nemzetközi agrárkereskedelem

Nemzetközi agrárkereskedelem

Dr. Vasa László

What’s happening to world ag. trade?Figure 1.1 Value of World Agricultural Trade, 1974-2003

(billions of U.S. dollars)

0

100

200

300

400

500

600

1974

1976

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

What’s happening to world ag. trade?Fig. 1.2 Agricultural Exports of Selected Countries,

1974-2003 (billions of U.S. dollars)

0

10

20

30

40

50

60

70US

France

Netherlands

Germany

Mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya és a mezőgazdaság GDP-n belüli részaránya

SOURCE: U.S. Department of Commerce and the Federal Reserve Bank of St. Louis. Reprinted from K.L. Kliesen and W. Poole, 2000. "Agriculture Outcomes and Monetary Policy Actions: Kissin' Cousins?" Federal Reserve Bank of Sf. Louis Review 82 (3): 1-12.

Source: K.L. Kliesen and W. Poole, 2000. " Agriculture Outcomes and Monetary Policy Actions: Kissin' Cousins?" Federal Reserve Bank of St. Louis Review 82 (3): 1-12.

Az élelmiszerekre fordított kiadások aránya az összes kiadáson belül (USA)

Mind az import, mind az export pozitív hatású lehet

Pt

Pe

QdQe

S

D

P($/unit)

A B

Qs

Pt

Pe

QsQe

A B

QdAz importtal a fogyasztók többet nyerhetnek, mint amennyit a termelők veszítenek

Az exporttal a termelők többet nyerhetnek, mint amennyit a fogyasztók veszítenek

Akkor miért nincs szabadkereskedelem?

Pt

Pe

QdQe

A B

Qs

Pt

Pe

QsQe

A B

Qd

A kereskedelempolitika megértéséhez: Milyen termékek kereskedelmét korlátozzák általában?Az importtermékek hatása szabadkereskedelem esetén

Az exporttermékek hatása szabadkereskedelem esetén

Adott kereskedelmi hatások mellett, mit tehetnek a kormányok?Szabadkereskedelem…

az import előnyös a fogyasztónak,de negatív a termelőre nézve;

az export előnyös a termelőnek,de nem jó a fogyasztónak.

Protection from imports in the world economy, 1997

0.0

50.0

100.0

150.0

200.0

250.0

300.0Da

iry pr

oduc

tsPr

oces

sed r

ice Whe

atPa

ddy r

iceBe

verag

es +

toba

cco

Oil s

eeds

Suga

r can

e, su

gar b

eet Suga

rMe

at pro

ducts

nec

Meat:

cattle

,shee

p, etc

.Ce

real g

rains

nec

Vege

tables

, frui

t, nu

tsFo

od pr

oduc

ts ne

cCr

ops n

ecVe

getab

le oil

s and

fats

Cattle

,shee

p,goa

ts,ho

rses

Raw

milk

Wea

ring a

ppare

lMo

tor ve

hicles

and p

arts

Manu

factur

es ne

cTe

xtiles

Anim

al pro

ducts

nec

Leath

er pro

ducts

Mine

ral pr

oduc

ts ne

cFis

hing

Ferro

us m

etals

Metal

prod

ucts

Woo

l, silk

-worm

coco

ons

Woo

d prod

ucts

Mach

inery

+ eq

uip. n

ecCh

emica

l,rubb

er,pla

stics

Petro

leum,

coal

produ

ctsPa

per p

roduc

ts,Me

tals n

ecEl

ectro

nic eq

uipme

ntTr

ansp

ort eq

uipme

nt ne

cPl

ant-b

ased

fibers

Oil

Mine

rals n

ecFo

restry Co

alBu

sines

s serv

ices n

ecCo

mmun

icatio

nFin

ancia

l serv

ices n

ec

Tari

ff-e

quiv

alen

t im

port

res

tric

tions

.

(% o

f wor

ld p

rice

)

USA Oth.High-Inc. Med.Income Low Income

…akkor miért is korlátozzák az importot? A szabadkereskedelem elleni fő általános érvek:

a külföldiek elárasztják olcsó termékekkel a piacot (dumping) aztán emelik áraikat

a hazai termelők alacsonyabb szinten állnak a versenytársakhoz képest, de fejlődési pályára állíthatók

szennyezés, munkaügyi problémák vagy más piaci hibák (market failures) miatt az árak nem tükrözik a valós költségeket/nyereséget

A versenyképes nagy mezőgazdasági termelők nagy részt hasítanak ki a világpiacból, ezért a kereskedelmi korlátozások növelhetik az árakat

Mindez igaz lehet, de közgazdászok nem igazán találnak magyarázatot a kormányzati akciókra

Az egyetlen kézenfekvő magyarázat, hogy a kormányok néhány csoportot szeretnek előnyben részesíteni. Mindez a hatékonyságromlás és az alacsony jövedelmek irányába hat!

Trade and Welfare

Autarkia (autarky) – az állam önellátó, nem vesz részt a nemzetközi kereskedelemben, a piacok egyensúlyban vannak.

Arbitrázs (arbitrage) – termékek vásárlása az egyik piacon nagyon alacsony áron és gyors eladása egy másik piacon magasabb áron.

Részleges egyensúly és túlkínálat – a javak az alacsonyabb árszínvonalú piacokról (túlkínálat) a magasabb árszínvonalú piacokra (túlkereslet) áramlanak.

Az USA egyensúlyi ár PUS.A PUS fölött többlet alakulki.

A PE,ár esetén például a termelők QSUS3 mennyiséget kínálnának fel a piacon, miközben kereslet csak QDUS4-re mutatkozna.

Az USA egyensúlyi ár PUS.A PUS fölött többlet alakulki.

A PE,ár esetén például a termelők QSUS3 mennyiséget kínálnának fel a piacon, miközben kereslet csak QDUS4-re mutatkozna.

Japán esetében a piaci egyensúlyPj-nél van. Pj,alatti árakon túlkereslet mutatkozik.

PE esetében például a keresleti mennyiség QDj4 lenne, miközben a termelők csupán QSj3

mennyiséget hajlandóak termelni

Japán esetében a piaci egyensúlyPj-nél van. Pj,alatti árakon túlkereslet mutatkozik.

PE esetében például a keresleti mennyiség QDj4 lenne, miközben a termelők csupán QSj3

mennyiséget hajlandóak termelni

USA egyensúlyi ára…(ES0) …

USA egyensúlyi ára…(ES0) …

Japán egyensúlyi ára…(ED0) …

Japán egyensúlyi ára…(ED0) …

Ha a japán árakPj2, túlkereslet ED1.

Ha a japán árakPj2, túlkereslet ED1.

Ha az USA árak PUS2,túlkínálat ES1-nél

Ha az USA árak PUS2,túlkínálat ES1-nél

szabadkereskedelem eseténmindkét ország piaca egyensúlyba kerülneahol ED=ES PE ár mellett

szabadkereskedelem eseténmindkét ország piaca egyensúlyba kerülneahol ED=ES PE ár mellett

Ha a japán ár PE, a fogyasztói többlet a+b –re növekszik, miközben a termelőiTöbblet „a”-ra csökken.

Ha a japán ár PE, a fogyasztói többlet a+b –re növekszik, miközben a termelőiTöbblet „a”-ra csökken.

Ha az USA ár PE, a fogyasztói többletlecsökken: 1+2 miközben a termelői többlet1+2+3 –ra nő

Ha az USA ár PE, a fogyasztói többletlecsökken: 1+2 miközben a termelői többlet1+2+3 –ra nő

Nyereség

United States Japan

Fogyasztói haszon

-(1+2) +(a+b)

Termelői haszon +(1+2+3) -(a)

Nettó társadalmi haszon

+3 +b

Mindkét ország esetében van nettó társadalmi haszon.A nyertesek és vesztesek azonban különböznek…

Mindkét ország esetében van nettó társadalmi haszon.A nyertesek és vesztesek azonban különböznek…

Miért vannak kereskedelmi korlátozások? A kialakuló vagy gyerekcipőben járó

iparág védelme Kiküszöbölni a tisztességtelen

külföldi versenyt Folyó fizetési mérleg A hazai környezet és

élelmiszerbiztonság védelme

Kereskedelmi korlátokVám jellegű akadályokNem vámjellegű akadályok(NTB)

önkéntes exportkorlátozás(VERs)

traiff-rate kvóták(TRQ) (adott időn belül vámmentes)

import kvóták

Belföldikereslet

Belföldikereslet

Belföldikínálat

Belföldikínálat

Belső piaci egyensúly:ár $4,000, mennyiség 50 tonna.

Belső piaci egyensúly:ár $4,000, mennyiség 50 tonna.

50

Kínálat (szabadker.)

Kínálat (szabadker.)

Jellemzővilágpiaci ár

Jellemzővilágpiaci ár

Kínálatimennyiség


Keresletimennyiség

KeresletimennyiségTúlkereslet

60 = 80 – 20

Túlkereslet60 = 80 – 20

Jellemzővilágpiaci ár+ vám/adó

Jellemzővilágpiaci ár+ vám/adó



Keresletimennyiség

KeresletimennyiségTúlkereslet

20 = 60 – 40

Túlkereslet20 = 60 – 40

KínálatVám/adó esetén

KínálatVám/adó esetén

Welfare Effects of TariffFogyasztói többlet vám kivetése előtt: a+b+c+d+e+f+g.

Vám kivetése után, a fogyasztói többlet lecsökken:e+f+g, vagy veszteségként a+b+c+d.

Termelői többlet növekszik a „h” területről a+h –ravám kivetése után.

A kormányzat vámkivetésből származó bevétele: c

A társadalom holtteher-vesztesége: b+d.

ár autarkia

esetén

ár autarkia

esetén

Kínálat(szabadker.)


vám és a kvótakombinálása…


Importvámmértéke

(importkvótáig)

Importvámmértéke

(importkvótáig)





Importvámmértéke

(importkvótáig)

Importvámmértéke

(importkvótáig)

Kvótán felüliimport vámja

Kvótán felüliimport vámja





Importvámmértéke

(importkvótáig)

Importvámmértéke

(importkvótáig)

Kvótán felüli

import vámja

Kvótán felüli

import vámja



Termelőitöbbletnövekszik(az ár is,$200-ig)

Termelőitöbbletnövekszik(az ár is,$200-ig)

A TRQ jóléti hatásai

Fogyasztói többlet csökken a TRQ miatt: e+f+d+a+c+b+g.

Termelői többlet nő: e+d

A kormányzat bevétele: a+b+c.

A társadalom holtteher-vesztesége: area f+g.

nemzetközi agrárkereskedelem

Documents