A* idén nTosxör:

Nem lesz félévi bizonyítványosztás

az iskolákban A félévi osztályzatok az ellenőrző könyvekbe kerülnek

— Január utolsó hetében zárják a jegyeket Félidejéhez közeledik az hentesére, a pedagógusok

1963—64-es oktatási év: Az munká jának könnyítésere, Az ország általános és középisko- osztályfőnökök ugyanis napi Iáiban január utölsó hetében tennivalóik mellett í r ták meg zárják le a félévet, illetve a a bizonyítványokat és vezet-tanulók eddigi jegyeit. A ko- 1ék be az úgynevezett anya-rábbi gyakorlattól eltérően könyvi naplóba. Az idei tan-nem tantestületi osztályozó évtől mindez elmarad. A íél-crtckezleten, hanem osztd- évi érdemjegyeknek termé-lyonként, az osztályfőnök ve- szetesen továbbra is »nyo-zetésével tartandó tanácsko- m u k - marad az osztályozó zásokon állapítják meg a ja- naplóban. Ennek alapján az gyeket. Az osztályozó értekez- általános iskolák továbbra is letek után. j anuár 27. és 30. pontosan meg tudják adni a között t a r t j ák a félévi tantes- felvételi lapon azoknak a tületi értekezletet, amelyen nyolcadikosoknak a tanulmá-megbeszélik a tapasztalatokat, nyi átlagát, akik továbbtanu-és a következő félév felada- lásra jelentkeznek, tait. Aa- esetleg vitás, függó- Változatlanul fennmarad a ben hagyott osztályzatokról az jövőben is az a gyakorlat, osztályfőnök előterjesztése hogy különböző alkalmakkor, alapján végső soron szintén ha valakinek iskolai credmc-e tantestületi értekezletén nycit vizsgálják, mindig a döntenek, a pedagógusok. tanév végi bizonyítványt ve-

Az első félévi érdemjegyek- szik alapul. A félévi eredmé-röl f ebruár elsején értesitik nyek értéke azonban nem a szülőket. A tanévnyitó uta- csökken azzal, hogy a jegye-sitásnak megfelelően — ezút- ket csak az ellenőrző könybe tal először — a jegyeket nem ír ják be. A kollégiumban, di-

Statisztikai vizsgálat bűnesetekről

Egy állatorvos hétköznapjai

a bizonyítványba írják be, ha-nem a tanulók ellenőrző köny-

ákotthonban, rendszerben

externátusi (magánházak-

vébe. Az általános iskolák el- nál) elhelyezett, vagy tanuló-sőosztályos kisdiákjai t félév- szobás diákoknál a térítési kor nem osztályozzák. A fél- d í jak a félévi tanulmányi évi bizonyítvány-osztás meg- eredmények alapján ezentúl szüntetése újabb lépés az is- is módosulhatnak, illetve mó-kolai adminisztráció csök- dosulnak. (MTI)

A társadalmi tulajdon és a polgárok javai ellen elkö-vetett bűncselekmények szá-ma az utóbbi években — a korábbi évekhez viszonyítva — kedvezően alakul. Ennek ellenére nagy érdeklődésre tarthat számot az a krimi-nál-etioIÓRiai vizsgálat, ame-lyet a közelmúltban végez-tek a statisztikusok ezer Budapesten elkövetett bűn-esettel kapcsolatban.

A felmérés tapasztalatai-ból egyértelműen megállapít-ható, hogy a bűncselekmé-nyek elkövetőinek nagy ré-sze rendezetlen családi kő-

' rülmények között élőkből i kerül ki.

Az ezer bűneset vizsgálata ! egyébként, azt mutat ja , ho-gy

társadalmi tulajdon kárára elkövetett cselekmények 50

i százalékát nem könnyítette -

i meg semmilyen objektív kö-j Kilmény. Az elkövetők 7 százalékának cselekményét azonban — a birói ítélet szerint — az ellenőrzés hiá-nya, illetve a felületes, rossz ellenőrzés, 5 százalékánál

' helytelen szervezeti, vagv ügyviteli rendelkezések, 3 százalékánál raktározási hi-ányosságok, 5 százalékánál pedig munkatársak, felette-sek, vagy ellenőrök részvé-tele könnyítette meg.

— Rossz az út, rövid a ; nap. A szánkó, vagy a sze-

kér lassabban viszi az em-1 bert a munkájához, mint jó | időben a sa já t lába. Igaz,

hogy akkor meg az irgal-matlan homok lassítja meg

| az igyekezetet. Mindegy no, a kihívásokra akkor is,

! most is el kell indulni, hogy i a beteg állatok minél előbb I gyógykezelést kapjanak, i A sövényházi állatorvos,

dr. Kupeóz Sándor .szavai ezek. Magam elé képzelem reggel 7-től 8-ig tartó rendc-lését.,Sokszor négyen-öten is egyszerre nyitnak rá :

folytat ja az állatorvos, mi-közben rágyúj t és mélyet szív a felparázsló Kossuth-ból — akkor sorra látogat-ja az ember a tsz-eket. Per-sze nem előírás szerint, ha-vonta kétszer, hanem ahogy a lelkiismerete diktál ja . Az istállóban megvan-e az ál-latoknak a szükséges meleg, s az előírásnak mcgíelelő-e a takarmányozás: ez is gondja az állatorvosnak. S bizony van még ekörül hai, értetlenség, olykor felelőt-lenség is.

Hová leg-először?

Ha összefognak a fiatalok Csak most kezd súlya, je-

lentősége lenni az újszegedi Haladás Tsz KlSZ-szerveze-tének. Ezelőtt sem a tsz ter-melésében, sem az ott dol-gozó fiatalság körében nem játszott különösebb szerepet. Vezetősége csak papíron volt, s a tagdíj jal sem számoltak el rendszeresen. Két-három hónap óta viszont megvál-tozott a tez-ben az i f júsági mozgalom. Mind többet hal-lat magáról azóta, hogv Sári Pálra esett a titkári tisztség betöltése.

ő k v a n n a k soron Ki ez a f ia talember? A

tsz-ben volt kertészeti ta-nuló. Most már szakember. Életpályáját , megélhetését a tsz-hez kötötte. Itt akar megélni, tehát nem közöm-bös a számára, hogy ho-gyan. S miként lehet az élet jobb? Ha összefognak a f ia-talok. Magukról, jövőjükről van szó, hiszen a munká-ból kiöregedettek helyébe nekik kell lépni, ö k vannak soron az életet széppé, tar-talmassá tenni.

Sári Pál természetesen egy-maga sokat tehet ennek ér-dekében. dc nem mindent. A hangsúly pedig azon van, hogy a fiatalság nemcsak munkahelynek tekintse a tsz-t, hanem érezze magáé-nak is. A sa já tnak is érzett közös tulajdonban a jó gaz-da eszével és szívével kell dolgozni. Ennek felismeré-séig előbb-utóbb el jut a tsz minden fiatalja. A biztató jelek már mutatkoznak.

Akik azelőtt munka utón gyorsan elszaladtak haza. most nem sietnek. hanem keresik egymás közelségét. Beesülik egymást, szeretnek együtt lenni. Nem is vették észre, hogy a klub- és ja-tékdélutánoknak nemcsak résztvevői, hanem szervezői is lettek. A közös szórako-zások pedig közéjük vitték a leendő KISZ-eseket, akik a munkában ugyan velük tgrtották, de a további együttlétet már nem kíván-ták. Ki-ki elvonult a maga örömével, bánatával .

Nem ál lnak m e g a t anu lá s sa l

A közöny és a közömbös-ség konok falát tehát át tör-

ték. és találtak hasznoi el-foglaltságot is munka utan, együtt.

Többek számára fontos lett. hogy tudásukkal ne áll-janak meg az általános is-kola utolsó osztályónál. A KISZ-t i tkárral együtt hatan tanulnak a dísznövényterme-lő és kertkészítő szakmun-kás-tanfolyamon. Mások párt-oktatásban vesznek részt, például Herczeg Erzsébet, Bangó Imre. Eszteré Lajos. Degyek Rozália, Kovács Ilo-na. Népszerűek a Világtér-kép előtt című előadások is, melyeket Fodor István elnök és Mágori Imre elnökhelyet-tes tart. Tizenketten pedig a színjátszó csoportban tanul-ják szerepüket. miközben irodalmi érdeklődésüket fel-keltik a szépirodalom iránt.

Idáig tehát- elértek a Ha-ladás Tsz KISZ-esei, s ez kétségtelenül eredmény. A munka és a művelődéi út-ján és a kollektív szellem ápolásában azonban tovább kell lépniük. Az eddigi sike-rekre nyugodtan építhetnek már S mi tagadás: a na-gyobb próbatételnek most vágnak neki, amikor bene-veznek az ifjúsági munka-csapatok országos növényter-mesztő versenyébe. Ha sike-rük lesz. annak nemcsak ~>k örülnek ma.id. hanem Dobó Mihály főkertész is. aki örömmel nézi fiai és lányai mostani buzgalmát. Már csak egy lépés

Az ú jabb sikernek csak örülni lehet, ha éppen a fia-talok öregbítik a Haladás Tsz jó hímevét . S innen már csak egy lépés választ el a szocialista munkabrigá-dok lé-rejöttétől. De lehet-e ez csak a hajadon és a nőt-len KISZ-esek privilégiuma? Természetesen nem. Hiszen életkorban csak két-három év választ ja el őket a ' 'elük dolgozó fiatal asszonyoktól, i f jú házasoktól. Az ő helyük épp úgy köztük van. mint a legi f jabb KISZ-eseknek. Ta-pasztalatukkal erősségei le-hetnek a KISZ-szervezetnek, ugyanakkor problémáik meg-oldásában segítsen nekik a kollektív gondoskodás.

A következő lépcsőfok te-hát idáig vezessen a Hala-dás Tsz KISZ-e?einek a mun-

kájában. Az utána jövő fo-kozathoz, az eredmények megőrzéséhez már kevesebb erő szükséges, ha m a j d min-den egyes ember őrködik fölötte a közösségért érzett felei ősséggel.

— Doktor úr, hozzánk jöjjön legelőször! A Morzsa tehén,

tudja, az a jól tejelő, az is-tennek se aka r enni napok óta.

— Azt. a gyönyörű szürke pej t — szól a másik — nem megnyomta egy autó! A sí-kos jég levitte a kerekeit az

| útróí, s egyenesen a lónak 1 tartott. Két tenyérnyi nagy-

ságban lemarta a bőrt is az : oldaláról.

— Nálunk meg két nagy : jószág is ellik. Ügy véljük, 1 hogy az égyik nagyon nehéz órák előtt áll — mondja a harmadik ember.

S hova tartson először? Melyik eset a súlyosabb? Legszívesebben egyidóben tar taná mindegyikhez, de ez fizikai lehetetlenség. A fel-esert, a jó „öreg'' Vass Jós-ka bácsit se küldheti most egyik esethez sem. mert tü-dő- és mellhártyagyulladás-ban fekszik otthon. Ű.i év előtt egy ellés levezetésekor fázott meg. Együtt voltak. Mindketten inguj j ra vetkőz-ve dolgoztak. S az istállóban az állatoknak sem volt va-lami meleg, hát még a kihe-vült embernek, akire ráta-padt a vizes ing. arpíg két gyönyörű bor jú t a világra segített.

— S ha nincs kihívás —

Néhány • miér t? -

Kitalálom dr. Kupecz gondo-latát. Arra gon-dolok, amit

Kotormán Mihály, a járási tanács mezőgazdasági osztá-lyának föállattenyésztő.ie mondott el nekem a minap: a Zöldhalom Tsz-ben 44 hi-zómarha rosszabb állapot-ban van, mint amikor oda kerültek. Nemhogy a hízó. de még a csontozni való marha kondícióját sem ütik meg egyes egyedek. S miér t? Elöször: nincs rendben a ta-karmányozásuk, Másodszor: a tél elejéig kint áll tak cső-ben, sárban, mert ú j istálló-juk nem készült el időre. Most a megépítésben sincs sok köszönet. Az istálló hu-zatos, hideg, mert a fal és a tetőzet összedolgozása rossz. S miért vették át a tsz-ek építő vállalkozásától, ha nem jó? S miért végzett, ilyen munkát drága pénzért a kivitelező? Igaz, a jegyző-könyvezéstől még nem lesz melegebb az istálló.

S ott van a dóci Virágzó Tsz esete is. Egy január 3-án. a járási tanács föállator-voss. dr. Horváth István ál-tal felvett jegyzőkönvv sze-rint itt a szarvasmarha állo-mánv kondíciója gyenge. Az állatok piszkosak, almozá-suk elhanyagolt. Az istálló tetején befolyik az eső és a bólé. A növendékmarhák

fejletlenek, soványak. Álla* potuk senyvességre hajló. Ugyanez vonatkozik az anya-kocákra is. A malacok pe-dig nem fejlödnek kellőkép-pen. táptakarmányt nem kapnak. A hizlalda ki futójá-ban vastagon áll a jég, a hó. A junok abrak jaként bemu-tatót* kukorica romlo*. egy-magában takarmányozásra alkalmatlan. Kérdés: a dóci Virágzó Tsz-ben így akar-nak virágzó állattenyésztést?

Megértem az állatorvos gond-ját, aki most azon fáradozik, hogy a hiba-

réseket betömjék valahogy tavaszig. A takarmány úgy-ahogy elegendő lesz addig a sövényházi tsz-ekbon. Jobb kitavaszodás elé nézhetné-nek azonban, ha nem húzó-doznának a táptakarmány etetésétől.

— Egyedül az Árpád vc _r Tsz ad az állatainak takar-mánykiegészitést — ál lapí t ja meg dr. Kupecz Sándor. — A többiek a hagyományos ta-karmányozásra rendezkedtek be. Ez már nevetségesen kor-szerűtlen. mint ahogy az ís, hogy a kismalacokat csak kétszer etetik naponta, hol-ott ötször-hatszor kellene. Kapjanak egyszerre keve-sebbet. de többször. Ez per-sze több munkát is kíván. No. és n*m éri nvg? Miért hát az értetlenség?! — eme-li fel a hangját .

Végül az értelem győz

t~ r /• • r rr • Férfi es no/ dolgozokat, lakatost, vasesztergályost, villanyszerelőt, fiatalkorú fiút es leányt felvesz a Kenderfonó és Szö-vőipari Vállalat Szegedi Kendertonogyara. Vidékieknek tanácsigazolás szükséges,. S 14634

S z ü l e t é s és halál: egy napon. Különös véletlene a sorsnak, hogy 1847. január 20-án szülelett, s 1904. ja-nuár 20-án — tegnap volt hatvan esztendeje — halt meg Szeged történetírója, a Somogyi-könyvtár és a vá-rosi múzeum első igazgató-ja. a szegedi helytörténeti kutatás érdemes művelője, Reizner János. Tragikus, hir-telen, orvhalál, szívszélhűdés vetett véget életének 57. születésnapja hajnalán.

Reizner János családja egyike volt a legrégibb né-met polgári famíliáknak a városban. A jó módú gyer-mek iskoláit Szegeden vé-gezte, ma jd jogot tanult Pesten és Pozsonyban. 1871-ben ügyvédi gyakorlatot kez-dett. dc a tehetséges fiatal-embert már a következő év-ben városi aljegyzővé válasz-tották. s három év múlva, 1875 őszén, 28 évesén Szeged város főjegyzője lett. Már ekkoriban kitűnt tudományos működésével.

Az árvízkor ért anyagi veszteségei és liberális föl-fogása miatt fölötteseitől és a városi tanács tagjaitól ka-pott politikai támadások el-keserítették. így amikor So-mogyi Károly adománya ré-vén a városi könyvtár léte-sült. szívesen hagyta ott 1882 nyarán főjegyzői állását, hogy elfoglalja az igazgatói széket. Ö alkotta meg a könyvtár szakrendszerét. lel-tározta a 43 ezer kötetes kenyvadományt, és a múlt év őszén volt 80 esztendeje, hogy 1883. október 16-án a vezetése alatt álló könyvtár megnyitotta kapuit Szeged közönsége előtt. szolgálva immár nyolc évtizeden át, oly utódok, mint Tömörkény és Móra irányításával, a vá-ros közművelődésének és tudományos kutatásának ü f é t

Nekrológjában Tömörkény így írt róla: -Utolsó vágyóit

a könyvtárt illetőleg már nem valósíthatta meg. Ez az volt, hogy a kötelespéldányok nyo-mán igen meggyarapodott hírlaposztályt a második emeletről lehozzuk a föld-szintre. ott ajtót vágatunk, s ebben az olvasóteremben be-hozzuk. az esti 10-ig való könyvtárszolgálatot. A ha-sonló szolgálatot tartó olasz könyvtárak voltak az eszmé-nyei, hogy a munkásember is olvashasson. A helyiság el is készült, a hirlaposztály le is jön, de már ezt ő nem érhette meg.-

A másik nagy utód, Mó-ra Ferenc így jellemezte: -Vérbeli tudós, erős kezű szervező, akinek vezetése alatt készült el az első nagy katalógus, s aki eddig sze-rény bérlakásából a kultúr-palotába telepítette át a könyvtárt. Nevéhez fűződik a múzeum megalapítása is, amelynek legrégibb osztálya-it. a régiség- és éremtárat, továbbá a szépművészeti gyűjteményt ő állította fel.-

Tudományos munkásságá-nak jelentős részét régésze-ti ásatások tették ki. Rábé, Röszke, Csengele. Sövényhá-za. Oroszlámos, Tömörkény, Domaszék, Szőreg, Lebő, Óbéba — fölsorolni is sok, ahol az Alföld őstörténeté-nek megismerése szempont-jából rendkívül jelentőssé vált leleteket mentett meg történelemtudományunk szá-mára. Noha autodidakta mó-don vált régésszé, módszere kora színvonalán állott. Ugyanez érvényes sok irá-n y ) történettudósi működé-sére is. Foglalkozott érmé-szettel. műemlék-védelem-mel, múzeológiával, ipartör-ténettel. iparstatisztikával, cc h tö ri én ette 1. könyvészet tel. Tanulmányt írt a régi sa-bonamértékekről. összeállí-totta a szabadságharc és az emigráció bibliográfiáiét , kéziratban alkésrttette Sze-ged bibliográfiáját . Megírta

H a l á l a

60. évforduló iára i

a Szegedi Híradó első negyed századának történetét, fon-tos gazdaságtörténeti levél-tári anyagot közölt a mind-szent-algyői uradalom múlt-jából. Ugyanakkor frissen re-agáló, lelkes harcosa volt a város művelődéspolitikai életének.

Fő müvei A régi Szeged (1884) két-, Makó város tör-ténete (1892) egy- és a Szeged története (1890—1900) négy-kötetes történelmi monográ-fiák. Bennük hallatlan szor-galommal, lenyűgöző anyag-ismerettel halmozta föl mindazt, amit a levéltár és a könyvtár dokumentumaiból kibányászott. Müvei a rnille-niumi években divatos ünne-pi kiadványok színvonalát messze túlhaladták. Bár a megjelenés óta eltelt évtize-dek hibáikat, hiányaikat is napfényre hozták, olyan munka, amely pótolhatna őket, máig sem született. A kutatónak mint kiindulópont-hoz most is mindig -a Rciz-nrrhez- kell folyamodnia.

E l f l t m ü v a két ponton vól a város mai közművelő-dési, tudományos életére megtermékenyítővé. Szeged történetének korszerű föl-dolgozása, főként a XX. szá-zad még egészében föltárat-lan korszaka hovatovább el-odázhatatlan föladat. Kis részlettanulmányok már nem cJégíthetnek ki: ha Reizner János egymaga két évtized alatt megalkothatta hatal-mas monográf iá já t , ma, ami-kor tucatnyi kutató foglalko-zik különféle nézőpontból a város históriájával, az utó-kor nem maradhat hátrány-ban. A másik: az általa megkezdett, sajnos elkalló-dott, Szeged bibliográfiájá-nak folytatása egy nagyará-nyú. alapos kollektív kutató-munkával .

Az ő művét folytatni nem-csak a Somogyi-könyvtár és a múzeum szűkebb hagyomá-nyai közé tartozik. hanem az egész város közeli és tá-volt múlt jának, történelmé-nek kutatását a helyismereti tevékenység föllenditósit is jelenti.

Péter Lasrto

— Egy köhö-gős borjúhoz.— folytat ja mél-tatlankodva —

_ _ _ _ _ _ _ azonnal kihív-ják az embert, viszont elné-zik. hogy a büdös sántaság végig leverje lábukról a bir-kákat. és csak akkor szólnak, amikor már hetven állat be-teg. F-z is a dóci Virágzó Tsz-ben fordult elő. Hogy volt lelkiismeretük ezt el-nézni? Fej- talpraesett állat-tenyésztőnek fel kellene is-mernie a ha j kezdetét. Ne higgyek. nem az én mun-kámat könnyítik meg vele. Mindannyiunk, a népgazda-ság érdeke, hogy ki-ki a sa-já t jaként viselje gondiét a közösség ál latál lományának. Én nem vagyok a nagy sza-vak embere, de az ér tet len-ség láttán sokszor fel tudnék ordítani. No, persze végül is csak az értelem, a hozzáér-tés és a lelkiismeret fog győzni — teszi hozzá csön-des hangon és mosolyogva. Közben a cigaretta csonkja szinte az u j ja hegyéig égett, s kimért mozdulattal nyomja el.

Elnézen ezt a nagytürelmű embert, aki naponta hábo-rog, ma jd lecsendesül, ami-kor latja, hogy itt is, ott is megértésre talál szava, ta-nácsa. S ilyenkor füíyörész-ve vág a havas útnak szán-kón. vagy szekéren.

Körzete legtávolabbi pont-ja a rendelőjétől 18 kilomé-terre fekvő Alsóhányás.

L. F.

A Szelislyei asszonyok — filmen

A Hunnia Filmstúdió 1. számú csoportja megkezdte első f i lmjének forgatását. A Kovács András rendezésében készülő film érdekessége, hogy nálunk még kísérlet-számba menő „cinerna vci;i-tó' módszereivel, forgató-könyv és hivatásos színészek nélkül készül. A film ötletét a Népszabadságban megje-leni Lchcf-e nálunk érvé-nyesülni című riportsorozat-ból merítették.

Máriássy Félix ezúttal Ga-lambos Lajos Mezítlábasok című könyvét viszi fi lmre. Az Elveszett paradicsom és Az utolsó előtti ember alko-tója, Makk Károly, most a Szclistyei asszonyok filmre-vitelére készül. Mikszáth Kálmán regényéből Hubay Miklós írt forgatókönyvet.

Kedd. 1M4. Január 21. D £ L - M A G r A R O * : Z A G 3