Newton-törvények

Mozgásállapot-változások, erők

Kölcsönhatás

Kölcsönhatás alkalmával a test megváltoztathatja a vele

kapcsolatba került más test tulajdonságait, miközben a

másik test hatására saját jellemzői is megváltozhatnak.

Minden változás valamilyen kölcsönhatás eredménye.

Termikus kölcsönhatás

A test hőmérséklete változik.

Mechanikus kölcsönhatás

A test alakja vagy mozgásállapota változik.

Elektromos kölcsönhatás

Mágneses kölcsönhatás

Erő

Azokat a hatásokat, amely

megváltoztatják a testek

alakját vagy mozgásállapotát,

erőhatásoknak nevezzük.

Az erő jele: F

Mértékegysége: N (newton)

Az erő vektormennyiség,

nagysága és iránya van.

Az erő mérése

Erőmérőnek a rugók és a gumiszálak alkalmasak, mert erő

hatására viszonylag nagy alakváltozást mutatnak.

Newton I.: A tehetetlenség törvénye

Minden test nyugalomban van, vagy egyenes vonalú

egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg másik test vagy

erő mozgásállapota megváltoztatására nem kényszeríti.

Nyers tojás vagy főtt tojás?

Pörgessük meg a tojást az asztalon, majd érintsük megy egy

pillanatra az ujjunkkal!

Ha a tojás nyers, akkor tovább fog forogni.

A nyers tojás fehérje és sárgája a tehetetlenség miatt tovább

mozog a héjon beül.

Inerciarendszer

Azokat a vonatkoztatási rendszereket, amelyekben érvényes

Newton I. törvénye, inerciarendszernek nevezzük.

Az inerciarendszer maga is nyugalomban van, vagy egyenes

vonalú egyenletes mozgást végez.

A gyorsuló vagy forgómozgást végző vonatkoztatási

rendszert nem tekintjük inerciarendszernek.

Forgó vonatkoztatási rendszer

Coriolis-szoba a

Csodák Palotájában

Newton II.: A dinamika alaptörvénye

Erő hatására a test az erő

irányába gyorsul, és gyorsulása

egyenesen arányos a testre ható

erővel.

F = m ∙ a

Jele Mértékegysége

erő F N (newton)

tömeg m kg

gyorsulás a m/s2

Mekkora a gyorsulás?

F = m ∙ a

100 = 50 ∙ a

a = 2 m/s2

Mekkora a gyorsulás?

F = m ∙ a

200 = 50 ∙ a

a = 4 m/s2

Newton III.: Erő-ellenerő törvénye

Két test kölcsönhatásakor mindkét test erővel hat a

másikra. Ezek az erők egyenlő nagyságúak és ellentétes

irányúak.

A két erőt erőnek és ellenerőnek nevezzük.

Eredő erő

Ha egy testre egyszerre több erő hat, akkor ezek

együttes hatása megegyezik az erők eredőjének

hatásával.

Mekkora a gyorsulás?

Ha a testre ható erők eredője 0, a test nyugalomban

van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez.

(Az erők kioltják egymást.)

Sir Isaac Newton

1643 – 1727

angol fizikus, matematikus,

csillagász

Philosophiae Naturalis Principia

Mathematica