Newsletter05|2010

Tartalomjegyzék

Pho

to: M

ari

o r

oM

uli

ć &

Dra

žen

Sto

jčić

Pho

to: S

erg

io g

obb

o

HírekHorvát szállodák a turisztikai Oscarra várva 2Mali Lošinj – A Family Hotel Vespera a

Kinderhotels vállalatcsoport új tagja 3Opatija – Kosztümösen a horvát turizmus

“Öreg hölgyén” át 4

Hírünk a világbanHorvátország – a tengerjáró hajók legjobb célpontja 5Horvátország – Közép-Európa legszebb célpontja 6Pula – Nemzetközi díj a brendelésért 7Horvátország az európai turisták legkedveltebb

úticéljai között 8Öt horvát villa a Mediterráneum 100 legszebb villája

között 9

EseményekKutjevo – Trenk pandúrjainak útjain 10Samobor – Az édesszájúak paradicsoma 11Sveta Helena – Nemzetközi vitézi torna 12Gorjani – A királynő, avagy ljelja éves

tavaszi menete 13Zágráb – A virágos metropolisz 14

BemutatjukVinkovci – Šokacföld fővárosa 15Risnjak Nemzeti Park 16Varaždin – A Lonely Planet kedvence 17Tribalj –Balatura etno-hotel 18Rab – A változatos tájak és a gazdag

történelmi örökség szigete 19Zágráb - Maksimir-park, a nyugalom szigete 20Grožnjan – A művészek városa 21

KínálatA turisták egyre nagyobb érdeklődést mutatnak

a tenger alatti szafarik iránt 22

Befektetések “Princeza Jadrana” - Hajós központok láncolata 23

Május 2010 | 2

HírekHorvát szállodák a turisztikai Oscarra várva

Idén a turisztikai Oscar díjnak is tartott World Travel Awards öt kategóriájában ugyan ennyi szállodát jelöltek Horvátországból.A dubrovniki Palace Hotel és a korčulai Lešić Dimitri Palace a Vezető Európai Szállodák díjért szállnak versenybe, míg a Palace a spliti Le Meridien Lav hotellel együtt a Vezető Európai Konferenciaszállodák díjért verseng. A Palace a Vezető Európai Resort elismerésért is ringbe száll, míg a Le Meridien Lav a dubrovniki Rixon Libertassal együtt a Vezető Európai Kaszinó Reszort címért is versenybe száll. A hvari Adriana a Vezető Európai Butik Reszort címet pályázza meg.Az európai díjakon felül a World Travel Awards a Vezető Horvát Szálloda díjat is odaítéli, amelyért a dubrovniki Palace, Excelsior, Grand Villa Argentina, Hilton Imperial, Bellevue és Rixos Libertas szállodák, az opatijai Mozart, a spliti Le Meridien Lav, a hvari hotel Adriana, a korčulai Lešić Dimitri Palace, a rovinji hotel Istra, valamint a zágrábi Sheraton és The Regent Esplanade hotelek szállnak ringbe. A Vezető Horvát Butikhotel címért a Design Hotel Astoria, Kastil, a spliti Vestibul Palace, a hvari hotel Riva és a dubrovniki Pucic Palace, míg a Vezető Horvát SPA Reszort címért a Palace Hotel, az Adriana, a Brač-szigeti Bolban lévő hotel Ivan, Milenij, a hotel Istra és a Le Meridien Lav konkurálnak.A Le Meridien brend az Európa Vezető szállodabrendje címért száll verenybe, Dubrovnik városa a legjobb Európai Turisztikai Desztináció és a legjobb Cruiser Desztináció, míg a spliti kikötő az egyik legjobb cruiser kikötő címre pályázik. A 15 éves hagyománnyal rendelkező World Travel Awards díjakra történő szavazás egészen augusztus elejéig tart, majd az ünnepélyes díjkiosztóra október 1-jén kerül sor Antalyában.

A több kategóriában is történt megannyi jelölés azt bizonyítja, hogy a horvát szállodai és idegenforgalmi kínálat évről évre egyre erőteljesebb és színvonalasabb. A World Travel Awards elismerése bármely idegenforgalmi termék legjobb ajánlólevelének számít, az értékelést pedig a következő nyolc földrajzi egységen belül történik: Európa, Ázsia/Pacifikum, Karibi-térség, Közép- és Latin-Amerika, Afrika, Közel-Kelet, valamint Észak- és Dél-Amerika. A felosztás célja, hogy minél objektívebben tudják lefedni ezen nemzetközi iparág minden szegmensét, amely a jelenlegei globális világválság ellenére a többi ágazathoz képest továbbra is kisebb visszaesést produkál.

Pho

to: D

ubr

ovn

ik P

ala

ce h

ote

l

World Travel Awards

www.worldtravelawards.com

Pho

to: h

ote

l le

Mer

iDie

n l

av

Május 2010 | 3

Mali Lošinj – A Family Hotel Vespera a Kinderhotels vállalatcsoport új tagjaAz újonnan felújított Family Hotel Vespera Lošinj szigetén az első olyan adriai szálloda, amely a tekintélyes Kinderhotels brend használatára jogosult. Egy olyan gyermekbarát szállodákat tömörítő egyesületről van szó, amely a gyermekes családoknak ideális “családi nyaralás” széleskörű koncepcióját dolgozta ki. Az egyesülésnek Ausztriában, Németországban és Olaszországban vannak tagjai. Az egyesüléshez történő csatlakozás feltételei igen szigorúak, s minden társult hotelnek meg kell felelnie az igényes szabványoknak a három Smiley kategória egyikében. A társult szállodák célja, hogy a piacon történő egységes fellépésükkel minél közelebb hozzák a nyilvánossághoz a családi pihenésre specializálódott kínálatot. Ily módon a kisgyermekes családoknak jóval egyszerűbbé válik azon ideális nyaralóhely kiválasztása, amely a leginkább megfelel elvárásaiknak.A Kinderhotels-szel történő együttműködés a Vespera hotel számára jelentős előrelépést jelent, s egyben ezen mali lošinji szállodát Horvátország vezető családbarát nyaralásra szakosodott hoteljévé lépteti elő. A Kinderhotels társuláshoz történt csatlakozás a családi nyaralásra szakosodott legtapasztaltabb európai szakemberekkel történő együttműködést teszi lehetővé.A Hotel Vespera négy csillaggal rendelkezik, tavaly újították fel és nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy a gyermekes nyaralásra alkalmas vezető hotellé lépjen elő. Azon irányultságával összhangban, hogy a piacon családbarát, azaz Family Hotel-ként jelenjen meg, különlegesen széleskörű lehetőségeket kínál a felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt. Mivel kiemelten kezelik a kisgyermekes családok igényeit, a legapróbb részletre is nagy figyelmet szentelnek.A szülők gyermekmegőrzést vehetnek igénybe, illetve lehetőség van a gondtalan pihenéshez szükséges hozzávalók

- a babakocsitól a cumisüveg melegítőig és a vízforralóig - bérlésére. A szálloda teljes egészében a gyermekek igényeihez igazodik, a recepciós pulttól a szálloda éttermében lévő mini büfétől és gyermekülésektől egészen az anyukáknak szánt

“konyhasarokig” ahol saját csemetéjük ízlése szerint állíthatják össze az ételt. A gazdagon felszerelt játszóterek és rekreációs területek a legnevesebb gyártóktól származó, minden korosztály részére alkalmas játékokkal – a legfiatalabbaknak szánt játékszerektől egészen a tinédzserek figyelmére számító Playstationig - vannak felszerelve. A szálloda mint egy 300 négyzetméteres területen kínál játszótereket, illetve a gyermekeknek és szüleiknek kialakított foglalkoztató helyiségeket.

A szálloda kínálatához tartozó különleges attrakcióként említik a több mint 3000 négyzetméter területű, a tenger felé lépcsőzetesen elhelyezkedő nyitott medencekomplexumot, melyet a két kisebb gyerekmedence kíséretében a vízi és masszázs attrakciókkal felszerelt 37 méter hosszú nagy medence ural.A hotel mellett játszóterek, egy strandröplabda pálya, valamint a legkülönfélébb sport- és szórakoztató programokra alkalmas multifunkciós területek találhatók. A szülők dolgát a gyermekek korcsoportja szerinti, szakemberek által vezetett animációs programok (Baby Club, Mini Club, Teen Club) könnyítik meg.

Primorsko-Goranska megye Idegenforgalmi Közössége

www.kvarner.hr

Mali Lošinj város Idegenforgalmi Közössége

www.tz-malilosinj.hr

Lošinj Hotels & Villas

www.losinj-hotels.com

Hotel Vespera

www.kinderhotel-vespera.com

Pho

to: h

ote

l ve

SPer

a

Május 2010 | 4

Az Opatijába látogatók legújabban egy különleges módját választhatják a Kvarner eme hosszú időre visszanyúló idegenforgalmi hagyományai miatt “Öreg hölgy”-nek titulált városának megismerésének. A “kosztümös opatijai városnézés” programmal a vendégeknek emlékezetes módon kívánják bemutatni Opatiját és környékét, felidézik az opatijai turizmus “arany éveit”, valamint egyedülálló módon prezentálják az “Adria gyöngyszemének” gazdag idegenforgalmi hagyományait. A kosztümös városnézés Opatija és Liburnia egészének idegenforgalmi kínálatát hivatott bővíteni.A természeti és társadalmi történelmi örökség kombinációja eredményezte a kosztümös opatijai városnézés beindításának ötletét. Az Opatijáról szóló érdekfeszítő történelmi bemutatás alkalmával a 19-20. század fordulójáról származó kosztümöt viselő professzionális idegenvezető különleges és feledhetetlen élményt nyújt a vendégnek. A kosztüm által Opatija hagyományait és múltját kívánják megőrizni, melyet az évszázadokon át előszeretettel kerestek fel neves vendégek, királyok, császárok és művészek. Mindnyájukat lenyűgözte a város szépsége, architektúrája, növényzete, éghajlata és tengerpartja.

Primorsko-Goranska megye Idegenforgalmi Közössége

www.kvarner.hr

Opatija városa

www.opatija.hr

Opatija város Idegenforgalmi Közössége

www.opatija-tourism.hr

Opatija – Kosztümösen a horvát turizmus “Öreg hölgyén” át

Pho

to: r

enco

ko

Sin

oži

ć

Pho

to: D

aM

ir F

abi

jan

ić

Május 2010 | 5

A spanyol “Cruises News Media Group” szaklap Horvátországot és Törökországot nyilvánította a hajós körutazásban részvevő tengerjáró hajók legjobb 2009-es évi célpontjává, ezen országoknak odaítélve az “Excellence Cruise Awards” díjat.A “Cruises News Media Group” díjai a hajós körutazásokon résztvevő spanyol turisták körében végzett közvélemény-kutatás eredményei alapján kerülnek odaítélésre, akik anonimitásukat megőrizve 14 kategóriában értékelik és pontozzák a kikötőket, a célpontokat és a hajótársaságokat.Ily módon 2009. legjobb nemzetközi kikötőjének Velencét és Máltát választották, míg 2008. ugyanezen elismerésében tavaly Dubrovnik osztozott Velencével. A legjobb hajós szórakozást a “Quail Travel Group” nyújtja, a legjobb luxus hajós körutaztató vállalat a “Silversea Cruises”, míg az MSC Splendid nyerte el 2009. legjobb mediterráneumi hajója címet.Horvátország a tengerjáró hajók fontos célállomása. Az idegenforgalom ezen ágazata növekedést mutat, amit az Állami Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztanak, melyek szerint a Horvátországba hajós körutazáson érkezett vendégek száma az elmúlt négy évben megduplázódva 2009-re elérte az majd egy milliót.A hivatal adatai szerint az elmúlt évben a horvát Adrián 754 hajós körutazást realizáltak, ami ugyan 8,3 százalékkal, avagy 68 utazással kevesebb az azt megelőző évi számoknál, ám a hajókon 5,3 százalékkal több, 989 ezer utas érkezett.

Dubrovnik-Neretva megye Idegenforgalmi Közössége

www.visitdubrovnik.hr

Dubrovnik város Idegenforgalmi Közössége

www.tzdubrovnik.hr

Dubrovnik Révkikötői Kapitánysága

www.portdubrovnik.hr

Horvátország – a tengerjáró hajók legjobb célpontja

Hírünk a világban

Pho

to: M

ari

o b

rzić

Május 2010 | 6

Horvátország – Közép-Európa legszebb célpontjaA belga, angol és spanyol sajtóban nemrégiben jelentek meg a Dubrovnik felkeresését és felfedezését télen-nyáron, de különösképpen a Szent Balázs-napi ünnepségek alkalmából javasló, illetve a horvát Dél városát kongresszusi célpontként is méltató írások.A belga “Travel 2” magazin a Szent Balázs-napi fiesztát, a tenger és a szabadság galambjának röptetését, valamint a méltóságteljes Kandelora körmenetet mutatja be olvasóinak. A cikk a dubrovniki luxus hotelekben és villákban javasol szállást, méltatja a helyi konyhaművészetet, a Dubrovniki Nyári Játékokat, pihenést javasol az Elafiti-szigeteken és Mljeten, valamint utóbbi nemzeti parkjának szépségeit magasztalja. Elismerően szól Cavtatról, a pelješaci borokról, továbbá azt üzeni, hogy a Malostoni-öbölből származó osztrigákat vétek nem megkóstolni.Kívánatos célpontként favorizálja Dubrovnikot, Krakkót és Prágát a brit “Daily Telegraph” is, amely Ultra Travel magazinjában külön méltatja Dubrovnik architektúráját, amelyet a “lélek ihletője”-ként aposztrofál. Az Excelsior, Bellevue és Pucic Palace luxus szállodák ismertetésén felül javasolja olvasóinak a szerelem szigeteként elhíresült Lokrum felkeresését, illetve kiemeli a város kulturális kínálatát is, különösképpen javasolván a Művészeti Galéria, illetve a városi múzeumok és nevezetességek felkeresését. Az újságíró arra buzdít, hogy szuvenírként vásároljunk jellegzetes ezüstműves ékszert, vagy válogassunk a fiatal horvát divattervezők által jegyzett Hippy Garden márka kreációiból.A külföldi sajtóorgánumok Dubrovnikot igen jelentős inszentiv és kongresszusi célpontként is méltatják. A CIT (Conference & Incentive travel) magazin Dubrovnikot a kongresszusok, inszentiv események menő célállomásaként jellemzi, egy sor olyan hotelt bemutatva, melyekben profi módon bonyolítják le a legkülönfélébb hivatalos programokat és találkozókat. A Dubrovnik Palace-on felül ide sorolandó a Kazbek, a Bellevue, a Villa Agava, az Excelsior, a Pucic Palace, a Maria Concept Store, a Cafe Buza, a Radissonban lévő Ginja Lounge bar és más helyszínek.A spanyol “Hispanic Meeting & Travel” címlapon hozza Dubrovnik látképét, a következő címmel: Going Global. A magazin Horvátországot a maga mint egy ezer szigetével Közép-Európa egyik legszebb helyének tartja. Az újság kiemeli, hogy a horvát szakemberek igencsak profik, s egy olyan proaktív fiatal generációt nevelnek ki, amely a kongresszusi ágazat minden részletébe menően alapos szakmai tudást igyekszik elsajátítani.

Dubrovnik-Neretva megye Idegenforgalmi Közössége

www.visitdubrovnik.hr

Dubrovnik város Idegenforgalmi Közössége

www.tzdubrovnik.hr

Pho

to: D

aM

ir F

abi

jan

ićPh

oto

: ivo

Per

van

Május 2010 | 7

Pula – Nemzetközi díj a brendelésért A tekintélyes Rebrand 2010 Global Awards nemzetközi versenyen Pula városának a Pulai Idegenforgalmi Hivatal számára történt brandelését nemzetközi viszonylatban is egy már meglévő márkanév legsikeresebb átpoziciolásának nyilvánították.A Parabureau ügynökség kreatív szakembereinek munkáját magas osztályzatokkal értékelték, és az átbrandelés folyamatának különösképpen jól sikerült példájaként emelték ki, s így Pula olyan tekintélyes nemzetközi márkanevekkel került egy társaságba, mint a Nike, a Walmart, a McAfee, a Reuters, vagy a Deutsche Post. Pula ily módon az első olyan horvát város lett, amely a brandelésért járó tekintélyes nemzetközi elismerésben részesült.Pula brandelése a város idegenforgalmi, kulturális és általános társadalmi promóciójának és fejlesztésének céljából vette kezdetét. A Parabureau formatervezői Pula új vizuális kommunikációját Pula címertani örökségéből, a zöld pajzson egy sárga keresztet ábrázoló városi címerből generálták. A kereszt jellegzetes geometrizmusát a dizájnerek egy plusz jel formájába “ültették át”, melynek köszönhetően a vizuális városi kontextus mellé egy újabb, érzelmi dimenziót vonultattak fel. A Rebrand a márkanevek “átbrandelését” figyelemmel kísérő és elismerő első és egyben legnagyobb szervezet, melynek egyik alapvető programja a legsikeresebben kivitelezett brandelési projektek éves szinten történő nemzetközi értékelése és elismerése, amit általában számos olyan sajtótermék kísér figyelemmel, mint a The Wall Street Journal, a CNN Money, a BusinessWeek és a Yahoo! Finance. A díjat 2005-ben alapították, és minden évben a világ legkülönbözőbb pontjairól vonzza a jelentkezőket. A legötletesebb megoldásokat a legnagyobb brand-ügynökségek nemzetközileg elismert szakembereiből összeállt zsűri értékeli.

Isztria megye Idegenforgalmi Közössége

www.istra.hr

Pula város Idegenforgalmi Közössége

www.pulainfo.hr

Május 2010 | 8

Az európai állampolgárok mint egy 80 százaléka tervez nyaralást az idén, s közülük a legtöbben saját országukon belül fognak pihenni, míg Horvátország az EU-n kívüli legkedveltebb desztinációk közé tartozik – derült ki az Eurobarometar Brüsszelben nemrégiben megjelentetett felméréséből.A felmérést az EU 27 tagállamában, valamint Horvátországban, Norvégiában, Izlandon, Törökországban és Makedóniában végezték. Véletlenszerű kiválasztással 30.000 15 évnél idősebb állampolgárt kérdeztek meg. A megkérdezettek 80 százaléka tervez az idénre nyaralást.Az utazni szándékozók mint egy fele saját országán belül tölti nyaralását, míg a felmérésben részt vett 32 ország közül 17-ben a három legnépszerűbb célország között egy-egy EU-n kívüli állam is megtalálható.A megkérdezettek csupán 20 százaléka jelentette ki, hogy majdnem biztos abban, hogy az idén nem utazik sehová, ami jóval kevesebb az azt megelőző év eredményéhez képest, amikor 33 százalék nyilatkozott így.Horvátország hét országban – Csehország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia és Norvégia – végzett a három legnépszerűbb úticél között.A Szlovéniában első helyen végzett Horvátországot az idén a megkérdezett szlovénok 30 százaléka kívánja felkeresni. Norvégiában és Szlovákiában Horvátország a második helyen, Csehországban, Magyarországon, Ausztriában és Lengyelországban pedig a harmadik helyen végzett.Ami a horvátokat illeti, 78 százalékuk országon belül kívánja tölteni a nyaralását, míg 3 százalékuk Olaszországban, 2 százalékuk pedig Spanyolországba kíván utazni.A felmérésben részt vett országok közül csupán négyben – Szlovénia, Málta, Luxemburg és Írország – áll az első helyen valamely külföldi, és nem belföldi úticél.Általánosságban a legnépszerűbb úticél Spanyolország, melyet Franciaország és Olaszország követ.Az EU legtöbb állampolgára, mint egy 57 százalék ún. “hagyományos” desztinációkat nevezett meg első helyen, míg 28 százalékuk részesíti előnyben az új, szokatlan célpontokat.A megkérdezettek felénél valamivel kevesebben, 46 százalékuk úgy gondolja, hogy a nyaraláshoz elegendő pénzmaggal rendelkezik, ami 2009-hez képest öt százalékkal nagyobb arány, míg a megelőző évhez hasonlóan 10 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy komoly pénzügyi gondokkal küzd, ami természetesen hatással lehet a nyaralást illető terveikre.A megkérdezettek 37 százaléka a pihenést és felüdülést, 19 százaléka a napozást és strandolást, 17 százaléka pedig a barát- és rokonlátogatást nevezte meg utazásának legfőbb motivációs tényezőjeként. A turizmus az Európai Unió legfőbb szolgáltató szektora, amely a GDP 5 százalékát és a munkahelyek hat százalékát adja.

European Commission Public Opinion

http://ec.europa.eu/public_opinion

Horvátország az európai turisták legkedveltebb úticéljai között

Pho

to: r

oM

eo ib

riše

vić

Pho

to: i

vo P

erva

n

Május 2010 | 9

A brit Sunday Times nemrégiben jelentette meg a Mediterráneum 100 legszebb és legközkedveltebb villáinak listáját, melyen nem kevesebb, mint öt Horvátországi illetőségű: a dubrovniki Poet’s House (a Költők Háza), a Brač-szigeti Maruka és Dol villák, a Pelješac-szigeti Viganjban lévő Kapetanova kuća, valamint a Podgora felett elhelyezkedő Kamena villa.A Times újságírója a legtöbb, azaz 25-25 szép villát Franciaországban és Spanyolországban “számlálta” össze, valamint további 22-őt fedezett fel Olaszországban és 17-et Görögországban. A legolcsóbbak közé tartozik a Bretagneban található La Torche villa, melyben a főszezonban négy fő részére 577 fontért kínálnak elhelyezést. A legdrágább villákban az egy főre jutó szállásköltség akár ennek az összegnek a négyszeresére is rúghat, mint például a Kréta-szigeti Villa Olous, melyben egy hét 16 fő részére 24.545 fontot kóstál.

www.timesonline.co.uk

Öt horvát villa a Mediterráneum 100 legszebb villája között

Pho

to: a

nD

rija

ca

rli

Május 2010 | 10

Események

Pho

to: S

erg

io g

obb

o

A Požega és Našice között félúton, a Požegai-völgyben elhelyezkedő Kutjevo gazdag történelmi örökséggel bíró város, amely májusban rendszeresen megemlékezik arról, hogy Mária Terézia 1741-ben látogatott el ide. Ezt a megtiszteltetést a kutjevóiak sosem feledték el. Épp ellenkezőleg, számos rendezvénnyel emlékeznek meg erről a három évszázaddal ezelőtti, a Krndija és a Papuk déli lejtőin, a Kutjevčanka nevű kis folyó szűk völgyében fekvő város életében oly jelentős eseményéről. A városon történelmi hadtestek, rezesbandák és más egyesületek vonulnak végig, míg a Kutjevo-kastély előtt lévő színpadon elevenítik fel az egykor volt nagy eseményt. Az idelátogatók többek között tanúi lehetnek Báró Trenk Ferenc és Mária Terézia 1741-es kutjevói találkozásának. Az Itáliában született Báró Trenk Ferenc katonatiszt ugyanebben az évben szervezte meg a Trenk -féle pandúrhadtestet, amely mint egy ezer katonát számlált. A Trenk pandúroknak Franciaországtól egészen Csehországig terjedően rossz hírük volt, ám senki sem vonta kétségbe bátorságukat és tettrekészségüket, sőt az ugyanilyen légyszámban felvonuló ellenséges csapatoknak gyakorlatilag semmi esélyük sem volt velük szemben.A Kutjevóról szóló első írásos adatok a 13. századból erednek, amikor a nép körében csak “fehér fráterek”-ként emlegetett ciszterek 1232-ben megalapították a Vallis Honesta de Gotho apátságot. Ebből az időből származik a híres borospince is, melyben az a kőasztal is látható, amely - legalábbis a legendárium szerint - Trenk báró és Mária Terézia császárné idejéből származik.A vidéket 1536-ban hódítják meg a törökök, kiknek 150 éves uralmát követően, 1686-tól székelt itt Ivan Josip Babić főnemes, aki 1698-ban, Lipót császár hozzájárulásával birtokait a jezsuita rendnek adományozza. A jezsuiták kevesebb, mint két évtized alatt felújítják az apátságot, új plébániatemplomot és egy barokk

Kutjevo – Trenk pandúrjainak útjain

kastélyt emelnek, felújítják a borpincét, és felvirágoztatják a szőlészetet, borászatot és a gazdálkodást. A 19.-20. század fordulóján hatalmas szőlősbirtokokat és gyümölcsösöket alakítanak ki (a Dragan lug ültetvény akkoriban Európa legnagyobbika) aminek köszönhetően Kutjevo világhírnévre tesz szert a nemzetközi szőlész- és borász-körökben.Kutjevo továbbá lipicáner lovairól és lovasiskolájáról ismert.

Požega-Szlavón megye Idegenforgalmi Közössége

www.tzzps.hr

Kutjevo város Idegenforgalmi Közössége

www.tz-kutjevo.hr

Kutjevo város

www.kutjevo.hr

Május 2010 | 11

Pho

to: S

erg

io g

obb

oPh

oto

: ivo

Per

van

Samobor – Az édesszájúak paradicsomaFarsangi mulatságán felül Samobor az édesszájúak körében a habos krémmel készült ínycsiklandó süteményéről, krémeséről is ismert. A samobori krémes azért is különleges, mert melegében fogyasztják, míg máshol mindenütt behűtve tálalják. Ezen ízletes sütemény előtt “tisztelegve” rendezik meg a hagyományos Krémes napok elnevezésű rendezvényt, melyre az idén május 7-9. között kerül sor. Ezen a két napon a legismertebb samobori cukrászdákban fogják felszolgálni azt a süteményt, amely előtt állítólag minden kapu megnyílik. Ha ugyan is valamilyen problémája vagy vitás kérdése lenne valakivel, elég ha egy krémest visz engesztelésül, és minden meg van bocsájtva. A samoboriak büszkeségégének tekintett édesség, melynek ázsióját mi sem bizonyítja jobban, mint sem hogy még himnuszt is írtak hozzá, élvezetén felül a Krémes napok alkalmával a város főterén számos kulturális-szórakoztató eseményt is rendeznek. Lesz itt többek között krémes sütő, illetve a krémest magasztaló haiku versíró verseny is.Samobor Horvátország északnyugati részében, a tőle 5 kilométerre lévő szlovén határ tőszomszédságában, Zágrábtól alig 20 km-nyi távolságra fekszik, a Zágrábi Repülőtértől pedig kocsival fél óra alatt megközelíthető.

Zágráb megye Idegenforgalmi Közössége

www.tzzz.hr

Samobor város Idegenforgalmi Közössége

www.tz-samobor.hr

Samobori krémes

www.samoborske-kremsnite.com

Május 2010 | 12

Sveta Helenában a Szent Heléna-kápolna és a kastély környékén május 16-án és 17-én rendezik meg a hagyományos Nemzetközi Vitézi Tornát. A tíz egynéhány középkori tábor, az erőd makettek, a középkori harcászati masinák és a vitézek vetélkedése mellett az esemény számos kísérőprogramot kínál, mint például középkori főzőcskézés, pénzverés és íjászkodás, illetve középkori “inkvizíció”. A tornán több középkori vitézi csapat is vendégszerepel Magyarországról, Csehországból, Szlovéniából és Portugáliából. A tornát annak a Sv. Helenánál lezajlott csatának az emlékére rendezik meg, melyben a horvátok egyik jelentős győzelmüket aratták a törökök felett. A csata 1557. augusztus 19-én, a Lonj-folyó mellett, a Sveta Helena aljában elterülő réten zajlott, melyben az Ivan Lenković kapitány által vezetett horvát katonaság legyőzte a túlerőben lévő török sereget és megfutamodásra késztette őket.

Sveta Helena – Nemzetközi vitézi tornaPh

oto

: ivo

Per

van

A programban felelevenítik a csatát megelőző estét, bemutatják a horvát parasztok, iparosok és katonák hétköznapjait, valamint Horvátország ezen részének a törökök időkbe visszanyúló sorsfordító éveit. Ezen a napon a régi mesterségek művelői is felvonulnak és bemutatják termékeiket és tudományukat, míg védelmüket egy katonai tábor és a középkori fegyverek másolataival felvértezett katonák fogják biztosítani.A vitézi táborokban a látogatók a középkori fegyverek, színpompás pajzsok és páncélzatok egész arzenálját tekinthetik meg. Ha megéheznének, akkor feledésbe merült gabonákból készült forró kásával, vagy a középkori receptúrák szerint elkészített, mézzel ízesített kacsával csillapíthatják éhségüket.A Sveta Helena-i tornán nem kell csupán szemlélődő látogatónak lennie, csatlakozzon Ön is a vitézi játékokhoz, próbálja ki az íjjal történő célbalövést, kocsikázzon egyet, vagy pattanjon lóhátra.Sveta Helena Zágráb megye északkeleti részében, Sveti Ivan Zelina város mellett, Zágrábtól 30 kilométernyire fekvő település.

Zágráb megye Idegenforgalmi Közössége

www.tzzz.hr

Sveti Ivan Zelina város Idegenforgalmi Közössége

www.tz-zelina.hr

Május 2010 | 13

Gorjani – A királynő, avagy ljelja éves tavaszi menete

Horvátország Kína, Japán és Korea mellett a legtöbb védett kulturális kinccsel rendelkező európai ország, míg az UNESCO Szellemi örökség listájára további hat szellemi kinccsel egyetemben felkerült a királynő, avagy ljelja éves tavaszi menete is a Đakovohoz közeli kelet-szlavóniai Gorjaniból. A ljelja, melyet Gorjaniban Pünkösd napján rendeznek meg, szokása még a múlt század elejéről ered. A falusi lányok királyi és királynői jelmezbe öltözött csoportjai a szentmisén gyűlnek össze, majd a templom előtt tambura zene kíséretében ropják a táncot. Ezt követően a templom udvarából indulnak a falu végigjárására és mindazon falubeliek otthonát felkeresik, akik kifejezték ebbéli óhajukat. A ljeljék menete faluszerte jó hangulatot, vidámságot és nótaszót áraszt.A legenda szerint a szokás még a török időkből ered, amikor is történt, hogy a törökök minden férfit foglyul ejtettek a faluban, mire az asszonyok észbe kaptak, álruhát öltöttek magukra, szablyát és kaszát ragadtak a kezükbe, és így indultak a törökök ellen. A törökök azt hitték, hogy szellemeket látnak, inukba szállt a bátorságuk, és elmenekültek, az asszonyok pedig ily módon mentették meg apáikat, fivéreiket és férjeiket. A szokást tanulmányozó szakemberek viszont azt állítják, hogy a szokás jóval régebbi

Pho

to: S

aša

Pja

nić

keletű lehet, vélhetően még az ószláv államból ered, és beavatási rítusként értelmezhető. A szertartásra Pünkösd katolikus ünnepén kerül sor, amikor a leányok menete körbejárja a falut és betér egy-egy portára.Gorjani faluról írásos formában 1244-ben esik először említés. A törökök 1537-ben igázták le a falut, minden létező építményt leromboltak, s helyükre újakat emeltek. A török időkből mára már csak Jahija török bég tornyának egy része maradt fenn. 1837-ben Filipović plébános a megmaradt toronyrészt templommá alakíttatja át és egy harangtornyot építtet rá. Ma ez a Szent Háromkirályok-temploma.Mindazon vendégnek, aki szeretné megismerni a népviselet gazdag hagyományát és szépségét, a házigazdák egynapos fácánvadászatot és lovaskocsikázást kínálnak, s mindezt a gazdag szlavóniai konyhaművészet fogásaival kiegészítve.

Eszék-Baranya megye Idegenforgalmi Közössége

www.tzosbarzup.hr

Đakovo város Idegenforgalmi Közössége

www.tz-djakovo.hr

Május 2010 | 14

Zágráb – A virágos metropoliszAz Újzágrábi Bundek-tavon, a Száva-folyó mellett, május végén (május 26-31.) kerül megrendezésre a hagyományos Floraart virágkiállítás, melyet a legkülönfélébb és érdekes módon dekorált virágkompozíciók színkavalkádja és átható illata jellemez. Ezen esemény gyökerei a messzi 1891-es és 1906-os esztendőig nyúlnak vissza, ezek voltak ugyan is az első, már képeslapokon is megörökített zágrábi virágkiállítások megrendezésének évei. Azonban ezek a dátumok még régebbi időkből, a középkori zágrábi virágoskertek, a szépség eme elragadó kertjeinek hagyományából fakadnak. Ezen hagyományon alapul a város későbbi díszpark kultúrája melynek fénykorát a Maksimir díszpark, illetve a Lenuci-patró kialakításának idejére teszik.A Floraart a legnagyobb kertészeti esemény, amely számos külföldi és belföldi kiállítót, illetve százezernyi látogatót vonz. A kiállítást számos verseny kíséri, a zárt és nyitott terek díszítésétől, a legfantáziadúsabb kreációk és virágkompozíciók kiválasztásától egészen a legszebb virágos részletekig és a Horvát Virágkötők Kupájáig.A Floraart Kiállítás nem csupán kertészeti szempontból jelentős, hiszen kulturális jelentőséggel is bír, melyen keresztül a lehető legjobb módon kerül bemutatásra a városi kertek, parkok és zöld területek kialakításának, illetve az ezekről történő odaadó gondoskodás hosszú időre visszanyúló hagyománya.A Floraart látogatóit dísznövények, vágott virágok, a kertek rendezéshez és játszóterek kialakításához szükséges felszerelések, különféle kertészeti szerszámok és felszerelések, a növények táplálására és védelmére szolgáló szerek, virágmagok, művirágok, díszkerámiák várják.

Zágráb város Idegenforgalmi Közössége

www.zagreb-touristinfo.hr

Floraart Virágkiállítás

www.floraart.net

Zagrebački holding

www.zgh.hr

Pho

to: S

erg

io g

obb

o

Május 2010 | 15

Vinkovci – Šokacföld fővárosa Szlavóniában, a Pannon-Dunamenti Horvátország keleti részében, a Bosutska-síkság északi szélén helyezkedik el Délkelet-Szlavónia és Nyugat-Szerémség legnagyobb települése, az egykoron igen fontos határőrvidéki központ és šokac metropolisz, Vinkovci, a gazdag múlt, kultúra, építészet, folklór, hagyományok és szokások városa.Az óváros és a város nagyobb része a Bosut-folyó bal partján helyezkedik el.Kedvező földrajzi-közlekedési elhelyezkedése, valamint domborzati, éghajlati és vízföldrajzi sajátosságai miatt ez a vidék már az őskórtól letelepedésre csábított. A terület mint egy 7000 éves folyamatos lakottsága európai mércével mérve is ritkaságszámba megy.Vinkovci az észak-horvátországi régió azon városainak csoportjához tartozik, melyek igen jelentős építészeti jellegzetességeket mondhatnak magukénak. A város építészeti struktúrája azon történelmi korok eredménye, melyeken keresztül ez a város átment, illetve jól tükrözi a legkülönfélébb gazdasági és építészeti behatásokat, valamint lakóinak épp aktuális gazdasági és pénzügyi erejét. Ez egy különösen gazdag építészeti örökséggel rendelkező város. Napjainkban Vinkovci területét tekintve nagy településnek mondható, melynek városszerkezetét urbanisztikai fejlődésének alapjául szolgált számos nagyobb tér és hosszabb fő-utca határozza meg.Vinkovcit ugyan ilyen módon több nagyobb park és zöld közterület, valamint egy sor elkülönülő modern városrész és lakónegyed jellemzi. A barokk urbanizmus jellegzetes jegyeivel rendelkező városi főtér az őt “lezáró” peremrészekkel Vinkovci magas szintű kulturális-történelmi urbanisztikai, építészeti, stilisztikai és és esztétikai értékeivel bíró területét képviseli. Az említett urbanisztikai szerkezeten belül helyezkedik el a francia stílusban kialakított városi park.Vinkovci az Európa ezen részének legnagyobb folklór rendezvényének tartott “Vinkovci ősz” eseményről ismert, amely immáron 40 éve kerül megrendezésre. Ez az eredeti horvát folklór hagyományok seregszemléje, melyre Horvátországból és az anyaországon kívülről, illetve Európából és Amerikából érkeznek a résztvevők.A városba látogató vendégek a Slavonija, Admiral, Lady M, Cibalia, Gem, Kunjevci és Šumski dvori-Spačva hotelekben szállhatnak meg.A város környékén a tölgyerdők által karéjozott, és a Bosut, Spačva, Biđ, Studva folyók és mellékágaik ölelésében elterülő Otok, Ivankovo, Rokovci-Andrijaševci, Lipovac, és más falvak a falusi turizmus adta feledhetetlen élményeket nyújtják.A vinkovaci térség jelentős vadászhagyományokkal rendelkezik. A 40.000 hektárnyi erdős ártéri medence különféle vadakban gazdag. A várostól karnyújtásnyira terülnek el a “Kunjevci”, “Spačva” és “Merolino” vadászterületek.

Bemutatjuk

Fejlett a sporthorgászat a Bosut, Spačva, Studva folyókon, és különlegességszámba mennek a rendszeresen megrendezésre kerülő halászléfőző versenyek is.

Vukovar-Srijem megye Idegenforgalmi Közössége

www.tzvsz.hr

Vinkovci város Idegenforgalmi Közössége

www.tz-vinkovci.hr

Pho

to: i

vo P

erva

nPh

oto

: ivo

Per

van

Május 2010 | 16

Risnjak Nemzeti Park A tengertől légvonalban alig 15 kilométernyire, Rijeka város és a kvarneri tengerpart hátországában terül el a Risnjak Nemzeti Park. A Nyugat-Horvátország legerdősebb részében, a Gorski kotarban elterülve a Risnjak és a Snježnik hegymasszívumokat foglalja magában. A Risnjak hegymasszívumot 1953-ban nyilvánították nemzeti parkká, majd 44 évvel később a nemzeti park területét a Snježnik hegymasszívum és a Kupa-folyó forrásvidékére is kiterjesztették.A Nemzeti Park legnagyobb részét erdő borítja, melybe harmonikusan olvadnak bele a Leska, Šegina és Lazac hegyi mezők.A park legmagasabb pontja a Veliki Risnjak (1528 méter), amely a Snježnik masszívummal (1506 méter) együtt képezi Horvátország tengerparti és hegyi-szárazföldi vidékei között az éghajlati és vegetációs demarkációs vonalat.Az Adriai-tengernek a közeli Kvarner felől érkező éghajlati hatásai és a szárazföldnek a Kupa völgyén keresztül ideérkező behatásai itt “csapnak össze” és jelentősen meghatározzák a Risnjak Nemzeti Park klimatikus viszonyait. A Risnjakot ily módon a kellemes, meleg nyarak, az esős tavasz és ősz, valamint a hosszú, havas és hideg telek jellemzik.A Kupa-folyó völgye a Nemzeti Park egyetlen lakott része, melynek néhány kis falucskájában alig 50 ember él.A meglehetősen változatos klimatikus, geológiai feltételek okán itt igen sokszínű a növény- és állatvilág. A Nemzeti Parkban ily módon 30 –féle - ebből 14 erdei - növényközösséget tartanak nyilván.A Nemzeti Park területének 70 %-a szigorúan védett övezet.A Risnjak állatvilága különlegesen érdekes. Madártani kutatások megállapították, hogy a parkban 114 -féle madárfaj él, úgy mint a süketfajd, a háromújjú harkály, a szürke sólyom és mások. A Risnjak Nemzeti Park területe természetes élőhelye három nagy testű európai vadállatnak is, úgy mint a medve, farkas, és hiúz, de másfajta vadak is élnek itt. A Risnjak névadójaként szolgáló hiúz (ris) legutolsó őshonos példányai a 20. sz. elején éltek itt, míg a most itt élő hiúzpopulációt a szomszédos szlovén hegyekbe telepítették, ahonnan az ismételten benépesítette a Nemzeti Park területét is.A Risnjak Nemzeti Park immáron 140 éve a természettudósok és biológusok kedvelt kutatási terepe, egyben alapos természettudományi és alkalmazott erdészeti kutatások helyszínül is szolgál. A park látogatói napjainkban gyönyörködhetnek a természeti szépségekben, sportolhatnak, és megtanulhatják, hogy hogyan mentsék át a természetet az eljövendő generációknak.

A közvetlenül a Risnjak csúcsa alatt, a gyönyörű Šloserova mezőn lévő, Dr. Josip Schlosser Klekovski nevet viselő rendezett menedékházban pihenhetünk meg. A menedékház május elejétől október végéig tart nyitva. A Snježniken, a hegycsúcs alatt lévő M.Albahari menedékház azonban jelenlég átépítés miatt nem üzemel.A parkban 700 méteres tengerszint feletti magasságon vezet a 4200 méter hosszúságú Leska tanösvény. Végigjárásához közepes felkészültség szükséges. Az útvonal a Risnjak Crni lugban elhelyezkedő Igazgatóságtól és panziótól indul ki.

Primorsko-goranska megye Idegenforgalmi Közössége

www.kvarner.hr

Risnjak Nemzeti Park

www.risnjak.hr

Pho

to: P

eta

r tr

ina

jSti

ć

Május 2010 | 17

Varaždin – A Lonely Planet kedvenceA világ legismertebb és legkedveltebb turistakalauza, a Lonely Planet internetes kiadásában jelentette meg az általa ajánlott horvátországi helyek listáját. Első helyen áll Varaždin, melyet a gondosan megőrzött barokk architektúra városaként jellemeznek. Varaždin után Zágráb, Samobor, Pula, a Plitvicei-tavak, a Krka-vízesés, Hvar, Korčula, Mljet és a lista tizedik helyén Dubrovnik következik. Ily módon ez a Horvátország északkeleti részében lévő város a Lonely Plantet listáján néhány nemrégiben még oly felkapott tengerparti helyet is maga mögé utasított. Mindez világos üzenet arra nézve is, hogy Horvátország egyre inkább kontinentális turisztikai kínálatáról is beazonosítható. A Michelin bedekkerének tavalyi francia kiadása után, melyben Horvátországa kontinentális részéből Zágráb társaságában egyedül Varaždint értékelték a maximálisan adható három csillagból két csillaggal, s mindez egy újabb elismerése a város rendezettségének és egyben a varaždinak vendégszeretetének is.A barokk, a muzsika és a virágok, parkok, a pazar városi paloták és templomok városaként a “kis Bécs”-ként aposztrofált Varaždin a Kontinentális-Horvátország egyik legszebb városa. A Dráva-folyó mentén elterülő termékeny mezőkön és a Közép-Európából az Adria felé vezető fontosabb utak metszéspontjában lévő előnyős elhelyezkedése folytán már a 8. illetve 9. század óta lakott. Varaždin első írásos említése a III. Béla horvát-magyar király által kiadott 1181-es rendeletben történik, melyben Varaždin történelmi nevén - Garestin – kerül említésre.Varaždinban a17. században virágzott az iparosság, a kereskedelem, a művészeti élet és az oktatás, templomok, kolostorok, papnöveldék, pazar városi paloták épültek, leginkább barokk stílusban. A város a pompa és a fényesség, a kulturális és társadalmi élet, a bálok és lakomák központjává válik, s “kis Bécsként” kezdik el emlegetni.1767-ben Mária Terézia császárné Varaždint a horvát királyi tanács városává nevezi ki, s ezáltal a Szlavón-Horvát-Dalmát királyság fővárosává válik. Varaždin ily módon a 18. században Horvátország politikai központjaként jelentős kereskedelmi, iparos és egyházi központtá fejlődik, s az marad egészen az 1776. április 25-én bekövetkezett katasztrofális földrengésig, melyet követően azonban a polgárok és a nemesek nagy része elhagyja a várost, illetve a kormány és a fontosabb állami intézmények Zágrábba települnek át.Horvátország egykori fővárosának gazdag múltja, műemléki öröksége és kulturális hagyományai napjainkban színpompás utcáin és terein, illetve nagyszámú kulturális eseményében érhetők tetten. Varaždin turisztikai fellendülését szépségének és a város rendezettségének, illetve az olyan gondosan megválogatott és megvalósított eseményeknek köszönheti, mint a Varaždini Barokk Esték, az utcai járókelők Špancirfest fesztiválja, vagy a Trash Film Festival.

A varaždini utcákon sétára kelve, a számos kultúrtörténeti emlékkel szembesülvén bizonyára Önt is áthatja majd az elmúlt idők szellemisége. A város óvárosi részében a barokk, a még díszesebb rokokó és a klasszicizmus stílusjegyei keverednek. Számos templom és kolostor tanúskodik a város gazdag múltjáról, csak úgy, mint a szellemi fejlődés fontosságáról, melyből főként a ferencesek, a jezsuiták, a kapucinosok és az orsolyarendbeliek vették ki a részüket.A város központjában, a Tomislav király-téren, ismertebb nevén a Korzón van az egykoron horvát báni székhelyként szolgált Drašković-palota, valamint az 1523-ból származó városháza épülete, amely Európa egyik legrégebbi ilyen építményének számít. A pompás városi paloták, a szépen kialakított utcák, terek, parkok, a megannyi templom, palota, a házak és épületek barokk homlokzata, a Városi Múzeum, az Óváros, a Horvát Nemzeti Színház, a változatos kulturális kínálat, valamint az itt lakók szívélyessége adja Varaždinnak sajátos identitását és hívogatja az idelátogatók és turisták sokaságát, hogy élvezetüket leljék a város által nyújtott kínálatban és magukévá tegyék szellemi és materiális értékeit.

Varaždin megye Idegenforgalmi Közössége

www.turizam-vzz.hr

Varaždin város Idegenforgalmi Közössége

www.tourism-varazdin.hr

Lonely Planet

www.lonelyplanet.com

Pho

to: S

erg

io g

obb

o

Május 2010 | 18

Tribalj –Balatura etno-hotel A turisztikailag felkapott adriai üdülőhelyek zsúfoltságától távol, a crikvenicai hátországban, a nyugalmas Vinodol-völgyben, az Adria-tengertől 6 kilométernyire, sziklás hegyek és erdők karéjában helyezkedik el a Balatura etno-hotel. Az egymáshoz “fűzött” négy kőházból álló háromszáz éves családi gazdaságot kellemes vendégfogadóvá alakították át, nagy fontosságot szentelve a történelmi épület rekonstrukciójának, melyet a műemlékvédelmi hatóságok felügyeltek. Ez egy olyan építmény, amely Vinodol épített örökségének megőrzése miatt a turizmus céljait szolgáló általános kulturális értéket képvisel.A hotel 10 kétágyas szobával rendelkezik, melyek a plazmatévétől és a padlófűtéstől egészen az internetes csatlakozásig bezárólag minden szükséges komforttal rendelkeznek. A szobák mindegyike egy-egy tősgyökös tengermelléki növény nevét kapta, s az adott szoba részletei és falai is a névadó növény – levendula, fehér üröm, olíva, babérlevél, rozmaring, cibor, citrom, zsálya, illatos ibolya és kakukkfű - színében pompáznak is. Ezek a növények egyébként a hotel kertjeiben is megtalálhatók. A szállodát ódon bútorokkal rendezték be, s a hely egésze a luxus élményét adja. A szállodában van egy kisebb könyvtár, egy nagy asztallal és ódon kandallóval felszerelt ebédlő, míg a földszinten kapott helyet a legkülönfélébb kulturális eseményekre és rendezvényekre alkalmas barátságos vendéglő.Az építmény, melyet úgy alakítottak, hogy az ideérkező vendégeknek felidézzék a múltat, egyben korunk kényelmi szolgáltatásaival is felszerelt, valamint a hagyományost a gasztronómiai trendekkel ötvöző gasztronómiai kínálatot nyújtja. A hotel egész éven át üzemel, és ideális kiinduló hely lehet a tengerpart, a szigetek és az erdős Gorski kotar felfedezéséhez, melyek mindegyike bőségeses lehetőségeket nyújt az aktív pihenéshez. A szálloda továbbá szobrászati műhelyfoglalkozásaival, irodalmi estjeivel, valamint nemzetközi irodalmi fesztivállal vonzza a vendégeket.

Pho

to: S

erg

io g

obb

o

Primorsko-goranska megye Idegenforgalmi Közössége

www.kvarner.hr

Vinodol Községi Idegenforgalmi Közössége

www.tz-vinodol.hr

Hotel Balatura

www.hotel-balatura.hr

Május 2010 | 19

Rab – A változatos tájak és a gazdag történelmi örökség szigete Rab a Kvarneri-öböl szigetvilágához tartozó, az Adria-tenger északi részében lévő sziget. Hosszúsága 22 kilométer, szélessége pedig 3 és 10 kilométer között váltakozik. Rab városán felül a szigeten hét további települést találunk: Barbat, Banjol, Palit, Kampor, Mundanije, Supetarska Draga és Lopar. A szigethez tartozik továbbá egy sor kisebb sziget, illetve az őt karéjozó, és ily módon szépségét kiteljesítő 27 szirt és zátony: a Lukovac nevű kissziget, a lakatlan Dolin sziget, Sv. Grgur, Sv. Juraj, Veli i Mali Laganj, Trstenik, Veli i Mali Dolfin, Goli otok és mások. Mivel a szigetet a Kamenjak-hegy védelmezi az esetleges viharos szelektől, a hőmérséklet gyakorlatilag sohasem süllyed 0 fok alá. Rab a napfény szigete, mivel évente 2.470 napos órát számlálnak.A szigetről már a Kr. e.-i 4. században említést tesz Pseudo Skilaksa görög geográfus, majd az ókorban Idősebb Pliniusz

- Arba néven - hivatkozik rá. A rabi városfalak Kaldanacon lévő alapjai az 1. századból, Octavianus Augustus idejéből származnak. Ha a Jablancból induló komppal utazunk a Rab-szigeti Mišnjakba , akkor elsőként a sziget kopár kövekkel borított része tárul elénk, és olybá tűnik, mintha itt nem is nem is lenne élet, csak kövek halmaza. A Mišnjakban lévő kikötőből vezető úton továbbhaladva azonban a táj lassanként változáson megy át, a követ buja délszaki növényzet, tölgyesek, fenyvesek, és ciprusligetek váltják fel. Több kisebb-nagyobb parkján felül Rab város legnagyobb zöld kincsét az Adria egyik legszebb parkjának tartott Komrčar képezi.Rab város a sziget kulturális és történelmi központjaként nagy múlttal rendelkezik. Már Kr. e. 10-ben említés történik róla egy órómai dokumentumban, melyben az akkor regnáló Octavianus Augustus császár municípiummá nevezi ki és önállósággal ruházza fel. A várost a kiváltságos Felix (boldog, szerencsés) tiszteletbeli jelzővel is felruházzák, ami azt tanúsítja, hogy már akkoriban fejlett és civilizált város volt. A város óvárosi részét a 12.-13. században hatalmas kövekből épített középkori városfal veszi körbe. Az óvárost négy harangtorony és több templom uralja. Az egyik legjelentősebb rabi műemlék a 12. századból származó Szűzanya-templom (egykori püspöki bazilika). A bazilika várost uraljó harangtornya, melyet a 12. században különítettek el a templomtól, a legszebb horvátországi késő-román építmények között tartják számon.A vendégeknek Rab város igen színvonalas szálláslehetőséget nyújt hét szállodájában, egy kempingjében, több panziójában, villáiban, magánházaknál bérelhető apartmanjaiban és szobáiban, s van itt két jachtkikötő is.Rab-sziget a lenyűgöző domborzati változatosságok és a legkülönfélébb csodálatos strandok szigete, míg Rab a gazdag történelmi örökség, a hosszú és kellemes sétányok városa, amely a szervezett turizmus 120 éves hagyományával bír.

Pho

to: i

vo P

erva

nPh

oto

: Pet

ar

trin

ajS

tić

Primorsko-goranska megye Idegenforgalmi Közössége

www.kvarner.hr

Rab város Idegenforgalmi Közössége

www.tzg-rab.hr

Május 2010 | 20

Zágráb - Maksimir-park, a nyugalom szigete A zágrábiak egyik legkedveltebb zöld oázisa a Maksimir nevet viselő legnagyobb városi park, amely nemrégiben ünnepelte fennállásának 220-ik évét. A parkot a 18. század végén a nagy természetbarát hírében állt nemes Vrhovac Maksimilijan püspök kezdeményezésére egy több száz éves sűrű erdőben alakították ki, kinek tiszteletére nevét is kapta. A zágrábi püspök 1787-ben kezdte meg a munkálatokat a zágrábi püspökök vadászterületén, egy klasszicista, francia stílusú, virágágyásokkal, pavilonokkal, rózsalugasokkal és üvegházakkal tarkított park létrehozásának tervével. A parkot 1794-ben alakították ki részlegesen és nyitották meg a nagyközönség előtt. Haulik György bíboros, zágrábi érsek a park végső megalkotója azonban elvetette a francia park ötletét, és a 19. század végén a Maksimirt az angol

romantikus közparkok stílusában természetes, nagystílű parkerdővé alakította át. 316 hektáros területen virágos réteket és dombokat, sétányokat és ösvényeket, szabályozott patakokat és öt mesterséges tavat alakítottak ki. Impozáns bejárati kaput, pavilonokat, püspöki nyári rezidenciát emeltek, díszszobrokat helyeztek ki, tematikus növényi egységeket ültettek ki.A park egyik legjellegzetesebb pontja a központi építményének számító Kilátó, melyet egy dombon emeltek 1843-ban, abban az évben, amikor a parkot befejezték, s végre véglegesen megnyitották a zágrábi nagyközönség előtt. A Kilátót kétszintes toronyként alakították ki, melyet két terasz karéjoz. A teraszokon napjainkban egy ital társaságában ücsöröghetünk és innen csodálhatjuk a kilátást.1842-ben, a korabeli modern nyári lakok példájára épült meg a kőverandás rusztikus faépület, a Svájci ház. Egykoron ez volt a parkőr lakóháza, majd egy kisebb bisztrót alakítottak ki benne.1925-ben épült meg az Állatkert és az ezeréves horvát királyság emlékée előtt tisztelgő emlékdomb – a mogila,. Ehhez az emlékműhöz Horvátország 155 fontos kulturális és politikai történésének helyszínéről hoztattak földet.A Maksimir Park 1948-ban természeti ritkaságként nyert védelmet, majd 1964-ben nyilvánították a parképítészet emlékévé és védett kulturális értékké. Napsütötte mezeinek, pompázatos fáinak, a fehér hattyúk pettyezte tavainak és a hosszú, kacskaringós gyalogos- és kerékpáros útjainak összhangja vonzza a növénytan szerelmeseit és a madármegfigyelőket, ám leginkább az egyszerű embereket, a sétálókat, akik a mindennapok után egy kis csendre és nyugalomra áhítoznak.A Maksimir Park napjainkban ideális hely ahhoz, hogy a város központjától öt percnyire kikapcsolódjunk, és átadjuk magunkat a pihenésnek és a rekreálódásnak. Ilyen tekintetben a park az idelátogatóknak számos lehetőséget nyújt, úgy mint séta a park gondozott sétányain, nordic walking, futás, kerékpározás, csónakázás a Harmadik tavon, míg a legfiatalabb látogatókat két korszerűen felszerelt játszótér is várja. A Maksimir-park olyan Zágrábnak, mint a Bois de Boulogne Párizsnak, a Regents Park Londonnak, vagy a Tiergarten Berlinnek.

Zágráb város Idegenforgalmi Közössége

www.zagreb-touristinfo.hr

Park Maksimir

www.park-maksimir.hr

Pho

to: t

oM

iSla

v šk

loPa

n

Május 2010 | 21

Grožnjan – A művészek városa A Motovuni-erdőtől nem messze, Északnyugat-Isztriában, a Mirna-folyó völgye felett, a tengertől 15 kilométerre telepedett meg Grožnjan ősi városa, amely olajfa- és szőlőültetvények karéjában büszkélkedik gazdag hagyományaival, kulturális örökségével, természeti környezetének szépségével, s mindezeket a művészettel nemesíti.A grožnjani városfalak magasságából a kilátás egészen a Ćićarijától Motovunig, illetve tovább a Mirna-folyó forrásáig és az isztriai Novigradig terjed. A városka egyik legszebb jellegzetessége érintetlen középkori városmagja, szűk lekövezett és varázslatos kis utcáival.A város jelenleg száz egynéhány lakost és negyven galériát számlál, s a horvát és az olasz egyaránt hivatalos nyelvnek számít.Ez egy apró, ám annál nagyobb, nem csupán horvát, hanem világviszonylatban is kiemelkedő kulturális jelentőséggel bíró kisváros, amely hatalmas intenzitással éli meg a nyári hónapokat.Grožnjan 1965-tól a művészek városa titulussal büszkélkedik, számos művészeti rendezvényének és azon művészeknek köszönhetően, aki ide jöttek élni és alkotni. A művészek az ódon kőházakban telepedtek meg, melyeket “megőrzésre” kaptak, ily módon megakadályozandó a város teljes elnéptelenedését.A grožnjani utcák és terek minden év májusának elején metamorfózison mennek keresztül és a művészet zsongó méhkasává változnak át: neves szakemberek és pedagógusok, illetve a zene, képzőművészet és színházművészet területének ismert személyiségei irányításával fiataloknak szóló nyári zenei akadémiák nyílnak, képzőművészeti, tánc- és színházi műhelyfoglalkozásokat rendeznek, illetve békeaktivisták szerveznek különféle programokat. Ezen nyári hónapok folyamán Grožnjan a művészetért él és lélegzik, kis utcáinak labirintusa és számos kulturális-történelmi műemléke kulturális-szórakoztató színpaddá lényegül át, amelyen keverednek a dzsessz és a komolyzene, a gitár és a zongora, a hegedű és a gordonka, az ütős hangszerek és a vibrafon hangjai. Egyik legismertebb rendezvénye az

“Ex tempore” festészeti program, melynek alkalmával a városi galériában, a mint egy harminc magángalériában és stúdióban az idelátogatók különböző művészek alkotásaiban gyönyörködhetnek. Grožnjanban működik a Horvát Zenész fiatalok központja is, amely a fiatalok nemzetközi kulturális központjaként és tevékenysége által megnemesíti eme apró történelmi település hétköznapjait. A nemzetközi táborként működő központot 1969-ben alapították. A mai napig a tábort a világ 90 országából 22.000 fiatal kereste fel.A mezőgazdaság, a falusi turizmus és a családi kisvállalkozások felvirágoztatták Grožnjan tágabb környezetét is, míg főként nyaranta számos művészeti és kulturális esemény járul hozzá a városka nyüzsgéséhez. A hagyományos dzsessz fesztivál mellett egy másik neves helyi eseménynek számít az Ex tempore képzőművészeti rendezvény. Képzőművészek és kultúrmunkások tucatjai tömörülnek az ún. grožnjani képzőművészeti körben, illetve a Fonticus városi galériába, amely az elmúlt évtizedben profi kiállítóhellyé lényegült át.Más szervezetek mellett itt működik az 1955-ben az önálló és független non-profit szervezetként létrehozott Imaginárius

Filmakadémia is, melynek célja a Horvátországban és külföldön a színházművészetért tevékenykedő színházi, televíziós és filmes szakemberek tevékenységének ösztönzése és megszervezése.A város, többek között, a borok és olívaolaj városait tömörítő egyesületnek is a tagja, a vendégeknek egy borszaküzletet és két híres éttermet - a “Pintur” és a “Bastija” - is kínál, melyekben a hagyományos isztriai fogásokat kóstolhatunk meg. Szállást húsz egynéhány pihenőházban, apartmanban és szobában kínálnak.

Isztria megye Idegenforgalmi Közössége

www.istra.hr

Grožnjan Községi Idegenforgalmi Közösség

www.tz-groznjan.hr

Pho

to: i

vo P

erva

n

Május 2010 | 22

A turisták egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a tenger alatti szafarik irántAz elmúlt években egyre nagyobb az érdeklődés a tenger alatti szafari túrák iránt, melyeket illetően Horvátország lenyűgöző tengerfenekének és a tagolt keleti adriai partszakasznak köszönhetően igencsak keresett úticéllá válhat. A horvát partszakasz eleddig főként a “szárazföldi” turistákat és a hajósokat vonzotta, ám az elmúlt években egyre fejlettebbé válik a búvárkodás is.Horvátország a tenger alatti régészeti lelőhelyek számát illetően Európa negyedik országa. A Kulturális Minisztérium adatai szerint az Adria horvát részében mint egy 400 tenger alatti régészeti lelőhely található, melyek közül mint egy 200 az őskortól a napjainkig terjedő idővallumból származik, a legfiatalabb leletek a II. Világháborúból erednek. A minisztérium 92 helyet kulturális védettség alá helyezett, melyek közül kilenc élvez különleges védelmet.A horvát tengerfenéken csak szervezett formában engedélyezett a búvárkodás, és a minisztérium a 2009-től 2013-ig terjedő időszakra 25, a kulturális értéknek számító helyszíneken történő búvárkodást és annak megszervezését engedélyező koncessziót adott ki, mégpedig a Mljet, Lastovo és Vis, valamint Cavtat környékén lévő négy régészeti területre. Ezekben az övezetekben 35 lelőhely található, s hat van még ezeken kívül.A šibeniki szigetvilágban lévő Kaprije északi partjainál vannak a II. világháborús Francesco da Riminni vashajó roncsai. A csatahajót a szövetséges csapatok 1944-ben torpedózták meg és süllyesztették el, míg az a horgonyzóhelyen állomásozott. A 42 méter hosszú, és 12 méter széles hajónak három jól megőrzött árboca is van. A hajóroncsokat csupán 1994-ben fedezték fel. A hajó a II. Világháború előtt egy Ist-szigeti testvérpár tulajdonát képezte, akik kereskedelmi célokra használták. A háború kitörésével az olaszok mobilizáltak, akik a harci szállítmányok horvát és olasz partok közötti szállítására használták. Olaszország 1943. szeptemberi kapitulációját követően a németek szerezték meg, akik ugyanezen célokra használták.Kaprije szigetétől nem messzire, érdekes tenger alatti sziklák és üregek is vannak, amely szintén vonzó célpontul szolgál a tenger alatti világ szerelmeseinek.Becslések szerint az Adria horvát részén éves szinten mint egy 150.000 búvár merül alá.A horvát Adria minden bizonnyal legismertebb roncsa a Barun Gautch osztrák személyszállító hajó az I. Világháborúból, melyet 1914-ben egy tengeri akna süllyesztett el a rovinji vizeknél. A hajó 84 méter hosszú, és 11 méter széles és 28-40 méteres mélységen feneklett meg. Ez a hajó is a Kulturális Minisztérium védettsége alatt áll, és csak a szervezett, koncesszionált búvárturizmus keretei között “látogatható”.A Kvarner tengerfenekén a búvárok előszeretettel keresik

fel a Lina olasz kereskedelmi hajó Cres közelében nyugvó roncsait, az Unijénél lévő Tihany gőzhajó maradványait, vagy a Krk partjainál hullámsírra lelt Peltastis teherhajó roncsait.A spliti tengerfenéken több érdekes roncs is nyugszik. Mali Barjak szigeténél süllyedt el a Teti gőz-teherhajó. A hajó függőleges helyzetben áll, és kedvelt fotós motívum. Az Ursus aknavető hajót, amely egy úszó ágyúpontont vontatott maga után, a brit tengerészet süllyesztette el 1941-ben Hvarnál. Pelješac partjainál majd ideális mélységben helyezkedik el az S-57-es német ágyúcsónak roncsa, melyet az egyik legattraktívabb tenger alatti szafaris látványosságnak tartanak. A dubrovniki vizekben szintén számos roncs, illetve víz alatti fal és szirt található.

Kulturális Minisztérium

www.mint.hr

Kínálat

Pho

to: z

latk

o r

aM

nič

ar

Május 2010 | 23

“Princeza Jadrana” - Hajós központok láncolataA 180 millió eurós “Princeza Jadrana” projektet nemrégiben mutatták be Dubrovnikban. A projekt az elkövetkező hét évben hét hajósközpont építését irányozza elő különböző horvát szigeteken. A befektetők a következő helyszínek iránt tanúsítanak érdeklődést: Šipani Kikötő, a mljeti Polačame a nemzeti parkon belül, Jurjeva Kikötő, vagy a Lastovon lévő Kremena-öböl, az Inkobrod hajógyár területe, a Korčulán lévő Badija, illetve Olib, Vrgada és Kaprije kisszigetek.A projekt kezdeményezője az annak megvalósítását is tervező Princeza Jadrana elnevezésű cég. A hajós központokban kisebb, maximum 200 hajó befogadására alkalmas marinákat, illetve kísérő szolgáltatásokat is kialakítanának. Zadar, Split és Dubrovnik légikikötőivel együttműködve a légi megközelítésről is megfelelő módon gondoskodnának. A projekt szervezői szerint nem egy klasszikus jachtkikötőt terveznek, hanem egy valódi hajózási központot, amely nem csupán ellátó központként üzemelne, hanem az egyes sziget turisztikai kínálatával összekapcsolva minél hosszabb ott tartózkodásra csábítaná a hajósokat.

Dubrovnik-Neretva megye Idegenforgalmi Közössége

www.visitdubrovnik.hr

Dubrovnik város Idegenforgalmi Közössége

www.tzdubrovnik.hr

Turisztikai Minisztérium

www.mint.hr

Befektetések

Pho

to: j

ura

j ko

Pač

Pho

to: b

raSl

av k

arl

ić

Május 2010 | 24

Kroatische Zentrale für TourismusRumfordstr. 7, 80469 MÜNCHEN, DEUTSCHLANDtel: +49 89 22 33 44fax: +49 89 22 33 77e-mail: kroatien-tourismus@t-online.de

Kroatische Zentrale für TourismusHochstr., 43, 60311 FRANKFURT, DEUTSCHLANDtel: +49 69 238 5350 fax: +49 69 2385 3520e-mail: info@visitkroatien.de

Ente Nazionale Croato per il TurismoPiazzetta Pattari 1/3, 20122 MILANO, ITALIAtel: +39 02 86 45 44 97fax: +39 02 86 45 45 74e-mail: info@enteturismocroato.it

Ente Nazionale Croato per il TurismoVia Dell’Oca 48, 00186 ROMA, ITALIAtel: +39 06 32 11 0396fax: +39 06 32 11 1462e-mail: officeroma@enteturismocroato.it

Chorvatské turistické sdruženíKrakovská 25, 110 00 PRAHA 1, ČESKÁ REPUBLIKAtel: +420 2 2221 1812fax: +420 2 2221 0793e-mail: info@htz.cz; infohtz@iol.cz

Office National Croate de Tourisme 48, Avenue Victor Hugo, 75116 PARIS, FRANCEtel: +33 1 45 00 99 55fax: +33 1 45 00 99 56e-mail: infos.croatie@wanadoo.fr

Office National Croate du TourismeVieille Halle aux Bles 38, 1000 BRUXELLES, BELGIUMtel: +32 255 018 88fax: +32 251 381 60e-mail: info-croatia@scarlet.be

Oficina de Turismo de CroaciaCalle Claudio Coello 22, esc. B, 1°C, 28001 MADRID, ESPAÑAtel.: +34 91 781 5514fax.: +34 91 431 8443e-mail: info@visitacroacia.es

Horvát Idegenforgalmi KözösségMagyar u. 36, 1053 BUDAPEST, MAGYARORSZÁGtel/fax: +36 1 266 65 05; +36 1 266 65 33e-mail: info@htz.hu

Kroatische Zentrale für TourismusAm Hof 13, 1010 WIEN, ÖSTERREICHtel: +43 1 585 38 84fax: +43 1 585 38 84 20e-mail: office@kroatien.at

Chorvátske turistické združenieTrenčianska 5, 821 09 BRATISLAVA, SLOVAKIAtel: +421 2 55 562 054fax: +421 2 55 422 619e-mail: infohtz@chello.sk

ElérhetőségCroatian National Tourist Office350 Fifth Avenue, Suite 4003, NEW YORK 10118, U.S.A.tel: +1 212 279 8672fax: +1 212 279 8683e-mail: cntony@earthlink.net

Croatian National Tourist Office2 Lanchesters, 162-164 Fulham Palace RoadLONDON W6 9ER, UNITED KINGDOMtel: +44 208 563 79 79fax: +44 208 563 26 16e-mail: info@croatia-london.co.uk

Narodowy Ośrodek Informacji TurystycznejRepubliki ChorwacjiIPC Business Center, ul. Koszykowa 54,00-675 WARSZAWA, POLSKAtel: +48 22 828 51 93fax: +48 22 828 51 90e-mail: info@chorwacja.home.pl

Kroatiska TuristbyrånKungsgatan 24, 11135 STOCKHOLM, SVERIGEtel: +46 853 482 080fax: +46 820 24 60e-mail: croinfo@telia.com

Kroatisch Nationaal Bureau Voor ToerismeNijenburg 2F, 1081 GG AMSTERDAM, NETHERLANDStel: +31 20 661 64 22 fax: +31 20 661 64 27e-mail: kroatie-info@planet.nl

Хорвaтckoe туристическое соовщество Краснопресненская наб. 12, подъезд 6, офис 1502 123610МОСКВА, PoccИЯТЕЛ: +7 495 258 15 07ФАКС: +7 495 258 15 08e-mail: htz@wtt.ru

Hrvaška turistična skupnostGosposvetska 2, 1000 LJUBLJANA, SLOVENIJAtel: +386 1 23 07 400fax: +386 1 230 74 04e-mail: hrinfo@siol.net

Kroatische Zentrale für TourismusBadenerstrasse 332, 8004 ZÜRICH, SWITZERLANDtel: +41 43 336 20 30fax: +41 43 336 20 39e-mail: info@kroatien-tourismus.ch

Croatian National Tourist Bord JapanArk Hills Executive Tower N613Akasaka 1-14-5, Minato-kuTokyo 107-0052tel: 0081 03 6234 0711fax: 0081 03 6234 0712e-mail: info@visitcroatia.jp

Kiadja: Horvát Idegenforgalmi Közösségwww.croatia.hr