nagyigmÁndi pÁpay jÓzsef ÁltalÁnos iskola · nagyigmÁndi pÁpay jÓzsef ÁltalÁnos iskola...

NAGYIGMÁNDI PÁPAY JÓZSEF

ÁLTALÁNOS ISKOLA NAGYIGMÁND

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2017.

Szervezeti és Működési Szabályzat Pápay József Általános Iskola

2


3

T A R T A L O M J E G Y Z É K

I. BEVEZETŐ ........................................................................................................................................................... 4 1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogszabályi alapjai ................................................... 4 2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ................................................................. 4 3. A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága....................................................................................... 4

II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ............................................................................................... 4 1. Az intézmény jellemzői, jogállása, képviselete ............................................................................................... 4 2. Az iskola képzési célja ...................................................................................................................................... 5 3. Az iskola általános jellemzői, képzési szerkezete ........................................................................................... 5 4. Az iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok ........................................................................... 6

III. AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, A MUNKAMEGOSZTÁS SZERINTI FELADATOK .......... 6 1. Az iskola vezetése .............................................................................................................................................. 6 2. Az iskola szervezete .......................................................................................................................................... 6 3. A nevelőtestület ................................................................................................................................................. 7 4. A szakmai munkaközösségek .......................................................................................................................... 7 5. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok ............................................................................................... 8 6. A pedagógusok, munkaköri leírásminták....................................................................................................... 8

IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATTARTÁSUK FORMÁJA ÉS RENDJE ....................... 9 1. Az alkalmazotti közösség ................................................................................................................................. 9 2. A szülők ............................................................................................................................................................. 9 3. Az osztályközösség .......................................................................................................................................... 10 4. A diákönkormányzat ...................................................................................................................................... 10 5. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje ..................................................................................... 10 6. A külső kapcsolattartás általános formái és rendje ..................................................................................... 10

V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ........................................................................................................ 11 1. A tanév helyi rendje ....................................................................................................................................... 11 2. Az intézmény tanulóinak munkarendje........................................................................................................ 11 3. Az intézményben tartózkodás rendje ........................................................................................................... 12 4. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje............................................................ 12 5. A helyettesítések rendje ................................................................................................................................. 12 6. Munkarend ..................................................................................................................................................... 12 7. Munkaértekezlet ............................................................................................................................................. 13 8. Beszámolási rendszer ..................................................................................................................................... 13 9. Gyermekvédelem ............................................................................................................................................ 13 10. Az intézményi hagyományok ápolása ........................................................................................................... 13 11. Tankönyvrendelés rendje .............................................................................................................................. 14 12. Az értékelés rendje, a magasabb évfolyamba lépés ..................................................................................... 14 13. Iskola-egészségügyi feladatok ellátása .......................................................................................................... 14 14. Az intézmény egyéb hasznosítása .................................................................................................................. 15 15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében, kezelésében ........................... 15 16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ............................................................................................. 15

VI. AZ ISKOLAI NEVELŐI-OKTATÓI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE .................................................. 16 1. Az ellenőrzés általános feltételei .................................................................................................................... 16 2. A belső ellenőrzés végzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni ...................................... 17 3. Ellenőrzésre jogosult ...................................................................................................................................... 17 4. Az ellenőrzés területe ..................................................................................................................................... 17 5. Az ellenőrzés formája ..................................................................................................................................... 17 6. Az ellenőrzés szakmai rendszere ................................................................................................................... 17 7. A „pedagógusok minőségi bérpótléka” odaítélésének helyi szempontjai – fontossági sorrendben ......... 17

VII. A TANULÓKAT KÖZVETLENÜL ÉRINTŐ SZABÁLYOZÓK ................................................................. 18 1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás rendje ................................................................................ 18 2. A fegyelmi eljárás szabályai .......................................................................................................................... 18

VIII. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK

KEZELÉSI RENDJE ................................................................................................................................................... 20 IX. Záró rendelkezések ............................................................................................................................................. 21 X. Mellékletek ........................................................................................................................................................... 24

Nagyigmándi Pápay József Általános Iskola könyvtárának szervezeti és működési szabályzata ..................... 24 Adatvédelmi szabályzat ............................................................................................................................................ 33


4

I. BEVEZETŐ

1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogszabályi alapjai

A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az iskola szervezeti felépítését, az

intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó legfontosabb

szabályokat, az oktatásban érdekeltek alapvető jogait és kötelezettségeit.

A szervezeti és működési szabályzat az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott és

kialakított cél- és feladatrendszereket, tevékenységeket, a csoportok és folyamatok összehangolt

működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza, szabályozza.

Az SZMSZ-ben foglaltak megtartása a közalkalmazottakra kötelező és kihat a tanulókra,

szülőkre is. Előírásai az intézménnyel kapcsolatban állók esetén jogszabályként funkcionálnak.

A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő hatályos törvények alapján készült:

A 2011. évi CXC tv. 25 § (1), (4)

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §

2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya

A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak betartása kötelező az intézmény valamennyi

tanulója, közalkalmazottja számára.

A szervezeti és működési szabályzat a fenntartói jóváhagyást követő hónap 1. napján lép

hatályba, és határozatlan időre szól.

3. A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága

A pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, a házirendben

megfogalmazottak nyilvánosak és azt minden érintett (tanulók, szülők, valamint az iskola

alkalmazottai) tanulmányozhatják.

Ezen dokumentumok teljes terjedelmükben hozzáférhetők:

az iskola könyvtárában,

az iskola tanári szobájában,

az iskola igazgatójánál,

az iskola igazgatóhelyetteseinél,

http://www.papay-nagyigmand.sulinet.hu/weblapon

Ha a dokumentumokban leírtakról az érdeklődőknek további információkra van szükségük, akkor

az intézmény vezetője, vagy helyettesei egyeztetett időpontban készséggel állnak rendelkezésére.

II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1. Az intézmény jellemzői, jogállása, képviselete

Az intézmény neve: Nagyigmándi Pápay József Általános Iskola

Székhelye: 2942 Nagyigmánd, József A. u. 34.

Típusa: általános iskola

Alaptevékenysége:

a) tanköteles korú gyermekek alapfokú nevelése és oktatása

b) igény szerint iskolaotthoni vagy napközi otthonos ellátás

c) sajátos nevelési igényű gyermekek – más tanulókkal együtt – külön összevont osztályokban

történő nevelése és oktatása, gyógypedagógiai ellátás, legfeljebb tanköteles korig.

d) fejlesztőpedagógiai szolgáltatás


5

e) diáksporttal kapcsolatos feladatok

f) iskolai könyvtári tevékenység

Az évfolyamok száma: az intézményben 8 évfolyamon végzik az alaptevékenységet

OM azonosítója: 031897

Jogállása és képviselője: jogi személy, képviselője az intézmény igazgatója

Működési területe: Nagyigmánd

Beiskolázási körzet: Nagyigmánd, Kisigmánd, Csém, Csép

Kiadmányozási jog: Az iskola igazgatóját és helyetteseit illeti meg.

Az intézmény bélyegzőinek lenyomata:

IGAZGATÓHELYETTESI IRODA

1 db körbélyegző

Nagyigmándi Pápay József Általános Iskola

2942 Nagyigmánd, József A. u. 34.

1 db hosszú bélyegző

Nagyigmándi Pápay József Általános Iskola

2942 Nagyigmánd, József A. u. 34.

Használói jogkör: igazgató, igazgatóhelyettesek, iskolatitkár.

2. Az iskola képzési célja

A Nagyigmándi Pápay József Általános Iskola pedagógiai céljait évtizedek óta az általános

műveltséget megalapozó nevelési - oktatási tevékenység körében fogalmazza meg. Terveit az iskola

pedagógiai programjában határozta meg, melyet az intézmény igazgatója jóváhagyott.

Iskolánk célja egyrészt, hogy tanulói számára tudásban és magatartásban szilárd alapokat teremtsen,

másrészt tanulóit felkészítse megalapozott tudásuk és ismereteik alapján képességeiknek megfelelő

középiskolába való bejutásra.

Iskolánk az együttműködés pedagógiájára épít a pedagógusokkal, szülőkkel, tanulókkal egyaránt.

3. Az iskola általános jellemzői, képzési szerkezete

1-4. osztályban az oktató-nevelő munkát tanítói végzettségű pedagógusok látják el. Az idegen

nyelvet megfelelő műveltségi területi végzettséggel rendelkező tanítója látja el. A feladat

ellátásába a mindenkori pedagógus asszisztens bevonható. Az oktatás egész napos formában is

szervezhető.

A bevezető és kezdő szakasz általános feladata: írni, olvasni, számolni, tanulni megtanítani a

tanulókat. Megismertetni velük az életkoruknak megfelelő magatartási normákat és ezeket

gyakoroltatni.

Intézményünkben 5. osztályban indul a szaktantermi oktatás, így 5-8. évfolyamon a Nemzeti

Alaptantervben meghatározott szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítésű

tanítói végzettségű pedagógusok oktatnak.

Az alapozó és fejlesztő szakasz általános feladata: a tanulókat megtanítani tanulni, a jó

képességű tanulók orientálása az intézmény szakmai programjának megfelelően,

tehetséggondozás, a lassabban haladók felzárkóztatása, az életkornak megfelelő magatartási

formák szokássá fejlesztése, a pályaalkalmasság felmérése után pályára irányítás.

Az alapfokú oktatás részletes feladatait az ismeret és képességfejlesztésre a helyi tanterv, a

magatartási, viselkedési normákra vonatkozóan a nevelési program tartalmazza.


6

4. Az iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok

A szervezeti és működési szabályzat és mellékletei

Alapító okirat

Pedagógiai Program

Házirend

Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata

Az intézmény hatékony működéséhez szükséges további szabályzatok:

a) éves munkaterv

b) munkaköri leírások gyűjteménye

c) az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata

d) továbbképzési program és beiskolázási terv

e) tűzvédelmi, munkavédelmi szabályzat

f) leltározási szabályzat

III. AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, A

MUNKAMEGOSZTÁS SZERINTI FELADATOK

1. Az iskola vezetése

Az intézmény felelős vezetője az igazgató

Az igazgató felelős az iskola oktató-nevelő munkájának színvonaláért, az intézmény szakszerű

és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, képviseli az iskolát,

gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden

olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Jogkörét esetenként, vagy az

ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az iskola más alkalmazottjára átruházhatja.

Az Iskola igazgatója az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire

vonatkozó kérdések tekintetében jogköreit a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség

megtartásával gyakorolja.

Az igazgató feladatkörébe tartozik

a) a nevelőtestület vezetése,

b) a nevelői és oktatói munka irányítása és ellenőrzése,

c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű

megszervezése és ellenőrzése,

d) a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a Szülői Munkaközösséggel és a

diákönkormányzattal való együttműködés,

e) a nemzeti és iskolai ünnepségek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése.

2. Az iskola szervezete

Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az

iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a jogszabályokban

megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettesek

segíti. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató

adja. Az igazgatóhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen

irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettesek

helyettesítik. Az igazgatót tartós akadályoztatása esetén a kijelölt igazgatóhelyettes helyettesíti.

Az igazgatóság rendszeresen (hetente) tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az

igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

Az iskola vezetősége

Az iskola vezetőségének a tagjai:

a) igazgató


7

b) igazgatóhelyettesek

c) szakmai munkaközösségek vezetői

d) diákönkormányzat vezetői

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő

joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen tart megbeszélést az aktuális

feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség

megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső

ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetői

közötti feladatmegosztás a munkaköri leírások szerint történik.

3. A nevelőtestület

Az iskola legfőbb szakmai szerve a nevelőtestület. A nevelőtestület az iskola pedagógusainak

közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és

határozathozó szerve.

A nevelőtestület tagjai valamennyi pedagógus-munkakört betöltő közalkalmazott, a nevelő-oktató

munkát segítő felsőfokú végzettségű közalkalmazottak.

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik

a) a pedagógiai program és módosításának elfogadása,

b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,

c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése és elfogadása,

d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók

elfogadása,

e) a házirend elfogadása,

f) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

g) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés,

h) a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,

i) az igazgatói, vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai

vélemény kialakítása,

j) jogszabályban meghatározott más ügyek.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet

a) az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,

b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,

c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,

d) az igazgatóhelyettesek megbízása előtt illetve a megbízás visszavonása előtt,

e) a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt

szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató

szavazata dönt. Minősített szótöbbség szükséges a pedagógiai program, a szervezeti és

működési szabályzat, a házirend elfogadásakor

A nevelőtestület döntési és véleményezési jogkört nem ruház át.

4. A szakmai munkaközösségek

A szakmai munkaközösség az azonos szakmai tevékenységet folytató pedagógusok szakmai

szervezete. Az iskolában létrehozott munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben

segítséget nyújtanak a nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, a

tanártovábbképzés módszertani feladatainak kidolgozásához, végrehajtásuk megszervezéséhez.

Alaptevékenységük:


8

a) az oktatás, nevelés szakmai, tartalmi összehangolása, a szakmai színvonal biztosítása,

b) a tanulók versenyekre való felkészítése, tantárgyi versenyek megszervezése, iskolai és

iskolán kívüli tehetséges tanulók szakköreinek megszervezése,

c) a szakmai követelményrendszer kidolgozása,

d) a pályakezdő, valamint az új alkalmazású pedagógusok szakmai munkájának segítése,

figyelemmel kísérése, "bevezetése", szakmai fejlődésének és beilleszkedésének értékelése.

Az iskolában a következő szakmai munkaközösségek működnek:

a) 1-4. osztályok alsós munkaközössége

b) 5-8. osztályok felsős munkaközössége

c) 1-8. osztályok osztályfőnöki munkaközössége

d) 1-8. osztályok sport, testnevelés munkaközössége

A szakmai munkaközösségeket a munkaközösség – vezető irányítja.

A munkaközösség vezetőjének feladata:

a) összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség

éves programját,

b) irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért,

c) módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató-tanórákat szervez, segíti a

szakirodalom felhasználását,

d) képviseli állásfoglalásával a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt, ismerteti az

igazgató döntéseit a munkaközösséggel, gondoskodik ezek végrehajtásáról,

e) összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a

nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére.

A szakmai munkaközösségek látogatják egymás programjait, közösen bonyolítanak le iskolai

rendezvényeket, vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak egymással és az iskola vezetőivel.

5. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak (esetmegbeszélés, rendhagyó programszervezés)

megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az

igazgatóság döntése alapján.

6. A pedagógusok, munkaköri leírásminták

A pedagógust a munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy

a nevelési, illetve a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelési és

tanítási módszereit megválassza,

részt vegyen a szakmai munkaközösségek tankönyvkiválasztó tevékenységében /helyi tanterv,

pénzügyi vonzatok figyelembevételével/,

a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az

alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket,

irányítsa és értékelje a tanulók munkáját,

minősítse a tanulók teljesítményét,

hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,

gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,

szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa,

személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben

tartsák.

A pedagógusok munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják

meg az iskola tantárgyfelosztásának és órarendjének függvényében. A konkrét napi

munkabeosztások összehasonlításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének

biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti

beosztása előtt a munkahelyén /illetve a tanítási munkanapok programjának kezdete előtt annak

helyén/ megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradás esetén, annak okát


9

lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az

intézmény vezetőjének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles

hiányzásának kezdetekor tanmeneteit (óravázlatait) az igazgatóhelyettesekhez eljuttatni.

IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATTARTÁSUK

FORMÁJA ÉS RENDJE

1. Az alkalmazotti közösség

Az iskola nevelőtestülete és az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi

dolgozója.

2. A szülők

Szóbeli tájékoztatása:

Az iskola a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart.

Csoportos tájékoztatás formája a szülői értekezlet, amely lehet iskolai szintű összevont (évi

1 alkalom) és osztály szülői (évi 2-3 alkalom).

Osztályszülői értekezletek mellett rendkívüli szülői értekezlet is tartható, ha az igazgató, vagy

az osztályfőnök vagy az osztályban tanító nevelők közül legalább 2, vagy a szülők egyharmada

ezt indokoltnak tartja.

Egyéni tájékoztatást évente kétszer a fogadóórán adnak az intézmény pedagógusai, melyek

időpontja az iskola éves munkatervében meghatározott. A pedagógus a fogadóórára a

tanulmányi, magatartási problémákkal rendelkező tanulók szüleit írásban is behívhatja.

Mind a szülők, mind a pedagógusok időpont egyeztetés útján kérhetnek egymástól a fentebb

említetteken kívül is tájékoztatást a tanulóval kapcsolatos megbeszélnivalókra.

Írásbeli tájékoztatása:

Az iskola, rendszeres írásbeli tájékoztatást ad az iskolai pecséttel hivatalossá tett tájékoztató

füzetben.

Írásban értesítjük a szülőt a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, az

iskolai élet eseményeiről, aktualitásokról.

Ha a tanuló munkáját érdemjeggyel értékeljük, köteles a tanuló /5-8.osztályos/ a tájékoztató

füzetébe ezt az óra végén dátum és téma megjelöléssel beírni /az 1-4. osztályos tanulóknál ezt a

nevelők végzik/ és a nevelővel aláíratni. Az érdemjegyet a tanóra végéig a tájékoztató füzetbe és

a naplóba is be kell írni.

Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek

azonosságát, ha szükséges, abban pótolja a hiányt.

Az osztályfőnök indokolt esetben, írásban értesíti a szülőt a tanuló előmeneteléről,

magatartásáról.

Az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról, fontos eseményekről, időpontokról, versenyekről és

egyéb tanulókat érintő információkról a szülőket az iskola honlapján, illetve az általuk megadott

e-mailes elérhetőségükön tájékoztatjuk.

Szülők közössége

Szervezhető osztályszinten, amelyek segítik az osztályok tanórán kívüli munkáját, részt vesznek

a diákönkormányzat rendezvényeinek előkészítésében, lebonyolításában.

Az osztályokban a szülők közösségének működését az osztályfőnök segíti.

A nevelőtestület és a szülők közössége a tanulók érdekében szóértő együttműködésre törekszik.

Kapcsolatuk a szükséges mértékben diszkrét, együttműködésük alapja a munkamegosztás az

egyes iskolai rendezvényeken és az iskolai munka különböző területein (kirándulás, szakkör

stb.). Tevékenységük elsősorban osztálykeretben történik.

A szülők közössége egyetértési jogot gyakorol a kirándulások megszervezésében, minden


10

anyagi terhet jelentő plusz feladat meghatározásában.

A szülők közössége által delegált tagokból áll össze a Szülői Munkaközösség.

A Szülői Munkaközösség

A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében Szülői

Munkaközösséget hozhatnak létre, amelynek működési feltételeiről az iskola gondoskodik.

A Szülői Munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről, az

intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait képviselőjén keresztül az intézményvezetőhöz

juttatja el.

A Szülői Munkaközösség kérésére az intézmény vezetője vagy megbízott képviselője részt vesz

a Szülői Munkaközösség megbeszélésén.

A Szülői Munkaközösség igazgatóhoz eljuttatott véleményeit, kéréseit, jegyzőkönyveit az iskola

irattárazási rendjének megfelelően iktatni kell.

Javaslattételi és véleményezési jogot gyakorol a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend

elfogadásakor.

3. Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak.

Az osztályközösség élén- mint pedagógus vezető- az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a

feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri

leírásuk alapján végzik.

4. A diákönkormányzat

A diákönkormányzat a vezetőjén és a munkájukat segítő nevelőn keresztül tartja a kapcsolatot

az intézmény vezetőjével.

Meghívásuk esetén az intézmény vezetője részt vesz a Diákönkormányzat megbeszélésén.

Bevételeik és támogatóik által adományozott értékek illetve természetbeni ajándékok

felhasználásáról szabadon döntenek.

Az intézmény helyiségeit térítésmentesen, rendeltetésüknek megfelelően, az oktatás

zavartalanságát biztosítva használhatják, de erre engedélyt az intézmény vezetőjétől kell

kérniük.

5. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze. A

kapcsolattartás rendszere, formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések,

iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák.

A kapcsolattartás módjai:

személyes kapcsolattartás

telefon

levelezés

e-mail

közös értekezletek

továbbképzések

6. A külső kapcsolattartás általános formái és rendje

A kapcsolattartás módjai:

személyes kapcsolattartás

telefon

levelezés


11

e-mail

Külső kapcsolataink: Kapcsolattartó:

Óvodával (nyílt napok, bemutató órák, szülői ért. stb. cél:

beiskolázás)

Igazgató, helyettesei,

munkaközösség vezetők,

osztályfőnökök

Középiskolákkal, szakközépiskolákkal /szülői ért., nyílt nap/ Igazgató és helyettesei,

pályaválasztási felelős

Iskolaorvossal, iskolafogászattal, védőnővel Igazgató és helyettesei

Magos Művelődési Házzal, Könyvtárral, az egyházakkal Igazgató, helyettesei, iskolai

könyvtáros, osztályfőnökök

Községi Sportkörrel és Hagyományőrző egyesülettel Ig., helyettesei, testnevelő, osztf.

Pedagógiai Szakszolgálattal – Nevelési Tanácsadó, Tanulási

Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Igazgató, helyettesei,

gyermekvédelmi felelős

Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal Igazgató, helyettesei

Gyermekjóléti Szolgálat Igazgató, helyettesei,

gyermekvédelmi felelős

V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

1. A tanév helyi rendje

A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanítási év szorgalmi idejét és a

tanítási szünetek rendjét az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden évben külön rendeletben

szabályozza.

A tanítási év az első tanítási nappal kezdődik és az utolsó tanítási nappal fejeződik be.

A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervében.

A tanév első munkaértekezletén a nevelőtestület az egész éves munkáról elvi döntést hoz, majd a

részletes munkaterv kidolgozása után szeptember hónapban fogadja el az érvényes munkatervet.

2. Az intézmény tanulóinak munkarendje

Az intézményi házirendje tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső

munkarendjének részletes szabályozását.

A házirend betartása a tanulók számára kötelező.

A tanév helyi rendjét, a házirend és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első

tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

A nevelés és az oktatás a tantárgyfelosztással összhangban készült heti órarend alapján folyik,

pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben.

A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra 800

órakor kezdődik.

A kötelező tanítási órák délelőtt vannak. Az iskolaotthonos formában tanulók számára a

kötelező tanítási órák délelőtti és délutáni időszakban oszlanak meg. Indokolt esetben az

igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.

A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet.

Az óraközi szünetek időtartama: 10 perc, a csengetési rend a Házirendben feltüntetettek szerint.

Az óraközi szünet rendjét a beosztott pedagógusok és diákok felügyelik.

A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők.

Tanórán kívüli foglalkozásnak minősül: szakkör, énekkar, sportkör, felzárkóztató foglalkozás,

tehetségfejlesztő foglalkozás, továbbtanulásra előkészítő foglalkozás.

Az iskola a hitoktatókkal egyeztetve valamennyi felekezet számára biztosítja a hittanórák

megtartását.

A kötelező orvosi vizsgálatokat az igazgató által előre engedélyezett időpontokban és módon

lehet szervezni.


12

3. Az intézményben tartózkodás rendje

Az iskola szorgalmi időben reggel negyed 8 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, 16

óra 30 percig, illetve az egyéb programok befejezéséig tart nyitva. Reggel 715

-745

óráig a

tanulók az iskola aulájában és az alsó folyosón várakoznak.

Az iskolát szombaton és vasárnap - ha nincs rendezvény - zárva kell tartani.

A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt, eseti kérelmek

alapján.

A tanítási órákat a szülők a nyílt napok alkalmával, illetve 1 napos előre bejelentési

kötelezettséggel látogathatják. Ilyenkor a tanóra kezdete előtt legalább 5 perccel jelentkeznie

kell az órát tartó nevelőnél. Az órán tapasztaltakról alkotott véleményét, kérdéseit a tanítás

befejeztével beszélheti meg az órát tartó nevelővel.

A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére -

vagyonbiztonsági okok miatt - az ügyeleti szolgálatot ellátók adnak engedélyt és útbaigazítást,

szükség esetén kíséretet ügyeik intézéséhez.

A szülők érkezéskor gyermeküket a földszinti aulába kísérik, illetve a tanítás végeztével ott

várják meg.

Ha a szülő pedagógussal kíván beszélni, az ügyeletes tanulóknak kell ezt jeleznie, aki vagy

lehívja a nevelőt, vagy felkíséri a szülőt a nevelőhöz, illetve a nevelői szoba előtti várakozóba.

Az iskola udvarát, a sportudvart és az ott elhelyezett eszközöket rendeltetésüknek megfelelően,

az iskola tanulói csak tanári felügyelettel használhatják.

A tanulók kerékpárt saját felelősségükre hozhatnak az intézménybe, melyet a kerékpártárolóban

kell elhelyezniük és lezárniuk, a további őrzésért az iskola felelősséget nem vállal.

4. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyarország címerével

kell ellátni.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják.

Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában.

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató

engedélyével lehet az intézményből kivinni.

5. A helyettesítések rendje

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó

vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért,

valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.

Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük

sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a

nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

Az igazgató akadályoztatása esetében aláírási joggal az igazgatóhelyettes rendelkezik az

igazgató utasítása alapján.

szaktanárt szakosok helyettesítenek, ha ilyen nincs, bármilyen szakos nevelő elláthatja a

helyettesítés feladatát,

műszaki dolgozót távollétében a másik műszaki dolgozó, kisegítő dolgozót távollétében másik

kisegítő dolgozó helyettesít.

6. Munkarend

Az ügyeletes nevelők munkaidejének kezdetét az évenként kialakított ügyeleti rend tartalmazza.

A nem ügyeletes közalkalmazottak az óra kezdete előtt legalább 10 perccel kötelesek

megjelenni a munkahelyen, hogy munkarendjének kezdetén a munkavégzésre készen álljon.


13

A tanórán kívüli tevékenységek megkezdése előtt a tanulók a földszinti aulában várják a

foglalkozást tartó nevelőt.

A napköziben 1330

-1500

-ig, a tanulóidőben a napközi tanórai védettséget élvez, 1600

-tól 1630

-ig

összevont napközis csoport működik.

A vezetők közül egy vezető az intézményben tartózkodik, amíg ott órarendileg szervezett

foglalkoztatás történik.

7. Munkaértekezlet

Az igazgató havonta munkaértekezletet tart. Ha indokolt, rendkívüli munkaértekezlet megtartására

is sor kerülhet.

8. Beszámolási rendszer

Évente legalább egyszer, munkaértekezleten, a tantestület előtt vagy az iskola vezetősége előtt a

szakkörvezetők, osztályfőnökök, munkaközösség vezetők, szaktanárok beszámolnak a végzett

munkáról.

Félévenként osztályozó értekezleten történik a tanulók munkájának értékelése.

9. Gyermekvédelem

Testületünk közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében.

Ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez

tartozó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A pedagógusok gyermekvédelmi

munkáját az iskola gyermekvédelmi felelőse segíti és irányítja.

Az iskola vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.

Tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a tanulókat és szüleiket a gyermekvédelmi felelős

személyéről, fogadóórájáról, valamint közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb

intézmények címét és telefonszámát.

A gyermekvédelem tartalmi részét a NAT vonatkozó része és az iskola pedagógiai programja

részletesen tartalmazza.

10. Az intézményi hagyományok ápolása

Az iskola minden tanév során ünnepélyes keretek között megemlékezik az állami és nemzeti

ünnepeinkről, valamint közös iskolai rendezvényeket szervez. Ezek időpontjait, felelőseit az

éves munkaterv tartalmazza.

az elsősök fogadása,

megemlékezés október 6-ról,

megemlékezés október 23-ról,

Mikulás-nap az intézmény dolgozóinak gyermekei részére, mikulás-nap osztálykeretben,

karácsonyi ünnepség,

farsangi bál,

március 15-i ünnepség,

Pápay József nyelvészeti vetélkedő iskolánk névadója tiszteletére,

Pápay József útvonalán haladva – oroszországi látogatás, diákcsere

Pápay-kupa kézilabdatorna

anyák napi megemlékezés osztálykeretben,

gyermeknap,

művészeti előadások (hangverseny, zeneiskolások, néptáncosok bemutatkozása)

ballagás,

hulladékgyűjtés,

kirándulások, túrák,


14

színházlátogatások, kiállítások megtekintése,

házi tanulmányi versenyek,

tanév végén a kiemelkedő munkát végző tanulóknak Pápay-díj adományozása.

Testvériskolai kapcsolatok ápolása – Naszvad, Hausleiten, diákcsere program

Nyári táboroztatás

11. Tankönyvrendelés rendje

A szaktanárok összeállítják a tantárgyak oktatásához szükséges tankönyvcsaládot.

A nevelők által kiválasztott és elfogadott könyvekről, segédletekről a tankönyvfelelős

osztályszintű megrendelőlapot készít.

A szülő ezen megrendelőlap segítségével megismerheti a gyermeke számára szükséges

könyvek, munkafüzetek kiadóját és várható árát.

Az osztályfőnökök tanítványaik útján elküldik a megrendelőlapokat, amelyen a szülő jelzi, mely

kiadványok megrendelését várja el az iskolától.

A szülő a megrendelést aláírásával igazolja, és ezzel egyben vállalja a könyvek meghatározott

időintervallumban való átvételét és kifizetését.

A tankönyvfelelős összesíti az iskola igényét, és azt továbbítja a kiadók illetve a

tankönyvterjesztéssel megbízott könyvkereskedőhöz.

Az iskola által biztosított ingyenes és tartós tankönyveket a tanítási év végén a tanulónak

rendeltetésének megfelelő állapotban kell visszaszolgáltatni.

A nem megfelelő állapotban, vagy a nem visszaadott tankönyvekért a tanulók szüleit azonos

mértékben kártérítési kötelezettség terheli, mely a beszerzési ár 50%-a.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

12. Az értékelés rendje, a magasabb évfolyamba lépés

A magasabb évfolyamba lépés elbírálásánál, az évi végi értékelésben a tanév során szerzett

folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés, illetve szükség szerint ezt kiegészítő

szóbeli teljesítménymérés a döntő.

Az értékelő döntést a 1-4. és 5-8. tagozódásnak megfelelő osztályozó értekezlet mondja ki.

Az elégséges szint eléréséhez a NAT és a kerettanterv által meghatározott minimum

követelményeinek teljesítése szükséges.

Az év végén a nem megfelelő teljesítményt elért tanulók számára javítási lehetőség a pótvizsga.

A pótvizsga, osztályozó vizsga időpontja az évzárón kerül ismertetésre és augusztus 15-től az

intézmény bejáratánál álló hirdetőtáblára is kifüggesztésre kerül.

13. Iskola-egészségügyi feladatok ellátása

Az iskolaorvos és a védőnők:

a) ellátják a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát,

b) a vizsgálatok időpontját és annak eredményét a tanulók "Egészségügyi törzslap"-ján

vezetik. Az egészségügyi törzslapot a tanuló távozásakor új iskolájához küldik /8. oszt.

továbbtanulása vagy elköltözés esetén/,

c) szakvélemények alapján dokumentálják a tanulók testnevelésórák alóli felmentését, vagy

javasolják a könnyített testnevelést,

d) megszervezik, elvégzik a tanulók kötelező védőoltását, erről a szülőket értesítik,

e) személyi higiénés vizsgálatokat végeznek minden tanulóra kiterjedően, és értesítik a

szülőket az esetleges problémákról,

f) a beteg gyermekek rendszeres szakvizsgálatát figyelemmel kísérik,

g) mentálhigiénés feladatokat látnak el,

h) vöröskereszt által szervezett versenyekre készítenek fel tanulócsoportokat,

i) elvégzik az üdülések, táborozások előtti vizsgálatokat


15

Iskolafogászat

Évente minden tanuló legalább egyszer iskolafogászati szűrésen vesz részt, a fogászati

szakrendelőben /tanári vagy pedagógus-asszisztensi felügyelettel/.

14. Az intézmény egyéb hasznosítása

Az oktatási-nevelési feladatok ellátása után az intézmény szabad kapacitása bérbe adható, ha ez

nem zavarja az intézmény működését. A bérbeadás egyéb feltételeiről az intézmény vezetője dönt.

Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, a tanulóknak szól, és

az egészséges életmóddal, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. A plakátok kihelyezéséről

az igazgató dönt. A plakátokat az iskola pecsétjével kell ellátni.

15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében,

kezelésében

az osztályfőnökök minden tanév elején ismertetik a baleset és tűzvédelmi szabályokat,

az intézmény minden dolgozójának kötelessége, hogy ezeket a tanulókkal betartassa

a testnevelés-, a technika-, a fizika-, a kémia- és az informatikaórákhoz tartozó óvó, megelőző

szabályokat az adott tantárgyat tanítók ismertetik és tartatják be a tanulókkal.

balesetek bekövetkezésekor az arról először tudomást szerző dolgozó köteles eljárni,

felméri a keletkezett sérüléseket és dönt az elsősegélynyújtásról, illetve orvosi ellátás,

mentőhívás megszervezéséről,

intézkedéséről haladéktalanul értesíti a vezetőséget,

a vezetőség megítéli az addigi intézkedések elégségességét, ha kell, tovább intézkedik,

ha a sérülés intézményen kívüli ellátást igényel, a vezetés, vagy az általa megbízott értesíti a

gyermek gondviselőjét a tényekről és a kezelt tartózkodási helyéről,

a sérülés jellegétől függően a sérült ellátását követően a vezetés gondoskodik a baleseti

jegyzőkönyv felvételéről és a szükséges jelentés megtételéről.

16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható

eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola

tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét,

felszerelését veszélyezteti.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

a) a természeti katasztrófa,

b) a tűz,

c) a robbanással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a

benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a

tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre

jogosult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:

a) igazgató

b) igazgatóhelyettes

A rendkívüli esemény esetén a Bombariadó intézkedési tervben leírtak szerint kell eljárni.

Bombariadó intézkedési terv

1. A veszély észlelőjének feladatai

A bombariadót három szaggatott csengetéssel kell jelezni.


16

Szaggatott csengetés: 2 másodperc csengetés, 2 másodperc szünet.

Gondoskodik a rendőrség azonnali értesítéséről, riasztásáról a 107-es telefonszám felhívásával.

Telefonon értesíti a következő személyeket:

Karsai Bálint ig. 2942 Nagyigmánd, József A. u. 71. 06-20/460-1890

Nagy Éva Valéria ig. h. 2942 Nagyigmánd, József A. u. 61. 06-30/238-0593

Szabóné Németh Erika ig. h. 2942 Nagyigmánd, Vadász. u. 11. 06-34/356-443

Illés Csaba karbantartó 2942 Nagyigmánd, Ifjúmunkás u. 2. 06-34/356-176

2. A létesítmény elhagyásának részletes terve:

A fent említett jelzés hangjára pánik nélkül, a begyakorolt rendben kell kivonulni az udvar kijelölt

részére, az intézmény helyiségeinek ajtaját nyitva kell hagyni.

A tanítás ideje alatt a tanulók - az osztálytermeket fegyelmezetten, saját holmijukat magukhoz

véve - a tűzriadókor megszokott módon és útvonalon hagyják el az iskola épületét.

Napközis foglalkozás, délutáni szakköri foglalkozások időpontjában is a fentiek szerint történik

a kivonulás.

A gyülekezés helye a kézilabdapálya.

3. Az áramtalanítás és vagyontárgyak mentése TILOS!

Az épület legrövidebb időn belüli elhagyására kell törekedni, ez rendben, gyorsan történjen.

Meg kell győződni arról, hogy az épületet mindenki elhagyta-e.

Felelős: Karsai Bálint ig.

4. Rendfenntartásra kijelölt személyek

Nagy Éva Valéria ig. h.

Szabóné Németh Erika ig. h.

Az adott időpontban órát tartó pedagógusok felügyelnek saját osztályukra.

Feladatuk a gyermekek rendben, gyorsan történő kivonulásának biztosítása, a felsorakozás után a

rend fenntartása.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell

a) a fenntartót,

b) tűz esetén a tűzoltóságot,

c) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,

d) személyi sérülés esetén a mentőket,

e) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő védelmi, illetve katasztrófaelhárító

szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A bombariadó illetve rendkívüli esemény miatt kiesett tanulmányi idő pótlása:

Ha az előzőekben leírt események miatt egy-egy alkalommal kettő, vagy annál több tanítási óra

elmarad, akkor azokat a tanév vége előtt, rendkívüli tanítási nap beiktatásával pótolni kell.

VI. AZ ISKOLAI NEVELŐI-OKTATÓI MUNKA BELSŐ

ELLENŐRZÉSE

1. Az ellenőrzés általános feltételei

A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskola egész nevelői - oktatói munkáját. A folyamatos

ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az

intézmény minden vezető beosztású dolgozója felelős a maga területén a hatékony és folyamatos


17

ellenőrzésért.

Az ellenőrzéshez ellenőrzési terv készül (lsd. Munkaterv) ezt kell ütemezni a pedagógiai program és

az éves munkaterv alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit,

hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. Az ellenőrzésre előre bejelentett módon,

alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet.

2. A belső ellenőrzés végzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe

venni segítse elő az iskola feladatkörében a minél hatékonyabb oktatást,

segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok ésszerű, gazdaságos ellátását, továbbá a

belső rendet, a tulajdon védelmét,

segítse a vezetői intézkedések végrehajtását,

járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodás

javításához.

3. Ellenőrzésre jogosult az intézmény vezetője

az igazgatóhelyettesek

a munkaközösség vezetők

az osztályfőnökök osztályon belül

a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

felkérés és megbízás alapján szakértők

Az ellenőrzést végzők a felelősségi körükben végzett ellenőrzésekről jelentést és beszámolót

készítenek az igazgatóhelyettesek számára.

4. Az ellenőrzés területe pedagógiai, szervezési, tanügyigazgatási feladatok ellenőrzése

tanórai, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói

produktumok, mérések

5. Az ellenőrzés formája óraellenőrzés

beszámoltatás

eredményvizsgálatok, felmérések

időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések

6. Az ellenőrzés szakmai rendszere Az iskola belső ellenőrzési terve az éves munkaterv része.

7. A „pedagógusok minőségi bérpótléka” odaítélésének helyi szempontjai –

fontossági sorrendben 1. Kiemelkedő szaktanári munka

2. Kiemelkedő nevelői tevékenység

3. Osztályfőnöki munka

4. Szakmai munka tartalmi megújítása

5. Felkészítése versenyekre

6. Tehetségfejlesztés, tehetséggondozás

7. Szabadidős tevékenység (színházlátogatások, kirándulások, túrák, klubdélutánok)

8. Iskolai vagy magasabb szintű versenyek szervezése, lebonyolítása


18

9. Felkészülés ünnepi műsorokra

10. Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása

11. 1. és 8. osztályos osztályfőnöki munka elismerése

12. Iskolai rendezvényeken való aktív részvétel (gyermeknap, sportnap, versenyek)

13. Szakmai munkaközösségekben való aktív részvétel

14. Szakkör szervezése, vezetése

15. Bemutató órák tartása

16. Újabb diploma szerzése

17. Pályaválasztási teendők ellátása

18. Tanulók szünidei táboroztatása

19. Iskolarádió, iskolaújság készítésében szerep vállalása

VII. A TANULÓKAT KÖZVETLENÜL ÉRINTŐ SZABÁLYOZÓK

1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás rendje

Fegyelmi vétség elkövetése esetén az Iskolaszék és a Diákönkormányzat közösen működteti a

fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást.

Az egyeztető eljárás célja

a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján,

a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás rendje:

Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú esetén a szülő),

valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért.

A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben az iskola igazgatója felhívja a

kötelességszegő kiskorú szülőjének a figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének

lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a kiskorú sértett szülője írásban a hozzájárulását adta az iskola

igazgatójánál.

A kötelességszegő kiskorú szülője – az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül

– írásban bejelentheti az iskola igazgatójánál, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.

A fegyelmi eljárás akkor is folytatódik, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá

ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás

nem vezetett eredményre.

Ha a kötelességszegő és a sértett szülei az egyeztetési eljárásban írásban megállapodtak a

sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához

szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra az igazgató felfüggeszti.

Ha a felfüggesztés ideje alatt a kiskorú sértett szülője írásban nem kérte a fegyelmi eljárás

lefolytatását az iskola igazgatójától, a fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság megszünteti.

Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás

megállapításait és a megállapodásban foglaltakat az iskolai diákgyűlésen a DÖK segítő tanár

nyilvánosságra hozza.

Az egyeztető eljárást az iskola igazgatója vezeti le. Az egyeztető eljárásban részt vesz az Iskolaszék

elnöke, a DÖK segítő tanár és a gyermekvédelmi felelős, mint a fegyelmi bizottság tagjai. Az

egyeztető eljárásról emlékeztető készül.

2. A fegyelmi eljárás szabályai

A fegyelmi eljárás általános szabályait CXC 2011. évi NTK tv. 58. §, a 20/2012 EMMI rendelet

53.§-61.§ részei tartalmazzák.


19

Az iskola tanulója ellen fegyelmi eljárást lehet, illetve kell indítani:

több korábbi fegyelmező intézkedés eredménytelensége,

súlyosnak minősíthető kötelességszegés, fegyelmi vétség,

A fegyelmi eljárást az iskola pedagógusai, a Diákönkormányzat vagy az Iskolai Szülői Szervezet

kezdeményezésére, az osztályfőnök javaslatára az igazgató indítja meg.

A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés tartalmazza a tanuló terhére rótt kötelességszegés,

fegyelmi vétség pontos megfogalmazását. Az értesítést tértivevényes küldeményként kell az

értesítendőkhöz eljuttatni. A személyes átvételt az átvevő aláírásával igazolja. A fegyelmi eljárás

megindításáról, illetve a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítés másolatát át kell adnia a fegyelmi

bizottságelnökének.

A fegyelmi eljárást a nevelőtestület által megbízott Fegyelmi Bizottság (FB) folytatja le.

A Fegyelmi Bizottság összetételét az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza. A

nevelőtestület elsőfokú fegyelmi jogkörét a Fegyelmi Bizottság gyakorolja. A fegyelmi eljárásban a

vizsgálatot a FB az elnök irányításával folytatja le.

Ennek során:

meghallgatja az érintett tanulót és a tanúkat,

elvégzi a szükséges szembesítéseket,

összegyűjti az üggyel kapcsolatban született iratokat, dokumentumokat, bizonyítékokat, egyéb

szükséges információkat,

beszerzi a diákönkormányzat véleményét (ha szükségesnek ítéli, a véleményt írásban kéri),

jegyzőkönyvet vagy feljegyzést készít a meghallgatásról és a szembesítésekről,

javaslatot tesz a fegyelmi büntetésre,

a fegyelmi vétség súlyosságának mérlegelése alapján javaslatot tesz a szűkebb vagy bővebb

körű fegyelmi tárgyalásra.

A szűkebb körű fegyelmi tárgyaláson a Fegyelmi Bizottságon és az érintett diákon, szülőjén és/vagy

képviselőjén kívül, szükség esetén meghívottként jelen lehet a tanuló néhány tanára, diáktársa. A

bővebb körű fegyelmi tárgyalás a tantestület előtt zajlik.

A FB elnökének feladata:

a fegyelmi eljárás (vizsgálat) megszervezése, lebonyolítása,

a fegyelmi tárgyalás időpontjának kijelölése,

a fegyelmi eljárás megindításáról értesítendők körének meghatározása,

a fegyelmi határozat ellen benyújtott felülbírálati kérelem esetén a FB álláspontjának

képviselete,

a fegyelmi tárgyaláson a jegyzőkönyvvezető kijelölése,

az ügyben érintettek kérésére tájékoztatás a fegyelmi eljárás szabályairól,

A fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni:

az FB tagjait,

a fegyelmi eljárásban érintett tanulót,

a kiskorú tanuló szülőjét (gondviselőjét) vagy meghatalmazott képviselőjét.

A fegyelmi tárgyalás előtt a fegyelmi bizottság előértekezletet tart.

A fegyelmi tárgyalás nyilvános, ha ahhoz a fegyelmi eljárás alá vont tanuló, illetve a kiskorú tanuló

szülője (gondviselője), illetve az általuk meghatalmazott képviselő hozzájárul.

A fegyelmi bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van. A fegyelmi

bizottság határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

Határozathozatalkor csak a fegyelmi bizottság tagjai tartózkodhatnak a teremben.


20

A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a tárgyalás helyét és idejét

a fegyelmi eljárás tárgyát

a résztvevők nevét

az elhangzott megnyilatkozások (ismertetés, kérdés, válasz, hozzászólás), illetve nyilatkozatok

lényegét. (A kötelezően meghívottak bármelyikének kérésére a meghatározott

megnyilatkozásokat szó szerint kell rögzíteni.)

a tárgyaláson történt eseményeket

a meghozott fegyelmi határozat szövegét, az indoklással

A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét az erre a feladatra felkért jegyzőkönyvvezető készíti el, a

tárgyalást követő három napon belül.

A jegyzőkönyv aláírói:

a fegyelmi bizottság elnöke,

a bizottság egy pedagógus tagja,

jegyzőkönyvvezető.

A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a fegyelmi tárgyalás jelenléti ívét, valamint az üggyel kapcsolatban

született iratokat, dokumentumokat. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét az iskolai irattárba kell

iktatni. A jegyzőkönyv másolata csak hivatalos kérésre, arra jogosultaknak adható ki, a fegyelmi

tárgyalásra meghívottak (a szavazásra vonatkozó bekezdések kivételével) betekintésre jogosultak.

Ha a tanuló fegyelmi büntetésben részesül, ezt a tényt az osztálynaplóban kell rögzíteni.

Az iskolaközösséget minden fegyelmi büntetésről – a cselekmény megnevezésével, az érintett

tanuló nevének elhallgatása mellett – a fegyelmi tárgyalást követő egy héten belül iskolagyűlésen

értesíteni kell.

VIII. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON

ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje:

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott

elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert

alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően.

Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell

elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

a) az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

b) az alkalmazott pedagógusokra, pedagógiai munkát közvetlen segítő alkalmazottakra

vonatkozó adatbejelentéseket, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,

c) A havi helyettesítési napló, túlmunka nyilvántartása

d) az iskolai jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

e) az október 1-jei pedagógus és gyermek listát és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az

igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. A fent említett dokumentumok kinyomtatott,

hitelesített formáját iktatókönyvbe iktatjuk és az iratkezelési szabályoknak megfelelően tároljuk.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A

dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra

létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben

korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az

igazgatóhelyettes, iskolatitkár) férhetnek hozzá.


21

IX. Záró rendelkezések

Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a

közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó

jóváhagyásával lehetséges.

Nagyigmánd, 2017. augusztus 28.

Karsai Bálint

igazgató


22


23


24

X. Mellékletek

1. számú melléklet

Nagyigmándi Pápay József Általános Iskola könyvtárának szervezeti és

működési szabályzata

I. A könyvtárra vonatkozó adatok:

A könyvtár neve: Nagyigmándi Pápay József Általános Iskola könyvtára

címe: 2942 Nagyigmánd, József A. u. 34.

telefon: 06-34/356-577

A könyvtár létesítésének időpontja: 1977. szeptember 01.

Érvényes bélyegző:

II. Tárgyi és személyi feltételek

A könyvtári helyiség önálló terem. Nagysága 55 m2

.

A könyvek elhelyezése: szabadpolc

A könyvtáros adatai:

neve: Róth Csaba

végzettsége: Tanítóképző Főiskola, könyvtár szakkollégium

foglalkoztatottság: félállás

III. Az iskolai könyvtár feladatai

Az iskolai könyvtár alapfeladatai:

a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre

bocsátása;

b) tájékoztatás nyújtása dokumentumokról és szolgáltatásokról;

c) tanórai foglalkozások tartása;

d) egyéni és csoportos helyben használat biztosítása;

e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek

kölcsönzését is.

Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai:

a) tanórán kívüli foglalkozások tartása;

b) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása megfelelő tárgyi háttér megléte

után;

c) tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátó

intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól,

szolgáltatásairól;

d) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információ cserében;

e) közreműködés az iskolai tartós tankönyvek beszerzésében, nyilvántartásában.

III. Az iskolai könyvtáros feladatai (külön melléklet - munkaköri leírás)

IV. Könyvtárhasználat szabályai (külön melléklet - házirend)

Mellékletek: 1. Gyűjtőköri szabályzat

2. A könyvtáros munkaköri leírása

3. Könyvtárhasználati szabályzat (könyvtári házirend)


25

Az iskolai könyvtáros munkaköri leírása

A Nagyigmándi Pápay József Általános Iskola könyvtárosának a könyvtárral kapcsolatos

feladatait az alábbiakban állapítom meg:

A heti kötelező munkaideje 20 óra, melyből nyitvatartási idő 10 óra, a könyvtárral

összefüggő egyéb tevékenységek biztosítására 10 óra.

A költségvetésben biztosított és egyéb forrásokból rendelkezésre álló pénzügyi

eszközöket a gyűjtőköri szabályzat alapján hasznosítja, gyarapítja a könyvtári állományt.

Tervezi és szervezi a könyvtár-pedagógiai tevékenységet.

Részt vesz a könyvtárakat érintő döntések előkészítésében (átépítés, bővítés, berendezés

stb.)

A könyvtár működési dokumentumainak (leltárkönyvek, kölcsönzési nyilvántartások,

beiratkozási napló stb.) naprakész vezetése, a könyvtári irattár kezelése.

Könyvtári szervezői munka:

a) könyvtárhasználati tematikában leírt terv megvalósításának kezdeményezése, segítése

b) önálló könyvtári rendezvény szervezése, könyvtárhasználati vetélkedő

c) könyvtári szakkör szervezése, vezetése

d) osztályfőnökök, szaktanárok által szervezett rendezvények segítése

e) munkakapcsolat kiépítése a községi könyvtárral.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre

1. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők

Az iskola és a könyvtár tárgyi és személyi feltételei

Az iskola:

a) alapfeladatai /alapító okiratból/,

b) szerkezete és profilja: általános iskolai oktatás-nevelés

c) iskolánkban az oktatás 1-8.évfolyamon történik,

d) otthonos légkör megteremtése az iskolában,

e) az iskolában tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségének kialakítása és

bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése,

f) a pedagógiai munka színvonalának magas szinten tartása,

g) folyamatos részvétel a lakóhely életében

h) a tanuláshoz szükséges egészséges és szép környezet biztosítása,

i) korszerű személyiségfejlesztő tananyag mellett az általános emberi és nemzeti értékek

elfogadtatása, átadása,

j) az iskolánkat befejező tanulók rendelkezzenek olyan bővíthető ismeretekkel,

készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik az

alapműveltségi vizsgakövetelmények teljesítéséhez.

k) tantárgyi követelményrendszere,

l) iskolánk tehetséggondozási és felzárkóztatási programjában az iskolai könyvtárnak elő

kell segíteni a tanulók egyéni tanulását, önképzését. A tanulók a tanítási napokon a

nyitvatartási időben látogathatják a könyvtárat.

Az iskolán kívüli források:

a) más könyvtárak szolgáltatásainak közvetlen igénybe vétele,

b) a könyvtárközi kölcsönzés,

c) számítógépes hálózaton elérhető információs források, adatbázisok.

2. Az állományalakítás alapelvei

Az iskolai könyvtár állományába csak a gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel,

ajándék útján is csak a gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok kerülhetnek be.


26

Szűkös anyagi lehetőségek esetén elsősorban a kézikönyvtárt gyarapítjuk.

Az iskolai könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek

figyelembevételével kell fejleszteni.

3. A főgyűjtőkör és a mellékgyűjtőkör meghatározása

Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat

és információhordozókat, amelyekre az iskolai nevelő és oktató tevékenységhez szükség van.

Főgyűjtőkörbe tartoznak a könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósítását

segítő dokumentumok.

Mellékgyűjtőkörbe a könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését

szolgáló dokumentumokat soroljuk. A tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények

kielégítését /saját gyűjteményen belül/ csak részlegesen tudja vállalni.

3.1. Főgyűjtőkör területei:

Könyvek

Az oktatáshoz szükséges ill. a könyvtári tájékoztató munkát segítő általános és

szaklexikonok, általános enciklopédiák, az egyes tudományágak szintézisei, történetei,

évkönyvek, címtárak, almanachok, egy- és kétnyelvű szótárak, atlaszok, törvénytárak,

kronológiák, bibliográfiák, repertóriumok, a könyvtári munka szakmai, módszertani

segédletei.

Iskolai tantervek, tankönyvek, tanári segédkönyvek, munkafüzetek, feladatlapok.

Pályaválasztási útmutatók.

Munkaeszközként felhasználható ismeretközlő irodalom.

Házi és ajánlott olvasmányok.

Szépirodalmi gyűjteményes művek, antológiák, szöveggyűjtemények.

Iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, tanulmányi versenyekhez, vetélkedőkhöz,

pályázatokhoz szükséges dokumentumok.

Helytörténeti kiadványok.

Az iskola történetével, életével, névadójával kapcsolatos dokumentumok.

A pedagógusok ön- és továbbképzéséhez szükséges alapvető és a felkészülést elősegítő

pedagógiai szakirodalom és határtudományai.

Periodikum

Pedagógiai folyóiratok.

Módszertani folyóiratok.

Könyvtáros szakmai folyóirat/ok/.

Az idegen nyelv/ek/ oktatását segítő periodikák

A tananyaghoz kapcsolódó, rendszeresen felhasználható tudományos és művészeti

folyóiratok.

Gyermek és ifjúsági lapok.

Kéziratok

Pályamunkák

AV információhordozók

Az érvényes taneszköz alapjegyzékben szereplő AV dokumentumok, a helyi tanterv

oktatásához szükséges AV dokumentumok, szoftverek.

3.2. A mellékgyűjtőkör területei:

A nyomtatott és az AV dokumentumokra kiterjesztve:

Az iskola tanulói korcsoportjával foglalkozó, részletkérdéseket tárgyaló felsőfokú

szakirodalom.

Az iskoláskor előtti képzés problémáival foglalkozó művek.


27

A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő

dokumentumok.

A tanítási órákhoz közvetlenül vagy közvetve felhasználható információhordozók.

Az egyéni művelődési, szórakozási igényeket kielégítő értékes szépirodalom.

3.3. Az iskolai könyvtár gyűjtőköréből kizárt dokumentumok

Egyetemi és főiskolai jegyzetek, tankönyvek, kivéve: ha kézikönyvként is használhatók.

Irodalmi, esztétikai szempontból értéktelen, kizárólag szórakoztató, szabadidős

olvasmányok.

Áltudományos művek.

Értéktelen, csak szórakoztató AV dokumentumok.

4. Az iskolai könyvtár gyűjteményjellege

4.1. A gyűjtőkörbe tartozó dokumentumtípusok:

Írásos, nyomtatott és kézírásos dokumentumtípusok:

könyv

tankönyv, módszertani segédanyag

periodikum: napilap, hetilap, folyóirat

kisnyomtatvány, brosúra

kotta

kéziratok: pl. pályamunkák

Auditív dokumentumok

CD

AV dokumentumok

videofilm

Egyéb információhordozók

szoftverek, CD-ROM

4.2. A gyűjtés szintje és mélysége:

Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt, azaz teljességgel egyetlen tantárgy,

szaktudomány irodalmát sem gyűjti.

Az állományalakítás során arra kell törekedni, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom

megfelelő válogatással tartalmilag teljes legyen.

Az általános iskolai könyvtárak gyűjtési területe alapszinten az ismeretek minden ágára

kiterjed.

Szépirodalmi műveknél a tananyagban szereplő írók, költők válogatott művei, antológiák,

szöveggyűjtemények élveznek elsőbbséget.

4.3. Nyelvi elhatárolás:

Az iskolában tanított idegen nyelv/ek/ oktatásához felhasználható idegen nyelvű nyelvi

segédletek, a nyelvtudás szintjének megfelelő válogatott gyermekirodalom.

5. Részletes gyűjtési szabályok

5.1. Ismeretközlő irodalom gyűjtése (ált. iskolában):

Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga követelményének megfeleltetett alap- és középszintű

irodalmat.

Biztosítani kell a tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, a

munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. Ennek optimális mértéke egy

tanulócsoportnyi példányszám.


28

Ismeretközlő irodalom

A gyűjtés terjedelme és szintje A gyűjtés mélysége

Kis-, közép- és nagyméretű alap- és középszintű általános lexikonok és

általános enciklopédiák

- teljességgel

A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet

- kis-, közép- és nagyméretű alapszintű elméleti és történeti összefoglalói

- kis-, közép- és nagyméretű középszintű elméleti és történeti

összefoglalói

- teljességgel

- teljességre törekvően

A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok

részterületeit bemutató

- kis-, közép- és nagyméretű alapszintű szakirányú segédkönyvek

- kis-, közép- és nagyméretű középszintű szakirányú segédkönyvek

- teljességgel

- válogatva

A tantárgyak (szaktudományok)

- alapszintű elméleti és történeti összefoglalói

- középszintű elméleti és történeti összefoglalói

- teljesség igényével

- válogatva

Munkáltató eszközként használatos művek

- alapszintű ismeretközlő irodalom

- középszintű ismeretközlő irodalom

- kiemelten, teljességgel

- válogatva

A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató

tájékozódást kielégítő alap- és középszintű ismeretközlő irodalom

- erős válogatással

Érvényben lévő általános iskolai tantervek, tankönyvek, munkafüzetek,

feladatlapok

- teljességgel

Pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó

kiadványok


Az iskolatörténettel, az iskola életével, névadójával, ifjúsági

szervezeteivel kapcsolatos nyomtatott dokumentumok

- teljességgel

5.2. Szépirodalom gyűjtése:

Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga (és az érettségi vizsga) követelményrendszerének

megfeleltetett a mikrotantervben meghatározott: antológiákat, házi és ajánlott olvasmányokat,

népköltészeti irodalmat, nemzeti antológiákat, a nevelési program megvalósításához

szükséges alkotásokat.

Szépirodalom

A gyűjtés terjedelme és szintje A gyűjtés mélysége

Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom

bemutatására.

- a teljesség igényével

Az általános iskola tananyagának megfelelően a házi- és az ajánlott

olvasmányok.

- kiemelten, a teljesség

igényével

A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott

művei, gyűjteményes kötetei.

- teljességgel

A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők teljes

életműve.

- teljességgel

A magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló

antológiák, gyűjteményes kötetek


A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák - válogatással


29

A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi

alkotók művei


Tematikus antológiák - válogatva

Regényes életrajzok, történelmi regények - erős válogatással

Gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélés- és verses kötetek - válogatással

Az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének

megfelelő olvasmányos irodalom


A nemzetiségi tanulók anyanyelvi művelődését, oktatását segítő szép-,

gyermek- és ifjúsági irodalom

- a magyar nyelvű

szépirodalmi művekre

vonatkozó szempontok

szerint

5.3. Pedagógiai irodalom gyűjtése:

pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák

fogalomgyűjtemények, szótárak

pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók, dokumentumgyűjtemények,

a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási célok megvalósításához

szükséges szakirodalmak

a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalma, a műveltségterületek

módszertani segédkönyvei, segédletei

a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai

az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjtemények

oktatási intézmények tájékoztatói, pályaválasztási útmutatók

általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok

az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok (különgyűjtemény is lehet).

5.4. Könyvtári szakirodalom gyűjtése:

Kiemelten gyűjteni:

az iskolafokozatnak megfelelően a tájékoztató munkához szükséges kézi- és

segédkönyveket

könyvtárügyi jogszabályokat, irányelveket

könyvtárhasználattan módszertani segédleteit

iskolai könyvtárakra vonatkozó alapjegyzékeket.

Válogatva gyűjteni:

módszertani folyóiratok

első fokú általános bibliográfiákat, a fontosabb másodfokú bibliográfiákat, valamint szak-

és tantárgyi bibliográfiákat

a könyvtári feldolgozó munka segédleteit.

5.5. Hivatali segédkönyvtár:

Gyűjteni kell az iskola: irányításához, igazgatásához, gazdálkodásához, ügyviteléhez,

munkaügyéhez szükséges legfontosabb kézikönyveket, jogszabálygyűjteményeket és

folyóiratokat.

5.6. Kéziratok:

az iskola pedagógiai dokumentációi

pályázati munkák (tanári, tanulói)

iskolai rendezvények forgatókönyvei

iskolai újság és rádió dokumentációi.


30

5.7. Periodika gyűjtemény:

Lásd. 3.1.

5.8. Kottagyűjtemény:

Az ének-zenei oktatáshoz, az énekkari munkához kapcsolódó énekes és hangszeres

zeneművek kottái.

5.9. Audiovizuális gyűjtemény:

Lásd. 3.1

6. A műveltségterületek fontosabb dokumentumai

Anyanyelv és irodalom:

általános- és szaklexikonok, enciklopédiák,

irodalomtörténeti összefoglalók,

közmondások gyűjteménye,

adattárak,

nyelvtani kézikönyvek,

szótárak: etimológiai, értelmező,

helyesírási, szinonima,

nyelvtani összefoglalók,

nyelvművelő segédkönyvek,

nyelvtani gyakorlókönyvek,

kifejezés-gyűjtemények,

nyelvi játékok,

verselemzési gyűjtemények,

vers-,mese- és népköltészeti antológiák,

szemelvénygyűjtemények,

színháztörténet,

írás-, könyv és könyvtártörténet,

szépirodalmi alapművek (magyar,

egyetemes)

kötelező és ajánlott olvasmányok,

sorozatok,

módszertani segédletek,

gyermekfolyóiratok,

AV dokumentumok

Idegen nyelv/ek/:

szótárak,

kifejezés-gyűjtemények,

nyelvkönyvek,

tesztek,


a tanult nyelv kultúrkörébe tartozó

fontosabb antológiák, szemelvény-

gyűjtemények,

AV dokumentumok.

Matematika:

matematikai: - lexikonok, enciklopédiák,

összefoglalók,

képlet- és feladatgyűjtemények,

gyakorlókönyvek

fejtörők, rejtvények

matematika történet,

adattárak,


statisztikai zsebkönyvek,

szoftverek, multimédia

Ember és társadalom:

lexikonok, enciklopédiák,

adattárak,

kronológiák,

atlaszok,

forrás- és szemelvénygyűjtemények,


napilap, folyóiratok,

fogalomtárak,

monográfiák,

felvilágosító, tanácsadó, mentálhigiéniás

szakkönyvek,

ismeretterjesztő művek,

AV dokumentumok.


31

Ember és természet:


összefoglalók,

atlaszok,

feladatgyűjtemények,

állat-, növény-, ásvány-, stb. határozók,

földrajzi, biológiai albumok,

természettudományos folyóiratok,

fizikai, kémiai képlet és feladat-

gyűjtemények,

fizika és a kémia története


természettudományi ismeretterjesztő

könyvek,

AV dokumentumok.

Földünk és környezetünk:

természettudományos:


összefoglalók,

atlaszok,

albumok,

folyóiratok,

adattárak,

évkönyvek


AV dokumentumok

Művészetek:

zenei-, film-, színházi-, művészeti


összefoglalók,

művészettörténet,

opera- és hangversenykalauzok,

kottás- és dalosgyűjtemények,

albumok,

AV dokumentumok, auditív

dokumentumok (kiemelten!),

olvasógyakorlatok,


szakfolyóiratok.

Informatika:

könyv- és könyvtártörténeti

dokumentumok,

lexikonok,

oktatókönyvek,

játékprogramok,

feladatgyűjtemények,

gyakorlókönyvek,

adatbázisok,

szakfolyóiratok,

szoftverek.

Életvitel és gyakorlati ismeretek:

technikai lexikonok, szótárak,

összefoglalók,

technikatörténet,

szakkönyvek,

háztartási mindentudók,

pályaválasztási útmutatók, tanácsadók,

AV dokumentumok,

munkavédelmi és KRESZ kiadványok,

ismeretközlő sorozatok

szakfolyóiratok,

módszertani segédletek.

Testnevelés és sport:

sportlexikonok, enciklopédiák,

összefoglalók,

szabálykönyvek,

módszertani segédletek.

A Nagyigmándi Pápay József Általános Iskola könyvtárának

könyvtárhasználati szabályzata

I. A könyvtár használóinak köre

A könyvtárat és szolgáltatásait az iskola pedagógusai, tanulói, adminisztratív és technikai

dolgozói használhatják, igény esetén más intézmények pedagógusai és tanulói is

kölcsönözhetnek. A könyvtár és szolgáltatásai beiratkozás után vehetők igénybe, a könyvtári

tagság ingyenes. A beiratkozás tanév elején történik és egy tanévre szól.

II. A könyvtár szolgáltatásai:

A könyvtár nyitvatartási ideje alatt a szolgáltatások korlátozások nélkül igénybe vehetők. A

könyvtárból könyvet és egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni.

Kölcsönzés:

A tanulók egyszerre 2 kötet könyvet kölcsönözhetnek, a kölcsönzési idő (a tartós tankönyvek és a

tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket

és a tanulók által használt segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára 1-1

tanévre kölcsönöz.

Tanév végéig minden könyvet vissza kell hozni, nyáron a kölcsönzés szünetel.

Pedagógusoknál a kölcsönzési idő és a kölcsönözhető kötetek száma nincs korlátozva, de tanév

végén minden könyvtári dokumentumot vissza kell hozni a könyvtárba.

Az elveszett vagy megrongálódott könyv aktuális beszerzési árát meg kell térítenie az olvasónak.

Az olvasó köteles rendezni tartozásait az iskolával történő jogviszony megszűnése előtt.

Az iskolai könyvtár letéti állományt helyezhet el: szaktantermekben, tanári szobában,

igazgatóiban. A letéti állományt a tanév elején veszik át és a tanév végén adják vissza a

megbízott tanárok, akik az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel tartoznak.

Helybenhasználat:

Egyéni és csoportos helybenhasználat a könyvtár nyitvatartási ideje alatt.

Csak helyben használható dokumentumok:

- kézikönyvtári könyvek, folyóiratok, audiovizuális információhordozók.

A csak helyben használható dokumentumokat a pedagógusok egy-egy tanítási órára

kölcsönözhetik ki.

Tájékoztatás:

Információszolgáltatás a könyvtár dokumentumai alapján a tanítás-tanulás folyamatában

felmerülő problémák megoldásához.

Tanórák és egyéb csoportos foglalkozások tartása:

A könyvtári órák és foglalkozások várható időpontját, témáját, igényelt szolgáltatások körét

egyeztetni kell a könyvtáros tanárral.

Könyvtári rendezvények szervezése

Könyvtárközi kölcsönzés:

A saját gyűjtemény kereteit meghaladó igényeket a könyvtár könyvtárközi kölcsönzés útján

elégíti ki.

III. A könyvtár nyitvatartási ideje:

Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben

zárva tart. Heti nyitvatartási idő: 10 óra


33


Adatvédelmi szabályzat

A nagyigmándi Pápay József Általános Iskola adatszolgáltatási kötelezettségét a mindenkor

érvényben levő jogszabályok határozzák meg. A statisztikai adatgyűjtést a felügyeleti szervek

vagy a fenntartó szerv rendelheti el.

A dolgozók és tanulók személyi adatai bizalmasan kezelendők.

Hivatali – intézményi titoknak minősülnek a tanulók egészségügyi, értelmi állapotára és

családok helyzetére vonatkozó adatok, továbbá az intézmény dolgozóinak személyi ügyei.

Az iskoláról tájékoztatás az igazgató hozzájárulásával adható.

Mellékletek:


A Nagyigmándi Pápay József Általános Iskola könyvtárának szervezeti és működési szabályzata


Adatvédelmi szabályzat

nagyigmÁndi pÁpay jÓzsef ÁltalÁnos iskola · nagyigmÁndi pÁpay jÓzsef ÁltalÁnos iskola...

Documents