerzője kikuumlszoumlboumllve ezt az axioacutemaacutet csak keacutet axioacutemaacuteboacutel (1 Minden rendszernek van egy uacuten

hataacutersebesseacutege mely fogalmat Gaaacutel Saacutendor vezette be eacutes 2 hogy a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesa kommutatiacutev)

sikeruumllt levezetnie a keacuterdeacuteses transzformaacutecioacutekat ezek az uacuten aacuteltalaacutenosiacutetott lineaacuteris taranszformaacutecioacutek

inerciaacutelis rendszerekre Ezeknek partikulaacuteris esete a Lorentz-(Poincareacute)-Einstein feacutele transzformaacutecioacute ha a

hataacutersebesseacuteg pontosan a feacuteny sebesseacutegeacutevel egyenlő vaacutekuumban illetve a Galilei-Newton feacutele transzformaacutecioacute

ha a hataacutersebesseacuteg a veacutegtelenhez tart eacutes nem a feacuteny sebesseacutege mely meacutereacutesek aacuteltal igazoltan aacutellandoacute eacutes iacutegy

csak oumlnmagaacutehoz tarthat

) Tovaacutebbaacute ideacutezve Gaaacutel Saacutendort

bdquoAz 1 szerinti dedukcioacuteban annak absztrakt jellegeacuteneacutel fogva nem jelenhet meg explicite a feacutenysebesseacuteg

fogalma az ott mint a sebesseacuteg egyseacutege jelentkezik mely a v (viszonylagos sebesseacuteg) parameacutetert meacuteri

xoto Lorentz-transzformaacutecioacuteja ez esetben tehaacutet

x1 = szlig (xo-vto)

t1 = szlig (to-vxo) L

ahol szlig =(1-v2)

-12 a Fitzgerald-Lorentz-faktor

Az axioacutemaacuteknak a klasszikus Galilei-transzformaacutecioacute

x1= xo-vto

t1 = to G

is eleget tesz Feliacuterhatjuk tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1

eacutes G-1

inverzioacuteit

szlig (x1-vt1)=xo=x1+vt1

szlig (t1+vx1)=t0=t1 P

Az axioacutemaacuteknak nemcsak a Lorentz-transzformaacutecioacute L hanem a klasszikus Galilei G feacutele transzformaacutecioacute

is eleget tesz

8 Műszaki Szemle 46

Feliacuterva tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1

eacutes G-1

inverzioacuteit eacutes tekintetbe veacuteve hogy a -v- szimmetriaacuteboacutel koumlvetke-

zik hogy szabadon vaacutelaszthatoacute hogy a Lorentz-transzformaacutecioacute a v-nek melyik előjeleacutevel tekinthető L-nek vagy

G-nek illetve L-1

vagy G-1-nek (inverzek) elhaacuteriacutethatatlanul aacutell tehaacutet a kardinaacutelis teacutetel

R Az xt koordinaacutetaacutek azonos v parameacuteterű L eacutes G transzformaacutetumai eacuterteacutek-azonosak baacuter nem alak-

azonosak

Az elteacuterő alakokat a meacuterteacutekdefiniacutecioacute kuumlloumlnboumlzőseacutege hozza leacutetre Az R-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az L eacutes

a G a fizikai jelenseacutegeket eacuterteacutekazonos meacuteretekkel tehaacutet veacutegeredmeacutenyben azonosan iacuterjaacutek le Ez igen primitiacutev

eszkoumlzoumlkkel azonnal szemleacuteletesen kimutathatoacute A feacutenysebesseacuteg az eddig lehetseacuteges moacutedon oda-vissza tuumlkrouml-

zeacutessel meacuterve fuumlggetlen a v parameacutetertől eacutes mind az L mind a G-rendszerben aacutellandoacute (12)[(c+v)+(c-v)]=c

Egy iraacutenyban meacuterve (NB Ilyen kiacuteseacuterletet eddig nem sikeruumllt veacutegrehajtani lehetőseacutegeacutet csak a legutoacutebb alkal-

mazott ultrapreciacutez atomoacuteraacutek valoacutesziacutenűsiacutetik) azonban a feacuteny uacutet-ideje (tehaacutet sebesseacutege) G szerint nyilvaacuten nem

azonos mindkeacutet iraacutenyban Ugyanis ha xt=c=1 uacutegy +v eseteacuten t1=(1-v)to -v eseteacuten t2=(1+v)to tehaacutet az eacuterteacutek-

viszony (t1t2)=(1-v)(1+v) Ennek azonos eacuterteacutekkel aacutellania kell L eseteacuten is Eacutes teacutenyleg+v eseteacuten t1= szlig (1-v)to

eacutes -v eseteacuten t2= szlig (1+v)to az eacuterteacutekviszony tehaacutet itt is (1-v)(1+v) mely nem egyenlő 1-gyel (Itt (xt)=c=1

miatt mindenuumltt x=t -vel) Az eacuterteacutekkuumlloumlnbseacutegek G eseteacuten t2-t1=2vto L eseteacuten t2-t1=2 szlig vto mivel hogy R

szerint t= szlig to (ha xo=0)

Ezek eacutes maacutes az R-en alapuloacute szemleacuteletes oumlsszefuumlggeacutesek igen szemleacuteletes moacutedon megoldjaacutek az oacuterapa-

radoxont mint a Maxwell-jelenseacuteg reacuteveacuten feloumltlő Doppler-antinoacutemiaacutet Veacutegeredmeacutenyben tehaacutet a G felcsereacuteleacutese

az L-lel a fizikaacuteban semmi uacutejat nem hozhatott be

V A tovaacutebbiakban a Fermi-teacutetel eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel veacutegrehajtjuk a forgaacuteskiacuteseacuterletek rektifikaacutecioacutejaacutet miből

az R-rel kapcsolatban azonnal koumlvetkezik az abszoluacutet alaprendszer az bdquoeacuteterrdquo leacutetezeacuteseacutenek tapasztalati bizo-

nyiacuteteacuteka (minden forgaacuteskiacuteseacuterlet pozitiacutev eredmeacutenyű)

VI Hangsuacutelyozni kiacutevaacutenom veacuteguumll hogy eszem aacutegaacuteban sincs a relativitaacuteselmeacuteletet megdoumlnteni csupaacuten

reaacutemutatok neacutehaacuteny primitiacutev-formaacutelis oumlsszefuumlggeacutesre melyek vannak akaacuter kellemes ez akaacuter nem Termeacutesze-

tesen igen kellemetlen hogy ezek mind egzakt-deduktiacutev axiomatikus eredmeacutenyek tehaacutet kizaacuteroacutelag csak ez uacuteton

koumlzeliacutethetők meg illetve kritizaacutelhatoacutek Dogmaacutekra szaktekinteacutelyekre valoacute hivatkozaacutes a filozoacutefia felvonultataacutesa

csak uumlres melleacutebeszeacuteleacutesek lehetnek Egy bdquocaacutefolatrdquo csak az esetben eacuterveacutenyes ha a caacutefolandoacute belső ellentmon-

daacutesa hasonloacute eszkoumlzoumlkkel kimutathatoacute Doumlntően leacutenyeges a teljes koumlzlemeacuteny gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesa elejeacute-

től veacutegig

A fenti reacuteszletek csak mintaacutek a koumlzoumlltek jellegeacutenek jellemzeacuteseacutere

Sepsiszentgyoumlrgy 1972 II 10

(alaacuteiacuteraacutes sk) Gaaacutel Saacutendor

Megjegyzeacutesek

1 bdquoSzerzőrdquo alatt itt mindenuumltt Dr Szőcs Huba Laacuteszloacutet kell eacuterteni

2 A Lorentz-(Poincareacute)-Einstein transzformaacutecioacute aacuteltalaacutenosiacutetott alakjaacutenak eacutes koumlvetkezmeacutenyeinek leveze-

teacuteseacutet Szőcs Huba veacutegezte el eacutes tette koumlzzeacute [10111415]

Sajnaacutelatos hogy hely hiaacutenyaacuteban itt nem koumlzoumllhetjuumlk Gaaacutel Saacutendornak bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens

fizikai aacutellandoacuteirdquo az aacuteltala is főműveacutenek tartott dolgozataacutenak teljes szoumlvegeacutet eacutes matematikai kifejteacuteseacutet (mintegy

40-45 oldal) de ismeacutetelten felhiacutevjuk a fizikatoumlrteacuteneacuteszek figyelmeacutet erre a műre valamint bdquoA barometrikus

reverzioacuterdquo c műveacutere is melyben a termodinamika antinoacutemiaacuteit ellentmondaacutesait kutatja kuumlloumlnoumls tekintettel az

ergod folyamatokra Ennek reacuteszleges elemzeacuteseacutet szinteacuten a szerző veacutegezte el bdquoA termodinamika ellentmondaacute-

sairdquo c dolgozataacuteban a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzataacutenak Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula

Oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny kereteacuteben 2006

3 Koumlszoumlnet eacutes elismereacutes illeti az 1-7 szaacutemuacute irodalmi hivatkozaacutesok szerzőit akik neacutepszerűsiacuteteni igye-

keztek iacuteraacutesaikban Gaaacutel Saacutendor neacutehai polihisztor-meacuternoumlk alakjaacutet azzal a szaacutendeacutekkal hogy a felejteacutestől megoacutev-

jaacutek Sajnos azonban mindez csak eacutelete egyes mozzanataira eacutes neacutehaacuteny műveacutenek ciacutemszerű felsorolaacutesaacutera szoriacutet-

kozott aneacutelkuumll hogy baacutermelyiket is matematikai eacutes fizikai igeacutenyesseacuteggel elemezteacutek volna

4 A 3 pontra valoacute tekintettel tehaacutet nem fogadhatom el az aacuteltalam igen nagyra becsuumllt neacutehai Beke

Gyoumlrgy iacuteroacute azon megjegyzeacuteseacutet miszerint Gaaacutel Saacutendor bdquoutoacutedrdquo-jakeacutent az aacuteltalam ugyancsak nagyrabecsuumllt kol-

Műszaki Szemle 46 9

leacutegaacutem Bodoacute Barna szemeacutelyeacutet jeloumlli meg eacutes akitől itt elneacutezeacutest is keacuterek (laacutesd bdquoOrmoacutes Zsigmond hagyateacutekardquo c

iacuteraacutesaacutet)

Hogy kit lehet utoacutednak tekinteni (egyelőre) a tudomaacutenyos kutataacutes egyik erkoumllcsi elveacutenek megfelelően

az kitűnik az irodalmi jegyzeacutek gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel

Kutataacutesaimat anyagilag a bdquoPro Renovanda Cultura Hungariaerdquo oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny a Magyar Oumlsz-

toumlndiacutej Bizottsaacuteg a bdquoCollegium Hungaricumrdquo (Beacutecs) paacutelyaacutezat kereteacuteben a Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola Szeacutekes-

feheacutervaacuter egykori Vezetőseacutege Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Polgaacutermesteri Hivatala szemeacutelyesen

Warvasovski Tihameacuter polgaacutermester eacutes Művelődeacutesi Osztaacutelya taacutemogatta a Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsz-

toumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny aacuteltal

IRODALOM

1 Sombori Saacutendor Egy szentgyoumlrgyi remete Gaaacutel Saacutendor a tudoacutes c cikksorozat Haacuteromszeacutek c napilap 1995

juacutenius 16 17 20 21 22 szaacutemaiban

2 Sombori Saacutendor A keacutet Gaaacutel Saacutendor az ezredes eacutes a meacuternoumlk Uacutej Eacutelet 19701

3 Sombori Saacutendor Lawrence vagy Gaaacutel Saacutendor TETT 1981 1sz

4 Bodoacute Barna Tudomaacutenyos jelenvaloacutesaacutegunk avagy ki volt Gaaacutel Saacutendor Kilaacutetoacute A Kisenciklopeacutedia Eacutevkoumlnyve II

Temesvaacuter 1982

5 Bodoacute Barna Ki fedezte fel a ciklotron elveacutet A Heacutet 1982 45 sz

6 Beke Gyoumlrgy Ormoacutes Zsigmond hagyateacuteka Honismeret 2000 6 sz

httpwwwvjrktfhucarushonismeho000621htm

7 Gaaacutel Saacutendor Egy elmeacuteleti fizikai eacutertekezeacutes kalandos toumlrteacutenete Megyei Tuumlkoumlr (Haacuteromszeacutek-Covasna) 1971 nov-

ember 28

8 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Proceedings of International Conference

on Educational Technologies For The Third Millenium Nitra1995 bdquoMedactardquo 95Volume-ZBORNIK 4 pp 176-

180

9 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von GaaacutelPart II Proceedings of International 7th

Biennial Conference on History and Philosophy of Physics in Education HPPErsquo96 Bratislava-Pozsony August

21-24 l996 pp253-258 and Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In Modern

Physics Uzghorod-Ungvaacuter August 13-16 1997 pp 210-216

10 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Part III The Clock Paradox As

Consequence Of Dopplerrsquos Antinomy Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In

Modern Physics Uzghorod-Ungvaacuter (Kiev) August 13-161997pp 217-220

11 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part IV On Basic-System Of Lorentz Group Abstract Volume of

International Workshop On Superluminal Velocities Universities Cologne-Bielefeld Koeln June 6ndash101998 p

37 and Abstract Volume of International Conference on Differential Geometry and Applications

DGArsquo98Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM 1998 Brno August 10-181998

pp 44ndash45

Presented and sub press in Proceedings of International Conference on Lorentz Group CPT and Neutrinos

Zacatecas Mexico June 23-26 1999

Presented Biannual International Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics

Nyiregyhaacuteza Hungary 7-10 July 1999 Journal of ldquoHeavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 109ndash114

12 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part V The Rectification Of Rotating-Experiments And The

Possibility Of Existence Of One Basic-System Abstract Volume of International Conference on Differential

Geometry and Applications DGArsquo98 Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM

1998 Brno August 10-18 1998 p45 Presented and published in Proceedings of International Conference on Lo-

rentz Group CPT and Neutrinos Zacatecas Mexico June 23-26 1999 Presented Biannual International

Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics Nyiregyhaacuteza Hungary 7ndash10 July 1999

Journal of ldquoHavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 115ndash119

13 Szőcs Huba L A forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) WEB Proceedings of Inter-

national Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11-15 September1999

httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO

14 Szőcs Huba L Essays upon Electromagnetism and Special Relativity WEB Proceedings of International

Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11ndash15 September 1999

httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO

15 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Proceedings of International Conference PIRT VII Physical

Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences (BSPS) and Uni-

versity of Sunderland (Univof S) London 15ndash18 September 2000 Supplementary Papers pp 212ndash217

16 Szőcs Huba L Essays on Special Relativity A Multipart Rewiev The Generalized Linear Transformations

between Inertial Systems Proceedings of International Conference PIRT VIII Physical Interpretation of Relativity

10 Műszaki Szemle 46

Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9

September 2002 pp 554ndash568

17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX

Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-

versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502

18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether

light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-

tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the

Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006

19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in

Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical

Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of

Sunderland London September 2006

20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any

Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical

Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History

and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007

21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between

Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-

ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub

publishing in the Proceedings of Conference

Műszaki Szemle 46 11

Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban

The Early History of Computers in the Hungarian Economy

Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei

BORBEacuteLY Eacuteva

Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola

evaborbelygmailcom

ABSTRACT

The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-

tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first

one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer

development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-

gration

After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern

European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-

opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism

Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-

tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects

also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-

fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several

years behind the industrially developed countries

In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the

Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic

computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment

Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in

the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity

In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-

neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries

The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960

in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of

interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-

rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already

in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an

important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became

an emerging science

The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and

some production technologies but also computer aided music composing was studied

The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-

tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-

gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the

application areas

REZUMAT

Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din

anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse

după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada

12 Műszaki Szemle 46

descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn

economie

OumlSSZEFOGLALOacute

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-

euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-

zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval

A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet

ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a

meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-

miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban

csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be

1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN

Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-

ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is

Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-

maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban

1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM

(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet

szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal

rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-

seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-

csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)

A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL

maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-

aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms

koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)

A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris

jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a

PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk

(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)

A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az

oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-

dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta

a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute

eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek

fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig

fennmaradt

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak

Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon

magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek

hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-

lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll

1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute

eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)

A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző

szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek

toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)

1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute

SZU 1952 1961 1972

AEAacute 1946 1957 1965

Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev

1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese

Műszaki Szemle 46 13

2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON

A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-

alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e

tanulmaacutenyban relevaacutensak

Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az

MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo

vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel

kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett

orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban

nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)

A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-

vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-

gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-

vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a

KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek

(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)

Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy

a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-

szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani

A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek

1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az

inteacutezet eacuteleteacuteben

bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel

toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-

siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs

K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)

Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-

saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-

technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a

SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-

radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet

21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-

leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-

geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-

ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a

KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-

lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A

vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a

nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-

technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a

szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek

mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen

oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-

70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint

1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a

harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros

szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt

(wwwpdp8net)

14 Műszaki Szemle 46

1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-

ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz

A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az

inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-

leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-

nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői

csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez

vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem

volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-

taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-

taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is

Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett

időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is

lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-

szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a

TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera

mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-

ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe

(SCHULLER G 1992)

TPA-1001

1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-

leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-

mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)

majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot

jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz

nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet

Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a

Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a

KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet

Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a

prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az

EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes

Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak

funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes

R-10

7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera

Műszaki Szemle 46 15

3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)

Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-

oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben

az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk

egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-

tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek

ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-

doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-

domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg

kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek

A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon

ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-

teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az

IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől

maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is

31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben

A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-

orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-

ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve

Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-

ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak

Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel

alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959

elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)

Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok

A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny

szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is

Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai

struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt

A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok

technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12

Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a

termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni

Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre

bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-

gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-

veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-

programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)

A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a

szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett

Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-

kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-

vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-

hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes

hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)

Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a

szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha

Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)

Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt

szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak

10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban

16 Műszaki Szemle 46

Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az

időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni

A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-

tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő

hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a

szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit

32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban

Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo

iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű

munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-

lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez

keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet

A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz

keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult

A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista

orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-

kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute

szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti

Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-

vezeteacuteseacutere

Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-

lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet

a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani

A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV

szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte

lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-

zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott

volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem

rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika

iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-

dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)

A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban

1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet

2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese

3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa

4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel

5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok

6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes

Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen

neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban

A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok

figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat

megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll

Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-

saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb

munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet

igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni

hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel

szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-

raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a

feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a

javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera

13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak

Műszaki Szemle 46 17

A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-

feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek

IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-

tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december

31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera

A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka

jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra

szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt

jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb

helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a

kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek

Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy

hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka

A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a

termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben

a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-

kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig

1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-

haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

OumlSSZEGZEacuteS

A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa

eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-

maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-

saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten

IRODALOM

1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma

2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program

Concept 1935-1945 Greenwood Press

3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o

4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America

MIT Press Cambridge Ma

5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes

Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted

megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest

10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf

18 Műszaki Szemle 46

Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX

DAacuteVID Loacuteraacutent

Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu

ABSTRACT

This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and

geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)

REZUMAT

Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al

Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)

1 BEVEZETEacuteS

A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi

falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos

Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-

tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni

azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash

felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket

2 FIATALKORI EacuteVEK

Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-

halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-

boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt

abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely

a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert

ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-

gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai

tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)

Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-

radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-

mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-

e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a

goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen

1844-igrdquo (Nagy J 18941895)

Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-

ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-

sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter

nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert

Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-

foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 19

Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-

domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy

mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető

gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)

3 A HAacuteZITANIacuteTOacute

Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a

megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is

igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-

eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)

A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851

februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind

elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert

a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal

ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor

felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo

(Elek L 1982)

4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI

A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-

maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-

taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute

vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről

(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar

vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket

(Veres B 1985)

Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a

Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-

teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek

ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa

Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)

A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek

kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)

Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-

szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)

Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-

veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-

gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute

oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott

vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute

bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak

magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik

a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted

ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes

hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L

1989)

Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)

Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent

hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-

irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)

Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-

tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-

zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-

sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze

20 Műszaki Szemle 46

Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J

1863)

A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J

Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek

koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok

eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat

tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)

Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a

Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot

(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg

turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy

az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg

adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve

(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)

szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)

A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-

nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos

(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier

kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai

tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-

lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen

Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai

Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei

Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk

meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul

meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai

viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar

barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)

Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-

sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az

Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-

barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a

csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben

pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-

saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis

lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-

csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-

nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)

Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet

illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos

patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei

barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat

volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops

fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka

eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)

Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is

gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-

napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)

Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny

koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet

talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban

eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel

nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek

toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-

ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő

Műszaki Szemle 46 21

Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter

szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent

tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-

forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot

Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-

taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő

barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A

viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein

viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes

V 1988)

Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban

szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő

helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute

eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten

oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-

vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-

lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta

5 AZ AFRIKA-UTAZOacute

Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-

dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg

noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az

orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt

egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-

lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait

felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute

utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J

1941)

A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-

tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute

szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)

Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-

veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos

megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-

tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki

termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete

22 Műszaki Szemle 46

6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS

Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-

tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela

utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-

zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy

J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-

ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia

eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)

Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt

oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute

őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U

Nagy I 1988)

Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-

maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J

1941)

Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-

ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr

jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-

kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak

cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-

maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-

teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-

megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)

Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-

totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet

iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a

hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L

1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-

nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-

ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is

Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-

receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere

Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-

suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban

nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult

nyugalomba (Dr Nagy J 1941)

Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig

szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-

deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja

meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo

7 A HAGYATEacuteK SORSA

Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet

nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr

ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti

levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek

hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs

Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői

leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-

szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem

semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 23

IRODALOM

Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese

XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p

XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-

cen 1926 39 p

Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya

Budapest 1988 pp 224-522

Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p

Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111

Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p

Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p

Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt

Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani

Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64

Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195

Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban

Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium

Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383

Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932

Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak

roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232

Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-

lang 19841 pp 31-36

Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989

U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni

Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)

OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34

24 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1

The beginning and ending of the Franz Joseph University

Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep

KAacuteSA Zoltaacuten

Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda

Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek

email kasamssapientiaro

ABSTRACT

The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-

lozsvaacuterCluj

REZUMAT

Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei

de către autorităţile romacircne icircn 1919

1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX

toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek

koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem

rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-

domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az

egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo

Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata

Műszaki Szemle 46 25

A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-

taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-

felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese

utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros

pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-

rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az

istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-

ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-

domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a

miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo

Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-

rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo

A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-

zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek

koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet

Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a

koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb

fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk

Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban

Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-

jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely

kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-

kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-

gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel

a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo

Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel

Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-

gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute

Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus

hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-

26 Műszaki Szemle 46

kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27

eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo

Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-

vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben

szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a

vaacuteros maga fogja azt meguumllni

Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem

az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok

neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg

(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn

toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat

folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell

a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute

egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni

kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-

adaacutesrardquo

A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-

teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja

hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-

nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt

miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)

47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-

haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2

A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap

meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a

cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i

ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute

van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes

1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-

maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni

beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten

hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-

meacutelyes holmijukat vihetik magukkal

Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-

szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-

eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat

Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a

kiraacutely jelenleacuteteacuteben

Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat

el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4

Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19

Draacutega Marcelem

Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat

Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is

A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-

tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten

nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-

2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb

folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek

meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott

leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old

Műszaki Szemle 46 27

galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-

csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok

Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni

De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-

maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi

jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-

val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-

kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-

fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-

naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-

seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű

vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra

Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-

laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet

illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt

Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak

az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-

lajdonnak tekintendők

Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-

ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai

kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek

Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)

Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja

Kolozsvaacutert

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar

Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg

koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek

itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem

ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-

sok eacutevtizeddel

Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)

Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-

tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)

Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat

Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert

egy szellemi holokauszttal

Farkas Gyula

(1847ndash1930)

Kolozsvaacuteron

1887ndash1915 koumlzoumltt

Fejeacuter Lipoacutet

(1880ndash1959)

Kolozsvaacuteron

1905ndash1911 koumlzoumltt

Riesz Frigyes

(1880ndash1956)

Kolozsvaacuteron

1911ndash1919 koumlzoumltt

Haar Alfreacuted

(1885ndash1933)

Kolozsvaacuteron

1912ndash1919 koumlzoumltt

28 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1

The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University

Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef

OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2

Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro

ABSTRACT

The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at

Franz Joseph University is presented

REZUMAT

Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn

matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş

Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi

alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a

Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval

Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-

ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja

Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-

tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag

is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-

toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből

Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-

lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-

foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet

Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-

rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki

a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is

Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-

ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt

Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin

Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt

A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt

1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-

gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett

Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval

Műszaki Szemle 46 29

Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott

Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron

vaacutermegyeacuteben

Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa

alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema

2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-

kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)

Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877

deczember hoacutenap

Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri

okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs

vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja

Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa

Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-

maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan

Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-

ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879

juacutelius 5-eacuten)

3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja

1882

Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a

nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-

kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt

Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes

moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven

tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a

Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert

nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes

vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban

A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus

Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-

unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-

szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes

Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll

4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert

Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883

Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak

(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy

Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes

Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)

5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori

cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-

raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter

Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884

1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-

taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba

Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-

taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia

segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt

A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-

uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-

30 Műszaki Szemle 46

koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet

szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3

Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő

laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja

pedig

6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell

Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-

nyomdaacutejaacuteboacutel 1885

Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-

meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont

kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-

ben Vaacutelyi is ott van

7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter

Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-

jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886

Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter

25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-

men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-

raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-

szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig

Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők

8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak

keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg

Oacute-Kolleacutegium)

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday

Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett

Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai

tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a

Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai

dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-

pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek

resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo

9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta

Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-

sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger

Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű

10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek

neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-

jaacuteban

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta

Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891

Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula

Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a

gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult

3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80

4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute

httpmekoszkhu0360003630

Műszaki Szemle 46 31

veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes

termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend

szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a

mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter

Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei

1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest

1891

2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895

3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-

szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897

4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-

ből 32)

5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-

diacutejjal jutalmazta)

6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes

jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)

7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900

8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes

U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)

9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901

10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista

gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)

11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo

12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter

Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega

2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera

13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-

la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből

Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes

nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy

osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon

toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-

kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-

uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-

Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet

nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt

oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)

Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-

pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)

Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet

paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata

Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter

1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo

14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann

Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K

Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute

volt

5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im

32 Műszaki Szemle 46

15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta

Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt

16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri

Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-

nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-

geometriaacutehoz

17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-

tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott

Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera

volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja

18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami

főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a

Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-

gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai

tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet

20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-

kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909

Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra

21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-

sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter

Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-

kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok

ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni

Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-

lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A

taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat

kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es

eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt

A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo

Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo

22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-

zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly

Budapest 1914

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető

7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html

Műszaki Szemle 46 33

bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren

nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)

Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek

Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits

Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben

23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-

gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt

Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-

lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-

dapest 1916

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-

nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute

Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-

ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-

seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-

ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-

gyes leveleacuteből

25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief

Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-

zoumllni

26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak

vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-

segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az

aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-

toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-

zeacuteseacutevel

Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb

igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete

IRODALOM

1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-

oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)

2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630

3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27

szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT

4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80

8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia

Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37

34 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)

The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)

Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)

SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2

Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2

email pszaboinfu-szegedhu

ABSTRACT

In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged

between 1921 and 1940

REZUMAT

Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a

funcţionat la Szeged

1 BEVEZETEacuteS

A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten

kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-

tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az

egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-

seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes

keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok

hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa

eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak

lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak

Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ

Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-

szaacutegba 1921 november 10-eacuten

bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-

seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-

tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs

amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba

mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres

[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-

gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a

Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta

Műszaki Szemle 46 35

temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol

szerető baacutetyaacuted Friczirdquo

RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz

hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-

seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval

az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt

helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten

2 AZ EGYETEMI EacuteLET

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi

boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet

Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-

előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-

riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-

geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő

koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok

lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem

szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-

ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni

Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-

lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel

egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes

magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-

maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-

ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti

eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten

(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus

Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg

az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent

a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter

toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt

hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest

hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-

koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető

polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-

ben

A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-

nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A

36 Műszaki Szemle 46

paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra

keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute

templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar

kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar

aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt

bujdosoacute egyetemrdquo

Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta

Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-

ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda

Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az

egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi

egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-

daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet

is hivataacutesuknak tekintetteacutek

A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes

testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes

indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely

a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek

fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete

Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-

egyetemi előadaacutesokat

3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK

Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot

kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna

(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute

Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-

zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a

boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor

(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten

(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)

BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)

ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-

gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta

SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-

BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-

től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-

te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd

Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-

tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik

doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg

kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-

leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak

nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI

felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a

szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt

is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a

hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-

sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben

eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel

a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-

si Nobel-diacutejat kapott

Szent-Gyoumlrgyi Albert

(1893-1986)

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az

egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-

Műszaki Szemle 46 37

dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről

vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes

modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes

(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi

Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete

JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-

kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c

verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-

lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-

te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen

verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo

Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt

amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent

Baacutelint Saacutendor

(1904-1980)

BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes

folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert

Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-

doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott

szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-

tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy

sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-

romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első

neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-

ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-

nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute

habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek

eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute

4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI

Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-

matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-

laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre

Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c

folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-

saacuteban

RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek

volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint

neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-

taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-

ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-

meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester

HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis

differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-

emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-

seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-

teacuter eacutes a Haar-wavelet

38 Műszaki Szemle 46

Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői

Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf

A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet

Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel

RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela

nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-

seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-

ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-

vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott

Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is

őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves

neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-

tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-

janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet

egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett

A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki

Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az

antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute

A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a

Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-

tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-

domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb

műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve

IRODALOM

[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999

[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE

Szeged 1996

[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy

Attila] SZOTE Szeged 1997

[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986

[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)

Műszaki Szemle 46 39

A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1

Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century

Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX

DVORAacuteCSEK Aacutegoston

fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera

Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia

email dvoracsek52yahoocom

ABSTRACT

This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX

th

century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed

REZUMAT

Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor

Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii

experimentale

Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-

ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel

eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-

taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-

meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is

akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma

volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az

iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az

első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki

az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-

tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a

marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja

Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban

nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes

főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban

A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra

ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-

heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes

fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi

kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-

pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg

40 Műszaki Szemle 46

latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test

(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika

Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos

boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első

erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv

Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-

1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-

tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv

Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes

botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten

Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-

ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-

maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-

temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655

szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani

mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen

volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a

magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa

1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I

Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első

fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-

kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi

Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-

zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik

A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI

PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet

taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar

nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen

szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi

bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az

eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-

ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-

the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol

Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait

Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere

kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-

Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute

Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-

szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi

bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai

Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi

keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-

mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel

bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen

nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek

volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek

elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]

4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai

valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben

szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet

1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja

Műszaki Szemle 46 41

Henric Bisterfeld

(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)

Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)

Paacutepai Paacuteriz Ferenc

(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)

Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)

42 Műszaki Szemle 46

A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-

zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9

1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki

Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-

adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-

koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra

hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-

zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma

[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes

gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-

chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy

fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery

Domokos10

megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az

első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-

tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a

diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis

experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-

lunkrdquo [7]

Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt

a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten

1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a

fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-

kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-

9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et

experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque

indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum

Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő

Műszaki Szemle 46 43

ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar

matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet

bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes

nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-

dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]

A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-

matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-

uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]

Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-

1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott

aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol

1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy

jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-

tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-

nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe

volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a

szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től

halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei

ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]

Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett

1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett

Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban

talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes

tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van

annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-

koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]

Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi

osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a

teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant

tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-

totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a

teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola

a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző

12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-

nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines

matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos

Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben

13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk

44 Műszaki Szemle 46

Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-

szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott

bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar

nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban

akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-

gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a

haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo

A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez

eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy

nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

KOumlNYVEacuteSZET

1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994

2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995

3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955

4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997

5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936

6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI

(szerk Lukinich Imre)

7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)

munkaacuteja14

8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15

9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről

keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban

14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm

Műszaki Szemle 46 3

Gaaacutel Saacutendor a polihisztor

Activity of a forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel)

Activitatea unui savant maghiar uitat Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel)

SZŐCS Huba Laacuteszloacute

ny egyetemi docens tanszeacutekvezető szhuranoskodolanyihu

ABSTRACT

The paper deals with the activity in the theory of relativity of the forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel

(1885ndash1972) Nobody other than the author of present paper wrote deep studies on the importance of this activity

REZUMAT

Articolul prezintă activitatea referitoare la teoria relativităţii icircn fizică a savantului maghiar Saacutendor Gaaacutel (1885ndash

1972) şi discută problemele legate de activitatea uitată şi neapreciată nici pacircnă icircn prezent Icircn afară de autorul prezentu-

lui articolul nimeni nu a pătruns icircndeaproape această activitate ştiinţifică

ELŐSZOacute

Oumlroumlmmel ragadjuk meg az alkalmat hogy a magyar tudomaacuteny eacutes művelődeacutes egyik eddig keveacutesbeacute isme-

ret alakjaacutenak az erdeacutelyi szuumlleteacutesű eacutes Erdeacutelyben eacutelt Gaaacutel Saacutendor tudomaacutenyos eacuteletműveacutenek egy reacuteszeacutet a nem-

zetkoumlzi eacutes a magyar aacuteltalaacutenos eacutes tudomaacutenyos koumlzveacutelemeacuteny eleacute taacuterhassuk Sajnaacutelatos teacuteny hogy műveit eacuteleteacute-

ben nem publikaacutelhatta Egyik jelentős műveacutet a bdquoLineaacuteris aacutetrendeződeacutes (azaz transzformaacutecioacute) fizikai invariaacuten-

sairdquo ciacuteműt a speciaacutelis relativitaacuteselmeacutelet taacutergykoumlreacuteből nagyreacuteszt [234] sikeruumllt jelen iacuteraacutes szerzője aacuteltal ele-

mezni feldolgozni tovaacutebbfejleszteni eacutes publikaacutelni de remeacuteljuumlk hogy a koumlzeljoumlvőben a meacuteg hiaacutenyzoacute keveacutes

reacuteszletet is a megfelelő eacutertelmezeacutesekkel eacutes kiegeacutesziacuteteacutesekkel sikeruumll majd koumlzzeacutetenni eacutes Gaaacutel Saacutendor eacuteletmű-

veacutenek legalaacutebb egy haacutenyada reacuteszeacuteveacute vaacutelik a magyar tudomaacutenyos oumlroumlkseacutegnek Ugyancsak folyamatban van

jelen iacuteraacutes szerzője aacuteltal Gaaacutel Saacutendornak bdquoA barometrikus reverzioacuterdquo (termodinamika) c terjedelmes műveacutenek

feldolgozaacutesa eacutes publikaacutelaacutesa is a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsztoumlndiacute-

jas Alapiacutetvaacuteny taacutemogataacutesaacuteval A dolgozat a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Művelődeacutesi Osztaacutelyaacuten van

leteacutetben ugyancsak jelen dolgozat szerzőjeacutenek tollaacuteboacutel

BEVEZETEacuteS

Neacutehai Gaaacutel Saacutendor meacuternoumlkoumlt polihisztort 1970 őszeacuten (fontos daacutetum) ismertem meg amikor roumlvid sep-

siszentgyoumlrgyi tartoacutezkodaacutesom alatt lakaacutesaacuten felkerestem a helyi tanaacuterkolleacutegaacutek oumlsztoumlnzeacuteseacutere Lakaacutesaacuten (Csiacuteki

utca 50 a Mezőgazdasaacutegi Szakkoumlzeacutepiskola kolleacutegiuma) a koumlvetkezőket tudtam meg tőle illetve a haacutetraha-

gyott tudomaacutenyos műveiből

Gaaacutel Saacutendornak nem adatott meg eddig a teljes tudomaacutenyos nyilvaacutenossaacuteg ebben osztozni laacutetszik azok-

nak a magyar felfedezőknek tudoacutesoknak a sorsaacuteban akik baacuter jelentőset alkottak az alkotaacutes a felfedezeacutes nem

az ő nevuumlkhoumlz fűződik hanem nagyobb eacutes szerencseacutesebb neacutepek fiainak neveacutehez

Gaaacutel Saacutendor Goacutegaacutenvaacuteraljaacuten (Erdeacutelynek Erdővideacutek nevet viselő reacuteszeacuteben az egykori Baroacuteti szeacutekben) szuumlle-

tett 1885 oktoacuteber 4-eacuten az egykori Csiacutek vaacutermegye 1848-as kormaacutenybiztosaacutenak eacutes katonai parancsnokaacutenak Gaacutel

Saacutendor honveacutedezredesnek oldalaacutegi leszaacutermazottjakeacutent foumlldbirtokos csalaacutedban Deacutedapja Gaaacutel Joacutezsef az osztraacutek

hadsereg őrnagya volt idős koraacuteban csiacutekszentgyoumlrgyi birtokaacuten gazdaacutelkodott Reacuteszletesebb (de nem teljes ) eacuteletraj-

zot talaacutelhatunk Sombori Saacutendor eacutes Bodoacute Barna cikksorozataacuteban valamint Czegő Zoltaacuten egykori cikkeacuteben a Haacute-

romszeacutek megyei (ma Kovaacuteszna megye Romaacutenia) napilapban [1] amely valoacutesziacutenűleg a Sepsiszentgyoumlrgyi Muacuteze-

4 Műszaki Szemle 46

um ma Szeacutekely Nemzeti Muacutezeumban a Gaaacutel Saacutendor (vagy maacutesok) aacuteltal elhelyezett csalaacutedi feljegyzeacuteseken alap-

szik eacutes akiknek eacuterdeme hogy Gaaacutel Saacutendor tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutet igyekeztek neacutepszerűsiacuteteni de ugyanakkor

taacutemadtaacutek jelen iacuteraacutes szerzőjeacutet bdquokoumlzoumlmboumlsseacutege eacuterdektelenseacutegerdquo miatt aneacutelkuumll hogy a Gaaacutel Saacutendor-feacutele nagyon

sokreacutetű eacuteletművel szakmai szempontboacutel igyekeztek vagy egyaacuteltalaacuten keacutepesek lettek volna foglalkozni

Mi a koumlvetkezőkben Gaaacutel Saacutendor tudomaacutenyos munkaacutessaacutegaacutera aka-

runk oumlsszpontosiacutetani eacutes kihangsuacutelyozzuk hogy a Gaaacutel Saacutendor-feacutele tudo-

maacutenyos eacuteletművel elemzeacutesszerűen csak jelen dolgozat szerzője foglalko-

zott valamint vitte tovaacutebb Gaaacutel Saacutendor eszmeacuteit eacutes taacuterta a nemzetkoumlzi

tudomaacuteny eleacute

Gaaacutel Saacutendor felsőfokuacute tanulmaacutenyait toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy

Budapesten a Műszaki Egyetem elődjeacuten a valamikori kiraacutelyi Joacutezsef

Műegyetem Geacutepeacutesz- eacutes Vegyeacuteszmeacuternoumlki Szakosztaacutelyaacuten (karaacuten) veacutegezte

mivel ennek hallgatoacuteja volt 1902 eacutes 1909 koumlzoumltt Batalka Krisztina

koumlnyvtaacuteros-leveacuteltaacuteros (Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegi Egyetem-

OMIKK) sziacuteves koumlzleacutese szerint sajnos azonban nem Gaaacutel hanem Gaacutel

Saacutendor neacuteven volt toumlrzskoumlnyvezve sajnos a neacutev keacutetfeacutele vaacuteltozataacutet abban

az időben eleacuteg sokszor felcsereacutelteacutek ezeacutert mondottuk feljebb hogy bdquovaloacute-

sziacutenűrdquo (viszont biztosan itt veacutegzett testveacutere Gaaacutel Laacuteszloacute eacutes vegyeacuteszmeacuter-

noumlki oklevelet szerzett 1909-ben) Tekintettel azonban Gaaacutel Saacutendor igen

magas fokuacute neacutemet nyelvű tudaacutesaacutera eacutes toumlbb neacutemet nyelven megjelent

dolgozataacutera valamint az Osztraacutek Haduumlgyi Miniszteacuteriumba előterjesztett

nyilvaacuten neacutemet nyelven iacutert hadi talaacutelmaacutenyai uumlgyeacuteben nem lehetetlen

hogy tanulmaacutenyait a beacutecsi (moumldlingeni) Műszaki Katonai Akadeacutemiaacuten

(Technische Militar Akademie) folytatta eacutes fejezte be vagy egeacutesziacutetette ki

Ebben a nagyhiacuterű inteacutezmeacutenyben előadoacutekeacutent mindig megtalaacutelhatoacute volt a

kor toumlbb jeles matematikusa fizikusa Annak idejeacuten Bolyai Jaacutenos is itt

szerezte hadmeacuternoumlki tiszti okleveleacutet

Gaaacutel Saacutendor

meacuternoumlk elmeacuteleti fizikus

1885-1972

Gaaacutel Saacutendort a bdquofelszabadulaacutesrdquo kvietaacutelt nyugdiacutejas katonatisztkeacutent gazdaacutelkodoacutekeacutent eacuterte Kuumlzdelmes eacutele-

teacutenek bdquojutalmakeacutentrdquo elkoboztaacutek kisajaacutetiacutetottaacutek birtokaacutet vagyonaacutet (meacuteg iacuteroacutegeacutepeacutet is elkoboztaacutek) őt magaacutet pedig

keacutenyszerlakhelyre Sepsiszentgyoumlrgyre koumlltoumlztetteacutek Ezeacutert sorolhatoacute be a Haacuteromszeacuteki Nevezetes Emberek

soraacuteba Itt eacutelt a Csiacuteki utca 50 szaacutem alatti Mezőgazdasaacutegi Szakkoumlzeacutepiskola egyik bdquocementpadloacutesrdquo szűk kama-

raacutejaacuteban szegeacutenyen eacutes betegen hihetetlen nyomoraacutet csak reacuteszben enyhiacutetette az iskola igazgatoacutesaacutegaacutenak joacuteindu-

lata eacutes szemeacutelyzeteacutenek koumlnyoumlruumlletesseacutege A megye eacutes a vaacuteros aacutellampaacuterti vezetői osztaacutelyellenseacutegkeacutent kezelteacutek

joacutellehet akadt neacutehaacuteny ember aki igyekezett a koumlzveacutelemeacutenyt raacuteeacutebreszteni arra hogy Gaaacutel Saacutendor nem tartozik

a koumlzoumlnseacuteges emberek soraacuteba Eacuteleteacutenek utolsoacute napjaiban erőteljes koumlzbeleacutepeacutesemre koumlltoumlzhetett csak garzon-

lakaacutesba de ez maacuter nem segiacutetett rajta Maga Gaaacutel Saacutendor mindig haacutelaacutesan emleacutekezett meg Salamon Saacutendor

koumlzeacutepiskolai tanaacuterroacutel aki előszoumlr proacutebaacutelkozott meg szemeacutelyeacutenek a nyilvaacutenossaacuteg eleacute viteleacutevel Ebben a vonat-

kozaacutesban meacuteg felteacutetlenuumll meg kell emliacutetenuumlnk Bauer Gusztaacutev sepsiszentgyoumlrgyi jogaacuteszt is aki nemcsak Gaaacutel

Saacutendor koumlzvetlen munkataacutersa de taacutemogatoacuteja is volt A helyi sajtoacute pedig ahelyett hogy az bdquoilleteacutekeseketrdquo eacutes a

koumlzveacutelemeacutenyt a helyes iraacutenyban igyekezett volna befolyaacutesolni azt a nagyon keveacutes szemeacutelyt bdquobiacuteraacuteltardquo csak

neacuteha-neacuteha emleacutekezve meg roacuteluk taacutergyilagosan aki a szoacutecseacutepleacutes helyett igyekezett mindent megtenni az uumlgy

eacuterdekeacuteben Ugyanis a joacuteakaraton kiacutevuumll ehhez meacuteg valamelyes jaacutertassaacuteg is szuumlkseacuteges a klasszikus eacutes a modern

fizika matematika teruumlleteacuten

Gaaacutel Saacutendor 1972 juacutelius 28-aacuten 86 eacuteves koraacuteban hajnali 4 oacuterakor halt meg a sepsiszentgyoumlrgyi koumlzkoacuter-

haacutezban (ellenteacutetben maacutes hiacutereszteleacutesekkel) sziacuteveleacutegtelenseacuteg koumlvetkezteacuteben

Remeacutelni szeretneacutenk hogy hosszuacute de kuumlzdelmes eacutelete az egyetemes tudomaacuteny eacutes benne a magyar tu-

domaacuteny szempontjaacuteboacutel sem volt hiaacutebavaloacute Joacutellehet ndash legalaacutebbis uacutegy laacutetszik ndash a magyar tudomaacutenyossaacuteg (ed-

dig) nem tartott raacute igeacutenyt ő maga soha sem adta fel eszmeacuteit meacuteg halaacutelos aacutegyaacuten is eredmeacutenyeit magyaraacutezta eacutes

veacutedte aacutellaacutespontjaacutet a felhozott elleneacutervekkel de inkaacutebb dogmaacutekkal szemben Tragikus hangveacutetelű a szerzőhoumlz

inteacutezett buacutecsuacutelevele melyben azt sajnaacutelja hogy halaacutela utaacuten bdquominden repuumll a szemeacutetberdquo Nem iacutegy toumlrteacutent

semmi sem repuumllt a szemeacutetbe neacutehai Gaaacutel Saacutendor eacuteletműve (legalaacutebb is reacuteszben) bejaacuterta a vilaacutegot eacutes eacuteleacutenk

eacuterdeklődeacutest keltett azokban akik a tudomaacutenyt benne a fizikaacutet nem dogmakeacutent kezelik hiszen maga Gaaacutel

Saacutendor iacuterta a speciaacutelis relativitaacutes elmeacuteletről szoacuteloacute dolgozataacuteban hogy bdquonem szaacutendeacutekozom Einsteint megdoumln-

teni hanem csak felhiacutevni a figyelmet neacutehaacuteny ellentmondaacutesra ami Einstein elmeacuteleteacuteben jelentkezik akaacuter tet-

szik akaacuter nem eacutes amelyet maga Einstein is felismert de mielőtt kikuumlszoumlboumllhette volna azokat elragadta a

halaacutelrdquo Gaaacutel Saacutendor ezeket az ellentmondaacutesokat igyekezett kikuumlszoumlboumllni toumlbb-kevesebb sikerrel

Műszaki Szemle 46 5

I GAAacuteL SAacuteNDOR TUDOMAacuteNYOS MUNKAacuteSSAacuteGA

Amint fentebb emliacutetettuumlk Gaaacutel Saacutendor meacuternoumlk leacuteteacutere igazi fizikus-polihisztor volt a fizika minden leacute-

nyeges teruumlleteacuten otthon volt ezeacutert eacuteletműve igen gazdag Ha egyetlen mondatban kellene oumlsszefoglalni mind-

azt amit tett eacutes eleacutert akkor talaacuten azt mondhatjuk hogy fő ceacutelja az ellentmondaacutes (antinoacutemia) kereseacutese eacutes a

feloldaacutesa volt

Jelentős eredmeacutenyeket eacutert el a termodinamika a relativitaacuteselmeacutelet eacutes a matematikai logika tereacuten Nem-

csak elmeacuteleti tudoacutes volt hanem a gyakorlat embere is tudomaacutenyos hagyateacutekaacuteban toumlbb jelentős műszaki ta-

laacutelmaacuteny szabadalmi leiacuteraacutesa is talaacutelhatoacute Itt felteacutetlenuumll meg kell jegyeznuumlnk hogy szellemi hagyateacuteka taacutergyi

emleacutekei megőrzeacuteseacutenek a halaacutela utaacuteni időszak nem kedvezett egy reacuteszuumlk a sepsiszentgyoumlrgyi Gazdasaacutegi Iskola

koumlnyvtaacuteraacuteban maradt majd innen aacutelliacutetoacutelag aacutetkeruumllt eacutes meacuteg remeacutelhetőleg megtalaacutelhatoacute a sepsiszentgyoumlrgyi

Muacutezeumban melyet viszont az akkori paacutert- eacutes nemzetaacutellami eszmeacutek szellemeacuteben toumlbbszoumlr bdquoaacutetrendeztekrdquo a

taacutergyak egy reacuteszeacutet koumlzponti muacutezeumokban helyezteacutek el a jobb bdquomegőrzeacutesrdquo eacuterdekeacuteben Egy reacutesze maacutesolatban

toumlredeacutekben meacuteg itt-ott fellelhető Jelen iacuteraacutes nem az egyetlen kiacuteseacuterlet arra hogy magyar nyelvteruumlleten ma-

gyar nyelven a magyar tudomaacutenyossaacuteg eacutes koumlzveacutelemeacuteny figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor eacuteletműveacutere mint a magyar

tudomaacuteny- eacutes művelődeacutestoumlrteacutenet egyik fontos mozzanataacutera raacuteiraacutenyiacutetsa Ez nemzetkoumlzi viszonylatban maacuter

megtoumlrteacutent (l a melleacutekelt irodalomjegyzeacutekeacutet) csak szűkebb hazaacutejaacuteban Erdeacutelyben nem A Gaaacutel Saacutendor eacutes

Szerző aacuteltal toumlbb neves tudoacutesnak elkuumlldoumltt dolgozataira csak Teofil Vescan a kolozsvaacuteri egyetem majd a iasi-

i egyetem professzora eacutes prof emeritus Dr Gaacutebos Zoltaacuten kolozsvaacuteri egyetem tanaacutera szoacutelt hozzaacute reacuteszleteiben

eacutes eacuterdemben maacutes nem akiknek neveacutet (Gaaacutel Saacutendor sem szűkebb sem taacutegasabb hazaacutejaacuteban) nem oacutehajtom itt

neacutepszerűsiacuteteni szaacutemoljon el ki-ki a sajaacutet lelkiismereteacutevelhellip mondvaacuten hogy Gaaacutel Saacutendor bdquonem joacute uacuteton indult

elrdquo aneacutelkuumll hogy baacuter beleneacuteztek volna a relativitaacutesroacutel iacutert fő műveacutebe Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute kijelenteacuteseket

a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos kongresszusokon eacutes konferenciaacutekon szoktaacutek elemezni eacutes amennyiben szerzőjuumlk

meg tudja veacutedeni aacutellaacutespontjaacutet rendben van de ha nem akkor a kijelenteacuteseacutevel marad ami tovaacutebb senkit sem

eacuterdekel

Az alaacutebbiakban megkiacuteseacutereljuumlk felsorolni fontosabb (maacuteig majdnem mind kiadatlan) műveit magaacutenak

Gaaacutel Saacutendornak egyik 1972 maacutercius 3-aacuten kelt feljegyzeacutese alapjaacuten

Aluliacuterott aacuteltal 72 II20-ig befejezett eacutes koumlzleacutesre vaacuteroacute dolgozatok leacutenyege eacutes szaacutendeacutekolt koumlzleacutesi sor-

rendje

1 A lineaacuteris aacutethelyeződeacutes (fizikai invariaacutensai szerző kiegeacutesziacuteteacutese)

2 Az 1 folytataacutesa eacutes kiegeacutesziacuteteacutese a) annak bizonyiacutetaacutesa hogy csak egyetlen univerzaacutelis potenciaacutel leacutetez-

het b) az oksaacutegi elv axiomatikaacuteja eacutes kapcsolata az univerzaacutelis potenciaacutellal c) annak bizonyiacutetaacutesa hogy

maacuteig nem veacutegeztek az eacuteter leacutetezeacuteseacutet illetőleg egyenesvonaluacute doumlntő kiseacuterletet (a Michelson-Morley kiseacuterlet

kritikaacuteja) a Hilbert-feacutele bdquoneacutegy identitaacutesrdquo-boacutel kiinduloacutelag d) a meacuterteacutekdefinicioacute (felmeacutereacutesmoacuted) szubjektivitaacutesa

miatt a formaacutelis geometria mindig szubjektiacutev-idealista leacutetesiacutetmeacuteny objektiacutev realitaacutesa csak a topoloacutegiaacutenak van

3 Az oksaacutegi elv azonossaacutega egyetlen vilaacutegpotenciaacutel leacutetezeacuteseacutevel

4 Az 1-3 alattiakhoz szuumlkseacuteges keacutet matematikai (halmazelmeacuteleti) antinoacutemia tisztaacutezaacutesa ezek a) bizo-

nyiacutetaacutesa hogy a Demokritosz aacuteltal az atomizmus logiko-deduktiacutev megalapozaacutesaacutera alkalmazott szillogizmus

helytaacutelloacute (konzisztens) b) tisztaacutezandoacutek a Cantor alapiacutetaacutesuacute de jelenleg toumlbbfeacutelekeacuteppen axiomatizaacutelt halmazel-

meacuteletben a teljes indukcioacute aacuteltal leacutetrehozhatoacute antinoacutemiaacutek

5 A topoloacutegia axiomatikaacuteja a 4 alatti eredmeacutenyek alapjaacuten

6 H A Lorentz mintegy veacutegrendeletkeacutepp mutatott reaacute a kvantumelmeacutelet belső ellentmondaacutesainak elke-

ruumllhetetlen tisztaacutezaacutesaacutera Egy ilyen reacuteszletes dolgozat ezt a feladatot hajtja veacutegre Eredmeacutenyei a) Ha az oksaacute-

gi elv a mikrovilaacutegban (atomi meacuteretekneacutel) nem eacuterveacutenyes uacutegy makroszkopikusan is eacuterveacutenytelen (dacaacutera az

Ehrenfest-elvnek) tehaacutet ez esetben nem aacutelliacutethatoacutek fel termeacuteszet-toumlrveacutenyek b) a nemlinearitaacutes eacutes a kontinuitaacutes

bevezeteacutese elkeruumllhetetlen c) A 2a) alapjaacuten megoldom a bdquohullaacutemtestecskerdquo L de Broglie E Schroumldinger D

Bohm I P Vigier stb aacuteltal hiaacuteba ostromolt probleacutemaacutejaacutet Bizonyiacutetom hogy a tiszta (toumllteacutes mentes) elektro-

maacutegneses sugaacuterzaacutesboacutel maacuter linearitaacutes eseteacuten is leacutetrejoumlhet egy centraacutelszimmetrikus hullaacutemtest melynek nyu-

galmi toumlmege (tehaacutet suacutelya is) van csak a feacutenyneacutel kisebb sebesseacuteggel mozoghat spinnel biacuter nemlinearitaacutes

eseteacuten toumllteacutese van (koumllcsoumlnhataacutesra keacutepes eacutes gravitaacutel) Leiacuterom a rezonanciaacutek keletkezeacuteseacutet a tiszta sugaacuterzaacutesboacutel

eacutes felbomlaacutesuk mikeacutentjeacutet

7 Termodinamika A statisztikai mechanika Boltzmann Gibbs Poincareacute eacutes Zermelo aacuteltal taacutergyalt alak-

jaacutenak axiomatikus-topologikus elemzeacutese Ergodikus rendszerek lehetőseacutege a faacutezisteacuter toumlbbszoumlroumls oumlsszefuumlggeacutese

eseteacuten A reverzioacuteposztulaacutetum topologikus bizonyiacutetaacutesa Elfajult rendszerek A termodinamika aacuteltalaacutenos diffe-

renciaacutelegyenlete egy Pfaff-feacutele alak ha ennek nincs integraacuteloacute teacutenyezője nem hozhatoacute leacutetre olyan zaacutert koumlrfo-

lyam hogy a Gibbs-potenciaacutel eacuterteacuteke zeacuterus lehessen ellentmondaacutesban a II alapteacutetellel Kimutataacutesa ilyen rend-

szerek reaacutelis leacutetezeacuteseacutenek

6 Műszaki Szemle 46

8 Biogenetika Keacuterdeacutes hogy egy reaacutelis eacutes egyseacuteges fiziko-keacutemiai rendszerben (pl egy igen nagy zaacutert

tartaacutelyban melyben adott keacutemiai vegyuumlletek vannak adott aacutellapotvaacuteltozoacutek hataacutesa alatt) mi annak a valoacutesziacutenű-

seacutege hogy egy bdquoprotobionrdquo (=első eacutelőleacuteny) leacutetrejoumlhessen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes erre vonatkozoacutelag a megfe-

lelő kiinduloacute anyagok jelenleacutete eseteacuten a ahol N eacutes s igen nagy szaacutemok Az aacutetmenet tehaacutet a makroszkopikus

aacutellapothataacuterozoacutek hataacutesa (vaacuteltozaacutesa) koumlvetkezteacuteben az azoikus (eacuteletneacutelkuumlli) aacutellapotboacutel a biofor (=eacuteletet hordoacute)

aacutellapotba igen meredek hirtelen ugraacutessal toumlrteacutenik a protobion leacutetezeacutese az ugraacutes előtt eacutes nemleacutete az ugraacutes

utaacuten igen valoacutesziacutenűtlen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes posztulaacutelja a szekszuaacutelis szaporodaacutes eacutes az Osborne-feacutele

ontogeneacutezis leacutetrejoumltteacutet

9a) kimutathatoacute hogy a bolygoacute-atmoszfeacuteraacutek baromeacuteterkeacuteplete veacutegtelen taacutevolsaacutegokban nem megy aacutet

zeacuterusba hanem igen alacsony gaacutezsűrűseacuteget jelez Ebből koumlvetkezik a kozmikus izosztaacutezia eacutes a kozmikus su-

gaacuterzaacutes eloszlaacutesaacutenak toumlrveacutenye minden ad hoc hipoteacutezis (szinkrotron hataacutes) felteacutetelezeacutese neacutelkuumll b) Ezen az

alapon kimutathatoacute hogy bizonyos kozmikus koumlrnyezetben egy bolygoacute feluumlleti koumlzeacutephőmeacuterseacutekleteacutet illetőleg

uacutenbdquoKippresonanzrdquo (=aacutetbillenő rezonancia) leacutep fel mely a jeacutegkorszakok gyakori periodikus vaacuteltozaacutesaacutet az

interglaciaacutelisokkal a geoloacutegiai koumlzelmuacuteltban hozta leacutetre Ez kimutatja a Milankovic-feacutele perioacutedusok okozati

alapjaitrdquo

Kelt Sepsiszentgyoumlrgyoumln 1972 III 3-aacuten

(alaacuteiacuteraacutesGaaacutel Saacutendor)

A felsorolaacutest meacuteg ki kell egeacutesziacutetenuumlnk Gaaacutel Saacutendornak az alaacutebbiakban aacuteltala ideacutezett S Marinovnak

(Bulgaacuteria Ausztria) bdquoExperimentum crucis for proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutenek elemzeacuteseacutere

vonatkozoacute dolgozataacuteval

Meacuteg idekiacutevaacutenkozik egy fontos megjegyzeacutes Gaaacutel Saacutendornak meacuteg sok maacutes matematikai eacutes fizikai jellegű

felfedezeacutese eacutes aacutelliacutetaacutesa is van (az oksaacutegi elv helyettesiacuteteacutese az alaacutebbi haacuterom axioacutemaacuteval a kaszkaacutedcső alkalmazaacute-

sa reacuteszecskegyorsiacutetaacutesra a ciklotron elve hadi talaacutelmaacutenyok eacutes azok alkalmazaacutesai bdquoA barometrikus reverzioacuterdquo ndash

termodinamika ellentmondaacutesai ndash szaacutemelmeacutelet a teljes indukcioacute axioacutemaacuteja (kritika) eacutes iacutegy tovaacutebb melyeket itt

eacutes most hely hiaacutenyaacuteban nem koumlzoumllhetuumlnk eacutes nem elemezhetuumlnk Mindez maacutes dolgozatok taacutergyaacutet fogja keacutepez-

ni)

Maga Gaaacutel Saacutendor is főműveacutenek bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutet te-

kintette

II bdquoA LINEAacuteRIS AacuteTHELYEZŐDEacuteS INVARIAacuteNS FIZIKAI AacuteLLANDOacuteIrdquo C DOLGOZATROacuteL

A tovaacutebbiakban uacutegy gondoljuk akkor jaacuterunk el helyesen ha az olvasoacute figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor egyik leg-

jelentősebb munkaacutejaacutera bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutera iraacutenyiacutetjuk olykeacutep-

pen hogy koumlzzeacutetesszuumlk magaacutenak Gaaacutel Saacutendornak e műveacutehez 1972-ben iacutert koumlvetkező ismertetőjeacutet

bdquoA koumlzlemeacuteny taacutergya eacutes eredmeacutenyei

I J C Maxwell 1871-ben ndash kb 100 eacutevvel ezelőtt ndash raacutemutatott arra hogy a Jupiter-holdak faacutezisvaacuteltozaacute-

saiboacutel a Naprendszernek a nyugvoacute bdquoeacuteterrdquo-hez vonatkoztatott abszoluacutet sebesseacutege meghataacuterozhatoacute

II Azonban Burton 1911-ben kimutattahogy a megfigyeleacutesek azidőtaacutejt vaacuterhatoacute koumlzeacutephibaacutei meghaladjaacutek

a valoacutesziacutenű effektust

III H A Lorentz 1913-ban a relativitaacuteselvről tartott haacuterom Haarlem-i előadaacutesaacuteban kimutatta hogy a

Maxwell-jelenseacuteg akkor is megnyilvaacutenul ha a relativitaacuteselvet a Lorentz-transzformaacutecioacute reprezentaacutelja de ezen

paradoxont valamifeacutele egyelőre hataacuterozatlan eacutes ad hoc felteacutetelezett gravitaacutecioacutes jelenseacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel

proacutebaacutelja kiiktatni Ugyanez uacuteton eacutertelmezi a Langevin-feacutele oacuteraparadoxont is Einstein 12 eacutevvel keacutesőbb 1916-

ban tette koumlzzeacute első gravitaacutecioacutes elmeacuteleteacutet de a keacutet paradoxont maacuteig sem sikeruumllt megoldani

IV E Fermi 1922-ben kimutattahogy az aacuteltalaacutenos Riemann-geometriaacuteban a Lorentz-transzformaacutecioacute

nemcsak egy pont infinitezimaacutelis koumlrnyezeteacuteben hanem egy tetszeacutes szerinti goumlrbevonal minden pontjaacuteban

folyamatosan alkalmazhatoacute Ez azt jelenti hogy a Michelson-Gale Herres Sagnac eacutes Pogaacuteny forgaacuteskiacuteseacuterletei

(melyek mind pozitiacutev eredmeacutenyűek) egyenesvonaluacutevaacute rektifikaacutelhatoacutek miaacuteltal a Maxwell-jelenseacuteg realitaacutesa a

Lorentz-transzformaacutecioacute alapjaacuten deduktive egyeacutertelműen bizonyiacutethatoacute (Megjegyzeacutes Ezt az eredmeacutenyeacutet Gaaacutel

Saacutendornak Dr Szőcs Huba aacuteltal megerősiacutetve eacutes koumlzzeacuteteacuteve Dr Franco Selleri az olaszorszaacutegi Bari vaacuterosa

egyetemeacutenek elmeacuteleti fizika professzora eacutes a relativitaacuteselmeacutelet vilaacuteghiacuterű tekinteacutelye is elismerte amint mondta

bdquoeacuten sem csinaacutelhattam volna meg jobbanrdquo

Műszaki Szemle 46 7

V Veacuteguumll S Marinov koumlzli a bdquoPhysical Lettersrdquo Vol32 A 2 June 1970 pag 185 alatt a bejelenteacutest

bdquoExperimentum crucis for the proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutet Taacutergya az aacuteltalam az alaacutebbiak-

ban 4 A Doppler-antinoacutemia alatt koumlzoumllt aacuteltalaacutenos Maxwell-jelenseacuteg megnyilvaacutenulaacutesa a Doppler-hataacutesban

Vizsgaacuteloacutedaacutesaim a teacutema koumlruumll egy a bdquoNaturwissenschaften-ben megjelent (1927) roumlvid koumlzlemeacutennyel

(Eine neue Pruumlfungsmoumlglichkeit der Relativitatstheorie szerző megjegyzeacutese) kezdődnek melynek kuumlloumlnle-

nyomataacutet ide melleacutekelem Az ezen bejelenteacutesemben beigeacutert bdquoreacuteszletesebb eredmeacutenyekrdquo azonban annyira meg-

lepőek voltak hogy azokat joacute ideig nem mertem koumlzoumllni Csupaacuten a hozzaacutejuk egyenes uacuteton vezető oumlsszefuumlggeacutese-

imet koumlzoumlltem 1951-ben egy Teofil Vescan professzornak aacutetadott bdquoDie Vermessungsvorschriftrdquo c tanulmaacuteny-

ban melynek leacutenyege a transzformaacutecioacutek eacutes a koordinaacutetaacutek reaacutelis felmeacutereacutesmoacutedja koumlzoumltt posztulaacutelt izomorfizmus

Ez nem lehetett vitaacutes de itt uacutegy laacutetszik mintha nyiacutelt ajtoacutet doumlngettem volna Azonban a travestia alatt maacuter ott

lappangtak a keacutesőbbi eredmeacutenyek Mert utoacutelag sikeruumllt eredmeacutenyeimet axiomatizaacutelni eacutes azokat annyira primi-

tiacutev eacutes evidens exakt-deduktiacutev formaacutera hozni hogy azok koumlzleacutese mostmaacuter elhaacuteriacutethatatlan koumltelesseacutegemmeacute vaacutelt

Eredmeacutenyeimet a koumlvetkezőkben koumlrvonalazom

1 A Lorentz-transzformaacutecioacute fuumlggetlen a relativitaacuteselvtől vagy baacutermely maacutes hasonloacute jellegű ad hoc

eredmeacutenytől Haacuterom az oksaacutegi elvet reprezentaacuteloacute formaacutelis axioacutemaacuteboacutel első axioacutemahellip minden fizikai rend-

szernek van egy veacuteges hataacutersebesseacutege maacutesodik a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesi toumlrveacutenye kommutatiacutev tisztaacuten exakt-

deduktive (tehaacuter baacutermifeacutele bdquoelvrdquo behelyezeacutese neacutelkuumll) igen egyszerűen levezethető )

2 A harmadik axioacutema a tuumlkroumlzeacutesszimmetria posztulaacutetuma Ennek eacutertelmeacuteben bdquominden aacutellandoacute v se-

besseacutegű mozgaacutest leiacuteroacute transzformaacutecioacute azaacuteltal kell aacutetmenjen inverzioacutejaacuteba ) hogy a v parameacuteter előjelet vaacutelt

Naiv meghataacuterozaacutessal ha egy egyenesen tiacutezet leacutepek előre tiacutezet haacutetra helyben maradokrdquo )

Szerző fontos megjegyzeacutese erre azt mondta Franco Selleri Professzor ) (a deacutel-olaszorszaacutegi Bari vaacute-

ros egyeteme eacutes atomfizikai inteacutezete tanaacutera eacutes tudomaacutenyos főmunkataacutersa) hogy ez az elv ekvivalens ) az

Einstein-feacutele relativisztikus elvvel Iacutegy tehaacutet Gaaacutel Saacutendor nem keruumllhette el a relativisztikus elv alkalma-

zaacutesaacutet melyre toumlrekedett fenti főműveacuteben eacutes amelyet a fenti haacuterom axioacutemaacuteval oacutehajtott kikeruumllni Ezeacutert

jelen sorok szerzője kikuumlszoumlboumllve ezt az axioacutemaacutet csak keacutet axioacutemaacuteboacutel (1 Minden rendszernek van egy uacuten

hataacutersebesseacutege mely fogalmat Gaaacutel Saacutendor vezette be eacutes 2 hogy a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesa kommutatiacutev)

sikeruumllt levezetnie a keacuterdeacuteses transzformaacutecioacutekat ezek az uacuten aacuteltalaacutenosiacutetott lineaacuteris taranszformaacutecioacutek

inerciaacutelis rendszerekre Ezeknek partikulaacuteris esete a Lorentz-(Poincareacute)-Einstein feacutele transzformaacutecioacute ha a

hataacutersebesseacuteg pontosan a feacuteny sebesseacutegeacutevel egyenlő vaacutekuumban illetve a Galilei-Newton feacutele transzformaacutecioacute

ha a hataacutersebesseacuteg a veacutegtelenhez tart eacutes nem a feacuteny sebesseacutege mely meacutereacutesek aacuteltal igazoltan aacutellandoacute eacutes iacutegy

csak oumlnmagaacutehoz tarthat

) Tovaacutebbaacute ideacutezve Gaaacutel Saacutendort

bdquoAz 1 szerinti dedukcioacuteban annak absztrakt jellegeacuteneacutel fogva nem jelenhet meg explicite a feacutenysebesseacuteg

fogalma az ott mint a sebesseacuteg egyseacutege jelentkezik mely a v (viszonylagos sebesseacuteg) parameacutetert meacuteri

xoto Lorentz-transzformaacutecioacuteja ez esetben tehaacutet

x1 = szlig (xo-vto)

t1 = szlig (to-vxo) L

ahol szlig =(1-v2)

-12 a Fitzgerald-Lorentz-faktor

Az axioacutemaacuteknak a klasszikus Galilei-transzformaacutecioacute

x1= xo-vto

t1 = to G

is eleget tesz Feliacuterhatjuk tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1

eacutes G-1

inverzioacuteit

szlig (x1-vt1)=xo=x1+vt1

szlig (t1+vx1)=t0=t1 P

Az axioacutemaacuteknak nemcsak a Lorentz-transzformaacutecioacute L hanem a klasszikus Galilei G feacutele transzformaacutecioacute

is eleget tesz

8 Műszaki Szemle 46

Feliacuterva tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1

eacutes G-1

inverzioacuteit eacutes tekintetbe veacuteve hogy a -v- szimmetriaacuteboacutel koumlvetke-

zik hogy szabadon vaacutelaszthatoacute hogy a Lorentz-transzformaacutecioacute a v-nek melyik előjeleacutevel tekinthető L-nek vagy

G-nek illetve L-1

vagy G-1-nek (inverzek) elhaacuteriacutethatatlanul aacutell tehaacutet a kardinaacutelis teacutetel

R Az xt koordinaacutetaacutek azonos v parameacuteterű L eacutes G transzformaacutetumai eacuterteacutek-azonosak baacuter nem alak-

azonosak

Az elteacuterő alakokat a meacuterteacutekdefiniacutecioacute kuumlloumlnboumlzőseacutege hozza leacutetre Az R-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az L eacutes

a G a fizikai jelenseacutegeket eacuterteacutekazonos meacuteretekkel tehaacutet veacutegeredmeacutenyben azonosan iacuterjaacutek le Ez igen primitiacutev

eszkoumlzoumlkkel azonnal szemleacuteletesen kimutathatoacute A feacutenysebesseacuteg az eddig lehetseacuteges moacutedon oda-vissza tuumlkrouml-

zeacutessel meacuterve fuumlggetlen a v parameacutetertől eacutes mind az L mind a G-rendszerben aacutellandoacute (12)[(c+v)+(c-v)]=c

Egy iraacutenyban meacuterve (NB Ilyen kiacuteseacuterletet eddig nem sikeruumllt veacutegrehajtani lehetőseacutegeacutet csak a legutoacutebb alkal-

mazott ultrapreciacutez atomoacuteraacutek valoacutesziacutenűsiacutetik) azonban a feacuteny uacutet-ideje (tehaacutet sebesseacutege) G szerint nyilvaacuten nem

azonos mindkeacutet iraacutenyban Ugyanis ha xt=c=1 uacutegy +v eseteacuten t1=(1-v)to -v eseteacuten t2=(1+v)to tehaacutet az eacuterteacutek-

viszony (t1t2)=(1-v)(1+v) Ennek azonos eacuterteacutekkel aacutellania kell L eseteacuten is Eacutes teacutenyleg+v eseteacuten t1= szlig (1-v)to

eacutes -v eseteacuten t2= szlig (1+v)to az eacuterteacutekviszony tehaacutet itt is (1-v)(1+v) mely nem egyenlő 1-gyel (Itt (xt)=c=1

miatt mindenuumltt x=t -vel) Az eacuterteacutekkuumlloumlnbseacutegek G eseteacuten t2-t1=2vto L eseteacuten t2-t1=2 szlig vto mivel hogy R

szerint t= szlig to (ha xo=0)

Ezek eacutes maacutes az R-en alapuloacute szemleacuteletes oumlsszefuumlggeacutesek igen szemleacuteletes moacutedon megoldjaacutek az oacuterapa-

radoxont mint a Maxwell-jelenseacuteg reacuteveacuten feloumltlő Doppler-antinoacutemiaacutet Veacutegeredmeacutenyben tehaacutet a G felcsereacuteleacutese

az L-lel a fizikaacuteban semmi uacutejat nem hozhatott be

V A tovaacutebbiakban a Fermi-teacutetel eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel veacutegrehajtjuk a forgaacuteskiacuteseacuterletek rektifikaacutecioacutejaacutet miből

az R-rel kapcsolatban azonnal koumlvetkezik az abszoluacutet alaprendszer az bdquoeacuteterrdquo leacutetezeacuteseacutenek tapasztalati bizo-

nyiacuteteacuteka (minden forgaacuteskiacuteseacuterlet pozitiacutev eredmeacutenyű)

VI Hangsuacutelyozni kiacutevaacutenom veacuteguumll hogy eszem aacutegaacuteban sincs a relativitaacuteselmeacuteletet megdoumlnteni csupaacuten

reaacutemutatok neacutehaacuteny primitiacutev-formaacutelis oumlsszefuumlggeacutesre melyek vannak akaacuter kellemes ez akaacuter nem Termeacutesze-

tesen igen kellemetlen hogy ezek mind egzakt-deduktiacutev axiomatikus eredmeacutenyek tehaacutet kizaacuteroacutelag csak ez uacuteton

koumlzeliacutethetők meg illetve kritizaacutelhatoacutek Dogmaacutekra szaktekinteacutelyekre valoacute hivatkozaacutes a filozoacutefia felvonultataacutesa

csak uumlres melleacutebeszeacuteleacutesek lehetnek Egy bdquocaacutefolatrdquo csak az esetben eacuterveacutenyes ha a caacutefolandoacute belső ellentmon-

daacutesa hasonloacute eszkoumlzoumlkkel kimutathatoacute Doumlntően leacutenyeges a teljes koumlzlemeacuteny gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesa elejeacute-

től veacutegig

A fenti reacuteszletek csak mintaacutek a koumlzoumlltek jellegeacutenek jellemzeacuteseacutere

Sepsiszentgyoumlrgy 1972 II 10

(alaacuteiacuteraacutes sk) Gaaacutel Saacutendor

Megjegyzeacutesek

1 bdquoSzerzőrdquo alatt itt mindenuumltt Dr Szőcs Huba Laacuteszloacutet kell eacuterteni

2 A Lorentz-(Poincareacute)-Einstein transzformaacutecioacute aacuteltalaacutenosiacutetott alakjaacutenak eacutes koumlvetkezmeacutenyeinek leveze-

teacuteseacutet Szőcs Huba veacutegezte el eacutes tette koumlzzeacute [10111415]

Sajnaacutelatos hogy hely hiaacutenyaacuteban itt nem koumlzoumllhetjuumlk Gaaacutel Saacutendornak bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens

fizikai aacutellandoacuteirdquo az aacuteltala is főműveacutenek tartott dolgozataacutenak teljes szoumlvegeacutet eacutes matematikai kifejteacuteseacutet (mintegy

40-45 oldal) de ismeacutetelten felhiacutevjuk a fizikatoumlrteacuteneacuteszek figyelmeacutet erre a műre valamint bdquoA barometrikus

reverzioacuterdquo c műveacutere is melyben a termodinamika antinoacutemiaacuteit ellentmondaacutesait kutatja kuumlloumlnoumls tekintettel az

ergod folyamatokra Ennek reacuteszleges elemzeacuteseacutet szinteacuten a szerző veacutegezte el bdquoA termodinamika ellentmondaacute-

sairdquo c dolgozataacuteban a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzataacutenak Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula

Oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny kereteacuteben 2006

3 Koumlszoumlnet eacutes elismereacutes illeti az 1-7 szaacutemuacute irodalmi hivatkozaacutesok szerzőit akik neacutepszerűsiacuteteni igye-

keztek iacuteraacutesaikban Gaaacutel Saacutendor neacutehai polihisztor-meacuternoumlk alakjaacutet azzal a szaacutendeacutekkal hogy a felejteacutestől megoacutev-

jaacutek Sajnos azonban mindez csak eacutelete egyes mozzanataira eacutes neacutehaacuteny műveacutenek ciacutemszerű felsorolaacutesaacutera szoriacutet-

kozott aneacutelkuumll hogy baacutermelyiket is matematikai eacutes fizikai igeacutenyesseacuteggel elemezteacutek volna

4 A 3 pontra valoacute tekintettel tehaacutet nem fogadhatom el az aacuteltalam igen nagyra becsuumllt neacutehai Beke

Gyoumlrgy iacuteroacute azon megjegyzeacuteseacutet miszerint Gaaacutel Saacutendor bdquoutoacutedrdquo-jakeacutent az aacuteltalam ugyancsak nagyrabecsuumllt kol-

Műszaki Szemle 46 9

leacutegaacutem Bodoacute Barna szemeacutelyeacutet jeloumlli meg eacutes akitől itt elneacutezeacutest is keacuterek (laacutesd bdquoOrmoacutes Zsigmond hagyateacutekardquo c

iacuteraacutesaacutet)

Hogy kit lehet utoacutednak tekinteni (egyelőre) a tudomaacutenyos kutataacutes egyik erkoumllcsi elveacutenek megfelelően

az kitűnik az irodalmi jegyzeacutek gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel

Kutataacutesaimat anyagilag a bdquoPro Renovanda Cultura Hungariaerdquo oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny a Magyar Oumlsz-

toumlndiacutej Bizottsaacuteg a bdquoCollegium Hungaricumrdquo (Beacutecs) paacutelyaacutezat kereteacuteben a Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola Szeacutekes-

feheacutervaacuter egykori Vezetőseacutege Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Polgaacutermesteri Hivatala szemeacutelyesen

Warvasovski Tihameacuter polgaacutermester eacutes Művelődeacutesi Osztaacutelya taacutemogatta a Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsz-

toumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny aacuteltal

IRODALOM

1 Sombori Saacutendor Egy szentgyoumlrgyi remete Gaaacutel Saacutendor a tudoacutes c cikksorozat Haacuteromszeacutek c napilap 1995

juacutenius 16 17 20 21 22 szaacutemaiban

2 Sombori Saacutendor A keacutet Gaaacutel Saacutendor az ezredes eacutes a meacuternoumlk Uacutej Eacutelet 19701

3 Sombori Saacutendor Lawrence vagy Gaaacutel Saacutendor TETT 1981 1sz

4 Bodoacute Barna Tudomaacutenyos jelenvaloacutesaacutegunk avagy ki volt Gaaacutel Saacutendor Kilaacutetoacute A Kisenciklopeacutedia Eacutevkoumlnyve II

Temesvaacuter 1982

5 Bodoacute Barna Ki fedezte fel a ciklotron elveacutet A Heacutet 1982 45 sz

6 Beke Gyoumlrgy Ormoacutes Zsigmond hagyateacuteka Honismeret 2000 6 sz

httpwwwvjrktfhucarushonismeho000621htm

7 Gaaacutel Saacutendor Egy elmeacuteleti fizikai eacutertekezeacutes kalandos toumlrteacutenete Megyei Tuumlkoumlr (Haacuteromszeacutek-Covasna) 1971 nov-

ember 28

8 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Proceedings of International Conference

on Educational Technologies For The Third Millenium Nitra1995 bdquoMedactardquo 95Volume-ZBORNIK 4 pp 176-

180

9 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von GaaacutelPart II Proceedings of International 7th

Biennial Conference on History and Philosophy of Physics in Education HPPErsquo96 Bratislava-Pozsony August

21-24 l996 pp253-258 and Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In Modern

Physics Uzghorod-Ungvaacuter August 13-16 1997 pp 210-216

10 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Part III The Clock Paradox As

Consequence Of Dopplerrsquos Antinomy Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In

Modern Physics Uzghorod-Ungvaacuter (Kiev) August 13-161997pp 217-220

11 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part IV On Basic-System Of Lorentz Group Abstract Volume of

International Workshop On Superluminal Velocities Universities Cologne-Bielefeld Koeln June 6ndash101998 p

37 and Abstract Volume of International Conference on Differential Geometry and Applications

DGArsquo98Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM 1998 Brno August 10-181998

pp 44ndash45

Presented and sub press in Proceedings of International Conference on Lorentz Group CPT and Neutrinos

Zacatecas Mexico June 23-26 1999

Presented Biannual International Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics

Nyiregyhaacuteza Hungary 7-10 July 1999 Journal of ldquoHeavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 109ndash114

12 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part V The Rectification Of Rotating-Experiments And The

Possibility Of Existence Of One Basic-System Abstract Volume of International Conference on Differential

Geometry and Applications DGArsquo98 Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM

1998 Brno August 10-18 1998 p45 Presented and published in Proceedings of International Conference on Lo-

rentz Group CPT and Neutrinos Zacatecas Mexico June 23-26 1999 Presented Biannual International

Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics Nyiregyhaacuteza Hungary 7ndash10 July 1999

Journal of ldquoHavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 115ndash119

13 Szőcs Huba L A forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) WEB Proceedings of Inter-

national Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11-15 September1999

httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO

14 Szőcs Huba L Essays upon Electromagnetism and Special Relativity WEB Proceedings of International

Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11ndash15 September 1999

httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO

15 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Proceedings of International Conference PIRT VII Physical

Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences (BSPS) and Uni-

versity of Sunderland (Univof S) London 15ndash18 September 2000 Supplementary Papers pp 212ndash217

16 Szőcs Huba L Essays on Special Relativity A Multipart Rewiev The Generalized Linear Transformations

between Inertial Systems Proceedings of International Conference PIRT VIII Physical Interpretation of Relativity

10 Műszaki Szemle 46

Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9

September 2002 pp 554ndash568

17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX

Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-

versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502

18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether

light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-

tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the

Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006

19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in

Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical

Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of

Sunderland London September 2006

20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any

Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical

Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History

and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007

21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between

Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-

ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub

publishing in the Proceedings of Conference

Műszaki Szemle 46 11

Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban

The Early History of Computers in the Hungarian Economy

Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei

BORBEacuteLY Eacuteva

Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola

evaborbelygmailcom

ABSTRACT

The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-

tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first

one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer

development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-

gration

After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern

European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-

opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism

Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-

tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects

also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-

fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several

years behind the industrially developed countries

In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the

Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic

computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment

Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in

the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity

In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-

neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries

The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960

in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of

interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-

rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already

in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an

important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became

an emerging science

The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and

some production technologies but also computer aided music composing was studied

The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-

tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-

gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the

application areas

REZUMAT

Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din

anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse

după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada

12 Műszaki Szemle 46

descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn

economie

OumlSSZEFOGLALOacute

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-

euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-

zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval

A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet

ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a

meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-

miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban

csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be

1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN

Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-

ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is

Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-

maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban

1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM

(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet

szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal

rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-

seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-

csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)

A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL

maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-

aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms

koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)

A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris

jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a

PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk

(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)

A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az

oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-

dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta

a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute

eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek

fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig

fennmaradt

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak

Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon

magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek

hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-

lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll

1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute

eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)

A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző

szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek

toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)

1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute

SZU 1952 1961 1972

AEAacute 1946 1957 1965

Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev

1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese

Műszaki Szemle 46 13

2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON

A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-

alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e

tanulmaacutenyban relevaacutensak

Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az

MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo

vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel

kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett

orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban

nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)

A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-

vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-

gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-

vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a

KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek

(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)

Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy

a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-

szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani

A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek

1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az

inteacutezet eacuteleteacuteben

bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel

toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-

siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs

K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)

Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-

saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-

technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a

SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-

radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet

21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-

leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-

geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-

ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a

KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-

lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A

vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a

nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-

technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a

szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek

mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen

oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-

70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint

1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a

harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros

szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt

(wwwpdp8net)

14 Műszaki Szemle 46

1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-

ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz

A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az

inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-

leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-

nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői

csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez

vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem

volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-

taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-

taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is

Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett

időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is

lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-

szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a

TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera

mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-

ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe

(SCHULLER G 1992)

TPA-1001

1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-

leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-

mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)

majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot

jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz

nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet

Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a

Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a

KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet

Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a

prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az

EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes

Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak

funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes

R-10

7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera

Műszaki Szemle 46 15

3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)

Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-

oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben

az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk

egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-

tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek

ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-

doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-

domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg

kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek

A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon

ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-

teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az

IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől

maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is

31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben

A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-

orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-

ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve

Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-

ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak

Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel

alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959

elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)

Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok

A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny

szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is

Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai

struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt

A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok

technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12

Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a

termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni

Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre

bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-

gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-

veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-

programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)

A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a

szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett

Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-

kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-

vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-

hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes

hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)

Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a

szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha

Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)

Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt

szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak

10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban

16 Műszaki Szemle 46

Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az

időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni

A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-

tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő

hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a

szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit

32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban

Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo

iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű

munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-

lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez

keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet

A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz

keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult

A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista

orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-

kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute

szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti

Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-

vezeteacuteseacutere

Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-

lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet

a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani

A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV

szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte

lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-

zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott

volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem

rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika

iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-

dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)

A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban

1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet

2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese

3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa

4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel

5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok

6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes

Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen

neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban

A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok

figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat

megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll

Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-

saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb

munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet

igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni

hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel

szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-

raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a

feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a

javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera

13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak

Műszaki Szemle 46 17

A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-

feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek

IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-

tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december

31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera

A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka

jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra

szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt

jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb

helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a

kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek

Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy

hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka

A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a

termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben

a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-

kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig

1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-

haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

OumlSSZEGZEacuteS

A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa

eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-

maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-

saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten

IRODALOM

1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma

2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program

Concept 1935-1945 Greenwood Press

3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o

4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America

MIT Press Cambridge Ma

5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes

Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted

megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest

10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf

18 Műszaki Szemle 46

Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX

DAacuteVID Loacuteraacutent

Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu

ABSTRACT

This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and

geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)

REZUMAT

Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al

Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)

1 BEVEZETEacuteS

A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi

falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos

Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-

tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni

azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash

felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket

2 FIATALKORI EacuteVEK

Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-

halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-

boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt

abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely

a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert

ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-

gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai

tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)

Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-

radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-

mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-

e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a

goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen

1844-igrdquo (Nagy J 18941895)

Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-

ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-

sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter

nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert

Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-

foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 19

Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-

domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy

mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető

gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)

3 A HAacuteZITANIacuteTOacute

Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a

megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is

igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-

eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)

A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851

februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind

elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert

a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal

ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor

felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo

(Elek L 1982)

4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI

A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-

maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-

taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute

vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről

(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar

vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket

(Veres B 1985)

Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a

Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-

teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek

ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa

Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)

A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek

kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)

Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-

szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)

Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-

veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-

gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute

oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott

vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute

bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak

magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik

a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted

ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes

hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L

1989)

Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)

Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent

hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-

irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)

Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-

tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-

zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-

sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze

20 Műszaki Szemle 46

Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J

1863)

A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J

Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek

koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok

eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat

tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)

Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a

Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot

(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg

turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy

az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg

adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve

(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)

szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)

A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-

nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos

(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier

kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai

tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-

lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen

Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai

Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei

Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk

meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul

meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai

viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar

barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)

Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-

sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az

Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-

barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a

csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben

pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-

saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis

lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-

csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-

nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)

Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet

illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos

patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei

barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat

volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops

fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka

eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)

Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is

gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-

napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)

Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny

koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet

talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban

eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel

nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek

toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-

ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő

Műszaki Szemle 46 21

Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter

szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent

tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-

forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot

Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-

taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő

barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A

viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein

viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes

V 1988)

Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban

szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő

helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute

eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten

oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-

vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-

lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta

5 AZ AFRIKA-UTAZOacute

Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-

dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg

noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az

orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt

egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-

lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait

felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute

utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J

1941)

A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-

tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute

szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)

Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-

veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos

megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-

tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki

termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete

22 Műszaki Szemle 46

6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS

Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-

tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela

utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-

zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy

J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-

ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia

eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)

Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt

oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute

őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U

Nagy I 1988)

Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-

maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J

1941)

Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-

ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr

jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-

kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak

cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-

maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-

teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-

megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)

Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-

totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet

iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a

hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L

1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-

nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-

ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is

Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-

receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere

Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-

suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban

nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult

nyugalomba (Dr Nagy J 1941)

Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig

szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-

deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja

meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo

7 A HAGYATEacuteK SORSA

Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet

nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr

ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti

levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek

hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs

Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői

leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-

szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem

semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 23

IRODALOM

Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese

XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p

XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-

cen 1926 39 p

Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya

Budapest 1988 pp 224-522

Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p

Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111

Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p

Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p

Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt

Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani

Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64

Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195

Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban

Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium

Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383

Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932

Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak

roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232

Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-

lang 19841 pp 31-36

Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989

U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni

Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)

OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34

24 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1

The beginning and ending of the Franz Joseph University

Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep

KAacuteSA Zoltaacuten

Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda

Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek

email kasamssapientiaro

ABSTRACT

The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-

lozsvaacuterCluj

REZUMAT

Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei

de către autorităţile romacircne icircn 1919

1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX

toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek

koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem

rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-

domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az

egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo

Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata

Műszaki Szemle 46 25

A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-

taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-

felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese

utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros

pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-

rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az

istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-

ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-

domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a

miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo

Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-

rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo

A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-

zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek

koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet

Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a

koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb

fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk

Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban

Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-

jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely

kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-

kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-

gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel

a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo

Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel

Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-

gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute

Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus

hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-

26 Műszaki Szemle 46

kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27

eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo

Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-

vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben

szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a

vaacuteros maga fogja azt meguumllni

Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem

az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok

neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg

(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn

toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat

folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell

a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute

egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni

kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-

adaacutesrardquo

A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-

teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja

hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-

nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt

miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)

47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-

haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2

A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap

meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a

cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i

ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute

van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes

1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-

maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni

beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten

hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-

meacutelyes holmijukat vihetik magukkal

Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-

szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-

eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat

Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a

kiraacutely jelenleacuteteacuteben

Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat

el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4

Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19

Draacutega Marcelem

Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat

Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is

A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-

tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten

nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-

2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb

folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek

meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott

leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old

Műszaki Szemle 46 27

galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-

csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok

Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni

De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-

maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi

jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-

val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-

kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-

fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-

naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-

seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű

vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra

Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-

laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet

illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt

Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak

az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-

lajdonnak tekintendők

Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-

ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai

kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek

Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)

Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja

Kolozsvaacutert

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar

Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg

koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek

itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem

ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-

sok eacutevtizeddel

Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)

Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-

tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)

Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat

Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert

egy szellemi holokauszttal

Farkas Gyula

(1847ndash1930)

Kolozsvaacuteron

1887ndash1915 koumlzoumltt

Fejeacuter Lipoacutet

(1880ndash1959)

Kolozsvaacuteron

1905ndash1911 koumlzoumltt

Riesz Frigyes

(1880ndash1956)

Kolozsvaacuteron

1911ndash1919 koumlzoumltt

Haar Alfreacuted

(1885ndash1933)

Kolozsvaacuteron

1912ndash1919 koumlzoumltt

28 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1

The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University

Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef

OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2

Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro

ABSTRACT

The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at

Franz Joseph University is presented

REZUMAT

Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn

matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş

Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi

alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a

Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval

Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-

ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja

Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-

tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag

is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-

toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből

Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-

lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-

foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet

Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-

rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki

a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is

Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-

ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt

Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin

Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt

A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt

1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-

gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett

Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval

Műszaki Szemle 46 29

Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott

Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron

vaacutermegyeacuteben

Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa

alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema

2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-

kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)

Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877

deczember hoacutenap

Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri

okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs

vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja

Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa

Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-

maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan

Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-

ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879

juacutelius 5-eacuten)

3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja

1882

Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a

nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-

kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt

Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes

moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven

tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a

Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert

nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes

vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban

A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus

Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-

unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-

szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes

Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll

4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert

Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883

Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak

(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy

Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes

Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)

5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori

cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-

raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter

Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884

1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-

taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba

Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-

taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia

segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt

A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-

uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-

30 Műszaki Szemle 46

koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet

szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3

Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő

laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja

pedig

6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell

Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-

nyomdaacutejaacuteboacutel 1885

Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-

meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont

kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-

ben Vaacutelyi is ott van

7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter

Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-

jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886

Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter

25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-

men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-

raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-

szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig

Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők

8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak

keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg

Oacute-Kolleacutegium)

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday

Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett

Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai

tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a

Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai

dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-

pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek

resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo

9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta

Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-

sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger

Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű

10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek

neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-

jaacuteban

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta

Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891

Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula

Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a

gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult

3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80

4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute

httpmekoszkhu0360003630

Műszaki Szemle 46 31

veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes

termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend

szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a

mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter

Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei

1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest

1891

2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895

3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-

szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897

4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-

ből 32)

5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-

diacutejjal jutalmazta)

6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes

jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)

7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900

8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes

U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)

9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901

10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista

gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)

11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo

12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter

Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega

2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera

13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-

la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből

Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes

nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy

osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon

toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-

kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-

uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-

Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet

nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt

oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)

Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-

pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)

Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet

paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata

Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter

1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo

14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann

Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K

Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute

volt

5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im

32 Műszaki Szemle 46

15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta

Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt

16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri

Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-

nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-

geometriaacutehoz

17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-

tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott

Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera

volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja

18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami

főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a

Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-

gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai

tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet

20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-

kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909

Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra

21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-

sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter

Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-

kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok

ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni

Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-

lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A

taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat

kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es

eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt

A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo

Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo

22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-

zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly

Budapest 1914

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető

7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html

Műszaki Szemle 46 33

bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren

nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)

Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek

Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits

Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben

23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-

gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt

Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-

lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-

dapest 1916

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-

nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute

Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-

ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-

seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-

ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-

gyes leveleacuteből

25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief

Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-

zoumllni

26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak

vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-

segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az

aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-

toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-

zeacuteseacutevel

Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb

igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete

IRODALOM

1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-

oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)

2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630

3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27

szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT

4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80

8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia

Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37

34 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)

The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)

Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)

SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2

Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2

email pszaboinfu-szegedhu

ABSTRACT

In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged

between 1921 and 1940

REZUMAT

Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a

funcţionat la Szeged

1 BEVEZETEacuteS

A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten

kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-

tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az

egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-

seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes

keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok

hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa

eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak

lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak

Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ

Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-

szaacutegba 1921 november 10-eacuten

bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-

seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-

tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs

amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba

mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres

[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-

gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a

Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta

Műszaki Szemle 46 35

temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol

szerető baacutetyaacuted Friczirdquo

RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz

hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-

seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval

az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt

helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten

2 AZ EGYETEMI EacuteLET

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi

boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet

Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-

előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-

riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-

geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő

koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok

lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem

szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-

ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni

Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-

lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel

egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes

magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-

maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-

ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti

eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten

(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus

Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg

az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent

a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter

toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt

hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest

hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-

koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető

polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-

ben

A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-

nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A

36 Műszaki Szemle 46

paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra

keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute

templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar

kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar

aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt

bujdosoacute egyetemrdquo

Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta

Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-

ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda

Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az

egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi

egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-

daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet

is hivataacutesuknak tekintetteacutek

A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes

testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes

indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely

a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek

fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete

Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-

egyetemi előadaacutesokat

3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK

Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot

kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna

(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute

Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-

zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a

boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor

(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten

(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)

BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)

ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-

gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta

SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-

BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-

től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-

te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd

Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-

tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik

doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg

kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-

leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak

nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI

felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a

szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt

is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a

hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-

sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben

eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel

a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-

si Nobel-diacutejat kapott

Szent-Gyoumlrgyi Albert

(1893-1986)

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az

egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-

Műszaki Szemle 46 37

dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről

vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes

modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes

(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi

Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete

JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-

kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c

verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-

lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-

te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen

verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo

Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt

amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent

Baacutelint Saacutendor

(1904-1980)

BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes

folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert

Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-

doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott

szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-

tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy

sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-

romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első

neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-

ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-

nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute

habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek

eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute

4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI

Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-

matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-

laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre

Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c

folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-

saacuteban

RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek

volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint

neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-

taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-

ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-

meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester

HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis

differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-

emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-

seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-

teacuter eacutes a Haar-wavelet

38 Műszaki Szemle 46

Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői

Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf

A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet

Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel

RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela

nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-

seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-

ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-

vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott

Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is

őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves

neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-

tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-

janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet

egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett

A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki

Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az

antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute

A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a

Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-

tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-

domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb

műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve

IRODALOM

[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999

[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE

Szeged 1996

[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy

Attila] SZOTE Szeged 1997

[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986

[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)

Műszaki Szemle 46 39

A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1

Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century

Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX

DVORAacuteCSEK Aacutegoston

fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera

Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia

email dvoracsek52yahoocom

ABSTRACT

This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX

th

century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed

REZUMAT

Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor

Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii

experimentale

Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-

ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel

eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-

taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-

meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is

akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma

volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az

iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az

első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki

az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-

tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a

marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja

Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban

nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes

főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban

A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra

ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-

heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes

fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi

kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-

pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg

40 Műszaki Szemle 46

latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test

(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika

Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos

boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első

erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv

Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-

1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-

tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv

Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes

botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten

Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-

ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-

maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-

temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655

szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani

mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen

volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a

magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa

1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I

Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első

fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-

kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi

Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-

zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik

A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI

PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet

taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar

nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen

szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi

bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az

eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-

ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-

the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol

Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait

Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere

kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-

Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute

Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-

szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi

bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai

Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi

keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-

mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel

bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen

nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek

volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek

elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]

4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai

valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben

szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet

1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja

Műszaki Szemle 46 41

Henric Bisterfeld

(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)

Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)

Paacutepai Paacuteriz Ferenc

(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)

Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)

42 Műszaki Szemle 46

A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-

zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9

1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki

Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-

adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-

koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra

hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-

zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma

[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes

gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-

chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy

fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery

Domokos10

megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az

első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-

tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a

diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis

experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-

lunkrdquo [7]

Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt

a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten

1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a

fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-

kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-

9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et

experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque

indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum

Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő

Műszaki Szemle 46 43

ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar

matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet

bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes

nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-

dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]

A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-

matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-

uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]

Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-

1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott

aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol

1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy

jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-

tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-

nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe

volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a

szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től

halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei

ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]

Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett

1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett

Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban

talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes

tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van

annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-

koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]

Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi

osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a

teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant

tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-

totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a

teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola

a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző

12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-

nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines

matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos

Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben

13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk

44 Műszaki Szemle 46

Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-

szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott

bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar

nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban

akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-

gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a

haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo

A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez

eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy

nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

KOumlNYVEacuteSZET

1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994

2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995

3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955

4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997

5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936

6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI

(szerk Lukinich Imre)

7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)

munkaacuteja14

8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15

9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről

keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban

14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm

4 Műszaki Szemle 46

um ma Szeacutekely Nemzeti Muacutezeumban a Gaaacutel Saacutendor (vagy maacutesok) aacuteltal elhelyezett csalaacutedi feljegyzeacuteseken alap-

szik eacutes akiknek eacuterdeme hogy Gaaacutel Saacutendor tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutet igyekeztek neacutepszerűsiacuteteni de ugyanakkor

taacutemadtaacutek jelen iacuteraacutes szerzőjeacutet bdquokoumlzoumlmboumlsseacutege eacuterdektelenseacutegerdquo miatt aneacutelkuumll hogy a Gaaacutel Saacutendor-feacutele nagyon

sokreacutetű eacuteletművel szakmai szempontboacutel igyekeztek vagy egyaacuteltalaacuten keacutepesek lettek volna foglalkozni

Mi a koumlvetkezőkben Gaaacutel Saacutendor tudomaacutenyos munkaacutessaacutegaacutera aka-

runk oumlsszpontosiacutetani eacutes kihangsuacutelyozzuk hogy a Gaaacutel Saacutendor-feacutele tudo-

maacutenyos eacuteletművel elemzeacutesszerűen csak jelen dolgozat szerzője foglalko-

zott valamint vitte tovaacutebb Gaaacutel Saacutendor eszmeacuteit eacutes taacuterta a nemzetkoumlzi

tudomaacuteny eleacute

Gaaacutel Saacutendor felsőfokuacute tanulmaacutenyait toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy

Budapesten a Műszaki Egyetem elődjeacuten a valamikori kiraacutelyi Joacutezsef

Műegyetem Geacutepeacutesz- eacutes Vegyeacuteszmeacuternoumlki Szakosztaacutelyaacuten (karaacuten) veacutegezte

mivel ennek hallgatoacuteja volt 1902 eacutes 1909 koumlzoumltt Batalka Krisztina

koumlnyvtaacuteros-leveacuteltaacuteros (Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegi Egyetem-

OMIKK) sziacuteves koumlzleacutese szerint sajnos azonban nem Gaaacutel hanem Gaacutel

Saacutendor neacuteven volt toumlrzskoumlnyvezve sajnos a neacutev keacutetfeacutele vaacuteltozataacutet abban

az időben eleacuteg sokszor felcsereacutelteacutek ezeacutert mondottuk feljebb hogy bdquovaloacute-

sziacutenűrdquo (viszont biztosan itt veacutegzett testveacutere Gaaacutel Laacuteszloacute eacutes vegyeacuteszmeacuter-

noumlki oklevelet szerzett 1909-ben) Tekintettel azonban Gaaacutel Saacutendor igen

magas fokuacute neacutemet nyelvű tudaacutesaacutera eacutes toumlbb neacutemet nyelven megjelent

dolgozataacutera valamint az Osztraacutek Haduumlgyi Miniszteacuteriumba előterjesztett

nyilvaacuten neacutemet nyelven iacutert hadi talaacutelmaacutenyai uumlgyeacuteben nem lehetetlen

hogy tanulmaacutenyait a beacutecsi (moumldlingeni) Műszaki Katonai Akadeacutemiaacuten

(Technische Militar Akademie) folytatta eacutes fejezte be vagy egeacutesziacutetette ki

Ebben a nagyhiacuterű inteacutezmeacutenyben előadoacutekeacutent mindig megtalaacutelhatoacute volt a

kor toumlbb jeles matematikusa fizikusa Annak idejeacuten Bolyai Jaacutenos is itt

szerezte hadmeacuternoumlki tiszti okleveleacutet

Gaaacutel Saacutendor

meacuternoumlk elmeacuteleti fizikus

1885-1972

Gaaacutel Saacutendort a bdquofelszabadulaacutesrdquo kvietaacutelt nyugdiacutejas katonatisztkeacutent gazdaacutelkodoacutekeacutent eacuterte Kuumlzdelmes eacutele-

teacutenek bdquojutalmakeacutentrdquo elkoboztaacutek kisajaacutetiacutetottaacutek birtokaacutet vagyonaacutet (meacuteg iacuteroacutegeacutepeacutet is elkoboztaacutek) őt magaacutet pedig

keacutenyszerlakhelyre Sepsiszentgyoumlrgyre koumlltoumlztetteacutek Ezeacutert sorolhatoacute be a Haacuteromszeacuteki Nevezetes Emberek

soraacuteba Itt eacutelt a Csiacuteki utca 50 szaacutem alatti Mezőgazdasaacutegi Szakkoumlzeacutepiskola egyik bdquocementpadloacutesrdquo szűk kama-

raacutejaacuteban szegeacutenyen eacutes betegen hihetetlen nyomoraacutet csak reacuteszben enyhiacutetette az iskola igazgatoacutesaacutegaacutenak joacuteindu-

lata eacutes szemeacutelyzeteacutenek koumlnyoumlruumlletesseacutege A megye eacutes a vaacuteros aacutellampaacuterti vezetői osztaacutelyellenseacutegkeacutent kezelteacutek

joacutellehet akadt neacutehaacuteny ember aki igyekezett a koumlzveacutelemeacutenyt raacuteeacutebreszteni arra hogy Gaaacutel Saacutendor nem tartozik

a koumlzoumlnseacuteges emberek soraacuteba Eacuteleteacutenek utolsoacute napjaiban erőteljes koumlzbeleacutepeacutesemre koumlltoumlzhetett csak garzon-

lakaacutesba de ez maacuter nem segiacutetett rajta Maga Gaaacutel Saacutendor mindig haacutelaacutesan emleacutekezett meg Salamon Saacutendor

koumlzeacutepiskolai tanaacuterroacutel aki előszoumlr proacutebaacutelkozott meg szemeacutelyeacutenek a nyilvaacutenossaacuteg eleacute viteleacutevel Ebben a vonat-

kozaacutesban meacuteg felteacutetlenuumll meg kell emliacutetenuumlnk Bauer Gusztaacutev sepsiszentgyoumlrgyi jogaacuteszt is aki nemcsak Gaaacutel

Saacutendor koumlzvetlen munkataacutersa de taacutemogatoacuteja is volt A helyi sajtoacute pedig ahelyett hogy az bdquoilleteacutekeseketrdquo eacutes a

koumlzveacutelemeacutenyt a helyes iraacutenyban igyekezett volna befolyaacutesolni azt a nagyon keveacutes szemeacutelyt bdquobiacuteraacuteltardquo csak

neacuteha-neacuteha emleacutekezve meg roacuteluk taacutergyilagosan aki a szoacutecseacutepleacutes helyett igyekezett mindent megtenni az uumlgy

eacuterdekeacuteben Ugyanis a joacuteakaraton kiacutevuumll ehhez meacuteg valamelyes jaacutertassaacuteg is szuumlkseacuteges a klasszikus eacutes a modern

fizika matematika teruumlleteacuten

Gaaacutel Saacutendor 1972 juacutelius 28-aacuten 86 eacuteves koraacuteban hajnali 4 oacuterakor halt meg a sepsiszentgyoumlrgyi koumlzkoacuter-

haacutezban (ellenteacutetben maacutes hiacutereszteleacutesekkel) sziacuteveleacutegtelenseacuteg koumlvetkezteacuteben

Remeacutelni szeretneacutenk hogy hosszuacute de kuumlzdelmes eacutelete az egyetemes tudomaacuteny eacutes benne a magyar tu-

domaacuteny szempontjaacuteboacutel sem volt hiaacutebavaloacute Joacutellehet ndash legalaacutebbis uacutegy laacutetszik ndash a magyar tudomaacutenyossaacuteg (ed-

dig) nem tartott raacute igeacutenyt ő maga soha sem adta fel eszmeacuteit meacuteg halaacutelos aacutegyaacuten is eredmeacutenyeit magyaraacutezta eacutes

veacutedte aacutellaacutespontjaacutet a felhozott elleneacutervekkel de inkaacutebb dogmaacutekkal szemben Tragikus hangveacutetelű a szerzőhoumlz

inteacutezett buacutecsuacutelevele melyben azt sajnaacutelja hogy halaacutela utaacuten bdquominden repuumll a szemeacutetberdquo Nem iacutegy toumlrteacutent

semmi sem repuumllt a szemeacutetbe neacutehai Gaaacutel Saacutendor eacuteletműve (legalaacutebb is reacuteszben) bejaacuterta a vilaacutegot eacutes eacuteleacutenk

eacuterdeklődeacutest keltett azokban akik a tudomaacutenyt benne a fizikaacutet nem dogmakeacutent kezelik hiszen maga Gaaacutel

Saacutendor iacuterta a speciaacutelis relativitaacutes elmeacuteletről szoacuteloacute dolgozataacuteban hogy bdquonem szaacutendeacutekozom Einsteint megdoumln-

teni hanem csak felhiacutevni a figyelmet neacutehaacuteny ellentmondaacutesra ami Einstein elmeacuteleteacuteben jelentkezik akaacuter tet-

szik akaacuter nem eacutes amelyet maga Einstein is felismert de mielőtt kikuumlszoumlboumllhette volna azokat elragadta a

halaacutelrdquo Gaaacutel Saacutendor ezeket az ellentmondaacutesokat igyekezett kikuumlszoumlboumllni toumlbb-kevesebb sikerrel

Műszaki Szemle 46 5

I GAAacuteL SAacuteNDOR TUDOMAacuteNYOS MUNKAacuteSSAacuteGA

Amint fentebb emliacutetettuumlk Gaaacutel Saacutendor meacuternoumlk leacuteteacutere igazi fizikus-polihisztor volt a fizika minden leacute-

nyeges teruumlleteacuten otthon volt ezeacutert eacuteletműve igen gazdag Ha egyetlen mondatban kellene oumlsszefoglalni mind-

azt amit tett eacutes eleacutert akkor talaacuten azt mondhatjuk hogy fő ceacutelja az ellentmondaacutes (antinoacutemia) kereseacutese eacutes a

feloldaacutesa volt

Jelentős eredmeacutenyeket eacutert el a termodinamika a relativitaacuteselmeacutelet eacutes a matematikai logika tereacuten Nem-

csak elmeacuteleti tudoacutes volt hanem a gyakorlat embere is tudomaacutenyos hagyateacutekaacuteban toumlbb jelentős műszaki ta-

laacutelmaacuteny szabadalmi leiacuteraacutesa is talaacutelhatoacute Itt felteacutetlenuumll meg kell jegyeznuumlnk hogy szellemi hagyateacuteka taacutergyi

emleacutekei megőrzeacuteseacutenek a halaacutela utaacuteni időszak nem kedvezett egy reacuteszuumlk a sepsiszentgyoumlrgyi Gazdasaacutegi Iskola

koumlnyvtaacuteraacuteban maradt majd innen aacutelliacutetoacutelag aacutetkeruumllt eacutes meacuteg remeacutelhetőleg megtalaacutelhatoacute a sepsiszentgyoumlrgyi

Muacutezeumban melyet viszont az akkori paacutert- eacutes nemzetaacutellami eszmeacutek szellemeacuteben toumlbbszoumlr bdquoaacutetrendeztekrdquo a

taacutergyak egy reacuteszeacutet koumlzponti muacutezeumokban helyezteacutek el a jobb bdquomegőrzeacutesrdquo eacuterdekeacuteben Egy reacutesze maacutesolatban

toumlredeacutekben meacuteg itt-ott fellelhető Jelen iacuteraacutes nem az egyetlen kiacuteseacuterlet arra hogy magyar nyelvteruumlleten ma-

gyar nyelven a magyar tudomaacutenyossaacuteg eacutes koumlzveacutelemeacuteny figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor eacuteletműveacutere mint a magyar

tudomaacuteny- eacutes művelődeacutestoumlrteacutenet egyik fontos mozzanataacutera raacuteiraacutenyiacutetsa Ez nemzetkoumlzi viszonylatban maacuter

megtoumlrteacutent (l a melleacutekelt irodalomjegyzeacutekeacutet) csak szűkebb hazaacutejaacuteban Erdeacutelyben nem A Gaaacutel Saacutendor eacutes

Szerző aacuteltal toumlbb neves tudoacutesnak elkuumlldoumltt dolgozataira csak Teofil Vescan a kolozsvaacuteri egyetem majd a iasi-

i egyetem professzora eacutes prof emeritus Dr Gaacutebos Zoltaacuten kolozsvaacuteri egyetem tanaacutera szoacutelt hozzaacute reacuteszleteiben

eacutes eacuterdemben maacutes nem akiknek neveacutet (Gaaacutel Saacutendor sem szűkebb sem taacutegasabb hazaacutejaacuteban) nem oacutehajtom itt

neacutepszerűsiacuteteni szaacutemoljon el ki-ki a sajaacutet lelkiismereteacutevelhellip mondvaacuten hogy Gaaacutel Saacutendor bdquonem joacute uacuteton indult

elrdquo aneacutelkuumll hogy baacuter beleneacuteztek volna a relativitaacutesroacutel iacutert fő műveacutebe Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute kijelenteacuteseket

a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos kongresszusokon eacutes konferenciaacutekon szoktaacutek elemezni eacutes amennyiben szerzőjuumlk

meg tudja veacutedeni aacutellaacutespontjaacutet rendben van de ha nem akkor a kijelenteacuteseacutevel marad ami tovaacutebb senkit sem

eacuterdekel

Az alaacutebbiakban megkiacuteseacutereljuumlk felsorolni fontosabb (maacuteig majdnem mind kiadatlan) műveit magaacutenak

Gaaacutel Saacutendornak egyik 1972 maacutercius 3-aacuten kelt feljegyzeacutese alapjaacuten

Aluliacuterott aacuteltal 72 II20-ig befejezett eacutes koumlzleacutesre vaacuteroacute dolgozatok leacutenyege eacutes szaacutendeacutekolt koumlzleacutesi sor-

rendje

1 A lineaacuteris aacutethelyeződeacutes (fizikai invariaacutensai szerző kiegeacutesziacuteteacutese)

2 Az 1 folytataacutesa eacutes kiegeacutesziacuteteacutese a) annak bizonyiacutetaacutesa hogy csak egyetlen univerzaacutelis potenciaacutel leacutetez-

het b) az oksaacutegi elv axiomatikaacuteja eacutes kapcsolata az univerzaacutelis potenciaacutellal c) annak bizonyiacutetaacutesa hogy

maacuteig nem veacutegeztek az eacuteter leacutetezeacuteseacutet illetőleg egyenesvonaluacute doumlntő kiseacuterletet (a Michelson-Morley kiseacuterlet

kritikaacuteja) a Hilbert-feacutele bdquoneacutegy identitaacutesrdquo-boacutel kiinduloacutelag d) a meacuterteacutekdefinicioacute (felmeacutereacutesmoacuted) szubjektivitaacutesa

miatt a formaacutelis geometria mindig szubjektiacutev-idealista leacutetesiacutetmeacuteny objektiacutev realitaacutesa csak a topoloacutegiaacutenak van

3 Az oksaacutegi elv azonossaacutega egyetlen vilaacutegpotenciaacutel leacutetezeacuteseacutevel

4 Az 1-3 alattiakhoz szuumlkseacuteges keacutet matematikai (halmazelmeacuteleti) antinoacutemia tisztaacutezaacutesa ezek a) bizo-

nyiacutetaacutesa hogy a Demokritosz aacuteltal az atomizmus logiko-deduktiacutev megalapozaacutesaacutera alkalmazott szillogizmus

helytaacutelloacute (konzisztens) b) tisztaacutezandoacutek a Cantor alapiacutetaacutesuacute de jelenleg toumlbbfeacutelekeacuteppen axiomatizaacutelt halmazel-

meacuteletben a teljes indukcioacute aacuteltal leacutetrehozhatoacute antinoacutemiaacutek

5 A topoloacutegia axiomatikaacuteja a 4 alatti eredmeacutenyek alapjaacuten

6 H A Lorentz mintegy veacutegrendeletkeacutepp mutatott reaacute a kvantumelmeacutelet belső ellentmondaacutesainak elke-

ruumllhetetlen tisztaacutezaacutesaacutera Egy ilyen reacuteszletes dolgozat ezt a feladatot hajtja veacutegre Eredmeacutenyei a) Ha az oksaacute-

gi elv a mikrovilaacutegban (atomi meacuteretekneacutel) nem eacuterveacutenyes uacutegy makroszkopikusan is eacuterveacutenytelen (dacaacutera az

Ehrenfest-elvnek) tehaacutet ez esetben nem aacutelliacutethatoacutek fel termeacuteszet-toumlrveacutenyek b) a nemlinearitaacutes eacutes a kontinuitaacutes

bevezeteacutese elkeruumllhetetlen c) A 2a) alapjaacuten megoldom a bdquohullaacutemtestecskerdquo L de Broglie E Schroumldinger D

Bohm I P Vigier stb aacuteltal hiaacuteba ostromolt probleacutemaacutejaacutet Bizonyiacutetom hogy a tiszta (toumllteacutes mentes) elektro-

maacutegneses sugaacuterzaacutesboacutel maacuter linearitaacutes eseteacuten is leacutetrejoumlhet egy centraacutelszimmetrikus hullaacutemtest melynek nyu-

galmi toumlmege (tehaacutet suacutelya is) van csak a feacutenyneacutel kisebb sebesseacuteggel mozoghat spinnel biacuter nemlinearitaacutes

eseteacuten toumllteacutese van (koumllcsoumlnhataacutesra keacutepes eacutes gravitaacutel) Leiacuterom a rezonanciaacutek keletkezeacuteseacutet a tiszta sugaacuterzaacutesboacutel

eacutes felbomlaacutesuk mikeacutentjeacutet

7 Termodinamika A statisztikai mechanika Boltzmann Gibbs Poincareacute eacutes Zermelo aacuteltal taacutergyalt alak-

jaacutenak axiomatikus-topologikus elemzeacutese Ergodikus rendszerek lehetőseacutege a faacutezisteacuter toumlbbszoumlroumls oumlsszefuumlggeacutese

eseteacuten A reverzioacuteposztulaacutetum topologikus bizonyiacutetaacutesa Elfajult rendszerek A termodinamika aacuteltalaacutenos diffe-

renciaacutelegyenlete egy Pfaff-feacutele alak ha ennek nincs integraacuteloacute teacutenyezője nem hozhatoacute leacutetre olyan zaacutert koumlrfo-

lyam hogy a Gibbs-potenciaacutel eacuterteacuteke zeacuterus lehessen ellentmondaacutesban a II alapteacutetellel Kimutataacutesa ilyen rend-

szerek reaacutelis leacutetezeacuteseacutenek

6 Műszaki Szemle 46

8 Biogenetika Keacuterdeacutes hogy egy reaacutelis eacutes egyseacuteges fiziko-keacutemiai rendszerben (pl egy igen nagy zaacutert

tartaacutelyban melyben adott keacutemiai vegyuumlletek vannak adott aacutellapotvaacuteltozoacutek hataacutesa alatt) mi annak a valoacutesziacutenű-

seacutege hogy egy bdquoprotobionrdquo (=első eacutelőleacuteny) leacutetrejoumlhessen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes erre vonatkozoacutelag a megfe-

lelő kiinduloacute anyagok jelenleacutete eseteacuten a ahol N eacutes s igen nagy szaacutemok Az aacutetmenet tehaacutet a makroszkopikus

aacutellapothataacuterozoacutek hataacutesa (vaacuteltozaacutesa) koumlvetkezteacuteben az azoikus (eacuteletneacutelkuumlli) aacutellapotboacutel a biofor (=eacuteletet hordoacute)

aacutellapotba igen meredek hirtelen ugraacutessal toumlrteacutenik a protobion leacutetezeacutese az ugraacutes előtt eacutes nemleacutete az ugraacutes

utaacuten igen valoacutesziacutenűtlen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes posztulaacutelja a szekszuaacutelis szaporodaacutes eacutes az Osborne-feacutele

ontogeneacutezis leacutetrejoumltteacutet

9a) kimutathatoacute hogy a bolygoacute-atmoszfeacuteraacutek baromeacuteterkeacuteplete veacutegtelen taacutevolsaacutegokban nem megy aacutet

zeacuterusba hanem igen alacsony gaacutezsűrűseacuteget jelez Ebből koumlvetkezik a kozmikus izosztaacutezia eacutes a kozmikus su-

gaacuterzaacutes eloszlaacutesaacutenak toumlrveacutenye minden ad hoc hipoteacutezis (szinkrotron hataacutes) felteacutetelezeacutese neacutelkuumll b) Ezen az

alapon kimutathatoacute hogy bizonyos kozmikus koumlrnyezetben egy bolygoacute feluumlleti koumlzeacutephőmeacuterseacutekleteacutet illetőleg

uacutenbdquoKippresonanzrdquo (=aacutetbillenő rezonancia) leacutep fel mely a jeacutegkorszakok gyakori periodikus vaacuteltozaacutesaacutet az

interglaciaacutelisokkal a geoloacutegiai koumlzelmuacuteltban hozta leacutetre Ez kimutatja a Milankovic-feacutele perioacutedusok okozati

alapjaitrdquo

Kelt Sepsiszentgyoumlrgyoumln 1972 III 3-aacuten

(alaacuteiacuteraacutesGaaacutel Saacutendor)

A felsorolaacutest meacuteg ki kell egeacutesziacutetenuumlnk Gaaacutel Saacutendornak az alaacutebbiakban aacuteltala ideacutezett S Marinovnak

(Bulgaacuteria Ausztria) bdquoExperimentum crucis for proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutenek elemzeacuteseacutere

vonatkozoacute dolgozataacuteval

Meacuteg idekiacutevaacutenkozik egy fontos megjegyzeacutes Gaaacutel Saacutendornak meacuteg sok maacutes matematikai eacutes fizikai jellegű

felfedezeacutese eacutes aacutelliacutetaacutesa is van (az oksaacutegi elv helyettesiacuteteacutese az alaacutebbi haacuterom axioacutemaacuteval a kaszkaacutedcső alkalmazaacute-

sa reacuteszecskegyorsiacutetaacutesra a ciklotron elve hadi talaacutelmaacutenyok eacutes azok alkalmazaacutesai bdquoA barometrikus reverzioacuterdquo ndash

termodinamika ellentmondaacutesai ndash szaacutemelmeacutelet a teljes indukcioacute axioacutemaacuteja (kritika) eacutes iacutegy tovaacutebb melyeket itt

eacutes most hely hiaacutenyaacuteban nem koumlzoumllhetuumlnk eacutes nem elemezhetuumlnk Mindez maacutes dolgozatok taacutergyaacutet fogja keacutepez-

ni)

Maga Gaaacutel Saacutendor is főműveacutenek bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutet te-

kintette

II bdquoA LINEAacuteRIS AacuteTHELYEZŐDEacuteS INVARIAacuteNS FIZIKAI AacuteLLANDOacuteIrdquo C DOLGOZATROacuteL

A tovaacutebbiakban uacutegy gondoljuk akkor jaacuterunk el helyesen ha az olvasoacute figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor egyik leg-

jelentősebb munkaacutejaacutera bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutera iraacutenyiacutetjuk olykeacutep-

pen hogy koumlzzeacutetesszuumlk magaacutenak Gaaacutel Saacutendornak e műveacutehez 1972-ben iacutert koumlvetkező ismertetőjeacutet

bdquoA koumlzlemeacuteny taacutergya eacutes eredmeacutenyei

I J C Maxwell 1871-ben ndash kb 100 eacutevvel ezelőtt ndash raacutemutatott arra hogy a Jupiter-holdak faacutezisvaacuteltozaacute-

saiboacutel a Naprendszernek a nyugvoacute bdquoeacuteterrdquo-hez vonatkoztatott abszoluacutet sebesseacutege meghataacuterozhatoacute

II Azonban Burton 1911-ben kimutattahogy a megfigyeleacutesek azidőtaacutejt vaacuterhatoacute koumlzeacutephibaacutei meghaladjaacutek

a valoacutesziacutenű effektust

III H A Lorentz 1913-ban a relativitaacuteselvről tartott haacuterom Haarlem-i előadaacutesaacuteban kimutatta hogy a

Maxwell-jelenseacuteg akkor is megnyilvaacutenul ha a relativitaacuteselvet a Lorentz-transzformaacutecioacute reprezentaacutelja de ezen

paradoxont valamifeacutele egyelőre hataacuterozatlan eacutes ad hoc felteacutetelezett gravitaacutecioacutes jelenseacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel

proacutebaacutelja kiiktatni Ugyanez uacuteton eacutertelmezi a Langevin-feacutele oacuteraparadoxont is Einstein 12 eacutevvel keacutesőbb 1916-

ban tette koumlzzeacute első gravitaacutecioacutes elmeacuteleteacutet de a keacutet paradoxont maacuteig sem sikeruumllt megoldani

IV E Fermi 1922-ben kimutattahogy az aacuteltalaacutenos Riemann-geometriaacuteban a Lorentz-transzformaacutecioacute

nemcsak egy pont infinitezimaacutelis koumlrnyezeteacuteben hanem egy tetszeacutes szerinti goumlrbevonal minden pontjaacuteban

folyamatosan alkalmazhatoacute Ez azt jelenti hogy a Michelson-Gale Herres Sagnac eacutes Pogaacuteny forgaacuteskiacuteseacuterletei

(melyek mind pozitiacutev eredmeacutenyűek) egyenesvonaluacutevaacute rektifikaacutelhatoacutek miaacuteltal a Maxwell-jelenseacuteg realitaacutesa a

Lorentz-transzformaacutecioacute alapjaacuten deduktive egyeacutertelműen bizonyiacutethatoacute (Megjegyzeacutes Ezt az eredmeacutenyeacutet Gaaacutel

Saacutendornak Dr Szőcs Huba aacuteltal megerősiacutetve eacutes koumlzzeacuteteacuteve Dr Franco Selleri az olaszorszaacutegi Bari vaacuterosa

egyetemeacutenek elmeacuteleti fizika professzora eacutes a relativitaacuteselmeacutelet vilaacuteghiacuterű tekinteacutelye is elismerte amint mondta

bdquoeacuten sem csinaacutelhattam volna meg jobbanrdquo

Műszaki Szemle 46 7

V Veacuteguumll S Marinov koumlzli a bdquoPhysical Lettersrdquo Vol32 A 2 June 1970 pag 185 alatt a bejelenteacutest

bdquoExperimentum crucis for the proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutet Taacutergya az aacuteltalam az alaacutebbiak-

ban 4 A Doppler-antinoacutemia alatt koumlzoumllt aacuteltalaacutenos Maxwell-jelenseacuteg megnyilvaacutenulaacutesa a Doppler-hataacutesban

Vizsgaacuteloacutedaacutesaim a teacutema koumlruumll egy a bdquoNaturwissenschaften-ben megjelent (1927) roumlvid koumlzlemeacutennyel

(Eine neue Pruumlfungsmoumlglichkeit der Relativitatstheorie szerző megjegyzeacutese) kezdődnek melynek kuumlloumlnle-

nyomataacutet ide melleacutekelem Az ezen bejelenteacutesemben beigeacutert bdquoreacuteszletesebb eredmeacutenyekrdquo azonban annyira meg-

lepőek voltak hogy azokat joacute ideig nem mertem koumlzoumllni Csupaacuten a hozzaacutejuk egyenes uacuteton vezető oumlsszefuumlggeacutese-

imet koumlzoumlltem 1951-ben egy Teofil Vescan professzornak aacutetadott bdquoDie Vermessungsvorschriftrdquo c tanulmaacuteny-

ban melynek leacutenyege a transzformaacutecioacutek eacutes a koordinaacutetaacutek reaacutelis felmeacutereacutesmoacutedja koumlzoumltt posztulaacutelt izomorfizmus

Ez nem lehetett vitaacutes de itt uacutegy laacutetszik mintha nyiacutelt ajtoacutet doumlngettem volna Azonban a travestia alatt maacuter ott

lappangtak a keacutesőbbi eredmeacutenyek Mert utoacutelag sikeruumllt eredmeacutenyeimet axiomatizaacutelni eacutes azokat annyira primi-

tiacutev eacutes evidens exakt-deduktiacutev formaacutera hozni hogy azok koumlzleacutese mostmaacuter elhaacuteriacutethatatlan koumltelesseacutegemmeacute vaacutelt

Eredmeacutenyeimet a koumlvetkezőkben koumlrvonalazom

1 A Lorentz-transzformaacutecioacute fuumlggetlen a relativitaacuteselvtől vagy baacutermely maacutes hasonloacute jellegű ad hoc

eredmeacutenytől Haacuterom az oksaacutegi elvet reprezentaacuteloacute formaacutelis axioacutemaacuteboacutel első axioacutemahellip minden fizikai rend-

szernek van egy veacuteges hataacutersebesseacutege maacutesodik a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesi toumlrveacutenye kommutatiacutev tisztaacuten exakt-

deduktive (tehaacuter baacutermifeacutele bdquoelvrdquo behelyezeacutese neacutelkuumll) igen egyszerűen levezethető )

2 A harmadik axioacutema a tuumlkroumlzeacutesszimmetria posztulaacutetuma Ennek eacutertelmeacuteben bdquominden aacutellandoacute v se-

besseacutegű mozgaacutest leiacuteroacute transzformaacutecioacute azaacuteltal kell aacutetmenjen inverzioacutejaacuteba ) hogy a v parameacuteter előjelet vaacutelt

Naiv meghataacuterozaacutessal ha egy egyenesen tiacutezet leacutepek előre tiacutezet haacutetra helyben maradokrdquo )

Szerző fontos megjegyzeacutese erre azt mondta Franco Selleri Professzor ) (a deacutel-olaszorszaacutegi Bari vaacute-

ros egyeteme eacutes atomfizikai inteacutezete tanaacutera eacutes tudomaacutenyos főmunkataacutersa) hogy ez az elv ekvivalens ) az

Einstein-feacutele relativisztikus elvvel Iacutegy tehaacutet Gaaacutel Saacutendor nem keruumllhette el a relativisztikus elv alkalma-

zaacutesaacutet melyre toumlrekedett fenti főműveacuteben eacutes amelyet a fenti haacuterom axioacutemaacuteval oacutehajtott kikeruumllni Ezeacutert

jelen sorok szerzője kikuumlszoumlboumllve ezt az axioacutemaacutet csak keacutet axioacutemaacuteboacutel (1 Minden rendszernek van egy uacuten

hataacutersebesseacutege mely fogalmat Gaaacutel Saacutendor vezette be eacutes 2 hogy a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesa kommutatiacutev)

sikeruumllt levezetnie a keacuterdeacuteses transzformaacutecioacutekat ezek az uacuten aacuteltalaacutenosiacutetott lineaacuteris taranszformaacutecioacutek

inerciaacutelis rendszerekre Ezeknek partikulaacuteris esete a Lorentz-(Poincareacute)-Einstein feacutele transzformaacutecioacute ha a

hataacutersebesseacuteg pontosan a feacuteny sebesseacutegeacutevel egyenlő vaacutekuumban illetve a Galilei-Newton feacutele transzformaacutecioacute

ha a hataacutersebesseacuteg a veacutegtelenhez tart eacutes nem a feacuteny sebesseacutege mely meacutereacutesek aacuteltal igazoltan aacutellandoacute eacutes iacutegy

csak oumlnmagaacutehoz tarthat

) Tovaacutebbaacute ideacutezve Gaaacutel Saacutendort

bdquoAz 1 szerinti dedukcioacuteban annak absztrakt jellegeacuteneacutel fogva nem jelenhet meg explicite a feacutenysebesseacuteg

fogalma az ott mint a sebesseacuteg egyseacutege jelentkezik mely a v (viszonylagos sebesseacuteg) parameacutetert meacuteri

xoto Lorentz-transzformaacutecioacuteja ez esetben tehaacutet

x1 = szlig (xo-vto)

t1 = szlig (to-vxo) L

ahol szlig =(1-v2)

-12 a Fitzgerald-Lorentz-faktor

Az axioacutemaacuteknak a klasszikus Galilei-transzformaacutecioacute

x1= xo-vto

t1 = to G

is eleget tesz Feliacuterhatjuk tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1

eacutes G-1

inverzioacuteit

szlig (x1-vt1)=xo=x1+vt1

szlig (t1+vx1)=t0=t1 P

Az axioacutemaacuteknak nemcsak a Lorentz-transzformaacutecioacute L hanem a klasszikus Galilei G feacutele transzformaacutecioacute

is eleget tesz

8 Műszaki Szemle 46

Feliacuterva tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1

eacutes G-1

inverzioacuteit eacutes tekintetbe veacuteve hogy a -v- szimmetriaacuteboacutel koumlvetke-

zik hogy szabadon vaacutelaszthatoacute hogy a Lorentz-transzformaacutecioacute a v-nek melyik előjeleacutevel tekinthető L-nek vagy

G-nek illetve L-1

vagy G-1-nek (inverzek) elhaacuteriacutethatatlanul aacutell tehaacutet a kardinaacutelis teacutetel

R Az xt koordinaacutetaacutek azonos v parameacuteterű L eacutes G transzformaacutetumai eacuterteacutek-azonosak baacuter nem alak-

azonosak

Az elteacuterő alakokat a meacuterteacutekdefiniacutecioacute kuumlloumlnboumlzőseacutege hozza leacutetre Az R-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az L eacutes

a G a fizikai jelenseacutegeket eacuterteacutekazonos meacuteretekkel tehaacutet veacutegeredmeacutenyben azonosan iacuterjaacutek le Ez igen primitiacutev

eszkoumlzoumlkkel azonnal szemleacuteletesen kimutathatoacute A feacutenysebesseacuteg az eddig lehetseacuteges moacutedon oda-vissza tuumlkrouml-

zeacutessel meacuterve fuumlggetlen a v parameacutetertől eacutes mind az L mind a G-rendszerben aacutellandoacute (12)[(c+v)+(c-v)]=c

Egy iraacutenyban meacuterve (NB Ilyen kiacuteseacuterletet eddig nem sikeruumllt veacutegrehajtani lehetőseacutegeacutet csak a legutoacutebb alkal-

mazott ultrapreciacutez atomoacuteraacutek valoacutesziacutenűsiacutetik) azonban a feacuteny uacutet-ideje (tehaacutet sebesseacutege) G szerint nyilvaacuten nem

azonos mindkeacutet iraacutenyban Ugyanis ha xt=c=1 uacutegy +v eseteacuten t1=(1-v)to -v eseteacuten t2=(1+v)to tehaacutet az eacuterteacutek-

viszony (t1t2)=(1-v)(1+v) Ennek azonos eacuterteacutekkel aacutellania kell L eseteacuten is Eacutes teacutenyleg+v eseteacuten t1= szlig (1-v)to

eacutes -v eseteacuten t2= szlig (1+v)to az eacuterteacutekviszony tehaacutet itt is (1-v)(1+v) mely nem egyenlő 1-gyel (Itt (xt)=c=1

miatt mindenuumltt x=t -vel) Az eacuterteacutekkuumlloumlnbseacutegek G eseteacuten t2-t1=2vto L eseteacuten t2-t1=2 szlig vto mivel hogy R

szerint t= szlig to (ha xo=0)

Ezek eacutes maacutes az R-en alapuloacute szemleacuteletes oumlsszefuumlggeacutesek igen szemleacuteletes moacutedon megoldjaacutek az oacuterapa-

radoxont mint a Maxwell-jelenseacuteg reacuteveacuten feloumltlő Doppler-antinoacutemiaacutet Veacutegeredmeacutenyben tehaacutet a G felcsereacuteleacutese

az L-lel a fizikaacuteban semmi uacutejat nem hozhatott be

V A tovaacutebbiakban a Fermi-teacutetel eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel veacutegrehajtjuk a forgaacuteskiacuteseacuterletek rektifikaacutecioacutejaacutet miből

az R-rel kapcsolatban azonnal koumlvetkezik az abszoluacutet alaprendszer az bdquoeacuteterrdquo leacutetezeacuteseacutenek tapasztalati bizo-

nyiacuteteacuteka (minden forgaacuteskiacuteseacuterlet pozitiacutev eredmeacutenyű)

VI Hangsuacutelyozni kiacutevaacutenom veacuteguumll hogy eszem aacutegaacuteban sincs a relativitaacuteselmeacuteletet megdoumlnteni csupaacuten

reaacutemutatok neacutehaacuteny primitiacutev-formaacutelis oumlsszefuumlggeacutesre melyek vannak akaacuter kellemes ez akaacuter nem Termeacutesze-

tesen igen kellemetlen hogy ezek mind egzakt-deduktiacutev axiomatikus eredmeacutenyek tehaacutet kizaacuteroacutelag csak ez uacuteton

koumlzeliacutethetők meg illetve kritizaacutelhatoacutek Dogmaacutekra szaktekinteacutelyekre valoacute hivatkozaacutes a filozoacutefia felvonultataacutesa

csak uumlres melleacutebeszeacuteleacutesek lehetnek Egy bdquocaacutefolatrdquo csak az esetben eacuterveacutenyes ha a caacutefolandoacute belső ellentmon-

daacutesa hasonloacute eszkoumlzoumlkkel kimutathatoacute Doumlntően leacutenyeges a teljes koumlzlemeacuteny gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesa elejeacute-

től veacutegig

A fenti reacuteszletek csak mintaacutek a koumlzoumlltek jellegeacutenek jellemzeacuteseacutere

Sepsiszentgyoumlrgy 1972 II 10

(alaacuteiacuteraacutes sk) Gaaacutel Saacutendor

Megjegyzeacutesek

1 bdquoSzerzőrdquo alatt itt mindenuumltt Dr Szőcs Huba Laacuteszloacutet kell eacuterteni

2 A Lorentz-(Poincareacute)-Einstein transzformaacutecioacute aacuteltalaacutenosiacutetott alakjaacutenak eacutes koumlvetkezmeacutenyeinek leveze-

teacuteseacutet Szőcs Huba veacutegezte el eacutes tette koumlzzeacute [10111415]

Sajnaacutelatos hogy hely hiaacutenyaacuteban itt nem koumlzoumllhetjuumlk Gaaacutel Saacutendornak bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens

fizikai aacutellandoacuteirdquo az aacuteltala is főműveacutenek tartott dolgozataacutenak teljes szoumlvegeacutet eacutes matematikai kifejteacuteseacutet (mintegy

40-45 oldal) de ismeacutetelten felhiacutevjuk a fizikatoumlrteacuteneacuteszek figyelmeacutet erre a műre valamint bdquoA barometrikus

reverzioacuterdquo c műveacutere is melyben a termodinamika antinoacutemiaacuteit ellentmondaacutesait kutatja kuumlloumlnoumls tekintettel az

ergod folyamatokra Ennek reacuteszleges elemzeacuteseacutet szinteacuten a szerző veacutegezte el bdquoA termodinamika ellentmondaacute-

sairdquo c dolgozataacuteban a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzataacutenak Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula

Oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny kereteacuteben 2006

3 Koumlszoumlnet eacutes elismereacutes illeti az 1-7 szaacutemuacute irodalmi hivatkozaacutesok szerzőit akik neacutepszerűsiacuteteni igye-

keztek iacuteraacutesaikban Gaaacutel Saacutendor neacutehai polihisztor-meacuternoumlk alakjaacutet azzal a szaacutendeacutekkal hogy a felejteacutestől megoacutev-

jaacutek Sajnos azonban mindez csak eacutelete egyes mozzanataira eacutes neacutehaacuteny műveacutenek ciacutemszerű felsorolaacutesaacutera szoriacutet-

kozott aneacutelkuumll hogy baacutermelyiket is matematikai eacutes fizikai igeacutenyesseacuteggel elemezteacutek volna

4 A 3 pontra valoacute tekintettel tehaacutet nem fogadhatom el az aacuteltalam igen nagyra becsuumllt neacutehai Beke

Gyoumlrgy iacuteroacute azon megjegyzeacuteseacutet miszerint Gaaacutel Saacutendor bdquoutoacutedrdquo-jakeacutent az aacuteltalam ugyancsak nagyrabecsuumllt kol-

Műszaki Szemle 46 9

leacutegaacutem Bodoacute Barna szemeacutelyeacutet jeloumlli meg eacutes akitől itt elneacutezeacutest is keacuterek (laacutesd bdquoOrmoacutes Zsigmond hagyateacutekardquo c

iacuteraacutesaacutet)

Hogy kit lehet utoacutednak tekinteni (egyelőre) a tudomaacutenyos kutataacutes egyik erkoumllcsi elveacutenek megfelelően

az kitűnik az irodalmi jegyzeacutek gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel

Kutataacutesaimat anyagilag a bdquoPro Renovanda Cultura Hungariaerdquo oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny a Magyar Oumlsz-

toumlndiacutej Bizottsaacuteg a bdquoCollegium Hungaricumrdquo (Beacutecs) paacutelyaacutezat kereteacuteben a Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola Szeacutekes-

feheacutervaacuter egykori Vezetőseacutege Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Polgaacutermesteri Hivatala szemeacutelyesen

Warvasovski Tihameacuter polgaacutermester eacutes Művelődeacutesi Osztaacutelya taacutemogatta a Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsz-

toumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny aacuteltal

IRODALOM

1 Sombori Saacutendor Egy szentgyoumlrgyi remete Gaaacutel Saacutendor a tudoacutes c cikksorozat Haacuteromszeacutek c napilap 1995

juacutenius 16 17 20 21 22 szaacutemaiban

2 Sombori Saacutendor A keacutet Gaaacutel Saacutendor az ezredes eacutes a meacuternoumlk Uacutej Eacutelet 19701

3 Sombori Saacutendor Lawrence vagy Gaaacutel Saacutendor TETT 1981 1sz

4 Bodoacute Barna Tudomaacutenyos jelenvaloacutesaacutegunk avagy ki volt Gaaacutel Saacutendor Kilaacutetoacute A Kisenciklopeacutedia Eacutevkoumlnyve II

Temesvaacuter 1982

5 Bodoacute Barna Ki fedezte fel a ciklotron elveacutet A Heacutet 1982 45 sz

6 Beke Gyoumlrgy Ormoacutes Zsigmond hagyateacuteka Honismeret 2000 6 sz

httpwwwvjrktfhucarushonismeho000621htm

7 Gaaacutel Saacutendor Egy elmeacuteleti fizikai eacutertekezeacutes kalandos toumlrteacutenete Megyei Tuumlkoumlr (Haacuteromszeacutek-Covasna) 1971 nov-

ember 28

8 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Proceedings of International Conference

on Educational Technologies For The Third Millenium Nitra1995 bdquoMedactardquo 95Volume-ZBORNIK 4 pp 176-

180

9 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von GaaacutelPart II Proceedings of International 7th

Biennial Conference on History and Philosophy of Physics in Education HPPErsquo96 Bratislava-Pozsony August

21-24 l996 pp253-258 and Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In Modern

Physics Uzghorod-Ungvaacuter August 13-16 1997 pp 210-216

10 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Part III The Clock Paradox As

Consequence Of Dopplerrsquos Antinomy Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In

Modern Physics Uzghorod-Ungvaacuter (Kiev) August 13-161997pp 217-220

11 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part IV On Basic-System Of Lorentz Group Abstract Volume of

International Workshop On Superluminal Velocities Universities Cologne-Bielefeld Koeln June 6ndash101998 p

37 and Abstract Volume of International Conference on Differential Geometry and Applications

DGArsquo98Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM 1998 Brno August 10-181998

pp 44ndash45

Presented and sub press in Proceedings of International Conference on Lorentz Group CPT and Neutrinos

Zacatecas Mexico June 23-26 1999

Presented Biannual International Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics

Nyiregyhaacuteza Hungary 7-10 July 1999 Journal of ldquoHeavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 109ndash114

12 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part V The Rectification Of Rotating-Experiments And The

Possibility Of Existence Of One Basic-System Abstract Volume of International Conference on Differential

Geometry and Applications DGArsquo98 Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM

1998 Brno August 10-18 1998 p45 Presented and published in Proceedings of International Conference on Lo-

rentz Group CPT and Neutrinos Zacatecas Mexico June 23-26 1999 Presented Biannual International

Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics Nyiregyhaacuteza Hungary 7ndash10 July 1999

Journal of ldquoHavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 115ndash119

13 Szőcs Huba L A forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) WEB Proceedings of Inter-

national Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11-15 September1999

httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO

14 Szőcs Huba L Essays upon Electromagnetism and Special Relativity WEB Proceedings of International

Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11ndash15 September 1999

httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO

15 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Proceedings of International Conference PIRT VII Physical

Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences (BSPS) and Uni-

versity of Sunderland (Univof S) London 15ndash18 September 2000 Supplementary Papers pp 212ndash217

16 Szőcs Huba L Essays on Special Relativity A Multipart Rewiev The Generalized Linear Transformations

between Inertial Systems Proceedings of International Conference PIRT VIII Physical Interpretation of Relativity

10 Műszaki Szemle 46

Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9

September 2002 pp 554ndash568

17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX

Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-

versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502

18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether

light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-

tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the

Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006

19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in

Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical

Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of

Sunderland London September 2006

20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any

Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical

Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History

and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007

21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between

Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-

ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub

publishing in the Proceedings of Conference

Műszaki Szemle 46 11

Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban

The Early History of Computers in the Hungarian Economy

Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei

BORBEacuteLY Eacuteva

Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola

evaborbelygmailcom

ABSTRACT

The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-

tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first

one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer

development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-

gration

After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern

European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-

opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism

Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-

tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects

also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-

fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several

years behind the industrially developed countries

In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the

Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic

computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment

Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in

the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity

In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-

neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries

The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960

in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of

interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-

rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already

in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an

important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became

an emerging science

The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and

some production technologies but also computer aided music composing was studied

The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-

tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-

gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the

application areas

REZUMAT

Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din

anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse

după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada

12 Műszaki Szemle 46

descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn

economie

OumlSSZEFOGLALOacute

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-

euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-

zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval

A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet

ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a

meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-

miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban

csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be

1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN

Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-

ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is

Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-

maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban

1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM

(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet

szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal

rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-

seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-

csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)

A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL

maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-

aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms

koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)

A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris

jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a

PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk

(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)

A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az

oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-

dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta

a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute

eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek

fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig

fennmaradt

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak

Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon

magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek

hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-

lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll

1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute

eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)

A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző

szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek

toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)

1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute

SZU 1952 1961 1972

AEAacute 1946 1957 1965

Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev

1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese

Műszaki Szemle 46 13

2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON

A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-

alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e

tanulmaacutenyban relevaacutensak

Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az

MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo

vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel

kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett

orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban

nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)

A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-

vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-

gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-

vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a

KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek

(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)

Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy

a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-

szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani

A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek

1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az

inteacutezet eacuteleteacuteben

bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel

toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-

siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs

K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)

Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-

saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-

technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a

SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-

radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet

21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-

leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-

geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-

ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a

KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-

lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A

vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a

nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-

technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a

szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek

mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen

oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-

70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint

1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a

harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros

szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt

(wwwpdp8net)

14 Műszaki Szemle 46

1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-

ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz

A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az

inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-

leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-

nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői

csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez

vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem

volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-

taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-

taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is

Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett

időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is

lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-

szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a

TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera

mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-

ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe

(SCHULLER G 1992)

TPA-1001

1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-

leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-

mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)

majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot

jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz

nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet

Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a

Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a

KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet

Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a

prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az

EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes

Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak

funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes

R-10

7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera

Műszaki Szemle 46 15

3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)

Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-

oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben

az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk

egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-

tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek

ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-

doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-

domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg

kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek

A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon

ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-

teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az

IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől

maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is

31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben

A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-

orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-

ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve

Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-

ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak

Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel

alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959

elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)

Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok

A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny

szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is

Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai

struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt

A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok

technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12

Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a

termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni

Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre

bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-

gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-

veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-

programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)

A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a

szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett

Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-

kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-

vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-

hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes

hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)

Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a

szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha

Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)

Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt

szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak

10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban

16 Műszaki Szemle 46

Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az

időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni

A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-

tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő

hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a

szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit

32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban

Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo

iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű

munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-

lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez

keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet

A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz

keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult

A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista

orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-

kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute

szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti

Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-

vezeteacuteseacutere

Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-

lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet

a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani

A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV

szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte

lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-

zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott

volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem

rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika

iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-

dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)

A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban

1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet

2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese

3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa

4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel

5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok

6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes

Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen

neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban

A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok

figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat

megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll

Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-

saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb

munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet

igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni

hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel

szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-

raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a

feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a

javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera

13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak

Műszaki Szemle 46 17

A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-

feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek

IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-

tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december

31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera

A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka

jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra

szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt

jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb

helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a

kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek

Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy

hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka

A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a

termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben

a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-

kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig

1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-

haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

OumlSSZEGZEacuteS

A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa

eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-

maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-

saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten

IRODALOM

1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma

2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program

Concept 1935-1945 Greenwood Press

3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o

4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America

MIT Press Cambridge Ma

5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes

Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted

megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest

10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf

18 Műszaki Szemle 46

Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX

DAacuteVID Loacuteraacutent

Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu

ABSTRACT

This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and

geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)

REZUMAT

Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al

Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)

1 BEVEZETEacuteS

A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi

falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos

Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-

tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni

azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash

felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket

2 FIATALKORI EacuteVEK

Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-

halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-

boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt

abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely

a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert

ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-

gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai

tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)

Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-

radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-

mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-

e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a

goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen

1844-igrdquo (Nagy J 18941895)

Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-

ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-

sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter

nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert

Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-

foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 19

Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-

domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy

mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető

gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)

3 A HAacuteZITANIacuteTOacute

Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a

megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is

igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-

eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)

A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851

februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind

elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert

a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal

ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor

felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo

(Elek L 1982)

4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI

A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-

maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-

taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute

vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről

(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar

vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket

(Veres B 1985)

Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a

Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-

teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek

ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa

Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)

A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek

kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)

Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-

szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)

Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-

veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-

gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute

oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott

vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute

bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak

magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik

a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted

ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes

hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L

1989)

Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)

Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent

hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-

irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)

Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-

tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-

zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-

sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze

20 Műszaki Szemle 46

Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J

1863)

A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J

Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek

koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok

eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat

tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)

Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a

Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot

(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg

turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy

az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg

adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve

(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)

szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)

A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-

nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos

(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier

kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai

tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-

lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen

Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai

Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei

Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk

meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul

meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai

viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar

barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)

Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-

sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az

Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-

barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a

csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben

pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-

saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis

lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-

csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-

nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)

Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet

illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos

patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei

barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat

volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops

fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka

eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)

Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is

gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-

napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)

Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny

koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet

talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban

eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel

nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek

toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-

ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő

Műszaki Szemle 46 21

Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter

szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent

tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-

forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot

Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-

taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő

barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A

viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein

viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes

V 1988)

Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban

szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő

helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute

eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten

oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-

vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-

lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta

5 AZ AFRIKA-UTAZOacute

Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-

dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg

noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az

orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt

egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-

lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait

felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute

utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J

1941)

A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-

tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute

szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)

Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-

veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos

megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-

tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki

termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete

22 Műszaki Szemle 46

6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS

Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-

tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela

utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-

zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy

J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-

ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia

eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)

Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt

oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute

őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U

Nagy I 1988)

Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-

maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J

1941)

Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-

ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr

jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-

kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak

cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-

maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-

teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-

megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)

Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-

totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet

iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a

hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L

1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-

nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-

ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is

Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-

receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere

Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-

suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban

nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult

nyugalomba (Dr Nagy J 1941)

Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig

szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-

deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja

meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo

7 A HAGYATEacuteK SORSA

Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet

nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr

ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti

levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek

hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs

Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői

leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-

szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem

semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 23

IRODALOM

Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese

XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p

XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-

cen 1926 39 p

Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya

Budapest 1988 pp 224-522

Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p

Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111

Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p

Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p

Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt

Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani

Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64

Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195

Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban

Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium

Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383

Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932

Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak

roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232

Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-

lang 19841 pp 31-36

Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989

U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni

Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)

OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34

24 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1

The beginning and ending of the Franz Joseph University

Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep

KAacuteSA Zoltaacuten

Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda

Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek

email kasamssapientiaro

ABSTRACT

The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-

lozsvaacuterCluj

REZUMAT

Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei

de către autorităţile romacircne icircn 1919

1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX

toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek

koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem

rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-

domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az

egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo

Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata

Műszaki Szemle 46 25

A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-

taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-

felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese

utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros

pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-

rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az

istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-

ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-

domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a

miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo

Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-

rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo

A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-

zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek

koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet

Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a

koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb

fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk

Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban

Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-

jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely

kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-

kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-

gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel

a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo

Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel

Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-

gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute

Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus

hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-

26 Műszaki Szemle 46

kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27

eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo

Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-

vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben

szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a

vaacuteros maga fogja azt meguumllni

Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem

az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok

neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg

(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn

toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat

folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell

a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute

egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni

kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-

adaacutesrardquo

A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-

teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja

hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-

nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt

miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)

47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-

haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2

A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap

meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a

cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i

ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute

van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes

1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-

maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni

beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten

hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-

meacutelyes holmijukat vihetik magukkal

Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-

szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-

eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat

Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a

kiraacutely jelenleacuteteacuteben

Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat

el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4

Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19

Draacutega Marcelem

Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat

Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is

A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-

tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten

nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-

2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb

folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek

meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott

leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old

Műszaki Szemle 46 27

galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-

csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok

Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni

De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-

maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi

jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-

val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-

kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-

fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-

naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-

seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű

vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra

Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-

laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet

illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt

Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak

az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-

lajdonnak tekintendők

Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-

ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai

kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek

Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)

Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja

Kolozsvaacutert

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar

Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg

koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek

itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem

ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-

sok eacutevtizeddel

Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)

Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-

tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)

Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat

Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert

egy szellemi holokauszttal

Farkas Gyula

(1847ndash1930)

Kolozsvaacuteron

1887ndash1915 koumlzoumltt

Fejeacuter Lipoacutet

(1880ndash1959)

Kolozsvaacuteron

1905ndash1911 koumlzoumltt

Riesz Frigyes

(1880ndash1956)

Kolozsvaacuteron

1911ndash1919 koumlzoumltt

Haar Alfreacuted

(1885ndash1933)

Kolozsvaacuteron

1912ndash1919 koumlzoumltt

28 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1

The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University

Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef

OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2

Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro

ABSTRACT

The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at

Franz Joseph University is presented

REZUMAT

Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn

matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş

Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi

alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a

Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval

Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-

ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja

Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-

tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag

is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-

toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből

Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-

lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-

foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet

Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-

rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki

a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is

Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-

ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt

Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin

Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt

A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt

1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-

gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett

Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval

Műszaki Szemle 46 29

Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott

Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron

vaacutermegyeacuteben

Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa

alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema

2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-

kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)

Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877

deczember hoacutenap

Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri

okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs

vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja

Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa

Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-

maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan

Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-

ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879

juacutelius 5-eacuten)

3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja

1882

Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a

nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-

kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt

Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes

moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven

tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a

Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert

nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes

vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban

A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus

Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-

unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-

szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes

Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll

4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert

Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883

Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak

(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy

Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes

Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)

5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori

cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-

raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter

Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884

1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-

taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba

Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-

taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia

segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt

A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-

uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-

30 Műszaki Szemle 46

koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet

szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3

Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő

laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja

pedig

6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell

Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-

nyomdaacutejaacuteboacutel 1885

Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-

meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont

kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-

ben Vaacutelyi is ott van

7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter

Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-

jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886

Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter

25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-

men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-

raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-

szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig

Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők

8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak

keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg

Oacute-Kolleacutegium)

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday

Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett

Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai

tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a

Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai

dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-

pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek

resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo

9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta

Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-

sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger

Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű

10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek

neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-

jaacuteban

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta

Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891

Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula

Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a

gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult

3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80

4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute

httpmekoszkhu0360003630

Műszaki Szemle 46 31

veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes

termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend

szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a

mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter

Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei

1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest

1891

2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895

3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-

szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897

4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-

ből 32)

5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-

diacutejjal jutalmazta)

6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes

jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)

7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900

8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes

U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)

9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901

10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista

gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)

11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo

12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter

Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega

2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera

13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-

la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből

Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes

nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy

osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon

toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-

kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-

uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-

Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet

nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt

oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)

Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-

pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)

Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet

paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata

Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter

1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo

14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann

Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K

Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute

volt

5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im

32 Műszaki Szemle 46

15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta

Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt

16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri

Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-

nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-

geometriaacutehoz

17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-

tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott

Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera

volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja

18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami

főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a

Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-

gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai

tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet

20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-

kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909

Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra

21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-

sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter

Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-

kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok

ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni

Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-

lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A

taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat

kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es

eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt

A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo

Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo

22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-

zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly

Budapest 1914

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető

7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html

Műszaki Szemle 46 33

bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren

nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)

Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek

Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits

Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben

23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-

gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt

Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-

lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-

dapest 1916

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-

nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute

Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-

ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-

seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-

ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-

gyes leveleacuteből

25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief

Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-

zoumllni

26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak

vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-

segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az

aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-

toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-

zeacuteseacutevel

Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb

igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete

IRODALOM

1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-

oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)

2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630

3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27

szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT

4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80

8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia

Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37

34 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)

The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)

Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)

SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2

Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2

email pszaboinfu-szegedhu

ABSTRACT

In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged

between 1921 and 1940

REZUMAT

Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a

funcţionat la Szeged

1 BEVEZETEacuteS

A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten

kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-

tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az

egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-

seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes

keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok

hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa

eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak

lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak

Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ

Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-

szaacutegba 1921 november 10-eacuten

bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-

seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-

tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs

amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba

mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres

[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-

gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a

Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta

Műszaki Szemle 46 35

temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol

szerető baacutetyaacuted Friczirdquo

RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz

hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-

seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval

az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt

helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten

2 AZ EGYETEMI EacuteLET

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi

boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet

Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-

előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-

riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-

geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő

koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok

lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem

szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-

ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni

Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-

lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel

egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes

magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-

maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-

ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti

eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten

(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus

Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg

az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent

a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter

toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt

hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest

hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-

koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető

polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-

ben

A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-

nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A

36 Műszaki Szemle 46

paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra

keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute

templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar

kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar

aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt

bujdosoacute egyetemrdquo

Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta

Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-

ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda

Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az

egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi

egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-

daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet

is hivataacutesuknak tekintetteacutek

A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes

testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes

indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely

a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek

fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete

Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-

egyetemi előadaacutesokat

3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK

Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot

kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna

(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute

Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-

zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a

boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor

(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten

(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)

BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)

ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-

gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta

SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-

BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-

től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-

te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd

Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-

tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik

doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg

kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-

leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak

nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI

felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a

szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt

is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a

hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-

sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben

eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel

a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-

si Nobel-diacutejat kapott

Szent-Gyoumlrgyi Albert

(1893-1986)

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az

egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-

Műszaki Szemle 46 37

dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről

vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes

modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes

(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi

Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete

JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-

kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c

verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-

lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-

te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen

verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo

Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt

amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent

Baacutelint Saacutendor

(1904-1980)

BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes

folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert

Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-

doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott

szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-

tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy

sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-

romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első

neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-

ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-

nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute

habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek

eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute

4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI

Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-

matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-

laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre

Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c

folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-

saacuteban

RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek

volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint

neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-

taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-

ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-

meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester

HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis

differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-

emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-

seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-

teacuter eacutes a Haar-wavelet

38 Műszaki Szemle 46

Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői

Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf

A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet

Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel

RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela

nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-

seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-

ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-

vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott

Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is

őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves

neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-

tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-

janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet

egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett

A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki

Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az

antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute

A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a

Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-

tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-

domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb

műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve

IRODALOM

[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999

[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE

Szeged 1996

[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy

Attila] SZOTE Szeged 1997

[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986

[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)

Műszaki Szemle 46 39

A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1

Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century

Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX

DVORAacuteCSEK Aacutegoston

fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera

Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia

email dvoracsek52yahoocom

ABSTRACT

This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX

th

century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed

REZUMAT

Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor

Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii

experimentale

Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-

ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel

eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-

taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-

meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is

akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma

volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az

iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az

első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki

az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-

tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a

marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja

Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban

nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes

főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban

A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra

ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-

heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes

fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi

kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-

pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg

40 Műszaki Szemle 46

latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test

(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika

Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos

boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első

erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv

Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-

1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-

tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv

Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes

botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten

Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-

ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-

maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-

temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655

szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani

mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen

volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a

magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa

1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I

Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első

fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-

kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi

Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-

zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik

A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI

PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet

taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar

nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen

szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi

bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az

eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-

ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-

the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol

Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait

Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere

kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-

Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute

Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-

szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi

bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai

Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi

keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-

mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel

bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen

nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek

volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek

elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]

4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai

valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben

szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet

1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja

Műszaki Szemle 46 41

Henric Bisterfeld

(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)

Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)

Paacutepai Paacuteriz Ferenc

(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)

Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)

42 Műszaki Szemle 46

A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-

zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9

1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki

Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-

adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-

koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra

hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-

zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma

[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes

gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-

chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy

fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery

Domokos10

megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az

első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-

tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a

diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis

experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-

lunkrdquo [7]

Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt

a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten

1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a

fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-

kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-

9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et

experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque

indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum

Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő

Műszaki Szemle 46 43

ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar

matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet

bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes

nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-

dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]

A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-

matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-

uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]

Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-

1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott

aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol

1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy

jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-

tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-

nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe

volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a

szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től

halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei

ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]

Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett

1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett

Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban

talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes

tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van

annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-

koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]

Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi

osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a

teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant

tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-

totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a

teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola

a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző

12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-

nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines

matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos

Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben

13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk

44 Műszaki Szemle 46

Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-

szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott

bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar

nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban

akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-

gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a

haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo

A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez

eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy

nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

KOumlNYVEacuteSZET

1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994

2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995

3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955

4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997

5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936

6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI

(szerk Lukinich Imre)

7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)

munkaacuteja14

8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15

9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről

keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban

14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm

Műszaki Szemle 46 5

I GAAacuteL SAacuteNDOR TUDOMAacuteNYOS MUNKAacuteSSAacuteGA

Amint fentebb emliacutetettuumlk Gaaacutel Saacutendor meacuternoumlk leacuteteacutere igazi fizikus-polihisztor volt a fizika minden leacute-

nyeges teruumlleteacuten otthon volt ezeacutert eacuteletműve igen gazdag Ha egyetlen mondatban kellene oumlsszefoglalni mind-

azt amit tett eacutes eleacutert akkor talaacuten azt mondhatjuk hogy fő ceacutelja az ellentmondaacutes (antinoacutemia) kereseacutese eacutes a

feloldaacutesa volt

Jelentős eredmeacutenyeket eacutert el a termodinamika a relativitaacuteselmeacutelet eacutes a matematikai logika tereacuten Nem-

csak elmeacuteleti tudoacutes volt hanem a gyakorlat embere is tudomaacutenyos hagyateacutekaacuteban toumlbb jelentős műszaki ta-

laacutelmaacuteny szabadalmi leiacuteraacutesa is talaacutelhatoacute Itt felteacutetlenuumll meg kell jegyeznuumlnk hogy szellemi hagyateacuteka taacutergyi

emleacutekei megőrzeacuteseacutenek a halaacutela utaacuteni időszak nem kedvezett egy reacuteszuumlk a sepsiszentgyoumlrgyi Gazdasaacutegi Iskola

koumlnyvtaacuteraacuteban maradt majd innen aacutelliacutetoacutelag aacutetkeruumllt eacutes meacuteg remeacutelhetőleg megtalaacutelhatoacute a sepsiszentgyoumlrgyi

Muacutezeumban melyet viszont az akkori paacutert- eacutes nemzetaacutellami eszmeacutek szellemeacuteben toumlbbszoumlr bdquoaacutetrendeztekrdquo a

taacutergyak egy reacuteszeacutet koumlzponti muacutezeumokban helyezteacutek el a jobb bdquomegőrzeacutesrdquo eacuterdekeacuteben Egy reacutesze maacutesolatban

toumlredeacutekben meacuteg itt-ott fellelhető Jelen iacuteraacutes nem az egyetlen kiacuteseacuterlet arra hogy magyar nyelvteruumlleten ma-

gyar nyelven a magyar tudomaacutenyossaacuteg eacutes koumlzveacutelemeacuteny figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor eacuteletműveacutere mint a magyar

tudomaacuteny- eacutes művelődeacutestoumlrteacutenet egyik fontos mozzanataacutera raacuteiraacutenyiacutetsa Ez nemzetkoumlzi viszonylatban maacuter

megtoumlrteacutent (l a melleacutekelt irodalomjegyzeacutekeacutet) csak szűkebb hazaacutejaacuteban Erdeacutelyben nem A Gaaacutel Saacutendor eacutes

Szerző aacuteltal toumlbb neves tudoacutesnak elkuumlldoumltt dolgozataira csak Teofil Vescan a kolozsvaacuteri egyetem majd a iasi-

i egyetem professzora eacutes prof emeritus Dr Gaacutebos Zoltaacuten kolozsvaacuteri egyetem tanaacutera szoacutelt hozzaacute reacuteszleteiben

eacutes eacuterdemben maacutes nem akiknek neveacutet (Gaaacutel Saacutendor sem szűkebb sem taacutegasabb hazaacutejaacuteban) nem oacutehajtom itt

neacutepszerűsiacuteteni szaacutemoljon el ki-ki a sajaacutet lelkiismereteacutevelhellip mondvaacuten hogy Gaaacutel Saacutendor bdquonem joacute uacuteton indult

elrdquo aneacutelkuumll hogy baacuter beleneacuteztek volna a relativitaacutesroacutel iacutert fő műveacutebe Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute kijelenteacuteseket

a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos kongresszusokon eacutes konferenciaacutekon szoktaacutek elemezni eacutes amennyiben szerzőjuumlk

meg tudja veacutedeni aacutellaacutespontjaacutet rendben van de ha nem akkor a kijelenteacuteseacutevel marad ami tovaacutebb senkit sem

eacuterdekel

Az alaacutebbiakban megkiacuteseacutereljuumlk felsorolni fontosabb (maacuteig majdnem mind kiadatlan) műveit magaacutenak

Gaaacutel Saacutendornak egyik 1972 maacutercius 3-aacuten kelt feljegyzeacutese alapjaacuten

Aluliacuterott aacuteltal 72 II20-ig befejezett eacutes koumlzleacutesre vaacuteroacute dolgozatok leacutenyege eacutes szaacutendeacutekolt koumlzleacutesi sor-

rendje

1 A lineaacuteris aacutethelyeződeacutes (fizikai invariaacutensai szerző kiegeacutesziacuteteacutese)

2 Az 1 folytataacutesa eacutes kiegeacutesziacuteteacutese a) annak bizonyiacutetaacutesa hogy csak egyetlen univerzaacutelis potenciaacutel leacutetez-

het b) az oksaacutegi elv axiomatikaacuteja eacutes kapcsolata az univerzaacutelis potenciaacutellal c) annak bizonyiacutetaacutesa hogy

maacuteig nem veacutegeztek az eacuteter leacutetezeacuteseacutet illetőleg egyenesvonaluacute doumlntő kiseacuterletet (a Michelson-Morley kiseacuterlet

kritikaacuteja) a Hilbert-feacutele bdquoneacutegy identitaacutesrdquo-boacutel kiinduloacutelag d) a meacuterteacutekdefinicioacute (felmeacutereacutesmoacuted) szubjektivitaacutesa

miatt a formaacutelis geometria mindig szubjektiacutev-idealista leacutetesiacutetmeacuteny objektiacutev realitaacutesa csak a topoloacutegiaacutenak van

3 Az oksaacutegi elv azonossaacutega egyetlen vilaacutegpotenciaacutel leacutetezeacuteseacutevel

4 Az 1-3 alattiakhoz szuumlkseacuteges keacutet matematikai (halmazelmeacuteleti) antinoacutemia tisztaacutezaacutesa ezek a) bizo-

nyiacutetaacutesa hogy a Demokritosz aacuteltal az atomizmus logiko-deduktiacutev megalapozaacutesaacutera alkalmazott szillogizmus

helytaacutelloacute (konzisztens) b) tisztaacutezandoacutek a Cantor alapiacutetaacutesuacute de jelenleg toumlbbfeacutelekeacuteppen axiomatizaacutelt halmazel-

meacuteletben a teljes indukcioacute aacuteltal leacutetrehozhatoacute antinoacutemiaacutek

5 A topoloacutegia axiomatikaacuteja a 4 alatti eredmeacutenyek alapjaacuten

6 H A Lorentz mintegy veacutegrendeletkeacutepp mutatott reaacute a kvantumelmeacutelet belső ellentmondaacutesainak elke-

ruumllhetetlen tisztaacutezaacutesaacutera Egy ilyen reacuteszletes dolgozat ezt a feladatot hajtja veacutegre Eredmeacutenyei a) Ha az oksaacute-

gi elv a mikrovilaacutegban (atomi meacuteretekneacutel) nem eacuterveacutenyes uacutegy makroszkopikusan is eacuterveacutenytelen (dacaacutera az

Ehrenfest-elvnek) tehaacutet ez esetben nem aacutelliacutethatoacutek fel termeacuteszet-toumlrveacutenyek b) a nemlinearitaacutes eacutes a kontinuitaacutes

bevezeteacutese elkeruumllhetetlen c) A 2a) alapjaacuten megoldom a bdquohullaacutemtestecskerdquo L de Broglie E Schroumldinger D

Bohm I P Vigier stb aacuteltal hiaacuteba ostromolt probleacutemaacutejaacutet Bizonyiacutetom hogy a tiszta (toumllteacutes mentes) elektro-

maacutegneses sugaacuterzaacutesboacutel maacuter linearitaacutes eseteacuten is leacutetrejoumlhet egy centraacutelszimmetrikus hullaacutemtest melynek nyu-

galmi toumlmege (tehaacutet suacutelya is) van csak a feacutenyneacutel kisebb sebesseacuteggel mozoghat spinnel biacuter nemlinearitaacutes

eseteacuten toumllteacutese van (koumllcsoumlnhataacutesra keacutepes eacutes gravitaacutel) Leiacuterom a rezonanciaacutek keletkezeacuteseacutet a tiszta sugaacuterzaacutesboacutel

eacutes felbomlaacutesuk mikeacutentjeacutet

7 Termodinamika A statisztikai mechanika Boltzmann Gibbs Poincareacute eacutes Zermelo aacuteltal taacutergyalt alak-

jaacutenak axiomatikus-topologikus elemzeacutese Ergodikus rendszerek lehetőseacutege a faacutezisteacuter toumlbbszoumlroumls oumlsszefuumlggeacutese

eseteacuten A reverzioacuteposztulaacutetum topologikus bizonyiacutetaacutesa Elfajult rendszerek A termodinamika aacuteltalaacutenos diffe-

renciaacutelegyenlete egy Pfaff-feacutele alak ha ennek nincs integraacuteloacute teacutenyezője nem hozhatoacute leacutetre olyan zaacutert koumlrfo-

lyam hogy a Gibbs-potenciaacutel eacuterteacuteke zeacuterus lehessen ellentmondaacutesban a II alapteacutetellel Kimutataacutesa ilyen rend-

szerek reaacutelis leacutetezeacuteseacutenek

6 Műszaki Szemle 46

8 Biogenetika Keacuterdeacutes hogy egy reaacutelis eacutes egyseacuteges fiziko-keacutemiai rendszerben (pl egy igen nagy zaacutert

tartaacutelyban melyben adott keacutemiai vegyuumlletek vannak adott aacutellapotvaacuteltozoacutek hataacutesa alatt) mi annak a valoacutesziacutenű-

seacutege hogy egy bdquoprotobionrdquo (=első eacutelőleacuteny) leacutetrejoumlhessen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes erre vonatkozoacutelag a megfe-

lelő kiinduloacute anyagok jelenleacutete eseteacuten a ahol N eacutes s igen nagy szaacutemok Az aacutetmenet tehaacutet a makroszkopikus

aacutellapothataacuterozoacutek hataacutesa (vaacuteltozaacutesa) koumlvetkezteacuteben az azoikus (eacuteletneacutelkuumlli) aacutellapotboacutel a biofor (=eacuteletet hordoacute)

aacutellapotba igen meredek hirtelen ugraacutessal toumlrteacutenik a protobion leacutetezeacutese az ugraacutes előtt eacutes nemleacutete az ugraacutes

utaacuten igen valoacutesziacutenűtlen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes posztulaacutelja a szekszuaacutelis szaporodaacutes eacutes az Osborne-feacutele

ontogeneacutezis leacutetrejoumltteacutet

9a) kimutathatoacute hogy a bolygoacute-atmoszfeacuteraacutek baromeacuteterkeacuteplete veacutegtelen taacutevolsaacutegokban nem megy aacutet

zeacuterusba hanem igen alacsony gaacutezsűrűseacuteget jelez Ebből koumlvetkezik a kozmikus izosztaacutezia eacutes a kozmikus su-

gaacuterzaacutes eloszlaacutesaacutenak toumlrveacutenye minden ad hoc hipoteacutezis (szinkrotron hataacutes) felteacutetelezeacutese neacutelkuumll b) Ezen az

alapon kimutathatoacute hogy bizonyos kozmikus koumlrnyezetben egy bolygoacute feluumlleti koumlzeacutephőmeacuterseacutekleteacutet illetőleg

uacutenbdquoKippresonanzrdquo (=aacutetbillenő rezonancia) leacutep fel mely a jeacutegkorszakok gyakori periodikus vaacuteltozaacutesaacutet az

interglaciaacutelisokkal a geoloacutegiai koumlzelmuacuteltban hozta leacutetre Ez kimutatja a Milankovic-feacutele perioacutedusok okozati

alapjaitrdquo

Kelt Sepsiszentgyoumlrgyoumln 1972 III 3-aacuten

(alaacuteiacuteraacutesGaaacutel Saacutendor)

A felsorolaacutest meacuteg ki kell egeacutesziacutetenuumlnk Gaaacutel Saacutendornak az alaacutebbiakban aacuteltala ideacutezett S Marinovnak

(Bulgaacuteria Ausztria) bdquoExperimentum crucis for proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutenek elemzeacuteseacutere

vonatkozoacute dolgozataacuteval

Meacuteg idekiacutevaacutenkozik egy fontos megjegyzeacutes Gaaacutel Saacutendornak meacuteg sok maacutes matematikai eacutes fizikai jellegű

felfedezeacutese eacutes aacutelliacutetaacutesa is van (az oksaacutegi elv helyettesiacuteteacutese az alaacutebbi haacuterom axioacutemaacuteval a kaszkaacutedcső alkalmazaacute-

sa reacuteszecskegyorsiacutetaacutesra a ciklotron elve hadi talaacutelmaacutenyok eacutes azok alkalmazaacutesai bdquoA barometrikus reverzioacuterdquo ndash

termodinamika ellentmondaacutesai ndash szaacutemelmeacutelet a teljes indukcioacute axioacutemaacuteja (kritika) eacutes iacutegy tovaacutebb melyeket itt

eacutes most hely hiaacutenyaacuteban nem koumlzoumllhetuumlnk eacutes nem elemezhetuumlnk Mindez maacutes dolgozatok taacutergyaacutet fogja keacutepez-

ni)

Maga Gaaacutel Saacutendor is főműveacutenek bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutet te-

kintette

II bdquoA LINEAacuteRIS AacuteTHELYEZŐDEacuteS INVARIAacuteNS FIZIKAI AacuteLLANDOacuteIrdquo C DOLGOZATROacuteL

A tovaacutebbiakban uacutegy gondoljuk akkor jaacuterunk el helyesen ha az olvasoacute figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor egyik leg-

jelentősebb munkaacutejaacutera bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutera iraacutenyiacutetjuk olykeacutep-

pen hogy koumlzzeacutetesszuumlk magaacutenak Gaaacutel Saacutendornak e műveacutehez 1972-ben iacutert koumlvetkező ismertetőjeacutet

bdquoA koumlzlemeacuteny taacutergya eacutes eredmeacutenyei

I J C Maxwell 1871-ben ndash kb 100 eacutevvel ezelőtt ndash raacutemutatott arra hogy a Jupiter-holdak faacutezisvaacuteltozaacute-

saiboacutel a Naprendszernek a nyugvoacute bdquoeacuteterrdquo-hez vonatkoztatott abszoluacutet sebesseacutege meghataacuterozhatoacute

II Azonban Burton 1911-ben kimutattahogy a megfigyeleacutesek azidőtaacutejt vaacuterhatoacute koumlzeacutephibaacutei meghaladjaacutek

a valoacutesziacutenű effektust

III H A Lorentz 1913-ban a relativitaacuteselvről tartott haacuterom Haarlem-i előadaacutesaacuteban kimutatta hogy a

Maxwell-jelenseacuteg akkor is megnyilvaacutenul ha a relativitaacuteselvet a Lorentz-transzformaacutecioacute reprezentaacutelja de ezen

paradoxont valamifeacutele egyelőre hataacuterozatlan eacutes ad hoc felteacutetelezett gravitaacutecioacutes jelenseacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel

proacutebaacutelja kiiktatni Ugyanez uacuteton eacutertelmezi a Langevin-feacutele oacuteraparadoxont is Einstein 12 eacutevvel keacutesőbb 1916-

ban tette koumlzzeacute első gravitaacutecioacutes elmeacuteleteacutet de a keacutet paradoxont maacuteig sem sikeruumllt megoldani

IV E Fermi 1922-ben kimutattahogy az aacuteltalaacutenos Riemann-geometriaacuteban a Lorentz-transzformaacutecioacute

nemcsak egy pont infinitezimaacutelis koumlrnyezeteacuteben hanem egy tetszeacutes szerinti goumlrbevonal minden pontjaacuteban

folyamatosan alkalmazhatoacute Ez azt jelenti hogy a Michelson-Gale Herres Sagnac eacutes Pogaacuteny forgaacuteskiacuteseacuterletei

(melyek mind pozitiacutev eredmeacutenyűek) egyenesvonaluacutevaacute rektifikaacutelhatoacutek miaacuteltal a Maxwell-jelenseacuteg realitaacutesa a

Lorentz-transzformaacutecioacute alapjaacuten deduktive egyeacutertelműen bizonyiacutethatoacute (Megjegyzeacutes Ezt az eredmeacutenyeacutet Gaaacutel

Saacutendornak Dr Szőcs Huba aacuteltal megerősiacutetve eacutes koumlzzeacuteteacuteve Dr Franco Selleri az olaszorszaacutegi Bari vaacuterosa

egyetemeacutenek elmeacuteleti fizika professzora eacutes a relativitaacuteselmeacutelet vilaacuteghiacuterű tekinteacutelye is elismerte amint mondta

bdquoeacuten sem csinaacutelhattam volna meg jobbanrdquo

Műszaki Szemle 46 7

V Veacuteguumll S Marinov koumlzli a bdquoPhysical Lettersrdquo Vol32 A 2 June 1970 pag 185 alatt a bejelenteacutest

bdquoExperimentum crucis for the proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutet Taacutergya az aacuteltalam az alaacutebbiak-

ban 4 A Doppler-antinoacutemia alatt koumlzoumllt aacuteltalaacutenos Maxwell-jelenseacuteg megnyilvaacutenulaacutesa a Doppler-hataacutesban

Vizsgaacuteloacutedaacutesaim a teacutema koumlruumll egy a bdquoNaturwissenschaften-ben megjelent (1927) roumlvid koumlzlemeacutennyel

(Eine neue Pruumlfungsmoumlglichkeit der Relativitatstheorie szerző megjegyzeacutese) kezdődnek melynek kuumlloumlnle-

nyomataacutet ide melleacutekelem Az ezen bejelenteacutesemben beigeacutert bdquoreacuteszletesebb eredmeacutenyekrdquo azonban annyira meg-

lepőek voltak hogy azokat joacute ideig nem mertem koumlzoumllni Csupaacuten a hozzaacutejuk egyenes uacuteton vezető oumlsszefuumlggeacutese-

imet koumlzoumlltem 1951-ben egy Teofil Vescan professzornak aacutetadott bdquoDie Vermessungsvorschriftrdquo c tanulmaacuteny-

ban melynek leacutenyege a transzformaacutecioacutek eacutes a koordinaacutetaacutek reaacutelis felmeacutereacutesmoacutedja koumlzoumltt posztulaacutelt izomorfizmus

Ez nem lehetett vitaacutes de itt uacutegy laacutetszik mintha nyiacutelt ajtoacutet doumlngettem volna Azonban a travestia alatt maacuter ott

lappangtak a keacutesőbbi eredmeacutenyek Mert utoacutelag sikeruumllt eredmeacutenyeimet axiomatizaacutelni eacutes azokat annyira primi-

tiacutev eacutes evidens exakt-deduktiacutev formaacutera hozni hogy azok koumlzleacutese mostmaacuter elhaacuteriacutethatatlan koumltelesseacutegemmeacute vaacutelt

Eredmeacutenyeimet a koumlvetkezőkben koumlrvonalazom

1 A Lorentz-transzformaacutecioacute fuumlggetlen a relativitaacuteselvtől vagy baacutermely maacutes hasonloacute jellegű ad hoc

eredmeacutenytől Haacuterom az oksaacutegi elvet reprezentaacuteloacute formaacutelis axioacutemaacuteboacutel első axioacutemahellip minden fizikai rend-

szernek van egy veacuteges hataacutersebesseacutege maacutesodik a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesi toumlrveacutenye kommutatiacutev tisztaacuten exakt-

deduktive (tehaacuter baacutermifeacutele bdquoelvrdquo behelyezeacutese neacutelkuumll) igen egyszerűen levezethető )

2 A harmadik axioacutema a tuumlkroumlzeacutesszimmetria posztulaacutetuma Ennek eacutertelmeacuteben bdquominden aacutellandoacute v se-

besseacutegű mozgaacutest leiacuteroacute transzformaacutecioacute azaacuteltal kell aacutetmenjen inverzioacutejaacuteba ) hogy a v parameacuteter előjelet vaacutelt

Naiv meghataacuterozaacutessal ha egy egyenesen tiacutezet leacutepek előre tiacutezet haacutetra helyben maradokrdquo )

Szerző fontos megjegyzeacutese erre azt mondta Franco Selleri Professzor ) (a deacutel-olaszorszaacutegi Bari vaacute-

ros egyeteme eacutes atomfizikai inteacutezete tanaacutera eacutes tudomaacutenyos főmunkataacutersa) hogy ez az elv ekvivalens ) az

Einstein-feacutele relativisztikus elvvel Iacutegy tehaacutet Gaaacutel Saacutendor nem keruumllhette el a relativisztikus elv alkalma-

zaacutesaacutet melyre toumlrekedett fenti főműveacuteben eacutes amelyet a fenti haacuterom axioacutemaacuteval oacutehajtott kikeruumllni Ezeacutert

jelen sorok szerzője kikuumlszoumlboumllve ezt az axioacutemaacutet csak keacutet axioacutemaacuteboacutel (1 Minden rendszernek van egy uacuten

hataacutersebesseacutege mely fogalmat Gaaacutel Saacutendor vezette be eacutes 2 hogy a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesa kommutatiacutev)

sikeruumllt levezetnie a keacuterdeacuteses transzformaacutecioacutekat ezek az uacuten aacuteltalaacutenosiacutetott lineaacuteris taranszformaacutecioacutek

inerciaacutelis rendszerekre Ezeknek partikulaacuteris esete a Lorentz-(Poincareacute)-Einstein feacutele transzformaacutecioacute ha a

hataacutersebesseacuteg pontosan a feacuteny sebesseacutegeacutevel egyenlő vaacutekuumban illetve a Galilei-Newton feacutele transzformaacutecioacute

ha a hataacutersebesseacuteg a veacutegtelenhez tart eacutes nem a feacuteny sebesseacutege mely meacutereacutesek aacuteltal igazoltan aacutellandoacute eacutes iacutegy

csak oumlnmagaacutehoz tarthat

) Tovaacutebbaacute ideacutezve Gaaacutel Saacutendort

bdquoAz 1 szerinti dedukcioacuteban annak absztrakt jellegeacuteneacutel fogva nem jelenhet meg explicite a feacutenysebesseacuteg

fogalma az ott mint a sebesseacuteg egyseacutege jelentkezik mely a v (viszonylagos sebesseacuteg) parameacutetert meacuteri

xoto Lorentz-transzformaacutecioacuteja ez esetben tehaacutet

x1 = szlig (xo-vto)

t1 = szlig (to-vxo) L

ahol szlig =(1-v2)

-12 a Fitzgerald-Lorentz-faktor

Az axioacutemaacuteknak a klasszikus Galilei-transzformaacutecioacute

x1= xo-vto

t1 = to G

is eleget tesz Feliacuterhatjuk tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1

eacutes G-1

inverzioacuteit

szlig (x1-vt1)=xo=x1+vt1

szlig (t1+vx1)=t0=t1 P

Az axioacutemaacuteknak nemcsak a Lorentz-transzformaacutecioacute L hanem a klasszikus Galilei G feacutele transzformaacutecioacute

is eleget tesz

8 Műszaki Szemle 46

Feliacuterva tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1

eacutes G-1

inverzioacuteit eacutes tekintetbe veacuteve hogy a -v- szimmetriaacuteboacutel koumlvetke-

zik hogy szabadon vaacutelaszthatoacute hogy a Lorentz-transzformaacutecioacute a v-nek melyik előjeleacutevel tekinthető L-nek vagy

G-nek illetve L-1

vagy G-1-nek (inverzek) elhaacuteriacutethatatlanul aacutell tehaacutet a kardinaacutelis teacutetel

R Az xt koordinaacutetaacutek azonos v parameacuteterű L eacutes G transzformaacutetumai eacuterteacutek-azonosak baacuter nem alak-

azonosak

Az elteacuterő alakokat a meacuterteacutekdefiniacutecioacute kuumlloumlnboumlzőseacutege hozza leacutetre Az R-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az L eacutes

a G a fizikai jelenseacutegeket eacuterteacutekazonos meacuteretekkel tehaacutet veacutegeredmeacutenyben azonosan iacuterjaacutek le Ez igen primitiacutev

eszkoumlzoumlkkel azonnal szemleacuteletesen kimutathatoacute A feacutenysebesseacuteg az eddig lehetseacuteges moacutedon oda-vissza tuumlkrouml-

zeacutessel meacuterve fuumlggetlen a v parameacutetertől eacutes mind az L mind a G-rendszerben aacutellandoacute (12)[(c+v)+(c-v)]=c

Egy iraacutenyban meacuterve (NB Ilyen kiacuteseacuterletet eddig nem sikeruumllt veacutegrehajtani lehetőseacutegeacutet csak a legutoacutebb alkal-

mazott ultrapreciacutez atomoacuteraacutek valoacutesziacutenűsiacutetik) azonban a feacuteny uacutet-ideje (tehaacutet sebesseacutege) G szerint nyilvaacuten nem

azonos mindkeacutet iraacutenyban Ugyanis ha xt=c=1 uacutegy +v eseteacuten t1=(1-v)to -v eseteacuten t2=(1+v)to tehaacutet az eacuterteacutek-

viszony (t1t2)=(1-v)(1+v) Ennek azonos eacuterteacutekkel aacutellania kell L eseteacuten is Eacutes teacutenyleg+v eseteacuten t1= szlig (1-v)to

eacutes -v eseteacuten t2= szlig (1+v)to az eacuterteacutekviszony tehaacutet itt is (1-v)(1+v) mely nem egyenlő 1-gyel (Itt (xt)=c=1

miatt mindenuumltt x=t -vel) Az eacuterteacutekkuumlloumlnbseacutegek G eseteacuten t2-t1=2vto L eseteacuten t2-t1=2 szlig vto mivel hogy R

szerint t= szlig to (ha xo=0)

Ezek eacutes maacutes az R-en alapuloacute szemleacuteletes oumlsszefuumlggeacutesek igen szemleacuteletes moacutedon megoldjaacutek az oacuterapa-

radoxont mint a Maxwell-jelenseacuteg reacuteveacuten feloumltlő Doppler-antinoacutemiaacutet Veacutegeredmeacutenyben tehaacutet a G felcsereacuteleacutese

az L-lel a fizikaacuteban semmi uacutejat nem hozhatott be

V A tovaacutebbiakban a Fermi-teacutetel eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel veacutegrehajtjuk a forgaacuteskiacuteseacuterletek rektifikaacutecioacutejaacutet miből

az R-rel kapcsolatban azonnal koumlvetkezik az abszoluacutet alaprendszer az bdquoeacuteterrdquo leacutetezeacuteseacutenek tapasztalati bizo-

nyiacuteteacuteka (minden forgaacuteskiacuteseacuterlet pozitiacutev eredmeacutenyű)

VI Hangsuacutelyozni kiacutevaacutenom veacuteguumll hogy eszem aacutegaacuteban sincs a relativitaacuteselmeacuteletet megdoumlnteni csupaacuten

reaacutemutatok neacutehaacuteny primitiacutev-formaacutelis oumlsszefuumlggeacutesre melyek vannak akaacuter kellemes ez akaacuter nem Termeacutesze-

tesen igen kellemetlen hogy ezek mind egzakt-deduktiacutev axiomatikus eredmeacutenyek tehaacutet kizaacuteroacutelag csak ez uacuteton

koumlzeliacutethetők meg illetve kritizaacutelhatoacutek Dogmaacutekra szaktekinteacutelyekre valoacute hivatkozaacutes a filozoacutefia felvonultataacutesa

csak uumlres melleacutebeszeacuteleacutesek lehetnek Egy bdquocaacutefolatrdquo csak az esetben eacuterveacutenyes ha a caacutefolandoacute belső ellentmon-

daacutesa hasonloacute eszkoumlzoumlkkel kimutathatoacute Doumlntően leacutenyeges a teljes koumlzlemeacuteny gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesa elejeacute-

től veacutegig

A fenti reacuteszletek csak mintaacutek a koumlzoumlltek jellegeacutenek jellemzeacuteseacutere

Sepsiszentgyoumlrgy 1972 II 10

(alaacuteiacuteraacutes sk) Gaaacutel Saacutendor

Megjegyzeacutesek

1 bdquoSzerzőrdquo alatt itt mindenuumltt Dr Szőcs Huba Laacuteszloacutet kell eacuterteni

2 A Lorentz-(Poincareacute)-Einstein transzformaacutecioacute aacuteltalaacutenosiacutetott alakjaacutenak eacutes koumlvetkezmeacutenyeinek leveze-

teacuteseacutet Szőcs Huba veacutegezte el eacutes tette koumlzzeacute [10111415]

Sajnaacutelatos hogy hely hiaacutenyaacuteban itt nem koumlzoumllhetjuumlk Gaaacutel Saacutendornak bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens

fizikai aacutellandoacuteirdquo az aacuteltala is főműveacutenek tartott dolgozataacutenak teljes szoumlvegeacutet eacutes matematikai kifejteacuteseacutet (mintegy

40-45 oldal) de ismeacutetelten felhiacutevjuk a fizikatoumlrteacuteneacuteszek figyelmeacutet erre a műre valamint bdquoA barometrikus

reverzioacuterdquo c műveacutere is melyben a termodinamika antinoacutemiaacuteit ellentmondaacutesait kutatja kuumlloumlnoumls tekintettel az

ergod folyamatokra Ennek reacuteszleges elemzeacuteseacutet szinteacuten a szerző veacutegezte el bdquoA termodinamika ellentmondaacute-

sairdquo c dolgozataacuteban a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzataacutenak Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula

Oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny kereteacuteben 2006

3 Koumlszoumlnet eacutes elismereacutes illeti az 1-7 szaacutemuacute irodalmi hivatkozaacutesok szerzőit akik neacutepszerűsiacuteteni igye-

keztek iacuteraacutesaikban Gaaacutel Saacutendor neacutehai polihisztor-meacuternoumlk alakjaacutet azzal a szaacutendeacutekkal hogy a felejteacutestől megoacutev-

jaacutek Sajnos azonban mindez csak eacutelete egyes mozzanataira eacutes neacutehaacuteny műveacutenek ciacutemszerű felsorolaacutesaacutera szoriacutet-

kozott aneacutelkuumll hogy baacutermelyiket is matematikai eacutes fizikai igeacutenyesseacuteggel elemezteacutek volna

4 A 3 pontra valoacute tekintettel tehaacutet nem fogadhatom el az aacuteltalam igen nagyra becsuumllt neacutehai Beke

Gyoumlrgy iacuteroacute azon megjegyzeacuteseacutet miszerint Gaaacutel Saacutendor bdquoutoacutedrdquo-jakeacutent az aacuteltalam ugyancsak nagyrabecsuumllt kol-

Műszaki Szemle 46 9

leacutegaacutem Bodoacute Barna szemeacutelyeacutet jeloumlli meg eacutes akitől itt elneacutezeacutest is keacuterek (laacutesd bdquoOrmoacutes Zsigmond hagyateacutekardquo c

iacuteraacutesaacutet)

Hogy kit lehet utoacutednak tekinteni (egyelőre) a tudomaacutenyos kutataacutes egyik erkoumllcsi elveacutenek megfelelően

az kitűnik az irodalmi jegyzeacutek gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel

Kutataacutesaimat anyagilag a bdquoPro Renovanda Cultura Hungariaerdquo oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny a Magyar Oumlsz-

toumlndiacutej Bizottsaacuteg a bdquoCollegium Hungaricumrdquo (Beacutecs) paacutelyaacutezat kereteacuteben a Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola Szeacutekes-

feheacutervaacuter egykori Vezetőseacutege Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Polgaacutermesteri Hivatala szemeacutelyesen

Warvasovski Tihameacuter polgaacutermester eacutes Művelődeacutesi Osztaacutelya taacutemogatta a Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsz-

toumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny aacuteltal

IRODALOM

1 Sombori Saacutendor Egy szentgyoumlrgyi remete Gaaacutel Saacutendor a tudoacutes c cikksorozat Haacuteromszeacutek c napilap 1995

juacutenius 16 17 20 21 22 szaacutemaiban

2 Sombori Saacutendor A keacutet Gaaacutel Saacutendor az ezredes eacutes a meacuternoumlk Uacutej Eacutelet 19701

3 Sombori Saacutendor Lawrence vagy Gaaacutel Saacutendor TETT 1981 1sz

4 Bodoacute Barna Tudomaacutenyos jelenvaloacutesaacutegunk avagy ki volt Gaaacutel Saacutendor Kilaacutetoacute A Kisenciklopeacutedia Eacutevkoumlnyve II

Temesvaacuter 1982

5 Bodoacute Barna Ki fedezte fel a ciklotron elveacutet A Heacutet 1982 45 sz

6 Beke Gyoumlrgy Ormoacutes Zsigmond hagyateacuteka Honismeret 2000 6 sz

httpwwwvjrktfhucarushonismeho000621htm

7 Gaaacutel Saacutendor Egy elmeacuteleti fizikai eacutertekezeacutes kalandos toumlrteacutenete Megyei Tuumlkoumlr (Haacuteromszeacutek-Covasna) 1971 nov-

ember 28

8 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Proceedings of International Conference

on Educational Technologies For The Third Millenium Nitra1995 bdquoMedactardquo 95Volume-ZBORNIK 4 pp 176-

180

9 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von GaaacutelPart II Proceedings of International 7th

Biennial Conference on History and Philosophy of Physics in Education HPPErsquo96 Bratislava-Pozsony August

21-24 l996 pp253-258 and Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In Modern

Physics Uzghorod-Ungvaacuter August 13-16 1997 pp 210-216

10 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Part III The Clock Paradox As

Consequence Of Dopplerrsquos Antinomy Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In

Modern Physics Uzghorod-Ungvaacuter (Kiev) August 13-161997pp 217-220

11 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part IV On Basic-System Of Lorentz Group Abstract Volume of

International Workshop On Superluminal Velocities Universities Cologne-Bielefeld Koeln June 6ndash101998 p

37 and Abstract Volume of International Conference on Differential Geometry and Applications

DGArsquo98Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM 1998 Brno August 10-181998

pp 44ndash45

Presented and sub press in Proceedings of International Conference on Lorentz Group CPT and Neutrinos

Zacatecas Mexico June 23-26 1999

Presented Biannual International Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics

Nyiregyhaacuteza Hungary 7-10 July 1999 Journal of ldquoHeavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 109ndash114

12 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part V The Rectification Of Rotating-Experiments And The

Possibility Of Existence Of One Basic-System Abstract Volume of International Conference on Differential

Geometry and Applications DGArsquo98 Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM

1998 Brno August 10-18 1998 p45 Presented and published in Proceedings of International Conference on Lo-

rentz Group CPT and Neutrinos Zacatecas Mexico June 23-26 1999 Presented Biannual International

Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics Nyiregyhaacuteza Hungary 7ndash10 July 1999

Journal of ldquoHavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 115ndash119

13 Szőcs Huba L A forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) WEB Proceedings of Inter-

national Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11-15 September1999

httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO

14 Szőcs Huba L Essays upon Electromagnetism and Special Relativity WEB Proceedings of International

Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11ndash15 September 1999

httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO

15 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Proceedings of International Conference PIRT VII Physical

Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences (BSPS) and Uni-

versity of Sunderland (Univof S) London 15ndash18 September 2000 Supplementary Papers pp 212ndash217

16 Szőcs Huba L Essays on Special Relativity A Multipart Rewiev The Generalized Linear Transformations

between Inertial Systems Proceedings of International Conference PIRT VIII Physical Interpretation of Relativity

10 Műszaki Szemle 46

Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9

September 2002 pp 554ndash568

17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX

Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-

versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502

18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether

light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-

tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the

Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006

19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in

Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical

Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of

Sunderland London September 2006

20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any

Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical

Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History

and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007

21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between

Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-

ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub

publishing in the Proceedings of Conference

Műszaki Szemle 46 11

Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban

The Early History of Computers in the Hungarian Economy

Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei

BORBEacuteLY Eacuteva

Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola

evaborbelygmailcom

ABSTRACT

The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-

tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first

one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer

development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-

gration

After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern

European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-

opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism

Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-

tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects

also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-

fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several

years behind the industrially developed countries

In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the

Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic

computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment

Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in

the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity

In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-

neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries

The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960

in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of

interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-

rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already

in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an

important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became

an emerging science

The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and

some production technologies but also computer aided music composing was studied

The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-

tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-

gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the

application areas

REZUMAT

Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din

anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse

după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada

12 Műszaki Szemle 46

descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn

economie

OumlSSZEFOGLALOacute

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-

euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-

zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval

A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet

ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a

meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-

miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban

csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be

1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN

Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-

ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is

Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-

maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban

1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM

(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet

szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal

rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-

seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-

csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)

A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL

maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-

aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms

koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)

A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris

jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a

PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk

(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)

A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az

oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-

dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta

a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute

eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek

fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig

fennmaradt

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak

Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon

magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek

hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-

lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll

1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute

eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)

A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző

szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek

toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)

1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute

SZU 1952 1961 1972

AEAacute 1946 1957 1965

Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev

1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese

Műszaki Szemle 46 13

2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON

A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-

alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e

tanulmaacutenyban relevaacutensak

Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az

MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo

vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel

kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett

orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban

nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)

A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-

vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-

gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-

vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a

KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek

(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)

Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy

a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-

szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani

A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek

1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az

inteacutezet eacuteleteacuteben

bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel

toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-

siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs

K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)

Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-

saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-

technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a

SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-

radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet

21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-

leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-

geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-

ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a

KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-

lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A

vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a

nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-

technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a

szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek

mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen

oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-

70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint

1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a

harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros

szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt

(wwwpdp8net)

14 Műszaki Szemle 46

1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-

ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz

A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az

inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-

leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-

nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői

csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez

vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem

volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-

taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-

taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is

Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett

időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is

lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-

szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a

TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera

mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-

ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe

(SCHULLER G 1992)

TPA-1001

1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-

leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-

mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)

majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot

jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz

nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet

Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a

Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a

KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet

Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a

prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az

EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes

Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak

funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes

R-10

7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera

Műszaki Szemle 46 15

3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)

Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-

oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben

az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk

egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-

tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek

ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-

doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-

domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg

kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek

A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon

ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-

teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az

IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől

maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is

31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben

A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-

orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-

ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve

Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-

ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak

Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel

alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959

elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)

Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok

A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny

szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is

Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai

struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt

A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok

technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12

Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a

termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni

Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre

bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-

gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-

veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-

programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)

A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a

szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett

Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-

kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-

vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-

hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes

hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)

Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a

szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha

Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)

Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt

szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak

10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban

16 Műszaki Szemle 46

Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az

időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni

A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-

tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő

hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a

szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit

32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban

Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo

iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű

munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-

lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez

keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet

A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz

keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult

A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista

orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-

kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute

szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti

Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-

vezeteacuteseacutere

Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-

lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet

a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani

A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV

szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte

lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-

zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott

volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem

rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika

iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-

dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)

A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban

1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet

2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese

3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa

4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel

5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok

6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes

Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen

neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban

A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok

figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat

megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll

Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-

saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb

munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet

igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni

hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel

szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-

raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a

feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a

javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera

13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak

Műszaki Szemle 46 17

A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-

feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek

IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-

tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december

31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera

A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka

jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra

szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt

jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb

helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a

kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek

Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy

hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka

A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a

termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben

a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-

kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig

1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-

haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

OumlSSZEGZEacuteS

A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa

eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-

maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-

saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten

IRODALOM

1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma

2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program

Concept 1935-1945 Greenwood Press

3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o

4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America

MIT Press Cambridge Ma

5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes

Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted

megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest

10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf

18 Műszaki Szemle 46

Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX

DAacuteVID Loacuteraacutent

Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu

ABSTRACT

This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and

geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)

REZUMAT

Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al

Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)

1 BEVEZETEacuteS

A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi

falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos

Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-

tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni

azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash

felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket

2 FIATALKORI EacuteVEK

Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-

halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-

boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt

abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely

a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert

ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-

gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai

tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)

Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-

radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-

mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-

e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a

goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen

1844-igrdquo (Nagy J 18941895)

Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-

ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-

sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter

nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert

Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-

foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 19

Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-

domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy

mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető

gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)

3 A HAacuteZITANIacuteTOacute

Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a

megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is

igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-

eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)

A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851

februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind

elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert

a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal

ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor

felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo

(Elek L 1982)

4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI

A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-

maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-

taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute

vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről

(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar

vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket

(Veres B 1985)

Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a

Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-

teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek

ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa

Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)

A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek

kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)

Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-

szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)

Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-

veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-

gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute

oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott

vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute

bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak

magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik

a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted

ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes

hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L

1989)

Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)

Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent

hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-

irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)

Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-

tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-

zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-

sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze

20 Műszaki Szemle 46

Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J

1863)

A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J

Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek

koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok

eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat

tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)

Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a

Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot

(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg

turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy

az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg

adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve

(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)

szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)

A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-

nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos

(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier

kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai

tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-

lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen

Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai

Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei

Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk

meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul

meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai

viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar

barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)

Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-

sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az

Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-

barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a

csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben

pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-

saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis

lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-

csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-

nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)

Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet

illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos

patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei

barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat

volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops

fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka

eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)

Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is

gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-

napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)

Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny

koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet

talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban

eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel

nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek

toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-

ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő

Műszaki Szemle 46 21

Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter

szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent

tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-

forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot

Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-

taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő

barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A

viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein

viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes

V 1988)

Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban

szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő

helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute

eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten

oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-

vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-

lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta

5 AZ AFRIKA-UTAZOacute

Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-

dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg

noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az

orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt

egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-

lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait

felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute

utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J

1941)

A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-

tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute

szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)

Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-

veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos

megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-

tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki

termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete

22 Műszaki Szemle 46

6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS

Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-

tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela

utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-

zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy

J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-

ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia

eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)

Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt

oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute

őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U

Nagy I 1988)

Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-

maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J

1941)

Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-

ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr

jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-

kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak

cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-

maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-

teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-

megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)

Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-

totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet

iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a

hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L

1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-

nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-

ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is

Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-

receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere

Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-

suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban

nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult

nyugalomba (Dr Nagy J 1941)

Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig

szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-

deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja

meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo

7 A HAGYATEacuteK SORSA

Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet

nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr

ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti

levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek

hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs

Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői

leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-

szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem

semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 23

IRODALOM

Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese

XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p

XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-

cen 1926 39 p

Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya

Budapest 1988 pp 224-522

Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p

Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111

Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p

Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p

Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt

Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani

Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64

Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195

Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban

Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium

Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383

Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932

Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak

roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232

Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-

lang 19841 pp 31-36

Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989

U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni

Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)

OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34

24 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1

The beginning and ending of the Franz Joseph University

Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep

KAacuteSA Zoltaacuten

Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda

Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek

email kasamssapientiaro

ABSTRACT

The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-

lozsvaacuterCluj

REZUMAT

Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei

de către autorităţile romacircne icircn 1919

1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX

toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek

koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem

rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-

domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az

egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo

Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata

Műszaki Szemle 46 25

A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-

taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-

felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese

utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros

pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-

rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az

istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-

ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-

domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a

miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo

Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-

rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo

A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-

zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek

koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet

Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a

koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb

fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk

Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban

Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-

jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely

kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-

kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-

gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel

a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo

Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel

Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-

gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute

Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus

hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-

26 Műszaki Szemle 46

kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27

eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo

Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-

vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben

szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a

vaacuteros maga fogja azt meguumllni

Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem

az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok

neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg

(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn

toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat

folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell

a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute

egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni

kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-

adaacutesrardquo

A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-

teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja

hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-

nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt

miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)

47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-

haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2

A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap

meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a

cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i

ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute

van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes

1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-

maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni

beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten

hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-

meacutelyes holmijukat vihetik magukkal

Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-

szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-

eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat

Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a

kiraacutely jelenleacuteteacuteben

Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat

el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4

Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19

Draacutega Marcelem

Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat

Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is

A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-

tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten

nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-

2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb

folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek

meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott

leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old

Műszaki Szemle 46 27

galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-

csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok

Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni

De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-

maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi

jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-

val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-

kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-

fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-

naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-

seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű

vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra

Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-

laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet

illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt

Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak

az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-

lajdonnak tekintendők

Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-

ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai

kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek

Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)

Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja

Kolozsvaacutert

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar

Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg

koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek

itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem

ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-

sok eacutevtizeddel

Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)

Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-

tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)

Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat

Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert

egy szellemi holokauszttal

Farkas Gyula

(1847ndash1930)

Kolozsvaacuteron

1887ndash1915 koumlzoumltt

Fejeacuter Lipoacutet

(1880ndash1959)

Kolozsvaacuteron

1905ndash1911 koumlzoumltt

Riesz Frigyes

(1880ndash1956)

Kolozsvaacuteron

1911ndash1919 koumlzoumltt

Haar Alfreacuted

(1885ndash1933)

Kolozsvaacuteron

1912ndash1919 koumlzoumltt

28 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1

The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University

Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef

OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2

Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro

ABSTRACT

The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at

Franz Joseph University is presented

REZUMAT

Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn

matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş

Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi

alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a

Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval

Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-

ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja

Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-

tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag

is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-

toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből

Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-

lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-

foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet

Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-

rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki

a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is

Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-

ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt

Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin

Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt

A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt

1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-

gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett

Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval

Műszaki Szemle 46 29

Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott

Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron

vaacutermegyeacuteben

Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa

alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema

2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-

kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)

Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877

deczember hoacutenap

Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri

okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs

vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja

Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa

Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-

maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan

Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-

ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879

juacutelius 5-eacuten)

3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja

1882

Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a

nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-

kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt

Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes

moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven

tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a

Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert

nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes

vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban

A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus

Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-

unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-

szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes

Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll

4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert

Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883

Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak

(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy

Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes

Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)

5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori

cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-

raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter

Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884

1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-

taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba

Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-

taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia

segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt

A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-

uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-

30 Műszaki Szemle 46

koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet

szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3

Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő

laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja

pedig

6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell

Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-

nyomdaacutejaacuteboacutel 1885

Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-

meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont

kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-

ben Vaacutelyi is ott van

7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter

Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-

jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886

Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter

25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-

men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-

raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-

szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig

Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők

8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak

keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg

Oacute-Kolleacutegium)

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday

Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett

Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai

tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a

Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai

dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-

pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek

resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo

9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta

Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-

sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger

Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű

10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek

neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-

jaacuteban

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta

Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891

Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula

Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a

gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult

3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80

4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute

httpmekoszkhu0360003630

Műszaki Szemle 46 31

veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes

termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend

szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a

mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter

Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei

1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest

1891

2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895

3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-

szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897

4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-

ből 32)

5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-

diacutejjal jutalmazta)

6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes

jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)

7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900

8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes

U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)

9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901

10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista

gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)

11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo

12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter

Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega

2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera

13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-

la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből

Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes

nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy

osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon

toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-

kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-

uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-

Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet

nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt

oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)

Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-

pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)

Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet

paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata

Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter

1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo

14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann

Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K

Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute

volt

5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im

32 Műszaki Szemle 46

15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta

Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt

16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri

Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-

nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-

geometriaacutehoz

17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-

tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott

Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera

volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja

18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami

főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a

Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-

gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai

tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet

20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-

kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909

Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra

21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-

sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter

Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-

kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok

ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni

Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-

lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A

taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat

kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es

eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt

A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo

Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo

22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-

zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly

Budapest 1914

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető

7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html

Műszaki Szemle 46 33

bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren

nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)

Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek

Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits

Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben

23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-

gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt

Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-

lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-

dapest 1916

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-

nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute

Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-

ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-

seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-

ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-

gyes leveleacuteből

25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief

Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-

zoumllni

26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak

vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-

segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az

aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-

toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-

zeacuteseacutevel

Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb

igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete

IRODALOM

1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-

oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)

2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630

3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27

szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT

4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80

8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia

Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37

34 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)

The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)

Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)

SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2

Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2

email pszaboinfu-szegedhu

ABSTRACT

In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged

between 1921 and 1940

REZUMAT

Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a

funcţionat la Szeged

1 BEVEZETEacuteS

A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten

kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-

tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az

egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-

seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes

keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok

hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa

eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak

lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak

Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ

Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-

szaacutegba 1921 november 10-eacuten

bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-

seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-

tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs

amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba

mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres

[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-

gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a

Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta

Műszaki Szemle 46 35

temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol

szerető baacutetyaacuted Friczirdquo

RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz

hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-

seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval

az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt

helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten

2 AZ EGYETEMI EacuteLET

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi

boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet

Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-

előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-

riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-

geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő

koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok

lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem

szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-

ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni

Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-

lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel

egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes

magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-

maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-

ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti

eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten

(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus

Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg

az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent

a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter

toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt

hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest

hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-

koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető

polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-

ben

A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-

nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A

36 Műszaki Szemle 46

paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra

keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute

templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar

kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar

aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt

bujdosoacute egyetemrdquo

Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta

Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-

ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda

Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az

egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi

egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-

daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet

is hivataacutesuknak tekintetteacutek

A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes

testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes

indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely

a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek

fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete

Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-

egyetemi előadaacutesokat

3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK

Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot

kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna

(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute

Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-

zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a

boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor

(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten

(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)

BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)

ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-

gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta

SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-

BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-

től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-

te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd

Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-

tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik

doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg

kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-

leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak

nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI

felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a

szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt

is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a

hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-

sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben

eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel

a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-

si Nobel-diacutejat kapott

Szent-Gyoumlrgyi Albert

(1893-1986)

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az

egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-

Műszaki Szemle 46 37

dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről

vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes

modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes

(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi

Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete

JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-

kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c

verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-

lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-

te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen

verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo

Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt

amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent

Baacutelint Saacutendor

(1904-1980)

BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes

folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert

Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-

doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott

szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-

tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy

sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-

romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első

neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-

ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-

nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute

habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek

eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute

4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI

Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-

matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-

laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre

Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c

folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-

saacuteban

RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek

volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint

neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-

taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-

ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-

meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester

HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis

differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-

emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-

seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-

teacuter eacutes a Haar-wavelet

38 Műszaki Szemle 46

Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői

Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf

A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet

Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel

RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela

nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-

seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-

ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-

vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott

Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is

őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves

neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-

tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-

janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet

egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett

A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki

Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az

antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute

A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a

Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-

tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-

domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb

műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve

IRODALOM

[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999

[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE

Szeged 1996

[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy

Attila] SZOTE Szeged 1997

[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986

[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)

Műszaki Szemle 46 39

A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1

Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century

Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX

DVORAacuteCSEK Aacutegoston

fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera

Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia

email dvoracsek52yahoocom

ABSTRACT

This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX

th

century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed

REZUMAT

Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor

Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii

experimentale

Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-

ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel

eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-

taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-

meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is

akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma

volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az

iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az

első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki

az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-

tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a

marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja

Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban

nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes

főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban

A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra

ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-

heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes

fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi

kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-

pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg

40 Műszaki Szemle 46

latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test

(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika

Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos

boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első

erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv

Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-

1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-

tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv

Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes

botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten

Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-

ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-

maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-

temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655

szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani

mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen

volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a

magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa

1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I

Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első

fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-

kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi

Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-

zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik

A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI

PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet

taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar

nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen

szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi

bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az

eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-

ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-

the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol

Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait

Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere

kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-

Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute

Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-

szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi

bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai

Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi

keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-

mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel

bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen

nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek

volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek

elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]

4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai

valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben

szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet

1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja

Műszaki Szemle 46 41

Henric Bisterfeld

(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)

Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)

Paacutepai Paacuteriz Ferenc

(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)

Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)

42 Műszaki Szemle 46

A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-

zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9

1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki

Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-

adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-

koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra

hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-

zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma

[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes

gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-

chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy

fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery

Domokos10

megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az

első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-

tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a

diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis

experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-

lunkrdquo [7]

Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt

a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten

1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a

fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-

kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-

9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et

experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque

indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum

Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő

Műszaki Szemle 46 43

ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar

matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet

bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes

nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-

dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]

A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-

matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-

uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]

Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-

1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott

aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol

1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy

jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-

tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-

nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe

volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a

szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től

halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei

ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]

Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett

1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett

Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban

talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes

tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van

annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-

koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]

Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi

osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a

teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant

tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-

totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a

teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola

a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző

12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-

nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines

matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos

Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben

13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk

44 Műszaki Szemle 46

Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-

szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott

bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar

nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban

akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-

gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a

haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo

A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez

eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy

nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

KOumlNYVEacuteSZET

1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994

2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995

3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955

4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997

5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936

6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI

(szerk Lukinich Imre)

7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)

munkaacuteja14

8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15

9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről

keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban

14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm

6 Műszaki Szemle 46

8 Biogenetika Keacuterdeacutes hogy egy reaacutelis eacutes egyseacuteges fiziko-keacutemiai rendszerben (pl egy igen nagy zaacutert

tartaacutelyban melyben adott keacutemiai vegyuumlletek vannak adott aacutellapotvaacuteltozoacutek hataacutesa alatt) mi annak a valoacutesziacutenű-

seacutege hogy egy bdquoprotobionrdquo (=első eacutelőleacuteny) leacutetrejoumlhessen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes erre vonatkozoacutelag a megfe-

lelő kiinduloacute anyagok jelenleacutete eseteacuten a ahol N eacutes s igen nagy szaacutemok Az aacutetmenet tehaacutet a makroszkopikus

aacutellapothataacuterozoacutek hataacutesa (vaacuteltozaacutesa) koumlvetkezteacuteben az azoikus (eacuteletneacutelkuumlli) aacutellapotboacutel a biofor (=eacuteletet hordoacute)

aacutellapotba igen meredek hirtelen ugraacutessal toumlrteacutenik a protobion leacutetezeacutese az ugraacutes előtt eacutes nemleacutete az ugraacutes

utaacuten igen valoacutesziacutenűtlen A valoacutesziacutenűseacutegszaacutemiacutetaacutes posztulaacutelja a szekszuaacutelis szaporodaacutes eacutes az Osborne-feacutele

ontogeneacutezis leacutetrejoumltteacutet

9a) kimutathatoacute hogy a bolygoacute-atmoszfeacuteraacutek baromeacuteterkeacuteplete veacutegtelen taacutevolsaacutegokban nem megy aacutet

zeacuterusba hanem igen alacsony gaacutezsűrűseacuteget jelez Ebből koumlvetkezik a kozmikus izosztaacutezia eacutes a kozmikus su-

gaacuterzaacutes eloszlaacutesaacutenak toumlrveacutenye minden ad hoc hipoteacutezis (szinkrotron hataacutes) felteacutetelezeacutese neacutelkuumll b) Ezen az

alapon kimutathatoacute hogy bizonyos kozmikus koumlrnyezetben egy bolygoacute feluumlleti koumlzeacutephőmeacuterseacutekleteacutet illetőleg

uacutenbdquoKippresonanzrdquo (=aacutetbillenő rezonancia) leacutep fel mely a jeacutegkorszakok gyakori periodikus vaacuteltozaacutesaacutet az

interglaciaacutelisokkal a geoloacutegiai koumlzelmuacuteltban hozta leacutetre Ez kimutatja a Milankovic-feacutele perioacutedusok okozati

alapjaitrdquo

Kelt Sepsiszentgyoumlrgyoumln 1972 III 3-aacuten

(alaacuteiacuteraacutesGaaacutel Saacutendor)

A felsorolaacutest meacuteg ki kell egeacutesziacutetenuumlnk Gaaacutel Saacutendornak az alaacutebbiakban aacuteltala ideacutezett S Marinovnak

(Bulgaacuteria Ausztria) bdquoExperimentum crucis for proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutenek elemzeacuteseacutere

vonatkozoacute dolgozataacuteval

Meacuteg idekiacutevaacutenkozik egy fontos megjegyzeacutes Gaaacutel Saacutendornak meacuteg sok maacutes matematikai eacutes fizikai jellegű

felfedezeacutese eacutes aacutelliacutetaacutesa is van (az oksaacutegi elv helyettesiacuteteacutese az alaacutebbi haacuterom axioacutemaacuteval a kaszkaacutedcső alkalmazaacute-

sa reacuteszecskegyorsiacutetaacutesra a ciklotron elve hadi talaacutelmaacutenyok eacutes azok alkalmazaacutesai bdquoA barometrikus reverzioacuterdquo ndash

termodinamika ellentmondaacutesai ndash szaacutemelmeacutelet a teljes indukcioacute axioacutemaacuteja (kritika) eacutes iacutegy tovaacutebb melyeket itt

eacutes most hely hiaacutenyaacuteban nem koumlzoumllhetuumlnk eacutes nem elemezhetuumlnk Mindez maacutes dolgozatok taacutergyaacutet fogja keacutepez-

ni)

Maga Gaaacutel Saacutendor is főműveacutenek bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutet te-

kintette

II bdquoA LINEAacuteRIS AacuteTHELYEZŐDEacuteS INVARIAacuteNS FIZIKAI AacuteLLANDOacuteIrdquo C DOLGOZATROacuteL

A tovaacutebbiakban uacutegy gondoljuk akkor jaacuterunk el helyesen ha az olvasoacute figyelmeacutet Gaaacutel Saacutendor egyik leg-

jelentősebb munkaacutejaacutera bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens fizikai aacutellandoacuteirdquo c dolgozataacutera iraacutenyiacutetjuk olykeacutep-

pen hogy koumlzzeacutetesszuumlk magaacutenak Gaaacutel Saacutendornak e műveacutehez 1972-ben iacutert koumlvetkező ismertetőjeacutet

bdquoA koumlzlemeacuteny taacutergya eacutes eredmeacutenyei

I J C Maxwell 1871-ben ndash kb 100 eacutevvel ezelőtt ndash raacutemutatott arra hogy a Jupiter-holdak faacutezisvaacuteltozaacute-

saiboacutel a Naprendszernek a nyugvoacute bdquoeacuteterrdquo-hez vonatkoztatott abszoluacutet sebesseacutege meghataacuterozhatoacute

II Azonban Burton 1911-ben kimutattahogy a megfigyeleacutesek azidőtaacutejt vaacuterhatoacute koumlzeacutephibaacutei meghaladjaacutek

a valoacutesziacutenű effektust

III H A Lorentz 1913-ban a relativitaacuteselvről tartott haacuterom Haarlem-i előadaacutesaacuteban kimutatta hogy a

Maxwell-jelenseacuteg akkor is megnyilvaacutenul ha a relativitaacuteselvet a Lorentz-transzformaacutecioacute reprezentaacutelja de ezen

paradoxont valamifeacutele egyelőre hataacuterozatlan eacutes ad hoc felteacutetelezett gravitaacutecioacutes jelenseacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel

proacutebaacutelja kiiktatni Ugyanez uacuteton eacutertelmezi a Langevin-feacutele oacuteraparadoxont is Einstein 12 eacutevvel keacutesőbb 1916-

ban tette koumlzzeacute első gravitaacutecioacutes elmeacuteleteacutet de a keacutet paradoxont maacuteig sem sikeruumllt megoldani

IV E Fermi 1922-ben kimutattahogy az aacuteltalaacutenos Riemann-geometriaacuteban a Lorentz-transzformaacutecioacute

nemcsak egy pont infinitezimaacutelis koumlrnyezeteacuteben hanem egy tetszeacutes szerinti goumlrbevonal minden pontjaacuteban

folyamatosan alkalmazhatoacute Ez azt jelenti hogy a Michelson-Gale Herres Sagnac eacutes Pogaacuteny forgaacuteskiacuteseacuterletei

(melyek mind pozitiacutev eredmeacutenyűek) egyenesvonaluacutevaacute rektifikaacutelhatoacutek miaacuteltal a Maxwell-jelenseacuteg realitaacutesa a

Lorentz-transzformaacutecioacute alapjaacuten deduktive egyeacutertelműen bizonyiacutethatoacute (Megjegyzeacutes Ezt az eredmeacutenyeacutet Gaaacutel

Saacutendornak Dr Szőcs Huba aacuteltal megerősiacutetve eacutes koumlzzeacuteteacuteve Dr Franco Selleri az olaszorszaacutegi Bari vaacuterosa

egyetemeacutenek elmeacuteleti fizika professzora eacutes a relativitaacuteselmeacutelet vilaacuteghiacuterű tekinteacutelye is elismerte amint mondta

bdquoeacuten sem csinaacutelhattam volna meg jobbanrdquo

Műszaki Szemle 46 7

V Veacuteguumll S Marinov koumlzli a bdquoPhysical Lettersrdquo Vol32 A 2 June 1970 pag 185 alatt a bejelenteacutest

bdquoExperimentum crucis for the proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutet Taacutergya az aacuteltalam az alaacutebbiak-

ban 4 A Doppler-antinoacutemia alatt koumlzoumllt aacuteltalaacutenos Maxwell-jelenseacuteg megnyilvaacutenulaacutesa a Doppler-hataacutesban

Vizsgaacuteloacutedaacutesaim a teacutema koumlruumll egy a bdquoNaturwissenschaften-ben megjelent (1927) roumlvid koumlzlemeacutennyel

(Eine neue Pruumlfungsmoumlglichkeit der Relativitatstheorie szerző megjegyzeacutese) kezdődnek melynek kuumlloumlnle-

nyomataacutet ide melleacutekelem Az ezen bejelenteacutesemben beigeacutert bdquoreacuteszletesebb eredmeacutenyekrdquo azonban annyira meg-

lepőek voltak hogy azokat joacute ideig nem mertem koumlzoumllni Csupaacuten a hozzaacutejuk egyenes uacuteton vezető oumlsszefuumlggeacutese-

imet koumlzoumlltem 1951-ben egy Teofil Vescan professzornak aacutetadott bdquoDie Vermessungsvorschriftrdquo c tanulmaacuteny-

ban melynek leacutenyege a transzformaacutecioacutek eacutes a koordinaacutetaacutek reaacutelis felmeacutereacutesmoacutedja koumlzoumltt posztulaacutelt izomorfizmus

Ez nem lehetett vitaacutes de itt uacutegy laacutetszik mintha nyiacutelt ajtoacutet doumlngettem volna Azonban a travestia alatt maacuter ott

lappangtak a keacutesőbbi eredmeacutenyek Mert utoacutelag sikeruumllt eredmeacutenyeimet axiomatizaacutelni eacutes azokat annyira primi-

tiacutev eacutes evidens exakt-deduktiacutev formaacutera hozni hogy azok koumlzleacutese mostmaacuter elhaacuteriacutethatatlan koumltelesseacutegemmeacute vaacutelt

Eredmeacutenyeimet a koumlvetkezőkben koumlrvonalazom

1 A Lorentz-transzformaacutecioacute fuumlggetlen a relativitaacuteselvtől vagy baacutermely maacutes hasonloacute jellegű ad hoc

eredmeacutenytől Haacuterom az oksaacutegi elvet reprezentaacuteloacute formaacutelis axioacutemaacuteboacutel első axioacutemahellip minden fizikai rend-

szernek van egy veacuteges hataacutersebesseacutege maacutesodik a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesi toumlrveacutenye kommutatiacutev tisztaacuten exakt-

deduktive (tehaacuter baacutermifeacutele bdquoelvrdquo behelyezeacutese neacutelkuumll) igen egyszerűen levezethető )

2 A harmadik axioacutema a tuumlkroumlzeacutesszimmetria posztulaacutetuma Ennek eacutertelmeacuteben bdquominden aacutellandoacute v se-

besseacutegű mozgaacutest leiacuteroacute transzformaacutecioacute azaacuteltal kell aacutetmenjen inverzioacutejaacuteba ) hogy a v parameacuteter előjelet vaacutelt

Naiv meghataacuterozaacutessal ha egy egyenesen tiacutezet leacutepek előre tiacutezet haacutetra helyben maradokrdquo )

Szerző fontos megjegyzeacutese erre azt mondta Franco Selleri Professzor ) (a deacutel-olaszorszaacutegi Bari vaacute-

ros egyeteme eacutes atomfizikai inteacutezete tanaacutera eacutes tudomaacutenyos főmunkataacutersa) hogy ez az elv ekvivalens ) az

Einstein-feacutele relativisztikus elvvel Iacutegy tehaacutet Gaaacutel Saacutendor nem keruumllhette el a relativisztikus elv alkalma-

zaacutesaacutet melyre toumlrekedett fenti főműveacuteben eacutes amelyet a fenti haacuterom axioacutemaacuteval oacutehajtott kikeruumllni Ezeacutert

jelen sorok szerzője kikuumlszoumlboumllve ezt az axioacutemaacutet csak keacutet axioacutemaacuteboacutel (1 Minden rendszernek van egy uacuten

hataacutersebesseacutege mely fogalmat Gaaacutel Saacutendor vezette be eacutes 2 hogy a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesa kommutatiacutev)

sikeruumllt levezetnie a keacuterdeacuteses transzformaacutecioacutekat ezek az uacuten aacuteltalaacutenosiacutetott lineaacuteris taranszformaacutecioacutek

inerciaacutelis rendszerekre Ezeknek partikulaacuteris esete a Lorentz-(Poincareacute)-Einstein feacutele transzformaacutecioacute ha a

hataacutersebesseacuteg pontosan a feacuteny sebesseacutegeacutevel egyenlő vaacutekuumban illetve a Galilei-Newton feacutele transzformaacutecioacute

ha a hataacutersebesseacuteg a veacutegtelenhez tart eacutes nem a feacuteny sebesseacutege mely meacutereacutesek aacuteltal igazoltan aacutellandoacute eacutes iacutegy

csak oumlnmagaacutehoz tarthat

) Tovaacutebbaacute ideacutezve Gaaacutel Saacutendort

bdquoAz 1 szerinti dedukcioacuteban annak absztrakt jellegeacuteneacutel fogva nem jelenhet meg explicite a feacutenysebesseacuteg

fogalma az ott mint a sebesseacuteg egyseacutege jelentkezik mely a v (viszonylagos sebesseacuteg) parameacutetert meacuteri

xoto Lorentz-transzformaacutecioacuteja ez esetben tehaacutet

x1 = szlig (xo-vto)

t1 = szlig (to-vxo) L

ahol szlig =(1-v2)

-12 a Fitzgerald-Lorentz-faktor

Az axioacutemaacuteknak a klasszikus Galilei-transzformaacutecioacute

x1= xo-vto

t1 = to G

is eleget tesz Feliacuterhatjuk tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1

eacutes G-1

inverzioacuteit

szlig (x1-vt1)=xo=x1+vt1

szlig (t1+vx1)=t0=t1 P

Az axioacutemaacuteknak nemcsak a Lorentz-transzformaacutecioacute L hanem a klasszikus Galilei G feacutele transzformaacutecioacute

is eleget tesz

8 Műszaki Szemle 46

Feliacuterva tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1

eacutes G-1

inverzioacuteit eacutes tekintetbe veacuteve hogy a -v- szimmetriaacuteboacutel koumlvetke-

zik hogy szabadon vaacutelaszthatoacute hogy a Lorentz-transzformaacutecioacute a v-nek melyik előjeleacutevel tekinthető L-nek vagy

G-nek illetve L-1

vagy G-1-nek (inverzek) elhaacuteriacutethatatlanul aacutell tehaacutet a kardinaacutelis teacutetel

R Az xt koordinaacutetaacutek azonos v parameacuteterű L eacutes G transzformaacutetumai eacuterteacutek-azonosak baacuter nem alak-

azonosak

Az elteacuterő alakokat a meacuterteacutekdefiniacutecioacute kuumlloumlnboumlzőseacutege hozza leacutetre Az R-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az L eacutes

a G a fizikai jelenseacutegeket eacuterteacutekazonos meacuteretekkel tehaacutet veacutegeredmeacutenyben azonosan iacuterjaacutek le Ez igen primitiacutev

eszkoumlzoumlkkel azonnal szemleacuteletesen kimutathatoacute A feacutenysebesseacuteg az eddig lehetseacuteges moacutedon oda-vissza tuumlkrouml-

zeacutessel meacuterve fuumlggetlen a v parameacutetertől eacutes mind az L mind a G-rendszerben aacutellandoacute (12)[(c+v)+(c-v)]=c

Egy iraacutenyban meacuterve (NB Ilyen kiacuteseacuterletet eddig nem sikeruumllt veacutegrehajtani lehetőseacutegeacutet csak a legutoacutebb alkal-

mazott ultrapreciacutez atomoacuteraacutek valoacutesziacutenűsiacutetik) azonban a feacuteny uacutet-ideje (tehaacutet sebesseacutege) G szerint nyilvaacuten nem

azonos mindkeacutet iraacutenyban Ugyanis ha xt=c=1 uacutegy +v eseteacuten t1=(1-v)to -v eseteacuten t2=(1+v)to tehaacutet az eacuterteacutek-

viszony (t1t2)=(1-v)(1+v) Ennek azonos eacuterteacutekkel aacutellania kell L eseteacuten is Eacutes teacutenyleg+v eseteacuten t1= szlig (1-v)to

eacutes -v eseteacuten t2= szlig (1+v)to az eacuterteacutekviszony tehaacutet itt is (1-v)(1+v) mely nem egyenlő 1-gyel (Itt (xt)=c=1

miatt mindenuumltt x=t -vel) Az eacuterteacutekkuumlloumlnbseacutegek G eseteacuten t2-t1=2vto L eseteacuten t2-t1=2 szlig vto mivel hogy R

szerint t= szlig to (ha xo=0)

Ezek eacutes maacutes az R-en alapuloacute szemleacuteletes oumlsszefuumlggeacutesek igen szemleacuteletes moacutedon megoldjaacutek az oacuterapa-

radoxont mint a Maxwell-jelenseacuteg reacuteveacuten feloumltlő Doppler-antinoacutemiaacutet Veacutegeredmeacutenyben tehaacutet a G felcsereacuteleacutese

az L-lel a fizikaacuteban semmi uacutejat nem hozhatott be

V A tovaacutebbiakban a Fermi-teacutetel eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel veacutegrehajtjuk a forgaacuteskiacuteseacuterletek rektifikaacutecioacutejaacutet miből

az R-rel kapcsolatban azonnal koumlvetkezik az abszoluacutet alaprendszer az bdquoeacuteterrdquo leacutetezeacuteseacutenek tapasztalati bizo-

nyiacuteteacuteka (minden forgaacuteskiacuteseacuterlet pozitiacutev eredmeacutenyű)

VI Hangsuacutelyozni kiacutevaacutenom veacuteguumll hogy eszem aacutegaacuteban sincs a relativitaacuteselmeacuteletet megdoumlnteni csupaacuten

reaacutemutatok neacutehaacuteny primitiacutev-formaacutelis oumlsszefuumlggeacutesre melyek vannak akaacuter kellemes ez akaacuter nem Termeacutesze-

tesen igen kellemetlen hogy ezek mind egzakt-deduktiacutev axiomatikus eredmeacutenyek tehaacutet kizaacuteroacutelag csak ez uacuteton

koumlzeliacutethetők meg illetve kritizaacutelhatoacutek Dogmaacutekra szaktekinteacutelyekre valoacute hivatkozaacutes a filozoacutefia felvonultataacutesa

csak uumlres melleacutebeszeacuteleacutesek lehetnek Egy bdquocaacutefolatrdquo csak az esetben eacuterveacutenyes ha a caacutefolandoacute belső ellentmon-

daacutesa hasonloacute eszkoumlzoumlkkel kimutathatoacute Doumlntően leacutenyeges a teljes koumlzlemeacuteny gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesa elejeacute-

től veacutegig

A fenti reacuteszletek csak mintaacutek a koumlzoumlltek jellegeacutenek jellemzeacuteseacutere

Sepsiszentgyoumlrgy 1972 II 10

(alaacuteiacuteraacutes sk) Gaaacutel Saacutendor

Megjegyzeacutesek

1 bdquoSzerzőrdquo alatt itt mindenuumltt Dr Szőcs Huba Laacuteszloacutet kell eacuterteni

2 A Lorentz-(Poincareacute)-Einstein transzformaacutecioacute aacuteltalaacutenosiacutetott alakjaacutenak eacutes koumlvetkezmeacutenyeinek leveze-

teacuteseacutet Szőcs Huba veacutegezte el eacutes tette koumlzzeacute [10111415]

Sajnaacutelatos hogy hely hiaacutenyaacuteban itt nem koumlzoumllhetjuumlk Gaaacutel Saacutendornak bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens

fizikai aacutellandoacuteirdquo az aacuteltala is főműveacutenek tartott dolgozataacutenak teljes szoumlvegeacutet eacutes matematikai kifejteacuteseacutet (mintegy

40-45 oldal) de ismeacutetelten felhiacutevjuk a fizikatoumlrteacuteneacuteszek figyelmeacutet erre a műre valamint bdquoA barometrikus

reverzioacuterdquo c műveacutere is melyben a termodinamika antinoacutemiaacuteit ellentmondaacutesait kutatja kuumlloumlnoumls tekintettel az

ergod folyamatokra Ennek reacuteszleges elemzeacuteseacutet szinteacuten a szerző veacutegezte el bdquoA termodinamika ellentmondaacute-

sairdquo c dolgozataacuteban a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzataacutenak Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula

Oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny kereteacuteben 2006

3 Koumlszoumlnet eacutes elismereacutes illeti az 1-7 szaacutemuacute irodalmi hivatkozaacutesok szerzőit akik neacutepszerűsiacuteteni igye-

keztek iacuteraacutesaikban Gaaacutel Saacutendor neacutehai polihisztor-meacuternoumlk alakjaacutet azzal a szaacutendeacutekkal hogy a felejteacutestől megoacutev-

jaacutek Sajnos azonban mindez csak eacutelete egyes mozzanataira eacutes neacutehaacuteny műveacutenek ciacutemszerű felsorolaacutesaacutera szoriacutet-

kozott aneacutelkuumll hogy baacutermelyiket is matematikai eacutes fizikai igeacutenyesseacuteggel elemezteacutek volna

4 A 3 pontra valoacute tekintettel tehaacutet nem fogadhatom el az aacuteltalam igen nagyra becsuumllt neacutehai Beke

Gyoumlrgy iacuteroacute azon megjegyzeacuteseacutet miszerint Gaaacutel Saacutendor bdquoutoacutedrdquo-jakeacutent az aacuteltalam ugyancsak nagyrabecsuumllt kol-

Műszaki Szemle 46 9

leacutegaacutem Bodoacute Barna szemeacutelyeacutet jeloumlli meg eacutes akitől itt elneacutezeacutest is keacuterek (laacutesd bdquoOrmoacutes Zsigmond hagyateacutekardquo c

iacuteraacutesaacutet)

Hogy kit lehet utoacutednak tekinteni (egyelőre) a tudomaacutenyos kutataacutes egyik erkoumllcsi elveacutenek megfelelően

az kitűnik az irodalmi jegyzeacutek gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel

Kutataacutesaimat anyagilag a bdquoPro Renovanda Cultura Hungariaerdquo oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny a Magyar Oumlsz-

toumlndiacutej Bizottsaacuteg a bdquoCollegium Hungaricumrdquo (Beacutecs) paacutelyaacutezat kereteacuteben a Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola Szeacutekes-

feheacutervaacuter egykori Vezetőseacutege Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Polgaacutermesteri Hivatala szemeacutelyesen

Warvasovski Tihameacuter polgaacutermester eacutes Művelődeacutesi Osztaacutelya taacutemogatta a Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsz-

toumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny aacuteltal

IRODALOM

1 Sombori Saacutendor Egy szentgyoumlrgyi remete Gaaacutel Saacutendor a tudoacutes c cikksorozat Haacuteromszeacutek c napilap 1995

juacutenius 16 17 20 21 22 szaacutemaiban

2 Sombori Saacutendor A keacutet Gaaacutel Saacutendor az ezredes eacutes a meacuternoumlk Uacutej Eacutelet 19701

3 Sombori Saacutendor Lawrence vagy Gaaacutel Saacutendor TETT 1981 1sz

4 Bodoacute Barna Tudomaacutenyos jelenvaloacutesaacutegunk avagy ki volt Gaaacutel Saacutendor Kilaacutetoacute A Kisenciklopeacutedia Eacutevkoumlnyve II

Temesvaacuter 1982

5 Bodoacute Barna Ki fedezte fel a ciklotron elveacutet A Heacutet 1982 45 sz

6 Beke Gyoumlrgy Ormoacutes Zsigmond hagyateacuteka Honismeret 2000 6 sz

httpwwwvjrktfhucarushonismeho000621htm

7 Gaaacutel Saacutendor Egy elmeacuteleti fizikai eacutertekezeacutes kalandos toumlrteacutenete Megyei Tuumlkoumlr (Haacuteromszeacutek-Covasna) 1971 nov-

ember 28

8 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Proceedings of International Conference

on Educational Technologies For The Third Millenium Nitra1995 bdquoMedactardquo 95Volume-ZBORNIK 4 pp 176-

180

9 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von GaaacutelPart II Proceedings of International 7th

Biennial Conference on History and Philosophy of Physics in Education HPPErsquo96 Bratislava-Pozsony August

21-24 l996 pp253-258 and Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In Modern

Physics Uzghorod-Ungvaacuter August 13-16 1997 pp 210-216

10 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Part III The Clock Paradox As

Consequence Of Dopplerrsquos Antinomy Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In

Modern Physics Uzghorod-Ungvaacuter (Kiev) August 13-161997pp 217-220

11 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part IV On Basic-System Of Lorentz Group Abstract Volume of

International Workshop On Superluminal Velocities Universities Cologne-Bielefeld Koeln June 6ndash101998 p

37 and Abstract Volume of International Conference on Differential Geometry and Applications

DGArsquo98Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM 1998 Brno August 10-181998

pp 44ndash45

Presented and sub press in Proceedings of International Conference on Lorentz Group CPT and Neutrinos

Zacatecas Mexico June 23-26 1999

Presented Biannual International Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics

Nyiregyhaacuteza Hungary 7-10 July 1999 Journal of ldquoHeavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 109ndash114

12 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part V The Rectification Of Rotating-Experiments And The

Possibility Of Existence Of One Basic-System Abstract Volume of International Conference on Differential

Geometry and Applications DGArsquo98 Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM

1998 Brno August 10-18 1998 p45 Presented and published in Proceedings of International Conference on Lo-

rentz Group CPT and Neutrinos Zacatecas Mexico June 23-26 1999 Presented Biannual International

Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics Nyiregyhaacuteza Hungary 7ndash10 July 1999

Journal of ldquoHavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 115ndash119

13 Szőcs Huba L A forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) WEB Proceedings of Inter-

national Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11-15 September1999

httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO

14 Szőcs Huba L Essays upon Electromagnetism and Special Relativity WEB Proceedings of International

Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11ndash15 September 1999

httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO

15 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Proceedings of International Conference PIRT VII Physical

Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences (BSPS) and Uni-

versity of Sunderland (Univof S) London 15ndash18 September 2000 Supplementary Papers pp 212ndash217

16 Szőcs Huba L Essays on Special Relativity A Multipart Rewiev The Generalized Linear Transformations

between Inertial Systems Proceedings of International Conference PIRT VIII Physical Interpretation of Relativity

10 Műszaki Szemle 46

Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9

September 2002 pp 554ndash568

17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX

Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-

versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502

18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether

light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-

tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the

Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006

19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in

Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical

Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of

Sunderland London September 2006

20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any

Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical

Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History

and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007

21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between

Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-

ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub

publishing in the Proceedings of Conference

Műszaki Szemle 46 11

Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban

The Early History of Computers in the Hungarian Economy

Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei

BORBEacuteLY Eacuteva

Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola

evaborbelygmailcom

ABSTRACT

The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-

tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first

one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer

development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-

gration

After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern

European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-

opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism

Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-

tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects

also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-

fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several

years behind the industrially developed countries

In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the

Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic

computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment

Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in

the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity

In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-

neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries

The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960

in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of

interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-

rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already

in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an

important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became

an emerging science

The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and

some production technologies but also computer aided music composing was studied

The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-

tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-

gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the

application areas

REZUMAT

Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din

anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse

după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada

12 Műszaki Szemle 46

descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn

economie

OumlSSZEFOGLALOacute

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-

euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-

zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval

A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet

ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a

meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-

miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban

csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be

1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN

Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-

ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is

Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-

maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban

1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM

(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet

szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal

rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-

seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-

csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)

A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL

maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-

aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms

koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)

A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris

jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a

PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk

(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)

A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az

oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-

dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta

a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute

eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek

fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig

fennmaradt

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak

Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon

magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek

hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-

lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll

1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute

eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)

A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző

szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek

toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)

1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute

SZU 1952 1961 1972

AEAacute 1946 1957 1965

Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev

1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese

Műszaki Szemle 46 13

2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON

A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-

alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e

tanulmaacutenyban relevaacutensak

Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az

MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo

vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel

kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett

orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban

nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)

A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-

vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-

gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-

vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a

KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek

(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)

Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy

a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-

szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani

A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek

1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az

inteacutezet eacuteleteacuteben

bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel

toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-

siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs

K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)

Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-

saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-

technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a

SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-

radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet

21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-

leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-

geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-

ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a

KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-

lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A

vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a

nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-

technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a

szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek

mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen

oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-

70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint

1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a

harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros

szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt

(wwwpdp8net)

14 Műszaki Szemle 46

1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-

ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz

A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az

inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-

leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-

nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői

csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez

vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem

volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-

taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-

taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is

Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett

időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is

lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-

szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a

TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera

mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-

ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe

(SCHULLER G 1992)

TPA-1001

1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-

leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-

mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)

majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot

jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz

nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet

Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a

Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a

KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet

Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a

prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az

EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes

Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak

funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes

R-10

7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera

Műszaki Szemle 46 15

3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)

Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-

oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben

az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk

egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-

tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek

ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-

doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-

domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg

kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek

A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon

ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-

teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az

IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől

maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is

31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben

A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-

orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-

ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve

Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-

ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak

Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel

alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959

elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)

Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok

A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny

szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is

Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai

struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt

A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok

technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12

Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a

termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni

Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre

bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-

gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-

veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-

programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)

A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a

szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett

Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-

kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-

vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-

hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes

hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)

Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a

szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha

Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)

Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt

szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak

10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban

16 Műszaki Szemle 46

Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az

időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni

A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-

tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő

hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a

szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit

32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban

Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo

iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű

munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-

lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez

keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet

A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz

keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult

A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista

orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-

kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute

szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti

Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-

vezeteacuteseacutere

Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-

lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet

a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani

A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV

szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte

lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-

zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott

volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem

rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika

iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-

dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)

A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban

1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet

2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese

3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa

4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel

5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok

6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes

Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen

neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban

A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok

figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat

megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll

Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-

saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb

munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet

igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni

hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel

szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-

raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a

feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a

javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera

13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak

Műszaki Szemle 46 17

A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-

feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek

IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-

tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december

31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera

A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka

jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra

szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt

jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb

helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a

kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek

Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy

hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka

A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a

termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben

a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-

kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig

1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-

haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

OumlSSZEGZEacuteS

A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa

eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-

maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-

saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten

IRODALOM

1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma

2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program

Concept 1935-1945 Greenwood Press

3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o

4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America

MIT Press Cambridge Ma

5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes

Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted

megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest

10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf

18 Műszaki Szemle 46

Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX

DAacuteVID Loacuteraacutent

Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu

ABSTRACT

This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and

geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)

REZUMAT

Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al

Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)

1 BEVEZETEacuteS

A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi

falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos

Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-

tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni

azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash

felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket

2 FIATALKORI EacuteVEK

Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-

halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-

boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt

abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely

a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert

ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-

gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai

tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)

Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-

radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-

mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-

e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a

goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen

1844-igrdquo (Nagy J 18941895)

Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-

ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-

sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter

nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert

Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-

foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 19

Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-

domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy

mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető

gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)

3 A HAacuteZITANIacuteTOacute

Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a

megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is

igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-

eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)

A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851

februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind

elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert

a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal

ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor

felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo

(Elek L 1982)

4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI

A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-

maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-

taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute

vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről

(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar

vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket

(Veres B 1985)

Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a

Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-

teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek

ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa

Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)

A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek

kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)

Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-

szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)

Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-

veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-

gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute

oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott

vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute

bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak

magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik

a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted

ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes

hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L

1989)

Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)

Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent

hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-

irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)

Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-

tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-

zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-

sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze

20 Műszaki Szemle 46

Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J

1863)

A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J

Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek

koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok

eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat

tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)

Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a

Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot

(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg

turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy

az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg

adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve

(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)

szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)

A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-

nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos

(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier

kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai

tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-

lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen

Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai

Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei

Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk

meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul

meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai

viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar

barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)

Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-

sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az

Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-

barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a

csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben

pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-

saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis

lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-

csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-

nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)

Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet

illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos

patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei

barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat

volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops

fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka

eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)

Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is

gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-

napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)

Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny

koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet

talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban

eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel

nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek

toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-

ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő

Műszaki Szemle 46 21

Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter

szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent

tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-

forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot

Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-

taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő

barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A

viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein

viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes

V 1988)

Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban

szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő

helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute

eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten

oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-

vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-

lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta

5 AZ AFRIKA-UTAZOacute

Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-

dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg

noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az

orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt

egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-

lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait

felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute

utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J

1941)

A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-

tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute

szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)

Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-

veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos

megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-

tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki

termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete

22 Műszaki Szemle 46

6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS

Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-

tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela

utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-

zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy

J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-

ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia

eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)

Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt

oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute

őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U

Nagy I 1988)

Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-

maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J

1941)

Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-

ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr

jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-

kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak

cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-

maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-

teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-

megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)

Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-

totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet

iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a

hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L

1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-

nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-

ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is

Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-

receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere

Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-

suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban

nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult

nyugalomba (Dr Nagy J 1941)

Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig

szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-

deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja

meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo

7 A HAGYATEacuteK SORSA

Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet

nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr

ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti

levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek

hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs

Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői

leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-

szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem

semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 23

IRODALOM

Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese

XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p

XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-

cen 1926 39 p

Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya

Budapest 1988 pp 224-522

Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p

Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111

Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p

Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p

Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt

Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani

Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64

Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195

Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban

Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium

Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383

Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932

Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak

roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232

Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-

lang 19841 pp 31-36

Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989

U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni

Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)

OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34

24 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1

The beginning and ending of the Franz Joseph University

Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep

KAacuteSA Zoltaacuten

Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda

Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek

email kasamssapientiaro

ABSTRACT

The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-

lozsvaacuterCluj

REZUMAT

Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei

de către autorităţile romacircne icircn 1919

1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX

toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek

koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem

rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-

domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az

egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo

Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata

Műszaki Szemle 46 25

A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-

taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-

felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese

utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros

pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-

rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az

istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-

ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-

domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a

miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo

Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-

rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo

A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-

zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek

koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet

Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a

koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb

fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk

Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban

Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-

jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely

kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-

kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-

gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel

a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo

Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel

Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-

gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute

Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus

hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-

26 Műszaki Szemle 46

kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27

eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo

Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-

vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben

szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a

vaacuteros maga fogja azt meguumllni

Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem

az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok

neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg

(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn

toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat

folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell

a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute

egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni

kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-

adaacutesrardquo

A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-

teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja

hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-

nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt

miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)

47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-

haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2

A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap

meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a

cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i

ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute

van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes

1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-

maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni

beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten

hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-

meacutelyes holmijukat vihetik magukkal

Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-

szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-

eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat

Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a

kiraacutely jelenleacuteteacuteben

Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat

el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4

Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19

Draacutega Marcelem

Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat

Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is

A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-

tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten

nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-

2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb

folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek

meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott

leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old

Műszaki Szemle 46 27

galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-

csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok

Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni

De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-

maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi

jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-

val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-

kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-

fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-

naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-

seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű

vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra

Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-

laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet

illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt

Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak

az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-

lajdonnak tekintendők

Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-

ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai

kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek

Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)

Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja

Kolozsvaacutert

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar

Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg

koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek

itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem

ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-

sok eacutevtizeddel

Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)

Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-

tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)

Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat

Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert

egy szellemi holokauszttal

Farkas Gyula

(1847ndash1930)

Kolozsvaacuteron

1887ndash1915 koumlzoumltt

Fejeacuter Lipoacutet

(1880ndash1959)

Kolozsvaacuteron

1905ndash1911 koumlzoumltt

Riesz Frigyes

(1880ndash1956)

Kolozsvaacuteron

1911ndash1919 koumlzoumltt

Haar Alfreacuted

(1885ndash1933)

Kolozsvaacuteron

1912ndash1919 koumlzoumltt

28 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1

The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University

Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef

OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2

Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro

ABSTRACT

The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at

Franz Joseph University is presented

REZUMAT

Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn

matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş

Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi

alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a

Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval

Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-

ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja

Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-

tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag

is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-

toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből

Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-

lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-

foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet

Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-

rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki

a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is

Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-

ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt

Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin

Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt

A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt

1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-

gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett

Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval

Műszaki Szemle 46 29

Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott

Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron

vaacutermegyeacuteben

Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa

alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema

2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-

kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)

Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877

deczember hoacutenap

Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri

okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs

vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja

Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa

Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-

maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan

Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-

ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879

juacutelius 5-eacuten)

3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja

1882

Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a

nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-

kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt

Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes

moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven

tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a

Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert

nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes

vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban

A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus

Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-

unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-

szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes

Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll

4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert

Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883

Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak

(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy

Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes

Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)

5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori

cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-

raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter

Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884

1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-

taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba

Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-

taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia

segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt

A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-

uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-

30 Műszaki Szemle 46

koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet

szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3

Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő

laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja

pedig

6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell

Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-

nyomdaacutejaacuteboacutel 1885

Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-

meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont

kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-

ben Vaacutelyi is ott van

7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter

Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-

jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886

Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter

25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-

men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-

raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-

szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig

Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők

8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak

keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg

Oacute-Kolleacutegium)

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday

Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett

Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai

tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a

Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai

dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-

pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek

resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo

9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta

Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-

sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger

Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű

10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek

neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-

jaacuteban

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta

Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891

Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula

Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a

gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult

3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80

4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute

httpmekoszkhu0360003630

Műszaki Szemle 46 31

veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes

termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend

szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a

mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter

Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei

1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest

1891

2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895

3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-

szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897

4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-

ből 32)

5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-

diacutejjal jutalmazta)

6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes

jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)

7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900

8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes

U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)

9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901

10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista

gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)

11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo

12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter

Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega

2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera

13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-

la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből

Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes

nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy

osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon

toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-

kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-

uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-

Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet

nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt

oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)

Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-

pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)

Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet

paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata

Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter

1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo

14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann

Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K

Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute

volt

5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im

32 Műszaki Szemle 46

15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta

Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt

16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri

Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-

nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-

geometriaacutehoz

17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-

tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott

Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera

volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja

18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami

főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a

Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-

gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai

tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet

20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-

kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909

Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra

21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-

sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter

Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-

kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok

ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni

Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-

lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A

taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat

kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es

eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt

A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo

Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo

22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-

zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly

Budapest 1914

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető

7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html

Műszaki Szemle 46 33

bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren

nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)

Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek

Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits

Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben

23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-

gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt

Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-

lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-

dapest 1916

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-

nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute

Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-

ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-

seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-

ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-

gyes leveleacuteből

25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief

Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-

zoumllni

26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak

vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-

segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az

aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-

toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-

zeacuteseacutevel

Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb

igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete

IRODALOM

1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-

oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)

2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630

3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27

szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT

4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80

8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia

Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37

34 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)

The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)

Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)

SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2

Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2

email pszaboinfu-szegedhu

ABSTRACT

In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged

between 1921 and 1940

REZUMAT

Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a

funcţionat la Szeged

1 BEVEZETEacuteS

A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten

kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-

tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az

egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-

seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes

keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok

hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa

eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak

lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak

Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ

Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-

szaacutegba 1921 november 10-eacuten

bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-

seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-

tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs

amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba

mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres

[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-

gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a

Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta

Műszaki Szemle 46 35

temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol

szerető baacutetyaacuted Friczirdquo

RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz

hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-

seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval

az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt

helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten

2 AZ EGYETEMI EacuteLET

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi

boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet

Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-

előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-

riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-

geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő

koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok

lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem

szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-

ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni

Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-

lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel

egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes

magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-

maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-

ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti

eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten

(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus

Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg

az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent

a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter

toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt

hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest

hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-

koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető

polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-

ben

A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-

nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A

36 Műszaki Szemle 46

paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra

keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute

templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar

kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar

aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt

bujdosoacute egyetemrdquo

Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta

Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-

ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda

Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az

egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi

egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-

daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet

is hivataacutesuknak tekintetteacutek

A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes

testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes

indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely

a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek

fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete

Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-

egyetemi előadaacutesokat

3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK

Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot

kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna

(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute

Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-

zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a

boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor

(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten

(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)

BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)

ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-

gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta

SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-

BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-

től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-

te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd

Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-

tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik

doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg

kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-

leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak

nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI

felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a

szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt

is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a

hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-

sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben

eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel

a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-

si Nobel-diacutejat kapott

Szent-Gyoumlrgyi Albert

(1893-1986)

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az

egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-

Műszaki Szemle 46 37

dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről

vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes

modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes

(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi

Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete

JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-

kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c

verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-

lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-

te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen

verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo

Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt

amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent

Baacutelint Saacutendor

(1904-1980)

BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes

folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert

Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-

doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott

szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-

tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy

sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-

romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első

neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-

ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-

nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute

habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek

eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute

4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI

Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-

matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-

laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre

Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c

folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-

saacuteban

RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek

volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint

neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-

taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-

ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-

meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester

HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis

differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-

emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-

seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-

teacuter eacutes a Haar-wavelet

38 Műszaki Szemle 46

Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői

Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf

A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet

Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel

RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela

nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-

seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-

ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-

vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott

Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is

őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves

neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-

tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-

janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet

egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett

A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki

Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az

antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute

A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a

Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-

tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-

domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb

műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve

IRODALOM

[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999

[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE

Szeged 1996

[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy

Attila] SZOTE Szeged 1997

[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986

[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)

Műszaki Szemle 46 39

A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1

Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century

Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX

DVORAacuteCSEK Aacutegoston

fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera

Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia

email dvoracsek52yahoocom

ABSTRACT

This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX

th

century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed

REZUMAT

Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor

Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii

experimentale

Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-

ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel

eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-

taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-

meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is

akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma

volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az

iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az

első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki

az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-

tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a

marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja

Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban

nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes

főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban

A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra

ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-

heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes

fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi

kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-

pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg

40 Műszaki Szemle 46

latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test

(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika

Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos

boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első

erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv

Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-

1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-

tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv

Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes

botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten

Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-

ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-

maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-

temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655

szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani

mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen

volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a

magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa

1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I

Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első

fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-

kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi

Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-

zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik

A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI

PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet

taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar

nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen

szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi

bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az

eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-

ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-

the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol

Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait

Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere

kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-

Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute

Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-

szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi

bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai

Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi

keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-

mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel

bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen

nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek

volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek

elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]

4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai

valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben

szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet

1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja

Műszaki Szemle 46 41

Henric Bisterfeld

(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)

Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)

Paacutepai Paacuteriz Ferenc

(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)

Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)

42 Műszaki Szemle 46

A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-

zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9

1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki

Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-

adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-

koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra

hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-

zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma

[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes

gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-

chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy

fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery

Domokos10

megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az

első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-

tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a

diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis

experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-

lunkrdquo [7]

Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt

a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten

1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a

fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-

kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-

9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et

experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque

indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum

Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő

Műszaki Szemle 46 43

ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar

matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet

bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes

nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-

dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]

A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-

matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-

uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]

Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-

1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott

aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol

1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy

jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-

tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-

nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe

volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a

szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től

halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei

ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]

Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett

1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett

Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban

talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes

tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van

annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-

koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]

Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi

osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a

teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant

tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-

totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a

teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola

a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző

12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-

nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines

matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos

Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben

13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk

44 Műszaki Szemle 46

Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-

szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott

bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar

nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban

akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-

gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a

haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo

A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez

eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy

nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

KOumlNYVEacuteSZET

1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994

2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995

3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955

4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997

5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936

6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI

(szerk Lukinich Imre)

7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)

munkaacuteja14

8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15

9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről

keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban

14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm

Műszaki Szemle 46 7

V Veacuteguumll S Marinov koumlzli a bdquoPhysical Lettersrdquo Vol32 A 2 June 1970 pag 185 alatt a bejelenteacutest

bdquoExperimentum crucis for the proof of the space-time absolutnessrdquo c cikkeacutet Taacutergya az aacuteltalam az alaacutebbiak-

ban 4 A Doppler-antinoacutemia alatt koumlzoumllt aacuteltalaacutenos Maxwell-jelenseacuteg megnyilvaacutenulaacutesa a Doppler-hataacutesban

Vizsgaacuteloacutedaacutesaim a teacutema koumlruumll egy a bdquoNaturwissenschaften-ben megjelent (1927) roumlvid koumlzlemeacutennyel

(Eine neue Pruumlfungsmoumlglichkeit der Relativitatstheorie szerző megjegyzeacutese) kezdődnek melynek kuumlloumlnle-

nyomataacutet ide melleacutekelem Az ezen bejelenteacutesemben beigeacutert bdquoreacuteszletesebb eredmeacutenyekrdquo azonban annyira meg-

lepőek voltak hogy azokat joacute ideig nem mertem koumlzoumllni Csupaacuten a hozzaacutejuk egyenes uacuteton vezető oumlsszefuumlggeacutese-

imet koumlzoumlltem 1951-ben egy Teofil Vescan professzornak aacutetadott bdquoDie Vermessungsvorschriftrdquo c tanulmaacuteny-

ban melynek leacutenyege a transzformaacutecioacutek eacutes a koordinaacutetaacutek reaacutelis felmeacutereacutesmoacutedja koumlzoumltt posztulaacutelt izomorfizmus

Ez nem lehetett vitaacutes de itt uacutegy laacutetszik mintha nyiacutelt ajtoacutet doumlngettem volna Azonban a travestia alatt maacuter ott

lappangtak a keacutesőbbi eredmeacutenyek Mert utoacutelag sikeruumllt eredmeacutenyeimet axiomatizaacutelni eacutes azokat annyira primi-

tiacutev eacutes evidens exakt-deduktiacutev formaacutera hozni hogy azok koumlzleacutese mostmaacuter elhaacuteriacutethatatlan koumltelesseacutegemmeacute vaacutelt

Eredmeacutenyeimet a koumlvetkezőkben koumlrvonalazom

1 A Lorentz-transzformaacutecioacute fuumlggetlen a relativitaacuteselvtől vagy baacutermely maacutes hasonloacute jellegű ad hoc

eredmeacutenytől Haacuterom az oksaacutegi elvet reprezentaacuteloacute formaacutelis axioacutemaacuteboacutel első axioacutemahellip minden fizikai rend-

szernek van egy veacuteges hataacutersebesseacutege maacutesodik a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesi toumlrveacutenye kommutatiacutev tisztaacuten exakt-

deduktive (tehaacuter baacutermifeacutele bdquoelvrdquo behelyezeacutese neacutelkuumll) igen egyszerűen levezethető )

2 A harmadik axioacutema a tuumlkroumlzeacutesszimmetria posztulaacutetuma Ennek eacutertelmeacuteben bdquominden aacutellandoacute v se-

besseacutegű mozgaacutest leiacuteroacute transzformaacutecioacute azaacuteltal kell aacutetmenjen inverzioacutejaacuteba ) hogy a v parameacuteter előjelet vaacutelt

Naiv meghataacuterozaacutessal ha egy egyenesen tiacutezet leacutepek előre tiacutezet haacutetra helyben maradokrdquo )

Szerző fontos megjegyzeacutese erre azt mondta Franco Selleri Professzor ) (a deacutel-olaszorszaacutegi Bari vaacute-

ros egyeteme eacutes atomfizikai inteacutezete tanaacutera eacutes tudomaacutenyos főmunkataacutersa) hogy ez az elv ekvivalens ) az

Einstein-feacutele relativisztikus elvvel Iacutegy tehaacutet Gaaacutel Saacutendor nem keruumllhette el a relativisztikus elv alkalma-

zaacutesaacutet melyre toumlrekedett fenti főműveacuteben eacutes amelyet a fenti haacuterom axioacutemaacuteval oacutehajtott kikeruumllni Ezeacutert

jelen sorok szerzője kikuumlszoumlboumllve ezt az axioacutemaacutet csak keacutet axioacutemaacuteboacutel (1 Minden rendszernek van egy uacuten

hataacutersebesseacutege mely fogalmat Gaaacutel Saacutendor vezette be eacutes 2 hogy a sebesseacutegek oumlsszeadaacutesa kommutatiacutev)

sikeruumllt levezetnie a keacuterdeacuteses transzformaacutecioacutekat ezek az uacuten aacuteltalaacutenosiacutetott lineaacuteris taranszformaacutecioacutek

inerciaacutelis rendszerekre Ezeknek partikulaacuteris esete a Lorentz-(Poincareacute)-Einstein feacutele transzformaacutecioacute ha a

hataacutersebesseacuteg pontosan a feacuteny sebesseacutegeacutevel egyenlő vaacutekuumban illetve a Galilei-Newton feacutele transzformaacutecioacute

ha a hataacutersebesseacuteg a veacutegtelenhez tart eacutes nem a feacuteny sebesseacutege mely meacutereacutesek aacuteltal igazoltan aacutellandoacute eacutes iacutegy

csak oumlnmagaacutehoz tarthat

) Tovaacutebbaacute ideacutezve Gaaacutel Saacutendort

bdquoAz 1 szerinti dedukcioacuteban annak absztrakt jellegeacuteneacutel fogva nem jelenhet meg explicite a feacutenysebesseacuteg

fogalma az ott mint a sebesseacuteg egyseacutege jelentkezik mely a v (viszonylagos sebesseacuteg) parameacutetert meacuteri

xoto Lorentz-transzformaacutecioacuteja ez esetben tehaacutet

x1 = szlig (xo-vto)

t1 = szlig (to-vxo) L

ahol szlig =(1-v2)

-12 a Fitzgerald-Lorentz-faktor

Az axioacutemaacuteknak a klasszikus Galilei-transzformaacutecioacute

x1= xo-vto

t1 = to G

is eleget tesz Feliacuterhatjuk tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1

eacutes G-1

inverzioacuteit

szlig (x1-vt1)=xo=x1+vt1

szlig (t1+vx1)=t0=t1 P

Az axioacutemaacuteknak nemcsak a Lorentz-transzformaacutecioacute L hanem a klasszikus Galilei G feacutele transzformaacutecioacute

is eleget tesz

8 Műszaki Szemle 46

Feliacuterva tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1

eacutes G-1

inverzioacuteit eacutes tekintetbe veacuteve hogy a -v- szimmetriaacuteboacutel koumlvetke-

zik hogy szabadon vaacutelaszthatoacute hogy a Lorentz-transzformaacutecioacute a v-nek melyik előjeleacutevel tekinthető L-nek vagy

G-nek illetve L-1

vagy G-1-nek (inverzek) elhaacuteriacutethatatlanul aacutell tehaacutet a kardinaacutelis teacutetel

R Az xt koordinaacutetaacutek azonos v parameacuteterű L eacutes G transzformaacutetumai eacuterteacutek-azonosak baacuter nem alak-

azonosak

Az elteacuterő alakokat a meacuterteacutekdefiniacutecioacute kuumlloumlnboumlzőseacutege hozza leacutetre Az R-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az L eacutes

a G a fizikai jelenseacutegeket eacuterteacutekazonos meacuteretekkel tehaacutet veacutegeredmeacutenyben azonosan iacuterjaacutek le Ez igen primitiacutev

eszkoumlzoumlkkel azonnal szemleacuteletesen kimutathatoacute A feacutenysebesseacuteg az eddig lehetseacuteges moacutedon oda-vissza tuumlkrouml-

zeacutessel meacuterve fuumlggetlen a v parameacutetertől eacutes mind az L mind a G-rendszerben aacutellandoacute (12)[(c+v)+(c-v)]=c

Egy iraacutenyban meacuterve (NB Ilyen kiacuteseacuterletet eddig nem sikeruumllt veacutegrehajtani lehetőseacutegeacutet csak a legutoacutebb alkal-

mazott ultrapreciacutez atomoacuteraacutek valoacutesziacutenűsiacutetik) azonban a feacuteny uacutet-ideje (tehaacutet sebesseacutege) G szerint nyilvaacuten nem

azonos mindkeacutet iraacutenyban Ugyanis ha xt=c=1 uacutegy +v eseteacuten t1=(1-v)to -v eseteacuten t2=(1+v)to tehaacutet az eacuterteacutek-

viszony (t1t2)=(1-v)(1+v) Ennek azonos eacuterteacutekkel aacutellania kell L eseteacuten is Eacutes teacutenyleg+v eseteacuten t1= szlig (1-v)to

eacutes -v eseteacuten t2= szlig (1+v)to az eacuterteacutekviszony tehaacutet itt is (1-v)(1+v) mely nem egyenlő 1-gyel (Itt (xt)=c=1

miatt mindenuumltt x=t -vel) Az eacuterteacutekkuumlloumlnbseacutegek G eseteacuten t2-t1=2vto L eseteacuten t2-t1=2 szlig vto mivel hogy R

szerint t= szlig to (ha xo=0)

Ezek eacutes maacutes az R-en alapuloacute szemleacuteletes oumlsszefuumlggeacutesek igen szemleacuteletes moacutedon megoldjaacutek az oacuterapa-

radoxont mint a Maxwell-jelenseacuteg reacuteveacuten feloumltlő Doppler-antinoacutemiaacutet Veacutegeredmeacutenyben tehaacutet a G felcsereacuteleacutese

az L-lel a fizikaacuteban semmi uacutejat nem hozhatott be

V A tovaacutebbiakban a Fermi-teacutetel eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel veacutegrehajtjuk a forgaacuteskiacuteseacuterletek rektifikaacutecioacutejaacutet miből

az R-rel kapcsolatban azonnal koumlvetkezik az abszoluacutet alaprendszer az bdquoeacuteterrdquo leacutetezeacuteseacutenek tapasztalati bizo-

nyiacuteteacuteka (minden forgaacuteskiacuteseacuterlet pozitiacutev eredmeacutenyű)

VI Hangsuacutelyozni kiacutevaacutenom veacuteguumll hogy eszem aacutegaacuteban sincs a relativitaacuteselmeacuteletet megdoumlnteni csupaacuten

reaacutemutatok neacutehaacuteny primitiacutev-formaacutelis oumlsszefuumlggeacutesre melyek vannak akaacuter kellemes ez akaacuter nem Termeacutesze-

tesen igen kellemetlen hogy ezek mind egzakt-deduktiacutev axiomatikus eredmeacutenyek tehaacutet kizaacuteroacutelag csak ez uacuteton

koumlzeliacutethetők meg illetve kritizaacutelhatoacutek Dogmaacutekra szaktekinteacutelyekre valoacute hivatkozaacutes a filozoacutefia felvonultataacutesa

csak uumlres melleacutebeszeacuteleacutesek lehetnek Egy bdquocaacutefolatrdquo csak az esetben eacuterveacutenyes ha a caacutefolandoacute belső ellentmon-

daacutesa hasonloacute eszkoumlzoumlkkel kimutathatoacute Doumlntően leacutenyeges a teljes koumlzlemeacuteny gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesa elejeacute-

től veacutegig

A fenti reacuteszletek csak mintaacutek a koumlzoumlltek jellegeacutenek jellemzeacuteseacutere

Sepsiszentgyoumlrgy 1972 II 10

(alaacuteiacuteraacutes sk) Gaaacutel Saacutendor

Megjegyzeacutesek

1 bdquoSzerzőrdquo alatt itt mindenuumltt Dr Szőcs Huba Laacuteszloacutet kell eacuterteni

2 A Lorentz-(Poincareacute)-Einstein transzformaacutecioacute aacuteltalaacutenosiacutetott alakjaacutenak eacutes koumlvetkezmeacutenyeinek leveze-

teacuteseacutet Szőcs Huba veacutegezte el eacutes tette koumlzzeacute [10111415]

Sajnaacutelatos hogy hely hiaacutenyaacuteban itt nem koumlzoumllhetjuumlk Gaaacutel Saacutendornak bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens

fizikai aacutellandoacuteirdquo az aacuteltala is főműveacutenek tartott dolgozataacutenak teljes szoumlvegeacutet eacutes matematikai kifejteacuteseacutet (mintegy

40-45 oldal) de ismeacutetelten felhiacutevjuk a fizikatoumlrteacuteneacuteszek figyelmeacutet erre a műre valamint bdquoA barometrikus

reverzioacuterdquo c műveacutere is melyben a termodinamika antinoacutemiaacuteit ellentmondaacutesait kutatja kuumlloumlnoumls tekintettel az

ergod folyamatokra Ennek reacuteszleges elemzeacuteseacutet szinteacuten a szerző veacutegezte el bdquoA termodinamika ellentmondaacute-

sairdquo c dolgozataacuteban a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzataacutenak Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula

Oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny kereteacuteben 2006

3 Koumlszoumlnet eacutes elismereacutes illeti az 1-7 szaacutemuacute irodalmi hivatkozaacutesok szerzőit akik neacutepszerűsiacuteteni igye-

keztek iacuteraacutesaikban Gaaacutel Saacutendor neacutehai polihisztor-meacuternoumlk alakjaacutet azzal a szaacutendeacutekkal hogy a felejteacutestől megoacutev-

jaacutek Sajnos azonban mindez csak eacutelete egyes mozzanataira eacutes neacutehaacuteny műveacutenek ciacutemszerű felsorolaacutesaacutera szoriacutet-

kozott aneacutelkuumll hogy baacutermelyiket is matematikai eacutes fizikai igeacutenyesseacuteggel elemezteacutek volna

4 A 3 pontra valoacute tekintettel tehaacutet nem fogadhatom el az aacuteltalam igen nagyra becsuumllt neacutehai Beke

Gyoumlrgy iacuteroacute azon megjegyzeacuteseacutet miszerint Gaaacutel Saacutendor bdquoutoacutedrdquo-jakeacutent az aacuteltalam ugyancsak nagyrabecsuumllt kol-

Műszaki Szemle 46 9

leacutegaacutem Bodoacute Barna szemeacutelyeacutet jeloumlli meg eacutes akitől itt elneacutezeacutest is keacuterek (laacutesd bdquoOrmoacutes Zsigmond hagyateacutekardquo c

iacuteraacutesaacutet)

Hogy kit lehet utoacutednak tekinteni (egyelőre) a tudomaacutenyos kutataacutes egyik erkoumllcsi elveacutenek megfelelően

az kitűnik az irodalmi jegyzeacutek gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel

Kutataacutesaimat anyagilag a bdquoPro Renovanda Cultura Hungariaerdquo oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny a Magyar Oumlsz-

toumlndiacutej Bizottsaacuteg a bdquoCollegium Hungaricumrdquo (Beacutecs) paacutelyaacutezat kereteacuteben a Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola Szeacutekes-

feheacutervaacuter egykori Vezetőseacutege Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Polgaacutermesteri Hivatala szemeacutelyesen

Warvasovski Tihameacuter polgaacutermester eacutes Művelődeacutesi Osztaacutelya taacutemogatta a Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsz-

toumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny aacuteltal

IRODALOM

1 Sombori Saacutendor Egy szentgyoumlrgyi remete Gaaacutel Saacutendor a tudoacutes c cikksorozat Haacuteromszeacutek c napilap 1995

juacutenius 16 17 20 21 22 szaacutemaiban

2 Sombori Saacutendor A keacutet Gaaacutel Saacutendor az ezredes eacutes a meacuternoumlk Uacutej Eacutelet 19701

3 Sombori Saacutendor Lawrence vagy Gaaacutel Saacutendor TETT 1981 1sz

4 Bodoacute Barna Tudomaacutenyos jelenvaloacutesaacutegunk avagy ki volt Gaaacutel Saacutendor Kilaacutetoacute A Kisenciklopeacutedia Eacutevkoumlnyve II

Temesvaacuter 1982

5 Bodoacute Barna Ki fedezte fel a ciklotron elveacutet A Heacutet 1982 45 sz

6 Beke Gyoumlrgy Ormoacutes Zsigmond hagyateacuteka Honismeret 2000 6 sz

httpwwwvjrktfhucarushonismeho000621htm

7 Gaaacutel Saacutendor Egy elmeacuteleti fizikai eacutertekezeacutes kalandos toumlrteacutenete Megyei Tuumlkoumlr (Haacuteromszeacutek-Covasna) 1971 nov-

ember 28

8 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Proceedings of International Conference

on Educational Technologies For The Third Millenium Nitra1995 bdquoMedactardquo 95Volume-ZBORNIK 4 pp 176-

180

9 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von GaaacutelPart II Proceedings of International 7th

Biennial Conference on History and Philosophy of Physics in Education HPPErsquo96 Bratislava-Pozsony August

21-24 l996 pp253-258 and Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In Modern

Physics Uzghorod-Ungvaacuter August 13-16 1997 pp 210-216

10 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Part III The Clock Paradox As

Consequence Of Dopplerrsquos Antinomy Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In

Modern Physics Uzghorod-Ungvaacuter (Kiev) August 13-161997pp 217-220

11 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part IV On Basic-System Of Lorentz Group Abstract Volume of

International Workshop On Superluminal Velocities Universities Cologne-Bielefeld Koeln June 6ndash101998 p

37 and Abstract Volume of International Conference on Differential Geometry and Applications

DGArsquo98Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM 1998 Brno August 10-181998

pp 44ndash45

Presented and sub press in Proceedings of International Conference on Lorentz Group CPT and Neutrinos

Zacatecas Mexico June 23-26 1999

Presented Biannual International Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics

Nyiregyhaacuteza Hungary 7-10 July 1999 Journal of ldquoHeavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 109ndash114

12 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part V The Rectification Of Rotating-Experiments And The

Possibility Of Existence Of One Basic-System Abstract Volume of International Conference on Differential

Geometry and Applications DGArsquo98 Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM

1998 Brno August 10-18 1998 p45 Presented and published in Proceedings of International Conference on Lo-

rentz Group CPT and Neutrinos Zacatecas Mexico June 23-26 1999 Presented Biannual International

Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics Nyiregyhaacuteza Hungary 7ndash10 July 1999

Journal of ldquoHavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 115ndash119

13 Szőcs Huba L A forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) WEB Proceedings of Inter-

national Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11-15 September1999

httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO

14 Szőcs Huba L Essays upon Electromagnetism and Special Relativity WEB Proceedings of International

Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11ndash15 September 1999

httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO

15 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Proceedings of International Conference PIRT VII Physical

Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences (BSPS) and Uni-

versity of Sunderland (Univof S) London 15ndash18 September 2000 Supplementary Papers pp 212ndash217

16 Szőcs Huba L Essays on Special Relativity A Multipart Rewiev The Generalized Linear Transformations

between Inertial Systems Proceedings of International Conference PIRT VIII Physical Interpretation of Relativity

10 Műszaki Szemle 46

Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9

September 2002 pp 554ndash568

17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX

Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-

versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502

18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether

light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-

tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the

Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006

19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in

Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical

Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of

Sunderland London September 2006

20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any

Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical

Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History

and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007

21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between

Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-

ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub

publishing in the Proceedings of Conference

Műszaki Szemle 46 11

Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban

The Early History of Computers in the Hungarian Economy

Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei

BORBEacuteLY Eacuteva

Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola

evaborbelygmailcom

ABSTRACT

The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-

tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first

one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer

development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-

gration

After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern

European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-

opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism

Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-

tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects

also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-

fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several

years behind the industrially developed countries

In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the

Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic

computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment

Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in

the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity

In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-

neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries

The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960

in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of

interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-

rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already

in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an

important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became

an emerging science

The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and

some production technologies but also computer aided music composing was studied

The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-

tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-

gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the

application areas

REZUMAT

Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din

anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse

după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada

12 Műszaki Szemle 46

descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn

economie

OumlSSZEFOGLALOacute

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-

euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-

zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval

A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet

ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a

meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-

miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban

csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be

1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN

Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-

ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is

Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-

maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban

1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM

(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet

szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal

rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-

seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-

csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)

A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL

maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-

aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms

koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)

A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris

jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a

PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk

(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)

A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az

oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-

dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta

a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute

eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek

fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig

fennmaradt

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak

Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon

magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek

hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-

lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll

1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute

eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)

A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző

szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek

toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)

1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute

SZU 1952 1961 1972

AEAacute 1946 1957 1965

Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev

1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese

Műszaki Szemle 46 13

2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON

A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-

alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e

tanulmaacutenyban relevaacutensak

Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az

MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo

vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel

kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett

orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban

nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)

A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-

vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-

gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-

vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a

KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek

(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)

Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy

a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-

szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani

A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek

1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az

inteacutezet eacuteleteacuteben

bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel

toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-

siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs

K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)

Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-

saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-

technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a

SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-

radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet

21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-

leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-

geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-

ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a

KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-

lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A

vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a

nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-

technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a

szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek

mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen

oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-

70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint

1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a

harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros

szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt

(wwwpdp8net)

14 Műszaki Szemle 46

1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-

ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz

A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az

inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-

leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-

nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői

csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez

vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem

volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-

taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-

taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is

Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett

időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is

lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-

szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a

TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera

mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-

ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe

(SCHULLER G 1992)

TPA-1001

1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-

leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-

mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)

majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot

jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz

nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet

Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a

Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a

KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet

Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a

prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az

EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes

Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak

funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes

R-10

7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera

Műszaki Szemle 46 15

3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)

Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-

oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben

az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk

egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-

tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek

ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-

doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-

domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg

kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek

A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon

ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-

teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az

IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől

maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is

31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben

A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-

orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-

ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve

Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-

ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak

Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel

alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959

elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)

Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok

A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny

szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is

Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai

struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt

A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok

technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12

Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a

termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni

Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre

bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-

gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-

veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-

programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)

A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a

szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett

Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-

kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-

vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-

hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes

hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)

Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a

szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha

Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)

Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt

szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak

10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban

16 Műszaki Szemle 46

Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az

időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni

A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-

tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő

hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a

szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit

32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban

Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo

iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű

munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-

lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez

keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet

A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz

keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult

A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista

orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-

kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute

szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti

Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-

vezeteacuteseacutere

Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-

lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet

a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani

A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV

szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte

lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-

zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott

volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem

rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika

iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-

dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)

A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban

1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet

2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese

3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa

4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel

5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok

6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes

Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen

neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban

A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok

figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat

megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll

Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-

saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb

munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet

igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni

hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel

szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-

raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a

feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a

javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera

13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak

Műszaki Szemle 46 17

A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-

feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek

IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-

tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december

31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera

A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka

jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra

szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt

jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb

helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a

kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek

Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy

hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka

A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a

termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben

a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-

kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig

1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-

haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

OumlSSZEGZEacuteS

A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa

eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-

maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-

saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten

IRODALOM

1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma

2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program

Concept 1935-1945 Greenwood Press

3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o

4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America

MIT Press Cambridge Ma

5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes

Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted

megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest

10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf

18 Műszaki Szemle 46

Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX

DAacuteVID Loacuteraacutent

Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu

ABSTRACT

This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and

geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)

REZUMAT

Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al

Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)

1 BEVEZETEacuteS

A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi

falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos

Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-

tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni

azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash

felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket

2 FIATALKORI EacuteVEK

Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-

halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-

boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt

abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely

a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert

ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-

gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai

tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)

Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-

radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-

mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-

e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a

goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen

1844-igrdquo (Nagy J 18941895)

Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-

ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-

sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter

nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert

Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-

foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 19

Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-

domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy

mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető

gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)

3 A HAacuteZITANIacuteTOacute

Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a

megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is

igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-

eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)

A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851

februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind

elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert

a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal

ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor

felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo

(Elek L 1982)

4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI

A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-

maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-

taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute

vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről

(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar

vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket

(Veres B 1985)

Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a

Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-

teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek

ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa

Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)

A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek

kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)

Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-

szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)

Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-

veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-

gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute

oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott

vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute

bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak

magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik

a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted

ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes

hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L

1989)

Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)

Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent

hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-

irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)

Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-

tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-

zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-

sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze

20 Műszaki Szemle 46

Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J

1863)

A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J

Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek

koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok

eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat

tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)

Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a

Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot

(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg

turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy

az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg

adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve

(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)

szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)

A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-

nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos

(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier

kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai

tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-

lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen

Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai

Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei

Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk

meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul

meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai

viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar

barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)

Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-

sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az

Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-

barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a

csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben

pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-

saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis

lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-

csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-

nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)

Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet

illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos

patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei

barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat

volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops

fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka

eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)

Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is

gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-

napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)

Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny

koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet

talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban

eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel

nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek

toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-

ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő

Műszaki Szemle 46 21

Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter

szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent

tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-

forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot

Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-

taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő

barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A

viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein

viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes

V 1988)

Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban

szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő

helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute

eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten

oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-

vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-

lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta

5 AZ AFRIKA-UTAZOacute

Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-

dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg

noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az

orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt

egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-

lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait

felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute

utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J

1941)

A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-

tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute

szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)

Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-

veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos

megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-

tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki

termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete

22 Műszaki Szemle 46

6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS

Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-

tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela

utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-

zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy

J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-

ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia

eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)

Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt

oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute

őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U

Nagy I 1988)

Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-

maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J

1941)

Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-

ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr

jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-

kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak

cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-

maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-

teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-

megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)

Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-

totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet

iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a

hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L

1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-

nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-

ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is

Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-

receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere

Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-

suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban

nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult

nyugalomba (Dr Nagy J 1941)

Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig

szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-

deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja

meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo

7 A HAGYATEacuteK SORSA

Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet

nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr

ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti

levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek

hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs

Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői

leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-

szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem

semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 23

IRODALOM

Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese

XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p

XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-

cen 1926 39 p

Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya

Budapest 1988 pp 224-522

Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p

Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111

Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p

Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p

Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt

Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani

Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64

Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195

Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban

Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium

Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383

Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932

Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak

roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232

Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-

lang 19841 pp 31-36

Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989

U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni

Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)

OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34

24 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1

The beginning and ending of the Franz Joseph University

Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep

KAacuteSA Zoltaacuten

Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda

Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek

email kasamssapientiaro

ABSTRACT

The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-

lozsvaacuterCluj

REZUMAT

Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei

de către autorităţile romacircne icircn 1919

1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX

toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek

koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem

rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-

domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az

egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo

Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata

Műszaki Szemle 46 25

A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-

taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-

felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese

utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros

pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-

rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az

istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-

ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-

domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a

miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo

Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-

rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo

A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-

zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek

koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet

Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a

koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb

fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk

Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban

Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-

jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely

kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-

kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-

gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel

a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo

Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel

Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-

gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute

Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus

hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-

26 Műszaki Szemle 46

kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27

eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo

Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-

vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben

szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a

vaacuteros maga fogja azt meguumllni

Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem

az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok

neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg

(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn

toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat

folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell

a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute

egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni

kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-

adaacutesrardquo

A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-

teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja

hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-

nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt

miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)

47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-

haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2

A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap

meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a

cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i

ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute

van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes

1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-

maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni

beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten

hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-

meacutelyes holmijukat vihetik magukkal

Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-

szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-

eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat

Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a

kiraacutely jelenleacuteteacuteben

Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat

el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4

Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19

Draacutega Marcelem

Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat

Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is

A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-

tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten

nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-

2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb

folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek

meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott

leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old

Műszaki Szemle 46 27

galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-

csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok

Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni

De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-

maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi

jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-

val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-

kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-

fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-

naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-

seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű

vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra

Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-

laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet

illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt

Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak

az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-

lajdonnak tekintendők

Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-

ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai

kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek

Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)

Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja

Kolozsvaacutert

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar

Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg

koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek

itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem

ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-

sok eacutevtizeddel

Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)

Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-

tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)

Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat

Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert

egy szellemi holokauszttal

Farkas Gyula

(1847ndash1930)

Kolozsvaacuteron

1887ndash1915 koumlzoumltt

Fejeacuter Lipoacutet

(1880ndash1959)

Kolozsvaacuteron

1905ndash1911 koumlzoumltt

Riesz Frigyes

(1880ndash1956)

Kolozsvaacuteron

1911ndash1919 koumlzoumltt

Haar Alfreacuted

(1885ndash1933)

Kolozsvaacuteron

1912ndash1919 koumlzoumltt

28 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1

The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University

Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef

OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2

Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro

ABSTRACT

The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at

Franz Joseph University is presented

REZUMAT

Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn

matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş

Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi

alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a

Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval

Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-

ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja

Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-

tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag

is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-

toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből

Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-

lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-

foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet

Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-

rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki

a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is

Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-

ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt

Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin

Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt

A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt

1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-

gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett

Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval

Műszaki Szemle 46 29

Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott

Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron

vaacutermegyeacuteben

Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa

alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema

2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-

kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)

Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877

deczember hoacutenap

Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri

okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs

vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja

Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa

Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-

maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan

Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-

ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879

juacutelius 5-eacuten)

3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja

1882

Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a

nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-

kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt

Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes

moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven

tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a

Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert

nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes

vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban

A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus

Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-

unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-

szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes

Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll

4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert

Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883

Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak

(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy

Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes

Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)

5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori

cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-

raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter

Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884

1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-

taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba

Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-

taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia

segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt

A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-

uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-

30 Műszaki Szemle 46

koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet

szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3

Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő

laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja

pedig

6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell

Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-

nyomdaacutejaacuteboacutel 1885

Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-

meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont

kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-

ben Vaacutelyi is ott van

7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter

Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-

jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886

Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter

25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-

men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-

raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-

szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig

Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők

8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak

keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg

Oacute-Kolleacutegium)

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday

Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett

Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai

tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a

Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai

dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-

pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek

resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo

9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta

Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-

sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger

Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű

10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek

neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-

jaacuteban

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta

Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891

Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula

Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a

gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult

3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80

4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute

httpmekoszkhu0360003630

Műszaki Szemle 46 31

veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes

termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend

szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a

mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter

Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei

1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest

1891

2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895

3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-

szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897

4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-

ből 32)

5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-

diacutejjal jutalmazta)

6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes

jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)

7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900

8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes

U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)

9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901

10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista

gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)

11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo

12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter

Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega

2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera

13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-

la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből

Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes

nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy

osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon

toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-

kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-

uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-

Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet

nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt

oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)

Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-

pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)

Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet

paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata

Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter

1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo

14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann

Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K

Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute

volt

5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im

32 Műszaki Szemle 46

15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta

Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt

16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri

Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-

nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-

geometriaacutehoz

17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-

tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott

Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera

volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja

18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami

főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a

Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-

gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai

tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet

20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-

kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909

Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra

21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-

sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter

Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-

kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok

ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni

Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-

lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A

taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat

kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es

eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt

A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo

Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo

22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-

zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly

Budapest 1914

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető

7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html

Műszaki Szemle 46 33

bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren

nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)

Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek

Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits

Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben

23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-

gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt

Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-

lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-

dapest 1916

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-

nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute

Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-

ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-

seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-

ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-

gyes leveleacuteből

25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief

Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-

zoumllni

26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak

vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-

segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az

aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-

toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-

zeacuteseacutevel

Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb

igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete

IRODALOM

1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-

oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)

2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630

3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27

szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT

4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80

8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia

Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37

34 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)

The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)

Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)

SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2

Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2

email pszaboinfu-szegedhu

ABSTRACT

In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged

between 1921 and 1940

REZUMAT

Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a

funcţionat la Szeged

1 BEVEZETEacuteS

A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten

kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-

tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az

egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-

seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes

keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok

hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa

eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak

lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak

Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ

Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-

szaacutegba 1921 november 10-eacuten

bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-

seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-

tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs

amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba

mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres

[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-

gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a

Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta

Műszaki Szemle 46 35

temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol

szerető baacutetyaacuted Friczirdquo

RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz

hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-

seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval

az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt

helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten

2 AZ EGYETEMI EacuteLET

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi

boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet

Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-

előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-

riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-

geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő

koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok

lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem

szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-

ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni

Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-

lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel

egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes

magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-

maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-

ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti

eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten

(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus

Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg

az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent

a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter

toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt

hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest

hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-

koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető

polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-

ben

A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-

nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A

36 Műszaki Szemle 46

paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra

keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute

templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar

kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar

aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt

bujdosoacute egyetemrdquo

Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta

Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-

ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda

Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az

egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi

egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-

daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet

is hivataacutesuknak tekintetteacutek

A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes

testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes

indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely

a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek

fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete

Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-

egyetemi előadaacutesokat

3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK

Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot

kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna

(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute

Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-

zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a

boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor

(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten

(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)

BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)

ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-

gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta

SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-

BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-

től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-

te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd

Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-

tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik

doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg

kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-

leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak

nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI

felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a

szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt

is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a

hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-

sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben

eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel

a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-

si Nobel-diacutejat kapott

Szent-Gyoumlrgyi Albert

(1893-1986)

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az

egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-

Műszaki Szemle 46 37

dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről

vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes

modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes

(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi

Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete

JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-

kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c

verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-

lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-

te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen

verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo

Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt

amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent

Baacutelint Saacutendor

(1904-1980)

BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes

folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert

Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-

doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott

szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-

tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy

sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-

romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első

neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-

ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-

nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute

habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek

eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute

4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI

Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-

matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-

laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre

Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c

folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-

saacuteban

RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek

volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint

neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-

taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-

ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-

meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester

HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis

differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-

emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-

seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-

teacuter eacutes a Haar-wavelet

38 Műszaki Szemle 46

Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői

Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf

A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet

Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel

RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela

nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-

seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-

ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-

vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott

Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is

őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves

neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-

tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-

janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet

egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett

A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki

Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az

antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute

A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a

Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-

tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-

domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb

műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve

IRODALOM

[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999

[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE

Szeged 1996

[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy

Attila] SZOTE Szeged 1997

[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986

[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)

Műszaki Szemle 46 39

A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1

Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century

Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX

DVORAacuteCSEK Aacutegoston

fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera

Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia

email dvoracsek52yahoocom

ABSTRACT

This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX

th

century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed

REZUMAT

Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor

Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii

experimentale

Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-

ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel

eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-

taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-

meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is

akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma

volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az

iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az

első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki

az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-

tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a

marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja

Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban

nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes

főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban

A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra

ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-

heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes

fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi

kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-

pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg

40 Műszaki Szemle 46

latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test

(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika

Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos

boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első

erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv

Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-

1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-

tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv

Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes

botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten

Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-

ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-

maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-

temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655

szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani

mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen

volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a

magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa

1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I

Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első

fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-

kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi

Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-

zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik

A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI

PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet

taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar

nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen

szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi

bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az

eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-

ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-

the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol

Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait

Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere

kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-

Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute

Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-

szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi

bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai

Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi

keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-

mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel

bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen

nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek

volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek

elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]

4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai

valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben

szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet

1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja

Műszaki Szemle 46 41

Henric Bisterfeld

(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)

Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)

Paacutepai Paacuteriz Ferenc

(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)

Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)

42 Műszaki Szemle 46

A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-

zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9

1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki

Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-

adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-

koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra

hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-

zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma

[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes

gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-

chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy

fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery

Domokos10

megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az

első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-

tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a

diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis

experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-

lunkrdquo [7]

Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt

a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten

1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a

fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-

kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-

9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et

experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque

indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum

Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő

Műszaki Szemle 46 43

ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar

matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet

bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes

nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-

dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]

A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-

matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-

uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]

Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-

1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott

aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol

1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy

jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-

tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-

nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe

volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a

szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től

halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei

ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]

Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett

1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett

Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban

talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes

tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van

annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-

koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]

Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi

osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a

teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant

tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-

totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a

teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola

a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző

12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-

nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines

matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos

Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben

13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk

44 Műszaki Szemle 46

Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-

szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott

bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar

nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban

akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-

gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a

haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo

A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez

eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy

nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

KOumlNYVEacuteSZET

1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994

2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995

3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955

4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997

5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936

6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI

(szerk Lukinich Imre)

7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)

munkaacuteja14

8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15

9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről

keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban

14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm

8 Műszaki Szemle 46

Feliacuterva tehaacutet L-nek eacutes G-nek L-1

eacutes G-1

inverzioacuteit eacutes tekintetbe veacuteve hogy a -v- szimmetriaacuteboacutel koumlvetke-

zik hogy szabadon vaacutelaszthatoacute hogy a Lorentz-transzformaacutecioacute a v-nek melyik előjeleacutevel tekinthető L-nek vagy

G-nek illetve L-1

vagy G-1-nek (inverzek) elhaacuteriacutethatatlanul aacutell tehaacutet a kardinaacutelis teacutetel

R Az xt koordinaacutetaacutek azonos v parameacuteterű L eacutes G transzformaacutetumai eacuterteacutek-azonosak baacuter nem alak-

azonosak

Az elteacuterő alakokat a meacuterteacutekdefiniacutecioacute kuumlloumlnboumlzőseacutege hozza leacutetre Az R-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az L eacutes

a G a fizikai jelenseacutegeket eacuterteacutekazonos meacuteretekkel tehaacutet veacutegeredmeacutenyben azonosan iacuterjaacutek le Ez igen primitiacutev

eszkoumlzoumlkkel azonnal szemleacuteletesen kimutathatoacute A feacutenysebesseacuteg az eddig lehetseacuteges moacutedon oda-vissza tuumlkrouml-

zeacutessel meacuterve fuumlggetlen a v parameacutetertől eacutes mind az L mind a G-rendszerben aacutellandoacute (12)[(c+v)+(c-v)]=c

Egy iraacutenyban meacuterve (NB Ilyen kiacuteseacuterletet eddig nem sikeruumllt veacutegrehajtani lehetőseacutegeacutet csak a legutoacutebb alkal-

mazott ultrapreciacutez atomoacuteraacutek valoacutesziacutenűsiacutetik) azonban a feacuteny uacutet-ideje (tehaacutet sebesseacutege) G szerint nyilvaacuten nem

azonos mindkeacutet iraacutenyban Ugyanis ha xt=c=1 uacutegy +v eseteacuten t1=(1-v)to -v eseteacuten t2=(1+v)to tehaacutet az eacuterteacutek-

viszony (t1t2)=(1-v)(1+v) Ennek azonos eacuterteacutekkel aacutellania kell L eseteacuten is Eacutes teacutenyleg+v eseteacuten t1= szlig (1-v)to

eacutes -v eseteacuten t2= szlig (1+v)to az eacuterteacutekviszony tehaacutet itt is (1-v)(1+v) mely nem egyenlő 1-gyel (Itt (xt)=c=1

miatt mindenuumltt x=t -vel) Az eacuterteacutekkuumlloumlnbseacutegek G eseteacuten t2-t1=2vto L eseteacuten t2-t1=2 szlig vto mivel hogy R

szerint t= szlig to (ha xo=0)

Ezek eacutes maacutes az R-en alapuloacute szemleacuteletes oumlsszefuumlggeacutesek igen szemleacuteletes moacutedon megoldjaacutek az oacuterapa-

radoxont mint a Maxwell-jelenseacuteg reacuteveacuten feloumltlő Doppler-antinoacutemiaacutet Veacutegeredmeacutenyben tehaacutet a G felcsereacuteleacutese

az L-lel a fizikaacuteban semmi uacutejat nem hozhatott be

V A tovaacutebbiakban a Fermi-teacutetel eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel veacutegrehajtjuk a forgaacuteskiacuteseacuterletek rektifikaacutecioacutejaacutet miből

az R-rel kapcsolatban azonnal koumlvetkezik az abszoluacutet alaprendszer az bdquoeacuteterrdquo leacutetezeacuteseacutenek tapasztalati bizo-

nyiacuteteacuteka (minden forgaacuteskiacuteseacuterlet pozitiacutev eredmeacutenyű)

VI Hangsuacutelyozni kiacutevaacutenom veacuteguumll hogy eszem aacutegaacuteban sincs a relativitaacuteselmeacuteletet megdoumlnteni csupaacuten

reaacutemutatok neacutehaacuteny primitiacutev-formaacutelis oumlsszefuumlggeacutesre melyek vannak akaacuter kellemes ez akaacuter nem Termeacutesze-

tesen igen kellemetlen hogy ezek mind egzakt-deduktiacutev axiomatikus eredmeacutenyek tehaacutet kizaacuteroacutelag csak ez uacuteton

koumlzeliacutethetők meg illetve kritizaacutelhatoacutek Dogmaacutekra szaktekinteacutelyekre valoacute hivatkozaacutes a filozoacutefia felvonultataacutesa

csak uumlres melleacutebeszeacuteleacutesek lehetnek Egy bdquocaacutefolatrdquo csak az esetben eacuterveacutenyes ha a caacutefolandoacute belső ellentmon-

daacutesa hasonloacute eszkoumlzoumlkkel kimutathatoacute Doumlntően leacutenyeges a teljes koumlzlemeacuteny gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesa elejeacute-

től veacutegig

A fenti reacuteszletek csak mintaacutek a koumlzoumlltek jellegeacutenek jellemzeacuteseacutere

Sepsiszentgyoumlrgy 1972 II 10

(alaacuteiacuteraacutes sk) Gaaacutel Saacutendor

Megjegyzeacutesek

1 bdquoSzerzőrdquo alatt itt mindenuumltt Dr Szőcs Huba Laacuteszloacutet kell eacuterteni

2 A Lorentz-(Poincareacute)-Einstein transzformaacutecioacute aacuteltalaacutenosiacutetott alakjaacutenak eacutes koumlvetkezmeacutenyeinek leveze-

teacuteseacutet Szőcs Huba veacutegezte el eacutes tette koumlzzeacute [10111415]

Sajnaacutelatos hogy hely hiaacutenyaacuteban itt nem koumlzoumllhetjuumlk Gaaacutel Saacutendornak bdquoA lineaacuteris aacutethelyeződeacutes invariaacutens

fizikai aacutellandoacuteirdquo az aacuteltala is főműveacutenek tartott dolgozataacutenak teljes szoumlvegeacutet eacutes matematikai kifejteacuteseacutet (mintegy

40-45 oldal) de ismeacutetelten felhiacutevjuk a fizikatoumlrteacuteneacuteszek figyelmeacutet erre a műre valamint bdquoA barometrikus

reverzioacuterdquo c műveacutere is melyben a termodinamika antinoacutemiaacuteit ellentmondaacutesait kutatja kuumlloumlnoumls tekintettel az

ergod folyamatokra Ennek reacuteszleges elemzeacuteseacutet szinteacuten a szerző veacutegezte el bdquoA termodinamika ellentmondaacute-

sairdquo c dolgozataacuteban a Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzataacutenak Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula

Oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny kereteacuteben 2006

3 Koumlszoumlnet eacutes elismereacutes illeti az 1-7 szaacutemuacute irodalmi hivatkozaacutesok szerzőit akik neacutepszerűsiacuteteni igye-

keztek iacuteraacutesaikban Gaaacutel Saacutendor neacutehai polihisztor-meacuternoumlk alakjaacutet azzal a szaacutendeacutekkal hogy a felejteacutestől megoacutev-

jaacutek Sajnos azonban mindez csak eacutelete egyes mozzanataira eacutes neacutehaacuteny műveacutenek ciacutemszerű felsorolaacutesaacutera szoriacutet-

kozott aneacutelkuumll hogy baacutermelyiket is matematikai eacutes fizikai igeacutenyesseacuteggel elemezteacutek volna

4 A 3 pontra valoacute tekintettel tehaacutet nem fogadhatom el az aacuteltalam igen nagyra becsuumllt neacutehai Beke

Gyoumlrgy iacuteroacute azon megjegyzeacuteseacutet miszerint Gaaacutel Saacutendor bdquoutoacutedrdquo-jakeacutent az aacuteltalam ugyancsak nagyrabecsuumllt kol-

Műszaki Szemle 46 9

leacutegaacutem Bodoacute Barna szemeacutelyeacutet jeloumlli meg eacutes akitől itt elneacutezeacutest is keacuterek (laacutesd bdquoOrmoacutes Zsigmond hagyateacutekardquo c

iacuteraacutesaacutet)

Hogy kit lehet utoacutednak tekinteni (egyelőre) a tudomaacutenyos kutataacutes egyik erkoumllcsi elveacutenek megfelelően

az kitűnik az irodalmi jegyzeacutek gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel

Kutataacutesaimat anyagilag a bdquoPro Renovanda Cultura Hungariaerdquo oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny a Magyar Oumlsz-

toumlndiacutej Bizottsaacuteg a bdquoCollegium Hungaricumrdquo (Beacutecs) paacutelyaacutezat kereteacuteben a Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola Szeacutekes-

feheacutervaacuter egykori Vezetőseacutege Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Polgaacutermesteri Hivatala szemeacutelyesen

Warvasovski Tihameacuter polgaacutermester eacutes Művelődeacutesi Osztaacutelya taacutemogatta a Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsz-

toumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny aacuteltal

IRODALOM

1 Sombori Saacutendor Egy szentgyoumlrgyi remete Gaaacutel Saacutendor a tudoacutes c cikksorozat Haacuteromszeacutek c napilap 1995

juacutenius 16 17 20 21 22 szaacutemaiban

2 Sombori Saacutendor A keacutet Gaaacutel Saacutendor az ezredes eacutes a meacuternoumlk Uacutej Eacutelet 19701

3 Sombori Saacutendor Lawrence vagy Gaaacutel Saacutendor TETT 1981 1sz

4 Bodoacute Barna Tudomaacutenyos jelenvaloacutesaacutegunk avagy ki volt Gaaacutel Saacutendor Kilaacutetoacute A Kisenciklopeacutedia Eacutevkoumlnyve II

Temesvaacuter 1982

5 Bodoacute Barna Ki fedezte fel a ciklotron elveacutet A Heacutet 1982 45 sz

6 Beke Gyoumlrgy Ormoacutes Zsigmond hagyateacuteka Honismeret 2000 6 sz

httpwwwvjrktfhucarushonismeho000621htm

7 Gaaacutel Saacutendor Egy elmeacuteleti fizikai eacutertekezeacutes kalandos toumlrteacutenete Megyei Tuumlkoumlr (Haacuteromszeacutek-Covasna) 1971 nov-

ember 28

8 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Proceedings of International Conference

on Educational Technologies For The Third Millenium Nitra1995 bdquoMedactardquo 95Volume-ZBORNIK 4 pp 176-

180

9 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von GaaacutelPart II Proceedings of International 7th

Biennial Conference on History and Philosophy of Physics in Education HPPErsquo96 Bratislava-Pozsony August

21-24 l996 pp253-258 and Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In Modern

Physics Uzghorod-Ungvaacuter August 13-16 1997 pp 210-216

10 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Part III The Clock Paradox As

Consequence Of Dopplerrsquos Antinomy Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In

Modern Physics Uzghorod-Ungvaacuter (Kiev) August 13-161997pp 217-220

11 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part IV On Basic-System Of Lorentz Group Abstract Volume of

International Workshop On Superluminal Velocities Universities Cologne-Bielefeld Koeln June 6ndash101998 p

37 and Abstract Volume of International Conference on Differential Geometry and Applications

DGArsquo98Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM 1998 Brno August 10-181998

pp 44ndash45

Presented and sub press in Proceedings of International Conference on Lorentz Group CPT and Neutrinos

Zacatecas Mexico June 23-26 1999

Presented Biannual International Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics

Nyiregyhaacuteza Hungary 7-10 July 1999 Journal of ldquoHeavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 109ndash114

12 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part V The Rectification Of Rotating-Experiments And The

Possibility Of Existence Of One Basic-System Abstract Volume of International Conference on Differential

Geometry and Applications DGArsquo98 Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM

1998 Brno August 10-18 1998 p45 Presented and published in Proceedings of International Conference on Lo-

rentz Group CPT and Neutrinos Zacatecas Mexico June 23-26 1999 Presented Biannual International

Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics Nyiregyhaacuteza Hungary 7ndash10 July 1999

Journal of ldquoHavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 115ndash119

13 Szőcs Huba L A forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) WEB Proceedings of Inter-

national Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11-15 September1999

httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO

14 Szőcs Huba L Essays upon Electromagnetism and Special Relativity WEB Proceedings of International

Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11ndash15 September 1999

httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO

15 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Proceedings of International Conference PIRT VII Physical

Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences (BSPS) and Uni-

versity of Sunderland (Univof S) London 15ndash18 September 2000 Supplementary Papers pp 212ndash217

16 Szőcs Huba L Essays on Special Relativity A Multipart Rewiev The Generalized Linear Transformations

between Inertial Systems Proceedings of International Conference PIRT VIII Physical Interpretation of Relativity

10 Műszaki Szemle 46

Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9

September 2002 pp 554ndash568

17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX

Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-

versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502

18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether

light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-

tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the

Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006

19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in

Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical

Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of

Sunderland London September 2006

20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any

Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical

Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History

and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007

21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between

Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-

ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub

publishing in the Proceedings of Conference

Műszaki Szemle 46 11

Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban

The Early History of Computers in the Hungarian Economy

Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei

BORBEacuteLY Eacuteva

Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola

evaborbelygmailcom

ABSTRACT

The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-

tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first

one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer

development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-

gration

After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern

European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-

opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism

Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-

tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects

also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-

fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several

years behind the industrially developed countries

In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the

Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic

computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment

Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in

the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity

In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-

neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries

The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960

in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of

interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-

rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already

in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an

important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became

an emerging science

The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and

some production technologies but also computer aided music composing was studied

The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-

tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-

gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the

application areas

REZUMAT

Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din

anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse

după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada

12 Műszaki Szemle 46

descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn

economie

OumlSSZEFOGLALOacute

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-

euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-

zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval

A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet

ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a

meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-

miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban

csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be

1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN

Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-

ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is

Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-

maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban

1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM

(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet

szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal

rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-

seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-

csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)

A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL

maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-

aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms

koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)

A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris

jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a

PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk

(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)

A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az

oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-

dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta

a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute

eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek

fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig

fennmaradt

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak

Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon

magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek

hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-

lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll

1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute

eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)

A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző

szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek

toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)

1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute

SZU 1952 1961 1972

AEAacute 1946 1957 1965

Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev

1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese

Műszaki Szemle 46 13

2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON

A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-

alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e

tanulmaacutenyban relevaacutensak

Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az

MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo

vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel

kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett

orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban

nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)

A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-

vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-

gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-

vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a

KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek

(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)

Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy

a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-

szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani

A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek

1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az

inteacutezet eacuteleteacuteben

bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel

toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-

siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs

K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)

Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-

saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-

technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a

SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-

radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet

21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-

leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-

geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-

ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a

KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-

lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A

vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a

nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-

technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a

szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek

mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen

oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-

70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint

1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a

harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros

szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt

(wwwpdp8net)

14 Műszaki Szemle 46

1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-

ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz

A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az

inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-

leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-

nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői

csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez

vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem

volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-

taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-

taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is

Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett

időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is

lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-

szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a

TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera

mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-

ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe

(SCHULLER G 1992)

TPA-1001

1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-

leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-

mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)

majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot

jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz

nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet

Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a

Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a

KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet

Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a

prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az

EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes

Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak

funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes

R-10

7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera

Műszaki Szemle 46 15

3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)

Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-

oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben

az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk

egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-

tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek

ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-

doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-

domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg

kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek

A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon

ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-

teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az

IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől

maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is

31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben

A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-

orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-

ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve

Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-

ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak

Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel

alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959

elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)

Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok

A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny

szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is

Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai

struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt

A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok

technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12

Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a

termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni

Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre

bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-

gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-

veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-

programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)

A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a

szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett

Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-

kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-

vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-

hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes

hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)

Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a

szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha

Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)

Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt

szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak

10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban

16 Műszaki Szemle 46

Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az

időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni

A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-

tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő

hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a

szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit

32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban

Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo

iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű

munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-

lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez

keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet

A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz

keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult

A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista

orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-

kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute

szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti

Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-

vezeteacuteseacutere

Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-

lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet

a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani

A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV

szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte

lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-

zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott

volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem

rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika

iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-

dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)

A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban

1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet

2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese

3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa

4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel

5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok

6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes

Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen

neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban

A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok

figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat

megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll

Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-

saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb

munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet

igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni

hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel

szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-

raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a

feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a

javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera

13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak

Műszaki Szemle 46 17

A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-

feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek

IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-

tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december

31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera

A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka

jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra

szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt

jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb

helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a

kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek

Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy

hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka

A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a

termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben

a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-

kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig

1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-

haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

OumlSSZEGZEacuteS

A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa

eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-

maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-

saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten

IRODALOM

1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma

2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program

Concept 1935-1945 Greenwood Press

3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o

4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America

MIT Press Cambridge Ma

5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes

Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted

megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest

10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf

18 Műszaki Szemle 46

Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX

DAacuteVID Loacuteraacutent

Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu

ABSTRACT

This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and

geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)

REZUMAT

Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al

Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)

1 BEVEZETEacuteS

A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi

falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos

Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-

tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni

azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash

felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket

2 FIATALKORI EacuteVEK

Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-

halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-

boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt

abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely

a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert

ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-

gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai

tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)

Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-

radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-

mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-

e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a

goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen

1844-igrdquo (Nagy J 18941895)

Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-

ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-

sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter

nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert

Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-

foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 19

Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-

domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy

mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető

gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)

3 A HAacuteZITANIacuteTOacute

Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a

megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is

igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-

eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)

A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851

februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind

elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert

a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal

ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor

felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo

(Elek L 1982)

4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI

A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-

maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-

taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute

vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről

(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar

vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket

(Veres B 1985)

Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a

Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-

teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek

ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa

Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)

A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek

kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)

Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-

szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)

Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-

veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-

gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute

oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott

vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute

bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak

magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik

a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted

ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes

hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L

1989)

Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)

Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent

hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-

irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)

Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-

tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-

zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-

sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze

20 Műszaki Szemle 46

Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J

1863)

A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J

Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek

koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok

eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat

tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)

Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a

Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot

(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg

turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy

az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg

adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve

(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)

szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)

A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-

nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos

(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier

kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai

tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-

lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen

Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai

Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei

Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk

meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul

meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai

viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar

barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)

Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-

sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az

Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-

barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a

csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben

pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-

saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis

lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-

csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-

nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)

Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet

illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos

patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei

barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat

volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops

fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka

eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)

Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is

gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-

napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)

Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny

koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet

talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban

eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel

nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek

toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-

ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő

Műszaki Szemle 46 21

Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter

szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent

tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-

forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot

Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-

taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő

barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A

viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein

viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes

V 1988)

Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban

szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő

helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute

eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten

oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-

vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-

lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta

5 AZ AFRIKA-UTAZOacute

Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-

dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg

noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az

orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt

egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-

lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait

felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute

utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J

1941)

A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-

tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute

szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)

Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-

veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos

megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-

tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki

termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete

22 Műszaki Szemle 46

6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS

Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-

tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela

utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-

zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy

J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-

ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia

eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)

Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt

oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute

őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U

Nagy I 1988)

Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-

maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J

1941)

Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-

ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr

jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-

kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak

cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-

maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-

teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-

megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)

Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-

totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet

iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a

hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L

1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-

nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-

ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is

Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-

receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere

Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-

suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban

nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult

nyugalomba (Dr Nagy J 1941)

Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig

szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-

deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja

meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo

7 A HAGYATEacuteK SORSA

Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet

nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr

ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti

levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek

hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs

Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői

leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-

szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem

semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 23

IRODALOM

Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese

XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p

XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-

cen 1926 39 p

Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya

Budapest 1988 pp 224-522

Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p

Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111

Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p

Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p

Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt

Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani

Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64

Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195

Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban

Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium

Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383

Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932

Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak

roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232

Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-

lang 19841 pp 31-36

Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989

U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni

Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)

OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34

24 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1

The beginning and ending of the Franz Joseph University

Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep

KAacuteSA Zoltaacuten

Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda

Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek

email kasamssapientiaro

ABSTRACT

The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-

lozsvaacuterCluj

REZUMAT

Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei

de către autorităţile romacircne icircn 1919

1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX

toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek

koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem

rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-

domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az

egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo

Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata

Műszaki Szemle 46 25

A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-

taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-

felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese

utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros

pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-

rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az

istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-

ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-

domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a

miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo

Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-

rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo

A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-

zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek

koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet

Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a

koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb

fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk

Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban

Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-

jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely

kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-

kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-

gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel

a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo

Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel

Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-

gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute

Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus

hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-

26 Műszaki Szemle 46

kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27

eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo

Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-

vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben

szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a

vaacuteros maga fogja azt meguumllni

Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem

az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok

neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg

(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn

toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat

folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell

a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute

egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni

kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-

adaacutesrardquo

A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-

teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja

hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-

nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt

miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)

47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-

haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2

A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap

meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a

cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i

ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute

van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes

1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-

maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni

beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten

hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-

meacutelyes holmijukat vihetik magukkal

Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-

szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-

eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat

Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a

kiraacutely jelenleacuteteacuteben

Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat

el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4

Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19

Draacutega Marcelem

Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat

Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is

A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-

tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten

nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-

2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb

folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek

meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott

leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old

Műszaki Szemle 46 27

galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-

csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok

Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni

De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-

maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi

jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-

val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-

kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-

fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-

naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-

seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű

vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra

Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-

laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet

illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt

Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak

az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-

lajdonnak tekintendők

Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-

ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai

kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek

Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)

Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja

Kolozsvaacutert

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar

Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg

koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek

itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem

ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-

sok eacutevtizeddel

Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)

Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-

tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)

Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat

Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert

egy szellemi holokauszttal

Farkas Gyula

(1847ndash1930)

Kolozsvaacuteron

1887ndash1915 koumlzoumltt

Fejeacuter Lipoacutet

(1880ndash1959)

Kolozsvaacuteron

1905ndash1911 koumlzoumltt

Riesz Frigyes

(1880ndash1956)

Kolozsvaacuteron

1911ndash1919 koumlzoumltt

Haar Alfreacuted

(1885ndash1933)

Kolozsvaacuteron

1912ndash1919 koumlzoumltt

28 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1

The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University

Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef

OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2

Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro

ABSTRACT

The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at

Franz Joseph University is presented

REZUMAT

Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn

matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş

Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi

alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a

Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval

Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-

ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja

Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-

tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag

is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-

toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből

Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-

lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-

foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet

Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-

rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki

a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is

Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-

ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt

Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin

Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt

A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt

1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-

gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett

Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval

Műszaki Szemle 46 29

Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott

Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron

vaacutermegyeacuteben

Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa

alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema

2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-

kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)

Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877

deczember hoacutenap

Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri

okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs

vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja

Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa

Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-

maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan

Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-

ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879

juacutelius 5-eacuten)

3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja

1882

Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a

nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-

kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt

Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes

moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven

tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a

Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert

nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes

vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban

A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus

Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-

unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-

szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes

Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll

4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert

Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883

Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak

(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy

Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes

Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)

5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori

cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-

raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter

Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884

1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-

taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba

Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-

taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia

segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt

A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-

uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-

30 Műszaki Szemle 46

koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet

szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3

Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő

laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja

pedig

6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell

Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-

nyomdaacutejaacuteboacutel 1885

Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-

meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont

kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-

ben Vaacutelyi is ott van

7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter

Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-

jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886

Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter

25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-

men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-

raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-

szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig

Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők

8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak

keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg

Oacute-Kolleacutegium)

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday

Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett

Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai

tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a

Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai

dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-

pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek

resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo

9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta

Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-

sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger

Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű

10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek

neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-

jaacuteban

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta

Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891

Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula

Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a

gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult

3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80

4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute

httpmekoszkhu0360003630

Műszaki Szemle 46 31

veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes

termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend

szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a

mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter

Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei

1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest

1891

2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895

3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-

szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897

4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-

ből 32)

5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-

diacutejjal jutalmazta)

6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes

jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)

7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900

8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes

U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)

9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901

10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista

gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)

11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo

12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter

Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega

2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera

13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-

la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből

Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes

nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy

osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon

toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-

kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-

uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-

Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet

nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt

oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)

Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-

pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)

Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet

paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata

Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter

1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo

14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann

Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K

Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute

volt

5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im

32 Műszaki Szemle 46

15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta

Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt

16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri

Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-

nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-

geometriaacutehoz

17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-

tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott

Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera

volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja

18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami

főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a

Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-

gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai

tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet

20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-

kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909

Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra

21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-

sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter

Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-

kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok

ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni

Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-

lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A

taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat

kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es

eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt

A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo

Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo

22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-

zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly

Budapest 1914

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető

7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html

Műszaki Szemle 46 33

bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren

nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)

Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek

Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits

Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben

23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-

gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt

Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-

lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-

dapest 1916

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-

nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute

Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-

ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-

seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-

ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-

gyes leveleacuteből

25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief

Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-

zoumllni

26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak

vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-

segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az

aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-

toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-

zeacuteseacutevel

Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb

igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete

IRODALOM

1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-

oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)

2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630

3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27

szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT

4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80

8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia

Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37

34 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)

The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)

Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)

SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2

Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2

email pszaboinfu-szegedhu

ABSTRACT

In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged

between 1921 and 1940

REZUMAT

Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a

funcţionat la Szeged

1 BEVEZETEacuteS

A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten

kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-

tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az

egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-

seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes

keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok

hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa

eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak

lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak

Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ

Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-

szaacutegba 1921 november 10-eacuten

bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-

seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-

tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs

amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba

mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres

[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-

gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a

Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta

Műszaki Szemle 46 35

temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol

szerető baacutetyaacuted Friczirdquo

RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz

hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-

seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval

az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt

helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten

2 AZ EGYETEMI EacuteLET

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi

boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet

Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-

előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-

riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-

geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő

koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok

lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem

szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-

ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni

Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-

lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel

egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes

magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-

maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-

ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti

eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten

(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus

Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg

az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent

a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter

toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt

hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest

hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-

koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető

polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-

ben

A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-

nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A

36 Műszaki Szemle 46

paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra

keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute

templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar

kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar

aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt

bujdosoacute egyetemrdquo

Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta

Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-

ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda

Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az

egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi

egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-

daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet

is hivataacutesuknak tekintetteacutek

A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes

testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes

indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely

a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek

fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete

Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-

egyetemi előadaacutesokat

3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK

Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot

kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna

(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute

Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-

zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a

boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor

(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten

(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)

BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)

ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-

gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta

SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-

BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-

től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-

te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd

Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-

tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik

doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg

kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-

leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak

nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI

felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a

szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt

is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a

hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-

sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben

eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel

a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-

si Nobel-diacutejat kapott

Szent-Gyoumlrgyi Albert

(1893-1986)

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az

egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-

Műszaki Szemle 46 37

dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről

vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes

modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes

(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi

Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete

JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-

kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c

verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-

lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-

te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen

verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo

Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt

amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent

Baacutelint Saacutendor

(1904-1980)

BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes

folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert

Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-

doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott

szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-

tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy

sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-

romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első

neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-

ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-

nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute

habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek

eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute

4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI

Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-

matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-

laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre

Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c

folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-

saacuteban

RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek

volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint

neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-

taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-

ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-

meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester

HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis

differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-

emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-

seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-

teacuter eacutes a Haar-wavelet

38 Műszaki Szemle 46

Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői

Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf

A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet

Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel

RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela

nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-

seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-

ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-

vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott

Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is

őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves

neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-

tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-

janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet

egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett

A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki

Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az

antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute

A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a

Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-

tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-

domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb

műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve

IRODALOM

[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999

[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE

Szeged 1996

[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy

Attila] SZOTE Szeged 1997

[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986

[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)

Műszaki Szemle 46 39

A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1

Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century

Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX

DVORAacuteCSEK Aacutegoston

fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera

Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia

email dvoracsek52yahoocom

ABSTRACT

This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX

th

century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed

REZUMAT

Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor

Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii

experimentale

Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-

ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel

eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-

taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-

meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is

akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma

volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az

iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az

első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki

az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-

tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a

marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja

Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban

nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes

főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban

A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra

ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-

heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes

fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi

kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-

pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg

40 Műszaki Szemle 46

latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test

(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika

Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos

boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első

erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv

Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-

1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-

tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv

Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes

botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten

Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-

ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-

maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-

temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655

szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani

mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen

volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a

magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa

1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I

Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első

fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-

kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi

Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-

zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik

A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI

PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet

taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar

nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen

szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi

bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az

eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-

ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-

the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol

Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait

Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere

kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-

Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute

Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-

szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi

bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai

Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi

keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-

mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel

bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen

nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek

volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek

elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]

4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai

valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben

szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet

1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja

Műszaki Szemle 46 41

Henric Bisterfeld

(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)

Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)

Paacutepai Paacuteriz Ferenc

(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)

Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)

42 Műszaki Szemle 46

A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-

zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9

1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki

Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-

adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-

koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra

hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-

zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma

[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes

gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-

chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy

fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery

Domokos10

megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az

első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-

tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a

diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis

experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-

lunkrdquo [7]

Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt

a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten

1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a

fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-

kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-

9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et

experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque

indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum

Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő

Műszaki Szemle 46 43

ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar

matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet

bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes

nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-

dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]

A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-

matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-

uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]

Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-

1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott

aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol

1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy

jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-

tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-

nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe

volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a

szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től

halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei

ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]

Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett

1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett

Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban

talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes

tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van

annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-

koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]

Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi

osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a

teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant

tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-

totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a

teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola

a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző

12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-

nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines

matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos

Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben

13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk

44 Műszaki Szemle 46

Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-

szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott

bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar

nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban

akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-

gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a

haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo

A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez

eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy

nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

KOumlNYVEacuteSZET

1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994

2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995

3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955

4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997

5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936

6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI

(szerk Lukinich Imre)

7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)

munkaacuteja14

8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15

9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről

keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban

14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm

Műszaki Szemle 46 9

leacutegaacutem Bodoacute Barna szemeacutelyeacutet jeloumlli meg eacutes akitől itt elneacutezeacutest is keacuterek (laacutesd bdquoOrmoacutes Zsigmond hagyateacutekardquo c

iacuteraacutesaacutet)

Hogy kit lehet utoacutednak tekinteni (egyelőre) a tudomaacutenyos kutataacutes egyik erkoumllcsi elveacutenek megfelelően

az kitűnik az irodalmi jegyzeacutek gondos aacutettanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel

Kutataacutesaimat anyagilag a bdquoPro Renovanda Cultura Hungariaerdquo oumlsztoumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny a Magyar Oumlsz-

toumlndiacutej Bizottsaacuteg a bdquoCollegium Hungaricumrdquo (Beacutecs) paacutelyaacutezat kereteacuteben a Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola Szeacutekes-

feheacutervaacuter egykori Vezetőseacutege Szeacutekesfeheacutervaacuter Megyei Joguacute Vaacuteros Polgaacutermesteri Hivatala szemeacutelyesen

Warvasovski Tihameacuter polgaacutermester eacutes Művelődeacutesi Osztaacutelya taacutemogatta a Laacutenczos Korneacutel-Szegfű Gyula Oumlsz-

toumlndiacutejas Alapiacutetvaacuteny aacuteltal

IRODALOM

1 Sombori Saacutendor Egy szentgyoumlrgyi remete Gaaacutel Saacutendor a tudoacutes c cikksorozat Haacuteromszeacutek c napilap 1995

juacutenius 16 17 20 21 22 szaacutemaiban

2 Sombori Saacutendor A keacutet Gaaacutel Saacutendor az ezredes eacutes a meacuternoumlk Uacutej Eacutelet 19701

3 Sombori Saacutendor Lawrence vagy Gaaacutel Saacutendor TETT 1981 1sz

4 Bodoacute Barna Tudomaacutenyos jelenvaloacutesaacutegunk avagy ki volt Gaaacutel Saacutendor Kilaacutetoacute A Kisenciklopeacutedia Eacutevkoumlnyve II

Temesvaacuter 1982

5 Bodoacute Barna Ki fedezte fel a ciklotron elveacutet A Heacutet 1982 45 sz

6 Beke Gyoumlrgy Ormoacutes Zsigmond hagyateacuteka Honismeret 2000 6 sz

httpwwwvjrktfhucarushonismeho000621htm

7 Gaaacutel Saacutendor Egy elmeacuteleti fizikai eacutertekezeacutes kalandos toumlrteacutenete Megyei Tuumlkoumlr (Haacuteromszeacutek-Covasna) 1971 nov-

ember 28

8 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Proceedings of International Conference

on Educational Technologies For The Third Millenium Nitra1995 bdquoMedactardquo 95Volume-ZBORNIK 4 pp 176-

180

9 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von GaaacutelPart II Proceedings of International 7th

Biennial Conference on History and Philosophy of Physics in Education HPPErsquo96 Bratislava-Pozsony August

21-24 l996 pp253-258 and Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In Modern

Physics Uzghorod-Ungvaacuter August 13-16 1997 pp 210-216

10 Szőcs Huba L On Physics Work In Relativity Of Alexander Von Gaaacutel Part III The Clock Paradox As

Consequence Of Dopplerrsquos Antinomy Proceedings of International Conference on Non-Euclidian Geometry In

Modern Physics Uzghorod-Ungvaacuter (Kiev) August 13-161997pp 217-220

11 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part IV On Basic-System Of Lorentz Group Abstract Volume of

International Workshop On Superluminal Velocities Universities Cologne-Bielefeld Koeln June 6ndash101998 p

37 and Abstract Volume of International Conference on Differential Geometry and Applications

DGArsquo98Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM 1998 Brno August 10-181998

pp 44ndash45

Presented and sub press in Proceedings of International Conference on Lorentz Group CPT and Neutrinos

Zacatecas Mexico June 23-26 1999

Presented Biannual International Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics

Nyiregyhaacuteza Hungary 7-10 July 1999 Journal of ldquoHeavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 109ndash114

12 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Part V The Rectification Of Rotating-Experiments And The

Possibility Of Existence Of One Basic-System Abstract Volume of International Conference on Differential

Geometry and Applications DGArsquo98 Satellite Conference of International Congress of Mathematicians ICM

1998 Brno August 10-18 1998 p45 Presented and published in Proceedings of International Conference on Lo-

rentz Group CPT and Neutrinos Zacatecas Mexico June 23-26 1999 Presented Biannual International

Conference (BGL) on Non-Euclidean Geometry in Modern Physics Nyiregyhaacuteza Hungary 7ndash10 July 1999

Journal of ldquoHavy Ion Physicsrdquo 11 (2000) pp 115ndash119

13 Szőcs Huba L A forgotten Hungarian scientist Saacutendor Gaaacutel (Alexander von Gaaacutel) WEB Proceedings of Inter-

national Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11-15 September1999

httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO

14 Szőcs Huba L Essays upon Electromagnetism and Special Relativity WEB Proceedings of International

Conference on Volta and the History of Electricity Como Italy 11ndash15 September 1999

httpopuscileaitcgi-binfisicasitewebdriverMival=qp_comoamppg=CO

15 Szőcs Huba L Essays Upon Special Relativity Proceedings of International Conference PIRT VII Physical

Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences (BSPS) and Uni-

versity of Sunderland (Univof S) London 15ndash18 September 2000 Supplementary Papers pp 212ndash217

16 Szőcs Huba L Essays on Special Relativity A Multipart Rewiev The Generalized Linear Transformations

between Inertial Systems Proceedings of International Conference PIRT VIII Physical Interpretation of Relativity

10 Műszaki Szemle 46

Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9

September 2002 pp 554ndash568

17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX

Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-

versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502

18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether

light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-

tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the

Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006

19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in

Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical

Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of

Sunderland London September 2006

20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any

Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical

Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History

and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007

21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between

Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-

ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub

publishing in the Proceedings of Conference

Műszaki Szemle 46 11

Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban

The Early History of Computers in the Hungarian Economy

Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei

BORBEacuteLY Eacuteva

Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola

evaborbelygmailcom

ABSTRACT

The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-

tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first

one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer

development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-

gration

After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern

European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-

opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism

Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-

tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects

also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-

fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several

years behind the industrially developed countries

In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the

Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic

computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment

Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in

the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity

In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-

neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries

The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960

in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of

interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-

rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already

in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an

important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became

an emerging science

The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and

some production technologies but also computer aided music composing was studied

The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-

tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-

gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the

application areas

REZUMAT

Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din

anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse

după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada

12 Műszaki Szemle 46

descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn

economie

OumlSSZEFOGLALOacute

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-

euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-

zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval

A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet

ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a

meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-

miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban

csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be

1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN

Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-

ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is

Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-

maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban

1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM

(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet

szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal

rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-

seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-

csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)

A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL

maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-

aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms

koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)

A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris

jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a

PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk

(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)

A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az

oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-

dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta

a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute

eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek

fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig

fennmaradt

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak

Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon

magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek

hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-

lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll

1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute

eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)

A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző

szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek

toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)

1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute

SZU 1952 1961 1972

AEAacute 1946 1957 1965

Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev

1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese

Műszaki Szemle 46 13

2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON

A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-

alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e

tanulmaacutenyban relevaacutensak

Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az

MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo

vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel

kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett

orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban

nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)

A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-

vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-

gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-

vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a

KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek

(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)

Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy

a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-

szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani

A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek

1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az

inteacutezet eacuteleteacuteben

bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel

toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-

siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs

K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)

Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-

saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-

technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a

SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-

radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet

21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-

leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-

geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-

ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a

KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-

lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A

vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a

nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-

technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a

szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek

mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen

oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-

70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint

1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a

harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros

szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt

(wwwpdp8net)

14 Műszaki Szemle 46

1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-

ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz

A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az

inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-

leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-

nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői

csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez

vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem

volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-

taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-

taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is

Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett

időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is

lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-

szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a

TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera

mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-

ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe

(SCHULLER G 1992)

TPA-1001

1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-

leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-

mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)

majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot

jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz

nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet

Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a

Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a

KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet

Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a

prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az

EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes

Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak

funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes

R-10

7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera

Műszaki Szemle 46 15

3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)

Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-

oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben

az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk

egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-

tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek

ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-

doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-

domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg

kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek

A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon

ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-

teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az

IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől

maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is

31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben

A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-

orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-

ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve

Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-

ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak

Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel

alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959

elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)

Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok

A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny

szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is

Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai

struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt

A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok

technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12

Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a

termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni

Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre

bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-

gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-

veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-

programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)

A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a

szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett

Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-

kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-

vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-

hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes

hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)

Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a

szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha

Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)

Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt

szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak

10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban

16 Műszaki Szemle 46

Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az

időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni

A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-

tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő

hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a

szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit

32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban

Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo

iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű

munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-

lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez

keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet

A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz

keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult

A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista

orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-

kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute

szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti

Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-

vezeteacuteseacutere

Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-

lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet

a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani

A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV

szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte

lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-

zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott

volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem

rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika

iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-

dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)

A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban

1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet

2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese

3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa

4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel

5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok

6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes

Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen

neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban

A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok

figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat

megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll

Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-

saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb

munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet

igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni

hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel

szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-

raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a

feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a

javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera

13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak

Műszaki Szemle 46 17

A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-

feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek

IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-

tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december

31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera

A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka

jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra

szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt

jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb

helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a

kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek

Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy

hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka

A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a

termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben

a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-

kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig

1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-

haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

OumlSSZEGZEacuteS

A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa

eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-

maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-

saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten

IRODALOM

1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma

2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program

Concept 1935-1945 Greenwood Press

3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o

4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America

MIT Press Cambridge Ma

5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes

Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted

megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest

10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf

18 Műszaki Szemle 46

Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX

DAacuteVID Loacuteraacutent

Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu

ABSTRACT

This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and

geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)

REZUMAT

Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al

Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)

1 BEVEZETEacuteS

A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi

falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos

Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-

tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni

azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash

felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket

2 FIATALKORI EacuteVEK

Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-

halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-

boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt

abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely

a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert

ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-

gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai

tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)

Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-

radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-

mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-

e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a

goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen

1844-igrdquo (Nagy J 18941895)

Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-

ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-

sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter

nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert

Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-

foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 19

Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-

domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy

mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető

gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)

3 A HAacuteZITANIacuteTOacute

Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a

megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is

igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-

eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)

A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851

februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind

elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert

a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal

ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor

felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo

(Elek L 1982)

4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI

A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-

maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-

taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute

vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről

(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar

vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket

(Veres B 1985)

Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a

Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-

teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek

ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa

Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)

A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek

kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)

Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-

szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)

Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-

veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-

gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute

oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott

vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute

bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak

magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik

a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted

ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes

hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L

1989)

Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)

Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent

hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-

irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)

Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-

tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-

zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-

sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze

20 Műszaki Szemle 46

Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J

1863)

A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J

Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek

koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok

eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat

tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)

Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a

Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot

(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg

turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy

az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg

adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve

(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)

szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)

A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-

nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos

(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier

kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai

tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-

lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen

Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai

Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei

Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk

meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul

meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai

viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar

barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)

Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-

sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az

Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-

barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a

csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben

pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-

saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis

lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-

csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-

nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)

Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet

illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos

patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei

barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat

volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops

fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka

eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)

Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is

gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-

napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)

Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny

koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet

talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban

eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel

nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek

toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-

ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő

Műszaki Szemle 46 21

Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter

szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent

tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-

forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot

Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-

taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő

barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A

viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein

viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes

V 1988)

Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban

szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő

helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute

eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten

oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-

vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-

lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta

5 AZ AFRIKA-UTAZOacute

Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-

dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg

noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az

orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt

egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-

lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait

felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute

utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J

1941)

A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-

tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute

szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)

Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-

veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos

megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-

tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki

termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete

22 Műszaki Szemle 46

6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS

Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-

tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela

utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-

zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy

J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-

ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia

eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)

Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt

oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute

őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U

Nagy I 1988)

Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-

maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J

1941)

Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-

ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr

jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-

kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak

cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-

maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-

teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-

megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)

Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-

totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet

iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a

hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L

1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-

nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-

ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is

Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-

receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere

Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-

suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban

nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult

nyugalomba (Dr Nagy J 1941)

Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig

szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-

deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja

meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo

7 A HAGYATEacuteK SORSA

Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet

nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr

ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti

levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek

hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs

Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői

leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-

szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem

semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 23

IRODALOM

Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese

XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p

XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-

cen 1926 39 p

Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya

Budapest 1988 pp 224-522

Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p

Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111

Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p

Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p

Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt

Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani

Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64

Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195

Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban

Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium

Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383

Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932

Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak

roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232

Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-

lang 19841 pp 31-36

Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989

U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni

Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)

OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34

24 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1

The beginning and ending of the Franz Joseph University

Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep

KAacuteSA Zoltaacuten

Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda

Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek

email kasamssapientiaro

ABSTRACT

The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-

lozsvaacuterCluj

REZUMAT

Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei

de către autorităţile romacircne icircn 1919

1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX

toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek

koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem

rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-

domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az

egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo

Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata

Műszaki Szemle 46 25

A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-

taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-

felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese

utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros

pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-

rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az

istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-

ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-

domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a

miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo

Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-

rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo

A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-

zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek

koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet

Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a

koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb

fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk

Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban

Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-

jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely

kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-

kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-

gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel

a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo

Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel

Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-

gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute

Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus

hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-

26 Műszaki Szemle 46

kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27

eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo

Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-

vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben

szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a

vaacuteros maga fogja azt meguumllni

Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem

az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok

neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg

(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn

toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat

folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell

a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute

egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni

kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-

adaacutesrardquo

A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-

teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja

hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-

nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt

miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)

47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-

haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2

A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap

meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a

cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i

ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute

van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes

1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-

maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni

beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten

hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-

meacutelyes holmijukat vihetik magukkal

Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-

szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-

eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat

Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a

kiraacutely jelenleacuteteacuteben

Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat

el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4

Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19

Draacutega Marcelem

Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat

Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is

A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-

tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten

nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-

2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb

folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek

meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott

leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old

Műszaki Szemle 46 27

galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-

csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok

Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni

De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-

maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi

jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-

val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-

kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-

fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-

naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-

seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű

vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra

Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-

laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet

illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt

Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak

az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-

lajdonnak tekintendők

Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-

ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai

kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek

Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)

Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja

Kolozsvaacutert

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar

Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg

koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek

itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem

ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-

sok eacutevtizeddel

Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)

Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-

tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)

Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat

Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert

egy szellemi holokauszttal

Farkas Gyula

(1847ndash1930)

Kolozsvaacuteron

1887ndash1915 koumlzoumltt

Fejeacuter Lipoacutet

(1880ndash1959)

Kolozsvaacuteron

1905ndash1911 koumlzoumltt

Riesz Frigyes

(1880ndash1956)

Kolozsvaacuteron

1911ndash1919 koumlzoumltt

Haar Alfreacuted

(1885ndash1933)

Kolozsvaacuteron

1912ndash1919 koumlzoumltt

28 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1

The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University

Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef

OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2

Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro

ABSTRACT

The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at

Franz Joseph University is presented

REZUMAT

Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn

matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş

Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi

alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a

Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval

Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-

ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja

Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-

tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag

is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-

toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből

Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-

lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-

foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet

Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-

rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki

a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is

Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-

ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt

Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin

Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt

A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt

1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-

gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett

Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval

Műszaki Szemle 46 29

Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott

Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron

vaacutermegyeacuteben

Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa

alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema

2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-

kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)

Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877

deczember hoacutenap

Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri

okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs

vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja

Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa

Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-

maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan

Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-

ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879

juacutelius 5-eacuten)

3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja

1882

Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a

nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-

kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt

Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes

moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven

tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a

Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert

nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes

vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban

A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus

Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-

unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-

szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes

Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll

4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert

Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883

Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak

(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy

Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes

Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)

5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori

cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-

raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter

Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884

1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-

taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba

Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-

taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia

segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt

A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-

uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-

30 Műszaki Szemle 46

koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet

szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3

Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő

laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja

pedig

6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell

Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-

nyomdaacutejaacuteboacutel 1885

Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-

meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont

kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-

ben Vaacutelyi is ott van

7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter

Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-

jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886

Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter

25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-

men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-

raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-

szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig

Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők

8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak

keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg

Oacute-Kolleacutegium)

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday

Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett

Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai

tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a

Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai

dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-

pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek

resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo

9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta

Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-

sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger

Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű

10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek

neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-

jaacuteban

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta

Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891

Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula

Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a

gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult

3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80

4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute

httpmekoszkhu0360003630

Műszaki Szemle 46 31

veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes

termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend

szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a

mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter

Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei

1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest

1891

2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895

3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-

szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897

4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-

ből 32)

5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-

diacutejjal jutalmazta)

6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes

jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)

7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900

8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes

U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)

9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901

10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista

gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)

11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo

12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter

Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega

2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera

13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-

la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből

Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes

nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy

osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon

toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-

kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-

uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-

Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet

nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt

oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)

Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-

pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)

Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet

paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata

Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter

1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo

14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann

Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K

Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute

volt

5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im

32 Műszaki Szemle 46

15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta

Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt

16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri

Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-

nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-

geometriaacutehoz

17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-

tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott

Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera

volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja

18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami

főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a

Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-

gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai

tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet

20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-

kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909

Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra

21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-

sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter

Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-

kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok

ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni

Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-

lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A

taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat

kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es

eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt

A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo

Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo

22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-

zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly

Budapest 1914

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető

7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html

Műszaki Szemle 46 33

bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren

nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)

Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek

Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits

Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben

23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-

gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt

Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-

lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-

dapest 1916

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-

nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute

Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-

ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-

seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-

ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-

gyes leveleacuteből

25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief

Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-

zoumllni

26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak

vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-

segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az

aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-

toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-

zeacuteseacutevel

Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb

igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete

IRODALOM

1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-

oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)

2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630

3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27

szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT

4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80

8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia

Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37

34 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)

The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)

Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)

SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2

Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2

email pszaboinfu-szegedhu

ABSTRACT

In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged

between 1921 and 1940

REZUMAT

Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a

funcţionat la Szeged

1 BEVEZETEacuteS

A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten

kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-

tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az

egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-

seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes

keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok

hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa

eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak

lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak

Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ

Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-

szaacutegba 1921 november 10-eacuten

bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-

seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-

tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs

amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba

mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres

[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-

gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a

Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta

Műszaki Szemle 46 35

temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol

szerető baacutetyaacuted Friczirdquo

RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz

hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-

seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval

az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt

helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten

2 AZ EGYETEMI EacuteLET

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi

boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet

Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-

előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-

riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-

geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő

koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok

lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem

szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-

ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni

Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-

lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel

egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes

magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-

maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-

ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti

eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten

(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus

Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg

az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent

a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter

toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt

hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest

hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-

koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető

polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-

ben

A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-

nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A

36 Műszaki Szemle 46

paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra

keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute

templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar

kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar

aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt

bujdosoacute egyetemrdquo

Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta

Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-

ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda

Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az

egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi

egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-

daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet

is hivataacutesuknak tekintetteacutek

A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes

testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes

indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely

a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek

fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete

Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-

egyetemi előadaacutesokat

3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK

Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot

kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna

(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute

Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-

zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a

boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor

(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten

(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)

BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)

ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-

gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta

SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-

BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-

től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-

te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd

Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-

tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik

doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg

kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-

leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak

nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI

felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a

szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt

is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a

hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-

sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben

eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel

a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-

si Nobel-diacutejat kapott

Szent-Gyoumlrgyi Albert

(1893-1986)

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az

egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-

Műszaki Szemle 46 37

dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről

vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes

modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes

(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi

Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete

JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-

kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c

verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-

lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-

te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen

verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo

Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt

amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent

Baacutelint Saacutendor

(1904-1980)

BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes

folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert

Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-

doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott

szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-

tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy

sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-

romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első

neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-

ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-

nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute

habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek

eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute

4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI

Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-

matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-

laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre

Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c

folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-

saacuteban

RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek

volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint

neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-

taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-

ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-

meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester

HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis

differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-

emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-

seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-

teacuter eacutes a Haar-wavelet

38 Műszaki Szemle 46

Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői

Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf

A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet

Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel

RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela

nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-

seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-

ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-

vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott

Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is

őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves

neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-

tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-

janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet

egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett

A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki

Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az

antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute

A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a

Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-

tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-

domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb

műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve

IRODALOM

[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999

[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE

Szeged 1996

[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy

Attila] SZOTE Szeged 1997

[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986

[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)

Műszaki Szemle 46 39

A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1

Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century

Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX

DVORAacuteCSEK Aacutegoston

fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera

Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia

email dvoracsek52yahoocom

ABSTRACT

This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX

th

century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed

REZUMAT

Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor

Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii

experimentale

Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-

ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel

eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-

taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-

meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is

akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma

volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az

iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az

első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki

az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-

tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a

marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja

Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban

nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes

főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban

A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra

ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-

heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes

fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi

kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-

pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg

40 Műszaki Szemle 46

latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test

(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika

Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos

boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első

erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv

Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-

1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-

tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv

Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes

botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten

Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-

ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-

maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-

temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655

szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani

mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen

volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a

magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa

1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I

Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első

fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-

kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi

Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-

zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik

A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI

PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet

taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar

nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen

szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi

bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az

eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-

ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-

the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol

Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait

Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere

kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-

Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute

Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-

szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi

bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai

Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi

keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-

mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel

bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen

nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek

volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek

elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]

4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai

valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben

szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet

1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja

Műszaki Szemle 46 41

Henric Bisterfeld

(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)

Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)

Paacutepai Paacuteriz Ferenc

(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)

Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)

42 Műszaki Szemle 46

A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-

zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9

1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki

Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-

adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-

koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra

hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-

zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma

[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes

gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-

chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy

fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery

Domokos10

megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az

első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-

tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a

diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis

experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-

lunkrdquo [7]

Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt

a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten

1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a

fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-

kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-

9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et

experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque

indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum

Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő

Műszaki Szemle 46 43

ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar

matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet

bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes

nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-

dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]

A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-

matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-

uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]

Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-

1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott

aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol

1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy

jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-

tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-

nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe

volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a

szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től

halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei

ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]

Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett

1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett

Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban

talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes

tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van

annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-

koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]

Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi

osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a

teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant

tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-

totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a

teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola

a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző

12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-

nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines

matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos

Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben

13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk

44 Műszaki Szemle 46

Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-

szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott

bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar

nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban

akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-

gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a

haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo

A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez

eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy

nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

KOumlNYVEacuteSZET

1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994

2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995

3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955

4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997

5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936

6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI

(szerk Lukinich Imre)

7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)

munkaacuteja14

8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15

9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről

keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban

14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm

10 Műszaki Szemle 46

Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of Sunderland London 6ndash9

September 2002 pp 554ndash568

17 Szőcs HubaL Essay No2Upon Special Relativity Theory Proceedings of International Conference PIRT IX

Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the Philosophy of Sciences and Uni-

versity of Sunderland London 3ndash6 September 2004 pp 493ndash502

18 Szőcs HubaL Machination Mathematic or Cruel Reality existence of one absolute system called world-ether

light-ether vacua or energy-matter which fill up the Universe presented and sub press Proceedings of Interna-

tional Conference PIRT X Physical Interpretation of Relativity Theory organized by British Society for the

Philosophy of Sciences and University of Sunderland London September 2006

19 Szőcs Huba L On Relativity of Phenomenon of Contraction of Lenghts and the Dilatation of Durations in

Special Relativity Theory presented and sub press Proceedings of International Conference PIRT X Physical

Interpretation of Relativity Theoryorganized by British Society for the Philosophy of Sciences and University of

Sunderland London September 2006

20 Szőcs Huba L The Classicall and Generalized Linear Transformations Between Inertial Systems and any

Consequencies presented and published in Proceedings of International Conference PIRT Budapest Physical

Interpretation of Relativity Theory organized by Institute for Philosophy Budapest and the Department of History

and Philosophy of Sciences University L Eoumltvoumls Budapest 7ndash9 September 2007

21 Szőcs Huba L 1 Important Consequencies of the Classical and Generalized Linear Transformations between

Inertial Systems 2 Submicroscopic Black Holes as Magnetic Monopoles and Dyons Talk on PIRT XI as well In-

ternational Conference on Physical Interpretation of Relativity Theory London 2008 September 12ndash15 sub

publishing in the Proceedings of Conference

Műszaki Szemle 46 11

Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban

The Early History of Computers in the Hungarian Economy

Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei

BORBEacuteLY Eacuteva

Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola

evaborbelygmailcom

ABSTRACT

The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-

tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first

one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer

development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-

gration

After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern

European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-

opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism

Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-

tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects

also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-

fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several

years behind the industrially developed countries

In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the

Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic

computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment

Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in

the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity

In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-

neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries

The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960

in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of

interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-

rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already

in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an

important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became

an emerging science

The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and

some production technologies but also computer aided music composing was studied

The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-

tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-

gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the

application areas

REZUMAT

Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din

anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse

după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada

12 Műszaki Szemle 46

descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn

economie

OumlSSZEFOGLALOacute

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-

euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-

zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval

A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet

ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a

meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-

miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban

csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be

1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN

Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-

ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is

Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-

maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban

1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM

(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet

szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal

rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-

seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-

csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)

A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL

maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-

aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms

koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)

A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris

jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a

PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk

(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)

A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az

oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-

dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta

a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute

eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek

fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig

fennmaradt

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak

Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon

magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek

hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-

lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll

1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute

eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)

A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző

szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek

toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)

1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute

SZU 1952 1961 1972

AEAacute 1946 1957 1965

Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev

1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese

Műszaki Szemle 46 13

2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON

A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-

alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e

tanulmaacutenyban relevaacutensak

Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az

MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo

vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel

kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett

orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban

nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)

A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-

vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-

gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-

vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a

KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek

(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)

Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy

a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-

szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani

A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek

1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az

inteacutezet eacuteleteacuteben

bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel

toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-

siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs

K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)

Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-

saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-

technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a

SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-

radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet

21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-

leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-

geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-

ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a

KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-

lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A

vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a

nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-

technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a

szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek

mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen

oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-

70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint

1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a

harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros

szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt

(wwwpdp8net)

14 Műszaki Szemle 46

1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-

ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz

A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az

inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-

leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-

nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői

csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez

vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem

volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-

taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-

taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is

Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett

időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is

lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-

szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a

TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera

mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-

ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe

(SCHULLER G 1992)

TPA-1001

1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-

leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-

mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)

majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot

jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz

nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet

Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a

Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a

KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet

Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a

prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az

EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes

Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak

funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes

R-10

7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera

Műszaki Szemle 46 15

3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)

Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-

oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben

az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk

egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-

tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek

ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-

doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-

domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg

kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek

A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon

ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-

teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az

IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől

maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is

31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben

A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-

orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-

ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve

Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-

ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak

Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel

alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959

elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)

Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok

A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny

szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is

Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai

struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt

A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok

technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12

Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a

termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni

Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre

bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-

gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-

veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-

programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)

A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a

szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett

Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-

kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-

vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-

hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes

hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)

Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a

szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha

Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)

Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt

szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak

10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban

16 Műszaki Szemle 46

Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az

időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni

A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-

tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő

hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a

szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit

32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban

Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo

iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű

munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-

lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez

keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet

A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz

keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult

A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista

orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-

kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute

szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti

Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-

vezeteacuteseacutere

Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-

lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet

a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani

A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV

szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte

lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-

zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott

volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem

rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika

iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-

dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)

A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban

1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet

2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese

3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa

4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel

5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok

6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes

Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen

neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban

A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok

figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat

megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll

Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-

saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb

munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet

igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni

hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel

szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-

raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a

feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a

javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera

13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak

Műszaki Szemle 46 17

A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-

feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek

IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-

tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december

31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera

A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka

jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra

szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt

jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb

helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a

kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek

Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy

hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka

A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a

termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben

a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-

kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig

1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-

haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

OumlSSZEGZEacuteS

A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa

eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-

maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-

saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten

IRODALOM

1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma

2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program

Concept 1935-1945 Greenwood Press

3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o

4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America

MIT Press Cambridge Ma

5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes

Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted

megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest

10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf

18 Műszaki Szemle 46

Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX

DAacuteVID Loacuteraacutent

Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu

ABSTRACT

This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and

geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)

REZUMAT

Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al

Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)

1 BEVEZETEacuteS

A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi

falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos

Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-

tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni

azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash

felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket

2 FIATALKORI EacuteVEK

Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-

halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-

boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt

abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely

a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert

ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-

gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai

tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)

Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-

radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-

mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-

e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a

goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen

1844-igrdquo (Nagy J 18941895)

Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-

ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-

sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter

nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert

Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-

foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 19

Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-

domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy

mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető

gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)

3 A HAacuteZITANIacuteTOacute

Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a

megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is

igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-

eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)

A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851

februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind

elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert

a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal

ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor

felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo

(Elek L 1982)

4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI

A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-

maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-

taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute

vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről

(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar

vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket

(Veres B 1985)

Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a

Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-

teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek

ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa

Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)

A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek

kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)

Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-

szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)

Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-

veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-

gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute

oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott

vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute

bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak

magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik

a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted

ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes

hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L

1989)

Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)

Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent

hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-

irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)

Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-

tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-

zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-

sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze

20 Műszaki Szemle 46

Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J

1863)

A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J

Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek

koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok

eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat

tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)

Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a

Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot

(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg

turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy

az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg

adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve

(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)

szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)

A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-

nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos

(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier

kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai

tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-

lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen

Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai

Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei

Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk

meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul

meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai

viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar

barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)

Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-

sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az

Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-

barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a

csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben

pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-

saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis

lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-

csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-

nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)

Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet

illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos

patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei

barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat

volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops

fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka

eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)

Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is

gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-

napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)

Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny

koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet

talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban

eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel

nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek

toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-

ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő

Műszaki Szemle 46 21

Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter

szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent

tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-

forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot

Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-

taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő

barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A

viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein

viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes

V 1988)

Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban

szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő

helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute

eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten

oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-

vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-

lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta

5 AZ AFRIKA-UTAZOacute

Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-

dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg

noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az

orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt

egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-

lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait

felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute

utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J

1941)

A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-

tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute

szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)

Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-

veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos

megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-

tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki

termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete

22 Műszaki Szemle 46

6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS

Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-

tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela

utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-

zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy

J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-

ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia

eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)

Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt

oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute

őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U

Nagy I 1988)

Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-

maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J

1941)

Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-

ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr

jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-

kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak

cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-

maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-

teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-

megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)

Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-

totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet

iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a

hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L

1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-

nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-

ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is

Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-

receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere

Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-

suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban

nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult

nyugalomba (Dr Nagy J 1941)

Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig

szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-

deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja

meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo

7 A HAGYATEacuteK SORSA

Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet

nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr

ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti

levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek

hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs

Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői

leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-

szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem

semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 23

IRODALOM

Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese

XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p

XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-

cen 1926 39 p

Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya

Budapest 1988 pp 224-522

Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p

Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111

Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p

Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p

Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt

Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani

Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64

Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195

Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban

Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium

Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383

Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932

Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak

roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232

Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-

lang 19841 pp 31-36

Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989

U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni

Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)

OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34

24 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1

The beginning and ending of the Franz Joseph University

Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep

KAacuteSA Zoltaacuten

Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda

Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek

email kasamssapientiaro

ABSTRACT

The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-

lozsvaacuterCluj

REZUMAT

Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei

de către autorităţile romacircne icircn 1919

1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX

toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek

koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem

rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-

domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az

egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo

Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata

Műszaki Szemle 46 25

A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-

taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-

felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese

utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros

pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-

rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az

istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-

ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-

domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a

miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo

Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-

rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo

A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-

zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek

koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet

Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a

koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb

fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk

Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban

Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-

jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely

kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-

kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-

gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel

a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo

Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel

Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-

gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute

Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus

hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-

26 Műszaki Szemle 46

kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27

eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo

Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-

vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben

szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a

vaacuteros maga fogja azt meguumllni

Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem

az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok

neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg

(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn

toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat

folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell

a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute

egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni

kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-

adaacutesrardquo

A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-

teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja

hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-

nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt

miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)

47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-

haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2

A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap

meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a

cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i

ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute

van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes

1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-

maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni

beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten

hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-

meacutelyes holmijukat vihetik magukkal

Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-

szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-

eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat

Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a

kiraacutely jelenleacuteteacuteben

Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat

el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4

Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19

Draacutega Marcelem

Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat

Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is

A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-

tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten

nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-

2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb

folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek

meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott

leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old

Műszaki Szemle 46 27

galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-

csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok

Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni

De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-

maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi

jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-

val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-

kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-

fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-

naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-

seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű

vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra

Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-

laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet

illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt

Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak

az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-

lajdonnak tekintendők

Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-

ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai

kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek

Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)

Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja

Kolozsvaacutert

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar

Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg

koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek

itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem

ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-

sok eacutevtizeddel

Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)

Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-

tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)

Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat

Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert

egy szellemi holokauszttal

Farkas Gyula

(1847ndash1930)

Kolozsvaacuteron

1887ndash1915 koumlzoumltt

Fejeacuter Lipoacutet

(1880ndash1959)

Kolozsvaacuteron

1905ndash1911 koumlzoumltt

Riesz Frigyes

(1880ndash1956)

Kolozsvaacuteron

1911ndash1919 koumlzoumltt

Haar Alfreacuted

(1885ndash1933)

Kolozsvaacuteron

1912ndash1919 koumlzoumltt

28 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1

The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University

Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef

OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2

Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro

ABSTRACT

The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at

Franz Joseph University is presented

REZUMAT

Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn

matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş

Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi

alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a

Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval

Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-

ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja

Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-

tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag

is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-

toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből

Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-

lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-

foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet

Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-

rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki

a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is

Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-

ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt

Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin

Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt

A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt

1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-

gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett

Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval

Műszaki Szemle 46 29

Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott

Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron

vaacutermegyeacuteben

Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa

alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema

2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-

kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)

Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877

deczember hoacutenap

Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri

okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs

vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja

Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa

Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-

maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan

Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-

ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879

juacutelius 5-eacuten)

3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja

1882

Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a

nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-

kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt

Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes

moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven

tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a

Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert

nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes

vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban

A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus

Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-

unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-

szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes

Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll

4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert

Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883

Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak

(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy

Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes

Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)

5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori

cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-

raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter

Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884

1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-

taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba

Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-

taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia

segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt

A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-

uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-

30 Műszaki Szemle 46

koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet

szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3

Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő

laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja

pedig

6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell

Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-

nyomdaacutejaacuteboacutel 1885

Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-

meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont

kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-

ben Vaacutelyi is ott van

7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter

Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-

jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886

Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter

25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-

men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-

raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-

szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig

Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők

8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak

keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg

Oacute-Kolleacutegium)

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday

Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett

Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai

tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a

Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai

dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-

pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek

resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo

9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta

Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-

sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger

Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű

10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek

neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-

jaacuteban

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta

Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891

Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula

Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a

gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult

3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80

4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute

httpmekoszkhu0360003630

Műszaki Szemle 46 31

veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes

termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend

szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a

mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter

Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei

1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest

1891

2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895

3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-

szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897

4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-

ből 32)

5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-

diacutejjal jutalmazta)

6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes

jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)

7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900

8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes

U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)

9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901

10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista

gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)

11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo

12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter

Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega

2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera

13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-

la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből

Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes

nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy

osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon

toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-

kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-

uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-

Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet

nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt

oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)

Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-

pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)

Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet

paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata

Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter

1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo

14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann

Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K

Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute

volt

5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im

32 Műszaki Szemle 46

15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta

Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt

16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri

Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-

nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-

geometriaacutehoz

17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-

tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott

Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera

volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja

18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami

főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a

Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-

gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai

tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet

20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-

kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909

Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra

21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-

sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter

Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-

kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok

ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni

Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-

lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A

taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat

kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es

eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt

A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo

Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo

22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-

zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly

Budapest 1914

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető

7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html

Műszaki Szemle 46 33

bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren

nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)

Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek

Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits

Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben

23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-

gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt

Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-

lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-

dapest 1916

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-

nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute

Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-

ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-

seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-

ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-

gyes leveleacuteből

25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief

Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-

zoumllni

26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak

vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-

segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az

aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-

toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-

zeacuteseacutevel

Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb

igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete

IRODALOM

1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-

oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)

2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630

3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27

szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT

4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80

8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia

Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37

34 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)

The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)

Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)

SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2

Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2

email pszaboinfu-szegedhu

ABSTRACT

In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged

between 1921 and 1940

REZUMAT

Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a

funcţionat la Szeged

1 BEVEZETEacuteS

A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten

kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-

tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az

egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-

seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes

keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok

hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa

eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak

lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak

Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ

Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-

szaacutegba 1921 november 10-eacuten

bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-

seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-

tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs

amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba

mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres

[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-

gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a

Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta

Műszaki Szemle 46 35

temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol

szerető baacutetyaacuted Friczirdquo

RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz

hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-

seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval

az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt

helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten

2 AZ EGYETEMI EacuteLET

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi

boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet

Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-

előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-

riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-

geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő

koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok

lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem

szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-

ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni

Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-

lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel

egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes

magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-

maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-

ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti

eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten

(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus

Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg

az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent

a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter

toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt

hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest

hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-

koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető

polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-

ben

A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-

nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A

36 Műszaki Szemle 46

paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra

keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute

templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar

kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar

aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt

bujdosoacute egyetemrdquo

Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta

Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-

ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda

Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az

egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi

egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-

daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet

is hivataacutesuknak tekintetteacutek

A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes

testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes

indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely

a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek

fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete

Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-

egyetemi előadaacutesokat

3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK

Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot

kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna

(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute

Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-

zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a

boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor

(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten

(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)

BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)

ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-

gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta

SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-

BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-

től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-

te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd

Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-

tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik

doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg

kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-

leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak

nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI

felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a

szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt

is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a

hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-

sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben

eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel

a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-

si Nobel-diacutejat kapott

Szent-Gyoumlrgyi Albert

(1893-1986)

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az

egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-

Műszaki Szemle 46 37

dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről

vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes

modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes

(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi

Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete

JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-

kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c

verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-

lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-

te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen

verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo

Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt

amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent

Baacutelint Saacutendor

(1904-1980)

BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes

folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert

Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-

doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott

szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-

tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy

sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-

romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első

neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-

ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-

nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute

habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek

eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute

4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI

Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-

matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-

laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre

Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c

folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-

saacuteban

RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek

volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint

neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-

taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-

ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-

meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester

HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis

differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-

emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-

seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-

teacuter eacutes a Haar-wavelet

38 Műszaki Szemle 46

Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői

Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf

A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet

Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel

RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela

nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-

seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-

ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-

vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott

Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is

őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves

neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-

tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-

janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet

egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett

A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki

Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az

antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute

A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a

Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-

tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-

domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb

műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve

IRODALOM

[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999

[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE

Szeged 1996

[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy

Attila] SZOTE Szeged 1997

[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986

[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)

Műszaki Szemle 46 39

A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1

Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century

Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX

DVORAacuteCSEK Aacutegoston

fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera

Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia

email dvoracsek52yahoocom

ABSTRACT

This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX

th

century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed

REZUMAT

Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor

Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii

experimentale

Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-

ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel

eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-

taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-

meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is

akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma

volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az

iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az

első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki

az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-

tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a

marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja

Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban

nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes

főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban

A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra

ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-

heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes

fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi

kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-

pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg

40 Műszaki Szemle 46

latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test

(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika

Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos

boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első

erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv

Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-

1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-

tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv

Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes

botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten

Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-

ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-

maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-

temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655

szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani

mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen

volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a

magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa

1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I

Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első

fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-

kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi

Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-

zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik

A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI

PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet

taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar

nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen

szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi

bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az

eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-

ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-

the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol

Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait

Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere

kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-

Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute

Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-

szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi

bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai

Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi

keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-

mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel

bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen

nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek

volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek

elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]

4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai

valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben

szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet

1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja

Műszaki Szemle 46 41

Henric Bisterfeld

(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)

Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)

Paacutepai Paacuteriz Ferenc

(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)

Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)

42 Műszaki Szemle 46

A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-

zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9

1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki

Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-

adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-

koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra

hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-

zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma

[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes

gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-

chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy

fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery

Domokos10

megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az

első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-

tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a

diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis

experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-

lunkrdquo [7]

Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt

a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten

1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a

fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-

kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-

9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et

experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque

indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum

Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő

Műszaki Szemle 46 43

ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar

matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet

bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes

nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-

dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]

A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-

matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-

uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]

Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-

1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott

aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol

1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy

jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-

tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-

nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe

volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a

szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től

halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei

ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]

Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett

1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett

Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban

talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes

tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van

annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-

koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]

Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi

osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a

teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant

tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-

totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a

teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola

a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző

12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-

nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines

matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos

Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben

13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk

44 Műszaki Szemle 46

Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-

szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott

bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar

nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban

akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-

gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a

haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo

A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez

eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy

nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

KOumlNYVEacuteSZET

1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994

2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995

3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955

4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997

5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936

6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI

(szerk Lukinich Imre)

7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)

munkaacuteja14

8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15

9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről

keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban

14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm

Műszaki Szemle 46 11

Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese a magyar gazdasaacutegban

The Early History of Computers in the Hungarian Economy

Icircnceputurile apariţiei calculatoarelor icircn economia Ungariei

BORBEacuteLY Eacuteva

Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Technika- Meacuternoumlk- eacutes Tudomaacutenytoumlrteacutenet ndash Doktori Iskola

evaborbelygmailcom

ABSTRACT

The 20 years long period (between 1950 and 1970) reviewed in this study was characterized by the es-

tablishment and expansion of the computing culture The era can be divided into three sub periods the first

one brought the discovery of the scientific area the second one was dedicated to the searching of computer

development and application fields and in the third one computing started to go on the way of industrial inte-

gration

After World War II Eastern Europe got under Soviet rule In the early years of this period the Eastern

European and Soviet informatics and computing developments were dominated by political aspects the devel-

opment concepts and the technical progress were closely interwoven with the ideology of socialism

Both superpowers of the bipolar world recognized the military importance of the computer applica-

tions thus the questions of the technology transfer between East and West were dominated by defence aspects

also in the later phase when the application of the technology already didnrsquot serve armament purposes There-

fore the civil economic and industrial use of informatics in the communist states suffered a time-lag of several

years behind the industrially developed countries

In this article we overview the early Soviet types of computers which firstly spread in the region of the

Eastern Bloc thus also in Hungary After that we overview the main events of the formation of the domestic

computing as a scientific region in Hungary we focus only on the circumstances relevant in our judgment

Because of the determinative political reasons of the era Soviet computers were the first to appear in

the country these could be characterized by imperfect documentation unreliability and low memory capacity

In the mid sixties an opening occurred in the East-West trade also on the field of computing IBM Ho-

neywell Control Data and other firms rivaled for the markets of the socialist countries

The questions of the application possibilities of computers were first dealt with between 1959 and 1960

in Hungary The first applications were connected with different scientific areas augmented by the fields of

interest of the mathematicians programming the machines Computational linguistics research was very cur-

rent in that period The research group had an own publication called bdquoComputing and Linguisticsrdquo already

in 1965 some editions of which were cited in Western publications too Biological applications played an

important role at that time The primitive model of the logical structure of the central nervous system became

an emerging science

The diversity of the topics is shown by the fact that the computer aided automation of the traffic and

some production technologies but also computer aided music composing was studied

The use of computing in the socialist countries had a time-lag behind the industrialized capitalist coun-

tries but the progress started up based on a partly own partly imported technique The applications in Hun-

gary showed a lag even behind the other socialist countries in the number of both the machines used and the

application areas

REZUMAT

Articolul prezintă istoria icircnceputurilor fabricării calculatoarelor electronice din Ungaria Icircncepacircnd din

anii cincizeci ai secolului XX au fost create condiţiile realizării primelor calculatoare care au fost produse

după modelul calculatoarelor sovietice Perioada analizată (1950ndash1970) se poate icircmpărţi icircn trei perioada

12 Műszaki Szemle 46

descoperării unei noi ramuri icircn ştiinţă realizarea0 primelor calculatoare integrarea technicii de calcul icircn

economie

OumlSSZEFOGLALOacute

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Kelet-Euroacutepa szovjet fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt Ezt koumlvetően eacuteveken aacutet a kelet-

euroacutepai eacutes szovjet informatikai szaacutemiacutetaacutestechnikai fejleszteacutesekben politikai szempontok voltak a meghataacutero-

zoacutek a fejleszteacutesi koncepcioacutek a technikai fejlődeacutes szorosan oumlsszefonoacutedott a szocializmus ideoloacutegiaacutejaacuteval

A bipolaacuteris vilaacuteg mindkeacutet nagyhatalma felismerte a szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok katonai jelentőseacutegeacutet

ezeacutert a kelet eacutes nyugat koumlzoumltti informaacutecioacutes technoloacutegia-transzfer keacuterdeacuteseiben a veacutedelmi szempontok voltak a

meghataacuterozoacutek meacuteg akkor is amikor a technoloacutegia alkalmazaacutesa maacuter nem hadipari ceacutelokat szolgaacutelt Iacutegy a szaacute-

miacutetaacutestechnika gazdasaacutegi ipari alkalmazaacutesaacutet az iparilag fejlett orszaacutegokhoz keacutepest a szocialista orszaacutegokban

csak toumlbb eacuteves lemaradaacutessal vezetteacutek be

1 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePFEJLESZTEacuteSEK A SZOVJETUNIOacuteBAN

Ebben a reacuteszben azokat a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusokat tekintjuumlk aacutet amelyek elsőkeacutent terjedtek el a kele-

ti blokk teacuterseacutegeacuteben iacutegy Magyarorszaacutegon is

Az első szovjet digitaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesi munkaacutek az 1940-es eacutevekben indultak az Ukraacuten Tudo-

maacutenyos Akadeacutemia Szimulaacutecioacutes eacutes Szaacutemiacutetoacutegeacutep Laboratoacuteriumaacuteban

1953-ra toumlbb geacutep prototiacutepusa is elkeacuteszuumllt eacutes ezekből neacutehaacutenyat sorozatban is gyaacutertottak A BESZM

(Nagysebesseacutegű Elektronikus Szaacutemiacutetoacutegeacutep) eacutepiacuteteacuteseacutet 1953-ra fejezteacutek be amely egyike volt az első szovjet

szaacutemiacutetoacutegeacutepeknek 1955-re maacuter 1024 szavas Williams-csoumlves memoacuteriaacuteval eacutes egy 5120 szavas maacutegnesdobbal

rendelkezett Tartozott hozzaacute egy kismeacuteretű ndash 376 szavas ndash germaacuteniumdioacutedaacutes memoacuteria is Műkoumldeacutesi sebes-

seacutegre jellemző adatok egy oumlsszeadaacutest 77ndash182 μs alatt miacuteg a szorzaacutest 270 μs alatt veacutegezte el A Williams-

csoumlveket keacutesőbb ferritgyűrűs memoacuteriaacuteval helyettesiacutetetteacutek (GOLDSTINE H H 2004)

A Geacutep- eacutes Műszeripari Miniszteacuterium Tudomaacutenyos Kutatoacuteinteacutezeteacuteben 1955-ben fejezik be az URAL

maacutegnesdobos szaacutemiacutetoacutegeacutepet amelyet a BESZM-mel egyuumltt mutattak be előadaacutes formaacutejaacuteban a darmstadti konferenci-

aacuten 1955-ben A geacutep 36 bites szavakat hasznaacutelt maacutegnesdobja 1024 szoacute kapacitaacutesuacute volt szorzaacutesi sebesseacutege 10 ms

koumlruumll alakult A geacutep egy toumlbb mint 300-as szeacuteria prototiacutepusaacutet keacutepezte (httpwwwsovietcomputingcomnode29)

A SZTRELA egy maacutesik Williams-csoumlves szaacutemiacutetoacutegeacutep ebből az időből 1023 egyenkeacutent 43 binaacuteris

jegyből aacutelloacute szoacutekapacitaacutessal Ugyanebben az időszakban szaacutemos maacutes geacuteptiacutepus is eacutepuumllt a Szovjetunioacuteban a

PAGODA az M1 M2 M3 a MESZM a KRISZTALL az N12 hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk

(httpwwwcomputer-museumruenglish0htm)

A korszak technoloacutegia-politikaacutejaacutet e teruumlleten negatiacutev iraacutenyba viszik el a hibaacutes műszaki aacutellaacutespontok Az

oumltvenes eacutevek koumlzepeacuten a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika- eacutes technoloacutegia-fejleszteacuteseacuteben keacutetfajta megkoumlzeliacuteteacutes rajzoloacute-

dott ki egy bdquoakadeacutemiairdquo eacutes egy bdquomeacuternoumlkirdquo Az első leginkaacutebb univerzaacutelis szaacutemiacutetoacutegeacutepek eacutepiacuteteacuteseacutet szorgalmazta

a maacutesodik leginkaacutebb specializaacutelt feladatorientaacutelt berendezeacuteseket kiacutevaacutent fejleszteni A Szovjetunioacuteban hosszuacute

eacutevekre a bdquomeacuternoumlkirdquo aacutellaacutespont győzoumltt miacuteg a nyugati vilaacutegban a technoloacutegiai fejlődeacutes az univerzaacutelis geacutepek

fejleszteacuteseacutenek uacutetjaacutet koumlvette Ez a doumlnteacutes vagy nevezhetjuumlk műszaki politikaacutenak is a hatvanas eacutevek elejeacuteig

fennmaradt

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a szovjet gazdasaacuteg eacutes a katonasaacuteg technoloacutegiai probleacutemaacutei egyre sokasodtak

Csoumlkkent a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes uumlteme az űrkutataacutes egyre bonyolultabb technoloacutegiaacutekat kiacutevaacutent eacutes a nagyon

magas komplexitaacutesuacute rendszerek kezeleacutese mint peacuteldaacuteul a koumlzlekedeacutes egyre nehezebbeacute vaacutelik a szaacutemiacutetoacutegeacutepek

hiaacutenyaacuteban E felismereacutes eredmeacutenyekeacutent a szaacutemiacutetaacutestechnika fejleszteacuteseacutet aacutetfogoacute program az iparpolitika eacuterdek-

lődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumll

1963-ban paacutert eacutes kormaacutenyhataacuterozat emeli ki az informatikaacutet a toumlbbi szektor koumlzuumll eacutes egy sor iraacutenyiacutetoacute

eacutes fejlesztő koumlzpont is leacutetrejoumln (httpsovietcomputingcomnode28)

A kelet-euroacutepai eacutes a szovjet szaacutemiacutetaacutestechnika a fejlett ipari orszaacutegokhoz meacutert lemaradaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző

szerzők kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesokat tesznek koumlzzeacute Szakeacutertői becsleacutesek szerint az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutep generaacutecioacutek

toumlbb eacuteves eltoloacutedaacutessal jelentek meg keleten (1 Taacuteblaacutezat) (TAMAacuteS P 1992)

1 generaacutecioacute 2 generaacutecioacute 3 generaacutecioacute

SZU 1952 1961 1972

AEAacute 1946 1957 1965

Aacutetlagos elteacutereacutes 6 eacutev 4 eacutev 7 eacutev

1 taacuteblaacutezat Szaacutemiacutetoacutegeacutepek megjeleneacutese

Műszaki Szemle 46 13

2 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK MEGJELENEacuteSE MAGYARORSZAacuteGON

A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ebben a reacuteszben aacutettekintjuumlk a hazai szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet ki-

alakulaacutesaacutenak főbb esemeacutenyeit azokra a mozzanatokra koncentraacutelva csupaacuten amelyek megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint e

tanulmaacutenyban relevaacutensak

Magyarorszaacutegon a szaacutemiacutetaacutestechnika mint tudomaacutenyteruumllet megjeleneacutese az 1950-es eacutevekre tehető Az

MTA Kibernetikai Kutatoacutecsoportjaacuteban 1957ndash1959 (keacutesőbb Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont roumlvidiacutetve SzK) a bdquofejleszteacutesrdquo

vagy inkaacutebb a technikaacuteval valoacute ismerkedeacutes a szovjet dokumentaacutecioacutek alapjaacuten megeacutepiacutetett M-3-as szaacutemiacutetoacutegeacuteppel

kezdődik Az M-3 megeacutepiacuteteacuteseacutevel Magyarorszaacuteg 10ndash15 eacuteves keacuteseacutessel koumlvette a szaacutemiacutetaacutestechnikailag fejlett

orszaacutegokat Pl a Szovjetunioacuteban ekkor maacuter hat eacuteve műkoumldoumltt szaacutemiacutetoacutegeacutep az NDK-ban eacutes Csehszlovaacutekiaacuteban

nyolc eacuteve az Egyesuumllt Aacutellamokban pedig ekkor maacuter 5000 szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldik (SZABOacute A SZ 1992)

A hatvanas eacutevek elejeacuten a szaacutemiacutetoacutegeacutep-ellaacutetottsaacuteg neacutemileg javult Magyarorszaacutegon Az M-3 mellett to-

vaacutebbi geacutepek eacuterkeztek az orszaacutegba A Szovjetunioacuteboacutel Ural-I UralndashII tiacutepusuacute geacutepek valamint ezekneacutel na-

gyobb teljesiacutetmeacutenyű brit gyaacutertmaacutenyuacute ELLIOTT-803-B geacutepek is megjelennek az orszaacutegban Eacuterdemes meg-

vizsgaacutelni hogy milyen inteacutezetek eacuterdeklődtek a hatvanas eacutevekben a szaacutemiacutetoacutegeacutepek iraacutent A KFKI1-ba eacutes a

KSH2-ba peacuteldaacuteul Ural geacutepek keruumllnek a NIM3 eacutes a KGM4 szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacuteba pedig ELLIOTT geacutepek

(httpwwwscienceandsocietycoukresultsaspimage=10303580)

Az emliacutetett geacutepekhez keacutepest az M-3 maacuter korszerűtlennek minősuumllt iacutegy az a furcsa helyzet aacutellt elő hogy

a Szaacutemiacutetoacute Koumlzpont munkataacutersai az M-3 megalkotoacutei akik a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet elsőnek művelteacutek Magyaror-

szaacutegon keacutenytelenek voltak a nagyobb komplexitaacutesuacute feladatokat maacutes szaacutemiacutetoacutekoumlzpontokban megoldani

A SZK fellenduumlleacuteseacutet eacutes reacutegi bdquodicsőseacutegeacutenekrdquo visszateacutereacuteseacutet az URAL-II uumlzembehelyezeacuteseacutetől vaacutertaacutek

1965-ben Az uumlzemelteteacutes soraacuten viszont hamar kideruumllt hogy ez a beszerzeacutes nem volt optimaacutelis megoldaacutes az

inteacutezet eacuteleteacuteben

bdquohellip azt hiszem ez akkor nagyobb ugraacutesnak tűnt mint amekkora valoacutejaacuteban volt Az URAL valamivel

toumlbbet tudott ugyan de nem jelentett minőseacutegi vaacuteltozaacutest az M-3-hoz keacutepest Keacutetszer-haacuteromszor nagyobb telje-

siacutetmeacutenyű volt de a szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban nem keacutet-haacuteromszorosak az ugraacutesok hanem szaacutezszorosakhelliprdquo (Balaacutezs

K 1992 p 87 Molnaacuter Imreacutevel keacuteszuumllt interjuacute)

Mint maacuter emliacutetettuumlk a szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutesek vaacutezlatos aacutettekinteacutesekor az URAL geacutep prototiacutepu-

saacutet 1955-ben mutattaacutek be eacutes az első szaacutemiacutetoacutegeacutep-generaacutecioacutet keacutepviselte5 1965-re az első sőt a fejlett szaacutemiacutetaacutes-

technikaacuteval rendelkező orszaacutegokban maacuter a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek fejleszteacutese is tuacutelhaladottaacute vaacutelt Ezaacuteltal a

SzK-ban felaacutelliacutetott URAL geacutep feloldotta ugyan a toumlbbi magyarorszaacutegi inteacutezethez viszonyiacutetott technikai lema-

radaacutest de egyben hosszuacutetaacutevon konzervaacutelt egy elavult technikaacutet

21 Szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek Magyarorszaacutegon

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutesek elsődleges sziacutentere a KFKI A szaacutemiacutetaacutestechnikai profil a nuk-

leaacuteris meacutereacutestechnikaacuteban szuumlkseacuteges sokcsatornaacutes analizaacutetorokboacutel alakult ki A 60-as eacutevek koumlzepeacuten a szaacutemiacutetoacute-

geacutepek elterjedeacuteseacutevel meruumllt fel az igeacuteny hogy az analizaacutetorok helyett a kutataacutesokhoz szuumlkseacuteges rugalmasab-

ban eacutes toumlbbceacuteluacutean hasznaacutelhatoacute szaacutemiacutetoacutegeacutepet kell alkalmazni A szaacutemiacutetaacutestechnikai iraacuteny meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a

KFKI-ban az ELLIOTT-803-as geacutep eacutes a PDP6-8-as geacutep lemaacutesolaacutesa koumlzoumltt ingadoztak Az ELLIOTT geacutep mel-

lett a reacuteszletes dokumentaacutecioacute a PDP geacutep mellett a tervezett feladatra valoacute jobb alkalmazhatoacutesaacutega szoacutelt A

vaacutelasztaacutes veacuteguumll a PDP-8 kisszaacutemiacutetoacutegeacutepre esett amelynek honosiacutetott vaacuteltozataacutet a TPA-1100-at 1969-ben maacuter a

nyilvaacutenossaacuteg előtt is bemutattaacutek

A magyarorszaacutegi szaacutemiacutetoacutegeacutepfejleszteacutes a TPA-70 megalkotaacutesaacutenak terveivel folytatoacutedott A KFKI szaacutemiacutetaacutes-

technikai kutatoacutecsoportjaacutenak tapasztalata szoftver-kompatibilis geacutepek gyaacutertaacutesaacuteramaacutesolaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott vagyis a

szaacutemiacutetoacutegeacutep műkoumldeacuteseacutehez szuumlkseacuteges alapprogramok idegen fejleszteacutesből aacutelltak rendelkezeacutesre Ilyen előzmeacutenyek

mellett igazaacuten nagy kihiacutevaacutest jelentett a TPA-70 mivel a kutatoacutek uacutegy doumlntoumlttek hogy ezzel a tiacutepussal egy teljesen

oumlnaacutelloacute fejleszteacutesű geacutepet konstruaacutelnak amely szabadalom-tiszta eacutes amelyben a szoftver is sajaacutet fejleszteacutesű A TPA-

70 fejleszteacuteseacutet 1969-ben kezdteacutek el eacutes mintegy 8ndash10 kutatoacute dolgozott ebben a programban Az elkeacutepzeleacutesek szerint

1 KFKI MTA Koumlzponti Fizikai Kutatoacuteinteacutezet 2 KSH Koumlzponti Statisztikai Hivatal 3 NIM Neheacutezipari Miniszteacuterium 4 KGM Kohoacute- eacutes Geacutepipari Miniszteacuterium 5 Az elsőgeneraacutecioacutes geacutepek az elektroncsoumlves geacutepek (1943ndash1954) a maacutesodik generaacutecioacutes geacutepek a tranzisztoros geacutepek (1954ndash1964) a

harmadik generaacutecioacutes geacutepeket az integraacutelt aacuteramkoumlroumls geacutepek keacutepviselik (1964ndash1971) a negyedik generaacutecioacutes geacutepek a mikroprocesszoros

szaacutemiacutetoacutegeacutepek (1971ndash) 6 A PDP-8 mikroszaacutemiacutetoacutegeacutepet a PDP csalaacuted kereteacuteben a DEC gyaacutertotta (Digital Equipment Corporation) 1965 eacutes1990 koumlzoumltt

(wwwpdp8net)

14 Műszaki Szemle 46

1970ndash1971 elejeacutere jelentetteacutek volna be az uacutej konstrukcioacutejuacute geacutepet amikor is a DEC a PDP-11-et keacuteszuumllt piacra dob-

ni Ezzel a geacuteptiacutepussal keacuteszuumllt a KFKI felzaacuterkoacutezni a nemzetkoumlzi eacutelmezőnyhoumlz

A tervek kivitelezeacuteseacutet a technikai neheacutezseacutegeken kiacutevuumll az

inteacutezeten beluumlli koncepcioacutevaacuteltaacutes is neheziacutetette A tovaacutebbfej-

leszteacutesek uacutetjaacutet az ellentaacutebor nem az oumlnaacutelloacute uacutetkereseacutesben ha-

nem a maacuter joacutel bevaacutelt maacutesolaacutesi technikaacuteban laacutetta A fejlesztői

csapat ilyen tiacutepusuacute megosztaacutesa paacuterhuzamos fejleszteacutesekhez

vezetett Iacutegy mire a TPA-70 gyaacutertaacutesra keacuteszen aacutellt addigra nem

volt szabad gyaacutertaacutesi kapacitaacutes az inteacutezeten beluumll mivel gyaacuter-

taacutesban volt a TPA-i valamint a PDP-11 funkcionaacutelis maacutesola-

taacuteboacutel leacutetrejoumltt TPA-1140 geacuteptiacutepus is

Ilyen felteacutetelek mellett nem keacuteszuumllhetett el a tervezett

időre a TPA-70 eacutes a nemzetkoumlzi piacon valoacute megjeleneacutese is

lehetetlenneacute vaacutelt Viszont elkeacuteszuumllt a geacutep eacutes hozzaacute az alap-

szoftver is Neacutegy eacutev alatt 27 koumltetnyi anyagot keacutesziacutetettek a

TPA-70-hez ami kezdetben jobb ellaacutetaacutest biztosiacutetott szaacutemaacutera

mint a TPA-1140-eacute volt mivel az eredeti geacutep (PDP-11) prog-

ramjainak fordiacutetaacutesa adaptaacutelaacutesa jelentős időt vett igeacutenybe

(SCHULLER G 1992)

TPA-1001

1967-ben elkezdődtek a KGST7 orszaacutegok ESZR8 szaacutemiacutetaacutestechnikai integraacutecioacutes programjaacutenak előkeacuteszuuml-

leti munkaacutei Az egyezmeacuteny alaacuteiacuteraacutesaacutera 1969-ben keruumllt sor ekkor leacutetrejoumltt a koumlzoumls szaacutemiacutetaacutestechnikai progra-

mot feluumlgyelő a kuumlloumlnboumlző orszaacutegok munkaacuteit koordinaacuteloacute Szaacutemiacutetaacutestechnikai Kormaacutenykoumlzi Bizottsaacuteg (SZKB)

majd megalakult a Főkonstruktőroumlk Tanaacutecsa A program szerint az IBM S-36040 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepcsalaacutedot

jeloumllteacutek meg prototiacutepuskeacutent amelynek tiacutepusmegjeloumlleacutesekeacutent az R-20 elnevezeacutest vaacutelasztottaacutek A gyaacutertaacuteshoz

nem keacuterteacutek meg az IBM hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet

Az ESZR program hardver- eacutes szoftverfejleszteacutesi munkaacuteinak veacutegzeacuteseacutere eacutes oumlsszefogaacutesaacutera leacutetrejoumltt a

Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koordinaacutecioacutes Inteacutezet az SZKI Az Inteacutezet alapvető feladata hogy keacutepviselje hazaacutenkat a

KGST orszaacutegok ESZR programjaacuteban eacutes ellaacutessa a programban reacutesztvevő szervezetek koordinaacutelaacutesaacutet

Hazaacutenk az ESZR geacutepcsalaacuted legkisebb tagjaacutet az R-10 fejleszteacuteseacutet eacutes gyaacutertaacutesaacutet kapta Ennek a geacutepnek a

prototiacutepusa a francia CII 10010 tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutep volt A fejleszteacutesi eacutes gyaacutertaacutesi munkaacutekra kezdetben az

EMG9-t jeloumllteacutek ki ahol 1970-ben francia alkatreacuteszekből meg is indult a gyaacutertaacutes

Ezzel veacuteget is eacutert Magyarorszaacutegon az oumlnaacutelloacute szaacutemiacutetoacutegeacutep-gyaacutertaacutesi kiacuteseacuterlet eacutes a 80-as eacutevek veacutegeacuteig csak

funkcionaacutelis maacutesolatok gyaacutertaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott a magyar szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertaacutes

R-10

7 KGST Koumllcsoumlnoumls Gazdasaacutegi Segiacutetseacuteg Tanaacutecsa a szocialista orszaacutegok gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koordinaacuteloacute szervezet 8 ESZR Egyseacuteges Szaacutemiacutetoacutegeacutep Rendszer 9 EMG Elektronikus Meacuterőkeacuteszuumlleacutekek Gyaacutera

Műszaki Szemle 46 15

3 SZAacuteMIacuteTOacuteGEacutePEK ALKALMAZAacuteSI TERUumlLETEI MAGYARORSZAacuteGON (1950-1970)

Ebben a tanulmaacutenyban azt a korszakot vizsgaacuteljuk amikor a szaacutemiacutetoacutegeacutepek toumlrteacuteneteacuteből ismert generaacuteci-

oacutek koumlzuumll az első haacuterom generaacutecioacute keacutepviselteti magaacutet a tudomaacuteny technika eacutes ipar kuumlloumlnboumlző teruumlletein Ebben

az időben a Magyarorszaacutegon fellelhető szaacutemiacutetoacutegeacuteptiacutepusok eacutes fejleszteacutesek előzetes aacutettekinteacuteseacuteből levonhatunk

egy nagyon fontos koumlvetkezteteacutest E korszak meghataacuterozoacute egyeacuteniseacutegei a szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent lelkesedő ku-

tatoacutek eacutes amatőroumlk akik alkatreacutesz megfelelő minőseacutegű dokumentaacutecioacute eacutes ismeret hiaacutenyaacuteban is megalapoztaacutek

ezt a tudomaacutenyteruumlletet Magyarorszaacutegon Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll hogy a szocialista taacuteborban uralko-

doacute politikai neacutezetektől nem volt mentes Magyarorszaacuteg sem iacutegy kezdetben a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet burzsoaacute aacuteltu-

domaacutenykeacutent kezelteacutek Iacutegy a hozzaacuteeacutertő eacutertelem hiaacutenyaacuteban a felső vezeteacutes az Akadeacutemia eacutertetlenseacutegeacutevel is meg

kellett kuumlzdeni a szaacutemiacutetaacutestechnika hazai uacutettoumlrőinek

A korszakot jellemző politikai okok miatt elsőkeacutent szovjet szaacutemiacutetoacutegeacutepek jelentek meg Magyarorszaacutegon

ezeket toumlbbnyire a hibaacutes dokumentaacutecioacute megbiacutezhatatlansaacuteg keveacutes memoacuteria-kapacitaacutes jellemezte

A hatvanas eacutevek koumlzepeacuten a kelet-nyugati kereskedelemben a szaacutemiacutetaacutestechnika teruumlleteacuten is nyitaacutes toumlr-

teacutent Az IBM a Honeywell a Control Data eacutes maacutes ceacutegek is versengtek a szocialista orszaacutegok piacaieacutert Az

IBM alacsonyabb aacuteraival eacutes rendkiacutevuumll joacute szerviacutezhaacuteloacutezataacuteval igyekezett előnyt szerezni Iacutegy a hatvanas eacutevektől

maacuter IBM geacutepek is megjelennek az orszaacutegban ezaacuteltal bővuumllt az alkalmazaacutesi teruumlletek spektruma is

31 Szaacutemiacutetoacutegeacutepek a műszaki tervezeacutesben

A szaacutemiacutetoacutegeacutepek alkalmazaacutesi lehetőseacutegeinek keacuterdeacuteseivel 1959ndash1960 koumlruumll kezdtek foglalkozni Magyar-

orszaacutegon Az első alkalmazaacutesok kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletekhez kapcsoloacutednak a geacutepek programozaacutesaacutet veacuteg-

ző matematikusok eacuterdeklődeacutesi koumlreacutenek probleacutemaacuteival kiegeacutesziacutetve

Az MTA SZK10 inteacutezet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege osztaacutelyok koumlreacute szerveződoumltt A matematikai bioloacutegi-

ai nyelveacuteszeti műszaki teacutemaacutek mellett a gazdasaacutegi jellegű alkalmazaacutesok is dominaacutenssaacute vaacuteltak

Az alkalmazaacutesi teacutemaacutek kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek tudoacutesok diszcipliacutenaacutek termeacutekeny egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel

alakultak ki A gazdasaacuteg-matematikai alkalmazaacutesok ezekben az eacutevekben indultak el Magyarorszaacutegon 1959

elejeacuten a GGTM11 uumlleacuteseacuten foglalkoztak előszoumlr ezzel a teacutemakoumlrrel (BALAacuteZS K 1992 p78)

Ebben a korszakban rendkiacutevuumll divatos teacutemaacutenak szaacutemiacutetottak a nyelveacuteszeti-szaacutemiacutetaacutestechnikai kutataacutesok

A kutatoacutecsoport 1965-ben maacuter oumlnaacutelloacute kiadvaacutennyal rendelkezett Computing and Linguistics amelynek neacutehaacuteny

szaacutemaacutet referaacuteltaacutek nyugati kiadvaacutenyok is

Jelentős teruumlletet keacutepviseltek ekkor a bioloacutegiai alkalmazaacutes kutataacutesai A koumlzponti idegrendszer logikai

struktuacuteraacutejaacutenak kezdetleges modellje egy uacutejonnan kibontakozoacute tudomaacutenyaacuteg volt

A teacutemaacutek sokoldaluacutesaacutegaacutet mutatja hogy foglalkoztak a koumlzlekedeacutes valamint a termeleacutesi folyamatok

technoloacutegiaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacutegeacutepes automatizaacutelaacutesaacuteval de ugyanakkor a szaacutemiacutetoacutegeacutepes zeneszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel is12

Talaacuten a technika uacutejdonsaacutegeacuterteacutekeacutevel eacutes az eacuterdeklődők soksziacutenűseacutegeacutevel magyaraacutezhatoacute hogy kezdetben a

termeacuteszet- műszaki humaacuten eacutes gazdasaacutegtudomaacutenyok szaacutemos teruumlleteacuten proacutebaacuteltaacutek a szaacutemiacutetoacutegeacutepeket alkalmazni

Molnaacuter Imre iacutegy emleacutekszik vissza ezekre az esemeacutenyekre

bdquohellipha peacuteldaacuteul egy geoloacutegus szeretett volna valamit geacutepre vinni akkor hozzaacutenk fordult mondvaacuten mi va-

gyunk a szaacutemiacutetaacutestechnikusok ehhez mi eacutertuumlnk Ideadott egy 400 oldalas szakkoumlnyvet termeacuteszetesen az ő nyel-

veacuten Ezt szerette volna geacutepre vinni Ekkor a matematikusnak el kellett olvasni hogy eacutertsen hozzaacute aztaacuten be-

programoznia azt a kismillioacute keacutepletet attoacutel fuumlggően hogy mi volt a ceacutelhelliprdquo (BALAacuteZS K 1992 p79)

A hatvanas eacutevek elejeacuten neacutehaacuteny eacutevig az M-3 volt az egyetlen szaacutemiacutetoacutegeacutep Magyarorszaacutegon iacutegy valamennyi a

szaacutemiacutetaacutestechnika iraacutent eacuterdeklődő kutatoacute e koumlreacute a geacutep koumlreacute a SZK-ban gyuumllekezett

Erre a geacutepre 1960ndash61-ben eacuterkeztek az első műszaki-tervezeacutesi feladatok Itt keacuteszuumllt az Erzseacutebet hiacuted stati-

kai terve A probleacutemaacutet jelentő nemlineaacuteris egyenletrendszer megoldaacutesa feacutel eacutevig tartott eacutes igazi szakmai bra-

vuacutert jelentett hiszen ez a geacutep ilyen nagy feladat megoldaacutesaacutera nem volt alkalmas eacutes műkoumldeacutese is igen megbiacutez-

hatatlan volt Vegyipari probleacutemaacutekkal is foglalkoztak mint peacuteldaacuteul a metaacuten parciaacutelis oxidaacutecioacuteja a bordaacutes

hőcsereacutelők meacuteretezeacutese vagy a hőleadaacutes (ORBAacuteN M 1973)

Neacutehaacuteny alkalmazaacutesi teruumlleten komoly sikereket eacutertek el a kutatoacutek A statikusok koraacuten bekapcsoloacutedtak a

szaacutemiacutetaacutestechnikai munkaacuteba eacutes tartoacutek statikaacutejaacutehoz szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztek Ebből alakultak ki a Blaha

Lujza teacuteri eacutes a Baross teacuteri aluljaacuteroacutek meacuternoumlki szaacutemiacutetaacutesait veacutegző programok (SZABOacute A SZ 1992 p 270)

Vegyipari műveleti egyseacutegek szaacutemiacutetaacutesaacuteval is foglalkoztak a feladatokat toumlbbnyire tervezőinteacutezetből joumltt

szakemberek oldottaacutek meg de nagyon sok matematikust is foglalkoztattak

10 MTA SZK Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Szaacutemiacutetaacutestechnikai Koumlzpont 11 GGTM Gazdasaacutegtervezeacutesi eacutes Gazdasaacutegiraacutenyiacutetaacutesi Tudomaacutenyos Munkakoumlzoumlsseacuteg 12 Havass Mikloacutes bdquoZeneszerzeacutes szaacutemiacutetoacutegeacuteppelrdquo ciacutemmel iacutert diplomamunkaacutet 1963-ban

16 Műszaki Szemle 46

Az elektronika teruumlleteacuten 1964-től foglalkoztak szaacutemiacutetoacutegeacutepes szűrőtervezeacutessel A szűrőtervezeacutes ebben az

időben a hiacuteradaacutestechnika csuacutecsaacutet jelentette hiszen manuaacutelis moacutedon szinte lehetetlen volt joacute szűrőket tervezni

A 70-es eacutevektől olyan elektronikai alkalmazaacutesok keruumlltek előteacuterbe mint pl elektronikai berendezeacutesek nyom-

tatott aacuteramkoumlri lapok tervezeacutese gyaacutertaacutesellenőrzeacutesre szolgaacuteloacute automatikus rendszerek kieacutepiacuteteacutese Nem meglepő

hogy az elektronika mint szaacutemiacutetoacutegeacutepgyaacutertoacute iparaacuteg ndash leacutenyegesen megelőzve maacutes iparaacutegakat ndash ismerte fel a

szaacutemiacutetoacutegeacutepes tervezeacutesnek eacutes gyaacutertaacutesellenőrzeacutesnek a lehetőseacutegeit

32 Első kiacuteseacuterletek a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutera a magyar iparban

Az 1960-as eacutevekben az Egyesuumllt Aacutellamokban eacutes Nyugat-Euroacutepaacuteban elterjedt az bdquoember neacutelkuumlli uumlzemrdquo

iraacutenyzat Ennek haacutettereacuteben reacuteszben az automatizaacutelaacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese valamint a nagymeacuterteacutekű

munkaerő-kereslet eacutes az ezzel jaacuteroacute beacuterkoumlltseacuteg-noumlvekedeacutes volt Eszerint szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatszabaacute-

lyozaacutes uacutetjaacuten a teljes termeleacutesi folyamatot automatizaacutelni kell eacutes a termeleacutesi folyamatokboacutel ndash a lehetőseacutegekhez

keacutepest ndash ki kell kuumlszoumlboumllni az emberi munkaacutet

A szaacutemiacutetaacutestechnika felhasznaacutelaacutesa a szocialista orszaacutegokban joacuteval elmaradt a fejlett tőkeacutes orszaacutegokhoz

keacutepest de azeacutert ndash reacuteszben sajaacutet reacuteszben maacuter maacuteshol leacutetrehozott technikaacutera alapozva ndash a folyamat megindult

A magyarorszaacutegi alkalmazaacutes mind a felhasznaacutelt geacutepek mind az alkalmazaacutesi teruumlletek szaacutemaacuteban a szocialista

orszaacutegokhoz keacutepest is elmaradt A felhasznaacutelt geacutepek szaacutema a hatvanas eacutevekben nem eacuterte el a 20-at ugyanak-

kor ezek koumlzoumltt maacuter 9 tiacutepus volt megtalaacutelhatoacute A hazai geacuteppark majdnem teljes egeacuteszeacuteben ekkor meacuteg iraacutenyiacutetoacute

szervezetekneacutel oktatoacute kutatoacute inteacutezetekneacutel eacutes adatfeldolgozoacute inteacutezetekneacutel volt A termeleacutes teruumlleteacuten csak a Peacuteti

Nitrogeacutenművekben a MOM13-naacutel illetve a MAacuteV14-naacutel alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

Tanulmaacutenyunkban a Dunai Kőolajipari Vaacutellalat (DKV) toumlrekveacuteseit mutatjuk be a szaacutemiacutetaacutestechnika be-

vezeteacuteseacutere

Ebben az időben az uralkodoacute aacutellaacutespont szerint a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet alapvetően folyamatiraacutenyiacutetaacutesra kel-

lett eacutes lehetett hasznaacutelni De mivel ez oumlnmagaacuteban nem biztosiacutetotta volna a szaacutemiacutetoacutegeacutepek teljes kihasznaacuteltsaacutegaacutet

a szabad kapacitaacutest igazgataacutesi uumlgyviteli feladatok szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutera akartaacutek fordiacutetani

A technikai haacutetteacuter ismerteteacutese mellett ki kell teacuternuumlnk a szakember-ellaacutetottsaacutegra is 1965-ben amikor a DKV

szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak leacutetrehozaacutesi tervei kezdődtek gyakorlattal rendelkező szaacutemiacutetoacutegeacutepes szakember felveacutetele szinte

lehetetlen volt Az alkalmazott matematikusok keacutepzeacutese Szegeden 1962-ben indult ahonnan az első egyetemi veacuteg-

zettseacutegű szakemberek csak 1967-ben keruumlltek ki A kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutestechnikai tanfolyamok szaacutema is korlaacutetozott

volt Iacutegy a leendő szaacutemiacutetoacutekoumlzpont alkalmazottai gyakorlatilag semmilyen szaacutemiacutetaacutestechnikai veacutegzettseacuteggel sem

rendelkeztek toumlbbnyire frissdiplomaacutes meacuternoumlkoumlk vagy matematikusok voltak akik eacuterdeklődtek a szaacutemiacutetaacutestechnika

iraacutent 1969 veacutegeacuteig a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont munkataacutersainak szaacutema 20 koumlruumll mozgott majd eacutevenkeacutent 10ndash15 fővel noumlveke-

dett eacutes 1971-ben maacuter eleacuterte a 80 főt (SCHULLER G 1992 p 262)

A szaacutemiacutetoacutekoumlzpont az alaacutebbi feladatok megoldaacutesaacutera koncentraacutelt elsősorban

1 Műszaki szaacutemiacutetaacutesokkal igazolni a folyamatiraacutenyiacutetaacutes lehetőseacutegeacutet

2 Termeleacutesszervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal eacuteves negyedeacuteves eacutes havi tervek keacutesziacuteteacutese

3 Termeleacutesprogramozaacutes termeleacutesuumltemezeacutes napi bontaacutesuacute tervek keacutesziacuteteacutese eacutes ezek moacutedosiacutetaacutesa

4 Termeleacutes-elszaacutemolaacutes főleg uumlgyviteli adatfeldolgozoacute jelleggel

5 Anyaggazdaacutelkodaacutesi feladatok

6 Karbantartaacutes-elszaacutemolaacutes karbantartaacutes-iraacutenyiacutetaacutes

Az emliacutetett projektek koumlzuumll vizsgaacuteljunk meg egyet reacuteszletesebben hogy a gyakorlatban ezek milyen

neheacutezseacutegekkel jaacutertak a szaacutemiacutetaacutestechnika alkalmazaacutesaacutenak első faacutezisaacuteban

A termeleacutes-tervezeacutes lineaacuteris programozaacutessal keacuteszuumllt A feladat az volt hogy adott vaacuteltozoacutek eacutes korlaacutetok

figyelembeveacuteteleacutevel egy olyan maacutetrixot iacuterjanak foumll amelynek egyuumltthatoacutei az optimumot adjaacutek meg A feladat

megoldaacutesaacutenaacutel keacutet igen nagy probleacutema meruumllt foumll

Az első probleacutema abboacutel adoacutedott hogy a csoport tuacuteleacuterteacutekelte erejeacutet 60middot40 nagysaacutegrendű maacutetrixok feliacuteraacute-

saacuteban eacutes megoldaacutesaacuteban rendelkeztek tapasztalattal eacutes uacutegy veacutelteacutek hogy 300middot200-as maacutetrix araacutenyosan toumlbb

munkaacutet igeacutenyel de elvileg nem kuumlloumlnboumlzik az előzőtől Ez a feladat tehaacutet legfeljebb 25-szoumlr annyi munkaacutet

igeacutenyel mint az előbbi a kuumlloumlnbseacuteget csupaacuten abban laacutettaacutek hogy a maacutetrixot nem egy iacuteroacuteasztalon kell feliacuterni

hanem a falra egy taacuteblaacutera kell felragasztani A maacutetrix nagysaacutegaacuteboacutel eredő első nagy probleacutema a keacutezi feliacuteraacutesboacutel

szaacutermazoacute nagytoumlmegű adathiba volt Ebben az időben ugyanis a szabadkeacutezi feliacuteraacutes meacuteg teljesen aacuteltalaacutenos eljaacute-

raacutes volt meacuteg nem rendelkeztek generaacuteloacute programmal A munka keacutesőbbi faacutezisaiban egyre jobban kiuumltkoumlztek a

feliacuteraacutesi hibaacuteboacutel adoacutedoacute probleacutemaacutek addigra azonban olyan meacuterteacutekű volt a hataacuteridőcsuacuteszaacutes hogy minden erőt a

javiacutetaacutesra kellett fordiacutetani nem jutott idő eacutes erő a generaacuteloacute program megalkotaacutesaacutera

13 MOM Magyar Optikai Művek 14 MAacuteV Magyar Aacutellami Vasutak

Műszaki Szemle 46 17

A maacutesik probleacutemaacutet az okozta hogy uacutegy kellett kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekre programozni a reacutesz-

feladatokat hogy meacuteg az sem tisztaacutezoacutedott hogy milyen geacutepeket tud beszerezni a szaacutemiacutetoacutekoumlzpont A tervek

IBM geacutepekre keacuteszuumlltek viszont ekkor maacuter a nyugati szaacutemiacutetoacutegeacutep beszerzeacutesek megnehezedtek előteacuterbe keruumll-

tek az ESZR geacutepek alkalmazaacutesai Az utolsoacute engedeacutelyt IBM geacutep beszerzeacuteseacutere a DKV kapta eacutes 1971 december

31-i hataacuteridővel megkoumltoumltteacutek a ceacuteggel a szerződeacutest egy 36040 szaacutemiacutetoacutegeacutep szaacutelliacutetaacutesaacutera

A DKV szaacutemiacutetoacutekoumlzpontjaacutenak sikertoumlrteacuteneteacutehez meacuteg egy fontos teacutenyező is hozzaacutejaacuterult eacutespedig a munka

jellegeacutenek megfelelő szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa A DKV-ra a Magyarorszaacutegon kialakult vaacutellalatokra

szervezetekre iraacutenyiacutetoacute szervekre eacutes kutatoacuteinteacutezetekre egyaraacutent alkalmazott stabil hierarchikus struktuacutera volt

jellemező A feladatorientaacutelt flexibilis team-rendszer a szuumlkseacutegesneacutel eacutes lehetseacutegesneacutel leacutenyegesen kevesebb

helyen alakult ki Az IBM javaslataacutera a vaacutellalat struktuacuteraacutejaacutetoacutel elteacuterőt alakiacutetottak ki a szaacutemiacutetoacutekoumlzpontban eacutes a

kuumlloumlnboumlző csoportok eacutes osztaacutelyok szoumlveveacutenyes kapcsolatrendszere helyett a team-rendszer mellett doumlntoumlttek

Iacutegy nem hoztak leacutetre kuumlloumln szervezeacutesi eacutes programozaacutesi csoportokat a hateacutekony műkoumldeacuteshez elegendő volt egy

hardver- eacutes egy szoftver-menedzser a kuumlloumlnboumlző teacutemafelelősoumlk valamint a team-munka

A vaacutellalat az előkeacutesziacutető munkaacutek neheacutezseacutegei elleneacutere sikeresen valoacutesiacutetotta meg az első kitűzoumltt ceacutelt a

termeleacutesiraacutenyiacutetaacutes (termeleacutestervezeacutes -programozaacutes eacutes -elszaacutemolaacutes) szaacutemiacutetoacutegeacutepes megoldaacutesaacutet A keacutesőbbiekben

a kialakiacutetott komplex rendszer fokozatosan beeacutepuumllt a kőolaj-feldolgozaacutes teljes folyamataacuteba a nyersanyag beeacuter-

kezeacuteseacutetől a keacutesztermeacutekek kiszaacutelliacutetaacutesaacuteig

1972-től fokozatosan a vaacutellalati teveacutekenyseacuteg egyeacuteb teruumlletein toumlbbek koumlzoumltt a karbantartaacutesban a beru-

haacutezaacutesban a fejleszteacutesben eacutes a beacuterelszaacutemolaacutesban is alkalmaztaacutek a szaacutemiacutetaacutestechnikaacutet

OumlSSZEGZEacuteS

A tanulmaacutenyban vizsgaacutelt kb 20 eacuteves perioacutedust (1950ndash1970) a hazai szaacutemiacutetaacutestechnikai kultuacutera megalapozaacutesa

eacutes kiterjeszteacutese jellemezte amelyet tovaacutebbi haacuterom korszakra oszthatunk Az első korszak (1957ndash1959) az uacutej tudo-

maacutenyteruumllet felfedezeacuteseacutet jelentette a maacutesodik a szaacutemiacutetoacutegeacutep-fejleszteacutes eacutes alkalmazaacutesi teruumlletek kereseacuteseacutenek perioacutedu-

saacutet a harmadik korszakban a szaacutemiacutetaacutestechnika megindul az ipari integraacutecioacute uacutetjaacuten

IRODALOM

1 ASPRAY W F (1990) John von Neumann and the Origins of Modern Computing MIT Press Cambridge Ma

2 CERUZZI P E 1983 Reckoners The Prehistory of the Digital Computer From Relays to the Stored Program

Concept 1935-1945 Greenwood Press

3 GOLDSTINE H H(2004) A szaacutemiacutetoacutegeacutep Pascaltoacutel Neumannig Műszaki Kiadoacute 314ndash315 o

4 EDWARDS P N (1997) The Closed World Computer and the Politics of Discourse in Cold War America

MIT Press Cambridge Ma

5 TAMAacuteS P (1992) Gazdasaacutegi kitoumlreacutesi kiacuteseacuterletek eacutes az elektronizaacutelaacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

6 SZABOacute A SZ (1992) Szaacutemiacutetoacutegeacutepes műszaki tervezeacutes az eufoacuteriaacutetoacutel a realitaacutesig in Bitkorszak szerk Tamaacutes

Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

7 SCHULLER G (1992) Az bdquoegyistenhitrdquo tagadaacutesa a magyar szaacutemiacutetaacutestechnikaacuteban A TPA szaacutemiacutetoacutegeacutep-csalaacuted

megszuumlleteacutes in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

8 BALAacuteZS K (1992) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika eacutes automatizaacutelaacutes gyoumlkerei in Bitkorszak szerk Tamaacutes Paacutel MTA

Politikai Tudomaacutenyok Inteacutezete

9 ORBAacuteN M (1973) Szaacutemiacutetoacutegeacutepek vegyipari alkalmazaacutesa Tankoumlnyvkiadoacute Vaacutellalat Budapest

10 RAFFAI M (2001) A hazai szaacutemiacutetaacutestechnika toumlrteacutenet httprs1szifhu~raffaiorgraffai-infotortpdf

18 Műszaki Szemle 46

Egy foumlldtanaacutesz-polihisztor a XIX szaacutezadboacutel KOVAacuteCS Jaacutenos (1816ndash1906)

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) a Geologist and Polyhistor from the 19th Century

Jaacutenos KOVAacuteCS (1816ndash1906) un geolog din secolul XIX

DAacuteVID Loacuteraacutent

Kaacuteroly Roacutebert Főiskola Turizmus Tanszeacutek Gyoumlngyoumls email davidlokarolyroberthu

ABSTRACT

This paper deals with the scientific activity of Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) a forgotten teacher and

geologist of Reformed College in Debrecen (Hungary)

REZUMAT

Articolul prezintă activitatea ştiinţifică a lui Jaacutenos Kovaacutecs (1816ndash1906) profesor şi geolog uitat al

Colegiului Reformat din Debrecen (Ungaria)

1 BEVEZETEacuteS

A XIX szaacutezad derekaacuten toumlbb mint negyven eacutevig eacutelt eacutes dolgozott a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium ősi

falai koumlzoumltt koraacutenak kiemelkedő termeacuteszetkutatoacuteja Kovaacutecs Jaacutenos

Veacutegigtekintve munkaacutessaacutegaacuten Debrecen eacutes a magyar termeacuteszetismeret meacuteltatlanul koraacuten elfeledett tudoacutes-

tanaacuteraacutenak a magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuternak (Kaacutelmaacutenchey E 1964) az emleacutekeacutet szeretneacutenk aacutepolni

azzal hogy szerteaacutegazoacute munkaacutessaacutegaacuteboacutel ndash tanaacuter tudoacutes muacutezeumalapiacutetoacute botanikus eacutes koumlzeacuteleti szemeacutelyiseacuteg ndash

felideacutezzuumlk a foumlldtani noumlveacutenytani eacutes aacutellattani kutataacutesaival kapcsolatos fejezeteket

2 FIATALKORI EacuteVEK

Heteacutenyi Kovaacutecs Jaacutenos 1816 november 13-aacuten szuumlletett Szeg-

halmon Elemi iskolai tanulmaacutenyait szuumllőhelyeacuten majd Hajduacuteszo-

boszloacuten veacutegezte Bizonyaacutera korai aacutervasaacutegra jutaacutesaacutenak is szerepe volt

abban hogy 1833-toacutel a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban ndash mely

a tehetseacuteges de szegeacuteny sorsuacute diaacutekok felkarolaacutesaacuteban mindig eacutelen jaacutert

ndash folytatta tanulmaacutenyait 1836-ban felsőbb osztaacutelyba leacutepve a Kolleacute-

gium Akadeacutemiai Tanszakaacutera keruumllt ahol boumllcseleti jogi eacutes teoloacutegiai

tanulmaacutenyokat folytatott (Toacuteth L 1989)

Tanulmaacutenyai elveacutegzeacutese utaacuten is a kolleacutegium falai koumlzoumltt ma-

radt bdquomint a 4-ik nemzeti iskola bdquopraeceptorrdquo-a mint a szolgagyer-

mekek bdquoinspectorrdquo-a mint az első eacuteves bdquophilosophusoknak praesesrdquo-

e az oacute- eacutes koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacuteben az algebraacuteban geometriaacuteban s a

goumlroumlg nyelvtanban mint bdquocontrascribardquo eacutes mint bdquosenior egeacuteszen

1844-igrdquo (Nagy J 18941895)

Eacuteleteacuteben jelentős fordulat 1844-ben toumlrteacutent Az eacutev maacuterciusaacute-

ban ndash valoacutesziacutenűleg Szőnyi Paacutel ajaacutenlaacutesaacutera (Toacuteth L 1989) ndash groacutef Ti-

sza Lajos geszti birtokaacuten nevelői aacutellaacutest ajaacutenlott neki A fiatal tanaacuter

nem lett azonnal a nyolc eacuteves Tisza Domokos haacutezitaniacutetoacuteja mert

Tisza groacutef beleegyezeacuteseacutevel tanulmaacutenyai kiegeacutesziacuteteacuteseacutere keacutet eacuteves kuumll-

foumlldi tanulmaacutenyuacutetra indult Előbb neacutemet nyelvtudaacutesa toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 19

Lőcseacutere majd Neacutemetorszaacutegba főkeacutent a berlini egyetemre utazott hogy ott az eddig elhanyagolt termeacuteszettu-

domaacutenyos-zooloacutegiai műveltseacutegeacutet kiegeacutesziacutetse (Szablyaacuter P 1984) mi toumlbb hogy bdquoa taniacutetaacutes eacutes neveleacutes nagy

mesterseacutegeacuteben mind elmeacuteleti mind a koumlz- eacutes magaacutentaniacutetoacute eacutes nevelőinteacutezetek laacutetogataacutesa aacuteltal eszkoumlzoumllhető

gyakorlati kikeacutepezteteacutestrdquo szerezzen (Nagy J 18941895)

3 A HAacuteZITANIacuteTOacute

Keacutet eacuteves tanulmaacutenyuacutetja utaacuten 1846 oktoacuteber 1-től maacuter nyugodt lelkiismerettel foglalhatta el Geszten a

megtisztelő haacutezitaniacutetoacutei aacutellaacutest Hajdani tanaacutera a geszti birtokon elődje Szőnyi Paacutel moacutedszereacutet aacutetveacuteve maga is

igen nagy hangsuacutelyt fektetett az oktataacutesban a szemleacutelteteacutesre Ezeacutert a groacutefi csalaacutedhoz toumlbbezer darabos noumlveacuteny-

eacutes neacutehaacuteny szaacutez darabot szaacutemlaacuteloacute aacutesvaacutenygyűjtemeacutennyel eacuterkezett (Toacuteth L 1989)

A birtokon 1851-ben feacutel eacutevig egyuumltt dolgozott Arany Jaacutenossal (Gyoumlngyoumlsi L 1901) aki ndash ahogy 1851

februaacuter 13-aacuten Gesztről iacuterott leveleacuteben nevezi Kovaacutecs Jaacutenos ndash bdquonemcsak mint foglalkozaacutesi de egyszersmind

elvi tekintetben is taniacutetoacuterdquo taacutersa volt Tisza Domokos taniacutetaacutesa mindkettejuumlk szaacutemaacutera sok oumlroumlmet adhatott mert

a Tisza csalaacuted legifjabb tagja bdquoigazi Tisza volt ndash telve olthatatlan eacutes kiirthatatlan becsvaacuteggyal sziacutevoacutes akarattal

ceacutelratoumlrő tudatossaacuteggal () koumlnyoumlrtelen oumlnpusztiacutetaacutessal hasznaacutelt ki minden percet tanult eacutes olvasott olykor

felhasznaacutelva raacutejuk az eacutejszakaacutekat eacutes a hajnalokat is () nem tudta elviselni ha lemarad baacuterkivel szemben is rdquo

(Elek L 1982)

4 GEOLOacuteGIAI EacuteS BARLANGI KUTATAacuteSAI

A nagy tekinteacutelyű sokoldaluacutean keacutepzett tudoacutes-tanaacuter Kovaacutecs Jaacutenos ha munkaacuteja engedte termeacuteszettudo-

maacutenyos kutataacutesokat is veacutegzett A budai hegyekben toumlbb alkalommal folytatott bdquofoumlldoumlsmeacuterirdquo (geoloacutegiai) kuta-

taacutesai elismereacutesekeacutent a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat 1846 maacutejus 19-eacuten rendes tagjai koumlzeacute

vaacutelasztotta A taacutersulatban is aktiacutev kutatoacutemunkaacutet veacutegzett Ismerteteacutest tartott pl az uacuten bdquoistennyilardquo-feacutele koumlvekről

(Toacuteth L 1989) Istennyila koumlveknek vagy oumlrdoumlgujjaacutenak nevezik a koumlznyelvben a meszes heacutejuacute kuacutepos szivar

vagy csap alakuacute alsoacute reacuteszeacuten csuacutecsos felső reacuteszeacuten elkeskenyedő tompa formaacutejuacute koumlvuumlleteket a belemniteket

(Veres B 1985)

Foumlldtani vizsgaacuteloacutedaacutesaival geszti tartoacutezkodaacutesa alatt sem hagyott fel sőt 1847 november 1ndash6 koumlzoumltt a

Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat megbiacutezaacutesa alapjaacuten veacutegez a Bihar-megyei Reacutez-hegyseacutegben eacutes a koumlrnyező teruumlle-

teken geoloacutegiai vizsgaacutelatokat Kutataacutesa az egeacutesz orszaacutegra kiterjedő feltaacuteroacute programba illeszkedett melynek

ceacutelja az orszaacuteg geoloacutegiai adottsaacutegainak felmeacutereacutese volt (Toacuteth L 1989) Uacutetjaacutera nem egyeduumll ment taacutersa

Jugovics Istvaacuten Bihar megye főorvosa volt (Nagy J 18941895)

A teruumlleten veacutegzett geoloacutegiai eacutes bdquovegybontanirdquo elemzeacuteseiről a bdquoKiraacutendulaacutes a Bihar megyei Reacutezhegyek

kőszeacuten eacutes asphalt telepeinek megtekinteacuteseacutererdquo ciacutemű eacutertekezeacutesben szaacutemolt be (Toacuteth L 1989)

Ceacutelja hogy felmeacuterje bdquoa Reacutezhegyek tudtommal soha rendszeresen nem vizsgaacutelt foumlldismei- geoloacutegiai vi-

szonyaitrdquo (Nagy J 18941895)

Elemzeacutese elejeacuten hangsuacutelyozza a hazai termeacuteszettudomaacutenyos kutataacutes haacutetraacutenyos helyzeteacutet bdquo Mily ke-

veacutesre becsuumlltetnek meacuteg naacutelunk a termeacuteszetnek oly gazdag aacuteldaacutesai eleacuteggeacute bizonyiacutetja csak az is hogy a reacutezhe-

gyi gazdag kőszeacuten eacutes asphalt telepek nemcsak az orszaacutegban de magaacuteban Bihar megyeacuteben is oly keveacutesseacute

oumlsmeretesek hogy a Magyar Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat maacutesfeacutel eacutev elfolyaacutesa alatt alig tudott

vegybontani valoacute peacuteldaacutenydarabokra szert tenni a nevezett megyei kőszeacutentelepekről Mi egyszersmind szomoruacute

bizonyiacutetaacutesa annak mennyi neheacutezseacuteggel kell kuumlzdenie egy tudomaacutenyos taacutersulatnak melynek geacutepezeteacutet csak

magok a tagok keacutenytelenek kenegetni akik hogy dolgozhassanak a munkaacutelatok oumlsszhangzaacutesba jőveacuten egyik

a maacutesikat segiacutethesseacutek eacutevenkeacutent 6 pftot aacuteldoznak ezen ceacutelra Keveacutes biz az Haacuteny gazdag foumlldesuacuter nem aacuted

ennyit egeacutesz eacuteleteacuteben a termeacuteszettudomaacutenyok előmozdiacutetaacutesaacuterardquo A keacutesőbbiekben megaacutellapiacutetja bdquo ha talaacuten maacutes

hasznot nem hajtaneacutek is aacuteltala legalaacutebb vizsgaacutelatom tovaacutebbi folytataacutesaacutera magamat előkeacutesziacutetsemrdquo (Toacuteth L

1989)

Beszaacutemoloacutejaacutehoz az aacuteltala bejaacutert eacutes megismert teruumlletről teacuterkeacutepvaacutezlatot is melleacutekelt (U Nagy I 1988)

Egy a bdquoReacutezbaacutenya videacutekeacutenek foumlldismei teacuterkeacuteperdquo ciacutemű magyar nyelven iacutert jelmagyaraacutezataacuteban hatfeacutele sziacutent

hasznaacuteloacute Kovaacutecs Jaacutenos aacuteltal rajzolt teacuterkeacutepvaacutezlat a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutez-

irattaacuteraacuteban ma is megtalaacutelhatoacute (Kovaacutecs J hagyateacuteka R 3232)

Bihar megyei foumlldtani felmeacutereacuteseit a koumlvetkező eacutevekben morfoloacutegiai paleontoloacutegiai biospeleoloacutegiai bo-

tanikai eacutes zooloacutegiai megfigyeleacutesekkel egeacutesziacutetette ki hogy a teruumlletről teljes termeacuteszetrajzi keacuteppel rendelkez-

zen 1847ndash1855 koumlzoumltt a Sebes- eacutes a Fekete-Koumlroumls videacutekeacuten tett hat kutatoacuteuacuteton toumlbb mint huacutesz barlangot kere-

sett fel (Szablyaacuter P 1984) hogy szerteaacutegazoacute vizsgaacutelatait elveacutegezze

20 Műszaki Szemle 46

Foumlld- eacutes ősleacutenytani kutataacutesairoacutel a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulat Előadaacutesaacuten szaacutemolt be (Kovaacutecs J

1863)

A vizsgaacutelatok feltaacuteraacutesok helysziacuteneacutenek megvaacutelasztaacutesaacutet a kutataacutesba csak keacutesőbb bekapcsoloacutedoacute Peteacutenyi J

Salamon egy eacutertekezeacuteseacuteben iacutegy indokolta bdquoA foumlld- s iacutegy az ősleacutenytani kutataacutesok gazdagabb baacutenyaacutei toumlbbek

koumlzoumltt a meacutely viacutezmosaacutesok a hegyszakadaacutesok eacutes hegyomlaacutesok Ott merűlnek fel a termeacuteszetbuacutevaacuter szaacutemaacutera sok

eacuterdekes kincsek mellyek kuumlloumlnben előtte eacutevek ezreitől fogva a soumlteacutet foumlld gyomraacuteban elzaacuterva fekuumldtek Azokat

tehaacutet az ősleacuteny baraacutetjaacutenak fel kell keresnirdquo (Peteacutenyi J S 1854)

Ősleacutenytani eacutes barlangbioloacutegiai megfigyeleacuteseiről Kovaacutecs Jaacutenos iacutegy szaacutemolt be bdquo 1853 aug havaacuteban a

Koumlroumls voumllgyeacutenek egy reacuteszeacutet N Vaacuteradtoacutel Eacutelesdig s kuumlloumlnoumlsen a pesterei hataacuterban eső Igricz nevű barlangot

(Peștera Igrița ndash Igric-csontbarlang) (a barlangok mai neveacutenek azonosiacutetaacutesa Maacutetyaacutes Vilmos A Bihar hegyseacuteg

turista kalauza ciacutemű koumlnyve alapjaacuten toumlrteacutent ndash a szerző) vizsgaacuteltam meg s nagy oumlroumlmoumlmre felfedeztem hogy

az egy igen gazdag csontbarlang rdquo A barlangban kuumlloumlnoumlsen a bdquoMedve oumlrveacutenyrdquo nevű agyaggal kitoumlltoumltt uumlreg

adott igen gazdag leletet hisz itt Kovaacutecs Jaacutenos 600 kuumlloumlnfeacutele (Maacutetyaacutes V 1988) reacuteszben a barlangi medve

(Ursus spealeus) kuumlloumlnboumlző koruacute egyedeitől reacuteszben a őskori giacutemszarvastoacutel (Cervus elaphus primigenius)

szaacutermazoacute csontot talaacutelt (Toacuteth L 1988)

A Bihar-hegyseacuteg Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzoumltti teruumllete ismert ndash esetleg meacuteg ismeretlen ndash barlangjai-

nak főkeacuteppen paleontoloacutegiai szempontuacute kutataacutesaacuteba 1854 juacutenius 12-től kapcsoloacutedott be Peteacutenyi Salamon Jaacutenos

(Peteacutenyi S J 1854) koraacutenak Euroacutepa szerte elismert paleontoloacutegusa eacutes ornitoloacutegusa A tudomaacutenyos karrier

kezdeteacuten aacutelloacute Kovaacutecs Jaacutenos szaacutemaacutera kuumlloumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző volt kettejuumlk egyuumlttműkoumldeacutese Gazdag szakmai

tapasztalatokat eredmeacutenyező koumlzoumls munkaacutejukra iacutegy emleacutekezett vissza 1863-ban bdquo 1854 Jun havaacuteban fe-

lejthetetlen emleacutekű Peteacutenyi baraacutetommal ismeacutet a Koumlroumls voumllgyeacutet vizsgaacuteltuk meg de most NVaacuteradtoacutel egeacuteszen

Breacutetkeacuteig vizsgaacuteltunk fő taacutergyaacutet teveacuten a pesterei hataacuterban eső Igricz eacutes Poumlsnicze nevű barlangok s a kalotai

Vaacutele mnyeacutereacutet (keacutek pataknak) a Pisnica mnyeacutereacute (keacutek pincze) barlangjaacuteba valoacute berohanaacutesa a Fericsei

Oncsaacuteszai Funaacuteczai eacutes Segyesteli barlangokatveacutegre a tenkei vasas fuumlrdőt eacutes a ripai kőbaacutenyaacutekat vizsgaacuteltuk

meg rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A barlangi kutataacutesokat bdquo 1854 okt havaacuteban egyeduumll folytattam N Reacutevet teacuteve kiindulaacutesi pontul

meglaacutetogatva a Paskuj a tuumlndeacutervaacuteri eacutes az egymaacutest teteacutező haacuterom Policseacuteriloumlr barlangot a batrinui eacutes fundaturai

viacutezvesztő lyukakat a Ptyatra Solymoluj Gropaleczu eacutes ponori barlangokat Baacutenlakaacuten a nagyszerű Magyar

barlangot s a sergesi hataacuterban a Cziklutrdquo (Kovaacutecs J 1863)

Kovaacutecs Jaacutenos toumlbb mint huacutesz ndash főkeacutepp Bihar-hegyseacutegbeli ndash barlangban veacutegzett gyűjteacuteseinek eacutes kutataacute-

sainak eredmeacutenyeacutet toumlbb szempontboacutel eacuterteacutekelhetjuumlk Paleontoloacutegiai vonatkozaacutesban ő a legjelentősebbnek az

Igricz- (Peștera Igrița) Oncsaacuteszai-csontbarlang a (Pestera Onceasa-t) P Zmeilor de la Onceasa Saacuterkaacuteny-

barlang eacutes a Fericsei-barlangot (Pestera de la Ferice Harasztosi-csontbarlang) tekinti Eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo a

csontok uacutegy laacutetszik csak az Igricz-barlangban vannak meacuteg most is az aacutellatok ősidei tanyaacutejaacuten a toumlbbiekben

pedig a viacutez aacuteltal hordattak azon helyre a hol most hozzaacutejuk lehet jutni (Kovaacutecs J 1863)rdquo Ősleacutenytani kutataacute-

saacuteban nagy sikert jelentett hogy az Igricz-barlangban ő fedezett fel keacutet ősfajt a barlangi ősfarkast (Canis

lupus spelaens) eacutes a barlangi hieacutenaacutet (Hyena spelaea) (Toacuteth L 1989) A haacutelaacutes utoacutekor az Oncsaacuteszai-

csontbarlang egyik ndash a kihalt barlangi medve csontjait igen nagy mennyiseacutegben rejtő ndash oldalaacutegaacutet Kovaacutecs Jaacute-

nosroacutel nevezte el (Maacutetyaacutes V 1988)

Biospeleoloacutegiai megfigyeleacuteseinek ugyancsak tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelentőseacutege van bdquo Ami az eacutelő faunaacutet

illeti arra neacutezve sem volt eredmeacutenytelen toumlbb rendbeli utazaacutesom nevezetesen a Rhinolopus clivosust (dombos

patkoacutecz) melyet eddig csak Dalmaacutetiaacuteban talaacuteltak Euroacutepaacuteban eleacutebb a tuumlndeacutervaacuteri keacutesőbb a baacutenlakai eacutes pesterei

barlangokban felfedeztem () Nekem pedig a fericsei barlangban egy meacuteg eddig egeacuteszen ismeretlen bogarat

volt szerencseacutem talaacutelni a Catops fericensistrdquo (Kovaacutecs J 1863) Az eacutelő barlangi fajok koumlzuumll tehaacutet a Catops

fericensis (Peteacutenyi S J 1854) eacutes a Drymeotus kovacsi Milliere felfedezeacutese jelzi a barlangi kutatoacutemunka

eredmeacutenyesseacutegeacutet (Nagy J 18941895)

Bihari kutataacutesai soraacuten nagy mennyiseacutegű kőzetet eacutes kuumlloumlnfeacutele aacutesvaacutenyokat is begyűjtoumltt sőt bdquomeacuteg arra is

gondot fordiacutetottak hogy a helyi lakosoktoacutel megtudjaacutek hogyan nevezik az egyes leleteket mintaacutekat a minden-

napok nyelvhasznaacutelataacutebanrdquo (Toacuteth L 1988)

Baacuter nem volt keacutepzett reacutegeacutesz a barlangokban talaacutelt nagyszaacutemuacute csereacuteptoumlredeacutek alapjaacuten megproacutebaacutelt neacutehaacuteny

koumlvetkezteteacutest levonni bdquo a Reacutev eacutes Baacutenlaka koumlzoumltt eső minden barlangban igen sok durva-vastag cserepet

talaacuteltam melyek arra mutatnak hogy ezen barlangokat valaha emberek laktaacutek de az igazi csontbarlangokban

eacuteppen a csontokkal vegyesen emberi leacutenynek semmi nyomaacutera nem akadtam s uacutegy hiszem ezen barlangokboacutel

nem lehetne megmutatni hogy ezen aacutellatfajok kivesztekor maacuter leacutetezett a foumlldoumln emberfaj ndash mit a kuumllfoumlldnek

toumlbb csontbarlangjaacuteban maacuter bebizonyiacutetottak rdquo (Kovaacutecs J 1863)

A Bihar-hegyseacutegben tett kutatoacuteuacutetjai soraacuten felkeltette eacuterdeklődeacuteseacutet a meacuteszkőfelsziacuten eacutes a barlangi keacutep-

ződmeacutenyek rendkiacutevuumlli vaacuteltozatossaacutega is Jaacutert az 1774-ben iacutert Magyarorszaacuteg első barlangleiacuteraacutesaacuteban szereplő

Műszaki Szemle 46 21

Fonaacutecai- v Szeacutenaverősi-cseppkőbarlangban (Pestera de la Facircnațe) Valoacutesziacutenűleg megfigyelte az azoacuteta maacuter

szeacutetrombolt cseppkőformaacutekat is (Maacutetyaacutes V 1988) Megkereste a reacutegoacuteta csodaacutenak tartott eacutes szent helykeacutent

tisztelt bdquo kalugyeri Izbuk nevű feacutelbehagyoacute (vaacuteltoacute- vagy időszaki ndash a szerző) forraacutest rdquo (kalugyeri Dagadoacute-

forraacutes Izbucul de la Călugări) de a ritka termeacuteszeti jelenseacutegre nem ad magyaraacutezatot

Kovaacutecs Jaacutenos kiacuteseacuterletet tett a felsziacuten alatti patakok uacutetjaacutenak feltaacuteraacutesaacutera a viacuteznyelők eacutes forraacutesok kapcsola-

taacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera is Megvizsgaacutelta bdquo a kimpanyaacuteszka nevű (Joacutekai-viacuteznyelő Cacircmpăneasca) viacuteznyelő

barlangot mint ezen viacuteznek Vaskoacuteh mellett a hegyből toumlrteacutenő ismeacutetelt kifolyaacutesaacutet rdquo (Kovaacutecs J 1863) A

viacuteznyelő kifolyaacutesaacutet szaacutez eacutevvel keacutesőbb Maacutetyaacutes Vilmos sem tudta egyeacutertelműen megaacutellapiacutetani bdquo a fluorescein

viacutezfesteacutes nem tudta kimutatni oumlsszefuumlggeacuteseacutet a vaskohi karsztforraacutessal ez meacutegis bizonyosra vehetőrdquo (Maacutetyaacutes

V 1988)

Kovaacutecs Jaacutenos a Bihar-hegyseacutegben veacutegzett kutataacutesairoacutel 1863-ban a Magyarhoni Foumlldtani Taacutersulatban

szaacutemolt be A nyolc eacuteven aacutet veacutegzett előre megtervezett gyűjtő az okokat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket feltaacuterni igyekvő

helyenkeacutent szuumlkseacutegszerűen felteacutetelezeacutesekbe bocsaacutetkozoacute elemző munkaacutejaacuteroacutel elmondhatjuk hogy meghataacuterozoacute

eredmeacutenyekkel gazdagiacutetotta a magyar tudomaacuteny taacuterhaacutezaacutet A Bihar-hegyseacuteg barlangjainak vizsgaacutelata soraacuten

oumlsszegyűjtoumltt aacutellatokat noumlveacutenyeket eacutes 363 őscsontot a Nemzeti Muacutezeumnak ajaacutendeacutekozta Geoloacutegiai eacutes aacutes-

vaacutenytani vizsgaacutelatainak hataacuterokon tuacuteli elismereacuteseacutet jelentette hogy 1867-ben a beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat leve-

lező tagjaacutevaacute vaacutelasztotta

5 AZ AFRIKA-UTAZOacute

Kovaacutecs Jaacutenos hazai taacutejakon tett tudomaacutenyos utazaacutesai taniacutetvaacutenya Tisza Domokos eacuteleteacutenek balsorsra for-

dulaacutesa miatt feacutelbeszakadtak Taniacutetvaacutenya egyre suacutelyosbodoacute tuumldőbajban szenvedett ezeacutert rdquo suacutelyosan mellbeteg

noumlvendeacutekemmel kuumlldettem ki hogy az egyiptomi nuacutebiai langyos szaacuteraz teacutel adja meg neki azt mit itthon az

orvosi tudomaacuteny meg nem adhatott rdquo (Kovaacutecs J 1857) A geszti nevelő a keacutenyszerű meacutegis oumlroumlmmel vaacutellalt

egyiptomi utazaacutesra rendkiacutevuumlli alapossaacuteggal keacuteszuumllt foumll Koraacutenak ismeretanyagaacutet valamint hazai (Peteacutenyi Sa-

lamon Jaacutenos Brassai Saacutemuel Herman Ottoacute Frivaldszky Jaacutenos) eacutes maacutes orszaacutegbeli tudoacutestaacutersainak ajaacutenlaacutesait

felhasznaacutelva előzetes tanulmaacutenyokat folytatott Ismeretei elmeacutelyiacuteteacuteseacutere eacutes kibőviacuteteacuteseacutere az Egyiptomba valoacute

utazaacutes soraacuten meacuteg felkereste Trieszt Velence Alexandria Kairoacute eacutes Bejruacutet legjobb szakembereit is (Nagy J

1941)

A hosszuacute uacutet alatt a Nemzeti Muacutezeum eacutes a Termeacuteszettudomaacutenyi Taacutersulat előzetes felkeacutereacutese alapjaacuten gyűj-

tendő noumlveacutenyek eacutes aacutellatok konzervaacutelaacutesaacutera uacuteticsomagjaacuteba gyűjtő- eacutes preparaacuteloacute-felszereleacutest eacutes ezzel foglalkozoacute

szakmunkaacutekat is tett (Nagy J hagyateacuteka R 3126)

Megaacutellapiacutethatjuk hogy Kovaacutecs Jaacutenos a korlaacutetozott lehetőseacutegek elleneacutere neacuteprajzi etnograacutefiai aacutellat- nouml-

veacuteny- eacutes kőzetgyűjteacuteseacutevel klimatoloacutegiai antropoloacutegiai a Niacutelus aacuteradaacutesaacuteval eacutes a foumlldműveleacutessel kapcsolatos

megfigyeleacuteseivel kiemelkedő eacuterdemeket szerzett Szerteaacutegazoacute megfigyeleacuteseinek eredmeacutenyei korszakos jelen-

tőseacutegűek hiszen a hajdani debreceni reformaacutetus kolleacutegiumi diaacutek keacutesőbb tanaacuter volt az első magyar kutatoacute aki

termeacuteszettudomaacutenyos megfigyeleacuteseket veacutegzett a Niacutelus voumllgyeacuteben

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium eacutepuumllete

22 Műszaki Szemle 46

6 HERR PROFESSOR JOHANN KOVAacuteCS

Az uacutet kiemelkedő termeacuteszettudomaacutenyos eredmeacutenye elleneacutere igazi ceacuteljaacutet meacutegsem eacuterte el A gyoacutegyiacutetha-

tatlan tuumldőbajban szenvedő Tisza Domokos 185 juacutenius 21-eacuten meghalt (Toacuteth L 1989) Taniacutetvaacutenyaacutenak halaacutela

utaacuten Kovaacutecs Jaacutenos elhagyta a geszti birtokot A neves eacutes neacutepszerű termeacuteszettudoacutest toumlbb aacutellaacutes is vaacuterta A Nem-

zeti Muacutezeum tudomaacutenyos tisztviselői a kecskemeacuteti eacutes a nagykőroumlsi gimnaacutezium tanaacuteri aacutellaacutest kiacutenaacutelt neki (Nagy

J 18941895) Ezek helyett 1856 oktoacutebereacuteben visszateacutert Debrecenbe A Reformaacutetus Főgimnaacuteziumban fel-

ajaacutenlott tanaacuteri aacutellaacutest fogadta el mert bdquo egy 40 eacutev koumlruumll jaacuteroacute feacuterfinak neheacutez maacuter idegen koumlrben megfakadnia

eacutes a legelső kedvező alkalom visszacsalja gyermekkora baraacutetai koumlzeacute rdquo (Toacuteth L 1989)

Az ősi Alma Mater falai koumlzeacute nem eacuterkezett uumlres keacutezzel Magaacuteval hozta a tiacutez eacuteves geszti nevelőseacuteg alatt

oumlsszegyűjtoumltt 4000 darab szaacuteriacutetott noumlveacutenyt 56 fajta tojaacutest 18 fajta koponyaacutet egy toumlbb mint 100 darabboacutel aacutelloacute

őscsont gyűjtemeacutenyt eacutes az aacuteltala felfedezett Drymeotus kovacsi Milliere barlangi bogaacuternak 12 peacuteldaacutenyaacutet (U

Nagy I 1988)

Baacuter az egyiptomi utazaacutes egeacutesz keacutesőbbi eacuteleteacutet veacutegigkiacuteseacuterte uacutettoumlrő munkaacutejaacutenak eredmeacutenyeit a maga szaacute-

maacutera sohasem fordiacutetotta bdquo Ezen uacutetjaacuteeacutert legfeljebb a feacutelig treacutefaacutes bdquoegyiptomirdquo előnevet kapta rdquo (Nagy J

1941)

Talaacuten ez a szereacutenyseacuteg a gimnaacutezium falai koumlzeacute valoacute visszavonulaacutes az oka hogy ndash baacuter a korabeli debre-

ceni lapok (Debreczeni Ellenőr Debreczeni Hiacuterlap Debreczeni Koumlzloumlny) hasaacutebjain a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr

jelentek meg afrikai uacutetjaacuteval kapcsolatos iacuteraacutesai eacutes neacutehaacutenyszor eacutelmeacutenybeszaacutemoloacute tartaacutesaacutera is felkeacuterteacutek ndash korsza-

kos jelentőseacutegű uacutetja lassan a feledeacutes homaacutelyaacuteba meruumllt Ezeacutert a Debreceni Ellenőr maacuter emliacutetett szaacutemaacutenak

cikkiacuteroacuteja iacutegy roacuteja meg a debrecenieket bdquo A () felolvasaacutes csak reacuteszben felelt meg a hozzaacute koumltoumltt kiacutevaacutenal-

maknak a mennyiseacutegben csak csekeacutely szaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg jelent meg eacutes ezek joacute reacuteszeacutet is () houmllgyek keacutepez-

teacutek E jelenseacuteg nemigen feacutenyes vilaacutegot vet a helybeli művelt koumlzoumlnseacutegre () kiknek sajaacutet eacuterdekuumlkben is touml-

megesen kellene az ily nemes czeacutel eacuterdekeacuteben rendezett felolvasaacuteson reacuteszt venni rdquo (Debreceni Ellenőr 1881)

Kovaacutecs Jaacutenos Debrecenbe valoacute visszateacutereacutese utaacuten meacuteg neacutegy eacutevtizedig szolgaacutelta a magyar oktataacutest taniacute-

totta eacutes nevelte a gimnaacuteziumi diaacuteksaacutegot Hajdani iskolaacutejaacuteban a termeacuteszetrajz eacutes a foumlldrajz tanaacutera majd keacutet

iacutezben annak igazgatoacuteja lett Neveacutehez fűződik a nagy eacuterteacutekű Szőnyi-feacutele ndash toumlbb mint huacuteszezer darabboacutel aacutelloacute a

hiacuteres kabai meteoritot is tartalmazoacute ndash aacutesvaacutenygyűjtemeacuteny megszerzeacutese eacutes keacutet eacutev alatti katalogizaacutelaacutesa (Toacuteth L

1989) Elsőkeacutent jelezte a kabai meteorit szervesanyag-tartalmaacutet (Nagy S 1932) A faacuteradhatatlan Kovaacutecs Jaacute-

nos volt a lelkes gyűjtője eacutes gondozoacuteja a kolleacutegium tovaacutebbi haacuterom ndash az aacutellat- a noumlveacuteny- a reacutegeacuteszeti- eacutes neacutep-

ismereti ndash gyűjtemeacutenyeacutenek is

Kifogyhatatlan energiaacutejaacuteboacutel eacuteppuacutegy aacuteldozott a Fuumlveacuteszkert aacutellandoacute bőviacuteteacuteseacutere eacutes aacutepolaacutesaacutera mint a Deb-

receni Kerteacuteszeti Egylet vagy a Debreceni Felolvasoacute Koumlr megszervezeacuteseacutere

Kovaacutecs Jaacutenos a hajdani Afrika-kutatoacute a Tiszaacutentuacuteli Evangeacutelikus Reformaacutetus Koumlzeacutepiskolai Tanaacuteregye-

suumllet rendes a Beacutecsi Geoloacutegiai Taacutersulat levelező tagja a Kolleacutegiumi Termeacuteszetrajzi Muacutezeum őre 1896-ban

nyolcvan eacutevesen negyven eacutevi odaadoacute szolgaacutelat utaacuten mint a kolleacutegium első aacutellami nyugdiacutejas tanaacutera vonult

nyugalomba (Dr Nagy J 1941)

Kapcsolataacutet a kolleacutegiummal a nyugalomba vonulaacutes szalacsi eacutevei alatt sem szakiacutetotta meg arra mindig

szeretettel gondolt mint ahogy 1896-ban iacuterta bdquo gondolatommal ott vagyok eacuten minden nap oly sok eacutevi műkouml-

deacutesemnek most is kedves emleacutekű sziacutentereacuten a főiskola falai koumlzoumltt a muacutezeumban a fuumlveacuteszkertben () aacuteldja

meg a joacute Isten a főiskolaacutet a nagy magyar alfoumlld vilaacutegiacutetoacute tornyaacutetrdquo

7 A HAGYATEacuteK SORSA

Kovaacutecs Jaacutenos eacuteletpaacutelyaacutejaacutenak tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek megrajzolaacutesaacutet a feheacuter foltok eltuumlnteteacuteseacutet

nagymeacuterteacutekben megneheziacuteti hogy ndash amint az eacuteletmű legszakavatottabb kutatoacuteja Nagy Jenő maacuter toumlbbszoumlr

ideacutezett hagyateacutekaacuteban olvashatoacute ndash bdquoKovaacutecs Jaacutenosra vonatkozoacute oumlsszes anyagom jegyzetek keacuteziratok eredeti

levele az eredeti utinaploacute () 1944-ben elpusztultrdquo Debrecenben a Reformaacutetus Kolleacutegiumban uacutegy tudjaacutek

hogy a megsemmisiacutető bombataacutemadaacutes utaacuten a koumlzeli haacutezak lakoacutei egyes eacuterteacutekeket elvittek iacutegy akaacuter a Kovaacutecs

Jaacutenos hagyateacutek egyes darabjai is fellelhetők talaacuten Ezt valoacutesziacutenűsiacuteti neacutehaacuteny ndash a Keacutezirattaacuterban megleacutevő ndash keacutesői

leveacutel illetve teacuterkeacutepvaacutezlat Tovaacutebbi dokumentumok felbukkanaacutesaacutenak eseacutelye meacutegis meglehetősen csekeacutely hi-

szen Nagy J 1946-ban bekoumlvetkezett halaacutelaacuteig szaacutemtalan kiacuteseacuterletet tett az elkalloacutedott de esetleg meg nem

semmisuumllt eacuterteacutekek felkutataacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere

Műszaki Szemle 46 23

IRODALOM

Arany Jaacutenos oumlsszes művei ndash Arany Jaacutenos levelezeacutese

XV koumltet 1828-1851 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1975 341 p

XVI koumltet1852-1856 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 646 p

A Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium tanaacuterai eacutes legkivaacuteloacutebb noumlvendeacutekei (1549-1925) Oumlsszeaacutelliacutetotta S Szaboacute J Debre-

cen 1926 39 p

Balaacutezs Deacutenes (szerk) Magyar utazoacutek lexikona Panoraacutema Budapest 1993 pp 218-219

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium 1857 eacutevi Eacutertesiacutetője pp 1-17

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Milleneumi Eacutertesiacutetője Debrecen 18941895 pp 381-383

Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Toumlrteacutenete A Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Irodaacutejaacutenak Sajtoacuteosztaacutelya

Budapest 1988 pp 224-522

Debreczeni Ellenőr 1881 jan 8 4 p

Elek Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutes Tisza Domokos Uacutej Auroacutera 19823 pp 96-111

Gyoumlngyoumlsi Laacuteszloacute Arany Jaacutenos eacutelete eacutes munkaacutei Budapest 1901 180 p

Kaacutelmaacutenchey Endre Az első magyar Afrika-kutatoacute termeacuteszetbuacutevaacuter Termeacuteszettudomaacutenyi Koumlzloumlny 1964 maacutercius 143 p

Kovaacutecs Jaacutenos hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3232 jelzet alatt

Kovaacutecs Jaacutenos Foumlldtani kiraacutendulaacutesok Bihar megyeacuteben a Sebes- eacutes Fekete-Koumlroumls koumlzti videacuteken Magyarhoni Foumlldtani

Taacutersulat Munkaacutelatai 1863 II koumltet pp 54-64

Maacutetyaacutes Vilmos Bihar-hegyseacuteg turistakalauz Sport Budapest 1988 pp 76-195

Nagy Jenő hagyateacuteka Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium Nagykoumlnyvtaacuteraacutenak Keacutezirattaacutera 3126 jelzet alatt

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos a Reformaacutetus Kolleacutegium egykori tanaacutera az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban

Debreczeni Keacutepes Kalendaacuteriom 1941 pp 92-94

Nagy Jenő Kovaacutecs Jaacutenos az első magyar termeacuteszetkutatoacute utazoacute Afrikaacuteban Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegium

Milleneumi Eacutertesiacutetője 1894-1895 Debrecen pp 381-383

Nagy Saacutendor A joacute oumlreg Kolleacutegium Hajduacutehadhaacutez 1932

Peteacutenyi S J Bihar vaacutermegyeacutenek Sebes eacutes Fekete Koumlroumls koumlzti hegylaacutenczolatain tett termeacuteszettudomaacutenyi utazaacutesaacutenak

roumlvid vaacutezlata Magyar Akadeacutemiai Eacutertesiacutető XIV koumltet 1854 pp 224-232

Szablyaacuter Peacuteter A hazai tudomaacutenyos barlangkutataacutes keacutet uacutettoumlrője Peteacutenyi Salamon Jaacutenos eacutes Kovaacutecs Jaacutenos Karszt eacutes bar-

lang 19841 pp 31-36

Toacuteth Lajos Az Afrika-kutatoacute Kovaacutecs Jaacutenos eacutelete Szeghalom 1989

U Nagy Istvaacuten Kovaacutecs Jaacutenos eacutebreszteacutese Uacutej Auroacutera 19881 pp 107-114

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Gimnaacuteziumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten Debreceni

Reformaacutetus Kolleacutegium Gimnaacuteziumaacutenak Eacutevkoumlnyve Debrecen 1984-1986 pp 85-111

Veres Bertalan A foumlldrajzoktataacutes alakulaacutesa a Debreceni Reformaacutetus Kolleacutegiumban a XIX szaacutezad koumlzepeacuten (1848-1858)

OTDK Paacutelyamunka Debrecen 1984 pp 29-34

24 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem kezdete eacutes veacutege1

The beginning and ending of the Franz Joseph University

Icircnceputul şi sfacircrşitul Universităţii Franz Josep

KAacuteSA Zoltaacuten

Sapientia Erdeacutelyi Magyar Tudomaacutenyegyetem KolozsvaacuterndashMarosvaacutesaacuterhelyndashCsiacutekszereda

Műszaki eacutes Humaacutentudomaacutenyok Kar Marosvaacutesaacuterhely Matematika eacutes Informatika Tanszeacutek

email kasamssapientiaro

ABSTRACT

The paper deals with the opening in 1872 and the closing in 1919 of the Hungarian University in Ko-

lozsvaacuterCluj

REZUMAT

Articolul prezintă documente legate de crearea universităţii maghiare la Cluj icircn 1872 şi desfiinţarea ei

de către autorităţile romacircne icircn 1919

1872 oktoacuteber 14-eacuten a magyar keacutepviselőhaacutez majd 15-eacuten a felsőhaacutez is megszavazta az 1872 eacutevi XIX

toumlrveacutenycikket amely a kolozsvaacuteri szeacutekhelyű tudomaacutenyegyetem leacutetrehozaacutesaacuteroacutel rendelkezik Ebben toumlbbek

koumlzoumltt a koumlvetkező aacutell Az egyetemet a tanszabadsaacuteg elvei alapjaacuten aacutelliacutetjaacutek foumll amiacuteg maacutes toumlrveacuteny erről nem

rendelkezik szervezeteacutere a pesti egyetem szabaacutelyzata eacuterveacutenyes Neacutegy tudomaacutenykarra oszlik jog- eacutes aacutellamtu-

domaacutenyi orvosi boumllcseacuteszeti- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi mathematikai eacutes termeacuteszettudomaacutenyi karra Az

egyetem az 187273-as taneacutev kezdeteacutevel nyiacutelik megrdquo

Toumlbb mint nyolc eacutevvel keacutesőbb 1881 januaacuter 14-eacuten kapja a Magyar Kiraacutelyi Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem nevet eacutes oumlroumlkidőkre megalapiacutetottnak nyilvaacuteniacutetottrdquo

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem szaacutezadforduloacuten eacutepuumllt szeacutekhelye

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata

Műszaki Szemle 46 25

A keacutesői doumlnteacutes miatt az egyetem megnyitaacutesaacutet november 10-re tűzik ki A kolozsvaacuteri egyetem megnyi-

taacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő uumlnnepeacutely programja November 10-eacuten de 10 oacuterakor istenitisztelet minden vallaacutes-

felekezet templomaiban 2 oacuterakor diszlakoma este a vaacuteros kivilaacutegiacutetaacutesa s a szinhaacutezban a Hymnusz eacutenekleacutese

utaacuten diszelőadaacutes ndash- Az egyetemi előadaacutesok megkezdeacutese napjaacutetoacutel keltezve emleacutekeacutermek adatnak ki A vaacuteros

pedig 8 ifju reacuteszeacutere alapitvaacutenyt tesz (A pesti Vasaacuternapi Uacutejsaacuteg melleacuteklete 1872 nov 3)

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny november 12-eacuten eacutes 13-aacuten reacuteszletesen beszaacutemol az esemeacutenyekről Az uacutejsaacuteg sze-

rint Berde Aacuteron rektor remek beszeacuteddel foglalta el szeacutekeacutet Ideacutezzuumlnk ebből a beszeacutedből A tudomaacuteny az

istenek taacutersa mint taacuten Ciceroacute mondja mely ront ahol kell eacutes alkot ahol kell[hellip] Uraim a veacutelemeacutenyek egyseacute-

ge nyugalmat szuumll s a nyugalom halaacutel A veacutelemeacutenyek kuumlloumlnboumlzőseacutege kuumlzdelmet s ezaacuteltal eacuteletet okoz A tu-

domaacuteny az eszmeacutek orszaacutegaacuteban bizonyos anarchiaacutera van szuumlkseacuteg hogy az igazsaacutegok kifejlődjenek s a

miacuteveltseacuteg orszaacutega keacuteszuumlljoumlnrdquo

Tanaacutertaacutersaihoz szoacutelva ezt mondja Oumlnoumlk tudjaacutek hogy az egyetemet nem a neacutema falak hanem a tanaacute-

rok szellemi ereje alapiacutetja meg hiacuterneveacuteben aacuteldaacutesos műkoumldeacutesbenrdquo

A Marosvaacutesaacuterhelyen megjelenő szeacutepirodalmi heti koumlzloumlnyrdquo az Erdeacutely 1872 okt 10-eacuten tudoacutesiacutetaacutest kouml-

zoumll Pestről (Karvaacutezy Joacutezsef alaacuteiacuteraacutesaacuteval) amelyben a pesti egyetem uacutej rektori beiktataacutesaacuteroacutel szaacutemol be toumlbbek

koumlzoumltt ezt iacuterva Eddig ha egyetemről szoacuteltunk nem eacutertettuumlnk alatta egyebet mint a pesti m kir t egyetemet

Egy egyeteme volt a keacutet magyar hazaacutenak nem adott toumlbbet azon meddő kor amelyben eacuteltuumlnk s hogy most a

koumlzel joumlvőben maacuter november hoacute 1-eacuten a Kiraacutelyhaacutegoacuten tul egy uj egyetem nyilik meg alkotmaacutenyunk ujabb

fejlődeacuteseacutenek főkeacutep Pauler ministernek az egyetem egykori kimagasloacute alakjaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk

Kolozsvaacuter főtere az egyetemalapiacutetaacutes koraacuteban

Ugyanebben a szaacutemban a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban koboz iacuterja Megnyilik nemsokaacutera a forraacutes hovaacute el-

jaacuterunk mindnyaacutejan eacuteletet boumllcsesseacuteget igazsaacutegot szeretetet meriteni El van hordva az a nagy akadaacutely mely

kis hazaacutenk művelődeacutese előtt aacutellott Lehetseacutegesseacute van teacuteve Erdeacutely szegeacutenyebb sorsu ifjainak kuumlloumlnoumlsen a szeacute-

kely ifjaknak kiket eddig a nyomasztoacute anyagi viszonyok tartottak vissza a kuumllfoumlldi vagy a pesti egyetem laacuteto-

gataacutesaacutetoacutel a felsőbb tudomaacutenyok hallgataacutesa A kolozsvaacuteri egyetem a gyors koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk segitseacutegeacutevel

a szeacutekelyfoumlld toumlveacuteben vanrdquo

Egy heacutettel keacutesőbb szinteacuten koboz eacutes ugyancsak a Kolozsvaacuteri leveacutel rovatban iacuterja az egyetemi tanaacuterokroacutel

Szinte elfelejtettem egyet Pedig eneacutelkuumll a keacutep nem toumlkeacuteletes Vaacuterosunk szeacutepei előbb meg tudtaacutek mint ma-

gunk hogy a kinevezett tanaacuterok koumlzoumltt sok a fiatal ember Keacutepzelheted k olvasoacute van most baj minden feleacute

Suttogaacutes consilium szivdobogaacutes tervezgeteacutes a joumlvő magatartaacutest illetőleg Minden haacuteztaacutej egy-egy congressus

hol maacuter eleve disputaacutelnak keacuterdeacutesek felett minő legyen a magatartaacutes a joumlvő farsangon hogy vesseacutek ki a haacuteloacute-

26 Műszaki Szemle 46

kat amelyeket az uumlgyes mamakezek oly mesterileg fonnak hogy mineacutel toumlbb szeacutep arany halat fogjanak 26ndash27

eacutev s melleacuteje egyetemi professorsaacuteg bizony nem megvetendő dolog kuumlloumlnoumlsen a mai időkbenrdquo

Eacuterdekes az Erdeacutely oktoacuteber 24-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek rovatban koumlzoumllt informaacutecioacuteja miszerint A kolozs-

vaacuteri egyetem magnyitaacutesa alkalmaacuteboacutel rendezendő oumlroumlmuumlnnepeacutely programmja a vaacuterosi bizottsaacutegi gyuumlleacutesben

szinteacuten megaacutellapittatott Azon veacutelemeacuteny mely ezen uumlnnepeacutelyt orszaacutegossaacute kivaacutenta tenni elejtetett s csak a

vaacuteros maga fogja azt meguumllni

Az oktoacuteber 31-i szaacutemban a rendszeres kolozsvaacuteri tudoacutesiacutetoacute koboz szerint Ma Kolozsvaacutertt lakni s nem

az egyetemről beszeacutelni annyi volna mint Roacutemaacuteban jaacuterni s a paacutepaacutet nem laacutetnirdquo

A Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny naponta beszaacutemol az egyetem koumlruumlli toumlrteacuteneacutesekről koumlzli a kinevezett tanaacuterok

neacutevsoraacutet kommentaacutelja az esemeacutenyeket Az oktoacuteber 10-i eacutes 12-i szaacutemokban keacutetreacuteszes eszmefuttataacutes jelent meg

(k-g) tollaacuteboacutel az egyetemről amelyben leiacuterja hogy sokan nehezmeacutenyezik hogy a tanaacuterok kinevezeacutese keacutesőn

toumlrteacutent eacutes a kolozsvaacuteriak megkeacuterdezeacutese neacutelkuumll A cikkiacuteroacute megveacutedi a minisztert iacutervaacuten hogy konzultaacutecioacutekat

folytatott eacutes az eredmeacuteny joacute a kinevezettek toumlbbseacutege erdeacutelyi majd iacutegy folytatja Tiszteljuumlk tisztelnuumlnk kell

a tudomaacutenyos szakkeacutepzettseacuteget de azt mondjuk hogy az egy magaacutera meacuteg nem elegendő arra hogy valaki joacute

egyetemi tanaacuter lehessen A joacute előadaacutes keacutepesseacuteg a modor mind olyan kelleacutekek amelyeknek oumlsszpontosulni

kell egy joacute tanaacuterban Mit eacuter a legjelesebb tudomaacutenyos fő is ha a tanitvaacutenyok csak szunyodni jaacuternak az elő-

adaacutesrardquo

A kolozsvaacuteri egyetemen az 187273 taneacutevre 20 aacutellami oumlsztoumlndiacutejat hirdetnek meg egyenkeacutent 300 frt eacuter-

teacutekben (Erdeacutely1872 okt 31-eacuten Videacuteki roumlvidhiacuterek) A pesti Vasaacuternapi Ujsaacuteg melleacuteklete okt 6-aacuten az iacuterja

hogy a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacutersegeacutedi aacutellomaacutesokrdquo eacutevi 600 frt fizeteacutessel eacutes 120 ft eacutevi lakpeacutenzzel jaacuter-

nak (Oumlsszehasonliacutetaacutesul koumlzoumlljuumlk hogy a Kolozsvaacuteri Koumlzloumlny szerint egy kitűnő minőseacutegű oumlkoumlrpaacuter 470 frt

miacuteg a koumlzepes minőseacutegű 300)

47 eacutev teveacutekenyseacuteg utaacuten amikorra az egyetem maacuter a tudomaacuteny jelentős fellegvaacuteraacutevaacute vaacutelt az első vilaacuteg-

haacuteboruacutet koumlvetően a megszaacutelloacute romaacuten hadsereg megszuumlntette2

A romaacuten hadsereg 1918 karaacutecsony szombatjaacuten eacuterte el Kolozsvaacutert 1919 januaacuterjaacuteban a Kolozsvaacuteri Hirlap

meacuteg 8 oldalon laacutetszoacutelag cenzuraacutezatlanul jelenik meg Februaacuterban maacuter itt-ott megjelennek a feheacuter foltok a

cikkekben nyaacuterra pedig az oldalak szaacutema 4-re csoumlkken a feheacuter foltok pedig egyre sűrűbbek 1919 febr 13-i

ciacutem A romaacutenok el akarjaacutek venni az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a koumlnyvtaacuterat Az egyetemről egyeacutebkeacutent keveacutes szoacute

van az uacutejsaacutegban eacutes az is teacutenyszerű koumlzleacutes

1919 maacutejus 10-eacuten az egyetem vezetőseacutege ultimaacutetumot kap hogy a tanaacuterok tegyenek hűseacutegeskuumlt a ro-

maacuten kiraacutelyra keacutet eacuteven beluumll tanuljanak meg romaacutenul eacutes akkor maradhatnak Eacutes mindez egy eacutevvel a trianoni

beacutekediktaacutetum előtt A tanaacuterok ezt a lehetőseacuteget termeacuteszetesen egyoumlntetűen elvetik Maacutejus 12-eacuten a romaacuten

hadsereg erővel behatol az egyetem eacutepuumlleteacutebe eacutes a tanaacuterokat eacutes diaacutekokat kitesseacutekelik az utcaacutera Csupaacuten sze-

meacutelyes holmijukat vihetik magukkal

Neacutehaacuteny ciacutem a Kolozsvaacuteri Hirlap maacutejusi szaacutemaiboacutel A szigorloacute diaacutekok kuumlldoumlttseacutege Nagyszebenbe keacute-

szuumll3 Leltaacuterozzaacutek az egyetemet A kolozsvaacuteri egyetem orvosi kara Debrecenben Befejezteacutek a klinikaacutek aacutetveacutetel-

eacutet Elmozdiacutetottaacutek az egyetemi tanaacuterokat

Ősszel beindul a romaacuten nyelvű egyetem melynek hivatalos megnyitoacutejaacutet csak feacuteleacutevvel keacutesőbb tartjaacutek a

kiraacutely jelenleacuteteacuteben

Riesz Frigyes vilaacuteghiacuterű matematikus 1919 maacutejus 19-eacuten egy amerikai tiszttel franciaacuteul iacutert levelet juttat

el a Sveacutedorszaacutegban eacutelő szinteacuten matematikus oumlccseacutehez A levelet fordiacutetaacutesban koumlzoumlljuumlk4

Kolozsvaacuter 1919 maacutejus 19

Draacutega Marcelem

Egy amerikai tiszt aki neacutehaacuteny oacuteraacuten beluumll elutazik volt olyan kedves hogy eljuttatja ezeket a sorokat

Kihasznaacutelom ezt a lehetőseacuteget hogy hiacutert adjak magamroacutel Egy időben iacuterok E U Moornak eacutes Hardynak is

A romaacuten megszaacutelloacute hadsereg eacutes ezen nemzetnek a sajaacutet honfitaacutersai akiknek ismered a szaacutendeacutekait elvet-

tek tőluumlnk minden lehetőseacuteget hogy a kinti vilaacuteggal kommunikaacuteljunk Oly moacutedon hogy hoacutenapok oacuteta egyaacuteltalaacuten

nincs hiacuterem felőled sem Hamanroacutel sem Margariacutetroacutel akik feacutelek hogy kemeacutenyen szenvednek a bolseviszta moz-

2 Nyugodtan beszeacutelhetuumlnk megszuumlnteteacutesről meacuteg akkor is ha keacutet eacutevvel keacutesőbb az elűzoumltt tanaacuterokra alapozva Szegeden jogilag tovaacutebb

folytatta teveacutekenyseacutegeacutet eacutes 1940-ben reacuteszben visszateacutert Kolozsvaacuterra Ez maacuter csak amolyan melleacutekhajtaacutes volt 3 Ti a kormaacutenyzoacutetanaacutecshoz azzal a keacutereacutessel hogy engedjeacutek meg hogy levizsgaacutezhassanak Ezt a lehetőseacuteget azonban nem kaptaacutek

meg 4 Az eredeti francia nyelvű leveacutel feacutenymaacutesolata megjelent Filep Laacuteszloacute cikkeacuteben Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcelhez iacuterott

leveleiből Műszaki Szemle 272004 Historia Scientiarum 1 26ndash38 old

Műszaki Szemle 46 27

galom alatt Februaacuter veacutege oacuteta egyaacuteltalaacuten nincs semmi postaacutem azoacuteta amioacuteta ebben a ketrecben vagyok Nin-

csenek uacutejsaacutegok kiveacuteve az ittenieket eacutes neacutehaacuteny romaacuten uacutejsaacutegot sőt meacuteg tudomaacutenyos magazinokat sem kapok

Mineacutel inkaacutebb nem jutnak el a postaacuten keresztuumll annaacutel nehezebb lesz ezeket poacutetolni

De ez mind semmi a legutoacutebbi esemeacutenyekhez keacutepest E hoacutenap 10-eacuten a romaacutenok a katonai erőre taacute-

maszkodva az egyetemuumlnket a Romaacuten aacutellam eacutes a Kiraacutelyuk tulajdonaacutevaacute nyilvaacuteniacutetottaacutek Eacutes mivel ndash a nemzetkoumlzi

jogi előiacuteraacutesokra taacutemaszkodva ndash egyhanguacutelag visszautasiacutetottunk egy hazaaacuteruloacute levelet e hoacutenap 12-eacuten 48 oacuteraacute-

val a felszoacuteliacutetaacutesuk utaacuten a katonai erők mialatt az oacuteraacutek folytak vaacuteratlanul koumlruumllvetteacutek az egyetemet a tanaacutero-

kat kiutasiacutetottaacutek az inteacutezmeacutenyekből a tudomaacutenyos felszereleacutesuumlnket lefoglaltaacutek kb 2500 diaacutekot azonnali fel-

fuumlggeszteacutessel kiszoacutertak az egyetemi eacuteletből Maacutesfelől azonnali elbocsaacutejtaacutes terhe alatt arra keacutenyszeriacutetik a ta-

naacutersegeacutedeket eacutes adjunktusokat ndash hogy maradjanak a helyuumlkoumln eacutes peacuteldaacuteul az Orvostudomaacutenyi Kar assziszten-

seit (akikből neacutehaacutenyan docensek eacutes tiszteletbeli tanaacuterok) arra keacutenyszeriacutetetteacutek hogy olyan romaacuten nemzetiseacutegű

vezeteacutes alatt folytassaacutek a klinikaacuten a munkaacutet akiket a megszaacutelloacutek neveztek ki erre a posztra

Mondanom sem kell hogy mindez ellenkezik a nemzetkoumlzi joggal mely szerint minden katonai megszaacutel-

laacutes ndash a beacutekeszerződeacutes előtt ndash csak effektiacutev eacutes aacutetmeneti termeacuteszetű eacutes ami az aacutellampolgaacuterok kompetenciaacutejaacutet

illeti a megszaacutellaacutesnak nincs semmifeacutele jogi koumlvetkezmeacutenye Sőt a Haacutegai 45-oumls toumlrveacutenycikk amit toumlbbek koumlzoumltt

Romaacutenia is alaacuteiacutert veacutedi a megszaacutellt teruumlletek aacutellampolgaacuterait attoacutel hogy feleskuumldjenek a győztes hatalomnak

az 56 cikk szerint pedig az iskolaacutek eacutes tudomaacutenyos inteacutezmeacutenyek ndash meacuteg ha az aacutellamhoz is tartoznak ndash magaacutentu-

lajdonnak tekintendők

Arra keacuterlek hogy terjesszed el ezeket a hiacutereket amennyire csak tudod a tudomaacutenyos eacutes politikai eacutelet-

ben eacutes főleg meseacuteld el ezeket Bendirson Mittag-Leffler uraknak eacutes a toumlbbi honfitaacutersaknak akiknek politikai

kapcsolataik vannak eacutes keacuterd meg őket hogy segiacutetsenek

Lndasht most operaacuteltaacutek meg vakbeacutellel maacuter seacutetaacutel A csalaacuted joacutel van Oumllellek (Franciaacuteboacutel fordiacutetotta Katona Istvaacutenneacute)

Ehhez nem kell kommentaacuter Riesz Frigyes oktoacuteber 17-eacuten miutaacuten lakaacutesaacuteboacutel is kitetteacutek oumlroumlkre elhagyja

Kolozsvaacutert

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a tudomaacuteny eacutes oktataacutes fontos koumlzpontja volt az Osztraacutek-Magyar

Monarchiaacuteban Megkockaacuteztathatjuk azt a kijelenteacutest hogy a XX szaacutezad elejeacuten a matematikai tudomaacutenyossaacuteg

koumlzpontja nem Beacutecs nem Budapest hanem Kolozsvaacuter volt Olyan vilaacuteghiacuterű matematikusok teveacutekenykedtek

itt mint peacuteldaacuteul Farkas Gyula Fejeacuter Lipoacutet Riesz Frigyes eacutes Haar Alfreacuted Ma nincs a vilaacutegon olyan egyetem

ahol matematikaacutet oktatnak eacutes ne taniacutetanaacutek ennek a neacutegy matematikusnak az eredmeacutenyeit Halaacuteluk utaacuten sok-

sok eacutevtizeddel

Ugyancsak hiacuteres matematikusok voltak Vaacutelyi Gyula (1855ndash1913 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1881ndash1911)

Klug Lipoacutet (1855ndash1944 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1897ndash1917) Schlesinger Lajos (1864ndash1933 Kolozsvaacuteron taniacute-

tott 1897ndash1911) Szőkefalvi Nagy Gyula (1887ndash1953 Kolozsvaacuteron taniacutetott 1915ndash1919 eacutes 1940ndash1944)

Schlesinger Lajos 1909-ben megkapja a Lobacsevszkij-diacutejat

Ha megismerjuumlk a kolozsvaacuteri egyetem toumlrteacuteneteacutet akkor nyugodtan aacutelliacutethatjuk hogy felszaacutemolaacutesa feleacutert

egy szellemi holokauszttal

Farkas Gyula

(1847ndash1930)

Kolozsvaacuteron

1887ndash1915 koumlzoumltt

Fejeacuter Lipoacutet

(1880ndash1959)

Kolozsvaacuteron

1905ndash1911 koumlzoumltt

Riesz Frigyes

(1880ndash1956)

Kolozsvaacuteron

1911ndash1919 koumlzoumltt

Haar Alfreacuted

(1885ndash1933)

Kolozsvaacuteron

1912ndash1919 koumlzoumltt

28 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel doktoraacuteltak listaacuteja1

The list of persons obtaining doctors degree in Mathematics at Franz Joseph University

Lista celor care au obţinut doctoratul icircn matematici la Universitatea Franz Josef

OLAacuteH-GAacuteL Roacutebert2

Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Csiacutekszeredai Tagozat olahgaltopnetro

ABSTRACT

The list of 26 persons who obtained the doctors degree in Mathematics in the period 1872ndash1919 at

Franz Joseph University is presented

REZUMAT

Se prezintă lista celor 26 de persoane care icircn perioada 1872ndash1919 au obţinut titlul de doctor icircn

matematici la Universitatea Franz Josef din Cluj Printe ei se află şi romacircnul Petru Pipoş

Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Goumlttingenje Kolozsvaacuter volt Talaacuten Kolozsvaacuteron tetteacutek le azt a szellemi

alapozaacutest amelyre Magyarorszaacuteg matematikai fellegvaacuterat eacutepiacutethetett Ez a mateacutezisi alapozaacutes termeacuteszetesen a

Bolyaiakkal kezdődoumltt eacutes 12 eacuteves leacutelegzetveacutetel utaacuten Reacutethy Moacuterral Vaacutelyi Gyulaacuteval Farkas Gyulaacuteval

Schlesinger Lajossal folytatoacutedott majd Fejeacuter Lipoacutettal Klug Lipoacutettal Riesz Frigyessel eacutes Haar Alfreacuteddel feje-

ződoumltt be Mi volt a titka ennek a matematikai iskolateremtő leacutegkoumlrnek Senki sem tudja

Joacute volna bepillantani ennek az alapozaacutesi szakasznak a mindennapjaiba Tekintsuumlk meg ezeacutert a matema-

tikaacuteboacutel doktoraacutetust szerzőknek a szaggatottan eacutes toumlredeacutekesen rekonstruaacutelt bdquodokumetumfilmjeacutetrdquo Statisztikailag

is fontos eacutes egy pici adatbaacutezis az alaacutebbi reacuteszletes lista Eacuteletkeacutepekből pedig sokszor megraacutezoacute eacutes elgondolkozta-

toacute mozzanatok villannak fel a muacutelt koumldeacuteből

Eddigi vizsgaacutelataink alapjaacuten 1872 eacutes 1918 koumlzoumltt 26-an doktoraacuteltak E 26 jaacutembor ember koumlzoumltt talaacute-

lunk keacutesőbb ismertteacute vaacutelt matematikusokat mint amilyen Szőkefalvi Nagy Gyula eacutes Daacutevid Lajos vagy kuumll-

foumlldoumln naggyaacute lett matematikusokat mint Paacutel Gyula de ott talaacuteljuk Neacutemeth Laacuteszloacute legkedvesebb tanaacuteraacutet

Kresznerics Kaacuterolyt vagy Riesz Frigyes egyik legtehetseacutegesebb eacutes legkedvesebb taniacutetvaacutenyaacutet Kaluzsay Kaacute-

rolyt aki hősi halaacutelt halt az első vilaacuteghaacuteboruacute orosz frontjaacuten De itt talaacuteljuk az első romaacuten matematikust is aki

a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Termeacuteszetesen voltak koumlzoumlttuumlk szerb szaacutesz eacutes szeacutekely emberek is

Az 1872-ben leacutetrehozott kolozsvaacuteri Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemen matematikaacuteboacutel elsőkeacutent 1875-

ben a peacutecsi aacutellami főreaacuteliskola mennyiseacutegtan tanaacutera Fuchs Paacutel doktoraacutelt

Akkor a matematika oktataacutesaacuteval keacutet professzor foglalkozott a felsőbb mennyiseacutegtan professzora Martin

Lajos eacutes az elemi mennyiseacutegtan pedig Barassai Saacutemuel volt

A dolgozat teacutemaacuteja egyeacutertelműen arra utal hogy Fuchs Paacutel disszertaacutecioacutejaacutenak vezetője Martin Lajos volt

1 A keruumlleacutekes szegveacutenyrendszer valamint az ebben foglalt kuumlloumlnleges szegveacutenyrendszerek legleacutenye-

gesebb tulajdonsaacutegainak megfejteacutese iacuterta Fuchs Paacutel a m k aacutellami főreaacuteltanoda rendes tanaacutera Peacutecsett

Nyomtatott ifj Madaraacutesz Endreacuteneacutel 1875

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Keacuteszuumllt az MTA Haacutetaacuteron Tuacuteli Magyar Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejprogram taacutemogataacutesaacuteval

Műszaki Szemle 46 29

Fuchs Paacutel sajnos a doktori ciacutem elnyereacutese utaacuten alig egy eacutevre 1876 aacuteprilis 26-aacuten Peacutecsett elhalaacutelozott

Tragikus sors 41 eacutevesen doktoraacutelt eacutes 42 eacutevesen meghalt 1834 december 10-eacuten szuumlletett Seacutercen Sopron

vaacutermegyeacuteben

Maacutesodiknak egy baroacuteti szeacutekely Bartha Gyula doktoraacutelt egeacuteszen biztosan Brassai Saacutemuel iraacutenyiacutetaacutesa

alatt A teacutema ugyanis a klasszikus euklideszi geometriaacuteboacutel joacutel ismert probleacutema

2 Az egyenesvonaluacute haacuteromszoumlg legnevezetesebb sajaacutetsaacutegainak analytikai taacutergyalaacutesa (Tudori Eacuterte-

kezeacutes) iacuterta Bartha Gyula koumlzeacuteptanodai okl tanaacuterjeloumllt s felső neacutepiskolai taniacutetoacute (Egy kőnyomat taacuteblaacuteval)

Kolozsvaacutert nyomtatott Stein J Magyar Kiraacutelyi Egyetemi nyomdaacutesznaacutel 1878 iacuterta Baroacutethon 1877

deczember hoacutenap

Sokat nem sikeruumllt megtudnom baroacuteti Bartha Gyula kolleacutegaacuteroacutel csak annyit hogy a koumlzeacuteptanodati tanaacuteri

okleveleacutenek megszerzeacutese utaacuten Alsoacutelendvaacutera keruumllt mennyiseacutegtan tanaacuternak ahol keacutesőbb igazgatoacute is lett Nincs

vagy nem keruumllt elő emliacuteteacutesre meacuteltoacute matematikai publikaacutecioacuteja

Szaacutemomra nagyon izgalmas toumlrteacutenelmi kiraacutendulaacutes volt a harmadik doktoraacutetus szemeacutelyeacutenek kikutataacutesa

Ez ugyanis Petru Pipos volt első romaacuten matematikus Kolozsvaacuterott Eddigi kutataacutesaink szerint ő az első ro-

maacuten aki a mai Romaacutenia teruumlleteacuten doktoraacutelt Mert az első romaacuten ajkuacute Ioan Bozoceanu (szuumlleteacutesi neacutev Ioan

Bozocea) 1874-ban Bruumlsszellben doktoraacutelt Eacuterdekesseacuteg hogy Bozoceanu a sepsiszentgyoumlrgyi Szeacutekely Mikoacute-

ban eacuterettseacutegizett 1870-ben (Sorbonban meacuteg doktoraacutelt Spiru Haret 1879 januaacuter 30-aacuten eacutes David Emanuel 1879

juacutelius 5-eacuten)

3 Apollonius keacuterdeacutese Pipos Peacuteter okl tanaacuter Budapest Az Athenaeum R Taacuters Koumlnyvnyomdaacuteja

1882

Teacutemavezető Brassai eacutes Martin voltak egyuumltt iacutertaacutek alaacute a biacuteraacutelatot Pipos sorsa szemleacuteletesen tuumlkroumlzi a

nem aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegiek sorsaacutet az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban Hiaacuteba volt matematika-fizika sza-

kos tanaacuteri oklevele eacutes doktoraacutetusa matematikaacuteboacutel tanaacuteri aacutellaacuteshoz nem juthatott mert ortodox vallaacutesuacute volt

Veacuteguumll Aradra keruumllt az ortodox felekezeti keacutepzőbe de a pedagoacutegia tanaacuterakeacutent Jelentősek a pedagoacutegiai eacutes

moacutedszertani romaacuten nyelvű koumlnyvei Matematikai dolgozatot a teacuteziseacuten kiacutevuumll nem koumlzoumllt Csalaacutedja sorsa hiacuteven

tuumlkroumlzi a romaacutenok nemzetiseacutegi harcaacutet Nagyapja aki szinteacuten Petru Pipos volt meacuteg gazdag baacutenyatulajdonos a

Nyugati Eacuterchegyseacutegben nagybaacutetyja Zaraacutend megye utolsoacute prefektusa A Bach-korszak bizalmasai voltak mert

nem vettek reacuteszt a 48-as forradalomban egyik oldalon sem de a kiegyezeacutes utaacuten elvesztetteacutek hivatalukat eacutes

vagyonukat Nem sok eacuterveacutenyesuumlleacutesi lehetőseacuteguumlk volt a kiművelt romaacuten eacutertelmiseacutegieknek a Monarchiaacuteban

A koumlvetkező jeloumllt egy patriacutecius matematikus csalaacuted sarja ugyanis a patinaacutes Kolozsvaacuteri Reformaacutetus

Kolleacutegium matematikatanaacutera Saacuterkaacuteny Lajos Saacuterkaacuteny Lajos ugyanis annak a Meacutehes Gyoumlrgynek volt a deacuted-

unokaacuteja aki meacuteg Bolyai Farkast is taniacutetotta Kolozsvaacuterott A Kolozsvaacuteri Reformaacutetus Kolleacutegium mateacutezisi tan-

szeacutekeacuten taniacutetott a keacutet Meacutehes Gyoumlrgy eacutes Saacutemuel fia majd Saacuterkaacuteny Ferenc Saacuterkaacuteny Ferenc pedig Meacutehes

Gyoumlrgy unokaacutejaacutet vette feleseacuteguumll

4 Az arcustangens fuumlggveacuteny ismeacutetelt kuumllzeleacutese iacuterta Saacuterkaacuteny Lajos okl tanaacuterjeloumllt Kolozsvaacutert

Nyomtatott Stein Jaacutenos Nyomdaacutejaacutenaacutel 1883

Teacutemavezető Brassai Saacutemuel eacutes Martin Lajos voltak

(Zaacuteroacutejelben mondom hogy a nemreacuteg elhunyt kolozsvaacuteri iacuteroacute Meacutehes Gyoumlrgy eredeti neveacuten Nagy

Gyoumlrgy leszaacutermazottja volt a hajdani matematikus Meacutehes Gyoumlrgynek eacutes az ő emleacutekeacutere vette fel a Meacutehes

Gyoumlrgy iacuteroacutei nevet)

5 A teacuterbeli goumlrbe vonal goumlrbuumlleacutesi sugaraacutenak meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa Iacuterta s boumllcseacuteszdoktori

cziacutem elnyereacutese veacutegett a Kolozsvaacuteri M Kir Tudomaacutenyegyetem Mennyiseacutegtan-Termeacuteszettudomaacutenyi Ka-

raacutehoz benyuacutejtotta Kremnitzky Otto okleveles baacutenyaacutesz Kolozsvaacutert Nyomtatott a Magyar Polgaacuter

Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban K Papp M Oumlroumlkoumlseineacutel 1884

1884-ban az elemi mennyiseacutegtan professzora Reacutethy Moacuter lett a disszertaacutecioacutek tematikaacutejaacutenak megvaacutelasz-

taacutesaacuteval Reacutethy igyekezett bekapcsoloacutedni a nemzetkoumlzi matematikai kutataacutesokba

Eddigi nyomozaacutesaim alapjaacuten a Kremnitzky-csalaacuted verespataki baacutenyaacuteszdinasztia Kremnitzky Ottoacute miu-

taacuten Kolozsvaacuterott matematikaacuteboacutel ledoktoraacutelt Selmecbaacutenyaacutera keruumllt az ottani baacutenyaacuteszati eacutes erdeacuteszeti akadeacutemia

segeacutedtanaacuteraacutenak Sajnos nagyon fiatalon 29 eacutevesen 1888 juacutenius 1-eacuten Selmecbaacutenyaacuten meghalt

A koumlvetkező doktoraacutetust szerzett Gerevich Emil Dr (1854 Kovaacuteszoacute ndash 1902 Kassa) matematikus tan-

uumlgyi iacuteroacute a besztercebaacutenyai felsőbb leaacutenyiskolai majd a kassai aacutellami főreaacuteliskola igazgatoacuteja szaacutemos tan-

30 Műszaki Szemle 46

koumlnyvet eacutes szakcikket iacutert A doktori disszertaacutecioacuteja mai szemmel neacutezve is az első olyan teacutezis amelyet

szaacutemontart a nemzetkoumlzi matematikai szakirodalom Szaboacute Peacuteter Gaacutebor szegedi matamatikatoumlrteacuteneacutesz szerint3

Gerevich Emil az egyetlen matematikus aki a felfeleacute menő laacutenctoumlrtekkel is foglalkozott bdquoA felfeleacute menő

laacutenctoumlrtek analiacuteziserdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban amely 1889-ben Besztercebaacutenyaacuten jelent meg A doktori disszertaacutecioacuteja

pedig

6 A lefeleacute menő laacutenctoumlrtekről (analytikai tanulmaacuteny) iacuterta Gerevich Emil A M-Szigeti M K Aacutell

Felsőbb Leaacutenyiskolaacutenaacutel a Mennyiseacutegtan s Fizika rendes tanaacutera M-Sziget A Maacuteramarosi Reacuteszveacuteny-

nyomdaacutejaacuteboacutel 1885

Ezen is eacuterződik Vaacutelyi eacutes Reacutethy jelenleacutete Az első igazi bdquoISI-srdquo dolgozat A teacutema koumlzelebb aacutell a szaacutemel-

meacutelethez mint Reacutethy elmeacuteleti fizikai alapkeacutepzettseacutegeacutehez (Reacutethy joacute matematikus is volt) Vaacutelyi Gyula viszont

kivaacuteloacute szaacutemelmeacuteleacutesz A dolgozatban Gerevich nem emliacuteti de nem teacuteveduumlnk ha azt aacutelliacutetjuk a dolgozat sikereacute-

ben Vaacutelyi is ott van

7 A koumlrkonoid metszete lappal Iacuterta Fodor Laacuteszloacute besztercebaacutenyai kiraacutelyi főgymnaacuteziumi tanaacuter

Kuumlloumlnlenyomat Az Erdeacutelyi Muacutezeum-Egylet Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Szakosztaacutelyaacutenak bdquoEacutertesiacutetőrdquo-

jeacuteből Kolozsvaacutert Nyomtatott Stein Jaacutenos nyomdaacutesznaacutel 1886

Fodor Laacuteszloacute ugyanazon eacutevben eacutes ugyanazon a napon szuumlletett mint Vaacutelyi Gyula vagyis 1855 januaacuter

25-eacuten Ma is szaacutemon tartjaacutek a Soproni Egyetemen Egy tanterem is viseli a neveacutet a Soproni Erdeacuteszeti Egyete-

men Kivaacuteloacute aacutebraacutezoloacute geomeacuteter volt Eacuterdekes hogy noha kortaacutersa volt Vaacutelyi Gyulaacutenak Vaacutelyi Gyulaacutenaacutel dokto-

raacutelhatott 1884-ben Vaacutelyi maacuter az elmeacuteleti fizika professzora 1886-ban pedig az elmeacuteleti mennyiseacutegtan tan-

szeacutekre megy aacutet miutaacuten Reacutethy Budapestre taacutevozik A teacutema az aacutebraacutezoloacute geometria koumlreacutebe tartozik ebben pedig

Vaacutelyi eacutes Martin voltak a szakeacutertők

8 Az eliminaacutecioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egyismeretlenű felsőbb fokuacute egyenletek resultaacutensaacutenak

keacutepzeacuteseacutere Iacuterta Horvaacuteth Joacutezsef Paacutepaacuten 1888 Az ev Ref Főtanoda Betűivel Ny Debreczeny K (Helyiseacuteg

Oacute-Kolleacutegium)

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Horvaacuteth Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor eacutes ev ref főiskolai tanaacuter H Antal ev ref taniacutetoacutenak eacutes Gerenday

Zsuzsaacutennaacutenak fia szuumll 1858-ban Madocsaacuten (Tolnam) a theologiaacutet Budapesten veacutegezte 1881-ben tanaacuter lett

Kuacuten-Szent-Mikloacuteson inneacutet Paacutepaacutera vaacutelasztottaacutek meg gymnasiumi vallaacutestanaacuternak hol nem sokaacutera theologiai

tanaacuter lett a boumllcseleti szakban 1889-ben boumllcseletdoktori oklevelet nyert a kolozsvaacuteri egyetemen 1894 oacuteta a

Paacutepaacuten akkor felaacutelliacutetott reform egyhaacutezkeruumlleti leaacutenynevelőinteacutezetnek igazgatoacuteja Boumllcseleti mathematikai

dolgozatai 1882-től megjelentek a Prot Egyh eacutes Isk Lapban a Prot Szemleacuteben a Mathem eacutes Physikai La-

pokban Munkaacuteja Az eliminaacuteczioacute elmeacutelete kuumlloumlnoumls tekintettel az egy ismeretlenű elsőfokuacute egyenletek

resultaacutensok keacutepzeacuteseacutere Paacutepa 1888 Sz Kiss Kaacuteroly szives koumlzleacutese4 bdquo

9 A harmadfokuacute egyenletek gyoumlkeinek neacutemely nevezetesebb viszonyairoacutel Tudori eacutertekezeacutes iacuterta

Berger Albert Beszterce Nyom Botschar Tivadar-naacutel 1888

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Eddigi kutataacutesaim Berger Albert utaacuten nem vezettek eredmeacutenyre Vagy ő foglalkozott leveacuteltaacuteri kutataacute-

sokkal is vagy volt egy ilyen nevű utoacuteda mert sok leveacuteltaacuteri forraacuteskoumlzleacutes fűződik a szaacuteszok eacuteleteacuteből Berger

Albert neacutevhez Egeacuteszen biztosan szaacutesz ember volt eacutes neacutemet anyanyelvű

10 A formai szaacutemolaacutesnak aacuteltalaacutenos alapelvei eacutes a Grasmann feacutele analiacutezis kuumlloumlnoumls tekintettel ennek

neacutehaacuteny alkalmazaacutesaacutera Iacuterta Schmidt Jaacutenos tanaacuter Peacutecsett 1891 Nyomtatott Taizs Joacutezsef Koumlnyvnyomdaacute-

jaacuteban

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

11 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre iacuterta

Sutaacutek Joacutezsef Budapest 1891

Teacutemavezető Vaacutelyi Gyula

Sutaacutek Joacutezsef bdquoboumllcseleti doktor kegyestaniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter szuumll 1865 nov 5 Szabadkaacuten a

gymnasiumba u ott eacutes Vaacuteczon jaacutert 1883 aug 27 leacutepett a rendbe azutaacuten keacutet eacutevig Nyitraacuten theologiaacutet tanult

3 Szaboacute P G A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71-80

4 Az eacuteletrajzi ideacutezetek Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacuteiboacutel vannak mely elektronikusan is olvashatoacute

httpmekoszkhu0360003630

Műszaki Szemle 46 31

veacutegre a kolozsvaacuteri egyetemen a tanaacuteri paacutelyaacutera keacuteszuumllt Ugyanott tett 1890 tanaacuteri vizsgaacutet a mennyiseacutegtanboacutel eacutes

termeacuteszettanboacutel eacutes a boumllcseleti doktoratust 1889 juacutel 14 miseacutespappaacute szentelteacutek foumll Tanaacuter volt egy eacutevig a rend

szegedi főgymnasiumaacuteban azoacuteta pedig a budapestin műkoumldik 1896 a budapesti tud egyetemen a

mathematika magaacutentanaacuteraacutevaacute habilitaacuteltaacutek az Eoumltvoumls-kollegiumban vezető szaktanaacuter

Iacutert szaacutemos eacutertekezeacutest Munkaacutei

1 Az isoklin normaacutelisok goumlrbeacuteinek meghataacuterozaacutesa eacutes alkalmazaacutesa a maacutesodrendű feluumlletekre Bpest

1891

2 A maacutesodosztaacutelyuacute feluumlletek aacuteltalaacutenos elmeacutelete U ott 1895

3 Bolyai Jaacutenos Appendix Scientia spacii absolute vera exhibens A teacuter absolut igaz tudomaacutenya Elő-

szoacuteval magyar fordiacutetaacutessal eacutes magyaraacutezattal Bolyai J eacuteletrajzaacuteval Schmidt F-től U ott 1897

4 Geometriai axiomaacutek U ott 1898 (Felolvasaacutesok a Szent-Istvaacuten-Taacutersulat tud eacutes irod osztaacutelyuumlleacutesei-

ből 32)

5 A feacuteny elektromaacutegnesseacutegi elmeacutelete U ott 1895 (A m tud Akadeacutemia 1895 a Lukaacutecs Krisztina paacutelya-

diacutejjal jutalmazta)

6 Szaacutemtan a gymnasium reaacutel eacutes polgaacuteri iskolaacutek I II III osztaacutelya szaacutemaacutera U ott 1898 (2 aacutetdolg eacutes

jav kiadaacutes 1900 3 aacutetd eacutes bőv kiadaacutes 1903 4 aacutetd eacutes bőv k 1905 5 kiadaacutes 1906 6 k 1908 U ott)

7 Differential- eacutes integralszaacutemiacutetaacutes elmeacutelete U ott 1900

8 Algebra a koumlzeacutepiskolaacutek szaacutemaacutera U ott 1901 Keacutet reacutesz (I reacutesz A IV eacutes V oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes

U ott 1904 3 kiadaacutes 1908 II reacutesz a VI VII eacutes VIII oszt szaacutemaacutera 2 kiadaacutes 1908 U ott)

9 A budapesti piarista főgymnasium ifjuacutesaacutega koumlnyvtaacuteri aacutellomaacutenyaacutenak cziacutemjegyzeacuteke U ott 1901

10 A villamossaacuteg koumlreacutebe tartozoacute uacutejabb kutataacutesok U ott 1904 (Kuumlloumlnny a budapesti piarista

gymnasium Eacutertesiacutetőjeacuteből)

11 A differential-egyenletek elmeacutelete U ott 19065rdquo

12 Az algebrai testek elmeacuteleteacutenek alkalmazaacutesa algebrai egyenletek redukcioacutejaacutera Iacuterta Szaboacute Peacuteter

Kolozsvaacuter Ajtai K Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1894

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Dr Szaboacute Peacuteterről egy hosszabb tanulmaacutenyt iacutertam a Termeacuteszet Vilaacutega

2008 decemberi szaacutemaacuteban ezeacutert most nem teacuterek ki a reacuteszletes bemutataacutesaacutera

13 Neacutegy adott siacutekot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlzoumlttuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Iacuterta Loacuteky Beacute-

la kegyesrendi tanaacuter Kuumlloumlnnyomat az Orvos-Termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1895 eacutevi XVII koumlteteacuteből

Kolozsvaacuter 1895 Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacuteja

Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető

Loacuteky Beacutela bdquoboumllcseleti doktor kegyes taniacutetoacuterendi aacuteldozoacutepap eacutes tanaacuter L Kaacuteroly vasvaacuteri szolgabiroacute eacutes

nemes Babos Rozaacutelia fia szuumll 1872 febr 3 Egyhaacutezas-Terestyeacuten-Szecsődoumln (Vasm) a gymnasium neacutegy

osztaacutelyaacutet Kőszegen az V-VII-et Szombathelyt veacutegezte 1888 aug 27 leacutepett a rendbe s a proacutebaeacuteveacutet Vaacuteczon

toumlltoumltte azutaacuten Kecskemeacuteten fejezte be gymnasiumi tanulmaacutenyait Nyitraacuten egy eacutevig theologiaacutet tanult eacutes rend-

kormaacutenya az 1891-92 taneacutevben Maacuteramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanaacuternak Itt a theologiaacutet magaacuten-

uacuteton elveacutegezte s 1892-1894-ig egyetemi hallgatoacute volt Kolozsvaacutert azutaacuten egy eacutevig tanaacuterkodott Saacutetoralja-

Ujhelyben 1895 juacutel 7 aacuteldozoacutepappaacute szenteltetett fel 1896 maacutercz 26 doktori eacutes juacutenius 27 tanaacuteri oklevelet

nyert 1895 oacuteta a kolozsvaacuteri főgymnasium tanaacutera hol a mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant adja elő (1900 okt

oacuteta egyszersmind a lyceumi koumlnyvtaacuter őre)

Toumlbb feladatot oldott meg a Math eacutes Phys Lapokban (1894-95 1896) eacutes egyet a Koumlzeacutepisk Math La-

pokban (VII eacutevf) Czikke az Ellenzeacutekben (1897 decz 10 Calazanzi szent Joacutezsef)

Keacuteziratban egy jutalmazott tanaacuteri dolgozata (Nyitra 1891) eacutes a kolozsvaacuteri egyetemen jutalmazott keacutet

paacutelyamunkaacuteja eacutes ugyanott az egyetemen kituumlnteteacutessel elfogadott keacutet szakdolgozata

Munkaacuteja A neacutegy adott sikot eacuterintő goumlmboumlk sugarai eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute metrikus relaacuteczioacutek Kolozsvaacuter

1895 (Kuumlloumlnny az Orvostermeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutetőből doktori eacutertekezeacutes)6rdquo

14 A kuacutepszelet-sereg gyuacutejtoacutepontjainak geometriai helye eacutes tengelyeinek beburkoloacutejaiacuterta Kaufmann

Gyoumlrgy (kuumlloumlnnyomat az Orvos-termeacuteszettudomaacutenyi Eacutertesiacutető 1898 eacutevi I fuumlzeteacuteből) Kolozsvaacuter Ajtai K

Albert Magyar Polgaacuter Koumlnyvnyomdaacuteja 1898

Egyeacutertelműen Vaacutelyi Gyula volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kaufmann Gyoumlrgy izraelita vallaacutesuacute

volt

5 Szinnyei Joacutezsef ideacutezett mű 6 Szinnyei Joacutezsef im

32 Műszaki Szemle 46

15 A thetafuumlggveacutenyek lineaacuter transzformaacuteczioacuteiroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta

Kinn Gusztaacutev Adolf Gymnaacutesiumi Tanaacuter Szaacutesz-Reacutegenben Budapest 1900

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Veacutelemeacutenyem szerint Kinn Gusztaacutev Adolf szaacutesz nemzetiseacutegű volt

16 Az aacutellandoacute goumlrbuumlletű feluumlleteken eacuterveacutenyes geometriaacuteroacutel Doctori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri

Magyar Kir Ferencz-Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak be-

nyuacutejtotta Kiraacutely Henrik Budapest 1901

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető Az első olyan disszertaacutecioacute amely kapcsoloacutedik a Bolyai-

geometriaacutehoz

17 A Poincareacute feacutele principium alkalmazaacutesa a Gauss-feacutele differenciaacutel-egyenlet bizonyos eseteinek in-

tegraacutelaacutesaira Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtotta Habaacuten Mihaacutely Kolozsvaacuter Nyomtatott

Ajtai K Albert Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban 1902 Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Dr Habaacuten Mihaacutely 1902ndash1912 koumlzoumltt a budapesti Szent Istvaacuten Gimnaacutezium mennyiseacutegtan-foumlldrajz tanaacutera

volt eacutes 1919ndash1928 koumlzoumltt pedig az egri Doboacute Istvaacuten Gimnaacutezium igazgatoacuteja

18 A maacutesodrendű feluumlletekre lefejthető regulusz-feluumlletekről iacuterta Privorszky Alajos aacutellami

főrreaacuteliskolai tanaacuter Temesvaacuter 1902

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

19 A Gauss-feacutele medium arithmetico-geometricum algorithmusaacutenak eacutes aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacutenak elmeacutelete a

Jacobi-feacutele theta-fuumlggveacutenyek alapjaacuten Doctori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef-tudomaacutenyegyetem

Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutehoz benyuacutejtotta P Daacutevid Lajos Budapest 1903

Schlesinger Lajos volt a teacutemavezető

Daacutevid Lajos volt a matematika első professzora a debreceni egyetemen Eacuteleteacuteről eacutes munkaacutesaacutegaacuteroacutel na-

gyon sokat tudunk Joacutel ismertek a Bolyai-monograacutefiaacutei is Ő indiacutetotta uacutetjaacutera Kalmaacuter Laacuteszloacutet meacuteg koumlzeacutepiskolai

tanaacuter koraacuteboacutel eacutes ő alapiacutetotta meg a debreceni matematikai iskolaacutet

20 Algebrai goumlrbeacutek arithmetikai tulajdonsaacutegairoacutel Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Magyar

Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt Sző-

kefalvi Nagy Gyula Budapest 1909

Minden magyar matematikus ismeri a Szőkefalvi-Nagy nevet Tehaacutet nincs szuumlkseacutege bemutataacutesra

21 Haacuterom vezeacutervonallal biacuteroacute torzfeluumllelekről aacuteltalaacuteban s kuumlloumlnoumlsen vezeacuterkuacutepszeletek eacutes vezeacuteregyene-

sek aacuteltal szaacutermaztatott torzfeluumllelekről Boumllcseletdoktori eacutertekezeacutes Iacuterta Kresznerics Kaacuteroly okl tanaacuter

Budapest bdquoPaacutetriardquo Irodalmi Vaacutellalat eacutes Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg nyomaacutesa 1910

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

Kresznerics Kaacuteroly a Toldy reaacutelban taniacutetott eacutelete veacutegeacuteig koumlzben a Koumlzeacutepiskolai Matematikai eacutes Fizi-

kai Lapokban az Aacutebraacutezoloacute geometria rovatot vezette 194445 teleacuten Budapest ostromakor halt meg sok-sok

ezer aacutertatlan polgaacuteri aacuteldozat egyikekeacutent Eacuteppen a VIII osztaacutely főnoumlke volt őket akarta meacuteg leeacuterettseacutegiztetni

Mint mindenuumltt Budapesten itt is 1944 oktoacuteber 25-eacuten szűnt meg a taniacutetaacutes eacutes csak az ostrom utaacuten 1945 aacutepri-

lis 3-aacuten kezdődhetett uacutejra a negyedreacuteszeacuteben kieacutegett eacutepuumlletben bdquoSok tanteremben hiaacutenyoztak az ablakok A

taniacutetaacutessal paacuterhuzamosan folyt a romeltakariacutetaacutes A taniacutetaacutes juacutenius maacutesodik feleacuteben eacutert veacuteget a bizonyiacutetvaacutenyokat

kiosztottaacutekrdquo- olvashatjuk e taacutergyszerű hűvoumls sorokat 45 eacutev utaacuten a Toldy Ferenc Gimnaacutezium 198990-es

eacutevkoumlnyveacuteben Neacutemeth Laacuteszloacute kedvenc tanaacuteraacuteroacutel pedig ennyi aacutell itt

A tanaacuteri karboacutel az ostrom alatt meghalt Kresznerics Kaacuterolyrdquo

Vajon emleacutekszik raacute meacuteg valaki7 rdquo

22 A feluumlletekre vonatkozoacute Jordan-teacutetel megfordiacutetaacutesa Doktori eacutertekezeacutes A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacute-

zsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Kaluzsay Kaacuteroly

Budapest 1914

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető

7 Radnai Gyula Az iskola erővonalai in httpmekniifhu0320003286htmltallozo1nemet2html

Műszaki Szemle 46 33

bdquoLegtehetseacutegesebb volt hallgatoacutem dr Kaluzsay Kaacuteroly toumlbb mint egy eacuteve eltűnt az orosz harcteacuteren

nem keacuterdezőskoumldtek roacutela naacutelatok Ha igen tudsz valamit8rdquo (Ideacutezet Riesz Frigyes oumlccseacutehez iacutert leveleacuteből)

Kaluzsay Kaacuterolyt (1889-1915) a kolozsvaacuteri Marianum helyettes tanaacuterakeacutent hiacutevtaacutek be neacutepfoumllkelőnek

Annyit tudni roacutela hogy az eacuteszaki harcteacuteren esett el A Jordan-teacutetellel kapcsolatos eredmeacutenyeire Alexits

Gyoumlrgy eacutes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela is hivatkoztak koumlnyveikben

23 A maacutesodrendű kuacutepoktoacutel burkolt minimaacutelfeluumlletek Doktori Eacutertekezeacutes melyett a Kolozsvaacuteri Ma-

gyar Kir Ferencz Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejt

Fraenkel Jenő Kolozsvaacuter Stief Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1914

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető

24 Teacuterbeli Jordan goumlrbeacutekről Weierstrass egy teacuteteleacutenek neacutemely aacuteltalaacutenosiacutetaacutesaacuteroacutel iacuterta Paacutel Gyula aacutel-

lami főreaacuteliskolai tanaacuter Kuumlloumlnnyomat a Mathematikai eacutes Physikai Lapok 1915 eacutevi 7-8 fuumlzeteacuteből Bu-

dapest 1916

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Paacutel Gyula Kopenhaacutegaacuteban lett matematika professzor Hosszabb ta-

nulmaacutenyt koumlzoumllt az eacuteleteacuteről Filep Laacuteszloacute

Paacutel Gyula (1881-1946) iskolataacutersa volt Riesz Frigyesnek a győri benceacutesekneacutel a keacutet csalaacuted joacute baraacutetsaacuteg-

ban volt Levelezett a Riesz testveacuterekkel Megszoacuteliacutetaacutesukboacutel eacuterezhető a kettőjuumlkhoumlz fűződő kapcsolat kuumlloumlnb-

seacutege bdquoKedves Marci Baraacutetomrdquo bdquoIgen Tisztelt Baraacutetomrdquo Doktoraacutelaacutesa veacuteguumll is sikerrel jaacutert a koumlvetkező eacutev-

ben bdquoPaacutel Gyulaacutet ma avattaacutek azeacutert se buktattuk meg sőt summa cum laudet adtunkrdquo ndash tudjuk meg Riesz Fri-

gyes leveleacuteből

25 Az integraacutebilis fuumlggveacutenyekre eacutertelmezett fuumlggveacutenyoperaacutecioacuteroacutel A Kolozsvaacuteri Ferencz Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Mathematikai eacutes Termeacuteszettudomaacutenyi Karaacutenak benyuacutejtja Veress Paacutel Kolozsvaacuter Stief

Jenő eacutes Taacutersa Koumlnyvsajtoacuteja 1917

Riesz Frigyes volt a teacutemavezető Veress Paacutelroacutel a koumlzeljoumlvőben szeretneacutek egy hosszabb tanulmaacutenyt kouml-

zoumllni

26 A toumlbbmeacuteretű teacuter geometriaacutejaacutenak alkalmazaacutesa a reciprok maacutesodfokuacute alapalakzatok sokasaacutegaacutenak

vizsgaacutelataacutera Iacuterta Szmodics Hildegaacuterd IV ker koumlzs főreaacuteliskaloai tanaacuter kir Joacutezsef-műegyetemi tanaacuter-

segeacuted Boumllcseacuteszdoktori eacutertekezeacutes Fenyvesi eacutes Keacutethelyi koumlnyvnyomdaacuteja Kaposvaacuter 1918

Klug Lipoacutet volt a teacutemavezető Dr Szmodics Hildegaacuterd 1948-ig a Joacutezsef-műegyetemen adta elő az

aacutebraacutezoacuteloacute geometriaacutet roumlvid ideig 1945ndash1948 koumlzoumltt ő volt az aacutebraacutezoloacute geometria professzora 1948-ban meg-

toumlrteacutent a tanszeacutek betoumllteacutese Dr Zigaacuteny Ferenc (1895ndash1975) magaacutentanaacuter nyilvaacutenos rendes tanaacuterraacute valoacute kineve-

zeacuteseacutevel

Haacutet ennyi volna 26 matematikus sorsaacutenak roumlvid toumlrteacutenete Keveacutes igazaacuten sikeres eacuteletpaacutelya de annaacutel toumlbb

igazi tanaacutersors A nemzet igazi napszaacutemosainak sorsa eacutes veacutegzete

IRODALOM

1 A Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Matematika Karaacutenak Koumlnyvtaacuteraacuteban a M Kir Ferenc Joacutezsef Tu-

domaacutenyegyetem Geometriai Inteacutezeteacutetől megoumlroumlkoumllt mű Disszertaacutecioacutek (Belső hasznaacutelatra a disszertaacuteci-

oacutek kuumlloumlnlenyomatainak bekoumltoumltt gyűjtemeacutenye)

2 Szinnyei Joacutezsef Magyar iacuteroacutek eacutelete eacutes munkaacutei httpmekoszkhu0360003630

3 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből Műszaki Szemle 27

szaacutem 2004 (Historia Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EMT

4 Szaboacute Peacuteter Gaacutebor A felfeleacute menő laacutenctoumlrtek Polygon 12 (2003) No 1-2 pp 71ndash80

8 Filep Laacuteszloacute Szemelveacutenyek Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez iacuterott leveleiből MŰSZAKI SZEMLE 27 szaacutem 2004 (Historia

Scientiarium Nr 1) Kolozsvaacuter EME pp26-37

34 Műszaki Szemle 46

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem Szegeden1 (1921-1940)

The Franz Joseph University in Szeged (1921-1940)

Universitatea Franz Josef din Szeged (1921-1940)

SZABOacute Peacuteter Gaacutebor2

Szegedi Tudomaacutenyegyetem Informatikai Tanszeacutekcsoport H-6720 Szeged Aacuterpaacuted teacuter 2

email pszaboinfu-szegedhu

ABSTRACT

In this paper is presented some moments from the history of the Franz Joseph University in Szeged

between 1921 and 1940

REZUMAT

Articolul prezintă aspecte din istoria Universităţii Franz Josef din perioada 1921ndash1940 cacircnd a

funcţionat la Szeged

1 BEVEZETEacuteS

A Kolozsvaacuterroacutel Szegedre aacutettelepiacutetett ndash roumlvid ideig Budapesten is műkoumldő ndash Ferenc Joacutezsef Tudomaacuteny-

egyetem első taneacutevnyitoacute uumlnnepseacutegeacutet 1921 oktoacuteber 9-eacuten tartotta az első egyetemi előadaacutesok oktoacuteber 12-eacuten

kezdődtek Szeged vaacuterosaacutenak egy reacutegi vaacutegya teljesuumllt amikor hosszas kuumlzdelmek utaacuten veacutegre egyetemhez ju-

tott habaacuter az indulaacuteskor az egyetem vezeteacuteseacutenek szaacutemos anyagi jellegű probleacutemaacuteval kellett megkuumlzdenie Az

egyetemi klinikaacutek a megnyitaacuteskor annyira hiaacutenyosan voltak felszerelve hogy majdnem lekuumlzdhetetlen neheacutez-

seacuteget jelentett a betegek elhelyezeacutese Az aacutellami taacutemogataacutes kezdetben igen szűkoumls volt eacutes gyakran rendellenes

keacuteseacutessel eacuterkezett Probleacutemaacutet okozott a peacutenz akkori folytonos eleacuterteacutektelenedeacutese eacutes ennek nyomaacuten a kiadaacutesok

hatvaacutenyozott emelkedeacutese is Az oktatoacutek erejeacutet eacutes idejeacutet az előadaacutesok tartaacutesa mellett az eacutepuumlletek bebuacutetorozaacutesa

eacutes felszereleacutese is igeacutenybe vette az egyes egyetemi eacutepuumlletek szabaddaacute teacutetele aacutetadaacutesa aacutetalakiacutetaacutesa ugyancsak

lassan haladt Az oktatoacutek tekinteacutelyes haacutenyada amiacuteg nem tudtak a vaacuterosban otthont talaacutelni Budapestről utaztak

Szegedre hogy az oacuteraacuteikat megtartsaacutek Voltak aacutetmeneti megoldaacutesok is peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute matematikus RIESZ

Frigyes meacuteg egy uumlres laboratoacuteriumban is lakott Szegeden Iacutegy iacuter erről testveacutereacutenek RIESZ Marcelnek Sveacutedor-

szaacutegba 1921 november 10-eacuten

bdquoKedves Marczikaacutem [hellip] Tehaacutet minden joacutet eacutes kuumlloumlnoumlsen egy joacute szolid sveacuted katedraacutet A mieink itt kis-

seacute gyengeacutek egy szeacutel elfujhatja 2 hete ismeacutet fenyegetett a foumlldoumlnfutaacutes veszedelme Egyeacutebkeacutent is sok joacuteakarat-

tal de teljesen hiacutejaacuten az anyagi eszkoumlzoumlknek tulajdonkeacutepen potemkinezuumlnk Meacuteg elfogadhatoacute lakaacutesom sincs

amiacuteg kapok (remeacutelhetőleg 1-2 hoacutenap mulva) bekoumlltoumlztem mindenestuumll Pogaacuteny Beacutela tanaacuteri laboratoriumaacuteba

mely műszerek hiacutejaacuten egyelőre teljesen uumlres

[hellip] sokat gyoumltoumlrnek az adminisztraacuteczioacuteval eacutes hetekig nem volt egy iacuteroacuteasztal melyneacutel zavartalanul dol-

gozhattam volna Most maacuter nekiuumlloumlk De indiacutetsd meg keacuterlek az akczioacutet naacutelatok is mert a szeminaacuteriumunk a

Demeczky-feacutele koumlnyveken kiacutevuumll eddig az aacutellamtoacutel semmit sem kapott A koumlltseacutegveteacutes szerint az egeacutesz egye-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 A dolgozat megiacuteraacutesaacutet az OTKA K 67652 paacutelyaacutezata taacutemogatta

Műszaki Szemle 46 35

temnek ebben a taneacutevben koumlnyvekre kb 200000 K jut tehaacutet kevesebb mint 1000 sv k [hellip] Sokszor csoacutekol

szerető baacutetyaacuted Friczirdquo

RIESZ Frigyes eacutes sok maacutes oktatoacute ekkor meacuteg bizonytalannak laacutetta a joumlvőt Eacuteveknek kellett eltelnie ahhoz

hogy a maacuteroacutel-holnapra eacuteleacutes utaacuten gyoumlkeret tudjon verni az egyetem Szegeden Az aacutellami taacutemogataacutes rendszeres-

seacute vaacutelaacutesaacuteval a klinikaacutek inteacutezetek felszereleacuteseacutevel az elmeacutelyuumllt tudomaacutenyos munka felteacuteteleinek biztosiacutetaacutesaacuteval

az egyetem azonban lassan kezdett valoacuteban egyetemmeacute vaacutelni 1926 oktoacuteber 5-eacuten uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt

helyezteacutek el az alapkoumlveacutet a mai gyermekklinika helyeacuten

2 AZ EGYETEMI EacuteLET

A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem neacutegy tudomaacutenykarral (jog- eacutes aacutellamtudomaacutenyi orvostudomaacutenyi

boumllcseacuteszet- nyelv- eacutes toumlrteacutenettudomaacutenyi valamint matematika-termeacuteszettudomaacutenyi) kezdte meg a műkoumldeacuteseacutet

Szegeden Első rektora MENYHAacuteRTH Gaacutespaacuter (1868ndash1940) jogtudoacutes volt Az egyetem tanaacuteri kara főkeacutent a jog-

előd a kolozsvaacuteri egyetem oktatoacuteiboacutel aacutellt Az 1924 oktoacuteber 11-eacuten kelt rektori jelenteacutesből kideruumll hogy akko-

riban az egyetemen műkoumldoumltt 45 nyilvaacutenos rendes tanaacuter 1 nyilvaacutenos rendkiacutevuumlli tanaacuter 6 adjunktus 35 tanaacuterse-

geacuted 43 gyakornok 25 magaacutentanaacuter 1 előadoacute eacutes 3 magaacutentaniacutetoacute A hallgatoacutei leacutetszaacutem ugyanekkor 1000ndash1100 fő

koumlruumll mozgott Az egyetemre beiratkozni rendes vagy rendkiacutevuumlli hallgatoacutekeacutent lehetett Rendes hallgatoacutek azok

lehettek akik a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegi vizsgaacutet rendben letetteacutek rendkiacutevuumlli hallgatoacutek akik eacuterettseacutegit ugyan nem

szereztek de 16 eacutevesek elmuacuteltak eacutes az egyetemi előadaacutesok megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacuteges előkeacutepzettseacutegnek birtokaacute-

ban voltak A beiratkozaacutes engedeacutelyhez volt koumltve amelyeacutert iacuteraacutesbeli keacuterveacutennyel a Karhoz kellett folyamodni

Gyakran szoktaacutek mondani hogy bdquoamilyen az egyetem olyan a koumlnyvtaacuterardquo Az Egyetemi Koumlnyvtaacuter aacutel-

lomaacuteny neacutelkuumll teljesen a nullaacuteroacutel indult mivel a beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben azt is minden maacutes berendezeacutessel

egyuumltt Kolozsvaacuteron kellett hagyni A szűkoumls peacutenzbeli forraacutesok elleneacutere a koumlnyvtaacuter koumlzinteacutezmeacutenyek eacutes lelkes

magaacutenszemeacutelyek adomaacutenyaiboacutel a műkoumldeacuteseacutenek első eacutevtizedeacuteben maacuter egy toumlbb mint 150 ezer koumltetes aacutello-

maacutenyt gyűjtoumltt A leguacutejabb eacutes legfontosabb tudomaacutenyos szakirodalom beszerzeacutese azonban a dotaacutecioacute hiaacutenyaacute-

ban gyakran akadaacutelyokba uumltkoumlzoumltt A koumlnyvtaacuter olvasoacutetermeacutet 1924-ben nyitotta meg a Dugonics teacuteri koumlzponti

eacutepuumllet első emeleteacuten Ettől az eacutevtől toumlbb mint egy eacutevtizeden aacutet volt a koumlnyvtaacuter igazgatoacuteja ID BIBOacute Istvaacuten

(1877ndash1935) etnoloacutegus filozoacutefus

Az egyetem fejlődeacuteseacutet nagymeacuterteacutekben visszavetette az 1929-ben kirobbant gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg Amiacuteg

az 193132 taneacutevben meacuteg 62 tanszeacutek műkoumldoumltt az egyetemen haacuterom eacutev muacutelva maacuter csak 45 maradt Csoumlkkent

a rendes hallgatoacutek leacutetszaacutema is Az 193132 taneacutevben 3577-en jaacutertak az egyetemre miacuteg az eacutevtized veacutegeacuten maacuter

toumlbb mint 1400 hallgatoacuteval kevesebben csak 2168-an Az 1930-as eacutevek elejeacuten meacuteg olyan terv is előkeruumllt

hogy az egyetemet leeacutepiacutetik esetleg megszuumlntetik Ekkor a vaacuteros 1933 oktoacuteber 27-eacuten rendkiacutevuumlli koumlzgyűleacutest

hiacutevott egybe melyen a leghataacuterozottabban tiltakoztak ez ellen mondvaacuten Szeged kereken nyolc millioacute arany-

koronaacutet aacuteldozott az egyetemeacutert A vaacuteros nem nemzeti ajaacutendeacutekkeacutent kapta azt nagy aacuteldozatokat kellett adoacutefizető

polgaacuterainak hoznia eacuterte amit abban a meggyőződeacutesben tettek hogy a vaacuterosnak viraacutegzoacute egyeteme lesz a joumlvő-

ben

A szegedi Fogadalmi templom eacutepiacuteteacuteseacutevel egyidejűleg fogant meg a gondolat hogy a Doacutem előtt egy uumln-

nepeacutelyes teret alakiacutetsanak ki amely oumlsszekapcsolja majd az egyetemi eacutepuumlleteket eacutes a puumlspoumlki palotaacutet is A

36 Műszaki Szemle 46

paacutelyaacutezatot RERRICH Beacutela (1881ndash1932) műeacutepiacuteteacutesz nyerte meg Az eacutepiacutetkezeacutes 1930-ra be is fejeződoumltt Ekkorra

keacuteszuumllt el a hat eacutepuumlletből aacutelloacute klinikai telep eacutes a kilenc orvosi eacutes termeacuteszettudomaacutenyi eacutepuumlletet magaacuteban foglaloacute

templomteacuteri eacutepuumllettoumlmb KLEBELSBERG Kunoacute (1875ndash1932) a 20 szaacutezad egyik legjelentősebb magyar

kultuacuterpolitikusa 1930 oktoacuteber 25-eacuten a zaacuteroacutekő uumlnnepeacutelyes elhelyezeacutesekor meacuteltaacuten aacutelliacutetotta hogy ezzel a magyar

aacutellam eacutes Szeged vaacuterosaacutenak aacuteldozatkeacuteszseacutegeacuteből uacutej szebb hajleacutekot nyert a Kolozsvaacuterroacutel elűzoumltt menekuumllt

bujdosoacute egyetemrdquo

Az oktataacutes mellett a Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem a diaacuteksaacuteg anyagi joacuteleacuteteacutet is szem előtt tartotta

Voltak egeacutesz- feacutel- eacutes negyedtandiacutejmentes diaacutekok igaz a hallgatoacutesaacuteg nagy reacutesze semmilyen tandiacutejmentesseacuteg-

ben vagy oumlsztoumlndiacutejban nem reacuteszesuumllt Voltak azonban kuumlloumlnboumlző segeacutelyegyletek Diaacutekasztal Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda

Diaacuteknyomorenyhiacutető akcioacute amelyek alkalmankeacutent egy-egy kuumlloumlnoumlsen vaacutelsaacutegos helyzeten segiacuteteni tudtak Az

egyetem ifjuacutesaacutega az Egyetemi Tanaacutecs feluumlgyelete mellett s az egyetem tanaacuterainak vezeteacutese alatt ifjuacutesaacutegi

egyesuumlletekbe toumlmoumlruumllhetett melyek a hazafias magyar eacuterzuumlletnek eacutes a helyes erkoumllcsi eacuteletnek eacutes gondolko-

daacutesnak eacutebrentartaacutesaacuteval eacutes aacutepolaacutesaacuteval foglalkoztak mindemellett a szegeacuteny sorsuacute bajtaacutersak anyagi istaacutepolaacutesaacutet

is hivataacutesuknak tekintetteacutek

A testi edzeacutesről eacutes az egeacuteszseacuteges sportroacutel is inteacutezmeacutenyes moacutedon gondoskodott az egyetem A helyes

testneveleacutesről rendszeres előadaacutesokat eacutes minden hallgatoacutenak hozzaacutefeacuterhető gyakorlatokat tartottak Eacuterdekes

indiacutetvaacuteny volt a Diaacutekjoacuteleacuteti Iroda reacuteszeacuteről egy olyan taacutergy tanrendben valoacute meghirdeteacuteseacutenek keacuterelme is amely

a mindennapi eacutelet probleacutemaacuteival foglalkozik bdquoBevezeteacutes az egyetemi eacuteletberdquo ciacutemmel I eacuteves hallgatoacutek vehetteacutek

fel az előadaacutest Figyelemre meacuteltoacute szerepet toumlltoumltt be az egyetem eacuteleteacuteben az Egyetem Baraacutetainak Egyesuumllete

Ennek csuumltoumlrtoumlki uumlleacutesein főleg egyetemi tanaacuterok tartottak a vaacuteros nagykoumlzoumlnseacutegeacutet eacuterdeklő neacutepszerű szabad-

egyetemi előadaacutesokat

3 HIacuteRES TANAacuteROK EacuteS TANIacuteTVAacuteNYOK

Egy egyetemet elsősorban a professzorai tesznek igazi egyetemmeacute A Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetem

tanaacuterai koumlzuumll sokaknak a neheacutez gazdasaacutegi helyzet elleneacutere is sikeruumllt kiemelkedő tudomaacutenyos munkaacutessaacutegot

kifejteniuumlk Ilyen professzorok voltak a jogtudomaacutenyi karon BUZA Laacuteszloacute (nemzetkoumlzi jog) HORVAacuteTH Barna

(jogszocioloacutegia) EREKY Istvaacuten (koumlzigazgataacutesi jog) POLNER Oumldoumln (koumlzjog) az orvostudomaacutenyi karon BALOacute

Joacutezsef (koacuterbonctan) ID ISSEKUTZ Beacutela (gyoacutegyszertan) ID JANCSOacute Mikloacutes (belgyoacutegyaacuteszat) MISKOLCZY De-

zső (ideg- eacutes elmekoacutertan) RUSZNYAacuteK Istvaacuten (belgyoacutegyaacuteszat) eacutes SZENT-GYOumlRGYI Albert (orvosi vegytan) a

boumllcseacutesztudomaacutenyi karon BARTOacuteK Gyoumlrgy (filozoacutefia) CSENGERY Jaacutenos (klasszika-filoloacutegia) IMRE Saacutendor

(pedagoacutegia) MAROacuteT Kaacuteroly (klasszika-filoloacutegia) MAacuteRKI Saacutendor (koumlzeacutepkori toumlrteacutenet) SCHNELLER Istvaacuten

(pedagoacutegia) eacutes SIacuteK Saacutendor (magyar irodalomtoumlrteacutenet) a termeacuteszettudomaacutenyi karon APAacuteTHY Istvaacuten (aacutellattan)

BAY Zoltaacuten (fizika) HAAR Alfreacuted (matematika) KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela (geometria) KISS Aacuterpaacuted (vegytan)

ORTVAY Rudolf (fizika) eacutes RIESZ Frigyes (matematika) Koumlzuumlluumlk SZENT-GYOumlRGYI Albert professzor a legna-

gyobb tudomaacutenyos elismereacutest a Nobel-diacutejat is megkapta

SZENT-GYOumlRGYI Albert (1893ndash1986) biokeacutemikus KLEBELS-

BERG Kunoacute kultuszminiszter hiacutevaacutesaacutera joumltt haza kuumllfoumlldről eacutes lett 1931-

től a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Inteacutezeteacutenek a professzora Előt-

te a budapesti tudomaacutenyegyetemen szerzett orvosi oklevelet majd

Pozsonyban Praacutegaacuteban Berlinben Leindenben Groningenben folyta-

tott tanulmaacutenyokat Cambridge-ben keacutemiaacuteboacutel szerezte meg maacutesodik

doktoraacutetusaacutet majd egy eacutevig az Egyesuumllt Aacutellamokban is dolgozott Meacuteg

kuumllfoumlldi munkaacuteja soraacuten figyelt fel egy redukaacuteloacute anyagra amely a mel-

leacutekvesekeacuteregben eacutes a citrusfeacutele gyuumlmoumllcsoumlkben is előfordul de csak

nagyon kis mennyiseacutegben tudtaacutek addig előaacutelliacutetani SZENT-GYOumlRGYI

felismerte hogy ebből a hexuronsav neacutevre keresztelt vegyuumlletből a

szegedi paprika sokkal toumlbbet tartalmaz mint maacutes citrusfeacutele eacutes sikeruumllt

is nagy mennyiseacutegben kivonni belőle Kideriacutetette azt is hogy a

hexuronsav azonos a C-vitaminnal iacutegy kapta az a veacutegleges aszkorbin-

sav nevet 1937 oktoacuteber 28-aacuten a bioloacutegiai eacutegeacutesi folyamatok koumlreacuteben

eleacutert nagy jelentőseacutegű tudomaacutenyos eredmeacutenyeieacutert bdquokuumlloumlnoumls tekintettel

a C-vitaminra eacutes a fumaacutersav kataliacutezisrerdquo SZENT-GYOumlRGYI Albert orvo-

si Nobel-diacutejat kapott

Szent-Gyoumlrgyi Albert

(1893-1986)

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtti eacutevek kulturaacutelis eacuteleteacuteben jelentős szerepet jaacutetszott az 1930-as eacutevek elejeacuten az

egyetem hallgatoacuteinak egy csoportja aacuteltal leacutetrehozott Szegedi Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiuma (1930ndash1938) A gaz-

Műszaki Szemle 46 37

dasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg uacutetkereső fiataljai a tanyavilaacuteg parasztsaacutega feleacute fordultak A neacutepi kultuacutera oumlsszegyűjtoumltt kincseiről

vitaelőadaacutesokat tartottak kiaacutelliacutetaacutesokat szerveztek koumlnyveket adtak ki folyoacuteiratokat indiacutetottak Az egyszerre neacutepi eacutes

modern a magyar eacutes euroacutepai egyseacuteges szellem jellemezte szemleacuteletuumlket Tagjai koumlzoumltt volt RADNOacuteTI Mikloacutes

(1909ndash1944) is aki 1933-ban a műveacuteszeti program kereteacuteben előadaacutest is tartott Ugyanebben az eacutevben a Szegedi

Fiatalok Műveacuteszeti Kolleacutegiumaacutenak kiadaacutesaacuteban jelent meg Laacutebadozoacute szeacutel c verseskoumltete

JOacuteZSEF Attila (1905ndash1937) 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakaacutera Nem so-

kaacuteig tanult azonban az egyetemen Oumlneacuteletrajzaacuteban iacutegy iacutert a kellemetlen incidensről melyet a Tiszta sziacutevvel c

verse okozott minden kedvemet elszegte az hogy Horger Antal professzor kineacutel magyar nyelveacuteszetből kel-

lett volna vizsgaacuteznom magaacutehoz hiacutevatott s keacutet tanuacute előtt ndash ma is tudom a nevuumlket ők maacuter tanaacuterok ndash kijelentet-

te hogy belőlem miacuteg ő megvan soha nem lesz koumlzeacutepiskolai tanaacuter mert olyan emberre ndash uacutegymond ndash ki ilyen

verseket iacuterrdquo s ezzel eleacutem taacuterta a Szeged c lap egyik peacuteldaacutenyaacutet nem biacutezhatjuk a joumlvő generaacutecioacute neveleacuteseacutetrdquo

Az egyetem fura urardquo helyett azonban meacutegis a koumlltő szobra aacutell ma a Dugonics teacuteri koumlzponti eacutepuumllet előtt

amelynek egyik szobaacutejaacuteban mindez toumlrteacutent

Baacutelint Saacutendor

(1904-1980)

BAacuteLINT Saacutendor (1904ndash1980) a 20 szaacutezadi magyar neacuteprajz eacutes

folklorisztika egyik legnagyobb alakja szinteacuten az 1920-as eacutevekben jaacutert

Szegeden egyetemre 1922 eacutes 1926 koumlzoumltt Diaacutekeacuteleteacutenek egyik sors-

doumlntő esemeacutenyekeacutent emleacutekezett BARTOacuteK Beacutela 1925 aacuteprilis 2-aacuten tartott

szegedi hangversenyeacutere Megeacutereztem egy egeacutesz eacuteletre meg is eacutertet-

tem valamit a magyar parasztdalok előadaacutesa koumlzben a parasztleacutet nagy

sokszor megcsuacutefolt feacutelreeacutertett emberi eacuterteacutekeiből A mester gyermekko-

romat igazoltardquo Keacutesőbb 1929-ben itt alapiacutetottaacutek meg az orszaacuteg első

neacuteprajzi tanszeacutekeacutet professzora SOLYMOSSY Saacutendor volt igaz a tanszeacute-

ket 1934-ben Budapestre helyezteacutek aacutet BAacuteLINT Saacutendor előbb gyakor-

nok majd tanaacutersegeacuted volt SOLYMOSSY mellett majd magaacutentanaacuterraacute

habilitaacuteltaacutek Keacutesőbb a szegedi egyetem professzoraacutenak is kinevezteacutek

eacutes ma az utoacutekor mint a legszoumlgedibb szoumlgedirerdquo emleacutekezik raacute

4 A TISZA-PARTI GOumlTTINGA MATEMATIKUSAI

Ha a szegedi Doacutem teacuteri aacuterkaacutedok alatt seacutetaacutelunk a nemzeti emleacutekcsarnokban ott talaacuteljuk a szegedi mate-

matikai iskola megalapiacutetoacutei RIESZ Frigyes eacutes HAAR Alfreacuted emleacutekeacutere aacutelliacutetott domborművet is Mindketten vi-

laacuteghiacuterű matematikusok voltak a kolozsvaacuteri egyetemen taniacutetottak eacutes az egyetemmel egyuumltt joumlttek aacutet Szegedre

Koumlzoumlsen voltak alapiacutetoacute szerkesztői az 1922-től Szegeden megjelenő Acta Scientiarum Mathematicarum c

folyoacuteiratnak Ez a lap jelentős szerepet jaacutetszott a magyar matematika nemzetkoumlzi tekinteacutelyeacutenek a megalapozaacute-

saacuteban

RIESZ Frigyes (1880ndash1956) a matematika egy nagyon fontos modern aacutegaacutenak a funkcionaacutelanaliacutezisnek

volt az egyik megteremtője Az 1907-ben publikaacutelt hiacuteres Riesz-Fischer-teacutetel megvilaacutegiacutetotta a Lebesgue-szerint

neacutegyzetesen integraacutelhatoacute fuumlggveacutenyek nevezetes osztaacutelyaacutenak a belső szerkezeteacutet A teacutetel eacutertelmeacuteben ez az osz-

taacutely azonos szerkezetű izomorf a veacutegtelen dimenzioacutes Hilbert-feacutele vektorteacuterrel vagyis erre a fuumlggveacutenyosztaacutely-

ra is mint egy geometriai objektumra mint fuumlggveacutenyteacuterre tekinthetuumlnk RIESZ Frigyes szaacutemos fontos ered-

meacutennyel gazdagiacutetotta a matematikaacutet meacuteg professzortaacutersai is uacutegy hiacutevtaacutek őt a Mester

HAAR Alfreacuted (1885ndash1933) a halmazelmeacutelet a variaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes az analitikus fuumlggveacutenyek a parciaacutelis

differenciaacutelegyenletek valamint a modern matematika maacutes teruumlleteinek volt nemzetkoumlzi hiacuterű kutatoacuteja Ki-

emelkedő eredmeacutenyeket eacutert el az ortogonaacutelis fuumlggveacutenysorok a szingulaacuteris integraacutelok a lineaacuteris egyenlőtlen-

seacutegek valamint a diszkreacutet eacutes folytonos csoportok teruumlleteacuten Neveacutet viseli toumlbbek koumlzoumltt a Haar-meacuterteacutek a Haar-

teacuter eacutes a Haar-wavelet

38 Műszaki Szemle 46

Az 1928 juacutenius 8-aacuten Szegeden megrendezett matematikus talaacutelkozoacute reacutesztvevői

Balroacutel jobbra haladva aacutellnak Riesz Frigyes Kereacutekjaacutertoacute Beacutela Haar Alfreacuted Kőnig Deacutenes Ortvay Rudolf

A koumlzeacutepső sorban uumllnek Kuumlrschaacutek Joacutezsef George David Birkhoff Oliver Dimon Kellogg Fejeacuter Lipoacutet

Lent uumllnek Radoacute Tibor Lipka Istvaacuten Kalmaacuter Laacuteszloacute eacutes Szaacutesz Paacutel

RIESZ eacutes HAAR mellett az első szegedi matematikus triumviraacutetus harmadik tagja KEREacuteKJAacuteRTOacute Beacutela

nemzetkoumlzileg elismert topoloacutegus volt A szegedi matematikai iskola magjaacutet keacutepezteacutek meacuteg kivaacuteloacute assziszten-

seik RADOacute Tibor KALMAacuteR Laacuteszloacute eacutes LIPKA Istvaacuten Szegedet magyar Goumlttingakeacutent is kezdteacutek ekkor emleget-

ni (Goumlttingen a matematikusok paradicsoma volt ahol sok kivaacuteloacute neacutemet tudoacutes dolgozott) 1928-ban a Har-

vard Egyetem keacutet neves matematikusa George David BIRKHOFF eacutes Oliver Dimon KELLOGG is ellaacutetogatott

Szegedre Erre a talaacutelkozoacutera toumlbb matematikus is eljoumltt Budapestről egy ekkor keacuteszuumllt koumlzoumls csoportkeacutep is

őrzi emleacutekuumlket 1929-ben KLEBELSBERG Kunoacute miutaacuten Goumlttingenben veacuteletlenuumll Richard COURANT a neves

neacutemet (majd keacutesőbb amerikai) matematikus mellett uumllt egy asztaltaacutersasaacutegban eacutes hallotta őt a szegedi matema-

tikusokroacutel beszeacutelni hazateacuterte utaacuten el is rendelte hogy a szegedi matematikai tanszeacutekek kuumlloumln taacutemogataacutest kap-

janak Ugyanettől az eacutevtől a Matematikai Szeminaacuterium valamint a Geometriai eacutes Aacutebraacutezoloacute Geometriai Inteacutezet

egyuumlttes neve Bolyai Inteacutezet lett

A kialakuloacute szegedi matematika iskola szakmai hitvallaacutesaacutet RIESZ Frigyes fogalmazta meg eacutes mondta ki

Az egyetemi tanaacuter koumltelesseacutege hogy a tiszta tudomaacutenyt a niacutevoacuteboacutel semmit sem engedve sugaacuterozza mint az

antenna akaacuter felfogja valaki akaacuter nem az maacuter nem az ő dolgardquo Elgondolkodtatoacute

A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes alapjaacuten Eacuteszak-Erdeacutely Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese soraacuten 1940-ben a

Ferenc Joacutezsef Tudomaacutenyegyetemet visszahelyezteacutek Kolozsvaacuterra eacutes Szegeden Horthy Mikloacutes Tudomaacutenyegye-

tem neacuteven uacutej egyetemet hoztak leacutetre A Kolozsvaacuterra valoacute visszakoumlltoumlzeacutes teacutenylegesen csak a Jogi- eacutes Aacutellamtu-

domaacutenyi Kart eacuterintette Ennek műkoumldeacuteseacutet Szegeden aacutetmenetileg szuumlneteltetteacutek miacuteg a maacutesik haacuterom kar tovaacutebb

műkoumldoumltt joacutereacuteszt az addigi tanszemeacutelyzettel a reacutegi eacutepuumlletekben elhelyezve

IRODALOM

[1] A Szegedi Tudomaacutenyegyetem muacuteltja eacutes jelene 1921ndash1998 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] Szeged 1999

[2] Szegedi egyetemi almanach 1 koumltet Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetem 1921ndash1995 [kiad Meacuteszaacuteros Rezső] JATE

Szeged 1996

[3] Szegedi egyetemi almanach 2 koumltet Szent-Gyoumlrgyi Albert Orvostudomaacutenyi Egyetem 1921ndash1996 [kiad Dobozy

Attila] SZOTE Szeged 1997

[4] Devich Andor A szegedi Tudomaacutenyegyetem toumlrteacutenete I 1921ndash1944 JATE Szeged 1986

[5] Szaboacute Peacuteter Gaacutebor Riesz Frigyes eacutes Riesz Marcel levelezeacutese (megjeleneacutes alatt)

Műszaki Szemle 46 39

A fizika oktataacutesa a Bethlen Kolleacutegiumban a kezdetektől a XX szaacutezadig1

Teaching Physics at Bethlen College from beginning to the XXth century

Predarea fizicii la Colegiul Bethlen din Aiud de la icircnceputuri pacircnă icircn secolul XX

DVORAacuteCSEK Aacutegoston

fizikus koumlzeacutepiskolai tanaacuter a Fenichel Saacutemuel Oumlnkeacutepzőkoumlr vezető tanaacutera

Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium Nagyenyed 515200 Aiud (Nagyenyed) str Bethlen Gaacutebor nr 1 Romaacutenia

email dvoracsek52yahoocom

ABSTRACT

This paper presents the most important teachers in experimental Physics since the XVIIth to the XX

th

century at the most famous college in Transylvania the Bethlen College in AiudNagyenyed

REZUMAT

Colegiul Bethlen din Aiud a avut o contribuţie hotăracirctoare la educarea tineretului dealungul secolelor

Lucrarea prezintă profesorii de la acest colegiu care au jucat un rol important icircn predarea fizicii

experimentale

Az erdeacutelyi főiskola alapiacutetaacutesaacutenak gondolata maacuter Jaacutenos Zsigmond uralkodaacutesa idejeacuten felmeruumllt mert fel-

ismerteacutek azt hogy a reformaacutecioacute koumlvetkezteacuteben elindiacutetott polgaacuteri fejlődeacutes csak tudoacutes emberek segiacutetseacutegeacutevel

eacuterveacutenyesuumllhet Miutaacuten Baacutethory Istvaacuten a kolozsvaacuteri jezsuita iskolaacutet 1581-ben egyetemi rangra emelte a protes-

taacutens egyhaacutez reacuteszeacuteről is szuumlkseacutegeseacute vaacutelt hasonloacute jellegű inteacutezmeacuteny leacutetesiacuteteacutese Bethlen Gaacutebor fejedelem kezde-

meacutenyezeacuteseacutere az 1622-es kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutes hataacuterozata a maacuter leacutetező gyulafeheacutervaacuteri protestaacutens iskolaacutet is

akadeacutemiai rangra emelte Ennek az akadeacutemiaacutenak jogutoacuteda a mai nagyenyedi Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

A fejedelem főiskolaacuteja alapozta meg azt a műveltseacuteget amely Erdeacutely biztonsaacutegaacutenak fundamentuma

volt Nem tuacutelzaacutes Szilaacutedy Zoltaacuten2 kolleacutegiumi professzor 1936-ban tett kijelenteacutese [5] mely szerint ehhez az

iskolaacutehoz kapcsoloacutedik szűkebb hazaacutenk tudoacutesainak legalaacutebb keacutetharmada Itt taniacutetott Apaacuteczai Csere Jaacutenos az

első magyar enciklopeacutedia iacuteroacuteja Paacutepai Paacuteriz Ferenc az első magyar orvosi koumlnyv szerzője Benkő Ferenc aki

az első magyar aacutesvaacutenytant iacuterta ifj Zeyk Mikloacutes az első erdeacutelyi ornitoloacutegus Itt tanult Benkő Joacutezsef a noumlveacuteny-

tan első tudomaacutenyos művelője eacutes Erdeacutely első leiacuteroacuteja Bod Peacuteter a Magyar Athenas szerzője Bolyai Farkas a

marosvaacutesaacuterhelyi laacutengeacutesz professzor Kőroumlsi Csoma Saacutendor a tibeti-angol szoacutetaacuter eacutes nyelvtan megalkotoacuteja

Fenichel Saacutemuel az autodidakta felfedező eacutes dr Saacuteska Laacuteszloacute a magyar Albert Schweizer Ceacutelom azonban

nem e neves tudoacutesok felsorolaacutesa hanem annak bizonyiacutetaacutesa hogy iskolaacutenk uacutettoumlrő szerepet jaacutetszott a fizika eacutes

főleg a kiacuteseacuterleti fizika oktataacutesaacuteban

A sort a neacutemet JOHANN HENRICH BISTERFELD nyitja akit 1629-ben hiacutevtak meg Gyulafeheacutervaacuterra

ahol halaacutelaacuteig3 taniacutetott matematikaacutet eacutes fizikaacutet Bisterfeld Genfben eacutes Oxfordban tanult 1630-ban joumltt Gyulafe-

heacutervaacuterra Diaacutekjai eacutes a gyulafeheacutervaacuteri polgaacuterok bdquooumlrdoumlngoumls professzornakrdquo titulaacuteltaacutek termeacuteszet-tudomaacutenyos eacutes

fizikai kiacuteseacuterletei miatt [2] Baacuter meghiacutevoacutet kapott a leydeni akadeacutemiaacutera nem hagyta el Erdeacutelyt Kurzusai maacuteso-

1 A II Tudomaacuteny- eacutes Ipartoumlrteacuteneti Konferenciaacuten (Kolozsvaacuter 2009 juacuten 26ndash28) elhangzott előadaacutes szerkesztett vaacuteltozata 2 Dr Szilaacutedy Zoltaacuten (1878ndash947) Budapesten szuumlletett ott veacutegzi koumlzeacutep- eacutes felsőfokuacute tanulmaacutenyait 1901-től 1919-ig a nagyenyedi

kolleacutegium termeacuteszetrajz vegytan tanaacutera A termeacuteszetrajz-vegytan foumlldrajzi gyűjtemeacuteny őre Az 1918-as szomoruacute fordulat utaacuten Buda-

pestre telepszik aacutet ahol a Magyar Nemzeti Muacutezeum munkataacutersa egyetemi magaacutentanaacuter 3 1655-ben halt meg

40 Műszaki Szemle 46

latban maradtak fenn4 Arisztoteleacutesz elveit vallotta eacutes a koumlvetkező teacutemaacutekat dolgozta fel Termeacuteszetes test

(vagy anyag) Egyszerű termeacuteszetes test Miktoloacutegia Meteoroloacutegia Mineroloacutegia Aacutellati testek Botanika

Zooloacutegia Antropoloacutegia eacutes Kozmoloacutegia Kiacuteseacuterletei miatt a neacutep varaacutezsloacutenak tartotta Bisterfeld prof lakatos

boszorkaacutenyos koumlnyve szaacutezoumltven eacutev muacutelva is leacutetezett az iskola muacutezeumaacuteban5[6] Valoacutesziacutenű ez volt az első

erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika koumlnyv

Bisterfeld meacuteltoacute utoacuteda APAacuteCZAI CSERE JAacuteNOS aki ugyan roumlvid ideig taniacutetott az akadeacutemiaacuten (1653-

1656) de ő volt az első karteacuteziaacutenus tudoacutes a magyar nyelvű tudomaacutenyossaacuteg uacutettoumlrője Csak sejthetjuumlk6 milyen lehe-

tett gyulafeheacutervaacuteri kurzusa A keacutesőbbi maacutesolatok neacutegy reacuteszre tagoloacutednak I Koumlnyv Termeacuteszet filozoacutefia II Koumlnyv

Aritmetika III Koumlnyv Geometria IV Koumlnyv Fizioloacutegia (eacutertsd asztronoacutemia geograacutefia meteoroloacutegia zooloacutegia eacutes

botanika [3] A koumlnyv a maacutegnesesseacuteggel zaacuterul amely Apaacuteczai szerint az egeacutesz filozoacutefia koronaacuteja) 1642-43 taacutejaacuten

Gyulafeheacutervaacutert kezdte akadeacutemiai tanulmaacutenyait Heinrich Bisterfeld keltette fel eacuterdeklődeacuteseacutet a termeacuteszettudomaacuteny-

ok iraacutent akkor eacutertette meg milyen fontos az enciklopeacutedikus tudaacutes Neacutemetalfoumlldi egyetemeken tanult uacutetjaacutenak aacutello-

maacutesai Harderwijk Utrecht Leyden Franeker Őt avattaacutek elsőkeacutent doktorraacute az akkoriban induloacute harderwijki egye-

temen 1651-ben Puritaacuten eszmeacutei miatt nem keruumllhette el az oumlsszecsapaacutesokat konzervatiacutev ellenfeleivel Az 1655

szeptember 24-eacuten lezajlott nyilvaacutenos vitaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy kijelentette hogy ha valaki maacutest mereacuteszel taniacutetani

mint amit ő joacutenak laacutet azt vagy kidobatja a szeacutekesegyhaacutez tornyaacuteboacutel vagy a Marosba vetteti [8] Apaacuteczai keacutenytelen

volt Kolozsvaacuterra taacutevozni ahova legjobb taniacutetvaacutenyai is koumlvetteacutek Enciklopeacutediaacuteja a magyar anyanyelvű műveltseacuteg a

magyar tudomaacutenyos eacutertekező proacuteza alapiacuteraacutesa

1658-ban eacutes az azt koumlvető eacutevek tataacuter-toumlroumlk duacutelaacutesai koumlvetkezteacuteben a gyulafeheacutervaacuteri főiskola elpusztult I

Apafi Mihaacutely fejedelem 1662 eacutevi rendelete alapjaacuten Nagyenyeden szuumlletett uacutejjaacute Ennek az uacutej korszaknak első

fizika professzora ENYEDI SAacuteMUEL (1627-1671) aki Descartes szellemeacuteben taniacutetott előbb 1664-ben fizi-

kaacutet eacutes filozoacutefiaacutet majd 1681-ben metafizikaacutet eacutes aacuteltalaacutenos fizikaacutet 1682-ben pedig speciaacutelis fizikaacutet [4] Enyedi

Saacutemuel fizikaacutejaacutet Paacutepai Paacuteriz Ferenc nevű diaacutekja jegyezte le 1665-ben E jegyzetek alapjaacuten tudjuk hogy a kur-

zus legnagyobb reacutesze csillagaacuteszattal eacutes meteoroloacutegiaacuteval foglalkozik

A kolleacutegiumot 1704-ben eacutes 1707-ben megint pusztulaacutes eacuterte ezuacutettal a labancok gyuacutejtottaacutek fel PAacutePAI

PAacuteRIZ FERENCZ az orvosprofesszor a kolleacutegiumot uacutejraeacutepiacutető rektorprofesszor nemcsak goumlroumlgoumlt eacutes histoacuteriaacutet

taniacutetott 1680 eacutes 1716 koumlzoumltt hanem fizikaacutet is Őt azonban nem a fizika tette hiacuteresseacute hanem az első magyar

nyelvű orvosi koumlnyv (Pax Corporis 1690) eacutes a latin-magyar szoacutetaacuter (Dictionarum Latino-Hungaricum) Deacutesen

szuumlletett eacutedesapja Paacutepai Paacuteriz Imre reformaacutetus lelkeacutesz volt Vaacuteroacute Ferenc7 a Kolleacutegium kroacutenikaacutesa iacutegy jellemzi

bdquominden időkre legkivaacuteloacutebb alakja a Bethlen Kolleacutegiumnak Benne az inteacutezet toumlrteacutenelmi rendelteteacutese s az az

eszmeacutenykeacutep amelyet tudomaacutenyos erkoumllcsi eacutes gyakorlati iraacutenyban valoacutesiacutetani hagyomaacutenynak vall legtisztaacuteb-

ban legkifejlettebben valoacutesul megrdquo [8] Nagy tudaacutesuacute professzor eacutes polihisztor akit P Szathmaacuteri Kaacuteroly8 Goe-

the nagysaacutegaacutehoz hasonliacutetott [8] Tanulmaacutenyait szuumllővaacuterosaacuteban kezdte aztaacuten Gyulafeheacutervaacuterra keruumllt ahol

Apaacuteczai Csere Jaacutenos jaacutetszott fontos szerepet egyeacuteniseacutegeacutenek kibontakozaacutesaacuteban Innen ő is koumlvette Apaacuteczait

Kolozsvaacuterra de visszateacutert eacutes tanulmaacutenyait Nagyenyeden fejezte be A Bethlen Kolleacutegiummal egeacutesz eacuteleteacutere

kiterjedő kapcsolatot teremt ide teacuter vissza kuumllfoumlldi tanulmaacutenyuacutetja befejezteacutevel Lipcseacuteben Majna-

Frankfurtban Marburgban Heidelbergben eacutes Baacutezelben tanult ez utoacutebbi egyetemeacuten avattaacutek orvosdokorraacute

Hazateacuterte utaacuten egy ideig gyakorolta az orvosi praxist majd 1676-toacutel eacutelete veacutegeacuteig az enyedi kolleacutegium profesz-

szora- eacutes rektorprofesszorakeacutent dolgozott Ő szerezte meg az uacutejraeacutepiacutetkezeacuteshez szuumlkseacuteges 700 fontsterlingnyi

bdquoangol peacutenztrdquo amelynek kamatai biztosiacutetottaacutek csaknem keacutetszaacutez eacutevig az eacutepiacutetkezeacutesek anyagi haacutettereacutet Joacutekai

Moacutert annyira lenyűgoumlzte Paacutepai szemeacutelyiseacutege hogy roacutela mintaacutezta Tordai Szaboacute Gerzson alakjaacutet A nagyenyedi

keacutet fűzfa ciacutemű elbeszeacuteleacuteseacuteben Paacutepai is a karteacuteziaacutenus filozoacutefia hiacuteve volt Tanaacuterkodaacutesa nem zajlott zoumlkkenő-

mentesen fizikai kiacuteseacuterleteket ritkaacuten mutatott a diaacutekoknak ezeacutert a diaacuteksaacuteg feljelentette az egyhaacutezi tanaacutecsnaacutel

bdquoSzomoruacutean vagyunk ndash mondjaacutek panaszukban ndash hogy soha physica-demonstracioacutet szfeacuteraacuten vagy maacutegnesen

nem laacutetunk sőt mi nagyobb 90 toacutegaacutetus deaacutekok koumlzoumltt alig vannak nyolczan kik ő kegyelmeacutetől ezt is hallottaacutek

volna Quid est Physicardquo Az enyedi reformaacutetus temetőben temetteacutek el siacuterhelye nem ismert Az 1980-as eacutevek

elejeacuten kopjafaacutes siacuteremleacuteket aacutelliacutetottak fel a temető tanaacuteri parcellaacutejaacuteban [1]

4 Porcsalmi Andraacutes (1642-től a kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera) Csernaacutetoni Paacutel (aki azutaacuten Nagyenyeden is taniacutetott) maacutesolatai

valamint egy 1639-ben keacuteszuumllt maacutesolat (ezek mind a Romaacuten Akadeacutemia kolozsvaacuteri koumlnyvtaacuteraacuteban talaacutelhatoacuteak) 5 Benkő Ferenc emliacuteti a Parnassusi időtoumllteacutes VII koumlteteacuteben 6 Apaacuteczai Csere Jaacutenos Philosopia Naturalis 1660 (keacutezirat-maacutesolatban) 7 Vaacuteroacute Ferenc (Haroacute 1851 ndash Nagyenyed 1924 ) tanaacuter iacuteroacute műfordiacutetoacute Boumllcseleti eacutes teoloacutegiai tanulmaacutenyait Budapesten veacutegezte 1875-ben

szerzett tanaacuteri oklevelet Kezdetben a szeacutekelyudvarhelyi főreaacuteliskola majd a nagyenyedi Bethlen-Kolleacutegium irodalomszakos tanaacutera 8 P Szathmaacutery Kaacuteroly (Szilaacutegysomlyoacute 1830 ndash Budapest 1891) iacuteroacute tanaacuter 1857-ben a pesti egyetemen szerzett doktori oklevelet

1858-toacutel 1862-ig Maacuteramarosszigeten eacutes Nagyenyeden volt tanaacuter A XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek egyik legtermeacutekenyebb iacuteroacuteja

Műszaki Szemle 46 41

Henric Bisterfeld

(1629ndash1655 koumlzoumltt taniacutet)

Apaacuteczai Csere Jaacutenos (1653ndash1656 koumlzoumltt taniacutet)

Paacutepai Paacuteriz Ferenc

(1676ndash1716 koumlzoumltt taniacutet)

Id Szaacutesz Kaacuteroly (1821ndash1848 koumlzoumltt taniacutet)

42 Műszaki Szemle 46

A kiacuteseacuterleti fizika első nagy művelője M VAacuteSAacuteRHELYI TŐKE ISTVAacuteN volt aki 1725 eacutes 1768 kouml-

zoumltt taniacutetott Nagyenyeden filozoacutefiaacutet matematikaacutet eacutes fizikaacutet Ő iacuterta az első erdeacutelyi kiacuteseacuterleti fizika tankoumlnyvet9

1736-ban A belső fedőlapon egy toacutegaacutes diaacutekot laacutethatunk vele szemben pedig egy taacutevcsoumlves professzort aki

Szilaacutedy Zoltaacuten szerint maga Tőke Istvaacuten [7] A bevezetőben vallja bdquoNe felejtsd el hogy nekem az volt a fel-

adatom hogy a kiacuteseacuterletezeacutes moacutedszere tekinteteacuteben e taacutejon megtoumlrjem a jegetrdquo A kiacuteseacuterletekhez szuumlkseacuteges esz-

koumlzoumlket a szerző rajzolta eacutes taniacutetvaacutenya Borsai Paacutel metszette reacutezbe Tankoumlnyveacuteből koumlvetkeztetni lehet arra

hogy a kolleacutegium szertaacutera abban az időben nagyon gazdag volt A koumlnyv hat taacuteblaacutejaacuten laacutethatoacute kiacuteseacuterleti eszkouml-

zoumlk lehettek annak a gyűjtemeacutenynek taacutergyai amelyekből keacutesőbb 1796-ban kialakul Benkő Ferenc muacutezeuma

[6] A bemutatott kiacuteseacuterletek a koumlvetkező fejezetekkel kapcsolatosak szilaacuterd testek mechanikaacuteja folyadeacutekok eacutes

gaacutezok mechanikaacuteja hangtan hőtan elektromossaacuteg maacutegnesesseacuteg feacutenytan eacutes csillagaacuteszattan A newtoni me-

chanika alapjaacuten taniacutetott eacutes hasznaacutelta az erő fogalmaacutet Ő alkalmazta Erdeacutelyben elsőkeacutent a leacutegszivattyuacutet Nagy

fontossaacutegot tulajdoniacutetott az elmeacutelet eacutes a kiacuteseacuterlet kapcsolataacutenak Koumlnyve uacutettoumlrő jellegű munka volt Kosaacutery

Domokos10

megjegyzi hogy az maacuter egyeztetni proacutebaacutelta a karteziaacutenus dogmatikaacutet eacutes a kiacuteseacuterleti fizikaacutet bdquoEz az

első hazai kiacuteseacuterleti fizikai tankoumlnyv igen joacute aacutebraacuteival az egykoruacute szakirodalom egyik legeacuterdekesebb eacutes legjelen-

tősebb termeacuteke voltrdquo Keacutet eacutevvel beiktataacutesa utaacuten ki akartaacutek nevezni a meguumlresedett teoloacutegia tanszeacutek eacuteleacutere de a

diaacutekok tiltakoztak keacuterteacutek ne vaacutelasszaacutek Tőkeacutet baacuter bdquomeacuteltaacuten illetneacute mint minden scientiaacuteban universalis

experimentaacutejus embertrdquo de abban amit taniacutetott bdquoőkelmeacuten kiacutevuumll egeacutesz hazaacutenkban arra keacuteszuumllt embert nem talaacute-

lunkrdquo [7]

Tőke Istvaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesa utaacuten I KOVAacuteTS JOacuteZSEF foglalja el katedraacutejaacutet 1767ndash1795 koumlzoumltt volt

a Nagyenyedi Reformaacutetus Kolleacutegiumban a filozoacutefia eacutes a matematika tanaacutera Tanaacuteri szeacuteke elfoglalaacutesa utaacuten

1769-ben rektorraacute vaacutelasztjaacutek majd tanvezető11 lesz Nemcsak oktatott hanem javaslatokat is nyuacutejtott be a

fizika oktataacutesaacuteval kapcsolatban az erdeacutelyi iskolaacutek uacutej tanterveacutehez 1769-ben rektorraacute vaacutelasztottaacutek Sokat foglal-

kozott a kolleacutegium vagyoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacutevel de a fizika taniacutetaacutesaacutet sem hanyagolta el Fizika tankoumlny-

9 Teljes ciacuteme Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis quibus veritates physicae luculentis observationibus et

experimentis illustrarae ac confirmatae nexu scientifico metodice proponuntur In usum auditorii adornatae cum figures aeneis atque

indice a Stephano Tőke M Vaacutesaacuterhelyi philos et mathe in illustri collegio enyedensi professore ordinario Cibini Transilvanorum

Anno 1736 10 Kosaacutery Domokos (Selmecbaacutenya 1913 ndash Budapest 2007) toumlrteacuteneacutesz egyetemi tanaacuter az MTA elnoumlke (1990ndash1996) 11 Mai szoacuteval tanfeluumlgyelő

Műszaki Szemle 46 43

ve Erdeacutelyben elsőkeacutent tartalmazza tisztaacuten a newtoni fizikaacutet Az ő taniacutetvaacutenya volt Sipos Paacutel12 az első magyar

matematikus aki nemzetkoumlzi elismereacutesben reacuteszesuumllt Bodola Jaacutenos13 puumlspoumlk iacutegy jellemezte I Kovaacutets Joacutezsefet

bdquoŐ maga eacuteleteacutet a tiszta eacutes igen becsuumlletes nőtlenseacutegnek szentelte azeacutert hogy annaacutel toumlbb ideje lehetne sok eacutes

nagy koumltelesseacutegeacuteben fogyatkozaacutes neacutelkuumll előjaacuterni eacutes annaacutel toumlbb eacutes hasznosabb fikat nevelhetne hazaacutejaacutenak bol-

dogiacutetaacutesaacuterardquo [8]

A XVIII szaacutezad utolsoacute termeacuteszettudoacutesa II KOVAacuteTS JOacuteZSEF aki 1795 eacutes 1835 koumlzoumltt taniacutetott mate-

matikaacutet eacutes termeacuteszettudomaacutenyokat I Kovaacutecs Joacutezsef unokaoumlccse meacuteltoacute volt elődjeacutehez nemcsak oktatott fel-

uumlgyelte felmeacuterte eacutes rendezte a kolleacutegiumi erdőket [8]

Őt koumlvette SZAacuteSZ KAacuteROLY az emleacutekiacuteroacute termeacuteszettudoacutes polihisztor Szaacuteszviacutezaknaacuten szuumlletett 1805-

1814 koumlzt tanult az enyedi kolleacutegiumban Herepei Kaacuteroly legkivaacuteloacutebb diaacutekja volt Kolozsvaacutert jogot hallgatott

aztaacuten Beacutecsben eacutelt fiatal arisztokrataacutek nevelőjekeacutent 1821-ben vaacutelasztottaacutek a Bethlen Kolleacutegium tanaacuteraacutevaacute ahol

1848-ig jogot termeacuteszettudomaacutenyokat matematikaacutet taniacutetott Baacuteroacute Kemeacuteny Zsigmond aki taniacutetvaacutenya volt iacutegy

jellemzi bdquoMily szeacuteles teacuter volt az oumlveacute a tudomaacutenyok mezejeacuten Valoacutedi nagy birtokos igazi oligarcha az ismere-

tek birodalmaacutebanrdquo [8] Vaacuteroacute Ferenc a koumlvetkezőket iacuterta roacutela bdquoA kolleacutegium uacutejabb hiacuterneveacutenek de buumlszkeseacutegeacute-

nek is tetőfokaacutera Szaacutesz Kaacuteroly aacuteltal jutottrdquo [8] Mint erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselő 1848-ban nagy szerepe

volt az erdeacutelyi reformmozgalomban eacutes Erdeacutely unioacutejaacutenak kimondaacutesaacuteban 1848-ban Budapestre taacutevozott ahol a

szabadsaacutegharc idejeacuten koumlzoktataacutesi aacutellamtitkaacuter volt Nagy baacutenataacutera nem fogadtaacutek vissza Nagyenyedre 1851-től

halaacutelaacuteig a marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus kolleacutegium tanaacutera volt Berde Maacuteria roacutela mintaacutezta A hajnal emberei

ciacutemű regeacutenyeacutenek koumlzponti alakjaacutet[8]

Szaacutesz Kaacuteroly halaacutela utaacuten KASZA DAacuteNIEL foglalta el a termeacuteszettan katedraacutet Kasza Tordaacuten szuumlletett

1822-ben 1829-ben iacuterattaacutek be a nagyenyedi kolleacutegiumba keacutesőbb baacuteroacute Kemeacuteny Deacutenes fiaacutenak nevelője lett

Tanulmaacutenyait Berlinben folytatta 1855-ben hiacutevtaacutek meg tanaacuternak Nagyenyedre [8] A Bethlen Koumlnyvtaacuterban

talaacutelhatoacute egy keacutezirata Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes

tankoumlnyvekről Ebben toumlbbek koumlzt a koumlvetkezőket olvashatjuk bdquoTermeacuteszettani kiacuteseacuterletek teacuteteleacutere alig van

annyi segeacutedeszkoumlzuumlnk mennyi megkiacutevaacutentatik a legelső alapkiacuteseacuterletek megteacuteteleacutererdquo majd bdquoJoacute ha van joacute tan-

koumlnyv de eneacutelkuumll is lehet joacutel taniacutetanirdquo [9]

Kasza Daacutenielt koumlvette LOumlTE LAJOS akit 1855-ben iacuterattak be a nagyenyedi kolleacutegium harmadik elemi

osztaacutelyaacuteba ettől kezdve bdquominden osztaacutely első eminense voltrdquo Nagyenyeden veacutegezte a jogi előkeacutesziacutető eacutes a

teoloacutegiai befejező tanfolyamot 1869-ben tette le a papi vizsgaacutet Zuumlrichben mennyiseacutegtant eacutes termeacuteszettant

tanult 1871-ben hiacutevtaacutek meg Nagyenyedre segeacutedtanaacuternak 1873-ban lett rendes tanaacuter 1875 juacutenius 27-eacuten tar-

totta bekoumlszoumlntő beszeacutedeacutet [8] Kasza zaacuterja a nagyenyedi akadeacutemia termeacuteszettan tanaacuterainak soraacutet 1896-ban a

teoloacutegia aacutethelyeződoumltt Kolozsvaacuterra ezzel megszűnt Bethlen Gaacutebor akadeacutemiaacuteja de fennmaradt az elemi iskola

a főgimnaacutezium eacutes a taniacutetoacutekeacutepző

12 Sipos Paacutel (Nagyenyed 1759 ndash Tordos 1816) filozoacutefus irodalmaacuter reformaacutetus lelkeacutesz Elemi eacutes koumlzeacutepiskolai tanulmaacutenyait a nagye-

nyedi kolleacutegiumban veacutegezte Ő a szerzője naacutelunk az első eredeti matematikai eacutertekezeacutesnek (Beschreibung und Andwendung eines

matematischen Instruments fuumlr die Mechaniker zur unmittelbaren Vergleichung der Zirkulbogen) amelyet a berlini Tudomaacutenyos

Akadeacutemia aranyeacutermmel jutalmazott 1795-ben

13 Bodola Jaacutenos (Felsődoboly 1754 februaacuter 14 ndash Nagyenyed 1836 januaacuter 14) erdeacutelyi reformaacutetus puumlspoumlk

44 Műszaki Szemle 46

Roumlvid tanulmaacutenyommal azt szeretneacutem kihangsuacutelyozni hogy a Bethlen Kolleacutegium vezető szerepet jaacutet-

szott Erdeacutelyben a termeacuteszettudomaacutenyok oktataacutesaacuteban Erről koraacutebban hiacuteres elődoumlm Szilaacutedy Zoltaacuten iacutegy vallott

bdquoItt műkoumldoumltt Bisterfeld ndash a mi első experimentatorunk ndash itt taniacutetott Apaacuteczai ndash aki előszoumlr iacutert fizikaacuteroacutel magyar

nyelven ndash eacutes itt iacuterta Marosvaacutesaacuterhelyi Tőke Istvaacuten a kiacuteseacuterleti termeacuteszettudomaacuteny első keacutezikoumlnyveacutet hazaacutenkban

akkor mikor a nagyhiacuterű Hatvani meacuteg kisdiaacutek volt a losonci iskolaacuteban Hogy melyikuumlket tekintsuumlk az első ma-

gyar fizikusnak azt doumlntse el a sziacuteves olvasoacute De hogy a magyar irodalom eacutes tudomaacuteny toumlrteacuteneteacuteben mind a

haacuterman helyet eacuterdemelnek azt bizonyaacutera senki sem vonja keacutetseacutegbe rdquo

A kolleacutegiummal egyuumltt a koumlnyvtaacuter eacutes a szertaacuterak toumlbbszoumlr elpusztultak az eddig eltelt csaknem neacutegyszaacutez

eacutev alatt de a szellemiseacuteg tuacuteleacutelte az anyagot Tiszteljuumlk muacuteltunkat eacutes bizakodva neacutezuumlnk előre Hisszuumlk hogy

nemcsak muacuteltjaacuteboacutel eacutel a mai Bethlen Gaacutebor Kolleacutegium

KOumlNYVEacuteSZET

1 A BETHLEN GAacuteBOR KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE 1993ndash1994

2 A BETHLEN KOLLEacuteGIUM EacuteVKOumlNYVE Nagyenyed ndash Kolozsvaacuter ndash Budapest 1995

3 Studii şi cercetări de Bibliologia ndash Biblioteca Academiei RPR vol I 1955

4 Gyoumlrfi Deacutenes Nagyenyed eacutes a Kolleacutegium Philobiblion sorozat Kolozsvaacuter 1997

5 Szilaacutedy Zoltaacuten Erdeacutely eacutes a magyar tudomaacutenyossaacuteg TOumlRTEacuteNETI ERDEacuteLY Budapest 1936

6 Szilaacutedy Zoltaacuten Az első magyar muacutezeum ndash A Bethlen-Kolleacutegium gyűjtemeacutenyei Nagyenyedi Album MCMXXVI

(szerk Lukinich Imre)

7 Szilaacutedy Zoltaacuten Fizika a Bethlen-kolleacutegiumban eacutes az első magyarorszaacutegi kiacuteseacuterleti fizika Tőke Istvaacuten (elh 1768)

munkaacuteja14

8 Joacutezsa Mikloacutes Koacutenya Maacuteria Kolleacutegiumunk nagyjai15

9 Kasza Daacuteniel Jelenteacutes a n enyedi főtanodaacutenaacutel hasznaacutelatban levő termeacuteszettani segeacuted eszkoumlzoumlkről eacutes tankoumlnyvekről

keacutezirat a nagyenyedi Bethlen Koumlnyvtaacuterban

14Forraacutes vmekoszkhu0530005392Szilady_Fizika_BethlenKollpdf 15 Forraacutes httpwwwbethlengaborrofileskollegiumunk20nagyjaihtm