national geographic - szfinx

2016. JANUÁR

NATIONAL GEOGRAPHIC

SZFINXKANADAI SZŐRTELEN MACSKA

JÉGBE FAGYOTT TERMÉSZET

HÓPÁRDUCA HEGYEK SZELLEME

2 345893 475558

ÁR: 695 FT

MAGYARORSZÁGW W W . N A T I O N A L G E O G R A P H I C . H U

NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG

AZ ÁLLATOK

NEMBOHÓCOK


KOALA A BUDAPESTI ÁLLATKERTBEN

JEGYÁRAK:FELNŐTT 2500 FTGYERMEK 1800 FTDIÁK 1900 FT

NYITVATARTÁS:MINDEN NAP9:00-16:00



Jégfogyatkozás 5Mi lesz, ha eltűnik az Északi-sarkvidék tengeri jege?

A hónap asztrofotója 7Csillagok a Kékes felett

Új gekkó az állatfajok listáján 9

Az égi glóbuszok történetéből… 11

Szfinx – kanadai szőrtlen macska 15

Tudóscsapat a rák ellen 17

Idegrendszerünk védelme 20

A visszatérő – és a történet, ami mögötte van 21

Képernyőn a legendás antarktiszi expedíció 23

Rekordok tornádója 26

Az elveszett város titka 28

Futár a világ végére 30

Megdöbbentő képsorok a nepáli földrengésről 33

Vadregényes építmények 36

Amikor káprázik a szem és becsap az agy 38

A halál torkában 41

Öt érdekesség Indonéziáról 43

Alaszka fagyos édenkertje 46

Túlélni a messzi délen! 48

Jégbe fagyott természet 51

Véresen komoly 54

KrakatauAz írott történelem legnagyobb katasztrófája 57

Kőolaj, tűz, szőnyeg 61

Hópárduca hegyek szelleme 65

TARTALOMJEGYZÉK

Mi lesz, ha eltűnik az Északi-sarkvidék tengeri jege?

Földünkön a jelek szerint az Északi-sarkvidéket érinti leginkább a klímaváltozás. A régió talaja fölenged, a táj zöldül, az erdőhatár egyre északabbra tolódik, a bozót és a fű lassan benyomul a tundrára, sok helyütt rohamosan csökken a jegesmedvék, rozmárok, karibuk egyedszáma. Az Egyesült Államok Óceán- és Légkörkutató Intézetének (NOAA) munkatársa, James Overland oceanográfus szerint „az Északi-sarkvidék indikátorként bizonyítja a klímaváltozás tényét”.

A műholdas felmérések kezdetei, vagyis 1979 óta az Északi-sarkvidék jegének több mint a fele elenyészett, a jégtakaró kiterjedése és vastagsága is jócskán csökkent. A fagyott terület nyár végi (szeptemberre beálló) évi minimuma 2012-ben már csupán fele volt az 1980-as és 1990-es évek átlagának.

A téli jég legnagyobb (általában márciusban mérhető) vastagsága is csökken, habár lassabban, de ma már így is csak fele a hajdaninak. Ahol valaha évekig megmaradt a 3−4 méter vastag jégpáncél, ma sokfelé egy évig sem tart ki, ráadásul vékonyabb is, ezért kevesebb fényt ver vissza a jégtakaró.

A tengeri jég kiterjedése mindig is ingadozott valamelyest, ám mostanában, a civilizációnk kibocsátotta üvegházhatású gázok miatt, már egyre gyorsabban fogyatkozik, mondják a szakemberek. „Régen a vastag tengeri jég volt a Föld hidegraktára, de most már egészen más a helyzet” – mutat rá Overland.

JÉGFOGYATKOZÁSNATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG

5


A HÓNAP ASZTROFOTÓJA CSILLAGOK A KÉKES FELETT

A Kárpát-medencét borító ködtengerből csak országunk legmagasabb csúcsa emelkedett ki, miközben a tél konstellációi jelentek meg a látóhatáron.

Szémár Ferenc szerencsés időjárási körülmények között készítette a hónap asztrofotóját a Mátrából, amelynek beszámolóját az alábbiakban olvashatjuk. „2015 decemberének elején tartósan ködös, szürke idő lepte el hazánkat. Ebben az időszakban, minden ezzel ellenkező tapasztalat ellenére, érdemes a hidegpárna fölé, a magashegységeinkbe látogatni. Jómagam is egy mátrai kiránduláson vettem részt, ahol megtapasztalhattam a természet egyik csodáját; a lábaink alatt hullámzó felhők felett található fenséges téli nap-sütést.

Az estét Galya-tetőn töltöttük, ahol fotós felszerelésem is velem volt, így éjszakai képeket is tudtam készíteni a nemrégiben átadott, új kilátóból. Az építmény lépcsőin felfelé lépdelve lassanként elhagytam a ködöt, majd fokozatosan kiemelkedtem a fák koszorújából; olyan érzés volt, mintha közvetlenül a csillagok közé értem volna! A települések fénye átszűrődött a ködtakarón, amely felett megannyi csillag tündökölt, a felkelő Orionnal és a Hyadok halmazával. Nagyon látványos volt, ahogy a vékony cirruszok a fényesebb csillagok fényét kissé „felfújták”, ez a Betelgeuse és az Aldebaran körül szolid, diffúz effektust okozott.”

7


9

David Wojnowski évekkel ezelőtt bukkant a gekkófélék (Gekkonidae) családjába tartozó faj első példányaira és gyűjtötte be szövetmintáikat. Genetikai vizsgálatok révén mostanra kiderült, amit talált, újdonság az állatvilág képzeletbeli atlaszában. A néhány centiméteres faj – felfedezőjére való utalásként – a Lygodactylus wojnowskii nevet kapta beazonosítóitól: a tanulmány elsődleges szerzője a kenyai Patrick K. Malonza, a Texasi Katolikus Egyetem Biológiai Intézetének docense Dean A. Williams és ugyanebből az intézményből a mesterképzésen levő Carolina Granthon. Éppen Granthon volt, aki egyetemi kutatói munkája során a laboratóriumi, genetikai vizsgálatokat elvégezte. Ebből derült ki, alakjában ugyan hasonlít némely fajtársához, viszont kinézete és DNS-ének elemzése egyértelmű eltéréseket mutat.

A háta, a farka és végtagjainak felső része szürke alapú, hátán két halovány barna sávval. Feje fekete és fehér csíkos, az egyik fehér sáv a fejtetőn Y alakban elágazva végződik, ami igazi ékét adja a kis állatnak. Fekete-fehér sávozottsága a mellső lábaiig tart. A hímek hasi oldala, közel a farkuk végéig, szürkésfehéres szegéllyel körbevont sárga színben pompázik.

Wojnowski 2009 nyarán a Kenya-hegy keleti lejtőjénél bukkant rájuk a Tharaka-Nithi megyei Chogoria közelében, fákkal elszórtan benőtt mezőgazdasági területen. E-mailbeli megkeresésemre Patrick Kinyatta Malonza, a Kenyai Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa, a herpetológiai részleg vezetője mesélt arról, hogyan néz ki most ama vidék és környéke, ahol a faj a mindennapjait éli: „Chogoria város 1500 méter magasan a tengerszint felett terpeszkedik, a Kenya-hegy szélfelőli oldalán. Korábban mindenütt erdők zöldelltek erre, manapság azonban elsősorban művelésbe vont területek, farmok működnek itt, ahol banánt, kukoricát, kávét, teát termesztenek. A terület képét egyébként legnagyobbrészt meredek völgyek és állandó vizű patakok jellemzik.”

A Sagana folyó mentén gyümölcsfákon (papaya, mangó és citrusféle) megtalálható.A Lygodactylus wojnowskii jelenlétét több területre is valószínűsítik. Ez a „szigorúan arboreális”, falakó életmódú, elég mozgékony, a közeli ágak közti hézagokat ügyesen áthidaló faj a Mwea Nemzeti Park területén is előfordul.

A gekkófélék családján belül a mostanáig megismert nagyjából 60 fajt számláló Lygodactylus nemzetség fajai nappali gekkó. Főként Afrika szubszaharai részén és Madagaszkáron fordulnak elő, közelebbről esőerdőkben, hegytetőkön vagy szavannákon találkozhat velük a szerencsés természetkémlelő.


Kenya középső részén új törpe gekkót azonosított egy kenyai és két amerikai biológus – adták hírül a Zootaxa szaklapban.

LYGODACTYLUS WOJNOWSKII A SAGANA FOLYÓ KÖZELÉBENFOTÓ: PATRICK KINYATTA MALONZA


AZ ÉGI GLÓBUSZOK TÖRTÉNETÉBŐL…MI AZ ÉGGÖMB? MIRE HASZNÁLHATÓ ÉS MELYEK A LEGISMERTEBB, LEGNEVEZETESEBB DARABOK?

Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszol a Magyar Tudományban megjelent és most az mta.hu által is közölt, évezredeket átfogó írásában Klinghammer István, az MTA rendes tagja.

A rendszeresen visszatérő természeti jelenségeket már ókori elődeink is kapcsolatba hozták a csillagos égbolttal. A megfigyelt állócsillagok és bolygók helyzetének változása alapján időmértéket határoztak meg. A könnyebb azonosíthatóság kedvéért az állócsillagok csoportjait csillagképekbe fogták össze, és ezeket a jó megfigyelőképességükről ismert kaldeusok (az ókori Mezopotámiában élt arámi néptörzs, amely az asszírok legyőzése után létrehozta az Újbabiloni Birodalmat), valamint az egyiptomiak már a ma is használatos nevükön emlegették.

Tudták, hogy a Nap és a Hold az év, illetve a hónapok során az állatöv csillagképein keresztül vándorolnak, így hold- és napfogyatkozásokat tudtak előre jelezni és megfigyelni.

Az éggömb tulajdonképpen a csillagkatalógus grafikus alakja, nevezetesen a csillagos ég kicsinyített térképi ábrázolása gömbfelületen. A csillagok és csillagképek az égi glóbuszon kétféle módon ábrázolhatók. Az egyik lehetőség, ha úgy mutatják őket, amint a Földről nézve felismerhetők. Ez a geocentrikus kép. A másik, a jóval gyakoribb ábrázolási mód úgy tünteti fel a csillagokat és csillagalakzatokat, amint egy hatalmas gömb középpontjából vagy az univerzumon kívüli helyről nézve látnánk azokat.

13


14

Éggömböt már az ókorból is ismerünk. Az elméleti alapokat a Kr. e. 6. században a milétoszi Anaximandrosz (Kr. e. 610–546) hozta létre, de a tulajdonképpeni feltaláló a knidoszi Eudoxosz a Kr. e. 4. évszázadból. Az első fennmaradt emlék egy, az időszámításunk előtti évszázadban készült márványszobor, amely a görög mitológiában szereplő, az éggömböt a vállán tartó óriást ábrázol.

A világ legrégibb gömb formájában ábrázolt képét a térdeplő Farnese Atlasz hordozza a vállán. Nevét onnan kapta, hogy eredetileg a római Farnese-palotában állították ki. A 68 centiméter átmérőjű éggömböt tartó szobor, amely egy korábbi, a Kr. e. 3. évszázad-ból származó, de eltűnt mű mintájára készült, a nápolyi Nemzeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja.

A gömbön néhány fokvonal és negyvenkét csillagkép látható. (Merész fantáziájú kutatók szerint a csillagképek a Kr. e. 300. év körüli égboltnak megfelelő helyzetet mutatják, ezért a gömb Eudoxosz munkájának másolata.) Klaudiosz Ptolemaiosz (Kr. u. kb.100 - kb.160) a Kr. u. 1. század közepén az Almageszt hetedik és nyolcadik fejezetében leírta az égi glóbuszt, sőt annak alkalmazási lehetőségeit is. A Római Birodalom bukása véget vetett a Föld és az égbolt kutatásának is. Sok ismeret feledésbe merült, de volt, amit átvettek az iszlám tudósok, és kerülő úton aztán visszajutott az európai tudományos életbe.

A középkorban is használatosak voltak az éggömbök, így például a 6. században a bizánci Leontius készített ilyet. Oktatási célokra használt éggömböt a Nagy Károly német-római császár udvarában működő ír barát, Alkuin, a Sank Gallen-i Benedek-rendi szerzetes Notker Labeo, valamint a szintén Benedek-rendi barát, Gerbert Aurillac, a későbbi II. Szilveszter pápa, amikor Reimsben csillagászatot tanított. A 11. századtól kezdődően a muszlim csillagászok is készítettek éggömböket. A fennmaradt legrégibb a párizsi Nemzeti Könyvtár gyűjteményében található. Az 1080-as évekből származó, 18 centiméter átmérőjű arab gömb szerzője ismeretlen. Az egykori hatalmas arab birodalomból ismert többi tizenkét éggömb közül, amelyek mind 1500 előtt készültek, feltétlenül említésre érdemes a drezdai Matematikai-Fizikai Szalonban őrzött, 1279-ben készült Mohamed ibn Muajjad al-Urdi-féle gömb. A 14 centiméter átmérőjű éggömb gondosan cizellált, aranyból és ezüstből készült mestermunka.

A késői középkorban éggömböket Dél-Németországban és Bécsben készítettek. Nicolaus Cusanus bíboros (1401-1464) az 1440-es években Nürnbergben szerzett be egy 17 centiméter átmérőjű éggömböt, ami negyvennégy csillagot ábrázol. Valószínű, hogy a gömb a 15. század első felében élt klosterneuburgi magiszter,Nicolaus Heybech munkája. A gömböt Cusanus névadó szülővárosa, Kues róla elnevezett múzeuma őrzi.


SZFINX A SZŐRTELEN MACSKA

15

Már az ókor óta léteznek szőrtelen macskákról szóló beszámolók. A szőrtelen macskák létéről tanúskodó első fényképes bizonyíték 1902-ből, Mexikóból került elő. Természetes körülmények között nagyjából 15 évenként születik egy-egy szőrtelen példány. Nevével ellentétben a szfinx macska mögött nem áll évezredes múlt. Ez a csupasz bőrű, hatalmas fülű, szoborszerűen méltóságteljes macska egy hűvös éghajlatú országból, Kanadából származik.

A fajta kitenyésztése 1966-ban kezdődött meg. 1971 táján azonban meddőségi probléma jelentkezett az addigra már hivatalosan is elfogadott új fajtánál, amelyet 1980 tájára sikerült kiküszöbölni, miután 1975-ben egy minnesotai farmról, majd 1978-ban a kanadai Torontoból újabb szőrtelen példányok kerültek elő. (Az amerikai egyedeket Dermisnek és Epidermisnek, a kanadaiakat pedig Bambinak, Punkie-nak és Palomanak hívták.)

Csupasz bőrű, pihés szőrű szfinx

Kétségtelenül szokni kell a látványt, ugyanis a szfinx macska szinte teljesen szőrtelen, csupasz bőrét legfeljebb hamvas pihék borítják, esetleg a farkon figyelhető meg némi szőrzet. A hímek heréin is található körülbelül egy centiméternyi hullámos szőrzet. Egyike a nem mindennapi macskáknak, nemcsak ritkasága, hanem kinézete és tapintása miatt is. Bőre bársonyosan puha, sima, kissé zsíros tapintású.


A szfinx macska tartása éppen ezért nem egyszerű

Érzékeny bőre rendszeres kezelést igényel, és könnyen meg is fázik. Vannak, akik idegenkednek tőle, ám erre semmi ok: mi is ugyanilyen furcsának tűnhetünk egy csimpánz szemében. A pigmentáció a bőrön jelenik meg. Denevér-szerű fülei, ék alakú feje, karcsú teste, vékony végtagjai teszik különlegessé. Számos színváltozata van.

Sokak nem is tudják, hogy három fajtája is létezik ennek a különleges megjelenésű macskának:a kanadai alapváltozat, a Don és a Peterbald Szfinx között.

Csupaszságuk alapján a Szfinx cicák három csoportba sorolhatók: azok, amelyek teljesen csupaszon születnek, azok, akik puha, bársonyos, nagyon rövid szőrrel jönnek a világra, és a harmadik típus, az erőteljes, hosszabb szőrű szfinx macskák. E két utóbbi fajta egy-két éves korára vetkőzi le puhább, vagy erősebb bundáját, de nem teljesen szőrtelenül születnek. A kanadai szfinx macskák általában nem válnak teljesen szőrtelenné, némi szőr marad a pofácskájukon, a mancsokon és a farkon.

„KÉTSÉGTELENÜL SZOKNI KELL A LÁTVÁNYT, UGYANIS A SZFINX MACSKA SZINTE TELJESEN SZŐRTELEN...”„DENEVÉR-SZERŰ FÜLEI, ÉK ALAKÚ FEJE, KARCSÚ TESTE, VÉKONY VÉGTAGJAI

TESZIK KÜLÖNLEGESSÉ.”


A Don Szfinx macska

A Doni Szfinx egy orosz változata ennek a különös megjelenésű macskának. A Szfinx macska hagyományostól eltérő változata természetes mutáció révén jött létre. A Don Szfinx a kanadaitól nem csupán fenotípusában tér el, de eltérő a genotípusa is. A Doni Szfinx macskában a csupaszságért felelős gén domináns. A Doni Szfinx macska bajsza göndör, vagy rövid, míg a kanadainak egyáltalán nincs bajusza.

A Doni Szfinx feje ékalakú, arccsontja és szemöldöke kissé kiemelkedő, homloka lapos és elég rövid, pofája enyhén lekerekített. A fülek nagyok, egymástól távol, magasan helyezkednek el, enyhén előre dőlnek, végük kerek. A Don Szfinx teste izmos, a far széles és mély, a hasszintén széles, a végtagjai izmosak, mancsaik kerekdedek, hosszú és mozgékony ujjikkal hasonlítanak az emberi kézre.

A kanadai Szfinx

A kanadai Szfinx csontja vékonyabb, feje rövidebb, arccsontja széles, a homlok és orr közt lévő átmenet puha, kevésbé hangsúlyos. A kanadai Szfinx macska füle egyenes, hosszú, fültőnél szélesebb, és viszonylag alacsonyan helyezkednek el. A macska szeme kerek, tágranyílt, kissé ferde vágású.

17


A Peterbald Szfinx

A Peterbald Szfinx macskák a Don Szfinx és a sziámi macska keresztezéséből jött létre. Csontjai finomak, könnyűek, a teste elnyújtott, a fee ék alakú, keskeny, hosszúkás, lapos pofikával, a fülei nagyok, a fültőnél viszonylag szélesek, kissé oldalra állóak. Szemei mélyen ülőek, résnyire nyílók.

Tartani csak lakásban lehet, nem igényel semmiféle különleges tartási körülményt, mindig megtalálja a neki legoptimálisabb helyet, szeret bebújni takaró alá. Etetése, ápolása ugyanolyan, mint a szőrös társaié, sőt, ha lehet ezt mondani, még egyszerűbb is, hiszen nem kell sem fésülni, sem pedig fürdetni, elég áttörölni a testét egy nedves puha kendővel. A kiscicákat is teljes értékű macskaként kell tartani és nem szabad túlfélteni, szenzitíven bánni velük.

Aki társra vágyik, annak is ajánlott ez a fajta, mert sok szeretetet tud adni, valóban emberközpontú. Meglehetősen aktív, érdeklődő, élénk típus, nem jellemző rá a lustaság. Mivel nincsen szőre, ezért a macskára allergiások bizonyos típusának esélyt jelenthet a fajta a biztonságos macskatartásra, de aki csupán egy különleges fajtára vágyik, azoknak is ajánljuk a szfinxet.

A KÜLSEJE PEDIG KÜLÖNLEGESSÉ TESZI AZ ÖSSZKÉPET, OLYAN, MINT A PIRAMISOK FALÁN, AZ ŐSI RAJZOKON ÁBRÁZOLT MACSKA, VAN A MEGJELENÉSÉBEN VALAMI NEM EVILÁGI, MISZTIKUS.

18


TUDÓSCSAPAT A RÁK ELLEN

A Novo Nordisk Alapítvány közel 100 jelentkező közül egy dán–angol–magyar konzor-cium támogatásáról döntött. A 15 millió dán koronából megvalósuló interdiszciplináris kutatási program hazai csoportját Csabai István, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára vezeti.

A „Data-intensive complex systems approach for cancer genomics research: from theory to efficient targeted therapeutic intervention” című pályázat megvalósítása során három tudományterület kutatói fognak együtt dolgozni. A rák klinikai kezelésének eredményességét jelentősen hátráltatja, hogy a daganat „mozgó célpont”, megjelenése és genetikai összetétele folyamatosan változik, sőt az áttétekkel helyét is változtatja.

EGY NEMZETKÖZI KUTATÁSBAN ÖSSZEFOGNAK ORVOSBIOLÓGUSOK, GENETIKUSOK ÉS FIZIKUSOK, HOGY PONTOSAN FELDERÍTSÉK, A RÁK KIALAKULÁSA SORÁN VÉGBEMENŐ KOMPLEX FOLYAMATOKAT.

19


20

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a kezelések – melyek maguk is gyakran genetikai mó-dosulásokat okoznak – nyomása elől a sejtek igyekeznek kitérni, így az onkológusok egy folyamatos evolúcióban lévő kórt üldöznek. A konzorcium interdiszciplináris megközelítés-sel próbálja megérteni a rák evolúciós dinamikáját és hozzájárulni a hatékonyabb diagnosztikához és kezeléshez.

A nemzetközi konzorciumot Jiri Bartek (The Danish Cancer Society, Dánia) professzor vezeti. A nagyszabású kutatási programban Charles Swanton (The Francis Crick Institute, Egyesült Királyság), Szállási Zoltán (Technical University of Denmark, Dánia), valamint hazai résztvevőként Csabai István professzorok kutatócsoportjai vesznek részt.

AZ ANGOL PARTNER, SWANTON PROFESSZOR ÁLTAL VEZETETT TRACERX PROJEKTBEN 845 RÁKOS BETEG ORVOSI ÉS GENETIKAI VIZSGÁLATA ZAJLIK, A PROGRAMBAN KILENC ÉVEN KERESZTÜL GYŰJTENEK ADATOKAT.

Bartek professzor dániai laboratóriumában sejttenyészeteken végzett kísérletekkel és a Szállási professzor által kutatott DNS javító mechanizmusok részletesebb elemzésével a kutatók a kezelések hatását derítik fel.

A genetikai szekvenálások várhatóan mintegy 10 petabájtnyi (1015 bájt) adatmennyiséget eredményeznek, melynek kezelésében nagy szerepet játszanak a Csabai professzor által fejlesztett tudományos adatbázisok és elemző, modellező módszerek, melyeket más területeken már sikerrel alkalmazott.

Az új vizsgálati technikák megjelenésével a rák összetett jelenségének megértését ma már nem annyira az adatok hiánya, hanem a rendszer komplexitása nehezíti leginkább. Ebben segíthetnek a statisztikus fizikában és számítástudományban az elmúlt években kidolgozott módszerek, melyekkel csatolt dinamikai rendszerek vizsgálhatóak. A szerteágazó tudományterületeken dolgozó kutatók célja, hogy közös munkával, a kísérletek és elemzések összehangolásával kiszűrjék az adatokból a leglényegesebb faktorokat, és megalkossanak egy prediktív modellt, amely hatékonyabb kezelések tervezését teszi lehetővé és elvezethet a rák teljes gyógyításához.

A Novo Nordisk dániai magánalapítvány az egészségügyet és a jóléti szolgáltatásokhoz hozzájáruló kutatásokat támogatja, a szinergiaprogramra beérkezett pályázatok értékelése során e célok mellett az interdiszciplináris megközelítést és a tudományos kiválóságot vet-ték figyelembe.

IDEGRENDSZERÜNK VÉDELMÉBENAz Európai Agytanács (European Brain Council) felmérése szerint a lakosság közel 30 százaléka szenved valamilyen idegrendszeri betegségben.

A Parkinson- és a Huntington-kór, a migrén, a stroke, valamint a sclerosis multiplex alapját képező neurodegeneratív folyamatok vizsgálata mellett új idegszövetvédő hatású szerek létrehozásán is dolgozik az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoportja. Több általuk előállított vegyületre már szabadalmi oltalmat szereztek.

„E betegségek kezelése Európa-szerte a legnagyobb tételt jelenti az egészségügyi költségvetésben. Magyarországon évente átlagosan 45 ezer embert ér szélütés, körülbelül 1,5 millióan szenvednek migrénben, a Parkinson-kórosok száma eléri a 18 ezret, a sclerosis multiplexes betegeké pedig 9 ezerre tehető” – mondta el az mta.hu-nak Vécsei László, az MTA rendes tagja, az SZTE ÁOK Neurológiai Klinikájának igazgatója, az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport vezetője.

Mint Vécsei László kifejtette, a neurológia egyik leglényegesebb kérdése az idegszövet-károsodás (neurodegeneráció) mechanizmusának, valamint e károsodások kivédhetőségének (neuroprotekció) a megismerése. „Sok neurológiai kórkép idegszövet-károsodásra vezethető vissza. Így érthető, miért olyan fontos e terület kutatása. A szegedi multidiszciplináris kutatások egyik célja, hogy állatkísérletben és humán vizsgála-tok során minél pontosabban megismerjük az olyan neurológiai betegségek, mint például a Parkinson- és a Huntigton-kór, a stroke, a migrén és a sclerosis multiplex közös alapjának számító neurodegeneráció kialakulásának folyamatát, illetve olyan vegyületeket találjunk, amelyek idegszövetvédő hatásúak lehetnek” – fogalmazott az igazgató.

21


A Cat Café Macskávézó mint közösségi hely célja, hogy a nagyváros forgatagában a vendégeink kellemes környezetben kerüljenek kapcsolatba olyan kedves és barátságos állatokkal, akik megszépítik napjukat vagy esetleg nyugalmat, békét sugároznak pár órára, amíg elfogyasztják a nálunk rendelt finomságokat.

RÉVAY UTCA 3.1065 Budapest

NYITVAMinden nap 10:00 - 21:00

[email protected]

TELEFON(20) 617 3301

22

AZ ENGEDÉLYEK ALAPJÁN

HÚSZ ÉV MÚLVA LE KELLETT VOLNA BONTANI.

A KÖVETKEZŐ SZÁMBAN

AZ EIFFEL-TORONY BEFEJEZÉSE

„Képzelje el, ahogyan majd ez a nevetséges torony, ami a maga barbár megjelenésével olyan, mint egy ipartelep gyárkéménye, megszégyeníti az összes emlékművünket.”

national geographic - szfinx

Documents