1

Ifjúkori önarckép – Selbsporträt

„ Í m e , a m i f e n t v a n , a l u l r ó l j ö n , a m i l e n t v a n f e l ü l r ő l . A z E g y mű v e a v a r á z s l a t . E b bő l a z E g y bő l e g y e t l e n mű v e l e t t e l m i n d e n l é t e ző í g y k e l e t k e z e t t ” . ( H e r m é s z T r i s z m e g i s z t o s z , T a b u l a S m a r a g d i n a )

E lőször , amiko r megha l lo t t am a műve i t , az j u to t t e sze mbe , hogy já t sz i k ; a maga é r te lmezé se sze r in t mu ta t j a be nekünk a zene tör téne te t . A k once r ten , aho l e lhangoz tak a da rab ja i , egy hosszú , Ön á l ta l ír t i smer te té s t , l e í rás t

o l vas tam e l , ami i gazo l ta e l képze lé se met .

A zongorac ik lusom e l ső fe lé re gondo l? I gen . E l sőké n t az t ha l l o t tam. A Fé szek Művé szk lubban 2009 tav aszán Ba rá th Bá l i n t e lőadásában .

(zsebébe ny ú l és e lőv esz egy c i ga re t t á t) Va lóban , h í vha t j uk e gy fa j ta j á té kna k i s . (az asz ta l szé léhe z ü töge t i… gondo lom azé r t , hogy a

dohány da rabok j obban összeá l l j anak é s e gyen le te sen ég je n) E gy e l h ibá zo t t j á té knak , ami bú jóc ska (l assan tago l t an beszé l) a zene tö r té ne t e rde jé ben (ne ve t) . Az t foga lma ztam me g ma gam nak , hogy sza k í t va a ko r je lensé gge l , sosem fogok s t i l i zá l n i , mer t tő l em tá vo l i a posz tmode rn gondo l kodás és a j e le n le g i e gyhe l yben t opogá s (ezze l egy i dőbe n dobo ln i ke zd u j j a i v a l az asz ta l on) . Az a va n tga rde a ’ 8 0 -as é vek e le jé re k i l e he l i l e l ké t é s sokan v i ssza fo rdu l tak (ma i s j e l l em ző ! ) a z ’ 5 0 -e s é vek e lő t t k ia lak í t o t t ha rmón ia i , r i tm i ka i , fo rma i nye l ve ze thez . E z ne kem e gye n lő vo l t a z á ru lá ssa l , a j e le nben za j l ódó tö r téne t , t ö rté ne lem me ghamis í tá sá va l és a k iá rus í tássa l . Sz tá l i n re tusál ta t o t t sok -sok ké pe t , e z hason ló néme l y sze rző öna rckép p la sz t i ká zásához . O l ya s fé le e z , m in t amikor a ba rokk ko rsza k a l konya kor , e gysze r c sa k „cop fos , pa róká s ö re gúrkén t ” ha tá rozza me g a tudós Bac ho t , a ko r zenee sz té t i ka i

2

d ik tá t uma ina k me gfe le lően . De ő mé g is tanu lmányozza a z ú j akko rd i kus s t í l us t é s a te o re t i kusok fe j te ge té se i t . A r ra aka rok k i l yuka dn i : ve ze t va lahova e z a „mozga lom”? (f e l á l l a széké bő l… magának v i ze t tö l t , enge m

wh i skyve l k íná l… e l f ogadom) Csa k fé l sze gen ké rde zem: sa r jadha t a ne ga t í vumbó l , va gy i s a to tá l i s e l u ta s í tásbó l ( i s ) ma ga s művé sze t?

(v isszaü lve fo l y ta t j a) Lé te z i k a z a van tga rde i rá nyza ta i n i s t ú l , úgym ond korunkbe l i muzs i ka é s e z t nem v i ssza fe lé hala dva ke l l me gkere snem. (k occ i n tunk )

…a k r i s tá l y poha rak szé pen c sengő , éne k lő hangon zeng ik tov ább

fe je mben, ami t az imént mondot t… Bec sap tam sa já t ma gamat , mer t nemc sak s t i l i zá l tam b i zonyos ko rok

rá nk ha gyom ányozo t t i r oda lmá t , de m inde z t „m ode rn ” kön tösbe ö l töz te t ve mu ta t tam be . E z egy posz tm ode rn hozzáá l lá s vo l t . Ret tene tesen ön te l t , ugya n i s b i r tokba ve sz i - k í vü l rő l - a z ado t t ko r , ko rsza kok é s ko ra be l i mű f a jok j e l l e gze tessé ge i t s m inde z t me gpróbá l ja összegyú rn i . H iá ba le t t va lamenny i re e gysé ge s a rca a té te le k so roza tának , gye ngéne k ta r t om é s a 60%- t v i ssza von tam.

E z f i a t a l ko rban nem je l l e mz i a sze rzők e t . Többny i re on t j ák maguk bó l a

da raboka t . Va lóban s i ke rü l t e nny i re e l t ávo l odn ia tő l ük , vég té re i s az Ön gy e rmeke i így i s?

Az t h i szem, hogy i ge n . (v i ze t ko r t y o l , én me g wh i sky met

szopoga tom… fe l f i gy e l rá , ahogy foga im a l a t t se rcegne k az o l vadó jé gda rabok ) E zek amo l yan e l ső gye rmeke i - he l ye sebb a szö rnye i , k imérá i k i fe je zé s- a Fö ldnek , ami rő l a z apokr i f hébe r , a k la ssz ikus gö rög i roda lom o l yan la kon ikus t ömörsé gge l tá jékoz ta t m inke t . Úgy t a r t om , a te remtőnek j oga va n a sa já t t e rem tménye i t me gre gu lá zn i é s rendre i n ten i . Az ú jdonsü l t m unká im, amike t a zongo rac i k lusom e l ső fe le u tá n í r tam , már n inc sene k m inde nnek a b i r tokában é s éppen emia t t n inc sen szá z ka r juk é s t í z fe jük . A k í sé r le te zé s , a p róba a sz i n té z i s re , ugya nakkor most i s fon tos ma rad t . Mondha t j uk , hogy s t í l us je gy m indke t tő . ( l á tom ra j ta , hogy a

ke zde t i nehé zsé geken tú l l e ndü lve egy re i nkább be le me le gsz ik) Az ú j sü te tű e re dménye k m ind ig i s é rdeke l te k , a ká r ze ne iek , a ká r ze nén tú l i ak , pé ldáu l t udomá nyosak . Na gy t é vedé s le nne részemrő l , ha m inden t a ha la dás é s fe j l ődés sza vak me l lé rende lné k , éppen amia t t , mer t sze re tném, ha nem e gy o rname ns, hanem e gy zá rványsze rű , be l ső sze rke ze t i i gé nybő l l ehe tne e re de zte the tn i , l e veze tn i a z e gé sze t .

3

Ma gam i s a z t l á tom ugya na kkor , hogy a z em ber f i a ta labb ko rában sokka l gyo rsabban í r . Ta lá n a me ggondo la t l a nsá g é s a sokka l ke ve sebb te her m ia t t . Fon tosak e ze k a z é vek , ugya n i s a z emberne k ekko r a j án la t os k ia lak í ta n ia a z t a köz lé sre ndszer t , a m i ve l a ké sőbb ie kben sze re tne ma jd do l gozn i ; fe l t é ve , hogy nem a lak í t k i e gy m á sod ik és e gy ha rma d ik nye l ve t i s .

Coc tea u m ondta Wa gner rő l é s Debussyrő l , hogy kap tunk má r i s te neke t , c sa táka t , c sodá la tos na p lemen téke t és tájaka t . Ide je bú to r za t i ze né t í rn i . E z t úgy é r te lme zem- , noha tudom , e gészen má sra gondo l t - , hogyha k i a lak í t j a az embe r a m a ga v i l á gá t , köve t ke ző l e g a z t e gy i dő u tán be i s ke l l re nde zze , k i ke l l , hogy a la k í t son e gy rá j e l l emző re nde t , aho l o t thon é r z i ma gá t . Sz t ra v inszk i j é s L i ge t i i s úgy vá l t o t t k í gyóbő r t (hangosa t c se t t i n t) , hogy e gy b i zonyos i de i g -ó rá i g ho rd ta őke t . Az á l l a ndó vá l tozá s me g je len í t ésé re (u j j a i va l kö r t r a j zo l a l ev egőbe ma ga

e lé)…a fo l ya matosan ke reső é s fe l fe de ző a t t i tűd re e gy k om pon i s ta sem ké pe s , mer t a z ember i t empe ramentum sa já t j a e gy kons tans á l l apo t k ia lak í tá sa . Nem be szé l ve a ré g iek rő l ( k i i ssza az u to l só k o r t yo t i s

poharábó l) , ak i k képe se k vo l tak e gy s t í l usban na gyo t a l ko tn i e gé sz é le tük so rán . A XX . szá zad e le jén e z a z a t t i tűd e l tűn t . Örök re va j on? E gye lő re úgy né z k i i ge n , mer t mára ind i v idua l i zá l ódo t t , e gyé n i vé vá l t m indenk inek a köznye l vhe z va ló v i szonya … ráadá su l a I I . V i l á gháború t köve tően a le g több i sko la e l so rva d t . Csupán e gye t len e gy m ara dt fenn t öbb é vt i ze d i g : a dodeka fón iábó l k i i ndu ló sze r ia l i zmus . Ma a zonban k i í r sze r iá l i s műveke t? Akko r é s o t t me gke rü l he te t l en vo l t . Va gy e l fogad ta d , e l u ta s í to t t ad , beép í te t te d b i zonyos e l képze lése i t a sze r iá l i s s t í l usnak va gy me gkerü l te d . Va lami l ye n v i szonyu lá sa , nexusa m inden sze rzőne k vo l t a da rm stad t i c sopo r t ta l .

A fe l l a z í tó é s me gsz i l á rd í tó ko rszakok , a be nnük k ira j zo l ódó e szmék , á ramla tok , mozga lmak é s h i t va l l á sok fo l ya matos c se ré lődé se , vá l takozása a z , ami k ia lak í t j a a z embe rekben a z a l ko tá shoz va l ó hozzáá l lá s t . M in t u ta l ta m rá , a ’ 8 0 -a s é ve k ó ta , ú j ra e gy m e gsz i l á rd í tó ko rsza kban é lünk , ame l l ye l sokan szembe sze re tnéne k he l ye zke dn i , de tá vo l ró l sem tud ják , hogy é r jé k e z t e l . Ön úgy é rz i ha lad e fe lé ? Sze mbehe lye zkede t t a k o r jelenségge l é s ké pe s e z t

egy egy sé ge s ny e lvkén t rep re zen tá l n i i s?

Az e rede t i cé lom a ko r t ó l va l ó e l tá vo lodá s vo l t , de ge l l e r t kapo t t : ka rak te r da ra bok le t te k , é s őke t a gya kor i os t i na to kö t i össze . E rős vá gya t é re z tem, hogy m uszá j e z t í gy vé g ig í rnom . E z e gy nosz ta lg i kus hozzáá l lá s vo l t . E gy f i a ta lem ber v i szon t ne nosz ta l g iá zzon (neve t) ! Mos t i s e l l e ne me gye k annak , ami j e len le g za j l i k , és b i z tos ra ve szem , hogy se c hanson ,

4

se m us ica l semmi sz ín a la t t sem fog k i ke rü l n i a műhe l ye mbő l . Bossza n tó , hogy a budape s t i Ze ne akadém ián vannak , ak i k a fe l vevő p iac ra , a ze ne ipa r ra ne ve l i k az o t t t anu ló növendéke ike t .

E gye lő re o t t t a r t ok u tamon, hogy t udom , m i l ye n e szközökkel sze re tnék e le ge t t enn i a hozzáá l l ásomna k . E gé sze n pon tosan lá t om, hogy a z e urópa i tem perá lá s számom ra már nem é rdekes , c sak akko r , ha va nnak a rendszer szá mára „ i de gen hangok” (a sze rző e gy ik o rgona á t i r a tában

pé ldáu l v ox humana , unda mar i s , mee r f l ö te s ípoka t rende l egy f ranc ia

ug ró tánchoz , hogy ezze l i s k idombor í t sa a l e tűn t ko rbó l e lé nk t á ru l ó

da l l amot , a sze rk .) . E zé r t vo l t szüksé gem a tá vo l -ke le t i ku l t ú rá k t rad ic i oná l i s ze né jé re . Azza l i s t i sz tá ban va gyok , hogy a z á l ta lában e l foga do t t r i tm us és me t rum foga lmak i s e lha szná lódtak szám omra . Emia t t t a nu lmá nyoz tam a középko r i i zo r i tm i kus sze rke sz té sű mo te t tá ka t , a z a rs sub t i l i o r t , a z a f r i ka i t ö r zs i é s a z ind ia i k l assz i kus zené t . M inde zt h i ba le nne tö r téne t i gó rc ső a lá ve nn i , m er t a kkor i smét csapdába e sem és ke zdhe tem a z e gésze t é lő rő l . Az emberne k semm iképp sem sza bad t ö r té ne t i l á tá smódo t k ia lak í tan ia a ré gmú l t e seményeke t , a ré gm ú l t művé sze té t i l l e tőe n , mer t óha ta t l anu l i s s t i l i zá ln i é s tá vo lodn i fog a cé l j á tó l , va gy i s a z e gysé ge s í té s i szándéká tó l , hogy a j e le n le g i ko rba ü l te sse e l a z á l ta la me gta lá l t k v in te szenc iá l i s ma goka t .

Ré gó ta é rde k lődve o l va som é s bú jom az a l k ím ia i t á rgyú könyve ke t - ,

ré g ieke t , ú jabbaka t - é s a z o t t l e í r tak sze r in t szüksé ge s ne künk i s a ra nnyá fo rmá ln i ma gunka t , va lamin t művé sze tünke t ; í gy a z e l e gy ke vé s é s me ssz i i s va n a z i ga zán ra gyogó á brá za t tó l . A ve gyü le t szerve sebb fo rma, ne he zebb e l sza k í tan i kö tése i t é s m é l ye bb re i s ké pes a gyökere i ve l ha to ln i . Te há t ha a dva va n egy üs t , ne ve zzük összembe r i ku l tú rána k , nekem semmi má s do lgom n i ncs , m in t ebbő l a z üs tbő l k i vá lasz tan i a te t sző e leme ke t . Me gt i sz t í t an i őke t , fe lhe v í ten i őke t , ö t vözn i őke t , ma jd l epá ro l n i . Ha e z t e l vé ge ztem , akkor e lm ondha tom, hogy e gysé ge s nye l vet a la k í to t tam k i , a ma ga sze r te lensé géve l , csa pongá sa i va l e gyü t t .

Mi lyen zene i vagy zené n tú l i é lmények f o rmá l ják műve i t , ze ne i

gondo lk odásmód já t? Ca r lo Ge su lado d i Venosa , Luca Marenz io , Luzza sco Luzza sch i , a

ma n ie r i s tá k l a za kö re . Kedvem le lem a z á tmene t i ko rszakok fe l té r képe zé sébe n . Ré g i sz í vügye m: a Chan t i l l y Codex t öbb sze rző j e , pé ldáu l So la ge , Johannes Sym on is va gy J ac ob Sen leche s műve i . Ugya nc sak mé l ye n é r in te t t a ko r ha rmón ia i bonyo lu l tsá ga (gó t i k a , a sze rk .) . Az i zo r i tm i kus m ote t tá k é s a l e he te t l e nsé g ig e l csa var t r i tm usok kusza sá ga , e ko rszakok fo rma i i dé ző j e le s b i zonyta la nsá ga vo l t a ne kem te t sző . Számom ra ez a ké t , e gym á shoz ha son l í t ó , r okon í tható , v i l á g - a z

5

ars sub t i l i o r é s a ma n ie r i zmus- a nny i me gle pe tés t ta r toga to t t a ke zde te kben , hogy remé lem s i ke rü l t l e ga lá bb t i zed anny i me go ldá s t á teme lnem ze ne i eszköz tá ram közé .

A ha tá sok közü l k ieme lném e gy má s ik te rü le t fon tossá gá t , ame l y a

ma temat i ka . A zongo rac ik l usom e lső könyvé be n e gy a pp rox imác iós a l gor i tmus t ha szná l tam fe l , hogy vé g ig kom poná l jam F loa t ing po in ts e lne ve zé sű da rabomat . Approx imác iós a l gor i tmuson , o l ya n köze lí té se n a la pu ló több d imenz iós po l i nomiá l i s e l j á rá soka t é r tünk , ame l ye k a z op t imá l i s t ó l e l té rő , de semmi ese t re sem gyökere se n e l té rő e redmé nyt adnak . A kom poná lá s fo l yamata t e l j e s au tomat i zm ussal za j l o t t l e , a me l y í gy t r ansz lác i ós sz immet r iá t - e l to lásos sza la g , l ánc sz immet r iá t - a lak í t o t t k i sa já t ma gának . A te rmé sze tbe n i l yen a fü le s medúza kehe l y po l i p ha rang ja . Fou r ie r - t ransz fo rmác ió t é s Four ie r - so roka t i s sz í ve sen ha szná lok . Ú jabban a m ob i l fo rmák köve t ke zménye i éppen e ze ke t , a sz immet r ia m ode l leke t sé r t i k é s e gy ma ga sabb re t i kulá r i s - há ló va gy rác ssz imme t r iá t , a la k í tana k e zá l ta l k i , aho l a ta gok szabadon fe l cse ré lhe tőe k , e lha gyha tóak , ú jabb e lemmel he l ye t te s í t he tőek .

D i ssz ime t r iá t nem a l ka lma zok , ugya n i s m in t öná l l ó

sz immet r i kussá g , soha sem lá tha tó , önm a gába n fe l sem fogha tó , és é r te lme zhe tő . E ze k i ge n speku la t í v j e lensé gek ze némben , de semmi t öbb k i i ndu lópon tokná l .

Mate mat i k a i t anu lmányoka t i s f o l y ta to t t ? Sose gondol t a r ra , hogy mate ma t i ka i pá lyá ra lé p jen? Hogy a v i l ág ró l a l ko to tt meg f igye lé se i t o t t

kamatoz tassa?

Nem, de ve ndé gha l l ga tókén t gya k ran be já r tam a z E LTE épü le té be , aho l ma ga sabb m atemat i ka i szám í tá soka t tanu l tunk . Ré gó ta fog la l koz ta t a v i ssza té ré s , m in t foga lom . Minden nép ku l tú rá jába n i ge n e lőke lő he l ye t fog la l e l , s m in t e gy a lape szmé ny á t szöv i a z e gye temes tö r téne tünke t é s a v i l á g ró l a l ko to t t fe l fogá sunka t . Ha g lobá l i san a ka rom minde zt k i fe je zn i , akko r úgy l á tom , hogy a z ember i é sz le lé s a v i ssza térés t , a c i k l i kussá go t ke re s i . Ebben le l i ö römét . E z t képe s be foga dn i é s ér te lme zn i . M inden te rmésze t i é s e mber i do l go t ennek függvé nyé ben v i zsgá l . Ami e t tő l e l t é rő l e fo l yá sú a z t i de gennek , ma gá tó l t á vo l i nak ta r t j a . Roppa n t kü l önös , hogy a XX. szá zad ig ke l l e t t vá rn i , hogy m e g je len je nek a z é l e t sz ínpa dán a z össze hason l í tó t udományok , ho lo t t t öbb e ze r é ve analóg iákon , a sszoc iác i ókon a lapsz i k a te l j e s (em ber i ) ku l t ú r t ö rténe tünk é s a gondo l kodásm ódunk .

6

Varè srő l és Za ppá ró l i s tud juk , hogy c sodá l ták Ca lde r mob i l szobra i t . Ma gam i s c sodá lom Ca lde r művé sze té t . Lenyűgöz fo rma i b i z tonsá ga . H ihe te t l e n , de mé g a z a u tógyá r tás t i s ké pe s vo l t me gre fo rmá ln i . Úgy t udom (megá l l , k i ssé habozv a fo l y ta t j a…) ’ 7 5 - be n te r ve z te a z e l ső BMW Ar t Ca r t . É n i s t ö rekszem e z t a fo rm a i b i z t onsá go t m indenho l me gte remte n i . Emia t t ha szná lok konkré t matemat i ka i ké p le te ke t , gondo l kodom a té r bonyo lu l t i r re gu lá r i s geomet r iá jába n , ha ha ngsze re lek , ha kama ra zené t í r ok .

Egy k orább i i n te r j úban o l vas tam Öntő l , hogy nem í r ek lek t i k us zené t . Ha

azonban e nny i e le mbő l v á loga t é s mé rcék , függő ónok seg í t ségéve l ké pe s

e zeke t vegy í te n i , akko r e z ne m hason la tos -e még i s az ek lek t i k ához?

Szó s inc s ró la . Az ek lek t i ka , va gy m a i né ven wo r ld -mus ic , c rossove r

össze nem i l lő do lgoka t he l ye z e l e gy t á nyé ron . A mustá r me l lé , ké k á fonya l ekvá r t és ková szos ubo rká t tá la l fe l , kö re tké n t ped ig cuk ros ece te s babc s í ra sa lá tá t te jben á z ta t va . Am i me gkü lönbözte t i a gondo l kodásomat a z e k lek t i kusoké tó l a z a vá l oga tá s , a z í z lé s . A művé sze t , ha e l fogad juk a z összem ber i ku l t u rüs t l é te zésé t , ne m má s , m in t vá loga tás . Pe rsze közü lünk i s vá l oga tnak é s vá l oga to t ta k , e rgo : ka non i zá l ta k l e szünk . A ká non össze á l l í t á sa v i szon t szám omra nem kuns t , s e le ve ga zdasá gpo l i t i ka i é s va l l á s i k r i t é r i um ok a m ozga tó rugó i . Semmi ba jom a po r lep te , e l fe lede t t do l gokka l . Ha emlé ke zünk Napó leon vo l t , ak i e l ta ka r í t a t ta a s i va ta g é vszá za dos hom ok ré te ge i t E gy i p tomba n. A I I . V i l á gháború a la t t bukka n tak á sa tá sok so rán a Qum ran környé k i pap i rusz te ke rc sek re . A ma i v i l á gban , a ho l fe lépü l t a másod ik a le xandr ia i könyv tá r , a z i n te rne t re gondo lok , m i l l i óny i sze rző re ráke re she tünk és a ká nonna k e l l e n tmondva , hangverse nyte rm i konce r teke n já t szha t juk te l j e s é le tművüke t . A ku lcsszó i t t i s : a ke re sés .

Az e lek t ron ika se g í t sé gé ve l i s , am inek műve imbe n sze repe t b i z tos í t ok , me gje len í the tőek , e gy i dőbe n é s té rben azok a tá vo l i kon t inense k , ame l yekke l a ha gyományos ha ngszere ken i s fog la l kozom. Nem va gyok na i v ; l á t om, é s t i sz tába n va gyok ve le , hogy e gy szű r ökön s e f fek tp roce sszorokon á te re sz te t t szöve t , am ihe z ha gyomá nyos konce r tha ngszerek tá rsu lna k , a ha l l ga tósá go t nem a khmer va gy ba l i né z ze nére fog ja em lékez te tn i .

Azonban számom ra mé g is fon tos , hogy m i l ye n tá jak ró l vá loga tom k i

a z t a z anya go t , am ive l do l gozn i sze re tnék ; a z t a zene i e l gondo lá s t , am i o t t t rad ic i oná l i s , de ná lunk fe l bo r í t j a a z e gé sz ze ne i gondo lkodá s t .

7

A számí tógé pek kü lön fé le e mu lá to r p rogramja i , a samp le rek é s sz in te t i zá to rok mára e lé rhe tő á ron so rakoznak a po lcokon . A MID I re ndsze r i s a z e gysé ge s í tő t ö rekvése okán e l nye r te a z t ő t me g i l l e tő he l ye t . M inde z tá vo l ró l sem a z t j e le n t i , hogy könnye bbé vá lt a ze nesze rzé s . A tec hn i ka i e vo lúc i ónk - , a me l yre p rede sz t i ná l va vo l tunk - m ia t t é ppe n e gyre na gyobb k i h í vá sok e lő t t á l l a z a l ko tó . Ú jabb é s ú jabb tec hn ika i se gé d le te k á l l nak a re nde l ke zésére , ame l y e gy e gé szsé ge s a l ko tó i maga ta r tá ssa l b í ró e gyé nné l e nne k a tuda tos i n te grá lá sá t j e le n t i . E z ismét ó r iá s i fe le lőssé ge t j e le n t . M ibő l vá loga ssak? Mi ve l l egye n pá rban a z , ami t a z e lőbb k i vá l oga t tam? E l l ehe t kész í ten i e z t a rokon í tá s t?

A ma i é lőkoncer tek - könnyűze nére gondo lok , de e lek t roakusz t i kus ha ngversenyt i s mondha t tam vo lna - óc eán já ban , ha bárk i e lm e gy e gy fe sz t i vá l ra a köve tke ző t f og ja ta pa sz ta l n i : em ber és gép á l l a ndó nem ka pc so lódá sá t . Nem ép í t e t te me g a z embe r a ma ga t ranszhumá n ze ne i ké pé t , zene i tá r sa da lmá t . Orvos i l a g má r ké szü lő fé lben va n a t ra nszhum án fa j , de ze ne i j á ték ra , e lőadá sra soka n k i sem a kná zzá k . Ho lo t t Ma r teno t p ro fe sszor - a z Ondes Ma r teno t - ó ta ha tvá nyozód tak a techno lóg iák , ma guk u tán vonva a z ú j t í pusú hangsze reke t . Borza sz tóan érde kes ké rdé s , hogy a z em ber a bősé gbő l m ié r t nem ké pe s vá l oga tn i , ped ig ma é l j ük a z t a ko r t , am i kor a v i r tuá l i s hangszer bankok kü l ön fé le özöné t m e gny i t va t öbb szá ze zer é lő hangmin ta közü l vá loga tha tunk . Je l l em ző , hogy t öbbny i re k i sem akná zzuk e ze ke t , a l e he tősé geke t . A va r iác iók , a komb inác i ók száma ó r iá s i ra nő t t . E z a robbaná sszerű vá la sz tá s i l e he tősé g ú jabb fe le lőssé ge t r ó a z a l ka lma zó i ra .

[…] et ne nos inducas in ten ta t ionem […]

( hangosan fe lneve t , ma jd fe lá l l… í róasz ta l ához megy… pe rcekke l ké sőbb rágyú j t egy c iga re t tá ra )

El j u to t tunk a to tem ze né tő l a he ge dűve rseny i g . Ha e z egy sze rves fe j l ődés - sp i rá l i s te rm észe tese n- ré sze é s lá t j uk a re lác ióka t , akko r e ze k i s k ia lak í t ha t já k ma guk közö t t a z á l ta lam fe l ra j zo lt koord iná ta -re ndsze rben - gondo la t i c i k l usoka t é r te k e za la t t - a zt az összeha ngo l t , összee gye z te te t t v i szonyt , am e l y a z e gymá s me l lé rende lhe tő e leme k e l vé t e lé g í t i k i .

8

Tehát pusz tán matemat i k a i , ha lmaze lmé le t ú t j án k i vál asz tha tó mi a szép

é s te tsző e gymás rokon í t ásako r?

Ugya n . E zze l Ca ge a cha nce mus ic k i ta lá lá sa kor é s ki te r jesz té sekor ,

Xena k i s a sz tocha sz t i kus m uzs ika k iép í té seko r soka t fog la l kozo t t . Ehhe z í z lé s i s szüksé ge s , e l vé gre eu fón ikusan é lményt ke ll e lőször nyú j t son a ze ne . Nekem fon tos a z i n te l l e k tuá l i s gyönyö r i s , t udn i i l l i k a re ndraká s t úgy sze re tem e l vé ge zn i , ha a bba n i ga z i k ih í vás i s akad - p lá ne anna k , a k i be lép u tá nam a szobába (neve t) . Ke l l enek a ma temat i ka i ha lma zok . Ha be le gondo lunk e gy ha nglé t ra - ská la , e gy r i tm uskép let , e gy m e t rum i s ugya n i l ye n ha lma z , ame l y a z e lemek egy ré szé t va gy össze ssé gé t j e le n t i . Ha l l ó rendszerünk i s e gy fa j ta ha lma ze l ve t és a l gor i tm us t haszná ló ma s ina , ame l y a z e gym áshoz f re kvenc iában é s i dőben köze l i e ne rg ia kompone nse ke t közös hangob jek tumké nt ke ze l i . Ha a ma temat i ká t r okon í t j a a zené jé ve l a sze rző , óha ta t l anu l me gfed ik , hogy é ppe n a z e lőbb eml í t e t t k r i t é r i umot , a szépe t küszöbö l i k i . Mond ták ez t Schönbe rg re , We be rn re , de mé g H indemi th re i s . Ped ig e z a rokon i kapc so la t ke l lően b i z tos ta la j t a dha t egy- e gy k ísé r le t be fe je zé sé he z é s s i ke réhe z i s . Hogy k omponá l? M ik or ke zdőd ik Önné l a komponá lás? M i ha j t j a e lő re a munka fo l yamato t?

( székéve l e lő re -há t ra h in táz i k , l á t sz i k , hogy e l emé ben v an , m in t az a

gy e rek , ak i t magá ra hagynak sze re te t t , zsú fo l ás ig te l i j á tékkosa ráva l… h iába az o ldo t t ke dé ly , még i s az t l á t om, hogy ne heze n , dadogva p rése l i k i magábó l gondo la ta i t ) A kom pozí c iós ö t l e teke t és a s t r uk tú rá t ma gá t soká ig hordozom ma gamban é s a z e lőké sz í té s i fá z i sban a kom poná lá s i fo l yam atok már e l ke zdődne k . A da rab le je gyzé se é s a vé g le ge s me ga lko tása rendk ívü l gyo rs , ugya n is ekko r ra má r i sm er t anya gok , qua s i témá k , so ra kozna k e gym á s me l le t t a fe jembe n, ame l yeknek me gvan a ma guk e lő re k ia la k í t o t t s t ruk tu rá l i s funkc ió juk va gy é ppen el l e nke ző l e g : gá to l j á k a fo rma i l eke rek í te t t sé g k lassz i kus t ípusai t . Te há t semmi má sró l n inc s szó ; m i közben ha la dok e lő re , egyre inkább e lmé l yed jek a z e gye s e leme k me g ismerésébe n , és e zen e leme kne k a z e gé sz sze rke ze the z ka pc so lódó v i szonyukba n , a za z kompoz i to r i kus kapcsola ta i kban , re lác ió i kba n . E zek a z e lemek i s , m in t ahogy a hangköz komb inác i ók , e lő re me gha tá rozo t tak , de pe rmutá lód (ha t )nak . Vannak e lő re me g nem ha tá rozo t t e leme k , ré sze k , szakaszok i s . E kkor a zonba n a v i l á gé r t sem ha szná lné k ra ndom ge nerá l ta so roza toka t , se J i - K ing- e t , se dobókoc ká t . A ha l l á s kon t ro lá l t öbbny i re m inden t , egy kons t ruk tí v , rac ioná l i s be leé rző ké pe ssé gge l .

9

Sok e lem bő l gyú rom össze zené ime t , a zene i gondo la t ima t . Sok ö t l e tbő l i ndu l ok k i a ke zde tekko r . E ze ke t pe rsze p róbá lom e gyfa j ta va r ia t í v monotemat i kus e l ké pze lé sne k a lá ve tn i . Nem e gyé b e z , m in t a V iks i p ta , a szé t szó r t sá g me gsza k í tá sa , e lhesse ge té se , amia t t , hogy ha ladhassa k a z e gyhe gyűsé g fe lé . A z i gaz , hogy sok , Ön á l t a l r ögz í te t t hangmin tá t haszná l?

I ge n . M inde gy i ke t ma gam szok tam fe l venn i . Ké sőbb á ta la k í tom: vá gom , la ss í t om, gyo rs í tom és c s i szo lom őke t . Gya kran e gé sze n má s környe ze tben je lennek me g ugya na zok , ugya na zok de vadona tú j ha ngzóanya gkén t . Más ze nesze rző i hozzáá l lás t köve te l , ha e lek t ron ik uszené t sze re z?

Másképpen k omponá l e lek t ron ik usze né t?

Dehogy i s . Az e l j á rá sok ugya na zok . Szere tem, ha a ká r e gye t len e gy

da l l am hangonkén t e gy-e gy kü lön sá vo t ka p é s a da l lam á rnyé ka , va gy i s kü lön fé le modu lokon á t szű r t ve r z ió ja , ame l y ugya na bba n a z i dőben ha ngz i k fe l e re de t i j é ve l , má s t ová bb i sá vok ra ke rü l. Végü l a sok - sok sá vo t - vo l t hogy 256- i g e l j u to t tam- az á t l á tha tósá g vé ge t t , e gy i dő u tán k i se bb össze ta r t ozó e gysé ge kké máso lom , hogy könnyebben tud jak ve lük do l gozn i . T ud ja , va laho l a sza la gzenék ké sz í tés i mód já t i dézem e zze l e lő .

Nemc sak e le k t roakusz t i kus , ha nem vegyt i sz ta e le k t ron i kus ze né ve l

i s fog la l kozom. A m os t ké szü lő fé l ben le vő da rabomban pé ldáu l FM

( f requency modu la t i on ) sz in té z i sse l k reá l tam sz i nuszha ngokbó l össze te t t

hu l l ám form áka t . E zeke t a z tá n e f fek tp roce sszo rokon , f i l t e reke n ( szű r ökön ) á t j á t szo t tam é s a z e re de t i fo rmá va l összemá so l tam. Az e redm ény va laho l a pe r iod ikus ( va gy i s ze ne i j e lensé g) é s a z ape r iod ikus ( va gy i s za j j e le nsé g) re zgé s közö t t va n . Pe rsze m indebbő l da l l amm ode l l t ke l l e t t a l kossa k . E se t le ges , e l sz i ge te l t hangma ga ssá gokbó l á l l t , aho l gya ko r i vo l t a fo l y t onossá g o l ya n fa j tá ja , ame lyne k e gy i k vé gén hatá rozo t t ha ngma ga ssá g ( ze ne i ) , a más ik vé gén za j j e lensé g á l lt . Ekkor e gyfa j ta sze r ia l i zá l t s t ruk tú ra se g í t sé gé ve l me gha tá roz tam a ’ c sopor t ok ’ ( a sű rűsé g-h ígu lá s ) e lhe l ye zkedé s t , de a z t ke l l m ond jam, mé g sem ha son la tos S toc kha usen va gy aká r Va rèse da rab já hoz .

M i ve l t ö rekszem a sű rű po l i fon szöve t k ia la k í tá sá ra , í gy k iakná zom

e techno lóg ia l e he tősé ge i t . E gy da rabban , kö rü l be lü l 50 é s 100 e lő re r ögz í te t t m in ta közü l vá loga tok . E zek je le n tős hánya da fe l haszná lá sra i s ke rü l . E zek a samp l ingek , m iko r ke zde nek összeá l ln i, ú jabb m in tá kká vá lnak a zá l ta l , hogy ú jabb e lemek rende lődne k me l lé jük .

10

Í gy a te l j e s kom poz íc iós fo l yama t a la t t 2 -300 apró hangmin tá va l i s do l gozom e gysze r re . Pé ldáu l e gy m in tá t me gsokszorozva 34 fuvo la ha ngjá t t udom té rbe n e lhe l ye zve im i tá l n i , am i í gy te l t , t á vo l i kü r t ha ngzá s t e re dménye z a z a do t t műben . Ór iá s f reskóka t t udok í gy fe s te n i , am i é lő ha ngszere kke l na gyon -na gyon kö l t sé ge s é s kö rü lménye s lenne . E z a gondo lkodá s v i sszaha t é lő hangsze re s sze rzemé nye im le g több jé re .

Hogy é r t i ez t? Kompozíc iós , tec hn ik a i v i sszaha tás ra gondo l?

I ge n . Te rmé sze te sen , í gy é r te t tem . Az e le k t ron i kusze nékbő l köve t ke z ik a z á radó , hömpö l ygő f o rma i v i l á g . Sok szabadsá go t l ehe t be lő l ük á te me ln i . Azon fe l ü l me gsza bad í t j a a z embe r t a ké sze n kapo t t é s má ra e l haszná lódo t t s t ruk tú rák tó l . Lá t rokonságo t a m in ima l i s ták megk öze l í té se é s az Öné közö t t? O ly an

mozgás fo rmákk a l f og l a l koz ik , ame lyek a t ú lmozgásukbó l f akadóan megme revednek?

I ge n . Na gyon köszönöm, hogy m in ima l i zm us t s nem repe t i t í v zené t ha szná l t . A New York - i repe t i t í v i sko lá t ugya n i s max imá l i san e l u ta s í tom , é s me gdöbbenve lá tom , hogy e kko ra te re t tudo t t hód ítan i ez a fan tá z iá t l a n i rányza t s e nny i a l ko tó c sa t lakozo t t ehhe z a z i sko lához- i t t a z ame r i ka i , a z e urópa i , de főképp a ba l t i sze rzők re gondo lok… fo l yamatze ne : m ic soda na gyké pű f oga lom. O l ya n , m in tha Pan ta lone (az o l asz sz ínház , comed ia de l l ’ a r t e neve t sége s , ö re g sze re lme s f i gu rá ja , a sze rk .) é r teke zne a Pa n ta rhe i (gö rög f i l ozó f i a i f oga lom, ame ly a V i l ágo t á l l andóan v á l tozókén t ,

ö rökösen mozgókén t í r j a l e , a sze rk .) foga lmáró l . A l á tá som é s ha l l á som i s o l ya n fo l yamatos „ t ranszcende ns

me gf i gye lé s” , me l y a mozgá sban l é te ző é s a l é te ző , me r t mozgó , duá l i s ke t tősé re é p í t ke z ik . Va gy i s a z a r i sz t o te lé sz i ’ e rgon é s ene rge ia ’ ha ngé lmény i me gny i l a t kozá sa . Sok ha son lósá go t l á tok a m in ima l i s t ák e sz té t i ká ja é s a z én e sz té t i kám közö t t , de e z nem a le gk i sebb e gysé gek ön já róvá vá l ó e l t o lódó , e l c súszó i sméte l ge té sé t j e len t i (cé l zás a re pe t i t í v

s t í l us ra , a sze rk .) va gy L i ge t i t ú lha j szo l t expre ssz ion izm usá nak ’ s top mo t ion ’ j e lensé gé t .

Gya kor ta képze lem a z t , hogy e gy hangszer képe s l i neá r i s , á l -

po l i fon i kus da l l am me gszó la l ta tá sá ra . A fúvósok és a r i tmus hangszere k e r re k i vá l óan a l ka lma sak i s . A zongora pedá l mecha niká ja m ia t t fé lu ta s me go ldás e psz ic ho-a kusz t i ka i t rükk me go ldá sá t i l l etően . Ami re Ön u ta l t a z é ppe n ze ném fo rd í to t t j a . Ha me gha l l ga t ja Cauda Pa von is c ímű da rabomat , o t t a fuvo la é s a z oboa a re ndk í vü l gyo rs r i tmus f i gu rác iók sokasá ga m ia t t úgy szó l nak , m in tha 2 pá rba rende zve ha j ta nák e lő re a

11

sze rke ze te t . E gy p i cc o lo da rabba n i s ha szná lom e z t a ha tá s t , am iko r i s ma gas é s mé l y ha ngoka t úgy ke ze le k é s osz la tok e l a t ex tú rá ban , hogy a zok a tú lha j t o t t sebe ssé g m ia t t qua s i t öbbszó lamúsá go t e redménye znek .

Sz t ra v inszk i j m ondoga t ta , a j ó l e lőado t t műve i rő l gya k ran , hogy

k i vá l ó , me r t ha j t , m in t a va r rógép . A m oto r i kus , gép ie s tem pók enge m i s sze r fö l ö t t fog la l koz ta tnak ; ny i l ván e z sz in tén e re dménye z e gyfa j t a t ú lha j szo l t sá go t , am i t a ko t ta kép szé pen l eköve t ( szok ták i s m ondan i - e l ső rá né zé sre - , hogy zeném já t szha ta t la n ) . M i ve l van e gy e rős b ru i t i s ta ha j l amom , í gy a gépe k zö re je i , a mes te rsé ge s kö rnyeze t ha ng ja i és to r z za ja i gye re kkorom ó ta mé l ye n é r i n tenek . Sze re tem a hangjuka t zeném ben u tánozn i , de a t i sz tán indusz t r i á l i s ze nék számom ra e l v i se l he te t l enek . A mo to r i kussá g nekem a v i l á gé r t sem monotón iá t é s ka ta tón i kus á l l apo to t j e le n t .

Hogy l á t j a , ke zd k i a l aku l n i öná l l ó hang ja , egyén i st í l usa? ( l égzé se e gy re l assabbá v á l t az e lmú l t pe rcek ben , min tha f i gye lné sa j á t

me l l kasának r i tmusá t )

Igen . (muta tóu j j á t össze szo r í to t t a j ka ihoz e me l i… lá tom ra j t a ,

hogy mere ng… tek in te te a t é r egy c sak á l t a la i smer t pon t j á ra fókuszá l… e rőse n k once n t rá l ) Ke zdem e gyre inká bb é szre venn i a ha son ló s t i l á r i s e leme k lé te zé sé t egy t e l j e sen má s temat i ká jú munkámba n i s . E nne k e gyré sz rő l ö rü lök , má sré sz t v i szon t önv i zsgá la t ra sa rka l l , nehogy a z ön i smét lé s c sapdá jába esse k . Kü lönbsé ge t ke l l t udn i tenn i i smé t lé s é s ön i smét lé s közö t t . M indanny ia n i smét lünk a z é le tünk so rán e gysze r re t öbb do lgo t i s . Van , ami t ru t i nsze rűen . Ha azonba n bá rm i l ye n a l ko tó i fo l ya mat r u t i nsze rűvé vá l i k a z a z i nve nc ió , a z ö t l e te k e lapa dásá t , a z a l ko tó ié n k ié gé sé t j e len t i . M ind i g vonzo t t a zene i k í sé r l e te zé s . Je len le g é ppe n e gy a l hangsor ra a la pu ló m uzs ika k i ta lá lása é s me gkomponá lá sa é rde ke l . Osca r Sa la - a k i i sme rős lehe t H i t c hcoc k- Ma dara k c ímű na gys i ke rű f i lm je m ia t t , ugya n i s ő vo l t a f i lm ze ne szerző j e - fog l a l kozo t t e témá va l , de sa j ná la t os módon nem j u to t t me ssz i re ; " csupá n" a m ix t u ra t ra u ton iumo t é p í te t te fe l e ze n e l v a la p ján . Pe d ig m i l ye n é rde ke s le nne e gy m ol l ha ngso r t ma gya rá zó , a lha ngso r ra h i va tkozva k ido l gozn i e gy t el j e se n ú j fa j ta ha ngrendsze r t . Ke l lő e rős í té s me l le t t eze k a hangok a ré tegződé se k é s a z a la pha ng fe lha ng ja i m ia t t i rda t la nu l hama r e lha lnak és nehe zen ge r je sz tődne k .

12

Ha lak a t lan sz i ge t re ve tődne egy ha jó tö ré s so rán é s az é le te há t ra levő

r é szé t o t t ke l l ene e l t ö l ten ie , akko r i s komponá lna?

E gyré sz t Mob ius fona l - sze rű en i gmat i kus , más ré sz t k i ssé k le r i ká l i s ké rdé s fe l ve té s . K le r i ká l i s o l ya n szempontbó l , hogy ha lá l sza gga l , a z ö rök re t te ge t d i l emmá va l á t i t a t o t t… mive l m inden em berben é l a z a vá gy, hogy nyom ot ha gy j on há t ra ma ga u tán… é s a művé sze t ( i s ) m ind i g fee dbac k-re ndsze rekke l közösen működő önk i fe je zé srő l s zó l , ame ly c on te x tusba á gya zva nye r i e l l é té nek „é r te lme s fo rmá já t ” ; í gy csak é s k i zá ró la g önma gam szó rakoz ta tá sá ra ta lá n nem kom poná lné k .

Ön a te i s t a?

Nem, inkább e gy j ó , pe rma nens ka r te z iá nushoz i l lően á l l a ndóan ké te l ke dő é s a z a bszo lú tumot ke re ső , ké sőbb a z t ( i s ) e l ve tő embe r… de a z i s l ehe t , hogy a pe r ipa te t i kus pa n te i s ta a l e g j obb… k i fe je zés . I h le t ? A z t i s e ml í t i sok szo r , hogy ne m h isz az i h let szóban? Mi t j e le n tse n

e z , hogy ke l l e z t é r tenem?

I ge n . Az ih le t foga lma szám omra ha lo t t , i l l e t ve nem h i szek benne . A homo fa ber hozzáá l lá s - Sz t ra v inszk i j , La j t ha - , a meste rség szó fon tos , de ne m pr i o r i é r vé nyű . Ve gyük pé l dáu l Moza r to t , ak i t öbb t uca t sz im fón iát é s zongo ra szoná tá t í r t . Ha ydn sz im fón iák számá ban mé g le i s kö röz i ő t . Va jon lehe t sé ge s , hogy i h le t e t t p i l l a na tokba n í r tá k? Csa k i s . Va jon le he t sé ge s , hogy e z e gyfa j t a roma nt i kus tépe lődő , vá rakozó é lmé nyt j e le n the t? A l i gha . A fe szü l t sé ge t ke l l f o l yam atosan fe nn ta r t sa a sze rző , é s í gy ké pe s á l l a ndóa n „ i h le te t t p i l l a na to t ” generá ln i. Ham vas Bé la e z t i dé ző mozzana tnak í r j a l e , ame l y ima g in i t í v , a mám orba n él ő és o t t munká l kod ik a re nde ző , a fe gye lme ző , a me gféke ző m ozzana tok me l le t t . Az em ber i l ye nkor én j ének mé g é lő é s l é le gző re s i duuma i t ha gy j a há t ra , e l j u t va e zá l ta l a r ra a pon t ra , amikor i s önk ívü le t i á l l a po tba , ex tá z i sba ke rü l . Va ló já ban e z a l e gma gasa bb ze ne a ’me g isz té mousz i ké ’ . Sze rve sen össze i s fonód i k a z é bersé gge l . ’Müsz té sz ’ -kén t , va gy i s ú j bea va to t takkén t már be i s l éphe t a z ember e bbe a „ szen té l ybe ” , me l y „ Ana k to ron t i t kos he l ysé ge” (u ta lás az e leusz i sz i r i t uá lék ra , me lyeke t éven te tar t o t tak Démété r é s Pe rsze phoné t i sz te le té re , a sze rk .) . E hhe z se mmi m ás ra n inc s szüksé gem, m in t e gyhe gyűsé gre , vagy i s koncen t rác ió ra , be fogadá s ra , va gy i s ny i to t t sá gra . Vé lemé nyem sze r i n t e z a zonos Fouca u l t ’ a - t opon ’ foga lm á va l , ame l y a „he l y né lkü l i he l y ” , m indenü t t j e len va l ó , de nem ta lá l ha tó sem e bbe n , sem ped ig e gy m ás i k v i l á gban .

13

Misz t i c i zm us e z? Oh , hogyne . De ne m o l ya n , aho l a z em ber d i csősé ge s pa n tok rá to r (gö rögke le t i és b i zánc i művé sze t i áb rázo lása a

K r i sz tusnak , ak i a V i l ág u ra l k odó ja ; t r óno l és ke zébe n k i rá l y i j e l vé nyeke t

t a r t , a sze rk .) szé kében ü l ve , mere ngve vá r ja , hogy me gszá l l j a a k i l enc múzsa m inde gy i ke .

A yoga úgy foga lma z , hogy i t t a Ho ld képmá sa e gy t ükö r s ima v í z fe l sz í n rő l t o r z í tá smentese n ve tü l v i ssza . E z a cé l om. Persze a z é le t e gyé b te rü le te i n i s .

V i sszakanya rodva ahhoz , ami t ké rde ze t t . Bo rza sz tó , hogy s zá zö t ve n , ké tszá z é ve ( köszö rü l i t o rká t , ma jd száraz , fo j to t t köhögé sek közö t t

szavankén t f o l y t a t j a ) be rögzü l t… foga lma ka t… ha szná lunk a … ma i nap ig a r ra , hogy… köze lebb… ke rü l j ünk a z a l ko tó i fo l yama tokhoz . E r re Ca ge va gy Xe nak i s i sméte l t em l í té se a z t h i szem e lé g i s . Maga m a t uda tos t uda t ta la n a l ko tá sban h i szek , va gy i s abban , hogy kül ső szemlé lőké n t f i gye l j em a z t , am i t t e szek é s be fo l yá ssa l l e gye k a z ado t t p i l l ana t ra , hogy e lé r jem a t uda t ta la n ré te ge i t , hogy a z emlé ke imbő l e lő t ö r j ene k gondo la tok , é r zé sek . A nappa l i ó rák e zé r t a l ka lma t lanok t öbbny i re számom ra , hogy ze né t í r j a k . Akkor j obban sze re tek elmé lke dn i , sé tá ln i , a na p i ügye ime t rende zn i . Az é j j e l , a ha j na l a ma ga szü r reá l i s , á lom szerű ha ngu la tá va l j obban l ehe tővé te sz i k a z imé nt eml í te t t á l l apo t e lmé l y í tésé t . Vékony burokkén t kö rü lö le l i a z embe r t a z é j sza ka , és semmi má s do lga s inc s , c sak f i gye ln i . Fe l té te le zem k i ku ta tha tó , hogy m e l y i k sze rző m i l yen na pszakban a l ko t / a l ko to t t .

[…] pé l dáu l , o t t van a sz i ne sz té z ia , m in t se g í t sé g , a me l y

gya kor la t i l a g k i i s l ökhe t te má r ko rá bba n a z ih le t foga lmá t a z a gya mbó l . R imbaud 1871-e s Voye l le s c ímű sze rzemé nye kedve s számom ra , mer t a z t a fa j ta köze ledé sm ódo t ta lá l tam me g még gye rekko romban be nne , ami fe lé én i s sze re t tem vo lna ha la dn i . R imba ud i s sz inesz téz iában „ szenvede t t ” , am i a c sodá la tos f i z i o lóg ia i ’ aud i t i on cou leu rée ’ -be n ö l t ná la te s te t .

A Sz ínek a l k ím iá j a c ímű í rásá ban le í r j a , hogy: „ Sz íneke t ta lá l ta m k i a ma gánhangzókhoz ! - fe ke te A , fe hé r E , rő t I , ké k O, zö ld Ü . Szabá l yoz tam minde gy i k mássa lhangzó fo rmá já t é s mozgá sá t , é s a zza l h í ze le gtem ma gamnak , hogy ösz tönös r i tmusokka l fe l ta lá l tam e gy kö l tő i n ye l ve t , ame l y e lőbb va gy u tóbb e lé rhe tővé vá l i k a z össze s é r zé ksze rv számára . A fo rd í tá s t fe nn ta r to t tam ma gamnak . E lőször m inde z c sak ta nu lmá ny vo l t . Csönde ke t , é j szaká ka t í r t am me g […]. ” De m ondha t tam vo lna a sze n tpé te r vá r i szü le tés i Nabokov ne vé t i s , ak i a z ame r i ka i p róza e gy i k l e g je len tősebb a la k ja . E gy i k re gényé ne k hőse C inc inna tus , ma ga i s sz ine sz té z iássá vá l i k a z í ró m ia t t .

14

Hogy m ond jak e gy-e gy ze ne i pé l dá t : o t t vannak a spek t rá l i s ze ne da rab ja i . Szám omra kedve s sze rző pé ldáu l Géra rd Gr i se y é s T r i s tan Mura i l . Sze re tem és bec sü löm a bukare s t i szü le té sű Horaţ i u Rădu le scu ze né jé t i s , a k i 2 é ve , 2008 őszé n hunyt e l .

Én nem lá t om sz ínesben a be tűke t . Szám oka t sem . Sza va ka t , zö re je ke t , gya kor ta ha l l ok sz íne snek és le g i nká bb a zene i ha ngok… e ze k e gésze n e lbűvö lnek sz íná rada tukka l . A la k juka t i s képe sek me gvá ltoz ta tn i é s f l uk tuá ln i i s szok tak . Na gyon fon tos vo l t szám omra , hogy ze ném sz íne s le gye n a ha ngszer , hangsze rek me gvá la sz tá sá tó l függe t le nü l . M inde gy m i l ye n ha ngsze r re í r ok - gondo l tam- , muszá j k ieme l jem a z t a t u la jdonsá gá t , hogy képe s ( köszö rü l i t o r ká t ) á rnya la tny i kü lönbsé ge kre , a d inamika i me ze jé n k í vü l i s . E hhe z tá r su lha t ké sőbb a té rben e lhe l ye zhe tő sz ín fo l t ok e lha l ványu ló so roza ta . E lképze l tem a z t a sz ínpa do t , a ho l e gy fúvós duó , k la r i né t é s oboa , ba l ró l - j obb ra é s jobbró l - ba l ra ha la dva hocqe tus tec hn i ká va l me goszt ja e gym á s köz t a da l l amot (a sze rző a Humore sque c . da rab já ró l be szé l , a sze rk. ) . Ehhe z i l l e sz te t te m e gy m i k ro in te r va l l umokba n m ozgó t ompí t o t t t r omb i tá t . A sz ín fa l mögé t ovább i há rom t romb i tá t he l ye z tem e l , a te rem e gy i k sa rkába pe d ig e gy ba sszusharsoná t , ame l ye k t ová bb sz íne z i k a te x tú rá t té rben e lhe l ye zve . A té rbe l i gondo l kodá s k ia laku lása na gyré sz t 4 kom pon is tá nak köszönhe tő . E gy i dőben Ga br ie l l i co ro spe zza t i kó rusa i va l , I ve s IV . szim fón iá jána k- , S toc kha usen Gruppen jének -é s Eö t vös A t la n t i sána k par t i t ú rá já va l ke l tem s fe küd tem. Tanu lmányoz ta m a z ép í té sze t i é s a sz ínhá zi hangzó te re t , ahhoz , hogy e l képze lé se ime t , ö t l e te ime t könnye dén pa p í r ra t ud jam ve tn i .

Az opusz t e gyé bkén t J oyce U l l yse s ( vá l sá g) re gé nyé nek koc sma i

j e le ne te a la p ján í r tam , a ho l - a zené ben - e gysze r re van je len a z a sz ta lok tó l fe lénk köze ledő be szé lge té s é s Mr . B loom ok fe j té se i , va lamin t a z ut cá ró l be szüremlő , k ín t o rná t i dé ző , da l l am fosz lá nyok . A fo rmá já t te k in t ve te há t i roda lm i , a mű f a já t ped ig (á l ) sz í npa d i zeneké n t ha tá roz tam me g. Min t l á t j a i h le t rő l , i t t sem lehe t szó , me r t e gy i r oda lm i a l ko tá s t v izsgá lok na gyí t ó a la t t .

A leg több da rab ja mögöt t va l ami fé le p rog ram húzód ik. Több

ko re og ra fá l t , t áncca l k í sé r t műve é s i roda lmi f ogan ta tású da rab ja i s van . Ne m h i sz az abszo lú t ze ne nagyságában , k i f e je ző e re jébe n?

E l l e nke ző l e g . Nem h iszek a roman t i kus é r te lem ben ha szná l t

p rogram ze nébe n és anna k meta f i z i ka i sze rve ző e re jé ben , ame l y össze kapc so l j a a zené t é s szöve ge t . Ugya na kkor , am it ké rde z na gyon i s he l ye s , mer t va ló i ga z , t öbb művem mögöt t e gyfa j ta p rogra msze rű l e í rá s húzód ik , ahogy Ön foga lma zo t t . E zek a z ö t l e te k , amike t l e í rok , nem sze rve s fo rma a lko tó e leme i a da rabokna k . A sa já t benyomá sa ima t ,

15

érzése ime t szöve gezem , mer t úgy ve t tem é sz re , hogy a l e g több em ber szöve ge s , úgym ond i roda lm i ú ton , e gys ze rűbben tud köze l í te n i a zenéhe z . Mé g J oyce U l l yse s koc sma i j e lene té nek e gy i k l ehe t sége s zene i ma n i fe sz tác i ó ja sem p rogram ze ne , h i sz se l i sz t i , ber l i oz i f i xa i dea , se wa gner i l e i tm ot i v n i ncs be nne .

Ope ra , e se t le g ze néssz ínház e l ké pze lé se i vannak a jövő t i l l e t ően?

Nem. E gésze n b i zonyos , hogy nem te rve zek sem ope rá t, sem da l t , sem da lc i k lusoka t va gy ve rsme gzené s í té seke t í r n i . Tő l em t ú l zo t ta n tá vo l i a l í ra i , kö l tő i n ye l v zene i me g je len í té se . Í gy ta r tom öna zonosna k. Tud ja , gye re kkorom ó ta be szédh ibá s va gyok : dadogok . Ke ve sen ve sz ik ész re , me r t ra va sz m ódon le p le zem . A metod i ka i gondo lkodásom e gyné me l y kompozíc iómban éppe n emia t t akadozó . A be szédh iba is gá to l , hogy í r o t t szöve ge t a l ka lmasnak ta r t sak e léne ke ln i . A kó rus , amin má r ré gebb ó ta do l gozom , k i zá ró lag ha ngzóka t va gy ke vé s szöve ge t , c sak fosz lányoka t mo rmog, éne ke l . A ha ngzók , ma gán - é s má ssa lhangzók e gyará n t , fone t i ka i me gf i gye lé se i , a z a r t i ku lác ió , ame l y a sz ínekke l r okon í tha tó szám omra fon tosabb , m in t a szöve g szema nt i ka i j e len tés ré te gei… (pá r pe rc ig ha l l ga t… szüne t… ma ta tn i ke zd ) e se t le g Ma jakovszk i j ve r se ke t me g t udné k zené s í te n i , de e z t i s c sa k po l i t i ka i i nko r rek t sé ge , va lamin t ak tuá l i s j e l l e ge i ga zo lná .

Mi lyen ak tuá l i s he ly ze t l eg i t im izá l j a az t a tény t , hogy Ön Ma jakov szk i j ve rseke t ze nés í t meg?

[…] za va r ta , hogy ( k öszö rü l i t o rká t ) pe rce k i g ha l l ga tok , i ga z (neve t)? Hősne k ebben a z a ré nába n a l i gha é rde mes le nn i . E z e gy p rovoka t í v ké rdé s (ne ve t) . Ny i l vá n a z Ön do lga a z , hogy p rovoká l j on é s k iug ra ssza a nyu la t a bokorbó l . E szem á gában s inc s k i té rn i a ké rdé se a l ó l . E lá ruha tom mi re gondo lok , de a mondandóm bó l t öké le te sen k io l va sha tó a vá lasz . Lá t ja? - e z i s e gy e szköze a fokozá sna k (neve t) .

Ne m ta r t tő l e , hogy k ínos ősz in tesége m ia t t sok an me gró ják ma jd? Hogy

m ind ig az t ke re s ik ma jd a szava i és a te t te i mögö t t, hogy most va j on

önazonos vo l t -e?

(neve t) Nem , nem ta r tok . Ha ta r to t tam vo lna tő l e va la ha i s , a kko r e szembe se j u tna in te r j ú t adn i va gy be szé lge tn i kö te t l e nü l bá rk i ve l . E z e gy szá m omra fon tos , me gha tá rozó e rkö lcs i mérce . E zze l mé rem ma gamat é s te rmé sze te se n a kö rnye ze teme t i s . Pe rsze a z e l képze lhe te t l e n , hogy e z a z é le tem minde n e gye s pe rcé t me gke ser í t se (neve t) . Fon tos a humor , t ovábbá a z é l ce lődé s . Ma jakovszk i j i s csak v i cc bő l j u t o t t a z eszem be… bá r a z i s i ga z , hogy jún ius ó ta e gyre gyak rabban fog la l koz ta t .

16

Hogy le he t sége s az , hogy abszo lú t ha l l ás né lk ü l , beha tóbb hangszer

t anu lás h í j án i l y en komp lex ze né t ké pes í rn i?

Képze lőerő ké rdése . Az e se te k na gy számá ban s i ke res a j ós l a tom ,

ami a ha l l ha tó vé gere dményt i l l e t i . Aho l nem, o t t se gí t sé gü l h í vom a modern techn ika lehe tősé ge i t : a kü l ön fé le számí tógé pes emu lá to roka t . Sok ba rá tomat , sze rző ko l l é gámat za va r a gé pe kke l és M ID I r endsze rekke l va ló munka . Én „mérnökké n t ” e gy m ake t t nek ta r t om e zt a z e gé sze t , ame l y a z épü lő há z pon tos , ma jdnem é le t sze rű má sa . A ko t takép sem má s. Sz in tén e gy kép , ame l y , f i lmes ha son la t ta l é l ve , a vá gó tó l , va gy i s a z e lőadóművé sz tő l á l l össze . Az em ber a m on i t o r e lő t t sokszo r a zené t ne ga t í v é r te le mben k i zá ró la g pon tnak és g rá fna k lá tj a , de e z a z í róa sz ta l ná l va gy a ha ngsze r e lő t t i s e lő f o rdu lha t . A r i tm ika i bonyoda lmak é s a több ré te gbe n va ló gondo lkodá s és a pon tos le je gyzé sek m ia t t fon tos a PC va gy a MAC és mé rhe te t le nü l na gy gya ko r la t i haszna i s van . Ba r tók a la pos munkamódszeréhe z hozzá ta r t ozo t t , hogy a fonográ f henge reke t l a ss í to t ta . Jobban ha lo t ta í gy a z éneke se k pa rá ny i d ísz í té se i t . Az sem e l hanya go lha tó , hogy e zá l ta l a l aposabban le tud ta je gye zn i . D r . Szőke Pé te r ugya n így a madarak é neké t í r t a l e é s k i vá ló me gf i gye l ése ke t í r t e módszer se g í t sé gé ve l . Ha é lné nek , b i z t os ra ve szem , hogy a l ka lma znák a fe n t i t echn iká t .

Az e l vá rá sokró l j u to t t eszembe, hogy m os taná ban o l va s tam a Mus ic ia ns who i n te rne te s hon la p o l da lá n e gy Fö lde s Imré ve l kész í te t t i n te r j ú t . Soka t gondo lkod tam s vé gü l a r ra j u t o t tam , hogy b i zony a zené sz szakma , amikén t ké rdé sébő l k i t űn ik - nekem, ugya n i s a z abszo lú t ha l l ás , a ha ngsze r ta nu lá s és a pap í r me gszerzé se c ím sza va król e z ugr i k be - i genc sak be l te r jes , é rde k te le n , gya k ra n re gre ssz ióba mene kü lő , szakbarbá roka t ne ve lő , fe nn ta r tó , k i szo l gá l ó . A ma i eu rópa i gondo lkodá s vé sze se n máso l ja a z 5000 é ve s ind ia i kasz t rendszer f i l o zó f iá j á t . Eu rópába n a ka sz ton k í vü l i , a za z a z é r i n the te t l en , a po l i h i sz t o r ma ga . A p i ramis c súc sa ped ig a spec ia l i s ta , a szakbarbá r . Ind ia fe l szabadu l t , am i kor a z ango lok e l ha gyták , de önmaguk e lnyom ói t ovábbra i s a ka sz t f i l o zó f iá ja m ia t t . Je le n le g Ma gya ro rszág , E urópa , a V i l á g emia t t szenved . Ha nem i s a z e gye dü l i üdvös és k i ve ze tő ú t a rene szá nsz ember ré vá lá s , de m indenképpen a fe lé tanác sos , hogy ha lad jon a v i l á g .

17

Elgondo lk odo t t azon , hogy ez , ami t az imént e ml í te tt , keve sek , e gy szűk

c sopo r t k i vá l t sága lehe t c supán?

Én h isze k a po l i h i sz to r zö l dsé ge sben , ak i ha j na lba n a te gna p me gvá sáro l t na gyban i menny i sé ge t k i pako l j a s ta nd já ra , dé lbe n ha za me gy, me gebéde l , es te be zár . Te l e v í z ió he l ye t t nek i ü l matemat i ka i de r i vá tumokka l fog l a l kozn i , l e fekvés e lő t t ped ig egy-e gy Pu rce l l t r i ószoná tá t hangszere l na gyze neka r ra . U tóp i sz t i kus gondo la t , de úgy vé lem é lhe tőbb , m in t a j e le n le g i a poka l i p t i kus v i l á gkép s e szembe n s i nc s , hogy vé szha rangoka t konga ssak , és ak tuá l - é s gazdasá gpo l i t i ka i ké rdé se kke l fog la l kozn i s i nc s kedve m (ne ve t) . Gondo lkodo t t már azon , hogy e l l en té te s e lő j e lű az a v i szony , ami a

be szé dessé ge , köz léke nysé ge és a da rab ja i ban fe l fede zhe tő be fe lé

f o rdu l ása közö t t á l l f e l? Ráadásu l az imént e ml í te tte a beszédh ibá já t , ami

a gondo la tok bősé gé t és e lő re tódu lásá t j e le n t i . E z é s az e lőbb e ml í te t t v i se l ke dés ok ozha t -e egyene t lensége t , meghason lás t?

Pá ra n m ár eml í te t té k , de j óma gam é szre sem ve szem , hogy kü lönbsé g lenne a z a l ko tó i é s a c i v i l , a po l gá r i énem közö t t . E gyá l ta lán va n i l yen bá rk i né l i s?

A ve rbá l i s kommun iká c ió so rá n , fe l tűnően r i t kán le he tünk

me ggyőződve a fe lő l , hogy a c sa to rna , ame l y n y i t o t t , m indké t / va gy t öbb fé l számára ugya na zt a z i n fo rmác ió t é s m ögöt te s há tte re t ta r t a lma zza ; emia t t pon tos í tunk szün te le n . Emia t t a laku lha t k i az , ame l y a l e gtöbb em berné l é szre vehe tő , hogy a mi t ma mond , a z t ho l nap má r ké t l em, hogy ugya no l ya n e lő j e l l e l em l í t i ma jd me g. A non-ve rbá l i s mű f a jokná l , a ho l e gy a meme t i kus ku l t u r kö rnye ze t , e z a fa j ta d i szk repa nc ia e le ve e l képze lhe te t l e n , vagy fö l ö t tébb c se ké ly szá mú a z el ő f o rdu lá sa .

V i sszakanya rodva egy ko rább i ké rdé s fe l ve té séhe z: a z e k lek t i ká hoz , a z t tudom i sméte l ten ha ngsú l yozn i , - me r t e z a m os tan i ké rdé sünkke l e gybe vá g- , hogyha közös memet i kus koord iná ta - re ndszerben vannak e l he l ye zve e ze k az - a ká r ve rbá l i s , aká r non-ve rbá l is - e lemek , a kkor r okon í t ha tóa k . E zze l me g in t e lé rke z tünk a z összem ber i t udá shoz. A ku l t u rüs tné l j á runk ú j fe n t , ame l yben me gta lá l ha tó az em ber i sé g te l j e s t udá sa é s ku l tu rá l i s ha gya té ka . Ko rábban e z t úgy foga lmaz tam me g, hogy sp i rá l i s mons t re - k re uzga ng . E z a z en te leche ia tana, ame l y k im ond ja , hogy m inden te rmésze t i j e le nsé g ma gába n hord ja fe j lődé sének ke zde t tő l f ogva a do t t be l ső cé l j á t , va gy i s a m a g ke zde t tő l f ogva ta r ta lma zza a te l j e s fa l ombko roná já t s a z össze s t öbb i tu la j donsá gá t . It t ha jo l össze a kémia a memet i ka tudomá nyá va l . E z a DNS mo leku la ke t tőssp i rá l l á nco la ta és a be nne szunnya dó kódok m i l l i á rdny i ha lma za .

18

Ze ne i foga lmakka l i s l e l ehe t í rn i : e z a z e gy se j t re

v i ssza ve ze the tősé g . E gyfa j ta ana l i t i kus gondo lkodá s , e gy a na l i t i kus me gköze l í té s (a né meta l fö ld i - osz t rá k - néme t ze nében mód fe le t t t e k in té l ye s ha gyományokka l é s i r oda lommal rende lke zi k ez a sze rke sz tés mód, gya ko r la t i l a g a qua t roce n toban ke zd me gsz i l á rdu l n i é s Debussy i g ta r t , ma jd a má sod ik béc s i i sko la i smét v i ssza té r hozzá ) . Ennek a zonba n e lő fe l t é t e le , hogy va lóba n lé te zzen egy o l ya n „ősse j t ” , a me l y m a gá ban hord ja a ze ne i sze rke ze t össze s tu l a jdonsá gá t , ame ly e gy később i pon ton boml i k ma jd k i . Gondo l t -e a r ra va laha , hogy bo t rány t ke l t se n egy -egy művéve l?

Mar i ne t t i ha lo t t , a „ Po fon ü t j ük a köz í z lé s t ” 1912-e s k iá l t vá nya ha lo t t , a Sac re -sze rű p remie r -e lőa dá sok sz in té n e l tá voz ta k . A mé l yrő l s ze rve ződő mozga lma k m ind e l so rvad tak , m in t ahogy a „ k la ssz i kus i deo lóg ia i ” né ze teke t é s e szmerendszere ke t fe l vonu lta tó , é l te tő gondo l kodók i s e lme ntek . Az t l á tom, hogy a ná lunk is e gyre e rősödő önké n te s c i v i l sz fé ra ta r t ha t mé g igé nyt e gy-e gy t a lá n s i ke resnek ne ve zhe tő me gmozdu lás ra , ame l ye t remé l j ük , semmi sem kebe le z ma jd be . Ha ma Gou ld úgy dön tene , hogy v i ssza té r a koncer té le tbe é s me gp róbá lna he ve sen t i l t akozn i e gy t a psorkán közepe t te , e gysze rűen k ine ve tné a közönsé g s ráa gga tná a z ’ o ld fash ion ’ j e l ző t . Ne hé z ké rdé s . Lá t ja , p róbá lom a k rono lóg i a i so r re nde t be ta r t va e lé rn i a j e le nkor t é s bá rme l y i k e lődünke t i s i dé zem me g… I gen - ige n . Gondo l tam tud va l ami f rappánsa t mondan i vagy van v a lami ö t l e te az t i l l e tőe n…

…hogy hogyan lehetne az embereket az általános tespedtségbő l felrázni?

A ké rdé sé t e l fogadom v á lasznak…

Próbá lok szün te len a láme rü l n i me gfesz í te t t t e s t te l , abban b í zva i zzó h i t t e l , hogy va n e l i x í r közöny é s önzés e l l e n…

19

[ …] hagy j uk ny i t v a , i nk ább ké rde zek va l ami mást . E ml í te t te egy sze r , hogy

a ze neku l tú ra monopo l i zá l ódo t t . M i t é r t e ze n? A ku lt ú ra rész tvevő i re v agy

a lak í t ó i ra gondo l?

Amikor a Po lo c sa lá d Ke le t fe lé i ndu l , e gyré sz t ke reske de lm i , má sré sz t d i p lomác ia i kapc so la tok k iép í té se m ia t t - a c sa lád több fé r f i t a g ja pá pa i köve t vo l t - az eu rópa i embe r ugya na zt a „ d i csősé ge s ha dv i se lé s t ” fo l y t a t j a , ame l ye t ké sőbb a z Ú j v i l á gba n . I t t i s sa j á t ku l tú rá já t a ka r ja é r vénye s í ten i a z a nya kon t ine ns tő l t á vo l . A ku l t ú ra szoka t la nu l f i noman sző t t ga zda sá gpo l i t i ka i a lapokon nyugsz i k . Me gfe le lő , ha a z t m ondom: a na gyv i l á g m inden e gye s pon t ján k i tehe tnénk Eu rópa győze de lme s zá sz la já t . Háború i t má r ré ge n me gv ív t a s m inde gy i k t ra d ic i oná l i s (a z eu rópa i gondo lkodás tó l t á vo l i ) ku l tú ra me ga dta ma gát , va gy e l vé rze t t . E ze n a sá rp lané tá n a fe hé r embe r győz ö t t é s ve le e gyü t t a ka p i ta l i zm us , k i söpörve e zze l a z össze s pá rhuzam osa n lé te ző má s ik em ber t , gondo l kodás t , ku l t ú rá t . E hhe z a na gy fo l k l o r i s ta , an t ropo lóg ia i , össze hason l í tó nye l vésze t i t ö rekvé sek i s na gyszá m ban hozzá já ru l tak . E lme ntek e gé sze n me ssz i… e lmente k e gésze n má shová me gér te n i a z t a „má st ” , de nem fe le j te t ték e l ma gukka l v inn i a k la ssz ikus gö rög- zs idó- ke re sz tény gondo l kodá s t . Gyű j t sd össze , re ndszere zd , í rd l e , é rd e l , hogy le gye n má so lha tó és e gysze r , s m indenko r nyom or í t sd me g! Az eu rópa i em ber á l ta l k ie sze l t hango lá s i rendszer se m má s, m in t e gy e gysé ge s monopo l -un i fo rm i s , ame l y bá rme l y t ra nszpozíc ióban vá l t oza t lan é s a köve te lménye ke t k ie lé g í t ve „ t i sz ta ” .

E z a fa j ta monopo lhe l yze t , m in t ahogy a z e lőbb már mondta m:

ga zda sá gpo l i t i ka . M iu tá n fe l i smer t ék , hogy va l l á s i há ború t kép te lensé g nye rn i , be l á t ták ( i sz lám , h indu , buddh i s ta , ke re sz tény! ) szüksé gszerű , hogy osz tozza nak a V i l á gon . M iu tán fe l fogtá k , hogy t e rü le t sze rzé s i i génye ike t b i zonyos fö l d ré sze ken a l i gha t ud já k é r vényre ju t ta t n i , k i t a lá l ta k e gy ha tá sos fe gyve r t : rá e rő l t e t té k a Fö ld va lamenny i l akosára a z eu rópa i ku l t ú rá t . E z a ma i V i l á g med ia t i zá l t sá ga m ia t t ha t ványozo t tan i ga z .

E zze l az t mond ja , hogy hazug m inden fé le ze ne i fo l k lo r i sz t i kus

é rdek lődé s !?

Nem. Ugya n i s , ha va l ós a be l ső kénysze r a z a l ko tóba n , hogy e l u ta zzék i de ge n tá ja k ra - a ká r f i z i ka i l a g , aká r ké pze le tben - s me gi sme r je a z i smere t len t , a z o t ta n i he l y i mér té kegysé ge kke l mé rve , akko r na gyon i s i ga z . Ső t ! E z üdvös i s , me r t ké sőbb fe lm uta t ja e re dmé nyké n t a z o t t ha l l o t ta ka t , l á t o t taka t és hozzánk i s e l j u tha t .

20

Többszö r i s em l í te t te , hogy Ba r t ókná l ez nem va lós é rde k lődé s .

M inden b i zonnya l . Ugya nakko r a z ő ember i é s művé sz i na gysá gá t e z

ne m csorb í t j a . Ba r tók po l i t i ka i nyomás a la t t j u to t t e l oda , hogy sze re tné me g ism ern i ha zá ja né pzené jé t . Az a kko r i i dőkben ugya n is k í vána tos vo l t ze nében i s va lami sa já t sá gosan ma gya r t bem uta tn i . Később sa já t ma ga í r ja t öbbször i s , hogy a l e ge re de t ibb ö t l e t , ha a komponi s ta maga í r népze né t . E z má r a z e lőző gondo la t ta l c seng össze , va gy i s ma ga i s fe l i smer te, hogy ba darsá g k í vü l rő l ráe rő l t e t n i a z t a kön tös t a me z í te len anya gra , am i a z edd ig i eu rópa i zene v í vmá nya vo l t . Ami mé g i s l á t szóla g e l l e n té te s a z ő gondo l kodásá ban az a l a bora tó r i um i munka . Bar t ók i s össze gyű j t ö t te , re ndsze re z te , l e í r ta a z t , am i t ha l l o t t , l á t o t t . Te há t ő i s ré sze se a z e lőbb eml í t e t teknek . Elgondo lk od ta tó é s v i tá ra i nge r lő , am i t e lmondo t t , me r t Ön i s haszná l

né p i i dé ze teke t .

Va ló i ga z , de én i s pszeudo - fo l ko t haszná lok fe l műve im ben . Csak e gye s fo rdu la tok , hangköz komb inác iók , r i tmus f i gu rác iók , sze rke ze t i é s ha ngsze res me go ldá sok , ami t beé p í tek . Ráadá su l é n nem va gyok fo l k lo r i s ta zene szerző . Ná lam e z c sa k a z e gy i k é rdek lődé s i góc pon t . Nem j u t f ősze re phe z , nem eme lke d ik k i fe l sőbb rangra . A gye rmek Na ra ya n c ímű f uvo la - zongo ra - ü tőha ngszere s sze rzeménye m pé ldá u l a bsz t ra há l t fo rmá ban sem ta r ta lma z semmi e lemet Ind ia k la ssz ikus ze né jé bő l . Az i dé ze t te chn ika tő l em ide gen , e gy k reác i ó t k i vé ve , ami gúny (P oéme p re l ude , a sze rk .) . A r i tm ika i , ha ngköz i i dé ze tek , né p i e lem ekre és kü lön fé le ko rok e szenc iá i ra gondo lok , a sze rző ma gánügye . Ha a közönsé g e gy j ó l i smer t da l l amo t ha l l , akkor e z v i szon t má r a pub l i kum do lga i s , va gy i s közügy. A kom poná lá sró l i s e z a vé lemé nyem. Schönberg a z t mond ja : a zene szerzé s ma gá nügy. E z t anny i va l e gé sz íteném k i , hogy a z e lőadá s v i szon t közügy. Fe lme rü l a ké rdés , hogy l á t -e kü lönbsége t u rbánus , ne mze t i ség i

ka rak te rbe n gondo lkodó , v a lamin t nép i művésze t közö t t?

Az Ön á l ta l fe l so ro l t há rom ka te gór ia m inde gy i ke tel j e se n ü re s és

má ra , -amiko r a Fö ldünkön e gy fe hér fo l t ny i he l y s inc sen , ami a z em ber számára i smere t len - me gkopo t t j e le n té s ta r ta l ommal bí ró po l i t i ka i ve zénysza vakká morzsá lód tak . Az , hogy m a gya r va gyok pusz ta „ vé le t l en ” , h i szen ne m a z én vá la sz tá som e re dménye . Persze a be szé l t nye l v é s a ku l t u rá l i s kö rnye ze t me gha tá rozza gondo lkodá soma t . Vá la szo l va a ké rdé sé re : nem lá t ok kü l önbsé ge t , a g loba l i zác iós fo l yam atok é s a g loba l i zác ió e re dménye i m ia t t . M i vel má ra a te l j e s té rké p fe l tá ru l t , i smer t , l e fede t té vá l t , í gy ha ú jabb te rü le te ke t a ka runk hód í tan i ,

21

a zt k i zá ró la g a képze le tbe l i m ú l tba u ta zva tud juk me gte nn i . A ké rdé s i t t i smé t fe lme rü l he t : va j on k i t ud juk -e küszöbö ln i t ö rténe t i l á tá smódunka t? Miér t í r t enny i t ugyana r ra a pár hangszer re , gondo lok i t t a szó ló fuv o la

é s a szó l ó zongoraműv ek re ?

N inc s be nnem o l ya s fa j ta me ss ian isz t i kus t uda t , m in t ami pé l dáu l

H indemi thben buzgón me gvo l t (neve t)… hogy í r j ak a z összes fúvós ha ngsze r re , va gy k i vá l assza k pá r hangszer t , é s k i záró la g a zok ra komponá l ja k . A vá la sz , na gyon e gysze rű : sze re tem a fuvo lá t é s a zongorá t i s . E gy i kne k sem sze n te l tem e gyé bkén t o l yan na gy f igye lme t , c supá n a t öbb i sze rzemé nyemet e z idá i g ké p te len vo l tam bemutatn i . E gy-e gy mű e lőada tá sa ha l l a t l anu l sok idő t é s némi pénzt i gé nye l . M i ve l ma gam sze rve zem a koncer teke t , pá l yá zok egysze r re t öbb hel yre , í gy sokszo r ke vé s i dőm ju t a r ra , hogy é r vényre j u ta ssam a z ú jabb opusz bemuta tá sá t . M indene se t re okom semmiképp sem le he t pa na szra , mert k i vá l ó muzs i kusok já t szo t ták a sze rzeménye ime t é s a z összes , má r bemu ta to t t da rabomat repe r toá ron ta r t j á k . Vá l l a l f e l ké ré seke t? E lege t tud te nn i egy fe l ké ré snek?

I ge n . De ha nem cseng e gybe a z engem éppen fog la l koz ta tó ö t l e t te l a z ado t t k í vá nsá g , va gy a z a ppa rá tussa l vannak p roblémá im … e tc , akko r ké nyte len va gyok e lu tas í tan i , pe d ig a pénznek le nne he l ye . A zene szerzők á lma , ha úgy ke re s ik me g őke t , hogy í r ha tnak bá rm i t , bá rm i l ye n appará tusra , a ke zük n inc sen me gkö t ve . M ind ig i s kétke dve fogad tam a zok k i j e len té sé t , a k i k a ko r lá tok fe l sza bad í tó e re jé rő l beszé l te k ne kem. V i l á gé le tembe n ön tö r vé nyű vo l ta m. Számom ra e z e l foga dha ta t lan é s ska nda lum. A le l kem mé l yén romant i kus va gyok (neve t) , l e ga lább i s i l ye n e r kö lc s i ké rdé sekben .

A l ka lm a zo t t - é s f i lm ze nesze rzé sse l ugya n így va gyok . A gondo la tá tó l i s v i ssza r ia dok . Vo l t e gy t ánc f i lm- a GoBe Tá rsu la t fe l ké ré sé nek , Gób i R i tána k te t tem e lege t - , ame l yhe z e lek t ron ikuszené t í r t am , sok á l ta lam rögz í te t t re ze s , ü tőha ngsze res é s za j , zö re j sze rű ha ngmin tábó l . A zene e gye n rangú vo l t a f i lmme l , í gy na gy ö römöm re e l u ta sí to t tá k . A le l k i i smere te m megnyugodo t t , me r t t ud tam , hogyha e lfogadom a fe l té te le i ke t , sose he verem k i . A zené t e gyé bkén t si ke rü l t úgy vé g ig í rnom , hogy koncer t te rm i e l hangzások so rá n i s é l ve zhe tő é lmény t nyú j t son , ami e gy f i lm ze ne kapc sán gya n í t om a le g jobb , am i t sze rző j e e lmondha t .

22

Ön az e dd ig iek a l ap j án ige n t uda tosan e gy k ív ü lá l l ó embe r a rcé lé t

ra j zo l ta me g. K ív ü lá l l ónak ta r t j a magát?

I ge n , de gyökér te len nem va gyok . Le ga lá bb lé ggyöke re t k í vána tos ,

hogy e re sszek , gondo l tam . Ma ver i cknek , é r ze m ma gam , ige n . E zér t van , hogy e rős le l k i rokonsá go t é r zek I ve ssa l . Ő i s zenén k í vü l i j ö vede lmekbő l t a r to t ta fenn ma gá t . A sza kmában sem é rzem, hogy t ar t oznom ke l l e ne va lahová , va lami l ye n csopor t osu lá shoz. E zé r t i s ta lá l ta m k i t öbb tá rsam mal ka rö l t ve e gy e nsemble ze nekar ö t l e té t , ame l y j e len le g a ke zde t i ne hé zsé ge kke l b i r kóz ik . SZIMNIA- va gy i s Sz immet r i kus Ze ne i é s Í rá sos M űveke t Népszerűs í tő I smer te tő A l ko tóműhe l y- né v re ke resz te l t ük e l , am i D r . Sep rőd i János ve gyé sz - kémikus ba rá tom ö t le te vo l t . Több koncer te t ad tunk már o r szá gszer te . E gy bozó tharc osna k , m in t ne kem, kö te le ssé ge a több i bozó tha rcos t támoga tn ia , í gy a műhe l y m e l le t t e gy közössé g i rá d ióná l kész í tünk ko r tá r s ze né t népszerűs í tő be szé lge tős műsor t .

A c sopor t on va gy i n té zménye n be lü l i embe rek se é re zhe tnek má ské pp , m in t m i . Ők i s b í znak a z okos é s é rdek lődő könyv tá rosban , a k i ma jd e gy dohos he lysé g , szú rá g ta po lcá ró l , l ee me l i pa r t i t ú rá i ka t (neve t) . E gye sek b i zonyosan gőgne k é s h iúsá gnak ta r t j ák a z á l l áspon tomat…

Fon tosna k ta r t om a z e l i smeré s t , de a gondo la ta im zene i k i fe je ződé se i t m é g i nkább . A me gbe csü lése k , e l i smeré sek , továbbá d í j ak l e he tne k le l k i i nd i ká to rok . Ha a sze rző úgy é r z i va lós összha ng van be l ső é s kü l ső közö t t… e nné l fogva a t öbb i l é nye g te le n ké rdé s . Kot t aképe a lap ján az t l á t om, f okozo t t an é rdek l i a zene i any ag é s az e lőadó i gyak o r la t f o l yamatos d ia lek t i ká ja .

Hogyne . E z e gy re ndk í vü l i zga lma s szegm ens. M ind ig e l l ene vo l tam a szo l ga i má so lásnak , u tánzásnak s sze re t tem vo l na be vonn i a z e lőa dó t a z a l ko tá s fo l ya matába . Szá momra nem a z a z é rde ke s , ami L i ge t iné l , hogy a ze nész té vesz t -e , vé t - e h i bá t a da rabok kom p lex i tása m ia t t . A kódo l t , me gkom poná l t p i szok se fog la l koz ta to t t . A h ibaha tá r tá g í tá sa é s a fe l fokozo t t em ber i t e l j e s í tőké pe ssé g (e z t ré sz in t em l í te t tem a moto r i kusan c se lekvő da l l am okná l ) k i zá ró la g a k rea t i v i t á s , a j á ték e lé ré se m ia t t é rdeke l . B í zom benne , hogy a z e lőa dóművé sze ke t i s ka landozá sra , fe l fede zés re , ú jabb fe lada tok é s p rob lémák , me go ldására sa rka l j a . E z a zonba n úgy ke l l , rea l i zá lód jon , hogy a ( j ó )kedvük me gmara d jon . Soka n f i gye lme zte t te k má r , hogy ve szé l ye s spo r to t űzök .

23

Már a M in ia tű r ök e l ső fe l vá zo lása ko r szem e lő t t t a r to t tam a z im prov i zác i ó ké rdésé t . E zé r t t e t szés sze r i n t i szabad imp rov i za t í v „ ü re s ü temekke l ” t o ldo t tam me g műve im néme l y i ké t , a ho l a muzs i kus ma ga dön t i e l , hogy rög tönöz , a va gy t ová bb ugr i k a so ron köve t ke ző ü temre / ü temek re . K i í r t im prov i zá c ió t i s a l ka lma ztam , ké t fé lé t : a z e gy i k a space no ta t i on , aho l a j á tékos ma ga dön the t a hang / hangok időbe l i a rányá ró l / a rá nya i ró l , a má s ik a szaba d ha ngjegye s imp rov i zác ió , aho l e gye dü l a r i tmus kö tö t t a hangm a ga ssá g me gvá lasz tá sa ped ig a z e lőadóra va n b í zva . M inden k i í r t p rec í z u ta s í tá s e l l e né re nem to lakodhatna k a műve k e lé , í gy m indenko r a j á t szha tósá gra ke l l t ö rekedn iük , va gy i s e gyfa j ta l e zse rsé g , pon ta t lansá g me ge nge dhe tő .

E z a fe le lősség á t ruházásá t j e le n t i? Ne tán tá rssze rzősé ge t?

B i zony ta lanság ró l van szó , ami mia t t ne m dön t i e l a vá l asz tás i

l e he tősége k közü l , hogy me ly i k a l ega lka lmasabb?

E lőször a hozzáá l lá somat sze re tném e lm ondan i , és í gé rem , u tá na

vá laszo lok t ö r té ne t i pé ldákka l a ké rdé sére .

Na gy e l l enszenvve l t udok csa k a ha ngversenyte rm i zené lés k lassz i kus m in taképe i re gondo ln i . E zé r t é rde ke l a pa ssz í v be fogadás fe lo l dása , ré szvé te l l é a lak í tása , a ny i to t t fo rma , va gy a ca l de r i mob i l , a ha ngzá s e rős re t i nán tú l i v i zuá l i s á b rá zo lása (Ducham p a lko t ta k i fe je zé s) . A ha gyomá ny ápo lá sa és ő r zé se tő l em re ndk í vü l t á vo l i . A sze rve sen a je le nbe n kö rvona la zódó ha gyomá nyte re mté s t v i szon t ha ngsú l yozo t ta n fon tosnak ta r t om, amia t t , hogy a z emberek , a ha l l gatósá g fe l i smer je : a ze ne a z e gye dü l i művé sze t , ame l y r eá l i s i dőben , a maga va l ósá gába n boml i k k i e lő t t ünk . Ha idá i g e lé rünk , me gszűn i k a passz í v be foga dó i sze re p . Ha son la tos e z , ső t ( ! ) a zonos é s e gye n lő a zene e rede t i re nde l te té sé ve l . Ko l l e k t í v fo l ya mat tá vá l i k e zá l ta l. Ehhe z e le nge dhe te t le n e gy k rea t í v e lőadókö r .

Ze ne i ta nu lmá nya ink so rá n é ppen e z t a ma ga ta r tás t nye se ge t i k . A s ta t i sz t i ka i ada tok ra p róbá lna k szün te le n rácá fo l n i, am i kor a l e gtöbb gye re kbő l , i ndu l ása so rá n , pód iumművé sz t aka rna k fa ra gn i . O l y ke ve se n ké pe sek emia t t i ga zá n szé pen közösen zené ln i , kamará zn i ; h i sze n a ve rseny i s tá l l ó szemlé le t e z t k i ö l i be lő l ü k .

A ké rdésé re vá la szo l va se a fe le lőssé g á t ruhá zá sró l , se tá rssze rzősé grő l , se b i zonyta lansá gró l n inc s szó . Am i a z imp rov i zác i ó t , a ny i t o t t fo rmá t i l l e t i , sze re tné k a be szé lge té sünkbe be ve ze tn i e gy ú j abb foga lm a t : homo l udens , va gy i s j á t szó ember . E z a t ípus fe lü leme lke de t t é s t ú l i s l épe t t a va dá szó –mind ig ú ja t ke re ső é s a z t l e u ra l ó - é s a gyű j t öge tő -a za z e redmé nye ke t ka rámba gyű j t ő , össze gző , ra k tá rozó - embe ren

24

[ vadá szó a la t t a z a van tga rde művé sz t , gyű j t öge tő a la t t a re t r ogra do t é r tem] . Számá ra ugya núgy fon tosa k a z ú j e redmé nye k , e szközök fe l ta lá lá sa , k ip róbá lá sa é s a már me g le vő e leme k ha szná la ta . A hom o l udens , nem a sz ink re t i s ta embe r a rche t í pusa , va gy is nem a má r me g le vő e leme kbő l k í ván va lami ú j e le gye t l é t rehozn i (ek le k t i kussá g) . Sokka l i nkább já tékos ke resé séne k e le ge t té ve , fe l fede ző ú t j a in ta lá l t kü lön fé le , számára ú j , t a lá l t t á rgya kbó l é p í t i f e l a ko rá bb már tá rgya l t v i l á go t . Ma gamat é s k reác ió imon ke re sz tü l e lőa dóművé sze ime t i s i l ye n t í pusú em berne k te k in tem.

E z a hozzáá l lá s sem pé ldané l kü l i . A ze ne tö r téne t során számta la n

e se t b i zonyí t o t ta már , hogyha a z a l ko tó i e lme k i tá ru l kozása i me gfe le lően te rméke ny táp ta l a j ra hu l l na k o t t v i rá gzó é le t sa r jad . Gondo l junk pé l dáu l a né meta l fö ld ie k va gy Ba ch re j t vé ny kánon ja i ra , a r okokó és a be nne a l ko tó Moza r t dobókocka menüe t t j e i re , Ea r l B rown , Ca ge , Xenak i s sze rzemé nye i re . Ha a k rono lóg ia i fona la t fe l r úg j uk , és mé g m essz i bb me részkedünk : a ko ra i t öbbszó lamúság k ia la ku lá sáná l az t ta pa sz ta l j uk , hogy a ke t tőné l t öbb szó lam össze fűzé sekor , a z o rganum spec ia le -ba n a dup lumot éne k lő re b í z ták a r i tm ika i me gfo rmá lá s t ( va gy i s c sa k részben kö tö t ték me g a z e lőadó ke zé t ) . Ön sze r in t megké rdő j e le zhe tő az a műv észe t - fe l f ogás , me ly sze r in t az

a l ko tó cé l j a e gy tök é le te s , a v a lóság tó l e l zá r t an ke ze lhe tő , e sz té t i ka i t e rmék lé t re hozása?

Abszo lú t . Számomra a nakron i sz t i kus é s b lőd a művé sze t r omant i kakor i de f in iá lá sa . E lképze lhe te t l enne k ta r tom a z úgym ond : he rmet i kus lé té t… a z embe r a l ko t ta zene , e gye n ra ngú bá rm i l ye n más te rmésze t i j e le nsé gge l ( vö . Ducham p, Ca ge) . Gondo l jon csak a v í z , a fö ld , a l e ve gő , a l om bok , a mada rak ze né jé re . Ta r t suk szem e lő t t a z t i s é s emlé ke zzünk rá , hogy m i a te rmé sze t tő l t a nu l t unk zené ln i ! A r i gók köze l 3000 da l l amot i smernek , é s e ze ke t mé g va r iá l n i , t r op i zá ln i i s képe se k . A ha ngzó környe ze t , a zö re je k é s za j ok , m in t má r eml íte t tem többször i s , sz in tén fon tosak szám omra ; é ppen emia t t . M ind i g fu rcsá l l o t tam a zon ze nesze rzőke t , ak i k k i zá ró la g be l ü l ha l l a nak . M in tha k i szak í taná k önma gunka t v i l á gunkbó l . Mene kvé s egy m ene déke t nyú jtó ha j l ék fe lé - a t uda t ra , a z e góra gondo lok . Fé l re é r tés ne e ssék , ez nem a z t j e le n t i , hogy fon tosabb a kü l v i l á g szub je k t í v be l ső ha l l á sunkná l . E l l enke ző l e g : m indke t tő f on tos é s ugya no l ya n c sodá la tos . E gy szé p zö l d pa rkban e l t ö l tö t t ke l l eme s dé lu tán , va gy a köz leke dé s i j á rművek nyüzsgő f o rga ta ga i s me gkom poná l t muzs i ka , noha nem mi hozzuk lé t re , hane m va la k i má s . Va lósz ínű l e g , e zé r t é rdek te len sok ko l l é gám e zen a té re n , mer t nem Ő a z i rányí tó . Ho lo t t , ha e l gondo lkodunk e fö lö t t , hamar rá j övünk , hogy m i ma gunk va gyunk nemc sak be foga dó i , de lé t rehozó i i s a bennünke t kö rü l

25

ö le lő kö rnye ze tnek , s a z abba n za j l ó e seménye knek , a zá l ta l , hogy m i szű r j ük me g é s a lak í t j uk a tapa sz ta la ta i nk é s benyomása ink á l ta l é s é r zéksze rve inken ke re sz tü l a V i l á go t . Ha e gy pa radoxonna l sze re tném minde zt k i fe j e zn i , akko r a z t m ondom: szám omra bá rm i l ehe t művé sze t, de ne m lehe t bá rmi művé sze t . Az t p róbá l tam me g k i fe je zn i , hogy e gyfa j ta te rmésze te s re f l ex ió a z e gész . Egynehány ko t t á já t á t nézv e l á tok egy á l l andó té rk i tö l té s re tö rekvő

ha j l amot a da rab ja i ban . Ho r ro r vacu i vagy a be szédességébő l f akad e z a

v i szonyu lás?

Ar ra gondo l , hogy ze némne k le nne e gy ho r ro r vac u i j e le n té s ta r ta lma? Nem i r t ózom a z ü ressé gtő l ; bá r ké t sé gk í vü l ke vé s a c send , a szüne t , é s ami van a z i s többny i re ha tá r vona la t , vá lasz fa la t húz fe l ma ga e lő t t , hogy t a go l j on . Sokszor na gyon a pró szüne te ke t ha szná lok . E ze k a z ap ró i dőegysé ge k a ha ng k i c sengé sé t te rem t i k me g d i namika i vá l tozá sok né lkü l . Úgy l á t om, hogy p a ra dox módon, nem a hangok köz t i kohé z iós e rő t gye ng í t i k… e l l enke ző l e g : össze kö tnek , s nem e l vá la sz tana k . Ha a dva va n e gy gyo rs f i gu rác ió , m ond juk 16 -od i dőe gysé ge k l ánco la ta gyo rs tempóba n, é s 32-e d szüne te ke t i k ta t ok m inden e gye s so ron köve t ke ző hang e lé , e nne k köve tke z tébe n röv id i de jű amp l i t údó modu lá c ió t t udok lé t rehozn i . N inc s Önbe n aggoda lom a műve ive l kapc so la tban? Sosem gondo l t a r ra , m iu tán Ön me gha l , m i t ö r té n ik ve lük? Le sz - e , az Ön foga lma i sze r in t k rea t í v zené sz , ak i megszó la l t j a ők e t?

Né zze e z bá rm i l ye n , a z u tókor ra hagyo t t , művé sze t re é s mű re

é r vénye s . A le g jobb a r ra gondo ln i , hogy t engerpa r t on ép í t j ük ma gunk homokvá rá t , am i re a bám észkodók rác sodá lkozna k , gyön yö rködne k , me gbo rzongnak , vagy ké szü lne k le rombo ln i . Ma jd va lak i má s , ú j a lapokra he l ye zve fe lép í t i a m a ga emléke i nyom án m ake t t j e inke t . M inden , má r ha lo t t , sze rző da ra b já va l e z tö r tén ik m inde ne gye s e lőadá s so rán : ú j ra te remté s . Ké rem, enged je me g, hogy Nor t h rop Fry- t i dézzem: " Tudatunkban e l sőd le ges he lye t fog la l e l az a gondo la t , hogy me g fogunk

ha ln i , e z ped ig az t j e len t i , hogy ke zünk m inde n munká ja , c i v i l i zác iónk m inden te l j e s í tménye magán ho rd ja a ha lá l t uda tá t ." Vé le mény e sze r i n t mego ldha tó -e a közönsé g é s a k o r tá rs ze ne közö t t

húzódó szak adék á th ida lásának p rob lémá ja?

Számom ra e z a p rob léma nem i s va l ós p rob léma; nem lé tez i k . Má r a

ze ne tö r téne t ke zde te ó ta fe nná l l . Gondo l j unk c sa k a „modernek” e l l en k i rohanó te ore t i kus sze rze tese kre a f ra nc ia gó t i ka ha j na lán .

26

E gy va lami a zonba n mé g i s i ga z : Wa gne r ze né je ó ta vehe tő ha ngsú l yozo t ta n é sz re a z Ön á l ta l em l í te t t t ö r té ne ti sza kadá s . E lő t t e t öbbny i re k i zá ró la g ko r tá r s ze né t j á t szo t tak . E ze n fe l ü l , e l l e ná l l á s t l á tok sok peda gógus ré szé rő l i s , é s enne k le g főbb oka i ge n szom orú : nem i s i smer i k a j e le nkor muzs i ká já t , m i több m i ve l ké p te lene k az a zonosu lá sra , í gy ne m tudna k m i t ke zde n i ve l e . A repe r toá r szűkössé ge , va lamin t a már fe n tebb tá rgya l t ve r se ny i s tá l l ó a t t i tűd i s oko l ha tó a tö r tén teké r t , de ne künk , a k i k ü t t ö rő - i smere t te r je sz tő munká t sze re tnénk vé ge zn i , s

p ropa gá ln i e ze néke t , nem ez a do lgunk. Népszerűs í té s t , é s i sme r te té s t

ke l l f o l y t a tn i a l ehe tő l e gszé lese bb körbe n .

Ko rábban e ml í t e t te a ze ne tö r té ne t i f e j lődé s fon tosságá t . Ho l ta r t unk

most? Va jon mer re ha lad a zene ?

Nem sze re tné k j ós la t okba boc sá tkozn i ( ránco l j a homloká t ) , a zé r t

sem, mer t nem h i szek a művé sze t a bszo lú t i ga zsá gá ban , ez ugya n i s m ind ig a j e lenhe z kö tőd i k és függvé nye a z e lőa dóknak é s a z a z t be foga dó közönsé gne k i s , í gy a ma gam szempont ja i t monda nám el .

A X IX . szá zad vé ge fe lé a tona l i t á s e gy i k „ l e gna gyobb e l l en fe lé vé ”

é rnek a be vá l t ha rmón ia i mozga tó rugók : a szubdomináns fok e l sza porod i k , ame l y ke zde tben , m in t a t on i ka és a domináns e l l ensú l ya működö t t ; l e be gő t ona l i t á s é r ze te t ke l t - me l le s le g má r Moza r t és Ha ydn sz im fón iá i nak be ve ze tő ü teme iben i s e lő f o rdu l ez a z e szköz , m in t a te rem tés sz imbó luma . K ia laku l a t r i t onus t uda tossá g : a t r i t onus , l i neá r i san é s ve r t i ká l i san i s e gyre na gyobb te re t hód í t . Az a l te rác ió , me l y o l ya nny i ra e l bu r jánz i k , hogy me gszü le t i k ( ú j ra ! ) e gy k romat i kus s t í l us ( ko rábba n a z enharm on i kus görögv i l á g zené je , a z a rs sub t i l i o r , a ma n ie r i zm us) . K i fe j l őd ik a ko ra i „a t ona l i t ás ” , ame l y ké sőbb po l im odá l i s k romat i c i zmussá , te nge l yrendszer ré , c en t rum ha ngos rendszer ré , pá n tona l i t á ssá a laku l á t , aho l a sze rve ze t t hangma gassá g so roza tok „me gdön t i k ” a ton ika i fokok „e gye dura lmá t ” (bá rme l y fok képv i se lhe t i a z e lőke lő t on i ka sze repe t ) .

Számom ra m inde z tö r téne lem , e gy lé le gző ha gyom ány , de nem

k í vánom fo l y ta t n i . M in t u ta l tam rá , ú jm ód i „ t ona l i tá sok” , sze rve sen fe j l ődő , o rgan ikus fo rmá k é rde ke lne k . Ze ném, bá r i ga zod i k a fe lhangre ndszer sa já t ossá ga ihoz , ú jabb é s ú ja bb hango lá sa i e l képze lé se k sze r i n t sze rve ződ ik . M ik ro in te r va l l umokka l do l gozom, f i nom e l hango lá sokka l , equ id i s t anc iá l i s (egye n lőközű ) ská lákka l , kom p lex r i tmus-pa t te rnekke l , po l ime t rum okka l . Ta lán , e z a z ú j ú t , i l l e t ve a spe k t rá l i s me zők , spe k t rá l i s t e rek zené je , ame l y e l ve ze the t e gy ú jfa j ta e gysé ge s nye l ve ze the z több sze rző t i s .

27

A be szé lge tésünk so rán má r többször i s eml í te t t em a t öbb ré te gű , mu l t i - l a ye r zené ke t . Va lahányszo r a r ra gondo lok , hogy a t rad ic ioná l i s ze nék bonyo lu l t r i tmusszövése i , össze te t t me t ruma i m i l ye n sz i n tű komp le x é s k i t á gí to t t é r zéke lé s t i gé nye lnek… e nne k fo l y t á n nyugod ta n foga lm a zha tok úgy : vé lemé nyem sze r in t e zek a psz ic ho-a kusz t i ka i „ t rükkök” , k i v í v já k ugya núgy a koncer t l á t oga tók rokonszenvé t , m in t a ká r e gy Be e thoven zongo ra szoná ta , va gy e gy Csa jkovszk ij ba le t t ze ne . A mu l t i - l a ye r t echn ika c supán m os t ke zd i é ln i v i rá gkorá t . E l te r jedé se , ha me gné z i a XX. szá zad e l ső é s má sod ik fe lé tő l na p ja ink i g ta r tó i dősza ko t , mé g ko rán t se g lobá l i s ; h iába vo l tak o l ya n e lő f u tá ra i , m in t Mah le r va gy I ve s . E z a z e szköz , vé gü l i s e gyre többe n a l ka lma zzák- , e le k t ron i kus , e le k t roakusz t i kus é s é lőha ngszere s da ra bokban e gyará n t - sz in té n e l ve ze the t e gy ú j fa j ta s t i l á r i s e gységhe z. M ié r t ne lehe tne e z a zene köve t ke ző ú j -me t r i kus ko rszaka , h i sz az a rs an t i qua sza bad orgánuma i t i s fe l vá l t o t ta a kö tö t t me t r i ká jú ze ne (Cruce ke t te s , né gye s , ö t ös é s he te s osz tá sú ta go lá sá ra é s V i t r y 1320 körü l í r t A r s Nova c ímű t anu lmányá ra gondo lok )? A r i tmus é s me t rum te l j e s e lm osá sá t má r e lé r ték a ’ 6 0 -a s , ’ 7 0 -e s é ve kbe n , a no tác i ó t mára e l ke zd ték t e l j e sen á ta la k í tan i ( gondo l j unk c sak Buson i ko rabe l i fe l ve té se i re , a z ame r i ka ia k gra f i kus va gy a space no tác i ó já ra )… mié r t á l l ná nk me g és ápo lnánk be te gmód já ra , va gy ő r i zné nk ra bké n t zene i ha gyományunka t? E z nem szükségsze rűe n je le n t i a z t , hogy e zá l ta l e l t ö rö lné nk a z é lő ha gyom ányt . Épp e l l e nke ző l e g ! E z t rad íc i ónk sze rve s fo l y ta tá sa . Persze ma jd táma dnak m inke t , hogy s t í l sze rű l e gye k , modern i ca n to res je l zőkke l ( a sze rző Jac obus de L iè ge konze rva t í v , Spe cu lum mus ic ae c ímű könyvé re és XX I I . János pápa 1324-be n k i ado t t t i l t ó re nde le té re u ta l , a sze rk .) . Mind ig i s vo l tak exper imentá l i s a l ka tok , ke zdve Mac hau t tó l nap ja i nk ig . Ez nem h inném, hogy vá l tozna .

( pá r pe rc ig ha l l ga t… a rc án k i ssé e lnagyo l t , bo rongós hangu la tú

vonások je le nnek meg… ismét mata tn i ke zd… ta lán c i ga re t t a u tán? , vagy

va lami mást ke re s… h i r te len rám szegez i mere d t tek in te té t é s ha lkan , fé l szege n ú j ra kezd i )

[…] bá r nem ta r toz i k szo rosa n a tá rgyhoz… ( k öszörü l i t o rká t ) k í vánc s ia n vá rom a z em ber i sé g e lő t t á l l ó sü rge tő p rob lémá kra m i l ye n vá laszok , me go ldások szü le tnek a j övőben . Tud ja , úgy l á tom va gy ka tak l i zma , va gy pa rad igma vá l tá s köve tke z ik . Ta r t ok tő l e , a z i ga z i pa rad igma vá l tá s már c sak v i l á gé gé s során é rhe tő e l . É ve k ó ta o l ya n v í z i ó t l á t ok ma gam e lő t t , am e l y a z ember i t uda t k i t e l j e se dése , e gy me ta f i z i ka i l a g nem tú ld ime nz ioná l t , sze re the tő é s é lhe tő v i l á g föderác i ó he l ye t t , a mara dék energ i a fo r rá sokon ma rakodó , nye rsanya g ké sz le te ké r t ha dre ndbe vonu ló , nem ze tá l l am i sz i n te n működő re nde ze t le n é s kusza té bo l ysze rve ze t c supán - a ho l é le t fon tossá gú sze rvek é s se j t sze rű

28

a la kza tok ugya núgy a z e nyé sze té … rohadnak… s bűzös e sze nc iá j ukka l t uda t já k ve lünk , még k i ta r ta nak esz te len né ze te i k me l le t t .

Szke p t i kus v agy t a l án pe ssz imi s ta é s e zé r t f e s t i l ye n zo rd , d i sz t óp ik us

j övő t ?

D i sz tóp ia l e nne e z , amiko r az o l va dó Észa k i sa rkkör

szom szé dsá gába n é lő á l l amok a zon v i ta t koznak , hogy me l y i k o r szá gé le gye n a me gmaradó , á sványk i nc sekben ga zda g , kon t inen tá l i s ta lapza t? Szudán é s E gy ip tom – me go lda t lan éde sv í z é s e nerge ti ka i ké rdé sekke l küzdve – sem tö rőd ik a kö rnye ző o r szá gokka l , a ho l ugya núgy a z é le te t a dó v í z e gye dü l i fo r rá sa : a N í lus . E ze k m ind- m ind a kata k l i zma fe lé sodródó V i lá g va l ósá gos p rob lémá i .

H i szek a v i l á gc ik l us ö rökös kö r fo rgá sába n , í gy b í zom abban , hogy

ha marosa n a z e gé sz d ráma a z e le j é rő l i ndu l e l : í gy m e gi smét lőd i k ú j ra a z e l ső gondo la t , a Logosz […] a nemte re mtő , a k i a d rámába n se ré sz t , se sze re pe t ne m vá l l a l , i smé t ma gához ö le l bennünke t […] a l e l kek ugya núgy le szü le tne k , t i sz ta á l l apo tukba n , é s m inde gy i k e l j át szza a z á l ta la vá lasz to t t sze repé t . Remé lem a zonban , m indanny ia n gyű j t ünk add ig ra anny i poz i t í v emléke t , szanszkará t , hogy a z e hhe z ha son ló fo l yam atok ne i l ye n mér té kbe n é s ne í gy i smét lőd je nek me g […] a fa , csemete ko rába n t i sz ta é s é r i n te t l en . N inc sen sú l yos , a z é g i g kapa szkodó , eze r fe lé e lá ga zó , l eá rnyé ko ló l om bkoroná ja . A le l kek i s i l ye n é rde knél kü l i , t i s z ta , va lós t uda t ta l r ende lke zők le sznek . Me zí te lenü l k i l é pve – porhüve l yünke t há tra ha gyva – a szemé l ye s m ik rokozmoszunkbó l a szemé l y tele n makrokozmosz fe lé , ma jd a makrokozmoszbó l ú j ra a m ik rokozmoszba , a z e rede t i á l l a po tunknak me gfe le lőe n vá lunk t i sz ta , a j e le nbe n lé te ző l e l kekké , pe rsona é s ma szk né l kü l i vé ; m indanny ia n a ra nnyá fo rmá l va sa já t be nsőnke t .