Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

A munkavédelemről szóló 2012. évi I. tv. és végrehajtási rendeletei

Az 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűz-

oltóságról, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat

Az 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól

Az elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek belső szabályo-

zása

A munkavédelemről szóló 2012. évi I. tv. és végrehajtási rendeletei

biztosítják a jogot a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez mind-

azok számára, akik Magyarország területén munkát végeznek.

Munkabiztonság

A munkabiztonság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó

szabályokat határozza meg, illetve ellenőrzi azok betartását.

A munkabiztonság olyan követelményeket támaszt mind a munkáltatókkal, mind a munkavál-

lalókkal szemben, amelyekkel a balesetmentes munkavégzés feltételei megvalósíthatók. A

szabályok betartásával csökken a veszélyforrások száma.

Munkavédelemről szóló 2012. évi I. törvény

Alapelvek

2. § (1) Az állam - a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve –

meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető köve-

telményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munka-

végző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos

programját, amelynek megvalósulását időszakonként felülvizsgálja.

(2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés köve-

telményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a

munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező

költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

(3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósí-

tásának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.

(4) A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse

meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.

3. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok

megtartását az állam az erre a célra létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi.

4. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat

úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon

túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is.

A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munka-

végzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkároso-

dást.

5. § E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a mun-

kavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és

kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban - így

különösen a Munka Törvénykönyvében, a köztisztviselők jogállásáról, illetve a közalkalma-

zottak jogállásáról szóló törvényekben szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait

6. § A munkáltatóknak és a munkavállalóknak, valamint az állami szerveknek e törvényben és

a munkavédelemre vonatkozó más szabályokban meghatározott jogok gyakorlása és kötele-

zettségek teljesítése során együtt kell működniük.

7. § A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges

és közérdekű adatok, állami, szolgálati, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó jogsza-

bályok szerint kell biztosítani. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai fel-

használás céljára - a 83/B. §-ban megállapított kivétellel - személyazonosításra alkalmatlan

módon átadhatók.

8. § Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegész-

ségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenység-

nek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányá-

szat területén bányászati -, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat

pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegés-

zségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező sze-

méllyel végeztetheti.

A munkavégzés munkavédelmi követelményei és szabályai

Munkavégzés munkavédelmi követelményei

Általános követelmények (Mvt.)

18. § (1) Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és

üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása,

tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a mun-

kavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, techni-

kai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet.

(2) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesíté-

se helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.

(3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben sza-

bad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégí-

ti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott

gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal

(pl. tanúsítvány).

(4) Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik

EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK-típustanúsítvánnyal. Az egyéni védőeszközök

megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében foglal-

tak szerint kell elvégezni.

(5) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter meghatározza az egyéni védőeszköz EK-

megfelelőségi nyilatkozata, EK-típustanúsítványa kiadásának, valamint az egyéni védőeszkö-

zök minőségét biztosító rendszer, továbbá a gyártás minőségirányítási rendszere ellenőrzésé-

nek részletes szabályait.

(6) Amennyiben külön jogszabály egyes munkaeszközök üzembe helyezését hatósági enge-

délyhez köti, ez a hatósági engedély egyenértékű a (3) bekezdés szerinti megfelelőségi tanú-

sítvánnyal.

Munkavégzés munkavédelmi szabályai

– A dolgozó csak abban a munkakörben dolgozhat, amellyel megbízták és az arra vonatkozó

munkabiztonsági oktatást megkapta, csak azokat a munkagépeket és munkaeszközöket kezel-

heti, javíthatja, amelyre kioktatták és megbízták.

– Szeszes italt a munkahelyre bevinni vagy ott fogyasztani tilos!

– Tilos olyan munkát végeztetni vagy végezni, amely bárkinek az életét, testi épségét vagy

egészségét veszélyezteti.

– A munkahelyen tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, játék stb.), amely a biz-

tonságos munkavégzést akadályozza.

– A dolgozó munka közben elszenvedett balesetét – még a legkisebb sérülést is – köteles

munkavezetőjének azonnal bejelenteni és azt a sérülési naplóba bejegyezni. Ha a sérült álla-

pota olyan, hogy jelenteni képtelen, az a dolgozó köteles jelenteni, aki a balesetről legelőször

tudomást szerez.

– Veszély esetén a munkát megkezdeni vagy folytatni nem szabad! Ha a dolgozó ilyen kö-

rülményt észlel, köteles munkáját azonnal abbahagyni és felettesénél a veszélyt jelenteni, és

biztosítani, hogy senki a veszélyeztetett területre ne lépjen. A veszély elhárításáig a munkát

megkezdeni nem szabad!

– Sok balesetet a rendetlenség okoz. A csúszásból, botlásból keletkező balesetek elkerülhetők

a munkahelyi rend állandó betartásával. A közlekedési utakat, lépcsőket, vészkijáratokat,

központi kapcsolók felé vezető utakat eltorlaszolni vagy elfoglalni még átmenetileg sem sza-

bad.

– A gépeken lévő védőberendezéseket leszerelni, kiiktatni nem szabad. A védőberendezések

és védőeszközök használata kötelező.

– Minden gépet, berendezést, szerszámot csak arra a célra szabad használni, amely célra szol-

gál. Csak olyan módon szabad vele dolgozni, hogy azzal a munka biztonságos módon legyen

végezhető.

– A padlóra kiömlött vizet, olajat vagy egyéb más vegyszereket vagy anyagot fel kell törölni.

– Minden olyan esetben, ahol géphibásodás fordul elő, vagy elektromos dugaszolóaljzatok,

kapcsolók vagy csatlakozó vezetékek meghibásodnak, kötelesek azonnal jelenteni, illetve a

gépet azonnal üzemen kívül helyezni.

Munkavégzésnél a technológiai műveleti (gépkezelési, karbantartási) utasítás betartása köte-

lező!

Külső munkavállalók munkavégzésének szabályai (belépés, információk biztosítása,

személyi feltételek ellenőrzése, tárgyi eszközök megfelelősége)

Ha a munkáltató területén idegen munkáltató dolgozói munkát végeznek, annak megkezdése

előtt a telephely sajátosságait figyelembe véve őket munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.

Az oktatás részleteit, feltételeit a szerződésben kell meghatározni, a végrehajtást a munkáltató

köteles ellenőrizni.

Az 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a

tűzoltóságról, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat

Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi előírásai (menekülési utak, vészkijáratok, tűzjel-

zés és tűzoltás)

A gyors és pontos tűzjelzés érdekében a következőkre kell nagy figyelmet fordítani:

- aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelenteni a tűzol-

tóságnak. A késve jelzett tűz nemcsak nagyobb kárral jár, de oltása is nehezebb.

- a tűzjelzési kötelezettség elmulasztása szabálysértés,

- tűz esetén a tűzjelzést az állampolgárok minden rendelkezésre álló eszközzel kötelesek segí-

teni,

- a nyilvános távbeszélő-állomás díjtalanul használható,

- a kivonuló tűzoltóság az általa végzett munkáért semmiféle díjat nem számol fel,

- a hamis tűzjelzést a törvény bünteti.

A munkahelyi vezetők feladata, hogy a tűzjelzés lehetőségét megteremtsék és a dolgozók azt

megismerjék.

Az 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól

A környezetvédelmi törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakí-

tása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti fel-

tételeinek biztosítása.

A környezet védelmének alapelvei

Az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás

6. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő;

b) megelőzze a környezetszennyezést;

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti

elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével,

a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve

kell végezni.

(3) A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továb-

bá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát

kell alkalmazni.

7. § A 6. §-ban foglaltak érvényesítése érdekében jogszabály előírhatja a környezethasználat

feltételeit, illetőleg korlátozó vagy tiltó rendelkezéseket állapíthat meg.

8. § (1) A környezetet veszélyeztető vagy károsító környezethasználó köteles azonnal befe-

jezni a veszélyeztető vagy károsító tevékenységet.

(2) A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezet-

károsodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról.

Munka- és tűzvédelmi oktatási kötelezettség alapvető szabályai, személyi és

szervezési feltételek

A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló

- munkába álláskor,

- munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,

- munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,

- új technológia bevezetésekor

elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszé-

lyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szük-

séges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell meg-

tartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési

intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika meg-

jelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. Az oktatás maga nem

szaktevékenység, de a tematikát munkavédelmi szakembernek kell kialakítani.

Munkavédelmi oktatási tematika:

Általános ismeretek:

- Munkavédelmi törvény és kapcsolódó egyéb jogszabályok rövid áttekintése, munkavédelmi

hierarchia munkavédelemmel kapcsolatos fogalmak Mvt. 87.§

- a munkáltató és a munkavállalók jogai és kötelezettségei

- dohányzás rendje

Gyakorlati ismeretek:

- a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei

- magatartási szabályok

- munkaeszközök ellenőrzési kötelezettségei

- munkahelyi kockázatok és elhárításuk ismertetése

- képernyős munkahelyek optimális kialakítása

- képernyős munkakörben foglalkoztatottak munkaszervezési kérdései

- foglalkozás-egészségügyi szolgálat igénybevétele, munkaköri alkalmasság

- egyéni védőeszközök használata

- munkabalesetek és üzemi úti balesetek fogalma

- balesetek bejelentése, kártérítési igény bejelentése

- elsősegélynyújtás

- veszélyes anyagok, kémiai biztonság fogalma kezelése

- kockázatértékelés

Kockázatfelmérés, kiemelten a biológiai kockázatokkal kapcsolatos teendők

KOCKÁZATBECSLÉS

Annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg

lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek, a munkálta-

tónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár,

meg kell határoznia a munkavállalókat érő expozíció jellegét, időtartamát és - amennyiben

lehetséges - mértékét.

Kerülni kell minden direkt érintkezést a szennyvízzel (védőruha, védőfelszerelés)!

Kezet és arcot kell mosni minden étkezési, kávé, cigarettaszünet, stb. előtt,

- WC használat előtt és után is kezet kell mosni

A szennyes ruhát le kell cserélni mielőtt az étkező helyiségbe megy, valamint a munkavégzés

befejezése után.

A feltételeket a munkáltatónak meg kell teremtenie:

Fekete-fehér öltöző,

Munkaruhák mosására, fertőtlenítésre és szárítására szolgáló berendezés és helyiség

Kézmosós, zuhanyzó, WC

Speciális szabályok kidolgozása kis telepekre, külső munkavégzésre

Higiénés és egyéni védelem

A munkáltató minden olyan biológiai tényezőkkel kapcsolatos tevékenységnél, amely kocká-

zatot jelent a munkavállaló biztonságára és egészségére, köteles

- biztosítani, hogy a munkavállaló ne étkezzen, ne igyon és ne dohányozzon a munkahelyen,

illetve olyan helyiségben, ahol a biológiai tényezők kockázatával kell számolni,

- a munkavállaló számára megfelelő védőruházatot biztosítani,

- a munkavállaló rendelkezésére bocsátani megfelelő mosdót és illemhelyet, továbbá biztosí-

tani a szemöblítés és - amennyiben ez szükséges - a bőrfertőtlenítés lehetőségét,

- gondoskodni arról, hogy a munkavállaló a szükséges védőeszközöket az e célra kijelölt és

megfelelő jelöléssel ellátott helyen megfelelően tárolja,

ellenőrizze, továbbá lehetőség szerint használat előtt is, de használat után - amennyiben az

szükséges, illetve lehetséges - minden alkalommal megtisztítsa azokat, valamint az ismételten

fel nem használható védőeszközt veszélyes hulladékként kezelje,

- megtiltani a meghibásodott védőeszköz használatát.

A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy

a) a munkavállaló azokat a védőeszközöket, amelyek biológiai tényezőkkel szennyeződhettek,

a munkaterület elhagyásakor vegye le, és a b) pont szerinti intézkedések megtörténtéig a többi

ruhától elkülönítve tárolja,

b) az a) pont szerinti védőeszközök fertőtlenítése, megtisztítása vagy szükség szerinti meg-

semmisítése megtörténjen.

Végrehajtására tett intézkedések költségei a munkavállalót nem terhelhetik.

A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló, illetve a munkavédelmi képviselő -

elsősorban tájékoztatás és oktatás formájában - elégséges és megfelelő képzést kapjon

a) az egészséget fenyegető kockázatokról,

b) az expozíció megelőzését szolgáló intézkedésekről,

c) a higiénére vonatkozó előírásokról,

d) az egyéni védőeszköz viseléséről és használatáról,

e) az előre nem látható veszélyhelyzetekben teendő intézkedésekről, illetve a veszélyhelyze-

tek megelőzéséről.

Képzésben kell részesíteni a munkavállalót, illetve képviselőit:

a) a munkavállaló biológiai tényezőkkel való tevékenységének megkezdésekor,

b) új kockázatok megjelenésekor vagy a kockázatok megváltozásakor, továbbá

c) a rendkívüli eseményeket követően.

A munkáltató írásban - a munkavállaló számára hozzáférhető módon - rendelkezik a szüksé-

ges teendőkről, amelyek minimálisan tartalmazzák

a) a biológiai tényezőkkel végzett munka során történt baleset vagy súlyos zavar, esetén köve-

tendő előírásokat.

(2) A munkavállaló köteles munkahelyi vezetőjének vagy a munkahelyen a biztonságért és

egészségvédelemért felelős személynek azonnal jelenteni minden olyan balesetet vagy zavart,

amely a biológiai tényező kezelésével kapcsolatos.

(5) A munkavállaló, illetve helyi képviselői megismerhetik - a személyazonosító adatok kivé-

telével - a biológiai tényezők kezelésével kapcsolatos valamennyi információt.

A szennyvízkibocsátás szabályai

Munkahelyek, munkaeszközök alapvető munkavédelmi feltételei

A LÉTESÍTÉS FOLYAMATA

Kiindulási elképzelések

Követelmények tisztázása

Terv készítése

Engedélyezés/elfogadtatás (a jogszabályban meghatározottak szerint)

Telepítés

Üzembe helyezés

Üzemeltetés, karbantartás

EGYEZTETÉS

Célja: az általánostól eltérő követelmények tisztázása

Résztvevők: minden esetben

megrendelő - tervező

További esetekben:

tűzvédelmi szakhatóság

Szállító, telepítő,

Szaktervezők, biztosító társaság

KÖVETELMÉNYEK

Teljes körű védelem

Tűzszakasz védelem

Kiürítési utak védelme

Helyi (részleges) védelem

Berendezés védelme

A működési elvük a következő:

A munkakörnyezetet meghatározó tényezők közül nagyon fontosak a munkahelyek kialakítá-

sa, méretei, a munkahelyek fűtése, szellőztetése, megvilágítása, a klimatikus viszonyok, a

veszélyes anyagok felhasználása, a zaj és rezgésvédelem, valamint a sugárzás.

Az építményeket és részeit az üzemelésük alapján kell tervezni és megépíteni. A helyszíni

adottságok figyelembevételével a következő követelményeknek kell megfelelni: mechanikai

szilárdság, tűzbiztonság, higiéné, egészség- és környezetvédelem, zaj és rezgés elleni véde-

lem, energiatakarékosság, a táj- és településkép esztétikus kialakítása.

- Munkaeszközt csak a rendeltetésének megfelelő célra és körülmények között szabad hasz-

nálni.

- A munkáltatónak gondoskodni kell arról, hogy a veszélyes munkaeszközt csak a kezelője

használja.

- A munkaeszközöket úgy kell elhelyezni, használni, hogy a mozgó elemek között elegendő

hely álljon rendelkezésre.

- A munkaeszközt jól látható azonosító és megfelelő jelzésű kezelőelemmel kell ellátni. A

kezelőelemmel valósítható meg a biztonságos működtetés, valamint a leállítás.

- Leeső vagy kirepülő tárgyak veszélyével járó munkaeszközt megfelelő védőfelszereléssel

kell ellátni. Ha szükséges, rögzíteni és stabilizálni kell a tárgyakat.

- A munkaeszközök körüli veszélyes teret el kell határolni. A munkavállalók érdekében egy-

értelmű és könnyen felismerhető figyelmeztetéseket és jelzéseket kell alkalmazni.

- Karbantartást csak a munkaeszköz leállított állapotában szabad végezni.

- A mobil munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy a rajtuk elhelyezkedő dolgozókat fe-

nyegető kockázat a legkisebb legyen.

- Szállítóeszközt csak a borulás kockázatát csökkentő megoldással lehet üzemeltetni.

Világosan és jól láthatóan kell jelölni a termelő munkaeszköz teherbíró képességét. Terhek

emelésére használt munkaeszközök biztonsági követelményeit az Emelőgépek Biztonsági

Szabályzata tartalmazza.

Munkahelyek kialakításának alapvető munkavédelmi követelményei (álta-

lános követelmények)

A helyiségek méretének kialakítását a szükséges berendezések rendeltetésszerű használata

határozza meg. A legkisebb helyiség mérete nem lehet 0,8 m2-nél, a huzamosabb tartózkodás

céljára való helyiségek mérete nem lehet 2 m2-nél kisebb. A helyiségek belmagassága átlago-

san 3 m.

Fontos, hogy a munkahelyek falai hő- és zajszigetelő anyagból készüljenek, felületük legyen

sima, világos színű. A poros, szennyezett munkahelyeken ajánlott a csempeburkolat.

A helyiségek belső elrendezése olyan legyen, hogy a munkavállalónak legyen lehetősége az

ülő és az álló testhelyzetre is. Kerülni kell az olyan munkahelyek kialakítását, ahol jellemző a

statikus terhelés.

A helyiség burkolata legyen sima, csúszásmentes, könnyen tisztítható (beton, linóleum, mű-

anyag, parketta, padlószőnyeg).

Hatókörben tartózkodók védelme

A munkavédelmi törvény meghatározott rendelkezéseit alkalmazni kell a munkavégzés ható-

körében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.).

Ezek a rendelkezések az alábbi területeket érintik:

- a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági

és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni,

- az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy az ott tartózkodókat leeső

tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas módon kell a védelemről

gondoskodni,

- a munkahelyen a zajhatások és rezgések, a por- és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az

alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a mun-

kavégzés hatókörében tartózkodókat és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát,

- a munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani,

hogy az ott tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse,

- azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a

hatásos védelmet – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik,

- zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések,

egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések – szükség szerinti együttes – alkalmazásával

kell megvalósítani,

- rendellenes körülmények kialakulása esetére – amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó

biztonsági előírások nem tarthatók be – a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, va-

lamint a veszélyforrások hatására mentési tervet kell készíttetni és a mentéshez szükséges

személyeket ki kell jelölni.

A hatókörben tartózkodók pl.:

- építkezés állványzata alatt közlekedő járókelő,

- üzletben lévő vásárló,

- üzemanyagot töltő gépkocsivezető,

- fürdőkomplexumokat látogatók és igénybe vevők,

- egyéb szolgáltatási formákat igénybe vevők,

- a térben nem elválasztható munkaterületen, azonos időben munkát végző, más munkáltatók-

hoz tartozó munkavállalók.

Idegen munkáltató munkaterületén végzett tevékenység munka- és tűzvé-

delmi feltételei

Ha a munkáltató területén idegen munkáltató dolgozói munkát végeznek, annak megkezdése

előtt a telephely sajátosságait figyelembe véve őket munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.

Az oktatás részleteit, feltételeit a szerződésben kell meghatározni, a végrehajtást a munkáltató

köteles ellenőrizni.

Munkahelyek biztonságos üzemeltetésének tárgyi feltételeinek biztosítása

A munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülménye-

inek megteremtése és a munkavégzés teljes időtartamára történő fenntartása elsődlegesen a

munkáltató kötelezettsége. A munkavállalóknak ebben természetesen együtt kell működniük.

A munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül köteles kockázatérté-

kelést végezni.

A kockázatértékelést évente köteles a munkáltató felülvizsgálni, illetve indokolt esetben azt

újra elvégezni. Indokolt esetet jelent a munkakörülmények, az alkalmazott technológia veszé-

lyes anyag, készítmény munkaeszköz, munkavégzés lényeges megváltozása, bevezetése soron

kívül kell felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha munkabaleset, fokozott expozíció, illetve

foglalkozási megbetegedés következett be.

A kockázatértékelés keretében fel kell deríteni, értékelni a munkahelyen fellelhető veszélye-

ket, illetve intézkedni kell leküzdésükről, megszüntetésükről, minimalizálásukról.

A munkáltató a kockázatértékelést köteles minőségileg (szemrevételezéssel) és szükség esetén

mennyiségileg elvégezni (méréseket végezni, végeztetni). Elvégzésére 2004. május 1-t köve-

tően csak szakvizsgával rendelkező egyén alkalmas.

A munkáltatónak tevékenysége teljes idejére a munkahelyein biztosítani kell a biztonságos

műszaki állapot egyenletes szintjét. Ennek érdekében a veszélyes technológiákat, veszélyes

gépeket meghatározott időszakonként biztonsági felülvizsgálat alá kell vetni. Az időszakos

biztonsági felülvizsgálatot legalább ötévenként el kell végezni, ennél rövidebb időszakot álla-

píthat meg jogszabály, szabvány, vagy üzemeltetési dokumentáció.

A munkavégzés főbb (munkavédelmi szempontú) személyi feltételei

A munkavállalónak a munkája megkezdése előtt előzetes orvosi alkalmassági vizsgán kell

részt vennie, amelyen vizsgálják a betöltendő munkakörre vonatkozó alkalmasságát.

Egyes munkakörökben a 33/1998 (VI.24.) NM rendeletben előírtak alapján az egészségügyi

alkalmasság fennálltáról időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton kell megbizonyosodni.

A munkáltató csak olyan munka elvégzésével bízható meg, amelynek ellátására egészségileg

alkalmas (ez orvosi alkalmassági vizsgálattal bizonyított) és rendelkezik a munka elvégzésé-

hez szükséges szakmai és munkavédelmi ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítá-

sához köteles munkavállalói részére foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosítani.

Ugyancsak köteles az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletben meghatározott veszélyességi osz-

tályhoz, illetve munkavállalói létszámhoz igazodóan munkavédelmi szakképzettségű személyt

foglalkoztatni, illetve:

- az üzembe helyezés, újraindítás előtti vizsgálat elvégzésére,

- a rendeltetésszerűen használt munkahely, egyéni védőeszköz, technológia közvetlen veszé-

lyeztetést, vagy munkabalesetet okozott az ennek oka felderítésére előírt vizsgálat elvégzésé-

re,

- az egyéni védőeszköz-juttatásának belső rendjének meghatározására,

- a súlyos - valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset

vizsgálatára, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben) azonos helyen történő sérü-

lését, vagy egészségkárosodását okozta

esetekben alkalomszerűen legalább középfokú munkavédelmi végzettségű személyt alkal-

mazni az előírt feladatok ellátására.

A munkáltatónak munkavédelmi oktatást kell tartania a munkavállalók részére munkába állá-

sukkor, illetve amikor valamilyen változás áll be munkájukkal kapcsolatban. Ilyenek: a mun-

kahely, illetve a munkakör megváltozása, munkakörülmények megváltozása, a munkaeszköz

átalakítása, vagy új munkaeszköz üzembe helyezése, vagy új technológiai bevezetése.

Az oktatás célja, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt

rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gya-

korlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Ah-

hoz, hogy ez megvalósulhasson az oktatást szükség szerint bizonyos időszakonként meg kell

ismételni.

Az oktató személyére a törvény nem állapít meg külön szabályozást, de kívánatos, hogy a

technológiát, a munkafolyamatokat és azok munkavédelmi vonzatait jól ismerő személy tartsa

az oktatást. Az oktatás írásos dokumentálására sem kötelez a törvény, de a munkáltatónak

érdeke, hogy a későbbi esetleges bizonyítás érdekében az oktatás tényét és az oktatásban

résztvevők személyét hitelt érdemlően rögzítse. Egyes munkakörökben, ha a munkáltató

szükségét látja munkavédelmi vizsga letételét is előírhatja.

A munkavédelmi oktatásokat fizetett munkaidőben kell megtartani.

Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása

A munkavédelmi törvény munkáltatói feladatként határozza meg, hogy a veszélyforrások el-

len védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el

kell látni, és használatukat meg kell követelni. A munkáltatónak kell biztosítani a védőeszkö-

zök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szük-

séges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását.

A szükséges védőeszközök típusát és mennyiségét annak alapján határozzuk meg, hogy egy

adott munkakörön belül hány munkavállalót, milyen veszélyek fenyegetnek a munkavégzés

során.

A veszélyeztetettek számának, a veszélyek mértékének mibenlétének mérlegelését, illetve

azok bekövetkezésének valószínűségét, az úgynevezett kockázatértékelésnek kell tartalmaz-

nia. A kockázatértékelés elkészítéséről minden munkáltatónak kötelezően gondoskodnia kell,

elkészítése pedig munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. A feladattal megbízott mun-

kabiztonsági szakember, munkája során megpróbálja a lehető legtöbb információt összegyűj-

teni a munkáltató tevékenységről, ezt követően pedig elvégzi a veszélyek mennyiségi és mi-

nőségi értékelést. Az értékelést követően meg kell határoznia az azonított veszélyek ellen való

védekezés formáját. Itt kerül megállapításra az, hogy kiket és milyen veszélyek ellen kell

megóvni egyéni védőeszközök használatának bevezetésével.

A szükséges védőeszközök mennyiségi is típus meghatározást, a védőeszközök juttatásának

rendje tartalmazza. (A Munkavédelmi Szabályzat részét kell képezze.) E dokumentációt szin-

tén a megbízott munkavédelmi szakember készíti el, illetve koordinálja.

A munkavédelmi kockázatfelméréssel és értékeléssel kapcsolatos legfonto-

sabb feladatok

A kockázatelemzés lényeg a munkavégzés körülményeinek és a munkakörnyezet kialakításá-

nak elemző áttekintése.

- Információ gyűjtés

- A veszélyek feltárása és rangsorolása

- A veszélyek azonosítása.

- A veszélyeztetettek azonosítása.

- A kockázati szintek meghatározása

- A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése.

- Intézkedési terv

- A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele.

- Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata. A fentieket kiegé-

szítő és végigkísérő feladat.

- Módszerjavaslatok

- A kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása.

Munkahelyek legfontosabb környezetvédelmi követelményei (kommunális

hulladék, veszélyes hulladék)

Kommunális hulladék

A települési szilárd és folyékony hulladékok kezelésének szabályait a 213/2001 (XI.14.)

Korm. sz. rendelet szabályozza.

A dokumentációban meg kell adni:

a kommunális hulladék becsült éves mennyiségét, gyűjtés módját (edényzet, göngyöleg, mű-

tárgy), tárolását (a hulladék gyűjtőhely főbb műszaki jellemzői: befogadó képesség, műszaki

védelem).

Főbb követelmények:

Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy birtokába került

települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon

köteles gyűjteni. Kommunális hulladékait az ügyfél gyűjtse zártan. Zárt edényben, konténer-

ben, építményben. Zárt edényzetben gyűjtve a gyűjtőhely lehet nyílt, de jól megközelíthető

helyen.

Veszélyes hulladék kezelése

A munkahelyek higiénés követelményei nem merülnek ki a rendszeres takarítás és tisztítás -

munkáltatókat terhelő - általános kötelezettségében. A környezetvédelmi előírásokat is szem

előtt tartva, a munkahelyi hulladékkezelés során, a termelési és a települési szilárd hulladékot

elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. A munkahelyeken keletkező veszélyes hulladékok kezelé-

sének szabályait a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételei-

ről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet határozza meg. A hulladék tárolására szolgáló

tartályokat és konténereket - a bennük tárolt anyagtól függően - meghatározott időközönként

össze kell gyűjteni, és el kell szállíttatni. A tárolóhely tisztántartásáról a munkáltató köteles

gondoskodni, mert a tárolóhelyen elhelyezett hulladék nem szennyezheti a környezetet

A hulladék olyan feleslegessé vált, a keletkezés helyén fel nem használható, különböző meny-

nyiségű és minőségű anyag, amelynek kezeléséről gondoskodni kell.

A hulladékokat fajtájuk és halmazállapotuk szerint csoportosíthatjuk:

- fajtájuk szerint lehetnek. Termelési, települési és különleges kezelést igénylő (veszélyes)

hulladékok,

- halmazállapotuk szerint lehetnek: szilárd (pl. papír, műanyag, fém), iszapszerű (pl. festék-

iszap, szennyvíziszap), cseppfolyós (pl. gázok melléktermékei) és gáznemű (pl. légszennyező

anyag) hulladékok.

Termelési hulladék a termelési folyamat különböző fázisaiban keletkező hulladékfajta.

Települési hulladék elsősorban a háztartásokban és a közintézményekben keletkezik szemét

formájában.

Lakossági és az ipari tevékenységek során mindig keletkezik valamilyen mennyiségű veszé-

lyes anyag, aminek a gyűjtése, kezelése kiemelten fontos.

A hulladékok összegyűjtése során a hulladékok tárolását oldják meg a környezetet nem szeny-

nyező módon. A hulladékokat a keletkezési helyükön átmenetileg szemétgyűjtő edényekben

vagy zsákokban tárolják.

Átmeneti tárolásra akkor kerül sor, amikor a hulladék-ártalmatlanítás és hasznosítás feltételei

nem megoldottak (pl. akkumulátorok). Ebben az esetben is a környezettől és az emberektől

elzárt helyen kell tárolni a hulladékot.

Veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása

A veszélyes hulladékokat külön kell gyűjteni, biztonságos helyen kell tárolni, speciális gyűj-

tőedényekbe kell rakni, elszállításig zárt helyen kell tárolni.

Veszélyes hulladékot szállítani, ártalmatlanítani csak engedéllyel lehet, erre megfelelő szakér-

telemmel rendelkező cégek alkalmasak. A veszélyes hulladékok egy része hasznosítható, má-

sik részük speciális égetéssel ártalmatlanítható, a maradékot pedig biztonságosan veszélyes

hulladéklerakóban kell elhelyezni.

A veszélyes hulladékok gyűjtése, begyűjtése és tárolása (törvényből)

10. § (1) A hulladék termelője a veszélyes hulladékot, közvetlenül a keletkezés helyén, mun-

kahelyi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan

végzését nem akadályozó mennyiségben gyűjtheti, legfeljebb l évig.

(5) A termelő csak olyan kezelőnek adhat át veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi,

természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyével rendelkezik az adott veszélyes hulla-

dék kezelésére.

11. § (1) A tevékenységek végzése során a kis mennyiségben keletkező, továbbá a speciális

gyűjtőhelyeken összegyűjtött veszélyeshulladék-kezelőhöz történő elszállításának biztosítása

érdekében ezen hulladékok begyűjtésére begyűjtő járat vehető igénybe. A begyűjtés csak a

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyével végezhető. A te-

vékenység végzésének feltétele a kezelővel kötött szerződés a begyűjtött veszélyes hulladé-

kok átvételére.

(2) Begyűjtő járattal a termelőtől elszállítható bármely veszélyes hulladék, ha annak egyszeri

mennyisége nem haladja meg a 2000 kg-ot, kivéve a (3) bekezdés szerinti eseteket.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a veszélyes hulladék tömegétől függetlenül begyűjtő járattal

szállíthatók a következő veszélyes hulladékok:

a) hulladékká vált járművek;

b) hulladékká vált elektromos, gázüzemű és elektronikus berendezések;

c) hulladékolajok;

d) elemek és akkumulátorok.

Szállítás

14. § (1) A veszélyes hulladékok szállítása és begyűjtése csak az Országos Környezetvédelmi,

Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tevékenységi engedélyével végezhető. A szállí-

tó, illetve a begyűjtő csak olyan veszélyes hulladékot szállíthat, amelyre az engedélye feljogo-

sítja, és amelyre vonatkozik a szerződése. A veszélyes hulladék begyűjtését és szállítását úgy

kell végezni, hogy az a környezetben szennyezést ne idézzen elő. Szennyezés bekövetkezése

esetén az illetékes hatóság intézkedik a szennyezés megszüntetéséről. A szennyezés okozója

köteles a szennyezett területet megtisztítani (megtisztíttatni). Az intézkedő hatóság az ese-

ményt haladéktalanul bejelenti környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség-

nek.

(4) A szállítás során a veszélyes hulladékhoz a veszélyes áruk szállítására vonatkozó doku-

mentáció mellett a 2. számú mellékletben meghatározott kísérő dokumentációt kell mellékel-

ni. A szállító a veszélyes hulladék szállítását csak akkor kezdheti meg, ha a termelőtől meg-

kapta a kitöltött „SZ” kísérőjegyet, és ellenőrizte, hogy a rá vonatkozó adatok helytállók. A

szállító csak az „SZ” kísérőjegyen feltüntetett kezelőnek adhatja át a veszélyeshulladék-

szállítmányt.

15. § (1) A veszélyes hulladék szállításra való előkészítése és erre alkalmassá tétele a hulladék

termelőjének kötelessége.

(2) A veszélyes hulladék átadásával a felelősség átszáll az átvevőre.

A munkavégzés főbb (munkavédelmi szempontú) személyi feltételei

A munkavállalónak a munkája megkezdése előtt előzetes orvosi alkalmassági vizsgán kell

részt vennie, amelyen vizsgálják a betöltendő munkakörre vonatkozó alkalmasságát.

Egyes munkakörökben a 33/1998 (VI.24.) NM rendeletben előírtak alapján az egészségügyi

alkalmasság fennálltáról időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton kell megbizonyosodni.

A munkáltató csak olyan munka elvégzésével bízható meg, amelynek ellátására egészségileg

alkalmas (ez orvosi alkalmassági vizsgálattal bizonyított) és rendelkezik a munka elvégzésé-

hez szükséges szakmai és munkavédelmi ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítá-

sához köteles munkavállalói részére foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosítani.

Ugyancsak köteles az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletben meghatározott veszélyességi osz-

tályhoz, illetve munkavállalói létszámhoz igazodóan munkavédelmi szakképzettségű személyt

foglalkoztatni, illetve:

- az üzembe helyezés, újraindítás előtti vizsgálat elvégzésére,

- a rendeltetésszerűen használt munkahely, egyéni védőeszköz, technológia közvetlen veszé-

lyeztetést, vagy munkabalesetet okozott az ennek oka felderítésére előírt vizsgálat elvégzésé-

re,

- az egyéni védőeszköz-juttatásának belső rendjének meghatározására,

- a súlyos - valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset

vizsgálatára, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben) azonos helyen történő sérü-

lését, vagy egészségkárosodását okozta

esetekben alkalomszerűen legalább középfokú munkavédelmi végzettségű személyt alkal-

mazni az előírt feladatok ellátására.

A munkáltatónak munkavédelmi oktatást kell tartania a munkavállalók részére munkába állá-

sukkor, illetve amikor valamilyen változás áll be munkájukkal kapcsolatban. Ilyenek: a mun-

kahely, illetve a munkakör megváltozása, munkakörülmények megváltozása, a munkaeszköz

átalakítása, vagy új munkaeszköz üzembe helyezése, vagy új technológiai bevezetése.

Az oktatás célja, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt

rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gya-

korlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Ah-

hoz, hogy ez megvalósulhasson az oktatást szükség szerint bizonyos időszakonként meg kell

ismételni.

Az oktató személyére a törvény nem állapít meg külön szabályozást, de kívánatos, hogy a

technológiát, a munkafolyamatokat és azok munkavédelmi vonzatait jól ismerő személy tartsa

az oktatást. Az oktatás írásos dokumentálására sem kötelez a törvény, de a munkáltatónak

érdeke, hogy a későbbi esetleges bizonyítás érdekében az oktatás tényét és az oktatásban

résztvevők személyét hitelt érdemlően rögzítse. Egyes munkakörökben, ha a munkáltató

szükségét látja munkavédelmi vizsga letételét is előírhatja.

A munkavédelmi oktatásokat fizetett munkaidőben kell megtartani.

Munkahelyek biztonságos üzemeltetésének tárgyi feltételeinek biztosítása

A munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülménye-

inek megteremtése és a munkavégzés teljes időtartamára történő fenntartása elsődlegesen a

munkáltató kötelezettsége. A munkavállalóknak ebben természetesen együtt kell működniük.

Összehangolás, több munkáltató munkavállalói egy helyen történő munka-

végzésének alapvető szabályai

10. § Az Mvt. 54. §-ának (1) bekezdésében meghatározott általános és a 49. §-ának (1) bekez-

désében leírt személyi feltételek mellett különösen meg kell valósítani az alábbiakat:

a) az építési munkahelyen rendet és tisztaságot kell tartani;

b) a munkavégzés helyének meghatározásakor figyelembe kell venni annak elérhetőségét,

meg kell határozni a közlekedési utakat vagy a közlekedési zónákat;

c) meg kell határozni a munkahelyek kémiai biztonságával összefüggő szabályokat, ideért-

ve a veszélyes anyagok és készítmények, a foglalkozási eredetű rákkeltők egészségkárosító

hatásának megelőzésére vonatkozó előírásokat is;

d) gondoskodni kell a karbantartásról, az üzemeltetést megelőző ellenőrzésről, az eszközök

és berendezések rendszeres ellenőrzéséről, a meghibásodások elhárításáról;

e) az anyagok tárolási területeit el kell határolni, el kell választani, biztosítani kell szabályos

tárolásukat, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és készítményekre;

f) meg kell határozni a veszélyes anyagok, készítmények és veszélyes hulladékok kezelési

és eltávolítási szabályait;

g) meg kell állapítani az ipari és kommunális hulladékok, valamint az építési törmelék táro-

lásának, elszállításának a szabályait;

h) rendszeresen át kell tekinteni a munkafolyamatok, illetve munkaszakaszok tervezett el-

végzési idejét és módját, az organizációs tervet szükség szerint módosítani kell a munkák elő-

rehaladásához, illetve a körülmények változásához igazodva;

i) biztosítani kell az együttműködést a munkáltatók és az önálló vállalkozók között az építé-

si munkahely és a környezetében lévő ipari tevékenységek kölcsönhatásainak figyelembevéte-

lével.

Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi követelményei (tűzjelzés és tűzoltás

lehetősége, menekülési út, vészkijárat)

A gyors és pontos tűzjelzés érdekében a következőkre kell nagy figyelmet fordítani:

- aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelenteni a tűzol-

tóságnak. A késve jelzett tűz nemcsak nagyobb kárral jár, de oltása is nehezebb.

- a tűzjelzési kötelezettség elmulasztása szabálysértés,

- tűz esetén a tűzjelzést az állampolgárok minden rendelkezésre álló eszközzel kötelesek segí-

teni,

- a nyilvános távbeszélő-állomás díjtalanul használható,

- a kivonuló tűzoltóság az általa végzett munkáért semmiféle díjat nem számol fel,

- a hamis tűzjelzést a törvény bünteti.

A munkahelyi vezetők feladata, hogy a tűzjelzés lehetőségét megteremtsék és a dolgozók azt

megismerjék.

A tűzjelzés módjai

A tűz jelzésére mindig a legalkalmasabb eszközt kell választani. Törekedni kell a legkisebb

időveszteségre. Tűz esetén vagy a tűzoltóságot, vagy a létesítményen belül a dolgozókat kell

riasztani.

A tűz jelezhető személyes közléssel (élőszóval), hangjelzéssel, tűzjelző készülék közvetlen

használatával.

A legegyszerűbb az élőszóval történő tűzjelzés. A létesítményen belüli tűzjelzést kiáltással,

létesítményen kívülit (pl. tarló égése) futárral, kerékpárral és egyéb eszközzel lehet jelezni.

Nagyvállalaton belüli riasztás esetén főleg hangjelző berendezést (harangot, szirénát, csengőt

stb.) használnak. A leghatékonyabb tűzjelző eszköz a közvetlen tűzjelző készülék, ami auto-

matikus és egyszerre jelzi a tüzet a munkáltatónál és a tűzoltóságnál.

Tűzoltás módját az égés alapfeltételei határozzák meg.

Az éghető anyag eltávolításán alapuló mód

Tűzoltáskor elsődleges feladatunk az égés környezetéből az éghető anyag eltávolítása, amitől

megszűnik a tűz.

Az éghető anyag folytonosságának megszüntetése csökkenti, ill. megakadályozza a tűz terje-

dését, kialakulását. Ilyen módszert alkalmaznak a mezőgazdaságban (pl. tarlóégetésnél).

Különösen nagy veszélyt jelentenek a gázkészülékek és gázvezetékek, ezért a gáz elzárásáról

megfelelő műszaki berendezésekkel körültekintően gondoskodnak.

Az oxigén elvonásán alapuló mód

Ha a tűz közelében csökkentjük, majd megszüntetjük az oxigén mennyiségét, akkor kialszik.

Kisebb tárgyak égésekor használható a nedves pokróccal való letakarás. Nagyobb tárgyak,

helyiségek, égésekor az elszigetelést vagy vízzel, vagy habbal való oltással valósíthatjuk meg.

Nem alkalmazható ez az oltási mód, ha olyan anyag ég, amelynek bomlása során oxigén sza-

badul fel.

Az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló oltási mód

A gyulladási hőmérsékletnél kisebb hőmérsékletet hűtéssel érhetjük el. Két lehetőségünk van:

vagy az égő anyagot hűtjük, vagy a még nem égő, de tűzhatás alatt lévő anyagot hűtjük.

Eredményességünket a fizikai és kémiai folyamatok tulajdonsági határozzák meg.

Tűzoltó készülékek típusai, kiválasztásuk

Típus

A tűzoltó készülékek a bennük tárolt oltóanyag szerint lehetnek:

– vízzel oltó tűzoltó készülék,

– habbal oltó tűzoltó készülék,

– porral oltó tűzoltó készülék,

– szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülék,

– halonnal oltó tűzoltó készülék.

-automata tűzoltó berendezés (zuhany)

- kézi tűzoltó készülék: kezdeti (kialakulóban lévő) tüzek gyors oltására alkalmasak.

Létesítményekben legalább 1-1 db, az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket

kell elhelyezni.

- A munkahelyeket tűz oltására alkalmas készülékkel, illetve külön jogszabályok szerint tűz-

érzékelő, jelző- és riasztóberendezéssel, rendszerrel kell ellátni.

- Nem automatikus, egyszerűen használható tűzoltó készülékeket kell alkalmazni, amelyeket

úgy kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhetőek legyenek. A készülékek elhelyezésére a

vonatkozó jogszabály szerinti jelzésekkel kell utalni.

Kiválasztás

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása szerint a létesítményekben az ott keletkező tűz

oltására alkalmas, a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követel-

ményeket kielégítő tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

A jelenleg gyártott tűzoltó készülékekre érvényes szabvány az MSZ EN3. (Új létesítmények-

be kizárólag MSZ EN 3 szerinti készülékek helyezhetők el).

Egyes területeken milyen oltóanyagú és oltásteljesítményű készülékek alkalmazhatók

Villamos tűz oltása

Kisfeszültségű berendezés oltása

Normál esetben a kisfeszültségű berendezés oltásának megkezdése előtt a berendezést le kell

választani a villamos hálózatról, és el kell végezni a feszültségmentesítést. A tűz oltását csak

ez után lehet megkezdeni. A leválasztási műveletet az oltásvezető utasítása alapján 400 V

feszültséghatárig a beavatkozó tűzoltó is elvégezheti, amennyiben megfelelő szakértelemmel,

gyakorlattal és a szükséges védőfelszereléssel rendelkezik. Amennyiben a berendezés feszült-

ségmentesítését a kezelőszemélyzet végzi, az általa elvégzett műveletről az oltásvezető szá-

mára írásban nyilatkoznia kell. Életveszély elhárítása, valamint a tűz továbbterjedésének

megakadályozása érdekében a feszültség alatt lévő berendezés tüze a jogszabály szerint szá-

raz, biztonságos helyről kötött sugár alkalmazása esetén 10 m, porlasztott sugár esetében (a

sugárcső köd állásában) 5 m szabadon belátható távolságról oltható.

Nagyfeszültségű berendezés oltása

Nagyfeszültségű berendezés esetében a leválasztást, valamint a feszültség-mentesítést csak

helyi körülményeket ismerő szakszemélyzet (elektrikus) végezheti el. A berendezés feszült-

ségmentes állapotáról a kezelő személyzet írásban nyilatkozatot tesz az oltásvezetőnek, aki

csak ezek után engedélyezi az égő villamos berendezés oltását. Halaszthatatlan esetben a fe-

szültség alatti berendezés tüze száraz, biztonságos helyről a szabályzat szerint kötött vízsugár-

ral 400 kV feszültségig 14 m, porlasztott (szórt) vízsugárral legfeljebb 120 kV névleges fe-

szültségig kizárólag a sugárcső köd állásában, 8 m szabadon belátható távolságból oltható.

Ködös, zivataros időben, valamint, ha a sűrű füst miatt a látástávolság a megengedett oltási

távolságnál kisebb, a berendezés tüzét vízzel vagy habbal tilos oltani.

Menekülési út, vészkijárat

Menekülési utat és a vészkijáratot eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad.

Menekülési út: zöld táblával jelzett (nyilak, kijáratok).

Vészkijárat: nyithatóságot biztosítani kell az ajtókon.

- A menekülési utakat és a vészkijáratokat szabadon kell hagyni, azoknak a lehető legrövi-

debb úton a szabadba vagy valamely biztonságos területre kell vezetniük.

- A menekülési utakat és a vészkijáratokat úgy kell kialakítani, megjelölni, és olyan állapot-

ban kell tartani, hogy azokon a munkavállalók gyorsan és biztonságosan el tudják hagyni a

munkahelyeiket, illetve szükség esetén gyorsan kimenthetők legyenek.

- A vészkijáratok és a hozzájuk vezető útvonalak számát, méretét, illetve kialakításukat a

munkahelyek igénybevételétől, felszereltségétől és méreteitől függően, az ott tartózkodó sze-

mélyek legnagyobb létszámából kiindulva kell a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak

alapján megtervezni.

- Csak kifelé, a menekülés irányába nyitható vészkijáratok alkalmazhatók. A vészkijáratokat

nem szabad úgy lezárni vagy rögzíteni, hogy azokat vészhelyzetben ne lehessen használni.

- Toló- vagy forgóajtó vészkijárat céljára nem alkalmazható.

- A vészkijárati útvonalakat és kijáratokat a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon

kell jelzésekkel ellátni.

- A vészkijárati ajtókat nem szabad kulcsra zárni. A vészkijárati útvonalakat és kijáratokat,

valamint a hozzájuk vezető közlekedési útvonalakat és ajtókat szabadon kell hagyni, hogy

azok bármikor akadálytalanul használhatók legyenek.

- A vészkijárati útvonalakat és ajtókat olyan vészvilágítással kell ellátni, amely áramkimara-

dás esetén is működőképes és a szükséges megvilágítást biztosítja.

A gyors és pontos tűzjelzés érdekében a következőkre kell nagy figyelmet fordítani:

- aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelenteni a tűzol-

tóságnak. A késve jelzett tűz nemcsak nagyobb kárral jár, de oltása is nehezebb.

- a tűzjelzési kötelezettség elmulasztása szabálysértés,

- tűz esetén a tűzjelzést az állampolgárok minden rendelkezésre álló eszközzel kötelesek segí-

teni,

- a nyilvános távbeszélő-állomás díjtalanul használható,

- a kivonuló tűzoltóság az általa végzett munkáért semmiféle díjat nem számol fel,

- a hamis tűzjelzést a törvény bünteti.

A munkahelyi vezetők feladata, hogy a tűzjelzés lehetőségét megteremtsék és a dolgozók azt

megismerjék.

Munkabalesetek, kvázi balesetek kivizsgálásának eljárási szabályai

A munkabaleset vizsgálatakor az esemény területén és idejében fel kell tárni a veszélyes kö-

rülményeket és veszélyes cselekedeteket, amelyeknek hatásuk lehetett a sérülést kiváltó fo-

lyamat beindulásában. A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani és

eredményét a szükséges mértékben rögzíteni kell. A munkabalesetről információval rendelke-

ző személyeket meg kell hallgatni. Ezek lehetnek a sérült, a balesetet okozó személy, szemta-

núk, stb.

A munkabaleset kivizsgálás során meg kell állapítani:

- a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok biztonsági állapotát, s a vonatkozó előírá-

sok meglétét,

- az egyéni és a kollektív védőeszközök meglétét, a használatukra vonatkozó előírások érvé-

nyesülését,

- a környezeti tényezők hatását,

- a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszerét, az ergonómia érvényesülését a

munkakörnyezetben,

- a balesetet kiváltó okot, okokat minden tényező hatásának tételes vizsgálatával,

- hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet.

A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az

így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a meg-

állapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására. A munkabaleset bekövet-

keztétől számított 3 év után a munkáltató nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizs-

gálni és nyilvántartásba venni.

A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8.

napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet:

a) a sérültnek, halála esetén a közvetlen hozzátartozójának,

b) az MNH baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének akkor, ha a munkabaleset

halált, ill. három napot meghaladó keresőképtelenséget okoz,

c) külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar

munkavállalójának a b) pont szerinti munkabalesetről az MNH területi szervének,

d) a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénz-

tárnak.

Teendők a baleset helyszínén. A sérült vizsgálata, sorrend felállítása

Először gondoljuk végig a szükséges teendőket

2.Állítsunk fel cselekvési sorrendet / kiket milyen sorrendben hallgatunk meg, előtte

vagy utána vizsgáljuk a helyszínt stb/

3.Biztosítsuk magunknak a szükséges felszereléseket / pl. papír, íróeszköz, szemüveg,

mérőszalag, fényképezőgép/

Hallgassuk meg a sérültet, ha jelen van /egyedül/

5.Hallgassuk meg a tanúkat /külön-külön/

Készítsük el a helyszínrajzot

Munkakörnyezet vizsgálata

Gépvizsgálat

Védőeszköz /kollektív, egyéni/ vizsgálata

Személyi feltételek vizsgálata

11.Készítsük el a baleseti jegyzőkönyvet

12.A vonatkozó okmányok másolatait küldjük el az érintetteknek

12+1 Tartsunk oktatást a többi dolgozó részére a tapasztalatokról

1.Teendők átgondolása

• A feladat ismeretében a cselekvési sorrendet meghatározzuk

• „Derrick-elv” /vizsgálat során minden apró részletet vizsgálni és értékelni kell, akár

személyi akár tárgyi dologról van szó/

• Kapkodás nélkül hajtsuk végre az adott feladatot, nehogy jogsértést kövessünk el

• Egyszerre csak egy dolgot végezzünk /nem rajzolunk tanúkihallgatás közben/

2-3.Vizsgálat „logisztikájának” biztosítása

• Eldöntöm az adott helyzetnek megfelelő cselekvési sorrendet

• Értesítem a munkavédelmi képviselőt

• Ellenőrzöm a technikai eszközök használhatóságát /papír, toll, diktafon működése,

fényképezőgép elemeinek feltöltöttsége/

4-5.Meghallgatások

• Ha lehet, először a sérültet hallgassuk ki, majd a tanút /tanúkat/ a következő mód-

szerrel

• Egyedül, hogy a többiek beleszólással ne zavarják meg

• Minél részletesebben leírni az általa mondottakat, mert az idő múlásával fontos kö-

rülmények felejtődnek el, illetve a felelősségre is hatása lehet a jegyzőkönyvben

szereplő állításoknak

• Ha szükséges, használjunk diktafont, majd ez alapján írjunk le MINDENT, amit a sé-

rült mondott.

• Hagyjuk beszélni, de amennyiben a mondanivaló más mederbe téved, óvatosan terel-

jük vissza a történtekre

• Ne feledjük el, hogy még stressz hatása alatt állhat, az érthetetlen vagy összefüggés

nélküli témákra újból kérdezzünk rá!

• A meghallgatás végén az elhangzottakat papíron rögzíteni /kézzel írva vagy kinyom-

tatva/

• Felolvasni, illetve elolvastatni a meghallgatott személlyel

• Minden oldalt alá kell íratni vele

• Elosztás:

Egy-egy példány: sérült, foglalkozás-egészségügyi orvos, melléklet a baleseti jegyző-

könyvhöz, munkavédelmi képviselő, irattár

Veszélyes gépek munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata, munkavé-

delmi üzembe helyezése

Munkaeszközök üzembe helyezése

Munkaeszközt üzembe helyezni, használni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget

nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti és mint termék ren-

delkezik megfelelőségi nyilatkozattal vagy megfelelőségi tanúsítvány.

Munkavédelmi szempontból veszélyes gépek üzembe helyezése:

Mvt. 21. § (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz,

technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helye-

zés).

Az üzembe helyezés feltételei:

A villamos berendezés érintésvédelmének szabványossági felülvizsgálata (hétköznapi nevén

érintésvédelmi mérés), melyet új villamos berendezés és/vagy új érintésvédelmi berendezés

létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt kell elvégezni

Munkavédelmi szempontú előzetes gépvizsgálat:

A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést

végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizo-

nyító mérési eredmények (érintésvédelem), a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilat-

kozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasí-

tások.

Mvt. 21. § (7) veszélyes munkaeszközt annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemel-

tető munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel - kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában -

legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti.

A munkavédelmi üzembe helyezéshez szükséges dokumentációk közül CE normás gépnél

elegendő a gyártói megfelelőségi nyilatkozat (de jó a megfelelőségi tanúsítvány is ha az van),

nem CE normás géphez szükséges a megfelelőségi tanúsítvány, melyet független, akkreditált

minősítő intézet adott ki.

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes

munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz vizsgálatán

alapuló megfelelőségi tanúsítvány.

Biztonsági szín- és alakjelek

A munkahelyeken alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi jelzés (biztonsági jelzés) meg-

határozott mértani forma, szín, hang, fény, képjel (piktogram) és emberi testmozgás útján

adott olyan információ, amely lehetővé teszi a munkavégzők számára a veszélyforrások fel-

ismerését.

A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállalók a biztonsági jelzések jelen-

tését és a hozzájuk kapcsolódó kötelezettségeket elsajátítsák és a munkavégzés alatt használ-

ják. A biztonsági jelzés felismerését biztonsági jelek segítik, amelyek rögzített elhelyezésűek.

A biztonsági jelzések fajtái a következők lehetnek:

- állandó jelzések: tiltó, figyelmeztető, rendelkező, elsősegély vagy menekülési, tűzvédelmi

tájékoztató jel,

- időszakos jelzések: világító jel, hangjel, kézjel és szóbeli kommunikáció.

A biztonsági színek jelentése

Biztonsági szín Jelentés Példa

Vörös (piros) Tiltás, veszély, tűzvédelmi

berendezés, eszköz, anyag

Veszélyes magatartás, állj,

üzemszünet, vészkapcso-

ló, menekülés (mentés)

Sárga vagy borostyánságra Figyelmeztetés Figyelem, vigyázat

Kék Rendelkezés Meghatározott magatartás

vagy tevékenység, egyéni

védőfelszerelés kötelező

Zöld Vészkijárat, menekülési

útvonal, elsősegély, ve-

szélymentesség

Ajtók, kijáratok, utak,

eszközök, helyek, vissza-

térés a normális állapot-

hoz

Tiltó jel: alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, szélén és a harántsávban (balról jobbra

45o-os szögben a vízszinteshez) vörös. A vörös szín a jel felületének 35%-át teszi ki.

Figyelmeztető jel: alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon, fekete szegéllyel. A sárga

szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki.

Rendelkező jel: alakja kör, fehér piktogram kék alapon. A kék szín a jel felületének legalább

50%-át teszi ki.

Elsősegély- vagy menekülési jel: alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram zöld alapon. A

zöld szín a jel felületének legalább 50-át teszi ki.

Tűzvédelmi tájékoztató jel: alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram vörös alapon. A

vörös szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki.

Kiegészítő jelek: akadályba ütközés veszélye esetén használható a fekete-sárga vagy a vörös-

fehér (45o-os szögben azonos vastagságú) csíkozás a munkavállaló figyelmeztetése. A jelek

mértékét az akadály vagy a veszélyes hely kiterjedése határozza meg.

A közlekedési útvonalakat a helységekben a járművek számára, folyamatos (fehér vagy sárga)

csíkozással kell jelölni. Szabad téren kiépített munkahelyek állandó közlekedési útvonalait

hasonlóan kell jelölni.

A világító jel fényének kellően erősnek kell lennie, de megfelelően el kell különülnie a kör-

nyezettől. Ha a világító jel folyamatos és villogó kibocsátású, akkor a felvillanások időtartama

utal a veszély mértékére. A gyakoribb felvillanások (esetleg folyamatos világítás) a nagyobb

veszélyre utalnak.

A hangjelzésnek el kell különülnie a környezet zajától. A menekülésre felszólító hangjel fo-

lyamatos.

A szóbeli kommunikáció rövid mondatok, kifejezések és szavak formájában történjen! Egy-

szerű és világos, amit beszéddel vagy mesterséges hangforrással fejezhetünk ki.

A kézjelzés legyen jól látható, érthető, végrehajtható! Aki a jelet adja, annak figyelemmel kell

kísérnie a teljes munkafolyamatot, hogy utasításait a jelet fogadó biztonsággal végrehajthassa.

Villamos berendezésen végzett munka személyi, tárgyi és szervezési feltét-

elei

Minden villamos berendezésen végzett kezelési művelet, vagy annak közelében történő tevé-

kenység, akár a berendezéssel, vagy a berendezésen történik, villamos veszély kockázatával

jár együtt. A munkáltatói kockázatértékelés során kiemelt figyelmet kell fordítani a villamos

berendezések kezelésével, karbantartásával járó fokozott, speciális villamos kockázati ténye-

zőkre. Az előzőek ismeretében elengedhetetlen a kezelési műveletet és a munkavégzés biz-

tonságos végrehajtás módjának pontos, egyértelmű szabályozása.

E körbe tartozik, hogy

- Tilos a villamos gépek és készülékek kezelésekor a burkolatokat és különböző részeket

üzem közben kinyitni, illetve a védelmi célú fedeleket eltávolítani.

- A meghibásodott villamos berendezések bekapcsolását, használatát meg kell akadályozni és

szükség szerint ezt figyelmeztető felirattal, jelezni kell. - Amennyiben egy villamos berende-

zés nem rendeltetés szerinti használatáról, vagy nem előírás szerinti kezeléséről van szó, ak-

kor ezt egy arra feljogosított személy engedélyezheti csak.

- Minden üzemeltetőnek rendelkezni kell a hozzá tartozó villamos berendezésekre vonatkozó

olyan kezelési utasítással, amely szabályozza a tervszerű, a nem tervezett munkák és az

üzemzavar elhárítások rendjét.

A villamos berendezéseken dolgozó, vagy a villamos berendezés közelében történő bármilyen

tevékenységet végző személyt ki kell oktatni a tevékenységgel kapcsolatos biztonsági köve-

telményekről és az adott munkáltatói előírásokról. Összetett munkák esetén az oktatást, a

munka folyamán meg kell ismételni.

A személyzet köteles ezeket a követelményeket, szabályokat és előírásokat betartani:

- a munkát végzők, csak megfelelő testhezálló ruházatot viselhetnek,

- a munkavégzés megkezdése előtt, illetve a végrehajtás során a munkavezetőnek biztosítani

kell minden vonatkozó követelmény, szabály és előírás betartását,

- a munkát végzőket a nem könnyen felismerhető veszélyekről ki kell oktatni,

- bonyolultabb, vagy nagyobb villamos veszéllyel járó tevékenység esetén a kockázat csök-

kentése érdekében csak megfelelő szakismerettel, vagy gyakorlattal rendelkező személyt lehet

megbízni.

Villamos kéziszerszám

Kézben tartott villamos hajtású vagy működtetésű eszköz, vagy hordozható villamos berende-

zés az a készülék, amelyet üzem közben használnak, mozgatnak, vagy amely a villamos háló-

zatra kapcsolt állapotban könnyen átvihető egyik helyről a másikra. A hálózatra általában du-

gós csatlakozóval csatlakozik.

Villamos kéziszerszámok felülvizsgálata

A villamos kéziszerszámokat évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a 14/2004.(IV.19.)

FMM rendelet írja elő.

A felülvizsgálatot az " Érintésvédelem szabványossági felülvizsgálója" OKJ-s végzettséggel

rendelkező személy végezheti el. A felülvizsgálatról minősítő irat készül, az MSZ 2364 és az

MSZ 4851 előírásai szerint.

A felülvizsgálat megtörténtét és a feltárt hiányosságok kijavítását a Munkavédelmi és Munka-

ügyi Felügyelőség ellenőrzi.

A felülvizsgálat célja a villamos kéziszerszámok hibáinak feltárása. Ezek jellemzően a követ-

kezők: törött burkolat, sérült szigetelés a vezetéken, törött villásdugó. Ezek a hibák áramüté-

ses balesetet okozhatnak. Nemcsak a használó dolgozót veszélyeztetik, hanem a környezetük-

ben tartózkodókat is.

A zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásai

Zajkibocsátás

A gépek, berendezések zajkibocsátását mechanikai eredetű zajforrásaik (pl. a kopott alkatré-

szek, a csapágyazások, a kiegyensúlyozás hiánya, a nem megfelelő alapozás) idézik elő. A

zajforrás azonosítását (érzékszervi megfigyelés, mérés) követően lehet a zajkibocsátását

csökkenteni. Ennek a következő megoldásai lehetségesek:

- A gépek, berendezések védőburkolattal való ellátása (tokozás). A zárt rendszer alkalmazásá-

val nagymértékű csillapítás érhető el, de a működésből adódó egyéb műszaki követelménye-

ket (pl. melegedést) is meg kell oldani.

- A gépek megfelelő alapozása (gumibetét alkalmazása). Ez nem csak a zajhatást csökkenti,

de az okozott rezgésterhelés is kisebb lesz.

- A szerkezeti elemek helyes megválasztása (pl. belsőégésű motor helyett villamos motor,

siklócsapágy helyett gördülőcsapágy).

- Az anyagok helyes megválasztása (pl. fém helyett műanyag felhasználása).

A zajok – mint környezetbe kijutó és levegőrezgésekkel tovább terjedő energiaformák - kör-

nyezetre gyakorolt hatásaiban döntő szempont, hogy az csupán az élő környezetet zavarja

vagy károsítja.

A zaj hatásai

A zaj káros hatásai többek között betegségekben, munkaidő-kiesésben, figyelemcsökkenés

miatti hibákban nyilvánul meg. A zaj által okozott élettani károsodások csak hosszú idő után

észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás kö-

zött. A kellemetlen, nemkívánatos, intenzív, zavaró, tartós zajok nem csak hallószervi károso-

dást idézhetnek elő, hanem befolyásolják a központi és a vegetatív idegrendszer működését,

valamint a szervezetben az elektrolitok összetételének megváltozását.

A zajok csökkentik az alvás mélységét, az alvás teljes idejét, ezáltal megváltoztatják a szerve-

zet napi ritmusát, amely összetett mechanizmusokon át az idegrendszer túlterheléséhez vezet-

het: fokozódik a fáradékonyság, növekszik a reakcióidő, fokozódik az ingerlékenység. Az

állandó környezeti (városi) zaj nagymértékben megnöveli a neurózisok kialakulásának szá-

mát.

A rezgés hatásai

Rezgések

A rezgési frekvencia; a rezgés amplitúdója; a sebesség és a rezgésgyorsulás; a rezgés energiá-

ja, jellege a rezgés emberi testhez viszonyított iránya (merőleges-e vagy párhuzamos-e azzal).

Munka egészségügyi szempontból az 1-300 Hz-es rezgés a legártalmasabb.

Élettani hatás szempontjából megkülönböztetünk a helyileg ható és az egész testre kiterjedő

rezgéseket.

A helyileg ható rezgést rendszerint a sűrített levegős szerszámok keltik és adják át a kézre. A

kézre ható veszélyes frekvenciatartomány: 8-1000 Hz.

Egész testre ható rezgést okoznak p1. a mezőgazdasági munkagépek, az iparban a nagykala-

pácsok. Az egész test rezgésének veszélyes frekvenciatartománya: 1-80 Hz. A rezgés hatása

az emberre, így az említett határérték is, függ a rezgés emberi testhez viszonyított irányától is.

Megkülönböztetünk:

a gerincoszlop irányába terjedő; hátulról előre, a mellkas irányába terjedő; jobbról balra, a

vállak irányába terjedő rezgéseket. A vibráció frekvenciája szerint a rezgés lehet kisfrekven-

ciás rezgés, amely elsősorban a tartó- és mozgatószerveket (csont- és ízületi rendszert, ideg-

és izomrendszert) károsítja és nagyfrekvenciás (50 Hz feletti) rezgés, amely elsősorban a peri-

fériás vérkeringésben idézhet elő zavarokat (helyi érgörcsök), továbbá idegi tüneteket, rendel-

lenességeket okozhat.

Veszélyes anyagok és készítmények nyilvántartása, használata, biztonsági

adatlapok, oktatási kötelezettség

2000 évi XXV törvény a kémiai biztonságról

Nyilvántartás

Veszélyes készítmények nyilvántartása: a bejelentett veszélyes készítményekről a Fodor Jó-

zsef Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézetében (a további-

akban: OKK-OKBI) működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatnál (a további-

akban: ETTSZ) vezetett terméknyilvántartás.

Használat

- készüljön lista a használt veszélyes anyagokról,

- a tevékenység során használt veszélyes anyagokról bejelentés történjen az ÁNTSZ felé,

- történjen meg a kémiai kockázatértékelés,

- a dolgozók írásban kapják meg a munkáltatótól azon veszélyes anyagok listáját, amelyekkel

a munkakörük ellátása kapcsán dolgoznak ill. kapcsolatba kerülnek,

- a foglalkozás egészségügyi szakorvos is megkapja azon veszélyes anyagok listáját, ame-

lyekkel a dolgozók a munkakörükben kapcsolatba kerülnek és vegye figyelembe a munkaköri

alkalmassági vizsgálatok során,

- a biztonsági adatlapokhoz és a veszélyes anyagok listájához bármikor hozzáférjenek a ve-

szélyes anyagokat felhasználók;

- a munkahelyhez kötött, vegyi anyagokkal kapcsolatos utasítások elkészüljenek és napraké-

szen tartásukról gondoskodjanak

- a dolgozók megfelelő oktatásban részesüljenek a vegyi anyagok felhasználási és tárolási

helyéről, a biztonságos és gazdaságos használatáról, és a veszélyes anyagok szimbólumainak

értelmezéséről.

A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett

tevékenység csak a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap

birtokában kezdhető meg és, csak igazolható módon bejelentett vagy törzskönyvezett veszé-

lyes anyaggal, illetve bejelentett veszélyes készítménnyel végezhető.

A veszélyes anyagokkal történő munkavégzés során a tűz- és munkavédelmi előírások mellett

a környezet védelmét szolgáló szabályokat is be kell tartani.

Biztonsági adatlap

A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére,

tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre, valamint az egészséget nem veszélyeztető mun-

kavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum.

Oktatási kötelezettség

A dolgozók megfelelő oktatásban részesüljenek a vegyi anyagok felhasználási és tárolási he-

lyéről, a biztonságos és gazdaságos használatáról, és a veszélyes anyagok szimbólumainak

értelmezéséről.

Villamos berendezésen végzett munka személyi feltételek a következőkben

foglalhatók össze:

- megfelelő villamos ismeretek,

- megfelelő villamos munkával kapcsolatos gyakorlat,

- az adott villamos berendezés ismerete,

- az adott munkára vonatkozó gyakorlat,

- a munkával kapcsolatos veszélyek és óvintézkedések ismerete,

- annak felismerési képessége, hogy bármely időpontban a biztonságos munkavégzés folytat-

ható-e.

Tárgyi:

A munkáltatónak a kockázatértékelés alapján meg kell határozni az egyéni védőeszköz jutta-

tási rendet, ez alapján biztosítani kell az egyéni védőeszközöket, és azok rendeltetés szerinti

használatát meg kell követelni.

Villamos berendezések használatával kapcsolatos alapvető tűzvédelmi sza-

bályok

Az építmény villamos berendezéseit központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kiala-

kítani. A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágosításhoz külön levá-

lasztó főkapcsolót kell létesíteni. A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan tá-

volságot kell tartani, hogy a berendezés az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A

villamos kapcsolók és biztosítékok ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. A villamos

gépet, berendezést a munkavégzés befejezésekor ki kell kapcsolni, s a hálózatról le kell vá-

lasztani.

Tűzvédelmi szempontból időszakosan felül kell vizsgálni a berendezéseket:

- az ’A’ és ’B’ tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább három-

évenként,

- a ’C’ tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként,

- a ’D’ és ’E’ tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább kilenc-

évenként.

Villám elleni védelmet kell kiépíteni az ’A’ és ’B’ tűzveszélyességi osztályba tartozó építmé-

nyeknél, valamint ott, ahol a szabvány előírja.

Azoknál a termelési és tárolási épületeknél, technológiai folyamatoknál, ahol a sztatikus fel-

töltődés tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a megfelelő védelemről.

A raktározás és tárolás legfontosabb munkavédelmi szabályai

A nyersanyagokat, félkész és késztermékeket a munkafolyamat során és azt követően is el

kell helyezni, tárolni kell. Az anyagtárolás a munkafolyamatot megelőző beszállítás utáni,

valamint a felhasználás közbeni és a kiszállítás előtti anyagok megfelelő elhelyezése.

Anyagtárolás módjai:

- szabadtéri: tárolási módok között a legkisebb védelmet ez nyújtja. Hátránya, hogy a dolgo-

zók ki vannak szolgáltatva az időjárásnak (esőben, hóban, napsütésben is folytatni kell a mun-

kát).

- részben fedett: nagyobb védelmet nyújt, mint a szabadtéri tárolás, általában acélvázas tető-

szerkezetet használnak. Hátránya, hogy szeles időjárás esetén nincs teljesen védve a tároló.

- zártterű: leggyakoribb formája az anyagok raktárhelyiségben való elhelyezése.

Az anyagokat halmazállapotukhoz igazodva kell tárolni.

- darabáruk: állványokon, polcokon,

- folyadékok: tárolóedényekben (hordó, ballon),

- gázok: acélpalackokban, tartályokban,

- ömlesztett anyagok: tároló berendezésekben helyezhetők el.

Kézi és gépi anyagmozgatással lehet az anyagok helyzetváltoztatását megoldani. Kézi

anyagmozgatásnál fel kell hívni a figyelmet a helyes emelési technológia kivitelezéséről. Ha

nagyobb méretű, súlyosabb anyagokról van szó, segédeszközt kell használni. Pl: kézikocsi,

molnár kocsi, vagy emelő rúd. Gépi anyagmozgatásnál, megfelelő végzettségű személynek

kell kezelnie. Könnyű-, vagy nehézgépkezelő. Veszélyes anyagok tárolása: zárt tárolókban,

helyiségben, szekrényben és szelektíven. A tárolás módját a méregerősségi osztályozás szabja

meg.

A raktározás és tárolás alapvető tűzvédelmi előírásai

A felhasználásra kerülő anyagokat, technológiát, a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket

tűzveszélyességi osztályba kel sorolni. A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál a használt

vagy tárolt anyagok tűzveszélyességi jellemzői szerint kell eljárni.

Az anyagok tűzveszélyessége a kémiai és fizikai tulajdonságuktól függ.

Tűzveszélyességi osztályok: A, B, C, D, E.

Az A, B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és a C, D tűzveszélyességi osztályba tar-

tozó éghető folyadékot zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni és a kiszerelésen a tűz-

veszélyességi osztályt jól láthatóan szövegesen és piktogrammal is fel kell tüntetni. A veszé-

lyes áruk szállítását, tárolását szabvány írja elő.

A fényszennyezés fogalma és környezetkárosító hatása

Fényszennyezés fogalma

A mesterséges fényforrásokból származó bármilyen fény, amely kívül jut azon a területen,

amelyre szánták. Az állatok jelentős részénél a nappalok és éjszakák változásának természetes

rendje alapvető lételem, de az emberek hormonális változásai is függnek a fényerőtől (nap-

szak).

Fényszennyezésnek nevezzük az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő fölösleges,

energiapazarló és környezetkárosító megvilágítását.

A fényszennyezés kifejezetten káros az élővilágra. Erősen megzavarja a repülő rovarokat és

vonuló madarakat is. Sőt az éjszakai életmódot élő állatok táplálékszerzésében is problémákat

okoz. A tavak közelében lévő erős éjjeli fényforrások csökkentik a planktonok algafogyasztá-

sát, ami az algák túlburjánzásához vezethet. Ez pedig kedvezőtlen esetben teljesen átalakítja a

tó élővilágát.

A fényszennyezés az emberre is hat. A szervezet az éjszakai sötétben tud megfelelően pihen-

ni, ennek hiányában kedvezőtlenül alakulhat az éjszakai vérnyomás, egyes hormonok terme-

lődése, a szervezet általános stressz tűrő képessége. Felmérések igazolták, hogy a túlzott éj-

szakai világítás közlekedésbiztonsági szempontból kedvezőtlen, a káprázás ugyanis elbizony-

talanítja a sofőrt, és növeli a balesetek valószínűségét.

Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételei egy adott munka-

helyen

Személyi: szakképzett elsősegélynyújtó (továbbképzéséről is gondoskodni kell).

Tárgyi: mentőláda, a létszám függvényében megfelelő számú elsősegélynyújtó ládát kell biz-

tosítani.

Szervezési: gondoskodni kell arról, hogy munkaidőben legalább egy olyan személynek kell az

intézményben tartózkodni, akit elsősegélynyújtásra képeztek ki.

A munkahelyen történő balesetek gyors és szakszerű ellátása érdekében minden munkahelyen

és minden műszakban kötelező elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt tartani, és a

munkavállalók közül egy kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személyt biztosítani. Egy

vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló - hordággyal is könnyen megközelíthető - helyiséget

kell biztosítani ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gya-

korisága ezt indokolja. A munkáltató felelős azért, hogy az elsősegélynyújtáshoz szükséges

felszerelés mindig megfelelő mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre. Mind az

elsősegélynyújtó helyet, mind az oda vezető utat külön jelzéssel kell ellátni.

A dolgozókkal meg kell ismertetni a mentőláda elhelyezésének pontos helyét és az elsőse-

gélynyújtó nevét.

Elsősegélynyújtás maró hatású szer okozta sérülés esetén

Külsőleg (ráfolyik a testre és ott okoz marásos sérülést)

Ellátás: szennyezett ruházat eltávolítása, marószer felitatása, óvatos lemosás (ügyeljünk arra,

hogy a mosófolyadék ne szennyezze az ép területet), steril kötés, kórházba szállítás.

Laza fedőkötés: a steril lapokat laza körkörös pólyamenetekkel rögzítjük.

Belsőleg (valaki megissza)

Ellátás: hánytatni TILOS a beteget!

Eszméleténél lévő beteget pár dl vízzel (hígítja a gyomorba került marószert) vagy tejjel (sa-

vat és a lúgot közömbösíti) itatjuk.

Előtte meg kell győződni (nyelés próba: 1 korty víz), hogy tud-e nyelni a beteg, mert az eről-

tetett itatás hányáshoz vezethet (még1x végig marná a nyelőcsövet az anyag)

Kórházba szállítás.

Elsősegélynyújtás áramütés esetén

AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG!

Ha valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórhá-

zi) ellátásban részesüljön.

A teendők elvi sorrendje:

- Kiszabadítás az áramkörből.

- Elsősegélynyújtás.

- Az orvos vagy a mentők értesítése.

- A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges).

- A munkahelyi vezetők értesítése.

A sorrend az adott szituációtól függően változhat! (pl.: Ha az áramütést szenvedett egyént

meg sem lehet közelíteni, akkor először a tűzoltókat kell értesíteni!)

Kiszabadítás az áramkörből: Általában az áramütött személy izomgörcs miatt nem tud kisza-

badulni az áramkörből, ezért a lehető leggyorsabban ki kell onnan szabadítani, de úgy, hogy a

segélynyújtó saját testi épségét ne veszélyeztesse!

A legegyszerűbb mód, ha lekapcsoljuk az áramkör főkapcsolóját, ha ezt nem tudjuk megtenni,

akkor valamilyen szigetelő anyaggal kell elhúzni, vagy eltolni az áramkörből (pl.: száraz fa,

többrétegű ruha, műanyag anyagok, papír).

Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzet-

teknek is életveszélyes.

Jó, ha mentés megkezdése előtt a segélynyújtó segítséget kér vagy valamilyen módon felhívja

magára a figyelmet!

Elsősegélynyújtás: Kiszabadítás után az elsősegélynyújtást azonnal meg kell kezdeni.

A teendőket a károsodás mértéke határozza meg.

Ellátás: újraélesztés, stabil oldalfekvő helyzet, kórházba juttatás.

Alapszabály, hogy minden áramütést elszenvedett személyt orvosi ellátásban kell részesíteni,

mert az áramütés jelei és káros hatásai később is megnyilvánulhatnak: tehát ha a sérült életben

van, az nem azt jelenti, hogy orvosi ellátás nélkül életben is marad - tehát minden esetben

hívjunk mentőt!

Elsősegélynyújtás oldószermérgezés esetén

Oldószer (ragasztó, hígabb tüzelőanyagok) bevétele estén, ha eszméleténél van helyezzük

stabil oldalfekvésbe, egyébként kezdjük meg az újraélesztést és hívjuk a mentőket.

A légszennyező források csoportosítása és a vonatkozó eljárási szabályok, veszélyes hul-

ladékok kezelése

Légszennyező forrás minden berendezés, jármű vagy anyag, amely légszennyezést okoz. A

légszennyező források fő típusa:

- pontszerű forrás, amelynél a légszennyező anyagokat kibocsátó felület nagysága meghatá-

rozható, pl. kémény, kürtő, szellőző.

- felületi forrás (diffúz forrás), amelynél a légszennyező anyagokat kibocsátó felület nagysága

meghatározható, de a környezetbe jutó káros anyag mennyiségére csak közvetett mérések és

számítások után lehet következtetni, pl. vasút, közút, légifolyosók.

Pontforrásokra vonatkozó szabályok

Pontforrás létesítéséhez (rekonstrukcióhoz), működtetésének megkezdéséhez a környezetvé-

delmi hatóság hozzájárulása vagy engedélye szükséges

A fentiek alól kivételt képeznek a háztartási berendezések (500 kW névleges bemenő

hőteljesítményt meg nem haladó tüzelőberendezések) forrásai, a 140 kW névleges bemenő

teljesítményt meg nem haladó (oktatási, egészségügyi és szociális intézmények 500 kW név-

leges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó) tüzelő és egyéb kizárólag füstgázt kibocsátó

források

Az engedélyben foglalt hatósági előírásokat legalább 5 évente felül kell vizsgálni, indokolt

esetben szigorúbb kibocsátási határértékek és levegővédelmi követelmények állapíthatók meg

A kérelmező műszaki és gazdasági dokumentációval igazolni köteles az elérhető legjobb

technikára vonatkozó követelmények teljesülését

Az üzemeltető az emissziók rendszeres ellenőrzésére kötelezhető (emisszió mérés, számítás).

Az emisszió mérés gyakoriságát miniszteri szintű rendeletek szabályozzák.

Felületi (diffúz) légszennyező forrásokra vonatkozó szabályok

Diffúz légszennyező forrást úgy kell kialakítani, működtetni, hogy abból a lehető legkisebb

legyen az emisszió

A védőtávolság igényű, a hatásvizsgálat köteles tevékenységhez tartozó, továbbá egyéb beje-

lentésre kötelezett diffúz forrás létesítéséhez a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állás-

foglalása, vagy engedélye szükséges

A kérelmező műszaki és gazdasági dokumentációval igazolni köteles az elérhető legjobb

technikára vonatkozó követelmények teljesülését

A környezetvédelmi hatóság a diffúz légszennyező forrás levegőterhelésének csökkentésére

az elérhető legjobb technikán alapuló műszaki intézkedések végrehajtását írhatja elő

A környezetvédelmi hatóság külön jogszabály szerint egyes diffúz forrásokra kibocsátási ha-

tárértéket, anyag-felhasználási határértéket, levegővédelmi követelményt állapít meg ( VOC )

Elsősegélynyújtás mechanikai sérülések esetén

A mechanikus sebek osztályozásának egyik lényeges szempontja a sérülést kiváltó fizikai

ártalom jellege. Erről beszámolhat maga a sérült, valamint környezete is.

Fontosabb sebtípusok és jellemzőik:

A nyílt sebek diagnózisának felállításához az esetek többségében elég a seb küllemének gon-

dos vizsgálata és a sérült beszámolója a sebzés körülményeiről. Sokszor jelentéktelennek lát-

szik, de akár életveszélyes állapotot jelent a szúrt seb. Különösen fontos, ha testüregek - has-

üreg, mellüreg - felett keletkezett, vagy vastag, mély izomzatot érinthetett. A bőrfelszínen

gyakran csak jelentéktelennek tűnő, 1-2 cm-es, akár alig vérző nyomot hagy. Az igazi ve-

szélyt az jelenti, ha a mélyben, általunk nem láthatóan nagy erek, belső szervek sérülnek, va-

lamint a mélyre hatolás miatt komoly gyulladás keletkezik a szövetek között a szúrt csatorná-

ban. Ennek megfelelően minden szúrt seb orvosi, számos esetben kórházi ellátást igényel. Az

ilyen sérült megfigyelésre szorul, állapotrosszabbodás esetén mindig gondolnunk kell belső

sérülésre.

A metszett, vágott seb esetén valamilyen éles tárgy okozta a sérülést.

Jellemzője, hogy a sebszélek egyenes lefutásúak, a seb alapjáig terjednek, szűkülő a sebzug, a

sebalapig minden szövet élesen átmetszett, ritka a nagyfokú szennyeződés. E jellemzők azt is

jelentik, hogy a gyógyulás szempontjából jó hajlamú sérülés. A metszett seb általában erős

vérzéssel jár, de a vérzésen kívül egyéb veszélyre is gondolnunk kell. Ne ragadjunk le a vér-

zés észlelésénél és ellátásánál. Gondoljunk arra, hogy egyéb fontos képletek, idegek, inak

nem sérültek-e. Ennek jele, ha az érintett testrész funkciója nem megfelelő. Jellegzetes terület

e tekintetben a csukló és a kezek, ahol közvetlenül a bőr alatt idegek és inak futnak. A zúzott

seb esetében a bőr károsodását egy tompa erőbehatás, pl. zuhanás okozza. A sebszélek az erő-

behatásnak megfelelően szakadnak, tehát egyenetlenek, tépettek, a sebalap is szabálytalan,

gyakran erősen szennyeződik, különösen, ha a talajjal történt az érintkezés. A segélynyújtó itt

is a vérzést észleli először. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy ütés következtében ke-

letkezett, így fenn áll a csontsérülés, fej érintettsége esetén az agyrázkódás veszélye. A gyako-

ri szennyeződés felszínes seb esetén is megfelelő ellátást, tisztítást, fertőtlenítést igényel.

A harapott sebet tekintjük a nyállal való kontaktus miatt a fertőzésre leginkább hajlamos sé-

rülésnek. Ennek értelmében minden olyan esetben, amikor állati eredetű marás, harapás a ki-

váltó ok, erre gondolnunk kell. Fontos szempont az is, hogy az állat korábban oltásra került-e,

erről számos esetben csak a környezet adhat információt. Az ellátás egyik fontos iránya a ve-

szettség elleni védekezés, másrészt magának a sebnek az elfertőződését is meg kell előzni. A

külsérelmi nyom általában jellegzetes, végtag esetén sokszor kétoldali. Nagy harapási erővel

rendelkező állat igen komoly sérüléseket okozhat. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem,

hogy magunkra is vigyázni kell, állati támadásnál minket is fenyegethet veszély. A laikusok

általában a kutyával azonosítják a harapott sebet. A macska okozta harapás karmolás legalább

olyan veszélyes.

A lőtt seb megjelenése függ a lövedék jellegétől, a lövés irányától és a lőtávolságtól. Általá-

ban felismerhető a bemeneti nyílás, mely körül égésnyom is megjelenhet. Másrészt lehet ki-

meneti nyílás is, mely sokszor nagyobb roncsolást okoz, mint a bemeneti. A lövedék lő csa-

tornában megtett útját, annak irányát és a szövetkárosítás mértékét befolyásolja, hogy milyen

szöveteket érintett a lövedék.

A különböző sebek ellátásának közös eleme, hogy minden sérültet nyugalomba kell helyezni.

Ezt követi a vérzéscsillapítás, mely a seb tisztításából, fertőtlenítéséből és a vérzésnek megfe-

lelő kötés felhelyezéséből áll. A sebek végleges ellátását szakember végzi. Ismételten hangsú-

lyozzuk, hogy minden sérült megfigyelésre szorul. Állapotrosszabbodás esetén gondoljunk

belső sérülésre, nagyobb vérvesztésre. Feladatunk ezen felül a sérülés körülményeinek tisztá-

zása, melynek segítségével olyan sérülésekre is gondolhatunk, mely azonnal nem jelenik meg

tünet formájában. A későbbi ellátó pontos tájékoztatásáról se feledkezzünk meg.

Elsősegélynyújtás gázmérgezés esetén

Szén-monoxid mérgezés (autó kipufogó, kazán, rossz kémény)

Tünetei: fejfájás, kipirult bőr, izom gyengeség, izom görcs, bénulás, hányinger, hányás, esz-

méletvesztés, légzésbénulás.

Ellátás: kimentés, szellőztetés (ajtó, ablak nyitás), 1-2 perc után kihúzzuk a veszélyzónából,

betegvizsgálat (megszólítás, mi történt?), ellátás.

Légzés, keringés esetén stabil oldalfekvés, mentő.

Ha nincs légzés, keringés, akkor újraélesztés, felügyelet mellett segítség hívása.

Szén-dioxid mérgezés (színtelen, szagtalan gáz, boros pince)

Nehezebb a levegőnél, megfelelő töménységben halált szokott okozni (belégzés).

Kimentés fontos! Megfelelő műszaki mentés (hivatásos)

Elsősegélynyújtás eszméletlen, áramütést szenvedett sérültnek

A mentés fő szabályai

Ha egyedül van a segélynyújtó, a segítségnyújtás közben kiabálással hívjon segítséget.

Szabadítsa ki az áramütöttet veszélyes helyzetéből, az áramkörből.

Kiszabadítás után azonnal kezdje meg a segélynyújtást, az újraélesztést.

Azonnal hívassák a leghamarabb elérhető orvost és a mentőket is.

Szükség esetén értesítsék a villamos művet, műszaki mentőt.

Segítségnyújtó vigyázzon, ő maga ne kapcsolódjék az áramkörbe. Másodlagos baleseteket

meg kell előzni. Kisfeszültségű berendezésen bekövetkezett áramütéssérültjét bárki kiszaba-

díthatja, és ez kötelessége is, lehetőleg kikapcsolással. Szükség esetén feszültség alatt kell ezt

elvégezni. Nagyfeszültségű berendezésen bekövetkezett baleset áramütöttjét, de magát a fe-

szültség alatt álló berendezést is megközelíteni veszélyes. A kiszabadítást csak a helyi viszo-

nyokat ismerő villamos szakember végezheti.

Elsősegélynyújtás: Kiszabadítás után az elsősegélynyújtást azonnal meg kell kezdeni.

A teendőket a károsodás mértéke határozza meg.

Ellátás: újraélesztés, stabil oldalfekvő helyzet, kórházba juttatás.

Alapszabály, hogy minden áramütést elszenvedett személyt orvosi ellátásban kell részesíteni,

mert az áramütés jelei és káros hatásai később is megnyilvánulhatnak: tehát ha a sérült életben

van, az nem azt jelenti, hogy orvosi ellátás nélkül életben is marad - tehát minden esetbe

Elsősegélynyújtás égéses sérülés esetén

Égés: tűz, meleg levegő, meleg víz, sugárzás (nap)

Elsőfokú égés: bőrpír, fájdalom (napozás), bőr külső rétege sérül.

Másodfokú égés: bőrpír, fájdalom, hólyagok (víztiszta folyadék látható benne), bőr valameny-

nyi rétegének sérülése, valamennyi réteg elhal.

Harmadfokú égés: mélyre hatoló, szövetek is károsodnak, mélysége a helyszínen nehezen

dönthető el. Hólyagok kifakadnak, színe szürkés-fehér.

Negyedfokú égés: elszenesedés.

Ellátás: kesztyű, beteg elhelyezése, levetkőztetés a szükséges mértékig. 15-20 percig folyó-

vízzel hűteni, folyóvíz hiányában vizes borogatás, sűrűn váltogatni.

Fertőtlenítés, ha nem érzékeny a beteg, az egész égett felületre steril fedőkötés felhelyezése.

Kórházba szállításról való gondoskodás.

Elsősegélynyújtás rándulás esetén

Rándulás: ízületekben történik, a csontok ízületi felszínei visszatérnek az eredeti helyre.

Tünet: fájdalom, duzzanat.

Ellátás: talált helyzetben való rögzítés, kórházba juttatás.

Felső végtag esetén Desault-kötés, rögzítő kötés, háromszögletű kendővel.

Alsó végtag esetén: kitámasztás mindkét oldalról.

Környezetvédelem, környezetszennyezés

Tüzelő- és fűtőberendezések üzemeltetésének fontosabb tűzvédelmi szabályai

Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének

megfelelő, illetve arra méretezett kéménybe csatlakoztatható. Az építményben csak olyan

tüzelő- és fűtési rendszer létesíthető, amely tüzet vagy robbanást nem okoz. Az égéstermék

elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne jelentsen.

Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben nyílt

lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés (pl. kazán) nem helyez-

hető el!

A tüzelő és fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő –ha az üzemelte-

tés előírja, akkor szakvizsgával rendelkező – személyre szabad bízni.

Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, éghető folyadékot úgy kell elhelyezni,

hogy a központi fűtőberendezés vezetéke és a fűtőtest között min. 1 méter legyen a távolság.

Éghető padozatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezésből ki-

hulló vagy kipattanó parázs (szikra) tüzet okozhat, ezért ügyelni kell a gyújtási veszélyre. A

kokszkosaras szárítókályha és az éghető anyag között legalább 2 méter távolságot kell tartani

és hőszigetelő padozatra kell helyezni.

A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berende-

zésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhában a tüzet el kell oltani, a salakot el kell

belőle távolítani. A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélyte-

lenségéről.

A levegőszennyezés formái és hatásai

Globális szennyezések

1. Légkörfelmelegedés: Legfőbb okai: fosszilis tüzelőanyagokból származó CO2;metán (álta-

lában szén és kőolajtelepek kísérője és a CO2-nél 60szor erősebben melegíti a légkört);

Dinitrogéndi-oxid (műtrágyák bomlásából származik és 200szor erősebb a CO2-nél); rossz

ózon (2000szer erősebb) és a freonok melyek 4000szer erősebbek.

2. Sztratoszférikus ózonfogyás: legfőbb oka a freonok.

Regionális szennyezés:

Szmog: szennyanyagok időleges feldúsulásával keletkezik. Légszennyezés helyi szélsőséges

formája.

1. Los Angelesi szmog: Oka a gépjárműforgalom és az erős napsugárzás, a nitrogéndi-oxid és

szénhid-rogénekben feldúsul és a napfény hatására új vegyület alakul ki, melyek könnyhártya

irritációt okoz. Max koncentráció délben. Kialakulása meleg nyáron történik.

2. Londoni szmog: Oka a szén és kőolaj tüzelés, és hideg télen magas relatív nedvességtarta-

lom mellett jön létre. Kéndi-oxid, CO és korom okozza. Max koncentráció este és reggel.

Légzőszervi hatása van.

A káros hatást a légszennyező anyagnak az élő szervezetbe jutó mennyisége, dózisa váltja ki.

A szervezetbe jutó anyag mennyisége az expozíciótól függ, vagyis attól, hogy az élő szervezet

milyen szennyezettségű, koncentrációjú levegőben (c) mennyi ideig tartózkodott (t). A hatás

elvileg tehát a c x t szorzattól függ. Nagyobb koncentráció azonban akut mérgező hatásokat

válthat ki, míg kisebb koncentrációjú szennyezés hatása esetleg hosszabb idő után sem jelent-

kezik.

A légszennyeződés hatása a növényekre

A növények sokkal érzékenyebbek a levegőszennyeződésre, mint az állatok vagy az ember.

Egyes növényeket pl. a zuzmókat a levegőszennyeződés indikátorainak is tekintik. Szennye-

zett városok körül ún. zuzmósivatagok alakulnak ki.

A légszennyező hatásokkal szemben a növénye epidermisze a legellenállóbb, a szivacsos és

az oszlopos parenchima érzékeny. Kis koncentrációjú mérgező anyagot a növény képes el-

bontani nagyobb koncentráció esetén azonban a sejt elhal. Komolyabb mértékű károsodás

szemmel látható elváltozással is jár,k a levél szövete helyenként összezsugorodik, elfonnyad.

A klorofill és a színagyagok pusztulása következtében színváltozás, klorózis lép fel. A levélen

sárga, barna, vörös foltok jelennek meg. Igen jellegzetes a marginális nekrózis.

- A porszennyeződés eltömi a növények gázcsere nyílásait. A porok a vízzel reagálva bekap-

csolódnak a növény anyagcseréjébe.

- A kéndioxid a vízzel kénessavvá majd kénsavvá alakul át és roncsoló hatást fejt ki. A kloro-

fillal reagálva a fotoszintézist bénítja. A kéndioxid főleg a szivacsos parenchimát támadja, a

levélerek közötti területen száraz áttetsző világos foltok jelennek meg.

- Az ózon az oszlopos parenchimát károsítja, a levél ózon hatására szórtan pettyes lesz.

- A fluor kártétele marginális nekrózisban nyilvánul meg. Az 50-es években az Inotai Alumí-

nium Kohó után a kohó széljárta oldalán elpusztult az ottani tűlevelű erdő. Az állandó fluor-

hatásnak csak teljesen értéktelen és igénytelen növények képesek ellenállni.

A növényzet ugyanakkor visszahat a légszennyeződésre, szűri, tisztítja a levegőt.

A légszennyezés hatása az állatvilágra:

A légszennyeződésnek az állatvilágra gyakorolt hatásáról viszonylag keveset tudunk. A köz-

vetlen hatás ritka. Az állattartó telepek általában távolabb helyezkednek el az ipari létesítmé-

nyektől. A szennyezett levegőjű városokból számos madárfaj elvándorol. A szálló por a vad-

állományt károsítja. A takarmánynövényekre lerakódó por káros a növényeket elfogyasztó

állatokra. Tiszaújváros térségében ily módon több négyzetkilométernyi területet borított el a

véggázkéményből felszálló korom. Az állatok különösen a kátrány és fenol szagára érzéke-

nyek.

A levegőszennyeződés hatása az emberre:

- A szénmonoxid a vér oxihemoglobinjából az oxigént karboxi-hemoglobin képződés mellett

kiszorítja, ezáltal csökken a szövetekhez szállított oxigén mennyisége. Végső soron fulladást

eredményez. Veszélyességét fokozza, hogy szagtalan gáz. Ha vér karboxi-hemoglobin tartal-

ma eléri a 45 %-ot, munkaképtelenség lép fel, 60-80 % esetében pedig néhány órán belül halál

következik be. Nagyvárosok csomópontjain, rosszul szellőzött alagutakban a szénmonoxid a

károsító szintet eléri, ami az öntudat tompulásában, a reakcióképesség csökkenésében nyilvá-

nul meg.

- A kéndioxid nagyobb koncentrációban a szem és a felső légutak nyálkahártyáit izgatja, ki-

sebb koncentrációban a légutak csillószőreit és a nyálkahártyáit károsítja. A védekező képes-

ség csökkenésével gyulladásos betegségek alakulnak ki. Akut mérgezés esetén a halálos ki-

menetel ritka.

- A nitrogén-monoxid a levegőben gyorsan átalakul nitrogén dioxiddá, káros hatását így fejti

ki. A vízzel a tüdőben sav keletkezik, ami roncsolja a tüdőt. A vérerek tágulását idézi elő. A

szem és a légutak nyálkahártyáját is izgatja.

- A policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) vegyületek között számos olyan vegyület for-

dul elő, amelyek rákkeltőek.

- A klór erélyes oxidáló, roncsoló hatású.

- A hidrogénfluorid izgatja a légutakat, égési sebeket okoz.

- Az ammónia 0,5 mg/dm3-nél nagyobb koncentrációban könnyezést, szemfájdalmat és gyul-

ladást eredményez. Ha koncentrációja meghaladja a 0,7 mg/dm3 értéket súlyos keringési és

légzési zavarok lépnek fel, súlyosabb esetekben halált is okozhat.

- Korom, por, pernye. Legveszélyesebbek a 0,25-10 µm szemcseméretű részecskék. Az ennél

nagyobb részecskék csak a felső légurakig jutnak el. A 0,25 µm-nél kisebb részeket a tüdő

nem tartja vissza, így az elhasznált levegővel azok újra a szabadba kerülnek. A nem kimon-

dottan mérgező porok hatása gyakran évek múlva jelentkezik (szilikózis, portüdő).

Ha a gáznemű és a szilárd szennyezők együtt vannak jelen a károsító hatás fokozódik. A vá-

rosi légszennyezés a dohányzás növeli a bronchitis és a tüdőrák okozta mortalitást.

Munkavégzés víz felett

- A tevékenységekhez legalább két munkavállaló egyidejű jelenléte szükséges.

- Munkába állítás előtt a munkavállalót a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és vé-

leményezéséről szóló 4/1981. (III. 31.) EüM rendelet szerint, a munkaköri alkalmasság elbírá-

lása céljából orvosi vizsgálatra kell küldeni. Azt a munkavállalót, aki előzetes alkalmassági

vizsgálaton nem vett részt, vagy a megjelölt munkakörre alkalmatlan, a munkáltató nem fog-

lalkoztathatja. Az előzetes orvosi vizsgálattól rendkívüli munkavégzési körülmények (így

például katasztrófaelhárítási, árvíz- és belvízvédekezési, vízminőségi kárelhárítási tevékeny-

ségek ellátása) esetén el lehet tekinteni.

- Víz feletti munkavégzés alatt a vízből való mentésre és elsősegély-nyújtásra kiképzett, úszni

tudó munkavállaló (elsősorban a mentőcsónak vezetője) állandóan a munkahelyen, könnyen

eloldhatóan kikötött mentőcsónakban köteles tartózkodni. Mentőcsónak vezetésével csak 18.

életévét betöltött, kishajóvezetői vizsgával rendelkező férfit szabad megbízni, amennyiben a

mentőcsónak kishajónak minősül.

- Élővíz melletti munkáknál a munkavégzés időtartamára vízi őrnek olyan munkavállalót kell

kijelölni, aki tud úszni, jó fizikai adottsággal rendelkezik és ismeri a vízből mentés szabályait.

A vizek fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai

A víz fizikai tulajdonságai:

•a víz sűrűsége 3,98 oC hőmérsékletnél a legnagyobb (1000 kg/m3)

•a víz fajhője 180 oC hőmérsékleten 4189 J/kg. A víz fajhője (K0), nagyságrenddel nagyobb,

mint bármely egyéb anyagé, ezért alkalmas hő közvetítő és hűtőközeg céljára.

•viszkozitása a hőmérséklet növekedésével csökken,

•halmazállapot változáskor hő felvétel illetve leadás szükséges,

•helyzeti energiája (duzzasztáskor) jó hatásfokkal alakítható át elektromos energiává (turbina,

generátor)

•forráspontja 101,325 kPa nyomáson 100 oC,

•fagyáskor térfogata 9,2 %-al nő.

A víz kémiai tulajdonságai

A víz összetétele H2O. Mivel a természetben a hidrogénnek három (1H, 2H, 3H ), az oxigén-

nek hat (14O, 15O, 16O, 17O, 18O, 19O) izotópja létezik, elvileg 36 víz molekula szerke-

zet létezhet, amelyből 9 képez stabil nuklidet. Ezek a természetben kisebb-nagyobb mennyi-

ségben fordulnak elő. Legnagyobb mennyiségben a H2O (99,73 mol %) , ezt követi a nehéz-

víz (D2O).

A víz fontosabb kémiai jellemzői:

•a pH (a tiszta természetes vizek pH-ja 4,5-8,3 közötti)

•az összes sótartalom koncentrációban (100 - 1000 mg/l körüli),

•a keménység (összes, változó, állandó NKo = 10 mg/l CaO),

•oldott oxigén (mg/l),

•összes szerves szén (TOC, mg/l),

•kémiai oxigén igény KOI; kálium permanganátos KOIps, káliumdikromátos, KOId (mg/l),

•biokémiai oxigén igény ; BOI5 (mg/l),

•szerves mikroszennyezők,

•szervetlen mikroszennyezők.

•KOI – kémiai oxigén igény:

A vízben lévő anyagok redukáló képessége

Oxidálószer: KMnO4; K2Cr2O7

•BOI – biológiai oxigén igény:

Az az oxigén mennyiség, amely térfogategységben lévő oldott, kollodiális és szuszpendált,

bomló képes szerves anyagok lebontásához szükséges.

A víz biológiai tulajdonságai

Az élővizekben előforduló un. vízi szervezetek egyedszáma eléri a több százezret, sőt akár a

több száz milliót is. Épp ezért aktív felületük hatalmas, így igen jelentős szerepük van a vizek

minőségének alakításában/kialakításában. Ebből kifolyólag az élővizet biotópnak kell tekinte-

ni.

Növényi szervezetek

1.Algák (moszatok)

2. Gombák /a vízi élettérben szerepük kevésbé ismert/halpenész /saprolegniaferox/

Állati szervezetek

1.Baktériumok

2.Egysejtűek (pl. ostorosok, csillósok)

3.Többsejtűek(szivacsok, gyűrűsférgek, kerekesférgek)

4.Vírusok

Gázpalackok közúti szállításának legfontosabb tűzvédelmi szabályai

A palackok szállításakor figyelembe kell venni a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó

előírásokat.

Gépjárművön való szállításkor

- a gépjármű tiszta legyen,

- a gépjármű ugyanazon részében, ahol a palackokat szállítják, olajat, zsírt vagy más A, B

és C tűzveszélyességi osztályú anyagot nem szabad szállítani,

- a palackokat elmozdulás ellen rögzíteni kell lehetőleg hossztengelyével a gépjármű menet-

irányára merőlegesen,

- a palackok rögzítése biztonságos, és könnyen oldható legyen, a palackokat úgy kell rögzíte-

ni, hogy sem egymáshoz, sem más tárgyhoz ne ütődhessenek,

- a palackokat a nap sugárzó hőjétől óvni kell,

- a gépjárművet a vonatkozó veszélyre utaló felirattal kell ellátni,

- a veszélyes gázokat tartalmazó palackokat a rakodótérrel közös légterű vezetőfülkéjű gép-

járművön szállítani nem szabad.

Tömegközlekedési eszközön palackot szállítani nem szabad.

Palackot szállító járművet közterületen felügyelet nélkül hagyni nem szabad

Szennyvízkibocsátás, határértékek, díjak, bírságok

Szennyvízkibocsátás: A szennyvizek elhelyezésére, bevezetésére általános követelményeket

szab meg mind a környezetvédelmi, mind a vízügyi törvény.

A természetes vizekbe (befogadóba) történő bevezetésre a 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés ír

elő részletes szabályozást. A szennyvizekkel kapcsolatos teendőkre számos előírás található

az Országos Vízgazdálkodási Szabályzatban és a 32/1964.

(XII. 13.) Korm. rendeletben.

Vízjogi engedély szükséges a vízi munka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez, át-

alakításához (létesítési vízjogi engedély), használatba vételéhez, üzemeltetéséhez (üzemelteté-

si vízjogi engedély).

A környezetre jelentős hatással lévő vízgazdálkodási és vízhasználati tevékenységekre, vízi

létesítményekre az előzőeken túlmenően – előzetesen – környezeti hatásvizsgálatot is el kell

készíteni. A hatásvizsgálat alapján adható ki a vízügyi tevékenységre vonatkozó környezetvé-

delmi engedély.

Igénybevételi járulék: „a környezet valamely elemének egyes igénybevételi módjai után a

környezethasználó igénybevételi járulékot köteles fizetni. A járulékot a környezeti elem

igénybe vett mennyiségével arányosan kell megállapítani. Az arányossági tényező területi

kategóriától függően eltérő lehet.” Ez a járulék lényegében azonos a korábbi vízkészlet-

használati díjjal, tisztázandó azonban viszonya az új vízgazdálkodási törvényben megnevezett

vízkészlet-járulékkal.

Közüzemi szolgáltatási díj:„A közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatásért díjat kell

fizetni.” A díjnak célszerűen fedezni kell a szennyvizek összegyűjtését, tisztítását, elhelyezé-

sét szolgáló infrastruktúrák működtetését.

Környezeterhelési díj: „a környezethasználó a környezetterhelésért díjat köteles fizetni… A

környezeti elemekbe juttatott szennyező anyagok után fizetendő díjat meghatározott anyagok-

ra, vagy ezek csoportjára külön, a kibocsátott anyag mennyiségével arányosan kell meghatá-

rozni. Az arányossági tényező területi kategóriától és a kibocsátási határértéktől függően elté-

rő lehet. A terhelési díj olyan anyagokra határozható meg, amelyekre érvényes mérési szab-

vány van, illetve amelyek kibocsátása anyagmérleg vagy más műszaki számítás alapján meg-

bízhatóan megállapítható”

A vízminősítés szempontjai, folyamata, osztályai, a vízszennyezés hatása a környezetre

A vizek minőségének meghatározása mintavételből, helyszíni és laboratóriumi fizikai, kémiai,

biológiai és bakteriológiai vizsgálatok elvégzéséből, és a vizsgálat során mért adatok rendsze-

rezett értékeléséből áll: A környezeti tűrőképesség felmérésére a víz mennyiségének és hoza-

mának ismerete is szükséges. A vizek minőségének megállapítása gyakorlati felhasználható-

ságot célzó természettudományos vizsgálat. A gyakorlati felhasználás eltérő minőségi kötet-

élményei alapján természetes vizeinket ivóvíz- és iparivíz-ellátásra, öntözésre és egyéb célok-

ra (pl. haltenyésztés; sport, üdülés; közlekedés) szokás minősíteni

A vízvizsgálatokat szabványok határozzák meg, amelyek mindig a víz szándékolt felhaszná-

lásra váló alkalmasságának igazolására vagy kizárására irányulnak. A vizsgálatok az ország

különböző felszíni és felszín alatti víznyerő helyeinek előre meghatározott pontjain, meghatá-

rozott gyakorisággal és meghatározott jellemzőkre irányulnak. Az eredményeket követel-

ményrendszer szempontjai alapján értékelik; melynek alapján felszíni vizeinket öt vízminősé-

gi osztályba sorolják. Felszíni vizeink mennyiségét és minőségét Magyarország vízminőségi

térképén ábrázolják, melyen feltüntetik azok jellemző (országba belépő és országból kilepő)

vízhozamát, minőségi osztályát, belépő és országon belül jellemző szennyezőit, valamint a

vízminőség várható változását, javulását vagy romlását. A vizek elsődleges felhasználásához,

a használt és újra használni kívánt vizek tisztítottságának, vagy kijuttathatóságának megítélé-

séhez a vízszennyező komponensek ismerete és vizsgálata szükséges. A vizsgálatok fizikai,

kémiai, biológiai és bakteriológiai méréseket, vizsgálatokat jelentenek. A víz különböző cé-

lokra való alkalmasságát a fizikai jellemzők közül a hőmérséklet határozza meg. Az

organoleptikus tulajdonságok alatt a víz érzékszervileg észlelhető tulajdonságainak összefog-

laló nevét értjük. Ide soroljuk a víz színét, ízét, szagát.

A kémiai módszerekkel történő mérések, vizsgálatok célja az anyagi jellegű szennyezők

(klasszikus vízszennyezők, mikroszennyezők, radioaktivitás), valamint az energia jellegű (hő)

szennyezés megállapítása, mérése. A klasszikus vízszennyezők közé tartozik vizeink és

szennyvizeink oldott sótartalma (anionok; kationok); az ,;édesvizekre" jellemző és a vizek

keménységét okozó kalcium-, magnéziumionok, hidrogénkarbonát-ionok stb. Természetes

vizeink és szennyvizeink sokféle élő szervezetét, azok anyagcseretermékeit; szerves anyago-

kat tartalmaznak. Ezek vízben levő mennyiségét a biokémiai oxidáció (megfelelő hőmérsékle-

ten a vízbeli oldott oxigén segítségével) lebontja. Ez azt is jelenti, hogy a vízben oldott oxigén

nemcsak a magasabb rendű élő szervezetek (pl. halak) létezéséhez, hanem a vizek szerves

anyag tartalmának biokémiai oxidációjához is szükséges.

Vízminősítés szempontjai

A víz minőségét fizikai, kémiai, biológiai és bakterológiai vizsgálatokat lehet meghatározni.

Meghatározása lényegében a szennyező anyagokkal való terhelés megállapítását jelenti.

Kémiai jellemző: só, oxigén, szerves anyagok, szervetlen anyagok, nitrogén vegyületek, fosz-

for tartalmú anyagok, mikro szennyeződések.

Fizikai tulajdonságok: hőmérséklet, radioaktív szennyeződés,

Biológiai minőség: ökoszisztéma létrehozása, fenntartása

Bakterológiai tisztaság: koli számmal jellemzik: kórokozó baktériumok (járványok), vírusok

Vízminősítés osztályai (MSZ 12749 szabvány szerint):

- I. osztály: kiváló víz. Mesterséges szennyezőanyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú

víz, amelyben az oldottanyag-tartalom kevés, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktéri-

um gyakorlatilag nincs.

- II. osztály: jó víz. Külső szennyezőanyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal

kismértékben terhelt, mezotróf jellegű víz. A vízben oldott és lebegő, szerves és szervetlen

anyagok mennyisége az életfeltételeket nem rontja. A vízi szervezetek fajgazdagsága nagy,

egyedszámuk kicsi, természetes szagú és színű. Szennyező baktérium igen kevés.

- III. osztály: tűrhető víz. Mérsékelten szennyezett (pl. tisztított szennyvizekkel már terhelt)

víz, amelyben a szerves és a szervetlen anyagok, valamint a biológiailag hasznosítható táp-

anyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet. Szennyvízbaktériumok következetesen kimu-

tathatók. Esetenként szennyezésre utaló szag és szín is előfordul.

- IV. osztály: szennyezett víz. Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szenny-

vizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz. Ez a vízminőség ked-

vezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a gerinces állatokra.

- V. osztály: erősen szennyezett víz. Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal,

szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvízbaktérium-tartalma közelít a

nyers szennyvizekéhez. A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az élet-

feltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi, zavaros, bűzös, színe jellemző és változó.

Vízszennyezés hatása a környezetre

o A szennyezett vízhasznosítási lehetősége korlátozódik.

o A víz felhasználását megelőző kezelés költsége nő.

o Természeti környezet leromlása.

o A vízi élővilág pusztulása.

o Halászati lehetőségek csökkenése.

o Vízzel érintkező létesítmények korróziója.

o Szennyvízzel elvezetett hasznos anyagok.

o Üdülési lehetőségek csökkenése.