NAT – kerettantervek – helyi tanterv Ember és társadalom – történelem

Készítette:

Dr. Katona András

ny. főiskolai docens

ELTE BTK Történeti Intézet

SYMA Csarnok

2012. augusztus 31.

A NAT tizenhét pillanata (1995-2012)

1995: NAT1(tananyag – fejlesztési követelmények) – 2000: Kerettantervek (csak központilag készülnek)

• Helyi tantervek elkészítése (1995-1998, majd átdolgozás: 2000)

2003: NAT2 (Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság javaslata alapján) – 2003: Kerettantervek (szabad választhatóság: pl. kiadók

is készítenek kerettanterveket) A kerettanterv vált a tartalmi szabályozás legfelsőbb szintjévé!

• Helyi tantervek átdolgozása

2007: NAT3 (Kulcskompetenciák bekerülése) – 2007: Kerettantervek (tananyagcsökkentés)

• Helyi tantervek átdolgozása

2012: NAT4 (2010 augusztusától csaknem két éven át folytak a munkálatai) tananyag rehabilitálása – 2012: Kerettantervek (megjelenés szeptember végén

várható) • Helyi tantervek átdolgozása (2012. december végéig)

A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai

NAT

KT

HT HT

KT

HT

Kormányrendelet

2012. június 4.

Miniszteri rendelet,

kerettantervek

2012. szeptember

Pedagógiai program/

helyi tanterv

2012. szeptember-

december

Az eddigi NAT-ok gyorsmérlege

Változások az előző NAT-hoz képest

NAT3 (2007) NAT4 (2012)

NAT2 (2003) felülvizsgálata

PISA-vizsgálatok tudáskoncepciója, ill. EU kulcskompetencia-keretrendszerének adaptálása

Tudás alkalmazhatósága

Kompetenciaalapú tartalmi szabályozási rendszer

9 kulcskompetenciaterületet tartalmaz (matematika, term.tud. elkülönült)

NAT3 (2007) felülvizsgálata

Értékközvetítő szerep újrafogalmazása

Közműveltségi tartalmakkal történő kiegészítés: köznevelés feladata a műveltség közvetítése

Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés és tudásépítés hármassága

9 kulcskompetencia megmarad

A NAT 2012 főbb jellemzői

A NAT küldetésének újradefiniálása

A nevelési-oktatási folyamatban az értékközvetítés hangsúlyozása

A fejlesztési területek – nevelési célok újragondolása

A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése

Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése

A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése

Fejlesztési célok hálózata

Fejlesztési területek, nevelési célok:

Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias

nevelés Állampolgárságra, demokráciára

nevelés Az önismeret és a társas kultúra

fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért,

önkéntesség Fenntarthatóság,

környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

Kulcskompetenciák:

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és

technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári

kompetencia Kezdeményezőképesség és

vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti

tudatosság és kifejezőképesség

A hatékony, önálló tanulás

A műveltségi területek általános jellemzői

• kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével;

• az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;

• nem lezárt rendszerként jelennek meg;

• nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg;

• hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

Az Ember és társadalom szerkezete (NAT1, NAT2, NAT3)

NAT1 (1-10. évf.) (1995) NAT2 (2003) NAT3 (2007) (1-12. évf.)

Bevezetés Alapelvek, célok

Általános fejlesztési követelmények (1–6. és 7–10. évf.):

emberismeret és önismeret;

ismeretszerzési és –feldolgozási; kifejezőképességek;

tájékozódás időben; tájékozódás térben

A fejlesztési feladatok szerkezete:

ismeretszerzés, tanulás;

kritikai gondolkodás;

kommunikáció;

térben-időben való tájékozódás;

a tartalom kulcselemei;

a reflexiót irányító kérdések.

Részletes követelmények: társadalmi ismeretek 4., 6. évf.; társadalmi, és állampolgári ismeretek, 8. évf.; állampolgári és gazdasági ismeretek, 10. évf.; emberismeret, 8., 10. évf.; történelem 8., 10. évf.: tananyag; fejlesztési követelmények; minimális teljesítmény bontásban.

Az Ember és társadalom szerkezete (NAT4 – 2012)

Alapelvek, célok Kiemelt fejlesztési területek: történelem; erkölcstan, etika; hon- és népismeret; társadalmi,

állampolgári és gazdasági ismeretek; filozófia. A fejlesztési feladatok szerkezete (1-4., 5-6., 7-8. és 9-12.

évfolyamra): ismeretszerzés, tanulás; kritikai gondolkodás; kommunikáció; tájékozódás és időben térben. Közműveltségi tartalmak: történelem 1-4., 5-8., 9-12. évf.; ismétlődő/visszatérő és

hosszmetszeti témák; erkölcstan, 1-4., 5-8. évf.; etika, 9-12. évf.; hon- és népismeret, 5-8. évf.; társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, 5-8., 9-12.

évf.; filozófia, 9-12. évf.

Ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák

Társadalmi helyzet, életmód, életviszonyok (pl. gyermekek nevelése, oktatása; család, lakóhely/ nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák)

Társadalom és állam (pl. uralkodók és államférfiak; birodalmak/államformák, államszervezet)

Helyi és nemzetközi együttműködés (pl. békék, háborúk, hadviselés/függetlenség és alávetettség)

Természet és technika kölcsönhatása (pl. a földrajzi környezet; természetformálás és –átalakítás hatásai/ erőforrások és termelési kultúrák)

Kultúrák, vallások, eszmék (pl. népek és vallások egymásra hatása, együttélése/ vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai)

A történelem tananyag kronologikus témakörei

1. Az őskor és az ókori Kelet.

2. Az antikvitás.

3. A középkori Európa.

4. A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába

5. A világ és Európa a kora újkorban.

6. Magyarország a XVI-XVII. században.

7. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon

8. A nemzetállamok kora.

9. Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében.

10.Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében.

11.A globalizálódó világ és Magyarország.

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek

Az erkölcstannal, etikával; a hon- és népismerettel; valamint a filozófiával együtt a műveltségi terület integráns része.

A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témakörei:

5-8. évfolyam 9-12. évfolyam

Társadalmi szabályok. Társadalomismeret.

Állampolgári alapismeretek. Állampolgár vagyok.

Pénzügyi és gazdasági kultúra.

Pénzügyi és gazdasági kultúra.

A munka világa. A munkavállalói szerep.

Változások a mindennapi életben.

A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT)

„A NAT-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák:

a nevelés és oktatás céljait,

a tantárgyi rendszert,

az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát,

a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit,

továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait,

és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

Forrás: Nemzeti alaptanterv

A tantárgyi kerettantervek felépítése

A tantárgy neve: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Tantárgyi célok, feladatok: összegzi a tantárgy főbb feladatait a képességfejlesztésben és a tantárgy képzési tartalmából következő műveltség közvetítésében, illetve annak továbbépítésében.

A kétévfolyamos ciklusokra vonatkozó bevezetők meghatározzák a tantárgy szerepét a fejlesztési területekben, a nevelési célok elérésében és a kulcskompetenciák fejlesztésében, illetve meghatározzák a tantárgy sajátos fejlesztési céljait – levezetve a NAT megfelelő műveltségterületének (Ember és társadalom) fejlesztési céljaiból és az adott iskolatípus/fokhoz illesztve és annak céljaiból, feladataiból.

Kerettantervi szerkezet

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi

meg. A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően – lehet konkrét

téma: pl. Relációk, függvények, sorozatok, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek

megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülő

műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg.

Órakeret

A javasolt óraszám

Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok,

képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően.

Tantárgyi fejlesztési célok

Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott

két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján.

Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcs. pontok

A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak

megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két

oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt

indokolják).

Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi

műveltség összetevőinek jelzése.

A fejlesztés várt eredményei a két

évfolyamos ciklus végén

Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.

A történelem kerettantervek szerkezeti sajátosságai

1. Csak tematikai egység megfogalmazására került sor.

2. Az órakeret a teljes évi óraszám 90%-át jelenti (ez más tárgyaknál is így van).

3. A követelmények végig felosztásra kerültek külön ismeretekre és külön fejlesztési követelményekre. Az első kötelező tudáselemeket, a második ajánlott fejlesztő feladatokat tartalmaz.

4. Kapcsolódási pontok megpróbál hidat verni nemcsak a műveltségi terület stúdiumai, de más műveltségi területek tantárgyai között is.

5. A történelemnél nemcsak a kulcsfogalmak és fogalmak elkülönítése történt meg, de a NAT alapján a kulcsfogalmak értelmező és tartalmi kulcsfogalmak elkülönítése is.

6. A kerettanterv megfelelő része továbbra is tartalmaz adatokat (lexikák), melyek személyek nevét, helyneveket (topográfia) és évszámokat (kronológia) tartalmaznak. Az eltérés, hogy az évszámok mellett megneveztük a történelmi eseményt is.

Kulcsfogalmak

Értelmező kulcsfogalmak Tartalmakat kifejező kulcsfogalmak

Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi források, tények és bizonyítékok, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont.

Társadalom, társadalmi osztály, rétek, állam, államszervezet, államforma, államtípus, kultúra, birodalom, vallás, hadsereg, kormányzat stb.

Milyen kerettantervek készültek?

10 db, egységes struktúrájú kerettantervi csomag kialakítása történt meg:

Alsó tagozat

Felső tagozat

Négy évfolyamos gimnázium

Hat évfolyamos gimnázium

Nyolc évfolyamos gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola (külön projekt keretében készült)

Két tanítási nyelvű iskolák

– felső tagozat

– négy évfolyamos gimnázium

További fejlesztések:

Nemzetiségi iskolák

– alsó tagozat

– felső tagozat

– négy évfolyamos gimnázium

SNI kerettantervek

– alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

– felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

Pirossal jelöltük a történelem tantervet tartalmazó csomagokat.

Tanévenkénti korszakhatárok (általános iskola 5-8. évf.)

Régi kerettanterv

(2003, 2007)

Új kerettanterv

(2012)

Évf. Tananyag (egyetemes/magyar)

Tananyag (egyetemes/magyar)

5. Ókor vége /magyar honfoglalás

Középkor vége /Árpád-kor vége

6. XVIII. század elejéig/szatmári béke

1849-ig

7. Az első világháború vége A második világháború vége

8. Globalizáció /1990-ig Globalizáció /2004-ig

Tanévenkénti korszakhatárok (középiskola 9-12. évf.)

Régi kerettanterv

(2003, 2007)

Új kerettanterv

(2012)

Évf. Tananyag (egyetemes/magyar)

Tananyag (egyetemes/magyar)

9. Első ezredforduló /magyar államalapítás

Középkor vége /1490-ig

10. Kora újkor 1721-ig /szatmári béke

1849-ig

11. Az első világháború kezdete

A második világháború vége

12. Emberiség az újabb ezredfordulón /1991

Globalizáció /2004-ig

Tanévenkénti korszakhatárok (6 és 8 évf. gimnázium 7-12. évf.)

Régi tanterv Új kerettantervek (2012)

Évf. Tananyag (egyetemes/magyar)

Tananyag (egyetemes/magyar)

7. Az ókori Hellász vége Az ókor vége

8. Az érett középkor vége /az Árpád-kor vége

A középkor vége /1490-ig

9. Kora újkor 1721-ig /szatmári béke

A francia forradalomig /szatmári béke

10. 1849-ig 1871-ig /a kiegyezésig

11. A második világháború kezdetéig /Horthy-korszak 1939-ig

A második világháború végéig

12. Napjainkig Globalizáció /2004-ig

Óraterv (Az órakeret 90%-a tervezhető)

Történelem,

társadalmi

és

állampolgári

ismeretek

ÁLTALÁMOS ISKOLA

Éves óraszám, 36

hét/ kb. 90% KÖZÉPISKOLA/GIMNÁZIUM

Éves óraszám 36

hét/ kb. 90%

éves min. óraszám éves min. óraszám

(heti óraszámok) (heti óraszámok)

58. évf. 2 2 2 2

72/ kb.65

8. évf. 47/kb.42

állampolg.

25/kb.22

KÖZÉPISK.

912. évf. 2 2 3 3

9-10. évf. 72/kb. 65.

11. évf. 108/ kb. 97

12. évf. 76/kb. 69.

Társ.ism.20/kb. 18

GIMN. 5-12. 2 2 2 2 72/ kb.65 2 2 3 3

9-10. évf. 72/kb. 65.

11. évf. 108/ kb. 97

12. évf. 76/kb. 69.

Társ.ism.20/kb. 18

GIMN. 7-12. 2 2 72/ kb.65 2 2 3 3

9-10. évf. 72/kb. 65.

11. évf. 108/ kb. 97

12. évf. 76/kb. 69.

Társ.ism.20/kb. 18

Történelem tananyagbeosztás (őskor, ókor, középkor)

5. évfolyam 9. évfolyam

Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája (12 óra)

Az őskor és az ókori Kelet (8)

Az ókori görög-római világ (23)

Az ókori Hellász (11)

Az ókori Róma (12)

A középkori Európa világa (14)

A középkor (18)

A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora (15)

A magyarság útja a kezdetektől 1490-ig (16)

Történelem tananyagbeosztás (kora újkor, újkor 1849-ig)

6. évfolyam 10. évfolyam

A magyar Királyság virágkora (13 óra)

A világ és Európa a kora újkorban (14)

A világ és Európa a kora újkorban (12)

Magyarország a kora újkorban (18)

Magyarország a kora újkorban (14)

A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon (20)

Felvilágosodás, forradalmak és polgárosodás kora (15)

Az újjáépítés kora Magyarországon (9 óra)

Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon (15)

Ismeretek egy témakörön belül (Reformkor és szabadságharc)

Ált. isk. Középisk.

Széchenyi István elméleti és gyakorlati munkássága.

A reformkori rendi országgyűlések fő kérdései.

Kossuth Lajos programja és szerepe a reformkorban.

Az 1848-as forradalom. Az áprilisi törvények.

A szabadságharc fontosabb csatái és jeles szereplői.

Átalakuló társadalom és gazdaság. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák.

A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. Fölzárkózás és lemaradás.

A reformmozgalom kibontakozása.

A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés.

A reformkori művelődés és kultúra.

A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei.

Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. Forradalom, reform és komromisszum.

A szabadságharc története. Békék, háború, hadviselés.

Fejlesztő feladatok

Ált. isk. Középisk.

Ismeretszerzés és tanulás

Ismeretszerzés tanári elbeszélés és vázlatrajz alapján. (Pl. Széchenyi és Kossuth reformkori tevékenységei.)

Kritikai gondolkodás

Változások és hatásaik nyomon követése. (Pl. a szabadságharc bukásának következményei.)

Kommunikáció

Tanulói kiselőadás jelentős történelmi személyiség életéről. (Pl. Wesselényi Miklósról.)

Tájékozódás térben és időben

Jelentős események egymásra hatásának vizsgálata. (Pl. a forradalom és pozsonyi rendi országgyűlés.)

Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a nemesi életszemlélet megismerése Pulszky Ferenc műve alapján.)

Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Németh László Az áruló c. történelmi drámája.)

Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. Széchenyi és Kossuth vitája.)

Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. az 1848-as forradalmak kölcsönhatásai.)

Az iskolák implementációs feladatai (2012 szept.-dec.)

A kerettantervek összevetése a helyi tantervvel:

Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő

- a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása;

- döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése;

- az értékelési rendszer kialakítása;

- a Pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele.

Meghívó

Nemzeti alaptanterv után – kerettantervek készítése közben – helyi tantervek átdolgozása előtt

Országos Történelemtanári Konferencia 2012. szeptember 29. (szombat), 10.00 – 15.00 óra

helyszíne: ELTE BTK földszinti kari tanácsterme (Budapest, VIII. ker. Múzeum krt. 4.) Tisztelettel meghívjuk Önt az Oktatáskutató és Fejlesztő

Intézet „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002) kiemelt projektje által támogatott, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézete, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata, valamint a Történelemtanítás online folyóirat és portál által rendezett szakmai konferenciára.

A konferencián való részvétel térítésmentes. Kérjük, részvételi szándékát 2012. május 20-ig a következő e-mail-címen jelezze: katona.andras@btk.elte.hu

A konferencia programja I.

Délelőtt

10.00: Elnöki köszöntő (Dr. Borsodi Csaba, ELTE rektorhelyettes, BTK intézetigazgató, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagoza-tának elnöke)

10.10 – 10.40: NAT – kerettantervek – helyi tantervek (Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója)

10.40 – 11.00: A NAT Ember és társadalom műveltségi területéről (Szabó Márta középiskolai vezetőtanár, a műveltségi terület vezetője)

11.00 – 11.20: A történelem kerettantervek készítése közben (Dr. Katona András főiskolai docens, a munkacsoport vezetője)

11.20 – 11.40: A jelenismereti kerettantervek készítése közben (Gönczöl Enikő tankönyvíró, a munkacsoport vezetője)

11.40 – 12.00: Az etika kerettantervekről (Dr. Lányi András habil. egyetemi docens, a NAT-bizottság és a jelenismereti munkacsoport tagja)

12.00 – 12.30 Kérdések és vita

12.30 – 13.00 Ebédszünet

A konferencia programja II. Délután 13.00 – 14.45 Konzultációk szekciókban (15 perces időkeretben - forgószínpadszerűen) 1. szekció: Történelem – általános iskola (vezető: Bánhegyi Ferenc

igazgató, tankönyvíró és Horváth Péter tankönyvíró) 2. szekció: Történelem – 4 osztályos gimnázium és szakközépiskola

(vezető: Lieb Mariann és Makay Mariann középiskolai tanárok) 3. szekció: Történelem – 6 és 8 osztályos gimnázium (vezető: Stróbl

Terézia középiskolai tanár) 4. szekció: Állampolgári társadalmi ismeretek (vezető: Jakab György

tudományos munkatárs) 5. szekció: Etika, erkölcstan (vezető: Farkas István igazgató, szerzetes

tanár) 6. szekció: Filozófia (vezető: Asztalos Éva középiskolai tanár) 7. szekció: Hon- és népismeret (vezető: Karácsony-Molnár Erika

főiskolai tanár, intézetvezető) 14.30 – 15.00 A szekcióvezetők beszámolója 15.00 Zárszó (Dr. Borsodi Csaba) A változtatás jogát fenntartjuk.

Zárszó

„A tantervkészítés az egyensúlyteremtés művészete.”

(Szebenyi Péter)

Köszönöm a figyelmet!

katona.andras@btk.elte.hu