nem nyelvi stíluseszközök - viszki.sulinet.hu · epilogus • dalforma (felező nyolcasok, de...
TRANSCRIPT
Arany János
(1817, Nagyszalonta – 1882, Budapest)
1) Élete
• szegény, tízgyermekes család (két testvér éri meg a felnőttkort)
• iskolái: Nagyszalonta, Debrecen
• (1836) tanulmányait félbehagyva vándorszínésznek áll → egy álom hatására hazatér, édesanyját elveszti, apja megvakul
• tanító, majd városi írnok és másodjegyző Nagyszalontán
• feleségül veszi Ercsey Juliannát, két gyermekük születik (Juliska és László)
• a Kisfaludy Társaság pályázatai → Az elveszett alkotmány és a Toldi sikere
• (1848-49) nemzetőr, majd minisztériumi fogalmazó → bujdosás
• nevelő a Tisza családnál Geszten
• (1851-60) gimnáziumi tanár Nagykőrösön (magyart és latint tanít)
• (1860) Pestre költözik: a Kisfaludy Társaság igazgatója
• folyóiratokat indít (Szépirodalmi Figyelő, Koszorú)
• (1865) az Akadémia titkára, majd főtitkára
• Juliska lánya halála
• egyre többet betegeskedik, keveset ír
• (1877) Őszikék ciklus (Margitsziget)
2) Munkássága
• elbeszélő költemények (Toldi-trilógia,
Buda halála)
• balladák
• elégiák
• Őszikék ciklus
• fordítások (pl.: Arisztophanész)
• tanulmányok, kritikák
A) Elbeszélő költemények Toldi (1846)
• Toldi Miklós: összetett jellem, felemelkedő népi hős (~ a reformkor politikai programja)
• cseh vitéz legyőzése → megmenti a nemzet becsületét
• népmesei motívumok: kisebbik fiú, gonosz testvér, próbatételek, jó király
• hangulata derűs, idilli
• természetes, népies nyelvezet
• 12 ének, versforma: felező 12-es
Toldi estéje (1847-48, megjelenés: 1854)
• az öreg Toldi a nemzeti hagyományok háttérbe
szorulása miatt idegennek érzi magát,
kegyvesztetté válik a királyi udvarban, s hazatér
Nagyfaluba
• cselekménye a Toldiéhoz hasonló (idegen
bajnok legyőzése, Toldi sértettsége, bűne), de
világképe egészen eltérő (kevésbé egységes)
• árnyaltabb jellemábrázolás
• a haldokló Toldi és Lajos király párbeszéde:
régi világ ↔ új világ (a Bach-korszakban időszerű!)
• hangulata elégikus, ironikus (Arany csalódásai?)
• versforma: felező 12-es
B) Balladák
• ősi népköltészeti műfaj, a középkorban is
népszerű műforma
• verses kisepikai műfaj, a három műnem
határán (lírai monológok, drámai
párbeszédek)
• sűrített cselekmény, szaggatott
elbeszélésmód, balladai homály
• rendszerint tragikus téma
• „tragédia dalban elbeszélve” (Greguss
Ágost)
Arany János balladái
• romantikus műballadák
• mintái a skót és székely népballadák
• legjobban szerkesztett költeményei
Nagykőrösi balladák
a) Történelmi balladák
• célja a nemzeti öntudat erősítése
• allegorikus jelentés (múltbeli téma, de
aktuális üzenet)
• Mátyás anyja, A walesi bárdok, V. László,
Szondi két apródja
A walesi bárdok
• Ferenc József látogatására írta üdvözlő
óda helyett
• a bárdok (költők) bátor helytállása
• Edward megőrülése
• skót balladaforma (azonos a Szózat
strófaszerkezetével)
Szondi két apródja
• három helyszín: Drégely romjai (~ tragikus harc),
Szondi sírja (~ a hős felmagasztalása,
megdicsőülése), völgy (~ a győztesek alantas
ünneplése)
• drámai párbeszéd Ali szolgája és az apródok
között → valójában párhuzamos monológok
• Ali szolgája: hízelgő stílus → burkolt, majd nyílt
fenyegetés (erkölcsi vereség)
• az apródok históriás éneke: egyre
szenvedélyesebb (felkiáltások, ismétlések) →
Szondi gyilkosának megátkozása
• hősi helytállás (Szondi) és hűség (apródok
~ költők)
• zaklatott, váltakozó ritmus
b) Lélektani balladák
• bűn és bűnhődés motívuma
Ágnes asszony
• megőrülés folyamata
• ütemhangsúlyos felező nyolcasok
félrímekkel + időmértékes, rímtelen refrén
c) Az Őszikék balladái
• népi babonák, hiedelmek
• bűn és bűnhődés
Tengeri-hántás
• kerettörténet: tengerihántás (kukoricafosztás)
közben mesélik → kiszólások az utolsó előtti
sorokban
• bűn: Tuba Ferkó elhagyja szeretőjét, Dalos
Esztit (szokásjog megsértése) → büntetés:
téboly, öngyilkosság
Vörös Rébék
• Vörös Rébék: varjú / kerítőasszony → Sinkó
Tera házasságtörése → Pörge Dani: kettős
gyilkosság
• a gonosz elleni reménytelen védekezés
Tetemre hívás
• Bárczi Benő és menyasszonya, Kund Abigél
története
• középkori istenítélet: a halott sebe újra vérezni
kezd a gyilkos jelenlétében
• megőrülés
Másfajta csoportosítás
• egyszólamú balladák:
egy cselekményszál (pl.: A walesi bárdok)
• többszólamú (párhuzamos szerkesztésű)
balladák: különböző egyidejű
cselekményszálak egymásba fonódása
(pl.: V. László, Szondi két apródja,
Tengeri-hántás)
C) Arany lírája
• szabadságharc leverése → az 50-es években a líra válik uralkodóvá
• reményvesztettség, költészet hiábavalósága
Letészem a lantot • „elegico-óda” (→ kettős hangnem)
• érték- és időszembesítés:
(1. vsz.) jelen kilátástalansága (elégikus)
(2-5. vsz.) múlt bizakodása (ódai)
(6-7. vsz.) jelen kilátástalansága (elégikus)
• keretes szerkezet
• refrén: keserű sóhaj
• egy vers, amely a versírás befejezéséről szól
Ősszel
• elegico-óda
• két korszak, két világkép szembeállítása:
Homérosz ↔ Osszián
1-5. vsz. 6-10. vsz.
verőfényes nyár borongós, ködös ősz
fény sötétség
szabadság nép pusztulása
~ reformkor ~ elnyomás
• refrén szerepe: Osszián áll hozzá közelebb
• a kelta és a magyar nép tragikus sorsának
párhuzama
• a költészet értelmetlensége (~ Letészem a lantot)
Kertben
• elégikus hangulat, némi iróniával
• E/1. sz.
• (2-4. vsz.) „életkép” a szomszédból (halottat temetnek)
• (5-7. sz.) általános következtetés: az emberi önzés, érzéketlenség, a részvét hiánya, a világ közönye, elidegenedés
egyedi, konkrét → általános, elvont elmélkedés
• metaforák: táncterem = élet (állandó körforgás, tülekedés); falékony húsdarab, hernyó = ember;; kert = az egyén elszigeteltsége, magánya / a világ; kertész = lírai én / halál
Visszatekintés
• elégia, létösszegzés
• 35 éves, de már számvetést készít: kudarcokkal teli élet, elszalasztott lehetőségek, beteljesületlen álmok
• ellentétek (nevetni ↔ sírni, boldogságot keresni ↔ kerülni, függetlenség ↔ lánc, élet ↔ halál)
• önirónia, önvád
• utolsó vsz.: a szerelem és szeretet, a családi boldogság mint egyetlen vigasz
A lejtőn
• dalszerű elégia
• idő- és értékszembesítés:
megszépülő múlt ↔ jelen
jövőbe vetett hit „néma kétség”
magasba tör lejtős út
• a végén nincs feloldás:
visszafordíthatatlan, kilátástalan helyzet,
halál közelsége
Az Őszikék lírája
• Gyulai Páltól kapott „kapcsos könyv”,
Margitsziget
• hosszú hallgatás után ír újra
• személyes, őszinte versek (eredetileg nem
nyilvánosságnak szánja)
• létösszegzés
• műfajok: elegico-ódák, elégikus dalok,
életképek, balladák
Epilogus
• dalforma (felező nyolcasok, de minden 3. sor csonka → feszültség)
• lírai önarckép, ars poetica, létösszegzés (egyik legszemélyesebb verse)
• 3 szerkezeti egység:
– (1-5. vsz.) múlt, élet ~ út allegória (sztoikus nyugalom, beletörődés, belső függetlenség)
– (6-10. vsz.) számvetés a jelenben (kétségek)
– (11-15. vsz.) beteljesületlen (későn teljesülő) vágyak: független nyugalom, csendes fészek, munkás öregség → zárlat: rab madár képe
• hangnemek keveredése
• szóhasználat: társalgási fordulatok, modern szavak
Mindvégig
• önmegszólító, önértelmező vers, ars poetica
• mindhalálig ragaszkodni kell a költészethez
(↔ Letészem a lantot)
• sztoikus bölcsesség, belenyugvás a
visszafordíthatatlan sorsba
• az élet minden veszteség ellenére szép lehet
• hagyományos lírai témák (bor, szerelem) hiánya
• a költészet „hangköre más” (már nem közösségi
líra) → tárgya a lélek belső világa
• közönség hiánya → a költő belső függetlensége
Sejtelem
• utolsó verse
• elmúlás tragikuma
• gondviselésbe vetett bizalom