nemzetközi kommunikáció -...

TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Nemzetközi kommunikáció

Globális elgondolások

Szerző: Bogár LászlóLektor: Hidasi Judit


Bevezetés

A Globális elgondolások című tananyag alapvető célja az, hogy bemutassa azokat a főbb elbeszélési módokat, amelyek segíthetik a globalitás létmódjának a mélyebb megértését. Az emberi létezés kritikus elágazási pont felé közeledik, és ez elengedhetetlenné teszi, hogy legalább megpróbáljuk megérteni a készülődő dráma lényegét. Mint az anyagból majd kiderül, számos lehetséges elbeszélési mód létezik e dráma feldolgozására. A továbbiakban arra teszünk kísérletet, hogy ezek bemutatásával és elemzésével a hallgatókat arraösztönözzük, hogy saját álláspontot igyekezzenek felépíteni.


Tartalom 1.

• I. Centrum és periféria: the West and the Rest• Az emberi létet elbeszélő nagy narratívák

• A szakralitás narratívája

• A Felvilágosodásra épülő Modernitás narratívája

• Tradicionalitás, Modernitás, Globalitás

• A nyugatias modernitás létrontásának kettős talapzata

• A külső természet felélése

• A belső természet felélése

• Globalitás: kísérlet a valóság leváltására


Tartalom 2.

• II. A globális hatalmi rendszer intézményei• Az önmaga létét tagadó globális „szuper-struktúra”

• A „globalóma” természetrajza

• A multinacionális vállalatok kényszerítő hatalma

• Az IMF és hitelminősítők, mint figyelmeztető-fegyelmező hatalom

• A globális média, mint tematizációs és értelmező hatalom

• Hatalom és uralom a globalitás korában


Tartalom (folytatás)

• III. A globális tőke-áramlás hatalom-szerkezete• A Nagy Globális (V)álság lényege

• Az állam és az állampolgár felszámolása

• A globális pénzfegyverek

• „PIGS” avagy a „disznókat levágják ugye?”

• A válság lét-stratégiai következmények lehetséges kezelési módjai


I. Centrum és periféria: the West and the Rest


Egy kis kitérő a narratíva kérdésköréről

• A kérdéskör elméleti megközelítése során először azt kell rögzítenünk, hogy számos „elbeszélési mód” létezik. Ez azt jelenti, hogy különböző elbeszélési módok, vagy „narratívák” segítségével igyekszik megragadni az emberi gondolkodás a világgazdaság, „világtársadalom” szerveződési logikájának ontológiai rétegeit is.

• Az ember az őt körülvevő világ legalapvetőbb összefüggéseiről ugyanis csak úgy tud megnyilatkozni, hogy ha mindezt egy jól körül határolható értelmezési keret, és a hozzá tartozó fogalom-készlet segítségével teszi. A továbbiakban mi is egy sajátos elbeszélési módban fejtjük ki a témakör lényegi mozzanatait.


Az alapvető narratívák:szakralitás

• A ma létező narratívák két alapvető csoportra oszthatók. Az egyik narratíva-csoport az emberi létezés legalapvetőbb szerveződési elvének a szakralitást tekinti.

• A szakralitás fogalma arra a világértelmezési logikára utal, amely szerint vannak az emberi létezésnek olyan „végső kérdései”, amelyekre adandó válasz nem képezheti az emberi diskurzus tárgyát.

• Mégpedig egyszerűen azért nem, mert ezek a kérdések transzcendens metafizikai logikának engedelmeskednek, és bevonásuk az ember által eldönthető kérdések körébe, végzetes következményekkel járna.


A Felvilágosodás de-szakrális narratívája

• A narratívák másik, az elmúlt évszázadok során egyre inkábbmeghatározó csoportja viszont úgy véli, hogy az emberiség„nagykorúvá” vált és ez lehetővé, sőt kötelezővé teszi számára,hogy „felszabaduljon” a „dogmák és babonák” uralma alól. Eza Felvilágosodás, alapvetően de-szakrális logikája, ám ezzelvalójában csak új dogmák és babonák jönnek létre. A modernvilág a felvilágosodás során deklarálta, hogy szakított ababonákkal . Ám helyette valójában újabb, rejtet t ,következéskép veszélyesebb babonákra építkezik. Aza l á b b i a k b a n e z e k e t p r ó b á l j u k f e l s o r o l n i :


A modernitás „új babonái”

• Pozitivista, szcientista babona

• Materialista, hedonista babona

• Evolucionarista, progresszionista babona

• Egalitárius, demokratikus babona


A pozitivista szcientista és a materialistahedonista „babona

• A pozitivista, szcientista babona lényege, hogy a modernitás tudománya a maga eszközeivel, mentális sémáival és kutatási módszereivel mindenre választ tud adni, és amire nem, az „nem is létezik” vagy legalább is nem képezheti a „komoly” diskurzus tárgyát

• A tudomány alkalmazása, a technológia pedig minden felmerülő szükségletet ki tud elégíteni, függetlenül annak lelki, erkölcsi, szellemi minőségétől. A hidrogénbomba, vagy a genetikai manipuláció azonban azt látszik igazolni, hogy ez tévedés.

• A materialista hedonista babona lényegét fejezi ki az alábbi idézet: „Az élet fenntartásának anyagi eszközei lassan fontosabbakká válnak, mint maga az élet, sőt egy idő után magát az életet teszik saját eszközükké” Az idézet a nagy spanyol filozófus, Ortega y Gasset, a Tömegek lázadása című művéből való.

• E babona szerint a jólét és boldogságnak egyetlen biztos mércéje van, az anyagi javak birtoklása és élvezete, és a lelki, erkölcsi, szellemi újratermelési folyamatokat is a materiális reprodukció határozza meg. A média-manipuláció, reklám, és globális „hulladék-gyártó művek” kialakulása azonban itt is jelzi a végzetes tévedést.


Evolucionista progresszionista és egalitáriánusdemokratikus „babona

• Az evolucionista progresszionista babona úgy állítja be, hogy az egész élővilág illetve benne az ember, mint élőlény általános helyzete az egész történelme során szakadatlanul és lineáris módon javul és tökéletesedik. Ez a babona valójában egy másik megfogalmazási módja a tudományba, technológiába és az anyagi fogyasztás és az ez által kiváltott élvezetekbe vetett rendíthetetlen hitnek, az állandó exponenciális „fejlődésnek, haladásnak”, holott az ember legősibb tapasztalata, hogy minden ciklikusan változik.

• Az egalitáriánus, demokratikus babona figyelmen kívül hagyja, hogy a létezés legbelső rendje csakis rendkívül szilárd hierarchiára épülhet, ahol a liberális értelemben vett egyenlőség, s demokrácia „szabadsága” kizárólag a degeneratív leépüléshez vezető betegségek (pl. rák) szinonimájaként értelmezhető (deviancia), vagyis a globalitás körülményei között a ”globalóma” szabadsága


Az emberiségtörténelmi lét-módjai

• Az elemzésünk kiinduló pontját az emberi társadalmak három nagy történelmi „lét-módja” jelenti. Ezek a Tradicionalitás, a Modernitás, és a Globalitás. E három történelmi lét-mód lényegének a megértéséhez kis kitérőre van szükség. Az ember az egyetlen olyan élőlény, amely képes gondolati konstrukcióként valami olyat is felépíteni a tudatában, ami a külső világban (még) nem létezik.

• Ez azt jelenti, hogy rendelkezik az elgondolhatóság szabadságával. Mivel a gondolati konstrukciókat többnyire képes objektiválni a külső világban, ez azt jelenti, hogy rendelkezik a megvalósíthatóság szabadságával is. Ilyenkor az ember nagyon büszke és elégedett, mert hiszen „okos és ügyes” volt. Ám a „lét-tévedés” is megvalósulhat, tehát van az embernek, egy ezeknél is fontosabb, harmadik típusú szabadsága is, és ez a megvalósíthatóság szabadsága.

• Ez utóbbi azt jelenti, hogy amit elgondolt és megvalósított, azt képes harmonikusan beilleszteni a Teremtés rendjébe. A Tradicionalitásban tehát az emberi gazdálkodás eredendően szakrális jellegű, benne a külső természet és az emberi belső természet javaival a „jó gazda gondosságával” való bánásmód eleve feltételezte a transzcendens, az emberi világon túl mutató, létezését és meghatározó erejét.


A Tradicionalitás lét-módja

• A korai földművelési és kézművességi rendszerek természet adta módon rendelődtek alá a szakrális egyensúly alapelveinek. Ezt a magyar nyelv szakrális mélyszerkezetében megrendítő pontossággal írják le az „arany, arány, erény” szavak. Fontos adalék, hogy ezzel szemben a kereskedelem, a pénzgazdálkodás és a média (mint fő közvetítő mezők) szakrális renden belül tartása rendszeresen kudarccal végződött.

• Ezt mutatja meg például az, az Újszövetségi történet, amelyben Jézus kiűzi a kufárokat a Templom előteréből. Ez utóbbi összefüggés hívja fel a figyelmet arra, amit a költészet nyelvén József Attila így fejezett ki:

• „Ős patkány terjeszt kórt miköztünk, a meg nem gondolt gondolat. Vagyis, hogy az emberi létezés legnagyobb fenyegetése a „meg nem gondolt gondolat”, vagyis, amikor valami olyat gondolunk el, és/vagy valósítunk meg, amely nemcsak, hogy nem illeszthető be a Teremtés szakrális rendjébe, hanem egyenesen elpusztítással fenyegeti magát a megalkotóját is.

• Ezt a „palackból kiengedett szellem” meséje írja le. A lényeg megértését szintén kiválóan segíti a „közlegelők tragédiája” néven ismert történet, amely arról szól, hogy az ember a rövid távú előnyökért képes ennél sokkal nagyobb jövőbeli értékek feláldozására is.


A Modernitás lét-módja

• A profit, mint látni fogjuk, valójában csak egy virtuális létező. Csak azért, és annyiban mutatható ki, mert a tőke-tulajdonos, vállalkozó tevékenységének külső természeti és belső természeti költségeit időben és térben másokra hárítja át. A közgazdaságtan mindezt extern („külső” ) költségeknek nevezi. Tehát egy vállalkozás például elszennyezi mások ivóvíz készleteit, vagy lelki, erkölcsi, szellemi értelemben okoz súlyos kárt az adott helyi emberi közösségnek, miközben rövid távon és közvetlen üzemgazdasági szinten profitot termel. Pontosabban profitot „mutat ki”.

• A Tradicionalitás termelési rendszereinek „célfüggvénye” nem a mennyiség volt, mert ez a lét-szerveződési mód a minőség alapelveire épült. Ez tükröződik abban a tényben is, hogy a Modernitás értelmezése szerinti „gazdasági növekedés” illetve az ezzel párhuzamosan szintén exponenciálissá váló népességnövekedés a Tradicionalitás évezredei során nemcsak, hogy nem létezett, de értelmezhetetlen is lett volna. A gazdálkodás végső „célfüggvénye” ott ugyanis az üdvösség volt, vagyis külső és belső természettel való gazdálkodás Isten-szerinti megszervezése. A Modernitás viszont René Génon szavaival élve a mennyiség győzelme a minőség felett. A számosság ön-értékké válik…pl. „gazdasági növekedés”


A Modernitás világ-értelmezési talapzata

• A Római Birodalom romjain néhány évszázad elteltével kialakult a kora-kereszténység szakrális univerzuma, amely reményt keltő kísérlet volt a hanyatló de-szakrális császárkori Róma alatt megbomlott lét-egyensúly helyreállítására. Ám félévezrednyi reményt keltő kísérlet után olyan hatalmas ívű kulturális átalakulások kezdődtek el, amelyek Reneszánsz, és a Felvilágosodás során teljesen átalakítják az emberi kultúra világ-értelmezési logikáját, az emberi „szabadságról” alkotott képzeteket.

• Így indul világhódítóútjára az a de-szakrális logika, amely az elgondolhatóságot (gondolat-szabadság, szólás-szabadság, sajtó-szabadság stb.), illetve a megvalósíthatóságot (a vállalkozás és a piacok működésének szabadsága, termelési tényezők szabad áramlása stb.) irreálisan túlhangsúlyozza, míg az elgondolt és megvalósított entitások folytathatóságát-fenntarthatóságát fokozatosan eljelentékteleníti.

• Ezzel mintegy megbontja a szakrális és profán idő egységét, ez utóbbit, a Krónoszt, az élet-időt emeli piedesztálra a szakrális lét-idővel, a Kairosszal szemben. Így aztán aligha véletlen, hogy a kronosz jelentése ma is ismert, ám a kairosz napjaink modern embere számára már értelmezhetetlen lett.


A Modernitás ontológiai lényege

• Az erre a lét-szerveződési logikára épülő nyugatias Modernitás, amit a XIX. század óta leegyszerűsítve kapitalizmusként ismerünk, éppen erre az „időrablásra” alapozódik. Központi eleme, és legfőbb hajtóereje, a profit, valójában olyan „virtuális” létező, amely csak azért kimutatható, mert a tőkeviszonyra épülő vállalkozás időben és térben a számára „külső” szereplőkre hárítja a költségek jelentős részét. Mint már említettük, ezt nevezi az uralkodó közgazdaságtan „externáliának”, vagyis külső költségnek, ami áthárítható ugyan, ám

• …az átháríthatóság tartós fennállása nem volna lehetséges olyan komplex erőszak-struktúra nélkül, ami eleve illuzórikussá teszi az un. demokrácia létezését. A nyugatias demokrácia berendezkedése is többnyire manipulálja a közvéleményt, és a választópolgárok többsége képtelen átlátni a valóságos folyamatokat, sem kellő tudása, sem bátorsága nincs ahhoz, hogy megakadályozza mindezt.


A Modernitás ön-pusztító, lét-felélő jellege

• Mindez az anyagi tőkék hatalmas arányú, megdöbbentő mennyiségi megsokszorozódásához vezet ugyan, (ezt az uralkodó közgazdaságtan „gazdasági növekedésnek” nevezi) ám ennek ára az általános külső természeti („natúra”) és belső természeti („kultúra”) vagyon-felélés, amelyet a hamis értelmezési keretek üzemeltetését biztosító média-manipuláció igyekszik láthatatlanná tenni, illetve „haladásnak, fejlődésnek” beállítani.

• Paradox módon ugyanis a „kapitalizmus” nem szaporítja a „kapitalt”, a tőkét, hanem sokkal inkább feléli az emberi létezés anyagi, fizikai, lelki, erkölcsi és szellemi készleteit, folyamatosan növekvő lét-deficitet okoz.

• Mindezt szellemes cinizmussal fejezi ki Milton Friedman Nobel díjas amerikai közgazdász híres mondása, miszerint „The business of the business is the business”, vagyis ha tőke-tulajdonos vagy, akkor nemcsak, hogy nem kell, de nem is szabad mással foglalkoznod, mint a profitod bármi áron való növelésével. Még akkor is, ha tudod, hogy ez a „bármi ár” azt jelenti, hogy a tevékenységeddel a profitodnál sokkal nagyobb károkat okozol….másoknak! A tőke „szociális felelőssége” így értelmezhetetlen.


A Modernitás rejtett diktatúrája

• És éppen ez a planetáris dimenziójú vélemény-hatalmi diktatúra vezet el a harmadik lét-mód (a Tradicionaliás és Modernitás után) a Globalitáshoz, amelynek lényege a világ-értelmezési logikák uniformizálása, a diktatúra a tematizáció és az értelmezés felett.

• Ez a láthatatlan globális szuper-struktúra, amely általában a saját létét is tagadja, (összeesküvés-elmélet gyártással vádolván meg a létét feltételezőket) ha mégis megnevezi magát, a „politikailag korrekt beszéd” elnevezéssel illeti önmagát. Ki hatalmazta fel…?

• Ez a példátlan dimenziójú világ-diktatúra teszi, legalább is egyelőre, elodázhatóvá a permanens globális polgárháború kialakulását, ám a tektonikus erejű feszültségek egyre nyilvánvalóbban törnek a felszínre, és okoznak egyre fenyegetőbb válságokat.

• A globalitás hatalmi rendszereinek és működési elveinek a bemutatása előtt azonban áttekintjük a Modernitás kialakulásának néhány fontos történeti állomását, hogy ezeken keresztül megértsük a The West and the Rest sajátos kettősségét.


Reneszánsz és Felvilágosodás

• A XVI. és XVII. század során a Nyugat egész lét-szerveződési rendszere radikálisan megváltozott. Ezt a változást a Reneszánsz eszmerendszer indítja el, és a Felvilágosodás fejezi be. A „Nagy Átalakulás” ahogyan Polányi Károly korszakos művének címe is sugallja, az egész emberi létet megváltoztatja. A létezés fő célja ettől kezdve nem az üdvösség, hanem a fizikai élvezetekre lehetőséget nyújtó „anyag” illetve az ennek megszerzéséhez szükséges pénz, vagyis az emberi lét-minőségek felhalmozásának a helyére a mennyiségek , a „számosság” felhalmozása lép.

• A mindezek nyomán meginduló hatalmas dimenziójú anyagi és pénz-tőke felhalmozás azonban iszonyú erejű ökológiai, szociális és kulturális kataklizmákba sodorja a Nyugatot. Ez vezet a 30 éves háború (1618-48) szörnyűségeihez is, amelyekben az európai népesség egyharmada elpusztult. Valójában a Modernitás ezekben az évszázadokban nemcsak, hogy sikeres nem volt, de kis híján saját élőhelyét, Európát, is elpusztítással fenyegette.


A Nyugat felemelkedésének kettős talapzata

• Az, hogy ennek ellenére nem omlott össze a kora-Modernitás, az két fontos tényezőnek volt köszönhető. Az egyik, hogy növekvő saját lét-deficitjét a Nyugat a világ többi részére igyekezett áthárítani, összességében mindmáig sikerrel. Ezt az összefüggést fejezi ki szellemesen Roger Scruton, Niall Ferguson és Samuel Huntington nevéhez egyaránt kötődő The West and The Rest kifejezés. (a szerzőség máig is viták tárgya) A másik a fosszilis energia forrásokkal való rablógazdálkodás elsajátítása volt. Lássuk először ezt az utóbbit, és aztán térjünk vissza a Nyugathoz.

• Az ember százezer éven át csak saját izomerejére támaszkodhatott, majd 6-8 ezer évvel ezelőtt a nagytestű állatok háziasításával, azok izomerejére. Ezt egészítette ki a szél és a vízi energia kezdetleges, alacsony hatásfokú alkalmazása az elmúlt 3 ezer év során. A gazdasági növekedés ebben a világban még értelmezhetetlen volt


Egy milliószorosra gyorsított szénkörzés

• Mindez azonban tökéletesen lehetetlenné tette volna a kapitalizmus világméretű elterjedését, mert ehhez nagyságrendekkel nagyobb, és sokszorta „sűrűbb” energia-nyalábokra volt szükség.

• Ezt a történelmi lehetőséget nyitotta meg a fosszilis energia-források felfedezése és kiaknázása. Előbb az ásványi szén, majd a kőolaj és a földgáz vált a globális energetikai rendszerek fő vivő-anyagává.

• Ám miközben ezen az energia-hordozók készletei 200 millió év alatt jöttek létre, az ember most nagyjából 200 év alatt használja fel őket. És ezzel egymilliószorosára gyorsítja fel a földi szén-körzést, annak minden következményével együtt. (200 millió éven át a növények a légkörből kivonták a széndioxidot, és a földkéregbe juttatták a szenet, majd most az ember kibányássza onnan, és elégetéssel visszajuttatja a légkörbe széndioxidként, ennek minden, egyre súlyosabb globális ökológiai következményével együtt….


A fosszilis energia források felélésére épülő lét-stratégiahanyatlási időszaka elkezdődött, az emberiség belépett az olaj-csúcs utáni korszakba, amit elsősorban az egyre kiélezettebbe l o s z t á s i k o n f l i k t u s o k j e l l e m e z n e k m a j d .


Ezek a konfliktusok akár az emberiség fizikai öngyilkosságával egyenértékűkövetkezményekkel is járhatnak. A kimenetel az emberiség komplexk o n f l i k t u s k e z e l ő k é p e s s é g e i n e k m i n ő s é g é t ő l f ü g g m a j d


A világot irányító vélemény-hatalmaknak (mint például az itt szereplő éskésőbb is idézett Economist című hetilapnak) egyre súlyosabb konfliktusokatvalószínűsítenek. A „cover-story”, tehát „címlap-történet” itt is beszédesená r u l k o d i k e r r ő l a z a g g o d a l o m r ó l


Az olajárak emelkedése egyre súlyosabb következményeket okoz a motorizált nyugati társadalmakban. Mint látható Olaszország és Magyarország „élen jár”


Bár a világ országai egyre inkább igyekeznek csökkenteni a fajlagos energiafelhasználásukat (jobb oldali grafikon) ám az energia-fogyasztás folyamatosannövekszik. A megújuló energia-források aránya csak lassan növekszik. Az olaj,a s z é n é s a f ö l d g á z a r á n y a n a g y j á b ó l a z o n o s s z í n ű .


A globális ökológiai válság

• A szénkörzés egymilliószoros sebességű felgyorsítása csak az egyik, bár kétségtelenül a legdrámaibb, következménye az extern költségek ökológiai áthárításának. Lássuk mi van mindennek a hátterében?

• A Globalitás lét-módja létrehozta azokat a hamis tematizációs és értelmezőhatalmi „ketreceket”, amelyekbe zárva, az emberek nagy része képtelenné válik a helyzet értelmezésére. A látszat szerint ugyanis a Földet kellene megmenteni, de nem a Föld van bajban, hanem az ember, a környezetpusztítás nem fizikai, technikai, hanem főként erkölcsi, szellemi probléma.

• A külső fizikai terekben megjelenő szemét valójában a mentális, morális, spirituális „szemét” objektiválódása csupán, vagyis az emberi létezésnek a megoldáshoz először mindezzel az évezredek óta tartó hanyatlási folyamat okaival kellene számot vetnie, és a lét-módját kellene megváltoztatnia, ám ennek nincs semmi jele…


A globális ökológiai válság


Vészjóslóan gyorsul a „lét-felélés”….az emberiség már augusztusra elhasználja az abban az évben újratermelődő természeti erőforrásokat


The West and the Rest

• A Nyugat másik nagy negatív teljesítménye az volt, hogy a világ többi részének hatalmi alávetésével, a saját óriási és folyamatosan növekvő „lét-deficitjét” folyamatosan rájuk hárítja át. Vagyis folyamatosan erőforrásokat von el, és anyagcsere végtermékeit oda „löttyinti” vissza.

• A kérdéskör másik fontos „narratíváját” Emannuel Wallerstein fogalmazta meg a „centrum-periféria” modelljét alkalmazva. Elmélete hasonló következtetésre jut, mint a „West and the Rest” modellek. Vagyis, hogy a Nyugat több évszázada fennálló globális dominanciáját olyan planetáris méretű erőszak-struktúrák alapozzák meg, amelyek megváltoztatása nélkül nincs esély a túlélésre. A továbbiakban erről részletesen is szólunk.

• A „Rest”, vagyis a világ Nyugaton kívüli „maradékának” a letarolása a „trikontinentális zóna” tehát, Amerika, Afrika és Ázsia alávetését jelentette. Az első áldozat tehát Amerika volt. A Nyugat ebben a fázisban még a lehető legkegyetlenebb terrort alkalmazva egyszerűen elpusztítja és kifosztja az ott talált civilizációkat. Afrika kifosztása ebben az első fázisban szorosan összekapcsolódik Amerika történetével, mert Amerika ültetvényes gazdaságának „üzemeltetése” elképzelhetetlen lett volna az afrikai rabszolgák milliói nélkül. Ez az emberi történelem legsötétebb fejezete.


„Háromszög- kereskedelem” mint a Nyugat felemelkedésének anyagi alapja

• A háromszög kereskedelem azt jelentette, hogy arabszolgákat Afrikából Amerikába szállították, otteladták őket, a hajók megrakodtak mezőgazdaságiterményekkel, termékekkel az ültetvényekről (melasz,cukor, rum, gyapot, dohány). Ezt visszavittékEurópába földolgozni, és a készterméket hoztákAfrikába eladni, cserébe a rabszolgákért. Így egyhajóúttal háromszor cseréltek "árut", nem volt„ ü r e s j á r a t ” .


A Rest alávetésének szakaszai

• Ázsia, különösen a két gigantikus szakrális „univerzum” Kína és India alávetése már sokkal lassúbb és óvatosabb folyamat volt. Esetükben a „szabad kereskedelem” magasztos elveire való hivatkozás volt a „csúcs-fegyver” amelynek segítségével előbb szétzilálják a társadalmi újratermelés komplex rendszerét, majd mikor a veszélyt átlátva, a helyi társadalmak védekezni kezdenének, brutálisan megtorolják azt. Indiával szemben Kína gyarmatosítása azonban meghaladta a Nyugat egyesített képességeit is.

• A következő ciklus a klasszikus gyarmatosítás korszaka, amikor a Nyugat már helyi adminisztrációt hoz létre, berendezkedik a lokalitásokban, és legalább rendezetté teszi a folyamatos kifosztást.

• És végül a máig tartó utolsó szakasz napjainkig, amikor a gyarmatok „felszabadulása” után, a formálisan „független” lokalitásokból a kereskedelmi, pénzügyi és média-rendszerek uralásával rejtett, közvetett módon szívja ki az óriási erőforrás tömeget.


Kína és India az elmúlt évezredek során mindig a világ anyagi termeléséneknagy részét adták. Az 1850 és 2050 közötti 200 év csupán röpke „történelem-szünet” amikor nem ők a világ urai, de a jelek szerint visszatér a világ„természetes rendje”, és újra ők lesznek a világ anyagi termelésénekm e g h a t á r o z ó i


Ugyanezt a 2000 évet átívelő folymataot mutatja be a GroningeniE g y e t e m o s z l o p d i a g r a m j a i s


Egy másik érdekes megközelítése ugyanennek a kérdésnek. A Földgazdasági teljesítményének „gravitációs központja előbb keletről nyugatfelé vándorolt, ám a XX. század utolsó harmadától rohamosg y o r s a s á g g a l m o z o g ú j r a k e l e t f e l é .


Az elmúlt 2000 év összes gazdasági teljesítményének az 55%-a a XX. századra esik, és a XXI. század első évtizede máris 24%-nál tart. Bár némileg elmaradva, de hasonló folyamat látható az „élet-idő” terén is


Kína és India minden rekordot megdönteni látszik…


Japán egy ponton „lassítani” kezdett….ám a kínai kultúrkörbe tartozó„kis tigrisek” a jelek szerint „végtelen” növekedésbe kezdtek….


Nagyhatalmak tündöklése és bukása 160 éves íven….


Már nem az a kérdés, hogy Kína utoléri-e az USA-t, hanem legfeljebba z , h o g y m i k o r ?


Angol szójáték…a Wall Streettől, vagyis a new yorki „Fal” utcapénzhatalmi központjától mikor veszi el a vezető szerepet a „Nagy Fal”o r s z á g a … K í n a ?


A világ „valós” arányai: az amerikai elnök és a kínai sárkány „beszélget”


Őrizd a békét…de tartsd szárazon a puskaport….


A világ deviza-tartalékainak 20%-a már Kína kezében van…


Az a bizonyos „Fal” utca New York-ban…a még hatalmas amerikai zászló alatt azért már ott leng a régi-új birodalomé, Kínáé is……


KínaKínaKínaKína 3000300030003000 éveéveéveéve ezzelezzelezzelezzel aaaa kétkétkétkét jelleljelleljelleljellel nevezinevezinevezinevezi megmegmegmeg önmagátönmagátönmagátönmagát.... AAAA jelentésükjelentésükjelentésükjelentésük:::: aaaa „központi„központi„központi„központib i r o d a l o m ” ,b i r o d a l o m ” ,b i r o d a l o m ” ,b i r o d a l o m ” , v a g yv a g yv a g yv a g y e g y s z e r ű e ne g y s z e r ű e ne g y s z e r ű e ne g y s z e r ű e n c s a kc s a kc s a kc s a k aaaa „ V i l á g„ V i l á g„ V i l á g„ V i l á g K ö z e p e ”K ö z e p e ”K ö z e p e ”K ö z e p e ”


A Globalitás lét-módja

• A Globalitás létmódja tehát valójában kísérlet a valóság „leváltására”. A „valóságos valóság” alatt, felett, mellett létrehozza azt a virtuális valóságot, amelynek fő célja, az ellenállás letörése.

• Az ellenállás pedig azért fokozódik, mert a de-szakrális Modernitás a XX. század során veszedelmes és látványos módon kezdte el felélni a létezés külső természeti (natúra) és belső természeti (kultúra) feltételeit, ökológiai és szocio-kulturális válságot okozva.

• Az ökológiai katasztrófák egész sora drámai módon hívja fel a figyelmet arra, hogy a tőke-viszonyt profit logikája csak úgy képes működni, hogy térben és időben „másokra” hárítja a profit árát. A kapitalizmus története valójában ezeknek az „áthárításoknak” a története. Az elmúlt fél évezred története, tehát mint ezeknek a „lét-sebeknek” a története írható le


A Globalitás ontológia lényege

• Áthárítani ezeket a „költségeket, áldozatokat” csak úgy lehet, ha létezik egy olyan rejtett hatalmi rendszer, amely a felszín „demokratikus” díszlet-világa alatt-felett- mellett működteti azokat az erőszak-struktúrákat, amelyek kegyetlen diktatúraként írhatók le. Az így „megtámadott” világ azonban spontán módon védekezni kényszerült az elmúlt évszázadok során, és ez a XX. század elejére egy globális polgárháború kitörésével fenyegetett.

• Ahogy a XVIII. század „harmincéves” háborúja 1618 és 1648 között a tradicionalitásból a modernitásba átforduló világ iszonyú kínjait rajzolja ki, a XX. század „harmincéves” háborúja (1914 és 1945 között, húszévnyi „fegyverszünettel” 1919 és 1939 között) a lázadást már kezelni képtelen modernitás globalitásba fordulásaként írható le.

• Ez kritikus elágazási pont az emberi civilizáció számára. A konstruktív válasz az ön-reflexió, ön-korrekció lehetne, ám a jelek szerint destruktív válasz van születőben, és ez a lázadó valóság „leváltásaként” írható le. Valójában tehát ez a Globalitás létmódjának ontológiai (lételméleti) lényege.


Előre a mesterséges valóságok felé!

• Az ember számára a valóság három lét-szinten jelenik meg, az anyag, az élet és lélek szintjein tehát,annak, aki a valóságot leváltja, anyag helyett mű-anyag, élet helyett mű-élet, és lélek helyett pedig mű-lélek kell.

• A mesterséges anyagi valóság, a genetikai manipuláció „mesterséges élet” létrehozására irányuló tevékenysége pedig éppen ezt célozza meg.

• És a globális média pedig valójában az egyén mesterséges identitásokkal való „feltöltésének” lehetőségét teremti meg az engedelmes munkaerő és fogyasztó-erő lények létrehozása érdekében. Mindez valójában a hacker lét-karakterére épül, aki brutális erőszakkal feltöri az anyag, az élet és a lélek kódjait, és kifosztja ezek erőforrás készleteit.

• Az is megrendítő metafora, hogy a mesterséges valóság létrehozására olyan technológiai rendszereket kell felépíteni, amelyek önmagukban is rendkívüli veszélyforrások. A műanyaggyártás például a legveszélyesebb technológiák sajátos sűrűsödési pontja, környezet-romboló hatása pedig minden elképzelést felülmúl. A műanyagok tömeges alkalmazása ráadásul számos olyan eddig ismeretlen betegség tömeges elterjedését hozza magával, ami tovább fokozza a fizetendő „árat”.

• És végül, de nem utolsó sorban a műanyagokat értelemszerűen nem tudja befogadni és spontán lebontani a természet, így hatalmas, már most sok milliárd tonnás „szemét-szigetek” alakultak ki a világóceánokon.


Éljen a (mű)világszabadság!

• Hasonló folyamatokkal írhatók le azok a mérhetetlen veszélyek is, amelyeket az „élet helyett mű-élet” logikával működő genetikai manipuláció vált ki. És végül a „lélek helyett mű-lélek” logikája teremti meg azokat a gigantikus gépezeteket, amelyek segítségével a globális média „identitás-cserét” hajt végre, létrehozva az engedelmes munkaerő és fogyasztóerő állatok gigantikus csordáit. A rendkívüli veszélyt itt az jelenti, hogy az így létrehozott „mesterséges lét-karakter” ugyanilyen módon viselkedik az élet más színterein is, ennek minden pusztító következményével együtt.

• A globális hatalmi rendszer szervezeti-intézményi háttere a globalitás lét-módjának ezekre az alapfunkcióira épül. Mivel mindez a techno-evolúció eddig elképzelhetetlen intenzitású felgyorsítására alapozódik, így a hatalmi rendszer legfőbb célja, hogy minden elképzelhetőnél nagyobb erőforrás-tömeget szivattyúzzon át a lokalitások világából a globális „szuperstruktúrába”.

• Ez a szuperstruktúra azonban mindent igyekszik megtenni annak érdekében, hogy saját létét tagadja. Összeesküvés elmélet-gyártásnak és/vagy gyűlölet-beszédnek igyekszik beállítani minden olyan törekvést, ami arra irányul, hogy a globális hatalmi rendszert létezőként mutassa be.


A Kondratyev ciklusok rejtett dimenziói

• Mielőtt e hatalmi intézményrendszer kifejtésébe belekezdenénk, kis kitérőként röviden összefoglaljuk a Konrdratyev ciklusként ismert technológia-történeti „hosszú-hullámok” lényegét. A ciklus a nevét Nyikolaj Dmitrijevics Kondratyev (1892–1938) szovjet–orosz közgazdászról, az elmélet megalkotójáról kapta.

• Az elmélet lényege, hogy negyvenévenként hatalmas erejű válságokon át egészen új techno-evolúciós rendszerek felépülése kezdődik el. A gőzgépek rendszerének megkonstruálása óta most a hetedik K-ciklus kezdődik el. Kondratyev azt feltételezte, hogy minden újabb ciklusban egy nagyságrenddel nagyobb anyagi áldozatokat kell hozni az új technológiák kifejlesztése érdekében, vagyis a most kezdődő ciklus legalább tízmilliószor annyi erőforrást igényel, mint annak idején a gőzgépek kifejlesztése és elterjesztése.

• Mindez ilyenkor irtózatos erőforrás-elvonásokat („megszorításokat”) provokál ki, ami fokozza a társadalmi konfliktusok valószínűségét. A most záruló K-ciklus „vivő-anyaga” az elektronika-informatika volt, és ma még nehéz megjósolni, hogy a most felépülő K-ciklus a nano-technológia, bio-technológia, vagy valamilyen ma még teljesen ismeretlen techno-evolúcius rendszer alapjaira épül-e.


Ellenőrző kérdések az I. számú témakörhöz.

• Milyen alapvető elbeszélési módokkal írható le a centrum-periféria kérdése?

• Mi a Modernitás lételméleti lényege?• Milyen ontológiai okokra vezethető vissza az

ökológiai válság?• Mit jelent az „externália” kifejezés?• Mire utal a West and the Rest szójáték?• Hogyan foglalható össze a Kondratyev ciklus

lényege?


II. A globalitás hatalmi rendszerének intézményeiKényszerítő hatalom

• Visszatérve eredeti kérdésünkre a globális világot irányító szuperstruktúra három alapvető intézmény-rendszerre épül. Az első a kényszerítő hatalom, a második a figyelmezetető és fegyelmező hatalom, és végül a harmadik az értelmező és tematizációs hatalom.

• A kényszerítő hatalmi mechanizmust azok a transznacionális óriás vállalatok testesítik meg, amelyek ugyan látszólag gazdasági jelenségek, valójában azonban par excellence hatalmi képződmények. A fő funkciójuk, hogy gigantikus méretüknél fogva képesek legyenek az egyes „lokalitásokban” olyan elsöprő fölényt létrehozni egy-egy ágazaton belül, ami lényegében teljes monopol, vagy legalább is kartellezésre alkalmas oligopol pozíciót teremt számukra.

• Az egyes lokalitások nemzetgazdasági terében való megjelenésük nyomán rövid időn belül képesekké válnak olyan kényszerpályára terelni ezeket a gazdaságokat, ahonnan már nincs visszaút. A lokális jövedelem-áramlások egyre brutálisabb megcsapolásával a profit ágon, illetve a mindezek nyomán logikusan növekedni kezdő deficiteken és eladósodáson keresztül pedig kamat ágon, egyre nagyobb anyagi és szimbolikus (lelki, erkölcsi, szellemi) erőforrás tömegeket szívnak ki az egyes lokalitásokból.


Figyelmeztető-Fegyelmezőhatalmi intézmények

• Mindennek természetes következménye, hogy az egyes lokalitásokban megerősödnek az önvédő reflexek, a tiltakozás és lázadás a globális kifosztó-szivattyúként működtetett transznacionális vállalatok, tehát a kényszerítő hatalmi intézmények, főként bankok ellen. Ez utóbbiak a globális pénzhatalmi rendszert testesítik meg. Ezért van szükség egy olyan figyelmeztető-fegyelmező hatalmi intézményrendszerre, amely képes letörni ezeket a lázadási kísérleteket.

• A figyelmeztető-fegyelmező hatalmi intézményrendszer legfőbb elemét a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a Világkereskedelmi Szervezet, az OECD, a nagy hitelminősítő intézetek és a nagy auditáló cégek jelentik. A feladatuk, fő funkciójuk az, hogy hatalmas tekintélyüknél fogva elfogadtassák a világ közvéleményével, hogy a globális hatalmi rendszer „minden világok legjobbika” így az ezzel való minden szembefordulás hiábavaló és káros. Tehát, hogy az egyetlen elfogadható magatartás azoknak az instrukcióknak az elfogadása, amelyeket ezek az intézmények sugallnak.


Washingtoni Konszenzus

• Az 1989-ben Washingtonban tartott konferenciájukon elfogadták ennek a globális „világállamnak” az „alkotmányát” Washingtoni Konszenzus néven. E planetáris hatalmi diktátum legfőbb elveit jelszószerűen a „liberalizálj, deregulálj, privatizálj” parancsaiban foglalták össze.

• Mindez tartalmilag azt jelenti, hogy az egyes lokalitások fogadják el a kényszerítő hatalomként működtetett multinacionális vállalatok szivattyú szerepét. Amennyiben az egyes lokalitások, nemzetállamok mégis vonakodnának elfogadni ezt a szerepet, akkor tudatosan szervezett hisztériával, és e hisztéria nyomán a kamatokat drasztikusan megemelő, a lokális valuták árfolyamát radikálisan lerontó „pénz-fegyverek” alkalmazására kerülhet sor.

• A „liberalizálj, deregulálj, privatizálj” hármas parancsa valójában a rákos burjánzás metaforája. A ráksejt is liberalizálni akar („semmi ne akadályozza a sejtek szabad szaporodását!”) deregulálni akar („a neuro-endokrin” rendszer ne szóljon bele a sejtek szaporodásába”) privatizálni akar („az immunrendszer „monopol-pozíciója” tarthatatlan, tessék privatizálni a ráksejtek javára!”)


Tematizációs-Értelmezőhatalmi intézmények

• Mindez azonban nem működhetne a „harmadik típusú” intézményrendszer nélkül, amelyet a globális média tematizációs és értelmező hatalma testesít meg. Ez a globális vélemény-hatalmi diktatúra határozza meg, hogy „miről” és hogy „mit” gondoljanak azok, akiknek kedves az élete.

• A tematizációs hatalom dönti el, hogy a milyen téma fontos, és mi nem, az értelmező hatalom pedig azt, hogy milyen értelmezési keretbe ágyazva, és milyen fogalom-készletet használva, vagyis egyszóval, milyen elbeszélési mód (narratíva) segítségével lehet „politikailag korrekt” módon fogalmazni. A tematizációs hatalom képes akkor is bent tartani a közbeszédben valamilyen számára döntő fontosságú témát, ha az adott társadalom számára ez nemcsak, hogy nem fontos, de „bent-léte” egyértelműen hamis irányt ad a világ megértésére tett kísérleteknek. És fordítva bizonyos kérdéseket akkor sem enged be a beszéd-térbe, ha az ezekről a kérdésekről való nyílt diskurzus elemi fontosságú lenne az adott közösség számára.

• Az értelmező hatalom a globális média-rendszer számára megnyitja a lehetőséget, hogy olyan értelmezési keretbe ágyazva, és olyan fogalom-készletet használva írja le a világot, ami lehetővé teszi az engedelmes munkaerő és fogyasztóerő lét-karakterének folyamatos és zavartalan „legyártását”.


Hatalom és Uraloma Globalitásban

• E három intézmény-rendszer jelenti a globális hatalomgyakorlás alapját. A lokális uralmi rendszerek, beleértve például az amerikai elnököt is, csupán „üzemeltetői” a fenti intézményekben megtestesülő komplexumnak.

• Ennek megértéshez látni kell, hogy a lokális terekben működő politikai rendszerek csupán az „uralmat” gyakorolják, a „hatalom” ennek az önmaga létét is tagadó globális hatalmi komplexumnak a kezében van.

• A hatalom ugyanis azé, aki az adott emberi közösség anyagi, fizikai, lelki, erkölcsi, szellemi újrateremtésének alapvető folyamatait ellenőrzése alatt tartja, és erre ma már kizárólag ez a globális komplexum képes.

• A lokális uralmi rendszerek valójában csak arra kapnak lehetőséget, hogy „üzemeltessék” a hatalom által diktált feltételek között működő helyi világokat.


Elenőrző kérdések a II. számú témakörhöz

• Melyek a Globalitás főbb hatalmi intézményei?

• Hogyan működik a globális vélemény-hatalmi rendszer?

• Mit fogalmazott meg a Washingtoni Konszenzus?

• Mit jelent az „összeesküvés-elmélet” kifejezés?

• Mit jelent a „politikailag korrekt” kifejezés?

• Milyen következményekkel járhat a globális hatalmi rendszer ellenőrizetlensége?


III. A globális tőke-áramlás hatalom szerkezeteavagyA Nagy Globális (V)álság

• A globális hatalmi rendszer működésének lényege a világ anyagi, fizikai, és szimbolikus (lelki, erkölcsi, szellemi) értékeinek a lokalitásoktól a globalitásba való folyamatos átszivattyúzása, vagyis egy történelemileg soha nem látott méretű, planetáris dimenziójú hatalomkoncentráció létrehozása és folyamatos, elvileg a végtelenbe tartó, gyarapítása.

• Ez a konstrukció rendszerelméleti képtelenség, hiszen maga a megvalósult mértéktelenség, folytathatatlanság-fenntarthatatlanság. Mindezt az tetézi, hogy maga a folyamat, illetve az ennek nyomán létrejövő gigantikus hatalomkoncentráció „megnevezhetetlen”, következésképpen ellenőrizhetetlen.

• Márpedig, ha egy komplex rendszeren belül egyetlen mindent kizáró, de önmaga létét is tagadó, vagyis „nem létező” erő „diktatúrája” működik, akkor ez kikerülhetetlenül vezet el egy olyan öngerjesztő örvényléshez, amely végül az egész rendszer összeomlását eredményezi.

• Az elmúlt évek során a világ egyre veszedelmesebben látszik belesüllyedni ezekbe az örvénylésekbe, így a globális tőkemozgások mögött felsejlő alapvető összefüggéseket főként ennek az újabb globális válsághullámnak a leírásával próbáljuk szemléltetni.


A Válság mélyszerkezeti okai

• A globális tőke, főként transznacionális-multinacionális vállalatok közvetítésével megvalósuló planetáris áramlásait részben a fizikai, részben a pénz formájában megvalósuló mozgásokkal írhatjuk le. Amint azt a globális hatalmi rendszer intézményeiről szóló fejezetben már ismertettük, ez a mozgás valójában egy globális kényszerítő-hatalmi konstrukciót képez. Az alapvető célja pedig a lokalitások anyagi, fizikai és szimbolikus érték-mezői feletti befolyás megszerzése, és ezen keresztül, a folyamatos erőforrás-kiszivattyúzás a globális „birodalmi” központ felé.

• Amíg a tőke lokális terekben működik, a tőkét működtető hatalmi szereplők kénytelenek bizonyos alapvető egyensúlyi követelményeket betartani. Ennek az, az oka, hogy a profit realizálása csak akkor lehetséges, ha kellő mennyiségű jövedelem keletkezik a munkaerő-tulajdonosoknál (tehát a tőke tulajdonnal nem rendelkezőknél) is, egyszerűen azért, mert valakinek el kell adni az árukat és szolgáltatásokat.

• A tőkemozgások globálissá válása azonban, folyamatosan növeli a tőke „mozgás szabadságát”, és ezzel a tőke és munkaerő közötti, ontoszociálisan egyébként is meglévő, aszimmetria a kvázi végtelenbe tart. Miközben ugyanis a pénztőke ma már az elektronikai és informatikai techno-evolúciós változások nyomán minden inercia nélkül, a fény sebességével képes mozogni a világban, a munkaerő értelemszerűen nem tud mindezzel lépést tartani. Sőt az általános elszegényedés következtében a munkaerő mobilitása még csökken is.


A Válság mélyszerkezeti okai(folytatás)

• A globális tőkemozgások leglátványosabb következménye a Globalitás kibontakozásának évtizedei során Ázsia, azon belül is az emberi történelem két legmélyebb szakrális gyökérzettel rendelkező kulturális univerzumának, Kínának és Indiának a felemelkedése.

• A látszat kétségtelenül arra utal, hogy mindez Ázsia, és rajta keresztül valójában az egész emberi létezés felemelkedést hozza magával. Valójában azonban csak annyi történik, hogy a globális tőkestruktúrák egy mesés gazdagságú „külszíni fejtéssel” letermelhető „munkaerő-lelőhelyet” találtak Ázsiában. Mindez azonban együtt jár, részben Ázsia külső természeti készleteinek történelemi dimenziójú kifosztásával, amelynek ökológiai következményei beláthatatlanok.

• Másrészt mindez egyre súlyosabb helyzetet idéz elő a Nyugat „eredeti élőhelyén” Európában, ahol az ember „belső természeti” kifosztásának gyorsulása az ára mindennek. Európa anyagi leépülése (évtizedek óta csökkenő reálbérek, folyamatos és növekvő „megszorítások”), gyorsuló demográfiai hanyatlása, lelki, erkölcsi, szellemi lezüllése tragikusan jelzik e folyamat elmélyülését. Mindez Európa, mint civilizáció folyamatos szétroncsolódásához vezet


Az állam és állampolgár felszámolása

• Az elmúlt néhány év során kibontakozó, és egyelőre elmélyülni látszó globális válságörvénylések közvetlen oka, hogy a Nyugat belső tereiben zajló anyagi lepusztulást a hitelezés hisztérikus kiterjesztésével próbálták lassítani. Mindez persze teljes képtelenség, mert, ha a folyamatosan csökkenő reálbéreket fogyasztási hitelekkel próbálják „ellensúlyozni”, ennek pusztító következményei elkerülhetetlenek.

• Az állam és polgárainak kényszerű ám veszedelmes eladósodását hisztérikusan túlreagálták a globális pénzhatalmi tőkestruktúrák, így a válság most már megfékezhetetlen öngerjesztő-önpusztító örvénylésbe látszik torkolni.

• Mindez együtt jár azzal a globális valuta-háborúval, amelyek a globális birodalom amerikai „divíziója” azért indított az európai „divízió” ellen, mert az euró tartalékvaluta szerepének a dollárral szembeni térnyerését kívánta ezzel megelőzni.


Az Economist címlapja a nyugati „jóléti államot” mint elhízottszörnyeteget mutatja be, aki egyszerűen elpusztítja saját állampolgárait. Az „üzenet” aligha érthető félre, a globális vélemény-hatalom az állam radikális visszaszorítására készül….


A nyugati „jóléti állam” polgárai pedig lusta, felelőtlen, „hedonizáló” egérkékképében jelennek meg, akik John Maynard Keynes a híres angol közgazdászszálló igévé lett mondatát idézik, miszerint „hosszú távon csak egy biztos, hogyvalamennyien meghalunk”. A dolog társadalom lélektani alapja az a sajátosösszefüggés, hogy a jelenben meghozott áldozat, vagy éppen elérhető nyereségmindig értékesebbnek látszik, mint ugyanez a hosszú távú jövőben.


Ironikus karikatúra a Wall Street Jounalból…utalva arra „dominó-hatásra” amitaz ingatlan piaci jelzálog hitelek kiválthatnak…ezek voltak ugyanis a közvetlene l i n d í t ó i a 2 0 0 8 ó t a ö r v é n y l ő g l o b á l i s v á l s á g n a k …


Az egyre fenyegetőbb bizonytalanság az „egekbe repíti” az arany, a svájci frank és a cukor árát, jelezve, hogy a a történelmi reflexek változatlanul működnek. Egész más ok miatt emelkedett brutálisan a görög államkötvény kamata. Mint látni fogjuk, Görögországot gyilkos örvénybe kényszerítik. Mesterségesen keltett hisztériával növelték a kockázati rátáját, ami aztán önbeteljesítő jóslatként valóban csődbe vitte az országot…”pénzfegyverek”


A dollár, mint „pénz-fegyver”

• A dollár tartalékvaluta szerepét ugyanis a USA arra használta fel, hogy ezen keresztül több tízezer milliárd dollárnyi tőkét szívjon át a világ dollárban tartalékoló döntő többségétől. A dollár 1945 és 1971 között az aranyhoz rögzítette árfolyamát. Ez azt jelentette, hogy egy uncia (31gram) arany 35 dollárba került 26 éven át. Az egyes országok jegybankjai a dollár tartalékaikat ezen az árfolyamon bármikor aranyra válthatták az amerikai államkincstárban. Erre persze a dollár iránti globális bizalom miatt nem nagyon került sor.

• Az USA azonban 1971-ben egyoldalúan felmondta ezt a globális egyezséget, és a dollár az óta a piaci kereslet-kínálat alapján jegyzi árfolyamát. Az elmúlt év során egy uncia arany ára 1960 dollárra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a dollár úgy értéktelenedett el, ahogy a 35 aránylik az 1960-hoz.Vagyis valójában az elmúlt 40 év során az amerikai „birodalom” a dollárnak, mint világpénznek a brutális elinflálásával finanszírozta birodalmi szükségleteit, például háborúit.

• Az euró megjelenésével azonban egyre nő a lehetősége annak, hogy a világ nagy országai, például Kína, aki a világ legnagyobb deviza-tartalékával rendelkezik (3500 milliárd dollár) tartalékait euróra váltja át. Mindez természetesen az amerikai birodalom összeomlásához vezetne, és az euró ellen zajló „pénzháború” erre az alapellentmondásra, globális konfliktusra vezethető vissza.


Milyen mély a szakadék?. . . .kérdezi az Economist címlapja,vagyis mi az igazi töréspont Amerika és Európa között


Az euró a szakadék szélén. . . Dramatizál az Economist. . . Ám úgy látszik, hogy avalódi okok továbbra is „takarásban”vannak. . . Ezt a grafikát egyébként azEconomist egyszer már „elsütötte” két évvel ezelőtt, de akkor az „egész világvégé„ jövendölte meg ezzel a drámai ábrázolással…(a következő kép)


Oct 4th 2008


A globális hisztéria mélyszerkezete

• Lássuk ezek után a 2008 ősze óta egyre mélyülő globális válság feltehetőokainak mélyszerkezetét. Maga a válság 2008 szeptemberében egy heteka l a t t k ib o n t a k o zó b an k - p án i k k a l k e zdőd ö t t a z U S A - b a n .

• Az ezt megelőző évek során a bankok, főként Amerikában szélsőségesenfelelőtlenül hiteleztek, adtak hiteleket főként ingatlan fejlesztési célokraakkor is, ha a fedezet egyáltalán nem állt rendelkezésre. Az esetek nagyrészében nem is állhatott, mert a csökkenő reálbérek következtében alakosság jelentős része nem volt hitelképes. A pénzhatalmi rendszer számáraazonban csak a kihelyezett tőke hoz profitot, így a hitelezésk i k e r ü l h e t e t l e n ü l s z é l s ő s é g e s e n f e l e l ő t l e n v o l t .

• Mint minden ilyen helyzetben, ez most is a „lufi-gazdaság” („bubble-economy”) kipukkadásához vezetett. Az összeomlás hihetetlen erejű pánikothozott létre és a hisztéria öngerjesztő örvényléssé vált. De már ebben afázisban is érzékelhető, hogy a világ folyamatait meghatározó erők, aglobális média vélemény-hatalmi rendszerén át nemcsak, hogy nemcsi l lap í to t ták a hisz tér iá t , hanem egyenesen szí to t ták azt .


Az világgazdaság hajója már a tenger mélyére süllyedt…az Economist ironikusan kérdezi, hogy vajon nem volna itt az ideje

végre valami kis élénkítésnek….?!


Vajon kitalál-e a gonosz szelemekkel teli fenyegetően sötét erdőből Európa-”Piroska?


Szétesik vagy éppen ellenkezőleg „Egyesült Államokká” („USE”)

válik-e Európa…?!


E c o n o m i s t : a g l o b á l i s é r t e l m e z ő h a t a l o m a n a t ó m i á j a

• . Ez különösen drámai módon érzékelhető például a globális média „zászlóshajójának” számító Economist esetében. Címlapjai ezekben a hetekben szinte végsőkig fokozták a hisztériát. Néhány hét alatt kiderült, hogy miért!

• Az anarchia és káosz felé sodródó helyzetben ugyanis a globális bankrendszer urai szabályos ultimátumot intéztek a nemzetállamok kormányaihoz. Drámai módon jelezték, hogy igaz, hogy eddig felelőtlenül hiteleztek azoknak is, akik valójában nem voltak hitelképesek, de ebből most arra a következtetésre jutottak, hogy akkor viszont ezután már azoknak sem fognak hitelezni, akik hitelképesek. Tehát vagy állami költségvetésből „feltőkésítik” a bankokat, vagyis magyarul, az államok által adott pénzből fognak hitelezni a bankok, vagy egyáltalán nem fognak hitelezni.

• Ez utóbbi esetben azonban a gazdaság eddig egészséges része is szétroncsolódik, társadalmi összeomlás, politikai válság következik be, a világ permanens polgárháborúba süllyed. A megzsarolt államoknak nem sok választása volt, egy éven belül a nyugati világ államainak költségvetéséből összesen kb.12 ezermilliárd dollárnak megfelelő pénzt adtak át a bankoknak. Először felmerült ugyan, hogy akkor ennek megfelelő részesedést szerezhetnek a bankokban, de később ezt azzal vetették el, hogy ez a „kommunizmust” idézné, ezért legyen ez csak inkább egyszerűen ajándék.

• Fontos azonban megjegyezni, hogy az államok ezt a pénzt csak úgy folyósíthatták, hogy ezzel óriási államadósság keletkezett, és ennek a továbbiakban katasztrofális következményei lettek.


A mesterségesen gerjesztett hisztéria 2008 őszén. . . Az egész világ eltűnik egy szörnyű fekete lyukban. . . Reszkessetek. . . Üzeni az Economist


Oct 4th 2008


A mesterséges hisztéria-keltés után megkezdődik a világ „megdolgozása”. . . Mentsük meg a rendszert. . . Hirdeti az Economist…


Oct 18th 2008


Oct 25th 2008


Nov 22nd 2008


Dec 6th 2008


Csoki tortaként olvad szét a modern közgazdasági elmélet tekintélyes

kódexre emlékeztető tankönyve…nincs használható válasz a válság

vészterhes kihívására


A világ Bábel toronnyá vált a válság lélektani drámája nyomán…mindenki mindentől elzárkózik és indulatosan „nemet” kiált….!


Nov 15th 2008


CDS: a pénzügyi „csúcsfegyver”

• A bankok egyébként a gigantikus pénztömeget nem arra fordították, amire hivatkozva kizsarolták, tehát, hogy a gazdaság még egészséges részének hitelezzenek, hanem egyszerűen elhelyezték az egyes országok jegybankjainak biztonságos betétei közé. Az ingyen kapott pénz tehát kamatozni kezdett, de most már a bankoknak.

• Alig egy év elteltével a globális pénzhatalmi rendszer ellenőrzése alatt álló média-világ elkezdett drámai hangon arra cikkezni, hogy az államok veszélyesen eladósodtak. Az is elhangzott, hogy mivel ez nagyon aggasztja a bankokat, kénytelenek lesznek „beárazni” a növekvő kockázatokat. Ennek érdekében bevezettek egy új pénzügyi eszközt a Credit Default Swap (CDS) nevű hitel-biztosító rendszert. Vagyis minden bank köthetett a hiteleire ellenszerződést, amely, megfelelő összeg fejében, ha az adós csődbe jut, helytáll helyette.

• Ennek a kockázati felárnak az árfolyama ezért képes jelezni egy-egy állam hitelképességét. A CDS azonban csakhamar veszélyes globális pénz-fegyverré változott. Mesterségesen gerjesztett, minden alapot nélkülöző hisztéria-keltéssel ugyanis akár órák, vagy napok alatt is lehetett igen magasra vinni egy-egy állam kockázati felárait, és ezzel természetesen az adósságaiért fizetendő kamatok szintjét. Mindez rövid időn belül végzetes következménnyel járt néhány európai állam esetében.


Működik a mesterségesen keltett hisztéria „csúcs-fegyvere”


Sovereign Credit-Default Swaps

• AUSTRIA 5-YR 234• BELGIUM 5-YR 341• CHINA 5-YR 173• FINLAND 5- YR 83• FRANCE 5-YR 244• GERMANY 5-YR 112• GREECE 5-YR 7789• HUNGARY 5-YR 692• IRELAND 5-YR 713• ITALY 5-YR 536• JAPAN 5-YR 150• PORTUGAL 1108• SLOVAKIA 5-YR 310• SPAIN 5-YR 451• SWITZERLAND 69• UNITED KINGD 101• UNITED STATES 50


PIGS, avagy a „disznókat” leölik ugye?

• Főként a négy mediterrán ország Portugália, Olaszország (Itália) Görögország és Spanyolország került kritikus helyzetbe. Mivel ezen az országok kezdőbetűi angolul is ugyanazok, mint a magyarban, így az összeolvasásukból igen figyelemre szót kapunk PIGS, vagyis „DISZNÓK”. (Görög szóval akronimának nevezi a nyelvtan azt az esetet, amikor egy rövidítés a kezdőbetűk összeolvasásakor önmagában is értelmes szót ad ki.) A tendenciózus akronima azonban itt arra utal, hogy a globális pénzhatalmi rendszer cinikusan közhírré is teszi, hogy a PIGS országok „levágására” készül.

• A megsemmisítés receptje igen egyszerűnek látszik. Mesterségesen keltett, minden alapot nélkülöző hisztéria-keltéssel jelentősen emelik egy ország államadósságának kockázati felárát, ami automatikusan emeli az ország által adósságaiért fizetendő kamatokat. Az adott állam kénytelen jelentősen csökkenteni kiadásait, illetve növelni bevételeit, ami értelemszerűen a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportokat sújtja.

• Ezt nevezi a népnyelv „megszorításnak”. Ez jövedelem és fogyasztáscsökkenéshez vezet, ami a csődök számának meredek emelkedését, a munkanélküliség gyors emelkedését hozza magával. Mindez rövid időn belül öngerjesztő örvényhez, mindent lefelé húzó spirálhoz vezet. A folyamat vége akár mindent felemésztő polgárháború is lehet.


„ P I G S ”• PIGS is a grouping acronym used by international bond

analysts, academics, and by the international economic press that refer to the economies of Portugal, Ireland, Greece, and Spain, often in regards to matters relating to sovereign debt markets during the recents year.

• The CDS level of this group of countries increased dramatically during the global crisis, it means this countries are the main victims.

• Some news and economic organisations have limited or banned their use due to criticism regarding perceived offensive connotations.


„ P I G S ” ( 2 . )• During the last two years the term of „PIGS” has been actively

denounced as a pejorative and racist for exemple by the Spanish speaking press.

• This has raised some doubts about a possible hidden agenda („conspiration theory”) behind the acronym, that would in reality correspond, according to some interpretations, to a wish to deviate the world’s attention away from the delicate financial and budgetary situation after 2008’s crisis in the UK and the US, and generaly the global power, dominated by them. (ie. UK and US)

• Therefore during the last year an series of countries have restricted or banned the term.


Európa „lágy alteste” a legsebezhetőbb. . .


Görögország önpusztító ámokfutása a globális hatalom forgatókönyvét követiA görögség volt Európa bölcsője, de most akár a koporsójává is válhat.


Globális jövő-forgatókönyvek

• Ebbe a végfázisba látszik éppen belépni most Görögország, de Portugália és Spanyolország is veszélyes helyzetben van, és Olaszország is csak igen nagy áldozatok árán menekülhetne ki jelenlegi helyzetéből. A globális válság most zajló szakaszában tehát a világot irányító pénzhatalmi rendszer valójában a kifosztott társadalmakkal kívánja megfizettetni saját kifosztásuk és elpusztításuk költségeit. A világ népei azonban, képtelenek helyzetük elbeszélésére, és teendőink megbeszélésére.

• A globális tőke-áramlási rendszer sorsát illetően két alap-forgatókönyv képzelhető el. Az egyik, hogy az öngerjesztő örvénylést már semmi nem képes megfékezni, ezért a globális összeomlás elkerülhetetlen. Ennek valószínűsége növekszik ugyan, de jelen vannak más tendenciák is.

• Az erősödő ellenállás, és a megfékezést-csillapítást elősegíteni képes erők is kezdenek megszerveződni. A másik alap-forgatókönyv tehát az mégis csak létrejön az a „kritikus tömeg” amely alkalmas lehet a globális tőke-struktúrák feletti ellenőrzés visszaszerzésére. A dolgok mai állása szerint azonban igen bizonytalan a két alap-forgatókönyv bekövetkezésének esélye.


Ellenőrző kérdések a III. számú témakörhöz.

• Milyen alapvető strukturális okai vannak a 2008 óta tartó globális válságnak?

• Miért nem igyekeztek csillapítani a válság-örvényléseket a globális véleményhatalmi rendszerek?

• Mi az EU és az euró-övezet válságának a lényege?• Mit értünk a „pénzfegyver” kifejezésen?• Mit jelent a PIGS rövidítés?• Minek a jelölésére szolgál a CDS?• Milyen globális forgatókönyvekkel írható le a válság

jövője?


Javasolt irodalom

• Susan Gerorges: The Lugano Report Pluto Press 1999 London

• Jerry Mander: The case against the Global Economy

Sierra Club Books Washington 1996.

• Lester Thurow: The future of capitalism

Brealey Publishing London 1996.

• Milton Friedman: Free to choose Penguin 1980 London

• Paul Kennedy: A XXI. század küszöbén

Napvilág Kiadó 1997. Budapest

• David G. Myers: The american paradox Yale University Press USA 2000.


Bibliográfia: Bogár László ajánlott könyvei

• A fejlődés ára (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1983) • Kitörési kísérleteink (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1989)

• Magyarország és a globalizáció (Osiris, 2003) • Bokros újratöltve (Kairosz, 2006)

• Hálózatok világuralma (Argumentum, 2008) • Örvényben (Kairosz, 2008)

• Magyarország felszámolása (Kairosz, 2008) • Válság és valóság (Éghajlat, 2009) • Idegrendszerváltás (Kairosz, 2009)

• A rendszerváltás bukása (Kairosz, 2010) • Lefelé a létezés lejtőin (Kairosz, 2011)

• Bogár-gyűjtemény (Kairosz, 2011) • Globalobüntiben (Kairosz, 2012)

• Háború a nemzet ellen (Kairosz 2012)


Médiatartalmak csatolása

• http://www.youtube.com/watch?v=uEvNGRmAAIQ (Bogár László:Válságok örvényei)

• http://www.youtube.com/watch?v=GdXVlc5Fvoo (Bogár László: Globális média)

• http://www.youtube.com/watch?v=Dq4SE0B2OA4 (Bogár László: Modernizáció)

• http://www.youtube.com/watch?v=KdXq8h4QYIIhttp://www.youtube.com/watch?v=qXZ_Q7HQN8g&playnext=1&list=PLE29B1934CD0D

• (Bogár László: Válság és Nemzetstratégia)

nemzetközi kommunikáció -...

Documents