nemzethatár és magyar nemzetstratégia

Dr. Bodó Barna

Sapientia-EMTE – Kolozsvár

Szórvány Alapítvány - Temesvár

Mottó:

„Minden egyes nyelvet egy területhez kapcsolnak.

Ezáltal a nyelv átalakul a társadalmi ember képességéből egy területileg szervezett

társadalmi intézménynek, az államnak a

tulajdon(ság)ává.”

Szépe György NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.

1. Nemzet és határa2. Nemzetrész a nyelvhatáron3. A szórványkérdés újrafogalmazása4. Nemzetstratégia (?)

NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.

Politikai közösség és nemzetMilyen identitás? – nemzeti, nemzetek feletti

Svájc – közösségek közössége, a nyelv másodlagos

Amerikai identitás: bevándorlás, egyház szerepe/protestáns értékek (Huntington) / erős liberalizmus - gyenge kollektív identitás (Fukuyama)

Politikai nemzetKözjogi tartalmak - egyenlőség

Kulturális nemzetNémeto. és Közép-Kelet-EurópaA nemzet mint közösség / nyelvi alapon


Európa Tanács 1201(1993) számú ajánlása az adott állam területén rendelkezik

LAKÓHELLYEL szilárd és tartós KAPCSOLATOKAT tart fenn

ezzel az állammal KÜLÖNÁLLÓ etnikai, kulturális, vallási vagy

nyelvi jellegzetességeket mutat kellőképpen reprezentatív, noha számban

KISEBB, mint az adott állam, vagy az adott állam régiója lakosságának többi része

arra törekszik, hogy együttesen MEGŐRIZZE azt, ami közös identitásukat képezi, beleértve kultúrájukat, hagyományukat, vallásukat vagy nyelvüket;


MTA KI 2006: Korszerű magyar nemzetfogalom A magyar állam: magyarok és kisebbségek, az

ország határain kívül élő magyar közösségek Átfogó szerződéses rendszer kialakítása

nagyobb migrációs mozgások nélkül a magyar anyanyelvű és identitású népesség minden regionális közössége számára biztosítani a nyelvváltás és a kulturális értékvesztés megelőzését.

A szomszéd országokkal való egyeztetések, és megállapodások rendszerével Biztosítani az egyenlő hozzáférést a magyar anyanyelvi,

kulturális, oktatási, tájékoztatási javakhoz, a kisebbségi közösségek teljes jogú részvételét a magyar kulturális, oktatási, tudományos alrendszerekben.

Szükséges, hogy a szomszéd országbeli magyarok a többségi nemzettel a politikai élet minden szintjén kiegyensúlyozott kapcsolatokat alakítsanak ki.


Határ – nemzet és államMihez kötődik?

„Erős” államEgybeesés – etnikai homogenitásMódszerek – XX. sz.

Békecsinálók Trianon

A nemzet határaKözösségiség kérdéseAz egyén a (nyelvhatáron)


Diaszpóra – szétszóratás, szétszóródás, elszéledt (Károli-biblia)migráció

Szórvány – sporadikus, zárt körülmények közöttinemzetsemleges – és mégis: közös

származás, közös kultúra Térbeli, társadalmi helyzet és

folyamat leírása létező törésvonal és hatásai


Leíró-költői: Vetési László„Diaszpóra – széthullott kéve magjai a

terméketlen földön, őszutón, a tél torkában, a betakarodás nagy műve után, a csirázás reménye nélkül. Nem is annyira a szétszóratottak csoportja, inkább az életveszélyesen elszigetelődött maradék, [...] nem várva, de tudomásul véve a közelgő gyilkos telet.” képzetei: veszélyeztetettség, halmozottan hátrányos

helyzet, a sajátos társadalmi tér beszűkülése, etnikai érték- és tartalomvesztés

Külső jegyek (statisztikai): Bárdi Nándor 6 szempont a fogalom leírására: tárgykör, eredet, elhelyezkedés, méret,

intézményesültség, hangsúlyos problémák külső jegyek alapján jelölik ki a szórvány értelmezési

kereteit NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.

Szociológiai: Ilyés Zoltán ellentétpárok és társadalmi háttér

allochton – autochton, rurális – urbánus, sziget/diszperz helyzet – tömb-helyzet, többnyelvűség – egynyelvűség

gazdasági helyzet, társadalmi rétegzettség, kisebbségjogi háttér

statikus, nem jeleníti meg a folyamatot Politológiai: Bodó Barna

mindennapi döntéshelyzet társas lény mivoltának a megélése nem teljes körű, a

más kultúrájú többségi közegben megszűnik az övéi közötti jelenlét otthonossága, magától értetődő mivolta – állandó nyomás

hatás: szórvány – szórványosodás asszimilációra hajlamosító közeg illetve folyamat, legyen a végeredmény nyelvváltás, kultúraelhagyás vagy akár etnikai adaptáció

dinamikus, igazodási kényszerNEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.

Kisebbség(jog)i kérdéskollektív dimenzió: a(z anya)nyelv mint a

kommunikáció eszköze beszélőközösséget feltételez, a nyelvi emberi jog a közösségnek az a joga, hogy nyelvét megtartsa és fejlessze

Nyelvi (tudományos) kérdésmiként alakul a nyelv és használata

Intézményi (közösségépítési) kérdésalapintézmények léte, illetve funkcióik

Nemzetpolitikai kérdésmiként viszonyul a nemzet a szórvány(á)hoz


A jog és alanyakinek és mit

nemzet: a nyelv jogilag biztosított szabad érvényesülése, akadálytalan használata, művelésének, oktatásának szabadsága, intézményi feltételeinek biztosítása

tömbben élő kisebbség: igény a helyi közösségek létének közjogi elismerése

szórvány: a nyelv mögül eltűnik a közösség, kulturális önfeladás

Jogi paradoxonaki harcol – akiért harcolnak


Nyelvi emberi jog:alapvető nyelvi emberi jog: az egyén joga,

hogy anyanyelvével pozitívan azonosuljon,

ezt mások is tartsák tiszteletben Szórványhelyzet:

nincs pozitív azonosulás, az anyanyelv „használati értéke” viszonylagossá válik

Nyelvfejlődés a nyelv státusa – beszorul a „konyhába”


Szimbólumok és/vagy értékekközösségiség, labilis csoporttudata probléma forrása:

a kor, az egyén helyzete

Intézmények és szükségletekaz identitás építése, tartalmakkorlátok és felelősség

Szórvány és intézmény helyi erőforrások a demokrácia mint keret


Vallomás kényszer és tehetetlenség

Csapdahelyzetek – elvárás Tudomány(os eredmény) és gyakorlat(i

céltalanság)Megalapozottság(hiány), szemlélet

Kulcskérdések értelmezési keret – mit: a „tünet” és

„kezelése” felelősség kérdése – stratégia és

„éntételezés”eszközök és partnerek


Szórvány a teher (nyomás) és vállalása -

TUDATOSSÁG Nyelvváltás „természetessége”

a kétnyelvűségből szinte zökkenőmentes A védelem – mi a cél?

nyelvi/kulturális kiszolgáltatottságközösségi kiszolgáltatottsága nemzetet (határát)


Döntéskényszer probléma-felismerés érdek és eszközök

A politika jellegeVédelem (közösség)Rehabilitáció (nyelvi) Szereplők (szakmaiság)

Szórványdiskurzus Elvárás-horizont és felelősségŐszinteség-hiányDiverzió: a szociális „sovinizmus”

2004.dec.5.


A politikai kérdés: rákapcsolható-e a szórvány az átmenet

meghatározó témáira – decentralizáció, regionalizmus?

nem: a „külső” nyelvpolitika hatástalan, csak a különneműséget akarót segíti

A diskurzus kiterjesztése feszültség - az etnikumközi kapcsolatokban a

másik nem ismerése a folyamat „vége”

A szórvány-ügy jellege a szórvány-kérdés nem a szórvány kérdése pozitív tartalmak

az etnikumközi kapcsolatok humanizálása: az együttélés „technikái”


A szórvány mint teher: szórványgondozás A „fogyatékost” kell gondozni

A szórvány mint védősáv: Az etnikai határon élők védik a tömböt

A határ „állandósága” Meddig „van”?

Meddig él a szórvány? Határ/védelem és a kisebbségi közösség - eltűnik Elvárás: minden nemzet védi a határt A kisebbség belső erőforrásai

forrásszűke: „mit érdemes” vállalni, miről „kell lemondani”


Jövőkép Kié a feladat?Két évtized mire volt elég?A nemzeti érdek statuálása

Források létemi jár és mi juteszközök

Felelősség - szintekAnyaország és szomszédok

Velencei Bizottság


Intézménytípusok:hatalmi intézményekkulturális intézményekkisebbségi intézmények

Partnerségek a támogató-támogatott dichotómia

feloldásaközpont-periféria ellentét kezelésegazdaság és politika


Nemzeti szórványtanács létrehozása reprezentativitás paradigmaváltás helyzetelemzés és prioritások

Szórvány és támogatáspolitika partnerség

A kisebbségi diskurzus áthangolása modernitás vs. fejlődésképtelenség diszkrimináció és esély presztízs: kisebbségi nyelvek státusa – környezeti

nyelv, iskola A magyarországi etnikai szórványok

a kisebbségi önkormányzatok „modell-értékűsége” - elemzés


Nemzetfogalom átértelmezése – MTAKI, 2006 „nem a területi, kulturális vagy a politikai

kompetenciák kiterjesztése, hanem az integrálódó európai térben kínálkozó

kapcsolattartási, intézményi, gazdasági, munkaerő-piaci stb. lehetőségek,

és a kialakuló új tendenciák, új kötődések, újfajta migráns, transznacionális magatartásformák beemelése a nemzeti hálózatok működtetésébe”.

A többségi–kisebbségi, magyar–magyar együttműködés révén kialakítható kulturális, regionális NEMZETKÖZÖSSÉGI TÁRSULÁS Nemzeti kapcsolatháló


Mottó 2:

„Nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni.”

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


nemzethatár és magyar nemzetstratégia

Documents