Alsóerdősori Bárdos LajosÁltalános Iskola és Gimnázium1074 Budapest, Alsóerdősor u. 14-16.OM: 100566

P E D A G Ó G I A I P R O G R A Mm ó d o s í t á s o k k a l e g y s é g e s s z e r k e z e t b e

f o g l a l t

A nevelőtestület elfogadta:1998. február 10.

Legutolsó módosítás:2015. augusztus 29.

Hatálya:

A Pedagógiai Program legutolsó módosításai 2015. szeptember 1-jétől hatályosak.

Pedagógiai programÁltalános rész

Tartalomjegyzék

I. NEVELÉSI PROGRAM.................................................................................................... 4I. 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékekei, céljai, feladatai, eszközei,.....4eljárásai............................................................................................................................... 4I. 2. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai.............................................................12I. 3. Az egészségfejlesztés feladatai...................................................................................14I. 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos felada-tok..................................................................................................................................... 16I. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma,............22az osztályfőnök feladatai................................................................................................... 22I. 6. Tanórán kívüli nevelés............................................................................................... 26I. 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje................................................................................................................................ 32I.8. A tanulók részvétele az iskola döntési folyamataiban..................................................33I. 9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái..34I. 10. A tanulmányok alatti vizsgák és a középiskolai szóbeli vizsga követelményei.........36I. 11. A tanulói felvétel és átvétel helyi szabályai..............................................................39I. 12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv...........41

II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE................................................................................42II. 1. A választott kerettanterv megnevezése......................................................................42II. 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, a foglalkozások megnevezését, óraszámát.......................................................43

a tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elveit, a szük-séges taneszközöket...................................................................................................... 49

II. 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának követelményei.......................................................................................................................................... 49II. 4. A Nat-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes sz-abályai............................................................................................................................... 51II. 5. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja................................................66a) A mindennapos testmozgás célja, elvei..........................................................................66b) Mindennapi testnevelés megvalósítása..........................................................................67c) Könnyített vagy gyógytestnevelés.................................................................................67d)Az iskolai sportkör szakmai programja..........................................................................67II. 6. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyből a középiskola a tanulók közép- ill. emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését kötelezően vállalja, annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát.................................................69II. 7. A választható tantárgyak, foglalkozások, és a pedagógusválasztás szabályai.............69II.7.1. Erkölcstan, ill. a hit- és erkölcstan oktatása............................................................69II.7.2. Fakultációs választás szabályai...............................................................................69II. 8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei..........71II. 9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő el-lenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei..........................................................................................85II. 11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei.........................97

Alsóerdősori Bárdos LajosÁltalános Iskola és GimnáziumVII. Alsó erdősor 14-16.

2

Pedagógiai programÁltalános rész

II. 12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek...............................98II. 13. Az egészségnevelési és környezeti nevelés elvei.....................................................99II. 14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések...........................105II. 16. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében a helyi tanterv a fogy-atékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program..............................................109II. 17. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek.....................................113II. 18. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő es-zközök és felszerelések jegyzéke.....................................................................................117

ZÁRADÉK.......................................................................................................................... 124

Alsóerdősori Bárdos LajosÁltalános Iskola és GimnáziumVII. Alsó erdősor 14-16.

3

Pedagógiai programÁltalános rész

I. NEVELÉSI PROGRAM

I. 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékekei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

a) AlapelvekAz iskola az 1998. februárjában elkészített pedagógiai programját több alkalommal módosította. A módosításokat az évek során összegyűlt tapasztalatok, és a Közoktatási törvényben bekövetkezett változások tették szükségessé.Az 1996/97-es tanév végén - amikor pedagógiai programunkat először fogalmaztuk - elképzeléseink összerendezésénél, a differenciált tanulásszervezési eljárások bevezetésének első lépéseinél, az első 9. évfolyam elindítása előtt tartottunk. Azóta a gimnáziumi tagozat teljesen kiépült, a 2004/05-ös tanévtől öt évfolyamossá, majd a 2011/12-es tanévtől újra négy évfolyamossá vált.Változatlanul keressük a tanulók szükségleteihez, képességeihez legjobban illeszkedő tanítási módszereket, tanulásszervezési eljárásokat, tanulói tevékenységformákat, valószínű tehát, hogy pedagógiai programunk egyes részeit a későbbi tapasztalatok birtokában ismét módosítanunk kell. Nem hisszük azonban, hogy változna pedagógiai hitvallásunk:

"Ha a gyerekek kritizálva élnek,Megtanulnak megbélyegezettnek lenni.Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek,Megtanulnak veszekedni.Ha a gyerekek kicsúfolva élnek,Megtanulnak szégyenlősnek lenni.Ha a gyerekek megszégyenítve élnek,Megtanulják bűnösnek érezni magukat.Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek,Megtanulnak türelmesnek lenni.Ha a gyerekek bátorítva élnek,Megtanulnak bízni.Ha a gyerekek dicsérve élnek,Megtanulják becsülve érezni magukat.Ha a gyerekek méltányosságban élnek,Megtanulják az igazságosságot.Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,Megtanulnak hittel élni.Ha a gyerekek megerősítve élnek,Megtanulják magukat szeretni.Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban!"

(Dorothy Law Holte)

Alsóerdősori Bárdos LajosÁltalános Iskola és GimnáziumVII. Alsó erdősor 14-16.

4

b) Célok

Az iskola a hozzánk járó fiatalok nevelésében, képzésben a legfontosabbnak tartja, hogy:amennyire az az intézményes nevelés és oktatás keretein belül megvalósítható, minden gyerek a saját adottságaihoz, képességeihez, helyzetéhez illeszkedő bánásmódban, fejlesztésben részesüljöntanulóink képesek legyenek a saját világukban, társaik között eligazodni, kapcsolatot teremteni, az általános emberi normák szerint élni.

c) Értékek

Iskolánk a hozzánk járó diákok nevelését az alábbi értékek mentén kívánja megvalósítani:

A személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése (az életkori sajátosságok figyelembevételével):

becsületesség, mások tisztelete; együttműködési képesség, tolerancia, empátia, segítőkészség; küzdés, kitartás; kreativitás; önállóság, önismeret, önértékelés; önfegyelem; nyitottság; a munka, a tudás értékének, becsületének felismertetése; pozitív gondolkodás; esztétikai érzékenység, a szépség iránti fogékonyság; érzelemgazdagság.

A demokrácia technikáinak megismertetése, gyakorlása, gyakoroltatása: kommunikációkészség; konfliktus-kezelés; együttműködés; önálló véleményalkotás, döntésképesség; az egyéni, a csoport és a közösségi érdekek felismerése és összehangolása; részvétel az iskolai élet szabályainak kialakításában, az elfogadott szabályok

maradéktalan betartása.

Egészséges életmód, életvitel iránti igény felkeltése: rendszeres mozgás, állóképesség; táplálkozási szokások; higéniás kultúra; kultúrált kapcsolat fiúk és lányok között, kultúráltság a szexualitásban; felkészítés a harmonikus családi életre.

"Helyünk a világban" kulturális gyökereink, nemzeti értékeink ismerete; hazaszeretet; más népek, nemzetek, nemzetiségek, népcsoportok elfogadása és sajátos szokásainak

tiszteletben tartása;

az ember és környezete, környezetvédelem; a vallási és világnézeti különbségek tiszteletben tartása.

Az általános műveltség megalapozása, korszerű ismeretrendszer kialakítása: az egyéni képességek maximális kibontakoztatása; belső motiváció, érdeklődés kialakítása; életközeli nevelés, oktatás, praktikus ismeretek szerzése; ismeretszerzési, tanulási technikák, módszerek elsajátíttatása; az önálló tanulás képességének kialakítása, permanens önművelésre szoktatás.

Nevelőmunkánk eredményességét meghatározza, hogy: mennyire hitelesek a nevelési eszményeink; a pedagógusok mennyire képesek együttműködni, közösen megoldani a

konfliktusokat; milyen mértékben tartják be a pedagógusok a közös megállapodásokat; mennyire felkészültek a nevelőtestület tagjai; mennyire képes a nevelőtestület az önértékelésre.

d) Képzési struktúra

Iskolánk 8+4 évfolyamos összetett iskola.

Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra.

A gimnázium négy, ill. a nyelvi előkészítő évfolyam esetében kifutóan öt évfolyammal működik, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Az öt évfolyamos képzés utolsó éve a 2014-15. tanév.

A 9-12. évfolyamokon emelt szintű képzés folyik az angol nyelv és az informatika tárgyakból úgy, hogy a gimnáziumi osztály egyik része az angol nyelvet, másik része az informatika tárgyat tanulja emelt óraszámban.

Iskolánk a fenntartó döntése értelmében sajátos nevelési igényű, illetve pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak tanulókat integrál.

A középiskolai képzés gimnáziumi tanterv szerint történik (a gimnáziumnak négy évfolyama van).A náluk végzett nyolcadikos tanulók felvételi vizsga nélkül juthatnak be a gimnáziumi tagozatra.

Tanulóink más típusú iskolában folytathatják tanulmányaikat: 4. évfolyamot követően 8 évfolyamos gimnáziumban

6. évfolyamot követően 6 évfolyamos gimnáziumban 8. évfolyamot követően 4 évfolyamos gimnáziumban, szakközépiskolában, illetve

szakiskolában.

e) Eljárások

A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott, mechanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe, s a gondolkodás, ítéletalkotás készségeinek fejlesztésére kevés lehetőséget teremt. Ebben az esetben a tanulók tudását a memorizált ismeretek mennyisége jelzi. A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldó-gondolkodás, a kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás, stb. E képességek fejlesztése a megszokottól eltérő tanítás-tanulási folyamatot kívánElsősorban a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és -készségek: szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, info-kommunikációs technológia (IKT) ,idegennyelvi, szociális fejlesztését kell előtérbe helyezni.

A képzés hatékonysága feltételezi a tanulók képességeihez, érdeklődéséhez igazodó differenciált tanulásszervezést és értékelést. A tanulók életkorától függően különböző jellegű eljárásokat alkalmazunk az 1-4., az 5-6., 7-8., a 9., 10-11. és 12. évfolyamokon. A csoportos munkaformák az intellektuális képességek mellett lehetőséget adnak a szociális képességek fejlesztésére is.

A tanulók aktivizálására és motiválására használt eszközeinknek, eljárásainknak is igazodniuk kell az életkori sajátosságaikhoz. A 6-7 éves gyermek külső motiváltságát fokozatosan alakítjuk belső igénnyé. Az alsó tagozaton a felfedeztető tanulás, a kíváncsiság fenntartása, a felső tagozaton az egyéni érdeklődés, a tudás értékének felismerése kerül előtérbe.

El kell kerülnünk, hogy a tanulók tudásában elkülönüljön az iskolai és a „hétköznapi” tudás. A közvetített ismereteknek a tanulók mindennapi tapasztalatából kell kiindulnia. Így, és a tantárgyi integrációval, a tantárgyak közötti együttműködéssel elkerülhető, hogy ugyanaz a probléma az egyes tantárgyakban elkülönülten jelenjen meg

A pedagógusok - az iskola jellegéből, funkciójából adódóan - a gyerekekkel főként oktatási szituációkban találkoznak. A személyiség harmonikus fejlesztése szükségessé teszi, hogy ezt az egyoldalúságot változatos tanórán kívüli tevékenységek szervezésével oldjuk. Iskolánk képzési, képességfejlesztő és szocializációs (nevelési) feladatait a diákok tanórai foglalkoztatásával, a tanórán kívüli foglakozások, iskolai és osztály szintű programok szervezésével, a diákönkormányzat működésének segítésével, az iskolai élet szabályainak meghatározásával és betartatásával látja el.

Az iskolai keretben folytatott (intézményes) nevelés és oktatás elképzelhetetlen a családokkal való együttműködés, a gyerekeket érő nevelő hatások minimális összehangolása nélkül. Ugyanakkor az iskolának esetenként olyan értékeket is közvetítenie kell, melyek eltérnek a családok szokásaiban, életmódjában, a hétköznapi emberi és társadalmi kapcsolatokban megnyilvánulóktól.

A tanár legyen egyéniség, de az iskola írott és íratlan szabályainak betartása mindenki számára kötelező. Tartsa be a kultúrált viselkedés, kapcsolattartás normáit. A pedagógusok is tiszteljék egymást, becsüljék egymás munkáját, eredményeit, ne akadályozzák, hanem segítsék egymást. Tegyenek különbséget a kollegákra és a gyermekekre vonatkozó illetve tartozó információk között. A problémákat nyíltan, egymás iránti toleranciával beszéljék meg. A pedagógusok törekedjenek arra, hogy nyitottak, konstruktívak, demokratikus gondolkodásúak, kompromisszum készek, igényesek (munka, külső), következetesek, kreatívak, határozottak, felkészültek, elfogadóak, hitelesek, független gondolkodású személyiségek legyenek. Minden pedagógustól elvárható, hogy rendszeresen tovább képezze magát.

A nevelőtestület munkáját jellemezze a gyermekközpontúság, a gyermekek tisztelete. Minden pedagógusnak minden nevelési szituációt úgy kell megoldania, hogy maximálisan figyelemmel legyen a gyerekek érdekeire. Valamennyi tanár feladata megtalálni azt a területet, amelyben tanítványai a legtöbb adottsággal rendelkeznek, és eljuttatni őket az általuk elérhető legmagasabb szintre.

f) Projektoktatás

A projekt korszerű pedagógiai módszer, melyet a differenciált tanulásszervezés módszerei közé szükséges beépítenünk.A témaválasztás sokféle lehet, szinte minden témában szervezhető projekt. Olyan, amely a szűken vett tananyaghoz, a tankönyvekben szereplő ismeretekhez kapcsolódik; olyan, amely részben köthető a tantervhez, és olyan is, amely annál általánosabb témával foglalkozik.Az adatgyűjtés, történhet az iskolában és az iskola falain kívül is. Az a szerencsés, ha a projektmunka kapcsán a gyerekek eddig ismeretlen helyeket keresnek fel és találnak meg.A téma feldolgozása sokféle módon történhet, akár a hagyományos órakeretben, akár az iskola időkeretén túl. Nyilván ez utóbbi alkalmasabb a projektszervezésre, de nem lehetetlen az óra alatti feldolgozás sem, különösen, ha nincs lehetőség másra.A termék, a produktum összeállítása a munka befejező fázisainak egyike. Ez lehet vándorkiállítás, kiadvány, iskolaújság, könyv, videó készítése; és egyre több a közös internetes honlap is. A végtermék nagyon fontos nevelési eszköz a projektmunkában, a gyerekek itt léphetnek ki az iskola belső nyilvánossága elé, megmutathatják munkájukat a szülőknek és az iskola szűkebb vagy tágabb környezetének.A produktum bemutatásával kezdődik a projektmunka értékelő fázisa, ahol fontos az önértékelés, egymás munkájának pozitív szemléletű mérése, szükség esetén a produktum korrigálása.

A projektmunka olyan tulajdonságokat értékelhet elismerőleg, amelyeket a szokványos tantermi órák soha. A tantárgyi előmenetelben lassan haladók értékei kiderülnek a jól szervezett projekt során, és ez megváltoztatja a gyerekek önértékelését, így segítve az örömteli tanulást.A különböző kulturális és anyagi háttérrel rendelkező gyerekek más és más tapasztalattal járulnak hozzá a közös műhöz, a projekthez, és így olyan ismereteket szereznek, amilyeneket semmilyen tankönyv nem tud jobban közvetíteni számukra.

A projekt fejleszti: a szóbeli és képi kifejezőkészségeket,

az együtt dolgozás képességeit, csoportos és önálló kutató- és alkotómunkát, a könyvtári tevékenységet, az olvasmányok beépítését, alkotótevékenységet, manualitást, a miénktől eltérő emberi kultúrák szokásai és életmódja iránti érdeklődést és

megértést, a nemzeti történelem, a család és lakóhely jelene és múltja iránti érdeklődést, a játékosságot, ötletességet és fantáziát a tanulásban.

Az alsó tagozaton minden tanévben szervezünk projekteket, melynek témáit az éves programban határozzuk meg. A projektek témáiba az ünnepek is szorosan beletartoznak. Célunk, hogy a programok szervezésébe, megvalósításába az évfolyam tanulói és pedagógusai együtt, közösen vegyenek részt, átéljék az együttműködés, együttes alkotás örömét.

g) Egyéni, differenciált képességfejlesztés

A tanulók egyéni képességeinek, érdeklődésének, szükségleteinek figyelembevétele nem korlátozódik a tanulási-tanítási folyamat egy-egy mozzanatára, hanem az ismeretelsajátítás valamennyi fázisában alkalmazható.

Az új ismeret feldolgozása során is élünk a differenciálás lehetőségével. A tanítási folyamatba beépítjük a tanulók meglévő ismereteit, és tekintettel vagyunk a

tanítványaink közötti különbségekre (pl.: olvasottság, tájékozottság egy-egy témában).

Az előzetes kutatást, felkészülést igénylő feladatok adásával a tanulók érdeklődésére is tekintettel vagyunk.

Figyelembe vesszük a tanulók gondolkodási különbségeivel, az elsajátítás, a befogadás eltérő útjaival is.

A gyakorlás során nyílik a legtöbb lehetőség változatos differenciált eljárássorok alkalmazására.

Az "alkotó gyakorlás ", azaz az ismeretek feladatba ágyazása, a problémák állítása különböző szinteken történik.

Az ismeretek alkalmazását igénylő, a valós életből vett példákat alkalmazunk. Az elsajátítás mértékének ellenőrzését témazáró felméréssel végezzük. Csak a szükséges és elégséges szintű ismeret birtokában megyünk tovább a

tananyagban. A felmérésekben is biztosítjuk az eltérő ütemben haladó, ill. a tehetséges tanulóknak

szóló feladatokat. A számonkérés során a szóbeli beszámolók gyakorisága a tanulók kommunikációs

készségének fejlesztését, szolgálja.

A differenciált tanulásszervezés megvalósítása nem nélkülözheti a tananyag sajátságos elrendezését. Rendezési elvünk, hogy lehetőleg minden tanulónak elegendő időt biztosítsunk az ismeretek elsajátítására.A differenciált feladatsorok alkalmazása feltételezi a képességek fejlesztésének lépésekre bontását. Annak ismeretét, hogy ennek melyek a szintjei; milyen az építkezése; hová lehet, és kell visszalépnünk, ha szükséges. Nem csak eltérő nehézségű feladatok adásával valósítjuk meg a differenciálást, hanem egy feladat különböző szinten történő feldolgozásával is.

A differenciálást nemcsak a feladatok különbözőségével valósíthatjuk meg, hanem a tanuló számára biztosított eszközökben is. Aktív tanulás szervezésére törekszünk.Igyekszünk olyan tankönyvcsaládot választani, amelyekben differenciált feladatsorokat találunk.Az a törekvésünk, hogy a magunk készítette feladatsorok a tanítók között hasznosuljanak, hogy a sok jó ötlet, és a saját készítésű taneszközök is "közkinccsé" váljanak.

A tanítási folyamatban a hagyományos iskolai kereteket meghaladó formákat is alkalmazunk. Ezeket választható módon, a jogszabályi előírásoknak megfelelően szervezzük meg:

múzeumlátogatás; 1-3 napos tanulmányi kirándulás; erdei iskola; iskolanap (egészségnap, Föld napja, EU-nap, stb.); projekt.

Tanulmányi kirándulás A iskolában folyó nevelés-oktatás szerves része a tanulmányi kirándulás. Az éves munkatervben meghatározott időpontokban (ősszel és/vagy tavasszal) egy vagy több napos kirándulást szervezünk. A természet védelme, a környezettudatos magatartás kialakítása nem a tankönyvek alapján történik, hanem személyes élmény formájában. A VII. kerületben élő gyermekek természetben, szabad levegőn történő foglalkoztatása -a belváros szennyezett levegője után -egészségügyi szempontból is fontos. A kirándulások a gyermekek fizikumát, állóképességét, kitartását is fejlesztik. Fejlődnek társas kapcsolataik, hiszen együttműködést, alkalmazkodást kíván meg az egész vagy több napos együttlét. A szülői háztól való távollét az önállóságot is fejleszti.

Az erdei iskolai programok osztály keretben megvalósított projektek, melyek kiváló lehetőséget nyújtanak az iskolán kívüli, élményszerű ismeretszerzésre. Az erdei iskola nem kötelező eleme a pedagógiai programunknak. A tanulmányi kirándulások időtartamának meghosszabbításával, vagy tanítási időn kívül szervezhető. Feltétele az adott osztály szülői közösségének írásos beleegyező nyilatkozata.

h) Alkalmazott munkaformák

Frontális munkaA gyermek tudásához való alkalmazkodás, tanuláshoz való aktív viszonyának kialakítása, sokirányú érdeklődésének felkeltése, a személyiségének, a képességeinek egyéni fejlesztése kizárólag a hagyományos frontális munkaforma keretén belül elképzelhetetlen.A frontális tanulásirányítást nem kívánjuk megszüntetni, mert ennek is vannak nagyon fontos pozitívumai. Például: a tanár irányítja a tanulók gondolkodási menetét; az irodalmi művek nyújtotta élmények együttes átélése; az ismeret rövidebb idő alatt átadható; a tanári magyarázat nyomon követése egyszerre történik. A differenciált oktatás a frontális munka túlsúlyát szünteti meg!

Egyéni munkaAz egyénre szabott feladatadás a differenciált tanulásirányításnak iskolánkban egyik legelterjedtebb formája. Ebben a munkaformában tudunk a leginkább igazodni a tanuló előzetes ismereteihez, pillanatnyi állapotához, munkatempójához.

A tanító, tanár az önálló munka alatt figyel, kérés esetén segít, illetve az általa kiválasztott csoporttal vagy gyermekkel együtt dolgozik.A gyorsabban dolgozó tanulónak elegendő feladatot biztosítunk.A tanulókat -egyéni képességükhöz viszonyított- optimális nehézségű feladatsorokkal látjuk el.A különböző jellegű tantárgyak tanítása során, a dyslexia és/vagy dysgráfia miatt lassabban haladó tanulókat szóban készítjük fel a tananyag elsajátítására.Egyénileg készítjük fel tanulóinkat a különböző tanulmányi versenyekre, vizsgákra.Rendszeresen biztosítunk lehetőséget tanulóinknak önálló kiselőadás megtartására.A differenciált házi feladat az egyéni fejlesztés mindennapi gyakorlata. Adunk kötelező és nem kötelező feladatokat is. A témazáró felmérések után feltárt hiányosságokat egyéni ill. csoportos munkaformában korrigáljuk. Ezután ismétlő dolgozattal ellenőrizzük a felzárkóztatás eredményességét.Időnként van a tanórának olyan része, amikor a tanuló maga választhat a munkaformák közül: egyénileg vagy tanári segítséggel kíván dolgozni.

CsoportmunkaA csoportban végzett munkának az egymástól való tanulás hatékonyságán túl, felmérhetetlen a személyiségfejlesztő hatása. Iskolánk pedagógiai céljai között jó néhány olyan tulajdonság kialakítását fontosnak tartja, amelyeknek a csoportos munkáltatás a megfelelő terepe. Például: tolerancia, önkifejezés, empátia, kreativitás, problémaérzékenység, másokra odafigyelés, egymás segítése, stb.Ha több egymáshoz hasonló gyermek ugyanazt a feladatot kapja, felvetődik a csoportalakítás lehetősége. Ebben az esetben "rétegzett csoportmunkát" szervezünk, hiszen továbbra is önálló feladatvégzés folyik.Kiscsoportban végzett munkáltatást valamennyi tantárgy esetében szervezhetünk, amikor a tanulóinkat együttes munkavégzésre, közös tevékenységre, közös produktum létrehozására inspiráljuk.

Páros munkaA párban végzett munka jó előkészítő, megfelelő tréning a nagyobb csoportban történő kooperatív tanuláshoz.

Kooperatív munkaJelenleg még a kooperatív tanulási munkaformának kevés gyakorlata van nálunk is. Talán azért, mert ehhez kell a legmagasabb együttműködési készség mind a gyerekek, mind a pedagógus részéről.Kooperatív tanulás esetén a pár vagy max. 6 fős csoport kap feladatot, amelyet együtt kell megoldaniuk. A csoportban a gyermekek szétosztják egymás között a feladatot több kisebb egységre, amelyet megoldva megszületik a közös produktum.A gyermekek nemcsak saját tanulásukért felelősek, hanem azért is, hogy minden csoporttag együttműködjön. Nemcsak a tananyag elsajátítása a feladat, hanem a másik segítése is.Egymástól tanulnak és egymást tanítják. Gondolataik megosztása közben figyelmük, emlékezetük, gondolkodásuk fejlődik. A tanítónak, tanárnak lehetősége van ennél a munkaformánál is azokkal foglalkozni, akiknek több problémájuk van, több segítségre van szükségük.A kooperatív tanulás során a tanulási technikák jelentősége és köre is nő. Értelmezni kell a feladatot és a célt, bizonytalanság esetén ezt a csoporttársakkal meg kell beszélni; ha olyan a

munkaforma, részt kell venni a munka egymás közötti felosztásában, a sorrend, az időtartam meghatározásában. Össze kell gyűjteni, vagy ki kell választani a szükséges eszközöket, segédleteket, könyveket; jegyzeteket kell készíteni. Információkat kell gyűjteni az azonos feladatot végzőtől vagy a más részmegoldáson dolgozó csoporttárstól; az információkat meg kell velük osztani. Algoritmust kell tudni használni, esetleg készítésében közreműködni.

I. 2. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai

Az iskola természetes közege minden gyereknek, függetlenül az adottságaitól, egyéni képességeitől. Valljuk, hogy az iskolát és a tanítást kell a tanulóhoz illeszteni, s nem a tanulót a nevelési célokhoz idomítani. Tanítványaink különbözőek egymástól, és a tanulás szempontjából fontos képességeik is igen eltérőek.

A tanulók közti különbségek biológiai (fejlődési ütem) pszichológiai szociológiai (otthonról hozott ismeretek különbsége, a család értékrendjében, az iskola

milyen helyet foglal el, stb.) jellegűek.

Nem a különbségek minősítésén van a hangsúly, hanem a különbségek tudomásul vételén és tiszteletben tartásán. Több, az egyéni képességhez igazodó programot indítottunk el. Terveinkben a differenciált tanulásszervezés széles körű megvalósítása szerepel.

a) Célok

Valamennyi tanulót egyéni érési, fejlődési ütemének figyelembevételével adottságainak, lehetőségeinek megfelelő, minél magasabb szintre kívánjuk juttatni.

Az egyéni fejlődési, haladási ütemnek megfelelően a tanítási-tanulási időt differenciáltan kezeljük.

Az életkornak megfelelő önálló, egyéni és csoportos kutató-felfedező, tapasztaláson, tevékenységen alapuló tanulást helyezzük előtérbe.

A differenciált egyéni és csoportos tanuláshoz a tanulási tartalmakat a képesség- és készségfejlesztésnek megfelelően szervezzük.

Változatos, a differenciálást elősegítő munkaformákat alkalmazunk. A differenciált munkaformáknak megfelelő taneszközöket, feladatrendszereket

szerkesztünk. Értékelésünkben a folyamatos, diagnosztizáló, fejlesztő értékelést és a tanulói

önértékelést helyezzük előtérbe. Egész napos foglalkoztatás

b) Eljárások

Az óvodából iskolába lépés nagy megterhelés a kisgyermeknek. Az új környezet, ismeretlen nevelők, új szokásrendszer és napirend nagy terhet jelent számára. Nem csak az óvodaihoz hasonló környezet kialakításával, hanem az óvodai élethez történő alkalmazkodással segíthetjük a beilleszkedést.

Induló első osztályainkban az emelt óraszámú ének-zene oktatását megtartva, elkezdjük az angol nyelv játékos tanítását. Az egész napos nevelés keretében, a szabadidőben szervezett tevékenységekkel kívánjuk megvalósítani az egészséges életmódra nevelést, a környezettudatos és környezetvédelmi attitűd kialakítását, a zene, a művészetek iránti érdeklődés felkeltését. A tanórán kívüli ismeretszerzést kiemelten fontosnak tartjuk.

Az 1-4. évfolyamon előnyben részesítjük a napközi otthoni forma mellett, a kéttanítós rendszer kialakítását. Ennek lényege, hogy az osztályban két tanító egész napos nevelést és oktatást valósít meg. Érdeklődési körük szerint osztják meg egymás között a tantárgyakat, és így integrált tantárgyi blokkokat alakíthatnak ki. E rendszerrel lehetővé válik, hogy a gyermekek napirendjét rugalmasan, az életkori sajátosságokhoz igazítsuk. A tanítási órák idejét és időtartamát a gyermekek szükségleteinek megfelelően, rugalmasan lehet kezelni. Az órák időtartama 20-90 percig terjedhet. A tanítók nem csak tanítási órán találkoznak a gyerekekkel, ezért ismerik kedvenc szabadidős tevékenységét, szokásait, viselkedését. Ez teljesebb képet nyújt a pedagógusnak a gyermek személyiségéről, segíti képességeinek több szempontú megismerését, és reálisabb értékelését. Az egész napos neveléssel a gyermekek teljes iskolában töltött idejére optimális nevelési feltételeket lehet biztosítani. A tanulók a délutáni szabadidős tevékenységek idején sincsenek más osztályokkal összevonva. A tanulócsoport egész nap együtt, egy helyen, ismerős pedagógusok irányítása mellett él.

Negyedik osztálytól a gyermekek napirendje változik. A tanítási órák hossza a hagyományos 45 perc, hiszen már nem csak a két tanító van a gyerekekkel, hanem néhány szakos tanár is, pl. nyelvtanárok. Délután sokasodnak a külön órák, sport, szolfézs, hangszeres tanulás, ami kissé megbontja a korábbi „rendet”. A guruló rendszer nagy előnyét, a tanulócsoport egyben tartását mindenképpen megőrizzük, mert a gyermekek biztonságérzete fontosabb, mint az anyagiak. (Napközi otthonban a különböző tanulócsoportok összevonása gazdaságosabb!) A kialakult tanító párok így a következő első osztály indításakor is együtt maradhatnak.

A gurulós rendszerű napirend alkalmazása felvet néhány olyan problémát is, amit ha idejében felismerünk, kompenzálni tudunk. A kisiskolások hozzászoknak ahhoz, hogy a tanórák nem 45 percesek, hogy tanítójuk szabadidőt iktathat be, ha a gyermekeknek erre szükségük van. Ezért nehezebbé válhat a felső tagozatos „kötött” időgazdálkodásra történő áttérésük. Ezért negyedik osztályban már alkalmazkodunk a tanítási órák hagyományos rendjéhez.

Ugyancsak az alsó és felső tagozat átmenetének kérdése a taneszközök hazavitele. Negyedik osztályban a gyerekek szokásrendszerébe új elemként építjük be a táska, ill. a tankönyvek mindennapos használatát, a másnapi órarend szerinti otthoni bepakolást. A leckefüzet bevezetése is a rendszeres otthoni felkészülést célozza.

I. 3. Az egészségfejlesztés feladatai

a) Szerepe

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely a pedagógusok és a tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, és a pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére irányul.„Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki és szociális jólét állapota” (WHO) Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség fejlesztés az a folyamat amely, képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó tényezők felügyeletére és ez által egészségének javítására.Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelést, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztést, és az önsegítés feladatait, módszereit.

b)Helyzetkép

Tanulóink az általános műveltséget megalapozó és a középiskolai évfolyamokon hosszú éveket töltenek el 6-19 éves korukig iskolánkban. Ez időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló, megszilárduló szokásaikat, értékrendjüket.Az iskolának a gyermekekre gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos oktatási-nevelési terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi, létesítmény környezete, valamint az ott működő emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik.Mindezeket figyelembe véve, az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakítására és begyakorlására.Az iskolának az elsőleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere.

c) Erőforrások:SzemélyiBelső erőforrások:

iskolaorvos, védőnő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, drogkoordinátor

Külső kapcsolatok (támogató szervezetek): egészségügyi szervezetek (ÁNTSZ, Drogambulancia Vöröskereszt, VESZ

szakorvosai) pedagógiai szakszolgálatok ( …) rendvédelmi szervezetek Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok Nevelési Tanácsadó a drogmegelőzési pályázatok iskolával együttműködő szakemberei.

Tárgyi és anyagi erőforrások : Könyvek: egészséges táplálkozással, szenvedélybetegségekkel, szexuális felvilágosítással, családi életre való felkészítéssel, a serdülőkori változásokkal, pszichológiával foglalkozó szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, tanárok és diákok számára.Videofilmek: családi élettel, konfliktusokkal, szenvedélybetegségekkel, táplálkozási zavarokkal, szexuális felvilágosítással, az AIDS megelőzéssel foglalkozó műsoros videokazetták.

A filmeket osztályfőnöki órákon, kortárssegítő programokon és szabadidős, illetve tanórákon kívüli szervezett tájékoztatón tekinthetik meg tanulóink.A legfrissebb információkat, valamely szakterület részletesebb ismereteit kereső tanulóink és tanáraink számára Internet elérhetőség áll rendelkezésre a számítógépes teremben.

d) Alapelvek, célokIskolánk egészségfejlesztő tevékenységének stratégiai céljai, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez.Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az egészség értékké váljon, s konkrét tevékenységben alapozódjon meg.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete az egyéni tanulás technikáinak ismerete, módszerei az idővel való gazdálkodás, a tervezés szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Hosszú távú pedagógiai célok a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai

és erkölcsi megalapozása rendszerszemléletre nevelés önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése a személyes felelősség tudatosítása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek

megelőzni az egészségi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség az életminőség megválasztásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása a családi életre nevelés fejlesztése

az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

Középtávú célok és feladatok:Célok:

a tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztés szemléletmódjának formálása a tantestület nevelési módszereinek gazdagítása a tantestület egészséges életmóddal és drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek

gyarapítása készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra

nevelésének folyamatában a tanulók megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó

kapacitásának növelése a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása és a káros szenvedélyektől

mentes életmód értékeit tükröző életvitel elsajátítása.

Feladatok: Állapot felmérés készítése

o diákok egészségi állapota, életmódjao a tanulók ismeretszintje, attitűdjei- a kollégák körében a

problémaérzékenység „szondázása”, a kooperáció mérése a szülőkkel való együttműködés fejlesztése, igényfelmérés a támogató szervezetekkel, személyekkel való együttműködés fenntartása,

fejlesztése a kortárssegítő diákok működésének szervezése, utánpótlásuk biztosítása a tanórán kívüli tevékenységi formák bővítése, rendszeressé tétele az egészségnevelési szakkönyvek és videofilmek állományának bővítése a diákok dohányzásának, alkohol- és drogfogyasztásának megelőzése az egészséges táplálkozás igényének kialakítása a lelki egészség megőrzése, stressz oldó módszerek megismertetése

I. 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

a) Együttműködés a családdal

A szülők és a pedagógusok közötti együttműködés tartalma s a szilárd családi és iskolai követelményrendszer a legfontosabb tényező a gyermekek szocializációjában, nevelésében.A családi életmód átalakulása s ezzel párhuzamosan a szülői nevelés alkalmazkodása az új életfeltételekhez és társadalmi igényekhez feszültségek és ellentmondások közepette napjainkban is tart. A családi életmód kisebb-nagyobb feszültségein általában felülkerekedik a szülők gyermekszeretete a neveléshez szükséges anyagi, erkölcsi és érzelmi feltételek biztosításának szándéka, a bizalom az iskola és a tanító iránt, valamint a gyermekek fejlődéséhez, tanulmányi és erkölcsi előrehaladásához szükséges családi tennivalók készséges vállalása.

"A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai

programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról;

gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a neveléshez tanácsokat, segítséget kapjon;

a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon;

részt vegyen az iskolaszék megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy;

kezdeményezze a szülői munkaközösség létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében.

A szülő kötelessége, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal; elősegítse gyerekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének,

a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

A pedagógus kötelessége, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a

szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek;

a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon; a foglalkozási, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra hozza, a szülőket a

megelőző tanév végén tájékoztassa azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szükség van.

A megelőlegezett bizalom, az empátia, a barátságos, humánus értékelés olyan követelmények a pedagógus viselkedésében, melyek az együttműködés alapját képezik.

Az osztályfőnöknek ismernie kell: a család szociális helyzetét

együtt lakó családtagok száma a gyermek helye a lakásban a lakás egészségügyi, esztétikai helyzete a család kulturális színvonala

a gyermek kisgyermekkorára vonatkozó ismereteket betegségei bölcsődei, óvodai élményei esetleges fejlődési rendellenességei

a szülők nevelési módszereit egységes eljárások következetesség vagy következetlenség a gyermekkel való beszéd stílusa jutalmazási és büntetési szokások

a szülők véleményét az iskoláról (egyetértő, vitatkozó, támadó, védekező, elutasító) a tanuló otthoni helyzetét

viszonya szüleihez, testvéreihez, velük együtt élő nagyszüleihez, iskolán kívüli barátaihoz

szerepe a családi munkamegosztásban otthoni tanulási szokásai, különórái szabadidős tevékenységei, kedves játékai

a gyermek értékelését a családban tárgyilagosság, elfogultság alul-, felülértékelés a jövőjéről alkotott elképzelések realitása

Ha a szülő érzi, hogy gyermekében a pedagógus igyekszik minél több pozitívumot fellelni, és erre mint alapra támaszkodva építeni tovább a személyiségét, akkor ehhez a szülő segítséget fog adni. Legfontosabb a bizalom kialakítása a szülők és az iskola között.

A kapcsolattartás formái Szülői értekezlet Fogadóóra Családlátogatás Nyílt órák, nyílt napok Tájékoztatás SzMK megbeszélések

b) A szülői értekezletek

Leggyakoribb formái: tájékoztató, információs jellegű vita jellegű

Témái: tanulmányi kérdések nevelési kérdések a tanulók munkafegyelme, magatartása közös programok szervezése az iskola házirendjének megbeszélése tájékoztatás a pályaválasztás, a továbbtanulás lehetőségeiről tájékoztatás az iskola által szervezett szakkörökről, klubokról, előkészítőkről az osztály tanulmányi kirándulásának előkészítése javaslatok kulturális és szabadidős programokra tájékoztatás a táborozási lehetőségekről választott aktuális témák

Ajánlás a témák évfolyamonkénti bontásban

1. évfolyam1. Az iskolai szokásrendek, az iskolaérett gyermek teljesítménye, magatartása, az

átmenet nehézségei - óvodásból első osztályos lesz.2. A félévi munka értékelése, helyes napirend kialakítása, az otthoni segítés formái.3. Munka és pihenés. A játékok személyiségfejlesztő hatása. Milyen játékot

vásároljunk? A nyári szünidő megtervezése.2. évfolyam

1. Követelményrendszer, az osztály belső légköre, önállóság fejlesztése a családban.2. A félév mérlege. Hogyan történik a második félévtől a tanulók értékelése.

Értékelés és osztályozás az iskolánkban.3. Jutalmazás és büntetés (ki, miért, hogyan?).

3. évfolyam1. Követelményrendszer, szellemi és szociális fejlődés a kisiskolás korban.2. A félév értékelése, munkamegosztás a családban, közösségi munkák az osztályban.

Következetesség a nevelésben és a tanulásban.3. Egészséges, kultúrált életmód, a családi együttlét örömei, a hétvégék nevelési

lehetőségei: TV, video, múzeum, könyvek, színház, kirándulások. A 6-10 éves gyermek személyisége, önismeret, reális kritikai készség fejlesztése.

4. évfolyam1. Követelményrendszer a tanulásról (hol, hogyan?), miben segíthet a szülő, a helyes

tanulási módok feltárása. Az új értékelés.2. A félév mérlege. Az erkölcsi szabályok, normák, alapvető illemtani ismeretek. A

lányok és fiúk kapcsolata. 3. A szövegértő olvasás fontossága az önálló tanulás fejlesztésében és a mindennapi

életben. A család beszédkultúrája, a leggyakoribb beszédhibák, a helyes ejtés és helyesírás közötti kapcsolat - a csúnya beszéd.

5. évfolyam1. Ötödikbe léptünk. Átmeneti nehézségek, tanulási módszerek. Az év feladatai.2. Félévi mérleg. Emberi kapcsolatok a mindennapi életben. Az iskola és a család

kapcsolata.3. A tömegkommunikációs eszközök hatása a gyermekek érzelemvilágára.

6. évfolyam1. Egyén és közösség - felelősség másokért.2. A félév mérlege. Munkára nevelés a családban.3. Hogyan kezdjem? (Kamaszodó kapaszkodó.)

7. évfolyam1. A család és az iskola. A környezet hatása a személyiségre.2. A félévi munka értékelése. Önismeret, önértékelés.3. Továbbtanulási nehézségek. Követelményrendszer.

8. évfolyam1. A pályaválasztási döntés előkészítése. (Az iskolaválasztás gondja.) Értékrend a

társadalomban, iskolában és a családban.2. A félév mérlege. Még nyolcadikos a gyermekem. 3. A serdülők társas kapcsolatáról, a közösségbe való beilleszkedés problémáiról.

9. évfolyam1. Átmeneti nehézségek. Társas kapcsolatok az új környezetben. 2. A félévi mérleg. Harc a káros szenvedélyek ellen (következményei,

segítségnyújtás).3. Önállósodás igénye, lázadozás.

10. évfolyam1. A vizsgára felkészülésben hogyan segíthet a szülő.2. A félév eredményei. Legyünk jóban önmagunkkal - szülő és gyermek kapcsolata a

"lázadás" idején.3. Mit csináljak a szabadidőmben? Ötletek adása.

11. évfolyam1. A tanulók közti különbségek lecsapódása otthon, illetve iskolán kívül.2. A félév értékelése. A hatékony tanulás, tanulási zavarok.3. A munka szerepe.

12. évfolyam

1. A munkahely megtalálása, a munkanélküliség problémája.2. A félév mérlege. Felkészülés az érettségire.3. A mindennapok esztétikája, örömei (útravaló).

A szülői értekezlet fajtái: az iskola éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek (évente 2-3

alkalommal: szeptemberben, februárban és májusban) szülői értekezletet tartunk akkor is, ha a szülők többsége kéri réteg szülői értekezlet 7-8. osztályosoknak a pályaválasztással kapcsolatban leendő 1. osztályosok szüleinek előzetes tájékoztató táborozások, kirándulások, iskolai rendezvények esetén

c) A fogadóóra

A pedagógusok a fogadóórákon azzal teremtsék meg a szülő-gyermek beszélgetések légkörét, hogy minden gyermekben látják a jót, a "kincset" is.

Célja lehetőség a szülők számára, hogy egyénileg információt kapjanak gyermekük

előmenetelének, magatartásának alakulásáról, teljesítményéről; lehetőség a tanárok számára, hogy párbeszédet, pedagógiai konzultációt

folytassanak a szülőkkel, közösen találjanak megoldást pedagógiai, családi, egyéb problémákra.

A fogadóórákon a legtöbb esetben az oktatás színvonalával, a pedagógus módszereivel, ellenőrzési és értékelési rendszerével iskolai szolgáltatásokkal kapcsolatosan merülnek fel kérdések, továbbá lényeges a tájékoztatás kérése az egyes tantárgyak követelményeiről, az oktatás módszeréről, a tankönyvekről, más iskolához viszonyított nevelési-oktatási eredményekről, az iskola feltételeiről, a továbbtanulás esélyeiről.Időpontja:

felső tagozaton: az éves programban meghatározott időpontokban, évente két alkalommal, novemberben és áprilisban. Novemberben külön napon tartjuk a fogadóórát az ötödik és a hatodik és külön a hetedik és a nyolcadik évfolyam számára.

alsó tagozaton: a nevelők a tanulók tanulmányi előrehaladásáról és magaviseletéről a szülőket folyamatosan tájékoztatják.

d) A családlátogatás

Célja: a tanuló megismerésének egyik legjobb módja. a szülők saját környezetükben kevésbé feszélyezettek, mintha nekik kell az iskolába

jönniük. közvetlen képet ad a tanulók otthoni tanulási lehetőségeiről, a szülők nevelési

eszközeiről, a szülők és gyerekek, testvérek kapcsolatáról.

jobban megismerhető a tanuló egészségi állapota, személyiségfejlődésének eddigi útja, szabadidős tevékenységei, iskolán kívüli elfoglaltságai, otthoni feladatai, részvétele a családi munkamegosztásban.

az otthoni környezet segítő vagy gátló tényezőinek ismeretében hatékonyabban lehet a tanuló iskolai munkáját irányítani, a közösségben elfoglalt helyét javítani, illetve megszilárdítani.

Időpontja a szülők és a pedagógus közös megállapodása alapján formálódik.

e) Nyílt órák, nyílt napok

A szülők ezen alkalmakkor közvetlenül megismerkedhetnek az iskolai élettel, az ott folyó nevelő-oktató munkával. Láthatják gyermekeiket, hogyan élnek az iskolai körülmények között, hogyan tevékenykednek, és hogyan állják meg helyüket.Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a pedagógus a szülőket az iskolai nevelőmunka tényleges támogatására megnyerje. Mindenképpen célszerű nyílt napra meghívni az első osztályos tanulók szüleit, hiszen ők rendelkeznek a legkevesebb információval az iskolai életről.Különösen fontos, hogy lássák a tanító gyakorlási eljárásait, hogy otthon ezeket alkalmazni tudják. Jó, ha tisztában vannak a tanuló egész napi terhelésével, ezért érdemes nyílt órákat tartani a napközis, illetve iskolaotthonos foglalkozásokon is.A felső tagozatban is érdemes megismertetni a szülőkkel az egyes tantárgyak speciális módszereit. Időpontja: igény szerint, közös megállapodás alapján.

f) Tájékoztatás egyéb formái

A tájékoztató füzet a szülőkkel való napi kapcsolattartás lehetőségét biztosítják. Tartalmazza a tanulókra vonatkozó személyi adatokat, amelyeket a szülők töltenek ki. Ennek alapján tudja az osztályfőnök az osztálykönyv rovatait kitölteni. A szülők kötelesek az ellenőrzőt rendszeresen (hetente) átnézni és aláírni."Az iskola értesítései, a szülő kérései" rovatban rövidebb közérdekű közleményeket hozhat a pedagógus a szülők tudomására, illetve hasonlóképpen rövidebb információkat kaphat a szülőktől ami azonnal bemutatást és aláírást igényel mindkét fél részéről. Hosszabb terjedelmű közlendőkre szánjunk külön levelet.A tanuló hiányzásainak igazolását legfeljebb három napig szintén az ellenőrző útján tehetik meg a szülők.A legégetőbb problémák megbeszélése telefonon is lehetséges. Így történik a személyes találkozásokkal kapcsolatos időegyeztetés is.Pedagógusok a szülőkkel kötetlen beszélgetéseket is folytatnak. Ezekre véletlen utcai találkozások, kirándulások, ünnepélyek alkalmaival kerül sor.

g) Szülői szervezet

Kn.tv. 73. § (1) szerint a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

A 20/2012 EMMI rendelet szabályozza a szülői szervezet jogosítványait.119.§(2) A szülői szervezet, közösség

a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,

b) tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt.(4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a

gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

A szülői szervezet működése során az iskola vezetősége biztosítja a szülői szervezet jogosítványait. A szülői szervezet elnöke a tanulók nagyobb közösségeit érintő kérdések megvitatására és az e kérdéskörben döntéshozatalra irányuló értekezletekre tanácskozási jogosítvánnyal felruházva, meghívást kap.

Tanulók nagyobb közössége: - egy teljes évfolyam- egy tagozat ( alsó; felső; gimnázium)- egységes iskola ( 1-12/13. évolyam)

h) Partnerség és hálózatosodásIntézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011.évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését a szülők, diákok és civil szervezetek bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. A közösségi események szervezésekor alkalmazza a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljában elsajátított módszereket.

Tantestületünk a szülők véleményét kéri és felhasználja a társadalomból az iskola mindennapjaiba begyűrűző problémák kezelésére, pl. az iskolai lemorzsolódás megelőzésére.

I. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

a) Helyi feladatok

Differenciálás

A differenciált oktatási folyamat középpontjába nem a tananyagot állítjuk, hanem a gyermeket, az ő eltérő, egyéni képességeit, és a tanulás-tanítás során differenciálással igyekszünk erre tekintettel lenni.

A differenciált tanulásszervezés nem valósítható meg a tanulók bevonása nélkül. Vannak olyan szerepkörök, amelyekben a gyermekeknek az eddiginél jóval nagyobb teret biztosítunk. Ilyen például, amikor az ismeretátadásba bevonjuk. Meggyőződésünk, hogy a gyerekek képesek egymástól tanulni, és hogy ez hatékony pedagógiai módszer.

A differenciálás során nagyobb mértékben adunk a gyerekeknek ellenőrzési feladatokat is, hiszen a tanítónak egyszerre többféle tevékenységet kell irányítania,

figyelemmel kísérnie. Ugyanakkor, továbbra sem nem mondunk le a tanár ellenőrző és értékelő szerepéről.

Az ellenőrzésben segít a tanulópárok szervezése is, például közös olvasásgyakorlás során, hiszen a gyerekek azonnal korrigálják egymást, vagy a saját hibájukat.

Változik a tanár-diák közti kommunikáció is. Az odafigyelő, elfogadó pedagógusi magatartást részesítjük előnyben, hiszen ez a differenciálás megvalósításának feltétele.

InnovációAz intézményi innováció megvalósításával az egyéni fejlesztésre, a nevelés, az oktatás eredményességének fokozására új programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozását vállaltuk.

Beiskolázás

A leendő első osztályos tanítók a kerület óvodáiban – felkérésre – a beiskolázással foglalkozó szülői értekezleteken vesznek részt. Bemutatják iskolánkat, az induló első osztályokat, ily módon segítve a szülőket a tájékozódásban.

A kerület óvodáiból fogadunk nagycsoportosokat, akik az Óvodai Nevelési Program előírásának megfelelően, iskolalátogatáson vesznek részt. Ezeket az alkalmakat az óvodák felkérésére, a nyílt nap programjához hasonló módon szervezzük. A gyermekek az óvodapedagógusok kíséretében, az érdeklődő szülőkkel együtt látogatnak hozzánk.

A Brunszvik Teréz Óvodával aktív kapcsolatot tartunk fent. Nagycsoportos óvodásaiknak iskolanyitogató foglalkozásokat szervezünk, melynek keretében megismerkedhetnek a leendő elsős tanítókkal és az iskolai környezettel.

Továbbtanulás

A 7-8.évfolyamon a továbbtanulás előkészítése az osztályfőnök kiemelt feladata. Nem csak a pályaválasztási lehetőségekről tájékoztatja a tanulókat és szüleiket, hanem a gyermek egyéni képességeinek, érdeklődési körének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével segítséget nyújt a sikeres beiskolázáshoz.

A beiskolázás helyi rendjéről, az éves munkaterv részeként, ütemtervet állítunk össze.

Évfolyam szintű tájékoztató szülői értekezletet szervezünk, melyre meghívjuk a kerület középfokú iskoláinak képviselőit is.

Iskolai beiskolázási tájékoztató kiadvány szerkesztésével informáljuk az iskolánk iránt érdeklődő szülőket.

A gimnáziumban ősszel az érdeklődő tanulók és szüleik számára nyílt napot szervezünk.

b) Az osztályfőnöki nevelőmunka

Az osztályfőnök a megbízást a feladatra az iskola igazgatójától kapja: 4+4+4 illetve a feltételektől függően 6+6 vagy 3+3+6 évre. Elsőtől a negyedik évfolyamig nincs osztályfőnöki óra, mivel a tanító naponta találkozik tanítványaival, állandó kapcsolatot tart velük. A felső tagozaton illetve a gimnáziumban az osztályfőnöki órát tömbösítve is meg lehet tartani, mivel az órarend úgy készül, hogy az osztályfőnöki órákat (iskolai szinten) azonos időben tartjuk meg.

Az osztályfőnökök szerepe - ha lehet egyáltalán fontossági sorrendet felállítani - talán még a munkaközösség-vezetőknél is meghatározóbb. Ők azok, akik a növendékek még átlátható közösségét, az osztályokat irányítják, koordinálják a nevelőmunkát, közvetlenül figyelemmel kísérik az egyes gyerekek sorsát, fejlődését és szervezik az osztály közösségi életét, segítik a véletlenszerűen együvé került fiatalok életközösséggé alakulását.Összekötő kapcsot jelentenek a család és az iskola között, és tényleges nevelőként gondoskodnak a rájuk bízott gyerekekről. Osztályfőnöknek lenni rang és nem felpanaszolható munkaköri kötelesség.Ilyenkor Szókratész szavai jutnak az ember eszébe. Szókratész a legnagyobb bűnök közé sorolja szoknak a merészségét, akik mások vezetésére vállalkoznak, bár nem rendelkeznek az ehhez elengedhetetlenül szükséges tulajdonságokkal és képességekkel.

A jó osztályfőnök: a tanítványait bevezeti a tudás titokzatosnak látszó birodalmába; megtanítja nekik a társadalmi erkölcsi normákat és az emberi együttélést

elviselhetővé tevő szükséges formákat; mintát ad toleranciából, a másság elfogadásából, képviseli, képviselheti saját

hiteles értékrendjét; Ady szavai csenghetnek fülébe: "én nem bűvésznek, én mindennek jöttem..." képes tekintélyt szerezni, hogy a közelségéből is felnézhessenek rá; tekintélyét adják:

általános emberi vonásai, szavainak és tetteinek összhangja, szakmai tudása, neveltjei iránt érzett felelőssége és szeretete, következetessége, tisztessége, emberi tartása, önzetlen segítőkészsége;

be tudja tölteni a kultúra közvetítőjének szerepét; fel tudja kelteni bennük önnevelésük igényét; az osztály iskolán belül valóban jó közösséggé tudja majd formálni; be kell látnia, hogy egyetlen ember nem sokat érhet el, de közösség tagjaként

csodákat művelhet; rá kell döbbennie, mások nevelésére csak az vállalkozhat, aki önmagát is képes

állandóan nevelni. Csak az számíthat arra, hogy tőle tanuljanak, aki mindig kész, hogy másoktól tanuljon;

nem szégyen mások sikereiből és kudarcaiból tanulni (idősebbektől).

Az osztályfőnök feladatai: munkáját osztályfőnöki tanmenet (mikroterv) alapján végzi;

figyelemmel kíséri az osztályában folyó nevelő-oktató munkát, annak hatását; minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát (ld. IV. fejezet);- havonta érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát (3-8. évf.) folyamatosan ellenőrzi a mulasztások alakulását, törekszik a mulasztások

számának csökkentésére; figyelemmel kíséri a naplóba történt bejegyzéseket, az osztályzatok alakulását; ellenőrzi a naplók pontos, naprakész vezetését; vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya neveltségi

szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét; a tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási

napon a tanulókkal az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti; hozzájárul a tanulók szakkörre, tanfolyamokra, sportegyesületbe való

jelentkezéséhez; a tájékoztató füzetben rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók

magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeket tudomásul vették-e;

szülői értekezletet tart a pedagógiai programban, az éves programban foglaltak szerint, szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet hív össze;

családlátogatást szükségszerűen végez, a családlátogatás időpontját az osztályozási naplóba bejegyezi;

előkészíti tanítványai továbbtanulását; tanulmányi kirándulásokat szervez; minél több időt tölt (szünet, órák előtt illetve után, szabadidős tevékenység)

tanulóival; figyelemmel kíséri a gyerek vizsgáit, vezeti a vizsgák jegyzőkönyveit; osztályával gondot fordít az iskolai közvagyon megóvására, gondozására,

gyarapítására; lehető legjobban ismerje meg tanítványait.

Az osztályfőnöki nevelő tevékenység területei: A kulturált, illemtudó viselkedés Közösség és személyiség Tanulás és munka Kommunikációs kultúra Egészséges életmód, környezeti nevelés Hon- és népismeret

Az osztályfőnök által szervezett kirándulások (javaslat)Időpont: május vége, június eleje. Kivétel a 13. évfolyam, akiknek október.

1. évfolyam: Iskolánk környéke, Városliget2. évfolyam: A Margit hídon át Budára, Margitsziget3. évfolyam: A Budai-hegyek4. évfolyam: Dunakanyar, Szentendre5. évfolyam: Vértesszőlős, Tata6. évfolyam: Eger és környéke7. évfolyam: Duna-Tisza környéke; Petőfi és Arany nyomában8. évfolyam: Pécs és környéke

9. évfolyam: Sárospatak, Miskolc, Miskolctapolca10. évfolyam: Ópusztaszer11. évfolyam: Sopron és környéke12. évfolyam: Hortobágy és Debrecen

Az osztálykirándulás helyett az osztályok választhatják a 3-5 napos erdei iskolai formát is. Az erdei iskola helyszínét úgy kell megválasztani, hogy ott a természettel a gyakorlatban ismerkedhessenek meg a tanulók, az erdei iskola programját a helyi tanterv kiválasztott tananyagrészeire épülve kell kialakítani.

Színház-, hangverseny-, múzeumlátogatás (ajánlás)1. évfolyam: Bábszínház, Állatkert2. évfolyam: Budapesti Gyermekszínház, Közlekedési Múzeum3. évfolyam: Mezőgazdasági Múzeum4. évfolyam: Opera, Hadtörténeti Múzeum5. évfolyam: Nemzeti Színház, Nemzeti Múzeum6. évfolyam: Várszínház, Budapesti Történeti Múzeum7. évfolyam: Vígszínház, Országos Széchenyi Könyvtár, Nemzeti Galéria8. évfolyam: Madách Színház, Parlament, Bartók Múzeum9. évfolyam: Katona József Színház, Szépművészeti Múzeum

10. évfolyam: József Attila Színház, Iparművészeti Múzeum11. évfolyam: Radnóti Színpad, Néprajzi Múzeum12. évfolyam: Színház és Filmművészeti Főiskola, Zsidó Múzeum

Az osztályfőnöki munka a pedagógus egyik legnehezebb, de a leghálásabb feladata. Csak akkor érhet el tartós eredményeket, ha a családok tudatosan támogatják nevelési törekvéseinket - de legalább nem akadályozzák, illetve nem ellenünk vagy velünk szemben nevelnek -, és ha az iskola is következetesen alapoz a szülőkkel való együttműködésre nevelési feladatainak megoldásában.

I. 6. Tanórán kívüli nevelés

A tanórán kívüli nevelés kiemelkedő területe a napközi otthonban folyó nevelés.A napközi otthon a nevelési színtereket, nevelési tényezőket bővítve egységes nevelési hatásrendszerré formálja a tanítási órák, valamint a tanórán kívüli tevékenységeket. A napközi otthon pedagógiai terve az iskola pedagógiai tervének szerves része, célja az iskola céljával azonos, melyet sajátos, elsősorban tanulási- és szabadidő tevékenységek révén közvetettebb módszerekkel, kötetlenebb légkörben valósít meg.

A napközi otthonban végtett nevelőmunka segíti a gyermekek mindenoldalú harmonikus fejlődését. Ezáltal hozzájárul: a tankötelezettség teljesítéséhez a veszélyeztetett gyerekek ellátásához a lemaradók felzárkóztatásához (egyénre tervezett differenciált módszerek

alkalmazásával) a gyerekek önismeretének bővítéséhez, képességeik öntevékeny kifejtéséhez, tehetségük

kibontakoztatásához

a sokirányú érdeklődés és művelődési igény felkeltéséhez

A napközi otthon speciális célja és feladata a közösség alakítása, amelyben vonzóvá válhat az együttlét, a társas élet és pozitív kapcsolatok jöhetnek létre. Gyakorló teret nyújt a kötelességek és jogok megismeréséhez, gyakorlásuk helyes arányainak felismeréséhez, átéléséhez, a kötelességek megtartásához, a jogok helyes érvényesítéséhez.

Nevelési céljaink: az egészséges életre nevelés (a személyi és közösségi higiénia szabályainak

ismerete, alkalmazása), az egészséges kultúrált életmód szokásainak elsajátítása a társas magatartás szabályainak betartására szoktatás, a gyerekek legyenek

képesek társas kapcsolataik alakítására a munkára nevelés (önkiszolgáló tevékenységek, a tanulással összefüggő

kötelességek teljesítése, a munka megszerettetése, a munkaerkölcs fejlesztése, a helyes tanulási módszerek elsajátítása, az ismeretek sokféle gyakorlása, alkalmazása)

a szabadidő kultúrált eltöltésének igénye és szokásainak kialakítása (élményt nyújtó foglalkozások kezdeményezése, megfelelő választási lehetőségek megteremtése)

E célok elérése érdekében feladataink a következők: a helyes napirend szerinti életvitel kialakítása (testápolási, étkezési, tanulási és

szabadidő eltöltésének szokása) rokonszenvi kapcsolatok kialakítása (csoportszokások, csoporthagyományok

kialakítása, csoport megbízatások) az önálló tanulás képességének kialakítása (az egyéni érdeklődés, az egyéni

képességek kibontakoztatása, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása)

a szabadidős tevékenységek technikájának elsajátítása, egyéni képességek kibontakoztatása, tartalmassága, többoldalúsága

a) Célok és követelményekA követelményeknek való megfelelést a család és az iskolai, benne a napközis nevelés együttesen segíti elő.

Társas magatartás1. évfolyam Tudják csoporttársaik nevét. Rendelkezzenek legalább egy kölcsönös rokonszenvi kapcsolattal, ismerjenek rá a

helyes és helytelen magatartásra, alkossanak véleményt róla. Ismerjék és alkalmazzák a mindennapi szokások és cselekvések szintjén a

közösségi együttélés szabályait. Ismerjék és alkalmazzák a tanulási és szabadidő tevékenységek magatartási

szabályait. Ismerjék a felelősi teendőket, legyenek képesek ellátásukra.

2. évfolyam Vegyenek részt a felelősi teendők közös kialakításában.

3. évfolyam Legyenek képesek beleélni magukat társaik helyzetébe.

Legyenek tekintettel társaik és a csoport érdekeire. Vegyenek részt a csoportrendezvények tervezésében, előkészítésében és azok

lebonyolításában. Vállaljanak feladatokat, és teljesítésék azokat.

4. évfolyam kezdeményezzenek programot a csoport számára, nevelői segítséggel valósítsák

meg. 5.6.7. évfolyam

Legyenek képesek csoportprogram önálló kezdeményezésére, előkészítésére, lebonyolítására.

Munka, tanulás. 1. évfolyam

Legyenek képesek étkezésnél önmagukat kiszolgálni. Vegyenek részt a terem és környezetünk rendben tartásában. Vegyenek részt az otthonos és esztétikus környezet kialakításában. A tanulási eszközöket célszerűen használják. Ismerjék és alkalmazzák a tantárgyak célszerű tanulási sorrendjét.

2. évfolyam Javítsák önállóan írásmunkájukat tartalmi, alaki és helyesírási szempontból. Szükség esetén használják a gyermeklexikont. Ismerjék és alkalmazzák a verstanulás tecnhikáját. Vegyenek részt közösen vagy egyénileg természetvédelmi tevékenységben.

3. évfolyam Szükség szerint használják a helyesírási szótárt. Legyenek képesek a tanuláshoz időbeosztást készíteni. Ha szükséges alkalmazzák az egyéni szünettartást. Vegyenek részt csoporttevékenységekhez szükséges anyagok beszerzésében. Vegyenek részt közhasznú munkában

4. évfolyam Legyenek képesek a tananyag szövegének elsajátítására. Szerezzenek jártasságot a könyvek információként való felhasználásában. Ismerjék és alkalmazzák az idegen nyelvtanulás technikáját. Használják szükségszerűen a térképet. Tudjanak matematika feladatokhoz megoldási tervet készíteni.

5. évfolyam Szerezzenek gyakorlatot a tanulási módszerek alkalmazásában az önálló tanulás

során. Ismerjék és alkalmazzák a tanulnivalók célszerű tanulási sorrendjét. Legyenek

képesek a tanulást megtervezni, időbeosztást készíteni. Legyenek lépesek önállóan használni a tankönyvek tárgy és névmutatóját,

kislexikonját. Legyenek képesek használni a helyesírási segédkönyveket, tudják használni az

idegenszavak szótárát, az értelmező szótárt, a lexikonokat. 6. évfolyam

Információikat kapcsolják az iskolában tanultakkal. Ismerjék a könyvekből való tájékozódás lehetőségeit. Legyenek képesek önállóan használni a gyermekenciklopédiákat.

7. évfolyam Legyenek képesek önállóan vázlatot készíteni a tankönyv szövegéből.

Szabadidő 1. évfolyam

Legyenek képesek hosszabb ideig tevékenykedni játékokkal, anyagokkal, eszközökkel.

Használják önállóan és rendeltetésszerűen a játékokat. Kapcsolódjanak be a kiscsoportok tevékenységeibe. Törekedjenek a játékok, eszközök megóvására, a terem és ruhájuk tisztaságának

megőrzésére. Alkalmazzák a rajzórán megismert technikákat. Ábrázoljanak mese és olvasmányélményeket. Vegyenek részt énekes-táncos gyermekjátékokban. Tudjanak egyszerű alakzatokat építeni, szerelni. Tudjanak papírból és más anyagokból egyszerű játékokat készíteni. Vegyenek részt aktívan a játékokban, alakuljon ki bennük a játékszerepekkel való

azonosulás képessége. Használják gyakorlottan balesetmentesen a szabadtéri játékokat.

2. évfolyam Elevenítsenek meg dramatikus játékkal és bábozással meséket, verseket. Tudjanak 2-3 percig zenei bemutatásra figyelni. Tudjanak minta, kép, rajz alapján térbeli alakzatokat összeállítani.

3. évfolyam Legyenek képesek önálló ötlettel bővíteni a csoportprogramot. Tudjanak utasításokat adni mesék, versek megelevenítéséhez. Alkalmazzák a rajzórán megismert sokszorosító technikákat. Látogassanak képző- vagy iparművészeti kiállítást. Tudjanak 5 percig zenei bemutatásra figyelni. Rendszeresen olvassanak szépirodalmi és ismeretterjesztő könyveket. Kölcsönözzenek a könyvtárból. Végezzenek egyszerű kísérleteket. Szerezzenek gyakorlatot tollaslabdázásban, ping-pongozásban. Vegyenek részt természetjáró kirándulásokon.

4. évfolyam Legyenek képesek csoportprogramot kezdeményezni, a nevelő segítségével

megszervezni. Elemi fokon szerezzenek gyakorlatot egy iparművészeti technikában pl.:

textilbatik, szövés, mozaikkészítés, makramé stb. Legyenek képesek csoportjátékok megszervezésére.

5. évfolyam Szerezzenek gyakorlatot legalább kétféle labdajátékban. Tudjanak 10 percig zenei bemutatásra figyelni. Egy-két tevékenység iránt alakuljon ki megkülönböztetett érdeklődés.

6. évfolyam Legyenek képesek csoportprogramok önálló kezdeményezésére, lebonyolítására.

7. évfolyam Olvassanak újságot, folyóiratot.

Tudjanak véleményt mondani filmről, színházi előadásról, olvasott irodalmi műről.

b) Tevékenységek

A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek köre nagyrészt egybeesik, alkalmazásuk a kitűzött célok és feladatok megvalósításához szükségesek.A tanórán és tanórán kívüli foglalkozás különbsége elsősorban nem a tevékenységek tartalmában, hanem a különböző tevékenységek arányában és a nevelő irányításának jellegében van. Itt a tevékenységek többsége választható. A tevékenységek kezdeményezésének számát a csoport fejlettségi szintje, sajátos érdeklődési iránya határozza meg.

Az egészséges életmód kialakítását segítő tevékenységek Tisztálkodás A ruházat rendben tartása A kulturált étkezés A napirend betartása A természeti környezet megóvása

Társas magatartást segítő tevékenységek: Csoportmegbízatások, felelősi tisztségek Önértékelés, értékelés Csoportszokások, csoporthagyományok Csoporttársak együttműködése

Tanulási tevékenységek A szükséges eszközök célszerű elhelyezése, használata A szóbeli tanulás technikájának elsajátítása Az idegen nyelv tanulás technikájának elsajátítása A verstanulás technikájának elsajátítása Önellenőrzés Megoldási terv készítése Gyermeklexikon, kislexikon, helyesírási szótár, értelmező szótár, térkép, földgömb,

terepasztal használata

A felzárkóztatás tevékenységei Figyelemkoncentráció Olvasáskorrekció Helyesírás korrekció Szókincsfejlesztés, kifejezőkészség, beszédkészség, logikai készség, elvont

gondolkodás fejlesztése Alapműveletek korrekciója

A tehetséggondozás tevékenységei Búvárkodás a könyvtárban Érdekes feladatok Rejtvények, fejtörők Versenyfeladatok

Szabadidős tevékenységek Kulturális tevékenységek (dramatikus játék, rajzolás, festés, mintázás, zenehallgatás,

bábjáték, könyvtár- és múzeumlátogatás) Játék és sporttevékenységek (konstrukciós játékok, szabadtéri játékok és

sporteszközök használata, kirándulás) Ezermester tevékenységek Kísérletezés Versenyek, vetélkedők

MódszerekAz alkalmazott módszerek többnyire közvetettek. A hangsúly a gyerekek öntevékenységén, a gyerekek teljesítményképes önállóságának fejlődésén van. Az elmaradottak differenciált segítésére egyéni és kiscsoportos formában kerül sor a tanulási időben. A korrekciós tevékenységek az alapvető készségek (olvasási, helyesírási, szóbeli kifejezőkészség, gondolkodás) fejlesztésére irányulnak. A szabadidőben az alkotó, műhelyjellegű tevékenység kialakítására törekszünk. A tervezésbe, szervezésbe és vezetésbe a gyerekek fejlettségüknek megfelelően egyre nagyobb teret kapnak. A nevelő kezdeményezése egyidőben többféle tevékenységre ad lehetőséget. A szabadidő-tevékenységek sajátos, speciális módszereit alkalmazza. Időnként (havonta) csoportközi szabadidő-programot szervezünk. A gyerekek érdeklődésüknek megfelelően választhatnak a különböző jellegű tevékenységek között, pl. a bábkészítés, bábjáték, papírhajtogatás, rajzolás, festés, nemezelés, szövés-fonás, zenés torna, népi játékok, tánc, foci, stb.

Az alsó tagozatos osztályokban homogén napközis csoportok működnek. Az egész napos foglalkoztatás választható formája az ún. guruló rendszer, amely elsősorban abban különbözik a hagyományos napközitől, hogy mindkét tanító tart tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat.A guruló rendszer napirendjét a két tanító alakítja ki a gyerekek életkorának megfelelően, optimális terhelésüket figyelembe véve.

A tanulók délelőtti és délutáni foglalkozásai egymásra épülésének egy lehetséges formája a következő.7.30 – 7.55 Gyülekezés.7.55 – 8.30 Beszélgetőkör, reggeli, vagy8.00-tól reggeliig első tanórai foglalkozás (ez esetben a reggeli 8.30 és 9.15 között van).8.30 –tól ebédig szakórák, amelyeket megszakíthat egy 30 perces játékos, mozgásos

foglalkozás.Ebéd és utána pihenő.14.00 – 16.15 Szabadidős foglalkozások (kézműves, művészeti és sport foglalkozások),

önálló tanulás.A délutáni foglalkozásokba tanítók és a szülők megállapodása szerint beépülhetnek a rajz, a technika, a testnevelés szakórák, vagy azok egy része.

A guruló rendszerben működő osztályok napirendjét az iskola igazgatója hagyja jóvá.

I. 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

A tanórán kívül végzett pedagógiai munkánk középpontjában is a tanulók ismereteinek, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll.Ennek megfelelően fő célkitűzéseink:

1./ a tehetséggondozás2./ a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása3./ az egészséges fejlődéhez szükséges mozgásigény kielégítése4./ a szabadidő hasznos, tevékeny eltöltése

1./ A tehetséggondozás területei: szakkörök (mozgóképkultúra és médiaismeret, háztartástan, egészségtan,

környezeti ismeretek, emberismeret) középiskolai előkészítők ( magyar nyelv - és irodalom, matematika,

történelem, idegen nyelv) versenyekre felkészítés (egyénileg, ill. kiscsoportokban)

2./ Differenciált képességfejlesztés magyar, matematika, történelem, idegen nyelv tantárgyakból (szükség

esetén más tárgyakból is) logopédus, fejlesztő pedagógus és pszichológus segítségének igénybevétele. tanfolyamok, illetve 1-3. évfolyamon összevont délutáni foglalkozás (3-tól

4.15-ig) angol-német, számítástechnika, játékos modern tánc, játékos torna, kerámia, virágkötészet, kézműves foglalkozások.

3./ Sportkörök versenyekre felkészítés zenés torna hétvégi kirándulások sportnapok

4./ További tevékenységi formák könyvtári foglalkozások, a könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele számítástechnikai, informatikai kiegészítő képzés KRESZ tanfolyam (jogosítvány megszerzés) művészeti, szakmai alapvizsgára felkészítés:

ének-zene néptánc tűzzománc, népi fazekas, ötvös

I.8. A tanulók részvétele az iskola döntési folyamataiban

A diákönkormányzat léte és működése elősegíti, hogy a diákok saját alkotásukként is megélhessék iskolai életüket, hogy a társadalom kreatív, alkotó tagjává váljanak. A demokratikus jogok érvényesítési technikáinak elsajátítása az állampolgári nevelés eszköze. A jól működő DÖK segíti a tanulók és a pedagógusok kapcsolatát, elősegíti a gyermekközpontú iskolánkban a demokratikus közélet kialakulását, fejlődését.Célunk:- az érdek- és az akarat-érvényesítés technikáinak az iskola mindennapi életében történő

alkalmazása, ezek elsajátítása és közös gyakorlása- az iskolai konfliktusok lehetséges megoldás-módjainak tanulása és alkalmazása révén

erősíteni a diákok jog- és érdekvédelmét, elősegíteni a partneri viszony kialakulását.

Ennek érdekében:- a tanulóknak ismerniük kell a jogaikat,- elősegítjük a diákjogok érvényre jutását,- a tanulókat érintő döntések előtt biztosítjuk a véleményük szabad kinyilvánítását.Ennek megvalósítása:

- A tanulókat érintő döntéshozatal előtt egyeztetés a DÖK vezetőjével,- Az iskola vezetősége írásbeli és szóbeli véleményt kér az iskolai dokumentumok

módosítása előtt- A DÖK-től érkező írásbeli és szóbeli beadványra 14 napon belül írásban válaszol az

illetékes iskolavezető.

A DÖK nem csak a diákjogok érvényesülését biztosítja, hanem programszervezői feladatokat is ellát. A DÖK feladatai:

- a DÖK működési szabályzatának megalkotása- részvétel a házirend korrekciójában, folyamatos karbantartásában, illetve ezek

kezdeményezése- a DÖK jogi státuszának, gazdálkodási mozgásterének ismerete és megértése- együttműködés különböző szervezetekkel- az iskolai és a felnőtt közélet hasonlóságinak felismerése, felkészítés a felnőtt

közéletre- szervezett módon való vélemény-nyilvánítás - felső és gimnáziumi tagozat közötti átmenet erősítése- közreműködés egyéni problémák megoldásában- állásfoglalás az értékelés és osztályozás kérdésében- hagyományok ápolása- anyagi források felderítése - külső segítség megszervezése- részvétel a DÖK munkájához kapcsolódó pályázatokon- a DÖK vezetőjének felkészítése (utánpótlás)- kiemelkedő munkát végző diákok jutalmazása

Tevékenységi formák:- a diáktanács megbeszélései- diákközgyűlés- programok szervezése, pl.: DÖK-nap, maratoni kosár, sportnap- iskolai programok segítése, részvétel azok szervezésében, pl. Föld napja, sportnap.

fordított nap, gólyatábor, gólyabál, iskolai projektek, öko-programok,

I. 9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái

a) Nyílt napok

Annak érdekében, hogy az iskolánk iránt érdeklődők minél jobban megismerjék nevelési eszményeinket, az iskola légkörét, sajátosságait, szolgáltatásait, minden év február-március hónapjában nyílt napokat tartunk a leendő első osztályosoknak és szüleiknek. Ennek időpontjáról a kerületi Kopogtató c. kiadványból értesülhetnek. A nyílt napon tájékoztatjuk a szülőket az iskola szervezetéről, működési rendjéről, pedagógiai programjáról, hagyományairól. Személyesen megismerkedhetnek az induló első osztályok tanítóival, így

segítséget kapnak ahhoz, hogy a gyermekük számára leginkább megfelelő osztályt és pedagógust kiválaszthassák. A tanítók részletes tájékoztatást adnak a módszereikről és a tanulók napirendjéről. Segítséget nyújtanak a családoknak ahhoz, hogyan könnyíthetik meg gyermekük iskolába lépését. A szülők megtekinthetik az iskola helyiségeit, és a leendő első osztályok tantermeit is. Ez alatt a gyermekeknek az életkorukhoz és érdeklődésükhöz közel álló foglalkozásokat szervezünk.

b) Szülői munkaközösségAz iskola igazgatója az iskolai szülői választmány meghívására, az év eleji megbeszélésén tájékoztatja a szülőket a tanév programjáról, a nevelőtestület döntéseiről, az iskola házirendjéről, működéséről, helyzetéről, az esetleges változásokról.A választmány meghívására beszámol a végzett munkáról, a tanulók eredményeiről.

Kn.tv. 73. § (1) szerint a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

A 20/2012 EMMI rendelet szabályozza a szülői szervezet jogosítványait.119.§(2) A szülői szervezet, közösség

a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,b) tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt.(4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói

jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

A szülői szervezet működése során az iskola vezetősége biztosítja a szülői szervezet jogosítványait. A szülői szervezet elnöke a tanulók nagyobb közösségeit érintő kérdések megvitatására és az e kérdéskörben döntéshozatalra irányuló értekezletekre tanácskozási jogosítvánnyal felruházva, meghívást kap.

Tanulók nagyobb közössége:- egy évfolyam- egy tagozat- egységes iskola.

c) A diákönkormányzatA diákönkormányzat léte és működése elősegíti, hogy a diákok saját alkotásukként is megélhessék iskolai életüket, hogy a társadalom kreatív, alkotó tagjává váljanak. A demokratikus jogok érvényesítési technikáinak elsajátítása az állampolgári nevelés eszköze. A jól működő DÖK segíti a tanulók és a pedagógusok kapcsolatát, elősegíti a gyermekközpontú iskolánkban a demokratikus közélet kialakulását, fejlődését.Célunk:

az érdekartikuláció illetve az akarat-érvényesítés technikáinak az iskola mindennapi életében történő alkalmazása, ezek elsajátítása és közös gyakorlása

az iskolai konfliktusok lehetséges megoldás-módjainak tanulása és alkalmazása révén erősíteni a diákok jog- és érdekvédelmét, elősegíteni a partneri viszony kialakulását.

Ennek érdekében:

a tanulóknak ismerniük kell jogaikat támogatni kell a jogok érvényre jutását szükséges a döntéshozatal különböző technikáinak megismertetése,

gyakoroltatásaA DÖK nemcsak a diákjogok érvényesülését biztosítja, hanem programszervezői feladatokat is ellát.

A DÖK javasolt feladatai: a DÖK működési szabályzatának megalkotása részvétel a házirend korrekciójában, folyamatos karbantartásában, illetve ezek

kezdeményezése a DÖK jogi státuszának, gazdálkodási mozgásterének ismerete és megértése együttműködés különböző szervezetekkel az iskolai és a felnőtt közélet hasonlóságinak felismerése, előkészítés a felnőtt

közéletre szervezett módon való vélemény-nyilvánítás közreműködés egyéni problémák megoldásában állásfoglalás az értékelés és osztályozás kérdésében hagyományok ápolása anyagi források felderítése - külső segítség megszervezése részvétel a DÖK munkájához kapcsolódó pályázatokon az iskolaújság szerkesztése a DÖK vezetőjének felkészítése (utánpótlás) kiemelkedő munkát végző diákok jutalmazása

Tevékenységi formák: a diáktanács megbeszélései diákközgyűlés az iskolaújság szerkesztése programok szervezése, pl.: őszi kirándulás, Valentin-nap, iskolai disco diákigazgató választás, fordított nap iskolai programok segítése, részvétel azok szervezésében, pl.: farsang,

gyermeknap, iskolanapok, a Föld napja, sportnap.

A DÖK működése hozzájárul nevelési céljaink megvalósításához, ugyanakkor tevékenysége csak akkor lehet eredményes, ha a nevelőtestület figyelemmel kíséri, segíti a DÖK munkáját.

I. 10. A tanulmányok alatti vizsgák és a középiskolai szóbeli vizsga követelményei

Középiskolai vizsgarendszer

1. Az érettségit megelőző vizsgák

A gimnáziumi osztályokba járó tanulók számára tanévenként és évfolyamonként 2 vizsgát és próba érettségi vizsgát szervezünk az alábbi időpontokban a megjelölt tantárgyakból, melyről az osztályfőnök szeptemberben tájékoztatja a tanulókat és a szülőket.

évfolyam

próba érettségi első vizsga második vizsgaidőpont vizsgatárgy időpon

tvizsgatárgy időpont sorsolásra kerülő

vizsgatárgy

9. május

informatika /vagy angol,a tagozatnak megfelelően

május

matematika, magyar, történelem, földrajz,fizika, kémia, német nyelv

10. május történelem május

matematika, magyar, angol nyelv, német nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz

11. április matematika április

magyar, történelem, angol nyelv, német nyelv, fizika, biológiakémia, földrajz az öt évfolyamos képzésen

12. március

magyar, matematika

október

magyar

március

történelem, matematika, biológia

történelem,idegen nyelv a négy évfolyamos képzésen

történelem az öt évfolyamos képzésen

angol nyelv, német nyelv, annak, aki nem rendelkezik érettségivel

13. március

magyar,matematika,történelem

október magyar márciu

s

biológiaangol nyelv, német nyelv,annak, aki nem rendelkezik érettségivel

Ezek a vizsgák nem helyettesítik az előrehozott érettségi vizsgára jelentkező tanulók számára kötelezően előírt osztályozó vizsgákat.

Eljárások

Az első vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. (Kivétel: matematika, amely csak írásbeli vizsga.) A második vizsga csak szóbeli részből áll. (Kivétel: matematika, amely csak írásbeli részből áll.) Szaktanári döntés alapján az írásbeli helyett két szóbeli vizsgát is tehet a tanuló. (Kivétel az informatika, ill. matematika tantárgy.)A próba érettségi vizsgák írásbeliek.

A második vizsgatárgyat a vizsga időpontja előtt egy hónappal sorsoljuk ki.A kisorsolt tantárgy vizsgája alól felmentést lehet szerezni. Nem kaphat felmentést a vizsga alól az a tanuló, akinek igazolatlan órája, írásbeli figyelmeztetője, intője, vagy ennél magasabb fegyelmi határozata van.

A tanulók értékelési rendszere Minden egyes szaktanár pontozza a diákot, figyelembe véve tanórai munkáját,

fegyelmét, házi feladatainak elkészülését. A pontszám 0-tól az adott szakóra óraszámának a matematikai kerekítés szabályai szerint egészre kerekített értékéig terjedhet.

Az osztályfőnök pontozza a diákot, figyelembe véve közösségi munkáját, az osztályközösség életében való részvételét, a házirend betartását. A pontszám 0-tól 5-ig terjedhet.

A tanuló pluszpontokat kaphat a karénekes munkáért, tanulmányi versenyen való részvételéért, emelt érettségi vizsgára jelentkezésért, nyelvvizsga megszerzéséért, kimagasló egyesületi eredmény eléréséért, az iskola közösségi életében való aktív részvételért. A pluszpont 0-tól 5-ig terjedhet.

A tanuló összes elérhető pontszáma a szaktanárok és az osztályfőnök által adható maximálisan adható pontszám összege, megnövelve a kapott pluszpontokkal.

A tanuló elért összes pontszáma a kapott pontjainak összege, levonva belőle a tanuló késésének megfelelő pontszámot.

Felmentést kaphat a második vizsga alól az a tanuló, akinek az összes pontszáma eléri az összes elérhető pontszámnak legalább 80 %-át.

A vizsga menete: A vizsga témaköreit legalább egy hónappal korábban megkapja a tanuló. Az írásbeli és a szóbeli vizsga nem eshet egy napra. A szóbeli vizsga az osztályfőnök beosztása alapján történik, a felelet időtartama 10

perc. Az eredményhirdetés a vizsga napján van, melyen minden tanulónak részt kell venni. A szóbeli vizsgára ünneplő ruhában kell megjelenni. A vizsga nyilvános. A vizsga értékelése

Betegség esetén a vizsgát pótolni kell. A vizsgán szerzett minősítés két témazáró érdemjegynek felel meg, ami beleszámít a tantárgy év végi eredményébe. Az a tanuló, aki a vizsgán nem jelenik meg és önhibájából nem pótolja azt, két elégtelen témazáró érdemjegyet kap.

2. Az érettségi vizsga

A középiskola érettségi vizsgára készít fel, és érettségi vizsgát szervez.

Az érettségi vizsgára a jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lapon történik, az aktuális rendeletben előírt időpontban. Érettségi vizsgát a tanuló abból a tárgyból tehet, amely a helyi tantervben szerepel, amelynek a követelményeit teljesítette és amelyből osztályzattal értékelték.Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, élő idegen nyelv

Előrehozott érettségi vizsgaElőrehozott érettségi vizsga csak abból a tárgyból tehető, amelynek a tanuló befejezte a tanulását, teljesítette a helyi tantervben előírt tantervi követelményeit, és osztályzattal értékelték teljesítményét. Amennyiben a tanuló még nem fejezte be az adott tantárgy tanulását, úgy osztályozó vizsgát köteles tenni.Az előrehozott érettségi vizsgára bocsátást az iskola igazgatójánál írásban kell kérvényezni.

3. Osztályozó vizsgaA tanulót a vizsga időpontjáról írásban legalább 15 nappal korábban értesíteni kell. Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A szóbeli vizsgán a kérdező tanár, az osztályfőnök és a gimnáziumi tagozat igazgatóhelyettese vesz részt. Egyikük a jegyzői feladatokat is ellátja. A szóbeli vizsgáról feljegyzés készül. A vizsga nyilvános.

4. JavítóvizsgaA tanév végén elégtelenre értékelt tanuló a házirendben meghatározottak szerint, javítóvizsgát tehet.Az iskola írásban értesíti a tanulót a vizsga időpontjáról. A javítóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A vizsga nyilvános. A tanuló a szóbeli vizsgát három tagú bizottság előtt teszi le.

5. Független vizsgabizottságA független vizsgabizottság előtti vizsgát a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 73.§ alapján a Házirendben szabályozzuk.

I. 11. A tanulói felvétel és átvétel helyi szabályai

a) Első osztályosok felvétele

A tanulókat az alsó tagozatos évfolyamokra zenei meghallgatást követően vesszük fel. Az alkalmassági vizsga a zenei képességek megfigyelését tartalmazza. Ez ritmusvisszaadásból, dallaméneklésből, a zenei motiváltság felmérésből áll. Az alkalmasságot háromtagú bizottság bírálja el, melynek tagja az iskola ének tanára, igazgató, alsós igazgatóhelyettes. A vizsga nyilvános. Az alkalmasság megállapítása után javaslatot teszünk a szülőnek a zenei osztály választására. Az első évfolyamon kialakult osztályok - hacsak a létszámok jelentős változása nem indokolja - a 8. évfolyamig változatlanok maradnak.

Az országos beiratkozás előtti időpontban előzetes ismerkedő beszélgetést szervezünk a gyermeküket hozzánk beiratkozni szándékozó családok részére. A beszélgetés során a szülők is benyomást szerezhetnek iskolánkról, emellett segítséget nyújtunk nekik a tanulócsoport kiválasztásában is. Ugyanekkor a tanítók játékhelyzetben ismerkedhetnek meg a gyermekekkel, a családdal.

A tanulócsoportok kialakítása során törekszünk megfelelő fiú-lány, körzetes-körzeten kívüli, ill. a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján fejlesztésre szoruló tanulók osztályok közötti megfelelő arányának kialakítására.

Ha az iskola a felvételi kötelezettsége után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, előnyben részesíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket. Amennyiben az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.

Különleges helyzet:- testvére az iskola tanulója,- valamelyik szülője a kerületben közalkalmazott vagy köztisztviselő,- a lakóhely az iskola 1km-es körzetén belül van,- szülője az iskolánk volt diákja.

b) Középiskolai felvétel

A gimnáziumi osztályba a hozzánk járó diákok felvételi nélkül jutnak be.

A, Saját tanulóink közül automatikusan felvesszük azokat, akik a felső tagozaton legalább jó magatartásúak, és tanulmányaik alapján az iskolavezetőség és az osztályban tanító tanárok közössége képesnek tartja őket a középiskolai tanulmányok folytatására. Erről a döntésről a központi felvételi vizsgára való jelentkezés előtt, írásban értesítjük a tanulókat és szüleiket.

B, Saját tanulóink felvételi vizsga nélkül, a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi magyar, matematika, idegen nyelv, történelem, földrajz/informatika (emelt szintre

jelentkezőknek) tantárgyakban elért tanulmányi eredmények négyszerezésével (max.:200 pont) a kapott pontszám alapján kerülnek az iskola felvételi rangsorába.

C, A gimnáziumba jelentkező nyolcadik osztályosoknak általános tantervre épülő központi írásbeli felvételi vizsgát, és az iskola tanáraiból álló bizottság előtt szóbeli vizsgát kell tenni.

Felvételi pontok számítása: 7. év végi eredmények:25 pont 8. félévi eredmények: 25 pont magyar, /átlag/ matematika, földrajz/informatika (emelt szintre jelentkezőknek), történelem, idegen nyelvközponti felvételi: magyar nyelv: 50 pont, matematika: 50 pont, szóbeli: 50 pont

Összesen 200 pont

Amennyiben azonos pontszámot érnek el a tanulók, a rangsorolásnál a következőket vesszük figyelembe: VII. kerületi lakhatás, testvére iskolánkban tanul, sporteredményei, tanulmányi versenyének eredménye, halmozottan hátrányos helyzet.

.....c) Átvétel (szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel

Tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez csatolni kell a gyermek személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.

Átvételi eljárás:

A jelentkező tanuló az iskola által összeállított jelentkezési lap benyújtása után, az iskolafokozatnak megfelelő igazgatóhelyettessel személyes beszélgetést folytat, aki tájékozódik az iskolaváltás okáról, a gyermek korábbi tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról. Erről a Bizonyítvány és a Tájékoztató füzet (Ellenőrző) útján is meggyőződik.A zenei osztályba történő jelentkezés feltétele: korábbi zenei vagy hangszeres tanulmányok, zenei alkalmassági meghallgatás.Az átvételről az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és a leendő osztályfőnök véleménye alapján dönt. Ennek meghozatalakor figyelembe veszi az osztálylétszámot, a fogadó osztályközösség tanulói összetételét, a jelentkező tanuló tanulmányi eredményét, a magatartás és a szorgalom értékelését, előzetes idegen nyelvi tanulmányokat, előzetes ének-zenei ismereteit, tagozati követelményeknek megfelelést, sajátos nevelési igényét, ill. egyéni sajátos körülményeit. Az átvételi eljárás eredményéről a szülőt írásban értesítjük.

A középiskolai felvétel és átvétel esetében a rossz magatartás és a hanyag szorgalom osztályzat kizáró ok. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést.

I. 12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját.

A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a természetismeret, biológia, testnevelés és osztályfőnöki órák keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik.

A tanulmányi kirándulások is kiváló lehetőséget kínálnak az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. Minden évben szervezünk egészségnapot, amelyen felkészítjük diákjainkat az előforduló baleseti helyzetek elkerülésére és megoldására.

II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

II. 1. Alkalmazott helyi tanterv a bevezetés éve szerint

2014-15. tanév 2015-16. tanév

évf. tantervmegnevezése

bevezetéséve

tantervmegnevezése

bevezetéséve

1. új keret alapján 2013 új keret alapján 20132. új keret alapján 2013 új keret alapján 2013

3. régi helyimindennapos

testnevelésselangol 3.a osztályban

2010 új keret alapján 2013

4.régi helyi 2010

régi helyimindennapos

testneveléssel2010

5. új keret alapján 2013 új keret alapján 20136. új keret alapján 2013 új keret alapján 20137. régi helyi

mindennapos testneveléssel

német választható

2010 új keret alapján 2013

8.

régi helyi 2010

régi helyimindennapos

testnevelésselnémet választható

2010

9. új keret alapján 2013 új keret alapján 201310. új keret alapján 2013 új keret alapján 201311. régi helyi

mindennapos testneveléssel

2010 új keret alapján 2013

12. régi helyi 2010régi helyimindennapos

testneveléssel2010

13. NYEK ( 5 évfolyamos ) 2005 - -

A 2013. választott kerettanterv megnevezése

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei

II. 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, a foglalkozások megnevezését, óraszámát

( Ha az általános iskolában a NAT Művészetek műveltségi területen emelet szintű oktatás van, a pepo előírhatja hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon 8 és 16 óra között köteles részt venni művészeti próbákon, és előadásokon)

A választott kerettanterv tantárgyai és óraszámaiBevezetés: 2013. szeptember 1. felmenő rendszerben

Óraterv a kerettantervhez 1-4. évfolyamtantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irod. 7 7 6 6Idegen nyelv 2Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1 1Ének-zene 2 2 2 2Vizuális kultúra 2 2 2 2Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Óraterv a helyi tantervhez 1-4. évfolyam1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

tantárgy 1. n 1. z 2. n 2. z 3. n 3. z 4. n 4. zMagyar nyelv és irod. 7 7 7 7 6 6 7 7Angol nyelv 1 1 1 1 2 2 2 2Matematika 4 4 4 4 4 4 5 4Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 2 2Ének-zene 3 3 3 3 3 3 2 3Rajz 2 2 2 2 2 2 2 2Technika 1 1 1 1 1 1 1 1Testnevelés és sport 4 3 4 3 4 3 4 3Néptánc 1 2 1 2 1 2 1 2Szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0 0 0 0 0Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 25 25 25 27 27

Óraterv a kerettantervhez 5-8. évfolyamtantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irod. 4 4 3 4Idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 4 3 3 3Erkölcstan 1 1 1 1Ember és társadalom 2 2 2 2Ember és term.ism. 2 2Fizika 2 1Kémia 1 2Biológia 2 1Földrajz 1 2Ének-zene 1 1 1 1Dráma és tánc/ hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra 1 1 1 1Informatika 1 1 1Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

Óraterv a helyi tantervhez 5-8. évfolyam1

tantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

  5.z 5.n   6.z 6.n   7.z 7.n 7.ny 8.z 8.n 8.ny.

Magyar nyelv és irod.

4,5 4,5   3,5 4   3,5 3,5 3,5 3,5 4 4

Angol nyelv 3 4   3 4   3 3 3 3 3 3

Választható* német, magyar, matematika, technika

            2 2 2 2 2 2

Matematika 4 4   4 4   3 3,5 3,5 3 3 3

Erkölcstan 1 1   1 1   1 1 1 1 1 1

Ember és társadalom

1,5 1,5   2 2   2 2 2 2 2 2

Ember és term.ism.

2 3   2,5 2,5              

Fizika             1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

Kémia             1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

Biológia             1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

Földrajz             1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

Ének-zene 3 1   3 1   2 1 1 2 1 1

Dráma és tánc/ hon- és népismeret2

1 1                

Rajz 1 1   1 1   1 1 1 1 1 1

Informatika       1 1   1 1 1 1 1 1

1 Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben.2

Technika, életvitel és gyakorlat

1 1   1 1   0,5 1 1 0,5 1 1

Testnevelés és sport

4 4   4 4   4 5 5 4 5 5

néptánc 1 1   1 1   1     1    

Osztályfőnöki 1 1   1 1   1 1 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret

0 0   0 0   0 0 0 0 0 0

Rendelkezésre álló órakeret

28 28 0 28 28 0 31 31 31 31 31 31

Óraterv a helyi tantervhez 5-8. évfolyam3

tantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

  5.z 5.n   6.z 6.n   7.z 7.n 7.ny 8.z 8.n 8.ny.

Magyar nyelv és irod.

4,5 4,5   3,5 4   3,5 3,5 3,5 3,5 4 4

Angol nyelv 3 4   3 4   3 3 3 3 3 3

Választható* német, magyar, matematika, technika

            2 2 2 2 2 2

Matematika 4 4   4 4   3 3,5 3,5 3 3 3

Erkölcstan 1 1   1 1   1 1 1 1 1 1

Ember és társadalom

1,5 1,5   2 2   2 2 2 2 2 2

Ember és term.ism.

2 3   2 2              

Fizika             1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

Kémia             1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

Biológia             1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

Földrajz             1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

Ének-zene 3 1   3 1   2 1 1 2 1 1

Dráma és tánc/ hon- és népismeret4

0,5 0,5   0,5  0,5               

Rajz 1 1   1 1   1 1 1 1 1 1

Informatika       1 1   1 1 1 1 1 1

3 Hon- és népismeret óraszámát módosította a nevelőtestület 2015. augusztus 31-én. Hatályos 2015. szeptember 1-jétől 5. évfolyamtól felmenő rendszerben.4

Technika, életvitel és gyakorlat

1 1   1 1   0,5 1 1 0,5 1 1

Testnevelés és sport

4 4   4 4   4 5 5 4 5 5

néptánc 1 1   1 1   1     1    

Osztályfőnöki 1 1   1 1   1 1 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret

0 0   0 0   0 0 0 0 0 0

Rendelkezésre álló órakeret

28 28 0 28 28 0 31 31 31 31 31 31

Óraterv a kerettantervhez 9-12. évfolyamtantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irod. 4 4 4 4Idegen nyelv 1. 3 3 3 3 2. 3 3 3 3Matematika 3 3 3 3Erkölcstan/filozófia 1Ember és társadalom 2 2 3 3Fizika 2 2 2Kémia 2 2Biológia 2 2 2Földrajz 2 2Ének-zene 1 1 1 1Dráma és tánc/ hon- és népismeret 1Vizuális kultúra 1 1 1 1Informatika 1 1Technika, életvitel és gyakorlat 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Érettségire felkészítésSzabadon tervezhető órakeret 4 4 6 8Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

Óraterv a helyi tantervhez 9-12. évfolyamtantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

9.i 9.ny

10.i 10.ny

11.i 11.ny

12.i 12.ny

Magyar nyelv és irod. 4 4 4 4 4 4 4,5 4,5

Idegen nyelv 1. 3 5 3 5 3 5 4 5 2. 3 3 3 3 3 3 3 3Matematika 4 4 4 4 5 3 5 4Erkölcstan/filozófia 1 1Ember és társadalom 2 2 2 2 3 3 3,5 3,5Fizika 2 2 2 2 2 2Kémia 2 2 2 2Biológia 2 2 2 2 2 2Földrajz 2 2 2 2Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1Dráma és tánc/ hon- és népismeret

1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1Informatika 4 2 4 2Technika, életvitel és gyakorlat 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1Érettségire felkészítés 4 4 4 4Szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0 0 0 0 0Rendelkezésre álló órakeret 35 35 36 36 35 35 35 35

1. Emelt óraszámú és emelt tantervű oktatás Tantárgy: ének-zene Érintett évfolyam: 1-6. évfolyam tagozatos osztályÓraszám: heti 3+1 karénekA tantervi követelmény a karéneken való részvétellel teljesíthetőÉrtékelése a tantárgyéval megegyező módon történik

Kötelezően választott óra a néptánc Óraszám heti 2, a mindennapos testnevelésben megvalósítva Értékelése a testnevelés tantárgyéval megegyezik

2. Emelt óraszámú oktatás Tantárgy: ének-zene Érintett évfolyam:1-4. évfolyam normál tantervű osztályÓraszám: 1-3. évfolyamon heti 3 óra, a 4. évfolyamon heti 2 óraSzabadon választott óra (egyéni javaslat alapján) a karének

Kötelezően választott óra a néptáncÓraszám heti 1, a mindennapos testnevelésben megvalósítva

Értékelése a testnevelés tantárgyéval megegyezik

3. Emelt óraszámú és emelt tantervű oktatásTantárgy: angol nyelv Érintett évfolyam: 9-12. évfolyam nyelvi csoportÓraszám: heti 5 óra

4. Emelt óraszámú és emelt tantervű oktatásTantárgy: informatika

Érintett évfolyam: 9-10. évfolyam informatika csoportÓraszám: heti 4 óra

Emelt óraszámú oktatásTantárgy: matematikaÉrintett évfolyam: 11-12. évfolyam informatika csoportÓraszám: heti 5 óra

Csoportbontás szempontjai

a) tanuló képessége alapján 1. tantárgy: idegen nyelv érintett évfolyam: 5-12. 2. tantárgy: második idegen nyelv érintett évfolyam: 7-12. Szükség szerint 7-8. évfolyamon egyéb tantárgyakon belül

b) tagozatok szerint 1. tantárgy: matematika

érintett évfolyam: 9-12. 2. tantárgy: informatika érintett évfolyam: 9-10.

c) évfolyam szerint 1. tantárgy: testnevelés

érintett évfolyam: 1-12. d) tantárgy jellege szerint

1. tantárgy: technikaérintett évfolyam: 5-8., 12.

e) Évfolyamok között 1. valamennyi tantárgy esetében szükség szerint megvalósítható 12-13. évf.

2. idegen nyelv, 11-13. évfolyam3. művészetek: rajz, ének-zene 9-13. évfolyam

A tanterv tartalmazza: az évfolyamonkénti óratervet tantárgyanként eltérő összeállításban a kerettantervek alapján előírt tananyagot és a

fejlesztési követelményeket a NAT-ban (kerettantervekben) előírt közös követelményeket az egyes tantárgyak találkozási, kapcsolódási pontjait az egyes témakörök óraszámait a magasabb évfolyamra lépés feltételeit az ismeretek számonkérésének formáit, a tanulók tantárgyi tudásának, teljesítményének

értékelési módjáta tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elveit, a szükséges taneszközöket.

II. 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának követelményei

A tankönyvválasztás szempontjai

Tartalmi megfelelés– Kompatibilis-e a NAT tartalmával?– A tankönyvi témakörök lefedik-e az adott tantárgy helyi tantervi anyagát?– Mennyire hű és korszerű a tartalom szaktárgyi szempontból? – Megfelel-e a szemléltetés a tanulók életkori sajátosságának?– Milyen tanítási módszertant képvisel? (pl. közöl, felfedeztet, tevékenységre

késztet, stb.)– Milyen stratégiát tükröz a feladatrendszere (ismeret- vagy

fejlesztésközpontúság egyensúlya)?– Mennyire változatosak a feladatok típus és nehézségi fok tekintetében?– Alkalmas-e a tanulók differenciálására?

Formai megfelelés– Milyen a tankönyv nyelvi megformáltsága? – Könnyen eligazodik-e az adott korosztály a könyv szerkezetében,

jelrendszerében?– Megfelel-e a betűforma, –méret, illetve az egy oldalra kerülő szöveg- vagy

feladatmennyiség a tanulók életkori sajátosságainak? – Segítik-e az ábrák a valóság megismerését, a feladatmegoldást, a téma

feldolgozását?

Egyéb szempontok– Szükséges-e mellé egyéb segédkönyv, taneszköz? – Egy vagy több évfolyamra kidolgozott?– A tankönyv mérete, súlya, kötése, strapabírása életkorbarát-e?– Munkatankönyv vagy tartós használatra készült?– Milyen az ár-érték aránya?– Hozzáférhető-e digitálisan a tankönyv?

Taneszköz- és tankönyvellátásAz egyes évfolyamokon a különböző tantárgyakhoz szükséges tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A taneszközökről a szülőket a bizonyítványosztáskor, ill. az iskola honlapján tájékoztatják az osztályfőnökök, a szaktanárok. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülő feladata.

A tanév végén kiadjuk a következő évben használatba kerülő tankönyvek jegyzékét, mely alapján a szülő nyilatkozatban vállalhatja a tankönyvek önálló beszerzését is.

A tankönyvek átvétele a névre szólóan kiállított tankönyvcsekk bemutatása után kerül sor.

A kedvezményes/ingyenes tankönyvekre való jogosultság a hatályos Tankönyvrendelet alapján kerül megállapításra. A jogosultságot a szülőnek igazolnia kell. Az igénybevétel iránti kérelmet minden év május-június folyamán, de legkésőbb (9. évfolyam) a beiratkozás napján kell benyújtani. A jogosultság egyéni elbírálása után a szülő részére elismervényt adunk ki, mely alapján majd átveheti a tankönyveket.

Az intézmény igazgatója a támogatási igények felmérése után kikéri a tantestület, a DÖK, a szülői szervezet véleményét a tankönyvtámogatás helyi rendjéről. Kezdeményezi a fenntartónál az önkormányzati lakóhely szerint „kerületi” tanulók esetében a további támogatást, akiknél a normatív támogatás alapján nem tudja az ingyenességet biztosítani.

Az iskola folyamatosan bővíteni kívánja az iskolai könyvtárban elhelyezett tankönyvállományt, hiszen ily módon a tartós tankönyvek a pedagógusok és a rászoruló tanulók részére is biztosíthatók.

II. 4. A Nat-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

a) Általános célok, feladatok, fejlesztési követelmények(valamennyi tantárgyra vonatkozóan)

1-4.évfolyamAz alapfokú nevelés-oktatás első négy évre terjedő pedagógiai szakaszának alapvető jellemzője az alapozás. Négyéves időtartama két kisebb, eltérő képzési célú szakaszra tagolódik.

Az első két iskolai év bevezető szakasz, szerepe szerint előkészít az iskolai tanulmányokra. Gyermekre figyelő fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Felhasználja és továbbfejleszti az iskolába kerülő gyerek természetes tanulási motiváltságát, a megismerés és a megértés iránti érdeklődését, nyitottságát. Széles teret enged játék- és mozgásigényének kielégítéséhez. Kedvező feltételeket teremt a természetes fejlődési, érési folyamatok kiteljesedéséhez. Előkészíti, megalapozza a kulcskompetenciák kifejlődésének folyamatát. A tanító feltérképezi a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit. A gyerekek közötti különbségeket természetesként fogadja el. Kellő időt enged a tanulási feladatok pszichológiai feltételeinek beéréshez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez.

A kezdő iskolaszakaszban, az iskolakezdés 3-4. évében folytatódnak a fenti fejlesztési prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább előtérbe kerülnek a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek való megfelelés igénye.

A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata a kisiskolások nevelésében a tanulók együttműködésére épül, kooperatív technikákkal operál. A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli a tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók előmenetelét fejlesztő értékeléssel segíti elő. Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák összetevőit: az alapvető rutinokat, képességeket és alapkészségeket, formálja az attitűdöket, közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatartási szokásokat alakít. Megtapasztaltatja az ismeretszerzés korszerű forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítja és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához. A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében. Kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási normák, szabályok elsajátításához, a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség fejlődését, érését, a felelős állampolgári magatartás megalapozását. Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását, tervezetten segíti a tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulókat. Kiemelten törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szokásostól eltérő ütemű fejlődéséből adódnak. A feldolgozásra kerülő tanítási tartalmak mennyiségének, nehézségi fokának, a haladás tempójának meghatározásában, valamint a tanítási módszerek, eszközök és munkaformák alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatalban mindenkor a tanulók fejlettségi jellemzői és fejlesztési igényei az irányadók.

b) Értékközvetítő szerep A gyerekek nemcsak az iskolában tanulnak. Sokféle más forrásból is bőséges tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak. Ezeket az iskolának számon kell tartania, fel kell használnia nevelő munkájában. Különösen fontos feladata, hogy sajátos eszköz- és hatásrendszerével olyan értékrendet közvetítsen, amelyik segít a gyerekeknek a spontán hatások és az őket érő információáradat kezelésében, értékelésében, az elfogadásukról való döntésekben. Az iskola célirányosan meghatározott értékrendjének közvetítésében – a kisiskolások nevelésében – kitüntetett szerepe van:- az iskola légkörének, információforrásokkal kapcsolatos nyitottságának,- a tanító és a tanulók érintkezésének és együttműködésének,- a kortársakkal kialakított magatartási kultúrának,- a gyerekek nevelésében a szülői házzal kiépített partneri viszonynak, függetlenül a

szülők társadalmi és kulturális hátterétől,- az irányított társadalmi tapasztalatszerzésnek, mely kiterjed a társadalom minél

szélesebb spektrumára,- a spontán szerzett tapasztalatok és tudás feldolgozásának (elemzésének, értékelésének)

és felhasználásának,

- különféle élethelyzetek tanulmányozásának (feladathelyzetek, tanulási szituációk, konfliktushelyzetek, veszélyhelyzetek, versengések, önkiszolgálás, másság jelenléte stb.),

- az oktatás kultúraközvetítő, értékőrző hatásának, mely kultúra reprezentálja az országban lakók sokszínűségét.

E csatornákon keresztül valósulhat meg már kisiskolás korban olyan értékek megtapasztalása és - az ismétlődő helyzetek újbóli átélése során – belsővé válása, amelyek alapozzák:- az aktív és felelős – nemzeti és uniós - állampolgári létre,- a modern gazdálkodásban való hasznos részvételre és- a közös nemzeti érdekek szolgálatára való eredményes felkészítést az intézményes

nevelés keretein belül.Ilyen értékek például: - az emberi együttélés és kapcsolattartás értékei: egymás megbecsülése, a személyiség

belső értékei iránti fogékonyság, az önértékek felismerése, az érdekérvényesítés, a kölcsönösség, a másság természetesként való elfogadása, a közösség ügyei iránti érdeklődés és feladatvállalás, a szabad véleménynyilvánítás, az önállóság;

- a tanulás és a munka világához kapcsolódó értékek: a tevékenységmotiváció, a megismerés és az alkotó tevékenység iránti igény, a feladatért vállalt egyéni és közös felelősség, a feladat és a munka megosztása, együttműködés, megbízhatóság, kitartás a feladatok teljesítésében, tapasztalatok az erőfeszítés, a teljesítmény, a sikeresség összefüggéseiről, a vállalkozó kedv, a sikerek és a kudarcok elviselése, az újra kezdés képessége, a tervszerűség, gazdaságosság, igényesség a tevékenységek megvalósításában, önellenőrzés;

az értékőrző magatartás jellemzői: nyitottság, érdeklődés a saját és más népek kultúrája iránt, hagyományőrzés, a természeti, a társadalmi és a technikai környezet értékeinek és veszélyeztetettségének felismerése és tudatos védelme.

5-8. évfolyamAz alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képességek fejlesztését. A szakasz fejlesztési feladatainak megtervezésekor- igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz - figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől a 7-8. évfolyamon (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli az anyanyelvi kommunikációt, az idegen nyelvi kommunikációt, az ezekhez szükséges képességek fejlesztését, valamint a matematikai gondolkodás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás alapképességeit, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat.

Az alapozó szakasz funkciójának megfelelően elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése jellemző az 5-6. évfolyamon, míg a 7-8. évfolyamban az egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, bővítése, hatékonyságának növelése válik hangsúlyossá.

Továbbfejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékeire.

Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működését és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is.

Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására.

A Kn.tv.5.§ meghatározza a pedagógiai munka szakaszait. Az 1-4.évfolyamon alsó tagozat, 5-8. évfolyamon felső tagozat, a 9-12. évfolyam a középfokű nevelés-oktatás szakasza.

A nem szakrendszerű oktatást a 2012-13-tanévtől nem nevesítjük. Az itt kialakított munkamódszereket hasznosítjuk az alsó és a felső tagozat közötti átmenet elősegítése érdekében.

9-12. évfolyam

A gimnáziumban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés, és emellett elősegíti a felkészülést az élethosszig tartó tanulásra is.A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, fejleszti az idegen nyelven történő kommunikáció iránti igényt, illetve az ehhez szükséges képességeket. Kiemelt feladatának tartja a természeti és az épített környezet védelmét, az egészséges életmód értékeinek elfogadását, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítását. A matematikai és a természettudományos kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az élő és az élettelen környezet jelenségeinek és

folyamatainak megismeréséhez, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásához, a természettudományos gondolkodás fejlődéséhez. A digitális kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az önálló információszerzés és –feldolgozás, a digitális kommunikáció képességének kialakulásához, a digitális eszközhasználat színvonalának fejlődéséhez. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti a diákok további boldogulását biztosító, hatékony tanulási módok kialakítását. A társadalmi-gazdasági fejlődés támasztotta igényeknek megfelelően felkészíti a tanulókat a felelős és aktív állampolgári szerepre. Hozzájárul a közösségi életbe történő aktív bekapcsolódást segítő szociális kompetenciák fejlődéséhez, a kezdeményező, kreatív és vállalkozó állampolgárrá váláshoz. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti az esztétikai-művészeti élmények iránt fogékony és befogadásukra képes személyiség kifejlődését. Kialakítja a tanulókban az ún. élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is.Feladata a nemzeti és európai identitástudat továbbépítése a tanulókban, valamint intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttműködésre és kooperációra nevel, fejleszti a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. Mindezzel előmozdítja a tanulókban a konstruktív attitűd kialakulását.A gimnázium a tantárgyi képzésben előnyben részesíti a képességfejlesztést, ezért az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására törekszik. A rendelkezésre álló órakeretben a diszciplináris tudás közvetítése összekapcsolódik az alkalmazás lehetőségeinek megismertetésével. Ugyanilyen fontos az egyes diszciplínák közötti koherencia megteremtése: az, hogy az oktatás mindenkor vegye figyelembe a tantárgyak metszéspontjában elhelyezkedő közös tartalmakat és fejlesztési feladatokat.

A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik alapvető célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje, és megtanítsa őket a hatékony tanulási módok alkalmazására, Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs társadalomban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre, illetve tudásuk folyamatos bővítésére.Az iskola a saját arculatával, teljes programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak. Hozzájárul a reális énkép és önértékelési mechanizmus kialakulásához és felkészíti a diákokat a felnőtt lét szerepeinek betöltésére. Elősegíti az egészséges életvitel iránt elkötelezett szemlélet és magatartás kialakulását.

A képzési folyamatban figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket. Felismerteti a testi és lelki egészség megalapozásának és megőrzésének fontosságát az egyes tanuló szintjén is, elősegíti az ehhez szükséges magatartásformák elsajátítását. Személyre szóló fejlesztésre törekszik, támaszkodik a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számít kreativitásukra, illetve tudatosan is előmozdítja mindezek fejlesztését.

A személyiségfejlesztésben fontos feladat a felelős társadalmi magatartás kialakítása, a megfontolt döntéshozatalra képes, aktív állampolgári szerepre, a demokratikus életforma gyakorlására való felkészítés, ezzel együtt a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. A piacgazdaság keretei között működő társadalomban elengedhetetlen feladatnak tekinti a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági-, pénzügyi és vállalkozói ismeretek és technikák elsajátíttatását.

A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. Az iskola elősegíti, hogy tanulói minél tovább jussanak azon az úton, amely a szépség puszta megtapasztalásától annak mélyreható élményéig vezet. A szépség – a művészeti nevelés és oktatás mellett – jelen van a gondolkodás művelésében és a mindennapi környezet alakítására irányuló iskolai tevékenységben.A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskola saját ethosza, mindennapjainak létmódja, az a légkör és környezet, amelyben az iskolai élet zajlik. A gimnáziumi nevelés-oktatás fontos feladatának tartja, hogy biztosítsa a diákok a testi, lelki és szociális fejlődését, és hozzájáruljon a környezettudatos magatartás kialakulásához.

A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti-társadalmi környezetért érzett erkölcsi felelősség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. Ennek érdekében a gimnázium részesítse előnyben azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség.

A gimnázium mint általánosan művelő iskolatípus készítse fel tanulóit arra, hogy az iskolából a folyamatosan változó világba lépnek. Ismerjék és ápolják hazánk természeti, történelmi-kulturális értékeit, illetve hagyományait. Tudatosuljon bennük az Európai Unió és benne a magyar társadalom demokratikus létmódja. Legyenek tisztában hazánk szerepével az európai integrációs folyamatokban, szembesüljenek a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival.

c) Kiemelt fejlesztési feladatok

1-4. évfolyam

Énkép, önismeret Az első négy iskolai év bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni a gyerekek számára. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, s megtalálják helyüket az iskolai közösségekben, egész életre szólóan megszeressék a tanulást. A társakkal és a tanítóval való együttműködés során kipróbálhatják, hogy mire képesek, megtapasztalhatják a feladatokkal való megküzdés élményét, próbára tehetik fejlődő önállóságukat, s nem

végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal élhetik meg sikertelen próbálkozásaikat is. A reális énkép és a jó önismeret a szociális és állampolgári kompetencia egyik fontos pillére.

Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is feltételeket teremtsen. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés, és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás, a sztereotípiák és előítéletek kialakulásának megelőzése. A fejlesztéshez felhasznált műalkotásokkal való foglalkozás feltételt teremt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak fejlesztéséhez, valamint a szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlásához.

Az európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az a fogékonyság és nyitottság, mely befogadóvá tesz más kultúrák iránt, ösztönzést ad a külföldi kortársakkal való kapcsolatépítéshez. Mindez azért fontos, mert olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába juttat, amelyik a későbbiekben utat nyithat, és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez, az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadásához, a szociális és állampolgári kompetenciák tartalmi gazdagításához. A sikerességet befolyásoló tényező az idegen nyelvi kompetencia eredményes fejlődése.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A sokféle közös tanulási és szabadidős iskolai tevékenységben való részvétel a szociális és állampolgári kompetenciák kiváló gyakorlóterepe. A gyerekek többféle szerephelyzetben próbálhatják ki magukat, tapasztalatokat szerezhetnek a gyermeki jogok gyakorlásáról, a szabad véleménynyilvánításról, az együttélés, az alkalmazkodás, a társas érintkezés formáiról és működéséről, a másság elfogadásáról, valamint a rasszizmus, előítéletek elutasításáról. Elsajátíthatják azokat az alapvető ismereteket, magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív attitűdjeiket, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. E nevelési feladat fontos tartalmi eleme a veszélyhelyzeti magatartáskultúra fejlesztése (katasztrófavédelem). A megvalósításban a hangsúly ebben az életkori szakaszban az adekvát magatartásformák kialakításán van. Különféle magatartási stratégiák megismertetésével és gyakoroltatásával fel kell készíteni a kisiskolást a veszélyhelyzetek (árvíz, tűz, veszélyes anyagokkal való találkozás, szélsőséges időjárási jelenségek, járványok, erőszakos és környezetpusztító magatartási megnyilvánulások) felismerésére és arra, hogy mit tegyen a megelőzés érdekében, illetve a már kialakult katasztrófa szituációkban. E folyamatban tanító kitüntetett feladata az is, hogy megalapozza a tanulókban a veszélyhelyzetek megelőzéséhez szükséges felelősséget, cselekvőkészséget és

elkötelezettséget. (A nevelési feladat megvalósításához különösen az ember és társadalom, az ember a természetben, valamint az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület tartalmainak feldolgozása kínál széleskörű lehetőséget.)

Gazdasági nevelés A gyerekek általános műveltségének megalapozásához, állampolgári kompetenciáik fejlesztéséhez tartozik, hogy már kisiskolás korukban tisztában legyenek a munka értékteremtő és létfenntartó szerepével és korosztályuknak megfelelő szinten bánni tudjanak a pénzzel. Ismerjék a fizetőeszközöket, azok nagyságrendjét. Szerezzenek tapasztalatokat családjuk pénzfelhasználásáról, annak tervezhetőségéről és a pénzzel, az idővel, az anyaggal, az erővel stb. való takarékosságról, a közösség vagyonának keletkezéséről és megbecsüléséről. A gazdasági nevelés fontos területe a tudatos fogyasztói szemlélet megalapozása. Eredményességében meghatározó a kisiskoláskori szemléletformálás szerepe. Ezért korán el kell kezdeni a gyerekek környezetkímélő, helyes vásárlási szokásainak alakítását, a reklámok szerepének és káros hatásainak tudatosítását, a termékek racionális kiválasztási szempontjainak megismertetését, a szükségletek kielégítésében a takarékossági szempontok jelentőségének felismertetését és gyakoroltatását.

Környezettudatosságra nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos és felelős állampolgári magatartás formálásához. A kisiskolásoknak a természet értékei és problémái iránti fogékonyságának, környezetkímélő magatartásának továbbfejlesztésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk, válságjelenségek megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek.

A tanulás tanítása Kisiskolás korban a hatékony önálló tanulási kompetencia leginkább az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.), melyek az élethosszig tartó tanulás eredményességét is meghatározzák. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók, s ismerjék meg és használják a tanulás korszerű eszközeit, iskolán kívüli színtereit és lehetőségeit (pl. könyvtári szolgáltatások, IKT, múzeum, színház, művelődési központ) is.

Az önálló tanulás képességének megalapozásához eszközként szolgál az anyanyelvi kompetencia és a digitális kompetencia fejlettsége. Elengedhetetlen, hogy a gyerekek már ebben az életkorban elemi szintű tapasztalatokat szerezzenek arról, hogy hogyan lehet az IKT eszközöket az önálló ismeretszerzés szolgálatába állítani. A tanulás eredményességét befolyásoló gondolkodási műveletek és értelmi képességek fejlesztése mellett a tanító fontos feladata, hogy fejlessze a tanulás belső motívumait és teremtsen lehetőséget az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében az alapvető tanulási technikák tapasztalati megismerésére, kipróbálására és aktivizálására, valamint időben kezdje el a tanulási szokásrend alakítását (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) mind a tanórai, mind pedig az egész napos nevelésben.

Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A felvilágosító munkának ki kell terjednie az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, az egészséges napirend, a test, a ruházat és a környezet ápolása iránti érdeklődés és igény felkeltésére, a kapcsolódó szokások alakítására és az ismeretek tudatosítására. A tanító modell szerepe ezen a területen megkülönböztetett jelentőségű. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége, indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), az attitűdformálás, a magatartási minták közvetítése a cél. A nevelés fontos, új területe a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia összetevőinek fejlesztése. Olyan személyiségvonások formálása, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. érdekérvényesítés kockázatvállalás, kreativitás, problémafelismerés, a tervezés és végrehajtás végig vitele, megbízhatóság, precizitás, felelősségvállalás, kitartás, újrakezdés). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.

5-8. évfolyamA kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését.

Az Énkép és önismeret fejlesztésében fontos kihasználni azt az érzékenységet, amely az alapvető erkölcsi normák iránti fogékonyságból adódik. A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az önmegismerés és önkontroll, a feladatokkal vállalt felelősség, magatartást irányító tevékenység. A kiskamaszok énképe a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására is formálódik.

Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését, előzzük meg a sztereotípiák és előítéletek kialakulását. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az

életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Személyes tapasztalatok felhasználásával, a nemzetközi együttműködésről szerzett információkkal gazdagítjuk tudásukat. Fejlesztő feladat lehet az érvek gyűjtése meghatározott álláspontokhoz, melyek az EU híreihez kapcsolódnak. Fejlesztési cél, hogy növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési feladat, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. Az 5-8. évfolyamon a társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulókban. Olyan részképességek fejlesztésére kell gondolni, mint a konfliktuskezelés, az együttműködés, a közéleti szerep gyakorlása, a demokratizmus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, az előítéletek és rasszizmus elutasítása. A gazdasági nevelés a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás-elemek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. Az egyszerű eszközök, szerszámok használatában is fontos a figyelem, az elővigyázatosság megtanulása. A hatékony munkavégzés érdekében a rend, az időbeosztás hatását érdemes megtapasztaltatni.

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy az élő természet és a társadalmak fenntartható fejlődését segítse megértetni a nevelésben. A szemléletformálás pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit.Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tantárgyak lehetőségei szerint, minden évfolyamon lehetőség van a környezetkímélő magatartás felismertetésére, adott helyzetek kritikus megítélésére.

A tanulás tanítása

A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát és szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a tapasztalás és kombináció, valamint a következtetés és problémamegoldás fejlesztésére. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését. Az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül homokra épül a tanítás gyakorlata, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi készségek fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket. A gondolkodási kulcskompetencia négy alapképessége közül a rendszerező képességet (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) és a kombinatív képességet (annak elemi írásbeli szintjét) mérhetjük fel. Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelési képesség. Minden műveltségi területen (illetve tantárgyban) gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában.Az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése).

A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés,

témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.

Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás formálása, az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatja. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. Kiemelt figyelmet érdemel a rugalmasság, az együttműködés képességének fejlesztése.

A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével.

9-12./13./ évfolyam

Énkép, önismeretHogyan ismerhetjük meg önmagunkat? Önmaguk megfigyelése, külső-belső tulajdonságok, a magunk szerzett tapasztalatok értelmezése. Pozitív – negatív, reális – irreális énkép. Mások róluk alkotott képe. Magabiztosság, önbizalom. Élettervek , karriertervek. Az önfejlesztés igénye, lehetőségei, módjai. A minták. a példaképek, eszményképek szerepe a folyamatban. Felelősségvállalás saját személyiségünk alakulásáért. A szándék, a kitartás és céltudatosság az önfejlesztésben. Törekvések belső stabilitásuk, én azonosságuk, belső harmónia, biztonság megteremtése, folyamatos fenntartása( kudarctűrés, szorongás, a belső konfliktusok, a feszültségek oldásának képessége). Fogékonyság az örömök észrevételére és megbecsülésére. Pozitív gondolkodási attitűd kialakulásának segítése. Hit önmaguk erejében, az egészséges önbecsülésre törekvés. Alkalmazkodni tudás a változó feltételekhez. A helyes énkép s önismeret kialakítása minden osztályfőnök és szaktanár állandó feladata. Minden diák találja meg helyét az életben, társaival (társával). Tudjon eligazodni a társadalmi együttélés normáiban és szabályaiban. Élte során képes legyen jól dönteni és társait is erre ösztönözni. Legyen tisztában önmagával, hogy helyesen lásson másokat is , kezdetben fogadja szívesen tanárainak tanácsait, később ő is tudjon tanácsot adni. Hon-és népismeretÖsztönözni a nemzettudatot ébren tartó iskolai vagy tanórán kívüli tevékenységet. A kész ismeretanyag mellett szorgalmazni a gyűjtőmunkát, az élményt adó ismeretszerzést vagy hagyományápolást. A nyelv, a nyelvi kultúránk ápolása. Múltunk megismerése. Egy egészséges lokálpatriotizmus kialakítása. Hagyományaink, kultúránk ismerete, tisztelete, védelme. Szimbólumaink ismerete és tisztelete.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúraA globális összefüggések meglátására való oktatás. A nemzetek egyedi értékeinek tiszteletére való nevelés, a negatív sztereotípiák elvetése.A világon létező különböző nemzetek egyenjogúságának egyenértékűsége. Európai identitás – tudat, az európai hagyományok, az európai kulturális örökség ismeretére törekvés. A kelet – közép – európai régió sajátos problémái.

Egy európai nyelv elsajátítására törekvés, nyelvvizsga szerzés szorgalmazása, előrehozott érettségi segítése. Az európai tudathoz kapcsolódó képességek fejlesztése. Európai – vetélkedők szervezésének támogatása, diákcserére való törekvés.Közösségvállalás a határon túl élő magyarokkal, törekvés a velük való kapcsolatra, együttműködésre.A kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, kultúrájuk, hagyományaik védelme. a más népek nemzeti érzésének, identitásának tisztelete.Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, érvényesítése. Érzékenység az emberiség globális problémáira, a globális szemlélet kialakítására.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelésAz állampolgári ismeretek tanítása a történelem tantárgy keretein belül. Az iskolai életet az állampolgári aktivitás első állomássá tenni. Ránevelni az állampolgári feladatok vállalására. A haza védelme. A katonai és polgári szolgálat jelenleg hazánkban. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok ismerete. A hátrányos helyzetű rétegek ügye iránti nyitottság, bekapcsolódás problémáik megoldásába. A különböző politikai, vallási, ideológiai meggyőződések, nézetek iránti nyitottság, tolerancia. Érdeklődés, fogékonyság a társadalmi jelenségei, problémái iránt. A szűkebb és tágabb környezetükben megnyilvánuló agresszivitás elutasítása. Az erőszakos megnyilvánulások elleni fellépés. Felelősségvállalás a szűkebb és tágabb társadalmi környezetéért, készség a helyi , a közösségi cselekvésre. Demokrácia, az össztársadalmi, helyi réteg (csoport), illetve egyéni érdek összehangolására való készség. A kisebbségi vélemények létjogosultságának elismerése, érdekfelismerés, érdekképviselet, érdekérvényesítés,készség a társulásra,önszerveződésre. Igény és törekvés az erkölcsös és kulturált politizálásra, vitára. Törekvés a tévedés belátására, készség az ésszerű , nem elvtelen kompromisszumra. A konszenzuskeresés technikái. A béke megbecsülése, megóvása.

Gazdasági nevelésA gazdasági nevelés a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás elemeinek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. A hatékony munkavégzés érdekében a rend, az időbeosztás hatását érdemes megtapasztaltatni. A történelem órákon kiemelten kell tanítani a gazdaság fejlődését, alakulását s társadalmi hatásait. Ismerje meg vállalkozások létrehozását, nehézségeit,működtetését. Tudjon családon belül gazdálkodni.

Környezettudatosságra nevelésA környezetet óvó preventív tevékenységek tudatos kialakítása. A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme. Szűkebb környezet harmóniájának megteremtése. A felelős társadalmi magatartás kialakítása. A demokratikus életformára való felkészítés. Együttműködés a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén.

A tanulás tanításaValamennyi értelmi képesség fejlesztése. Az érdeklődés felkeltése a különböző témák iránt. Az élethosszig tanulás eszközének megismertetése .A különböző tanulási technikák alkalmazása. A könyvtárhasználat hatékonyságának növelése. Az internet lehetőségeinek kihasználása az önálló ismeretszerzésben. Igényességre való nevelés. Példát mutatni a tanári munka minőségével. Serkenteni a tanulói aktivitást, feladatvállalást. Elismerésben részesíteni a kiemelkedő teljesítményt.

Testi és lelki egészségA tanulók egészségi állapotáért való felelősségvállalás. Az egészségnevelést, életmódot és magatartást befolyásoló tevékenységgé tenni. Segítségnyújtás a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésében. Krízishelyzetbe jutottak segítése. A szülők mérlegelést követő tájékoztatása. A szexuális kultúra és magatartás kérdésein keresztül felkészíteni a családi éltre. A mindennapos testmozgás szorgalmazása és lehetőségeinek biztosítása. Sportegyesületekben szereplők támogatása. Versenyek, kirándulások, táborok,teljesítménytúrák szervezése,segítése.

Felkészülés a felnőtt lét szerepéreA pályaorientációs órák önismereti foglalkozásain szükséges feltárni a személyes pályaalkalmasságot. Segíteni az előzetes választás tudatos és megalapozott módosítását. Előkészíteni a tanulókat a munkaerőpiacon való helytállásra. Munkaerő piaci ismeretek és technikák tanítása.

II. 5. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja

a) A mindennapos testmozgás célja, elveiA testnevelés a közoktatásban nem csupán egy tantárgy. Civilizált világunkban mind a gyermek-, mind a felnőtt-, mind az öregkorban életmódunk szerves része kell, hogy legyen. Mi célja lehet egy tanítónak oktató-nevelőmunkája során? Elsősorban egészséges, kiegyensúlyozott, életörömmel teli ifjúságot felnevelni, aki felnőtt korában alkotóképes és eleget tud tenni a társadalom- és a saját maga támasztotta követelményeknek.A megfelelő testállapot feltételeihez tartoznak azok a testi kondíciót növelő vagy megtartó mozgástevékenységek, amelyek az emberek életörömét, egészségét fokozzák. Enélkül nem beszélhetünk egészségről. Az egészséges testállapothoz szükséges a testmozgás igénye, a sport szeretete. A tanító, a tanár a népesség egészségét sok irányba befolyásolni tudó, jelentős személyiség. Éppen ezért az iskola alapvető célja kell hogy legyen az egészség, a testi-lelki épség megőrzése, a szervezet tűrőképességének, edzettségének, mozgáskultúrájának fejlesztése.

A megvalósítás lehetőségeiHelyszín: tornaterem, terasz, néptáncterem,

Tornaterem: iskolánkban a tornaterem a testnevelés órák fő színtere. Sajnos a sok osztály miatt kevés lehetőség van arra, hogy azok az osztályok, akiknek nincs az adott napon testnevelés órájuk, bejussanak a tornaterembe. Alkalmazzuk a csúsztatott órákat, amik lehetővé teszik, hogy a szünetet is beosztva több osztálynak is lehetősége van a termet használni. Ehhez az alsós testnevelési órákat tömbösítjük.Terasz: ezen a területen leginkább azok az osztályok tartózkodnak, akiknek a III. emeleten van a tantermük. Sajnos a terasz rossz időben (eső) nem vehető igénybe, mivel nem fedett. A teraszt körbevevő kerítés magassága nem igazán teszi lehetővé, hogy labdás játékokat végezhessenek a gyerekek, mivel a labda leesése balesetet okozhat (okoz) az udvaron lévők körében. Tervezzük a terasz kerítésének megnövelését hálóval vagy fém kerítéssel.Néptáncterem: ez a terem a táncórák fő színtere. A terem maximálisan kihasznált délelőtt és délután egyaránt.

Időpont, pedagógusA heti 2 néptánc óra és a 3 testnevelés óra, valamint az évfolyamonkénti 1 összevont játékos sportfoglalkozás biztosítja a mindennapos testedzést.

b) Mindennapi testnevelés megvalósítása

Óratervben: 1-12. évfolyamon 5 testnevelés óra Bevezetése: 2012-13. tanévtől kezdődően 1.,5. és 9. évfolyamokon felmenő rendszerbenTantárgyfelosztásban: 3 testnevelés óra 2 kötelezően választható foglalkozás: (néptánc, iskolai sportkör, egyéb sportfoglalkozás, gyógytestnevelés) - 2 óra kiváltható sportszakosztályi igazolássalÉrtékelése: A néptánc és a gyógytestnevelés az adott évfolyamnak megfelelően kerül értékelésre A tanulóknak a részvétel kötelező, hiányzás csak igazolással

c) Könnyített vagy gyógytestnevelés

A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára osztjuk be. Az orvosi szűrővizsgálatot - kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be - május 15-éig kell elvégezni.

A gyógytestnevelés-órákat legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében kell megszervezni.

Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára az iskolaorvos, a szakorvos tesz javaslatot.

Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.

Értékelés Amennyiben a tanulóa) csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógy testnevelő,b) gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógy testnevelő együttesen végzi.

d)Az iskolai sportkör szakmai programja

Az iskola személyi és tárgyi feltételei labdarúgás, kosárlabda sportágakban, esetenként az atlétika egyes ágaiban teszik lehetővé a tanulók foglalkoztatását. Ezek a lehetőségek a diákönkormányzat igényeivel is egybeesnek.Az iskolai sportkör sportcsoportokként 2x45 perces foglalkoztatási lehetőséget biztosít a

tanulóknak.A sportcsoportok megoszlása, V., VI., VII. és VIII.-ik évfolyamon fiú és lány sportcsoport. Ez a korcsoportos megoszlás a kerületi versenyrendszer igényeihez igazodik. Működik még egy III.-IV. osztályos sportcsoport, ők kerületi alsó tagozatos versenyekbe kapcsolódnak be.

A sportkör feladata az iskolán kívüli szabadidős tevékenység és az egészséges életmódra nevelés mellett, a diákok versenyrendszerbe való bekapcsolása és felkészítése. A felkészítést és a kiválasztást szolgálja a házibajnokságok rendszere. A tanórákon a tavaszi időszakban labdarúgás és atlétika, a téli időszakban kosárlabda.

Személyi feltételek: három testnevelő tanár és egy testnevelés speciális kollégiumot végzett tanítónő.

SzeptemberV. - VI. osztály labdarúgó házibajnokságVII. - VIIl. osztály leány kosárlabda házibajnokságFelkészítés a kerületi versenyekre - labdarúgás

- kosárlabda VII. – VIII. osztály kerületi labdarúgó bajnokság

Október III. – IV. osztály partizánlabda házibajnokságVII. - VIIl. osztály kerületi labdarugó bajnokság

November IIl. – IV. osztály zsinórlabda bajnokság

VII. - VIII. Osztály leány kerületi kosárlabda bajnokság

December IIl. – IV. osztály kerületi partizánlabda bajnokságVII. - VIII. osztály leány kerületi kosárlabda bajnokság

Január V. - VI. osztály kerületi leány kosárlabda bajnokságV. - VI. osztály kerületi fiú kosárlabda bajnokságIII. -IV. osztály kerületi zsinórlabda bajnokság I. - II. osztály ügyességi verseny

Február VII. - VIII. osztály kerületi kosárlabda bajnokságV. - VI. osztály kerületi leány kosárlabda bajnokság

Március-Április V: - VI. osztály kerületi labdarugó bajnokságIX.- XII. osztály

Máius III. - IV. osztály

V. - VI. osztály kerületi atlétikai versenyekVII. - VIII. osztály

II. 6. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyből a középiskola a tanulók közép- ill. emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését kötelezően vállalja, annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát

Az iskola közép szintű érettségi vizsgára a kötelező érettségi tárgyakon kívül földrajz, informatika és ének – zene tantárgyakból készíti fel a tanulókat.

Emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést a kötelező érettségi tárgyakon kívül, informatika, biológia,kémia és fizika tantárgyakból vállaljuk.

II. 7. A választható tantárgyak, foglalkozások, és a pedagógusválasztás szabályai

II.7.1. Erkölcstan, ill. a hit- és erkölcstan oktatása

Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. Az erkölcstan tantárgy a 2013-14. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben kerül bevezetésre, 1. és 5. évfolyammal kezdődően. Az erkölcstan óra helyett a szülők egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan órát választhatnak. A választás egy teljes tanévre szól, és a kötelező tanórai foglalkozással egyenértékű. A hit- és erkölcstan órákon a tanulók teljesítményét érdemjeggyel nem értékeljük. A félévi és év végi bizonyítványba: a hit- és erkölcstan órákon részt vett bejegyzést alkalmazzuk, elkerülve annak lehetőségét, hogy a továbbiakban megkülönböztethető legyen a foglalkozás jellege.A hit és erkölcstan oktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és erkölcstan oktatásra való jelentkezésszervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata.

II.7.2. Fakultációs választás szabályai

A középiskolai oktatásban a választott tantárgyra vonatkozó jogszabályi előírásokat a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 20/2012 EMMI rendeletben, valamint Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendeletben találjuk.A tantárgyválasztás célja, szabályaiA középiskolai képzés utolsó két évfolyamán választható tantárgyak célja és feladata a kétszintű érettségi vizsga közép, ill. emelt szintjére, és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítés. A tantárgy választásának lehetőségével minden tanuló élhet. A választás önkéntes.

Egy tanuló legalább két, legfeljebb három tárgyat választhat. A választott tantárgy heti óraszáma 2.A választott tantárgyra való jelentkezés 2 évre szól, amely alól kivétel a közép szintű informatika és földrajz tantárgy. Emelt szintű felkészítésIdegen nyelv és matematika emelt szintű felkészítés esetén egységes képzés folyik. A többi tárgyból az évfolyamban kötelező óraszámban az osztályukkal együtt tanulnak a tanulók, a választott órán pedig külön csoportban, sajátítják el az emelt szintű tananyagot. Emelt szintű oktatást az a tanuló választhat, akinek az adott tantárgyból az előző tanév végén 4-es vagy 5-ös osztályzata volt, vagy a nyelvi érettségije legalább 60%. Ettől eltérni az igazgató írásbeli engedélyével lehet.A tantárgyválasztás eljárásrendjeA következő tanévre szóló választható tantárgyak körét a szakmai munkaközösségek írásbeli javaslata alapján állítjuk össze, figyelembe véve a Pedagógai programban meghatározott érettségi vizsgatárgyakat. A szakmai munkaközösségek április15-éig írásban tájékoztatják a tanulókat a meghirdetésre kerülő választott órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A választott órát oktató tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé.A választott órára való jelentkezés írásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával történik, legkésőbb május 20-ig. (Az alacsony létszám miatt nem induló választott órára jelentkezett tanulók a szorgalmi időszak végéig módosíthatják jelentkezésüket.) A választott óra kötelező érettségi vizsgatárgy esetén min. 6, szabadon választott érettségi vizsgatárgy esetén min. 3 fő részvételével indul. A csoport maximális létszámát a tanár határozza meg a tantárgy jellege és a hatékony oktató tevékenység érdekében.A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanuló egy évben egyszer az igazgató engedélyével megváltoztathatja döntését. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti. Változtatás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni az újonnan választott tantárgy előző évi tananyagból.

A tanulók érdeklődésük szerint különböző szakkörök munkájába kapcsolódhatnak be.A szakköröket megfelelő számú jelentkező esetén szervezzük meg. Törekszünk, hogy év közben ne legyen lemorzsolódás.Az intellektuális képességek fejlesztése mellett, a mozgásos és manuális képességekfejlesztése is kiemelt terület. A tehetséggondozást szolgálja a különböző iskolai és levelező versenyeken való részvétel.Minden évben megrendezzük az iskolai Ki mit tud?-ot, amelyen tanítványaink önálló ill. tanári segítséggel létrehozott produkcióval lépnek fel.A hagyományos iskolai gálán a legtehetségesebbek is megmutathatják magukat.A kerületi zeneiskola hangszeres növendékeinek az iskola épületében biztosítjuk a szolfézs és zeneórákat.

II. 8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei

a) Magyar irodalom

1. Szerzők , m ű vek Életművek a magyar irodalomból: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits

Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Portrék: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc,

Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése.

Látásmódok: Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.

A kortárs irodalomból: legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.

Világirodalom: az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője.

Színház és dráma különböző korszakokban: 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.

1.7.Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Regionális kultúra

2. Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet

b)Magyar nyelv1. Ember és nyelv

A nyelv mint jelrendszer.A beszéd mint cselekvés.A nyelv és a gondolkodás viszonya.Nyelvcsalád, nyelvtípus.A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.

2. KommunikációA kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.A kommunikáció interdiszciplináris jellege.Jel, jelrendszer.Nyelvi és vizuális kommunikáció.A nyelvhasználat, mint kommunikáció.Kommunikációs funkciók és közlésmódok.Személyközi kommunikáció.A tömegkommunikáció.

3. A magyar nyelv története

Változás és állandóság a nyelvben.A magyar nyelv rokonsága.A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom.Nyelvművelés.

4. Nyelv és társadalomTársadalmi és területi nyelvváltozatok.Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.Kisebbségi nyelvhasználat.A határon túli magyar nyelvűség.Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat.

5. A nyelvi szintekHangtan.Alaktan és szótan.Mondattan.A mondat szintagmatikus szerkezete.A mondat a szövegben.Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.

6. A szövegA szöveg és a kommunikáció.A szöveg szerkezete és jelentése.Szövegértelmezés.A szöveg szóban és írásban.Az intertextualitás.A szövegtípusok.Szöveg a médiában.

7. A retorika alapjaiA nyilvános beszéd.Érvelés, megvitatás, vita.A szövegszerkesztés eljárásai.

8. Stílus és jelentésSzóhasználat és stílus.A szójelentés.Állandósult nyelvi formák.Nyelvi, stilisztikai változatok.Stíluseszközök.Stílusréteg, stílusváltozat.

c) Történelem

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúraA mezőgazdasági technika jellemzői a X-XI. századbanA középkori kereskedelem jellemzőiAz egyház szerepe a középkori művelődésben, a gótika és a romantikaA lovagi kultúra és értékrendKároly Róbert gazdasági reformjaiMátyás király uralkodói portréja intézkedései alapjánA nagy földrajzi felfedezések és következményei

Az ipari forradalom és következményeiA második ipari forradalom és hatása A dualizmus korának gazdaságaAz USA és a gazdasági világválságA Horthy rendszer konszolidációjaA fogyasztói társadalom problémái

II. Népesség, település, életmódA középkori uradalom jellemzőiA középkori város jellemzőiGéza fejedelem és Szent István államszervező tevékenységeA mohácsi vész és az ország három részre szakadásaA végvárak: életmód és végvári harcokMária Terézia és II. József reformjaiA magyarországi reformáció és a barokkA dualizmus korának társadalma, nemzetiségekAz életmód változása a XIX/XX. század fordulóján Magyarországon, tudomány és művelődés

III. Egyén, közösség, társadalomA demokrácia kialakulása Athénban – Az athéni demokrácia intézményei, működéseA római hódító háborúk társadalmi és politikai következményeiA honfoglalás – a honfoglaló magyarok társadalmaAz Árpád-kori változó társadalom az Aranybulla és IV. Béla törvényei alapjánTársadalmi rétegződés az 1920-as és 1930-as években MagyarországonA magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokbanAz 1950-es évek jellemzői, a Rákosi-rendszer működése

IV. Modern demokráciák mű ködése Az angol parlamentarizmus kialakulásaA felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és képviselőA XIX. század eszméi (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, szocializmus), alkotmányjogi fogalmai (palament, alkotmány stb.)Az európai integráció történeteA rendszerváltozás Kelet-Közép-EurópábanA rendszerváltozás MagyarországonA választójogi rendszerA magyar államszervezet

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiákVallás és kultúra az ókori KeletenAz antik hitvilág – görög-római mitológiaA kereszténység kialakulása, főbb tanításaiA nyugati és keleti kereszténység – az egyház politikai szerepeAz iszlám vallás kialakulása és főbb tanításaiA humanizmus és reneszánsz főbb jellemzőiA reformáció és az ellenreformáció

A nemzetiszocializmusA bolsevik hatalomátvétel és diktatúra

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttmű ködés Az Oszmán Birodalom katonai rendszere, hódításaiHunyadi János harcai a török ellenA Rákóczi szabadságharcA balkáni konfliktusok okaiAz első világháború – szövetségi rendszerek, frontokA második világháború előzményei, katonai és politikai fordulataiA magyar külpolitika kapcsolatai és céljai a két világháború közöttMagyarország a II. világháborúbanAz ENSZNemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (Korea, Kuba, Szuez)

VII. Forradalom, reform, kompromisszumA francia polgári forradalomA reformkor – Széchenyi és KossuthA pesti forradalom 1848-banA kiegyezés megszületése és tartalmaAz 1956-os forradalom és szabadságharc főbb eseményei

VIII. Etnikum, nemzet, nemzetiségA Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlásA magyar nép őstörténeteAz Erdélyi Fejedelemség sajátos etnikai és vallási helyzeteDemográfiai változások és nemzetiségi arányok változása a XVIII. századi MagyarországonA trianoni béke hatásaiA holocaust

d) Angol nyelv

I. My world1. Personal introduction2. The family3. Special family occasions4. Friends5. Daily routine

II. Home6. Desrispcion of the home7. Home life8. The neighbourhood, the village or the town9. Traffic, public transport

III. Environment10. Weather and seasons

11. Nature12. Outings13. Environmental protection

IV. School14. School life15. Class, subject16. Studying, extra lessons17. Carreer, working

V. Health18. Meals19. Clothes20. Sports21. Illness, accidents22. Healthy life

Free time23. Hobbies24. Books, newpapaers, magazines25. Films, videos, television26. Musik27. Going out28. Weekends

VII. Services29. Shops and things to buy30. Eating out31. Various services (bank, post office etc.)

VIII. The world32. Holidays33. Tourism34. Travelling35. Visiting Hungary

IX. The English speaking world36. Culture and civilisation37. Travelling in Britain or any English speaking country38. The English language

e) Német nyelv

1. Személyes vonatkozások, család2. Emberek és társadalom (másik ember jellemzése, baráti kör, ünnepek, öltözködés, szolgáltatások)

3. Környezetünk (otthon és lakóhely, városi, vidéki élet)4. Az iskola (saját iskola, érdeklődési kör, nyelvtanulás)5. A munka világa (diákmunka, pályaválasztás)6. Életmód (napirend, egészséges életmód, étkezés, gyógykezelés)7. Szabadidő, művelődés, szórakozás8. Utazás, turizmus (közlekedési eszközök, belföldi, külföldi nyaralás)9. Tudomány és technika

f) Matematika

Halmazok, matematikai logikahalmazműveletek; számosság; részhalmazok; fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikábanKombinatorika, gráfokA természetes számok halmaza, számelméleti ismeretekoszthatóság; számrendszerekRacionális, irracionális és valós számokHatvány, gyök, logaritmusAlgebrai kifejezéseknevezetes azonosságokArányosságszázalékszámításAlgebrai egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerekelsőfokú-, másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenség-rendszerek; magasabb fokú egyenletek; négyzetgyökös egyenletekNem algebrai egyenletekabszolútértékes-, exponenciális-, logaritmikus-, trigonometrikus egyenletekKözépértékek, egyenlőtlenségekA függvény fogalma, egyváltozós valós függvényeka függvények grafikonja, jellemzése; függvénytranszformációkSorozatokszámtani és mértani sorozatok, végtelen mértani sor; kamatos kamat, járadékszámításElemi geometriatérelemek; a távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazokGeometriai transzformációkegybevágósági transzformációk síkban és térben; hasonlósági transzformációkSíkbeli és térbeli alakzatokháromszögek, négyszögek, sokszögek, kör; térbeli alakzatokVektorok síkban és térbenTrigonometriaKoordinátageometriapontok, vektorok, egyenes, körKerület, területFelszín, térfogatLeíró statisztikastatisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai; nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók

A valószínűség számítás elemei

g) Fizika

Mozgások általános jellemzői, egyenes vonalú mozgásokMozgás, mozgások viszonylagossága, sebesség, átlagsebesség, pillanatnyi sebesség; egyenes vonalú, egyenletes mozgás; változó mozgások, gyorsulás; egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás, szabadesés, függőleges hajítás;Görbe vonalú mozgásokGörbe vonalú mozgások – kerületi sebesség, centripetális gyorsulás; egyenletes és egyenletesen változó körmozgás, szögsebesség; vízszintes és ferde hajítás;Tömegpont dinamikájaErőhatás, erő; Newton 1., 2. ,3. és 4. törvénye – tehetetlenség, inerciarendszer, erő és gyorsulás, erő és ellenerő, eredő erő; súly és tömeg; tapadási, csúszási és gördülési súrlódás, közegellenállás; tömegpont mozgása lejtőn; körmozgás dinamikája;Munka, energia, teljesítményMunka, munkavégzés, gyorsítási munka, emelési munka, súrlódási munka; mozgási energia, munkatétel; nehézségi erő munkája, helyzeti energia, rugalmas erő munkája, rugalmassági energia; mechanikai energiamegmaradás tétele; teljesítmény, hatásfok;Rezgő mozgás A harmonikus rezgőmozgás – kitérés, amplitúdó, fázis, rezgésidő, frekvencia, sebesség, gyorsulás; a rezgőmozgás dinamikai leírása; a rezgőmozgás energiaviszonyai; csillapodó- és kényszerrezgések, rezonancia; ingák;HullámmozgásTranszverzális és longitudinális hullámok, terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia; hullámok visszaverődése és törése, polarizáció, interferencia, elhajlás; állóhullámok; Doppler-effektus; A hangA hang, mint hullám, hangforrások; hangerősség, hangmagasság, hangszín, hangok törése és visszaverődése, Doppler-effektus; hangsebesség; akusztika, a zene fizikája;Pontrendszerek, merev testekPontrendszer, külső és belső erők, zárt rendszer; lendület, lendület megmaradás törvénye, rakéták; tömegközéppont; forgatónyomaték, merev testek egyensúlyának feltétele; erők összegzése, erőpár; deformációk;Folyadékok és gázok mechanikájaFolyadékok tulajdonságai, nyomás, Pascal törvénye, közlekedőedények; Arkhimédész törvénye, sűrűségmérés; molekuláris erők folyadékokban, hajszálcsövesség; légnyomás, felhajtóerő gázokban; áramlások, Bernoulli törvényei, a repülőgép elve;Hő mérséklet, h ő tágulás, gázok állapotváltozásai Hőmérséklet, hőmérsékleti skálák, hőmérők; termikus egyensúly; szilárd testek és folyadékok hőtágulása, lineáris hőtágulás; Boyle-Mariotte törvény, Gay-Lussac törvényei, a Kelvin-féle hőmérsékleti skála, egyesített gáztörvény; Hő jelenségek Párolgás; halmazállapot-változások, olvadás- és forráspontot befolyásoló tényezők; a víz különleges tulajdonságai, csapadékképződés; hőáramlás; hővezetés;A hő és a kinetikus gázelmélet

A hő, a hőtan három főtétele, belső energia, hőfolyamatok iránya, a latens hő; kalorimetria; gázok részecskemodellje, a hő, mint mozgás, Brown-mozgás, diffúzió; a hőmérséklet, a nyomás, a latens hő és a párolgás magyarázata a kinetikus gázelmélettel;ElektrosztatikaElektrosztatikai alapjelenségek, elektromos töltés, elektromos megosztás; vezetők és szigetelők, Coulomb törvénye, a töltésmegmaradás törvénye; az elektromos erőtér, erővonalak, térerősség; az elektromos erőtér munkája, feszültség; Faraday-kalitka; csúcshatás; kondenzátorok;EgyenáramokAz elektromos áram, áramerősség, az elektromos áram hatásai, rövidzár, elektromos áram folyadékokban és gázokban; Ohm törvénye, ellenállások, vezetők ellenállása; félvezetők; áramforrások; soros és párhuzamos kapcsolások; az elektromos teljesítmény;Mágnesség és elektromágnességMágneses alapjelenségek, mágnesezhetőség, mágneses anyagok, a mágneses dipólus; a mágneses erőtér, erővonalak, a mágneses indukció vektora; a Föld mágneses tere; elektromos áram mágneses erőtere; mágneses erőtér hatása áramjárta vezetőkre, Lorentz-erő; a mozgási indukció, a nyugalmi indukció; elektromágnesek;Váltakozó áram és elektromágneses hullámokVáltakozó áram előállítása, generátorok; pillanatnyi, maximális és effektív feszültség, áramerősség; váltakozó áram teljesítménye; motorok, dinamó; transzformátor; az elektromágneses hullám tulajdonságai, spektruma; rezgőkör, antenna; rádió, televízió, telefon; A fényA fény, mint elektromágneses hullám, fényforrás, fénysugár; a fény terjedése, törése, visszaverődése, a törési törvény; diszperzió, színek, interferencia, polarizáció; lencsék, tükrök, a szem; a fénysebesség;AtomfizikaAtom, molekula, ion, elektron, proton; atommodellek, a Bohr modell; alagúteffektus, Planck törvénye, fényelektromos jelenség, vonalas színkép, részecske- és hullámtermészet; periódusos rendszer;Magfizika A neutron; magerők, az atommagok stabilitása, radioaktivitás, , és bomlás, felezési idő; maghasadás, atombomba, atomreaktorok, reaktorbiztonság; sugárvédelem; magfúzió; Csillagászat A Nap, csillagok; a Naprendszer, a Hold, tömegvonzás, bolygómozgás, Kepler törvényei; Tejútrendszer, galaxisok; ősrobbanás, táguló világegyetem.

h) Kémia

Általános kémiaAz atomok felépítése, az elemi részecskék jellemzéseAz atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségeiA periódusos rendszer felépülésének alapjai; az anyagi tulajdonságok hasonlóságai és különbségei; a periódusos rendszer használata Az atomokból származtatható ionokA molekulák: egyszerű szervetlen és szerves molekulák; az összetett ionok; az ammónium- és oxóniumion szerkezete

Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat; modellek értelmezésAz anyagi halmazok csoportosítása és jellemzéseAz oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai A kémiai reakciók és jelölésük; a reakcióegyenlet felírása és rendezéseTermokémiai fogalmak és törvényekReakciókinetika: a reakciók végbemenetelének feltételei; a reakciósebességet befolyásoló tényezőkA kémia egyensúlyok: dinamikus egyensúly, egyensúlyi állandóA kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok szerintA protonátmenettel járó reakciókA redoxi-reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása

Szervetlen kémiaAz elemek és vegyületek szerkezete; az atom-, molekula- és halmazszerkezet kapcsolataAz elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezéseAz elemek és vegyületek kémiai tulajdonságai; az elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapjánAz elemek és vegyületek kémiai tulajdonságai; az elemek és vegyületek rácstípusa és tulajdonságainak jellemzése a képlet ismeretébenAz elemek és a vegyületek előfordulásaAz elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállításaAz elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásaiAz elemek és vegyületek jelentősége; felhasználás, élettani hatás, környezetkárosító hatások; az energiatermelés szeretlen kémiai vonatkozásai

Szerves kémiaA szerves vegyületek szerkezete és csoportosítása; a szerves vegyületek elnevezésének alapjaiA legfontosabb szerves vegyületcsoportok általános képlete; Az izoméria különféle típusaiA szerves vegyületek fizikai tulajdonságaiA szerves vegyületek kémiai sajátosságaiA szerves vegyületek előfordulásaA szerves vegyületek jelentősége; felhasználás, élettani hatás, károsító hatások; az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásaiA szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

Kémiai számításokAz anyagmennyiség; a tömeg, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések és alkalmazásuk; moláris tömeg, Avogadro-állandóA gáztörvények; Az Avogadro-törvény; gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűségeOldatok, elegyek; százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóságA képlettel kapcsolatos számítások; a vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolatokA reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások

Termokémia számítások; a reakcióhő és képződéshő; a reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolatKémia egyensúly, pH-számításElektrokémia; a standardpotenciál és a galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat

i) Biológia

Bevezetés a biológiábaA biológia tudományaFizikai és kémiai alapismeretek

Egyed alatti szerveződési szintSzervetlen és szerves alkotóelemekAz anyagcsere folyamataiSejtalkotók az eukarióta sejtben.

Az egyed szerveződési szintjeA nem sejtes rendszerekÖnálló sejtekTöbbsejtűségSzövetek, szervek, szervrendszerek, testtájakViselkedés

Az emberi szervezetHomeosztázisKültakaróA mozgásA táplálkozásA légzésAz anyagszállításA kiválasztásA szabályozásAz idegrendszer általános jellemzéseAz emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjaiHormonrendszer, hormonális működésekImmunrendszer, immunitásSzaporodás és egyedfejlődés

Az egyed feletti szerveződési szintekPopulációÉletközösségek, élőhelytípusokBioszféra, globális folyamatokÖkoszisztémaKörnyezet és természetvédelem

Öröklődés, változékonyság, evolúcióMolekuláris genetika

Mendeli genetikaPopulációgenetika és evolúciós folyamatokA bioszféra evolúciója

j) Földrajz

Térképi ismeretek1.A térképi ábrázolása

2. Kozmikus környezetünk2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben2.3. A Föld és mozgásai2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában

3. A geoszférák földrajza3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői3.1.3. A kőzetburok szerkezete3.1.4. A kőzetlemez-mozgások okai és következményei3.1.5. A hegységképződés3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei 3.2. A levegő burok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete 3.2.2. A levegő felmelegedése3.2.3. A légnyomás és a szél3.2.4. Az általános légkörzés3.2.5. Víz a légkörben3.2.6. Az időjárás és az éghajlat3.3. A vízburok földrajza3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása3.3.2. A világtenger3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk3.3.4. A felszín alatti vizek3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei3.3.6. A jég és felszínformáló munkája3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai

4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség4.3. A forró övezet 4.4. Mérsékelt övezet4.4.1. Meleg-mérsékelt öv4.4.2 Valódi mérsékelt öv

4.4.3 Hideg-mérsékelt öv4.5. A hideg övezet4.6.A függőleges földrajzi övezetesség 5. A népesség- és településföldrajz5.1. A népesség földrajzi jellemzői5.2. A települések földrajzi jellemzői

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése

7. A világgazdaságban különböző szerepet betölt ő rég iók, országcsoportok és országok 7.1. A világgazdasági pólusok7.2. A világgazdaság peremterületei7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok8. Magyarország földrajza8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai8.2. Magyarország természeti adottságai8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe8.6. Magyarország környezeti állapota9. Európa regionális földrajza9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa9.6. Dél-Európa9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalom-földrajzi képe9.8. Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai

10. Európán kívüli földrészek földrajza10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe10.2. Ázsia10.2.1. Általános földrajzi kép 10.2.2. Országai10.2.3. Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab világ10.3. Ausztrália és Óceánia10.4. Afrika általános földrajzi képe10.5. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi képe

10.5.2. Országai

11. A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

k) Rajz és vizuális kultúra1. Alkotás

Vizuális nyelvTechnikákÁbrázolás, látványértelmezés:FormaértelmezésTérértelmezésSzínértelmezésMegjelenítés, közlés, kifejezés, alkotásKompozícióÉrzelmekFolyamat, mozgás, időKép- és szövegVizuális információTárgyak és környezet

2. BefogadásA megjelenítés sajátosságaiVizuális nyelvTérábrázolási módokVizuális minőségekLátványértelmezésKontraszt, harmóniaKontextusTechnikákVizuális kommunikációVizuális információTömegkommunikációFotó, mozgóképTárgy- és környezetkultúraForma és funkcióTervező folyamatNépművészetKifejezés és képzőművészetMűvészeti ágakMűfajokMűvészettörténeti korszakok, irányzatokStílusjegyekAlkotások és alkotókMűelemző módszerekMű és környezete

l) ÉnekA népzene ősi- és újstílusának ismérvei.A műzenei korszak általános jellemzése.Zene és társművészetek kapcsolatának elemzése.Az Ókor és a Középkor egyházi és világi zenéjének jellemzése.Az európai reneszánsz elemzése.Magyarország reneszánsz művészete.Barokk formák és műfajok a zenében.Magyarország verbunkos zenéje a XVIII. Században.A bécsi klasszicizmus zenekari újításai.Formavilág a klasszicizmusban.A romantika formái, stílusjegyei, műfajai.A népi romantikusok folklórjegyei.A századforduló harmóniavilágának jellemzése.A XX. Század zenéje Magyarországon.A XX. Századi zenei törekvések Európában.

II. 9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei

A tanulmányi munka ellenőrzésének egyedi formáit, az értékelés szempontjait az egyes tantárgyak tanterve tartalmazza. A beszámoltatás leggyakrabban, legáltalánosabban alkalmazott formái:

Szóbeli beszámolóSok esetben problémát jelent a szóbeli beszámoltatás időigényessége, ennek ellenére egyetlen tantárgynál sem hiányozhat ez a forma, hiszen a gyerekek beszédkészségének kialakítása és fejlesztése fontos képzési feladat. Formái: Teljes felelet: egy téma, vagy az előző órán tárgyalt tananyag önálló kifejtése

életkortól függő időtartamban, gimnáziumban is legfeljebb 15 percben.A feleltetés alatt legyen feladata a többi tanulónak is (pl. feladatlap kitöltése, keresztrejtvény megoldása, kérdésfeltevés a felelőnek). A felelő meghallgatása is sok esetben nevelő hatású, nem csupán a tanulók ismereteit bővíti, hanem szociális képességeit is fejleszti (türelem, a másokra való figyelem, tolerancia …).

Rövid felelet: egy rövidebb anyagrész, memoriter felmondása legfeljebb öt percben.

Egyszerű kérdésekre adott rövid válaszok (villámkérdések az előző órai anyagból az óra elején).

Felelet párbeszéd formájában: pl. idegen nyelvből szituációk előadása párban. Kiselőadás

A kiselőadást vázlat segítségével, szabadon adja elő a tanuló. Irodalmat a tanár adjon. 10 - 13 éves korban elegendő 5 - 10 oldal feldolgozása és összefoglalása, a későbbiekben lehet emelni az anyag terjedelmét. Kiselőadásra a reáltárgyaknál is van lehetőség, pl. kiselőadás tartható néhány kiemelkedő matematikus, fizikus, kémikus, biológus, felfedező, stb. életéről, munkásságáról.

Írásbeli beszámolóLeggyakoribb formái: Témazáró dolgozat: egy-egy nagyobb témakör lezárását követő legalább 45 perces

felmérés. Időpontját a tanulók legalább egy héttel korábban ismerik. Röpdolgozat, írásbeli felelet: egy kisebb anyagrész, néhány (legfeljebb öt) tanóra

ismeretanyagát számon kérő felmérés. Az írásbeli feleletnek ez a formája lehet 45 percnél rövidebb is, és nem mindig előre bejelentett. Számon kérheti a házi feladatot, az adott órára feladott ismeretet (szabályt, alapfogalmakat, térképismeretet, memoritert, idegen nyelvből szavakat, nyelvtani szerkezetet, stb.) is, formája lehet esszé, feladatlap, TOTO, stb.

Minimumdolgozat: a helyi tantervben jelölt, a továbbhaladáshoz mindenképpen szükséges ismeretek, készségek meglétét felmérő dolgozat. Ha a tanuló bármely minimumdolgozata nem éri el a megfelelt szintet, akkor félévi, év végi osztályzata elégtelen. A minimumdolgozatot háromszor lehet megismételni, egy félévben legfeljebb egy minimumdolgozat iratható.

Teszt.

Kutatómunka: egy-egy választott témakör önálló, otthoni feldolgozását követő írásbeli dolgozat.

Házi dolgozat.

Gyakorlati munka: valamilyen eszköz, tárgy (modell), rajz, játék, tanulói kisérlet, kisérleti eszköz készítése fizikából, kémiából stb. elkészítése

Az írásbeli beszámolók tagozatonként és tantárgyanként változó formáit, rendjét, és a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát az alábbi táblázatok tartalmazzák. Megjegyzések a táblázatokhoz: a minimum-dolgozatnál feltűntetett érték azt jelzi, hogy milyen mértékben veszik

figyelme azt a szaktanárok, ha a tanuló teljesítménye minimum fölötti az előző órán tárgyalt tananyagból elmondott teljes felelet súlya

A tanulók munkájának ellenőrzése és értékelése a tanítási-tanulási folyamat szerves része. Az ellenőrzést minden esetben értékelés követi, ellenkező esetben az öncélúvá lesz, és nem érjük el vele a kívánt hatást. Nevelési elveink között kiemelt helyen szerepel az önismeret fejlesztése. Ennek egyik eszköze, hogy a tanulókat bevonjuk az ellenőrzés-értékelés folyamatába, s így saját munkájuk eredményességének a felismerése a helyes énkép kialakulását eredményezi. Természetesen az önellenőrzés nem helyettesíti a pedagógus ellenőrző tevékenységét, csak kiegészíti azt.

A differenciált oktatás is megköveteli a tanulók bevonását az ellenőrzésbe. Ennek formái lehetnek: önellenőrzés : a tanulók saját munkájukat ellenőrzik (pl. a tanár által előre kitöltött

feladatlapokról, táblára írt feladatokról, írásvetítőről stb.); ellenőrzés párokban : a tanulók egymás munkáját ellenőrzik, összevetik elkészült

feladataikat, javíttatják egymással a hibákat.Természetesen nemcsak írásbeli munkáknál képzelhető el egymás munkájának ellenőrzése, hanem szóbeli feladatoknál is (pl. párokban olvasnak a gyerekek egymásnak). Alkalmazásuk helyes mértékét az adott tanítási óra feladatai határozzák meg.

Az ellenőrzés és értékelés akkor lehet csak eredményes, ha a tanulók tudják mit várunk el tőlük. Ismerniük kell a követelményeket, a viszonyítási alapot, melyeket a Házirend ill. a tantárgyi tantervek tartalmaznak.

A nevelés és oktatás minden mozzanata tartalmaz a tanulók viselkedésére, előmenetelére vonatkozó visszajelzést, megerősítést vagy helytelenítést. A tanulók magatartásának, szorgalmának, tanulmányi teljesítményének értékelése szerves egységet alkot még akkor is, ha az értékelésben a pedagógiai helyzettől, a tanulók életkorától függően különböző formákat alkalmazunk. Értékelési rendszerünket úgy dolgoztuk ki, hogy az lehetővé tegye a változatos, a gyerekek egyéniségéhez illeszkedő differenciált ítéletalkotást.

Az értékelés néhány általános szempontja:

A tanuló aktuális tevékenységének megítélésekor a gyermek önmagához mért fejlődését értékeljük (honnan indult, hova jutott).

Figyelembe vesszük , hogy a saját teljesítőképességét mennyire aknázta ki;

hogyan alakultak, változtak a gyermek csoportkapcsolatai, képességei, készségei. A pedagógus mindig a sikert erősíti meg. A hibákat a tanulóval közösen értékeljük, elősegítve ezzel az önértékelés biztonságának

kialakulását.

A folyamatos és az iskolai élet minden területére kiterjedő szóbeli értékelést az alábbi írásbeli és egyéb kiegészítő formákban dokumentáljuk, illetve erősítjük meg:1. Szöveges értékelés a második évfolyam évvégéig2. Osztályozás harmadik évfolyamtól3. Pontozás.4. Százalékos értékelés.5. Félévi és év végi tantárgyi, magatartási illetve szorgalmi dicséret.6. A magatartás és szorgalom évközi írásbeli értékelése 4. évfolyamtól.7. „Mosolygó jelvény”.8. További elismerések, tárgyjutalmak.9. Vizsga a 8-12. évfolyamokon.

1. Szöveges értékelés

a) Szöveges értékelés az alsó tagozatonKisiskolás korban a tanuló életkori sajátosságaiból adódóan az osztályzatok helyett inkább a tapasztalással szerzett élményei alapján tud tájékozódni a teljesítményéről, a társai között elfoglalt helyéről, tanulmányi munkájának minőségéről. Lényeges szempontnak tartjuk azt is, hogy a nehezebben beilleszkedő, kevesebb figyelemmel és fegyelemmel bíró, illetve gyengébb képességű gyerekeknek se okozzon az iskolai munka sorozatos kudarcokat. Az első két évfolyamot egységes pedagógiai szakaszként értelmezve, a tantervi követelmények elérését, a nagymértékben eltérő képességek figyelembe vételével, a második év végére tűzzük ki célul. Ennek megfelelően az első két évfolyamon szövegesen értékeljük a tanulókat. A harmadik évfolyamtól kezdve az érdemjeggyel történő értékelést alkalmazzuk.

A szöveges értékelés formája: félévenkénti szöveges értékelés személyre szólóan, összefüggő mondatokkal.

A szöveges értékelés tartalmaA szöveges értékelésben megfogalmazzuk, hogy milyen mértékű a tanuló fejlődése önmagához képest a tantervi követelmények alapján. Felsoroljuk, hogy a gyermek milyen ismereteket sajátított el, és hogy mely területen vannak még hiányosságai. Feltárjuk a tanuló képességeinek, készségeinek fejlődését (pl.: figyelem, megfigyelő képesség, kreativitás, stb.). Tájékoztatunk a tanulónak a tantárgyhoz fűződő viszonyáról (pl.: érdeklődés, aktivitás, szorgalom, kitartás, stb.). Kitérünk a tanuló szociális kapcsolatainak alakulására (viselkedés, együttműködés, vitakészség, stb.). Megfogalmazzuk, hogy milyen a gyermek feladatvégzése a különböző feladathelyzetekben, munkaformákban (önállóság, önellenőrzés, feladattudat, munkamegosztás, szervezés, alkalmazkodás, stb.). Végül irányt mutatunk a továbbfejlődésre.

A tanuló magatartásának értékelése Viselkedése az iskolában és az iskolán kívül (múzeumlátogatás, színház, kirándulás

idején). Fegyelme a tanórákon és a tanórán kívül (óraközi szünetben, napközi otthonban). Társas kapcsolatai (az osztálytársaihoz és a felnőttekhez egyaránt). Környezetének alakítása, védelme. Feladatvállalása az osztályközösségben, azok ellátása.A tanuló szorgalmának értékelése: Tanórai aktivitása, figyelme. Többletfeladatok vállalása. Felszerelésének megléte, rendben tartása. Házi feladatainak gondossága, elkészítése. Kötelességtudatának fejlődése.Tantárgyi értékelés: A gyermek tanulmányi teljesítményének alakulása a tantárgy sajtosságaiból adódóan, a

tantervi követelmények tükrében. Ismereteinek, képességeinek fejlődése. Kimagasló teljesítményének értékelése. Erőfeszítése a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében. A tantárgyhoz fűződő viszonya, érdeklődése, aktivitása, szorgalma. Rendszeres felkészülése az órákra. Feladatvégzése önállóan, csoportban. A tanítói segítségkérés mértéke. Az önellenőrző képességének szintje, fejlődése. Javaslatok a továbbhaladására, a meglévő hiányosságok pótlására.

Követelmények a szöveges értékeléssel szemben: Fontos, hogy a szöveges értékelés tartalma érthető legyen a szülők és a gyermekek

számára egyaránt. Ne használjunk benne szakkifejezéseket, mert könnyen elveszíthetjük a szülők pozitív

hozzáállását. Szerkezete legyen jól tagolt, könnyen áttekinthető. Célszerű tantárgyanként felosztani az értékelést. Mennyisége legyen optimális, hogy mindvégig fenntartsa az olvasója érdeklődését. A tanító értékelő véleménye legyen megalapozott, tükrözze a gyermek alapos ismeretét. Megfogalmazása ne legyen bántó, sértő a gyermek és szülője számára. Tartalmából a tanító pozitív véleménye, a fejlődésbe vetett hite érződjék.

A félévi és év végi értékelés a tanulók folyamatos ellenőrzése és értékelése alapján történik: A témakörök lezárásaként tudáspróbákat íratunk Ennek eredményét százalékosan

fejezzük ki., amelyet a szülők számára is ismertté tesszük. A tanulók írásbeli munkájához -a javítást elősegítő- értékelő megjegyzést fűzünk.A feleleteket szóban, szövegesen értékeljük. A beszámolók teljesítését a szülők felé is dokumentáljuk. A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük. Az osztálytanítók a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésére egyéni értékelési rendszereket alkalmaznak. Célunk, hogy a tanulók pozitív megerősítésével belsővé váljanak a helyes viselkedés szabályai.

A szöveges értékelést kiegészíti a pontozásos, a százalékos értékelés (ld. 3., 4. pont), illetve a negyedik évfolyamon bár félévkor még szöveges értékelést kap a tanuló, az érdemjegyekkel való értékelést már év elejétől elkezdjük.b) Szövegesen értékeljük a tanulók magatartását és szorgalmát a 10. évfolyamon.

Osztályzattal történő értékelésA 3-13. évfolyamokon a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és szorgalmát osztályzattal értékeljük.

Értékelés egyéb formái

A tanév során a tanulók átlagosan havonta kapnak visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről. A tanulók számára ez túlságosan hosszú idő, és gyakorta fordul elő olyan helyzet, amikor a tanuló apróbb teljesítményét is célszerű a szóbeli dicséret (ill. elmarasztalás) mellett, valamilyen módon adminisztrálni. Erre alkalmas a pontozás vagy a kisjegy.A tanítók és a szaktanárok a pontozásos értékelésnek a legkülönbözőbb formáit alkalmazzák. A tantárgyi jó ill. elmarasztaló pontoknak, kisjegyeknek az érdemjeggyé váltását a tanítók, szaktanárok maguk határozzák meg. A pontozással kapcsolatos egységes eljárásokban a szakmai munkaközösség tagjai egymással megállapodnak. A félév/ év végi osztályzat megállapításához tantárgyanként legalább 3 darab érdemjegy szükséges. Az osztályzat nem feltétlenül az érdemjegyek átlagából alakul ki, hiszen eltérő a súlyozási értékük.

Százalékos értékelésAz érdemjegyek ötfokú skálája nem minden esetben alkalmas arra, hogy megfelelő differenciáltsággal tájékoztasson a tanulók teljesítményéről. Ezért a munkaközösségek megállapodhatnak abban, hogy bizonyos esetekben az évközi érdemjegyek helyett százalékosan értékelnek. A százalékos értékelés a szöveges értékelést is kiegészítheti. Azokon az évfolyamokon, ahol osztályozunk, meg kell határozni azt is, hogy a százalékos teljesítményeket hogyan kell a félévi és év végi érdemjegyeknél figyelembe venni.

A magatartás és a szorgalom értékelése

A magatartás és a szorgalom pedagógiai célzatú értékelése az osztályban tanító valamennyi pedagógus joga és feladata. A 3-8. évfolyamokon a tanulók magatartását és szorgalmát havonta érdemjeggyel értékeli az osztályfőnök. Ennek kialakításakor figyelembe veszi az adott osztályban tanító szaktanárok hó közi visszajelzéseit. Ez történhet szóban és a naplóban írásban jelezve.

Alapelvek - a tanuló személyiségének fejlődését támogassa,- segítse a tanuló reális önismeretét,- legyen személyre szabott,- a pozitív megerősítés legyen a hangsúlyos,- legyen tárgyszerű,- valamennyi tanulóra nézve azonos szempontok alapján történjen.

A magatartás értékelésének szempontjai a házirend betartása, a tanuló viselkedése az iskolában és az iskolán kívül (múzeumlátogatás, színház,

kirándulás idején), fegyelme a tanórákon és a tanórán kívül (óraközi szünetben, napközi otthonban), társas kapcsolatai, kommunikációja (az osztálytársaihoz és a felnőttekhez egyaránt), környezetének alakítása, védelme, feladatvállalása az osztályközösségben, és azok ellátása, igazolatlan hiányzás.

A szorgalom értékelésének szempontjai aktív tanórai részvétel, többletfeladatok vállalása (verseny, gyűjtőmunka, kiselőadás, stb.), felszerelés megléte, hiánya, házi feladatainak megléte, gondossága, hiánya, a tanuló kötelességtudatának fejlődése, az egyéni képességnek megfelelő tanulmányi elvárásnak való megfelelés, tanulmányi teljesítmény fejlődése, romlása, elégtelen tantárgyi osztályzat,

Egységes eljárások

Az igazolatlan órával és késéssel rendelkező tanuló nem kaphat a hiányzás hónapjában jó (4) és példás (5) magatartás érdemjegyet.Osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés rossz magatartás osztályzatot (2) von maga után az adott hónapban. Fegyelmi eljárás hátrányos következménye a rossz (2) félévi, ill. év végi magatartás osztályzat.Elégtelen félév/év végi tantárgyi osztályzat hanyag (2) szorgalom osztályzatot von maga után. Ez alól kivételt az osztályozó konferencia tehet.

Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az írásbeli beszámoltatásnak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe

Tagozat, tantárgy

Az értékelésben a szóbeli-írásbeli beszámolók súlya

1.évfolyam Szóbeli Írásbeli Hf.Matematika 30% 50% 20%Olvasás 60% 20% 20%Írás 10% 60% 20%Környezetis 60% 20% 20%

Az alsó tagozaton a második évfolyam év végéig szöveges értékeljük a tanulókat, ahol az írásbeli beszámolók értékelése osztályzat nélkül történik.

m.

Tagozat, tantárgy

Az értékelésben a szóbeli-írásbeli beszámolók súlya

2.évfolyam Szóbeli Írásbeli Hf.Matematika 10 % 70 % 20 %Olvasás 50% 30% 20%Nyelvtan 30% 50% 20%Környezetism. 60% 20% 20%

Tagozat, tantárgy

Az értékelésben a szóbeli-írásbeli beszámolók súlya

3.évfolyam Szóbeli Írásbeli Hf.Matematika 10% 70% 20%Olvasás 50% 30% 20%Nyelvtan 20% 50% 30%Környezetism. 50% 30% 20%

Tagozat, tantárgy

Az értékelésben a szóbeli és írásbeli beszámolók súlya

Az írásbeli beszámolók formái, az osztályzathoz hozzájárulás súlya

Alsó tagozat 4. osztály

Szóbeli

Írásbeli

Tanórai m

unka,

Gyakorlat

i Hf.

Témazáró

Röpdolgo

zat

Minim

um-dolgozat

Teszt

Kutató,

gyűjtőmu

Házi

dolgozat

Egyéb

Magyar irodalom – olvasás

70 %

20 %

10 % 2 0,5 -

1 - 1 1 - -

Magyar nyelvtan

10 %

60 %

30 % 2 0,5 -

1 - 1 - - -

Idegen nyelv

35 %

35 %

20 %

10 % 2 1 - - 1 - -

Matematika

10 %

70 %

20 % 2 0,5 -

1 - - - - -

Környezetismeret

60 %

30 %

10 % 2 0,5 -

1 - 0,5 1 - -

Rajz 20 %

80 % - - - - 1 1 -

Ének 10 %

10 %

20 %

60 % 2 1 - - - - 2

Technika 100 % - - - - - - -Testnevelés 100 % - - - - - - -

Tagozat, tantárgy

Az értékelésben a szóbeli és írásbeli beszámolók súlya

Az írásbeli beszámolók formái, az osztályzathoz hozzájárulás súlya

Felső tagozat

Szóbeli

Írásbeli

Tanórai m

unka,

Gyakorlat

i Hf.

Témazáró

Röpdolgo

zat

Minim

um-dolgozat

Teszt

Kutató,

gyűjtőmu

Házi

dolgozat

Egyéb

Magyar nyelv és irodalom

50 %

40 % 5 % 5 % 1 - 2 - - 1 1 1 -

Történelem

50 %

40 % 5 % 5 % 1 - 2 - - 1 1 - -

Idegen nyelv

30 %

40 %

15 % - 15

% 2 0,5 - 1 - - 1 - -

Matematika 5 % 65

% 5 % 25 % 2 1 - - - - -

Informatika 5 % 5 % 10

%65 %

15 % 2 1 - 1 1 - -

Természetismeret

35 %

60 % 5 % 2 1 van - 0,5 1 -

Földrajz 30 %

65 % 5 % 2 1 van - 0,5 1 -

Biológia 30 %

65 % 5 % 2 1 van - 0,5 1 -

Kémia 30 %

65 % 5 % 2 1 van - 0,5 1 -

Fizika 10 %

65 %

10 % 5 % 20

% 2 0,5 - 1 - - 0,5 -

1 - -

Rajz 5 % 20 %

20 %

50 % 5 % - 1 - - 1 1 -

Ének 10 %

10 %

20 %

55 % 5 % 2 1 - - 1 - 2

Technika 5 % 10 %

10 %

70 % - 1 - - 1 1 -

Testnevelés 100 % - - - - - - -

Tagozat, tantárgy

Az értékelésben a szóbeli és írásbeli beszámolók súlya

Az írásbeli beszámolók formái, az osztályzathoz hozzájárulás súlya

Gimnázium

Szóbeli

Írásbeli

Tanórai m

unka,

Gyakorlat

i Hf.

Témazáró

Röpdolgo

zat

Minim

um-dolgozat

Teszt

Kutató,

gyűjtőmu

Házi

dolgozat

Egyéb

Magyar nyelv és

45 %

45 %

10 %

2 - van - 1 1 -

irodalomTörténelem

45 %

45 %

10 % 2 - van - 1 - -

Idegen nyelv

30 %

40 %

10 %

20 % 2,5 1 2 - 1 - -

Matematika 5 % 70

%10 %

15 % 2 1 - - - - -

Informatika 5 % 20

%10 %

50 %

15 % 2 1 - 0,5 - 1 -

Földrajz 5, 20 %

70 % 5 % 2 1 van - 0,5 1 -

Biológia 5, 20 %

70 % 5 % 2 1 van - 0,5 1 -

Kémia 5, 20 %

70 % 5 % 2 1 van - 0,5 1 -

Fizika 10 %

70 % 5 % 5 % 10

% 2 0,5 - 1 - - 0,5 -

1 - -

Rajz 20 %

20 %

10 %

40 %

10 % - 1 1 - 1 1 -

Ének 0/10 %0/70 %10/10 %

90/10 % 2 - - - 1 2 2

Testnevelés 100 % - - - - - - -

Megjegyzések tantárgyanként (felső tagozat, gimnázium): Matematika : a témazáró dolgozatok száma félévenként 2, további írásbeli

számonkérésre kb. kéthetenként, kerül sor. Magyar nyelv és irodalom : témazáró dolgozat minden téma lezárását követően. Az

írásbeli számonkérés speciális formái: fogalmazás, műelemzés, feleletterv, vázlat készítése (lényegkiemelés). A memoritereket a tanulókkal az év elején ismertetjük, ezeket folyamatosan, a tanulók egyéni fejlesztési ütemének megfelelően kérjük számon.

Történelem : témazáró dolgozat minden téma lezárását követően, szóbeli számonkérésre majdnem minden órán van.

Idegen nyelv : témazáró évente 2-4 alkalommal, további írásbeli számonkérésre heti, kétheti rendszerességgel kerül sor (szódolgozat, önálló fogalmazás, kiegészítős feladat)

Ének-zene : egyéb: részvétel a kórus munkájában, a kórus fellépésein való részvétel, Opera-, koncert-látogatás. A kétféle érték: énekkarosok / nem énekkarosok.

A természettudományos tárgyakból témazárót a kb. 10-15 anyagrészt tartalmazó témakör lezárását követően írnak a tanulók. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése érdekében minden órán két szóbeli felelt hangzik el. Nyolcadik évfolyamon maximum öt perces kiselőadást tartanak a tanulók. A gimnáziumban a felelet 5 %-os, a kiselőadás 20 %-os súlyú.

Technikából 5. és 6. évfolyamon évi három alkalommal kerül sor írásbeli számonkérésre, egy-egy nagyobb anyagrész összefoglalását követően. 7. és 8. évfolyamon havi egy alkalommal, esetenként tízperces, lényegre törő, írásbeli felelet, illetve KRESZ tesztlapok kitöltése az elméleti anyag számonkérésének formája.

Informatikából írásbeli beszámoltatás egy-egy témakör lezárását követően kerül sor. Emellett az értékeljük a tanulók készítette gyakorlati munkákat.

A testnevelés tantárgynál 5 – speciális jellegéből adódóan – a többi tantárgynál alkalmazott értékelési módok nem használhatók. E tárgy esetén az értékelés alapja a tanuló aktivitása, önmagához mért fejlődése. A tanórákon végzett munkát folyamatosan, az egyes sportágak alapmozgásai technikájának elsajátítását egyénenként értékeljük. Csapatjátékok esetén a játék során értékeljük a tanult technikák alkalmazását, a szabályok betartását. Alkalmanként személyre szabott célfeladatok végrehajtásával értékeljük a tanuló teljesítményét.

Havi jegyA tanulók testnevelés órai aktivitását, szorgalmát havonta érdemjeggyel értékeljük. Ezzel azoknak a tanulóknak szeretnénk a munkájukat elismerni, akiknek a testneveléshez szükséges készségei fejletlenebbek.

ÉrdemjegyA testnevelés órán nyújtott teljesítmény értékelésére szolgál.

RöpdolgozatA testnevelési tantervben előírt sportág, a tanórán elsajátított alapvető szabályainak ismeretének írásos számonkérése.

Egységes eljárásaink

Nem követi osztályzat az olyan diagnosztikus jellegű felmérést, melyet valamely témakör tanításának kezdete előtt írat a tanító, a szaktanár. Ezt a mérési formát a tanulók előzetes tudásának feltérképezésére használjuk (pl. 5. oszt. év elején matematika, anyanyelv tárgyakból). Nem értékeljük osztályzattal a formatív, a képességfejlesztés folyamatáról a pedagógust tájékoztató felmérést sem.

A tanulmányi munka értékelésénél figyelembe vesszük a házi feladatok elkészítését. A házi feladat hiányát szankcionáljuk, az elmaradt házi feladatot a tanulónak pótolnia kell. A házi feladatként feladott feladatok a minimum dolgozatokban szerepelnek.

Füzetek, tanszerek:A megvásárlandó füzetek, tanszerek listáját a munkaközösségek évente állítják össze, azt a tanév végén a szülőknek kihirdetjük.

Füzetvezetés: minden tárgynál követelmény a hibátlan helyesírás és a rendezett füzetvezetés (írott

betű, szabályos írás) matematika: az órán ceruzával, a házi feladat tollal magyar: az órákon és otthon is tollal, esetenként, kivétel lehet a nyelvtan

munkafüzet földrajz, biológia, kémia, ének: csak ceruzát használnak rajz, matematikai szerkesztés, színezés mindig ceruzával 2. évfolyamtól minden tárgyból: óraszám, dátum, óracím feljegyzése a füzetbe javítás :

a tanár piros színnel javít a tanuló zöld színt használ a javításhoz

5 Kiegészítette a nevelőtestület a 2015. február 2-i értekezletén. Hatályos 2015. szeptember 1-jétől.

a tanulókat az önálló javításra szoktatjuk magyarból a füzet alsó három sorát a javításhoz használják fogalmazás dolgozatok 3. évfolyamtól: "tükörjavítás"

a házi feladatot a gyerek a megfelelő tantárgyi füzetbe jegyzik fel

Jegyek jelölése a naplóban: felelet, röpdolgozat - kék, témazáró dolgozat - piros, szorgalmi, jó pontok, kiselőadás - zöld (felső tagozat)

II. 10. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A házi feladat a nevelő-oktató tevékenységünk szerves része. Rendszeres alkalmazását pedagógiailag, a szociális kompetenciák fejlesztése érdekében is indokoltnak tartjuk. A tanítási órán kívül végzett egyénre szóló önálló munka javítja a tanulási kedvet, fejleszti a készségeket, és javítja a tanuló teljesítményét. A házi feladat az állandóságra, rendszerességre, kötelességtudatra, önálló munkára, a munkával szembeni igényességre nevel, segíti a tanulási technikák begyakorlását, elmélyítését, fejleszti a szépérzéket, alakítja a jó ízlést.

A házi feladat funkciói:a) képzési célok:

az órákon szerzett ismeret rögzítése, begyakoroltatása egyéni munkában;új anyag előkészítése;a helyes tanulási technikák elsajátítása, elmélyítése.

b) fejlesztési célok:önálló munkavégzésre szoktatás;rendszerességre szoktatás;kötelességtudat fejlesztése;önálló problémamegoldó képesség fejlesztése.

A differenciált házi feladat elősegíti:az egyéni képességfejlesztést;a tehetséggondozást;a tanulók felzárkóztatását;a motiválást, az érdeklődés felkeltését, fenntartását;a tanuláshoz fűződő pozitív viszony kialakulását és fennmaradását.

A házi feladat akkor tölti be funkcióját, ha:azt a tanuló önállóan tudja megoldani;illeszkedik a tanuló képességeihez, tudásszintjéhez;erőfeszítésre késztet, optimálisan terheli a tanulót;felkelti a tanuló érdeklődését, motiválja a feladat végrehajtására;a házi feladat megoldásához mindig elegendő időt biztosítunk;a másnapra megtanulandó memoritereket körültekintően tervezzük;összehangoljuk a különböző tantárgyakból adott házi feladatok jellegét és mennyiségét;minden alkalommal ellenőrizzük és értékeljük;

a házi feladat mennyiségének, tartalmának, megoldásának tapasztalatairól az osztálytanító a napközis nevelőtől rendszeresen informálódik;elnyerjük a szülők együttműködését.

Ennek érdekében választható, individualizált, esetenként hosszabb távra szóló, a tanulók együttműködését is igénylő, változatos formájú feladatot adunk fel. Tantárgyanként változó az írásbeli és szóbeli házi feladatok aránya.

Az iskolánkban alkalmazott házi feladatok formái:az egyik óráról a másik órára elkészítendő, megtanulandó feladat:o a tanórán tárgyalt tananyag elmélyítése, bevésése adott szöveg megtanulásával,

tartalmának feldolgozásával, vagy gyakorló feladatok megoldásával;o munkafüzet kitöltése;o szavak megtanulása (idegen nyelvek).

hosszabb határidős otthoni munka:o memoriter;o gyűjtőmunka, kutatómunka;o kiselőadás készítése;o esszé írása;o rejtvény, keresztrejtvény készítése;o idegen nyelvű történet lefordítása, mini színpadi előadás készítése;o a tananyaghoz kapcsolódó manuális tevékenység (játék, tabló, munkadarab,

számítógépes alkotás készítése).A házi feladatok fajtái:

szóbeli;írásbeli;gyakorlati.

A házi feladat ellenőrzése, értékelése:a tanulók azt a feladatot végzik el magasabb színvonalon, amit a pedagógus értékel;a házi feladat meglétének és minőségének folyamatos ellenőrzése a szaktanár feladata;a házi feladat szankcionálásakor nem a büntetés a célunk, ily módon is csökkenteni kívánjuk a házi feladat lemásolásának szokássá válását;hiányának szankcionálásakor a feladat pótlását kívánjuk elérni.

Házi feladat hétvégén és tanítási szünetbenaz alsó tagozaton hétvégére és tanítási szünet idejére házi feladatot az osztály szülői munkaközösségével történt megegyezés szerint adunk;a felső tagozaton a hétvégére feladott feladatok jellege és mennyisége megegyezik a hét közben feladottakéval;gimnáziumban a témazárók időpontját úgy állapítjuk meg, hogy a felkészülés idejébe egy hétvége is belessék;a hétvégi feladatokban különösen fontosnak tartjuk a tanuló egyéni képességének, érdeklődési körének figyelembe vételét. A differenciált házi feladatokat részesítjük előnyben.hétvégére választható és „ajánlott” szorgalmi feladatokat is rendszeresítünk.a hosszabb nyári szünet idejére többféle regényt kínálunk a gyermekeknek, melyek közül érdeklődésüknek megfelelően választhatnak. 3-4. évfolyamon olvasmánynapló készítését is szorgalmazzuk.

a tanítási szünetre ajánlott feladatokat is ellenőrizzük és értékeljük.

Megjegyzések a házi feladatokhoz tantárgyanként:Matematikából az írásbeli házi feladat dominál, ennek elkészítési ideje nem lehet 20-25 percnél több. A jobban terhelhető tanulók szorgalmi házi feladatot kapnak, melyet jó pontokkal, ötös érdemjeggyel jutalmazunk, a megoldott feladatokat esetenként az órán megbeszéljük. Lehetséges házi feladat a matematikához kapcsolódó gyűjtőmunka, kiselőadás.Magyar nyelv és irodalomból a tanulók írásbeli és szóbeli házi feladatot egyaránt kapnak.Történelemből a szóbeli felkészülést kiegészíti a tananyaghoz kapcsolódó munkafüzet kitöltése. Változatos szorgalmi feladatok: gyűjtőmunka, játék készítése, meghívólevél, agyagfigurák készítése.Idegen nyelvből elsődleges, óráról órára feladott kötelező szóbeli házi feladat az új szavak elsajátítása. Ennek a diákok számára magától értetődőnek kell lennie. A leggyakoribb írásbeli házi feladat a munkafüzet kitöltése.A természettudományos tárgyakból nyolcadik osztályban kötelező egy megadott szempontok szerinti, legfeljebb öt-tíz oldal terjedelmű házi dolgozat elkészíteni. A leggyakoribb írásbeli házi feladat a munkafüzet kitöltése. Eseti házi feladat írásbeli vázlat készítése, az idegen kifejezések értelmezése.Informatikából jellemző házi feladat az elméleti ismeretek elmélyítése. Szorgalmi feladat: a tanórán elsajátított alkalmazással készített önálló mű (rajz, szöveg, táblázat, stb.).Rajzból elsősorban szorgalmi házi feladatot kapnak a tanulók: konkrét rajzi feladatot, művészettörténettel kapcsolatos kutatómunkát, egyéb képzőművészeti témájú esszé készítése, vagy kiselőadás összeállítása.Énekből elméleti anyagot csak a zenei tagozaton kell otthon megtanulniuk. Jellemző házi feladat a dalszöveg, kórusművek megtanulása, gyakorlása.Technikából elsősorban szorgalmi házi feladatot kapnak a tanulók. Ez lehet kutatómunka, gyűjtőmunka, kiselőadás összeállítása.

II. 11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Osztálykeretek megbontásaA 7-8. évfolyamokon körvonalazódik, melyik tanuló milyen iskolatípusba készül. A tanulók eltérő irányultsága a korábbi differenciálási gyakorlattól eltérő módszereket igényel. Az osztályközösség egységének megtartása mellett, a tanulócsoportok időszakos megbontása is célszerű. Fontosnak tartjuk a tanulócsoportok közötti átjárhatóság biztosítását, hogy elkerüljük a tanulók „beskatulyázását”.

A tehetséggondozás az osztálykeretek megbontásával, a tehetséges tanulók évfolyam szintű önálló csoportba sorolásával is megvalósítható. Ennek személyi feltétele az adott évfolyamon a szakos tanári ellátottság. Előnye, hogy a bontott csoportok összetétele nem rögzül, hanem minden alkalommal lehetőség van a témakörnek, a feladatok típusának, a tanuló előzetes ismereteinek és a pillanatnyi szükségleteinek leginkább megfelelő csoportalakításra.

A gimnáziumban a bontott csoportban végzett oktatás már önmagában kedvező lehetőséget teremt a differenciálásra. A csoportalakítás a tanulók képességei szerint történik.

Elsődleges szempont az előzetes ismeret, teljesítmény, munkatempó. A csoportok a gimnáziumban is átjárhatók.

Bontott csoportban oktatjuk a 4. évfolyamtól az idegen nyelveket , az 5. évfolyamtól a technikát, a 9. évfolyamtól a matematikát, az idegen nyelveket, az informatikát.

ÖsszecsúszásAz egyéni fejlesztést a gurulós rendszerű osztályokban, a két tanító összecsúszó közös órája is lehetővé teszi.Az egy tanulócsoporttal azonos időben foglalkozó pedagógusok többféle munkaformát alkalmazhatnak az adott feltételektől függően. Ennek kialakítása az adott osztály és a két tanító lehetőségeitől függ.

Munkaformák: a közös felkészülést, közös tanítás követi. a tantárgyat tanító pedagógustól megkapja a segítő tanár a feladatát, ami

egy - egy tanulócsoporttal az osztályteremben történő külön foglalkozást jelent.

a fejlesztő tanár kivon az órai munkából egy tanulócsoportot, és más helyszínen irányítja a munkájukat.

Módszerek: a motiválási lehetőségek maximális kihasználása. a frontális tanulásszervezés mellőzése. tevékenységközpontúság.

II. 12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának felmérését a Hungarofit teszt próbái szerint végezzük.

A teszt alapján felmérjük a tanulók: Aerob állóképességét (Cooper teszt: 12 perc futás, hány métert tesz meg) A lábizom erősségét (helyből távolugrás, hány méter) A törzsizomzat erejét - (a feladatokat folyamatosan, pihenés nélkül végzik, 30

másodperc alatt1. fekvőtámaszban karhajlítás – nyújtás (felkar vízszintes legyen karhajlításkor - db.)2. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (db)3. Hasonfekvésből törzsemelés, leengedés (db)

A felmérést ősszel és tavasszal végezzük az alsó tagozaton, a felsó tagozaton és a gimnáziumban.A felmérést a testnevelő tanárok végzik a felső tagozaton és a gimnáziumban, az alsó tagozaton a testnevelést tanítók a szaktanárok segítségével.A felmérés eredményét egy füzetben dokumentáljuk, a mérési eredmények összevetéséből következtetni tudunk az egyes tanulók önmagukhoz mért fejlődésére.

II. 13. Az egészségnevelési és környezeti nevelés elvei

a) Egészséges életmódra nevelés

Alapelv: Az egészséges életmódra nevelést nevelőmunkánk fontos részeként végezzük. Az egészségnevelés folyamatosságára törekszünk, mert csak így szerezhetők meg azok a képességek, amelyek segítségével az egyén önmaga választja az egészséges életmódot. Az egészséges életvitelt megalapozó szokások kialakítása ismeretekre alapozott cselekedtetéssel, pozitív beállítódások kifejlesztésével történik.

Célok: Az egészséges életvitelre képes ember és az egészség értékként való tiszteletére nevelés. A szomatikus és mentális kultúra megalapozása, ehhez nélkülözhetetlen ismertetek és

szokások elsajátíttatása, gyakorlása. Fokozatosan felkészíteni a tanulókat az iskolázás folyamán rájuk váró szellemi és fizikai

megterhelésre. Tudják leküzdeni a nehézségeket, örüljenek a sikereknek. Sajátítsák el a sportszerű magatartáshoz szükséges erkölcsi és akarati tulajdonságokat. A balesetek (eszközhasználati, közlekedési) megelőzése, a helyes közlekedési szabályok

szerinti közlekedés elsajátíttatása.

Feladatok: elfogadó, segítőkész magatartás, konfliktust megoldó képesség fejlesztése, krízishelyzetbe jutottak segítése, veszélyes anyagok veszélyeztető tényezőinek megismertetése, veszélyes készítmények helyes kezelése, legfontosabb szabályainak elsajátíttatása, veszélyhelyzetek megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges képességek fejlesztése, az önálló gyalogos közlekedés elsajátíttatása, tömegközlekedési eszközök használatának elsajátíttatása, balesetek elkerülésének módjára nevelés, a káros szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, drog) kialakulásának megelőzése: részt

veszünk a Budapesti Rendőr Főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által vezetett „DADA-programon”

a szexuális kultúra és magatartás kialakulásának alapozása a Szűlészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság „A-HA” programja segítségével,

a párkapcsolat és családi életre való felkészítés, mindennapi testedzés: testnevelés, játékos mozgás, sportkör (1.sz. melléklet), ügyességi

versenyek, akadályversenyek, a tanulók fizikai állapotának felmérése a „Hungarofit” teszt próbái szerint (2. sz.

melléklet). A mindennapos testmozgás biztosítása (4. fejezet).

Követelmények:

A tanuló: ismerje és alkalmazza életkorának és körülményeinek megfelelően a személyes és

környezeti higiéniás ismereteket, ismerje és alkalmazza az általános testápolás, egészséges öltözködés szokásait,

tartsa tisztán és rendben a szűkebb és tágabb környezetét, vegyen részt környezetének kultúrált és esztétikus kialakításában, megóvásában, ismerje és lehetőség szerint alkalmazza az egészséges táplálkozás szokásait, ismerje és alkalmazza a helyes napirendet, legyen képes úgy alakítani napirendjét, hogy

jusson ideje pihenésre, regenerálódásra, aktív kikapcsolódásra, végezzen elegendő mozgást, rendszeresen sportoljon, játsszon a szabadban, óvja saját és társai testi épségét. tudja a baleset megelőzés szabályait, a betegségek elkerülésének lehetőségeit, törekedjen

egészségének megóvására.Az iskolai nevelő-oktató munkát sok szálon szövi át az egészséges életmód alapozását szolgáló tevékenység.

Területei: Tanórák Osztályfőnöki órák Tanórán kívüli foglalkozások Vöröskeresztes szakkör Kerékpár szakkör Elsősegélynyújtó tanfolyam Egészségügyi vetélkedő Tisztaságverseny AIDS kortársképzés Séták és kirándulások

A testi nevelést nem szűkítjük le a testnevelés órákra. A mozgásigény kielégítésére – ha szükséges – óra közben is aktív mozgást iktatunk be. Az állóképesség fejlesztésére a testnevelés órákon kívül naponta legalább 30-45 percet fordítunk mozgástevékenységre. (zenés torna az udvaron, ebéd utáni szabadidőben.)

Az egészségnevelés minden tanár nevelőmunkájának szerves része. Beépítjük a tantárgyak rendszerébe, az osztályfőnöki és a napközis nevelőmunkába.

Az egészséges életvitelt alapozó szokások kialakítása ismeretekre alapozott cselekedtetéssel, pozitív beállítódások kifejlesztésével történik. Különös gondot fordítunk a személyi és környezeti higiéniára, az esztétikus környezetre, a helyes napirendre, az étkezési kultúrára, a mozgás, a sport és a természetjárás fontosságára.

b) Környezeti nevelés

Fogalma: „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő

ill. élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; felkelti az igényt, képessé tesz:

a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető

kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, környezeti

kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.”

(KöNKomP, 2004)

„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970)

Alapelve:Elősegíteni az egyetemes természetnek, mint létező értéknek a tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével és kultúrájával együtt.

Céljai: A környezettudatos életmódra nevelés: a természetet ismerő, óvó- és védő

viselkedésmód alakítása; környezetbarát takarékos szemléletmód formálása. A környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartás, annak

megőrzésének igénye és akarata. A környezet szeretete és védelme. Környezeti nevelés a nevelési célrendszer szerves része, kiemelt hangsúllyal minősített,

folyamatos, minden nevelőre kiterjedő munka. A megvalósítás komplex feladat, a nevelő-oktató munka valamennyi területét és elemét

áthatja; tantárgyközi kapcsolatok erősítését, egységes nevelői szemléletet feltételez. A környezeti nevelési programunk hozzájárul a személyiség sokoldalú, harmonikus

fejlődéséhez. A permanens tanulás képességéhez nélkülözhetetlen kompetenciák (értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés, kommunikáció) megszervezéséhez.

A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek (differenciált foglalkozások, egyénre szabott feladatok) hozzájárulnak az esélyegyenlőtlenségek csökkentéséhez.

Elősegítik a pedagógia minőségi változását: a tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet.

Feladatai:

a természettudományos gondolkodásmód fejlesztése, a környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése, a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerése és elemi szintű

értékelése, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerése és megőrzése,

a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek vállalása és a jogok gyakorlása, környezetkímélő magatartás, ismeretek jelenlegi folyamatokról, melynek következményeként a bolygónkon

válságjelenségek mutatkoznak, ismerkedés a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív hatásaival a környezet

tükrében. Részvétel a közvetlen környezetük (iskolaudvar, játszótér, parkok) értékeinek

megőrzésében, gyarapításában, erkölcsi alapelvé váljon a természet tisztelete, a felelősség a környezeti károk

megelőzésében.

A környezeti nevelés minden pedagógus és valamennyi tantárgy feladata! Az iskolába kerülés első napjától tudatos munkával irányítjuk a tanulók figyelmét a természet értékeire, azok megóvására, illetve a károsító hatások kiküszöbölésére a szakórákon, az osztályfőnöki órákon, és a tanítási órákon kívüli nevelési helyzetekben.

Készségek fejlesztése:

alternatív problémamegoldó gondolkodás ökológiai szemlélet, gondolkodásmód analizálás – szintetizálás problémaérzékenység, integrált megközelítés kreativitás együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítőkészség vitakészség, véleményalkotás kommunikáció, médiahasználat konfliktuskezelés és megoldás állampolgári cselekvés és részvétel értékelés és mérlegelés kézsége

A környezeti nevelés színterei Hagyományos tanórák

A tanórákon kiaknázzuk a tananyag adta lehetőségeket a környezettudatos szemlélet formálása érdekében. Kiemelt helyet kapnak a köznapi élethez kapcsolódó vonatkozások. Az interaktív módszerek mellett jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés. A szemléltetés hagyományos audivizuális és informatikai lehetőségeit egyaránt felhasználjuk, alkalmazzuk. Az élményszerűségre gondot fordítunk.

Tanórán kívüli programlehetőségek:Erdei Iskola (nem kötelező program)Nyári tábor (nem kötelező)Vándortábor (nem kötelező)Kirándulás: évszakonkénti túrákMúzeumlátogatás: Természettudományi, Mezőgazdasági, Néprajzi, Közlekedési Állat és Növénykerti látogatás (örökbefogadás)AkváriumPlanetáriumVíztározó (Gellérthegy)

Versenyek: biológia, földrajz, természetismeretJeles napok: A „Víz világnapja” március 22. A „Föld világnapja” április 22. „Madarak és fák napja” május 10. „Környezetvédelmi világnap” június 15. „Ózon világnapja” szeptember 16.Filmvetítés: természeti katasztrófákAkciók: papírgyűjtés elem-, alumíniumgyűjtésKiállítások: rajz és fotó, „Földünk csak egy van” - iskolai faliújságPályázatok, versenyek

Ezen programok közül azokat, melyeknek költségkihatása van, csak az érintett tanulók szüleinek előzetes írásbeli hozzájárulása (kérése) esetén szervezzük meg.Programunk megvalósításához iskolán belüli és iskolán kívüli együttműködésre törekszünk. Minden tanár feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű

legyen a tanulók számára. Szorosabbra fűzzük a munkaközösségek együttműködését, hogy a környezeti nevelés célja egységes szemlélettel valósuljon meg.

Minden diák feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. A „mosolygó jelvény” megszerzésének egyik kritériuma ennek a feladatnak a tejesítése.

A szülői ház feladata, hogy megerősítse gyermekében azt a környezettudatos magatartást, amelyet az iskola közvetíteni kíván. Vagyis az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, továbbá lehetőségeikhez mérten támogassák a környezeti nevelés programjainak anyagi fedezetét.

Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelés programjának (papírtakarékosság, papírgyűjtés, nyomtatópatron gyűjtés, példamutató takarítás, környezetkímélő takarítószerek alkalmazása).

Környezetvédő civil szervezetek bevonása az iskolai munkába (előadás, filmvetítés, továbbképzés), Zöld Szív szervezettel együttműködés.

c) Öko-iskola

Az „Ökoiskola” cím azoknak a nevelési-oktatási intézményeknek az elismerése, amelyek átgondoltan és intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a környezettudatosság, a fenntartható fogyasztás és fejlődés pedagógiájának gyakorlati megvalósításával, a környezeti, és egészségneveléssel.

Helyzetelemzés, helyzetkép

Az iskola

Iskolánk a főváros VII. kerületében, Erzsébetvárosban a régi építésű házak sorába illeszkedő „üvegpalota”. Udvara az utcai forgalom zajától elzárva bújik meg az épület ölelésében. Már a leírásból is kitűnik, hogy a természettől nagyon távol élik diákjaink mindennapjaikat. Az épület és a meglévő udvari területek adottak, de az épületen belül mindig van lehetőség arra, hogy otthonosabbá, élhetőbbé tegyük diák

és tanár számára egyaránt. Az iskola helye és környezete tehát nagyban befolyásolja a környezeti nevelés tartalmát, lehetőségeit.

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül két harmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Köszönhető ez annak is, hogy iskolánk az Ökoiskolák hálózatának 2012 óta tagja. Célunk és feladatunk az ökoiskolai munkacsoport működtetése, melybe a tantestület minden munkaközössége delegál tagot. A diákönkormányzat bekapcsolódik, illetve van önálló feladata az ökoiskolai munkaterv megvalósításában.

A környezeti nevelés színterei

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

Komplex tanulásszervezési formák (pl. témanap, projektmódszer) használata a fenntarthatóságra nevelés érdekében.

Szabadtéri és/vagy külső helyszínen zajló tevékenységek.

Az iskolában van a tantervbe beépített speciális fenntarthatósági tematikájú tananyag (környezettan, egészséges életmód stb.)

Nem hagyományos tanórai keretben

Erdei iskola, tanulmányi kirándulásKörnyezet- és természetvédelem tematikájú versenyek szervezése (pl. Herman Ottó verseny).Tanév programjában gyűjtési akciókat (elem-, papírgyűjtés) tervezünk. Jeles napok tagozat és/vagy iskolai szintenIskolánk névadója Bárdos Lajos emlékére projekthetet rendezünk Az intézmény dekorációját a fenntarthatóságra nevelés céljainak, arculatának(folyosók, osztálytermek) megfelelően alakítjuk

1. Kapcsolataink

Az ökoiskolai munkaterv készítése során egyeztetünk a diákönkormányzattal és a szülők képviselőjével

Az intézmény honlapján állandó rovatban szerepel a fenntarthatóság pedagógiája. Rendszeresen megjelenítjük az ókoiskolai programokat, valamint az éves munka értékelését.

II. 14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

IntegrációAz iskola nyitott a tanulási nehézséggel küszködő dyslexiás, dysgráfiás, dyscalculiás gyermekek előtt. Létszámukat az osztálylétszámához viszonyítjuk, hogy a közösség teherbíró képessége ne sérüljön.

Figyelembe vesszük a segítő szakemberek lehetőségeit is.

Az érdekelt pedagógus döntése alapján nagyothalló, gyengénlátó, cukorbeteg, epilepsziás vagy enyhén mozgássérült tanulót is felveszünk, számuk tanulócsoportonként lehetőleg két főnél ne legyen több. Felvételüket a feltételek mérlegelése előzi meg.

Iskolánkba más nemzetiségű tanulót is felveszünk.

Mindenféle faji vagy vallási megkülönböztetést ellenzünk.

GyermekvédelemPedagógiai programunk egyik legfőbb célkitűzése az esélyegyenlőség megvalósítása. A differenciált tanulásszervezési eljárásokkal nemcsak a különböző képességű, hanem a különböző szociális és kulturális környezetben nevelkedő gyerekek számára is igyekszünk maximálisan biztosítani a képességeik kibontakoztatásához szükséges feltételeket. A gyermek- és ifjúságvédelem emellett további sajátos feladatokat ró a nevelőtestület tagjaira. Az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős munkaköri kötelességeit a Működési Szabályzat tartalmazza. A nevelőtestület további nevelési feladatai a veszélyeztetettség megelőzése, illetve következményeinek csökkentése érdekében:

a gyermekek megértő, de okos szeretete pedagógiai optimizmus tapasztalatok, javaslatok megbeszélése az egy osztályban tanító kollegák között tapintat, türelem, feltétlen diszkréció a családi környezet megismerése a tanulók viselkedésében, teljesítményében bekövetkező negatív változások okainak

kiderítése, a tanulók hiányzásának figyelemmel kísérése szükség szerint a tanuló napközi otthonba irányítása, együttműködés a napközis

nevelővel közreműködés a különböző lehetőségek felkutatásában ahhoz, hogy a nem ingyenes

iskolai tanulmányi és egyéb szolgáltatások is elérhetők legyenek az anyagi problémákkal küszködő családok számára

a szülő meggyőzése az iskolán kívüli szervezetek (Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Tagozatú Ált. Isk., önkormányzati hivatal, orvos, stb.) segítségének igénybevételére

a család figyelmének felhívása arra, hogy a tanítási szünetekben felügyelet nélkül maradó tanulók több szempontból is veszélyeztetettek, a lehetséges segítségek igénybevétele

együttműködés az iskola gyermekvédelmi felelősével, az észlelt problémák jelzése, segítség kérése a szükséges intézkedésben

II. 15. A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

a) Jutalmazás

Félévi és év végi dicséretA tanuló félévkor illetve év végén a kimagasló tanulmányi munkájáért, példamutató magaviseletéért, szorgalmáért dicséretben részesíthető. A tantárgyi dicséretről a szaktanár dönt, a magatartási illetve szorgalmi dicséretre – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – az osztályfőnök tesz javaslatot. Azt a tanulót, aki a tantárgyak többségéből kimagasló eredményt ért el és szorgalma, magatartása is példamutató, a

nevelőtestület a tanév végén általános dicséretben részesítheti. Az általános dicsérethez az osztályozó értekezleten résztvevők egyöntetű igenlő szavazata szükséges.A dicséreteket a félévi értesítőben az osztályzat mellé írt „d” jelzi. A bizonyítványban és a törzskönyvben a dicséretet a Jegyzet rovatba írjuk be „Dicséretet kapott ……………… tárgy(ak)ból.”, „A nevelőtestület kimagasló tanulmányi előmeneteléért, példamutató magaviseletéért és szorgalmáért általános dicséretben részesíti.” szöveggel.

Évközi írásbeli dicséretek és elmarasztalásokA tanulók magatartásának és szorgalmának elbírálása, minősítése is folyamatos nevelői feladat. Ez tulajdonképpen a tanulók személyiségének fejlettségi szintjéről alkotott értékítélet. Nagyon fontos ezért, hogy az osztályfőnök jól ismerje a tanulók egyéniségét, szocializáltságát (otthoni háttér, neveltségi szint, stb.), vegye figyelembe tanulmányi eredményeit, az osztályközösségben betöltött helyét és szerepét, fejlettségi szintjét, életkori sajátosságait. Az osztályfőnök a magatartás és szorgalom értékelésébe életkoruknak megfelelő formában bevonja a tanulókat (ld. a bevezető részt).

A magatartás és szorgalom értékelésének itt felsorolt szöveges formái az alsóbb évfolyamokban alkalmazott pontozásos formát (ld. 3. rész) váltják fel, illetve egészíthetik ki.

Dicséret adható:iskolai versenyeken, rendezvényeken való részvételért;folyamatosan kiemelkedő tanórai munkáért vagy kimagasló tanulmányi teljesítményért;az iskola képviseletéért külső fórumokon;az osztályközösségben, az iskoláért végzett munkájáért, az osztályban, iskolában betöltött tisztségeinek pontos ellátásáért ( pl. hetesi, ügyeletesi munka);társai segítéséért (pl. tanulás).

A dicséretek fokozatai:D bejegyzés az osztálynaplóba;szaktanári írásbeli dicséret és annak bejegyzése az osztálynaplóba;osztályfőnöki, napközis nevelői írásbeli dicséret és annak bejegyzése az osztálynaplóba;igazgatói írásbeli dicséret és annak bejegyzése az osztálynaplóba;A fokozatok bejegyzésére a tájékoztató füzetbe és naplóba a dicséretet adó nevelő jogosult.

4. Fegyelmező intézkedések

Figyelmeztetés adható: a Házirend szabályainak megsértéséért; az iskolai közösség normáit sértő magatartásért; feladatok hanyag elvégzéséért; az iskola felszerelésének vagy diáktársai eszközeinek rongálásáért; tanárokkal és diáktársakkal szembeni tiszteletlen viselkedéséért.

A figyelmeztetés (fegyelmező intézkedések) fokozatai: F bejegyzés az osztálynaplóba; szaktanári figyelmeztetés és annak bejegyzése az osztálynaplóba.

osztályfőnöki, napközis nevelői figyelmeztetés és annak bejegyzése az osztálynaplóba;

osztályfőnöki intés és annak bejegyzése az osztálynaplóba; igazgatói intés és annak bejegyzése az osztálynaplóba; igazgatói rovó és annak bejegyzése az osztálynaplóba ( az igazgatói rovó kettes

magatartási osztályzattal jár ).Az elmarasztalás harmadik vagy magasabb fokozatának megállapítása az osztályfőnök feladata, s ez az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembe vételével történik. Az ellenőrzőbe bejegyzés a osztályfőnök illetve a szaktanár feladata. Az intést a szülőnek láttamoznia kell.

Ha a tanuló a fenti fegyelmezetlenségeket ismétlődően elköveti, illetőleg, ha kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, vele szemben a hatályos rendeletek előírása szerinti fegyelmi eljárást kell lefolytatni.Ha a tanuló az iskolának kárt okoz, a rendelkezések előírásai szerint kell eljárni.

c) „Mosolygó jelvény”

A tanulók nemcsak képességeikben, tanulmányi teljesítményükben különböznek egymástól, hanem neveltségi szintjükben is. A tanulók egy része életkorához képest önállóbb, a többieknél magasabb szintű önfegyelemmel rendelkezik, gyorsabban elfogadja a közösségi normákat, az iskolai élet szabályait. Ezek a tanulók nem minden esetben igényelnek olyan szoros felügyeletet, mint társaik. A differenciált bánásmódhoz kapcsolódik, hogy a nagyobb fegyelmezettséget, tartósan példamutató magaviseletet tanúsító gyerekek az 1-6. évfolyamokon „Mosolygó jelvény” kitűntetésben részesülhetnek. A „Mosolygó jelvény” odaítéléséről az osztályközösséggel megbeszélve az osztályfőnök dönt. A „Mosolygó jelvény”-ek átadása iskolagyűlésen történik.A „Mosolygó jelvény” elérésének feltételeit, a viselésével járó jogokat a pedagógiai program melléklete tartalmazza.A „Mosolygó jelvény”-t a tanulók egy tanévig viselhetik. Ez alatt az időszak alatt jogosultak a jelvénnyel járó jutalmakra.A jelvényt egy tanuló többször is kiérdemelheti.A jelvény -súlyos fegyelmi vétség esetén- korábban is visszavonható.

Az ötödik-hatodik évfolyamon év végén jutalomprogramot szervezünk azoknak a tanulóknak, akik a tanév során példás magatartásúak, képességeiknek megfelelően tanulnak, és tevékenyen vesznek részt az iskola közösségi életében. A jutalmazott tanulók névsorát, az osztályfőnök tanulókkal és szaktanárokkal egyeztetett javaslata alapján a tagozatot vezető igazgató-helyettes hagyja jóvá.

A cím elérésének feltételei az alsó tagozaton:

"Példamutató magatartás, a képességeid szerinti tanulmányi eredmény, a házirendben megfogalmazott elvárások maradéktalan betartása"

A jelvény viseléséről félévente az osztályban tanító nevelők és a napközis nevelő dönt az osztály tanulóinak jóváhagyása alapján. Féléven belül a cím odaítélésére nem javasolható

az a tanuló, akitől a jelvényt bármilyen vétség miatt vissza kellett vonnunk. A jelvény viselése nem tanévre szól. A jelvényt az év végi iskolagyűlésen, gyereknapon adjuk át, jutalom kíséretében.

d) Bárdos Emlékplakett

Bárdos emlékplakettet és pénzjutalmat kaphatnak azok a tanulók (7. és 8. évfolyam két-két fő, 10., 11., 12., 13. évfolyam egy-egy fő), akik teljesítik a díj elérésének feltételeit. A díjat az évvégi osztályozó értekezleten kialakított vélemény alapján háromtagú bizottság (tagjai: a Bárdos család egyik tagja, a Gyermekeink Jövőjéért Alapítvány kuratóriumának szülői tagja, az iskolavezetés egy tagja) adományozza.

e) További elismerések, tárgyjutalmak

Az iskolai és a kerületi tanulmányi és sport versenyeken 1-3. helyezést, a fővárosi tanulmányi és sport versenyeken 1-6. helyezést, az országos tanulmányi és sport versenyeken 1-10. helyezést elért tanulókat az iskola igazgatója az iskolagyűlésen könyv vagy más tárgyjutalomban részesíti.A kitűnő és az általános dicséretet kapott tanulókat az iskola igazgatója a tanévzáró ünnepségen oklevélben és könyvjutalomban részesíti.

Az osztályfőnök - az iskolavezetés véleményének kikérésével - az osztályban egyedi, eddig fel nem sorolt elismerési formát is alkalmazhat. A pedagógiai programban foglaltakhoz nem illeszkedő értékelési forma bevezetéséhez a nevelőtestület egyetértése szükséges.

II. 16. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program

a)Irányelvek a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladatok megvalósításához

1. A sajátos nevelési igényű tanulóknak joga van arra:- hogy a fejlesztés segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való minél teljesebb beilleszkedést,- hogy az iskolai fejlesztés követelményei igazodjanak a fejlődési ütemükhöz,- hogy a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl őket.

Ennek érdekében helyi tanterveink tartalmazzák:- tantárgyanként az egyes területek módosítását, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,- a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat.

2. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára:

Az iskola vezetője

- támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken,- felkészíti az együttnevelést megvalósító osztályok pedagógusait, gyermek- és szülői közösségét a sajátos nevelési igényű tanuló fogadására.

3. Az integrációban résztvevő pedagógusok feladatai:- a tananyag-feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak- az egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait,- egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus együttműködésével, s ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, differenciált nevelési-oktatási célokat, individuális módszereket, technikákat alkalmaz,- alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,- a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti,

- egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, -együttműködik különböző szakemberekkel, javaslataikat beépíti a pedagógiai folyamatokba.

4. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő gyógypedagógus feladatai:

- segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;- javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);- segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;- figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;- együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;- terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra;- segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében;- segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását.

5. Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek integrációja:a) Az iskola részéről:- speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens biztosítása.- jól előkészített, ütemezett egyéni fejlesztési terv,- együttműködés a családdal,- a befogadó gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra, folyamatos támogatása,- szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás.b) A szülő részéről:

- egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására.

c) Az integrált gyermek részéről:- legyen elégedett az iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze magát.

6. Pszichés fejlődési - súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási - zavarral küzdő tanulók iskolai integrációja:A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

– Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat- tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása.- a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,- a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,- a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társaskapcsolatok kialakítása,- a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.

1. Diszlexia- az olvasási képesség zavara:A fejlesztés célja:A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.

2. Diszortográfia - a helyesírási képesség zavara:A fejlesztés célja:A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását.

3. Diszgráfia - az írás grafomotoros jellemzőinek zavara: A fejlesztés célja:A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára.

4. Diszkalkulia - a számolási képesség specifikus zavara:A fejlesztés célja:A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein.

5. Hiperaktivitás és figyelemzavarok:A fejlesztés célja

- a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése.

6.A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az un. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg.A fejlesztés célja - a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése.

b) A pedagógiai munkát segítő szakemberek

A differenciált, egyéni képességfejlesztés személyi feltételei közé tartozik a segítő szakemberek hatékony bevonása a nevelési, képzési feladatok megoldásába.

A pedagógiai asszisztens

A pedagógus irányításával segíti a tanítási-tanulási folyamatot, információhordozókat készít, ellátja a gondozási teendőket, részt vesz a szabadidős tevékenységek lebonyolításában, ügyeleti, felügyeleti feladatok ellátásában. Szükség esetén felzárkóztató foglalkozásokat tart.

A fejlesztő pedagógus

A fejlesztő pedagógus gyógypedagógiai gyökerű fejlesztő foglalkozásokat folytat személyközpontú kapcsolatban Pl.: mozgásterápiák, HRG, TSMT, Sindelar képességfejlesztő program, FIMOTA magatartás-terápia, videotréning, játék, zene, drámaterápia.

A fejlesztő pedagógus tevékenysége lehetővé teszi, hogy adott gyerekcsoporttal több szakember dolgozhat egy időben. Hatékonyabbá válik a tanítási folyamat, több lehetőség nyílik a gyerekek tényleges szükségleteihez igazodó feladattípusok, eszközök alkalmazására. Olyan tevékenységeket végeznek, amelyek a hagyományos szervezeti keretek között

nehezen megvalósíthatók. Több tevékenykedtetésre, beszélgetésre jut idő. Feleslegessé teszi a gyerekek szabad idejét megrövidítő korrepetálásokat. Lehetőséget teremt arra, hogy a nagy létszámú csoport helyett heti néhány órában,

kisebb közösségben dolgozzanak a gyerekek. A csoport létszáma így a feladathelyzethez igazítható.

Sok esetben a csoportból való időszakos kiemelés önmagában pozitív hatású, mert saját egyediségét, fontosságát élheti meg a tanuló.

Szükség esetén (diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó esetben) megfelelő szakemberhez irányítja a gyermeket.

A tanító és a fejlesztő pedagógus együttműködésének keretei: A fejlesztő pedagógus a tanulók teljesítményének megismerésében, a hangos olvasás

felmérésében, a képességfelmérésekben segíti a tanítók munkáját. A fejlesztő pedagógus a tanórával párhuzamosan egyéni vagy kiscsoportos

foglalkozásokat tart. A két pedagógus bontott tanulócsoporttal dolgozik. Együtt vezetik a foglalkozásokat. A tanító vezeti a foglalkozást, lehetőséget teremtve a fejlesztő pedagógusnak az egyéni

vagy kiscsoportos foglalkozásra, korrepetálásra. Speciális végzettségéből eredően mind kollégái, mind a szülők számára konzultációs

lehetőségeket biztosít.

A fejlesztés fő irányai Érzelmi, viselkedési nehézségek, zavarok. A tanulási nehézségek, zavarok korai korrekciójának egyik területe a részképességek

(észlelés, figyelem, emlékezet, megértés, gondolkodás) fejlesztése. Pszichomotoros problémák. A korai szakaszban kiemelkedő szerepe van a

mozgásfejlesztésnek. Az első osztály első heteiben a fejlesztő pedagógus megfigyeli a tanulók beilleszkedését,

mérőlapok és a diákok munkáinak elemzésével feltárja képesség-stuktúrájukat. Ebben a logopédussal és a pedagógiai asszisztensekkel is együttműködik.

Az előkészítő időszakban megkezdődik a nevelési tanácsadó által beutalt, valamint a lemaradást mutató tanulók intenzív képességfejlesztése, heti két-három foglalkozás keretében, a probléma jellegéből adódóan egyéni vagy kiscsoportos keretek közt, osztályban vagy külön teremben, külön fejlesztési terv alapján.

Az alsó tagozat további éveiben a megismert tanulócsoport szükségleteihez igazodva tervezzük a foglalkozásokat. Míg az osztálytanító a tantárgyi tartalomra koncentrál, a fejlesztő pedagógus a képességfejlesztésre helyezi a hangsúlyt.

A logopédus

A logopédus feladatai: Az első osztályosok szűrése diagnosztikus vizsgálatban történik, a beszéddel kapcsolatos

területeket célozva. Beszédhibások (pöszék, hadarók, dadogók) fejlesztése. Tanulási nehézséggel küszködők képességfejlesztése. Beszédtechnikai foglalkozások. Szépkiejtési, vers- és prózamondó versenyek, Ki mit tudok?-ok zsűrizésében való

részvétel. Foglalkozások a tiszta beszédről elméleti ismeretekkel és gyakorlati kipróbálással.

A kiscsoportos és személyes foglakozások alkalmasak arra, hogy a sokszor érzelmileg, vagy viselkedésben sérült fiatalokat támogassa, megerősítse. ( az egyes évfolyamok követelményeink teljesítéséhez egy tanévnél hosszabb időt is megjelölhet)

II. 17. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek

a) Határtalanul

2011. évi CXC. törvény 9. § (4) bekezdésének megfelelően iskolánk is kiemelt figyelmet fordít a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakítására és erősítésére. Kirándulásokat a Határtalanul pályázati kiírásnak megfelelő korosztály részvételével szervezünk, melyek lehetőséget biztosítanak egymás kultúrájának, szokásainak, nyelvjárásának, életmódjának, a kisebbségi illetve többségi helyzet által meghatározott élet megismerésére, barátságok szövődésére.

b) Közösségi szolgálat a gimnáziumi képzésben

A közösségi szolgálat tartalma: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása (Kn.tv.)

Kn.tv. 6.§ 4) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.

97.§ 2) Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.

A közösségi szolgálatot az iskola 9-11. évfolyamain 3 tanévre arányosan elosztva az EMMI 20/2012. rendelet szabályozásának megfelelően szervezzük meg. A közösségi szolgálat időtartama 50 óra, amelyből 5-5 óra előkészítő és lezáró foglalkozást tartunk.

A közösségi szolgálat megszervezése, a teljesítés folyamatos dokumentálása az osztályfőnök, mint kijelölt mentor feladata.

A közösségi szolgálat teljesíthető a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős tevékenységgel.

A közösségi szolgálat dokumentumai:- tanulói jelentkezési lap- tanuló által vezetett teljesítési napló- osztálynapló és törzslap (hivatalos záradék)- teljesítési igazolás (2 pld.)- együttműködési megállapodás a külső szervezet és a mentor/ iskola képviselője/ között.

c) Tanórán kívüli ismeretszerzés

Fontosnak tartjuk, hogy a tanórán kívüli ismeretszerzés különféle lehetőségeit beépítsük az oktatási folyamatba. Elsősorban azokban a tantárgyakban alkalmazzuk, amelyek esetében a szemléltetés az iskolában nem megoldható. Ezek:

1. múzeumpedagógiai órák - együttműködési megállapodás a Nemzeti Múzeummal, - történelem tantárgy ismeretanyagához kapcsolódva 5-6. évfolyamon, - múzeumpedagógus tartja,- kulturális nevelés része,- gazdag szemléltető anyag.

2. természettudományos foglalkozások- együttműködés az ELTE karával,- természettudományos kísérletek,- érdeklődő diákok,- iskolában nem elvégezhető kísérletek,- tapasztalatalapú oktatás,- 8-13. évfolyam számára.

d) Fogyasztóvédelmi nevelés

A iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására a helyi tantervünkben az egyes tantárgyak tantervei, a tantárgyak sajátosságaihoz igazodva biztosítják, hogy: a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket és felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja:A fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztó önvédelmi ismereteire és a jogorvoslat módjára alaposan fel kell készíteni a leendő fogyasztókat.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás. A fogyasztói jogok érvényesítése.

A fogyasztónak joga van: a.) az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez b.) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz c.) a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között d.) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez e.) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez f.) az egészséges és elviselhető környezetben való élethez g.) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai. Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények). Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Módszertani elemek: A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák.

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel (pl. séta a piacon,

vagy vásárcsarnokban, számlaadási kötelezettség tapasztalatai, mit tartalmazzon a számla)

Egy pénzintézet és egy energiaszolgáltató tevékenységének megismertetése, a tapasztaltak kiértékelése.

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói

kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

A vásárlás során az alábbiakra kiemelt figyelmet kell fordítani:

az alkalmazott reklám, annak hatékonysága,

az élelmiszerek fogyaszthatóságának, eltarthatóságának kérdése, lejárt fogyaszthatósági idejű

élelmiszerek esetén mi a teendő? a lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása, a Vásárlók Könyve, az abban szereplő bejegyzések sorsa,

a biztonsági őrök feladata, hatásköre a kereskedelmi egységekben.

e) Az áldozattá válás megelőzése

Iskolánk tanulói nemcsak életkorukból, de az iskola elhelyezkedéséből adódóan is könnyebben kerülhetnek olyan helyzetekbe, melyekben nem képesek megfelelő döntéseket hozni, áldozattá válhatnak. Ezért elengedhetetlen követelmény számunkra, hogy olyan széleskörű ismereteket és magatartásmód formákat közvetítsünk tanulóink felé, melyek birtokában nagyobb eséllyel kerülhetik el a drogfogyasztást, a szenvedélybeteggé válást, a fiatalkori csoporthatásokból adódó deviáns magatartásformákat, a bűncselekmények elszenvedését és egyben a bűnelkövetővé válást is.

Célok: = a tanulók legyenek tisztában a biztonság fogalmával és kérdéskörével = idejében ismerjék fel a veszélyforrásokat, = ne bízzanak meg feltétel nélkül az idegenekben = ismerjék és alkalmazzák az önvédelem különböző formáit = ismerkedjenek meg a szenvedélybetegségek körébe tartozó szerek károsító hatásaival = törekedjenek értéktárgyaik megóvására = szembesüljenek a média pozitív és negatív személyiségformáló hatásaival = fejlődjön a pozitív énképük, önértékelésük = ismerjék meg az alapvető emberi jogok, a gyermeki jogok gyakorlását = ismerjék meg és építsék be a személyiségükbe az áldozattá válás elkerülésével

kapcsolatos trükköket és tanácsokat = ismerjék fel a „diákcsíny” és a bűncselekmény között lévő határt = alakuljon ki bennük a problémás helyzetek megoldásának képessége, a helyes

viselkedési attitűdök.

Megvalósítás színterek: = osztályfőnöki óra= szabadidős osztályprogramok, kirándulások

Módszerek: = ismeretterjesztő előadás = szituációs gyakorlatok = dramatikus, problémamegoldó szerepjátékok = filmvetítés = projektmunka

II. 18. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Az itt szereplő listában olyan eszközöket is felsoroltunk, amelyek a korszerű nevelő-oktató munkához elengedhetetlenek, azonban ma még nem állnak az iskola rendelkezésére.

1. Helyiségek:27 db tanterem;8 db szaktanterem (1 fizika-kémia előadó, 2 technika, 1 éne-zene, 2 számítástechnika, 1 nyelvi, 1 rajz);1 db tornaterem, 1 db néptáncterem;1 db logopédiai szoba;1 db könyvtár;1 db sportudvar, 1 db játszóudvar, 1 db játszóterasz;szertárak, irodák, nevelőtestületi szobák.

2. BútorzatA tantermek bútorzata, berendezése attól függően változik, hogy:

milyen életkorú tanulók járnak az adott osztályba; milyen munkamódszerekkel dolgozik az adott tanulócsoport..

A kisiskolások tantermi berendezésének is lehetőséget kell adnia az életkornak megfelelő, változatos tevékenységekre, a játékra, pihenésre. A bútorok összeállításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyerekek zöme egész napját az iskolában tölti.Minimális berendezés: tanulóasztalok, székek (a létszámnak megfelelően); szekrények, polcok a tanulók felszerelésének tárolására; szekrények, polcok a közös felszerelések, játékok, tanulást segítő eszközök tárolására; szeméttároló; tábla az életkornak megfelelő vonalazással, az ének-zene tagozatos osztályokban

hangjegyvonalas is; függönyök, szőnyeg; hirdetőtábla.A tanulók a téli, illetve váltó ruházatot a folyosón elhelyezett szekrényekben, ha erre nincs mód, az osztályteremben elhelyezett szekrényekben tárolják.Az ének-zene tagozatos osztályokban pianínó.

3. Szaktantermek berendezése (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények)

a) számítástechnikai terem flipchart; számítógépasztalok - tanulónként 1 db; számítógépek és tartozékai tanulónként 1 felszerelés; nyomtató, szkenner – legalább 1 db; szerver + hálózati elemek 1 db; az oktatáshoz szükséges, tanterv szerinti szoftverek.

b) idegen nyelvi szaktanterem nyelvi labor berendezés tizenhat tanuló egyidejű foglalkoztatására; magnetofon; írásvetítő; oktatási segédeszközök, szemléltető eszközök a tanterv szerint;

számítógép legalább 1 db.

c) természettudományi szaktanterem vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) - három tanulónként 1 db; elszívó berendezés - tantermenként 1 db; vegyszerálló mosogató - két asztalonként 1 db; fali mosogató - tantermenként 1 db; poroltó - tantermenként 1 db; mentőláda - tantermenként 1 db; eszköz- és vegyszerszekrény – 2 db; méregszekrény (zárható) – 1 db; eszközszállító tolókocsi - tantermenként 1 db; törpefeszültségű csatlakozások - tanulóasztalonként 1 db; a tanterv szerinti demonstrációs eszközök, oktatási segédeszközök, tanulókísérleti

eszközök, szemléltető táblák, segédtáblák; videolejátszó; számítógép – legalább 1 db.

d) rajz szaktanterem rajzasztal (rajzpad, rajzbak) - tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely; tárgyasztal (állítható) - tantermenként 2 db; írásvetítő vagy episzkóp, diavetítő, video lejátszó; mobil lámpa (reflektor) – 2 db; vízcsap (falikút) – 2 db; szemléltető eszközök, anyagok, oktatási segédeszközök a tanterv szerint; számítógép – legalább 1 db.

e) ének szakterem pianínó – 1 db; ötvonalas tábla; CD lejátszó, lemezjátszó, magnetofon; tárolópolcok; szemléltető eszközök, oktatási segédanyagok, kották a tanterv szerint; számítógép – legalább 1 db.

f) technikai szaktanterem tanulói munkaasztal - tizenöt tanuló részére; állítható magasságú támla nélküli szék - tizenöt tanuló részére; gépek, szerszámok, tanulói munkaeszközök, anyagok a tanterv szerint; számítógép – legalább 1 db.g) néptánc terem táncszőnyeg; tükör; pianínó; CD lejátszó, lemezjátszó, magnetofon, video lejátszó.4. A tornaterem felszerelése: kislabdák, labdák; tornaszőnyegek;

tornapadok; zsámolyok; bordásfalak; mászókötelek; gumikötelek, ugrókötelek; medicinlabdák; stopper; kiegészítő tornakészlet; egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések; a tantervben szereplő sportágakhoz szükséges eszközök; kapuk, kosarak.

5. A nevelő-oktató munkát segítő eszközökA tantervben szereplő követelmények teljesítéséhez az iskolának rendelkeznie kell a korszerű, az oktatás hatékonyságát segítő, szemléltető, a tanulói munkáltatást segítő eszközökkel. Ezek jellege tantárgyanként eltérő, ezért a legjellemzőbbeket felsoroljuk: magyar nyelv és irodalom: szemléltető táblák, lexikonok, könyvek, enciklopédiák,

helyesírási útmutatók, az oktatást segítő szoftverek (szövegszerkesztők); történelem: térképek, szemléltető táblák, lexikonok, könyvek, enciklopédiák, az

oktatást segítő szoftverek; idegen nyelv: helyzeteket bemutató és egyéb szemléltető táblák, szótárak,

hanganyagok, az oktatást segítő szoftverek; matematika: szemléltető eszközök (pl. testek, síkidomok), táblák; táblai vonalzókészlet,

feladatgyűjtemények, az oktatást segítő szoftverek; földrajz: térképek, modellek, szemléltető táblák, videofilmek, az oktatást segítő

szoftverek; biológia: modellek, metszetek, mikroszkópok, tanulókísérleti eszközök, szemléltető

táblák, videofilmek, az oktatást segítő szoftverek; kémia: modellek, demonstrációs eszközök, vegyszerek, laboratóriumi eszközök,

tanulókísérleti eszközök, szemléltető táblák, videofilmek, az oktatást segítő szoftverek; fizika: demonstrációs eszközök, tanulókísérleti eszközök, szemléltető táblák,

videofilmek, az oktatást segítő szoftverek; ének: lexikonok, könyvek, kották, hanganyagok, szemléltető táblák, az oktatást segítő

szoftverek (dallamszerkesztők); rajz: videofilmek, szemléltető táblák, reprodukciók, diaképek, az oktatást segítő

szoftverek (rajzszerkesztők).nem tantárgyhoz köthető eszközök: udvari játékok, sportszerek, játékok az alsó tagozatosok, napközisek részére, speciális eszközök a logopédiai szobába.

Műveltségi területek,a műveltségi területek oktatásának közös követelményei – tantárgyakaz eredeti helyi tantervben.A kerettantervek a tantárgyakat részben megváltoztatták.

Táblázatunk azt is tartalmazza, hogy a műveltségi területek oktatásának közös követelményei milyen mértékben jelennek meg az egyes tantárgyaknál.

Az eredeti pedagógiai program összeállítói:A pedagógiai programot szerkesztette: Varga Gábor

A pedagógiai programot összeállították:I. fejezet: Varga GáborII. fejezet: Hagymási Jenő, Kerényi Jánosné, Kiss Béla, Kyncl Rita, Ruff Márta, Takácsné

Rubin Vera, Targuba Judit, Vanyó HajnalkaIII. fejezet: 1-5., 7-8. pontok: Sziklavári Bea, Móri Árpádné, Horváth Orsolya, Takácsné R.

Vera6. pont: Farkas Jolán és Keserűné Kováts Márta, Varga Gábor

IV. fejezet: Havasi Istvánné, Mozsár Ildikó, Fodor Lászlóné, Kiss Béla, Varga GáborV. fejezet: a szakmai munkaközösségek vezetői: Dóczi Erzsébet, Farkas Jolán, Hagymási

Jenő, Hasznosi Judit, Keserűné Kováts Márta, Kerényi Jánosné, Nádasi JuditVI. fejezet: Encsy Istvánné, Csőzik Istvánné, Dóczi Erzsébet, Farkas Jolán, Vanyó HajnalkaVII. fejezet: Burghardt Jenőné és Kerényi JánosnéVIII. fejezet: Csőzik IstvánnéIX. fejezet: Dóczi ErzsébetX. fejezet: Konfár OlgaXI. fejezet: Varga Gábor, módosult XIII.-raÓraterv-javaslat: a szakmai munkaközösségek vezetői valamint Keserűné Kováts Márta,

Benedekné Schmidt Judit, Varga Gábor, módosítás: a szakmai munkaközösségek vezetői valamint Varga Gábor

Új fejezetek:XI. fejezet Varga GáborXII. fejezet Taligáné Gregor Elvira és Varga Gábor

Az egyes tantárgyak tantervét készítették:Anyanyelv és irodalom: Encsy Istvánné, Fodor Judit, Pákozdi Judit, Csőzik Istvánné, Pál Mariann; módosítás - magyar nyelv és irodalom: Encsy Istvánné, Csőzik Istvánné, Pál Mariann, Dóczi ErzsébetEmber és társadalom: Encsy Istvánné, Pál Mariann, megszűntTörténelem és társadalom ismeret: Encsy Istvánné, Pál Mariann, módosítás: történelem és állampolgári ismeretek: Encsy Istvánné, Pál Mariann, Trecska ÉvaAngol nyelv: Nádasi Judit, Motsai Gyöngyvér, Tóth Tímea, módosítás: Motsai Gyöngyvér és Kovács KristófNémet nyelv: Raincsák Réka, módosítás: Trecska ÉvaMatematika: Sziklavári Beáta, Móri Árpádné, Kovácsné Holczer Hajnalka, Farkas Jolán, Benedekné Schmidt Judit, Targuba Judit, Varga Gábor, Rankasz Zsuzsa, módosítás: Sziklavári Bea, Farkas Jolán, Rankasz Zsuzsa, Benedekné Schmidt Judit, Varga Gábor.Környezetismeret: Giovanolli Judit, Dóka Judit, Gyarmati Ildikó, módosítás: Giovanolli JuditTermészetismeret: Giovanolli Judit, Dóka Judit, Hansági Katalin, Rankasz Zsuzsa, módosítás: Irsikné Karácsony AndreaBiológia: Keserűné Kováts Márta, Kocsis Éva módosítás: Keserűné Kováts Márta, Kocsis ÉvaFizika: Rankasz Zsuzsanna, Varga Gábor, módosítás: Bencze Attila

Kémia: Benedekné Schmidt Judit, Kocsis Éva, módosítás: Szabó Katalin és Kocsis ÉvaFöldrajz: Hansági Katalin, Keserűné Kováts Márta, véleményezte: Burghardt Jenőné, módosítás: Hansági Katalin, Keserűné Kováts MártaInformatika: Mozsár Ildikó, Benedekné Schmidt Judit, Varga Gábor, módosítás: Benedekné Schmidt JuditVizuális kultúra: Kovácsné Holczer Hajnalka, Horváth Orsolya, Lukács Tünde, Vojtekné Dukai Erika, Kun Lajos, Sánta Ferenc, módosítás: Horváth Orsolya, Kun Lajos, Sánta FerencÉnek-zene: Kyncl Rita, Pintér Nóra, Hasznosi Judit, módosítás: Kyncl Rita, Pintér Nóra, Hasznosi JuditTechnika: Bagosi Józsefné, Lakatos András, módosítás: Horváth Orsolya, Bagosi Józsefné, Lakatos András,Testnevelés: Hagymási Jenő, Deákné Veszprémi Ágnes, módosítás: Hagymási Jenő, Deákné Veszprémi ÁgnesNéptánc: Karcagi Gyuláné

ZÁRADÉK

Határozat

A pedagógiai program módosított szövegrészeit a jóváhagyom. A módosított szövegrészek előírásai 2015. szeptember 1. napjától hatályosak.

Indoklás:

Az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának legutóbbi módosításait a nevelőtestület a 2015. augusztus 31-én tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta és elfogadta. A módosítást a DÖK és az SZMK megismerte és véleményezte.

Budapest, 2015. szeptember 7.

Móri Árpádné igazgató