munkafüzet - revai.hu³gia-mf/biológia-emelt-mf.pdfmunkafüzet – biológia, emelt szintű...

„A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX

MEGÚJÍTÁSA A RÉVAI MIKLÓS GIMNÁZIUMBAN

ÉS KOLLÉGIUMBAN”

Munkafüzet

BIOLÓGIA

emelt szintű érettségi

Nánainé Kozári Erika

TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó ............................................................................................. 3

A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata .......................... 4

1. A fehérjék kimutatása ............................................................. 11

2. A fehérjék szerkezetváltozásának vizsgálata .............................. 15

3. Az amiláz enzim működésének vizsgálata .................................. 20

4. A fehérjéket bontó enzimek működésének vizsgálata .................. 24

5. A szövetek vizsgálata .............................................................. 28

6. Eukarióta egysejtűek vizsgálata ............................................... 33

7. Az erjedés típusainak tanulmányozása ...................................... 37

8. Biogén elemek és szervetlen vegyületek az élő szervezetekben .... 41

9. A lipidek tulajdonságai ............................................................ 45

10. Kísérletezzünk szénhidrátokkal! ................................................ 49

11. A fotoszintézis vizsgálata ......................................................... 54

12. Kolloidok ............................................................................... 58

13. Diffúzió és ozmózis ................................................................. 61

14. Az emberi vizelet vizsgálata ..................................................... 65

15. Anyagszállítás a növényekben .................................................. 69

16. A növények párologtatásának vizsgálata ................................... 72

17. A csírázás feltételeinek vizsgálata ............................................. 75

18. A látás vizsgálata ................................................................... 80

19. Hogyan érzékelünk? ................................................................ 86

20. A vér vizsgálata ...................................................................... 91

Fogalomtár .................................................................................... 97

Források ...................................................................................... 100

Munkafüzet – Biológia, emelt szintű érettségi

- 3 -

ELŐSZÓ

Kedves Diákok!

A körülöttünk lévő élővilág megismerése elképzelhetetlen az alapos meg-

figyelés, a kísérletezés nélkül. Az érzékszerveinkkel észlelhető világon túl

ott a mikrovilág, amelynek felfedezése elengedhetetlen a természet meg-

értése során. A biológia csodálatos tudomány, megismerése egyszerre kö-

veteli meg a fogalmi és tárgyi ismereteket, a megfigyelést és a kísérletek

során megszerzett személyes tapasztalatokat. A kezetekben lévő munka-

füzet ennek megfelelően elméleti kérdéseket és kísérleteket is tartalmaz.

Minden fejezet egy-egy témakört dolgoz fel egy vagy több gyakorlati fela-

daton, kísérleten keresztül. Az egyes feladatok külön-külön is használha-

tóak. A laboratóriumban folyó izgalmas munka, a felfedezés öröme mara-

dandó élményt nyújt. A munkafüzet segít a biológia tananyagának elsajá-

tításában, de e közben nemcsak a tanórai tudás mélyíthető el, hanem fel-

tárul a természet csodálatos világa is. Ezen világ felfedezéséhez kívánok

az eredményes munka mellett élvezetes megfigyeléseket, kísérleteket, a

felfedezés örömét.

A szerző


- 4 -

A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI

SZABÁLYZATA

1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet

csak engedéllyel hagyhatja el!

2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az esz-

közöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekin-

téssel szabad használni!

3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt

megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A

tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz!

4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi

épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísér-

leti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem.

5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha több-

féle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gá-

zokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni!

6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A ma-

radékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő

vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad össze-

cserélni!

7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat – kém-

csőfogó segítségével – ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan

melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk

felé!

8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka

elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró

hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő

vízzel mossuk le!

9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hoz-

zányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani!

10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a

megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarás-

sal vagy poroltóval)!

11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely

elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill.

a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e!

12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos!


- 5 -

13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos!

14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a

laboratórium dolgozóinak!

Néhány fontos laboratóriumi eszköz

Bunsen-égő meggyújtása

1. levegőnyílás elzárása

2. gyufagyújtás

3. gázcsap megnyitása

4. gáz meggyújtása

1. ábra 2. ábra


- 6 -

A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok,

jelzések és jelentésük:

Tűzveszélyes anyagok

Robbanó anyagok Oxidáló anyagok

Nyomás alatt álló

gázok

Irritáló anyagok Mérgek

Maró hatású anyagok Emberre ártalmas Veszélyes a vízi

környezetre

A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat

találunk.

Például a hypo esetében: R 31, R 36/38, R 52

S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50

Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az

S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági

tanácsokat jelzi.

A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez,

amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található!


- 7 -

A hypo esetében:

R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek

R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású

R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre

S 1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen

tartandó!

S 20 Használat közben enni, inni nem szabad!

S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást!

S 26 Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvos-

hoz kell fordulni!

S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni!

S 46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az

edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg

kell mutatni!

S 50 Savval nem kezelhető!

Egyéb munkavédelmi szimbólumok:

Védőszemüveg használata

kötelező Védőkesztyű használata

kötelező


- 8 -

Általános laboratóriumi felszerelések

a) Laboratóriumi edények

főzőpoharak kémcsövek Erlenmeyer-lombikok

gömblombikok állólombikok Petri-csészék

üvegtölcsérek porüveg cseppentős üvegek rázótölcsér

folyadéküvegek bepárlócsészék és óraüveg porcelántégelyek

mérőhengerek pipetták büretták

http://www.google.hu/imgres?biw=1093&bih=457&tbm=isch&tbnid=Hiho5d6yz2VmGM:&imgrefurl=http://www.tfgnorveg.hu/index.php?tr=50&k1=2&k2=5&k3=13&k4=11&docid=QGwZFFsSh8OEqM&imgurl=http://www.tfgnorveg.hu/spaw/kep/fozopohar.jpg&w=500&h=375&ei=45eCUo-7JuWK4wTtg4HYDg&zoom=1&iact=hc&vpx=2&vpy=156&dur=4359&hovh=194&hovw=259&tx=149&ty=124&page=2&tbnh=140&tbnw=187&start=14&ndsp=12&ved=1t:429,r:20,s:0,i:146


- 9 -

b) Laboratóriumi eszközök

kémcsőtartó kémcsőfogó vegyszeres kanál szűrőállvány szűrő-

karikával

vasháromláb Bunsen-állvány,

fogó, dió

kémcsőmosó-kefe analitikai mérleg

c) Melegítőeszközök

Bunsen-égő Teclu-égő borszeszégő elektromos főzőlap

elektromos merülő-

forraló

vízfürdő szárítószekrény termoszok


- 10 -

d) Aprításhoz és elválasztáshoz használható eszközök

dörzsmozsár konyhai reszelő elektromos turmix-

gép

elektromos daráló

ülepítés szűrés laboratóriumi centrifuga

a) Boncoláshoz szükséges eszközök

anatómiai csipesz szövettani olló preparáló tűk

bonctál nagyító anatómiai szike

http://www.google.hu/imgres?um=1&sa=N&biw=1093&bih=457&hl=hu&tbm=isch&tbnid=ZvfFX9x4GmlkuM:&imgrefurl=http://www.ok-shop.hu/fg_electronics_fs_403_elektromos_aprito_3051&docid=5Fkw7KsXML5OHM&itg=1&imgurl=http://www.ok-shop.hu/custom/babasulypont/image/cache/w500h500m00/product/FS-403.jpg&w=400&h=400&ei=BW-CUtXhM--k4ASXZw&zoom=1&iact=hc&vpx=567&vpy=109&dur=3110&hovh=225&hovw=225&tx=114&ty=109&page=2&tbnh=142&tbnw=142&start=13&ndsp=21&ved=1t:429,r:17,s:0,i:132

http://www.google.hu/imgres?um=1&hl=hu&biw=1093&bih=457&tbm=isch&tbnid=51-O0rTVtKBo-M:&imgrefurl=http://halorxxl.blogspot.com/2012/10/majdnem-game-over.html&docid=BuaqQsHvy2KnKM&imgurl=http://1.bp.blogspot.com/-W-LcivSKA2E/UII2e8BuXiI/AAAAAAAAASI/fkc5bvfE4k0/s1600/2012.10.16+051.jpg&w=1108&h=1600&ei=KHCCUs-CM4e24ASZnIDQAQ&zoom=1&iact=hc&vpx=863&vpy=80&dur=6000&hovh=270&hovw=187&tx=107&ty=156&page=1&tbnh=143&tbnw=97&start=0&ndsp=15&ved=1t:429,r:4,s:0,i:91

https://hu.vwr.com/app/Header?tmpl=/healthcare_clinical/scissors_hgp.htm


- 11 -

A FEHÉRJÉK KIMUTATÁSA

Bevezető/Ismétlő feladatok:

1. Milyen elemek vesznek részt a fehérjék felépítésében?

2. Foglald össze a fehérjéket felépítő aminosavak legfontosabb szer-

kezeti jellemzőit!

3. Mutasd be a peptidkötés kialakulását a diglicin képződése példá-

ján!

4. Mi jellemző az esszenciális aminosavakra? Nevezz meg az amino-

savak közül három ilyet!

5. Milyen funkciókat látnak el a fehérjék az élő szervezetben?


- 12 -

Vizsgálatok

1. Fehérjék kimutatása xantoprotein-reakcióval

Szükséges anyagok: Szükséges eszközök:

tojásfehérje oldat kémcsövek

tömény salétromsav (cc.HNO3) savpipetta

főzőpohár

mérőhenger

A kísérlet leírása:

a) Desztillált vízzel hígítsuk tízszeresre a tojásfehérjét! Az így elké-

szített tojásfehérje–oldatból 2 cm3-t tegyünk kémcsőbe, majd az al-

jára savpipettával óvatosan rétegezzünk tömény salétromsavat!

Tapasztalat

Magyarázat:

b) Az előző kísérlet elvégzése után a kémcsövet óvatosan rázzuk

össze és kémcsőfogó segítségével enyhén melegítsük!

Vigyázat! A tömény salétromsavval óvatosan dolgozzunk!

Tapasztalat

Magyarázat:


- 13 -

2. Fehérjék peptidkötéseinek kimutatása biuret-

reakcióval


hígított tojásfehérje kémcsövek

nátrium-hidroxid (NaOH) kémcsőfogó

réz(II)–szulfát-oldat mérőhenger

főzőpohár

hőforrás


Készíts kolloid oldatot tojásfehérjéből vizes hígítással!

Az elkészült tojásfehérje-oldatból 2 cm3 öntsünk kémcsőbe, majd

adjunk hozzá 1 cm3 2mol/dm3 töménységű nátrium–hidroxid-

oldatot! A lúgosított oldathoz óvatosan adjunk pár csepp 1m/m%-os

réz(II)-szulfát-oldatot!

Tapasztalat

Magyarázat:

3. Fehérjék kéntartalmának kimutatása


hígított tojásfehérje kémcsövek (2db)

zselatin főzőpohár

nátrium-hidroxid (NaOH) hőforrás

ólom(II)–nitrát-oldat ( Pb(NO3)2 ) kémcsőfogó


Az egyik kémcsőbe tegyünk ujjnyi ólom(II)–nitrát-oldat és addig

adagoljunk hozzá nátrium-hidroxid–oldatot, amíg a kiváló fehér csa-


- 14 -

padék fel nem oldódik. Az így kapott oldatot osszuk két kémcsőbe!

Az egyik kémcsőbe a tojásfehérje–oldatot, a másik kémcsőbe a zse-

latint tegyük. (A zselatint előzőleg vízben melegítsük.) Forraljuk fel

mind a két kémcső tartalmát!

Tapasztalat

Magyarázat:

1. számú kémcső:

2. számú kémcső:

Önértékelés

Munkád befejeztével értékeld magadat!

1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a leg-

nehezebbel!

A) Bevezető kérdések

B) Eszközhasználat

C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása

D) Kísérletek értelmezése

E) Magyarázatok leírása

2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért?

3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?


- 15 -

A FEHÉRJÉK SZERKEZETVÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁ-

LATA

Bevezető/ismétlő kérdések

1. Mit jelent az aminosavak szekvenciája? Mit határoz meg?

2. A fehérjék másodlagos szerkezetének milyen formái vannak? Mi-

lyen kötések stabilizálják?

3. Mit értünk a fehérjék harmadlagos szerkezetén? Milyen kötések

rögzítik?


- 16 -

4. Mely fehérjéknek van negyedleges szerkezete? Mit értünk a fe-

hérjék negyedleges szerkezetén? Írj példát ilyen szerkezetű fehérjé-

re!

5. Milyen módon tudjuk megváltoztatni a fehérjék természetes

lánckonformációját? Milyen következményei lehetnek?

Vizsgálatok

1. kísérlet – A hőmérséklet hatása a denaturációra


tojásfehérje-oldat kémcsövek (12 db)

mércés főzőpohár 400 cm3-es

vízfürdő

kémcsőfogó

fa kémcsőálvány


10 cm3 tízszeresre hígított tojásfehérjét 3cm3–ként mérjük kémcsö-

vekbe, és jelöljük meg az egyes kémcsöveket! Az így előkészített

kémcsövekkel kétféle megfigyelést végzünk.

a) A hőmérséklet hatása a denaturáció mértékére

Állítsunk be vízfürdőt, amelynek hőmérsékletét a kísérlet folyamán

szakaszosan emeljük! Az előkészített kémcsöveket 3–3 percre te-

gyük 45, 50, 55, 60, 65, 70 és 80oC-os vízfürdőbe! Szemmel becsül-

jük meg a kicsapódás mértékét!


- 17 -

b) A denaturáció időbeli lefolyása

Állítsunk be vízfürdőt 55oC-ra. Egy-egy kémcsövet tartsunk benne 1,

2, 5, 10 és 30 percig. Figyeljük meg a csövekben a kicsapódás mér-

tékét az idő függvényében, adott hőmérsékleten.

Tapasztalat

Magyarázat:

Húsleves készítése

Sült hús készítése

2. kísérlet –Könnyűfémsók hatása a fehérjékre


hígított tojásfehérje-oldat kémcsövek (3 db)

konyhasó (NaCl) kémcsőfogó

szilárd ammónium–szulfát mércés főzőpohár, 250 cm3-es

/(NH4)2SO4/

szilárd magnézium-szulfát vegyszeres kanál

/MgSO4/

desztillált víz fa kémcsőállvány


- 18 -


Vegyünk három kémcsövet, és számozzuk be! Mindegyikbe öntsünk

5–5cm3 hígított tojásfehérje-oldatot! Az 1. számú kémcsőbe szór-

junk vegyszeres kanálnyi konyhasót (NaCl), a 2. számú kémcsőbe

szilárd ammónium–szulfátot /(NH4)2SO4/, a 3. számú kémcsőbe szi-

lárd magnézium-szulfátot /MgSO4/! Rázzuk össze a kémcsövek tar-

talmát! A csapadékképződés megfigyelése után adjunk mindegyik

oldathoz 10-15cm3 desztillált vizet!

Tapasztalat

Magyarázat:

3. Nehézfémsók hatása a fehérjékre


hígított tojásfehérje-oldat kémcsövek (6 db)

tej kémcsőfogó

1m/m%-os réz–szulfát–oldat mércés főzőpohár, 250 cm3-es

/CuSO4/

1m/m%-os ólom-nitrát–oldat desztillált víz

/(Pb(NO3)2/

1m/m%-os ezüst-nitrát–oldat fa kémcsőállvány

/(AgNO3)


- 19 -


Vegyünk négy kémcsövet, és számozzuk be! Az első, a második és a

harmadik kémcsőbe öntsünk 5–5cm3 hígított tojásfehérje-oldatot, a

negyedik, az ötödik és a hatodik kémcsőbe 5–5cm3 tejet! Ezután

csepegtessünk az első és a negyedik kémcsőbe 2–2cm3 réz–szulfát–

oldatot, a második és az ötödik kémcsőbe 2–2cm3 ólom-nitrát–

oldatot, a harmadik és hatodik kémcsőbe 2–2cm3 ezüst-nitrát–

oldatot! Próbáljuk meg desztillált vízzel feloldani a keletkezett csa-

padékot.

Tapasztalat

Magyarázat:

Önértékelés



nehezebbel!









- 20 -

AZ AMILÁZ ENZIM MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA


1. Határozd meg a következő fogalmakat!

a) aktiválási energia

b) katalizátorok

c) szubsztrát

2. Milyen tényezők befolyásolhatják az enzimek működését? Sorold

fel!

3. Mi jellemző az enzimek felépítésére?

3. ábra


- 21 -

4. Foglald össze az enzimhatás lényegét!

Vizsgálatok

1. A hőmérséklet hatása az amiláz működésére

1. 2. 3. 4.

1. 1 cm3 nyáloldat

3 cm3 keményítőol-

dat

jeges víz

1. 1 cm3 nyáloldat

3 cm3 keményítőol-

dat

37oC-os vízfürdő

1. 3 cm3 keményí-

tőoldat

37oC-os vízfürdő

1. 1 cm3 nyáloldat

37oC-os vízfürdő

2. 10-15 perc vára-

kozás


kozás


kozás


kozás

3. A mintából kive-

szünk 1-2 cseppet,

majd vízzel felhígít-

juk és 1-2 csepp

jódoldat cseppen-

tünk hozzá.


szünk 1-2 cseppet,


juk és 1-2 csepp

jódoldat cseppen-

tünk hozzá.

3. a mintából kive-

szünk 1-2 cseppet,


juk és 1-2 csepp

jódoldat cseppen-

tünk hozzá


szünk 1-2 cseppet,


juk és 1-2 csepp

jódoldat cseppentünk

hozzá

Tapasztalat

Tapasztalat

Tapasztalat

Tapasztalat

Magyarázat:

1. kémcső:

2. kémcső:


- 22 -

3. kémcső:

4. kémcső:

2. A közeg kémhatása az amiláz működésére

1. 2. 3.

1.

3 cm3 keményítőoldat

3%-os 1 cm3 sósavol-

dat

1.


3%-os 1 cm3 nátrium-

karbonát-oldat

1.


2. 1 cm3 nyáloldat 2. 1 cm3 nyáloldat 2. 1 cm3 nyáloldat

3. 37oC-os vízfürdőbe

vagy vizet tartalmazó pohárba helyezzük a

kémcsöveket.

3. 37oC-os vízfürdő


kémcsöveket.



kémcsöveket.

4. Kétpercenként 2

csepp mintával elvé-gezzük a jódreakciót.





Tapasztalat

Tapasztalat

Tapasztalat

Magyarázat:

1. kémcső:

2. kémcső:

3. kémcső:


- 23 -

3. Ionok hatása az amiláz aktivitására

1. 2. 3.

1. 3 cm3 keményítőol-

dat

mákszemnyi konyhasó

(NaCl)


dat

mákszemnyi réz-szulfát

(CuSO4)


dat

2. 1 cm3 nyáloldat 2. 1 cm3 nyáloldat 2. 1 cm3 nyáloldat

3. 37oC-os vízfürdőbe


kémcsöveket.



kémcsöveket.



kémcsöveket.

4. Kétpercenként 2 csepp mintával elvé-

gezzük a jódreakciót.





Tapasztalat

Tapasztalat

Tapasztalat

Magyarázat:

1. kémcső:

2. kémcső:

3. kémcső:

Önértékelés



nehezebbel!









- 24 -

A FEHÉRJÉKET BONTÓ ENZIMEK MŰKÖDÉSÉNEK

VIZSGÁLATA


1. Hogyan nevezzük azokat az anyagokat, amelyek gátolhatják az

enzimek működését? Miben áll működésük?

2. Mi a különbség a kompetitív és az alloszterikus gátlás között?

kompetitív gátlás:

alloszterikus gátlás:

3. Bizonyos enzimeknek aktivátorokra van szüksége a működéshez.

Nevezz meg legalább két aktivátort!

4. Miért biokatalizátorok az élő szervezet enzimjei?

5. Mi következik az enzimek fajlagosságából? Mi határozza meg ezt

a tulajdonságukat?


- 25 -

6. Miért fontos, hogy betartsuk az enzimes mosóporokon található

használati utasítást?

A kísérletekhez szükséges anyagok elkészítése:

1%-os pepszinoldat

Mérőlombikba öntsünk 50 cm3 desztillált vizet, és tegyünk bele fél

gramm pepszint.

0,3%-os sósavoldat

38%-os tömény sósavból 0,8 cm3-t öntsünk mérőlombikba, majd

egészítsük ki desztillált vízzel 100 cm3-re.

10%-os sósavoldat

38%-os tömény sósavból 8 cm3-t öntsünk mérőlombikba, majd egé-

szítsük ki desztillált vízzel 100 cm3-re.

3%-os nátrium-karbonát-oldat

Oldjunk fel kevés vízzel 3 gramm nátrium-karbonátot (NaCO3). Önt-

sük mérőlombikba, majd egészítsük ki desztillált vízzel 100 cm3-re.

Tojásfehérje-szivacs készítése Verjük kemény habbá a tojásfehérjét, és szaggassuk ki kanállal for-

ró vízbe. A hab néhány perc alatt a forró víz hatására megkeménye-

dik (a fehérje kicsapódik). Lyukacsos kanállal kiemeljük, majd szű-

rőpapíron megszárítjuk.

Pankreatint vagy Kotazimot gyógyszertárban szerezhetünk be.


- 26 -

Vizsgálatok

1. A pepszin emésztőhatásának vizsgálata

1. 2. 3. 4.

1. 1cm3 1%-os

pepszinoldat

vékony főtt tojás-

fehérje-szeletkék/borsónyi tojásfehérje-

szivacs

15 cm3 víz

1. 1cm3 1%-os

pepszinoldat



szivacs

1cm3 0,3%-os só-

savoldat

1. 1cm3 1%-os

pepszinoldat



szivacs

1cm3 10%-os só-

savoldat

1. 1cm3 1%-os

pepszinoldat

15cm3 3%-os nát-

rium-karbonát-oldat


fehérje-szeletkék/borsónyi

tojásfehérje-szivacs

2. 37oC-os vízfür-dő




Tapasztalat

Tapasztalat

Tapasztalat

Tapasztalat

Magyarázat:

1. kémcső:

2. kémcső:

3. kémcső:

4. kémcső

2. A tripszin emésztőhatásának vizsgálata

Pankreatinból vagy Kotazim nevű gyógyszerből tegyünk egy keveset

főzőpohárba, majd híg nátrium-karbonát-oldatban (szódaoldat) old-

juk fel. Ha a Kotazim nevű gyógyszerrel dolgozunk és a gyógyszer

nem oldódott fel teljesen, szűrjük át. Az így elkészült oldatból önt-

sünk két kémcsőbe. Az egyik kémcsőbe tegyünk kék lakmuszpapírt


- 27 -

és addig adjunk hozzá 0,3%-os sósavoldatot, amíg a lakmuszpapír

piros színűre változik. Ezután tegyünk mindkét kémcsőbe vékony

főtt tojásfehérje-szeletkéket/borsónyi tojásfehérje-szivacsot, és te-

gyük 37oC-os vízfürdőbe. Időnként rázzuk össze az oldatokat, majd

figyeljük meg 30 perc múlva a változást.

Tapasztalat

1. kémcső:

2. kémcső:

Magyarázat:

1. kémcső:

2. kémcső:

Önértékelés



nehezebbel!









- 28 -

A SZÖVETEK VIZSGÁLATA


1. Miben hasonlítanak, és miben különböznek a kötőszövetek és a

támasztószövetek?

Hasonlóságok:

Különbségek:

2. Hasonlítsd össze a porcszövetet a csontszövettel!

Összehasonlítási szem-pontok

Támasztószövetek

Porcszövet Csontszövet

A szövet részei

Sejtjeinek neve, alakja

és elhelyezkedése

Ereket tartalmaz-e?

Sejt közötti állománya

Előfordulása

3. Melyek az izomszövetek legjellemzőbb tulajdonságai?

4. A táblázat üres celláinak kitöltésével a szervezetünkben előfordu-ló izomszövetek felépítésére és működésére vonatkozó ismereteket

gyűjtheted össze. Töltsd ki a táblázat hiányzó részeit!


- 29 -

Izomszövet neve

Sejtek alakja

hosszában meg-nyúlt, két végü-kön elhegyesedő,

orsó alakú sejtek

Sejtmag alak-ja, elhelyezke-

dése

ovális, megnyúlt sejtmagok

ovális sejtmagok az izomsejtek kö-

zepén

Működésének

jellemzői

akaratunktól füg-

gően működik, gyorsan húzódik

össze, nagy erőki-fejtésre képes, hamar elfárad

Előfordulása a

szervezetben

Vizsgálatok

1. Többrétegű elszarusodó laphám vizsgálata

Anyagok, eszközök:

Emberi tenyér vagy talp bőréből készített metszet, mikroszkóp

a) Tedd a vizsgálandó metszetet a mik-

roszkóp tárgyasztalára! Vizsgáld meg a sejte-

ket először 200-szoros nagyításban! Tanul-

mányozd a hám felépítését!

b) Fokozd a nagyítást! Figyeld meg a hám-

és az irha határát!

c) Az alaphártyától kiindulva vizsgáld meg

a hám rétegeit!

d) Rajzold le a mikroszkópban látottakat!

Megfigyelés:


- 30 -

A hám rétegei az alaphártyától kiindulva:

2. Többmagsoros csillószőrős hengerhám vizsgálata

Anyagok, eszközök: Emlős (macska) légcsövéből vagy orrnyálka-

hártyájáról készült metszet, mikroszkóp

a) Tedd a vizsgálandó metszetet a mikrosz-

kóp tárgyasztalára! Vizsgáld meg a sejteket

először 200-szoros nagyításban! Figyeld meg a

sejtek alakját és csillózatát!

Figyeld meg a sejtmagok alakját és elhelyez-

kedését!

b) Fokozd a nagyítást 400 és-1000-

szeresre!

c) Rajzold le a mikroszkópban látottakat!

Megfigyelés:

3. Harántcsíkolt izomszövet/vázizomszövet vizsgálata

Anyagok, eszközök: harántcsíkolt izomszövetből készített prepará-tum, mikroszkóp

Figyeld meg először 200-szoros nagyításban az izomrostokat!

a) Fokozd a nagyítást! Figyeld meg a

sejtmagok elhelyezkedését 900-1200-szoros

nagyításban!

b) Rajzold le a mikroszkópban látottakat!

c) Jellemezd a harántcsíkolt izomszövet

működését!


- 31 -

4. Csontszövet vizsgálata

Anyagok, eszközök: csontcsiszolat/dekalcinált csontból készített

keresztmetszeti készítmény, mikroszkóp a) Figyeld meg a csontcsiszolaton a csont-

sejtek alakját, elhelyezkedését 1000-1200-

szoros nagyításban!

b) Rajzold le a látottakat!

c) Hol fordul elő ez a szövet, és mi a szerepe?

5. Porcszövet vizsgálata

Anyagok, eszközök: bordaporc keresztmetszet, mikroszkóp

a) Vizsgálj bordaporcból készült metszetet először 200-400-

szoros, majd 1000-1200-szoros nagyításban!

b) Figyeld meg a sejtek alakját, a sejtmagot!

c) Rajzold le a látottakat!


- 32 -

d) A porcszövet melyik típusát ismered fel?

6. Idegszövet vizsgálata

Anyagok, eszközök: nagyagykéreg metszet, mikroszkóp

a) Vizsgálj nagyagykéreg kereszt-

metszeti képét 900-1200-szoros nagyítás-

ban!

b) Figyeld meg a különböző idegsejt tí-

pusokat!

Önértékelés



nehezebbel!









- 33 -

EUKARIÓTA EGYSEJTŰEK VIZSGÁLATA


1, Hasonlítsd össze a zöld szemesostorost, a közönséges papucsál-

latkát és az óriás amőbát az alábbi szempontok szerint!

Összehasonlítási szempontok

Zöld szemesostoros

Közönséges pa-pucsállatka

Óriás amőba

Rendszertani besorolás

Sejtmag

Mozgás

Zöld színanyag

Táplálékfelvétel

és emésztés szervecskéje

Kiválasztás szervecskéje

Anyagcsere tí-

pusa

Szaporodás

2. Írj példát az emberi szervezetben található a fenti három faj va-

lamelyikére jellemző a mozgásban közreműködő sejtalkotóra! Milyen

szerepet töltenek be?


- 34 -

Vizsgálatok

1. A lüktető űröcske ozmoregulációs szerepe a papucsál-

latkában

Az édesvízi egysejtűek jellemző szervecskéi a lüktető űröcskék

(kontraktilis vakuólumok). E szervecskéknek ozmoregulációs szere-

pük van; egyrészt szabályozzák a sejt víztartalmát, másrészt

kiválasztószervként részt vesznek a bomlástermékek eltávolításá-

ban.

Vigyél 10 cm3-es centrifugacsőbe kb. 2 cm3 papucsállatka-

tenyészetet, majd adj hozzá kb. 2 cm3 desztillált vizet, és centrifu-

gáld kis fordulatszámmal (1500 fordulat/perc, 10 perc). Óvatosan

öntsd le a felülúszót, majd a centrifugacső alsó részén lévő egysej-

tűekhez pipettázz 1-1,5 cm3 desztillált vizet! (A munkádat nagyban

meggyorsítja, ha ezt a munkafolyamatot tanárod/laboráns elvégzi.)

Ezután számozz meg öt óraüveget! Mindegyikre pipettával tégy 0,1

cm3 papucsállatka–szuszpenziót, majd az első óraüvegre 0,1 cm3

desztillált vizet, a másodikra 0,1 cm3 0,5%-os, a harmadikra 0,1

cm3 1%-os, a negyedikre 0,1 cm3 1,5%-os, az ötödikre 0,1 cm3 2%-

os nátrium–klorid–oldatot. Keverd össze vékony üvegbottal a csep-

peket, és várj 15 percig! A papucsállatkákat függőcsepp–

készítményben tanulmányozd!

A függőcsepp–készítményhez vájt tárgylemezre lesz szükséged. Az

óraüvegeken lévő mintából egy cseppet vigyél először fedőlemezre,

majd gyors mozdulattal fordítsd meg, és helyezd vájt tárgylemezre!

Az állat mozgását korlátozhatod, ha 1 csepp 0,3%-os nikkel–

ammónia–szulfát–oldatot viszel a papucsállatkára. (A vizsgálathoz

fáziskontraszt mikroszkópot célszerű használod 600-szoros nagyí-

tásban.)

Kérdések, feladatok:

Stopperóra segítségével mérd meg a két lüktető űröcske két egy-

mást követő összehúzódása között eltelt időt a sókoncentrációk

függvényében! Foglald megfigyelésed eredményeit össze az alábbi

táblázatba! Adj magyarázatot megfigyelésedre!

Tapasztalat

NaCl–koncentráció (%)

0 0,5 1 1,5 2

Az egymást követő

összehúzódások között eltelt idő (s)


- 35 -

Magyarázat:

2. Az amőba táplálékfelvételének és emésztésének meg-

figyelése

Amőbatenyészetből szemcseppentővel tégy 1-2 cseppet tárgylemez-

re. Etess amőbával kongóvörös indikátorral megfestett élesztőgom-

bát! Fedd le fedőlemezzel, és vizsgáld mikroszkópban először kis,

majd nagy nagyítással!

Mivel és hogyan táplálkozik az amőba?

Rajzold le a részecskék bekebelezésének egymás utáni mozzanatait!

Magyarázd a látottakat!

Magyarázat:


- 36 -

Hogyan változik az emésztő űröcske kémhatása? Bizonyítsd állításo-

dat!

3. Zöld szemesostorosok táplálkozása

Zöld szemesostorosok egy csoportját tedd kellően megvilágított

üvegkádba, melybe adagolj növényi tápoldatot! Zöld

szemesostorosok másik csoportját olyan üvegkádba tedd, amelynek

vize bomló szerves anyagot tartalmaz, és sötétben van. Néhány nap

múlva figyeld meg mikroszkópban a zöld szemesostorosokat!

Kérdések:

Mit tapasztalsz? Magyarázd a látottakat!

Hogyan nevezzük az ilyen táplálkozást?

Önértékelés



nehezebbel!









- 37 -

AZ ERJEDÉS TÍPUSAINAK TANULMÁNYOZÁSA


1. Az anyagcsere–folyamatok melyik típusába tartozik az erjedés?

Milyen feltételek szükségesek hozzá?

2. Milyen típusai vannak az erjedésnek? Írd le reakcióegyenlettel a különböző erjedési folyamatok lényegét!

a) alkoholos erjedés

b) tejsavas erjedés

3. Miért helytelen az ecetsavas erjedést az erjedéshez sorolni? A

gyakorlatban mire használják?


- 38 -

Vizsgálatok

Szükséges anyagok és eszközök: 100 cm3 szőlőcukor–oldat, 5 g

sütőélesztő, 10 cm3, 3 cm3 kénsav, K2Cr2O7–oldat, 100 cm3 tej,

AgNO3–oldat borkősav, meszes víz, dörzsmozsár, Erlenmeyer–

lombik, hajlított üvegcső, dugó, főzőpohár, 40oC–os vízfürdő, redős

szűrő, pipetta, vattadugó, kémcső, kémcsőállvány, kémcsőfogó,

Bunsen égő

1. Hogyan működnek az alkohol szondák?

Mérj le 100 cm3 szőlőcukor–oldatot! Dörzsmozsárban szőlőcukor–

oldattal dörzsölj szét 5 gramm sütőélesztőt, majd ugyancsak szőlő-

cukor–oldattal hígítsd fel! A kapott szuszpenziót töltsd át Erlenme-

yer–lombikba. Adj hozzá 10 cm3 borkősavat. A lombikot hajlított

üvegcsővel ellátott dugóval dugd be, és állítsd 40oC–os vízfürdőbe!

Vezesd az üvegcsövet a lombik mellett elhelyezett meszes vizet tar-

talmazó főzőpohárba! Kb. 20 perc elteltével figyeld meg a változást!

Kb. 30 perc elteltével szedd szét a készüléket és a szuszpenzióból 5

cm3-t szűrj le redős szűrőn egy kémcsőbe! Az így kapott szűrlethez

nagyon óvatosan hűtés és rázogatás közben pipettázz 3 cm3 kénsa-

vat Ehhez az elegyhez addig adj K2Cr2O7–oldatot, amíg színváltozást

nem tapasztalsz!

a) Írd le tapasztalataidat!

b) Magyarázd a látottakat!

c) Írd le a folyamatot reakcióegyenlettel!


- 39 -

2. A tejsavas erjedés

Előzetes feladat:

(Tanárod vagy az iskola laboránsa készíti elő.)

Erlenmeyer lombikba önts 100 cm3 tejet, majd zárd le a lombik szá-

ját vattadugóval! Hagyjuk állni 40oC-os vízfürdőben 5-6 órán keresz-tül!

Feladat:

Redős szűrőn a fenti módon elkészített anyagból 10 cm3-t szűrj kémcsőbe! Adj a szűrlethez 1 cm3 kénsavat, majd melegítsd fel, és

a meleg oldathoz csepegtess KMnO4–oldatot! A kémcső száját fedd

be AgNO3–oldattal átitatott szűrőpapírral! Melegítsd óvatosan tovább addig az oldatot, míg változást nem tapasztalsz!

Jegyezd le, mit tapasztaltál!

Tapasztalat

a) Magyarázd meg a látottakat!

Magyarázat:

b) Írd le a folyamatot egyenlettel!

c) Minek a jelenlétét igazoltuk ezüsttükör próbával?


- 40 -

d) A gyakorlatban hol használják fel a tejsavas erjedést? Írj há-

rom példát!

e) Az emberi szervezetben hol és mikor, miből keletkezik tejsav?

Önértékelés


1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a leg-nehezebbel!









- 41 -

BIOGÉN ELEMEK ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEK AZ

ÉLŐ SZERVEZETEKBEN


1. Miket nevezünk biogén elemeknek?

2. Csoportosítsd a biogén elemeket! Foglald ismereteidet táblázatba!

3. Miért jódozzák a sót?

4. Milyen szerepet töltenek be az alábbi ionok az élő szervezetben? a) Na+-ion

b) K+-ion


- 42 -

c) Cl—ion

d) PO43--ion

Vizsgálatok

Szükséges anyagok és eszközök: különböző növényi részek (pl.

levél, alma, faág), égetett mész, meszes víz, (Ca(OH)2), kobaltpapír,

növényi hamu (pl. cigarettahamu), salétromsav–oldat, KSCN–oldat

K4Fe(CN)6–oldat, olló/zsilett, üveglap/dörzsmozsár, kémcsövek,

kémcsőfogó, borszeszégő, gyufa, kémcsőállvány, táramérleg, vegy-

szeres kanál, redős szűrőpapír, tölcsér, mérőhenger, főzőpohár

1. A víz kimutatása

Frissen szedett növényi részeket darabolj fel és tedd kémcsőbe! A

kémcsövet ferdén tartva enyhén melegítsd! Kobalt papírral mutasd

ki a keletkező vízgőzt!

Tapasztalat

Magyarázat:

2. Szén-dioxid kimutatása meszes vízzel

Töltsél meg egy kémcsövet háromnegyed részig meszes vízzel

(Ca(OH)2), majd üvegcsövön keresztül fújj bele! Figyeld meg a vál-

tozást és magyarázd meg az okait!

Tapasztalat


- 43 -

Magyarázat:

3. Ammónia kimutatása

a) Adj 5 cm3-vizelethez 1-2 csepp szódát (Na2CO3)! Melegítés

után egy üvegbotot márts háztartási sósavba, és közelítsd a kémcső

nyílásához!

Magyarázd a látottakat!

Tapasztalat

Magyarázat:

4. Foszfor kimutatása

Tégy egy vegyszeres kanálnyi hamut (cigarettahamu) kémcsőbe!

Önts rá 5 cm3 2M-os salétromsav–oldatot! Kémcsőfogó segítségével

melegítsd néhány percig! Hagyd leülepedni a fel nem oldott anya-

got, majd adj hozzá 2-3 cm3 ammónium-molibdenát–oldatot!

Tapasztalat

Magyarázat:


- 44 -

4. Vas kimutatása

Tégy egy kémcsőbe egy vegyszeres kanálnyi növényi hamut (pl. ci-

garettahamut)! Adj hozzá 5cm3 salétromsav–oldatot, majd néhány

percig melegítsd a kémcső tartalmát! Ezután redős szűrőpapíron

szűrd le a lehűtött elegyet! Felezd meg a szűrletet! A kémcsöveket

számozd meg! A szűrlet egyik feléhez csepegtess néhány csepp

KSCN–oldatot (kálium-rodanidot)!

Tapasztalat

Magyarázat:

Önértékelés



nehezebbel!









- 45 -

A LIPIDEK TULAJDONSÁGAI


1.Mi a közös a lipidekben?

2. Mi a különbség a neutrális zsírok és a foszfatidok között?

3. Milyen szerepet töltenek be a zsírok és olajok az élő szervezet-

ben?

4. Mi a foszfatidok biológiai jelentősége?


- 46 -

5. Az élő szervezetek milyen fontos vegyületei tartoznak a szteroi-

dok közé?

Vizsgálat

Szükséges anyagok és eszközök: étolaj, sertészsír, szudán(III)

festék, desztillált víz, csirke epe, etanol, benzin, aceton, kloroform,

pipetta, kémcsövek, kémcsőállvány, üvegbot, főzőpohár

1. Zsírok kimutatása

Tégy kémcsőbe 1 cm3 étolajat és 1 cm3 vizet! Csepegtess hozzá 2–3

csepp Szudán(III) festéket! Rázd össze a kémcső tartalmát! Figyeld

meg a változást!

Tapasztalat

Magyarázat:

2. A lipidek oldhatóságának vizsgálata

a) Készíts elő kémcsövet! Az egyikbe üvegbottal tégy sertészsírt, a

másikba étolajat! Tölts mindkét kémcsőhöz desztillált vizet! Figyeld

meg a zsiradék és a víz elhelyezkedését! Rázd össze a kémcsövek

tartalmát és figyeld meg a változást!


- 47 -

Tapasztalat

Magyarázat:

b) Tégy négy kémcsőbe 1-1 cm3 étolajat! Az első kémcsőhöz tölts 5

cm3 benzint, a másodikhoz cm3 etil-alkoholt, a harmadikhoz 5 cm3

kloroformot, a negyedikhez 5 cm3 acetont! Vigyázz, az aceton és a

benzin tűzveszélyes anyag, nyílt láng ne legyen a közeledben!

Tapasztalat

Magyarázat:

3. Az epe szerepe a zsírok és olajok emulgeálásában

Két kémcsőbe önts 1-1 cm3 étolajat. Az egyik kémcsőbe 4 cm3 desz-

tillált vizet és 1 cm3 csirke epét, a másikba 5 cm3 desztillált vizet pi-pettázz! Fogd be a kémcsöveket ujjaiddal és erősen rázd néhány

percig! Figyeld meg a fázishatár kialakulásának sebességét mindkét kémcsőben!


- 48 -

Tapasztalat

Magyarázat:

Önértékelés



nehezebbel!









- 49 -

KÍSÉRLETEZZÜNK SZÉNHIDRÁTOKKAL!


1. Miért fontos vegyületei a szénhidrátok az élő szervezeteknek?

2. Milyen folyamat során keletkeznek? Írd le a folyamat egyszerűsí-

tett egyenletét!

3. Töltsd ki a táblázatot!

Szénhidrát neve

A szénhid-

rátok melyik

csoportjába tartozik

Ezüst-

tükör–

próba eredménye

Fehling–

próba

eredmé-nye

Redukáló

képes-ség

glükóz/szőlőcukor

fruk-tóz/gyümölcscukor

maltóz/malátacukor

szacharóz/répacukor

cellobióz

laktóz/tejcukor

keményítő


- 50 -

4. Határozd meg a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát!

Hidrolízis:

Kondenzáció:

5. Miért édes a sokáig megrágott kenyér?

Vizsgálat

Szükséges anyagok és eszközök: szőlőcukor, répacukor, maláta-

cukor, desztillált víz, ezüst–nitrát, tömény ammónium–hidroxid–

oldat, formalin, CuSO4 • 5H2O, KNa–tartarát, NaOH, háztartási ke-

ményítő, víz, Lugol–oldat, táramérleg, kémcsövek, kémcsőfogó,

kémcsőállvány, főzőpohár, mérőhenger, Bunsen égő, vízfürdő, bor-

szeszégő indikátorpapír vegyszeres kanál, mérőhenger, borszesz-

égő, Erlenmeyer–lombik, üvegbot, szike, tárgylemez, fedőlemez,

szűrőpapírcsík, mikroszkóp

1. Ezüsttükör–próba

Egy zsírtalanított kémcsőbe kb. háromnegyed részéig tölts ezüst–

nitrát–oldatot, majd csepegtess hozzá annyi ammónium–hidroxid–

oldatot, amíg a kezdetben kiváló sárgás-barna csapadék fel nem ol-

dódik! A kapott reagenst oszd négy kémcsőbe, és számozd meg a

kémcsöveket! Önts az 1. sz. kémcsőbe lévő reagenshez egy cm3

formalint, a 2. sz. kémcsőbe lévő reagenshez egy cm3 10%-os sző-

lőcukoroldatot, a 3. kémcsőbe egy cm3 10%-os malátacukor-oldatot,

a 4. egy cm3 10%-os répacukor-oldatot! Állítsd mindkét kémcsövet

kb. 80o–os vízfürdőbe! Megfigyelésedet mind a négy reakció eseté-

ben pontosan jegyezd fel! Észleléseidet rögzítsd rajz formájában fü-

zetedben!

Tapasztalat


- 51 -

Magyarázat:

2. Fehling–próba

Önts egy kémcsőbe Fehling(I)–oldatot, majd adagolj hozzá annyi

Fehling(II)–oldatot, amíg a kezdetben leváló csapadék fel nem oldó-

dik, és a reagens színe sötétkék nem lesz! Oszd szét négy kémcsőbe

a reagenst. Számozd meg a kémcsöveket! Önts az 1. sz. kémcsőbe

lévő reagenshez formalint, a 2. sz. kémcsőbe lévő reagenshez 10%-

os szőlőcukoroldatot, a 3. kémcsőbe 10%-os malátacukor-oldatot, a

4. kémcsőbe 10%-os répacukor-oldatot! Forrald enyhén a kémcsö-

vek tartalmát! Megfigyelésedet mind a négy reakció esetében pon-

tosan jegyezd fel! Észleléseidet rögzítsd rajz formájában füzetedben!

Tapasztalat


- 52 -

Magyarázat:

3. A keményítő kimutatása jódreakcióval

Keverj össze késhegynyi keményítőt 1/3 kémcsőnyi desztillált vízzel,

majd óvatos melegítéssel főzd fel! A kapott kolloid oldatból 1 cm3–t önts át egy másik kémcsőbe, és hígítsd fel tízszeresére! Csepegtess

ebbe az oldatba 2-3 csepp Lugol–oldatot vagy jód–tinkturát! Mele-gítsd fel a kapott oldatot, míg színe megváltozik! Ezután hűtsd le hi-

deg vízzel!

Tapasztalat


- 53 -

Magyarázat:

4. A keményítő hisztokémiai kimutatása

Burgonya gumójának kis darabkájából készíts szikével kaparékot! Kend tárgylemezre és cseppents rá egy csepp vizet, majd fedd le fe-

dőlemezzel! Ezután közvetlenül a fedőlemez egyik szélére cseppents egy csepp Lugol–oldatot, és szűrőpapírcsík segítségével szívasd át a

fedőlemez másik szélére! Vizsgáld meg készítményedet mikroszkóp

alatt 200-szoros nagyításban! Milyen alakúak a keményítőszemcsék? Megfigyelésedet rajzold és írd le!

Tapasztalat

Önértékelés



nehezebbel!







3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát


- 54 -

A FOTOSZINTÉZIS VIZSGÁLATA


1. Miért nagy a jelentősége a fotoszintézisnek az egész élővilág

számára?

2. Sorold fel a fotoszintézishez szükséges tényezőket!

3. Sorold fel, hogy milyen tényezők befolyásolják a fotoszintézis in-

tenzitását!

4. Röviden ismertesd a fotoszintézis fényszakaszának lépéseit! Hol

mennek végbe ezek a lépések? Milyen végtermékek keletkeznek?


- 55 -

Vizsgálat

1. A zöld színtestekben lévő színanyagok vizsgálata táb-

lakrétával

a) Önts kb. 5 cm3 nyers klorofill–oldatot főzőpohárba! Helyezz bele

egy táblakrétát, úgy, hogy a kihegyezett vége legyen az oldatban!

Kb. fél óra elteltével vedd ki a krétát és vizsgáld meg! Megfigyelése-

det rögzítsd rajzban!

Tapasztalat

Magyarázat:

b) Önts nyers klorofill–oldatból egy keveset kémcsőbe, és csepeg-

tess hozzá 10 csepp 20%-os ételecetet! Figyeld meg a változást!

Miért barnulnak meg ősszel a falevelek?

Tapasztalat

Magyarázat:


- 56 -

2. A fotoszintézishez szén–dioxid szükséges

Oldd fel 1 liter (1 dm3) csapvízben mákszemnyi fenolftalein port,

majd adj hozzá annyi szódát (Na2CO3), hogy az oldat éppen rózsa-

színű legyen! Ezután buborékoltass lassan szódaszifonból szén–

dioxidot az oldaton keresztül, amíg a rózsaszín el nem tűnik! Az így

kapott oldatot öntsd két főzőpohárba! Mindkét pohárba tégy egy-

egy sértetlen levelet, úgy hogy a levélnyél álljon ki a vízből! Réte-

gezz vékonyan az oldat felszínére étolajat, hogy a rendszert elzárd a

levegőtől! Az egyik főzőpoharat tedd sötét helyre, a másikat helyezd

napfényre! Ha a fényen álló növényt tartalmazó főzőpohárban szín-

változást tapasztalsz, fejezd be a vizsgálatot! Milyen változás mutat-

ta ki a szén–dioxid felhasználását? Hol használódik fel a növényben

felvett szén–dioxid? Melyik főzőpohárban nem változott meg az ol-

dat kémhatása? Miért? Tapasztalataidat összegezve magyarázd meg

a látott változásokat!

Tapasztalat

Magyarázat:

3. A fotoszintézis oxigéntermelése

Két kémcsőben 10–12cm3 1%–os nátrium–hidrogén–karbonát–

oldathoz tégy 1cm3 pirogallololdatot és 1 ml 20%–os nátrium–

hidroxid–oldatot! Akváriumi növényt (Elodeát) szárának vágási felü-

letével felfelé tartva helyezd az egyik kémcsőbe lévő folyadék szintje

alá 2–3cm-re! Ezután mindkét kémcső tartalmát zárd le 1cm–es ét-

olajréteggel! Tedd kémcsőtartóba, és világítsd meg 100 wattos izzó-

val! Jegyezd le megfigyeléseidet! Ábrázold a változásokat színes

rajzzal! Hasonlítsd össze a két kémcső tartalmát! Magyarázd meg a

különbség okát!


- 57 -

Tapasztalat

Magyarázat:

Önértékelés



nehezebbel!









- 58 -

KOLLOIDOK


1. Foglald össze a kolloidok biológiai jelentőségét!

2. Milyen állapotú s sejtplazma? Miért fontos ez az állapot?

3. Milyen folyamatok játszódnak le csírázáskor?

Vizsgálatok

Szükséges anyagok és eszközök: híg cékla lé/vöröskáposzta

lé/fukszinoldat, víz, műanyag festékoldat, tojásfehérje, ezüst−nitrát

(AgNO3)−oldat, réz−szulfát (CuSO4)−oldat, főzőpohár, tárgylemez,

fedőlemez, mikroszkóp, kémcsövek, üvegpoharak, kémcsőtartó,

kémcsőfogó, zseblámpa, szűrőpapír, üvegbot, dörzsmozsár törővel,

Erlenmeyer−lombik, 4 db széntabletta, üvegtölcsér, szűrőkarika,

szűrőállvány, olló


- 59 -

1. Kolloid oldatok készítése

Készíts elő négy főzőpoharat! Mindegyikbe önts vizet! Az elsőbe tégy

műanyag festékoldatot, majd keverd fel! A másodikba tojásfehérjét,

a harmadikba csepegtess néhány csepp ezüst−nitrát

(AgNO3)−oldatot, a negyedikbe réz−szulfát (CuSO4)−oldatot! Ho-

gyan tudod ezekről az oldatokról eldönteni, hogy kolloidok-e? Vé-

gezd el mindegyik oldattal a bizonyítást!

Tapasztalat

Magyarázat:

2. Fotoszintetikus pigmentek vizsgálata

Önts előzetesen elkészített klorofill−oldatot főzőpohárba! Erősíts

keskeny szűrőpapírcsíkot hurkapálcára, és lógasd úgy a kloro-

fill−oldatba, hogy ne érjen a főzőpohár oldalához! Figyeld meg a

változást! Magyarázd el a kromatográfia elvi alapját! Készíts

kromatogramot!

Tapasztalat


- 60 -

Magyarázat:

3. Az orvosi szén felületi megkötő képességének vizsgá-

lata

Önts Erlenmeyer–lombikba kb. 200 cm3 híg cékla vagy vöröskáposz-

ta levét vagy 5−6 csepp fuxinoldattal megfestett vizet! Törd össze

dörzsmozsárban a széntablettákat, majd jól rázd össze! Készíts re-

dős szűrőt! Tedd üvegtölcsérbe, nedvesítsd be vízzel, és szűrd át

rajta a kapott oldatot!

Tapasztalat

Magyarázat:

Önértékelés


1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a leg-nehezebbel!






2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb?

3. A kísérlet segített a téma megértésében? Értékeld 1-5-ig terjedő skálán, ahol az 1-es jelentése: a legkevésbé segített!



- 61 -

DIFFÚZIÓ ÉS OZMÓZIS


1. Energetikai szempontból milyen szállítófolyamat az ozmózis?

2. Mi a szerepe az ozmózisnak a szövetnedv képződésében és áram-

lásában?

Vizsgálat

Szükséges anyagok és eszközök: vöröshagyma, desztillált, víz,

10%-os konyhasó, víz, (NaCl)−oldat, 10%−os kalcium−klorid

(CaCl2)−oldat, 5%− és 10%−os szőlőcukoroldat , cérna,

szike, csipesz, szövettani olló, tárgylemez, fedőlemez, cseppentő,

óraüveg, fénymikroszkóp, kémcső, kémcsőfogó, kémcsőtartó, töl-

csér, üvegedény, celofán,

1. A diffúzió

Főzőpohárnyi víz aljára rétegezz málnaszörpöt! Kis idő eltelte után

figyeld meg a változást, rajzold le!

Tapasztalat


- 62 -

Magyarázat:

2. Az ozmózis

Egy tölcsér szájára erősíts féligáteresztő hártyát! A felfordított töl-

csért töltsd meg 5%−os szőlőcukoroldattal, és merítsd desztillált

vízzel megtöltött edénybe! Figyeld meg, mi történik!

Hogyan bizonyosodsz meg róla, hogy nem kerültek-e cukormoleku-

lák a tölcsért körülvevő vízbe? (Ezt most nem kell elvégezned!)

Miután megbizonyosodtál róla, hogy nem került a tölcsérből cukor-

molekula a környező vízbe, folytasd tovább megfigyelésedet! Milyen

változást észlelsz rövid idő múlva a tölcsérben? Meddig tart ez a vál-

tozás?

Tapasztalat

Magyarázat:

b) Ismételd meg újból a kísérletet, de most már két féligáteresztő

hártyával ellátott tölcsérrel!

Mindkét tölcsért azonos magasságig töltsd fel cukoroldattal! Az

egyikbe 5%−os, a másikba 10%−os töménységű cukoroldatot önts,

majd egyszerre merítsd vízbe a tölcséreket! Tíz perc elteltével vizs-

gáld meg a két tölcsérben a folyadék szintjét! Mire következtetsz?


- 63 -

Tapasztalat

Magyarázat:

c) Add meg mólkoncentrációban kifejezve, hogy milyen töménységű

az 5%−os cukoroldat!

3. Plazmolízis vizsgálata vöröshagyma allevélben

Készíts 3 db bőrszöveti nyúzatot vöröshagyma húsos alleveléből! Az

egyik nyúzatot helyezd öt percre 10%-os konyhasó (NaCl)−oldatba,

másik nyúzatot cseppentsd le vízzel, harmadik nyúzatot tedd öt

percre 10%−os kalcium−klorid (CaCl2)−oldatba, majd helyezd min-

degyik nyúzatot tárgylemezre, fedd le fedőlemezzel! Vizsgáld meg a

készítményeket mikroszkóp alatt! Készíts rajzot a látottakról! Add

meg a nagyítás mértékét! Milyen különbséget látsz a NaCl-oldattal

kezelt, a kezeletlen és a CaCl2−oldattal kezelt nyúzat sejtjei között?

Tapasztalat


- 64 -

Magyarázat:

Önértékelés



nehezebbel!








NaCl-oldattal kezelt kezeletlen CaCl2−oldattal kezelt


- 65 -

AZ EMBERI VIZELET VIZSGÁLATA


1. Sorold fel a vizelet-kiválasztó rendszer részeit, és ismertesd rövi-

den az egyes részek feladatait!

2. Mely hormonok , befolyásolják a vizelet összetételét, és milyen módon?

Vizsgálat

Szükséges anyagok és eszközök: vizelet, tömény sósav, 2n sa-

létromsavval (HNO3), 0,1n ezüst−nitrátot (AgNO3), ammóni-

um−hidroxidot (NH4OH), lakmuszpapír, ecetsav (CH3COOH),

nFeCl3−oldat, 30%−os kálium−hidroxid−oldat, nátri-

um−hidroxid−oldat, tárgylemez, fedőlemez, cseppentő, fénymik-

roszkóp, kémcső, kémcsőfogó, kémcsőtartó, tölcsér, 100 cm3−es fő-

zőpohár


- 66 -

1. Húgysav kimutatása vizeletből

Tégy 100 cm3−es főzőpohárba 50 cm3 hígí-

tatlan vizeletet, és 15 cm3 tömény sósavat

(HCl). Tedd hideg helyre, és hagyd 24 órá-ig állni. A keletkezett kristályokat vidd

tárgylemezre, és vizsgáld meg azokat! Raj-zold le a látottakat!

Tapasztalat

Magyarázat:

2. A vizelet kémhatásának vizsgálata

Tégy 4-5 cm3 vizeletet egy kémcsőbe! Márts bele lakmuszpapírt! Mit

tapasztalsz? Rajzolj!

Tapasztalat

Magyarázat:

3. A kloridok kimutatása

Savanyíts meg 2cm3 vizeletet néhány csepp 2n salétromsavval

(HNO3) és néhány csepp 0,1n ezüst−nitrátot (AgNO3) adj hozzá! Mit

tapasztalsz? Tegyél hozzá egy kevés ammónium−hidroxidot

(NH4OH)!


- 67 -

Tapasztalat

Magyarázat:

4. A foszfátok kimutatása

Savanyítsd meg a vizeletet ecetsavval (CH3COOH), majd adj hozzá

néhány csepp nFeCl3−oldatot! Figyeld meg, mi történik!

Tapasztalat

Magyarázat:

5. Fehérje kimutatása vizeletből

Mérj kémcsőbe 5 cm3 vizeletet, cseppents hozzá egy csepp ecetsa-

vat! Forrald fel az oldatot, és figyeld meg a változást! Rajzolj!

Tapasztalat

Magyarázat:


- 68 -

6. Genny kimutatása vizeletből (Donne−féle próba)

Mérj 5 cm3 vizeletet kémcsőbe, és adj hozzá 2−3 cm3 30%−os káli-

um−hidroxid−oldatot (KOH)! Rázd össze a kémcső tartalmát! Fi-

gyeld meg a változást!

Tapasztalat

Magyarázat:

7. Vér kimutatása vizeletből (Haller−féle próba)

Mérj 3 cm3 vizeletet kémcsőbe, és adj hozzá 1 cm3 nátri-

um−hidroxid−oldatot (NaOH)! Forrald fel az oldatot és figyeld meg a

változást! Rajzold le a látottakat!

Tapasztalat

Magyarázat:

Önértékelés



nehezebbel!









- 69 -

ANYAGSZÁLLÍTÁS A NÖVÉNYEKBEN


1. Mely hatások juttatják a gyökér által felvett vizet a levelekbe?

Vizsgálat

Szükséges anyagok és eszközök: víz, tus, eozinoldat, fehér szeg-

fű, 30 cm hosszú és kb. 5 mm átmérőjű üvegcső, injekciós fecsken-

dő a kalibráláshoz, szike, olló, főzőpohár, szűrőállvány, bürettafogó,

filctoll, gyurma,

1. A levelek szívóhatása

Egy főzőpohárba készíts híg piros tust! Ezután egy 30 cm hosszú és

kb. 5 mm átmérőjű üvegcsőbe frissen vágott leveles hajtást helyezz,

úgy hogy ferde legyen a metszési felület! Az üvegcső fala és a szár

között szabadon maradó részt egy kis gyurmával zárd el, hogy a víz

csak a levélen keresztül távozhasson! A csövet az alsó végétől szá-

mított 4−5 cm távolságig előzetesen milliméteres beosztással kalib-

ráld! Majd ezen a csővégen keresztül töltsd meg a csövet vízzel, a

végét fogd be és merítsd a főzőpohárba lévő tusba! Az üvegcsövet a

hajtással függőleges helyzetbe rögzítsd a szűrőállvány és a büretta-

fogó segítségével! Jelöld meg a vizsgálat indulásakor az alsó folya-

dékszint állását!


- 70 -

Feladatok:

a) Figyeld meg a folyadékszint elmozdulását! Mérd meg, hogy

mennyi idő szükséges a folyadékszintnek egy cm-es út megtételé-

hez!

b) Számítsd ki a mérésekből, hogy hány milliméter folyadékot képes

megemelni a levelek párologtatásának szívóhatása 1 óra alatt!

c) Vágd le az összes levelet a hajtásról! Mit tapasztalsz?

Tapasztalat és Magyarázat:

2. A víz útjának nyomon követése fehér virágú növény-

ben

Készíts a szegfű szárán a bőrszövet óvatos eltávolításával egymástól

néhány centiméterre lévő két-három milliméter széles gyűrűket!

Ezután vágj új metszési felületet a szegfű szárának alján, és azonnal

állítsd bele a szegfűt Erlenmeyer-lombikban lévő eozinoldatba! Szű-

rőállványhoz rögzítve a hajtást, vizsgáld meg a színes folyadék fel-

szívódását a szárba 5-20-30 perc elteltével! Pontosan mérd meg a

kísérlet idejét, majd a festék által megtett utat! Számítsd ki a víz-

szállítás sebességét!

Hogyan tudnád bizonyítani/alátámasztani, hogy a vizes oldatok a

szár melyik részén áramlanak felfelé?

Tapasztalat


- 71 -

Magyarázat:

Önértékelés



nehezebbel!









- 72 -

A NÖVÉNYEK PÁROLOGTATÁSÁNAK VIZSGÁLATA


1. Sorold fel a levél funkcióit!

2. Vázlatosan ismertesd a lomblevél szövettani felépítését!

3. Mi a gázcserenyílások funkciója a növény életében?


- 73 -

Vizsgálat

Szükséges anyagok és eszközök: szobai ciklámen levele vagy

nőszirom levele, vadgesztenye-hajtás / bármilyen hajtás (10-12 le-

vél) vizes glicerin, víz, kobalt−klorid (CoCl2) vizes oldata, mikrosz-

kóp, zsilett, csipesz, tárgylemezek, fedőlemezek, cseppentő, U-alakú

üvegcső, kifúrt gumidugó, derékszögű, vékony üvegcső, szűrőpapír-

csík, borszeszégő, gyufa, csipesz, üveglapok

1. A növény párologtatásának vizsgálata

Frissen levágott vadgesztenyehajtást állítsunk kifúrt gumidugó köz-

beiktatásával egy U-alakú üvegcsőbe! Ennek másik végét ugyancsak

dugaszoljuk le, egy meghajlított üvegcsövet illesztve a gumidugó fu-

ratába! Az egész rendszert töltsük fel úgy vízzel, hogy a derékszögű,

vékony csőben is legyen víz!

Tapasztalat

Magyarázat:

2. Gázcserenyílás vizsgálata

Készíts bőrszöveti nyúzatot szobai ciklámen levelének fonákjáról

vagy nőszirom leveléről! Vizes glicerinoldatban lefedve vizsgáld mik-

roszkóp alatt!

Kérdések:

a) Mekkora volt a nagyítás?

b) Rajzold le a mikroszkópban látott kép jel-

lemző részletét!

c) Miért a levél fonákjáról kellett a nyúzatot elkészítened?


- 74 -

d) A gázcserenyílások mely részeit ismered fel?

e) Miben különböznek a gázcserenyílás zárósejtjei a bőrszövet többi

sejtjétől?

3. Párologtatás intenzitásának vizsgálata

Áztass szűrőpapírcsíkot kobalt−klorid (CoCl2) vizes oldatába!. Szá-

rítsd meg a szűrőpapírcsíkokat láng felett! Majd tedd a vizsgálandó

levél fonákját és színét két szárított kobalt−kloridos papír közé, és

rögzítsd az egészet két üveglap közé!

Figyeld meg a reagenspapír színváltozását!

Tapasztalat

Magyarázat:

Önértékelés



nehezebbel!









- 75 -

A CSÍRÁZÁS FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA


1. Mi a csírázás lényege?

2. Milyen feltételek szükségesek a csírázáshoz?

3. Miért van szükség az előbb felsorolt külső feltételekre?

Vizsgálat

Szükséges anyagok és eszközök: bab csíranövény, csírázó mus-

tármag, borsó, 10%−os ecetsav (CH3COOH)−oldatot, víz, 10%−os

nátrium−hidroxid (NaOH)− oldatot, 10%−os nátrium−klorid

(NaCl)−oldat, meszes víz, 10 szem borsómag, 8-10 szem almamag,

mustármag, kémcsövek, filc, szűrőpapír, olló, virágcserép földdel,

egyfuratú gumidugó, Petri−csésze, vatta, alufólia, 100 cm3-es mé-

rőhenger, táramérleg

Tanárod által előzetesen összeállított kísérleteket vizsgálsz a mai

foglalkozáson.


- 76 -

1. A csírázás vizsgálata különböző kémhatású közegben

A kísérlethez négy kémcsőre lesz szükséged. Számozd meg a kém-

csöveket! Mindegyikbe helyezz kétrétegű megnedvesített szűrőpa-

pírt, amelyre szórj mustármagot! Az 1. sz. kémcsőbe 10%−os ecet-

sav (CH3COOH)−oldatot, a 2. sz. kémcsőbe 10%−os nátri-

um−hidroxid (NaOH)−oldatot, a 3. sz. kémcsőbe 10%−os nátri-

um−klorid (NaCl)−oldatot, a 4. sz. kémcsőbe tiszta vizet tölts! Fi-

gyeld meg a mustármagok csírázását különböző közegben!

Tapasztalat

Magyarázat:

2. A csírázás hőmérsékletigénye

Csíráztass borsókat különböző hőmérsékleten! Áztass vízbe borsót,

majd hármasával ültesd el három kis cserépbe! Az egyik cserepet

tedd hűtőszekrénybe, a másikat hagyd szobahőmérsékleten, a har-

madikat melegítsd infralámpával! Mit tapasztalsz?

Tapasztalat

Magyarázat:

3.Csírázáskor képződő szén−dioxid vizsgálata

Tölts meg egy kémcsövet csírázó mustármagvakkal! Önts meszes

vizet egy másik kémcső kétharmad részéig, és dugd be egyfuratú

gumidugóval! Ezután húzd rá a mustármagvakkal megtöltött kém-

csövet a gumidugó felső szabad végére! Figyeld meg a meszes víz

változását!


- 77 -

Tapasztalat

Magyarázat:

4. A fény hatása a csírázásra

A tök belsejéből szedd ki a magvakat, jól mosd meg, majd tedd Pet-

ri−csészébe lévő vattára! Önts néhány cm3 vizet rá! Az egyiket fedd

le alufóliával, úgy hogy a magvak levegőzhessenek, a másikat tedd

világos helyre! Mit tapasztalsz?

Tapasztalat

Magyarázat:

5. Almamag csírázásgátló hatásának vizsgálata

Petri-csészébe helyezz két rétegben nedves szűrőpapírt vagy vattát,

és szórj a közepébe 8-10 szem almamagot! Az almamagok köré

koncentrikus körökben rakj mustármagot, úgy hogy az első kör kö-

zel legyen az almamaghoz, a további köröket 1-2 cm válassza el

egymástól! Kísérd figyelemmel a mustármagok csírázását! Mit ta-

pasztalsz, rajzolj!


- 78 -

Tapasztalat

Magyarázat:

6. A csírázó borsómagvak duzzadásának vizsgálata

Táramérlegen mérj le 10 szem borsómagot! 100 cm3-es mérőhen-

gerbe önts 50 cm3 vizet! Tedd bele az előbb lemért borsómagokat! Olvasd le a víz térfogatváltozását! Hagyd a magvakat 24 órán ke-

resztül a vízben! Olvasd le 24 óra elteltével újból a térfogatot! Vedd ki a borsómagokat a vízből, szűrőpapírral óvatosan töröld szárazra

felületüket, és mérd meg tömegüket táramérlegen!

Feladatok:

a) Jegyezd fel a mérési adatokat! Mi különbség volt a mérhető szá-

raz és a duzzadt állapotú magvak között? Számítsd ki az eredeti száraz állapotra vonatkoztatva a százalékos változást!


- 79 -

b) Számítsd ki mérési eredményedet egy magra vonatkoztatva!

c) Miért létfontosságú a víz a csírázáshoz?

Önértékelés



nehezebbel!









- 80 -

A LÁTÁS VIZSGÁLATA


1. Rajzold le az ember szemét, és nevezd meg részeit!

2. Mi a különbség a szürke hályog és a zöld hályog között?

Szürke hályog:

Zöld hályog (glaukóma):


- 81 -

Vizsgálat

1. A látásélesség vizsgálata

Anyagok és eszközök: Snellen-féle betűtábla

Ültesd le osztálytársadat a falra felfüggesztett Snellen-féle betűtáb-

lától 5 méter távolságra, és felülről lefelé haladva olvastasd el vele a

betűket! Számold ki az alábbi képlet segítségével társad látáséles-

ségét!

V=

A számláló (d) az a távolság, amelyről a leolvasás történt (5m), ne-

vezője (D) pedig az a távolság, amelyről a felismert betű 5 perces

látószöget ad.

Tapasztalat

Magyarázat:

2. A színtévesztés vizsgálata

Anyagok és eszközök: piros, zöld, sárga és kék színű pamutfonalak,

olló

a) Vágj össze 15-20 cm hosszúságúra piros, zöld, sárga és kék színű

pamutfonalakat, majd emeld ki a piros pamutfonalat a kupacból!

Kérd meg osztálytársadat, hogy válogassa ki a hasonló színű fonal-

szálakat! Ismételd meg a kísérletet a többi színnel is! Írd le tapasz-

talatodat!


- 82 -

Tapasztalat

Magyarázat:

b) Anyagok és eszközök: Csereszíntábla

Társaddal figyeltesd meg a képet!

Feladat:

Melyik szám van elrejtve a képen?

C

s

Mit nevezünk daltonizmusnak? Hogyan öröklődik?

3. A vakfolt kimutatása

Anyagok és eszközök: Mariotte-féle ábra

Tartsd jobb kezeddel a szemed elé a

Mariotte-féle ábrát! Bal szemedet be-hunyva, a jobb szemeddel fixáld a balol-

dali keresztet! Közben mozgasd az ábrát a szem felé és attól távolodó irányban!

4. ábra

5. ábra


- 83 -

Feladatok:

a) Hány cm-nél találtál olyan távolságot, amikor a kör képe eltűnik?

Magyarázd meg a jelenséget!

Magyarázat:

b) Honnan kapta nevét, a retinán lévő vakfolt,?

4. A térbeli tájékozódás vizsgálata

Anyagok és eszközök: szűrőállvány, szűrőkarika, kulcskarika/gyűrű,

fonal/zsinór, ceruza

Köss kb. 20 cm hosszúságú fonal egyik végére kulcskarikát, a fonal

másik végét pedig a szűrőállványra erősített szűrőkarikára! Takard

el az egyik szemedet, és próbáld gyorsan átdugni a ceruzát a kulcs-

karikán! Ismételd meg a kísérletet úgy, hogy egyik szemedet sem

takarod le! Mit tapasztalsz? Adj magyarázatot!

Tapasztalat

Magyarázat:


- 84 -

5. A pupillareflex vizsgálata

Anyagok és eszközök: zseblámpa

a) Fordítsd társadat a zseblámpa fénye felé, és figyeld meg mindkét

szeme pupillájának tágasságát!

b) Ezután takard le az egyik szemét, és figyeld meg a szabadon ma-

radt pupillájának működését!

c) Ismét tedd szabaddá társad mindkét szemét, és figyeld meg

mindkét pupilla tágasságát!

d) Hol helyezkedik el a pupilla és mi a szerepe?

6. A szem alkalmazkodása a távolsághoz

Anyagok és eszközök: szék

a) Nézz a tanterem egyik végében álló székre! Hunyd be az egyik

szemedet! Tartsd az ujjadat kb. 35 cm-nyire a szemed elé! Össz-

pontosítsd a figyelmedet a székre! Hogyan látszik az ujjad?


- 85 -

b) Ezután az ujjadra összpontosíts! Mit tapasztalsz?

c) Hogyan alkalmazkodik szemünk a közeli és a távoli tárgyakhoz?

Önértékelés



nehezebbel!









- 86 -

HOGYAN ÉRZÉKELÜNK?


1. Add meg a hanginger átalakulását a fül nagyobb szerkezeti egy-

ségeiben!

2. Nevezd meg a fül betűkkel jelölt részeit!

A.__________________

B.__________________

C.__________________

D.__________________

E.__________________

F.__________________

G.__________________

H.__________________

I.__________________

J.__________________

Vizsgálat

1. A hangirány érzékelésének vizsgálata

Anyagok és eszközök: szék, kendő

Kérd meg osztálytársadat, hogy üljön le egy székre! Kösd be a sze-

mét! A többiek helyezkedjenek el körülötte, valaki közülük tapsoljon

egyet. A széken ülőnek a hang irányába kell mutatnia.

6. ábra


- 87 -

Tapasztalat és Magyarázat:

2. Az egyensúly-érzékelés

Anyagok és eszközök: víz, levesestányér

Önts kevés vizet levesestányérba! Vedd kezedbe és tartsd egyene-

sen és nyugodtan, amíg a víz mozgása le nem csillapodik. Ezután

egész testeddel fordul jobbra! Végezd el a kísérletet úgyis, hogy a

tér minden irányában elmozdítod a tányért! Mit bizonyítanak a fenti

kísérletek? Magyarázd meg!

Tapasztalat

Magyarázat:

3. Szaglásunk

Anyagok és eszközök: parfümös üveg

Tartsd vissza lélegzetedet, és tartsd orrod alá a parfümös üveget!

Szívd be orrodon át a levegőt! Szakítsd meg hirtelen a levegő beszí-

vását, és figyeld meg, mikor érzed a parfüm illatát!


- 88 -

Kérdések

a) Mikor keletkezik szagérzés?

b) Hol helyezkednek el a szaglás érzéksejtjei?

c) Mire érzékenyek a szaglóreceptorok?

4. Ízérzékelés

Anyagok, eszközök: cukor, konyhasó, citromlé, őrölt kávé, fogvá-

jó, pohár víz

Végezd el az alábbi kísérleteket! Mártsd bele a szívószálat a cukorba

és érintsd meg társad nyelvének csúcsát! Kérd meg, hogy öblítse le

egy korty vízzel ezt az ízt! Ezután kend a cukrot a nyelv oldalára.

Újra adj neki egy korty vizet, majd kend rá a cukrot a nyelv tövére!

Ugyanezekben a lépésekben végezd el a kísérletet konyhasóval, cit-

romlével és őrölt kávéval.


- 89 -

Kérdés, feladat

a) Hol érzékeljük nyelvünkön a különböző

ízeket?

b) Rajzolj íztérképet!

Magyarázat:

5. A kifáradt ízlelés

Anyagok és eszközök: cukor, tea, dzsem, pohár, teáskanál

Tégy cukrot a teádba, és kóstold meg, hogy édes-e! Ezután egyél

egy púpozott teáskanálnyi dzsemet! Majd újból igyál egy korty teát!

A dzsem evése után is édesnek érzed a cukrot?

Válaszodat indokold!

Tapasztalat

Magyarázat:


- 90 -

6. A szaglás szerepe az ízérzékelésben

Anyagok és eszközök: alma, sárgarépa, burgonya, zeller, kendő,

reszelő, tálka

Reszelj egyformán finomra almát, sárgarépát, burgonyát és zellert!

Kösd be társad szemét, és fogasd be orrát! Kérdezd meg, hogy mi-

kor milyen ételt evett! Végezd el úgy is a kísérletet, hogy nem foga-

tod be társad orrát, de a szemét bekötöd! Ismét kérdezd meg, mi-

lyen ételt kapott! Mit bizonyítanak a fenti kísérletek?

Magyarázat:

Önértékelés



nehezebbel!









- 91 -

A VÉR VIZSGÁLATA


1. Vázold fel folyamatábra segítségével a véralvadás folyamatát!

2. Milyen betegségek vezethetők vissza véralvadási zavarra? Rövi-

den ismertesd ezeket!


- 92 -

Vizsgálat

1. Emberi vér mikroszkópos vizsgálata

Anyagok, eszközök: emberi vérkenet, fénymikroszkóp

Nagyítás:

Vizsgálj emberi vérkenetet mikrosz-

kópban! Rajzold le mikroszkópban a

látott kép jellemző részletét!

a) Milyen vérsejttípusok láthatók?

b) Mi a különbség az embervér két látott vérsejtje között?

2. A vörösvértestek ozmotikus viszonyainak vizsgálata

Anyagok és eszközök: fiziológiás sóoldat, desztillált víz, 0,4%-os

konyhasóoldat, 3%-os konyhasóoldat, éter/benzol/kloroform, tárgy-

lemez, fedőlemez, mikroszkóp, emlősvér

Végezd el az alábbi egyszerű kísérleteket! Tegyél egy csepp vért

vagy vörösvérsejt-szuszpenziót az alábbi oldatokba:

1. kémcső 5 cm3 fiziológiás sóoldat (0,9%-os NaCl-oldat)

2. kémcső 5 cm3 desztillált víz

3. kémcső 5 cm3 0,4%-os konyhasóoldat

4. kémcső 5 cm3 3%-os konyhasóoldat

5. kémcső 5 cm3 fiziológiás konyhasóoldat 5 csepp

éter/benzol/kloroform.

Vizsgáld meg az oldatok színét, majd cseppents belőlük tárgylemez-

re, fedd le fedőlemezzel és ellenőrizd le a vörösvértestek állapotát!


- 93 -

Tapasztalat:

Magyarázat:

3. A vér alvadási idejének meghatározása

Anyagok és eszközök: egyszer használatos steril injekciós tű,

sebbenzin, vatta, tárgylemez, stopperóra, cseppentő, kampóba ki-

húzott üvegpálca, vér

Cseppents tárgylemezre ujjbegyedből vért az előbbi kísérletben leír-

tak szerint! Indítsd el a stopperórát! Finom kampóba kihúzott üveg-

pálcát félpercenként meríts bele, és néhány mm-re kiemelve vizs-

gáld meg, hogy van-e rajta fibrinszál! Amikor az első fibrinszál meg-

jelenik, állítsd le a stopperórát! Olvasd le ekkor az eltelt időt, ez lesz

a vér alvadási ideje. Mennyi idő múlva következett be az alvadás?

Jegyezd fel az alvadási időt! Ha többen elvégeztétek a kísérletet,

akkor számolj átlagot!

Tapasztalat


- 94 -

4. Alvadásgátlás vizsgálata

Anyagok és eszközök: egyszer használatos steril injekciós tű,

sebbenzin, vatta, tárgylemez, stopperóra, cseppentő, vér, 0,4%-os

nátrium-citrát-oldat

Ujjbegyedből steril körülmények között vegyél vért, és egy cseppet

cseppents tárgylemezre, majd cseppents hozzá egy csepp 0,4%-os

nátrium-citrát-oldatot!

a) Mit tapasztalsz?

b) Hogyan tudnád megszüntetni az alvadásgátló anyag hatását?

c) Milyen természetes és mesterséges alvadásgátlók vannak? Írj

mindegyikre példát!

d) Mi a gyakorlati jelentősége a véralvadás mesterséges gátlásának?

5. A vérfesték kimutatása

Készíts friss benzidin-oldatot az alábbiak szerint:

Oldj fel késhegynyi benzidinport 1cm3 jégecetben, s adj hozzá 1-2

cm3 hidrogén-peroxid (H2O2) –oldatot!


- 95 -

Mérj Petri-csészébe 3cm3 erősen higított vért! Csepegtess hozzá

3cm3 benzidin-oldatot! Mit tapasztalsz? Adj rá magyarázatot!

Tapasztalat:

benzidin

Magyarázat:

A lejátszódó reakció annyira érzékeny, hogy a vér jelenlétét

200000-szeres hígításban is kimutatja.

Hol van ennek a gyakorlatban nagy jelentősége?


- 96 -

Önértékelés



nehezebbel!









- 97 -

FOGALOMTÁR

Abszorpció: elnyelődés.

Adszorpció: felületi megkötődés.

Aktivált állapot: a molekuláknak olyan, gerjesztés hatására létre-

hozott energiadús állapota, amelyben reakcióképesek lesznek.

Aktiválási energia: a reakcióképes állapotot létrehozó olyan ener-

giamennyiség, amely a reakciók megindításához és fenntartásához

szükséges. Az aktivált állapot és a kiindulási állapot energiaszintje

közötti különbség.

Biogén elemek: az élő szervezet anyagait felépítő és az életfontos-

ságú biokémiai folyamatokban szerepet játszó elemek.

Diffúzió: külső nyugalomban lévő közegben az anyagi részecskék

elkeveredése. Oka a hőmozgás, iránya a nagyobb koncentrációjú

hely felől a kisebb felé. Végeredménye a koncentráció kiegyenlítő-

dés.

Féligáteresztő hártya: olyan mesterséges vagy természetes hár-

tyák, amelyek csak bizonyos méretű anyagokat képesek átengedni

(például oldószer kisebb részecskéit), míg a nagyobb (például kolloid

vagy annál nagyobb) oldott részecskéket nem.

Eukarióták: valódi sejtmagvasok.

Erjedés: az élő szervezetben – baktériumokban, izomban – több-

nyire oxigénmentes körülmények között végbemenő lebontó anyag-

csere-folyamat.

Etanolos erjedés: a szénhidrátok (szőlőcukor) anaerob lebontásá-

nak az a típusa, amelyben a piroszőlősav szén-dioxid vesztéssel és

redukcióval etanollá alakul.

Hámszövetek: a szervezet külső vagy belső felszínét borító, szoro-

san egymás mellett elhelyezkedő, sejtekből álló, összefüggő szövet-

rendszer. Sejt közötti állomány nincs, ereket nem tartalmaz. Sejtjei

mindig egy vékony kötőszöveti hártyán, az alaphártyán helyezked-

nek el, mely a hámot más szövetekhez kapcsolja. A sejtek ozmózis-

sal jutnak tápanyaghoz.

Hidrátburok: oldott molekulák, ionok, makromolekulák felszínén a

dipólusos vízmolekulák alkotta réteg, amely megakadályozza azok

ismételt egyesülését.

Hidrofil: vízkedvelő

Hidrofób: víztaszító


- 98 -

Hidrolízis: Vízzel való kémiai reakció során bekövetkező bomlás.

Idegszövet: idegsejtekből és gliasejtekből felépülő szövettípus.

Működésére jellemző az ingerület vezetése és feldolgozása.

Kötő- és támasztószövetek: olyan szövetek csoportja, melyek a

szervezet sejtjeinek összekapcsolódását, belső szilárdítását és tá-

masztását végzik. Sejtekből és sejt közötti állományból állnak. Gaz-

dag sejt közötti állományuk kötőszöveti rostokból és folyékony, ko-

csonyás vagy szilárd alapállományból épül fel. Kötőszövetek: laza

rostos, tömött rostos kötőszövet, zsírszövet és vérszövet. Támasztó-

szövetek: porcszövet, csontszövet.

Látószerv (szem): a látás szerve, mely a fényingerek felfogására

szolgáló érzékszerv.

Lipofil: apoláros közeget kedvelő

Lipofób: poláros közeget kedvelő

Mikrométer: 10-6 méter (a méter milliomod része).

Növényi színanyagok (fotoszintetikus pigmentek): olyan színes,

szerves (delokalizált elektronokat tartalmazó) vegyületek, amelyek

képesek a napfény látható fénysugarainak energiáját megkötni.

Ozmózis: féligáteresztő hártyán történő anyagáramlás (általában

oldószer) a hígabból a töményebb felé. Koncentráció kiegyenlítődés-

re törekvés jellemzi.

Ozmózisnyomás: ozmózis során a töményebb oldat felé áramló ol-

dószer által kifejtett nyomás.

Reakciósebesség: a kémiai reakciókban időegység alatt bekövet-

kező koncentrációváltozás.

Retina: ideghártya

Sárgafolt: az éleslátás helye az ideghártyán. Itt találhatók a csapok

a legnagyobb sűrűségben.

Szaruhártya: az ínhártya elülső átlátszó része, fénytörő közeg.

Szivárványhártya (írisz): az érhártya, illetve a sugártest folytatá-

sa a szemlencse előtt. Festékanyaga határozza meg a szem színét.

Szubsztrát: az a vegyület, amely az enzimhatásra átalakul.

Tejsavas erjedés: a szénhidrátok (szőlőcukor) anaerob lebontásá-

nak az a típusa, amelyben a piroszőlősav redukcióval tejsavvá ala-

kul.

Tripszin és kimotripszin: a hasnyál egyik fehérjebontó enzimje.

Lúgos közegben a fehérjéket oligopeptidekre bontja.


- 99 -

Vakfolt: a látóideg kilépési helye a szemből. Területén nincsenek

receptorok, így itt kép nem keletkezik.

Vér: speciális kötőszövet, mely folyékony sejt közötti állományból

és vérsejtekből áll.

Véralvadás: a vérplazmában lejátszódó olyan folyamatsor, melynek

során a vérplazmában fehérjefonalak csapódnak ki. Ezeknek a háló-

jában fennakadnak a vérsejtes elemei, és kocsonyás állapotú véral-

vadék keletkezik.

Vérszérum (vérsavó): véralvadáskor a vérlepényből kiszivárgó

sárgás, áttetsző folyadék, fehérjementes (valójában fibrinmentes)

vérplazma.

Vizelet: a vese kiválasztó működésének végterméke. Napi mennyi-

sége kb. 1,5 liter.


- 100 -

FORRÁSOK

Irodalom

Dr. Lénárd Gábor (1987): Biológiai laboratóriumi Vizsgálat. Buda-

pest: Tankönyvkiadó.

Perendy Mária (1980): Biológiai gyakorlatok kézikönyve. Budapest: Gondolat Könyvkiadó.

Rózsahegyi Márta ─Wajand Judit (1991): 575 kísérlet a kémia taní-

tásához. Budapest: Tankönyvkiadó.

Balázs Lórántné (1986): Kémiai kísérletek. Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest.

Janice VanCleave (1993): Kémia, 101 könnyű és látványos kísérlet a

kémia játékos tanulásához. Springer Hungarica Kiadó Kft.

Kiszely György (1975): Biológiai gyakorlatok. Budapest: Medicina

Könyvkiadó.

Dr. Szerényi Gábor (2011): Biológia érettségizőknek 1. kötet. Sze-

ged: Mozaik Kiadó.

Zátonyi Szilárd (2006): Biológia a 10. évfolyam számára. Celldö-

mölk: Apáczai Kiadó.

Zátonyi Szilárd (2008): Biológia a 11. évfolyam számára. Celldö-


Berend Mihály─Dr. Szerényi Gábor: Biológia I. Budapest: Műszaki

Kiadó.

Berend Mihály─Gömöry András─Dr. Szerényi Gábor: Biológia IV.

Budapest: Műszaki Kiadó.

Képek, rajzok forrásai:

http://vcsaba93.uw.hu/html/4fejezet/hoforras/bunsen.html

(1. ábra)

http://metal.elte.hu/~phexp/doc/fgm/e21s3.htm (2. ábra)

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Enzimm%

C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s.jpg&filetimestamp=200806152104

45&

http://patikapedia.hu/szemfenek

http://klunicsvilaga.ewk.hu/biologia-tetelek (4. ábra,

csereszíntábla)

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Enzimm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s.jpg&filetimestamp=20080615210445&



http://patikapedia.hu/szemfenek

http://klunicsvilaga.ewk.hu/biologia-tetelek%20(3


- 101 -

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Biologia-Biologia_11-

A_verlemezkek_es_a_feherversejtek-102544

Nánainé Kozári Erika (2013): Az emberi test csodái 8. Celldö-


http://anatomia.elte.hu/Anatgyak/B-gyakorlatok/IV-B/2011-

12/KotoTamaszto%202011.pdf

http://www.kfg.hu/biologia/Vizsga/Kozepgyakorlat/gyakorlatok_k

epekkel_2.pdf

http://anatomia.elte.hu/Anatgyak/B-gyakorlatok/IV-B/2011-12/KotoTamaszto%202011.pdf

http://anatomia.elte.hu/Anatgyak/B-gyakorlatok/IV-B/2011-12/KotoTamaszto%202011.pdf

http://www.kfg.hu/biologia/Vizsga/Kozepgyakorlat/gyakorlatok_kepekkel_2.pdf

http://www.kfg.hu/biologia/Vizsga/Kozepgyakorlat/gyakorlatok_kepekkel_2.pdf

munkafüzet - revai.hu³gia-mf/biológia-emelt-mf.pdfmunkafüzet – biológia, emelt szintű...

Documents