nevelÉsmŰvÉszet - waldorf-godollo.hu · nevelésművészet – waldorf-pedagógia...

9. szám – 2018 . Karácsony

NEVELÉSMŰVÉSZET Waldorf-pedagógia Magyarországon

Nevelésművészet–Waldorf-pedagógiaMagyarországon•2018./II.

Tartalom

RudolfSteinerElméletvagyemberismeretalapjánneveljünk? 3.......................................................

TakátsPéterKell-eazantropozófia? 10............................................................................................

JancsekGábor Polárisellentétpárokazantropozófusgyógypedagógiában 14....................................

KissLindaOXhonatestünkben.MozgásnevelésaWaldorf-iskolábanésanégyalsóérzék 17...

UlrikeRichterAzóvodákMadonnája.Korszerű-eRaffaelloSixtusiMadonnája? 20..........................

PhilipReubkeKonferenciák2019-ben 22...........................................................................................

Továbbikonferenciák 24..............................................................................................

ImpresszumNevelésművészet–Waldorf-pedagógiaMagyarországon

Ingyenes,szabadonterjeszthető,elektronikusszakmaifolyóirat.Honlap:www.nevelesmuveszet.hu.Szerkesztő:TürkössySzilárdMunkatársak:EőryAfla,GaálnéSimonZsuzsanna,HorváthKatalin,JancsekGábor,KissLinda,NagyTibor,TakátsPéter.

AborítóVargaZoltán,aFókWaldorf-iskolatanáránakműve.Köszönetmunkájukért!

�2

http://www.nevelesmuveszet.hu


RudolfSteiner

Elméletvagyemberismeretalapjánneveljünk?

Arnheim,1924.július17,(GA310,1.előadás)

Mélyen ksztelt jelenlevők, sajnos nem lehetséges szá-momra, hogy szavakat találjak az iXma reggel tartoXmegnyitóbeszédre,mivelakkornemtudtamjelenlenni.Ellenben szívből jövő köszönetet mondhatok a baráküdvözletre, amellyel Dr. Zeylmans van Emmichoven úrmegksztelt, és mindenekelőX kifejezhetemmély hálá-mat azért, hogy lehetőségemnyílt egy előadás-soroza-tottartaniarról,amitmi–mintAntropozófiaiTársaság–aszívünkönviselünk,tehátapedagógiáról.

A pedagógiamár évek hosszú sora óta egyik ága akultúráraéscivilizációrairányulótevékenységnek,ame-lyetazantropozófiaimozgalmonbelülvégzünk,éstalánéppen ezért, mint ez majd az előadásokból is kitűnik,ezenaterületenbizonyoselégedeXséggeltekinthetünkvissza arra, ami lehetővé vált – néhány évvel azután,hogy már léteznek iskoláink, nem mondhatom, hogyamilehetővévált,azteljesítmény,deaztigen,hogyle-hetővé váltmint inauguráció,mint kezdeményezés, ésezmessze túl az antropozófiaimozgalom körein amaikultúravilágánakaszellemiéletirántérdeklődőköreireis bizonyos benyomást teX.Ha visszapillantok pedagó-giai tevékenységünkre, igazi örömmel tölt el, hogy ép-pen iX, Hollandiában, ahol sok évvel ezelőX már elő-adásokat tarthaXamazantropozófiai szellemtudománytárgykörében, most összefüggően erről a témáról be-szélhetek.

Az antropozófiai pedagógia az emberismeret révénkívánhatni,ésezcsakaszellemtudományosantropozó-fia alapján szerezhető meg; olyan emberismeret általkívánhatni,amelyáqogjaateljesembert,akitest,lélekésszellem.Mármostegyilyenkijelentéstáltalábanma-gától értetődőnek tartanak.Azt állítják, teljesenmagá-tólértetődő,hogytekinteXelkelllenniazegészember-re a pedagógiaművelése, a pedagógiaiművészet gya-korlása folyamán, hogy egyfelől a szellemi semmiképpsemhanyagolhatóelatesknevelésfolyamán,másfelőla test sem szenvedhethátrányt a szellemmiaX, és így

tovább.Ámdenagyonhamarlátnifogjuk,hogyállado-log,hafelfigyelünkagyakorlakmegvalósításra,melyazantropozófiaiszellemtudományonalapulóemberitevé-kenységbármelyikágábólindulki.IXHollandiában,ne-vezetesenHágában,egykicsinyiskolalétesültazantro-pozófiaiemberismeretalapján,bizonyosmódonastuX-garkWaldorf-iskolánakegy leányintézménye.Ésazthi-szem, ha valaki megismerkedeX vele, akár úgy, ahogykintről egy ilyen iskola működése megismerhető, akárúgy,hogyvalamiképpenalkalmavoltaziskolabelvilágátis látni,azmegállapíthatja,hogyagyakorlak tevékeny-ségben, a tanítás és nevelés gyakorlak művelésébenvalamiazonnalmegjelenik,amiazantropozófiánalapu-ló tényezőket lényegileg megkülönböztek aXól, amimanapság a jelenkor civilizációjából és kultúrájábólszármazhat.ÉsezmáramiaXvan,hogymamindenüX,akárhovápillantunk, szakadékvanoX,aholakulturálisélet az életgyakorlatra hat, szakadék van aközöX, amitaz emberek elmélekleg kigondolnak, és aközöX, amitgyakorlaklag,avalóéletbenkiviteleznek.Azelméletésa gyakorlat két, egymástól messze különálló terüleXéváltamicivilizációnkéletében.Eztmegfigyelhetjük,ésbármilyenparadoxkimondani,különösenotromba for-mában láthatjuk a leggyakorlakasabb éleXevékenysé-gekben, nevezetesen a kereskedelmi, a gazdasági élet-ben. IXazemberelméleklegsokfélételsajátt:példáulvégiggondolja a gazdasági összefüggéseket, és terveznitanul.Deaterveznitudássalaztánnemképesközvetle-nülbeavatkozniegytevékenységbe,amitgyakorlakasankellenekezelnie,mertegyfelőlelgondolvalamit,példáulegyüzletet,másfelőlviszont,aholcselekedniszükséges,oX a valóság feltételei szerint kell cselekednie. Szeret-némeztmégpontosabbankifejteni,hogymegértsük.

Példáulma kigondol valaki valamilyen üzlek tervet,és azt véghez akarja vinni, hogy nyereséghez jusson.Átgondolja az üzletet, és kivitelezi az elképzelései sze-rint;éstermészetesenúgycselekszik,ahogyanazelmé-let, az absztrakt gondolatok alapján cselekednie kell.Ámde amikor kimegy ezzel a valóságos életbe, akkor

�3


mindenüXfennakadavalóságon.Mertkivitelezvalamit,sőtmegvalósítja gondolatait, de gondolatai nem illesz-kednekavalóságosélethez.Csakugyanbeleviszvalamitavalóságoséletbe,deehheznemillikezavalami.Egyideig ugyan fenntarthatja az ilyen módon bevezeteXüzletet, sőt,mint az üzlet kezdeményezője, reXentőengyakorlakas embernek tarthatja magát. Mert aki ígykezdeX vállalkozásba, feltehetőleg nem tanult mást,mint azt, amima „trendy”, és ezért tartjamagát „gya-korlakas” embernek.Ma gyakran hallani,mennyire le-nézikagyakorlakasemberekateorekkusokat.Tehátaza valaki, akiről szó van, életre hívja az üzletét, brutáliskézzelvalósítjameg,amitkigondolt,sőtegyideigtalánfenn is tudja tartani, ameddigmegvanaz alaptőke.Deegy idő után tönkremegy a vállalkozás, átalakulhat va-lamimássá,magábaolvaszthatjaegymásikvállalkozás,és így tovább. És szokás szerint nem szúr szemet, ezhányksztességes,szolídéletviteltérint,hányegziszten-ciamegytönkre,hányemberszenvedkártvagyvalami-lyenhátrányt, ésmég folytathatnánk. Ésmindez egye-dül csak azért, mert valaki kigondolt valamit – kigon-dolt, mint gyakorlakas ember. De ilyen esetekben azember nem az elképzeléseivel gyakorlakas, hanem akönyökével.BeleviXvalamitavalóságba,denemava-lóságfeltételeiszerint.

Ezaz,amimanapságakulturáliséletbenktkonbur-jánzik,ésamitnemképesészlelnia legtöbbember.Azegyetlenterület,aholbelátjákahasonlódolgoklehetet-lenségét, az amechanikával foglalkozó természeXudo-mány és annak alkalmazása az életben. Hogyha valakihidatépít,ksztábankell legyenamechanikával, ismer-niekellmindazt,amiahídfelépítéséhezszükséges,ígyakövetelményeket is, amelyeknek majd megfelel a híd;ellenkező esetben a hídra futó első vonatszerelvény avízbefogzuhanni. Ilyenesetmárelőfordult;manapságistalálkozhatunkamechanikakótyagosalkalmazásánakkövetkezményeivel.Delényegilegezaterületazegyet-len, ahol a gyakorlak életben közvetlenül kijelenthető:ez vagy a valóság feltételeinekmegfelelően van kigon-dolvavagypedignem.

HaÖnökegymásterületfeléfordulnak,azonnalbe-látják,neméppenevidens,hogyvalakiavalóságfeltéte-lei szerint gondolkozik vagynem. Tekintsünk a gyógyá-szatterületére.Maolymódonjárnakel,hogyelmélek-leg igaznak vélnek valamit, és eszerint gyógyítanak.

Hogy egy meghatározoX esetben a beteget valóbanmeggyógyítoXákvagymegkelleXhalniaasorsábólkö-vetkezőleg, vagy esetleg halálra gyógyítoXák: mindeztnehéz belátni. A híd leomlik, ha rosszul építeXék; dehogy a betegetmég betegebbé teXék, hogy a kezelésegészségessé teXe, vagy a halálához vezeteX, ezt nemkönnyűmegállapítani.

Hasonlóképpennemmindig lehetbelátniapedagó-giaterületén,hogyafelnövekvőgyermekhezillőfeltéte-lek alapján nevelünk, vagy szeszélyes ötletek szerint;ilyen szeszélyes ötlet úgy is keletkezhet, hogy experi-mentális pszichológiát alkalmazva megvizsgálják külső-leg a gyermeket, és kérdéseket fogalmaznakmeg:Mi-lyen fejleX az emlékezete? Mennyire képes fogalom-vagy ítéletalkotásra? És így tovább. – Aztán először ispedagógiaielveketképeznek.Dehogyanültekkátőketazéletbe?Azelveka fejükbenvannak,benneüldögél-nek. Innen tudják, hogyan kell vezetni a gyermeket aszámtanban, hogyan kell vezetni a földrajzban, és ígytovább.Most tehátbelekell fogniagyakorlakkivitele-zésbe. Tűnődnek és emlékeznek: de hiszen az alapelvbennevana tudományospedagógiában: ígyés ígykellcsinálni. – Most tehát szemben állnak a gyakorlaXal,előhúzzákazelmélekalapelvet,ésteljesenkülsőségesenalkalmazzák. Akiben van tehetség, hogy megfigyeljenilyesmit,tapasztalhatja,hogyvannakpedagógusok,akikkitűnően uralják a pedagógiai elméleteket, kitűnőentudjákelmondani,amitvalamikoravizsgántudniukkel-leX, vagy amit a gyakorló iskolában elsajáttoXak, deamennyire csak lehetséges, olyan élekdegenül állnak,amikor a nevelésben szembetalálkoznak a gyermekkel.Velükisugyanaztörténik,amitszívfájdalmunkranaprólnapra, óráról órára kellmegfigyelnünk, hogy az embe-rek az életben úgy mennek el egymás melleX, hogyeszükágábansincsmegismerniegymást.Maazembe-rek nem képesekmegismerkedni egymással. Ez általá-nos jelenség. Az is alapvetően rossz minden szociálisháborgásban,amelymakiömlikacivilizációnkéletére:afigyelemhiányaésazérdeklődéshiánya,holoXazem-berbenmindkeXőnekmeg kellene lennie. Ami általá-nos civilizációnkban az ilyen dolgokon túl kell tennünkmagunkat; egyelőre ez az emberiség sorsa a jelenkor-ban.

De egy ember idegenkedése és hidegsége egymá-sikkalszembenakkorérielatetőfokát,haminttanítóa

�4


gyermekkel, ha mint nevelő a nevelendővel mint ide-gennelállszemben,éscsakkülsőségesen,teljesen ide-genül,akülsőtudománybólnyertnevelésimódszereketalkalmazza, és nem képes belátni,mint a hídnál,melyleszakad amechanika hibás alkalmazásamiaX, hogy őiX hibás pedagógiát alkalmaz. Ez érzékletes jelzés arravonatkozólag, hogy ma az emberek megelégednek akizárólagmechanikusgondolkodásmóddal,mely ragyo-gógyőzelmeketünnepelajelenkorcivilizációséletében,ezagondolkodásmódmindenbenkimutatja,hogyvalakihelyesenvagyhelytelenülgondolkodoX–ezbizonyítékarravonatkozólag,hogyazemberiségmaegyedülcsakamechanikusgondolkodásbahelyezibizalmát.Egyedülcsakabbanagondolkodásbanbíznakazemberek,melyértelmetlennekbizonyul,hamásterületen,mintame-chanikán, akarjuk megközelíteni a valóságot. Ma min-dent, a világmindenséget és az organizmusokat isme-chanikusan kell felfognia az embernek,mert csupán amechanikusgondolkodásbanbízik.Éshaeztamechani-kusgondolkodástbelevisziapedagógiába,hapéldáulagyermekkel összefüggéstelen szavakat irat, amelyeketaztánagyermeknekvisszakellmondania,amibőlaztánmegállapítható,mennyitésmilyengyorsantudfelfogniagyermek;aki ilyenmódontevékenykedikapedagógi-ában,eláruljaezzel,semmitehetségenincs,hogyközeljussonmagáhozagyermekhez.Csakkísérletezgetünkagyermekkel,mertnemjutunkközelaszívéhezés lelké-hez.

Ha kimondja ezt valaki, olyan látszatot kelt,minthahajlama,vágyavolnakrikzálniéskioktatni.Hiszenkrik-zálni mindig könnyebb, mint építeni. De amit én ki-mondtam,aztvalóbannemvalamivágy,hajlandóságakrikkáramondaXavelem,hanempontosanazéletköz-vetlenmegfigyelése.Azéletközvetlenmegfigyelésénekolyasvalamiből kell kiindulnia, amelyet ma szokásosanteljesenkizárnakamegismerésből.Milyenlegyenazazember, akima olyan tevékenységre vállalkozik, ami is-meretenalapul,példáulemberismereten?Objektvkelllegyen!Eztmindenhelyen,mindenutcasarkonésmin-dentérenvisszhangozzák.Azembertermészetesenob-jektvkell legyen.Ámdekérdéses,hogybárki tulajdon-képpen objektv lehet az érdektelenségével és figyel-metlenségévelaziránt,amilényegesegyügyben.

Mármostfeltételezniszokták,hogyazéletbenasze-retet a legeslegszubjektvebb, és aki szeret, arról már

nem feltételezhető, hogy objektv. Ezért ma, ahol amegismerésről esik szó, komolyan sosem beszélnek aszeretetről. Legfeljebb arra gondolnak, ha ismeretekmegszerzésére törekszik egyfiatal ember, hogyőt arrakellinteni,atanulástszereteXeltegye.Eztöbbnyireak-kortörténik,haolyanmódonésformábanadjákelőazismereteket, ami teljesen alkalmatlan, hogy szeretetetébresszen.Demagáta szeretetet,avilágnakésavilágjelenségeinekvalóönátadást semmiképpen semminő-síkk megismerésnek. Az életben azonban a szeretet alegelső megismerési erő. És mindenekelőX lehetetlen,hogyszeretetnélkülemberismerethezjussunk,amiegyigazipedagógiaiművészetalapjalehet.Idézzüktekinte-tünk elémost úgy a szeretetet, ahogy éppenműködnitudaszellemtudományosantropozófiánalapulóember-ismeretrévénapedagógiaspeciálisterületén.

Agyermeketgondunkrabízzák,hogyneveljük,tanít-suk.Haapedagógiáról antropozófiai alapongondolko-dunk, akkor nem úgy tekintünk a gyermekre, hogy el-képzeljük: létezikegyszociálisvagybármilyenmásesz-ménykép az emberről, tehát úgy kell fejlesztenünk agyermeket,hogyehhezazeszményképhezegyrejobbanhasonlítson. Egy ilyen embereszmény mamár oly sokalakban léphet elénk, mint amennyi polikkai, szociálisvagymásfajtapártműködik.Mindenki,akiliberalizmus-ra vagy konzervakvizmusra, ilyen vagy amolyan prog-ramra esküszik, más-más embereszményt állít elénk.Tehát oda szeretné lassanként elvezetni a gyermeket,hogy olyanná váljék, amilyennek ő gondolja, mert azemberekszámáraezahelyes.Ennekcsúcspontjaamos-taniOroszországbanvan.Dealapjábanvéveígygondol-kodik,hanemisannyiraszélsőségesen,manapságtöb-bé-kevésbémindenki.

Annak, aki az antropozófia alapján akar nevelni éstanítani,ezsemmiképpensemkiindulásipont.Nemegyidoltól,egybálványtól indulki.Mertegyabsztraktem-berkép,melyhezakárkielvezetnéagyermeket,bálvány,kieszelt dolog, nempedig valóságos. Az egyetlen való-ságos dolog, ami ezen a területen létezhetnék, legfel-jebb az lehetne, hogy az illető idolnak, bálványnak te-kintené önmagát, és azt mondaná: minden gyermekolyan legyen,mintőmaga.–Ez legalábbsúrolnavala-milyen valóságot. Demeglehetősen abszurd, ha valakieztkimondaná.

�5


AmivalóságoselőXünk,azagyermekilény,akilététnemafizikai létévelkezdte,hanemszellemi-lelkialkatahoztalelényétafölditmegelőzővilágokból,ésmerítet-tealáafizikaiteskségbe,amelyetszüleitőléselődeitőlkapoX. Tekintsünk a gyermekre életének első napjai-ban, meghatározatlan fiziognómiájára, teljesen rende-zetlen,orientálatlanmozdulataira.Aztánkövessükfigye-lemmel napról napra, hétről hétre, hogyan lesz egyrehatározoXabbafiziognómiája,hogyan leszegyrehatá-rozoXabbannakkifejezése,amibelsőlelkiségébőlafel-színreküzdimagát.Aztántapasztalnifogjuk,hogyanleszorientáltabb és orientáltabb a gyermek mozgása ésegészélete,hogyanmunkálkodikaszellemi-lelkiaben-sőlegmélyébőlkifelé,afelszínen.EkkorszentkszteleXelésáhítaXalkérdezzük:KitevékenykedikiXafelszínen?–Ekkorszívünkésértelmünkvisszafordulahhoz,amima-gából az emberből, szellemi-lelki alkatából jelen volt aszellemi-lelki,afölditmegelőzővilágban,ésamiebbőlavilágból alászállt a fizikai világba, és ezt mondjuk: Te,gyermek,most,miutánszületésedáltalbeléptéla földilétbe,mostemberekközöXvagy;ámdekorábbanszel-lemi-isteni lényekközöXvoltál. –Aki szellemi-isteni lé-nyek közöX élt, aláereszkedeX, hogy emberek közöXlegyen! Az isteni létezését látjuk a gyermekben. Úgyérezzük, hogy oltár előX állunk. Csakhogy az oltáron,mintazavallásiközösségekbenszokásos,azemberekazisteneknek áldoznak, hogy áldozak adományuk a szel-lemivilágbaemelkedjék;iXegysajátságosanmegfordí-toX oltár előX érezzükmagunkat, az istenek árasztjákalá kegyelmüket isteni-szellemi lények alakjában, hogyezek,mintistenekküldöXeiafizikaiéletoltáránember-kéntfejlődjenek!Mindengyermekbenazisteni-szellemivilágrend kibontakoztatását látjuk:miként teremt Istenavilágban.Alegmagasabb,alegjelentősebbmutatkozikmeg számunkra, ha a fejlődő gyermekre tekintünk.Azonban minden egyes embergyermekben egy szentrejtéllyeltalálkozunk.Mertmindenegyesgyermeknélanagy kérdés – nem ez: Hogyan neveljük, hogy a gyer-mek,miképpen kigondoltuk, egy idolhoz, egy bálvány-hoz közelítsen?, –hanemez:Hogyan kell gondoznunk,akit az istenek aláküldtek a földi világba? – A nevelőmegtanulja, hogy az isteni-szellemi világ segítőjénektekintsemagát,ésmindenekelőXfeltesziakérdést:Mitörténikakkor,ha ilyenmeggyőződésselkezdatanítás-ba,anevelésbe?

Azigazipedagógialegelőszörisegyilyenmeggyőző-désből indul ki. A pedagógia, a tanításmegformálásá-banezameggyőződésalegfontosabb!Emberismeretetcsakakkorszerezhetünk,haazemberszeretet–tehátiXagyermekszeretete–munkásmeggyőződésséválik.Hamegszülekk az ilyenmeggyőződés, akkor a nevelői te-vékenységpapiszolgálaXáválik;mertanevelőannakagondviselője lesz,amitaz istenekakarnakvéghezvinniazemberrel.

Megintúgylátszhat,minthanémiképpmásszavakkalismét valami magától értetődőt mondtunk volna ki.Ámdeezmostsincs így.Amainem-szociálisvilágrend-ben, amely csak álcázzamagát szociálisnak, egyre job-banésegyre jobban látjukamásfajtagondolkodás lét-rejöXét:anevelésselegyemberidolfelétörekednek,ésnemannakatudásnakgondozói,amitelőbbelkellsajá-ttaniaannak,akiszembenállegygyermekkel.

Az ameggyőződés, amelyet jellemeztem, nem dol-gozhatabsztraktmódon,hanemszellemiformában–dea gyakorlat számárakell dolgoznia.Az ilyenmeggyőző-désnemszerezhetőmegazáltal,hogyanevelőelméle-teket,élekdegenéséleXelenelméleteketsajáttel;csakakkor szerezhető meg, ha a nevelőnek érzéke van azéletmindenmegnyilvánulására,ésazéletmindenmeg-nyilvánulásátszereteXelfogadja.

Sokatbeszélnekmareformpedagógiáról.Sőtahábo-rúutánaztisátéltük,hogyforradalmipedagógiárólbe-széltek. Kigondolták az új nevelés minden lehetségesmódját, és tulajdonképpenmindenki részt veX abban,hogyankellmegreformálnianevelést;egyikvagymásikember vagy hozzájárult ilyen vagy amolyan intézménylétesítéséhez, vagypedig legfeljebba szájával segíteXeelő,amikoreztmondta:Ígyésígyképzelemel,milyennékell alakulnia a nevelésnek, és így tovább. – Sokat be-széltek annak módjáról és formájáról, hogyan kell ne-velni. De tudják Önök, milyen benyomást kelt, ha azemberelfogulatlanszemmeltekinkát,amitmaakülön-féle nevelési reformegyletek, köztük a radikálisok ismondanak és programmá fejlesztenek? Nem tudom,milyensokanszámolnakazáltalukkelteXbenyomással:olysokprogram,olysoknevelésireformegyletés–tár-saság létezik,hogyebbőlezabenyomásszármazik:Ej,miaménkű,milyenokosakmaazemberek!Mertmin-den, ami ezen az úton létrejön, csakugyan reXentőenokos.Eztegyáltalánnemiróniávaljegyzemmeg,hanem

�6


egészen komolyan. Még sosem létezeX olyan korszak,melyolyanokosleXvolna,mintamienk.

Ilyen programot fektetnek le: 1.paragrafus. Hogyankellnevelni,hogyagyermekerőiatermészetnekmeg-felelőenfejlődjenek?2.paragrafus....3.paragrafus....ésígy tovább. Ma tetszőleges foglalkozást és társadalmiosztálytképviselőemberekülnekösszeésdolgoznakkiilyenprogramot.Elragadóaklehetnekadolgok,amelye-ket így az elsőtől a harmincadik paragrafusig bemutat-nak.Mertmamindentelméleklegfogalmaznakmeg.Azemberek még sosem voltak olyan ügyesek a dolgokmegfogalmazásában,mintmanapság.Ésaztánegyvagytöbb ilyenprogramotegybizoXság, egyparlamenteléterjesztenek.Ezmegintnagyonokosdolog.Ekkorpárt-szempontok alapján talán egyet-mást törölnek, vagykiegészítést eszközölnek, és így egy reXenetesen okosdolog keletkezik, noha némelykor erősen pártos színe-zeXel. De semmit sem lehet vele kezdeni, mert hogyvalóbanelkezdjenekvalamit,arrólmárnincsszó.

A Waldorf-iskola pedagógiája sosem indult ki ilyenprogramból – semmiképp sem akarok dicsekedni, deolyan okosak, mint némely nevelési reformegylet, ter-mészetesenmi is leheXünk volna, ha bármilyen prog-ram létrejöXére törekedtünk volna –, mert ez talánakadályozoXvolnabennünket,hogyavalóságralegyünktekinteXel, mert különben még nagyobb ostobaságotköveXünkvolnael.Demisosemtörekedtünkprogram-ra. Alapelvek, hogyan kell nevelni, tervezetek, melyekaztána törvényalkotáshoz juthaXakvolna:mindezkez-deXől fogva nem érdekelt bennünket. Ami érdekeltbennünket,azavalóságvolt,ateljesenigazvalóság.Mivoltez?Először isagyermekek,számosgyermekindivi-dualitás, lényük ilyen vagy olyan tulajdonságával. EztkelleX megismerni, hogy megtudjuk, mi rejtőzik agyermekben, mi szállt alá a bensőjébe, mi az, amit atesksége által kifejezésre juXat. Tehát a gyermekek azelsők.Ésutánuka tanítók.Őkakármilyen szépenszáll-hatnak síkra az alapelvért, hogya gyermeket az indivi-dualitása szerint kell nevelni –hiszenma is ez állmin-denreformprogramban–,deezzel sohasem jutnakva-lami sokra; ellenben a gyermekek mellé állítunk bizo-nyos számú tanítót, és meg kell tudnunk, mit tudnakteljesíteniagyermekekkelvalókapcsolatukban.Azisko-lát úgy kell felépítenünk, hogy ne egy absztrakt esz-ménytkövessünk,hanemaz iskolaatanítókésatanu-

lók közösségéből alakuljon ki, és ezek a közösségekneabsztraktformábanlétezzenek,hanemegészenkonkrétlényekből, személyiségekből álljanak. Tehát ez a lénye-ges. És ekkor ezáltal a szükségszerűség oda vezet: igazpedagógiát,valósághűpedagógiátépítsünkemberisme-retre;egyetlenesetbenselegyünkelmélekesek,hanemmindenesetbengyakorlakasak.

AWaldorf-iskolapedagógiája,amelyetelső ízbenazantropozófiai pedagógia hívoX életre, következéskép-penművészinevelésigyakorlat,ésalapjábanvévecsakelbeszélnitudja,hogymitteszilyenvagyolyanesetben.Nincsnálaerősérdeklődésazáltalánoselméletekiránt,deannálerősebbenérdeklikazimpulzusok,amelyekazantropozófiábólszármaznakazigaziemberismeretre,ésennek az ismeretnekmár a gyermeknél kell elkezdőd-nie. De a mai, durva és elnagyoló megfigyelésünk el-mossa a jellegzetességeket az egymást követő életsza-kaszokban. Az embert, mondhatnám, kissé inspirálniakelleneannak,amita szellemtudománymaazemberi-ség történetének menetéről mondhat, hogyha helyesérzéket akar kifejleszteni, amit aztán szembeállíthat agyermekkel.Ma az emberek rendkívül keveset tudnakmagáról az emberről és az emberiségről.Úgy képzelik,hogyamilyenekma,amilyenmódonmaazéletüket le-élik,úgyéltéklea14.,15.,16.századóta,tulajdonkép-penmindig.Azókorigörögöketésegyiptomiakatamaiemberhez hasonlóknak képzelik el. És ha még továbbhaladnakvisszafelé, akkorelmosódika történelem,vé-gülolyanlényekbukkannakelő,amelyekféligmajmok,féligemberek,ahogyamaitermészeXudománygondol-ja.Dehogybehatoljonanagykülönbségbe,melyfenn-áll a történelmi és a történelem előf emberiség kor-szakaközöX,errenemmutatérdeklődést.

Tekintsünk az emberre, ahogy ma előXünk áll: agyermekre,előszörafogváltásig.Teljesenvilágosanlát-juk, hogy a fizikai fejlődés párhuzamosanhalad a szel-lemi-lelki fejlődéssel.Mindennek, ami szellemileg-lelki-legelőlép,pontosképmásavanateskségben;mindket-tő együXesen fejeződik ki, jelenikmeg a gyermekben.Azután, amikor a gyermekmár túljutoX a fogváltáson,aztlátjuk,hogyalelkiségegyrejobbanemancipálódikateskségtől. Egyfelől szellemi-lelki fejlődést kísérhetünkfigyelemmelagyermeknél,másfelőlteskfejlődést.Deakét oldalmég nincs erősen különválva. De hogyha to-vább követjük a fejlődést, a nemi érés idejétől kezdve

�7


mintegya21.életévig, akkormégerősebbkülönválástlátunk.Éshogyhaahhozaz időhözérkezünk,amikorazember27-28éves,akkorma,ajelenkoriemberiségbenmár semmilyenmódon nem tapasztaljuk, hogy a szel-lemi-lelkifejlődésösszefüggafizikai-teskfejlődéssel.Azemberi tevékenységekbenegyfelőlaszellemi-lelkitész-leljük,másfelőlafizikai-teskt,deakeXőközöXsemmi-lyenösszefüggéstnemfedezünkfel.Azemberahúszaséveinekvégénmintszellemi-lelki lény teljesenemanci-pálódoXafizikai-tesklényétől.Ésezígymaradegészenazéletevégéig.

Ámdenemvoltezmindig így.Sokaneztcsakhiszik.Az antropozófiai szellemtudomány világosan és egyér-telműenmutatrá:Amitma,azemberiségfejlődésénekjelenkoristádiumábanlátunk,miszerintagyermekszel-lemi-lelki lénye teljesen a fizikai-tesk lényétől függ, afizikai-tesk lénye pedig ugyanígy a szellemi-lelki lényé-től,ezarégiidőkben–sokannemlátjákbe–alegma-gasabbéletkorig folytatódoX.Hanagyonmesszireme-gyünkvisszaaz időben,egészenaddigaz időig, amely-benpátriárkákéltek,ésfeltesszükakérdést:milyenvoltegy ilyen ember, egy pátriárka, akkor így kell válaszol-nunk: olyan ember, aki megöregedeX, teskségébenmegváltozoX,deegészenalegmagasabbéletkoráigúgyéreztemagát,ahogyanmacsakegyegészenfiatalem-ber érezhek magát, mert öregségében is úgy érezte,hogyszellemi-lelkilényeafizikai-tesklényétőlfügg.–Amifizikai-tesklényünkkelmamárnemérezzükmagun-kat aXól függőnek, amit gondolunk vagy érzünk. DeilyenfüggőségetérzeXazemberegykor,arégebbikul-túrakorszakokban,ésazt isérezte,amikorelértegybi-zonyoséletkort,hogykeményednekacsontjai,nemodatartozó anyagok rakódnak le az izmaiban, ha szklerok-kussáleX.Azemberérezteazéleteleépülését.Ésaztisérezte, hogy amikor a tesksége visszafejlődik, a szelle-misége–éppenateskségvisszafejlődésemiaX–emel-kedőbenvan.A lélekmegszabadula teskségtől, így fo-galmaztákmeg,amikoratestleépülnikezd.Ésteljesenszabaddá leX a lélek a pátriárkai életkorban, amikor atestszintemárteljesenleépült;ekkoramiszellemi-lelkiazemberben,mára legnagyobbmértékbenkiküzdöXemagátatestből,többémárnemültbenne.Ezérttekin-teXekáhítaXaléskszteleXelapátriárkára,éseztmond-ták: Ó, milyen lesz, ha én is ilyen öreg leszek? Akkormegtudhatokvalamit,megismerhetekvalamit, átlátha-

tokvalamit,amitmostmégnemismerhetekmeg,nemláthatokát,mertmégazépteskségbenvagyok.–Akkoraz ember még nem tekinteX bele egy fizikai-szellemi,fizikai-spirituális világrendbe. Ilyen volt a legrégebbikorszak.AztáneljöXazidő,amikorazemberateskésaszellemi-lelki közöf függőséget körülbelül az50. évéigérzékelte,majd később csak a 40. életévéig. És azutánmegérkezeXa görög korszak.Ha valaki különösképpenértékeliagörögkorszakot,annakazazoka,hogyagö-rögökmégéreztékaszellemi-lelkiésafizikai-teskössz-hangját.Agörögmégérezteeztazösszhangota30.,40.évéig.Avérkeringésébenérezte,hogyanalkotegységeta lélek és a fizikai-tesk. Ezen az egységen nyugszik acsodálatos,minden elmélektművészibe, egyúXalmin-denművészit a bölcsesség teljességébe átültető görögművészetéskultúra.ÚgyalkotoXaszobrász,hogynemvoltszükségemodellre,mertmégérezteorganizációjá-ban, hogyan hatják át a kart és a lábat amegformálóerők.PéldáultanulmányoznileheteXeztazünnepijáté-kokon, amelyeknek ma, ha utánozzák, semmilyen ér-telmüknincs.

Akinekvankellőérzékeazemberfejlődésmegfigye-lésére,aztudja,tulajdonképpenmijátszódoXleazem-beriség fejlődésében,ésazt is tudja,hogymaafizikai-tesk és a szellemi-lelki közöf párhuzamosság csakmintegya27-28.életévig létezik,haegészenpontosakakarunklenni;alegtöbbembereztapárhuzamosságotlegfeljebbanemiérésigészleli.Ésaztistudjuk,hogyantör elő a fejlődő emberből az isteni-szellemi. És kellőksztelet ébred bennünk, ha azt, ami egy gyermekbenlép elénk, fejleszteni akarjuk; vagyis fejleszteni, amiszámunkra létező adoXság, nem pedig absztrakt esz-mények nyomán akarunk haladni, amelyeket kigondol-tak.

Ez irányít bennünket egy embermegismeréshez,melyegyesvonásaibanindividuális-lelkimegismerés.Ésha áthat bennünket egy ilyen általános és nagy törté-nelmiszemlélet,akkorazegyesnevelésifeladatokhozismegfelelőmódonközelítünk.Akkoregészenmáslégkörkeletkezik, amikor a nevelő belép az osztályba; mertakkoravilágot,aszellemi-lelki-fizikaivilágotviszimagá-val.Mert akkor a valóságnakmegfelelő, nempedigel-méleklegkigondolt világnézet veszi körül.Mertegyvi-lágérzés veszi körül. És hogyha arra tekintünk, amiremost utaltam, akkor átélhetjük azt a különös dolgot,

�8


hogy pedagógiát alapítoXunk, olyan pedagógiát, melyfokozatosanellenpéldája leszannak,ami jelenlegape-dagógiaimunkanémely,éppenséggeljellegzetesterüle-ténfolyik.Mindenféle,nagytehetséggelellátoXhumo-ristákgyakranválasztjákcéltábláulazúgynevezeXisko-lamestert,akijószolgálatottesznekikarra,hogyhumo-rukat szabadjára engedjék. Ha egy iskolamester megvanáldvakellőhumorral, akkoraztő is szabadjáraen-gedhekazokkalszemben,akikazőkarikírozoXképétavilágeléállítoXák.Deamirerátérek,azvalamiegészenmás.Mertatanító,akiamaielmélekeskedőpedagógiátműveli, úgy lép az osztályba, hogy egyáltalán nem is-merhekmegagyermeket,deagyermeketfoglalkoztat-niakell–mimáslehetneő,mintvilágidegen!Amaiis-kolarendszerbenatanítónemlehetmás,mintvilágide-gen,hiszen teljesenkiszakadavilágból. Ésaza furcsa-ság lép fel, hogy világidegenpedagógusoknak kell arrafejleszteniükazembert,hogyhelytálljonavilágban.

Irányítsukmostatekintetünketarra,hogyamirőlmabeszéltünk,mindazmeggyőződésséválik.Akkorúgyálla tanító a gyermekekkel szemben, hogy számára min-den egyes gyermekben egy egész világ, nem csak egyemberi,hanemegyisteni-szellemivilágnyilatkozikmegaföldilétben.Ésaztmondhatnám:olyansokszoroslát-ványban, mint amennyi gyermeket vesz gondozásába,nyilatkozik meg a világ a nevelőnek. – Minden egyesgyermekenkeresztülavilágmindenségbelát.AnevelésnálaművészeXé válik. A nevelést nála annak a tudatahordozza,hogyamittesz,aztközvetlenülavilágfejlődésérdekébenteszi.AziXérzékelteteXpedagógiaatanítótanevelésben,azemberfejlesztésbenegynagyvilágné-zetszintjérevezek.Mertatanítóanagycivilizációskér-désekben isvezetőszerepetvállalhat.Ésakkora tanít-ványsohasemnőatanítófejére,mintezmaigengyako-ri eset. –Mertmég a következőkkel találkozhatunk aziskolában.Tételezzükmostfel,hogyatanítónakvalóban

egyeszményképszerint,egymagaeléállítoXemberképalapján kell nevelnie. Képzeljük el, hogy egy 30 gyer-mekből álló osztályt tanít; a gyermekek közöX kétgyermekül a sorsuknakmegfelelően, akik képességeikszerintsokkalzseniálisabbak,mintmagaatanító.Ebbenaz esetben ő mit akarhat tenni? Csak olyat akarhat,hogy nevelési eszményképpé tegye a két gyermeket;sohasem lehetséges valami más. De sikerülni fog? Avalóságeztnemengedimeg,akétgyermektúlnövekediatanítót.

Ellenben, hogyha a valóságnak megfelelően neve-lünk,hagondozóivagyunkannak,amiszellemileg-lelki-leg megnyilatkozik a gyermekben, akkor ugyanolyanhelyzetbenleszünk,mintakertészanövényeivelszem-ben.Önöktalánúgyvélekednek,hogyakertészanövé-nyekmindenktkát ismeri,amelyeketgondoz?Ó,anö-vényekbensokkal többktokvan,mintamennyitaker-tész ismer; ő mégis tudja gondozni a növényeket, sőttalánalegjobbanazokat,amelyeketnemismer.MertőksztábanvanagyakorlaXal,birtokábanvan,mondhatni,a„szellemifogás”.Ezértavalóságnakmegfelelőnevelésiművészetnél az is lehetséges, hogy az, aki maga neméppenzseni,zsenikkelálljonszembenmintnevelő.Tud-juk,nemegyabsztrakteszménytkellkövetnünk,mertagyermekbenIstenhatbelülről,atesk-fizikainkeresztül.Ha ilyen a meggyőződésünk, akkor eredményesek le-szünk.Ameglevő, a nevelésen át kiáradó szeretet leszeredményes. De ameggyőződésnek bennünkmeg kelllennie.

Ezzelma csak jelezni akartam, aksztelt hallgatóságüdvözlésemelleX,hogymilegyenatartalmaazelőadá-saimnak, amelyek majd az emberismeret pedagógiaiértékével és a pedagógia kulturális értékével foglalkoz-nak.

FordítoBa:EőryAFla

�9


TakátsPéter

Kell-eazantropozófia?

Azelmúlt időszakbanaWaldorf iskolákat járvaésakö-zöségek tagjaival beszélgetve egy érdekes jelenségreleXem figyelmes. Egyre gyakrabban hangzoX el a kér-dés, hogy kell-e az antropozófia egyWaldorf-tanárnakvagyszükségvan-eerreegyWaldorf-közösségben.Köz-ben egyre gyakrabban találkoztam olyan tanárokkal is,akiknyíltanvagyelfedve,deazantropozófiátnemtud-tákelfogadni,azérzékfelefvilág léteaszámukranemvolt realitás. Ezért a következőkben a címben szereplőkérdés megválaszolására teszek egy kísérletet, azt re-mélve, hogy ezzel segítem a jelenséggel kapcsolatosgondolkodást.

Azantropozófiaegymegismerésiút,ésakiezenha-lad, annak lehetőséget ad arra, hogy az anyagi világmindenkiáltalmár jólmegismertösszefüggéseiés tör-vényeimelleXazérzékfelefvilágösszefüggéseités lé-nyeit ismegismerje. Ehhez persze arra is szükség van,hogyazadoXemberszámáraazérzékfelefvilág,mintrealitáselfogadhatólegyenésérdekeljeőtmindaz,amioX történik. Egy kicsit leegyszerűsítve a dolgot, aztmondhatjuk, hogy azokkal a gondolatokkal, melyeketSteiner az előadásain elmondoX, tulajdonképpen arratörekedeX,hogymegmutassaésérthetővétegyeahall-gatói számáraezeketazérzékfelefösszefüggéseketésazt, hogy az anyagi és érzékfelef világ közöX milyenszoros kapcsolatot van.Amikor valaki elutasítja az ant-ropozófiát,akkorezzelaztjelzi,hogynemakarszembe-sülniazzal,hogyazáltalaismertésmindenkiáltalérzé-kelhetőanyagivilágonkívülvanmégegymásik,egyér-zékfelefvilágis.

Mostazonbannemazantropozófiárólésazérzékfe-lef világ összefüggéseiről akarok írni, hanem azt sze-retném érzékeltetni, hogy az anyagi világban zajló fo-lyamatokatnemlehetmegérteniazérzékfelefvilágbanzajlófolyamatokismeretenélkül.AWaldorf-mozgalom-ban felismertproblémára tekinteXeleztegyolyanpél-dán keresztül kívánom bemutatni, ami azt mutatja,hogyezekazismeretekmennyirefontosakanevelésbenés oktatásban, ill. ezek hiánya milyen súlyos károkat

okoz a gyermekek fejlődésében. A következőkben is-merteteX gondolatsorban Rudolf Steiner arról beszélt,hogy milyen sajátos körülmények jellemzik az emberfejlődésétabbanakultúrkorszakban,amibenmaélünk,ésalelkiéletmélyénzajlófejlődésifolyamatokbemuta-tásávalkíséreltemegeztakijelentésétérthetővétenni.

Egy1917.október21-énDornachbantartoXelőadá-sában (GA177, 11. előadás) Steiner azt mondja, hogynapjainkbanazemberilélekbenegyaligfelismertfejlő-dési folyamat zajlik. Ezta folyamatotőa „lélekbenső-ségesséválásának”nevezte,amialélekszellemivéválá-sát, spiritualizálódását jelenk. Ehhez azonnal hozzá isteszi,hogynemszabadmegfeledkezniarról,hogymaeza belsőnkben, az emberi lélek mélyén zajló folyamatpárhuzamosan halad azzal, ami a külső világban, a tu-domány és az intellektualitás területén zajlik. Azzal akülönbséggel, hogy míg az utóbbi folyamat mindenkiszámára könnyen felismerhető és egyértelmű, addig alelki folyamatok az intellektuális megfigyelés számárarejteXmódon történnek. De az, hogy ez a folyamat alélekbenlezajlik,aznemfüggaXól,hogymifelismerjük-evagysem.Aléleknekezaszellemivéválása,vagyspiri-tualizálódásapárhuzamosanhaladazzal,amimaaz in-tellektuálistudományterületéntörténik,mertezabel-ső átalakulás végbe mehet úgy is, hogy „az emberekegyáltalán nemakarnak tudni erről a szellemivé válás-ról,deezmégismegtörténik”,mondjaSteinerazidézeXelőadásban.

Ez perszenem jelenkazt, hogy azok a tudományoselképzelések,melyeket az ember intellektuális fejlődé-sérőlatudósokkidolgoztakteljesenhelytelenek lenné-nek.Egybizonyosszinkg,azanyagimegismerésszintjéigazokhelyesek,csakegykicsitegyoldalúak.Mertamo-dern tudományos elméletek ebből a két fejlődési fo-lyamatból csakazanyagi, intellektuális fejlődést tudjákfelismerni.Ugyanakkoraz igaziproblémaaz,hogyezekaz egyoldalú elméletek gyakran nagyobb zavart kelte-nek,mintahelytelenelképzelések–mondjaSteiner.

�10


Ha tehát el tudjuk fogadni, hogy az anyagi világ is-mertösszefüggéseintúlazérzékfelefvilágösszefüggé-seitisfigyelembekellvenniazemberifejlődésvizsgála-takor,akkorbekell látnunk,hogykorunkbanazembernemcsak intellektuálisan fejlődik,hanemezzelakülsőfejlődéssel párhuzamosan létezik egy belső fejlődésiáramlat is, amiazemberi lélekben zajlik, ésezért csakaz érzékfelef megismerés számára mutatkozik meg.Sőt,Steineraztisbemutatja,hogyezakétáramlatigenszoroskapcsolatbanvanegymással,mertmígegyadoXideigazegyikáramlatazemberbenegykülsőfejlődést,addig amásik egy belső fejlődést hoz létre. Aztán egyadoX idő elteltével ez a két áramlat helyet cserél és abelsőkülsővé,akülsőpedigbelsővéválik.

Ma tehátegyolyankorbanélünk,amikorazemberkülsőfejlődésiáramaegyintellektuális,materialistafej-lődés, amimindenki által felismerhető, és emelleXazemberi lélekmélyén zajlikmégegybelső fejlődés is, alélek spirituális fejlődése. Aztán egy idő elteltével ez akétáramlatmajdhelyetcserélésígynemsokáraaspiri-tuálisfejlődésiáramlatkerülmajdkívülreésaspirituali-tás lesz jellemző a külső világra, és akkor a materiáliselmerülazemberlényénekrejteXmélységeiben.Ebbőltehát egyértelműen megállapíthatjuk, hogy miközbenmaakülsőéletünkamateriálisvágyak,érzésekésintel-lektuálisvéleményekuralmaalaXzajlik,addigeközbenaz emberi lélek mélyén egy ezzel ellentétes folyamat,egyfajtaszellemivéválásmegyvégbe.

Antropozófiai tanulmányainkból tudjuk, hogy 1879.ótaazahrimánilényekegyrészeazérzékfelefvilágok-ból az emberi szellemi és lelki fejlődés birodalmábaszálltalá,ésígyezekalényekmostiXvannakközöXünk.Haerrőla tényrőlnemveszünk tudomást,aXólezekalények még iX vannak velünk, és azzal, hogy nemvesszük komolyan az érzékfelefvilágból származó jel-zéseket, tulajdonképpen ezen ellenerőkmalmára hajt-juk a vizet. Ezzel a hozzáállásunkkal pl. megteremtjükannakalehetőségét,hogyezekazahrimánihatalmakazemberiléleknekehhezaszellemivéválásifolyamatáhozkapcsolódjanak és egyszerűen a hatalmukba kerítsékazt.Eza jelenkultúrkorszakegyiknagyveszélye,ésaztjelenk a számunkra, azok számára, akiknek az érzékfe-leffolyamatokreálisvalóságotjelentnek,hogymostazemberilélekbenkelléberneklennünk,oXkellvédekez-nünkazahrimánihatalmakbefolyásávalszemben.Azok

pedig, akik nem fogadják el az érzékfelef közléseket,azokönként,sajátszabadakaratukbóladjákátlelkifej-lődési folyamataik irányítását ezeknek az ahrimánierőknek.

DeegyWaldorf-tanáresetébenennélsokkaltöbbrőlvanszó.Ugyanisennekabelsőfejlődési folyamatnakamegismeréseésanyomábanszükségesébrenlétamaifiataloknevelésénekkülönösenfontoskérdése.Azem-beri lélek szellemivé válása, spiritualizálódása ugyaniséppenakoraigyermek-ési�úkorbankapkülönösjelen-tőséget,mertazokahatások,amikebbenazidőszakbanérik, meghatározó jelentőségűek a lelki fejlődés szem-pontjából.Nemelhanyagolhatószempontazsem,hogya gyermek éppen ebben az időszakban van igen nagymértékben kitéve a jelzeX veszélynek is. Steiner ezértigenhatározoXankijelenk,hogy„anevelőnekeztnemszabadfigyelmen kívül hagynia, ha nemakarja a gyer-mekeketazahrimánilényeknekkiszolgáltatni.”Eztehátazt jelenk, hogy amaiWaldorf-pedagógusoknak ezt arejteX belső lelki folyamatot és annak összefüggéseitismerniük kell, és egy pillanatra sem szabad figyelmenkívülhagyniukamunkájuksorán.

Ebbőlarövidpéldábólszámomraegyértelmű,hogyaWaldorf-nevelés alapját csak az érzékfelef világokösszefüggéseinek ismerete és az ismeretek gyakorlakalkalmazásaadhatjameg.Azoktatásalapjánakannakatudásnak kell lennie, hogy az emberek és a világmin-denség,azérzékelhetőésazérzékfelefvilágokközöXegy szoros és állandóan létező kapcsolat áll fenn, és ekeXő bensőséges összhangban van egymással. Visszakell szerezni és meg kell tartani azt az érzületünket,hogyfelismerjük:akülsőtudatosföldi léthezegyöntu-datlan,lelkilétistartozik.„Ezaktokzatoslelkimélység-bőljönelő,amitazonbankülönösképpentekintetbekellvenniegyolyankorban,mintamilyenaz,amimostkö-vetkezik,éskülönösenanevelésnélkelltekintetbeven-ni, azért, mert különben az ahrimáni hatalmak veszikbirtokba az életet. Végzetes dolog lenne, ha az embernemvennéfigyelembeazt, hogy lelki életénekegy ré-sze, amely éppen bensőségessé vált, abban a veszély-ben van, hogy az ahrimáni hatalmak kezébe kerül, hanem tudatosítjukmagunkban, és az ilyen szellemtudo-mányos ismeretek révén nemmélyítjük el a róla valótudást, amely ki meri mondani azt, ami a külső tudo-

�11


mányszámárarejtvemarad”–hangzikSteiner intelmeazidézeXelőadásban.

Viszontahhoz,hogyilyenésehhezhasonlódolgokategy Waldorf pedagógus a munkája során figyelembetudjonvenni,apedagógiamindenterületénaszellem-tudományravanszükség.Egyedüleztudjaazérzékfelet-kvilágrólaztatudástésismeretetmegadni,amiahhozkell, hogy a nevelés valóban megfeleljen a gyermekmindkét fejlődési folyamatának és a tanár ne csak azintellektuális fejlődést támogassa, hanem a lelki életspiritualizálódását is.DenyilvánvalóanazaWaldorf-ta-nár, aki számára az antropozófia elfogadhatatlan, eztnemtudjamegtenni,őcsakagyermekmateriális,intel-lektuális fejlődését tudja támogatni ésezzel a gyerme-keket abba a veszélybe sodorja, hogy a már említeXellenerőkveszikbirtokbaabennerejteXen,alélekmé-lyénzajlófejlődésifolyamatokat.

Ez csak egyetlen példa az antropozófiai ismeretekfontosságára, és persze még hosszan lehetne sorolniazt, hogy az érzékfelef világ folyamatainak és lényei-nek ismerete nélkülmiért nem lehet egy gyermeket akor követelményeinek megfelelően nevelni, oktatni.Merthogyanlehetpl.egygyermekmegfigyelésbenrésztvenni az emberi lélek működésének ismerete nélkül?MertiXannakaléleknekazismereteszükséges,amiazérzékfelef világból származik és így működésénekösszefüggéseit csak ennek a világnak az ismerete adjameg.Éshanem ismerema lénytagokatésazokműkö-désétésfejlődését,akkoréppenaztnemismerem,amiegy gyermek nevelésében és fejlődésében a legfonto-sabbatanárszámára.

Denemsorolomtovábbaterületeket,aholanevelésnem lehet meg az antropozófiai ismeretek nélkül, ha-neminkábbnézzükmegennekaproblémánakaszociá-lis, közösségi oldalát. Mert joggal merül fel a kérdés,hogy ha már ez a probléma megjelenik, akkor miértnemszólalnakfelazantropozófiaellenesmegnyilvánu-lásokkal szembenazoka tanárokés szülők, akikksztá-ban vannak azzal, hogy a Waldorf nem egy módszer.Miért nem tudnak/akarnak határozoXan fellépni azokellen, akik az iskola működésének és szellemiségénekalapját kérdőjelezik meg, tagadják vagy éppen támad-ják?

EzzelkapcsolatbanDr.LexBos-szal,azismerthollandantropozófussal való sok éves együXműködésemre és

több évkzedes szervezet-fejlesztőimunkám tapasztala-taira tudok támaszkodni. Ezek alapján számomra nyil-vánvaló,hogyazokbanaközösségekben,aholnemlép-nek fel határozoXan ezen megnyilvánulások ellen, oXnagyvalószínűséggelaközösségtagjaiaziskolaalapításifolyamata során nem fordítoXak kellő időt és energiátarra,hogyazegyébkéntelkerülhetetlentartalmikérdé-seketmegbeszéljék.NemrögzíteXékaszellemialapok-kalkapcsolatoselveket,ésaztsem,hogyhogyanéskik-kel akarnak ők ebben a közösségben együX dolgozni.Amennyibenezt a vitát, egyeztetést az iskola alapításaelőX,vagyalaXnemvégzikel,akkorlehetőségetadnakarra, hogy a Waldorf-közösségeket minden oldalról éskartakarbaöltvetámadókétellenerőműködésbetud-jon lépni. Így aztánaz induláskornem rögzíteXalapel-vekhiányaazévek során feszítőkérdésekésegyre sú-lyosbodóproblémákformájábanmerülfel,amivégülaközösségWaldorfjellegéneklététisveszélyeztethek.

Ezekben a közösségekben egyszer csak megjelenikvalaki,akimegkérdőjeleziazoktatásésaközösségmű-ködésénekszellemialapjait,ésakkorazelőrelefekteteXalapelvekhiányábanaközösségtagjainemtudnakerreakihívásraegyértelműválasztadni.Aközösalapelveketilyenkor az egyéni alapelvek helyeXesíkk, az egyes ta-gokegyéniértékeiéselvei kerülnekelőtérbeésütköz-nekegymással.Azegyikaztmondja,hogy„ezegyolyankedves ember, ne bántsuk”, a másik pedig azzal jön,hogy „minden szempontnak joga vanmegnyilvánulni”,ésleszolyanis,akiaztmondja:„nembaj,hanemakarantropozófiával foglalkozni, de amódszert legalább is-meri”.Miközbenperszevannakolyanok is,akikúgyér-zik,hogyaszellemiségelfogadásáravalófigyelmeztetésnem bántás, ha nem tetszik neki az, ami iX történik,akkor keressenmás közösséget, és ha már iX van ve-lünk,akkorfogadjael,hogyaWaldor�anmindentanárazantropozófiaalapjánállvadolgozikéstanít.

Alényegaz,hogyazalapításkorelmaradtegyeztetésés az alapelvek megfogalmazása most a fenk vélemé-nyekösszeütközésébenés az ebből keletkezőbelső fe-szültségekformájábanjelenikmeg,ésezpróbáljaakö-zösségetrávenniarra,hogyvégrecsináljamegazt,amitkorábban elmulasztoX. De az ellenerők számára jobb,ha a felesleges kompromisszumok, a túlzoX toleranciaés hamis szeretet mögé álcázoX konfliktus fennmaradéshatásáraegyolyanhelyzetalakulki,melyneknyomán

�12


az antropozófia melleX egy intellektuális, materialistaáramlat ismegtuderősödnia tanárikarbanésnéhaaközösségben is. De mit okoz ez? Mi történik, ha egyWaldorf-iskolában ezek a színtelen, szürke kompro-misszumok megjelennek és a nyomukban megjelenőbelsőfeszültségekfennmaradnak?

MielőX erre rátérnék, egy pillanatra nézzük meg,hogy ezekkel a problémákkal kapcsolatban találunk-eutalásokatRudolfSteinernél.Azttaláljuk,hogyamikoraszociális hármas tagozódásról beszélt, akkor aztmond-ta, hogy a harc, a gazdasági életből ma oly jól ismertkonkurenciaharc,azvalójábannem isagazdaságiéletjellemzője. Ugyanis oX a testvériség elvének kelleneuralkodni,hiszenmaegyolyanvilágméretűmunkameg-osztásvankialakulóban,amiegyvilágméretűegymásrautaltságothozlétre,ésennekfenntartásáhozésműköd-tetéséhezatestvériségelveszükséges.

Ugyanakkor azt is mondja, hogy a szellemi életbennincsen ilyen munkamegosztás, az egy olyan terület,aholalegkülönfélébbésegymástólteljeseneltérőszel-lemi áramlatok működnek egymás melleX és ezeknekmindmegkelladnialehetőségetarra,hogyalényegü-ket, a szellemi idenktásukat megmutassák a világnak.Ezértezekakülönféleszellemiirányzatoknemengedhe-kkmegmaguknak azt, hogy idenktásukat, szellemi lé-nyegüket kompromisszumokkal és túlzoX toleranciávalfelhígítsák. Ezért például egy Waldorf-iskolát úgy kellmegalapítani ésműködtetni, hogy annak szellemiségétés lényegétatanárokésaszülőknecsak ismerjék,ha-nemavilágfeléfelisvállalják.Sőt,havalamiveszélyez-tek ezt a szellemiséget, akkor együX szálljanak harcbaannakmegvédéséért.Mertezegyharc,egybelsőharc,amimostavilágbanfolyik!Aszellemiéletbenmaakez-deményezések lényegének és szellemiségének megvé-déséértegybelsőharcfolyik,melyneklényegeaz,hogynemengedjük felhígítani, ellaposítani azt az ideátés amögöXeállószellemitartalmat,amipl.aWaldorf-iskolalényege.

Ezérttehátaszellemiéletbenharcolnunkkellideánkéskezdeményezésünklényegénekmegtartásáért.Mivelez nem egy konkurencia harc, ezért nem valaki ellenharcolunk,hanemegybelsőharc,egyküzdelemönma-gunkkaléstársainkkalazért,hogyalehetőségekhezké-pest a legjobban tudjukmegvalósítani azt a kezdemé-nyezést, aminek a tanárai, szülői, alapítói és részeseivagyunk.Tehátnemlegyőzniakarunkegymásikkezde-ményezést,hanemnekiisteretadvaésazőbelsőhar-caikat is megértve egymás melleX létezünk és műkö-dünk.Mert tudjuk, hogy a szellemi életet úgy kell be-rendezni,hogyazpl.egyMontessori-iskolánakiséppenannyiteretéslehetőségetadjon,mintegyWaldorf-isko-lának,ésmajda tanárok, szülőkésalapítókerőfeszíté-sénekeredményekéntmegmutatkozikavilágban,hogymelyikszellemiségmennyireéletképes,melyikmennyitér,melyikoldjamegjobbanafelvállaltfeladatot.

ViszontnincshelyeaWaldorf-közösségekbenatole-ranciaolyancéltalanformájának,amikoregyaWaldorf-falés/vagyantropozófiávaléppenszembenállótársun-kat védjükmeg, azzal, hogy olyan jó ember, szerekk agyerekek, vagy más hasonló. Mert ez a tolerancia ka-tasztrofális hatással van a közösségre és általa éppenazokbontjáklebelülrőlaWaldorf-iskolát,akikaztlétre-hoztákésakiknekakötelességelenneannakfenntartá-sa, és az eredek szellemiség szerink működtetése.Ilyenkor nem tehetünkmást,mint szereteXel elválunkezektőlazemberektőléssegítünknekikmegtalálniaztahelyet,aholazintellektuálisoktatásésazegyoldalúma-terialistafejlődésmégelfogadoX.Mertezahelyzetegyvizsga,amikoraközösségtagjaiabbólvizsgáznak,hogymennyireéberek,mennyireképesekegyproblémátke-zelniésszereteXelmegoldani.Azokpedigakiktámadjáka Waldorfot és/vagy az antropozófiát, tulajdonképpensaját karmikus fejlődésüket áldozzák fel értünk, hogymegtudjukmutatni,mimárképesekvagyunkegyidea,egyszellemiségmelleXkiállni,aztképviselniésmegvé-deniavilágban.

�13


JancsekGábor

Polárisellentétpárokazantropozófusgyógypedagógiában

Anagyfejűésakisfejűgyermek

A „nagyfejű“ és „kisfejű“ gyermek kifejezésnél nemannyira a koponya átmérője mérvadó, hanem a fejtestmérethezvalóviszonya,valamintagyermeksajátoslelkimegnyilvánulásaiértendők.

Hogy megérthessük ezt az ellentétpárt, érintenünkkellegykisséazantropozófusembertant,aholháromfőlelkirégiótkülönböztetünkmeg:

–a leginkábba fejrégióhozköthető ideg-érzékszervirendszert (a továbbiakban IÉR), mely a gondolkodásközpontja,

–középenaritmikusrendszert(atovábbiakbanRR),melyet a légzéssel és a vérkeringésselhozhatunk tesk-legkapcsolatba,melyazérzéseknekadoXhont,

– lent pedig az anyagcsere-végtag rendszert (a to-vábbiakbanAVR),melyet teskleg legfőképp a táplálko-zás egészével a szájtól a végbélig, illetve a mozgássaljellemezhetünk,melyekhezazakaratotkapcsolhatjuk.

Haafelső(IÉR)vagyazalsó(AVR)rendszervantúl-súlyban,beszélünkebbenazértelembenakis-ésnagy-fejűgyermekpolárisellentétpárjáról. (Lásda rajzot.AzábraWalterHoltzapfelkönyvébentalálható.)

�

Anagyfejűgyermeksajátosságai

Elsőhallásra furcsának tűnhet,haanagyfejűgyermek-nél, ahola fej régió tűnikdominánsnak,mégisazalsó,az AVR hangsúlyos. Ez azzal függ össze, hogy bár azanyagcsereazalsópólusbólindulki,dehatásaazegészszervezetrekiterjed.Expanzív,azaztágító,feszítőerejétalulrólkiindulvafelfeléfejkkiúgy,hogyafejetúgyszól-

ván kitágulásra, kiterjedésre kényszerík (ld. az ábrán).Kerekarc,domborúhomlok,húsos,rózsásorca jellem-zikőt.Amúgy ishajlamosa kerek tesqormákra. Elgon-dolkodva vagy álmodozva járkál az osztályteremben,közbenfejevalamelyestelőrebukik,minthaelőrehúznáőt.Látszólagnemnagyonvesziészreakörnyezetét,en-nekmegfelelőennemisnagyonreagálelevenenrá.Té-lenkimondoXanszívesentartózkodikafűtőtestközelé-ben.Élénkfantáziávalésművésziképességekkelbír,me-lyek ötletgazdagságban és alkotó elképzelésekben nyil-vánulnakmeg.Előnybenrészesíkaképiésösszegzőfo-galmakat,mígazanalikkusgondolkodásnehezéreesik.Haegyszámtanbólgyengetanulórólhallunk,akiviszontjófogalmazásokatír,biztosaklehetünkbenne,hogyeh-hezacsoporthoztartozik.Fáradságotjelentnekiakon-centrálásésaprecízkülönbségtétel,ésfigyelmeinkábbfelületes, ami a fogalmak felfogására is igaz. Az őt érőbenyomásokatnemtudjavilágosgondolatokkalkifejez-ni,ésamagaszámáraelérhetővétenni,viszonttelevanképekkel és álmokkal. A természet pontosmegfigyelé-sénekképességévelvanmegáldva,amelyrőligenerede-k hangvételben képes beszámolni. Lelkileg gazdagegyén, és egy bizonyos derűvel szemléli a világot. Túl-nyomóanszangvinikus-flegmakkusatemperamentuma.

Ebben az esetben az mutatkozik meg, hogy az IÉRnemharmonikusankapcsolódikatöbbirendszerhez,azAVR túlzoXan belehatol a fejrégióba, továbbá a gyer-mekasztráltesteésÉn-jenemnagyonakarbelehúzódniazIÉR-be,aminekazakövetkezménye,hogyazérintet-tek hajlamosak a földi dolgoktól elrugaszkodvamagukelé meredve álmodozni, ahelyeX, hogy tágra nyílt ér-zékszervekkelvennékkirészüketazőketkörülvevővilágaktv és figyelmes feltérképezéséből. MindenekelőX agondolkodásfunkcionális túlsúlyaokozzaezt,akülvilágérzékszervekkeltörténőébermegragadásávalszemben,az ideg-érzékszervi folyamatokhiányos integrációja kö-vetkeztében.

Azapedagógiaikihívásezeknélagyerekeknél,hogyanélkülhívjukfelafigyelmételképzeléseisületlenségé-

�14


re, hogy fantáziaerőit tönkrevernénk. Erre álljon iX akövetkező példa: „Nézd csak, oX túl sok vöröset hasz-náltál,körös-körülpedigzöldetéssárgát.Mostaztsze-retném látni, hogy mi lesz akkor, ha kékkel kezdesz,majdmegnézed, hogymely színeket kell még ezekhezhozzátenned.“Ígyelgondolkodásrakésztetjük,nemtud-ja egyszerűen csak az anyagcsere kézben folytatódószervi erőivel vezetni az ecsetjét, hanem egy kicsit aszemlélő,megfigyelőértelemkerülelőtérbe.

Haazerdőbemegyünkjátszanivelük,akövetkezőketláthatjuk: nemsokára magáról teljesen megfeledkezveépít fel egy parasztudvart mohából, fakérgekből, fa-ágakból és kovakövekből. Körbe-körbe virágágyásokvannak erdei virágokkal megtűzdelve, rétek, melyekenmakkteheneklegelnek,stb.Afantáziadúsjátékjellemziőt. Egész primitv eszközökkel is ragyogóan eljátszik,mertegydarab fábaholegybabát,hol vasúkkocsikatvagyautót,holoroszlántképzelbele.

Atovábbikérdés:hogyansegíthetünkezeknekagye-rekeknek abban, hogy az IÉR kiegyenlítődjön az AVR-rel?Milyenérzéseketésérzeteketkell felkeltenünkah-hoz,hogyadolgokmegkülönböztetéséreésmegmagya-rázásáraösztönözzükőket,hogy„lehozzukőketa föld-re“?EhhezazalábbidolgokatajánloXaRudolfSteiner:

A fej hideg vizes lemosása reggelenként. Némelygyereknél egész a derékig tarthat a lemosás. Hogymitörténik ekkor? Az így felkelteX hideg- és melegérzetmegkülönböztetésénekérzetévelkapcsolatkeletkezikagyermek gondolak élete és az érzékszervekműködéseközöX.Haerősingerekérikőt,melyekamegkülönböz-tető érzékelést fejleszkk, és a révedező álmodozásbólkirángatják, akkor az asztráltest és az Én is ösztönzéstkapnakaz IÉR-hezvalókapcsolódásra.Afejhidegvizeslemosásávalegykistelethozunklétrenálaannakérde-kében,hogyéberségésvilágoselmealakulhassonki.

Azételekkisséerősebbsózásavagy/éssokgyökérfé-le fogyasztása, melyek természetes formában tartal-maznak ásványi sókat. Orvosi esetben ólomvegyületeksói is szóba jöhetnek.Ezenazútonazanyagcsere felőlösztönözzükaszervezetegészétatudatfelébresztésére,azegyensúlyhelyrebillentésére,mertasószubsztanciá-jasegíkazanalikkusgondolkodáslétrejöXét.

A tanításművészi kialakítása a legnagyobb jelentő-ségű tesk hogylétük és lelki fejlődésük szempontjából.Épp nekik kellene a betűket egyszerű művészi képek

útjántanítani,éscsakutánaszabadnaazírásnakjönnie.A számok világába a ritmusok útján kellene bevezetniőket ritmikus mozdulatok, ugrások és tapsolás révén.Egészenészrevétlenüléskárosodásnélkülválnatudatukígyegyreéberebbé.

Akisfejűgyermekjellegzetességei

NálaazIÉRfelébillenazegyensúlyazAVRrovására:azidegrendszerbőlkiindulóhatáserejeáltalavégtagokonvanahangsúly(ld.megintazábrát).Sápadt,erőskontú-rúarcához jólpasszol a rövidre vágoXhaj, ami jobbankiemeli kis fejátmérőjét. Hosszú végtagjai nagy kezek-ben és lábfejekben végződnek. Gyakran eszik mohón,gyorsan és egyenlőtlenül, aszerint, hogymi van éppenelőXe.Mindenrészletetjólmegjegyez,pl.kívülrőlisme-riazösszesautómárkát.Egyáltalánnagyonérdeklődikatechnikaidolgokiránt,viszontaszintekkusgondolkodásnem az erőssége. Bár történelemórán tudja az évszá-mokat,deegytörténelmikorszakegészérőlnehezenállössze számára a kép. Művészi hajlama csekély, kevésfantáziávalvanmegáldva.Nálukazértnehézakoncent-ráció csakegydologra,mertmindenújabbérzékszervibenyomás(légyafalon,kinkautókbeszűrődőzajavagybármi más) elterelik a figyelmét. Okos és találó meg-jegyzésekettesz.Rajzolásnálvagyfestésnélmárazelké-szítés előX pontos elképzelése van arról, hogy minekkellmajdaképen lennie.Ehhezerőskörvonalú formá-kathasznál,éskiválóanelmondja,hogymimitábrázol.Azonban „mű-remekei“ picit szegényesen hatnak, egy-részt, mert szűkös fantáziájú, másrészt még nem ren-delkezik olyan technikai tudással, mellyel meg is való-síthatjaazáltalakigondoltakat.

Azőesetébenazélőképzőerőkmárkoránvisszahú-zódnakazIÉR-ből,ésképesséteszikarra,hogyagondo-lak élet eszközévé váljon. A túl erős visszahúzódás aztokozza, hogy az IÉR tudaXeremtő elhalálozási erőivelszembenazAVRéleXeltelierőialulmaradnak.Azaszt-ráltestésazÉnnemnagyonakarazAVR-bebelehúzód-ni, aminek következtében az anyag meghalásának ésfeltámadásánakfolyamatávalnemképesekelégségesenbelsőlegösszekötnimagukat.Haez a jellegű kapcsolatcsak csekélymértékben jön létre, ésnemmegfelelőenhatjákátazanyagcserét, akkorezegyörökösalapvetőbelsőfeszültségeteredményez.

�15


Amai iskolarendszerbenszívesen látjákeztatpusúgyermeket az analikkus, éber, tudatos és okosabb ér-telmével,mintazokat,akikanagyfejűgyerekekcsoport-jához tartoznak. A materialista és intellektuális beállí-toXságú,azírás-olvasástésszámolástabsztraktmódontanítópedagógusokjobbanbecsülikésfavorizáljákőket,pedigépphogyők issegítségreszorulnak,ésnemarra,hogyazegyoldalúságukatméginkábbelmélyítsék.

Ha megint az erdei játéknál mutatoX viselkedéstnézzük,azt látjuk,hogyakisfejűgyermekszívesenma-rad a felnőX melleX, és tesz fel neki elgondolkodtatókérdéseket,úgy,mintkiteremteXeafákat,ésmitőlnő-nek. Ha választ kapoX a kérdéseire, elkezd töprengeniésagyalni,hogyhogyannézhetkia teremtő Isten.Egycsomótalálmányról,fifikásgépezetekről,meghasonlók-rólfogbeszélni,melyeketőmagataláltki.Végülnagyonhálás lesz, ha ötleteket adunk neki egy kis játékhoz,melybőlmi is kivesszük a részünk. Neki nem elég egydarabfapl.avasútépítéshez,hanemajátékboltbanveXszerelvénnyel és sínekkel érzi jólmagát. Hosszú órákigképes legóval játszani – ez nem előnyös a fejlődésérenézve a készen kapoX sablonok miaX –, és előre, jólátgondoltan,precízenésszisztemakkusanépítkezni.

Hogyan segíthetünk egy ilyen gyermeknek, hogyAVR-ének egyéni hajlamait legyűrhesse? Neki a követ-kezőkajánloXak:

Hetentelegalábbháromszormelegborogatásahas-raesténként, lefekvéselőX.Ennekcsakúgy,mintafentemlíteX lemosásnak legalábbegy teljes évig kell tarta-nia,hogyahatásamegismutatkozzon.Amelegoldjaavegetatvidegrendszerfeszültségét,harmonikusingere-ket ad az emésztőidegek felé, ösztönző, görcsoldó,emésztést serkentőhatású.Ahővel anyarathozzukelkülsőleg, mely segík az anyag átalakulásának emberiszubsztanciává válása folyamatát. A szülők részéről aznemelegendő,hogygyorsanvalamimeleget tesznekagyerek hasára,majd sietősen továbbállnakmás irányúteendőik elvégzéséhez, hanem kedélyes lelki nyarat isbiztosítsanak gyereküknek azzal, hogy oX maradnaknála,egyszépmesétvagytörténetetmondvavagyakárolvasva. Így az állandóan feszült teskállapot idővelol-dódnifogateskéslelkimelegrendszereshatására.

Könnyenbelátható,hogyazAVRösztönzéseésmeg-erősítése szükséges ahhoz, hogy az IÉR feléledjen és

átmelegedjen.Elsőhallásrafurcsánakhangzik,deatáp-lálkozás oldaláról cukor használata javalloX. Persze nenassolásraasszociáljunk,haneméreX,édesgyümölcsöt,mézet, nádcukorral jól megédesíteX ételeket adjunkdesszertnek.Acukorrépábólnyertkristálycukrotéspor-cukrotlehetőlegteljesenmellőzzük.Acukrotazanyag-cserére gyakorolt felébresztő, felélénkítő, felelevenítőhatásamiaXadjuk,melyhatások anövények virág- ésterméshőjéből keletkeznek. Ezt orvosilag kiegészíthekaz ezüst (argentum) homeopákás mértékű adása. Azezüstolyanszubsztancia,melyazAVRépítőakaratáhozteljesen hozzáidomul, és az asztráltestnek és Én-neklehetőségetnyújtazemésztésifolyamatokhozvalókap-csolódásra.

Pedagógiai oldalról többféle módon segíthetünk,melyekegyikeavízfestékkelvalófestéslehet.Azelősze-reteXelhasznált grafitceruzákat feltűnésmentesen tün-tessükel,éshamárceruza,akkorlegyenszínes.Festés-nél és rajzolásnál is ügyeljünk rá, hogy ne használjonerőskontúrokat,hanemfestésnélinkábbfelületről-felü-letre, de ne lineárisan haladjon, rajzolásnál pedig sá-vonként csíkozva színezzen ki (sra�rozás), ne körvona-lazzon. Ezenkívül képben gazdag mesék, mondák, le-gendák és elbeszélések ellensúlyozhatják túlzoX me-chanikaiéstechnikaiérdeklődését,melyetviszontnemszabadelnyomnibenne,mertkorszakunkvelejárói.

Felhasználtirodalom:- MichaelaGlöckler:DasSchulkind–GemeinsameAuf-gaben von Arzt und Lehrer (Az iskolás gyermek – azorvos és a tanár közös feladata), 2005-ös 4. kiadás,VerlagamGoetheanum,31-46.old.

- IreneGroh,MonaRuef: Erziehung undUnterricht alsPrävenZvmedizin (Nevelés és tanítás, mint megelőzőorvoslás), 2002, Medizinische Sekkon am Goethea-num,146-151.old.

- Caroline vonHeydebrand:VomSeelenwesendes Kin-des (Agyermeklélek lénye-lényege),VerlagFreiesGe-istesleben,1949-es2.kiadás,13-25.old.

- Walter Holtzapfel: Seelenpflege-bedürdige Kinder(Lelki kezelésre szoruló gyerekek), 2003, Verlag amGoetheanum,19-29.old.

MegjelentaMetamorfózis2009/1.számában.

�16


KissLinda

OIhonatestünkben.MozgásnevelésaWaldorf-iskolábanésanégyalsóérzék

Közel20évesmozgástanáriutamsoránérdekesésérté-kestapasztalatokrateXemszert,melyetaziXkövetkezőírásbanörömmelosztokmegaKedvesOlvasókkal.

ApedagógiaipályámonalkalmamnyíltMagyarorszá-gonésNémetországban,államiéstöbbprivát(Waldorfésnemzetközi)iskolarendszerben,sportklubokbantaní-tani,sokszínűmozgásformákat,sportokatmegismertet-ni,megszereXetnigyermekekkel,felnőXekkel.

Mindezen tapasztalatok újabb és újabb kérdéseketvetnek fel bennem, legfőképp, hogy milyen mozgásravan szükségük a gyermekeknek a mai korban, mikénttaláljuk meg azt a szereteXeljes odafigyeléssel kiköve-zeX utat hozzájuk, amely segík őket megérkezni földioXhonukba,fizikaitestükbeamozgásonkeresztül.

Elsőrészbenarról írok,hogyagyermekazantropo-zófián alapuló steineri oktatásbanmilyenmozgásneve-léstkaphat,másodiktémakéntpedigarról,hogyazeh-hezkapcsolódónégyalsóérzékszerv,mintalapvetőépí-tőkockaagyermekfejlődésbenhogyankapteret.

MozgásnevelésaWaldorf-iskolában

Waldorf-iskolákbanamozgásórákagyermektermésze-tesmozgásfejlődésének ritmusára épülnek,melyet kis-gyermekkorbanazutánzásésképzeleterőirányít.Ahogya gyermek fejlődik, kamaszkorban egyre kevesebb sze-repet kape keXő.Annál inkábbnövekszik a személyestér,azindividuum,sajátdöntésekvesziátazirányítást.

Érdekesmegfigyelniagyermektérrelvalókapcsola-tátóvodáskortólegészenfelnőXéválásig.

SzületéselőXagyermekazanyjatestébennöveked-vefizikailagegyegységetalkotvele.Ezazidilliegységaszületésselmegbomlik,ésagyermeksajátkistestébenkell, hogy oXhonra leljen. A külvilág ingerei, kihívásaierősíkk őt. Először a kétdimenziós térben rúgkapálvaszemléliakülvilágot.Ekkormégcsaka„fent“világa lé-tezik számára, csak amitmaga előX lát, hanyaX fekve.Miutánhasra fordul, kúszni-mászni kezd, egyújabbdi-menziónyílikmegelőXe, amelyet a felegyenesedésés

járáskövet.Ekkormármindháromdimenzióbanmozog,egyre oXhonosabban. Ilyenkormég a térrel, környeze-tévelmajdhogynemegy.Óvodában,kisiskolásbanakö-zösjátékokatképekben,mesékbenéliát,ezagyermekimozgásmeghatározófonala.

Azonbanelőfordulnakesetek,amikora szülők,vagyaz iskola sporqoglalkozásokra íratják be gyermeküket,ahol a sport merev mozgásformáiba belekényszerítvealakítják a kisgyermekek mozgását. Ez az élmény (fő-ként,hacsapatsportrólvanszó),agyermektermészetesfejlődésébeerőteljesenbeleszól.

A játék a gyermek „munkája”, a sport felnőX tevé-kenység.

9-10 éves (rubikon) korban a gyermek az álom-me-sevilágbólkibújvaegyretöbbszörkérdőjelezimegakül-világot,konfrontálódikakörnyezetével,márnemálom-szerűvarázslatoshelynektapasztaljaakörnyezetét.Fej-lődését segíkk az olyan játékok, ahol ő egymaga áll azosztállyal szemben (kérdezős-felelős játékok), önmagátkezdiatérbenegykéntátélni.Amígkorábbanagyerme-kekmint kis kupacokülnek leegymásköré, ekkormárnagyobbtérbeliszabadságravanszükségük.

Kamaszkor tájékán személyes terük erőteljesenmegnő, szeretnek elvonulni, elzárkózni, kuckót kialakí-tani,aholzavartalanulönmaguklehetnek.EkkormáriXazidejeatérminőségeinektudatosmegtapasztalására,sportjátékok játszására, versengésre, fizikai erőfeszítés-re,sajáthatárukmegtapasztalására.Ezakihívások ide-je.

Ha a gyermekfejlődés egészséges és természetesritmusát kszteletben tartjuk és nem sieXetjük el koraisportoltatással, edzéssel, akkor a gyermek önmaga rit-musábantudmegérkeznitestébe,amiméghosszúidő-reoXhonalesziXaföldön.

A Bothmer-gimnaszkka gyakorlatok, melyek a Wal-dorf-iskolai mozgástanítás vázát adják, a gyermek ter-mészetes fejlődésének archetpusa. Míg alsós osztá-lyokban mondókákkal színezeX körjátékokat játszanak,addig felsőben már egyéni gyakorlatokat, a fent-lent,

�17


elöl-hátul,jobb-baltérminőségeitélikátakorosztályhozillőBothmer-gyakorlatokonkeresztül.5.osztálybanleg-főképp a fönt-lent kap hangsúlyt könnyed, ritmusosszökdelő gyakorlatok által, ahol az idilli egyensúlymégmegvana fenkésa lenkvilágközöX,amelyet későbbiosztályokban az erő, a kint és bent, külső-belső világküzdelmesátéléseváltföl.Amíg8.osztályigaBothmer-gyakorlatokbannincs jelentőselőre-hátraelmozdulásatérben,addig9.osztálybanmárakamaszfejlődéseodá-ig jut,hogyhatározoX lépést tegyena külvilágba,elöl-hátul minősége megnyilvánul. Ez a kor a bátorság, azerő, az akarat, a frontális tér megélésének az ideje.Konfrontálódniakülvilággal,„énlépek,avilághogyre-agál rá?”Nagyon jó ilyenkorolyansportokat, játékokatjátszani, amit teljes erőbedobással lehet végezni. 10.osztályban az érzelmek világa, a szociális, horizontálistérnyílikmeg.Diszkoszvetésegyideálismozgásennekakorosztálynak.11.osztálybanmegfigyelhetjükakrikkus,fekete-fehérgondolkodást,analizálást.Eztaszimmetri-kussíkbanvégzeX,célorientáltgyakorlatokreprezentál-ják a Bothmer-gimnaszkkában. Gerelyhajítás, íjászat,vívásezenminőségátélésétsegík.12.osztályraafiatalfelnőXa términdendimenziójábanoXhonosanmozogmár,összeköka lenteta fenXel, azelülsőésahátulsóteret,ajobbésbalirányokat.

Miért jó, ha a tér ezen irányait, dimenzióit képesekvagyunk tudatosanátélni felnőXéválás alaXés felnőXkorban?

Az ember ebben a 3 dimenzióban él, tölk napjait,teszimindenfajta tevékenységét.MindamelleX, hogy atértudatosság a mindennapi életünkben, közlekedés-ben, emberi kapcsolatokban, stb. hasznos, tudatossá-gunk ezen síkok ismeretében önismerek utat is kínáléletünkhöz. Hamegfigyeljük a fent és lentminőségét,nemktok,hogyafentazöröm,aboldogságminőségé-hezfűződik,míga lentminőségeennekazellenkezője.Azelöllévőtérajövőhöz,ahátsótéramúlthozkötődik.A jobbésbalközöfközépaz igazságot,azegyenessé-getreprezentálja.

Mindezen minőségek tudatosan megtapasztalhatókés formálhatók a Bothmer-gimnaszkka gyakorlásával,általuk az emberi középre, a belső egyensúlyra rátalál-hatunkönmagunkban.

Ha egy gyermeknek lehetősége van „belenőni” atértudatos jelenlétbe, azzal egy életre szóló ajándékotkapfelnőXkorára,amivelfizikaitestébenoXhonralel.

Négyalsóérzék

Amozgásfejlődéshezszületéstől fogvanélkülözhetetlena négy alsó érzék fejlesztése az egészséges inkarnáló-dáshoz.Rudolf Steinerazember12érzékét4alsó (ta-pintás-,élet-,sajátmozgás-,egyensúlyérzék),4középső(szaglás, ízérzékelés, látás,hőérzékelés),és4felső(hal-lás, szó-, gondolat-, énérzék) érzékre osztoXa, melyekkapcsolatbanállnakegymással.Ezen írásombananégyalsóérzéketemelemki,ésannakszerepétéletünkben,ésamozgásfejlődésben.

Tapintásérzék

Ez az az érzékszervünk, amellyel az én (mikrokozmosz)és a külvilág (makrokozmosz) közöfhatárt érzékeljük,önmagunkhatárát tudatosítjukáltala.Azérzékszerveabőr.A bőr a találkozási felület a külvilággal. A tapintásáltalavilágraébredünk,azaddigátéltkozmikusegység-tőlkezdünkelkülönülni,amivelkorábbanegyekvoltunk.A kisgyermek anyai érintése, simogatása egyben egyerre emlékeztető gesztus. A gyermek 2-3 éves korára,mireazén-tkimondja,fejlődikkiezazérzéke.

Az érintés kifejezése az érzelmeknek is, de egybenobjektvislehet.Vannakgyermekek,akiknélezazérzéknemegészségesritmusbanfejlődik,esetlegnemkapnakelég érintést, ölelést, simogatást. Náluk észrevehető,hogykülönösennagykihívástjelentasajátfizikaitestükésakülvilágelkülönítése,hogytudják,„holahatár”.

A tapintásérzékhez kapcsolódó állatövi jegy aMér-leg,melyannakakifejezése,ahogyazemberatapintásérzékénkeresztül„méricskéli“,vizsgáljamagát,amikro-kozmosztamakrokozmoszhoz.Megtaláljuk-emagunkatafizikaitestünkben?Atapintásérzékfelelősazén-érzékegészségeskifejlődéséért.

Mindenféle csiklandozós, „birkózós” (párnacsata,kicsi a rakás, stb.) játékok, ahátra rajzolás, kúszás-má-szás szűk helyeken, érzékelő ösvényen valómezítlábasséta,mindfejleszkagyermekekezenérzékét.

Életérzék

Azéletérzéksegítminketahhoz,hogyasajátállapotun-katmegtapasztaljuk,hogy„hogyanérezzükmagunkata

�18


bőrünkben”.Ennekazérzéknekajelzőrendszereaszim-pakkus-paraszimpakkus idegrendszer,mely jelzi az éh-séget, fáradtságot, fájdalmat, stb. Ezt az érzéket csakakkorészleljük,havalamifigyelmeztet(pl.szomjúságér-zés),hamindenrendbenvan,akkornincsrólatudomá-sunk.

A fájdalom, mint az életérzék egyik legfontosabbjelzője nagy szerepet tölt be a gyermek fejlődésében.Lényegesmegnyilvánulási formáia fáradtság,avárako-zásáltalkifejleszteXtürelem,amelyekegyfajtalelkifáj-dalommaljárnak.Ezekátélésenélkülagyermekkésőbbiéletszakaszában szélsőséges esetben narkokkumokbantalálhatja meg az enyhülést a problémákra, mert egykisebb fájdalom, nehézség is már általa kezelhetetlenélethelyzeteléállítjaőt.

Azéletérzékegészséges kifejlesztésében fontos sze-repet játszanakamesék,aholagyermekaszélsőségek(jóésagonosz)szerepénekátélésesoránalakítjakibel-sővilágábanaközéputat,hogymiajó,ahelyes.Szimpá-ka,együXérzésátélése isezenérzékszervhezkapcsoló-dik.

Azéletérzékjelzésénkeresztüleltávolodunkateljes-ségtől,deközbenújtapasztalatokrateszünkszert.

Csillagképe,aSas-Skorpió iseztreprezentálja.ASasaz ember archetpusának a képe, az alázuhanó sas ár-nyéka a fájdalom megfelelője, amely a zuhanásábólskorpióvá alakul. Alázuhan, hogy újból felemelkedhes-sen.AzétertestadoXhontezenérzékszervünknek.

Mozgások, melyek segíkk az életérzék fejlődését ahintázás,ritmikus játékok,tapsok, ismétlések,homoko-zás, agyagozás, építés, minden, amelybe a gyermekidőtlenülbelemerülhet.Ennekfejlesztéseazegészségesgondolatérzékkialakulásátsegík.

Sajátmozgás-érzék

Amozgásbelülrőlvalóátélése,alélekáltali lemozgása.Ezenérzékszervazasztráltestből táplálkozik,amiazér-zelmekoXhona,ezviszmozgástaformába.

Amozgást színesík és éleXel tölkmeg, ha képzelő-erő irányítja és lelkesedést viszünk bele amozdulatba.Gondoljunkbele,micsodakülönbségvanaközöX,mikoregy osztályt a mozgástanár sípszóval késztet futásra,illetve aközöX, hogy színes képeket ad egy játékhoz,

melybe a gyerekek belebújva vidáman futkároznak. Afutás, mint mozgásforma ugyanaz, de a mozgás céljaigencsakeltérő.

Minden mozdulatnak terve, célja van, mint ahogymagaezéletútisegynagymozdulat.Ehhezszabvavan-nak hajlamaink, amik részben irányítanakminket. Amikönnyenjönfelénk,annakazéleXervhezvanköze,ami-hez erőfeszítést kell tennünk, azzal a következő életetformáljuk.

Csillagjele a Nyilas. A mozdulat előX a célban kellmagunkatérezniahhoz,hogyeltaláljuk.Acélhív,eztahívástaképzeletemmelsegítemelő.

Az egészséges sajátmozgás-érzék a szóérzék kifejlő-déséheztámasz.

Ennek fejlesztéséhez tartozik a legtöbb mozgásosjáték, utánzások, játékszerekkel, tornaszereken való já-ték,mászás,ugrás,ügyességifeladatok,játékok,melye-ketaképzelőerőirányít.

Egyensúlyérzék

Ezenérzékkifejlődéséhezgravitációraésannaklegyőzé-sére van szükség, amihez nélkülözhetetlenek bizonyostámpontok a térben. Ennek segítségével tud csak agyermekafizikaivilágbamegérkezni,felegyenesedniésén-jét megtapasztalni. Felegyenesedni csak az embertud,mertén-jevan.Támpontnélkülelveszítjükbizton-ságunkat, tudatosságunkat a testünkben, összezavaro-dunk, mint ahogy a tengeribeteg a viharos tengeren,vagyazalkoholhatásaalákerültember,akikörülforogavilág.

Szerveaháromfélkörösívjárat,amelyabelsőfülbentalálható, mely a tér három dimenzióját reprezentálja(horizontális, frontális,szagitális).Ahallásérzékfejlődé-sévelszorosanösszefüggazegyensúlyérzékfejlődése.

CsillagjegyeaBak.Ezazállatasziklánvalóegyensú-lyozás mestere, csodálatos módon uralja a körülöXelévőteretabelsőegyensúlysegítségével.

Mozgásos játékok, melyek az egyensúlyérzéket fej-leszkk, mindenfajta egyensúlyozás, gurulások, torna-gyakorlatok,csukoXszemesséták,melyáltalagyermekvilágbaveteXbizalmanő,abelsőegyensúlyaerősödik.

Aszerzőtestnevelőtanár,Bothmer-gimnaszta.

�19


UlrikeRichter

AzóvodákMadonnája.Korszerű-eRaffaelloSixtusiMadonnája?

Ő az óvodák és iskolákMadonnája. NagyjábólmindenWaldorf-intézményben megtalálhatjuk őt – a SixtusiMadonnát. Raffaello Sank alig 30 évesen festeXemegIstenanyját1512/13-banII.Gyulapápamegbízásábólapiacenzai Szent Sixtus kolostori templom főoltára szá-mára. IX találhatóak II. Szixtusz pápa és SzentBarbaramaradványai. II. Frigyes Ágost szász választófejedelem1753/54-benviteXeaSixtusiMadonnátDrezdába,aholaGemäldegalerieAlteMeisternevű,régimesterekmű-veitbemutatóképtárbanmaismegcsodálhatjuk.

Az első intenzív találkozás a Sixtusi Madonnávalösszezavarhatja az embert.Mint némelyik szülő, én iscivakodtamezzelaszépnővel,ezzelaföldöntúlianyá-val.Nemkénemáregyújképetanőrőlésazőszerepé-ről mutatni? Ha tekintetbe vesszük Szent Barbara ille-delmesbájátis,akicsakamásodikpillantásratűnikfelakép jobb szélén,háborogazemancipáltnői szív.A föl-döntérdelőSzixtuszpápahelyezifelakoronátagyakor-latlan szemlélő számára. Egyedül a hanyag angyalkákképesekaszívünketspontánelbűvölni.

Mitkeresezaképazóvodában?

RudolfSteinermagaviXebeaSixtusiMadonnátaWal-dorf-intézményekbe.ÉsteXeeztjóokkal.Ígyírjalerész-letesen,hogyanhatmindenkiremáskéntezakép,ésmitörténikhakétember,akiaképetszemléli,párbeszébekezd:„Ő[amásodikszemlélő]csakaztírjale,amibennehat,csakaztecseteli,amibennemegszólal,éshaahall-gatóságaegyszera lelkévelmegragadja,hogymirőlbe-szélamásik,ésazutánnézimegaképet,akkoramási-katlátjaaképben,akkorhatúgyakép,hogyőistudja:Bennevanazaképben.”

MindenüIaszemek

Ezzel a várakozással, azután egy sokkalmélyebb bete-kintésnyíltmegszámomraafüggönymögöXzajlóese-ményre.–Ezaképegyúj,újítómódotmutat,amellyelmindenemberszámáramegközelíthetővétehetőaszel-

lemi világ –, meséli Drezdában Andreas Henning, azolaszfestészetkonzervátora.Apárbeszédek,egymássalügyesenkapcsolatbalépőellentétekazok,amiktudaXa-lanul is felkelkk a szemlélő kíváncsiságát: a világ és azég,szellemekésemberek,férfiésnő,életéshalál,sze-retet és hatalom. Kevésbé a színek ragyognak,mivel afirnisz az idő előrehaladtával egy sötét hártyát vont afényerőelé.Sokkalinkábbamélységhatásaz,amiáltalaszínekragyoghatnak.SzűzMáriasugárzikahalványsárgaragyogásbanéshosszasszemléléssoránegyreplaszkku-sabbá válik.Miközben felgördül a függönyanagy teX-hez,azégihírnökök látszólagunoXanszemlélikazese-ményt.–Mikorjönmárvégrevilágra?–gondolhatjákapuXókmagukban.

A fal, amire az angyalkák támaszkodnak, a függönymelleXazegyetlenvilágielemaképen,amiegyébkéntcsakégiteremtményeketábrázol.–CsakazIstenanyjalehetaz,akiJézusnakmegadjaalehetőséget,hogy„föl-di” legyen – magyarázza Henning. Egy szép, erősasszonyegyhatalmasfiúgyermekethozvilágra,akielő-szörmelankolikusnak, azutánmajdnemharagosnak tű-nik. A túl nagy, sötét szemek ránk szegeződnek. Akkorsem engednek el, ha az ember más pozícióból nézi aképet.–Engemlenyűgözezakép–mondjaegybölcső-dei nevelő –, de néha le kell takarjam, ha azt érzem,hogytúlerősséválikakisugárzásaakicsigyerekekszá-mára.AMadonnaés legfőképpenagyermek tekinteteaz,amimajdnemhipnokkusanhat.

Anyaésbaba

–Mindigfelémtart–mondjaegycsaládinapközisneve-lő–,néhamegnyugtatajelenléte,néhatúlszorosleszakapcsolat számomra és a gyerekek számára. Pontosanígyéltemmegénisanapközisgyerekeket.ÚjraésújramegálltakaképelőX,ésbeszélgeXekaz„anyukárólésababáról”.MesszirekinyújtoXkézzelmutatakicsiFieteababára,„Kalle”mondjakinemrégszületeXöccsenevét.Natalie is rögtönmelleXe terem, kezébenegy játékba-bával.–Azénbabám–provokálja.–Nem,azénbabám

�20


–mondja Fiete nevetve. A kétmajdnem hároméves aszép asszony előX játékosan birkózik, aztán kendőkkelésmindenfélebabávalegyviccesszerepjátékbakezd.Amégkisebbgyermekekeközbentűnődőnszemlélveáll-nakelőXe,amiakárpercekigiseltarthat.Deaképtöbbialakját a gyermekek messzemenőkig figyelmen kívülhagyják. Talán túl absztraktak?A téma: „anya”,mindigjelenlévő a napköziben. Sokszor a bánat is hangossáválik.–Anyadolgozik–,hallomnapmintnap.Ilyenkorakönnyek iseleredhetnek. SzűzMária–Anya–őképesmegnyugtatni.Deel isszomoríthat.Fontos,hogytuda-tosan és aktvan kísérjük a kisgyermekeket, amikor aképetszemlélik.HaaképésveleegyüXaz„anya”tématúldominánssáválik,letakaromaképet.

LátogatóbanDrezdában

– Csendre, figyelmes lelki léptekre van szükségünk,hogy átláthassunk rajta – mondja egy óvónő, akitörömmel tölt el, hogy drezdai lakosként a Sixtusi Ma-donnaközvetlenszomszédságábanélhet,hiszena fest-ményavárosiműgyűjteményrészekéntDrezdában„la-kik”.Eredekbenaképmegdöbbentőennagyésragyogó.Ésfőképpenteljes.Sokműnyomatoncsakegykisrészle-telátható.

Ateljesképnélsosemmaradatekintetcsakazanyá-raésagyermekreszegezve.

Aképalakjainakelrendezésébőlegykereszt rajzoló-dik ki. Ezzel egy időben a kvarteX (az angyalkákat egyfiguraként érzékeljük) mindig hagyja, hogy a tekintetkörbe-körbevándoroljon,végülcsakazanyaésgyermekarcán megakadjon. Legkésőbb egy ilyen kör után aszemlélőelhűl.Ebbena jelenetbenhatalmaserőrejlik.SzűzMária a szemlélő feleX elkalandozó tekintetét azembermégahátában is érzi.A Fiúúgy fúrjabelénkatekintetét, hogy szinte fizikailag érezzük. A padlóhozszegeződöm,miközben a színek fényereje szinte szívó-hatássalvanrám.Azembermagáhoztér,ésújraköröznikezdaszemévelazeseményekfeleX.Agyermekeksze-me is így köröz a kép előX, még ha verbálisan csak„mamaésbaba”kerülcsupánkifejezésre.

Számomraatetőpontazeredekfestménynél„gyer-mekeimmel” teX látogatásom volt. Öt kisgyermekkelkeltünk útra. Mivel bejelenteXem a látogatásunkat,megengedték,hogyacsarnokbaanagy látogatóroham

előX beléphessünk – a SixtusiMadonna csak amiénkvolt!AmikorazóriásiajtókatkinyitoXam,hatalmasanésragyogóan pontosan előXünk állt. Ugyanebben a pilla-natbankinyíltagyermekekszájaésaszemeikisóriásiakleXek.Percekreavonzásábakerültek.–Baba–motyog-ta Fiete, –OX,mama–halloXukmég,de szomorúságnem volt a hangban. Nagyjából kzenöt percig marad-tunkacsarnokban.Semmikorsememeltékmegahang-jukat, csak aXól kelleX a kicsiket visszatartani, hogymegérintsék a képet –meg akarták érinteni, ahogy ezebben az életkorban természetes. Végül néhány gyer-mek leheveredeXapadlóra,pontosana képalá. – Le-veXeőketalábukról–mosolygoXakísérőm.

Igen, ő az „óvodák Madonnája!” Áhítatot ébreszt,vallásosságontúlierőthordoz,mertazüzenet,világianértelmezve is rendkívül izgalmas – különösen, ha azember tudja, hogy a képen ábrázolt II. Szixtusz pápa258/59-benazafrikaiéskelekközösségeketakereszte-léssel kibékíteXe,mielőXmártrhalált halt. Vele szem-benSzentBarbaraopkmistántekintaföldreaképjobbszéléről.AképháXerébenállatorony,amibeféltékenyapja bezáraXa. Sikerült megszöknie, megkeresztelke-deX,elrejtőzöXahegyekben,aholapjavégülmegtalál-taés lefejezte, amiért későbbvillámcsapoXbelé.Bar-baralázadó–hamaisélne,talánegymásikmeggyőző-désértállnaki.Nikomédiában (IzmiramaiTörökországterületén) a kereszténnyé válása forradalmi volt, külö-nösennőként. Ígymégnem láXameztaMadonna-ké-pet:bátor,öntudatosnők,opkmistapillantásajövőbe.

ASixtusiMadonnaidőtlenésgyógyítóhatássalvanagyermeki és felnőX lélekre, írta nekem egy óvónő. Denéhamégislekelltakarni.

Aszerzőről:UlrikeRichterszociológus,íróésháromfel-nőX lányédesanyja.Ötéve tevékenykedikcsaládinap-köziben mint nevelő és docens. Tartalmi súlypontjai„Makkegészséges gyermekkonyha” és „Kisgyermek,művészet és klasszika”, egy múzeumokkal közös prog-ram, melyben a gyermekeket a képzőművészetekhezvezekk(www.qualifizierte-kindertagespflege.de).

Irodalom:Rudolf Steiner: A szellemi kutatás eredményei (GA 62,Berlin1912)

MegjelentazErziehungskunst2015.májusiszámában.FordítoBa:Nagy-HorváthKatalin

�21


PhilipReubke

Konferenciák2019-ben

Dornach,2019.április14–19.–KoraiGyermekévek Világkonferencia,Goetheanum,2019.1

A Waldorf/Steiner a Koragyermekkori OktatásNemzetközi Szervezete (Internakonal Associakonof Steiner/Waldorf Early Childhood Educakon –IASWECE) és a Goetheanum Pedagógiai SzekciójaegyWaldorf Korai Gyermekévek Világkonferenciá-valkészülmegünnepelniaWaldorf-pedagógia100évét, amelyaGoetheanumbankerülmegrendezé-se2019.április15-től19-ig.

Aközelgőünnepieseménylehetőségetad,hogybetekintsünk a múltba, a jelenbe és a jövőbe.Visszatekintve meleg hálával emlékezhetünk azondolgokra, amelyek megvalósultak az elmúlt 100évben,sasokkülönlegesemberre,akikbátranésönzetlenülannakszenteltékazéletüket,hogyape-dagógiaezenújformájaszámáraajtótnyissanak.AWaldorf-pedagógia centenáriumának alkalmából ajelenreisodaakarunkfigyelni,éskörbenézni,hogyészrevegyükésértelmezzükkorunkigényeit.Végül,denemutolsósorbanatekintetünketajövőfeléiskívánjuk fordítani, a következő század felé.Milyenminőségeket szükséges kifejlesztenünk ebben agyorsan változó világban, hogy megőrizhessük alehetőségét annak, hogy teljesíteni tudjuk emberiküldetésünket? Hogyan segítsük a gyerekeket ab-ban,hogyajövőjükkelbátranésbelsőerővelteltentalálkozzanak?

Nemzetközi munkánkon keresztül úgy látjuk,hogy mai világunk nagy kihívásainak köze van azegészségesegyensúlykereséshezazegyéniszükség-letek és a szociális berendezkedés közöX. A kollé-gák közöf, partnerekkel és a vezetőségi tagokkalvalószociáliskapcsolatoknakaminősége–ateljesszociális környezeXel együX – egyike azon ténye-

zőknekagyermekkörnyezetében,melynekjelentőshatásavanagyermekfejlődésre.Akonferenciaelnevezése: „Belső szabadság– szo-ciálisfelelősség:Utakattalálniazemberijövőfelé”

Nemrégibenvalakimegjegyezteakonferenciátelő-készítő csoportnak: különös, hogy a 2019-esKoraiGyermekévek Világkonferencia nem pedagógiaitémájú,hanemafelnőXekhezkapcsolódik.Termé-szetesena felnőXek közöfkapcsolatoknak fontosszerepevanagyermekkörnyezetében,éserősha-tással van a gyermek fejlődésére, de mit tudunktenni,hogyigazifejlődéstérjünkelezekbenakap-csolatokban, hogy harmonikusabbak legyenek?Nemelégcsakkedvesneklenniegymáshoz.

Természetesen ez a megjegyzés teljesen indo-kolt,mivelazatapasztalat,hogyakkorbeszélvalakigyakranbizonyostémákról,amikortöbbémárnemképes ezeket megvalósítani. Ez azt jelenk, hogyazoknak,akiksokatbeszélnekakapcsolatokminő-ségéről,valószínűlegmaguknak isproblémáikvan-nakakapcsolatokkal.

Azért,hogyebbentovábbtudjunk lépni,akon-ferenciát tervező csapat tagjai három javaslatonakarnak dolgozni – amilyen konkrétan csak lehet-séges–,éstámogatniakarjákegymástabban,hogymegtaláljákabátorságotahhoz,hogyezekrehatás-sallegyenek:• Az önképzés területe (a személyes szint): Az

együX-élés és az együX-dolgozás nehézségeikapcsolódnak egy bizonyos lelki-szellemi tulaj-donsághoz, amellyel manapság mindannyiankisebb vagy nagyobbmértékben rendelkezünk:

AzeredekszövegbenazEarlyChildhoodszerepel,amitáltalábanaziskolábalépésigértenek,báregyeshelyekeninkábbcsakazelső1

háromévtartozikide.(Afordítómegjegyzése.)

�22


érdeklődés hiánya, részvét hiánya, közöny, ten-denciaarra,hogybegubózzunkasajátbelsőlelkiéletünkbe,vagy–ahogyRudolfSteinernevezi–tendencia,hogykiéljük„ankszociálisösztönein-ket” .2

Eztaténytpéldáulazangolnapilap,aDailyMailis kifejezésre juXaXa: „Amagányosság járványaárasztjaelanyugakvilágot” 3

• Aszociálismegállapodásokterülete(aszerkezekszint): A forma, amelyet az együXműködésünk-nekadunk,amegállapodások,melyeketkötünk,az alapelvek, amelyeket leírunk, mind segíkkvagy akadályozzák az intenzív, harmonikusegyüXműködés lehetőségeit. Vagy, ahogy Mi-chaelaGlöcklermegfogalmaztaalegutóbbiPün-kösdi Konferencián Hannoverben egy munka-csoport találkozója nyomán: Azért van szüksé-günk szociális formákra, „hogy az egoizmus neengedhessekiadühét”– formákra,melyekse-gítenek nekünk „megtalálni a szellemet”. Vagy,ahogyanRudolfSteinermondjaegyerreakon-ferenciára ajánloX előadásában , formák, me4 -lyek minden egyes egyénnek engedik, hogy„szereteXelmerüljön bele a saját cselekedetei-be”, („az állandó krikzálás és vizsgálat okoztagátlásoknélkül”),ésengednek„megértésselbe-lépnimások cselekedetébe” (anélkül, hogy egyellenőrerrekényszeríteneminket).

• Azoktatásterülete:Hogyanélünkésdolgozunka gyerekekkel úgy, hogy később egyensúlybatudjákhozniaszükségképpenáltalánosankszo-ciálistendenciákataszociáliskészségekkel?Hogyan tudjuk ezeket az alapokat elégmélyenlefektetni ésnemmegállni a felszínesbuzdítás-nál? Steiner rámutat, hogy bizonyos szociális

minőségek másként jelentéktelenek: „A hála atestbenél,ésa testben is kellélnie,máskülön-bennemillenemegfelelőenazemberlényébe.” 5

Anyagokafelkészüléshez:

• RudolfSteiner:Agyermekváltozóöntudata.Április20-i,6.előadás,1923.(GA306)

• RudolfSteiner:Szociálisésankszociáliserők.December12-ielőadás,1918.(GA186)

• RudolfSteiner:Hogyantalálkozhatunkazidőkszociálisszükségleteivel?Október10-ielőadás,1916.(GA168)

Az IASWECE honlapján készíteXünk egy oldalt,amelyakonferenciáhozkapcsolódóan további cik-keket, javaslatokat, ajánloX olvasmányokat, stb.tartalmaz:ForrásokaKoraiGyermekévekVilágkon-ferenciára. Ha javaslata van, vagy hozzájárulna akonferenciához, kérjük, hogy az [email protected]ímreírjon.

Előzetesprogram(2019.április16–18.):8.30:Éneklés,vers,euritmia9.00:Előadás10.15:Szünet11.00:Csoportosbeszélgetések12.30:Ebéd14.30:WorkshopokI.16.00:Szünet16.45:WorkshopokII.18.15:Vacsora20.15:Eskprogram

SusanHowardangolfordításábólmagyarraátülteBe:GaálnéSimonZsuzsi.Megjelenta

GoetheanumPedagógiaiSzekciójaPedagógiaiHírlevelének2018.nyáriszámában.

RudolfSteiner:Szociálisésankszociáliserők.December12-ielőadás,1918.2

(GA186–KorunktársadalmialapkövetelményeamegváltozoXidőkben) hXp://www.dailymail.co.uk/health/arkcle-5679315/Loneliness-epidemic-sweeps-Huge-study-reveals-HALFAmericans-feel-3

kme.html#ixzz5EIFdoFV8 RudolfSteiner:Agyermekváltozóöntudata.Április20-i,6.előadás,1923. 4

(GA306–Apedagógiaigyakorlataszellemtudományosemberszempontjából) Uo.5

�23

mailto:[email protected]


Továbbikonferenciák

KilencnapaGoetheanumbanaWaldorf100keretében

2019.július6–14.,Goetheanum,Dornach,Svájc

KedvesKollégák!SzereteXelhívunkbenneteket,hogyegyegyedülálló,ünnepélyeskonferenciakeretébenegyüXéljükátaz1919-es

ElsőWaldorf-tanáriKurzust,annakmindennagyszerűségével!Közösmunkánkatazokraazelőadás-leiratokraalapozzuk,amelyeketkésőbbháromkötetbenadtakki:

Általánosembertan,Metodika-didakZka,ésSzemináriumibeszélgetések.

KilencnapaGoetheanumbanaWaldorf100keretében,akövetkezőszemélyekkel:Claus-PeterRöh,MarceldeLeuw,JostSchieren,EllenKoBker,BenCherry,UrsDietler,FlorianOsswald,

PeterLutzker,JonMcAlice,ChrisZanBoeBger,BrigiBePütz,AlbertSchmelzerésTomasZdrazil.

Rátekintünkakezdetpillanataira,ésfeltesszükakérdést:holállunkma,éshovátartunk.KérdéseketfogalmazunkmegaWaldorf-pedagógiajövőjétilletőenis.

Akonferencianyelveangolésnémet.

BaráküdvözleXelaPedagógiaiSzekciónevében:FlorianOsswaldandClaus-PeterRöh

YEP!YoungEurythmyPerformance(Fiataleuritmistákelőadása)

2019.januárközepétől2020.áprilisvégéig

2.NemzetköziTréningKasselben 2019.április1–18.

11.FrissítőKurzusKasselben 2019.április12–18.

Waldorf100,KoragyermekkoriVilágkonferencia

2019.április15-19.,Dornach.

Betelt!(Aszervezőkújramegnyitjákaregisztrációtfebruárközepén,hamégislennénekszabadhelyek.)

Waldorf100Konferencia 2019.május5–11.,Bangkok

ENSWaPKonferencia 2019.május17–19.,Berlin

Waldorf100NemzetköziKutatóNapok 2019.július15–19.,BuenosAires

StuIgareNemzetköziKonferencia 2019.szeptember8–10.

100évesévfordulóünnepsége 2019.szeptember19.,Berlin

Továbbirészletek(többnyelven):goetheanum-paedagogik.ch

MegjelentaPedagógiaiSzekció2018.november27-énkiküldöBelektronikushírlevelében.FordítoBa:TürkössySzilárd

�24

nevelÉsmŰvÉszet - waldorf-godollo.hu · nevelésművészet – waldorf-pedagógia...

Documents