nebuló Általános iskolanebuloiskola.hu/include/letoltes/pedagogiai_program.pdf · az enyhe vagy...

1

Nebuló Általános Iskola

Cím: 3534 Miskolc, Bertalan u. 4.;Telefon/Fax: 46/508-965; 508-966; e-mail: info@nebuloiskola„hu; www. nebuloiskola.hu

Esélytér Intézményfenntartó (4400 Nyíregyháza, Csillag u. 3. tel.:0642 788631)

email:[email protected]

Nebuló Általános Isko la

I

PEDAGOGIA I PROGRAMJA

2017. május

2



„Ha úgy vesszük az embereket, amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket.

Ha úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, amiknek kellene lenniük, akkor segítjük őket

azzá válni,amivé válni képesek."

(Goethe)

1. BEVEZETŐ

1.1. Az intézmény adatai

Az intézmény neve: Nebuló Általános Iskola

Az intézmény székhelyének címe: Miskolc, Bertalan utca 4.

OM azonosító száma: 028994

Az intézmény törzsszáma: 18435696

Beiskolázási körzete: Miskolc és vonzáskörzete

Az alapítás éve: 1994

Az intézmény alapítójának neve: Szabó Istvánné (Simon Mária) tanár

vállalkozói ig. sz. : 12.446/1993

Az intézmény fenntartójának neve: Esélytér Intézményfenntartó Egyházi Jogi Személy

Az intézmény fenntartójának címe: 4400 Nyíregyháza, Csillag utca 3.

Adószáma: 18509401-1-15

Számlavezető: Szabolcs Takarékszövetkezet Bankszámlaszám 68800099-11110206

Képviseli: Orosz Ferenc képviselő

Az intézmény közfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás

Az intézmény törvényességi

felügyeletét gyakorolja:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

Oktatási Főosztály

Az intézmény típusa: Általános Iskola

Az intézmény jogá llása: Önálló jogi személyk ént működő egyház i fenntartású

közneve lési intézmény



Gazdálkodása: Részben önállóan gazdálkodó köznevelési intézmény

Az intézmény vállalkozási tevékenysége: Nincs

Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: az intézmény élén a nevelőtestület által véleményezett és a

fenntartó által kinevezett igazgató áll. Az igazgató

felett a fenntartó gyakorolja a munkáltató jogokat

1.2. Az intézmény alaptevékenysége:

• Általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás; a tovább tanulásra, ill. alapvizsgára való felkészítés,

egyéni képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás.

• Emelt szintű természettudományos képzés

• A tanulók részére napközi otthoni ellátás biztosítása az 1-8. évfolyamon, tanulószobai ellátás biztosítása

az 5-8. évfolyamon,

• Szervezett intézményi étkeztetés .

• Bejáró tanulók ellátása.

• Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok ellátása.

• Diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása.

• Képesség kibontakoztató foglalkozás, valamint hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.

• Magántanulók ellátása orvosi igazolás, valamint szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye

alapján.

• Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló ellátása:

o különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: sajátos

nevelési igényű gyermek, tanuló,

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges

gyermek, tanuló,

o a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan

hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált és inkluzív oktatása a felsorolás alapján:

akit a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján az érzékszervi fogyatékosok közül

az enyhe vagy középfokban hallássérült, enyhe fokban értelmi, beszédfogyatékos, autista, valamint a

pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott

(pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).

1.3 Az alaptevékenységet kiegészítő tevékenység:

• Tanfolyamok szervezése

• Helyiségek, eszközök bérbeadása

• Iskolarendszeren kívüli oktatás

• Diáktáborozás, sport- és szabadidős tevékenység

• Kulturális, ifjúságvédelmi, közösségi és családi ünnepek, rendezvények

lebonyolítása

• Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

1.4. Az intézmény szakágazati megnevezése, száma (TEÁOR) és szakfeladat szerinti besorolása:



8520 Alapfokú oktatás

852011-1 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása. (1-4. évf.)

852012-1 Sajátos nevelési igényű ált. isk. tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évf.)

852021-1 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évf.)

852022-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évf.)

8559 M.n.s. egyéb oktatás

855911-1 Általános Iskolai napközi otthoni nevelés

855912-1 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

855914-1 Általános iskolai tanulószobai nevelés

855915-1 Sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai ellátása

855937-2 M.n.s. egyéb felnőttoktatás

8560 Oktatást kiegészítő tevékenység

856000-2 Oktatást kiegészítő tevékenység komplex támogatása

856013-1 Fejlesztő felkészítés

856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

5629 Egyéb vendéglátás:

562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés

562917-1 Munkahelyi étkeztetés

6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése:

682002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

9101 Könyvtári, levéltári tevékenység:

910120-1 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

910123-1 Könyvtári szolgáltatások

9312 Sporttevékenység és támogatása:

931204-1 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

8219 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

821900-3 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás



II. H ELYZETELEMZÉS

A Nebuló Általános Iskola a 201.7-2018 tanévtől az Esélytér Intézményfenntartó fenntartásában működő

köznevelési intézmény, amely vállaltan sajátos feladatokat lát el. Minden évfolyamon egy-egy osztály

működik alacsony tanulói létszámmal, mely lehetőséget ad a nagyobb odafigyelésre, az iskolahasználók napi

együttműködésére, a hangsúlyozott gyermekközpontúságra olyan tanulók esetében, akik igénylik mindezt. Így

nyújt lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek

megfelelő módú szocializálására.

A tanulók elsősorban Miskolcról és vonzáskörzetéből kerülnek ki.

Az intézmény 1994. szeptember 1-jétől működik, 8 évfolyamos általános iskola. A fenntartó á ltal

kiadott Alapító Okirat szerint fő feladata az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás; a tovább

tanulásra, ill. a lapvizsgára való felkészítés, egyéni képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás. az

iskolaérett, tanköteles korú gyermekek műveltségének megalapozása, illetve az alapkésségek kialakítása.

Ellátja az enyhe fokban értelmi sérült, az ép értelmű, testi, hallás, látás és beszédfogyatékos, a megismerő

funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és organikus okra vissza nem

vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását.

Célunk az, hogy eleget tegyünk az oktatásban felmerülő korszerű igényeknek, módszereknek. Mivel

iskolánkban tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés egyaránt folyik, éppen ezért fontos a különböző

egyéni képességgel rendelkező gyermekek optimális módon történő tanítása, nevelése.

Európai értékrendünk fontos alappillére a nyelvismeret, melyet az általános iskolában kell elkezdeni,

kialakítani. Az Európai Unió által kínált lehetőségekkel csak akkor tudunk élni, ha több nyelven beszélünk.

Iskolánkban kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektet a nyelvoktatásra. A z osztály létszámok adta

lehetőséget kihasználva első osztálytól biztosítjuk az angol nyelv tanulását, természetesen alkalmazkodva a

gyermekek életkori sajátosságaihoz.

Az elmúlt évek eredményének tekintjük, hogy a javító vizsgára bocsájtott tanulók száma elenyésző. Ez

bizonyítja, hogy iskolánk nemcsak tehetséggondozást, képességfejlesztést, ha nem a felzárkóztatást is

messzemenően biztosítani tudja. Eredményeink között kell megemlítenünk azt is, hogy a gimnáziumba

továbbtanulni szándékozó tanulóink nemcsak sikeresen felvételiznek, de a folyamatos visszajelzések azt

mutatják, hogy a későbbiekben is jó eredménnyel, megalapozott tudással állnak helyt a középiskolában. Kis

létszámunk ellenére igyekszünk minél több tanulmányi versenyre benevezni tanulóinkat, (matematika, angol

nyelv, anyanyelv, szavaló, népdaléneklési, környezetvédelmi, sport versenyek stb.) ahol nem kis

büszkeségünkre eredményesen szerepelnek.

Jelen Pedagógiai program tartalmazza a jelenleg érvényben lévő Pedagógiai program jogszabály szerint

továbbra is kötelező elemeit, valamint a hatályos jogi szabályzók által előírt új tartalmi elemeket. Ez az új

Pedagógiai program 2017. szeptember 1-jétől válik hatályossá.



III. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA:

III.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei eljárásai

III.2 Elsődleges célok, feladatok:

a. A korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyag elsajátíttatása a

tanulókkal. Egyéni különbségeket toleráló, kezelő, úgynevezett „befogadó" iskolának tekintjük

magunkat. (irányadó dokumentumok: NAT, kerettanterv, helyi tantervek)

b. Esélyegyenlőség megteremtésére törekszünk, mert minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy

kiteljesíthesse lehetőségeinek maximumát. Olyan nevelést és oktatást igyekszünk biztosítani, mely

növeli a gyermek általános műveltségét, és lehetővé teszi, hogy egyenlő eséllyel fejleszthesse

képességeit, személyi ítélőképességét, erkölcsi és társadalmi felelősségérzetét, ahhoz hogy a társadalom

hasznos tagjává válhasson.

c. Személyre szabott vagy a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás az egyes

tanulók, tanulócsoportok képességei, érdeklődése alapján.

d. Magas szintű nevelő és oktató munkánkon keresztül olyan erőfeszítésekre késztetjük tanulóinkat,

amely sikeres és boldog emberré alakítja őket.

e. Iskolánk gyermekközpontú, ugyanakkor rendre törekvő, világos rendszert kínál, amelyben

i. reményeink szerint - minden gyerek a legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit,

megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt.

f. A korszerű pedagógia alapja az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség, a kreativitás, európai szintű

nyelvtudás megalapozása és fejlesztése, amely elsődlegesen meghatározza céljainkat. Az

osztálylétszámok adta lehetőséget kihasználva első osztálytól tudjuk biztosítani a nyelvtanulást,

természetesen alkalmazkodva a gyermekek életkori sajátosságaihoz.

g. Célunk az egyéni szükségletnek megfelelő fejlesztés minden tanulónál. Ez a gyakorlatban magába

foglalja a több mélyítést, gyakorlást igénylő tanulók megerősítését, a speciális szükségletű gyerekek

egyéni fejlesztését és a kiemelkedő, gyorsan haladó tanulók optimális terhelését is.

h. A tehetséggondozást elsősorban tanórai és házi feladat differenciálással, fakultatív órák, szakkörök

szervezésével és egyes órákon (pl. nyelv, természettudományos tantárgyak) csoportbontás segítségével

valósítjuk meg.

i. Kis létszámunk ellenére igyekszünk minél több tanulmányi versenyre benevezni tanulóinkat

(matematika, angol nyelv, anyanyelv, környezetvédelem, zenei, sport, informatika).

j. Célunk az egészséges életvitel megalapozása, a család életmódjának kedvező befolyásolása. A

gyermekek mozgáslehetőségeit szélesítjük mozgásfejlesztő programunkkal, mely során rendszeresen

látogatják - testnevelés óra keretén belül - az uszodát és a korcsolyapályát, valamint dzsúdó órákat

tartunk. Törekszünk az megfelelő fokozatos terhelésre , figyelembe vesszük a gyermek egyéni

képességeit és tempóját.



k. A pedagógus és a tanuló között kialakuló pozitív érzelmi kapcsolatra építő jutalmazási, értékelési

rendszer kialakításán fáradozunk.

l. Kiemelt szempontunk, hogy a tervezett tevékenységek a gyermeki adottságok minél szélesebb körét

fedjék le, mert hisszük: minden gyermek valamiben tehetséges, tehát van olyan adottsága, melyben

képességei az átlag fölé emelhetők.

m. Az iskola vezetősége és tantestülete sem világnézeti, sem faji alapon nem tagadja meg azok

jelentkezésének elfogadását, akik kinyilvánítják szándékukat az itteni képzésben való részvételre.

Ugyanakkor fenntartja magának azt a jogot, hogy meghatározott értékek, pedagógiai szempontok

illetve a különbözeti vizsga eredménye alapján dönt az iskolába jelentkezők felvételéről bármely

évfolyamra.

n. A ötödik osztályba vagy attól magasabb évfolyamra jelentkező tanulók esetében a szaktanárnak

kell segítenie a helyi tantervünknek megfelelő t a n t á r g y i követelmények elérését, amelyhez egy

tanév felzárkózási időt biztosítunk. Sikertelen felzárkózás esetén csoportbontással segítjük a tanuló

továbbhaladását.

III.2.1 Pedagógiai alapelvek:

Az iskolában olyan légkört kívánunk kialakítani, ahol a tanulók otthonosan érzik magukat. Ennek érdekében

a következőket szükséges megvalósítani :

• a tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani,

• a gyermekek bevonása az iskolai életük megszervezésébe,

• a diák-tanár viszonyt ne jellemezze az alá-fölérendeltségi viszony,

• a tanulói munkáltatás kiemelt szempont,

• a tanuló egyéni képességeinek figyelembe vétele az oktatás során,

• a tanulót egészséges és biztonságos környezetben kívánjuk nevelni, oktatni, az iskola tanulmányi

rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével , sportolási, étkezési lehetőség biztosításával

életkorának és fejlettségének megfelelően alakítjuk ki.

• megismerhetik előre a velük szemben támasztott követelményeket,

• minden gyermek számíthat a pedagógus segítségére tanulmányi és nevelési téren egyaránt,

• példás emberi kapcsolatok jellemezzék tanuló-tanuló, tanuló-nevelő, szülő-nevelő és nevelő-nevelő

egymás közötti viszonyát,

• az emberi személyiség szabadon fejlődhessen, azzá lehessen, aminek a lehetőségeit magában hordozza.

• a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítésével egy időben a teljes

személyiség fejlesztése a feladatunk.

• szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket

kívánunk nevelni tanítványainkból.

• a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra a mindennapi életben

hasznosítható, tovább építhető alapműveltséget nyújt,

• az iskola olyan ismereteket közöl (ember, társadalom, művészetek, természet, tudományok, technika),

amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét és segítik eligazodásukat szűkebb és tágabb

környezetükben,

• az oktató tevékenység célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése,

• sajátítsák el az egyéni tanulás módszereit,

• legyen becsülete a tanulók körében a szorgalomnak, a munkának és a tudásnak,



• teremtsenek értéket iskolájukban, a már meglévőket óvják meg és adják át az utánuk jövő tanulóknak,

• tiszteljék az egyént és a közösséget,

• vegyék észre a jót, és értékeljék, ismerjék fel és előzzék meg a rosszat,

• az emberek közötti kommunikációban az elfogadott normák helyes formáit alkalmazzák,

• ismerjék a nemzeti kultúra és a történelem jelentős eseményeit, személyiségeit és hagyományait, hogy ezek

megbecsülése révén erősödjön bennük a haza és a szülőföld iránti szeretet.

A közös családi és iskolai nevelés eredménye alapján tanulóink a következő tulajdonságokat vallják

magukénak:

• erkölcsös

• humánus,

• a közösségi életet elfogadja,

• kötelességtudó,

• kreatív,

• érdeklődő,

• állampolgári tudata van,

• demokratikus,

• problémát érzékel és kezelni képes,

• képes eligazodni környezetében,

,,.--.._

• a környezeti kultúrát óvja,

• egészséges életmódot folytat,

• a munkát elismeri,

• van elképzelése a jövőjéről ,

• a másságot elfogadja,

• a művészeti értékeket megbecsüli,

• önál ló ismeretszerzésre képes,

• informatikai ismeretekkel rendelkezik,

• a családi élet szabályait betartja,

• a hagyományokat tiszteli,

• versenyszellemű,

• fegyelmezett,

• igazságos,

• szorgalmas,

• a tehetséget tiszteli,

• a kommunikációs képessége megfelelő,

• az emberi jogokat tiszteletben tartja,

• a kihívást elfogadja,

• testileg edzett, szeret sportolni, mozogni,

• megjelenése, környezete tiszta, ápolt, gondozott .



III.2.2 Eljárások, módszerek

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei:

• az oktatás valamennyi módszere

• meggyőzés

• minta

• példa

• példakép

• példakövetés

• eszménykép

• bírálat

• önbírálat

• beszélgetés

• felvilágosítás

• tudatosítás

• előadás

• vita

• beszámoló

A tevékenység megszervezésének módszerei:

• követelés

• megbízás

• ellenőrzés

• értékelés

• játékos módszerek

• gyakorlás

A magatartásra ható módszerek:

a) ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret

A dicséret iskolában használatos módjai:

szóbeli dicséret nyilvános formái : osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai

összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás ).

írásbeli dicséret formái: osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), igazgatói dicséret

(ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél,kitüntetés, osztályozás, jutalmazás.

Jutalmazzuk: a hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, a szorgalmas, folyamatos,

odaadó, közösségi munkát, a rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések).

A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom

(könyv, különféle tárgyi jutalmak, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás,

táborozás, tanulmányút).

b) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, szóbeli figyelmeztetés (észrevétel,



egyszerű kioktatás, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, tiltakozás), osztályfőnöki figyelmeztetés,

intés, igazgatói figyelmeztetés, intés, nevelőtestülete elé idézés, szigorú megrovás, áthelyezés másik

iskolába (kivételes esetben!}, tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!)

c) gátlást kiváltó módszerek: Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását

célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. Például: felügyelet, ellenőrzés,

figyelmeztetés, intés, tilalom, elmarasztalás.

III. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

III.3.1. Céljaink e területen a következők:

• A tanulói személyiség „erejének", épségének növelése (kompetencianövelő stratégia);

• általános: a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb

megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése;

• konkrét: az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését

figyelembe vevő nevelés, olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben

a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is,

• Iskolánk fő nevelő ereje elfogadó légkörében az osztályközösségének integráló

hatásában rejlik. Hisszük, hogy a nevelés személyiségformálás, személyiségfejlesztés. A

személyiségfejlesztésében a képességek kibontakozásának van központi szerepe . A

személyiség harmonikus fejlődéséhez a tanulási siker fontosabb még a megszerzett

tudásnál is.

• Az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása , amely a

gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával

párosul.

• A konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése;

• Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése;

• A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós

• feladatok, programok megvalósítására való törekvés;

• A közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár ösztönzése, ezzel

párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése;

• A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi,gyakorlati képességeinek fejlesztése .

III.3.2. A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a következő értékek egyensúlyának:

• a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke),

• az „én" harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, stb.),

• a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia),

• a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, probléma érzékenység,

kreativitás, szellemi igényesség),

• a humanizált társadalom - és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben

tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek megbecsülése, stb .).

III.3.3. A személyiségfejlesztés folyamatában használt eszközök, módszerek:



Az iskola egyik legértékesebb hagyománya a csoportszinthez igazított, illetve - szükség esetén -

személyre szabott módszerekkel végzett tehetséggondozás és felzárkóztatás.

A kiemelkedő tehetségű és a tanulási nehézségekkel küzdő diákokkal való foglalkozás nemcsak

magas szintű felkészültséget, hanem különleges pedagógiai érzéket, nagyfokú empátiát és

differenciáltmód szerek ismeretét kívánja.

A személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt eszköze a műhelymunka, amely egyrészt sajátos

tanár-diák kapcsolatot eredményez (a célazonosságon alapuló közös munka toleranciát, egymásra

figyelést, vitakészséget, a meggyőzés és meggyőzetés képességét, tanulási módszergazdagságot ,

kulturált magatartást, az elmélyült ismeretszerzés és a folyamatos önellenőrzés képességét

fejleszti). A műhelymunka színterei a csoportbontásban tartott nyelvi órák, a szakkörök, és az

iskolai rendezvények.

III.3.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendők:

Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: a

megismerési vágy fejlesztése,

tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása.

A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok:

a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése,

a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival.

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok:

a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, a tanulói

önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is.

III.4. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:

III.4.1 Egészségfejlesztés iskolai feladatai:

A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek

javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program,

melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása,

olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. A teljes

körű iskolai egészségfejleszt és az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését

jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény

partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával:

• egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás

összekapcsolásával);

• mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai

elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is);

• a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai

módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének,

tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.);

• számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és

családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony

(= bensővé váló) oktatása.



Az egészségfejleszt ési ismeretek témakörei az iskolában:

Az egészség fogalma.

A krónikus beteg egészsége.

Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk. A környez et

egészsége.

Az egészséget befolyásoló tényezők. Szájhigiénia.

A jó egészségi állapot megőrzése. A betegség fogalma.

Megelőzhető betegségek.

A táplálkozá s és az egészség, betegség kapcsolata.

Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása. Lelki

eredetű táplálkozási zavarok.

A beteg ember táplálásának sajátosságai.

A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséghez szükséges

testmozgás.

A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában.

A f elnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában. Gerincvédelem,

gerinckímélet.

Balesetek, baleset-megelőzés. A lelki egészség.

Önismeret, önértéke/és, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek

szerepe a másik önértékelésének segítésében.

A két agyfélteke harmonikus fejlődése. Az érett, autonóm személyiség jellemzői. A

társas kapcsolatok .

A nő szerepe i.

A férfi szerepei.

A társadalom élete, a társadalmi együtt élés normái, illem és etika, erkölcs. A családi

élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.

A gyermekáldás.

A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.

A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában.

A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás,

játék szenvedél y, internet- és tv-függés).

Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést

és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.

A média egészséget meghatározó szerepe.

Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő

módja. Fogyasztóvédelem.

Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás.

Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók

segítése. Iskola-egészségügy igénybevétele.

Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének

igénybevétele.

Otthoni betegápolás.

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a

hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők):

• a tanulási eredményesség javítása;

• az iskolai lemorzsolódás csökkenése;

• a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;

• a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges



megelőzése;

• bűnmegelőzés;

• a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal;

• az önismeret és önbizalom javulása;

• az alkalmazkodó készség,a stressz kezelés, a problémamegoldás javulása;

• érett, autonóm személyiség kialakulása;

• a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri , mozgásszervi és

daganatos betegségek) elsődleges megelőzése;

• a társadalmi tőke növelése.

III.4.2.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy

hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt.

Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul.

Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos

felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi

időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai

oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségta n-, osztályfőnöki -,

biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására.

Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető

elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására.

Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen,

melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjté s során)

alkalmával is tudnak használni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

• ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

• ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

• ismerjék fel a vészhelyzeteket;

• tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit;

• sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

• ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

• sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

• a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

• a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

• a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében - foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos

legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése



érdekében: az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és

az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével. Tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással

kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe, támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel

foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

A helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY- NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

Biológia rovarcsípések

légúti akadály

artériás és ütőeres vérzés

komplex újraélesztés

Kémia mérgezések

vegyszer okozta sérülések

savmarás

égési sérülések

forrázás

szénmonoxid mérgezés

Fizika égési sérülések

forrázás

testnevelés magasból esés

Az ötödik - nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási

ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése

és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat

(iskolaorvos,védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik - nyolcadik évfolyamon egy egy

osztályfőnökióra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

• szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

• minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak

• évente egy egészségvédel emmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással

foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára_

III.5. K özösségfejlesztéssel kapcso la t os feladatok:

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.

Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei:

•tanórák

- szaktárgyi órák,

- osztályfőnöki órák,

• tanórán-kívülifoglalkozások

- napközi és iskolaotthon,



- séta, kirándulás,

- szakkörök,

- diák-önkormányzati munka,

- szabadidős tevékenységek.

III. 5.1 Eszközök módszerek:

Kiválasztásuknál arra kell törekednünk, hogy tevékenyen hozzá tudjunk járulni:

• az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,

• véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,

• a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),

• a másság elfogadásához,

• az együttérző magatartás kialakulásához,

• harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez

III.5.2 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladatok:

Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk,

hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek

is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi

dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat

a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes

pontjait kötelező feladatként jelölte meg az alkalmazotti közösség számára _

III.5.3 Törekedjünk arra, hogy minden tanuló:

• Ismerje meg a társas együttélés azon alapvető szabályait, amelyek a közösségben való

harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek,

• Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy

múltú értékeit,

• Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi

tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei

megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek,

• Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság

iránt, becsülje meg ezeket,

• Valami lyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok

ápolásában,

• Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön

szabatosan kommunikálni,

• Tanuljon megtanulni,

• Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet,

• Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére,

• Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A közösségfejlesztés



egészségnevelési és környezetvédelmi vonatkozásait lásd az iskolai egészségnevelési,

egészségfejlesztési programban, illetve az iskolai környezeti nevelési programban.

III.5.4. A nevelőtestület feladatai a tananyag elsajátítás során a közösségfejlesztéssel kapcsolatban:

• segítse a tanulók kezdeményezéseit,

• járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez,

• biztosítson elegendő lehetőséget kialakításának/fejlesztésének segítésére, közösségi cselekvések

• alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet,

ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására,

• késztessen az ezekért végzett egyem es közösségi tevékenységre, irányítsa a tanulót arra,

hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek

kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra

középpontjában,

• fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak

kritikai módon való használatának képességét,

• kapjon átfogó képet a munka világáról,

• az alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való

felelősség érzését.

• A közösségfejlesztés egészségnevelési és környezetvédelmi vonatkozásait lásd az iskolai

egészségnevelési , egészségfejlesztési programban, illetve az iskolai környezeti nevelési

programban.

III.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai:

Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és

személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein

belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján.

A pedagógus:

• napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a

tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük;

• tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a

gyermekek életkori sajátosságai nak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani

innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;

• tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően

differenciáltan szervezi;

• a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni

segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;



• gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai

differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre

való felkészítés formájában is megtehet;

• a gyermekek tanulmányi fejlődését egyem foglalkoztatással , sokoldalú szemléltetéssel

szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök

helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;

• rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe

vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;

• az értékelésben törekszik az írásbeliés szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot

fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;

• a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli;

• az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon

belül köteles kijavítani;

• a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek

keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók

állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek

szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok

segítségével érhet el;

• fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és

betartatja velük az iskola házirendjét;

• biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben

fejlődjenek;

• feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások

felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése;

• tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek

megfelelően;

• különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a

szabadidős foglalkozások megtartása során;

• a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a

tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének

kialakítására;

• a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi

viselkedés szabályait;

• a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot

legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja;

• a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük

együtt értékeli;

• megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői

véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek

tanításkor és osztályzásakor;

• az iskolavezetés jóváhagyásával a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban

haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget

biztosítva a javításra;

• foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket;



• állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe

tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik, és a módszertani

fejlesztések körében való tájékozódik.

Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai

Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az

iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket.

A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az

iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség

arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok:

szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások,

színház-, és múzeumlátogatások stb.

Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai

szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az

iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és

szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése.

Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka.

Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók

nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az

osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes

vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe.

Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak,

kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak

a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát

alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az

osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot

adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit,

fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett

is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi mintáikat és

személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák.

Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő

gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. A

feloldódáshoz más környezet kell, mint a hagyományosan merev tantermi berendezés, az egymás hátát látó

gyerekekkel. Klubszobát célszerű berendezni, ami témától függően átrendezhető: puffokkal, ülőpárnákkal,

vitrinekkel, polcokkal, meseszőnyeggel. A falon legyen lehetőség "területeket" kialakítani saját osztály-,

faliújságra, akár falfirkára is. Ki lehessen alakítani osztálykuckókat. Legyen a teremben hagyományos

és modern audiovizuális eszköz, fényképezőgép, üres magnókazetták. Hangszerek: furulyák, dobok,

szintetizátor. Kartonok, színes papírok, ollók, ragasztó, színes ceruzák, zsírkréta, festékek, folyóiratok,



könyvek, művészeti alkotások reprodukciói, bábok. Nem szükséges minden órát ebben a megszokott

környezetben tartani, lehet színhely: könyvtár, múzeum, közösségi ház, vagy éppen a természet.

Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői

• Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek,

szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak.

• Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a

világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a

tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciá lt

emberkép és identitástudat alakulásához .

• A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi

környezetről, az emberről , és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai

normákkal.

• Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő

ismeretrendszere már S. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő

stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív

életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret).

• Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló

szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését.

• Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és

hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására.

• Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét

az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

III.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

III.7.1A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek:

A tehetséggondozás alapja az esélynövelés. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek

korszerű műveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására.

Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük.

Számunkra lényeges, hogy a tehetséggondozást célzó tevékenységek úgy alakuljanak, hogy azok optimálisan

biztosítsák az átlagtól eltérő, valamilyen területen tehetséges tanulók célirányos fejlesztését.

Ezek a tevékenységek a kötelező tananyag elsajátítása mellett tágabb értelemben iskolánk profilját is

meghatározzák. Ugyanakkor biztosítják egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás

sikerélményét, ami jelentősen hozzájárul a tanulók személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez.

A tehetség kibontakoztatását célzó tevékenységek:

• iskolai szakkörök,

• felkészítések tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre,

• pályázatok, pályamunkák írása,

• házi versenyek, iskolák közötti versenyek,

• diáknapok – bemutatkozás i l ehetőségekkel (művészeti, tudományos és egyéb területen} .



III.7.2 A tanulási kudarcnak kitett, beilleszkedési, magatartászavarral küzdő tanulók felzárkóztatását

segítő program

A tanulási nehézségekkel , magatartászavarral küzdő gyerekeknél is az önmagukhoz viszonyított fejlődés a

mérvadó, figyelembe véve lehetőségeik behatároltságát, fejlődésük speciális útját. A fentiek értelmében

lehetővé válik, hogy a gyerek a tanulást, mint felfedező, örömteli tevékenységet élje meg. Nem nyomasztó

számára a teljesíthetetlen követelmények súlya, nem menekül különböző betegségekbe és egyéb tünetekbe

a feszültség elhárítása céljából. Ugyanakkor a számára túl alacsony szint sem teszi elbizakodott,

unalmában rendetlenkedő gyermekké.

A deviáns magatartás, beilleszkedési zavar (tüneti) kezelése a személyre szóló fejlesztés során történik.

A teljesítménykényszer miatti magatartászavar elkerülése a meglévő értékek hangsúlyozása és a

kibontakozás lehetőségének biztosítása (szereplés, szervezés, karitatív tevékenység} útján történik.

Megelőző és segítő pedagógiai tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói

személyiségijogok tiszteletben tartására. A Közoktatásról szóló törvény legutóbbi módosításának

titoktartási kötelezettségünket előíró rendelkezését pedagógus-lelkiismeretünk szerint betartjuk. Fontosnak

tartjuk a családdal való szoros kapcsolattartást a nevelés eredményessége érdekében.

Az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító tanárok részvételével végrehajtott személyre szóló

feladat.

Kimenetele:

• ha a feltárás személyiségbeli, genetikai, idegrendszeri problémára derít fényt, külső

szakember segítségét kérjük

• ha állandó, meg nem oldható, a tanulót képességének megfelelő iskolába irányítjuk.

• ha a probléma a tananyag megértésének átlagosnál lassúbb folyamata, egyéni

korrepetálással segítünk.

• ha az egyéni tanulási sebesség (a bevésés időtartama} kisebb a csoportra jellemző

átlagosnál, a tanuló felkészülési időt kap, egyénileg ütemezzük tanulmányai

számonkérését.

• ha az otthoni tanulási körülmények nem megfelelőek, a tanuló napközis elhelyezését

kezdeményezzük .

• ha a feltárás személyiségbeli, genetikai, idegrendszeri problémára derít fényt, külső

szakember segítségét kérjük.(Nevelési Tanácsadó, Pedagógiai Szakszolgálat, szükség

szerint egészségügyi intézmény.)

• szükség szerint a tanulót képességének megfelelő iskolába irányítjuk.

III.7.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdők segítése: az intézményünkben

megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás

A szakértői véleménnyel rendelkező sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, oktatását

működési engedélyünkben foglaltaknak megfelelően integrált formában végezzük.



A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a

nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést

megvalósító intézményként többet vállalunk, magasabb értéket kínálunk, mint részvétet és

védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi

tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi

tényezők biztosítják:

Az iskolánk vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai

programokon akkreditált továbbképzéseken.

Iskolánk pedagógusai, valamennyi dolgozója, gyermek- és szülői közösségek felkészültek a

sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs,

rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus módszertani eljárások

alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság"

alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az

egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az

egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi -

eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök

alkalmazását.

A sajátos nevelési 1genyű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt

vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia,

hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki

a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos

nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;

b) egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus együttműködésével, ennek alapján

egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális

módszereket, technikákat alkalmaz;

c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő

javaslatokat beépíti,a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói

teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott

szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;

d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres

e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait

beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő,a tanuló

fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai

tanár, terapeuta

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényei hez

szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás,

hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);



segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában,

ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről:

javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;

figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az

egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus

tapasztalatait, észrevételeit, javaslatai t;

terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési

terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során

támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra;

segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében;

segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását.

Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló nevelési, oktatási intézményként igénybe vesszük az egységes

gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást

nyújtó intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények

segítségét a köznevelés-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.

Fogyatékosság típusához megfelelő és igazodó fejlesztő program. Előírt tananyag és követelmény:

1. Beszédfogyatékos tanulók megsegítésére irányuló program

Beszédben akadályozottak, beszédfogyatékosok azok a gyermekek, akiknél öröklött, veleszületett, szerzett,

organikus, funkcionál is, pszichés és környezeti okok következtében az átmeneti, illetve tartós hang-, beszéd-

és nyelvi zavar gátolja az egyén és a környezete közötti interakciót és alkalmazkodást.

Az oktatás a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a fogyatékosság

jellegétől függ, amely lehet:

- beszédfejlődési elmaradás:(megkésett/akadályozott beszédfejlődés (disfasia)

- artikulációs zavar: (pöszeség, orrhangzósság),

- beszédritmus-zavar: (dadogás, hadarás),

- centrális zavar: (disarthria),

- hangképzési zavar :(disfonia),

- parciális teljesítményzavar: (dyslexia, disgrafia, diskalkulia),

- beszédészlelési, megértési zavar.

Az általános iskola első két évfolyamára összpontosul az ismeretszerzés beszéddel összefüggő

eszközrendszerének elsajátítása, ezért a különleges gondozás szempontjából - amely elsősorban a módszerbeli

és habilitációs /rehabilitációs teendőkben fogalmazódik meg.

Kiemelt fejlesztési feladatok:

a. Énkép, önismeret:

erősödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, fejlődjön

önbizalmuk és kudarctűrő képességük, személyiségük váljon harmonikussá, a

fejlesztést úgy építsük fel, hogy az az egész személyiségre irányuljon, a

gyermekben reális énkép alakuljon ki önbizalma, kudarctűrő képessége,



feladattudata, kitartása, aktivitása, belső motivációja fejlődjön

a tanulót ösztönözzük beszédhibája leküzdésére, - ugyanakkor készítsük fel őt az

esetleges visszaesésekre, a maradványtünetekkel való együttélésre,

a gyermekek állapotuktól függően, nyelvi-kommunikációs zavaraik

kompenzálása után, jussanak el az önállóság általuk elérhető optimális

szintjére, képességeik kibontakoztatásával váljanak a társadalom aktív,

cselekvőképes tagjává

a fejlesztés segítségével a sajátos nevelési igényű gyermekek is tudják

teljesíteni minden műveltségi területen a minimum követelményeket.

b. Információs és kommunikációs kultúra:

a beszédükben akadályozott gyermekek fejlesztésében elsőbbséget kell biztosítani az

ép beszélő környezetben integráltan folyó oktatásnak.

c. Tanulás:

a fejlesztést tervszerűen, tudatosan kell felépíteni: beszédállapot felmérés: >egyéni terápiás tervű -> tudatos módszerválasztás -> komplexitás a fejlesztésben

-> folyamatos kísérés,

munkánk során nagy hangsúlyt kell fektetnünk a sokoldalú percepciós

fejlesztésre: fel kell használnunk, hogy a látási, hallási, kinesztéziás,

beszédmozgási ingerek, benyomások erősítve fejlődnek,

tudatosan használjuk ki a transzferhatásokat, megismerve a beszédfogyatékos

tanuló „erős oldalait", ezekre építve, a fejlesztést különböző átviteli

megoldásokkal tegyük eredményesebbé.

d. Testi, lelki egészség:

a tanuló motiválása beszédhibája leküzdésére; felkészítése a maradandó tünetek

elfogadására, s ezzel való együttélésre.

e. Felkészülés a felnőtt életre:

tájékoztassuk a szülőket, milyen továbbtanulási lehetőségek állnak gyermekeik

előtt integráltan oktató középiskolák, gimnáziumi tagozatok diszlexiások

számára, ezt a tanuló is ismerje meg.

A megvalósítás keretei, eljárásai

A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján iskolánkban

együtt neveljük az ép értelmű beszédfogyatékos és a nem fogyatékos gyermekeket. A gyermekek számára

biztosítjuk az ép beszélő környezetet, a sajátos nevelési igényükből fakadó többletszolgáltatásokat.

A gyermekek fejlesztése inkluzív (befogadó) osztályokban tanítási órákon, tanórán kívül - a sérülés

típusától, súlyossági fokától függően egyéni, vagy csoportos - speciális fejlesztő foglalkozásokon,

szabadidős tevékenységekben, valamint napközis foglalkozás keretében történik.

a. Tanítási órák

Kiemelt szerepet kapnak az anyanyelvi fejlesztés, a testnevelés az ének-zene, a vizuáliskultúra a technika

és életvitel valamint tánc és dráma tantárgyak. A megfelelő beszédtechnika kialakítása fontos része az

anyanyelvi nevelésnek, ezeket alsó tagozatban a magyar nyelv és irodalom, valamint az ének-zene

órákon napi rendszerességgel végezzük.

Az anyanyelvi fejlesztésnél figyelembe véve a sérülés jellegét az egyes műveltségi részterületek más-más



hangsúlyt kaphatnak:

az írás, olvasás előkészítő szakaszának időtartamát növeljük,

olvasás-, írástanítási módszerként a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia

prevenciós módszert használjuk,

beszédfogyatékos tanulóknál hosszabb begyakorlási és érési szakaszokat tervezünk,

az anyanyelvi fejlesztés a kommunikációs szándék megvalós ítására törekszünk a

nevelés-oktatás minden területén,

a tantestület tagjai törekszenek, hogy mindig jó beszédpéldát nyújtva, helyes beszéd

technikával kommunikáljanak a gyermekekkel.

A beszéd-rendellenességgel küzdő tanulóknál gyakran tapasztalhatók a nagy- és finommozgások zavarai,

a testtudat a testérzet a testséma kialakulatlansága, a téri tájékozódás fejletlensége is. A testnevelés,

környezetismeret és a művészetek tárgyak jól szolgálják a tér-orientáció- mozgás- ritmus fejlesztését, mely

hatással van a beszédkoordinációra. Idegen nyelvoktatásnál körültekintően járunk el,a minősítés alóli

felmentés helyett a módszerek változtatását is lehetségesnek tartjuk.

A pedagógusok a szakértői vélemények, alapos megfigyeléseik, a gyógypedagógus, a fejlesztő pedagógus

valamint a pszichológus segítségével, a tanulók egyéni sajátosságainak ismeretében a differenciálás

különböző módjait alkalmazzá k:

segítségadásban: a feladat megismétlése a beszédfogyatékos tanulónak megfelelő nyelvi szinten,

a feladatok szintjén: mennyiség, technikai kivitelezés : - írás területén gyereknél, rajzos vagy szóbeli megoldás, illetve szóbeli felelet helyett írásbeli válasz,

szociális keretek szintjén: párban, vagy csoportban végzett munka oldja az akadályozott tanuló

elszigetelődését,

tanulási stílus szerint: auditív, vizuális, vagy motoros területre támaszkodik inkább a gyermek,

a célok szintjé n: egyes beszédfogyatékos tanulóknál mérlegelni kell, mi az a minimális tudás,

amelyet egy-egy szakasz határára el kell érni, melyre a további szakaszok épülhetnek,

értékelésben: a tanulót önmagához, fejlődéséhez kell mérni - erre legalkalmasabb a szöveges

értékelés.

b. Pedagógiai célú habilitációs / rehabilitációs foglalkozás:

Logopédiai terápia: sérülés-specifikus egyéni vagy csoportos megsegítést foglal magában, egyéni

fejlesztési terv alapján. A logopédus munkájában komplex ellátásra törekszik, feladata a beszéd

rendellenességek kompenzálása, a funkciófejlesztés, az olvasás-, írászavarok redukciója. A terápia nem

zárul le a beszédhiba javulásával, megszűnésével , utógondozásra is szükség lehet, amely jelenti a

beszédállapot szinten tartását, ellenőrzését, az esetleges visszaesések prevencióját. További cél a

másodlagos tünetek megelőzése, a sérült pszichés funkciók fejlesztése. Az utógondozás sikerét a

logopédussal va ló szoros együttműködés segíti.

A logopédus feladatai :

a fogadó pedagógusok tájékoztatása a beszédfogyatékosság típusáról, a gyermek fejlesztési

lehetőségei ről, az alkalmazható módszerekről, szakirodalomról,

a beszédben akadályozott gyermek 11erős” és „gyenge" oldalainak bemutatása,

konzultáció a pedagógussal a tanuló fejlődéséről,előmeneteléről,

kapcsolattartás a beszédfogyatékos gyermek, valamint a befogadó osztály tanulóinak

szüleivel,

kapcsolattartás a habilitációs/rehabilitáci ós fejlesztésben résztvevő más szakemberekkel - a

komplex fejlesztés team-munkát igényel (pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógy-

testnevelő),



a beszédben akadályozott gyermek orvosi vizsgálatának kezdeményezése .

e. Tanórán kívüli tevékenységek:

Napközis foglalkozások:

A délelőtti tanítási órákon megszerzett ismereteket itt mélyítjük el, olyan tanulási,

technikákat alakítunk ki, amelyek lehetővé teszik a megközelítően önálló ismeretszerzést.

Komplex személyiségformálásra törekszünk, az egyéni sajátosságokat szem előtt tartva.

A sikeres szocializációhoz szükséges normák, szabályo k kialakítására,

gyakoroltatására törekszünk.

Olyan szabadidős tevékenységeket teszünk lehetővé, amelyek jótékonyan hatnak az

anyanyelvi fejlettségi szintre: emlékezet-, szerialitás-, szókincs-, gondolkodás-,mozgás-

,figyelemfejlesztő játékok .

Szülői értekezletek, fogadóórák:

Ezeken az alkalmakon lehetőség nyílik a szülők számá ra, hogy megismerjék a

beszédfogyatékos gyermek fejlesztése érdekében rájuk háruló feladatokat , életperspektívát. Empátiás

készség kialakítására törekszünk a többi gyermek szüleiben, fontos, hogy a szülők is támogassák

gyermekeiket a fogyatékos gyermek elfogadásában. Egységes értékrendet kell kialakítani a viselkedés

területén, a jutalmazás és büntetés egybehangzó alkalmazása a helyes magatartásformák kialakítása

érdekében.

M utizmus fejle sztését segítő program

Mutizmus kommunikációs illetve viselkedés zavar. A mutista gyermek vagy csak egyes emberekkel vagy

senkivel sem beszél, vagy csupán suttog, bizonyos helyzetekben, időpontokban kommunikál. A gyermek

(általában lányok) szabadon választja ki, hogy kivel kommunikál (saját maga által kiválasztott módon).

Rendkívül súlyos esetben senkivel. Gyakran társul egyéb viselkedészavarral. Minden előjel nélkül kialakulhat,

általában óvodás korban jelenik meg, oka ismeretlen és többrétű

lehet. Érinti a teljes személyiséget, annak fejlődését , kihat a magabiztosságra, öntudatra,

identitásra.

Ellátása a beszédfogyatékosság ellátásához hasonlóan történik. Szükséges pszichoterápiás megsegítés is,

családterápia.

A NAT kiemelt fejlesztési feladatai, műveltségi területei esetükben is alkalmazhatóak a sérülés

típusának megfelelő adaptációval.

A számonkérés folyamata írásbeliségre kell, hogy hagyatkozzon.

2. Enyhén értelmi fogyatékosok fejlesztését segítő program

Az értelmi fogyatékosok (mentálisan sérültek) egyik alcsoportját képezik. Az enyhe értelmi fogyatékosok

személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, öröklött vagy korai

életkorban szerzett sérülésével és/ vagy funkciózavarával függ össze. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal

megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése.

A tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak azok a tanulók, akiket a tanulási képességet

vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság enyhén értelmi fogyatékosnak minősített, másrészt az általános

iskolában tanulási nehézségekkel küszködő tanulók. Ide tartoznak azok a gyerekek, akik az idegrendszer

biológiai és/ vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen

környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.



Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézményben az alapfokú

nevelés, oktatás szakasza két részre tagolódik:

• 1 - 4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a

tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére. Differenciálással,

terápiákkal kell felzárkóztatni a gyermekeket. A képességfejlesztésben hangsúlyt

kell fektetni a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses

megismerésnek. Az alapozás évei különösen fontos időszakot jelentenek az

enyhe értelmi fogyatékos tanulók további iskolai pályafutásában.

• 5-8. évfolyamot felölel szakaszban a tanulók fejlesztése az előző pedagógiai

szakasz eredményei re, megismerési módszerek további fejlesztésére, a

szemléltetés képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az

elsajátított tanulási szokások ra épül.

Kiemelt célok:

a. Énkép,önismeret

- Céltudatra és önállóságra tegyenek szert, dönteni is képesek legyenek.

- Információs és kommunikációs kultúra

- Szociális-kommunikációs készségeik fejlődjenek, azokat megfelel en tudják felhasználni.

b. Testi és lelki egészség

,.. - Pszichikai-fizikai állapot fejlesztése.

- A gyermek kapcsolatainak erősítése kortársaival egy olyan iskolában, amelyben a

heterogenitás természetes és szívesen látott tényező.

c. Felkészülés a felnőtt életre

- Jelenlegi és jövőbeli szociális szükségletek és társadalmi életlehetőségek kialakítása.

- A fogyatékos tanuló tanulási útja végén legyen a saját életéről dönteni képes, munkája

révén a társadalomba integrálódó személyiség.

Fejlesztési feladatok:

megismertetni a tanulókkal közvetlen tárgyi és személyi környezetüket úgy,

hogy azt alakítani is képesek legyenek,

téri tájékozódás fejlesztése,

finommotorika fejlesztése,

egyensúlyészlelés javítása,

laterális dominancia kialakítása,

utasítások végrehajtására nevelés,

figyelemkoncentráció fejlesztése,

a belső beszéd kiépítése,

bonyolultabb gondolkodási folyamatra szoktatás,

kommunikációs készség fejlesztése,

a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése.

Módszerek, eljárások:

Olyan befogadó környezet megteremtése, ahová a fogyatékos gyermek is szívesen illeszkedik:

- etikai módszerekkel emberi méltóságukra épülő nevelés,



- pedagógiailag differenciáló, az egyén képességeit fejlesztő, határait tiszteletben tartó nevelés,

- gyakorlati /munkára nevelő / jelleg,

- egyedi tulajdonságok figyelembe vétele,

- a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása,

- fejlesztésükben az életkori sajátossághoz igazodó módszerek választása.

Megvalósítás keretei

Normál osztály - a tanítót gyógypedagógus látja el tanáccsal.

Normál osztály - gyógypedagógus valamilyen terápiában részesíti a gyermeket .

Szükségleteik kielégítéséhez fontos:

- olyan tanterem, amelyben többféle kisebb tér kialakítására van lehetőség,

- humánus, befogadó osztályközösség,

- tanulás szervezése, differenciálása

- a közérdek és mindennapi életet szolgáló információkhoz való hozzájutás biztosítása,

- az állapotának megfelel hatékony egészségügyi ellátás biztosítása.

Az egyéniesített neveléshez szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanárt,

logopédust, pszichológust is be kell vonni a fejlesztő munkába.

Színterek

- tanórán a kortárs csoporttal együtt nevelés differenciálással ,

- tanórán kívül, szünetben a téri tájékozódás fejlesztésére vonatkozó játékok,

- fejlesztő foglalkozások speciális szakember segítségével.

3. A megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza

nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdők megsegítésére irányuló program

A részképesség-zavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudá s (olvasás, írás, számolás)

elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kivá ltott következményes

magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttesét sorolják. E fogyatékosság definiál diagnosztikai

jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás,

teljesítmény szóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között.

Kiemelt célok, feladatok:

Kudarctűrő képesség növelése.

A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése.

A sajátos nevelési igény tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő

folyamatban.

Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék. Önbizalom,

önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása.

Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok

elvégeztetése.

A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása.

Testnevelés és sport műveltségi területen az első tanévben szenzoros integrációs

program és / vagy gyógy-úszás alkalmazása.

Önállóságra nevelés.



Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén:

testséma biztonságának kialakítása,

téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,

vizuomotoros koordináció gyakorlása,

látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,

beszédfejlesztés,aktív szókincs bővítése, helyes ejtése,

verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése,

hang - betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése,

makacs betű tévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok

mozgással,hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü- ,ö- ),

figyelem megosztása az olvasástechni ka és a szöveg tartalma között,

toldalékok körültekintő olvasása,

olvasástechnika, tempó fejlesztése,

olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató elemző vagy diszlexia prevenciós

módszerrel,

olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt,

idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel ,

segít környezet folyamatosan álljon rendelkezésre,

kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során

olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással,

szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

A megvalósítás színterei

- minden tanórán,

- fejlesztő , felzárkóztató foglalkozáson,

- napközi,tanulószoba.

Kiemelt feladatok diszkalkúlia esetén:

testséma kialakítása,

téri relációk biztosítása, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv

tudatosítása,

számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi

vizuális megerősítés,

az érzékelés-észlelés, a figyelem az emlékezet , a gondolkodás és a beszéd

összehangolt,intenzív fejlesztése,

segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár

stb .),

az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú

gyakorlásuk a már „birtokolt" számfogalmakkal építkező számkörökben

a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása

gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyen1 sajátosságokhoz

igazított megjegyzést segít technikák megtalálása, alkalmazása,

szerialitás erősítése.



A megvalósításiszínterei

- matematika óra,

- napközi, tanulószoba,

- rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás ,

- felzárkóztató foglalkozások,

- szabadidő (képességfejlesztő játékok).

Kiemelt feladatok a részképesség zavar és/ vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók

esetén {hiperkinetikus zavarok) :

A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését

foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és

pedagógiai ellátás szükséges.

A percepció minden területét fejleszteni kell:

- a vizuális, az akusztikus,a mozgásos észlelés folyamatait,

- a motoros képességeket,

- a beszéd és nyelvi készség állandóságát.

A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi.

- Tanácsadás osztályfőnöknek, tanítónak, szaktanárnak, szülőnek.

- Együttműködés a pszichológussal.

A megvalósítás színterei

- tanóra,

- napközi,tanulószoba,

- gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján.

4. A hallássérült tanulók fejlesztését segítő program

A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi

kommunikáció fej lettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és haszná lata,hangzó beszéd

stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló

nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával -

attól pozitív és negatív irányban is eltérhet.

A nagyothalló tanulónál {a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30-

45 dB, közepes nagyothallás esetén 46-65 dB, súlyos nagyothallásnál 66-90 dB) a hallás csökkenése

akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében.

Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig

terjedhet.

A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült tanulóknál

- egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után - fizikai értelemben közel ép hallás

mérhető. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük több befolyásoló tényező mellett döntően függ attól, hogy a

gyermek milyen életkorban volt a műtét elvégzésekor. A nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű

elsajátítását a hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal

párhuzamosan az audiológiai gondozás eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a



beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazása.

A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók nehezen dolgozzák fel a hallás elvesztésével

fellépő állapotváltozást: a nehezített kommunikációt, a környezettel való kapcsolatuk beszűkülését. Ebben

az esetben fokozott segítséget igényelnek a kompenzációs csatornák kialakításához.

A hallássérült tanulók speciális fejlesztésének céljai, feladatai, módszerei

A tanulásban akadályozott hallássérült gyermekek oktatása megoldható a speciális általános iskolába való

integrálással. A tananyag mellett párhuzamosan jelen kell lennie a speciális képzési tevékenységnek,

amellyel a hallássérülésből fakadó hátrányokat kell csökkenteni.

Anyanyelvi nevelés

Hangkialakítás, beszédkorrekció, szókincs bővítés

Hallásritmus nevelése

Hallásfigyelem fejlesztés, ritmusos mozgások, mondókák tanulása, a mozgás

és beszédritmusok kialakulásának segítése.

Vizuális készségek fejlesztése.

Minél nagyobb mértékben csökkent a hallás, a hallássérült annál nagyobb mértékben kénytelen igénybe

venni a vizuális lehetőségeket. Első helyen áll a szájról olvasás. Fontos feladat a maradványhallás ápolása.

A meglévő hallást fel kell haszná lni a szájról olvasás tanításánál. Csak a természetes beszéd tekinthető

mintának.

Technikai feltételek

Megfelelő ültetés, a tanuló láthassa a tanár - ha lehetséges a társai- szájról olvasási képét. Legideálisabb a

teremben a padok félkörben való elhelyezése. Jó fényviszonyokat kell teremteni, ki kell szűrni a

háttérzajokat. Lassan, érthetően kell beszélni. A szájról olvasót zavarhatja a túlzott szájmozgás, kiabálás,

gesztikuláció- minél több hallásmaradványa van a tanulónak, annál kevesebb kísérő mozgásra,

gesztikulációra van szüksége. Súlyt kell fektetni a megfelelő hallókészülék viselésére is.

A tanórai munkán kívül szükség van a tanulók egyéni speciális fejlesztésére is. Ezt heti 2-5 órában

szakképzett szurdopedagógus, logopédus végzi.

Ellátandó feladatai:- hallásfejlesztés

- beszédfejlesztés

- szókincsbővítés

- kombinációs készség fejlesztése

- tanórán tanultak megértésének segítése

A megfelelő technikai feltételek, az egyéni fejlesztés mellett minden tanórán differenciáltan és a

megfelelő mértékű segítséget nyújtva foglalkozunk a hallássérült tanulókkal.

5. Az autista tanulók fejlesztését segítő program

Az autizmus-spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, feltehetően veleszületett (genetikai) ártalmának

következményei. Az iskoláskori g vagy tovább kezeletlenül maradt fejlődési zavar és deviancia gyógyító és

fejlesztő célú ellátása a növekvő korral egyre nehezebbé válhat, bár a nevelhetőség, taníthatóság

időszaka belenyúlik a felnőttkorba, így sosem túl késő a fejlesztést elkezdeni. Az autisztikus állapot

lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képesség minőségi károsodása, amely a jellegzetes



viselkedési tünetekben nyilvánul meg. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága

széles skálán szóródik.

Az alapvető deficitek egész életen át megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás

segítségével jelentős fejlődés érhető el. A deficitek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek

az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentesig változhatnak, és az élet különböző

szakaszaiban különböző formában jelentkezhetnek.

Az autisztikus tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai

A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális

adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb

kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása és fejlesztése.

Szükség van a fogyatékos készségek kompenzációs-habilitációs fejlesztésére, a fejlődési elmaradás, a

másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelésére, a mindennapi gyakorlati készségek és az (adaptált)

tananyag speciális módszerek segítségével való tanítására. A fogyatékos készségek kompenzálása különös

jelentőségű a különböző tanulási-szociális és munkahelyzetekben való beilleszkedés és viselkedés

elsajátításához.

Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő

elsajátítása

A jellegzetes gondolkodási nehézségek ,rugalmatlanság miatt - a továbblépés előtt - külön kiemelt fejlesztési

feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az isme retek folyamatos

használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma megoldási módszerek tanítása.

A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő

alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell,

mert az egészséges gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az

autisztikus gyermek számára nehéz tananyagot jelent.

A kognitív viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján fontossági

sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell a tervekbe iktatni.

Az autisztikus tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból , hogy

mennyire szükségesek a szociális adaptáció kialakításához (az egyén fejlettségi szintén). A típusos

egyenetlen fejlődés azt jelenti , hogy a hiányzó, vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem

építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési periódusból hiányzó alapozó

funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Egy példa: a veszélyeztető viselkedések

kezelése, alternatív viselkedések kialakításával, viselkedés terápiával, a célok hierarchikus rendjében:

- ön- (esetleg -) veszélyes viselkedések kezelése,

- családi életet akadályozó viselkedések kezelése,

- taníthatóság és csoportba való beilleszkedés kialakítása,

- iskolán kívülikörnyezethez való adaptív viselkedés kialakítása.

Típusos erősségek, amelyekre egyes autisztikus tanulóknál építeni lehet:

- a megfelelő szintű vizuális információ általában informatív,

- tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás,

- jó mechanikus memória,

- megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témánál kiemelkedő koncentráció, kitartás,



- egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken relatíve jó képesség (pl. memoriter, nem

szöveges számtan, földrajz, zene).

- félelmek, fóbiák, szorongás.

Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében:

- A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális adaptáció, mentális kor, illetve mért

intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség-

és készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon, a fejlődés

erre alkalmas eszközzel való folyamatos követésével (pl. fejlődési kérdőív).

- Protetikus jellegű környezet és eszköztár kialakítása (az időbeli és téri tájékozódás, vizuális -

augmentatív kommunikációs struktúra kialakítása).

- Speciális, egyéni motivációs rendszer kialakítása.

- Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között:

beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt.

- A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ

átadására a gyermek szintjének megfelelő, és szociális vonatkozásoktól mindinkább független

módszereket és médiumokat, pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.

Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásai nak elfogadása, illetve megértése

fontos tanítási cél. (Pl. a csoportos, illetve frontális tanítási helyzetben való tanulás).

- A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a viselkedés-kognitív

terápiás megközelítése és módszertan.

A fejlesztés formája: többségi iskolában integráltan

Az autisztikus tanulók fe jlesztésének pedagógiai szakasza:

Az autisztikus tanulók iskolai fejlesztését a szociális-kommunikációs készségek fejlesztése és a

rugalmasabb viselkedésrepertoár kialakítása határozza meg. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

általában megegyeznek a NAT-ban és a kerettantervekben rögzített pedagógiai szakaszokkal és

tartalmakkal. A módosításokat a helyi tantervekben és egyéni fejlesztési tervekben kell meghatározni a

gyermekek egyéni szükségleteinek, fejleszthetőségének megfelelően. Az 1-4. évfolyam elvégzéséhez

előfordulhat, hogy hosszabb időkeretre van szükség.

A jó értelmi és nyelvi képességekkel rendelkező tanulók esetében egyes műveltségi területeken

meghatározott tartalmak jelentős részét a NAT-ban meghatározott életkorban képesek elsajátítani.

Ezekben az esetekben egyéni fejlesztési terv alapján a szociális-kommunikációs és speciális kognitív

készségek párhuzamosan fejlesztése szükséges.

Fő célja a habilitáció. A gyermek formális és informális megfigyelésének tapasztalataira alapozva, egyénre

szabott hosszú-, közép- és rövidtávú tervre épül. Célja a tanuló elemi beilleszkedési képességeinek,

adaptív viselkedésének kialakítása . Ennek érdekében: szociális/kommunikációs készségek célzott

fejlesztése, az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges

célirányos kompenzálása, a sztereotip, inadekvát viselkedés kialakulásának megelőzése, illetve

korrigálása, fogyatékosság-specifikus protetikus, augmentatív környezet, eszközök és módszerek/rutinok

kialakítása, és használatának elsajátíttatása.

Fejlesztési területek:



a. Kommunikáció/szociális viselkedés:

szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása (pozitív megerősítéssel}, tanítási

helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása,

augmentatív kommunikációs eszközök (nem kizárva pl. az olvasást) használatának tanítása

napi rutinokban.

b. Fejlődési funkció-elmaradások, önkiszolgálás:

alapvető készségek kialakítása (étkezés, tisztálkodás, öltözködés).

c. Kognitív fejlesztés:

elemi ismeretek, fogalmak,

elemi logikai műveletek és összefüggések tanítása, szociális

kognitív készségek fejlesztése,

egyszerű aktivitásformák kialakítása strukturált keretek között(pl. játék-, használati

· és munkaeszközök célszerű használata},

általánosítás képességének fejlesztése,

az elsajátított képességek önálló használatának tanítása,

az elsajátított képességek más összefüggésben való használata, képességek

alkalmazása más, elsősorban otthoni környezetben.

d. Viselkedésproblémák kezelése:

viselkedésproblémák megelőzése, alternatív

viselkedések kialakítása, meglévő

viselkedésproblémák kezelése.

A pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció

Céljai és feladatai a kötelező oktatás, fejlesztés minden szakaszában folyamatosan jelen vannak, és

elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatóak meg. Módszertanilag az

autizmus-specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív és viselkedésterápia,

intenzív gyógypedagógiai fejlesztés szükséges.

• Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos

viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és

rehabilitációs célú kezelését soroljuk ide, a következő területeken:

• elemi szociális-kommuni kációs készségek,

• viselkedési problémák (dührohamok, auto- és heteroagresszió, sztereotip

viselkedések stb.),

• figyelem, utánzás, gondolkodási készségek, énkép, önismeret stb.,

• érzékszervek és testhasználat, nagy- és finommozgások, testtartás, izomhypotonia

korrigálása,

• elmaradt pszichoszomatikus elemi funkciók,

• önkiszolgálás, önellátás,

• saját speciális segédeszközei nek mindennapi helyzetekben való rutinszerű használata,

• lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása,

• szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása,

• iskolában, munkahelyen munkavállalóként, illetve hivatalos helyen való viselkedés

szabályainak elsajátítása.



A magántanuló lehet az a tanuló, aki szakorvosi javaslattal rendelkezik, vagy a szakértői

bizottság tesz rá javaslatot. Ebben az esetben a tanév végi értékelés osztályozóvizsgával , szükség

szerint a tanév meghosszabbításával is történhet. A vizsga időpontját az igazgató határozza

meg. A NAT alapján a helyi tantervben megfogalmazott követelmények főtantárgyai nak

követelménye alapján történik a beszámoltatás.

III.7.4. A Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok:

Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk oktató- nevelő munkánk szerves részét képezi. Úgy gondoljuk,

hogy a tanulóinkért érzett felelősségvállalás nem torpanhat meg az iskola kapuinál. Az iskola minden

pedagógusának egyéni és közös felelőssége, kötelező részvétele az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi

feladatokban, különös tekintettel a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek.

A veszélyeztetettség olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot,

amely a gyermek testi,értelmi,érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

A veszélyeztetettség okai:

• Környezeti ok

• A gyermek személyiségében rejlő ok

• Anyagiok

• Egészségügyi ok

• Egyéb ok

Gyermekjóléti tevékenységek:

• Kapcsolat a családdal:

eljárások: a személyes beszélgetés, családlátogatás, a szülői támogatás megnyerése, a

fogadóóra, a szülői értekezlet, szülőknek szóló tanácsadás, a család aktív bevonása az

iskolai programokba különös tekintettel pl. a gyermeküket egyedül nevelő elvált

szülőkre

• • Anyagitámogatás:

étkezési és tankönyvtámogatás biztosítása,

segítjük az önkormányzati támogatásokhoz

jutást

• Pedagógiai eljárások:

• a megfelelő légkör, a tanár és a gyermek közötti érzelmi kapcsolat erősítése,

a segítő

• kapcsolat feltételeinek megteremtése.

• speciális közösségi,szabadidős és fejlesztő foglalkozások szervezése

• az iskolai és az iskolán kívüli rendezvényeken való részvételhez segítésnél is a

hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek aktivizálása kapjon hangsúlyt

(pl. szereplések, táborok)

• felvilágosító munka, speciális témájú felkészítés (kiemelten a

drogprevenció) kapjon hangsúlyt

• a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzését szolgáló tudatos nevelés

elutasító magatartás kialakítása a következő tevékenységekben:

alkoholizmus,



• bűnözés, kábítószer-fogyasztás, dohányzás, önmaga felé forduló agresszivitás -

a fenti tevékenységekkel összefüggő negatív károsító hatások és

következmények, valamint az elkerülés előnyeivel megismertető programok

tartása

• a gyermeki jogokkal kapcsolatos tájékoztatások, tanácsadások: a gyermekjogi

• információkhoz juttatás a diákönkormányzatok jogérvényesítő

szerepének erősítése, a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett

gyermeke k szerepének növelése a DÖK-ben

• Szervezeti lépések az iskolában

• a veszélyeztetett gyermekek napközi otthoni elhelyezése

• időnként speciális szakemberek igénybevétele (logopédus, gyógytornász

• drámapedagógus, Sindelár tanfolyamot végzett pedagógus, mentálhigiéniás

tanfolyamot végzett pedagógus,iskolaorvos, védőnő, gyermekpszichol ógus)

• Gyermekvédelmi hálózat igénybevétele:

• kapcsolatot tartunk fönn a Nevelési Tanácsadóval,Gyermekjóléti Szolgálatokkal,

• adott helyzetben a rendőrséggel.

• Nem közvetlen gyermekvédelmi eljárások:

• hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekre is vonatkoznia kell a

személyiségfejlesztés és képességkibontakoztatás korábbiakban

megfogalmazott elveinek

• integráltan nevelhető oktatható gyermekek felvételét csak abban az esetben

vállalja fel iskolánk, ha ehhez megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel

rendelkezünk

• értékelés és minősítés alól részlegesen felmentett tanulóink esetében kieme

lten figyelünk arra,hogy a társaikhoz való felzárkóztatásuk megvalósuljon.

III.7.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

• Iskolánk tanulóira családi hátteréből adódóan nem jellemző a hátrányos anyagi

jellegű veszélyeztetettség. A tanulók egyedi helyzetét vizsgálva kell segítő

tevékenységünket tervezni

• Felmerülő problémák esetén a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos

feladatokban már említett módon járu k el.

III.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős

tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat

munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló, diák önkormányzati vezetőség irányítja. A

diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

Az osztályok jogkörei

döntési jog

• az osztály képviselőjének megválasztásában és visszahívásában

• a képviselők hatásköreinek megállapításkor

• az osztályszintem szervezett rendezvények szervezésében és lebonyolításában

egyetértési jog

• az osztály tagjainak jutalmazásakor



• a DÖK SZMSZ-ének kialakításakor

véleményezési jog

• a házirend elfogadásakor

• a diákok fegyelmi ügyeiben

• az iskolai szinten szervezett programok szervezésében

javaslattételi jog

• az iskolai élettel kapcsolatos valamennyi kérdésben

kezdeményezési jogkör

• kezdeményezheti a nevelőtestületi értekezlet összehívását

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni

• az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt

• a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt

• az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor

• a házirend elfogadása előtt

Az intézményi diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra

vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

III. 9. Kapcsolattartás a szülőkkel, a tanulókkal, az iskola partnereivel:

III.9.1 Az intézményt használók (tanuló, pedagógus, szülő) közötti kapcsolatok:

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen,

személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán

keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele. Mindez az iskola

szereplőinek - a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek - hatékony együttműködéséhez kötött, s

egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el.

a. A tanulók, annak érdekében, hogy:

• megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit;

• érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak;

• gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a

közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez;

• a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát az

intézmény fe ladata:

• az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének pedagógiai

tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni;

• az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása;

• az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai,és tanórán kívüli

programjainak meghatározása.

b. A pedagógusok annak érdekében, hogy

- képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra,

vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat;



- rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és

elemzőkészséggel

az intézmény feladata:

• kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit és azok hatékony működtetésének

feltételeiről gondoskodni;

• a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit

megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével;

• a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit

megteremteni;

• a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása

vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető

fórumok, szülők akadémiája-programsorozat);

• a hatékony kapcsolattartás,továbbá a közösségformálás és -fejlesztés céljait szolgáló

pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezeli a továbbképzési és

beiskolázási tervek kialakításánál.

e. A szülők (gondviselők) annak érdekében, hogy:

• mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a

pedagógusokhoz;

• kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához;

• együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermeke nevelésében az

intézmény feladata:

• a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések

megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával;

• megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos

• igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával:

• a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni,őszinte

légkört kialakítani,hogy a szülő elmondhassa a véleményét;

• a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba.

d. A tanulói közösségek fejl esztésével kapcsolatos kiemelt pr eferenciájú pedagógiai

feladatok :

• A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása .

Ennek keretében: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény

irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő

fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes

területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek

kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

• A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek

fejlesztésében.

Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral

változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni

akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani

képes - személyiséggé válásig.

• Az önkormányzás képességének kialakítása.

Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy

nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon

tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

• A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.



Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a

közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói

közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által

szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi

együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

• Az iskolai közösség egyéni arculatának,hagyományainak kialakítása.

Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési

normák,formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

III.9.2. Külső kapcsolatok:

Kapcsolattartás az óvodákkal:

Az óvodákkal történő kapcsolattartásban fontos a kölcsönös nyitottság, ennek érdekében nem csak mi

várjuk az óvodásokat, hanem ünnepi műsorokkal, koncertekkel mi is bekapcsolódunk az óvodai

programokba. A hagyományos Föld napi vetélkedő sorozatunkba is mindig bevonjuk az óvodás korosztályt.

Amelyik óvoda igényli, szülőértekezlet keretében bemutatjuk iskolánk arculatát, az itt folyó nevelő-oktató

munkát. Mindezekkel az iskolába történő zökkenőmentes átmenetet kívánjuk biztosítani. Az óvodások

számára nyílt napokat szervezünk, illetve lehetőséget biztosítunk arra, hogy az érdeklődő gyerekek egy-

egy napot eltölthessenek iskolánkban. Ezzel próbáljuk megismertetni az óvodás gyermekekkel az iskolában

folyó munkát, napirendet.

Iskolánkat népszerűsítő kiadványunkat a beiskolázást megelőzően eljuttatjuk a környező óvodákba.

Kapcsolattartás más iskolákkal:

Továbbtanul ni szándékozó diákjaink a középiskolák ·által szervezett előkészítő foglalkozásokon,

konzultációkon rendszeresen részt vesznek. A felvételt elért tanulóink további előmenetelét is

figyelemmel kísérjük. Élményközpont kialakításával más intézményekkel való szakmai kapcsolat

kialakítása, bővítése.

A város iskolái közül jó kapcsolatot tartunk fenn az Egressy Béni Zeneiskolával . Rendezvényeink

rendszeres szereplői a zeneiskola növendékei és tanárai. Iskolánk minden tanév végén helyben biztosítja

a tehetségkutatást, ezzel is elősegítve a tehetséges gyerekek zeneiskolai felvételét.

Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálatokkal, szakmai szolgálatokkal:

Nevelési problémával küszködő tanulóink érdekében kapcsolatot tartunk fenn a pedagógiai

szakszolgálatokkal:

Nevelési Tanácsadó,

Szakértői Bizottság,

Gyermekjóléti Szolgálat,

Logopédus, Pszichológus

Éltes M. óvoda, Ált. Isk. és EGYMI

Az együttműködés partneri, segítőtársi viszonyban valósul meg, mivel véleményük támaszt jelent

számunkra munkánkhoz, arra szükség van. A gyermekek fejlesztése érdekében hasznosítjuk a kapott

visszajelzéseket. Probléma esetén a szülőkkel elfogadtatjuk, hogy a megoldás érdekében vegyék igénybe

a szolgáltatásokat. Nevelői-oktatói munkánk fejlesztése érdekében szükségünk van a szakmai szolgáltató



intézményekkel való kapcsolattartásra. Figyelemmel kísérjük és részt veszünk az általuk

Együttműködés egyéb partnereinkkel:

• Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőséggel tíz éve folyamatos

kapcsolatban állunk. A hagyományos Föld napi rendezvénysorozatunk fő támogatói, a

szervezésben és lebonyolításban aktívan segítő résztvevők.

• Az ÉSZAKERDŐ Rt.-vel hat éve szoros kapcsolatot tartunk, évente kétszer, a

Madarak és Fák Napja illetve az Erdők Hete játékos vetélkedők közös szervezésével.

• A KÖR-TE egyesület és az Ökológiai Intézet Alapítvány segíti a környezetvédelmi

munkánkat.

• Ifjúsági és Szabadidő házzal közös művészeti programokat szervezünk .

• Herman Ottó Múzeum segítségével rendhagyó tanórai foglalkozásokat tartunk.

• Természettudományi bemutatók tartása Miskolci és más intézményekben országszerte.

Honlapunk segítségével (www.nebuloiskola.hu) aktív kapcsolatot tartunk fent belső és külső

környezetünkkel.

III. 10. Tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata, a vizsgákkal kapcsolatos intézményi

eljárásrend

III. 10.1. Iskolánk vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó

vizsgákra,

különbözeti vizsgákra,

javítóvizsgákra

vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára : aki

osztályozó vizsgára jelentkezi k,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javító vi zsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és

ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Érvényes továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

• A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet

tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet.

• A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint

az intézmény honlapján közzétesz.

• A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma)

a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga

kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap

• Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három

évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni.

• Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó

--- vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az

igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló,

valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján

a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.

• A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg.



A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli

tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan

megtekinthetők

• A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított

valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság

szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.

III.10.2. Vizsgaforma, vizsgarészek: szóbeli vizsga, írásbeli vizsga

III. 10.3. A tanulmányok alatti vizsgák különös - eljárási - szabályai

• Az írásbeli vizsga időtartama - a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek

kivételével - tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom

tantárgyból 60 perc.

• Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.

• A szóbelivizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell

megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót

előzőleg tanította.

• Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el.

• A vizsgán, az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen

kell lennie.

• A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat)

kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani,kivéve a 1. pontban tett kivételt.

• A szóbeli feleletek maximál·is időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem

tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt

húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama.

• A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.

• Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg

nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a

vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni,

mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell

adni,annak megismétlésére.

• A vizsga a vizsgázó számára díjtalan

• A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg.

• A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola

irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.

• A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel.

• A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni.

• A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák

szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés)

céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő

kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba

betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni.

• Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és

aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni.

• A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott

záradékokkal be kell vezetni.

• Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb

teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.



III.11. A felvételi eljárás különös szabályai

Az első osztályba történő beiratkozás feltételét a mindenkori törvényi szabályozás határozza meg. (20/1012.

(Vlll.31.) EMMI rendelet 11.22§ 4. pont.)

Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni:

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

- a szülő személyi igazolványát,

- a gyermek lakhely azonosító kártyáját,

- Társadalombiztosítási azonosító jelét tartalmazó kártyáját,

- a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt

- a gyermekvédelmi támogatásról szóló határozatot,

- szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:

- a tanuló születési anyakönyvi kivonatát,

- a szülő személyi igazolványát,

- a gyermek lakhely azonosító kártyáját,

- Társadalombiztosítási azonosító jelét tartalmazó kártyáját

- a gyermekvédelmi támogatásról szóló határozatot

- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző

tanulmányi eredményének, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével

az iskola igazgatója dönt.

A beiratkozás módja, fellebbezési lehetőségek, eljárások

A beiratkozás idejét,a fel nem vett tanulókkal, a szülői fellebbezéssel kapcsolatos eljárásokat az adott

tanév rendjére vonatkozó rendelet határozza meg. A felvett tanulókat az iskola a sikeres felvételről és a

beiratkozás napjáról levélben értesíti. A beiratkozás során a tanuló születési anyakönyvi kivonata alapján

kitöltik a beírási naplót. A tanuló személyi adatai, vagy tanulói azonosító száma alapján felvezetésre kerül a

KIR rendszerbe.

Szülői, tanulói tájékoztatók

A jelentkezést követően több alkalmat biztosítunk, hogy a családok megismerhessék iskolánkat,

igyekszünk részletesen bemutatni az iskolát, megbeszélni, mire van szüksége a családoknak, s mit tud vállalni

az iskola.



IV. AZ INTÉZMÁNY HELYI TANTERV IV.1 Helyi tanterv

Tantárgyi rendszer és heti óraszám 2017-18. tanévtől

óraterv,kötelező órák

Alsó tagozat (1-4. évf.)

Tantárgy 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf

Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 6+1

Idegen nyelvek ·-

· 2

Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1

Erkölcstan v. hit-és erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1+1. 1+1.

Ének-zene A v. B 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Szabadon tervezhető órák 2 2 3 3

Összes tantárgyi óra száma: 25 25 25 27

Heti tanulói terhelhetőség óraszám maximuma 30 30 30 35

Tervezett továbbképzési időkeret (tanórán kívüli fogl.) 22 22 22 20

Az osztályok számára engedélyezhető időkeret 52 52 52 55

Nkt.27.§ (5) értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és

felzárkóztatásra 1 1 1 1



Felső tagozat (5-8. évf.) 2017-18. tanévtől

------...

Tervezhető további időkeret (tanórán kívüli fogi .) 16 16 21 21


Magyar nyelv és irodalom A v. B 4+1 4+1 3+1 4+0,5

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4+1 3+1 3+1 3+1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2+1 2+1 2+1 2


Természetismeret 2 2

Biológia-egészségtan A. v. B 2 1+1

Fizika A v. B 2 1

Kémia A v. B 1 2

Földrajz 1 2


Vizuál is kultúra 1 1 1 1 1 1 1

Dráma és tánc (integrálva a magyar nyelv és irodalom

tantárgyba)

Informatika 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 0,5+0,5


Osztályfőnöki 1 1 1 1






AZ osrtályok számára engedélyezh'ető időketet 51 51 56 56

Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított

időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

1 1 1 1

IV. 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

IV.2.1 Óraterv szerint tanítandó tantárgyak:

Az Oktatási Miniszter által kiadott kerettantervet építettük be helyi tantervként a pedagógiai

programunkba

IV. 2. 2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tankönyv tartalma:

tartalmazza a tantervben előírt ismeretanyagot; elégítse ki a

didaktikai követelményeket;

alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez.

A tankönyv szolgálja eredményesen az adott osztálytípus, tagozat sajátos céljait.

Fontos ugyanakkor az is, hogy használhassuk (és bemutathassuk) a saját pedagógusaink által készített

segédleteket.

A tanórán is állandóan megvalósuló differenciált foglalkozások szükségessé teszik, hogy ne csupán egyféle

tankönyvet használjunk a tanítás eszközeként. Célunk, hogy változatos, többszintű feladatok segítsék a

tananyag elsajátítását. A differenciálás megvalósításához egy-egy évfolyamon a nevelőknek többféle

tankönyv áll rendelkezésére, melyből szabad belátásuk szerint és a gyermekek képességeihez igazodva

dolgozzák föl a tananyagot.

Ezen tankönyvek, ill. tankönyvcsaládok a következő kiadók termékei:

Alsó tagozatban:

Apáczai Tankönyv Kiadó,

Nemzeti Tankönyv Kiadó,

Műszaki Tankönyv Kiadó,

Mozaik Tankönyv Kiadó

Oxford Kiadó,

Felső tagozatban :

Apáczai Tankönyv Kiadó,

Nemzeti Tankönyv Kiadó

Műszaki Tankönyv Kiadó

Mozaik Tankönyv Kiadó

OFI Tankönyv

Oxford Kiadó,

Nyelvi fakultációs órákon a nyelvvizsgához kapcsolódó feladatokat, segédanyagokat, könyveket

dolgozzák fel a tanulók, illetve segítséget kapnak a nyelvi versenyfeladatok megoldásához,

elsajátításához. Egyéb szakköri és fakultációs órákon a továbbtanulást elősegítő, a versenyekre való

felkészülé st támogató kiadványokat is használunk .

IV.3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

„A mennyiségi növekedés után most a minőségfejlesztést kell célul tűznünk magunk elé. A program

egyik célja ezért, hogy olyan eszközöket adjon az iskolák kezébe, mellyel képessé válnak arra, hogy

folyamatosan értékeljék, ellenőrizzék saját tevékenységüket, és a szükséges változtatásokra,

fejlesztésekre maguk tudjanak javaslatokat megfogalmazni." (Pokorny Zoltán)



IV.3.1. Alapkoncepciónk:

Az objektív, igazságos értékelés nevelő hatású, a tanulók személyiségének fejlesztését kell szolgálnia a

nevelés-oktatás teljes folyamatában.

Iskolánk pedagógiai programjának meres1 értékelési rendszerét az oktatáspolitikai dokumentumok, a

törvényi változások figyelembevétel ével készítettük el. A rendszer kidolgozásánál megőriztük jelenleg

érvényben lévő programunk értékeit, kiegészítve ezeket a nevelő-oktató munka egészére vonatkozó

ellenőrzési, mérési, minőségbiztosítási rendszer elemeivel. A korábbi gyakorlatunkhoz képest az ellenőrzés,

mérés, értékelés rendszere kiegészült az egyes tantárgyak kerettanterveiben rögzített belépő

tevékenységformáknak, illetve a továbbhaladás feltételeinek megfelelő, e területhez kacsolódó elemeivel.

Célunk - tágabb értelemben - hogy minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi,

erkölcsi és testi fejlődésben egyaránt. Szűkebb értelemben pedig a kialakított mérési értékelési

rendszerben felmérni, hogy az iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési

szakaszban hogyan tettek eleget iskolánk kerettantervhez igazított helyi tantervében előírt

követelményeknek.

Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepét és jelentőségét.

Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor motiváltabban tanulnak, ha teljesítményük értékelésekor nagyon

jó l ismerjük a kiinduló állapotot, és ennek függvényében tervezzük meg a folyamatos fejlesztést.

Eredményes nevelő-oktató munkánk egyik alapvető feltétele, hogy az értékelési rendszer iskolai szinten is

egységes legyen, és azt valamennyien céltudatosan egységesen alkalmazzuk.

Az értékelés csak akkor érheti el a fentiekben vázolt célkitűzéseinket, ha az sokoldalú, objektív,

ismeretekre és azok alkalmazására, tevékenységére irányul, igazodik a fejlesztési követelményekhez,

belépő tevékenységformákhoz, továbbhaladási feltételekhez évfolyamonként, fejlesztési szakaszként,

változatos (szóbeli, írásbeli,szöveges, osztályzattal történő), rendszeres. Az értékelésnél általában törekszünk

a pozitív teljesítmény - motiváció elérésére, az optimális értékelési rendszer kialakítására,

készségtárgyaknál az elméleti és a gyakorlati ismeretek összhangjára.

IV.3.2. Mérési, értékelési rendszerünk alapelvei:

• A pedagógusoknak folyamatosan és rendszeresen össze kell vetniük a tanulók

fejlődéséről kapott adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel.

• Az ellenőrzés, értékelés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek

értékelésére, folyamatosan kell értékelnünk a tanulók képességeinek, egész

személyiségének fejlődését.

• A folyamatos nevelői megfigyeléseknél alkalmazzuk a fejlesztő, egyénre szóló szöveges

értékelést szóban és írásban.

• Ne csak a tanulók mechanikus emlékezetét vizsgáljuk, hanem fejlesszük okkereső,

problémamegoldó gondolkodásukat is.

• Az ellenőrzés, értékelés nem lehet fegyelmezés, retorzió eszköze.

• Az ellenőrzéshez megfelelő légkört kell teremteni.

• A szakértői véleményben illetve a Nevelési Tanácsadó által javasoltak figyelembe vétele.



IV.3.3. Mérési, értékelési rendszerünk szempontjai :

• Alapja a tanulók folyamatos megfigyelése.

• Követelményeknek megfelelően az adott évfolyamra, adott időszakra tudja-e

megszerzett ismereteit alkalmazni? Alkalmazóképes tudás feladat megoldásokban

• Ismeri-e, érti-e az alkalmazáshoz szükséges legfontosabb fogalmakat, tényeket?

• Tükröződik-e logikus gondolkodás teljesítményében?

• Milyen az önálló ismeretszerzésének szintje?

• Mennyire egyenletes a tanuló teljesítménye?

• Mennyire igényes az elvégzett munkával kapcsolatban?

Fontos! Az értékelésnek - bármelyik a továbbiakban ismertetett formáját alkalmazzuk - minden esetben

tükröznie kell a követelmény és a teljesítés viszonyát. Kialakításánál domináljon a motiváló szándék, az

objektivitás.

IV.3.4.Az értékelés fajtái:

1. Diagnosztikus értékelés:

Célja:

Előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében. Rögzíti egy-egy

tanítási - tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát.

Alkalmazása:

Kiinduló, kezdő szint megá llapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor. Egy-

egy újtantervi téma kezdetén.

Egy-egy téma lezárása előtt.

(Az értékelés nem fejeződik ki érdemjegyekben.}

2. Format ív értékelés

Célja:

Folyamatos információgyűjtés, a tanítási - tanulási folyamat állandó kísérője. Segítő, formáló

szándékú. Felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra. A kapott

mérési eredmények alapján fejlesztő hatású egyénre vonatkozó, megerősítő, vagy korrekciós nevelő -

oktató munkát tervezünk.

Alkalmazása:

A tanítási - tanulási folyamat egészében megerősítésre, korrigálásra, a tanulók

önellenőrző, önértékelő képességének fejlesztésére is alkalmas.

3. Összegző -lezáró -minősítő értékelés

Célja:

A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási - tanulási szakasz lezárása kor az elért

tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Cél - a

minősítés.

Alkalmazása:

Nagyobb tanulási témák, időegységek végén, (Félév, tanév vége, vizsgák).


Cím: Miskolc, Bertalan u. 4.;Telefon/Fax: 46/508-965 ;508-966; e-mail: info@nebuloiskola „hu; www.nebuloiskola.hu

4

8



4. Külső értékelés

Az iskola keresettségi szintje a környezet függvényében. Tanulmányi,művészeti és

sportversenyeken nyújtott teljesítmény. Továbbtanulás ,beiskolázás sikeressége.

Külső mérések (bemeneti,kimeneti...) eredményessége ,tapasztalatai. IV.4.5

Értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten

1. Az első pedagógiai szakaszban, alsó tagozatban (1-4. évf.) a közoktatási törvény előírásait,

szabályait alkalmazzuk - (70.§. 1-6. bekezdés) - úgy, hogy az 1. évfolyamon nem osztályzatokkal,

hanem szöveges értékeléssel minősítünk félévkor és a tanév végén.2-4. osztályban érdemjegyekkel

értékelünk.

Célunk:

A gyermekek rendkívül eltérő fejlődési üteme ebben a fejlesztési szakaszban megkívánja az értékelés

11tágabb",humánusabb formáit. Szeretnénk még hatékonyabbá, feszültség mentesebbé tenni az első évfolyamon

az aktív alapozás időszakát. Legyen az első évfolyam az iskolai élet stabilizálásának bevezető szakasza.

Pedagógiai alapelvünk:

Különösen ebben a fejlesztési szakaszban, - de a későbbiek folyamán is - nem az ismeretek halmozása

a feladat, hanem sokkal inkább az életkornak megfelelő differenciált képességfejlesztés.

Követelményeknek megfelelően történjen a szöveges értékelés, de az messzemenően fejezze ki és segítse

a gyermeki személyiség eltérő ütemben való fejlődését.

A 2. 3. 4. évfolyamokon érdemjegyekkel - (1-5 fokozatú skála) - és szöveges értékeléssel történt a

tanulók tudásának mérése, értékelése. Félévkor osztályzatot és szöveges értékelést kaptak, a tanév végén

csak érdemjegyekkel értékelünk.

2. Az alapfokú nevelés második szakaszában, felső tagozatban (5-8. évf.), minden teljesítményt

érdemjeggyel értékelünk - (ötfokozatú skála, - (1-5) - a tanév folyamán. A félévi és év végi

teljesítmények értékelése osztályzattal történik. (1-5)

IV.3.5. Az értékelés rendszeressége és formái

A tanulók előmenetelét félévkor és a tanév végén minősíteni kell, aminek célja a fejlődés, a tanulás,

a teljesítmény motiválása.

Az 1. osztály szöveges értékelése félévkor és a tanév végén:

Minősítés: Kiválóan megfelelt

Jól megfelelt Megfelelt

Felzárkóztatásra szorul Külön jelezzük a dicséretet.

Á tfogó szöveges értékelésf élévkor és tanév végén:

Ebben az értékelési időszakban az alábbi értékelési tartalom jelentkezik dominánsan:



az iskolába lépés óta mutatott pozitív vagy negatív fejlődés, személyiségjegyek

fejlődése pozitív, vagy negatív értelemben,

a tanuló előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött, és hogy saját

lehetőségeit mennyire használta ki

Javaslatok, tennivalók a jövőre (rövid, tömör lényegre mutató

megfogalmazásokkal.)

A minimum követelményeknek feleljen meg a tanuló az elégséges osztályzatért. Szöveges értékelés

esetében a felzárkóztatásra szorult minősítést kapjon.

A helyi tantervben megfogalmazott követelmények optimum szintjét teljesítő tanulót jelessel értékeljük.

Szöveges értékelésnél kiválóan megfelelt minősítést kapjon.

A modulok értékelése nem önállóan, hanem a tantárgyakba integráltan történik.

Érdemjegyek minimális száma havonta:

heti 1órás tárgynál 1jegy

heti 2 órás tárgynál 1-2 jegy

heti 3 órás tárgynál legalább 2-3 jegy

heti 4, vagy ennél több órás tárgy esetében legalább 3 jegy

A konkrét teljesítményekhez kötődő, alternatív megoldások bármely területen és fejlesztési

szakaszba n alkalmazhatók.

IV.3.6.A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetőségei

Meg kell adni a lehetőséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérő stb) pótlására, esetleges javítására akkor, ha

a tanuló

egészségügyi okok miatt, pszichés

problémái miatt,

az esetleges szociokulturális nehézségei miatt,

nem adott számot tudásáról, vagy eredménytelen, minimumszint alatti volt a tanuló teljesítménye. A

kialakult helyzet kellő mérlegelése után a szaktanár - indokolt esetben - adjon lehetőséget a pótlásra,

illetve a javításra.

Az érdemjegy, a minősítés pótlására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell.

Konkrétan meg kell mondani a javítás , pótlás idejét,

formáit,

módját.

Az eredményről a tanulót és a szülőt is tájékoztatni kell. Felmentést adhatunk a beszámolási

kötelezettség alól - természetesen a törvényesség keretein belül - a tanuló problémáinak (pl.

egészségügyi, szociális) egyéni elbírálása alapján. Erről az osztályfőnökök, a szaktanár, az igazgató együttes

megbeszélés után hoz döntést.

IV.3.7.Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módozatai:

Az év közben kapott érdemjegyeket az ellenőrzőbe is be kell írni az osztálynaplóba való bejegyzéssel

egyidejűleg. Az osztálynaplóba való bejegyzésnél:

piros szín alkalmazása:

felmérők, témazárók

félévi és tanév végi osztályzatok kék

szín alkalmazása:



szóbeli feleletek, írásbeli

feleletek

zöld szín alkalmazása:

gyűjtőmunkák, szorgalmi

munkák

IV.3.8 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Az általános iskola 1-8. évfolyamáig a tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele megfelel a

Közoktatásról szóló törvény 71. § vonatkozó bekezdéseiben foglaltaknak.

Az évfolyam követelményeit szülő írásbeli kérésére magántanulóként is teljesíthető, erre engedély az

intézmény vezetője adhat mérlegelve a tanuló érdekeit és figyelembe véve a törvényi szabályozást.

A továbbhaladás feltétele az eredményes vizsga letétele.

A modulok értékelése, minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe

Miután a tantárgyi modulokat nem önálló órakeretben tanítjuk, hanem egyes tantárgyakba integráltan

(lásd A ill. B óraterv) így annak értékelése és minősítése megegyezik a főtantárgy értékelési és

minősítési szempontjaival. Így a fentiek alapján a tantárgyi érdemjegyek tartalmazzák a modulok

értékelését is.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelmén yei és formái.

A részletes elvi kidolgozást a nevelési program, követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. Fontosnak

tartjuk a szóbeli és az írásbeli számonkérések megfelelő arányának kialakítását, amelynek alkalmazkodnia

kell a tanulók egyéni sajátosságaihoz. Minden esetben figyelembe vesszük, ha a gyermek rendelkezik

szakértői véleménnyel, ha az tartalmaz a számonkérésre vonatkozó javaslatot. Az írásbeli és szóbeli

beszámoltatás értékelése egyenlő súllyal jeleni k meg a tanulók tudásának értékelésében.

IV.3.8. Az értékelés tantárgyi elvei:

• A tanuló továbbhaladásához minden területen a minimális követelményt teljesíteni kell.

• A tantárgyi értékelés tükrözze a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a

teljesítés viszonyát, a fejlődésben elért eredményt.

• Tárja fel az elmaradás, a hibák okait.

• Hangsúlyozza a pozitívumokat.

• Legyen folyamatos, segítse elő a rendszeres megerősítést.

• Törekedjen mindenkor valamennyi tantárgy tekintetében objektivitásra,

méltányosságra.

• A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen vagy osztályzattal

értékeljük

1. Érdemjeggyel történő értékelés:

• témazárók, dolgozatok

• írásbeli, szóbeli feleletek

• kiemelkedő órai munka

• memoriterek

• gyűjtőmunkák

50



51

• szorgalmi munkák

2. Írásbeli felmérések:

• Tanév elején valamennyi évfolyamon diagnosztikus mérésekkel tárjuk fel a tanulók induló

tudását. {Csak százalékoljuk!).

• Tanév közben évfolyamonként , tantárgyanként egységesített szempontok alapján

témazáró dolgozatok {tematikus tudáspróbák) .

• Tanév közben formatív mérésekkel szerzünk információkat folyamatosan a további

fejlesztőmunkához.

• Bemeneti, kimeneti mérések iskolánk minőségfejlesztési programjához kapcsolódóan az abban

megjelölt évfolyamokhoz és tantárgyakhoz kidolgozott feladatsorokkal .

3. Értékelési skálák kialakítása:

• Szöveges értékelésnél a tanulók tudásának dokumentálására az értékelő szöveget a tanárok,

tanítók fogalmazzák meg egységes keretek között szerkesztetten.

• A tanulók tudásának írásbeli {témazárók, felmérések) értékeléséhez a

teljesítmények minimuma és optimuma közötti (0-100 %) skálát a nevelőtestület tagjai

megvitatják, majd a gyakorlatban a többség által elfogadott skálát egységesen

használják .

• Pedagógiai programunkban javaslatot teszünk az értékelési skálák minél

optimálisabb kialakításához, segítve ezzel a szaktanárok értékelési skáláinak kialakítását . A

javaslatban szereplő teljesítményszázalékok általában elfogadottak, de a ponthatárok a

követelmények időarányos tudásának függvényében változtathatók.

• Szükséges mérlegelni a ponthatárok kialakításakor azt is, hogy a feladatok hány

százaléka méri a tanulók minimális, továbbhaladáshoz szükséges tudását , illetve mennyi az

optimum szintű feladat.

4. Javaslat a teljesítményszázalékok kialakításához:

100 % - 90 %

89 % - 75 %

74 % - 50 %

49 % - 35 %

34 % - 0 %

5 (jeles)

4 (jó)

3 (közepes)

2 (elégséges)

1 (elégtelen)

52



IV.4.A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei:

IV.4.1Magatartás:

A magatartás osztá lyzata a tanulók életkori sajátosságai hoz igazodóan értékeli az iskolai és az iskolán

kívüli fegyelmezettséget, viselkedést. Értékeli a társakhoz, a felnőttekhez való viszonyulást, a házirend

betartását, saját és mások iránt érzett felelősségérzetet, az iskola vagyontárgyainak megóvását. Hangsúlyozzuk,

hogy az értékelésnél, a minősítésnél az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási

alapot.

Az értékelés négy fokozatban történik, havonta:

példás (5)

jó (4)

változó (3)

rossz (2)

IV.4.2.Szorgalom:

A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát,

munkavégzésének színvonalát, a tanuló kötelességtudását értékeli. A kérések, az igazolatlan órák, az

ellenőrzőhiányok elbírálásánál a mindenkori házirend szabályai érvényesek, és ezt ennek megfelelően kell

figyelembe venni.

Az értékelés négy fokozatban történik, havonta: példás

(5};

jó (4);

változó (3);

hanyag (2)

A magatartás és a szorgalom elbírálásánál irányító, alapvető szempont, hogy a példás valóban példaként

álljon, és kapjon elismerést nagyobb közösség előtt is. Fontos lehet adott szituációban a tanulók

előmenetelének egyéni elbírálása magatartásból és szorgalomból egyaránt. Az egyéni elbíráláskor szem

előtt kell tartani az adott helyzet kialakulását befolyásoló tényezőket (pl. a tanuló családi körülményeit,

egészségügyi állapotát stb.)

IV.4.3. A magatartás és szorgalom minősítésének fokozatai és az ezekkel kapcsolatos követelmények

Jutalmazások:

1. Szaktanári, tanítói,napközis nevelői szóbeli és írásbeli dicséret

2. Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli dicséret

3. I gazgatói írásbeli dicséret

4. Nevelőtestületi dicséret

5. Közösségek - Nevelőtestületi dicséret

6. Jó tanuló, jó sportoló (egyéni)

(A 4-6.fokozatokat a tanulóifjúság előtt ismertetni kell!)

Fegyelmezések:

1. Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli figyelmeztetés

2. Szóbeli figyelmeztetés lehet

• szaktanári

• ügyeletes tanári

• osztályfőnöki

53



3. Osztályfőnöki intés

4. Igazgatói figyelmeztetés

5. Igazgatói intés

6. Igazgatói megrovás

7. Nevelőtestületi megrovás

8. Fegyelmi eljárás

(A 6. 7. fokozatot a tanulóifjúsággal ismertetni kell!)

A jutalmazás és fegyelmezés alkalmazásánál indokolt esetben nem kell ragaszkodni a fokozatok

betartásához.

IV.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Tanulóink egy része képességei miatt nehezebben tanul, ilyen irányú tevékenységét folyamatosan

segíteni,felügyelni kell,ezért otthoni feladatot csak meghatározott esetekben kapnak:

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

• A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük

alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

• Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje)

maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.

• A napi felkészülés otthoni (napközis, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-

1,5 óránál.

IV.6. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánk tanulóinak összetételéből adódóan idegen nyelvből és informatikából év eleji szintfelmérés

alapján szükség szerint csoportbontás alakítható ki, ennek szakmai indoka, hogy tanulóink SNI státuszuk

alapján eltérő készségekkel és képességekkel, gyakran érékelés alóli mentesítéssel bírnak, illetve az

iskolaváltásból adódó különböző előképzettségek ezt szükségszerűvé teszik.

Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére

és tanulók tudásának megalapozására.

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál

szeretnék tanulmányai kat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a

többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal

megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés

tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

IV.7.A tanulók fizikai állapotána k, edzettségének méréséhez szükséges módszerek:

Az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal

gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése

során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a

tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni,mind a közösségi fejlesztő,

felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet

megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére,

megtartására .

A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére az Oktatási Minisztérium által

felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas tesztet állított össze,

54



melyek egyszerűek, kevés szerigényűek, bárhol végrehajthatók, és megmutatják a gyerekek fizikai

felkészültségének mértékét.

A fizikai állapot mérésére szolgáló tesztek:

• Végtagmozgás gyorsaságát mérő teszt: lapérintés

• Hajlékonyságiteszt: ülésben előrenyúlás (kötelező)

• Dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás (kötelező)

• Törzserőt mérő teszt: sit-up teszt, felülések (kötelező)

• Futási sebességet,fürgeséget mérő teszt: 10x5 m ingafutás

• Kardio-respiratorikus állóképességi teszt: 12 perces futás - Cooper teszt

V. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek:

A személyi és tárgyi feltételek biztosítása folyamatosan, az iskola fejlődésének megfelelően történik.

V.1 Személyi feltételek, alkalmazotti állomány:

Az alkalmazásnál törekszünk arra, hogy a szaktanári végzettséggel rendelkezők mellett minél több olyan

szakembert vegyünk fel, aki a különleges képességekkel rendelkező diákjaink számára tud megfelelő

szakmai segítséget nyújtani.

Jelenleg (2017. évben) a foglalkoztatottak száma és a végzettsége a következő:

• 9 fő teljes munkaidős pedagógus

• 2 fő részmunkaidős pedagógus

• 1 fő részmunkaidős gyógypedagógus

• 6 fő óraadó pedagógus

• 1fő iskolatitkár

• 1fő takarító segíti munkánkat

• 1 fő rendszergazda részmunkaidős

V.2 Tárgyi feltételek:

Iskolánk a 2014-2015 tanévben új épületben kezdi meg munkáját. Az ingatlan adatai:

Miskolc Ill. kerület, belterület 30018/1 helyrajzi számú, természetben a Bertalan u. 4. szám alatt álló,

kivett üzem megnevezésű, 11549 m2 épület, pince, földszint + 2 szintes betonvázas szerkezetű lapos tetős

épület.

A fenntartó tulajdonát képező épületben a felújítások után a következő helyiségek állnak a

rendelkezésünkre:

8 tanterem

2 szaktanterem: 1 szertár

1 egyéni fejlesztő és könyvtár

1 tornaszoba a hozzá szükséges: 2 öltöző, 1 szertár,1 raktár

1 orvosi szoba

1 tanári szoba

2 iroda helyiség (igazgatói,helyettesi,ügyviteli)

6 tanulói WC, 2 tanári WC, 2 hideg-meleg vizes zuhanyozó

1 aula

1porta

Az új épületben részben a korábbi tulajdonunkat képező bútorokat, berendezéseket és eszközöket

használjuk, melyek később bővülhetnek. Jelenlegi eszközállományunk a használt helyiségenként a

55



következő:

A tantermekben: tanulói asztalok, székek a létszámnak megfelelően

nevelői asztal,szék

eszköztároló szekrény tábla

{esetleg interaktív) CD leját

szó

sötétítő függöny szeméttároló

Informatikai szaktanterem: Számítógép-asztal székekkel tanulói létszámnak megfelelve

Nyomtató, szkenner Programok

(igény szerint) Végponti

berendezés projektor

szintetizátor CD

lejátszó

Egyéni fejlesztő és könyvtárszoba: íróasztal székkel

tanulói asztal székkel (6db)

tükör

szekrények (2 db)

könyvespolc diavetítő,

írásvetítő

Tornaszoba labdák (20 db)

maroklabdák (15 db)

medicinlabda (Sdb)

tornaszőnyeg (2 db)

zsámoly (3 db)

tornapad bordásfal

mászókötél (2db)

gumikötél,ugrókötél (10 db)

stopper

kiegész ítő atlét ikai készlet floorball

készlet

egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések

Nevelőtestületi szoba:

Irodák (2db)

fiókos asztalok, székek a létszámnak megfelelően könyvszekrény

igény szerint

Napló- és folyóirattartó

Szám ítógép perifériákkal

Számítógép asztal,szék,

Fénymásoló

Fogas létszám szerint

Mosdó tükörrel

Íróasztal (3 db),szék (5 db)

Tárgyalóasztal székekkel

Számítógép perifériákkal (3db)

Telefon (2 db), telefon és fax (1db) iratszekrény (3 db)

Fénymásol, Telefon)

56



Audio- és videótárunk fo lyamatosan bővül. Folyóiratokat járatunk a tanóra i munka

kiegészítésére és tanulóink olvasási szokásainak fejlesztésére.

Könyvtári állo mányunk fokozatosan bővül. Jelenleg mintegy 600 db könyvvel

rendelkezünk.

Négy tantermünk interaktív táblával és a hozzátartozó eszközökkel felszerelhető.

57



Természettudományi emelt óraszámú képzésünket 2017/2018-as tanévtől indítjuk

felmenő rendszerben

Emelt óraterv (5 -8. osztály)

Évfolyam Tantárgy Órakeret

5. osztály Természetismeret 4 óra (2 alap +2 tagozati)

6. osztály Természetismeret 4 óra (2 alap +2 tagozati)

7. osztály Kémia 4 óra

Biológia 4 óra

8. osztály Kémia 4 óra

Biológia 4 óra

5-6. osztályban: A természetismeret órákon nincsenek csoportbontások emelt és normálosok között. A +2 tagozati

órán viszont csak az emelt tanulók vesznek részt melynek tematikája már eltér a normál tantervtől.

7-8. osztályban: A biológia-kémia órákon a tanulók már csoportbontásban tanulják a tantárgyat!

A tagozatokon az új hatékony tanulási módszereket alkalmazzuk. Ennek köszönhetően a gyerekek nem csupán

tényanyagot kapnak, hanem az elsajátítás folyamatában ők maguk is aktívan részt vesznek, kompetens személyekké

válnak Használt módszerek például: tandem, diákcsoport, mozaik, csoportos projekt, stb. Preferáljuk a kooperatív

módszereket. Az eddig alkalmazott módszereknek köszönhetően nőtt a gyerekekben a természettudományi tantárgyak

iránt az érdeklődés. A természettudományi tagozat emelt természettudományi órákat takar, amelyek nagy része

laboratóriumi órák lennének.

A tagozatos tanulóknak mind félévkor mind tanév végén szóbeli és írásbeli vizsgát kell tenniük. Az írásbeli vizsgán

legalább 50%-ot el kell elérni hogy a tanuló szóbeli vizsgára menjen. A szóbeli vizsga bizottság előtt zajlik. A vizsgán

a tételek A és B résszel rendelkeznek melyben a B-rész laboratóriumi gyakorlatot jelent.

A tagozaton a testnevelés óra egy része integráltan jelenik meg terepgyakorlatok során valamint kiegészítő

diáksportköri órával.

A technika és vizuális órák integráltan vannak beépítve a természettudományos órákba.

Az SNI-s tanulók magas létszáma miatt a szabadon tervezhető órák a fő tárgyakba vannak beépítve.

58



Emelt Felső tagozat (5-8. évf.) 2017-18. tanévtől

------...


Magyar nyelv és irodalom A v. B 4+1 4+1 3+1 4+0,5

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4+1 3+1 3+1 3+1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2+1 2+1 2+1 2


Természetismeret 2+2 2+2

Biológia-egészségtan A. v. B 2+2 2+2

Fizika A v. B 2 1

Kémia A v. B 1+3 2+2

Földrajz 1 2


Vizuál is kultúra 1 1 0,5 1 1 1

Dráma és tánc (integrálva a magyar nyelv és irodalom

tantárgyba)

Informatika 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1


Osztályfőnöki 1 1 1 1




59



A tagozatra való jelentkezés feltételei

4. osztály tanév végén a jelentkező tanulónak szóbeli elbeszélgető vizsgán kell részt vennie melyen a szakos tanárok és

az intézményvezető által összeállított tételekből kell számot adnia tudásáról. A kiválasztott tanulóknál írásbeli szülői

nyilatkozatot kérünk tagozaton való részvétel elfogadására. A tagozatról való lejelentkezés csak tanévvégén történhet

meg lezárt osztályozás értékelést követően. Tagozatra való jelentkezés évközben is lehetséges különbözeti tantárgyi

vizsgával.

Az emelt képzés értékelési rendszere

Értékelés a vizsgán:

34% => elégséges (2)

51% => közepes (3)

71% => jó (4)

86% => jeles (5)

Értékelés a tanórán:

30% => elégséges (2)

50% => közepes (3)

75% => jó (4)

85% => jeles (5)

Tagozat indításához szükséges személy és tárgyi feltételek

Személyi feltétel:

1 fő főállású kémia-biológia szakos tanár

1 fő részmunkaidős biológia szakos tanár

1 fő óraadó biológia- kémia szakos tanár

1 fő laboráns megbízási szerződéssel

Tárgyi feltételek:

12 fős szaktanterem/ tanterem

Megfelelő bútorzat, elszívófülke

Szekrények a megfelelő fogyó és használati eszközökkel

Szükséges felszerelési és eszközjegyzék

Tablók

Modellek

IKT eszközök

Szakkönyvek

Vegyianyag az előírásnak megfelelő tárolóhelyen

Szertár és abban az előírásnak megfelelő bútorzat és vegyianyag

Tervezhető további időkeret (tanórán kívüli fogi .) 16 16 21 21

AZ osrtályok számára engedélyezh'ető időketet 51 51 56 56

Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított

időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

1 1 1 1

60



Minimális Ajánlott

Demonstrációs Tevékenykedtető eszközök – 2 fő részére

Demonstrációs

Tevékenykedtető eszközök – 2 fő részére

1. Árammérő műszer (nagy méretű)

2. Ásványi szén minták 3. Dróthálók 4. Borszeszégők 5. Bunsen állványok 6. Bunsen égők 7. Büretták 25 cm3-es 8. Bürettafogók 9. Csipeszek nikkelezett 10. Diók (kettős szorítók) 11. Dörzsmozsár 12. Dörzspapír 13. Elsősegélyláda gyógyszerekkel 14. Erlenmeyer lombikok 100,200,

300 cm3-es 15. Egyenáramforrás 16. Égetőkanalak 17. Fali periódusos rendszer 18. Fémlépcső gyertyákkal 19. Floppy disc-ek (1,44 MB) 20. Folyadéküvegek 21. Fóliafilc készletek (F és M

vastagságú) 22. Főzőpoharak 50, 100, 250,

500, 1000 cm3-es 23. Frakcionáló lombikok 250, 500

cm3-es 24. Gázfejlesztő készülékek 250

cm3-es 25. Gázfelfogó hengerek (magas) 26. Gömblombikok 250, 500 cm3-

es 27. Grafit elektródok 28. Gumidugók különböző

méretekben 29. Gumikesztyűk 30. Gumicsövek különböző

méretekben 31. Gyertya 32. Gyufa 33. Gyújtópálca 34. Edények

vegyszerhulladékoknak 35. Harapófogó 36. Hőmérők (-10 - +110 0C) 37. Hűtő Liebig féle 38. Hűtőfogó 39. Írásvetítő 40. Írásvetítő fóliák (üres) 41. Írásvetítő fóliák (nyomtatható) 42. Írásvetítő transzparensek

(készek) 43. Kalapács 44. Kémcsövek 45. Kémcsövek (lyukas)

1. 1 db drótháló 2. 1 db állvány 3. 1 db borszeszégő 4. 2 db csempe fekete-fehér 5. 3 db cseppentő 6. 2 db csipesz 7. 1 db dió (kettős szorító) 8. 1 db Erlenmeyer lombik 250

cm3-es 9. Feladatgyűjtemények

gyakoroltatáshoz és felméréshez (személyenként)

10. 5 db főzőpohár 50 cm3-es 11. 2 db főzőpohár 100 cm3-es 12. 3 db főzőpohár 250 cm3-es 13. 1 db gömblombik 100cm3-es 14. 3 db gumidugó 15. 3 db gumigyűrű 16. 3 db gyertya 17. 1 doboz gyufa 18. 10 db gyújtópálca 19. 2 db hőmérő (-10 – +110 0C) 20. 2 db lyukas kémcső 21. 15 db kémcső 22. 2 db kémcsőfogó (fa) 23. 1 db kémcsőfogó (fém) 24. 1 db kémcsőállvány 10 helyes 25. 1 db kristályosító csésze 6-8

cm-es 26. 1 db kristályosító csésze 12-15

cm-es 27. 1 db lombikfogó 28. 1 db mérőhenger 100 cm3-es 29. 5 db óraüveg 6-8 cm-es 30. Szakirodalom (kémiatörténetről,

környezeti kémiáról) 31. 2 db szívószál 32. 1 db szűrőkarika 6-10 cm-es

tölcsérhez 33. 1 doboz tanulói molekulamodell

készlet 34. 1 db tálca 35. 1 db törlőruha 36. 5 db üvegbot 37. 1 db üvegcső hajlított 38. 2 db üvegcső kihúzott végű 39. 2 db üveg tölcsér 6-10 cm-es 40. 1 db vas háromláb 41. 5 db vegyszerkanál (műanyag)

1. Digitális mérleg

2. Egyszerű levegővizsgálatok elvégzésére alkalmas eszközkészlet

3. Egyszerű talajvizsgálatok elvégzésére alkalmas eszközkészlet

4. Egyszerű vízvizsgálatok elvégzésére alkalmas eszközkészlet

5. Hajlított üvegcső üveggömbbel

6. Interaktív szoftver az atomok felépítéséről

7. Interaktív szoftver a kémiai kötések kialakulásáról, a molekulák szerkezetéről

8. Interaktív szoftver a témában tárgyalt technológiai folyamatokról

9. Interaktív szoftver a technológiai folyamatokról, a korrózióról és korrózióvédelemről

1. 1 db árammérő műszer 2. 1 db egyenáram forrás 3. 1 db egyszerű

levegővizsgálatok elvégzésére alkalmas eszközkészlet

4. 1 db egyszerű talajvizsgálatok elvégzésére alkalmas eszközkészlet

5. 1 db egyszerű vízvizsgálatok elvégzésére alkalmas eszközkészlet

6. 1 db égetőkanál 7. 2 db grafit elektród 8. Interaktív szoftver a kémiai

számítások gyakorlására 9. Interaktív szoftver az

atomok felépítésének és az ionok képződésének gyakorlására

10. Interaktív szoftver a halmazok tulajdonságainak modellezésére, gyakorlására

11. Interaktív szoftver a kémiai egyenletek felírásának és rendezésének gyakorlására

12. Interaktív szoftverek a környezeti problémák kialakulásáról, megelőzéséről, megoldásáról

13. Internet hozzáférés 14. 2 db krokodil csipesz 15. 2 db mérőlombik 250cm3-

es 16. 1 db oldalcsöves kémcső 17. 1 db rázótölcsér 18. 1 db szorító Mohr féle 19. 1 db táramérleg

súlysorozattal 20. 3 db vezeték

61



46. Kémcsövek (nagyméretű) 47. Kémcsőállványok 10 helyes 48. Kémcsőfogók (fa) 49. Kémcsőfogók (fém) 50. Kémcsőkefék 51. Képek az említett tudósok

munkásságáról 52. Képek a témakörben tanult

folyamatok és kémiai reakciók bemutatására

53. Képek a gyufagyártás történetéről

54. Képek a tűz történetéről, veszélyességéről, a tűzoltásról és a tűzvédelemről.

55. Képek az elemi részecskék méretének szemléltetésére

56. Képek az ionképződésről 57. Képek az elektronszerkezet

felépítéséről 58. Képek az ivóvíz és az

uszodavizek klórozásáról 59. Képek a levegő

cseppfolyósításáról és a folyékony levegő (nitrogén) hatásáról

60. Képek a nitrogén körforgásáról a természetben

61. Képek az ózon keletkezéséről, bomlásáról és szerepéről

62. Képek a vasgyártásról 63. Képek a korrózió mindennapi

és ipari hatásáról valamint a korrózióvédelemről

64. Képek a háztartási és ipari vízlágyításról

65. Képek a háztartási tisztítószerek kémiájáról

66. Képek az építőanyagok kémiájáról

67. Képek az említett környezeti problémák globális és helyi vonatkozásairól

68. Képek az atomerőművek működéséről, környezetre gyakorolt hatásukról

69. Képek az ipari és háztartási energiatakarékosság lehetőségeiről

70. Képek a kőolaj és földgáz keletkezéséről, feldolgozásáról, környezetkárosító hatásukról

71. Képek az üvegházhatásról 72. Képek a szmog keletkezéséről

és káros hatásukról 73. Képek a különböző

hulladékkezelési lehetőségekről, azok előnyeiről és környezetre gyakorolt hatásukról

74. Kés 75. Kihúzott végű üvegcsövek 76. Konzervdoboz

10. Lyukas kémcsövek

11. Képek a hidrogén izotópjairól és jelentőségükről

12. Képek a sósavgyártás, az ammóniaszintézis és a salétromsavgyártás ipari folyamatáról

13. Képek az ékszerkészítésről

14. Képek a növényvédő szerek élő szervezetekre gyakorolt hatásáról

15. Képek a műtrágyák élő rendszerekre gyakorolt hatásáról

16. Képek az üvegtípusokról és az üveggyártásról

17. Képek a szilíciumról, mint az elektronikai ipar alapeleméről

18. Kipp készülék

19. Mázatlan, égetett agyaghenger

20. Mozgóképek az említett tudósok munkásságáról

21. Mozgóképek az anyagok sokféleségéről

22. Mozgóképek a kémiai és fizikai változásokról, különös

62



77. Kőzetek 78. Kristályosító csészék 10 cm-es 79. Kristályrács modellek

(gyémánt, NaCl) 80. Krokodil csipeszek 81. Laposvas 82. Lombikfogók 83. Mérőhengerek 10, 500 cm3-es 84. Tanári molekula modell készlet 85. Oktató CD-k 86. Olló 87. Óraüvegek 6-8 cm-es 88. Petri csészék 10cm-es 89. Pipetták 10, 20 cm3-es kétjelű,

25 cm3-es osztott 90. Porcelántálak 91. Porüvegek 92. Reszelő háromszög metszetű 93. Spatulák 94. Szűrőkarikák (10 cm-es

tölcsérhez) 95. Szűrőpapír 96. Tálcák 97. Táramérleg súlysorozattal 98. Tégelyfogók 99. Törlőruha 100. Üvegbotok 101. Üvegcsövek különböző

méretűek 102. Üvegkádak 103. Üveglapok 10x10 cm-es 104. Üveg tölcsérek 10 cm-es 105. Vas háromlábak 106. Vaslap 10x10 cm-es 107. Vatta 108. Vegyszerkanalak fém 109. Vezetékek banándugóval 110. Videokazetta (üres) 111. Videokazetták

oktatófilmekkel 112. Virágcserép 113. Vízbontó Hoffmann féle 114. Védőszemüvegek

tekintettel az iskolában be nem mutatható folyamatokra

23. Mozgóképek a részecskék világáról

24. Mozgóképek a szervetlen anyagok tulajdonságairól, alkalmazásáról

25. Mozgóképek a fémek tulajdonságairól, alkalmazásáról

26. Mozgóképek a szervetlen anyagok tulajdonságairól és alkalmazásáról

27. Mozgóképek az említett környezeti problémák globális és helyi vonatkozásairól

28. Mozgóképek a műanyagok csoportosításáról, felhasználásáról, újrahasználatáról és újrahasznosításáról

29. Működő modellek, eszközök a megújuló energiahordozók témakörében

30. Nagyméretű kémcsövek

31. pH-mérő műszer üvegelektróddal

63



32. Porcelántégelyek

33. Termosz

64



Minimális Ajánlott

Térkép / eszköz / modell applikáció / preparátum

Falikép / transzparens Térkép / eszköz / modell

diasorozat / videofilm

Falikép / transzparens preparátum

Tematikus- és falitérkép 1. A Föld éghajlata 2. A Föld vegetációja

3. A Föld vadon élő állatai

4. Európa domborzata és vizei

Demonstrációs / tevékenykedtető eszközök 5. Tanári labormikroszkóp

6. Metszettároló

7. Bonctű 8. Bonckés

9. Mikrometszetek (készlet) 10. Emberi szövetek 11. Tanulói mikroszkóp

12. (egyokuláros mikroszkóp)

13. Nagy tálca 14. Csipesz 15. Bonctű 16. Kézi nagyító 17. Óraüveg Embertani modell * torzó 18. Torzó 19. Fog 20. Szem 21. Fül 22. Bőr (keresztmetszet) 23. Agy 24. Szív 25. Vese (keresztmetszet) Képcsomagok (applikáció) 26. Tanári képcsomag 6.

27. Tanulói képcsomag 6.

28. Tanári képcsomag 7. 29. Tanulói képcsomag 7. 30. Vitaminok , vitaminforrások Csontvázak / preparátumok 31. Emberi csontváz

32. Csont szerkezete 33. Ízület szerkezete

Faliképek 1. Élő és élettelen környezeti

tényezők 2. Tűrőképesség grafikonja 3. Táplálék piramis 4. Tápláléklánc – Hálózat 5. Rendszertani váz

Rendszertani falikép sorozat 6. Emlősök, madarak, hüllők, halak,

ízeltlábúak (rovarok, rákok,

pókszabásúak), puhatestűek (csigák,

kagylók, fejlábúak/lábasfejűek),

gyűrűsférgek, csalánozók, szivacsok)

Transzparensek / diasorozat * rendszerezés 7. Növények testfelépítése

8. Moszatok 9. Zuzmók 10. Harasztok 11. Nyitvatermők 12. Zárvatermők 13. Egyszikűek 14. Kétszikűek Falikép - növénytani ismeretek 15. Erdei fenyő

16. Tölgy 17. Páfrányok 18. Mohák 19. Csiperke 20. Mérgező gombák 21. Ehető gombák 22. Édesvízi moszatok 23. Egysejtűek

Faliképek -

életközösségek

24. A világ esőerdői

25. A szavanna

26. A sivatagok élővilága

27. Mediterrán növények

28. Füves puszták életközössége

29. Mohák, zuzmók

30. Élővilág övezetes elrendeződése a

hegységekben

Táplálékhálózatok

31. Dél-Amerikai esőerdők

32. Afrikai szavannák 33. Európai lombhullató erdők 34. Tajga 35. Tenger Faliképek - állattani ismeretek 36. Az amőba testfelépítése

37. A papucsállatka testfelépítése 38. A ragadozó nagymacskák

39. A majmok 40. Az elefánt 41. A bálnák és a delfinek 42. A delfin jellemzői 43. A cápa jellemzői

Tematikus- és

falitérképek

1. Ázsia klímája és

vegetációja

2. Észak-Amerika klímája és vegetációja

3. Dél-Amerika klímája és vegetációja

4. Afrika klímája és vegetációja

5. Ausztrália és Új-

Zéland klímája és

vegetációja

Eszközök

6. Mérőszalag

7. Stopperóra

8. Lázmérő

9. Vérnyomásmérő

Mo

dell

ek -

növ

ény

ek

10. Almafa virága

11. Tulipán virága

12. Egyszikűszár

keresztmetszete

13. Kétszikűszár

keresztmetszete

Embertani modell 14. Gége 15. Emésztőszervren

dszer Dombor oktatótábla

sorozat:

16. Az emberi

szaporodás

Diasorozatok 17. Élő és élettelen

környezeti tényezők

18. A Föld nagy biomjai

Videofilmek - tájak életközösségek 19. Az

életközösségek pusztulása

20. Élet a lombhullató

erdőben , szteppén,

prérin, pampán

21. A lombos erdők és a tajga pusztulása

Faliképek növénytani ismeretek 1. Gyapot 2. Kávé

3. Citrusfélék

4. Rizs Faliképek - állattani ismeretek 5. Az emlősállatok

fogazata és tápláléka közti összefüggés

6. Madarak csőre, és a tápláléka közti összefüggés

7. A pókok jellemzői 8. A kígyók jellemzői

9. Az emberszabású majmok

Faliképek - embertani ismeretek 10. Az élet szakaszai

11. Nyirokrendszer 12. A mellkas szerkezete,

be- és kilégzés 13. A szem és a látás 14. A fül és a hallás,

egyensúlyérzékelés 15. A vegyi érzékelés Preparátumok 16. Gerincesek mellső

végtagcsontjai (dobozos)

17. Gerincesek hátsó végtagcsontjai (dobozos)

18. Házi tyúk 19. Halcsontváz 20. Békacsontváz 21. Macskacsontváz 22. Lóláb 23. Sertésláb Beágyazott preparátum 24. Peronoszpóra

25. Lisztharmat Diorámák

26. Szivacs gyűjtemény 27. Korallgyűjtemény 28. Tüskésbőrűek

gyűjtemény 29. Szivacsok

30. Korallok 31. Gyűrűsférgek

32. Puhatestűek 33. Ízeltlábúak 34. Tüskésbőrűek Portrésorozat 35. Linné 36. Darwin Határozók

65



44. A tengeri halak 45. A fókák fajtái 46. Erszényes állatok Faliképek transzparensek - ember- és egészségtana 47. Az emberi sejt 48. Izomzat (elölről és hátulról) 49. Vérkeringés 50. A vér 51. Az emberi szövetek

52. Belső szervek 53. Menstruációs ciklus és a

petebeágyazódás 54. Posztembrionális fejlődés 55. Az élet szakaszai 56. Légzőszervrendszer 57. Az emésztőszervrendszer 58. Kiválasztás szervrendszere 59. Központi idegrendszer 60. Belső elválasztású mirigyek 61. Érzékszervek, érzékelés 62. A feltételes-, feltétlen reflex 63. Tápanyagok, vitaminok 64. Gerincoszlop, rendellenességek 65. Az emésztőrendszer betegségei

66. Bélparaziták 67. Kábítószerek 68. Az alkohol káros hatásai 69. A dohányzás veszélyei

22. A mérsékelt övezet termesztett növényei és állata

23. Jegesmedvék 24. Pingvinek 25. A gyöngykagyló 26. A medúzák 27. Tengerpart

madarai 28. Egysejtűek

jelentősége 29. Betegséget

okozók (baktériumok)

30. A gombafogyasztás szabályai, a gombák jelentősége

Videofilmek -

egészségtan

31. Elsősegélynyújtás

32. Drogok veszélyei

33. Egészséges életmód

34. Ismerd meg

önmagad

35. Az ember nemi

élete,

fogamzásgátlás

36. Terhesség, szülés

37. A bőr betegségei és

a bőrápolása

38. A napozás és a veszélyei

CD-ROM 39. Az emberi test

37. Növényismeret

38. Állatismeret

66



Záradékok

Érvényességi rendelkezések:

Jelen pedagógiai program érvényességi ideje: 2022. június 30-ig

A pedagógiai program módosításának feltételei :

• A tantestület 75%-ának kérése,

• A pedagógiai programot érintő törvényi és jogszabályi változások

• A pedagógiai program felülvizsgálatára az 2021-22-es tanévben kerül sor

Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás

Véleményezte:

Elfogadta:

Nebuló Általános Iskola nevelőtestülete 2017. május 22-én

Egyetértését nyilvánította:

Iskolai SZMK választmánya 2017. május 22-én

Jóváhagyta:

Fenntartó 2017. május 22-én

A publikálás formája:

Sokszorosított formában elhelyezésre kerül a következő helyeken:

• 1példány az iskola könyvtárában

• 1példány a tanári szobában

• 1példány az igazgatói irodában

• 1példány az irattárban

nebuló Általános iskolanebuloiskola.hu/include/letoltes/pedagogiai_program.pdf · az enyhe vagy...

Documents