Nemzeti parkjainkNemzeti parkjaink

Aggteleki Nemzeti Park

• Fő tömegét tengeri üledékréteg építi fel

• A védett terület nagysága: 19.981 hektár, ebből fokozottan védett 3.922 hektár.

• A barlangrendszer másik bejárata Szlovákiában található

• 1995-től a Világörökség része

• 1985-ben alapították

• Jellemző növényfajai: sárga hagyma, szibériai harangvirág, napvirág, tornai vértő.

• Jellegzetes állatai: futócincér, havasi cincér, sötétzöld rétiszöcske, fekete gólya, kék galamb

• A karsztfennsíkok tövében tiszta patakok folynak óriási karsztforrásokból

• Feltűnő jelenség: a nem karsztos területekről a karsztos területekre érkező víz ún. víznyelőkben tűnik el. Pl: Ördöglyuk, Zomborlyuk

Napvirág

Sárga hagyma

Havasi cincér

Kék galamb

Balaton- felvidéki Nemzeti Park

• Mozaikos felépítésű

• 1997-ben alakult Veszprém és Zala megye területén

• Területének nagysága: 57.000 ha

• Területi egységei: Tihany, Pécselyi- medence, Káli- medence, Badacsony és a Tapolcai- medence, Keszthelyi- hegység, Kis-Balaton

• Hazánk 8. nemzeti parkja

• Védett növényei: békakonty, apró nőszirom, fekete kökörcsin, stb..

• Védett állatai: erdei sikló, kormorán, szürke gém, nagy kócsag, stb..

• Több tájegységén is felbukkan a vörös homokkő, amely a perm időszakban képződött

• Területén 800 barlang található

• 232 madárfaj rendszeres költőhelye

Békakonty

Fekete kökörcsin

Erdei sikló

Szürke gém

Bükki Nemzeti Park

• Hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja-mintegy 95%-át erdő borítja

• 1977-ben hozták létre

• Területe: 43.254 ha

• A bükki erdők közül a legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, ezeket a magasabb régiókban gyertyános- tölgyesek követnek, majd 600m felett hegyvidéki bükkösök.

• Ritka növényei: tűzliliom, moldvai sisakvirág, sárga ibolya, északi sárkányfű

• Néhány terület kivételével szabadon látogatható

• Központi része a Bükk, amely 15 millió éve emelkedett ki, majd a folyamatos mállás, erózió hatására nyerte el mai, jellegzetes alakját

• A hegységben élő állatfajok számát 22.000-re becsülik. Ritkaságok: szarvasbogár, cincérek-havasi cincér, császármadár, lipicai ménes

• Területén a felszíni mállások hoztak létre: víznyelőket, barlangokat, kiemelkedő köveket, mély szurdokvölgyeket

Sárga ibolya

Tűzliliom

Császármadár

Szarvasbogár

Duna-Dráva Nemzeti Park

• Ezt a np-t az 1990-es évek elején Jugoszláviával közösen tervezték, de a változások miatt 1996-ban Magyaro. Területén jött létre

• Elhelyezkedése: a Duna- Sió torkolata és az országhatár, vmint a Dráva mellett

• Területe: 50.000ha• Területi egységei: Gemenc, Béda- Karapancsa, Dráva- menti síkság,

Barcsi Borókás, Lankóczi-erdő, Zákány- Őrtilos térsége• Területének értékét meghatározza az élő és holt víz: az árvízi

területek gazdag növény-, állatvilága-madárfajok.• Lehetőség van vízi kirándulásokra, tanösvények, és madármegfigyelő

tornyok használatára• Jellemző növényei: fehér tündérrózsa, tündérfátyol, sulyom, stb..• Jellemző állatai: tarajos gőte, fülemüle, borz, tőkés réce, stb.• Magyarországon kizárólag itt él meg, pl: a csermelyciprus • A folyók védetté nyilvánításának folyamata 1962-ben kezdődött meg

Fehér tündérrózsa

Tündérfátyol

Fülemüle

Tarajos gőte

Duna-Ipoly Nemzeti Park

• 1997-ben hozták létre

• Érinti a pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetet, és az Ipoly bizonyos szakaszát és ártereit

• Sajátossága 3 nagy tájképi egysége: folyóvölgyek, hegységek, síkságok- és ezek találkozása.

• Növényritkaságai: szirti páfrány, nősziromfajok, medvehagyma, réti iszalag, piros madársisak, budai nyúlfarkfű, stb..

• Állatritkaságok: bödöncsiga, petényi márna, kerecsensólyom, parlagi sas, vízirigó, stb..

• Területe: kb. 60.000 ha

• A Duna és a hegyek találkozásának legszebb része a Dunakanyar

• A folyón kisebb-nagyobb szigetek alakultak ki

• A partokat galériaerdők szegélyezik

Piros madársisak

Szirti páfrány

Petényi márna

Vízirigó

Fertő-Hanság Nemzeti Park

• A két Nemzeti Park összterülete: 33.087 ha, ebből Magyarországra eső terület: 23.587 ha

• Területi egységei: Fertő-táj, Dél-Hanság, Észak-Hanság, Tóköz, Répce-mente

• 1994-ben hozták létre• A Fertő tó Európa harmadik legnagyobb tava• A vízben igen magas a sótartalom, kb. 2kg/m3

• Jellegzetes növényei: mocsári hízóka, mocsári nőszőfű, fertői mézpázsit, sóballa, sziki őszirózsa

• Jellegzetes állatai: nagy kócsag, vörös gém, kanalasgém, nyári lúd, réti csík, csuka, nagy pávaszem, sápadt szemeslepke

• Ritka madarai: vörösnyakú lúd, réti sas, kékes rétihéja• Ritka növényei: Boldogasszony-papucsa, légybangó, tarka nőszirom,

törpe nőszirom

Fertői mézpázsit

Sziki őszirózsa

Nagy kócsag

Nagy pávaszem

Hortobágyi Nemzeti Park

• Területe: kb. 82.000 ha

• 1973-ban hozták létre

• Magyarország első nemzeti parkja

• 1999-től szerepel a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listáján

• Területe sík, csak néhol emelkednek ki kisebb halmok

• Négy élőhely típus található itt: szikes puszták, löszpuszták, mocsarak, árterek

• Jellegzetes növényei: pusztai cickafark, villás boglárka, sziki sóvirág, sziki csenkesz, sziki őszirózsa, törpe mandula, fátyolos nőszirom, fekete nadálytő, fehér tündérrózsa, vízitök, tündérfátyol

• Jellegzetes állatai: kék vércse, kerecsensólyom, parlagi sas, pusztai ölyv, fürj, hermelin, túzok, szikipacsirta, csíkosfejű nádiposzáta, nyári lúd, fekete gólya, gyurgyalag, jégmadár, kanalasgém

Sziki sóvirág

Vízitök

Kék vércse

Parlagi sas

Kiskunsági Nemzeti Park

• 1975-ben hozták létre

• Hazánk második nemzeti parkja

• Területe: 530 km²

• Területének kétharmadát az UNESCO Ember és bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította

• Területi egységei: Felső-kiskunsági puszta, Felső-kiskunsági tavak, Izsáki Kolon tó, Fülöpházi buckavidék, Orgoványi rétek, Bócsa-Bugac buckavilága és pusztái, Szikra és az Alpári rét, Miklapuszta, Peszéradacsi rétek

• Jellegzetes növényei: fehér tippan, sovány csenkesz, naprózsa, kései szegfű, kékvirágú szamárkenyér, homoki nőszirom, homoki kikerics, csikófark, gyapjas csüdfű, tiszaparti margitvirág

• Jellegzetes állatai: küszvágó csér, vörösgém, szürkegém, kis kócsag, nagy kócsag, lápi póc, réti csík, sárga rigó, gyurgyalag, fűrészlábú szöcske, rákosi vipera, kígyászölyv, parlagi és réti sas

Homoki nőszirom

Naprózsa

Kígyászölyv

Küszvágó csér

Körös-Maros Nemzeti Park

• 1997-ben hozták létre• Két jól elkülöníthető területe: Körösvidék, Békés-Csanádi löszhát• Területi egységei: Dévaványai-Ecsegi puszták, Körös-ártér,

Cserebökényi-puszta, Kis-Sárrét, Biharugrai halastavak, Bélmegyeri Fás-puszta, Mágor-puszta, Kígyósi-puszta, Kardoskúti Fehét-tó, Csanádi puszták, Tatársánci ősgyep, Maros-ártér

• Jellegzetes növényei: tündérfátyol, rucaöröm, sulyom, medúzafű, rókasás, koloncos legyezőfű, lila ökörfarkkóró, egybibés galagonya, csíkos kecskerágó, réti kakukktorma

• Jellegzetes állatai: ugartyúk, sziki csér, fogoly, réti fülesbagoly, hamvas rétihéja, prérisirály, havasi lile, darázsölyv, békászó sas, örvös légykapó, szerecsensirály, dankasirály, nyári lúd, bölömbika

• Hazánkban csak itt található: erdélyi hérics, bókoló zsálya• Szikes pusztáinak kiemelkedő értéket ad az azokon élő, 5-10 millió

tő nagyságúra becsült őszi csillagvirág

Sulyom

Őszi csillagvirág

Ugartyúk

Nyári lúd

Örségi Nemzeti Park

• 2002-ben hozták létre

• Területe: 44.000 ha

• Területi egységei: Őrség, Vendvidék, Rába folyó völgye, Szentgyörgyvölgy

• Területén több mint 200 forrás található

• Szalafő őserdejében 1950 óta nem vágtak ki és nem is ültettek fát, ember itt nem avatkozhat a természet dolgába

• Tíz ritka tőzegmohafaj élőhelye

• Jellegzetes növényei: fecsketárnics, zergeboglár, sárga liliom, gyapjúsás, szibériai nőszirom, vidrafű, kereklevelű harmatfű, tavaszi hérics, fekete kökörcsin, piros kígyósziszt, hegyi árvalányhaj

• Jellegzetes állatai: bagolyfélék, holló, vörös vércse

Hegyi árvalányhaj

Vidrafű

Holló

Vörösvércse