Munkaerő-kiáramlás a közszférából (előzetes eredmények)

Elek Péter – Szabó Péter András

„Foglalkoztatás és bérek a közszférában: mikroökonometriai elemzések” című OTKA-pályázat

Motiváció

Közszféra jelentős foglalkoztató: ◦ foglalkoztatottak 20%-a, ◦ alkalmazottak 30%-a

Aktualitás: jövő évi költségvetésben a közig. 6000 fővel csökken, de kommunikációban több is szerepel. EMELLETT kiemelt cél a foglalkoztatottság növelése

Közszféra létszámcsökkentésének nettó hatása fontos!

A közszféra létszáma a foglalkoztatottak között

Forrás: OECD (2011): Government at a Glance

A közszféra hazai munkagazdasági irodalmaKilencvenes évek: létszám és bér◦ Kézdi (1998 és 2000): lecsökkent relatív bérek

befolyásolhatták az összetételt◦ Kertesi és Köllő (2006): „elöregedő” diplomás

foglalkozások (tanárok, orvosok) relatív bére nem változott, a „fiatalodóké” nőtt -> közszféra öregedett

2000-es évek: főként bér◦ Telegdy (2006): köz- és versenyszféra bérkülönbsége a

2002-es emelés után◦ Varga (2006 és 2007): közoktatás kereseti viszonyai,

összetétele, negatív szelekciós mechanizmusok

I. Adatok és az átmenetek vizsgálata

I.1 Adatok: MEF 1998-2008. panel

Több mint 70 ezer fő / negyedévElőny: ◦ munka megszüntetésének oka -> önkéntes

ill. kényszerű váltás elválasztható◦ részletesebb egyéni információk

Hátrány: ◦ csak 6 negyedéves panel, ◦ nincs megbízható béradat

I.1 Ki a közszférabeli? (MEF)

Gazdasági ág (L, M, N) ÉS a munkáltató nem tisztán magántulajdonú

Kihagyjuk a közhasznú, közcélú és közmunkát végzőket◦ „Részesült-e az alábbi ellátások

valamelyikében?” kérdésre „egyikben sem részesül, de közhasznú, közcélú vagy közmunkát végez” választ adta,

◦VAGY a „Miért dolgozik határozott időben?” kérdésre a közmunkát jelölte meg okként.

I.2 Adatok: ONYF 2000-2004 panelONYF adminisztratív adataiból 200 ezer fős anonim

panel-adatbázisTartalmazza:

◦ Biztosítási jogviszony (munkaviszony, közszolgálati jogviszony stb.)◦ Jogviszonyok kezdete, vége, az alapul szolgáló jövedelem◦ Járulékfizetés szüneteltetésének ideje és oka (táppénz,

gyerektámogatás)◦ Nyugdíj◦ Feor-kódok◦ Kor, nem, irányítószám

Előny: nagy minta, hosszú panel, pontos béradatokHátrány:

◦ kevés egyéni jellemző, nem tudjuk a váltás okát◦ végzettséget csak közelíteni tudjuk a MEF-ben az adott feorhoz

tartozó végzettségek mediánjávalMég nem a TÁMOP-KTI ONYF adatbázis!

I.2. Ki a közszférabeli? (ONYF)

Akinek jogviszonya◦közalkalmazotti, ◦közszolgálati, ◦bírósági, igazságügyi alkalmazotti, ◦ fegyveres erős vagy ◦prémium évek jogviszony

VAGY feor-kódja alapján nyilvánvalóan közszférabeli

Így a munkaszerződéses tanárokat stb. beleértjük, cserébe a magánkórházak és -iskolák dolgozói is ide tartoznak

Közszférán belül a gazdasági ágak szétválasztása: jogviszony és feor alapján

I.3 A közszféra létszáma és a becsült be- és kilépések

720000

740000

760000

780000

800000

820000

840000

860000

880000

1998

q1

1998

q4

1999

q3

2000

q2

2001

q1

2001

q4

2002

q3

2003

q2

2004

q1

2004

q4

2005

q3

2006

q2

2007

q1

2007

q4

2008

q3

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

140000

létszám (bal tengely) kilépés (jobb tengely)

belépés (jobb tengely)

Belépés és kilépés: négy negyedéves mozgóátlag a volatilitás miattKilépés: változékonyabb -> jobban magyarázza a szint változását

I.4 Kilépési valószínűségek a közszférából különböző státuszokba

Kiszervezettek: nem közszférabeliek, de a közszféra elhagyása után egy negyedévvel azt állították, hogy már egy évnél hosszabb ideje dolgoztak ugyanazon a munkahelyen, ráadásul ugyanabban a munkakörben

-

0.5

1.0

1.5

2.0

2.5

3.0

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

év

%

inaktív munkanélküli tényleges versenyszféra "kiszervezett"

I.5 A közszféra és versenyszféra átmenet-valószínűségeinek összehasonlítása I.

Inaktivitásba kilépés hasonló, és vizsgálták (Cseres-Gergely 2007; Scharle 2008)

- 0.2 0.4 0.6 0.8 1.0 1.2 1.4 1.6 1.8

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

év

%

kszf inakt vszf inakt

I.5 A közszféra és versenyszféra átmenet-valószínűségeinek összehasonlítása II.

Munkanélküliségbe és más munkába kilépés: alacsonyabb -> EZT vizsgáljuk Más munka: más ágazat és más munkakör Boeri és Flinn (1997): állami szektor kevésbé mobil

-

0.2

0.4

0.6

0.8

1.0

1.2

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

%

kszf mnélk kszf más munka

vszf mnélk vszf más munka

II. Újraelhelyezkedési esélyek

II.1 Munkanélküliségbe áramlás

Nyers valószínűség (%)

általános iskola 0,86

szakiskola 0,60

érettségi 0,25

felsőfokú 0,14

Vszf-hoz képesti esélyhányados

Nyers Szűrt

általános iskola 0,746 0,957

szakiskola 0,803 0,932

érettségi 0,471 0,487

felsőfokú 0,529 0,538

II.2 Munkanélküliek újra-elhelyezkedési esélyének vizsgálata

Diszkrét idejű arányos hazárdmodellMunkanélküliség hosszának hazárdja:λ(t)= λ0(t) * exp(X)

de ezt csak diszkrét időben figyeljük meg: Pr(n-1<T<n) = S(n-1)*h(n), ahol ◦ S(n) a túlélésfüggvény (kiszámolható) ◦ h(n) a diszkrét idejű hazárdfüggvény

(kiszámolható)

λ0(t) parametrikusan (pl. Weibull) vagy nemparaméteresen becsülhető

II.3 Vizsgálat a MEF alapján

Minta: 25-54 éves nem közmunkásSpecifikációk részmintái:◦A: Emp -> Not Emp. -> Emp.

azokra, akik „állás elvesztése” miatt lettek nem fogl.

◦B: Emp. -> Unemp. -> Emp.◦C: Emp. -> Not Emp. -> Emp.

II.3 Közszférabeliek újra-elhelyezkedési intenzitása versenyszférához képest (MEF)

  Állásveszt Mnélk. Nem fogl.

Nyers relatív intenzitás (kszf vs. vszf) 0,870* 0,833** 0,651***

Modell eredmények

Közszféra dummy 0,908 0,820** 0,765***

Időtartam

1. negyedév 0,263* 0,152*** 0,117***

2. negyedév 0,214** 0,129*** 0,093***

3. negyedév 0,196*** 0,107*** 0,077***

4. negyedév 0,151*** 0,072*** 0,056***

Egyéb kontrollváltozók: ld. következő slide-on

Mintaelemszám 7553 7096 18854

A paraméterek a relatív esélyeket (exp( )) tartalmazzák, tehát 1 esetén nincs hatás.β

II.3 Egyéb kontrollváltozók

  Állásveszt Mnélk. Nem fogl.

Végzettség (interakciók nem voltak szignif.)

Szakiskola 1,065 1,013 1,051

Érettségi 0,928 0,957 1,017

Felsőfokú 1,505** 1,326*** 1,255***

Egyéb

Előző munkahelyen eltöltött idő ≥ 2év 0,734*** 0,751*** 0,735***

Gyerektámogatás 0,383*** 0,542* 0,234***

Nyugdíj 0,456*** 0,720* 0,391***

Inaktív de szeretne dolgozni 0,873***

Inaktív és nem szeretne dolgozni 0,586***

Állásvesztő 0,758***

További kontrollok: nem, kor, kor2

Mintaelemszám 7553 7096 18854

A paraméterek a relatív esélyeket (exp( )) tartalmazzák, tehát 1 esetén nincs hatás.β

II.4 Vizsgálat az ONYF alapján: nyers visszatérési intenzitások

0%

5%

10%

15%

20%

25%

1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35

hónap

közszféra versenyszféra

II.4 Vizsgálat az ONYF alapján

Minta: 25-49 évesekParaméteres (Weibull) alaphazárd, korrekció

12 hónapnál dummyval Specifikációk:◦A: Emp. -> Not Emp. -> Emp.,

cenzorálás 12 hónapnál

◦ B: Emp. -> Not Emp. -> Emp., cenzorálás 24 hónapnál

◦ C: Emp. -> Not Emp. -> Emp., akik min. 1 hónapig kaptak mnélküli segélyt cenzorálás 24 hónapnál

II.4 Közszférabeliek újra-elhelyezkedési intenzitása a versenyszférához képest (ONYF)

Cenzorálás, részminta 12 hó 24 hóMnélküli

segély

Nyers relatív esély* 0,923*** 0,948*** 0,866***

Modelleredmény

Közszféra dummy 0,906*** 0,914*** 0,931**

Eltelt idő logaritmusa 0,696*** 0,763*** 0,927***

12. Hónap 1,883*** 1,601*** 0,897**

Végzettség

Szakiskola 1,004 0,999 0,911

Érettségi 0,974 0,963* 0,821

Felsőfokú 1,204*** 1,180*** 0,933***

Mintaelemszám 403246 295785 165944

Egyéb kontrollok: nő, kor, kor2, mnélk segély, gyerektám., nyugdíj

A paraméterek a relatív esélyeket (exp( )) tartalmazzák, tehát 1 esetén nincs hatás.β

II.4 Kiterjesztett modellek eredményei

Cenzorálás. részminta 24 hó 12 hóMnélk

segély

Végzettség és közszféra interakciója

Közszféra 0,813*** 0,841*** 0,741***

Közszféra × Szakiskola 0,817*** 0,820** 1,107

Közszféra × Érettségi 1,154** 1,129* 1,387***

Közszféra × Felsőfokú 1,302*** 1,270*** 1,590***

Közszféra ágai külön

Oktatás 1,173*** 0,929 0,835

Egészségügy, szociális ellátás 1,067 0,664*** 0,669***

Közigazgatás, védelem 0,761*** 0,709*** 0,678***

Egyéb közszféra 0,800*** 0,871*** 0,800***

A paraméterek a relatív esélyeket (exp( )) tartalmazzák, tehát 1 esetén nincs hatás.β

III. Versenyszférába kerülők

III. Versenyszférába kerülés

Vszf-ba váltás alacsonyabb: 0,3-0,4% körül – kik ők?1. Kik azok a dolgozók, akik váltanak?

2. Milyen munkahelyre váltanak?

3. (Milyen bérre váltanak?)

Felhasznált adatbázis: MEF (1998-2008. közti negyedévek)◦ Közmunkásokat továbbra is kiszűrtük

◦ Átmenetek kis valószínűsége -> alacsony elemszám

III.1 Váltás: egyéni jellemzők

inkább a munkaerőpiaci szempontból nehezebb helyzetben levőket (alacsony képzettségűek, falvakban lakók) érintette.

Nyers

esélyhányadosVégzettség

kiszűrveVégzettség, kor, nem

kiszűrve

Egészségügy 0,497** 0,460** 0,608**

Oktatás 0,493** 0,553** 0,801*

2004-2008 0,764** 0,785** 0,81**

Szakiskola 1,195 0,849

Középiskola 0,659** 0,570**

Főiskola, egyetem 0,486** 0,394**

Pszeudó R2 0,010 0,018 0,035

Elemszám 188423

III.1 Váltás: közszférabeli munkahely

III.2 Váltás: új munkahely alapján

melyek azok a foglalkozáscsoportok és ágazatok, ahol a közszférából érkezők az átlagosnál nagyobb valószínűséggel helyezkednek el.

Tesztelés: binomiális próbaKét vszf-beli kontrollcsoport◦ Fogl.csoportot váltók◦ Fogl.csoportot ÉS ágazatot váltók

jjkszf ppH ,0 : jjkszf ppH ,1 :

III.2 Váltás: cél-foglalkozáscsoportok

Jellemző munkakörök végzettségtől függően

Viszonyítási alap: munkakörváltás Összes Felsőf. Érettségi Szakisk. Ált. isk.Gazdasági szervezet vezetői 2,06Műszaki és természettudományi foglalkozások (felsőfok) 1,59 5,81

Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások (felsőfok) 5,08

Gazdasági, pénzintézeti ügyintézők 1,27 2,93 1,54

Irodai jellegű foglalkozások 1,70 3,51Ügyviteli foglalkozások 3,35Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások 1,68

Mezőgazdasági foglalkozások 1,67Könnyűipari foglalkozások 2,12Vas- és fémipari foglalkozások 1,53Építőipari foglalkozások 2,30Feldolgozóipari gépkezelők 1,29 1,79 2,73Mobil gépek kezelői 2,11Takarítók és hasonló jellegű foglalkozások 2,49

III.2 Váltás: cél- (rokon-) ágazatok

Versenyszférabeli gazdasági ágTeljes

közszféra Közig. Oktatás Eg.ügyÖsszes megfigyelésBiztosítás, nyugdíjalap 1,44Egyéb gazdasági szolgáltatás (pl. jogi, számviteli tevékenység) 1,44 2,01

Kultúra, sport 2,27 4,16

Középfokú vagy felsőfokú végzettségűekEgyéb gazdasági szolgáltatás (pl. jogi, számviteli tevékenység) 1,78

Kultúra, sport 1,82 3,15

Legfeljebb általános iskolai vagy szakiskolai végzettségűek

Gumi-, műanyag termék gyártása 1,34

III. 3 Váltás: felülképzettség az új munkahelyen

Minden 4-jegyű feor-kódhoz hozzárendeljük a medián végzettséget

(A közszférában a legalább érettségizettek körében lényegesen kisebb a felülképzettség)

Munkakör medián végzettségi szintje

Végz. Közszféra Versenyszféra

Ált. isk.Szakisk

. Éretts. Felsőf. Össz. Ált. isk.Szakisk

. Éretts. Felsőf. Össz.

Ált. isk. 61,8 26,7 10,9 0,6 100,0 40,2 51,9 7,6 0,3 100,0

Szakisk 24,2 51,7 22,7 1,4 100,0 11,5 78,3 9,9 0,4 100,0

Éretts. 3,4 13,3 74,5 8,8 100,0 4,3 38,8 52,2 4,8 100,0

Felsőf. 0,1 0,8 12,0 87,0 100,0 0,9 5,8 39,0 54,3 100,0

Össz. 12,6 15,7 33,7 38,0 100,0 12,3 50,7 27,6 9,3 100,0

a versenyszférában munkakört és ágazatot váltókhoz képest végzettségüknél rosszabb foglalkozási csoportba kerülnek-e?

Esélyhányados St. hiba p-értékNyers esélyhányados* 1,415 0,110 0,000

Kontrollokat tartalmazó modellKözszféra 1,182 0,105 0,060Végzettség**Érettségi 4,747 0,307 0,000Felsőfokú 9,086 0,917 0,000Kontroll: nem, kor, kor négyzet, Előző munkahelyen eltöltött idő >= 2év 0,630 0,039 0,000Mintaelemszám

5798-3422,24950,590,000

0,1219

Log likelihoodLRProb > chi2Pseudo R2

Interakciós modellek eredményei (kontrollok mint fent)Közszféra 1,499 0,207 0,003Közszféra × Érettségi 0,690 0,133 0,054Közszféra × Felsőfokú 0,596 0,142 0,030

III. 3 Váltás: felülképzettség az új munkahelyen

III. 4 Váltás: új bérek

Adatbázis: ONYF (2000-2004)

Kérdés: tudnak-e bérnyereséget realizálni a váltók?◦ Pl. mi történik, ha jobb medián végzettségű

munkakörből egy rosszabba került a munkavállaló?

mérési hiba csökkentése◦ közszférából a következő hónapban a versenyszférába

ment, és a távozás előtt legalább egy évet, majd a távozás után szintén legalább egy évet folyamatosan egy helyen dolgozott

III.4 Váltás: új bérek

kis bérelőny a váltás után közvetlenül, de eltűnik Kis elemszámok, nem szignifikáns hatások: nagy minta?

100

105

110

115

120

125

130

135

-10 -7 -4 -1 2 5 8 11

hónap (kszf elhagyása = 0)

%

elhagyók átlagos

Összefoglalás

1. Állami szektor munkanélküliség szempontjából biztosabb, de munkahely-váltásban kevésbé mobil

2. Munkanélküliségből ill. nem foglalkoztatotti státuszból az alacsonyabb végzettségűek rosszabb eséllyel helyezkednek el újra, mint versenyszférabeli társaik (ONYF ill. MEF is)

3. A versenyszférába váltás inkább a rosszabb munkaerőpiaci státuszúakat érintette, jellemzően rokon-ágazatokba történt, de szignifikánsan nem kerülnek (végzettség szerint) rosszabb munkakörbe

Köszönjük a figyelmet!