német nyelv - · pdf filenémet 5-8. évfolyam 1. ... (2012) minden...
TRANSCRIPT
Német nyelv
Helyi tanterv
5 – 8. évfolyam
2
Német 5-8. évfolyam
1. A német nyelv tantárgy általános céljai és feladatai
Az idegen nyelv műveltségi terület, ezen belül pedig a német nyelv tantárgy céljai és tartalma összhangban állnak a Nemzeti alaptanterv (Nat)
(2012) többi műveltségi területének céljaival, tartalmával, és az Európa Tanács ajánlásaival. A nyelvtanulás folyamata a Nat bevezetőjében
megfogalmazott kulcskompetenciákra épül. Az idegen nyelv tanulásának és tanításának alapvető célja a kommunikatív idegen nyelvi
kompetencia kialakítása és fejlesztése. A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten (A1, A2, B1, B2, C1, C2) a következő receptív és
produktív készségek fejlesztését foglalják magukba: beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, írás.
Az általános iskola végére a Nat (2012) minden diák számára előírja legalább egy élő idegen nyelvből az A2-es, azaz az európai alapszint
elérését.
A nyelvoktatáson belül különbséget kell tennünk a kisgyermekkori, illetve a későbbi nyelvoktatás között: Az 1. évfolyamon kezdődő
idegennyelv-tanítás elsődleges célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása, illetve a tanulók érdeklődésének
felkeltése a nyelvek tanulása és a más nyelveket beszélő emberek és kultúrájuk megismerése iránt.
Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban
motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt,
kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem
várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos
tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak.
Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért
elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már
ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára.
3
Az idegen nyelvvel való korai ismerkedés középpontjában, ebben a szakaszban, a hallott szöveg értése és a szóbeli interakció együttes
fejlesztése áll. A hallott szöveg értésének fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon.
A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés,
mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként,
megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan.
A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás
bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény. A tanulók a kezdő szakasz végére elért nyelvi szintje KER szintben nem
adható meg.
A készségfejlesztés során a tanulók megismerkednek az alapvető nyelvtanulási stratégiákkal, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a
későbbiekben önálló nyelvtanulóvá váljanak. A tanulási folyamat során a tanuló egész személyisége formálódik, így alapvető fontosságú, hogy a
kisgyermekkori idegennyelv-tanítást áthassa a holisztikus pedagógiai szemlélet.
Az ötödik évfolyam megkezdésekor a tanulók már nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek, megértik a tanár kéréseit, óravezetését,
ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak.
A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. A
nyelvelsajátítás területén a korábbiakhoz hasonlóan fontos cél a beszédértés és a beszédkészség fejlesztése, de ebben az életkorban fokozatosan
felzárkózik melléjük az olvasott szöveg értése és az írás is. Az idegen nyelv elsajátítása továbbra is minden esetben kontextusba ágyazva, konkrét
beszédhelyzetek során történik, melyekben a verbális és a nem verbális elemek természetes egységet alkotnak.
A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve
információ-feldolgozásra. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más
szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. A 4. évfolyamon megadott témakörök a tanulók életkorának
megfelelően új szempontból, magasabb nyelvi szinten újra feldolgozhatók és bővíthetők, ezért az új témák mellett ezek is szerepelnek az 5-8.
évfolyamon.
4
A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább
képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A
nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására
is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A helyes
nyelvhasználat elsajátításában nagy szerepe van a nyelvi input minőségének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások esetében a
pozitív tanári visszajelzésnek.
A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az
osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást.
A nyolcadik osztály végére a tanulók nyelvtudása eléri azt a mérhető szintet (A2), mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű
információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt ve
2. A helyi tanterv tartalma
Bár a kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket a 4. évfolyam kivételével kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg,
helyi tanterv-javaslatunkban mi évfolyamokra bontva adjuk meg
az adott évfolyamon feldolgozandó témaköröket és tartalmakat
az éves óraszámot
az ajánlott tevékenységformákat
a követelményeket és
az ellenőrzéssel, értékeléssel kapcsolatos javaslatokat
Éves óraszámok
5
5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.
Kötelező heti
óraszám
3 óra 3óra 3 óra 3 óra
Szabadon
tervezhető órakeret
terhére heti óraszám
0,5 óra 0,5 óra - -
Éves óraszám 126 óra 126 óra 108 óra 108 óra
Éves óraszám:126
Heti óraszám: 3,5
5-6.évf.
Tematikai egység Alapóraszám Szabadon
tervezhető
órakeret
Összesen
1.Család 13 2 15
2.Otthon 10 2 12
3.Idő,időjárás 10 2 12
4.Iskola,barátok 10 2 12
6
5.Sport 11 1 12
6.Szabadidő,szórakozás 12 3 15
7.Természet,állatok 13 2 15
8.Ünnepek és szokások 8 2 10
Fantázia és valóság 9 1 10
Egészséges életmód 12 1 13
7
Témakör
sorszáma
Témakör 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.
1. Család Óraszám 15óra 15 óra 10 óra 10 óra
2. Otthon 12 óra 12 óra 12 óra 10 óra
3. Idő,időjárás 12 óra 12 óra 10 óra 10 óra
4. Iskola,barátok 12 óra 12 óra 10 óra 10 óra
5. Sport 12 óra 12 óra 12 óra 12 óra
6. Szabadidő,szórakozás 15 óra 15 óra 12 óra 12 óra
7. Természet,állatok 15 óra 15 óra 12 óra 12 óra
8. Ünnepek és szokások 10 óra 10 óra 10 óra 12 óra
9. Fantázia és valóság 10 óra 10 óra 10 óra 10 óra
10. Egészséges életmód 13 óra 13 óra 10 óra 10 óra
8
5. évfolyam
Kompetenciák Témakörök, tartalmak Tevékenységformák Éves óraszám Ellenőrzés, értékelés
Idegen nyelvi kommunikáció
Énkép, önismeret
A nyelvtanulás iránti érdeklődés
felkeltése
A tanulás tanítása
Hallás utáni értés és beszédkészség
fejlesztése
Idegen nyelvi kommunikáció
A tanuláshoz szükséges emlékezet,
koncentrációs képességek fejlesztése
Hon- és népismeret
Hallás utáni értés, beszéd-, olvasás- és
íráskészscsoportosítása
Képek kiegészítése, rajzolása hallott és
olvasott szövegek alapján
Képleírás egyszerű mondatokkal sz
Család
Családi események,
közös programok.
Családi ünnepek.
Napirend.
Otthon
Otthonom, szűkebb
környezetem
Kedvenc játékaim.
Lakóhelyem, tágabb
környezetem.
Idő, időjárás
Az óra.
Évszakok és hónapok.
A hét napjai és a
napszakok.
Iskola, barátok
Iskolám.
Tantárgyaim,
tanáraim.
Osztálytársaim,
barátaim.
Tanórán kívüli közös
programjaink.
Iskolai élet más
országokban.
egyéni munka
pármunka
kooperatív technikák
csoportmunka
forgószínpad
frontális osztálymunka
drámajáték
projektek
126 Család
Én és a családom.
Személyes
bemutatkozás.
Személlyel kapcsolatos
kérdésekre válaszadás.
Más személyekkel
kapcsolatos
adatgyűjtés.
Üdvözlések.
Családtagok
bemutatása.
Környezetismeret:
együttélés a
családban
9
Sport
Sportok,
sportfelszerelések.
Kedvenc sportom.
Szabadidő, szórakozás
Szabadidős
tevékenységek,
kedvenc időtöltésem.
Közös időtöltés
barátokkal.
Természet, állatok
Kedvenc állataim.
Állatok a ház körül.
Vadon élő és állatkerti
állatok.
Állatok a
nagyvilágban.
Kontinensek,
tájegységek.
Ünnepek és szokások
Az én ünnepeim.
Ünnepek itthon és a
nagyvilágban.
Fantázia és valóság
A képzeletem világa:
fantáziaállatok.
Egészséges életmód
A rendszeres
testedzés.
10
A helyes táplálkozás.
Kommunikációs eszközök:
Társadalmi érintkezéshez
szükséges kommunikációs
szándékok:
köszönés, elköszönés,
köszönet és arra reagálás,
bemutatkozás, megszólítás
érdeklődés hogylét iránt és
arra reagálás,
bocsánatkérés és arra
reagálás,
gratuláció, jókívánságok és
arra reagálás.
Személyes beállítódás és
vélemény kifejezésére szolgáló
kommunikációs eszközök:
véleménykérés és arra
reagálás
valaki igazának az elismerése
és el nem ismerése
egyetértés, egyet nem értés,
tetszés, nem tetszés.
Információcseréhez kapcsolódó
kommunikációs eszközök:
dolgok, személyek
megnevezése, leírása,
információkérés,
információadás,
11
igenlő vagy nemleges válasz,
tudás, nem tudás.
A partner cselekvését befolyásoló
kommunikációs eszközök:
kérés,
javaslat és arra reagálás,
meghívás és arra reagálás,
kínálás és arra reagálás.
Interakcióban jellemző
kommunikációs eszközök:
visszakérdezés,
nem értés,
betűzés kérése, betűzés.
Fogalomkörök
cselekvés, történés, létezés
kifejezése,
birtoklás kifejezése,
térbeli viszonyok,
időbeli viszonyok,
mennyiségi viszonyok,
minőségi viszonyok,
modalitás,
esetviszonyok,
szövegösszetartó eszközök.
12
6. évfolyam
Kompetenciák Témakörök, tartalmak Tevékenységformák Éves óraszám Ellenőrzés, értékelés
Idegen nyelvi kommunikáció
Énkép, önismeret
A nyelvtanulás iránti érdeklődés
felkeltése
A tanulás tanítása
Hallás utáni értés és beszédkészség
fejlesztése
Idegen nyelvi kommunikáció
A tanuláshoz szükséges emlékezet,
koncentrációs képességek fejlesztése
Idegen nyelvi kommunikáció
Szociális kompetencia
Környezettudatosságra nevelés
Testi és lelki egészség
Család
Én és a családom.
Családtagok
bemutatása.
Családi események,
közös programok.
Családi ünnepek.
Napirend.
Otthon
Lakóhelyem, tágabb
környezetem:
Európa, az Európai
Unió országai
Idő, időjárás
Évszakok és
hónapok.
Időjárás, időjárási
jelenségek
megfigyelése.
Étkezés
Napi étkezések.
Kedvenc ételeim,
italaim.
Egészséges
táplálkozás.
Receptek, főzés,
egyéni munka
pármunka
kooperatív technikák
csoportmunka
forgószínpad
frontális osztálymunka
drámajáték
projektek
126 Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
igaz‒hamis,
feleletválasztós,
hozzárendelés
(kép‒kép,
kép‒szöveg,
szöveg‒szöveg),
kiegészítendő
kérdések.
Beszédkészség:
kommunikációs
készség,
szókincs,
nyelvhelyesség,
kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs
készség,
szókincs,
nyelvhelyesség,
helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
13
Honismeret – interkulturális
ismeretek fejlesztése
Hallás és olvasás utáni értés, beszéd-
és íráskészség fejlesztése
Idegen nyelvi kommunikáció
Esztétikai-művészeti tudatosság és
kifejezőképesség
Kezdeményezőképesség
kompetencia
Matematikai kompetencia
Kreativitás fejlesztése
Énkép, önismeret fejlesztése
Hallás és olvasás utáni értés, beszéd-
és íráskészség fejlesztése
Idegen nyelvi kommunikáció
Esztétikai-művészeti tudatosság és
kifejezőképesség
Kezdeményezőképesség
kompetencia
Matematikai kompetencia
sütés.
Öltözködés
Évszakok és
ruhadarabok.
Kedvenc ruháim.
Divat.
Sport
Testrészek és
mozgás.
Sportok,
sportfelszerelések.
Kedvenc sportom.
Szabadidő, szórakozás
Szabadidős
tevékenységek,
kedvenc
időtöltésem.
Közös időtöltés
barátokkal.
Ünnepek és szokások
Az én ünnepeim.
Ünnepek itthon és a
nagyvilágban.
Város, bevásárlás
Városok,
települések, falvak.
Épületek, utcák.
Az én
városom/falum.
rövidebb tanulói
megnyilvánulások,
hozzászólások
értékelése
hosszabb szóbeli
feleletek árnyalt
értékelése
Az írásbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
írásbeli házi
feladat,
önellenőrző
feladatlap,
feladatlap.
Félévkor és évvégén
osztályzatot kapnak a
tanulók.
14
Utazás, pihenés
Vakáció, nyaralás.
Táborok,
osztálykirándulás.
Közlekedési
eszközök.
Egészséges életmód
A rendszeres
testedzés.
A helyes
táplálkozás.
Kommunikációs eszközök:
Társadalmi érintkezéshez
szükséges kommunikációs
szándékok:
köszönés, elköszönés,
köszönet és arra reagálás,
bemutatkozás, megszólítás
érdeklődés hogylét iránt és
arra reagálás,
bocsánatkérés és arra
reagálás,
gratuláció, jókívánságok és
arra reagálás.
Személyes beállítódás és
vélemény kifejezésére szolgáló
kommunikációs eszközök:
véleménykérés és arra
reagálás
15
valaki igazának az
elismerése és el nem
ismerése
egyetértés, egyet nem értés,
tetszés, nem tetszés.
Információcseréhez
kapcsolódó kommunikációs
eszközök:
dolgok, személyek
megnevezése, leírása,
információkérés,
információadás,
igenlő vagy nemleges
válasz,
tudás, nem tudás.
A partner cselekvését
befolyásoló kommunikációs
eszközök:
kérés,
javaslat és arra reagálás,
meghívás és arra reagálás,
kínálás és arra reagálás.
Interakcióban jellemző
kommunikációs eszközök:
visszakérdezés,
nem értés,
betűzés kérése, betűzés.
16
Fogalomkörök
cselekvés, történés, létezés
kifejezése,
birtoklás kifejezése,
térbeli viszonyok,
időbeli viszonyok,
mennyiségi viszonyok,
minőségi viszonyok,
modalitás,
esetviszonyok,
szövegösszetartó eszközök.
17
7. évfolyam
Kompetenciák Témakörök, tartalmak Tevékenységformák Éves óraszám Ellenőrzés, értékelés
Idegen nyelvi kommunikáció
Énkép, önismeret
A nyelvtanulás iránti érdeklődés
felkeltése
A tanulás tanítása
Hallás utáni értés és beszédkészség
fejlesztése
Idegen nyelvi kommunikáció
Szociális kompetencia
Környezettudatosságra nevelés
Testi és lelki egészség
Honismeret – interkulturális
ismeretek fejlesztése
Hallás és olvasás utáni értés,
beszéd- és íráskészség fejlesztése
Család
Én és a családom.
Családtagok
bemutatása, családfa.
Családi események,
közös programok.
Családi ünnepek.
Nagyszüleim világa.
Otthon
Otthonom, szűkebb
környezetem.
Lakóhelyiségek,
bútorok, berendezési
tárgyak.
Lakóhelyem, tágabb
környezetem.
Otthonok a célnyelvi
országban és a
nagyvilágban.
Étkezés
Receptek, főzés, sütés,
főzőműsorok.
Étkezési szokások a
célnyelvi kultúrában és
a nagyvilágban.
Öltözködés
egyéni munka
pármunka
kooperatív technikák
csoportmunka
forgószínpad
projekt
drámajáték
frontális osztálymunka
108 Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
igaz‒hamis,
feleletválasztós,
hozzárendelés
(kép‒kép,
kép‒szöveg,
szöveg‒szöveg),
kiegészítendő
kérdések.
Beszédkészség:
kommunikációs
készség,
szókincs,
nyelvhelyesség,
kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs
készség,
szókincs,
nyelvhelyesség,
helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
18
Idegen nyelvi kommunikáció
Esztétikai-művészeti tudatosság és
kifejezőképesség
Kezdeményezőképesség
kompetencia
Matematikai kompetencia
Kreativitás fejlesztése
Énkép, önismeret fejlesztése
Hallás és olvasás utáni értés,
beszéd- és íráskészség fejlesztése
Idegen nyelvi kommunikáció
Esztétikai-művészeti tudatosság és
kifejezőképesség
Kezdeményezőképesség
kompetencia
Matematikai kompetencia
Ruhadarabok
Kedvenc ruháim.
Divat világa.
Iskola, barátok
Iskolám
Osztálytársaim,
barátaim.
Tanórán kívüli közös
programjaink.
Iskolai élet más
országokban.
Szabadidő, szórakozás
Szabadidős
tevékenységek,
kedvenc időtöltésem.
Mozi, színház,
zenehallgatás,
kiállítások.
Közös időtöltés
barátokkal.
Ünnepek és szokások
Az én ünnepeim.
Ünnepek itthon és a
nagyvilágban.
Város, bevásárlás
Városok, települések,
falvak.
Épületek, utcák.
Tájékozódás,
útbaigazítás.
rövidebb tanulói
megnyilvánulások,
hozzászólások
értékelése,
hosszabb szóbeli
feleletek árnyalt
értékelése.
Az írásbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
írásbeli házi
feladat,
önellenőrző
feladatlap,
feladatlap,
projektmunkák
ellenőrzése.
Félévkor és évvégén
osztályzatot kapnak a
tanulók.
19
Üzletek,
bevásárlóközpontok,
piac.
Vásárlás.
Híres városok és
nevezetességeik.
Utazás, pihenés
Táborok,
osztálykirándulás.
Közlekedési eszközök.
Utazás belföldön és
külföldön.
Fantázia és valóság
Kedvenc
olvasmányaim,
könyveim.
Múltunk és jövőnk
Családom múltja,
gyökereim.
Kommunikációs eszközök:
Társadalmi érintkezéshez
szükséges kommunikációs
eszközök:
megszólítás,
köszönés, elköszönés,
köszönet és arra reagálás,
bemutatás, bemutatkozás,
érdeklődés hogylét iránt és arra
reagálás,
engedélykérés és arra reagálás,
20
bocsánatkérés és arra reagálás,
gratuláció, jókívánságok és
arra reagálás,
személyes levélben
megszólítás, és elbúcsúzás.
Személyes beállítódás és vélemény
kifejezésére szolgáló
kommunikációs eszközök:
véleménykérés és arra
reagálás,
valaki igazának az elismerése
és el nem ismerése,
egyetértés, egyet nem értés,
tetszés, nem tetszés,
akarat, kívánság, képesség.
Információcseréhez kapcsolódó
kommunikációs eszközök:
dolgok, személyek
megnevezése, leírása,
események leírása,
információkérés,
információadás,
igenlő vagy nemleges válasz,
tudás, nem tudás.
A partner cselekvését befolyásoló
kommunikációs eszközök:
kérés,
javaslat és arra reagálás,
21
meghívás és arra reagálás,
kínálás és arra reagálás.
Interakcióban jellemző
kommunikációs eszközök:
visszakérdezés, ismétléskérés,
nem értés,
betűzés kérése, betűzés.
Fogalomkörök:
cselekvés, létezés, történés
kifejezése.
birtoklás kifejezése,
térbeli viszonyok,
időbeli viszonyok,
mennyiségi viszonyok,
minőségi viszonyok,
modalitás,
esetviszonyok,
szövegösszetartó eszközök.
22
8. évfolyam
Kompetenciák Témakörök, tartalmak Tevékenységformák Éves óraszám Ellenőrzés, értékelés
Idegen nyelvi kommunikáció
Énkép, önismeret
A nyelvtanulás iránti érdeklődés
felkeltése
A tanulás tanítása
Hallás utáni értés és
beszédkészség fejlesztése
Idegen nyelvi kommunikáció
Esztétikai-művészeti tudatosság és
kifejezőképesség
Kezdeményezőképesség
kompetencia
Matematikai kompetencia
Kreativitás fejlesztése
Énkép, önismeret fejlesztése
Hallás és olvasás utáni értés,
Család
Én és a családom.
Családtagok bemutatása,
jellemzése.
Otthon
Otthonom, szűkebb
környezetem.
Lakóhelyiségek,
bútorok, berendezési
tárgyak.
Lakóhelyem, tágabb
környezetem.
Otthonok a célnyelvi
országban és a
nagyvilágban.
Idő, időjárás
Természeti katasztrófák.
Öltözködés
Ruhadarabok
Kedvenc ruháim.
Iskola, barátok
Osztálytársaim,
barátaim.
Szabadidő, szórakozás
Szabadidős
egyéni munka
pármunka
kooperatív technikák
csoportmunka
forgószínpad
projekt
drámajáték
frontális osztálymunka
108 Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
igaz‒hamis,
feleletválasztós,
hozzárendelés
(kép‒kép,
kép‒szöveg,
szöveg‒szöveg),
kiegészítendő
kérdések.
Beszédkészség:
kommunikációs
készség,
szókincs,
nyelvhelyesség,
kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs
készség,
szókincs,
nyelvhelyesség,
helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
23
beszéd- és íráskészség fejleszt
Idegen nyelvi kommunikáció
Szociális kompetencia
Énkép, önismeret
A nyelvtanulás iránti pozitív
attitűd megteremtése
A tanulás tanítása
Hallás utáni értés, beszéd-,
olvasás- és íráskészség
fejlesztéseése
tevékenységek, kedvenc
időtöltésem.
Mozi, színház,
zenehallgatás,
kiállítások.
Közös időtöltés
barátokkal.
Ünnepek és szokások
Az én ünnepeim.
Ünnepek itthon és a
nagyvilágban.
Utazás, pihenés
Vakáció, nyaralás.
Táborok,
osztálykirándulás.
Közlekedési eszközök.
Utazás belföldön és
külföldön.
Környezetünk védelme
Szelektív
hulladékgyűjtés.
Környezettudatos
viselkedés.
Múltunk és jövőnk
Az én jövőm.
Lakóhelyem régen és
most.
A jövő városa.
Földünk jövője.
Média, kommunikáció
rövidebb tanulói
megnyilvánulások,
hozzászólások
értékelése,
hosszabb szóbeli
feleletek árnyalt
értékelése.
Az írásbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
írásbeli házi
feladat,
önellenőrző
feladatlap,
feladatlap,
projektmunkák
ellenőrzése.
Félévkor és évvégén
osztályzatot kapnak a
tanulók.
24
Infokommunikációs
eszközök a
mindennapokban.
A média szerepe a
hétköznapokban.
Kommunikációs eszközök:
Társadalmi érintkezéshez
szükséges kommunikációs
eszközök:
megszólítás,
köszönés, elköszönés,
köszönet és arra reagálás,
bemutatás, bemutatkozás,
érdeklődés hogylét iránt és arra
reagálás,
engedélykérés és arra reagálás,
bocsánatkérés és arra reagálás,
gratuláció, jókívánságok és arra
reagálás,
személyes levélben megszólítás,
és elbúcsúzás.
Személyes beállítódás és vélemény
kifejezésére szolgáló
kommunikációs eszközök:
véleménykérés és arra reagálás,
valaki igazának az elismerése és
el nem ismerése,
egyetértés, egyet nem értés,
tetszés, nem tetszés,
akarat, kívánság, képesség.
25
Információcseréhez kapcsolódó
kommunikációs eszközök:
dolgok, személyek
megnevezése, leírása,
események leírása,
információkérés,
információadás,
igenlő vagy nemleges válasz,
tudás, nem tudás.
A partner cselekvését befolyásoló
kommunikációs eszközök:
kérés,
javaslat és arra reagálás,
meghívás és arra reagálás,
kínálás és arra reagálás.
Interakcióban jellemző
kommunikációs eszközök:
visszakérdezés, ismétléskérés,
nem értés,
betűzés kérése, betűzés.
Fogalomkörök:
cselekvés, létezés, történés
kifejezése.
birtoklás kifejezése,
térbeli viszonyok,
időbeli viszonyok,
mennyiségi viszonyok,
26
minőségi viszonyok,
modalitás,
esetviszonyok,
szövegösszetartó eszközök.
A továbbhaladás feltételei
Évfolyam Hallott szöveg értése Beszédkészség Olvasott szöveg értése Íráskészség
5.
évfolyam
A tanuló
követni tudja a kissé
komplexebb formában
elhangzó és kevesebb
nonverbális elemmel
támogatott célnyelvi
óravezetést;
megérti az osztálytermi
tevékenységekhez
kapcsolódó, kevesebb
nonverbális elemmel
támogatott és bővülő
szókinccsel
megfogalmazott, de
továbbra is rövid, egyszerű
tanári utasításokat;
megérti az ismert
témákhoz kapcsolódó,
egy-egy rövid mondatból
álló kérdéseket, a néhány
rövid mondatból álló
megnyilatkozásokat;
Szóbeli interakció
A tanuló
képes beszédszándékát
egyszerű nyelvi
eszközökkel, bővülő
szókinccsel és
nonverbális elemekkel
támogatva kifejezni;
képes egyszerű
kérdéseket feltenni
ismert témákról, illetve
egyszerű nyelvi
eszközökkel válaszolni
a hozzá intézett
kérdésekre;
képes rövid
beszélgetést folytatni
ismert témákról,
egyszerű nyelvi
eszközökkel,
begyakorolt
beszédfordulatokkal;
A tanuló
a megértést segítő
elemekre támaszkodva
felismeri és megérti az
egyszerű szövegekben
az ismert neveket,
szavakat és
mondatokat;
megérti a különböző
műfajú, egyszerű,
autentikus szövegek
lényegét;
egyszerű, autentikus
szövegekből képes
kiszűrni néhány
alapvető információt;
el tudja végezni az
olvasott szövegre
vonatkozó egyszerű
feladatokat;
a készségeket,
képességeket kreatívan
A tanuló
képes ismert témáról
rövid, egyszerű
mondatokat írni;
megadott mintát
követve különböző
műfajú és
életkorának
megfelelő témájú
rövid szövegeket
alkot;
írásbeli válaszokat ad
személyes adatokra
vonatkozó egyszerű
kérdésekre;
elvégzi a közösen
feldolgozott olvasott
szöveghez
kapcsolódó írásbeli
feladatokat;
részt vesz írásbeli
nyelvi játékokban;
27
felismeri a mindennapi
témakörökben elhangzó
rövid, egyszerű
szövegekben az ismerős
szavakat, fordulatokat,
ezekből képes
következtetni a szövegek
témájára;
a megértést segítő
feladatokra támaszkodva
képes kiszűrni a lényeget
és néhány konkrét
információt ismert témájú
rövid, egyszerű
szövegekből;
egyre önállóbban alkalmaz
néhány, a megértést segítő
alapvető stratégiát.
képes rövid
beszélgetést folytatni a
társakkal a tanult
témákról;
közösen elő tud adni
rövid, egyszerű
szövegeket;
kiejtése az ismert
szöveg célnyelvi
normákhoz közelít,
intonációja helyes és
beszédtempója
megfelelő.
Összefüggő beszéd
A tanuló
el tud mondani rövid,
egyszerű szövegeket,
illetve elő tud adni
társaival közösen,
tanári segítséggel
párbeszédet;
egyszerű nyelvi
eszközökkel
megfogalmazott,
összefüggő leírást tud
adni saját magáról és a
környezetében
előforduló tárgyakról,
élőlényekről,
eseményekről;
képes néhány egyszerű
használja az olvasott
szövegek
értelmezéséhez;
érdeklődése kialakul a
célnyelvi kultúra
irodalmi, művészeti
alkotásai iránt.
képes a meglévő
szókincs, tudás
kreatív alkalmazására
az őt érdeklő témájú,
egyszerű szövegek
írásánál.
28
nyelvtani szerkezet és
mondatfajta
használatára;
képes szavak,
szócsoportok, egyszerű
cselekvések, történések
összekapcsolására
kötőszavakkal;
be tudja mutatni
munkáját egyszerű
nyelvi eszközökkel;
el tud mondani ismert
szöveget a célnyelvi
normához közelítő
kiejtéssel, intonációval
és beszédtempóban.
6.
évfolyam
A tanuló
követni tudja a kissé
komplexebb formában
elhangzó és kevesebb
nonverbális elemmel
támogatott célnyelvi
óravezetést;
megérti az osztálytermi
tevékenységekhez
kapcsolódó, kevesebb
nonverbális elemmel
támogatott és bővülő
szókinccsel
megfogalmazott, de
Szóbeli interakció
A tanuló
képes beszédszándékát
egyszerű nyelvi
eszközökkel, bővülő
szókinccsel és
nonverbális elemekkel
támogatva kifejezni;
képes egyszerű
kérdéseket feltenni
ismert témákról, illetve
egyszerű nyelvi
eszközökkel válaszolni
a hozzá intézett
A tanuló
a megértést segítő
elemekre támaszkodva
felismeri és megérti az
egyszerű szövegekben
az ismert neveket,
szavakat és
mondatokat;
megérti a különböző
műfajú, egyszerű,
autentikus szövegek
lényegét;
el tudja végezni az
olvasott szövegre
A tanuló
képes ismert témáról
rövid, egyszerű
mondatokat írni;
írásbeli válaszokat ad
személyes adatokra
vonatkozó egyszerű
kérdésekre;
elvégzi a közösen
feldolgozott olvasott
szöveghez
kapcsolódó írásbeli
feladatokat;
29
továbbra is rövid,
egyszerű tanári
utasításokat;
megérti az ismert
témákhoz kapcsolódó,
egy-egy rövid mondatból
álló kérdéseket, a néhány
rövid mondatból álló
megnyilatkozásokat;
felismeri a mindennapi
témakörökben elhangzó
rövid, egyszerű
szövegekben az ismerős
szavakat, fordulatokat,
ezekből képes
következtetni a szövegek
témájára;
a megértést segítő
feladatokra támaszkodva
képes kiszűrni a lényeget
és néhány konkrét
információt ismert témájú
rövid, egyszerű
szövegekből;
egyre önállóbban alkalmaz
néhány, a megértést segítő
alapvető stratégiát.
kérdésekre;
képes rövid
beszélgetést folytatni
ismert témákról,
egyszerű nyelvi
eszközökkel,
begyakorolt
beszédfordulatokkal;
képes rövid
beszélgetést folytatni a
társakkal a tanult
témákról;
közösen elő tud adni
rövid, egyszerű
szövegeket;
kiejtése az ismert
szöveg célnyelvi
normákhoz közelít,
intonációja helyes és
beszédtempója
megfelelő.
Összefüggő beszéd
A tanuló
el tud mondani rövid,
egyszerű szövegeket,
illetve elő tud adni
társaival közösen,
tanári segítséggel
párbeszédet;
egyszerű nyelvi
eszközökkel
vonatkozó egyszerű
feladatokat;
érdeklődése kialakul a
célnyelvi kultúra
irodalmi, művészeti
alkotásai iránt.
részt vesz írásbeli
nyelvi játékokban.
30
megfogalmazott,
összefüggő leírást tud
adni saját magáról és a
környezetében
előforduló tárgyakról,
élőlényekről,
eseményekről;
képes néhány egyszerű
nyelvtani szerkezet és
mondatfajta
használatára;
el tud mondani ismert
szöveget a célnyelvi
normához közelítő
kiejtéssel, intonációval
és beszédtempóban.
Évfolyam Hallott szöveg értése Beszédkészség Olvasott szöveg értése Íráskészség
7.
évfolyam
A tanuló
megérti az osztálytermi
tevékenységekhez
kapcsolódó tanári
utasításokat;
megérti az ismert
témákhoz kapcsolódó
egyszerű kérdéseket és
kijelentéseket;
felismeri a tanult
témakörökben elhangzó
szövegekben a tanult
szavakat, szó- és
beszédfordulatokat, és
Szóbeli interakció
A tanuló
kommunikálni tud
egyszerű és közvetlen
információcserét
igénylő feladatokban
ismert témákról,
egyszerű nyelvi
eszközökkel,
begyakorolt
beszédfordulatokkal;
kérdést tud feltenni
kiszámítható,
mindennapi
helyzetekben, választ
A tanuló
megérti az ismerős
témákról szóló rövid
szövegeket;
megtalálja az alapvető
információkat az
egyszerű, hétköznapi
szövegekben;
megérti az életkorának
megfelelő témájú
autentikus szövegek
lényegét, képes a
szövegekből az
alapvető információk
A tanuló
összefüggő
mondatokat ír a
közvetlen
környezettel
kapcsolatos témákról;
az írást
kommunikációs
eszközként használja
az egyszerű
interakciókban;
képes a gondolatok
kifejezésére egyszerű
kötőszavakkal
31
ezekből következtet a
szövegek témájára,
tartalmára;
követi az ismert
témakörökben elhangzó
szövegekben a beszélők
gondolatmenetét;
egyre önállóbban alkalmaz
néhány, a megértést segítő
alapvető stratégiát.
ad a hozzá intézett
kérdésekre, illetve
rövid párbeszédeket
folytat;
törekszik a célnyelvi
normához közelítő
kiejtésre, intonációra
és beszédtempóra.
Összefüggő beszéd
A tanuló
képes saját magáról és
közvetlen
környezetéről
röviden, de egyre
bővülő szókinccsel,
egyszerű
beszédfordulatok
alkalmazásával,
összefüggően beszélni;
be tudja mutatni
munkáját egyszerű
nyelvi eszközökkel;
el tud mesélni rövid,
egyszerű történeteket;
meg tud fogalmazni
egyszerű állításokat,
összehasonlításokat,
magyarázatokat,
indoklásokat;
használ egyszerű
nyelvtani
kiszűrésére;
elvégzi az olvasott
szövegekre vonatkozó
feladatokat;
egyre tájékozottabb a
célnyelvi kultúráról;
érdeklődése fokozódik
a célnyelvi kultúrába
tartozó irodalmi,
művészeti alkotások
iránt.
összekapcsolt
mondatsorokban;
felismeri és követi az
alapvető írásbeli
műfajok sajátos
szerkezeti és
stílusjegyeit.
32
szerkezeteket és
mondatfajtákat;
összekapcsolja a
szavakat,
szócsoportokat,
egyszerű
cselekvéseket,
történéseket lineáris
kötőszavakkal;
alkalmazza a célnyelvi
normához közelítő
kiejtést, intonációt és
beszédtempót.
Évfolyam Hallott szöveg értése Beszédkészség Olvasott szöveg értése Íráskészség
8.
évfolyam
A tanuló
megérti az osztálytermi
tevékenységekhez
kapcsolódó tanári
utasításokat;
megérti az ismert
témákhoz kapcsolódó
egyszerű kérdéseket és
kijelentéseket;
felismeri a tanult
témakörökben elhangzó
szövegekben a tanult
szavakat, szó- és
beszédfordulatokat, és
ezekből következtet a
szövegek témájára,
tartalmára;
Szóbeli interakció
A tanuló
kommunikálni tud
egyszerű és közvetlen
információcserét
igénylő feladatokban
ismert témákról,
egyszerű nyelvi
eszközökkel,
begyakorolt
beszédfordulatokkal;
kérdést tud feltenni
kiszámítható,
mindennapi
helyzetekben, választ
ad a hozzá intézett
kérdésekre, illetve
rövid párbeszédeket
A tanuló
megérti az ismerős
témákról szóló rövid
szövegeket;
megtalálja az alapvető
információkat az
egyszerű, hétköznapi
szövegekben;
megérti az életkorának
megfelelő témájú
autentikus szövegek
lényegét, képes a
szövegekből az
alapvető információk
kiszűrésére;
elvégzi az olvasott
szövegekre vonatkozó
A tanuló
összefüggő
mondatokat ír a
közvetlen
környezettel
kapcsolatos témákról;
az írást
kommunikációs
eszközként használja
az egyszerű
interakciókban;
képes a gondolatok
kifejezésére egyszerű
kötőszavakkal
összekapcsolt
mondatsorokban;
a nyelvismeret
33
követi az ismert
témakörökben elhangzó
szövegekben a beszélők
gondolatmenetét;
képes a lényeg és néhány
alapvető információ
kiszűrésére az ismert
témakörökben elhangzó
szövegekből, részben
önállóan, részben a
megértést segítő,
változatos feladatokra
támaszkodva;
egyre önállóbban alkalmaz
néhány, a megértést segítő
alapvető stratégiát.
folytat;
megteszi az első
lépéseket a célnyelv
spontán módon
történő használata
útján;
egyre több
kompenzációs
stratégiát alkalmaz
tudatosan a
megértetés, illetve a
beszédpartner
megértése érdekében;
törekszik a célnyelvi
normához közelítő
kiejtésre, intonációra
és beszédtempóra.
Összefüggő beszéd
A tanuló
képes saját magáról és
közvetlen
környezetéről
röviden, de egyre
bővülő szókinccsel,
egyszerű
beszédfordulatok
alkalmazásával,
összefüggően beszélni;
be tudja mutatni
munkáját egyszerű
nyelvi eszközökkel;
feladatokat;
kreatívan használja a
készségét az olvasott
szövegek
megértéséhez,
értelmezéséhez;
egyre tájékozottabb a
célnyelvi kultúráról;
érdeklődése fokozódik
a célnyelvi kultúrába
tartozó irodalmi,
művészeti alkotások
iránt.
kreatívan alkalmazza
egyszerű szövegek
írására az őt érdeklő,
ismert témákról;
felismeri és követi az
alapvető írásbeli
műfajok sajátos
szerkezeti és
stílusjegyeit.
34
el tud mesélni rövid,
egyszerű történeteket;
meg tud fogalmazni
egyszerű állításokat,
összehasonlításokat,
magyarázatokat,
indoklásokat;
használ egyszerű
nyelvtani
szerkezeteket és
mondatfajtákat;
összekapcsolja a
szavakat,
szócsoportokat,
egyszerű
cselekvéseket,
történéseket lineáris
kötőszavakkal, és
kifejezi az ok-okozati
összefüggések;
alkalmazza a
megértést segítő
legfontosabb
stratégiák;
alkalmazza a célnyelvi
normához közelítő
kiejtést, intonációt és
beszédtempót.
35
36
37
Évfolyam Hallott szöveg értése Beszédkészség Olvasott szöveg értése Íráskészség
5.
évfolyam
A tanuló
követni tudja a kissé
komplexebb formában
elhangzó és kevesebb
nonverbális elemmel
támogatott célnyelvi
óravezetést;
megérti az osztálytermi
tevékenységekhez
kapcsolódó, kevesebb
nonverbális elemmel
támogatott és bővülő
szókinccsel
megfogalmazott, de
továbbra is rövid, egyszerű
tanári utasításokat;
megérti az ismert
témákhoz kapcsolódó,
egy-egy rövid mondatból
álló kérdéseket, a néhány
rövid mondatból álló
megnyilatkozásokat;
felismeri a mindennapi
témakörökben elhangzó
rövid, egyszerű
szövegekben az ismerős
szavakat, fordulatokat,
ezekből képes
következtetni a szövegek
Szóbeli interakció
A tanuló
képes beszédszándékát
egyszerű nyelvi
eszközökkel, bővülő
szókinccsel és
nonverbális elemekkel
támogatva kifejezni;
képes egyszerű
kérdéseket feltenni
ismert témákról, illetve
egyszerű nyelvi
eszközökkel válaszolni
a hozzá intézett
kérdésekre;
képes rövid
beszélgetést folytatni
ismert témákról,
egyszerű nyelvi
eszközökkel,
begyakorolt
beszédfordulatokkal;
képes rövid
beszélgetést folytatni a
társakkal a tanult
témákról;
közösen elő tud adni
rövid, egyszerű
szövegeket;
A tanuló
a megértést segítő
elemekre támaszkodva
felismeri és megérti az
egyszerű szövegekben
az ismert neveket,
szavakat és
mondatokat;
megérti a különböző
műfajú, egyszerű,
autentikus szövegek
lényegét;
egyszerű, autentikus
szövegekből képes
kiszűrni néhány
alapvető információt;
el tudja végezni az
olvasott szövegre
vonatkozó egyszerű
feladatokat;
a készségeket,
képességeket kreatívan
használja az olvasott
szövegek
értelmezéséhez;
érdeklődése kialakul a
célnyelvi kultúra
irodalmi, művészeti
alkotásai iránt.
A tanuló
képes ismert témáról
rövid, egyszerű
mondatokat írni;
megadott mintát
követve különböző
műfajú és
életkorának
megfelelő témájú
rövid szövegeket
alkot;
írásbeli válaszokat ad
személyes adatokra
vonatkozó egyszerű
kérdésekre;
elvégzi a közösen
feldolgozott olvasott
szöveghez
kapcsolódó írásbeli
feladatokat;
részt vesz írásbeli
nyelvi játékokban;
képes a meglévő
szókincs, tudás
kreatív alkalmazására
az őt érdeklő témájú,
egyszerű szövegek
írásánál.
38
témájára;
a megértést segítő
feladatokra támaszkodva
képes kiszűrni a lényeget
és néhány konkrét
információt ismert témájú
rövid, egyszerű
szövegekből;
egyre önállóbban alkalmaz
néhány, a megértést segítő
alapvető stratégiát.
kiejtése az ismert
szöveg célnyelvi
normákhoz közelít,
intonációja helyes és
beszédtempója
megfelelő.
Összefüggő beszéd
A tanuló
el tud mondani rövid,
egyszerű szövegeket,
illetve elő tud adni
társaival közösen,
tanári segítséggel
párbeszédet;
egyszerű nyelvi
eszközökkel
megfogalmazott,
összefüggő leírást tud
adni saját magáról és a
környezetében
előforduló tárgyakról,
élőlényekről,
eseményekről;
képes néhány egyszerű
nyelvtani szerkezet és
mondatfajta
használatára;
képes szavak,
szócsoportok, egyszerű
cselekvések, történések
összekapcsolására
39
kötőszavakkal;
be tudja mutatni
munkáját egyszerű
nyelvi eszközökkel;
el tud mondani ismert
szöveget a célnyelvi
normához közelítő
kiejtéssel, intonációval
és beszédtempóban.
40
Évfolyam Hallott szöveg értése Beszédkészség Olvasott szöveg értése Íráskészség
6.
évfolyam
A tanuló
követni tudja a kissé
komplexebb formában
elhangzó és kevesebb
nonverbális elemmel
támogatott célnyelvi
óravezetést;
megérti az osztálytermi
tevékenységekhez
kapcsolódó, kevesebb
nonverbális elemmel
támogatott és bővülő
szókinccsel
megfogalmazott, de
továbbra is rövid, egyszerű
tanári utasításokat;
megérti az ismert
témákhoz kapcsolódó,
egy-egy rövid mondatból
álló kérdéseket, a néhány
rövid mondatból álló
megnyilatkozásokat;
felismeri a mindennapi
témakörökben elhangzó
rövid, egyszerű
szövegekben az ismerős
szavakat, fordulatokat,
ezekből képes
következtetni a szövegek
témájára;
Szóbeli interakció
A tanuló
képes beszédszándékát
egyszerű nyelvi
eszközökkel, bővülő
szókinccsel és
nonverbális elemekkel
támogatva kifejezni;
képes egyszerű
kérdéseket feltenni
ismert témákról, illetve
egyszerű nyelvi
eszközökkel válaszolni
a hozzá intézett
kérdésekre;
képes rövid
beszélgetést folytatni
ismert témákról,
egyszerű nyelvi
eszközökkel,
begyakorolt
beszédfordulatokkal;
képes rövid
beszélgetést folytatni a
társakkal a tanult
témákról;
közösen elő tud adni
rövid, egyszerű
szövegeket;
A tanuló
a megértést segítő
elemekre támaszkodva
felismeri és megérti az
egyszerű szövegekben
az ismert neveket,
szavakat és
mondatokat;
megérti a különböző
műfajú, egyszerű,
autentikus szövegek
lényegét;
el tudja végezni az
olvasott szövegre
vonatkozó egyszerű
feladatokat;
érdeklődése kialakul a
célnyelvi kultúra
irodalmi, művészeti
alkotásai iránt.
A tanuló
képes ismert témáról
rövid, egyszerű
mondatokat írni;
írásbeli válaszokat ad
személyes adatokra
vonatkozó egyszerű
kérdésekre;
elvégzi a közösen
feldolgozott olvasott
szöveghez
kapcsolódó írásbeli
feladatokat;
részt vesz írásbeli
nyelvi játékokban.
41
a megértést segítő
feladatokra támaszkodva
képes kiszűrni a lényeget
és néhány konkrét
információt ismert témájú
rövid, egyszerű
szövegekből;
egyre önállóbban alkalmaz
néhány, a megértést segítő
alapvető stratégiát.
kiejtése az ismert
szöveg célnyelvi
normákhoz közelít,
intonációja helyes és
beszédtempója
megfelelő.
Összefüggő beszéd
A tanuló
el tud mondani rövid,
egyszerű szövegeket,
illetve elő tud adni
társaival közösen,
tanári segítséggel
párbeszédet;
egyszerű nyelvi
eszközökkel
megfogalmazott,
összefüggő leírást tud
adni saját magáról és a
környezetében
előforduló tárgyakról,
élőlényekről,
eseményekről;
képes néhány egyszerű
nyelvtani szerkezet és
mondatfajta
használatára;
el tud mondani ismert
szöveget a célnyelvi
normához közelítő
kiejtéssel, intonációval
42
és beszédtempóban.
43
Évfolyam Hallott szöveg értése Beszédkészség Olvasott szöveg értése Íráskészség
7.
évfolyam
A tanuló
megérti az osztálytermi
tevékenységekhez
kapcsolódó tanári
utasításokat;
megérti az ismert
témákhoz kapcsolódó
egyszerű kérdéseket és
kijelentéseket;
felismeri a tanult
témakörökben elhangzó
szövegekben a tanult
szavakat, szó- és
beszédfordulatokat, és
ezekből következtet a
szövegek témájára,
tartalmára;
követi az ismert
témakörökben elhangzó
szövegekben a beszélők
gondolatmenetét;
egyre önállóbban alkalmaz
néhány, a megértést segítő
alapvető stratégiát.
Szóbeli interakció
A tanuló
kommunikálni tud
egyszerű és közvetlen
információcserét
igénylő feladatokban
ismert témákról,
egyszerű nyelvi
eszközökkel,
begyakorolt
beszédfordulatokkal;
kérdést tud feltenni
kiszámítható,
mindennapi
helyzetekben, választ
ad a hozzá intézett
kérdésekre, illetve
rövid párbeszédeket
folytat;
törekszik a célnyelvi
normához közelítő
kiejtésre, intonációra és
beszédtempóra.
Összefüggő beszéd
A tanuló
képes saját magáról és
közvetlen
környezetéről röviden,
A tanuló
megérti az ismerős
témákról szóló rövid
szövegeket;
megtalálja az alapvető
információkat az
egyszerű, hétköznapi
szövegekben;
megérti az életkorának
megfelelő témájú
autentikus szövegek
lényegét, képes a
szövegekből az
alapvető információk
kiszűrésére;
elvégzi az olvasott
szövegekre vonatkozó
feladatokat;
egyre tájékozottabb a
célnyelvi kultúráról;
érdeklődése fokozódik
a célnyelvi kultúrába
tartozó irodalmi,
művészeti alkotások
iránt.
A tanuló
összefüggő
mondatokat ír a
közvetlen
környezettel
kapcsolatos témákról;
az írást
kommunikációs
eszközként használja
az egyszerű
interakciókban;
képes a gondolatok
kifejezésére egyszerű
kötőszavakkal
összekapcsolt
mondatsorokban;
felismeri és követi az
alapvető írásbeli
műfajok sajátos
szerkezeti és
stílusjegyeit.
44
de egyre bővülő
szókinccsel, egyszerű
beszédfordulatok
alkalmazásával,
összefüggően beszélni;
be tudja mutatni
munkáját egyszerű
nyelvi eszközökkel;
el tud mesélni rövid,
egyszerű történeteket;
meg tud fogalmazni
egyszerű állításokat,
összehasonlításokat,
magyarázatokat,
indoklásokat;
használ egyszerű
nyelvtani szerkezeteket
és mondatfajtákat;
összekapcsolja a
szavakat,
szócsoportokat,
egyszerű cselekvéseket,
történéseket lineáris
kötőszavakkal;
alkalmazza a célnyelvi
normához közelítő
kiejtést, intonációt és
beszédtempót.
45
Évfolyam Hallott szöveg értése Beszédkészség Olvasott szöveg értése Íráskészség
8.
évfolyam
A tanuló
megérti az osztálytermi
tevékenységekhez
kapcsolódó tanári
utasításokat;
megérti az ismert
témákhoz kapcsolódó
egyszerű kérdéseket és
kijelentéseket;
felismeri a tanult
témakörökben elhangzó
szövegekben a tanult
szavakat, szó- és
beszédfordulatokat, és
ezekből következtet a
szövegek témájára,
tartalmára;
követi az ismert
témakörökben elhangzó
szövegekben a beszélők
gondolatmenetét;
képes a lényeg és néhány
alapvető információ
kiszűrésére az ismert
témakörökben elhangzó
szövegekből, részben
önállóan, részben a
megértést segítő,
Szóbeli interakció
A tanuló
kommunikálni tud
egyszerű és közvetlen
információcserét
igénylő feladatokban
ismert témákról,
egyszerű nyelvi
eszközökkel,
begyakorolt
beszédfordulatokkal;
kérdést tud feltenni
kiszámítható,
mindennapi
helyzetekben, választ
ad a hozzá intézett
kérdésekre, illetve
rövid párbeszédeket
folytat;
megteszi az első
lépéseket a célnyelv
spontán módon történő
használata útján;
egyre több
kompenzációs
stratégiát alkalmaz
tudatosan a megértetés,
illetve a beszédpartner
megértése érdekében;
A tanuló
megérti az ismerős
témákról szóló rövid
szövegeket;
megtalálja az alapvető
információkat az
egyszerű, hétköznapi
szövegekben;
megérti az életkorának
megfelelő témájú
autentikus szövegek
lényegét, képes a
szövegekből az
alapvető információk
kiszűrésére;
elvégzi az olvasott
szövegekre vonatkozó
feladatokat;
kreatívan használja a
készségét az olvasott
szövegek
megértéséhez,
értelmezéséhez;
egyre tájékozottabb a
célnyelvi kultúráról;
érdeklődése fokozódik
a célnyelvi kultúrába
tartozó irodalmi,
művészeti alkotások
A tanuló
összefüggő
mondatokat ír a
közvetlen
környezettel
kapcsolatos témákról;
az írást
kommunikációs
eszközként használja
az egyszerű
interakciókban;
képes a gondolatok
kifejezésére egyszerű
kötőszavakkal
összekapcsolt
mondatsorokban;
a nyelvismeret
kreatívan alkalmazza
egyszerű szövegek
írására az őt érdeklő,
ismert témákról;
felismeri és követi az
alapvető írásbeli
műfajok sajátos
szerkezeti és
stílusjegyeit.
46
változatos feladatokra
támaszkodva;
egyre önállóbban alkalmaz
néhány, a megértést segítő
alapvető stratégiát.
törekszik a célnyelvi
normához közelítő
kiejtésre, intonációra és
beszédtempóra.
Összefüggő beszéd
A tanuló
képes saját magáról és
közvetlen
környezetéről röviden,
de egyre bővülő
szókinccsel, egyszerű
beszédfordulatok
alkalmazásával,
összefüggően beszélni;
be tudja mutatni
munkáját egyszerű
nyelvi eszközökkel;
el tud mesélni rövid,
egyszerű történeteket;
meg tud fogalmazni
egyszerű állításokat,
összehasonlításokat,
magyarázatokat,
indoklásokat;
használ egyszerű
nyelvtani szerkezeteket
és mondatfajtákat;
összekapcsolja a
szavakat,
szócsoportokat,
egyszerű cselekvéseket,
iránt.
47
történéseket lineáris
kötőszavakkal, és
kifejezi az ok-okozati
összefüggések;
alkalmazza a megértést
segítő legfontosabb
stratégiák;
alkalmazza a célnyelvi
normához közelítő
kiejtést, intonációt és
beszédtempót.
48
5. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei
A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vettük figyelembe:
a nyelvtanulás célja,
a tanulók életkora, nyelvi fejlettségi szintje,
a tanítás feltételei, körülményei, környezete,
a tankönyv tartalmi jellemzői,
nyelvi-tartalmi szempontok,
a tankönyv, mint taneszköz.
Mivel mind alsó, mind felső tagozaton tanítunk német nyelvet, figyelnünk kell egyrészt a nyelvi órák céljainak kettősségére (vö. 2. A tantárgy
általános céljai és feladatai), másrészt a zökkenőmentes, folyamatos átmenetek biztosítására az egyes évfolyamok, illetve az alsó és felső tagozat
között. Ezek a célok abban az esetben valósíthatóak meg a legoptimálisabban, ha a tankönyvválasztás során tankönyvcsaládokban gondolkodunk.
A felső tagozatos német nyelvoktatás során a következő tankönyvek alkalmazását javasoljuk, melyek közül a tanulók csak az alaptankönyveket
kell megvásárolniuk:
osztály Alaptankönyv Kiegészítő anyag
5. Wir 2 (tankönyv + munkafüzet) Das neue Deutschmobil 1-2 (tankönyv + munkafüzet)
6. Wir 3 (tankönyv + munkafüzet) Das neue Deutschmobil 2 (tankönyv + munkafüzet)
7. Wir 4 (tankönyv + munkafüzet) Das neue Deutschmobil 2-3 (tankönyv + munkafüzet)
8. Wir 5 (tankönyv + munkafüzet) Das neue Deutschmobil 3 (tankönyv + munkafüzet)
So geht’s (tankönyv)
49
A Wir 1-5. tankönyvön és munkafüzeten kívül szüksége van a tanulóknak németórán:
tanulói füzetre,
szótárfüzetre,
irattartóra,
német-magyar kis-/kézi szótárra.
50
Német nyelv
7-8. évfolyam 2.idegen nyelv
Célok és feladatok
A második idegen nyelv tanulásának célja, hogy a diákokat a két tanév során alapszintű nyelvtudáshoz juttassa. A második nyelv tanulását
megkönnyítheti az első nyelv elsajátítása során nyert tapasztalat, hiszen a célnyelvű óravezetés, a feladat- és szövegtípusok, munkaformák és
követelmények már ismertek. A diákok nyelvtanulási stratégiái és önbizalma szintén támogathatják az újabb nyelv tanulását. Ez a korosztály
látványosabb tempóban halad az előző évfolyamokon jellemzőnél, ezért reálisan elvárható, hogy a második idegen nyelvből a 8. tanév végére
minden diák elérje az A1 szintet .A célok és feladatok egybeesnek az első idegen nyelvnél kifejtettekkel.
A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban tud néhány mondatos információt cserélni, rövidebb szöveget megérteni és létrehozni.
Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más
országok népeiről és kultúrájáról.
51
7. évfolyam
Óraszám:heti 1 óra,évi 36 óra
Ajánlás az éves óraszám felosztására
Témakör sorszáma Témakör Óraszám
1. Bemutatkozás 6 óra
2. Nevek, jellemzések 6 óra
3. Étkezés 8óra
4. Személyes adatok, foglalkozások 4óra
5. Család 5 óra
6. Szabadidős tevékenységek 5 óra
7. Egyéb-kiegészítő anyagok 2 óra
A heti 1 órát a szabadon tervezhető órákból használtuk fel a 7.és a 8. évfolyamon..
52
1. témakör: Bemutatkozás
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési
feladatok
Témák, tartalmak Tanulói tevékenységek Kapcsolódási lehetőségek
Énkép
Szociális kompetencia
Idegen nyelvi kompetencia
Lexikai ismeretek:
Bemutatkozás, számok
Kommunikációs szándék:
Bemutatkozás, információkérés
és adás
Elnézéskérés és arra reagálás
Igenlő válasz
Érdeklődés
Köszönés, elköszönés
Nyelvtani fogalomkörök.
Személyes névmások
„heißen” ige ragozása
Szabályos igék ragozás
„sein” ige ragozása
Egyenes szórend, fordított
szórend
Kérdő mondat
határozott névelő
Szerepjáték
Magnóhallgatás
Hallott szöveg ismétlése
Mondatalkotás
Anyanyelvi ismeretek
Idegen nyelvi ismeretek
53
2. témakör: Nevek, jellemzések
Fejlesztendő kompetenciák,
fejlesztési feladatok
Témák, tartalmak Tanulói tevékenységek Kapcsolódási lehetőségek
Énkép, önismeret
Kezdeményezőképesség
Szociális kompetencia
Felkészülés a felnőtt lét
szerepeire
Beszédkészség
Íráskészség
Olvasott szöveg értése
Lexikai ismeretek:
Nevek, számok, jellemző
tulajdonságok
Kommunikációs szándék:
Ismerkedés, visszakérdezés,
nem értés, betűzés, minősítés
Mennyiségi viszonyok
Vélemény kifejezése
Tetszés, nem tetszés
Egyet nem értés
Meggyőzés
Nyelvtani fogalomkörök:
Határozott és határozatlan
névelő
A főnév többes száma
Felszólítás
Melléknév, mint névszói
állítmány
Tagadás
Szerepjáték (párban)
Íráskészség: egyszerű mondatok
kiegészítése ragozott igével
Párbeszédek írása
Kérdések alkotása
Kérdésfeltevés (válasz adott)
Olvasott szöveg értése:
Nyomtatvány alapján hibák
keresése
Interjúkészítés
Átalakítás
Idegen nyelvi ismeretek
Anyanyelvi ismeretek
Életvitel
3. témakör: Étkezés
Fejlesztendő kompetenciák, Témák, tartalmak Tanulói tevékenységek Kapcsolódási lehetőségek
54
fejlesztési feladatok
Szociális kompetencia
Honismeret
Aktív állampolgárságra
nevelés
Felkészülés a felnőtt lét
szerepeire
Hatékony önálló tanulás
Beszédkészség
Szövegértés
Íráskészség
Hallott szöveg értése
Lexikai ismeretek:
Ételek nevei
Étkezés helyszínei
Étkezéssel, ételrendeléssel
kapcsolatos szavak, kifejezések
Fizetés, borravaló
Kommunikációs szándék:
Vélemény kifejezése
Kívánság, javaslat, arra reagálás
Kínálás és arra reagálás
Információkérés és adás
Borravaló
Nyelvtani fogalomkörök:
Főnevek tárgyesete
viel, viele
„möchte”
Tőhangváltós igék
Összetett főnevek
Összetett mondat
Szerepjáték
Hallott szöveg alapján
kérdésekre válasz
Hallott szöveg alapján
információk gyűjtése
Képleírás
Hiányos szöveg kiegészítése
kérdőszavakkal, ragozott
igealakokkal
Szógyűjtés, felsorolás
Idegen nyelvi ismeretek
Anyanyelvi ismeretek
Életvitel
4. témakör: Személyes adatok, foglalkozások
Fejlesztendő kompetenciák,
fejlesztési feladatok
Témák, tartalmak Tanulói tevékenységek Kapcsolódási lehetőségek
Énkép, önismeret
Hatékony, önálló tanulás
Lexikai ismeretek:
Személyes adatok, személyek
neve, címe, foglalkozása,
bemutatás
Hallott szöveg információinak
jegyzetelése
Hallott szöveg: igaz/hamis
Idegen nyelvi ismeretek
Anyanyelvi ismeretek
55
Szociális kompetencia
Esztétikai és művészetit
tudatosság, kifejezőképesség
Beszédkészség
Hallott szöveg értése
Íráskészség
Olvasott szöveg értése
Életkor kifejezése
Hogylét kifejezése
Kommunikációs szándék:
Információkérés és adás
Érdeklődés
Harmadik személy bemutatása
Érdeklődés életkor iránt
Kínálás
Ismerkedés
Dicséret
Érdeklődés hogylét iránt
Igenlő és tagadó válasz
Nyelvtani fogalomkörök
Birtokviszony kifejezése von
elöljárószóval
Mein birtokos névmás
Eldöntendő kérdés
schon, noch
E/3 személyes névmás tárgy
esete
Gyenge főnevek
Névjegykártya készítése
(esetleg számítógéppel)
Képleírás- kiscsoportban
Képek alapján párbeszédek
készítése
Rajz
Informatika
5. témakör: Család
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési
feladatok
Témák, tartalmak Tanulói tevékenységek Kapcsolódási lehetőségek
Szociális kompetencia
Énkép, önismeret
Lexikai ismeretek:
Családtagok jellemzése, családi
állapotok, szabadidős
Olvasott szöveg alapján
információk gyűjtése megadott
szempontok szerint
Idegen nyelvi ismeretek
Életvitel
56
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
Logikus gondolkodás
Olvasott szöveg értése
Íráskészség
Hallott szöveg értése
Beszédkészség
tevékenységek
Cselekvések, foglalkozások
Kommunikációs szándék:
Személyek megnevezése,
leírása
Beszélgetés a családról, család
bemutatása
Csodálkozás kifejezése
Egyetértés, egyet nem értés
Elégedettség, elégedetlenség
Harmadik személy jellemzése
Nyelvtani fogalomkörök:
„haben”
„kein,keine”tagadó névmás
doch használata
Családfa rajzolása olvasott
szöveg alapján
Hallott szöveg alapján:
igaz/hamis
Hallott szöveg alapján táblázat
kitöltése
Kép alapján: mit gondol, ki
lakik itt?
Hiányos szöveg kiegészítése
Párbeszédek írása
Szerepjáték
Anyanyelvi ismeretek
Hittan
6. témakör: Szabadidős tevékenységek
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési
feladatok
Témák, tartalmak Tanulói tevékenységek Kapcsolódási lehetőségek
Egyetemes kultúra
Testi és lelki egészség
Énkép, önismeret
Logikus gondolkodás
Beszédkészség
Lexikai ismeretek:
Szabadidős tevékenységek
A hét napjai
Szabadidős helyszínek
Napirend kifejezése
Kommunikációs szándék:
Események leírása
Bizonyosság, bizonytalanság
Kérdésekre válaszadás
Táblázat alapján események
elmesélése
Képek alapján vélemény
alkotása
Szerepjáték
Idegen nyelvi ismeretek
Életvitel
Anyanyelvi ismeretek
57
Hallott szöveg értése
Szövegértés
Íráskészség
Vélekedés
Nyelvtani fogalomkörök:
am időhatározókén
in + tárgyeset helyhatározói
jelentésben
Tőhangváltós igék
Elváló igekötők
Időpont és időtartam kifejezése
Uhr és Stunde
sondern használata
Prospektus olvasása- magyarul
válaszolás a kérdésekre
(információk gyűjtése)
Hallott szöveg alapján napirend
jegyzetelése
Hallott szöveg alapján nevek és
kérdések párosítása
Saját napirend írása
7. témakör: Egyéb- kiegészítő anyagok
Ebbe az időkeretbe illeszthető a témakörök végén dolgozatírás előkészítése; kiegészítő anyagok feldolgozása; ünnepekhez kapcsolódó szókincs
elsajátítása; internetes óra stb.
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes kéréseket és utasításokat követni; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni; ismert
nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét
megérteni.
58
Beszédkészség
A tanuló legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; egyszerű
mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni; megértési problémák esetén segítséget kérni; egyszerű párbeszédben részt venni.
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; jórészt ismert nyelvi eszközökkel
megfogalmazott szöveg lényegét megérteni; egyszerű, képpel illusztrált történetet követni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatokat diktálás után helyesen leírni; egyszerű közléseket
tanult minta alapján írásban megfogalmazni; egyszerű, rövid baráti üzenetet, üdvözletet létrehozni.
59
8.. évfolyam
Óraszám:évi36,heti 1 óra
Ajánlás az éves óraszám felosztására
Témakör sorszáma Témakör Óraszám
1. Lakóhely 6 óra
2. Országok, nyelvek, nemzetiségek 6 óra
3. Élelmiszerek 6 óra
4. Étteremben 6 óra
5. Öltözködés 5 óra
6. Lakás, lakberendezés 5óra
7. Egyéb- kiegészítő anyag 2 óra
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési Témák, tartalmak Tanulói tevékenységek Kapcsolódási lehetőségek
60
feladatok
Hon és népismeret
Európai azonosságtudat
Egyetemes kultúra
Szűkebb és tágabb környezet értékeinek
feltárására, megóvására történő ösztönzés
Digitális kompetencia
Beszédértés
Íráskészség
Hallott szöveg értése
Olvasott szöveg értése
Szociális kompetencia
Lexikai ismeretek:
Lakóhely jellemzése
Város helyszínei, cselekvések
Nevezetességek
Szabadidős helyek
Kommunikációs szándék:
Bemutatás
Meghívás, meghívás elfogadása,
elutasítása
Sajnálkozás
Program megbeszélése
Véleménykérés
Tudás, nem tudás
Öröm
Nyelvtani fogalomkörök:
man
es gibt
wissen
können, műssen
Személyes névmások tárgyesete
Elöljárók tárgyesettel
erst és nur használata
Hallott szöveg értése igaz/hamis
Hallott szöveg alapján hiányos
szöveg kiegészítése
Képeslap írása barátoknak
Szerepjáték: érdeklődés utazási
irodában
Országismeret: Berlin
nevezetességei (internet)
Földrajz
Társadalomismeret
Informatika
Idegen nyelvi ismeretek
Anyanyelvi ismeretek
2. témakör: Országok, nyelvek, nemzetiségek
61
Fejlesztendő kompetenciák,
fejlesztési feladatok
Témák, tartalmak Tanulói tevékenységek Kapcsolódási lehetőségek
Egyetemes kultúra
Környezeti nevelés
Hon és népismeret
Európai azonosságtudat
Szociális kompetencia
Felkészülés a felnőtt lét
szerepeire
Beszédkészség
Íráskészség
Hallott szöveg értése
Szövegértés
Lexikai ismeretek:
Nyelvtanulás, nyelvtanulási
szándék kifejezései
Pontos idő
Országok, nyelvek
Színek
Kommunikációs szándék:
Beiratkozás nyelvtanfolyamra
Akarat, szándék kifejezése
Időpontok egyeztetése
Információkérés
Nyelvtani fogalomkörök:
wollen
Pontos idő kifejezése
Elöljárószók ország-és
városnevek előtt
keiner,keine,kein
dieser, diese,dieses
jeder, alle
Országnevek, nyelvek
Olvasott szöveg alapján
igaz/hamis
Olvasott szöveg tartalmi
összefoglalása magyarul
Hallott szöveg és prospektusok
párosítása
Hallott időpontok kikeresése
felsorolásból
Szerepjáték
Nyomtatvány kitöltése
Földrajz
Idegen nyelvi ismeretek
Anyanyelvi ismeretek
Rajz
3. témakör: Élelmiszerek
62
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Témák,
tartalmak
Tanulói
tevékenys
égek
Kapcsoló
dási
lehetőség
ek
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
Honismeret
Testi és lelki egészség
Szociális kompetencia
4. témakör: Étteremben
Fejlesztendő kompetenciák,
fejlesztési feladatok
Témák, tartalmak Tanulói tevékenységek Kapcsolódási lehetőségek
Honismeret
Európai azonosságtudat
Testi és lelki egészség
Digitális kompetencia
Szociális kompetencia
Beszédértés
Íráskészség
Hallott szöveg értése
Szövegértés
Lexikai ismeretek:
Étteremtípusok
Ételek, italok
Étkezési szokások (egyéni,
nemzeti)
Meghívás
Kommunikációs szándék:
Vélemény kifejezése
Elégedettség kifejezése
Meghívás
Beszélgetés étkezési
szokásokról
Javaslat és arra reagálás
Képek és kijelentések párosítása
Éttermek prospektusa alapján
szerepjáték
Szerepjáték: pincér-vendég
Szöveg olvasása, majd kérdések
alapján tartalmi összefoglalás
Szöveg elemeinek
sorbarendezése
Hallott szöveg alapján történet
Életvitel
Idegen nyelvi ismeretek
Anyanyelvi ismeretek
Informatika
Lexikai
ismeretek:
Élelmiszere
k,
ételkészítés
Élelmiszer
vásárlása
piacon és
boltban
Kommunik
ációs
szándék:
Valaminek
kedvelése,
nem
kedvelése
Felszólítás
közös
cselekvésre
Dicséret
Egyetértés
Meggyőzés
Kérés,
javaslat
Eladó/vevő
kérdései,
Hallott
szöveg
alapján:
elhangzott
e vagy
sem a
szövegben
?
Hallott
szöveg: ki
mit
vásárol?
Hiányos
szöveg
kiegészítés
e felszólító
alakokkal
Egy
magyar
étel
receptjéne
k leírása
Szerepjáté
Életvitel
Idegen
nyelvi
ismeretek
Anyanyel
vi
ismeretek
63
Beszédkészség
Íráskészség
Hallott szöveg értése
Szövegértés
Éttermi ételrendelés
Események leírása
Nyelvtani fogalomkörök:
dürfen
Részes eset
Birtokos névmások
dass kötőszó
rekonstruálása
Információ keresése interneten
válaszai
Nyelvtani
fogalomkör
ök:
Felszólító
mód
mögen
Kötőszavak
fordított
szórenddel
Valószínűs
ég
kifejezése
nicht(s)
mehr
kein…..meh
r
tagadószav
ak
k
Megkezdet
t
párbeszéd
folytatása
64
5. témakör: Öltözködés
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési
feladatok
Témák, tartalmak Tanulói tevékenységek Kapcsolódási lehetőségek
Énkép, önismeret
Testi és lelki egészség
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
Hatékony, önálló tanulás
Esztétikai tudatosság
Beszédkészség
Íráskészség
Szövegértés
Hallott szöveg értése
Lexikai ismeretek:
Öltözködés, ruhavásárlás
Ruhadarabok
Öltözködési szokások
Ajándékvásárlás
Kommunikációs szándék:
Hovatartozás kifejezése
Véleménykérés és arra reagálás
Információkérés
Tetszés, nemtetszés
Ruha-és cipővásárlás
Meggyőzés
Kérés, bizonytalanság
Elmesélés
Nyelvtani fogalomkörök:
Személyes névmások részes
esete
Igék részes és tárgyesettel
Részes esettel álló elöljárók
Hallott szöveg alapján táblázat
kitöltése
Szerepjáték
(Mit viselsz?)
Szerepjáték: Eladó-vevő
Telefonálás hirdetés alapján
Hiányos szöveg kiegészítése
nyelvtani elemekkel
Fordítás
Kollázs készítése: a mai fiatalok
öltözködési szokásai
Életvitel
Idegen nyelvi ismeretek
Anyanyelvi ismeretek
Házirend
Rajz
65
6. témakör: Lakás, lakberendezés
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési
feladatok
Témák, tartalmak Tanulói tevékenységek Kapcsolódási lehetőségek
Megismerési képességek fejlesztése
Képi reprezentációk értelmezése
Felkészülés a felnőtt életre
Környezeti nevelés
Egyetemes kultúra
Beszédkészség
Íráskészség
Olvasott szöveg értése
Hallott szöveg értése
Lexikai ismeretek:
Lakás részei, bútorok
Az ideális lakás
A lakás berendezése
Kommunikációs szándék:
Helymeghatározás kifejezése
Kritika megfogalmazása
Tetszés, nemtetszés kifejezése
Nyelvtani fogalomkörök:
Hely- és irányhatározás
genug
denn
viel, wenig
Határozatlan számnevek
liegen-legen
stehen-stellen
hängen-hängen
„Én mondom, te rajzolod”-
szoba alaprajza, berendezése
Olvasott szöveg alapján
vélemény megfogalmazása
Szerepjáték
Képleírás
Olvasott történet folytatása,
befejezése
Olvasott szöveg alapján
igaz/hamis
Hallott dolgok csoportosítása
Hallott szövegrészletek
képekkel való párosítása
Rajz
Életvitel
Idegen nyelvi ismeretek
Anyanyelvi ismeretek
W. témakör: Egyéb- kiegészítő anyag
Ebbe az időkeretbe illeszthető a témakörök végén dolgozatírás előkészítése; kiegészítő anyagok feldolgozása; ünnepekhez kapcsolódó szókincs
elsajátítása; internetes óra stb.
66
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérések, kérdések, közlések, események lényegét megérteni; kb. 100
szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből
fontos információt kiszűrni; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott; szövegből kikövetkeztetni.
Beszédkészség
A tanuló legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; egyszerű
mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni; megértési problémák esetén segítséget kérni; egyszerű
párbeszédben részt venni; beszélgetést kezdeményezni, befejezni.
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; ismeretlen nyelvi elem
jelentését jó részt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkeztetni; kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni;
kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; egyszerű, képpel illusztrált történet lényegét megérteni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után helyesen leírni; egyszerű, rövid informális levelet, baráti
üdvözletet írni.
67
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A tanulói teljesítmények értékelésének továbbra is három fő célja van: visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról és a
diákok erős és gyenge pontjairól, hozzájárulni a nyelvtanulási motiváció fenntartásához és további erősítéséhez; valamint erősíteni a tanulók
reális önértékelését. Negyedik értékelési szempontként ebben az oktatási szakaszban belép az egyre önállóbb, öntevékenyebb nyelvtanulás és
nyelvhasználat, amelyet a teljesítmény értékelésével bátorítani kell.
Az értékelés ebben a szakaszban mind a négy alapkészségre egységesen kitér. Alapelv, hogy értékeléskor a tanár mind a tanórai, mind a tanórán
kívüli tanulói teljesítményeket értékelje. Az értékelés elsődleges célja ne a negatívumok kiemelésére, hanem a teljesítmény, hozzáállás,
motiváltság, öntevékenység javulására koncentráljon.
A tanulói teljesítmény értékelésének nem elsődleges formája a célirányos számonkérés, sokkal inkább az egyes idegen nyelven végzett egyéni,
páros vagy csoportos tevékenységek minősítése. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlődésükről számot
adjanak.
Feltétlenül kerülni kell a hagyományos „felelés” jellegű számonkérést, mivel ez egyértelműen hozzájárul a gátlások erősödéséhez.
Ebben a korban a tanulók önértékelése már igen fejlett, tisztában vannak saját erős és gyenge pontjaikkal, így egyre inkább felelőssé válnak saját
nyelvtudásuk fejlesztéséért.
68
A teljesítmények értékelésekor továbbra is fontos alapelv: a nyelvi készségeket, a használható nyelvtudást fejlesszük és értékeljük, szemben a
nyelvről való ismeretekkel.
A teljesítmények értékelésének és a folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a diákokat ne csak megtanítsuk nyelvet tanulni,
hanem fokozatosan kialakítsuk bennük az igényt arra, hogy az idegen nyelvet önállóan és természetesen használják. Váljon az idegen nyelvi
kommunikáció életük részévé a nyelvhasználat minden területén. Alakuljon ki bennük az az igény, hogy egyes idegen nyelvi kudarcaikat ki
tudják elemezni, és a tanár segítségével kezelni tudják. Tudjanak önállóan fejlődni. Egyértelműen tudatosuljon bennük, melyik nyelvtanulási
stratégiának, tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és ők maguk mit tehetnek esetleges problémáik megoldásáért. Mivel a
nyelvtanulás során gyakori az egyéni különbségekből fakadó változatos teljesítmény, a diákoknak egyénre szabott stratégiákat kell alkalmazniuk,
és ez külön törődést kíván a nyelvtanár részéről. Idegen nyelven kommunikálni öröm, ezt kell erősítenie a tanulói értékelésnek.