1

Munkaszervezési ismeretek

Munkaidő, pihenőidő, szabadságMunkaidő, pihenőidő, szabadság

Szakképzési Portál

2

BevezetésBevezetés

A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések között az egyik legfontosabb és legtöbb konfliktus okozója a munka- és pihenőidők szabályozása, illetve betartása.

Itt ütközik élesen a munkáltató azon érdeke, hogy a teljesítmény növelése, a hatékonyság fokozása céljából rugalmasan, minél kevesebb kötöttséggel tudjon foglalkoztatni a munkavállaló a pihenéshez, kiegyensúlyozott munkavégzéshez való jogával.

A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezen a területen történik a legtöbb szabálysértés.

3

MunkaidőMunkaidő

A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaközi szünet időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti jellegű munkakör kivételével).

Fajtái:•Napi munkaidő•Heti munkaidő•Teljes munkaidő

4

Munkaidő mértékeMunkaidő mértéke

Fontos megkülönböztetni a munkaidő-beosztástól. Mértéke azt jelenti, hogy naponta vagy hetente átlagosan hány órát kell dolgozni. A beosztás ettől eltérhet, mert lehetőség van egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazására is.

A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ennek a munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie.

5

MunkarendekMunkarendek

Munkarendnek nevezzük az egyes munkavállalói csoportokra, szervezeti egységekre előírt rendszeres munkaidő-beosztásokat. A munkáltatónál ez lehet egységes is, de a jellemző az, hogy többféle munkarendet alkalmaznak. A munkarendet a kollektív szerződésben lehet szabályozni.

Fajtái:•Egyműszakos•Kétműszakos•Három- vagy többműszakos•Folyamatos (megszakítás nélküli)

6

Munkaidő-beosztásMunkaidő-beosztás

A munkaidő-beosztás tartalmazza, hogy az egyes munkavállalóknak, illetve csoportjaiknak naponta mettől-meddig kell munkát végezniük.

A munkaidő-beosztást, ha erről a kollektív szerződés máshogy nem rendelkezik a munkáltató határozza meg.

7

MunkaidőkeretMunkaidőkeret

Egyenlőtlen munkaidő-beosztásra munkaidőkeret alkalmazásával van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy egyes napokon hosszabb, más napokon rövidebb a munkaidő, de a munkaidőkereten belül átlagosan a napi nyolc órának kell kijönnie.

Amennyiben a munkaidőkeret átlagában napi nyolc óránál több a tényleges munkavégzés, akkor a plusz idő rendkívüli munkavégzésnek minősül és annak megfelelően kell díjazni.

8

Rendkívüli munkavégzésRendkívüli munkavégzés

A rendkívüli munkavégzésre különböző formákban kerülhet sor:

•Túlóra:A teljes munkaidőt meghaladóan történik

munkavégzés.•Túlmunka:Munkaidőkeret alkalmazása esetén a

munkaidőkereten felüli időtartam.Mértéke:Maximum 200 óra, de a kollektív szerződés

megemelheti maximum 300 órára.

9

KészenlétKészenlét

Készenlét a munkavállaló rendelkezésre állása munkavégzésre az általa meghatározott helyen. Tehát ő dönti el, hogy hol tartózkodik, csak a munkavégzés szempontjából eltérő helyen kell lennie.

Köteles megőrizni munkaképes állapotát és szükség esetén felvenni a munkát.

A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül, ezért annak megfelelően kell díjazni.

10

ÜgyeletÜgyeletAz ügyelet a munkavállaló rendelkezésre

állása munkavégzésre a munkáltató által meghatározott helyen. Tehát a munkáltató határozza meg tartózkodási helyét, amely általában a munkahely szokott lenni.

Az ügyelet alatt a munkavállaló köteles megőrizni munkaképes állapotát, és szükség esetén felvenni a munkát.

Az ügyelet alatti munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül, ezért annak megfelelően kell díjazni.

11

PihenőidőPihenőidő

Fajtái:•Munkaközi szünet:A napi munka közben a munkavégzés

megszakításával kiadott pihenőidő.•Napi pihenőidő:A két munkavégzés (munkanap) között biztosított

pihenőidő. /legalább 14 óra egybefüggően/•Heti pihenőidő:A fő szabály szerint hetente két pihenőnap illeti meg

a munkavállalót, és az egyiknek vasárnapra kell esnie. /munkaidőkeret alkalmazásával el lehet térni/

12

SzabadságSzabadság

Fajtái:•Rendes szabadság•Pótszabadság•Rendkívüli szabadság•Betegszabadság•Szülési szabadság•Tanulmányi szabadság•Fizetés nélküli szabadság

13

SzabadságSzabadság

Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a munkavállaló•huszonötödik életévétől 21•huszonnyolcadik életévétől 22•harmincegyedik életévétől 23•harmincharmadik életévétől

24•harmincötödik életévétől 25

•harminchetedik életévétől26

•harminckilencedik életévétől27

•negyvenegyedik életévétől28

•negyvenharmadik életévétől29

•negyvenötödik életévétől30

munkanapra emelkedik.A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti

meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort betölti.