ÍJemati, KalmanNemzetisegung elvei

1

r •

NEMZETISÉGÜNK

ELVEI

•

*

IKTA

t I

NEMATI KALMANNEMZETNKVKLU.

BUDAPESTKIADUTIL.VJIW.XOS: XÉMATI KÁLMÁN, II. KER., LÁXCZHID-VTCZA 23. SZÁM.

1892.

\Ta

%.,

íNCV 1

Pannónia BooK;PO. Bo, ioi;stB.

ii

To'onlo. Ont. MSP ? - -;

BEVEZETÉS.

Nemzetiségünk tanulmányozása a Magyar Tudományos Aka-démia munkatervében félszázadon át a százezer forintot jóval túl-

haladó költség daczára oly meddleg szerepel, hogy mindeddig nemtudhattunk a zrzavaros probléma egyetlenegy izecskéjérl sem valamibizonyosat meg.

Mindazáltal a finn-tatár nemzetiségi elméletek mesterei Akadé-miánk tagjaiként magyar halhatatlanságot illet tekintélylyel bizonyos-

uál-bizonyosabbnak hirdetik vala a modern szóhasonlitásokból fonákulsztt nyelvtörténelmi vajószintlenségeket.

Nemzetiségünk eredetével — aszongyák — éppen nem büsz-

kélkedhetünk : mert bizonyosnál-bizonyosabb, hogy eredetileg finn-

ugor meg török-tatár miiveletlen nemzetiségek vegyüléknyelve a

Slagj'ar : ismétlem aszongyák finn-ugor meg török-tatár mveletlennemzetiségek vegyüléknyelve az ezredéves Magyar.

St erre is tanítgatnak

:

Bessenyö meg Jász meg Kún meg Székely meg Palócz, kiket

hagyományos hitünk és tapasztalati meggyzdésünk tsgyökeresMagyarnak vallott, nemzetiségebagyottak, hazánkba hozott ázsiai

nyelvüket id multán elfelejtették, a Kárpátokon belül magyarosod-tak ám meg. Igen-igen 1 magyar halhatatlanságra érdemesített tudo-

mányos tekintélyek hite — mit mondok ? — szilárd meggyzdéseaz, hogy se Jászok, se Kunok, se Palóczok, se Székelyek nem ts-gyökeres Jlagyarok

;jól hallod ? nem tsgyökeres Magyarok.

Szinte aszongyák : bizonyosnak vehet, hogy a Pannonoknemzetiségét akárki más örökölhette csak a Jászok nem ; bizonyos-

nak vehet, mit az Irredenta tanít, — jaj történelmi jogunknak! —hogy Dákok nemzetiségének örökösei az Oláhok; megosztán kétszer-

kett — az — négy gyanánt bizonyosnak vehet, hogy Hunnokmeg Avarok, azonfelül Turkok meg Kazárok meg Pártosok megSzittyák mindvalamennyien töröktatár nemzetiségek voltának. Ellen-

ben kétségbevonhatatlan tudományos igazság gyanánt hirdetik, hogy

fattyú nemzetiségünk seiéi a Kelet — Ázsiának söpredék nemzetiségei,

kik irni-olvasni máig sem tudnak: nevezetesen vogul-osztyák-zUrjén-

votják népek ; továbbá kumánok, csnvaszok, tatárok

Úgyhogy, ba uiillenniumkor Árpád meg Kutén vitézl népe

csodaszerüen feltámadnának: aszougyák — nomost hüledezz nemzeti-

ségünk büszkesége ! — istenucse oly kevéssé érthetnék meg nyel-

vünk ujmagyarságát sapáink, a mily kevéssé érthetjük mink a

Jugriában méregdrágán összeböngészett vogul-osztyák-zUrjén-votják

imádságokat vagy a kunsági „Bezém attamaz...." kezdet tatár-

miatyánkot meg a hírhedt Petrarka-Szótárt,

Végül a M. T. A. tagjai arra tanítanak, hogy a magyar köz-

mveldés alapköveit Eurpának köszönhetjük ; hogy írni-olvasni

eredetileg a veleuczés Olaszoktól tanultunk ; hogy a székelyirás,

a Rohonczi Codex koholmányok ; hogy nemzeti krónikáink hitelt

nem érdemelnek ; hogy a Petreosai, Nagyszentmiklósi kincslelet

gót eredet ....Nomár engedelmet kérek, ne vegye senki rossz néven, mikor

ily szörny badarságok tudományos Akadémiánk czégérével igaz

és bizonyos tanok gyanánt még középiskolai tankönyvekbe is vak-

meren becsempésztettek ; mikor Horváth István meg SomogyiAntal útkaparó föllépése óta a nemzeti elvek és elméletek Akadé-miánkból közmegegyezéssel kitiltatván hasonló sors miatt nemzetiségi

tervem négy esztendei rimánkodás után még Lázárféle morzsalék

részvételre sem számíthat : akkor nemzetneveli tisztemhöz képest

a millennium közelségétl sarkaltatva szükségesnek és idszernektartom az igazság megismertetésével egyidejleg az uralkodó finn-

tatár elméletek értékét nyilvánosan megbecsülni, hamis elveik hite-

lét tönkre tenni, Akadémiánk vagyonával és tekintélyével visszaél

halhatatlanokat jóakarattal megszólni.

Megszólom elször az uralkodó nemzetiségi elméletek mestereit

és hívóit, mint a M. T. A. tagjait, tudonitmjftalanságukért egy-

részt korlátolt eszmekörük miatt, melyen belül nemzetiségünk nyelv-

történelmi alapját kizárólag szent István oklevelével kezdd latin-

jegyü irodalonihan firtatják; mely korlátolt eszmekörön belül a

classicus héberarab nyelvekben jártas tudósainknak szemita elméle-

térl tudomást sem vesznek ; st a classicus szanszkrit-tibeti nyel-

vek legnagyobb mesterének, Csoma Sándorunknak munkáját fity-

málják; mely korlátolt eszniekörön belül örmény meg sinai nyelvtörténettudományi, aztán assyrologiai vagy épjten zend nyelvtudományitanulmányok fiilfedezéseire nem is hederítenek, holott e régészeti

fölfedezések ázsiai nemzetiségünk éjsötétségü kérdéseire virradó haj-

nalt kukoríkolják ; másrészt felületes módszerük miatt, hisz az

akadémiai tagok nemzetiségi tanulmányaiban egyetlenegy tételecske

tudomanyo.>*an megoldva nincs. így állítják a nemzetiségi elméletekakadémikus mesterei tudománytalanságukkal pellengérre a M. T.

A. tekiiitilvét.

St mi több — figyelmet kérek I ámbár világtörténelmi

alapot, ámbár nyelvtörténelmi alapot mellzve nemzetiségek erede-

térl tudományosan meggyzdni mer lehetetlenség : mégis nemzeti-

ségünk eredetét kizárólag modern nyelvészet alapján tanulmányoztatni

olj'an akadémiai vagyonpocséklás, a milyen feneketlen bordóbavizet töltögetni.

innen az uralkodó nemzetiségi elméletek tömérdek halmazirományában az egymást gáncsoló személyeskedések és haszna-

vehetetlen szóböngészetek meg összehasonlitó szócsavarások és

szeszélyes „történelemcsinálás".

Onnan a finntatár elméletek félszázadás magyar irodalmánakdrágalátos tudománytalansága a jelenben, hivalkodó meddsége ajövendben.

Megszólom másodszor a M. T. A. idegen szellem tagjait

niagyartalanságttkért.Ha a magyarság föltételeit az akadémiai alapszabályok betü-

jéhöz ragaszkodva nemzeti nyelvre meg helyesírásra érteimeznk

:

akkor meg kellene róni kiváltképen a nyelvtudományban milliók-

nak eszményül odaállított Reguly meg Budenz együgy magyar-ságát, általában pedig a bels tagoknak izmusoktól szennyes nyel-

vezetét; meg kellene róni az akadémiai tagok és nyomtatványok

törvénytelen helyesírását.

Ámde ily kezdetleges külsségeknél eszményibb fogalmamvan az akadémiai magyarságról.

Ugyanis a ki magyar szellemben oly mvészileg tanult meggondolkozni, hogy gondolatjai a nemzeti szellem tiszteletét meg-gyzen kifejezni tudják ; kinek már keble-hullámzása nemcsakébren, hanem alva is e három szócskát gyönyörélvezettel lehelli

„Éljen A Magyar'' : bizonybizony mondom csak ily tudós juthat

magyar tudományos halhatatlanságra, csak oly tudósnak van méltó

érdeme a M. T. A. bels tagságára.

Ellenben minthogy ez id szerint a M. T. Akadémiának számostagja — könybe lábadt szemeim eltt elmosódnak e halandóságratör akadémikusok nevei — idegen szellemeknek lelkesen tömjénez és

nemzeti ügyben idegen szellem tanokat hirdet, viszont a nemzetiekhitelének megrontására tör és könnyelmüleg a M. T. A. anya-nyelvének fölényében szintoly kevéssé hisz, hogy gyermekétcsecsem korától tsgyökeres németnek, fraucziának . . . kezdinevelni : ezt az Akadémiánkban uralkodó idegen szellemet nevez-hetni méltán nemzetmételyez magyartalanságnak.

Bezzeg mit szólna? mit tenne? például a kálomista egyház:ha püspökje Kálvin tanait nyilvánosan becsmérelni merészelné, stfiacskáját körülmetéltetve mozlim avagy izraelita hitben nevelné . .

.

Hisz a M. T. A. nemzetiségünknek tudós-egyháza : kinekkülönösen magyarságával illik különböznie egyéb tudományos aka-démiáktól.

1*

Ha pedig a M. T, A. szerfölött sok jót fogadott a Magyartólel : égbekiáltó bn tle e nemzetiségnek sei örökségéhez for-

mált hagyományos jogait rablógyilkos módra elidegenitenie ; illetlen-

ség tle e nemzetiséget függetlenségért való küzdelmében tanácstala-

nul magára hagynia.

Azonban Én Édes Nemzetem ! Én a nemzetszeretetböl meg-szólalt esedezem érettük .... óh I bocsáss meg tudós tagjaid-

nak ... ne élj ez egyszer jogoddal ... ne is vond felelsségre

egyiküket sem az elmultakért . . . szentül igérem . . . ezentúl

fogják majd tudni, mit cselekedjenek . . .

TÁRGYALÁS.

MUlenium a birodalom anyaországában ezredév óta uralkodó

Magyarnak ünnepe ; ezen hát a fszerep nemzetiségünké.

Nemzetiségi ünnep . . . Magyarországon ... a birodalomban . .

Hol nemzetiségi gylölködés élethalál-harczra készen áll. . . . Épengynjtó szikrának való az rjöng szenvedély kitöréséhez ... a biro-

dalom felbomlásához. . . .

Ne úgy I nem ügy I

Mert bármi perpatvart és öldökl harczot tudatlanság és bnokfertöjének kárhoztatok : azért serényen iparkodom, hagy lehessen

Milleniumunk a nemzetiségi kiengeszteldés diadalünnepe.

Birodalmunk sorsa a német meg szláv meg magyar társ-

országok nemzetiségi versenyének kimenetelétl függ.

E nemzetiségi versenyben ösztönszeren serénykedik a magyartársadalom: a nyers tömeg megmagyarosítása lett országos jelszó.

Node. ba kezdetben 10 év alatt csupán csak 4% -kai gyara-

podott a Magyar: ugyan mikor leend a térítés munkája befejezve?

St ha már a kezdet kicsinységénél gylöletre jajdult az

oláhság : józanul föltételezhet e, hogy hovatovább hazánkban is,

szomszédainknál is nem ez lesz jelszava Oláhnak, Tótnak, Németnek

:

^Veszszen a Magyar!"Isten rizzen a pogánygyülölettöl

!

Mindaddig a magyar társadalom összes erlködése czélt nemérhet : mig a birodalom sorsának felséges Ura a magyarosítás olyan

nyelvtéritöjévé nem válik, a milyen II. József császár volt a néme-

tesítésnek avagy Szent István volt a hittéritésnek.

Egyedül az császári példája szentesítheti törekvéseinket.

A felséges Ur jóakaratába reménykednünk pedig lehetséges

is, valószín is, bizonyos is : hacsak nemzetiségünk érdemét reá be

tudjuk bizonyítani és igazolni a Milleniumra.

Ezredéves államunk negyedfélszázados történelmi jog és az

Árpád - házzal ni ágon vérrokonság fajkötelékével fzdik a

Habsburg-Lotharingi családhoz.

Tu felix Austria nube 1

Mig e felséges család Frankfurtban nyerte a német szellem

vezérpálczáját meg császári méltóságát: mindaddig nemzetiségi poli-

ticájának szükségképen német szellemnek kellett lennie.

E német politica fölkent apostola lett II. József császár, kinek

nemzetiségi tervét csak hirtelen halála hiusíthatá meg.

Utódai a nagyszer tervet abbauhagyták, a család hatalmának

nagy veszteségére ; miért a Napóleon által öntudatra keltett németség

a holt latin államnyelvü örökös tartományoktól elszakadt, a cserbe-

hagyott I, Ferencz német császár pedig osztrák császár czimet vett föl.

Ez lij császári czímmel függetlenségre kárhoztatott örökös tar-

tományok birodalma még mindig a holt latin szellem uralom alatt

nemzetiségi versenyek színtere lett.

A Legnagyobb Magyar által vezérelt nemzeti szellem, a

jólelk V. Ferdinánd császárral megalakította az els magyarnyelvállamkormányt.

A kamarilla ellenben a hagyományos német nemzetiség poli-

tica mellett léi)ett föl erszakosan : a törvényesen szentesített

Batthyány ministeriumot törvénytelennek nyilvánította; V. Ferdinándot

pedig magyar királyi trónjától megfosztotta.

Ez erszakosság következménye kárhozat lett.

A btiszkeségében megalázott, jogaiban megsértett, reményei-

ben csalódott magyarság elbb Batthyány kormánya alatt védelmi,

utóbb Kossuth Lajos kormánya alatt engesztelhetetlen függetlenségi

harczra kelt.

Majd a szlávok hatalmas czárjának beavatkozása megakadá-lyozta a birodalom szétbomlását. •

Aztán a kamarilla erszakos német politicájának érvényesí-

tésére Bach majd Schmerling vállalkoztak.

E közben a forradalmi romok alól a Jajdehunczut nóta

annál keservesebben hangzott : mennél erszakosabb lett a némító

német uralom.

Mikor aztán a HohenzoUern-család párviadala Königgriitznél

lehtötte a Habsburg-család lelkesUlését a német császárság esz-

ményéért ; mikor a perleked Ausztria a prágai békével végleg

megsznt a német szövetség belügyeibe avatkozhatni : akkor végre

sikerült a bölcs Deák Ferencznek létrehozni a nemzetiségi kiegyezést

osztrák-magyar czím alatt ; minek következménye I. Ferencz József

királylyá koronáztatása meg gróf Andrássy Gyula magyar állam-

kormánya lett.

Ám a birodalom egységes szellemét megbontott osztrák-magyarkiegyezés, a nemzetiségi kérdést fejlesztette, de meg nem oldotta.

A birodalom osztrák felében a történelmi jogukra hivatkozó

Csehek által vezérlett absolut többség szlávok már-már a németuralom fölé kerekednek ; viszont a birodalom magyar felében az

Udvar német szelleme meg a közösügyek német nyelve a mind-inkább gyarapodó nemzeti és függetlenségi pártot szinte elégedet-

lenségre sarkalja. Ekként az erszakosan folytatandó német politika

belhábonira fogna vezetni.

Mi több, a Német birodalomtól függetlenné lett Osztrák-Magyarbirodalom függetlensége kívülrl is fenyegetve lesz a pangermán

szellem vonzó erejétl ; arról Bismarck bécsi útja minap kézzelfog-

bató bizonyítékot nyújtott. Viszont az esetleges cseh-politika, a pan-

szlavismus egységes eszménj'ét valósíthatná meg a magyarság és

románság beolvasztásával — ámde a Romanow-báz javára.

A belháború és a kiilbáború iszonyaitól várhatna talán valami

jót felséges Uralkodó-Családunk ? Bizony-bizony, mondom, a német

szellem és nyelv politikával érdekében áll annyival inkább mi-

elbb szakítania : mennyivel kevesebb reménye lehet a németség

vezérpálczájához, mióta a Hohenzollerncsalád párisi diadalával

örökösen fejére ersítette a német császári koronát és a birodalom

súlypontját Bécsbl véglegesen Berlinbe helyezte át.

Node van a felséges Árpád-Habsburg-Lotharingi Család biro-

dalmában egy szomszédaitól független szellem és nyelv nemzeti-

ség, ki azonfelül az anj'aországban történelmi jog ezredéves sza-

kadatlan alapján rendületlenül áll : és ez az egyedül független

nemzetiség: a Magyar.

Kicsoda az a magyar nemzetiség???Nemzetiségünk ezeresztends létét éltet alapelvek közül

els az smagyar szellem, második az smagyar név, harmadik az

smagyar nyelv, negyedik az smagyar irás.

I. Szelleme Élteti A Magyart

!

Szellem a lelki világunk eszméje és érzékeinkkel észrevehet

képzet az anyagvilágról ; az emberi tudatban megfogant isteneszmény,

mely nemzetiségben meg felekezetiségben meg társadalomban megállamban nyert kifejezést, hogy az ember fejldését isteni czéljához

vezérelhesse.

Szellem foghatja csak fel a legfbb szellemet= az Istent.

Világszellem alatt nemcsak a föld felületén él 1272 millió

ember egyéni szelleme értend, banem az elholt emberiségé is, a

mennyiben annak tudása él nyelvbe és személytl független iro-

dalomba föl lett kincselve.

Nemzeti szellem alatt értend bizonyos földterületen munka-megosztással együttrajzó személyek évszázadok közben fölkincseit

tudása.

Valamint a személy szelleme a bölcstl kezdett tanulósze-

repen át, aztán az élettanító-szerepen át napról-napra fejldik a

.sírig: úgy a nemzeti, st a világszellem fejlettsége is a tanulás és

tanítás korával arányos.

Magyar szellem fejlettségét jellemzi ázsiai seredete, hogybenne nemcsak nemzetiségi, hanem vallási, sót társadalmi, azonfelül

állami közmveldés is az európai nemzetiségektl meg felekezeti-

ségektl meg társadalmaktól meg államoktól függetlenül már léte-

zett, mieltt Árpád népével Kárpátokon belül megjelent volna.

Ez ezredév eltt kifejlett nemzeti szellem, mely seink sorsát

az ázsiabeli népektl is fl1g?:etlenUl vezérelte, Magyarok Istene név

alatt szerepelt : miként az Izraeliták gondvisel szellemét Jehova-

nak hívták.

A magyar szellem ázsiai életfolyamában Zoroaszter és a ma-

gismus tudományának árja hömpölyög : azé a tudományé, melybla sinai Kongeze, az indiai Buddha, a görög Aristoteles és Pytha-

goras táplálkoztak.

St hogy a zsidók által elkárhoztatott eszményi keresztény

erkölcstanok szintén belle sarjadzottak : elég legyen itt bizony-

ságul megemlítenem Holdizsár-Gyárfás-Meuyhárt három királyt;

tudniillik a három bölcs mágust, kik Betlehemben a kisded Jézus

tidvözletére napkeletrl megjelenének ; továbbá a nem egy magyarnemzetiség apostolt.

Nohát ezt az Ázsiában tudomány és erkölcs sforrásával bfisz-

kélkedett magyar szellemet Szent-István idejében az európai keresz-

tény szellemnek duzzadt árja elözönlötte; átalakult alatta az Árpád-

dal behozott nemzeti államunk, társadalmunk, vallásunk szervezete

és az üdvözít Istenember szeretetében elszenderített nemzetiségünk

fölött az európai közmüvelödés latin nyelv meg irodalom vezér-

csillagai világoltak. És lettünk Európa tanítványai kilencz századon

keresztül; és lettünk a keresztény köztársaság legvitézebb s leg-

jelesebb elrse.

II. Neve Élteti A Magyart

!

Nemzetiségünk eredetének él emléke, nemzeti szellemünknek

legels kifejezése ez a dics név: „Magyar".Benne a Médok uralkodó két törzsének neve a papságé a nemes-

ségével egyesült ; és értelmiséget jelent : Magyar =^ Intelligens

;

Magyarság = íntelligeutia.

Székelyirásü nemzeti hagyományunk hitelt érdeml szavai erede-

tünkrl ezek

:

,,Arokás(it megvégsette Balk ahar á határ,

Öt árokba venereket, kát: te hataltnas ár

Kús! kit nemzett Kom vs apánh', nézd ömi áradból

El-kiiáradt í^okas ind, maron e földre fol."

Ezzel összhangzóau'latinírású nemzeti hagyományunk hitelt

érdeml szavai Kerainál ezek :

,,A hs Nimród nyelrsavarodás után Évilat földjére ment, mely

Permsa tartománij akkoriban úctyncvcztctdt és Enct nejével két fait nem-

ééit: névszcrint llunyovt meg Maytjort, kiktl a Hunnak meg a

Magyarok eredtek."

Ám álljon el a hitetlen, ki káromolni meri apáink tiszteletre-

méltó emlékezetét : tudom Istenem nyilvánosan rásütöm hamistanu-

bizonysigara meg áliga/.olványára a tudománytalanság bélyegét!

Scyihia, Baktria. Media, Parthia, Hunnia, Turkia, Kazária csá-

szársá^'ok nevei megosztán Nimród, Arszák, Diszabul államalkotó

császárok nevei nemzetiségünk ázsiai dicsségét fennen hirdetik.

Egyébiránt hazánk államnevei „Pannónia, Dacia, Hunnia,

Abaria" ; továbbá e király és császárnevek : „Decebal, Atilla, Baján"

a történelmi emlékezet kezdetétl nemzetiségünk történelmi jogairól

tanúskodnak. Tanúskodnak különösen arról, hogy nemzetiségünké

volt Magyarország ezredév eltt is ; hogy Árpád nemzete ezredéve

osztozkodott az itt élt Székelyekkel, Palóczokkal, Jászokkal, Hunok-

kal az si örökségen : mely örökségi osztálynál tanúkul szerepeltek

Bölcs Leo byzanczi császár meg Arnulf német császár, mint Árpádnak

a bolgár és morva hadjárattal lekötelezett szövetségesei.

Ellenben Szvatopluk tótjai meg Traján légióinak oláhivadékai

csak betolakodott jövevények nemzetiségünk tsgyökeres örökségén.

Szászok, Svábok, örmények, Szerbek, Ruthénok, Zsidók, Czigá-

nyok . . . mind betelepített avagy betolakodott jövevények és jobb-

ágyok, kiknek nagylelken magyar-közügyekre befolyást adott a

Magyar, mieltt megmagyarosodtak volna, mieltt testvéri ragaszko-

dásukat kimutatták volna.

Máskülönben a Magyar, mint valódi szittyafaj, az emberiség

legeslegrégibb nemzetisége: minek következtében éppennem gyermek-

nép vagyunk.Ösi dicsségünk ! hol késel az éji homályban ? . . . .

III. Nyelve Élteti A Magyart!

Valamint az anyagvilág történelme a természetben, úgy a

szellemvilágé a nyelvben lett megörökítve.

Nyelv a megtestesült szellemvilág, melyben ma 1272 millió

ember él, naponta belle táplálkozik, ezredévek óta rajta munkál-kodik közmveldés név alatt.

E megtestesült szellemvilág 3064 nyelvországra, úgynevezett

nemzetiségre különödik el ; mindegyik nemzetiségnek megvan ere-

deti hazája, sajátos neve, kora, nemzeti nyelvörökségéuek termel

és fogyasztó közönsége.

Azonban nyelv nem születik az emberrel : születése után tanulja

azt minden gyermek, úgy hogy tanulás által tagjává lesz valame-

lyik különös nemzetiségnek és részesévé mindamaz eszméknek, kép-

zeteknek és fogalmaknak, mit nemzetisége századévek óta észrevett,

tapasztalt, gondolt meg szókba fölkincseit.

Ámde az emberiség üdve a nemzetiségi igazság megismeré-

sétl függ : melyik a legtökéletesebb nyelv ?

Különösen birodalmunkban nemcsak magyar-német, hanemcseh-lengyel horvát szerb-rusznyák oláh-olasz . . . mind azt szeretné:

bárcsak az nyelve lenne államnyelv ; bárcsak az nyelve lenne

a nap, melynek világító és melegít szósugarai körül a többi bolyon-

gana ; szeretné mindegyik a jóhiszemben, hogy az nyelve leg-

érdemesebb rá ; szeretné mindegyik takarékosságból, hogy életé-

nek kellemetes óráit két-három nyelv keserves tanulására ne kelljen

pazarolnia.

10

Node világtörténelemben meg nyelvtörténelemben meg össze-

hasonlító nyelvészetben meg ösirásokban tündökl nyelvigazság ez

:

a magyar nemcsak a birodalom, nemcsak Európa, hanem az összes

3064 nemzetiség között legeszescbb, legértelmesebb, legdallamosabb,

legfUggetlenebb ; egyszóval magyar nyelv a legtökéletesebb.

E nyelvigazságot Miileniumig tudományosan bizonyítani, Mille-

niumra idegen él nyelvtudósok tekintélyével igazolni, most inkább

csak vázlatban Jellemezni szándékom.

a) Magyar A Legeszesebb.

Tudományos mérték, melylyel a 3064 nemzetiség eszességé-

nek fokozatai mérlegelhetk, a nyelv no'éticája.Noetica szót egyelre van szerencsém beniutatni a görög böl-

cselök voúc szavával, mit a franczia forradalom Esz gyanánt istenített.

A nyelv noeticája a szókban gyökeredz eszmékkel foglal-

kozik ; miért ideológiának is nevezhet.Ha valamely nyelv nem ismeri az eszmét, mi a szótestbe csira

gyanánt bemagolva él : az annak jele, hogy a szó az illet nyelv-

ben nem gyökeredzhet és eszmetermelésre örökkön örökké medd.Teszem Angyal, Pünkösd, István, József, Január Európábanmeghonosított szóink kileucz százados forgalom daczára ki vannaka magyar szellem eszmekörébl zárva : ama szók eszméje görög,

illetleg zsidó, jóllehet ruhája és talán teste magyarosított (Estók,

Pista). Magyar ludliat;a ugyan mit jelentenek ama jövevényszók

;

de nem tudhatja mit fejeznek ki. Ily jövevényszó a magyar eszme-világban terméketlen gyom.

Ellenben, ha valamely nyelv ismeri az eszmét, mi a szótest-

ben csira gyanánt bemagolva él : az annak jele, hogy ama szó azillet nemzetiségnél gyökeredzik, eszmét termel, sót eszmét kelteni

ezer meg ezer esztend után is képes lesz.

Teszem a Jász szótestben az íj eszméje él. Hogy Jász és íj

szók elválaszthatatlanok, hogy tsgyökeres magyarok, hogy Philiszteus

szóval történelmi és nyelvészeti összeköttetésben áll : arra tanítnak,

miszerint Jászok lehettek az íjjal barczolás fülfedezói és mesterei;miszerint az íj eredeti magyar találmányú fegyver lehetett; mi-szerint a Jászok tsgyökeres Magyar nemzetiségek lehettek, nempedig finn-tatár nyelvek; miszerint a Jászsági Jászok kitn buszá-rok lévén, már Tacitus korában is akként szerepelhettek a gyalogosrómaiak szövetségesei gyanánt; miszerint a Dunántúl száguldozottJászsági Jászok harczulhattak Mark Aurél császár ellen ; miszerint

35y. Kr. u. magyar nyelv Jász lehetett az, ki Ammianus Mar-cellinus szerint Marha ! Marha ! szóval a császári szék felé rúgott,

ennélfogva Jászok élhettek hazánkban Árpád, st Atilla kora elttis; miszerint a Zsigmond császár Philisteusai, st a Palesztinai

Philisieusok is magyar nyelvek lehettek. — E lehetségeket aMag} ar hiszi ; ez él nemzeti szóhagyomány vezérelte a múlt idk

11

történeteinek vizsgálása közbea Horváth Istvánt és ily eszmetár-

sitás vezérelte ot a történeti igazság színe elé — a mint e lehet-

ségnek bizon3'OSságáról én az Abar tantételben gyzdtem meg.

Második i)éldánl említeni meg meg írolvas, irha-bet nemzeti

Brökségü szóbagyoniányinnkat, mik összehasonlító nyelvészeti megrégészeti kutatásaim közben ilyen csodaeszméket termettek bennem.

Hog}' Európa mindegyik nemzetisége Görögtl tanult ugyanÍrni olvasni, ellenben a mi írástudásunk nem lehet európai eredet;

hogy Ázsiában seink jobbról-balra írhattak és hogy ez Írásmódnak

nem szemita nép, hanem nemzetiségünk lehetett fölfedezje, a meny-nyiben seink tvel hímezhették nemcsak czifra díszruháikat megvarrottasaikat, hanem az Írásra papír helyett használt irhát jobbról-

balra betzdelhették, a mint arra Zoroaszter mondája szintén em-lékszik. Megtermett szellememben a csodálatos eszme, hogy a

Pártosok magyarul írhattak, a mennyiben Plinius szavai szerint kis kelmébe tzögették írásjegyeiket ; hogy a Pártos-birodalomban

lelt tüformájú írásjegyek, miket franczia tudósok Ecrituré Cuneiforme

kifejezéssel jelölnek, magyar eredetek lehetnek; hogy Hunyor megMagyor atyja, Nimród, a legels államalkotó hs, valóban tudhatott

magyarul beszélni.

És e nemzeti szóhagyományokból kikelt eszmék igazságának

lehetségét eddigi tudományos kutatásaim valószínvé tették ; szen-

tül hiszem, hogy meg fogok gyzdni az igazság bizonyosságáról az

ösirások megszólaltatása által is.

E két példából belátható már, hogy vannak élnyelvvel örö-

kölhet eszmék.Halandók! értsétek meg az isteni igazságot: vannak élnyelv-

vel örökölhet és gyarapítható eszmék.

seinktl szóhagyományban örökölt eszmegyökök száma 800-ra

megy ; holott a 250 ezer szógazdagsággal dúslakodó angolban 460,németben pedig csupán csak 250 eszmegyök él.

Általában pedig az európai nyelvek eszmeszegények, hisz a

classicus latin meg görög szók is szanszkritban gyökeredznek.

.6) Magyar a Legértelmesebb.

Tudományos mérték, melylyel a 3064 nemzetiség értelmi

különbségeinek fokozatai megítélhetk, a nyelv logicája.A magyar nyelv rendszerében megtestesült mennyiségtani mü-

veletek permutatiói, combinatiói, variatiói, legtökéletesebb gondol-

kozásra tanítanak.

Mialatt az európai nemzetiségek valamely szó értelmének szí-

nezésére eszmegyökeiket egyszerkétszer ersen vagy gyöngén meg-hajlítják és egykét képzetgyökkel összefzögetik (declínatío conjuga-

tío): azalatt a magyar ugyanazon szó értelmének kiszinezésére kép-

zetgyökeinek és cyelvmveleteinek szaporaságával ezer meg ezer

változatot képes kifejezni.

12

Szembetn például említem itt az ismeretes Megköpönyege-siteleitetbetuélek szót.

Nincs aza európai tudós, kinek oly iskolázott emlékezete

volna, hogy könyv nélkül elemezve amaz egyszóban kifejezett gon-

dolatsejteket, egy fogalomba megérthetné vagy éppen saját nem-zetbelijéuek értheten kifejezni birná.

Hát aztán mily bámulatos lehet európai classicus és modernmveltség tudós eltt a magyaros gondolkozás, midn egyetlenegy

szót ezer meg ezer értelmi színezéssel kápráztatóan szeme eltt lát

vagy az elkábulásig végig hallgat. Hisz a magyar birtokragozás

egymagában, mellékváltozatok nélkül 224 esetet számlál ; hol vanmost még a tér, id, mód, fokozás és egyéb elképzelhet viszonyok

képzésének meg ragozásának kaleidoszkopszerfl szaporasága ?

Csak tanférfiak tudhatják, kik a szellemi tehetségek mhelyé-ben kisérleteznek : mily bámulatos fokra fejleszthet az emlékezet,

ha a képzettársítást egyszer elemekre vitethetjük vissza és hatá-

rozott szógyökhöz lánczolatosan kötöztethetjük ; ha kevésbl sokraemlékeztethetünk vissza ; mily tökéletes fokra fejleszthet az értelem

ttineményeknek megfigyelése meg elemzése, valamint viszonylatok-

nak összehasonlítása meg szerkesztése által.

Nem kevésbé hüledezve bámészkodhatik az európai káromkodócsikósainknak kacskaringós szófzésén, valamint jogászainknak czif-

rán körmönfont czikoruyás mondatszerkezetén.

A nyelvmveletek mennyiségtani szabatossága egyrészt termé-szet szerint kifejleszti a magyar gondolkozását (intelligentiáját) mégakkor is, ha soha iskolát nem látott ; másrészt megnehezíti az

együgy gondolkozású idegennek a magyar nyelv megtanulhatásátúgyannyira, hogy idegenek közül a müveit városiak, örmények,zsidók, németek és egyéb külföldiek 20% kai magyarosodnak . . .;

holott a mveletlen oláh, rusznyák ü^^-kal alig képes nemzetisé-

günkhöz fölemelkedni.

Vegyük ehöz az értelmiségi bizonyítékot, miszerint nemzeti-

ségünk kitnen jártas a magyarázásban, hisz Értelmezni Magya-rázni ; úgy belátható, miszerint a Magyar valóban legértelmesebbvalamennyi nemzetiség között.

y) Magyar A Leydallamosahh.

Tudományos mérték, melylyel a 3064 nyelv dallamosságánakfokozatai megítélhetk, a nyelv (/ranimafirájft.

Anyanyelvünkben a kiejtésnek betz, szótagoló és hangszínezömveletei a legmüvésziebb dallamosságra tanítanak.

Nyeh'Unk grammaticájával egyetlenegy európai sem versenyez-het akár a magánhangzók, akár a mássalhangzók gazdagságát és

szerkezetét tekintjük. A német különösen a sziszeg meg lágyított

mássalhangzókat sely])iti, a tot kiváltképen felhaugú magánhangzókbetüzésében pösze, oláh, olasz, franczia eltt szintén ismeretlenegykét betnk. Ah ! de betink szerkezeteinek tökélyérl európai

13

nemzetiségnek aunál kevesebb fogalma lehet, mennél kevésl)é

ismerik saját nyelvtanaink bettörvényeinket. A hehezetes betkosztálya oly határozottan elkülönül a zengzetesekétl : akárcsak

zenében a kemény zöngesor a lágy zöngesortól. És ez nemcsak a

magánhangzó betknél érvényesül, hanem a mássalhangzóinkénál

is; azaz nyelvünkben a hehezetes /"ju t ss s k ... mássalhangzók a

zöngzetes v h d e zs g . . . betktl éppen oly törvényszer dal-

lamos tüneményeket mutatnak föl, akárcsak az úgynevezett alhangú

és felhaugú magánhangzóink ismeretes dallamos törvényei. A ki ez

elemi törvényen sincs túl : az eltt ragozásunk és képzésünk dal-

lamos tüneményeinek megértése el van titkolva Ic-ak-ek-ok-öJc jegyekabrakadabrájába ; az eltt népies költészetünk rímelésének elvei

ismeretlen világ. — Az összhang bettörvényeihez az európai fülnek

érzéke sincsen ; nyelvjárásának zenei szabályozása csak az olasznál

és spanyolnál érte el az öntudatosság fokát ; európai nyelvek és

sémiták a szók összhangját nemi megkülönböztetésben keresték.

Magasztaljam-e szótagjaink idmértékének eszményiségét, miáltal a görög-latin classicus verselés legfinomabb léptei és fordulatai

is visszaadhatok ? Mihez azonban Germánnak, Szlávnak fogékony-

sága nincs.

Magasztaljam-e hangszinez mveleteinknek dallamosságát ?

A magyar ütem és hangsúly nemzeti szózatát ? melynek zenéje

még a népdalban is lassújával elandalít és megbvöl, frissével

lelkesít és erélyes vitézségre serkent ?

A ki nyelvünk mvészeti csinját-binját, eszményi mizlésétakármely idegenénél alábbvalónak vélné : az nem jól ismeri mú-és népköltészetünk verselését ; az nem jól ismeri Íróink és szóno-

kaink müprózáját ; az nem jól ismeri színészeink tehetségét és

népünk kitn dalos természetét.

Félre kishitek ! félre — — nem veszett el,

Élni fog- nyelvében, élni mvészettelMég soká e nemzet

!

5) Magyar A Legfüggetlenebh.

Tudományos mérték, melylyel a 3064 nemzetiség független-

ségének fokozatai mérlegelhetk, a nyelv Sistáriája.A magyar nyelv történelmének mindegyik lapján egy-egy szó

fénj'es csillag gyanánt ragyog. Vizsgáljátok csak a magyar szókat

az összehasonlító nyelvészet világánál és eredetünkrl meg fejldé-

sünk fokozatairól csodadolgokat olvashattok.

El nyelvünk folyamatos egységben van ázsiai seinkével úgy-annyira, hogy ázsiai seink eszméi, értelmisége, szavai éltetik mais szellemi világunkat.

Nyelvünkben örököltük seink tudását.Köztudomású pedig, hogy Európában nyelvrokonaink nincsenek.

Ellenben bármerre fordultak volt meg nyelvtudósaink Ázsiában :

mindenféle nemzetiségnél akadtak rokon nyelvhasonlatosságokra.

14

Magyar nyelvvel atyafiságos nyelvhasonlatokat tanulmányoz-

tak különösen :

1) héber arab nyelvatyatíságot egyházi férfiak Erdsitöl, Keresz-

tessi, Otrokocsi Fóris, Kalmár, Nagy János akadémiai rendes tagig;

2) finnugor nyelvatyatíságot Sajnovics, Gyarmathy, Reguly,

Hunfalvy, Budenz

;

3) török perzsa-tatár nyelvatyafiságot Beregszászi, Vámbéry,Euun

;

4) mongol-tatár nyelvatyafiságot Fogarasi, Bálint Gábor

;

5) örmény atyafiságot Lukácsi József;

6) tibeti és indiai nyelveket, különösen a szanszkritot tanulmá-

nyozta Körösi Csorna Sándor;

7) sinai uyelvatyafiságot tanulmányozta Podhraczky.

E nyelvtanulmányainkból bizonyos, hogy az ázsiai nyelvek mind-

egyikében leltek tudósaink több-kevesebb hasonlatosságot a mienkével.

Ámde az is bizonyos, hogy egyetlenegy sem mutathatott fel

olyan eszményi nyelvliasoiilatosságot, a milyent spanyol, portugall,

franczia, olasz, román lát a latinnyelvben.

Szóval bizonyos, hogy nyelvünk nem eredhetett Ázsia él-nyelveitl ; ellenben Ázsia nemzetiségei tanulhattak és kölcsönöz-

hettek többet-kevesebl)et seink nyelvébl.Független nyelv és hatalmas szellem nemzetnek kellett hát

seinknek lenniök, hogy Scythia, Haktria, Media, Parthia, Hunnia,Tnrkia, Kazária birodalmuk függetlenségét megalapíthassák és hatal-

mukat fentarthassák annyi ellenséges nemzetiség között

!

Mily függetlennek kellett Árpád nemzetének lennie Európanemzetiségeitl, hogy ezredéve független birodalmat alkothassanak abyzanczi és római német császárok szövetséges szomszédságában.

Mily hatalmas és önálló szellem éltethette maroknyi nemzeti-

ségünket a fejedelmek alatt, midn politikai hatalmuk befolyását

Rajnáig, Póig és Konstantinápolyig éreztették ; viszont független-

ségünk megtámadására egy szomszéd sem merészkedett I

Nemzetiségünknek Európában ez a nagyhatalma és függet-lensége a latin nyelv királyság óta hervadozni kezdett, míglenMohács nemzeti nagylétünk nagy temetje lett ; azóta pedig függet-

lenségünkért örökös küzdelemben élünk mai napig.

Ugyanis Szent-István óta, ki maga igen jól tudott latinul,

nemcsak a római kath. egyháznak, hanem az államnak nyelve is

meglatinosodott. Meglatinosodott annyira, hogy mikor az ember azt

a rengeteg sok oklevelet meg könyvet a könyvtárakban és levéltá-

rakban szemeivel átuszsza : szinte kétségbe esik nyelvünk öngyilkosmúltja fölött, hogy Szent-István els magyartalan oklevelétl kezdveaz egyházszakadás magyar irodalmának megnyíltáig terjed idköz-ben eldeink talántán nem is tudtak magyarul beszélni sem, mertmagyar nyelvnek valamirevaló emlékével nem találkozhatni.

Tudnivaló, miszerint a római birodalom latin nyelvpolitikájátátörökölte a római keresztény szentegyház is. Latin nyelv egyesi-

15

tette és fejlesztette a római birodalom hatalmát : azért tolta fel

Róma a legyzött nemzetiségekre áldáskent nyelvét. Latin nyelv

egyesitette és fejlesztette nagyra a római egyetemes szentegyház

hatalmát : államnyelvül feltolta hát a megtérített nemzetiségekre

egyetemes nyelvét.

Tiberius császár utódai római polgárságra méltónak nem tar-

tották, ki a latin nyelvet nem tudta : ligy a római katholikus szent-

egyház az Istent nemzeti nyelven tisztelni, az iratokat nemzeti

nyelven fogalmazni kárhozatnak tartotta.

A pánromanismus eszméje, mit a római egyetemes szentegy-

ház a római egyetemes birodalomtól átörökölt, volt föoka a legels

egyházszakitásnak a byzanczi görög egyházzal, mely a felekezetiséget

a nemzetiségtl elválasztani és megkülönböztetni próbálgatta.

Midn Szent-István az európai vallást uralomra emelte, ter-

mészetes, hogy az ázsiai svallás papjait tudományukkal, iromá-

nyaikkal meg szertartásaikkal számzte és kiirtotta.

Ki nem hallott az élve eltemetett Thonuzobáról ? A somogyiKupának meg a csanádi Ahtumnak lázadásáról ? Avagy a göröghitü,

de nemzeti nyelveért lelkesül Gyula erdélyi vajdáról, ki Atelközi

Keau besseny vezérrel Szent-István ellenében nemzetiségünk sege-

delmére kelt ?

Ámde az idegen hittel nemcsak idegen nyelv jutott uralomra,

hanem idegen nemzetiségek is annyira elárasztották a királyi udvart

meg az állami és egyházi hivatalokat, hogy Péter és Endre és

Salamon alatt állami függetlenségünk érezheten többször megin-

gott, s azóta majd a római német császár, majd a byzanczi görögcsászár fenyegették latin szellem birodalmunk önállóságát ; mind-

azáltal a bessenyök és kunok folytonos áramlása hazánkba egészen

Nagy Lajos uralmáig felüdítette hervadozó nemzetiségünk gyökereit.

Ámde aztán a szláv szellem, utóbb a német szellem a római

egyetemes egyház pánromanismus bálványának oltárait feldöntötte

és nemzetiségi alapra helyezkedett.

E nemzetiségi ébredés a szomszéd országban, ébresztleg hatott

reánk is : a mennyiben 1436-ban a cseh rendek követelték Zsigmod-tól, hogy a husziták és a baseli zsinat közt szerzett egyezségpontokmagyariil is nyilvánosan kihirdettessenek ; a mennyiben a HunyadiMátyás alatt számzött eretnek ferenczesek voltak magyar nyelvbibliai codexaink els irói.

így mozdult meg a magyar egyház.A cseh és a német szellem hozzánk átlobogó nemzetiségi lángja,

a Rómából latin szellemmel nyert magyar korona fényét szinte el-

homályositá ; a birodalom hatalma Mohácsnál tönkrement ; és az

egyetemes egyház meg a Habsburg-politika latin szellemétl elpár-

tolt felekezetiségek, különösen unitáriusok meg reformátusok. Szent

István koronájától független fejedelemséget alkottak Szapolyainak

vezérlete alatt.

A nyelvszeretet szenvedélyességét festi a lengyel követ levélé-

16

ben, mit a mohácsi veszedelem után királyához írt ily szavakkal

:

a magyarokat még az Istenek sem tudták volna idegen király válasz-

tására birni.

Szapolyai párthívei kinyilatkoztatták: készebbek törökkel, tatár-

ral, st az ördöggel is szövetkezni, sem mint a némettel.

Szapolyai viszont kijelentette határozottan, hogy él-bal nem-zetiségünk fentartásaért : mert tapasztulta, hogy királyaink a magyarügyet elhanyagolták, uagyravágyásukban megvetettek és sem mél-

tányossággal, se kegyelettel nem voltak iránta.

Azután János király nemzetiségi politikáját követte fia, JánosZsigmond és a többi választott fejedelmek.

Nemzetiségi politika volt hát Erdély függetlenségének sarkelve;

míglen a nemzetiségi barczok a rokon török pártfogásának meg-szntével a szatmári békében, II. Rákóczy Ferencz kibujdosása után

kiegyenlítdvén, nemzetiségünk függetlenségének harczi lángja ki-

aludt ; mire nyelvünk annyira pusztulni indult, hogy Mária Terézia

királyunk alatt csak 5, mondd öt fúr találtatott, kik még magya-rul tudtak.

Vegyük ehöz az egyre-másra hazánkba telepitett német és

szláv gyarmatokat; vegyük ahoz a Basta által német nyelvségrealapított hadsereget, a német nyelv kereskedelmet és czéheket

;

vegyük hozzá az Erdélybe állam és egyház által újra beerszakoltlatin nyelvet : úgy elképzelhetjük a magyar szellemnek és nyelvnekrohamos pusztulását.

II. József császár észrevette, hogy a hagyományos államnyelv

mellett papokon kívül csak igenkevés világi vehet szakértelemmel

a közügyekben részt : e miatt elhatározta, hogy a holt szellem latin

politikával szakítani fog; mit a Jezsuiták számzésével kezdett meg.Magyartalan tanácsosai nyelvünket állami ügyek vezetésére

alkalmatlannak jelentették: ennélfogva a legszellemesebb németcsászár 1784. május 11-dikén kiadta a rendeletet, hogy mindenországában november elsejétl kezdve latin helyett német nyelv

lesz az uralkodó.

A császár nyelvtérit rendeletére mef/mozduU a magyartársadalom és felszólaltak a vármegyék és hósi küzdelemre kelt

nyelvünkért elször Kévay Miklós, a nagy nyelvtudós.

II. József császár nemzetiségi eszménye fölött, a pangerma-nismus bálványa fölött, kétségbeesvén : halálos ágyán eltörülte nyelv-

térít rendeletét. Halála után pedig az 17Ü0. országgylésen aMagyar függetlenségét következ alaptörvényben szentesitette II.

Lipót királyunk.

„Magyarország kapcsolt részeivel egyetemben szabad és egész

kormányzati alakzatára nézve fügyetlen ország azaz semmi másnemzetnek vagy országnak lekötve nincs, hanem saját önálló léttel

és alkotmánynyal bír következképen úgy felsége mint örökösei

által saját törvényeível és szokásaival nem pedig a többi tartomá-

nyok módja szerint országlandó és kormányzandó.

"

17

Ez a nevezetes 1790-ediki országgylés Szent István óta elszörvette nyelvünket törvéu^'es oltalmába, és gondolkozni kezdett Révayterve szerint nyelvünket tudományosan mvel társaság megalapít-

hatásáról, a mostani M. T. Akadémiáról.

És a nemzetiségi ébredés megteremtette a magyar sajtót

;

majd koszorús költk egész tábora sereglett a Révaynál nagyobbKazinczy Ferencz nyelvújító zászlaja alá és koldus színészek szivük

szózatával kezdték lelkesíteni a nyelvünk iránt közönyösöket.

Aztán jött a Legnagyobb Magyar.

1825. nov. 3. átvette nemzetiségünk vezérzászlaját a M. T. Aka-démiára tett alapítványával. Ez idtl a kezébe fogott nemzetiségi

zászlót magosán lobogtatta oly közügyszeretettel, hogy észrevették adicsk, a hsök, a halhatatlanok egész serege és egyesültek e jelszóban:

„Magt/arország iiem volt, hanem lesz /"

Munkálkodtak is bámulatos sikerrel háromszor hét esztendn át;

míg végre 1847 nov. 17-dikén V. Ferdinánd magyar király magyarnyelven üdvözölte az országgylést és magyar nyelv államkormánytnevezett ki.

így mozdult meg a magyar állam.

így vitte állami diadalra a nemzetiségi zászlót gr. Széchenyi István.

Jaj Istenem, mi lett velünk ! Szemünk fényére, a fejedelmi

családra, ah I nem fordítottuk lelkünk minden gondját, nem magya-rosítottuk meg ! Ez a nagy mulasztás a mi, csak a mi nemzeti

bnünk ; és e nagy bnünkért kellett keservesen megbnhdnünk.A magyar államnyelv rohamos fejldésétl elrettent birodalom

megmentésére a fejedelmi család palotaforradalommal közbelépett és amagyar államnyelv történelmi fejldésének útját erszakosan elállta.

Erre kihullott nemzetiségi zászlónk az aristocrata gróf-kézblés a kétségbeesés napjaiban hévvel ragadta azt magához a demo-crata Kossuth Lajos.

Dehogy democrata ! Eredetileg még a bocskoros magyar is

nemes, nemzetes és vitézl! Mindegyikünkben él az aristocrata

büszkeség !

Kossuth Lajos ! A te neved szinéhöz függetlenségünk és visz-

szájához — — — véres zászló — gyásznapok — engesztelhetetlen

gylölet fzdnek.Történelmi szereplésed szines lapján e nemzetiségi igazságra

tanítottad a világot

:

A Magyar Függetlenségéért Kész Meghalni

!

Nemzetiségi tanodért, mit meggyzen bebizonyítottál, és meg-ismertetted az Uralkodó Családdal, meg a mvelt világgal: szeretünk,

de nagyon szeretünk mink téged

Neved visszája az emigráczió

A véres zászlót, azt a piros-fehér-zöld szint, húsz esztendnát naponta folyton reménykedve könyeiddel mosogattad ; aztán

hazahozta számunkra Deák Ferencz a lobogóját, és átadta 1867-ben

2

az osztrák-magyar kiegj'ezéssel a koronás magyar királynak, ámdenálad hagyta még a rúdját

A gyásznapok emlékezete feledésbe merült; vérz sebeink

behegedtek ; fájdalmaink megszntekAz engesztelhetetlen gylöletnek oka is megsznt . . .

Képzeld el, óh nemzetügyvédUnk, ki saját bánatod keresztje

mellett nemzeti függetlenségünk zászlófáját is hordoztad vállaidon,

képzeld el nemzetiségünk sorsát

!

Ha hascsikarásban szenvedtél volna és fejedet a falba verted,

mért nem tudta a bnös elgondolni, hogy a megevett táplálék

beleidnek megárt : úgy ez eljárásodat kínaid igazolhatták ; de hogya betegség meggyógyulta után is engesztelhetetlen gylölettel nézz

fejedre — — az már nem igazság.

A nagy világon e kívül nincsen számodra hely : örömnap-jainkra gyere haza Kossuth Lajos I hozd magaddal nemzetisé-

günk függetlenségi zászlófáját add át annak, kinél van a lobogója,

ki a két félt párosítva náladnál hétszerte magasabbra lengetheti

majd . . . add át Nimród igaz ivadékának, a Legels MagyarCsászárnak kezébe

!

-

így nyerted dicsén a függetlenségi pert meg. — —Nyelvünk történelmi vázlatából belátható : hogy függetlensé-

günk sarkelve, a nyelv, nemcsak a birodalomban, hanem az összes

emberiségnél vezérszerepet biztosít nemzetiségünknek ; mert a 3064nemzetiség között Magyar a legtökéletesebb.

IV. Ösirása Élteti A Magyart!

Nyelvünket tsgyökeresen kell megismernünk, hogy tudomány-ban elgyöngült nemzetiségünk öserejét visszaszerezhesse.

Egyedül ázsiai sirásokban lelhetni meg a történelmi eszményt

;

az eredeti gyökeret, nyelvünket felvirágoztatót.

Ugyanis tudnivaló, hogy seink turáni Szittyaföldröl vándorol-tak ezredéve mostani hazánkba ; mikoriban a nemzet els osztályamágushit papság, másodika nemesség volt.

Tudnivaló azután, hogy az írástudást a legtökéletesebb nyelvnép találhatta fel ; hogy a mágusok a mai Turkesztauban élt Zoro-aszternak tudományát örökölték

; s ezzel összhangzóan kivált a Pártosbirodalmi tüirások szerint turáni Szittya néptörzsek valának azemberiség tudományos mveldésének megindítói.

Tudnivaló ez is, miszerint Mcnander hiteles görög történetíróhatározottan tanúskodik Turkesztani seink szittyairásáról.

Tudnivaló az is, miszerint Berosus K. e. 2S4-ben mágusokszittyajegyü sirásaiból szerkesztette nagybecs könyvét.

Tudnivaló még az, hogy nyelvünk a természetes kötelék, mieurópai létünket ázsiabelivel összefzi : mihöz képest ír-olvas-betszavaink tsgyökeres magyar eredetek.

E tudnivaló okokból bizonyos, hogy ösvallásunk papjai magya-

19

rnl írtak ezredév eltt is ; más szóval írni-olvasni nemidegen nem-zetiség keresztény szerzetesek tanítottak elször.

Node ázsiai sirásunkat nem ismerjük mink, nem tud róla

semmitsem az egész világ.

EgjMdejüleg vau szerencsém hát Rohonczi Codex Tantétellel a

keresztény hittérít korból származó ázsiai üsirásunkat bemutathatni.

Ez sirásunk nélkülözhetetlen történelmi tekintély magyarosító

nagymunkánkhoz.Nevezetesen ismeretes, hogy másféle kiejtéssel beszél a Szé-

kely, mással a Kún, megint mással a Fehérmegyei. Melyik az igazi

magyarság ?

Aztán ismeretes, hogy irodalmunk is a kiejtés zrzavarát tün-

teti föl : másféle kiejtéssel írta Némethi György a Tatroszi Bibliát

;

mással Erdsi János az Uj-Testamentumot ; megint mással van Páz-

mány Péter Kalauza megírva. Melyik legyen az egyetemes nyelv-

tekintély ?

Végre ismeretes, hogy a divatozó mvelt kiejtéssel mind aköznépi nyelvjárás, mind bibliai codexaink nyelvezetei ellenkeznek.

Tudományos nyelvtekintély tehát annál kevésbé lehet a mveltkiejtés, mennél bizonyosabb a történelembl, hogy mveltjeinkmagyar nyelv közmveldésének történelmi folytonossága szaka-

dozott ; st e szakadozottság átlábolhatatlan a miatt, hogy mvelt-jeink parlagon hevertették nyelvünket Szent Istvántól a reformáczióig.

E nyelvmveletlenség miatt nyelvünkben lényeges elemekhanyagoltattak el és vesztek ki ; viszont európai idegen formák hono-sitattak meg : mik nyelvrendszerUnk eredeti tisztaságátösszezavarták.

E zrzavaros nyelvfolyam classicus szrje ázsiai mveltségösirásokban rejlik.

Ösirásokban van a classiczitás : az eredetiség és a tekintély.

Európa keleti felében a görög egyház görög jegy irodalma azeszmény; nyugati felében pedig a latin egyház latin jegy irodalma.

Legyenek ezentúl a latin és a görög helyett szittyajegyclassicusok a magyar szellem nevelésére szolgáló bvös hatalomközépiskoláink rendes tanszékein. Legyenek annyival inkább, mennyi-vel bizonyosabb, hogy a görög és latin szellem szittya közmvel-désbl sarjadzott.

Úgy leend nyelvünknek London, Paris, Berlin, Róma Szent-

Pétervár fiskoláin tanszéke ; úgy ismer meg, úgy szeret meg ben-

nünket, úgy magyarosodik majd meg az emberiség színe-java.

Máskülönben a magyarosítás sikere közoktatásunk tanrend-szerétl meg tanmódszerétl függ.

Kisdadó iskoláinkban, mielbb mindendeminden községnél

meghonositandóban, a magyarositásnak csak akkor leend biztos foga-

natja : egyrészt ha a tanítók érteni fognak az elemi 300 szónakolyan begyakorlásához, hogy a gyermekek nemcsak szépen beszélni,

hanem tsgyökeresen gondolkozni is megtanulnak magyarul.

20

Elemi iskoláinkban a magyarosításnak csak akkor lesz biztos

foganatja : ba a tanítók érteni fognak az elemi 25 betüjegynek megtíz írásjelnek, meg tíz számjegynek 300 tanóra alatt olyan katonás

begyakorlásához, hogy tanítványaik nemcsak írni, olvasni, számolni,

hanem szépen és helyesen tudjanak ; mire az olasz 900, a német

1200, az angol 2400 tanóra alatt alig-alig képes.

Középiskoláinkban a magyarosításnak csak akkor lesz biztos

foganatja : ha nemcsak a görög, hanem általában az idegen nyelvek

rendkívüli tantárgyak sorába helyeztetnek és eszményül helyettök

a szittyajegy classicus magyarság foglalja el a rendes tanszéket

;

ha történelemben a görög és római szellem helyett a nemzeti szel-

lem állíttatik méltóbb eszményképi.A tanmódszerre nézve pedig a magyarosítás sikerének föl-

tételei : hogy leczkeadás és házi feladatok és tankönyvek eltörültes-

senek ; hogy a taneredményért ne a tanítvány és a család, hanema tanférfiak és iskola legyen felels. Csak így lesz a tanulás kedves

foglalkozása az ifjúságnak ; csak így lesz közoktatásunk kenyér-

keres mesterségbl valódi mvészetté.

Egyébiránt Magyarnak vezérelve nem a gylöletkelt pan-

magyarismus; hanem az istenimádásra lelkesít mindentudás.

Ez isteni nyelveszmény felé nemzetiségünk ezredévek óta vallásos

lelkesedéssel tör. Ez a nyelveszmény határozza meg a magyar

vezérszerepét a nemzetiségek életében.

Ezt a vezérelvet kell Akadémiánk zászlajára írni és f-iskoláink tervébe is a honi sirásokat meg assyrologiát megagyptologiát fölvenni ; e tsgyökerekkel szilárdíttassék meg nemze-tiségi függetlenségünk.

így fog lelkesülhetni, gyönyörködhetni, üdvözülhetni a tudo-

mányért és tudományban a magyarság; így fog seink tisztelptes örök

ségén emelkedni nemzetiségünk a mindentudás isteni eszményéhöz fel.

Miatyánk ! Jöjjön El A Te Országod !

BEFEJEZÉS.

Itt a Millenium ; ezredéves eredetünk örömünnepe

!

A világ szeme kiváncslan reánk irányul: kiaza Magyar?

E kérdésre feleljenek leghitelesebben sapáink.

Nini ! . . . nem látjátok ? ottan .. ott ... az ezredév

mélységes múltjából feltámadó Magyar Szellem mennypiro-

sító hajnalhasadását ? . . .

.

Pszt! nem veszitek észre, nem halljátok a napkeleti

szellben érkezett összellemnek lehint szózatát?

íme ! már daliás seitek szelleme közeledve száguld

megvédelmezni benneteket

Rajta tehát! vesztegelnünk tovább nem illik.

Munkára fel ! Tervszer munkamegosztással vegyük

örökségbe büszke nemzetiségünk ázsiai tudományát. Szólal-

tassuk meg a Rohonc^i Codexot ; szólaltassuk meg Assyria

magyarnyelv tírását; szólaltassuk meg Egyptom olvas-

hatatlan képírásait.

Magyar Szellem szavát csak Magyar értheti meg;

idegenek ösírás tanulmányai a lehetség és valószínség

határaiban mozognak; bizonyítás és igazolás magyar tudó-

sokra várakozóan néz.

TanseregUnk magasztos feladata: a classicus szellem

római meg a görög szellem byzanczi udvaroktól nyert

királyi koronánkhoz a modern szellem udvaroktól nyer-

het legislegfölségesebb magyar császári koronát megszerezni.

22

A magyar föpapságuak és nemességnek és községek-

nek és országgylésnek feladata pedig : Budapesten a leg-

pompásabb központi császári udvartartásra vagyonukat áldo-

zatul hozni.

Úgyhogy az ezredévek ünnepélyeinek zárónapja legyen

a császárkoronázás, mint nemzeti függetlenségünk vezérked

korszakának legels napja!

„Éljen A Magyar Császárság !"

E jelszótól függ a magyarság történelmi fejldése, a

birodalom egysége, a nemzetiségek örök békéje, az emberi-

ség üdve.

Kimutatásvállalatom költségeinek födözhetésére folytatólagos adományokról

;

44. Baross Árpád, Szécsény 1"00 frt.

45. Ballagi Géza, Sárospatak 100 „

46. Baloghy Dezs, B.-Gyarmat l'OO „

47. Berczelly Jen, Kolozsvár 200 „

48. Berlioza Ferencz, Beszterczebáuya 2'00„

49. Chováu Károly, Szarvas '. 2-00„

50. Csaplár Benedek, Budapest 100 „

51. Dömötör Bertalan, Tass 100 „52. Farkas Ferencz, B.-Gyarmat 100 „53. Fridrich Károly, Budapest 100 „54. Gerlóczy József, Budapest 100 „

55. Hábor Sándor, B.-Gj'armat 100 „

56. Hanthó Lajos, Arad 200 „

57. HoUósy Jusztinián, Kis-Czell 200 „

58. Kemeues Ferencz, Veszprém 1.00 „

59. Dr. Knauz Nándor, Esztergom 2'00„

60. Manóssy Alajos, B.-Gyarmat 100„

61. Márkus Gyula, Budapest 100 „

62. Márkus Kálmán, Budapest 1.00 „

63. Reizner János, Szeged 200 „

64. Szalkay Gyula. Budapest 050 „

65. Tamás Ferencz, Budapest 100 „

66. Tél fy Iván, Budapest 2-00„

67. Tombácz János, Körmend 100 „

68. Venczell Ferencz, Nyitra 200 ,

69. Dr. Vírter Lajos, Vácz 100 „

Isten áldja az si dicsségünkért lelkesül adományozót!

UTÓIRAT.

Tiukimáiiyonjat áruba nem bocsátom: minélfogva tanaim

sem kaphatók kereskedésben. Örömem telik azonban benne,

ha müveit Magyarnak kérésére bármelyik megjelent tan-

tételemet bérmentve ingyen niegkiildlietem.

Rendelkezésre négy füzet áll :

1. Türk Tantétel.

2. Kazár Tantétel.

3. Kohonczi Codex Tantétel (Altalános Kész).

4. Nemzetiségünk Elvei.

RomT'D««k7 V., DDdapMl.

2.1-1 - i\í

PLEASE DO NOT REMOVE

CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET

UNIVERSITY OF TORONTO LIBRARY

PH

2075N38

Nemati, KalmanNemzetisegung elvei