munkavÉdelmi a munkav tŰzvÉdelmi tematika Új … · villamos gépek és készülékek...

1. oldal / 17 oldalból

OK

TA

TÁ

SI T

EM

AT

IK

A

MUNKAVÉDELMI ÉS

TŰZVÉDELMI OKTATÁSI

TEMATIKA ÚJ BELÉPŐ

MUNKAVÁLLALÓK RÉSZÉRE

2014.

Készítette:Ergonom Kft.


Munkavédelem

A munkavédelem fogalma, fő területei:

Munkavédelem: A szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények,

továbbá a munkát végzők egészsége, munkavégző képessége megóvásának, valamint a munkakörülmények

humanizálásának és ezzel a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésének megvalósítását

szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere és mindezek végrehajtása.

A munkavédelem két fő területe a munkabiztonság és a munka-egészségügy.

1. Munkahelyi magatartási szabályok

A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséges és

biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát.

A munkavállaló köteles a munkavégzéshez az egészséget és testi épséget nem veszélyeztető

ruházatot viselni, egyéni védőeszközt a munkáltató biztosít.

A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, és a tőle

elvárható tisztántartásáról gondoskodni.

A munkavállaló köteles a rendelkezésre bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle

elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően, és a munkáltató utasítása szerint

használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni.

A munkavállaló köteles munkaterületén a fegyelmet, a rendet és tisztaságot betartani, munkatársaitól

megkövetelni.

A munkavállaló köteles a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani,

azokat a munkavégzése során alkalmazni, gépek, berendezések biztonságos üzemeltetésére

vonatkozó szabályokat betartani.

A munkavállaló köteles a részére előírt időszakos orvosi vizsgálaton részt venni.

A munkavállaló köteles a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárható módon

megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni felettes munkáltatójától, munkahelyi felettesétől.

A munkavállaló köteles a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni, a közvetlen

munkáltatójának, munkahelyi vezetőjének.

A munkavállaló jogosult megkövetelni munkáltatójától az egészséges és biztonságos munkavégzés

feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkabiztonságra vonatkozó szabályokban előírt

védőintézkedések megvalósítását.

A munkavállaló jogosult megkövetelni munkáltatójától az egészséges és biztonságos

munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanításához való lehetőség

biztosítását.

A munkavállaló jogosult megkövetelni munkáltatójától a munkavégzéshez munkavédelmi

szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint

tisztálkodószerek biztosítását.

A munkavállaló köteles megtagadni a munkavégzést, ha azzal másokat veszélyeztetne, közvetlenül

és súlyosan.

A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek

megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt,

jóhiszeműen tett bejelentéséért.

A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét, vagy testi épségét

közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. (Ilyen veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges

védőberendezések, egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.)


A munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotában megjelenni, és a

munkaidejét munkában eltölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató

rendelkezésére állni.

A munkavállaló köteles munkakörének megfelelően munkáját az elvárható szakértelemmel és

gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni.

A munkavállaló köteles munkavégzése során munkatársaival együttműködni a munkáját úgy

végezni, illetve olyan magatartást tanúsítani, hogy az más egészségét és testi épségét a munkavégzés

során ne veszélyeztesse, munkavégzésben ne zavarja, anyagi károsodást a munkavállalónak,

munkáltatójának ne idézzen elő.

2. Balesetek jelentésének, kivizsgálásának előírásai

2.1. Munkabaleset fogalma

Az 1993. évi XCIII. törvény értelmében az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során

vagy azzal összefüggésben éri annak helyétől, időpontjától, és a munkavállaló (sérült) közrehatásának

mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében

végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi

étkeztetés, foglalkozás egészségügyi szolgáltatás, és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás

igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett balesetnek: (munkabalesetnek) az a baleset,

amely

- a munkavállalót a lakóhelyéről (szállásáról) a munkahelyre, illetve munkahelyéről a lakására

(szállására) menet közben éri - kivéve, ha a baleset a munkáltató saját, vagy bérelt járművével

történik.

Súlyos az a baleset, amely:

- a sérült halálát (halálos az a munkabaleset is, amely a bekövetkezéstől számított 1 éven belül a

sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette) magzata, vagy

újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását,

- valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve

jelentős mértékű károsodását okozta,

- orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, vagy egészségkárosodást,

- súlyos csonkulást, hüvelyk-ujj, vagy kéz, láb, két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését

(továbbá ennél súlyosabb esetek),,

- beszélőképesség elvesztését, vagy feltűnő eltorzulást, illetve elmezavart okozott.

2.2. Munkabaleset bejelentése

A munkáltató a munkabaleseteket és foglalkozási megbetegedéseket köteles kivizsgálni és nyilvántartásba

venni. A baleseti eseményről Jegyzőkönyvet köteles kitölteni.

A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak telefonon, telefaxon, vagy személyesen azonnal be kell jelenteni

a rendelkezésre álló adatok közlésével a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.


2.3. Munkabaleset kivizsgálása

A munkáltató köteles minden munkabalesetet az 1993. évi XCIII. törvény, valamint az 5/1993. (XII.26.)

MüM. rendelet szerint kivizsgálni.

Abban az esetben, ha a sérült állapota, vagy a baleset állapota miatt a vizsgálatot, az adatszolgáltatást a

megadott határidőig nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő 8. napjáig a jegyzőkönyvet

megküldeni:

- a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának,

- a halált, illetve a három napot meghaladó keresőképtelenséget okozó munkabalesetről a baleset

helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.

- külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi székhelyű munkáltató székhelye szerinti

illetékes munkavédelmi hatóságnak.

- az OEP-nek, kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási

szervnek.

Minden esetben az a munkáltató köteles a munkabalesetet kivizsgálni, bejelenteni és nyilvántartásba venni,

amely (aki) a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja.

Belföldi munkavállalás esetében más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés) esetén a munkabaleset

kivizsgálásával, bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért - a sérült

munkáját közvetlen irányító munkáltató a felelős.

2.4. Kártérítési szabályok

A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért (munkabaleset

bekövetkezéséért) a Munka Törvénykönyvében meghatározottak szerint felel.

Mentesül a munkáltató a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső

elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult (sérült) munkavállaló elháríthatatlan és vétkes magatartása

idézte elő, vagy amiatt következett be.

Nem kell a munkáltatónak megtéríteni a kár azon részét, amelyet a Munka Törvénykönyv előírásai alapján a

munkavállaló vétkes magatartása idézett elő.

A munkáltató kártérítési felelőssége alapján a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a

sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

Meg kell téríteni a munkavállalónak azt a kárát is, amely azzal összefüggésben merül fel, hogy a károkozás

nyomán a munkavállaló társadalmi életében való részvétele, vagy egyébként élete tartósan, vagy súlyosan

megnehezül (nem vagyoni kár).

3. Tanuló és gyermekbalesetek:

A tanuló és gyermekbaleseteket az intézménynek nyilván kell tartania.

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni.

Ezekről a balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek 1-1 példányát a kivizsgálás befejezésekor, de

legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a

tanulónak, kiskorú gyermek esetén szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási

intézmény őrzi meg.

A súlyos balesetet az intézménynek – telefonon, faxon, vagy személyesen – azonnal be kell jelentenie a

rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább

középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.


Súlyos az a tanuló és gyermekbaleset, amely:

- a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül

a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),

- valamely érzékszerv (érzékelő képesség elvesztését, ill. jelentős mértékű károsodását,

- orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,

- súlyos csonkulást (hüvelykujj, vagy kéz, láb, kettő vagy több ujja nagyobb részének elvesztése,

továbbá ennél súlyosabb esetek),

- a beszélőképesség elvesztését, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, ill. elmezavart okozott.

Minden tanuló és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek

megelőzésére.

4. Villamos berendezések és készülékek használata

Csak olyan villamos berendezés, készülék, gép, szerelvény és vezeték használható, üzemeltethető, amely a

vonatkozó biztonsági követelményeknek megfelel és az érintésvédelme biztosított.

Villamos gépek és készülékek kezelésekor csak azokat a kezelésre szolgáló részeket szabad megérinteni,

melyeket a gépre vonatkozó kezelési utasítás előír. Áram alatt lévő gépbe nyúlni TILOS!

A munkaidő illetve tanítás befejezése után az irodákban, tantermekben lévő elektromos gépeket

(számítógép, nyomtató, fénymásoló) ki kell kapcsolni és a hálózatról le kell választani.

5. Elsősegélynyújtás

Az elsősegélynyújtás állampolgári kötelezettség. Törvény írja elő, hogy minden állampolgár köteles a tőle

elvárható módon segítséget nyújtani a sérült, balesetet szenvedett személynek. Az elsősegélynyújtás

ugyanakkor nagy felelősséggel is jár, mert aki a legalapvetőbb elsősegélynyújtási ismeretekkel sem

rendelkezik, jó szándékú segítségnyújtásával súlyosbíthatja a sérült állapotát. Ezért nagyon fontos, hogy

mindenki a tőle elvárható mértékig nyújtson segítséget. Elsősegélynyújtást tehát mindenki végezhet, aki az

alapvető ismeretekkel és kellő önfegyelemmel rendelkezik.

Az elsősegélynyújtónak magabiztosan, higgadtan és körültekintően kell cselekednie, de nem szabad

összetéveszteni az elsősegélynyújtást a gyógykezeléssel. Az elsősegélynyújtás mindent megelőző feladata az

életmentés, ezt követi a sérült állapotának javítása, illetve állapotromlásának megakadályozása az orvos

vagy mentő megérkezéséig.

Az elsősegélynyújtóval szemben támasztott követelmények:

- biztos, megnyugtató, határozott fellépés

- emberséges, gyengéd bánásmód

- gyors tájékozódás

- a sérült megfelelő elhelyezése (ültetése, fektetése) és ruhájának megbontása (lazítása)

- friss levegő biztosítása

- a helyszín érintetlenül hagyása (az orvos sok információhoz jut a helyszín vizsgálatával)

- a bámészkodók és segíteni akarók eltávolítása.

Minden balesetnél először az élet jeleit kell megvizsgálni (mozgás, eszméleti és tudati állapot, szívműködés,

légzés). Ha az élet jelei nincsenek meg, haladéktalanul meg kell kezdeni az élesztést mesterséges

lélegeztetéssel és mindaddig folytatni kell, amíg a sérültnél az élet jelei visszaállnak vagy az orvos (mentő)

megérkezik.

Ájulásnál, eszméletvesztésnél a sérült friss, tiszta levegőre kell vinni, száját és garatát meg kell tisztítani

(hányadéktól, műfogsortól), nyelvét előre kell húzni (ha hátracsúszott) és erős szagú anyagokat kell

szagoltatni vele. Ha szükséges, szívmasszázst kell alkalmazni.


Sérülésnél a sebet meg kell óvni a fertőzéstől és a vérzést el kell állítani.

Hajszáleres vérzésnél fedőkötést (a sebre steril gézt, fölé vattát kell helyezni és gézzel vagy tiszta ruhával

kell rögzíteni), gyűjtőeres vérzésnél nyomókötést (a sebre steril gézt, majd 3-4 pólyamenetet, arra keményen

összenyomott vattacsomót szorosan rögzíteni kell), ütőeres vérzésnél az eret a seb és a szív között azonnal

össze kell nyomni és szorítókötést kell alkalmazni (a szorítást szíjjal vagy törülközővel kell elvégezni,

semmiképpen sem szabad olyan anyaggal, pl. dróttal, amelyik sérülést okozhat).

Belső vérzésnél, amikor a sérült sápadt, verejtékezik, szemei beesettek, orra kihegyesedett, pulzusa szapora,

közérzete rossz és ájulásra hajlamos, a beteget le kell fektetni, alsó végtagjait fel kell húzni. Semmi más

segítségnyújtást nem szabad adni. Azonnal orvost kell hívni.

Áramütésnél a sérültet az áramkörből ki kell szabadítani, a szükséges segítségnyújtást utána lehet csak

megkezdeni. Feltétlenül orvost (mentőt) kell hívni, mert nem tudható, hogy a villamos áram milyen

egészségkárosodást okozott.

Az áramütés következménye – súlyosságától függően – lehet egyszerű izomgörcs, rövid ideig tartó

eszméletvesztés, heveny szívmegállás (szívbénulás) vagy szívkamraremegés (fibrilláció), légzésbénulás (a

légzőközpont vagy légzőizmok bénulása). Az azonnali áramütéses halált elsősorban az életfontosságú

szervek működési zavarai okozzák!

Az áramütött állapotának vizsgálata:

Az áramkörből való kiszabadítás után az elsősegélynyújtást azonnal (ha az áramütött ruhája ég, annak

eloltása után) meg kell kezdeni. A segélynyújtás azonban mindig a sérült állapotától függ, ezért először ezt

kell ellenőrizni. Ha az áramütött nem vesztette el eszméletét (mozog, beszél, kérdéseinkre értelmesen

válaszol), akkor meg kell vizsgálni, hogy nem szenvedett égési vagy egyéb sérüléseket, amelyek ellátásra

szorulnának.

Eszméletlen áramütött esetén legelőször az alapvető életfunkciók ellenőrzése a feladat. A légzés

ellenőrzéséhez az áramütöttet (alá takarót vagy kabátot terítve) szilárd alapra a hátára kell fektetni, a

mellkasáról a ruházatot el kell távolítani és arcunkkal a szegycsont magasságáig lehajolva oldalról figyeljük

meg, hogy a mellkas és a hasfal ütemesen emelkedik és süllyed-e. Ha jól láthatók a kitérések, akkor a légzés

kielégítő, ha nem vagy csak bizonytalanul látható a mellkas mozgása, akkor nincs vagy nem kielégítő a

légzés. A vérkeringés ellenőrzésének biztos módszere a nyaki verőér tapintással történő vizsgálata.

A segélynyújtás a továbbiakban az előzőekben elvégzett vizsgálatok eredményétől függ.

Ha a sérült eszméleténél van (és a vizsgálat szerint nem szenvedett egyéb sérülést sem), hanyatt fekvő

helyzetben úgy helyezzük el, hogy feje is laposan legyen. Szoros ruházatát meglazítjuk, védjük minden

további ártalomtól (körülálló kíváncsiak, hőség, csapadék, stb.), lehűléstől (takarjuk be), de melegíteni nem

szabad. A sérültet állandóan figyelve (hogy nem következik-e be pl. eszméletvesztés) várjuk meg az orvos

vagy mentők érkezését.

Ha az áramütött eszméletlen, de normális légzése és szívműködése van, akkor – ha nincs nyilvánvaló súlyos

csonttörése – ún. stabil oldalfekvő helyzetbe kell fordítani – a szájüreg ellenőrzésével és szükségszerű

kitisztításával, idegen tárgyak eltávolításával – biztosítani kell a légutak átjárhatóságát. A sérültet

folyamatosan figyelve, légzését ellenőrizve, a szájüreget (szükség szerint) ismételten kitisztítva, védjük

minden további ártalomtól az eszméletre térésig, illetve az orvos vagy mentők megérkezéséig. Tilos a

sérültet feleslegesen mozgatni, eszméletre térítésével kísérletezni, és elsősorban tilos etetni vagy itatni! Az

esetek többségében a sérült rövid időn belül visszanyeri eszméletét.

Ha az áramütött eszméletlen és nem lélegzik, arca feltűnően sápadt, orrszárnyai kékes-lilák – attól

függetlenül, hogy pulzusa a nyakán még tapintható, tehát vérkeringése még van, a sérült halálos veszélyben

van, mert az életfontosságú szervek oxigénellátásának hiánya miatt, rövid időn belül azok végleges

károsodása is bekövetkezhet. Haladéktalanul meg kell kezdeni az újraélesztést a mesterséges lélegeztetéssel.

Ennek célja, hogy az életfontosságú szervek oxigénellátásához szükséges friss levegőt bejuttassa a

szervezetbe, egyidejűleg gondoskodjék a széndioxid eltávolításáról a szervezetből. A mesterséges

lélegeztetés korszerű módszere a befúvásos lélegeztetés: a szájból-orrba, ill. a szájból-szájba lélegeztetés

(Csak akkor alkalmazzuk ha a sérült orra teljesen el van dugulva!). A mesterséges lélegeztetés megkezdése

előtt biztosítani kell a légutak átjárhatóságát.


Ha a sérült nem lélegzik és biztosan nincs vérkeringése sem beállott a klinikai halál. Az áramütött állapota

rendkívül súlyos, de nem reménytelen, ha 4-5 percen belül alkalmazzák az újraélesztést.

A mellkaskompressziót csak olyan elsősegélynyújtó alkalmazhatja, aki a nyaki verőér tapintását és a

kompresszió végzését ellenőrzött módon begyakorolta!

Törésnél a sérültet nyugalomba kell helyezni és rögzíteni kell a törött részeket. Nyílt törésnél - a fertőzés

elkerülése érdekében - a sebet lazán be kell kötözni. Orvost (mentőt) kell hívni.

Az elsősegélynyújtást lehetőleg tiszta körülmények között, a kijelölt elsősegélynyújtó helyen kell

elvégezni. Ha a sérült nem tud járni, szállítóeszközzel kell az elsősegélynyújtó helyre vinni. Ha nincs

megfelelő szállítóeszköz, megfelel erre a célra egy ajtó vagy egy támasztólétra. Az a fontos, hogy elbírja a

sérült súlyát és jól megfogható legyen.

MENTŐK hívószáma: 104.

6. A munkahelyek tisztántartása, takarítás, hulladékkezelés

A munkahelyi rend és tisztaság:

Az emberek igénylik, hogy környezetük tiszta és rendezett legyen. Fokozott követelmény ez a munkahelyi

környezetben, mivel a rend és tisztaság a dolgozók életének, egészségének és testi épségének védelméhez is

jelentős segítséget nyújt.

A munkahelyi rend kialakítása a munkahelyek tervezésével, a technológiai berendezések, munkaasztalok

helyének helyes megválasztásával, a tároló helyek, közlekedési utak kijelölésével kezdődik.

Törekedni kell a zsúfoltság elkerülésére. A zsúfolt, rendezetlen munkahelyeken, ahol sok felesleges tárgy

akadályozza a dolgozók mozgását, könnyebben történhet baleset. Veszélyes anyagokat, meleg készülékeket

érinthetünk meg, miközben pl. a gondatlanul eldobált anyagokra figyelünk, azokat ki akarjuk kerülni.

A tiszta munkakörnyezet feltétele a balesetmentes munkavégzésnek, mert például olajos, zsíros vagy

víztócsás padlón könnyen elcsúszhatnak és súlyos balesetet is szenvedhetnek a dolgozók.

Ennek érdekében:

A munkahelyeken rendet és tisztaságot kell tartani.

A munkaterületről minden felesleges tárgyat el kell távolítani, ami a dolgozót a szabad mozgásban

akadályozza, esetleg sérülését okozhatja.

A biztonságos közlekedés és munkavégzés érdekében a kijelölt közlekedési utakat anyagtárolásra

még átmenetileg sem szabad igénybe venni, azokat mindig szabadon kell hagyni.

A helyiségek padozata (az azon lévő szőnyegek is) csúszás és botlásmentes legyen.

Személyi higiéné:

A személyi higiéné betartása a munkahelyeken a dolgozó védelmét szolgálja. Ennek érdekében a

munkahelyeken külön helyiséget kell kijelölni az étkezéshez, valamint a nemdohányzók védelmére

dohányzó helyiséget kell kijelölni.

A munkahelyen keletkező hulladék anyagot és szemetet rendszeresen, folyamatosan és szükség szerint már a

keletkezés helyén gyűjteni kell. A hulladékot végleges eltávolításáig erre kijelölt helyen, zártan kell tárolni.

7. A képernyős munkavégzés előírásai

A számítógéppel dolgozók gyakran panaszkodnak elfáradásra, idegességre, szembántalmakra, fej-, hát- és

kézfájásra.


1420 munkában álló vizsgált személy 68,34%-ának a háta, 59,1%-ának a nyaka, 55,4%-ának a

gerince fáj.

A képernyő előtt végzett munka csak látszólag könnyű, valójában nagyfokú, állandó

figyelemösszpontosítással és fokozott megterhelésével jár. A nem megfelelő testhelyzet, a munkakörnyezet

helytelen kialakítása még fárasztóbbá teszi ezt a munkát. Ezért a képernyős berendezést, úgy kell kialakítani,

hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a

munkavállaló számára.

Látásromlás

Megjelenése: szemfájdalom, irritáltság, könnyezés, fáradtság, égő, száraz szem, homályos vagy kettős

látás, + fejfájás

Három osztályba sorolhatók azok a tényezők, amelyek befolyásolják a monitor jeleinek olvashatóságát,

illetve láthatóságát:

1. használó szemének adottságai

2. képernyő fizikai jellemzői (villódzásnak, insatbilitás)

3. munkahely megvilágítása, ergonómiája (tükröződés, fényvisszaverődés)

A szemizom ugyanolyan mint bármely izomcsoport, ha folyamatosan megfeszített állapotban van elfárad,

ezért célszerű folyamatos munka esetén feltekinteni a monitorról.

Pszichés terhelés

Megjelenése: túlfáradás, túlerőltetés, stressz, kimerülés

Előidézői: - képernyős munkafeladat

1. adatrögzítés, szövegbeírás, szövegszerkesztés→monotónia

2. adatbázis-kezelés (logikai, matematikai, statisztikai műveletek,

elemzések)→túlerőltetés

3. szolgáltatás (pénzügyi, utazási ügyintézés, stb.)→telítődés

4. emberek, tárgyak, helyzetek folyamatos figyelése (közlekedési helyzetek, veszélyes

folyamatok, stb.)→stresszhelyzet

5. ellenőrzés (tárgyak mozgása légtérben, utakon, minőség-ellenőrzés, betegek

életfunkcióinak ellenőrzése)→feszültség, túlterhelés, kommunikációs konfliktus

6. vezérlés (erőmű teljesítményének vezérlése, mozgó robotok működésének

programozása)→túlterhelés, stressz

7. szellemi munka (levél, beszámoló, jelentés gépbe írása)→elfáradás

- munkafeltételek és körülmények

- munkahely kommunikációs és vezetési rendszere

Összetevői: - tartósan fokozott figyelem terhelő hatása

- információfelvétel,- feldolgozás, továbbítás terhelő hatása

- érzelmi-akarati erőfeszítés alakulása

Mozgásszervek terhelése

Igénybevétel: - ülőmunka

- ujjak gyors, ismétlődő mozgása

1. Üléskor a harántcsíkolt izmok statikus munkát végeznek→izomrostok tartósan megfeszült állapotban

vannak→köztük futó ereket összenyomják→oxigénigény nem kielégített→fáradtság

Terhelés: - gerinc és a fej tartása a legjelentősebb terhelés (hátizom, nyakizom)

- felkar hajlító és feszítő izmainak összehúzódása

- alsó végtag izmainak összehúzódása

- deréktáj terhelése→ágyékcsigolyákra nehezedik a felső test súlya→porckorongokon

belüli nyomás emelkedik

Megjelenése: sérv, izomcsomók, gerincbántalmak


2. Dinamikus munka→kéz ujjain az izmok gyors, váltakozó összehúzódása

Megjelenése: ínhüvely-gyulladás, izmok túlerőltetése

Munkaszék:

Állítható ülés-, és háttámla magasság, ötgörgős lábtámasz.

Állítható magasságú munkaszék esetében a szék ülőfelületének a

magassága a térdizülettel kerüljön egyvonalba.

Lábtámasz alkalmazása a munkaszéken: 5º-15º dőlésszög.

A görgős munkaszéket szigorúan tilos létra vagy fellépő helyett

használni!

Munkaszék – munkaasztal:

A képernyő elötti munkavégzésnél a fix

magasságú munkaasztal asztallap

függőleges mérete: 72 cm.

A munkaszéket ennek a magasságnak

megfelelően kell beállítani.

Az asztallap mérete: minimálisan 120 x 60

cm.

Optimális méret: 120 x 90 cm.

Képernyő:

Úgy kell beállítani, hogy a kezelő 20º-

szögben lefelé tekintve, merőlegesen lássa

a képernyő felületét.

Megerőltetés nélkül legyen olvasható a

képernyőn megjelenő szöveg.

Jelfényesség, (kontraszt fényerő) frissítési

frekvencia: minimálisan 80 Hz.

Optimális frissítési frekvencia 100 Hz.

Billentyűzet, egér:

Az asztallapon középen, a szélétől befelé legalább 5 – 10 cm távolságra kell elhelyezni.

A mutatóeszközt (egér, trackball, stb.) a beviteli eszköz (billentyűzet) jobb vagy baloldalán kell

elhelyezni, úgy, hogy annak mozgatásához legalább 15 x 15 cm szabad terület legyen.

Irattartó:

Használata kiküszöböli a felesleges fejmozgásokat.

Úgy kell elhelyezni, hogy a horizont vonal alatt 20º - 50º lefelé tekintéssel látható legyen.

Felülete nem lehet fényes.

Együttes elhelyezés:

A képernyő előtt végzett tevékenység során a képernyőt, a beviteli-, és mutató eszközt, illetve az

irattartót úgy kell elhelyezni, hogy 40 – 60 cm távolságra legyen a szemtől.


A képernyő merőlegesen álljon az ablakra és attól

legalább 2 méter távolságra legyen a fal vagy

sötét felület felé fordítva. Biztosítani kell a

helyiségben dolgozók közötti beszéd és látási

kapcsolatot.

Helytelen beállítás:

ha a képernyő az ablak felé néz,

az ablak a hátunk mögött van,

a képernyő párhuzamos az ablakkal

Tükröződés kiküszöbölése:

A fények a képernyőre kerülve zavaró kontrasztot okozhatnak.

A monitort megfelelően kell elhelyezni, valamint semleges színű függönnyel, redőnnyel,

reluxával, vagy szalagfüggönnyel kell védeni a dolgozót a zavaró fényviszonyoktól.

Világítótestek közvetlenül ne a képernyőre világítsanak.

A helyiségben a megfelelő világítás kialakítása és ellenőrzése a munkáltató feladata.

A szem információfelmérő képessége csökken és ez a szem megerőltetésével jár.

Munkahely megvilágítása:

A munkaasztalon a szükséges megvilágítás mértéke 500 lux.

Szemvizsgálat, szemüveg:

A szem fokozott igénybevétele miatt rendszeres szemvizsgálatot kell végeztetni.

A munkáltató köteles előzetes, illetve időszakos szemorvosi vizsgálatra küldeni a számítógép

kezelőjét.

A munkához csak olyan szemüveg viselhető, amit a szemorvos előír.

Fényhatásra sötétedő (fototrop) szemüveg nem használható.

Ha az orvos megállapítása alapján csak a számítógép kezeléséhez szükséges a szemüveg

biztosítása, ez a munkáltató feladata.

Időszakos pihenő:

A munkavégzés során szükséges a pihenőidő betartása.

Ez óránként legalább 10 perc.

A pihenőidő összevonása tilos.

8. A kémia szertárra vonatkozó előírások

A szertárban tárolt vegyi anyagokat fajtánként elkülönítve erre a célra készült szekrényben

elzárva kell tárolni. A szekrény ajtajára „VIGYÁZZ MÉREG!” piktogramot (fekete betű sárga

alapon) kell elhelyezni. Jelezni kell, hogy a szekrénykulcs kinél található, és ki a kezeléséért

felelős személy. A vegyszerszekrény tartalmáról napra kész nyilvántartást kell vezetni, a

benne tárolt anyagokat magyar nyelvű felirattal kell ellátni. A szekrényben, valamint a

felhasználás helyén a vegyszerek 2008. évnél nem régebbi magyar nyelvű Biztonsági

adatlapját is el kell helyezni.

Vegyi anyagokat csak eredeti, gyári csomagolásban szabad tárolni. Élelmiszer tárolására

szolgáló edényzetben (PET palack, üdítős üveg) vegyi anyag nem tárolható. Egymással

kémiai reakcióba lépő anyagokat elkülönítetten kell tárolni, ezek csomagolóanyagait külön

hulladékgyűjtő edényzetbe kell eldobni. A vegyi anyagok felhasználása során, illetve a

kísérletek bemutatásakor egyéni védőfelszerelést (labor arcvédő, védőköpeny, gumikesztyű)

kell használni.

A már kiürült vegyi anyag, veszélyes készítmény, csomagolásokat kimosni tilos, utántölteni

nem szabad, az edényzeteket veszélyes hulladékként kell kezelni. A továbbiakban ennek

megfelelően kell gyűjteni, tárolni, majd átadni ezeket a hulladékokat az arra jogosult

hulladékkezelőnek. l


12

Tűzvédelem Égéselmélet

Az égés feltétele

- éghető anyag,

- megfelelő hőmérséklet (gyújtó forrás),

- oxigén (ami az égést táplálja)

egy térben és időben való jelenléte. (Az égés szükséges három feltétele.)

Ha a három feltétel közül valamelyik hiányzik, akkor az égés nem alakul ki. Ebből következik, hogy a

tüzet háromféleképpen lehet megakadályozni:

- éghető anyagot (pl.: papír, fa, ruhanemű, stb.) nem helyezünk magas hőmérsékletű helyre, ill. a

gyújtó forrás - hősugárzó, gyufa, stb. - közelébe,

- nem alkalmazunk olyan gyújtó forrást, ami a környezetében lévő éghető anyagot meggyújthatná,

- elvonjuk az oxigént az égéstől. Ez úgy lehetséges, hogy a lángokat lefedjük valamilyen nehezen

éghető takaróval, vizes ronggyal, vagy kézi tűzoltó készülékkel nem éghető gáz vagy port

juttatunk a lángokba, kiszorítva ezzel az ott lévő levegőt.

A tűzvédelem a tűz elleni védekezést jelenti. A tűz elleni védekezés feladatai közül a tűzmegelőzés és

a tűzoltás, mentés a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel közösen mindenkinek a kötelessége.

A tűzvédelemben a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a tűz keletkezésének megakadályozása, a

tűzmegelőzés. A tüzek nagy része gondatlanságból keletkezik, ezért fontos a tűzvédelmi előírások

betartása.

- Kályhákat, elektromos hősugárzókat úgy kell elhelyezni, hogy azok a környezetüket ne

veszélyeztessék.

- Figyeljünk arra, hogy a környezetünkben lévő elektromos gépek, berendezések biztonságosak,

szabályosak és sértetlenek legyenek.

- Különös figyelmet kell fordítani a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, valamint tűz- és

robbanásveszélyes gázok és folyadékok előírás szerinti tárolására, kezelésére, hiszen már

szobahőmérsékleten robbanásveszélyes gőzök keletkezhetnek, amelyeket már egy kis szikra is

belobbanthat.

- A lépcsőház, folyosó nem raktár és lomtár, ezért azokat idegen tárgyakkal eltorlaszolni még

ideiglenesen sem szabad.

- Dohányozni csak a kijelölt helyen szabad! Gyakran nem a cigaretta a tűz okozó, hanem a gyufa,

vagy egyéb gyújtóeszköz. Dohánynemű tárolásához nem éghető anyagú edényt használjunk.

Az esetlegesen kialakult tűz oltásának eredményességét elősegíti a tűzjelzés és oltás feltételeinek

biztosítása.

- Jogszabályban meghatározott mennyiségben kell tűzoltókészüléket biztosítani a helyiség, épület

tűzveszélyességi osztályba sorolása alapján. Fontos megjegyezni a munkahelyünkön, hol van a

legközelebbi tűzoltó készülék és hogyan kell használni, hiszen a keletkezés pillanatában a tűz még

kicsi, ha időben észleljük és a közelben van tűzoltó készülék, amelynek használatát ismerjük,

magunk elolthatjuk a tüzet.

- Bizonyos helyeken beépített kézi tűzjelző berendezés van, melynek helyét, használatát

elsajátíthatjuk a gyakorlati tűzvédelmi oktatás során.


13

- Nagy értékek védelménél olyan berendezéseket használnak, amelyek a hőmérsékletet, a füstöt

érzékelik és azonnal jelzik egy központi számítógépnek (automatikus tűzjelző berendezés), amely

a jelzést a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek továbbítja.

- Ha a keletkezett tüzet – pl. kiterjedtsége miatt – nem tudtuk eloltani, gyorsan jelezni kell a

hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, hiszen minden perc késedelem nagy károkat okozhat.

Ezért fontos eszköz az épületekben lévő telefon, ahonnan a tűzjelzés leadható. Jegyezzük meg a

tűzoltóság telefonszámát (105), a legközelebbi telefon, vagy a tűzjelző berendezés helyét.

- Jogszabályban előírt mennyiségben a tűzoltáshoz tűzcsapok elhelyezése szükséges az épületben,

vagy a tűzoltók számára megfelelő út mentén. Ha ez nincs meg, vagy a tűzcsapokat,

oltókészülékeket eltorlaszolják, akkor nehezebb az oltás.

- Szabadba vezető menekülési útvonalakat kell biztosítani, hogy tűz esetén az épületben

tartózkodók menekülése, mentése biztosítva legyen.

9. Tűz esetén követendő szabályok

9.1. A dolgozó tűzvédelmi kötelezettségei

Köteles a reá bízott feladatot a tűzvédelmi szabályzatban előírtak végrehajtásával elvégezni.

Köteles közvetlen tűz- vagy robbanásveszély esetén a további munkavégzést megtagadni.

Köteles a munkahelyén a rendet és tisztaságot betartani, minden olyan körülményt

megszüntetni, amely tüzet okozhat.

Köteles a munkakörének megfelelő tűzvédelmi oktatáson megjelenni.

Köteles a tűzoltó felszerelések használatát ismerni.

Köteles a személyesen észlelt vagy tudomására jutott tűzvédelmi hiányosságot,

szabálytalanságot és rendellenességet a felettes vezetőjének azonnal jelenteni.

Köteles a menekülési útvonalakat, vészkijáratokat, tűzoltó technikai felszereléseket

folyamatosan szabadon tartani, állandó megközelíthetőségét biztosítani.

Köteles a dohányzási tilalmat megtartani.

Köteles a kijelölt dohányzóhelyet úgy elhagyni, hogy meggyőződik arról, hogy tüzet okozó

körülményt nem hagyott maga után.

9.2. Tűzvédelmi felszerelések használata

A tűzoltó készüléket állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, helyéről eltávolítani

vagy rendeltetésétől eltérő célra használni nem szabad. (pl. ajtókitámasztásra)

A tűzoltó készülék nem tekinthető üzemképesnek ha:

Jól látható fizikai sérülés nyomai vannak rajta,

A plomba hiányzik vagy sérült,

A nyomás jelző mutatója nem a zöld mezőben áll,

A tűzoltó készülék címkéje nem olvasható vagy hiányzik,

Az időszakos ellenőrzést tartalmazó matrica hiányzik,

A kötelezően előírt középjavítás elmaradt,

A készülék 20 évesnél idősebb (gyártástól számítva),

Bármilyen tartozéka sérült vagy hiányzik (portömlő, zárszerkezet, matrica stb.).


14

Az ABC porral oltó készülék működtetése:

1. Biztosítószeget kihúzni.

2. Tömlőt a tűz fészkére irányítani.

3. Nyomókart nyomni. Szakaszosan működtethető, ezért az összes

töltet nem jön ki belőle egyszerre, csak amennyit szükségesnek

látunk.

Az ABC porral oltó készülék alkalmas szilárd éghető anyagok (pl. fa, műanyag, stb.) – A tűzosztály,

éghető folyadékok (pl. benzin, gázolaj) – B tűzosztály, és az ezek égéséből származó gőzök, gázok – C

tűzosztály tüzeinek oltására. Elektromos tűz oltására 1 méter távolságból.

Vízzel történő oltást (fali tűzcsap) csak azt követően lehet megkísérelni, miután a helyiséget, vagy

elektromos berendezést kellő helyismerettel rendelkező személy áramtalanította.

Ha a helyiség lángokban áll, ne kíséreljünk meg bemenni a zárt helyiségbe, mert fennáll a szúróláng

keletkezése (oxigént kap a tűz és felénk lobbanhat) és égési sérüléseket szenvedhetünk.

9.3. Tűz esetén követendő magatartás szabályai

Az a munkavállaló aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, az

köteles bejelenteni a tűzvédelmi megbízottnak, illetve felettes munkáltatójának, távollétükben a

hivatásos katasztrófavédelmi szervnek.

. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv felé adott tűzjelzés az alábbiakat kell, hogy tartalmazza:

- A tűzeset pontos helye (A kft. pontos neve, helység, utca, házszám),

- hol van a tűz (földszint, emelet),

- mi ég, milyen terjedelmű a tűz, van-e a helyiségben gázvezeték,

- vannak-e személyek életveszélyben, tartózkodik-e valaki a helyiségben (ha igen, kb.

hány fő, ill. megtörtént-e a kiürítés),

- mit veszélyeztet a tűz (pl. a tűzeset helyszíne mellett éghető folyadék vagy

gázpalacktároló van, tömeg befogadására szolgáló helyiség van, stb.),

- milyen alapterületű a helyiség, szabadtér, stb. ahol a tűz van,

- tűzesetet bejelentő személy neve, beosztása,

- a tűzeset pontos időpontja (nap, óra, perc),

- a távbeszélő készülék hívószáma, ahonnan a bejelentés történt.

1

2

3


15

Hivatásos katasztrófavédelmi szerv hívószáma (TŰZOLTÓSÁG): 105.

A tűz oltását a munkavállaló köteles ellenszolgáltatás nélkül közvetlen részvételével, járműve,

eszköze, felszerelése, anyaga rendelkezésre bocsátásával, adatok közlésével elősegíteni, illetőleg a

tűzoltás vezetőjének erre irányuló felhívását maradéktalanul teljesíteni.

A tűz oltásának egyszemélyi felelős vezetője a tűzoltás vezető, aki hivatásos katasztrófavédelmi szerv

jelenléte esetén csak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tagja lehet.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv riasztását követően, annak kivonulásáig a következőket kell a

munkavállalóknak értelemszerűen végrehajtania:

az érintett terület kiürítését, a veszélyeztetett személyek mentését,

a rendelkezésre álló eszközzel a tűzoltás megkezdését a tűz fészkének megkeresésével,

a tűz oltását megszakítás nélkül folytatni a tűz teljes eloltásáig, illetőleg a hivatásos

katasztrófavédelmi szerv kivonulásáig, ha életveszély nélkül ez lehetséges,

elektromos tűz esetén első teendőként a villamos hálózatról való leválasztását végrehajtani,

gáztűznél első teendőként a gáz főelzáró csapját az erre rendszeresített kulccsal elzárni,

a gázpalackot, éghető folyadékot, azok tárolóedényét a leggyorsabban tűztől védett helyre

szállítani.

Használati szabályok:

Irodák, tantermek, foglalkoztató termek

A helyiségek bejáratait iratokkal bútorokkal, egyéb berendezési tárgyakkal eltorlaszolni tilos!

A munka befejezése után a helyiséget utoljára elhagyó köteles azt tűzvédelmi szempontból átvizsgálni

és minden olyan körülményt megszűntetni, ami tüzet okozhat, továbbá köteles a helyiség kulcsait

hovatartozást jelölő címkével ellátva a meghatározott helyen tárolni.

Padokat, asztalokat, berendezési tárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy az ott tartózkodók menekülését,

mentését ne akadályozzák.

Elektromos berendezést, eszközt nevelői felügyelet nélkül használni nem szabad.

Használat után áramtalanítani kell!

Irattár, könyvtár

Az irattár polcait lehetőleg nem éghető anyagból kell építeni. Az állványok, polcok között legalább 80

cm közlekedési utat állandóan szabadon kell hagyni.

A helyiségben elektromos fűtőberendezést tilos használni.

Tűzoltás céljára helyiségenként 1 db 6 kg-os ABC tip. porral oltó tűzoltó készüléket kell biztosítani.

Az irattárban a dohányzás és a nyílt láng használata tilos, ezért erre vonatkozóan figyelmeztető táblát

kell a helyiség bejárati ajtajára és a helyiségen belül elhelyezni.

Raktár

A raktárakban a közlekedési utakat, kijárati ajtókat és a tűzoltó felszereléseket eltorlaszolni még

átmenetileg sem szabad. Ezekben a helyiségekben a dohányzás és a nyílt láng használata tilos,

amelyet a bejárati ajtón elhelyezett figyelmeztető táblával jelölni kell.

A raktárakban a munka befejezésével a villamos berendezéseket áramtalanítani kell.


16

Kémiaszertár

Szekrényeket, polcokat, egyéb más anyagokat úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedési út biztosítva

legyen és az ajtó teljes szélességében nyitható legyen.

Tűzoltó készüléket, elektromos kapcsolót még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni.

Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat elkülönítve, zárható fémszekrényben kell

tárolni.

Olyan anyagokat, amelyek egymásra hatása hőfejlődéssel jár, ill. tüzet vagy robbanást okozhat, együtt

tárolni szigorúan tilos!

A szertárban az anyagokat csak az illetékes szaktanár kezelheti.

A helyiségből való távozáskor a dolgozók kötelesek meggyőződni arról, hogy tüzet okozó körülmény

nincs-e, amennyiben ilyet észlel, úgy köteles azt megszüntetni. A munka befejezése után

áramtalanítani kell, a kulcsot a kijelölt helyre kell tenni.

A helyiség bejáratánál 1 db kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

Dohányzó hely:

Az Intézményben, valamint a bejárattól számított 5 méteres körzetben dohányozni tilos!!!

Tudnivalók tűzriadó esetén

Alapismeretek

1./ A tűzesetnél a leggyakoribb halálok a füst és csak másodsorban a hő.

2./ A tűznél keletkező füst két részből áll: egy látható részből, amely megnehezíti a tájékozódást, és

egy láthatatlan részből, amely veszélyes lehet.

3./ Szénmonoxid majdnem minden tűznél keletkezik. Ez színtelen, szagtalan gáz, s senki sem tudja

megmondani, hogy jelen van –e. Mégis ítélőképességünket úgy befolyásolhatja, hogy irracionális

és valószerűtlen menekülési lehetőségekkel próbálkozunk. Sőt, belélegezve az ember képtelenné

válhat egy kilincs lenyomására, vagy egy ablak kinyitására is.

4./ Az égésgázok forróak, így felfelé szállnak. Ezért az ember a hőségtől és a halálos égésgázoktól a

menekülési útvonalon a padozat közelében mozogva biztonságban van.

5./ A füstben lévő gázok forróak, és a mennyezetig emelkednek, ahol egyre forróbbá válnak. Ha ezek

a gázok elérik a gyújtási pontjukat, a tűz terjedési sebessége robbanásszerűen megnövekszik.

Ezért, ha a mennyezet alatt vastag, fekete füst gyűlt össze, gyorsan kell menekülni.

6./Meghatározott anyagok égésekor olyan mérgező füst keletkezhet, hogy már néhány belégzéstől

eszméletlen állapotba kerülhet az ember.

Teendők

1./ A füst alatt, a padozat közelében kell maradni!

2./ Sokat segíthet, ha az ember – mielőtt füsttel teli területen mozogna – valamit az arca elé tud

tartani. Ha lehetőség van rá a száj és az orr elé zsebkendőt kell tenni, hogy a meneküléskor a

légutaktól az ingerlő füstrészecskéket távol lehessen tartani.

3./ Ha a mennyezet alatt vastag, fekete füst gyűlt össze, gyorsan menekülni kell!


17

4./ Ha a füst már a padlóig terjedt, másik menekülési utat kell keresni.

5./ Ha a menekülési útvonalak használhatatlanok egy biztonságos helyiséget kell keresni, ahol minden

lehetséges ajtót be kell csukni. Az ajtók és az ablakok becsukása révén a tűz nem jut elegendő

oxigénhez, így az égés lényegesen lassúbb lesz, másrészt a füst és a láng terjedése is akadályozva

van. A helyiségben található anyagokkal az ajtók réseit el kell tömíteni, ezzel a füst bejutását

megakadályozzuk. Ezt követően a helyiség ablakait ki kell nyitni, hogy a friss levegő

beáramolhasson.

munkavÉdelmi a munkav tŰzvÉdelmi tematika Új … · villamos gépek és készülékek...

Documents