német szekció · web view2010. angol-i. szekció bencze judit konzulens: ii. évfolyam papp judit...

REZÜMÉ KÖTET2010.

5

ANGOL-I. SZEKCIÓ

6

BENCZE JUDIT Konzulens:II. évfolyam Papp JuditKereskedelem és marketing angolul főiskolai adjunktusBGF – KVIK

A RELATIONSHOP MARKETING (AVAGY „AHOL A BARÁTOM A MÁRKÁM”)

A dolgozatomban az online marketing egy gyorsan fejlődő ágával, a közösségi marketinggel foglalkozom. Úgy érzem a téma aktualitása nem kétséges, hiszen a konferenciák, a szakmai találkozók éles vitái e témában születnek. Vitatott, hogy internetezési szokásaink változásai mennyiben módosítják vásárlási szokásainkat, illetve hogy mennyiben vagyunk befolyásolhatóak virtuális közösségi tereinkben. Összefűzve a Web 2.0 vívmányait és a márka kommunikáció témakörét, dolgozatom arra keresi a választ, hogy hogyan kell egy márkának viselkednie, hogy közösséget építsen a „megosztás orientált” virtuális társadalomban? Ha megvizsgáljuk a hírfogyasztási attitűdöt, az új kommunikációs csatornákat és az internet struktúrájának változását, egyértelmű hogy egy új marketingfelfogáshoz kell eljutnunk. Egyre több generáció kapcsolódik be abba a világba, ahol a preferenciák megosztása alapkövetelmény; ahol a márka képét már a felhasználók alakítják kedvükre bejegyzéseikkel, kommentjeikkel, azaz hangos párbeszédeikkel. Különböző statisztikák és elemzések segítségével felvázolom a legfontosabb csatornák működési elvét, előnyeit és hátrányait, illetve felhasználóit; mely információkkal érthetőbbé válik a stratégiában betöltött szerepük. Információimat szakértők véleményével egészítem ki, amelyeket a Mellékletben teljes terjedelemben közlök. A dolgozat utolsó fejezete pedig az elemzésekből trendeket vázol fel, melyek a paradigmaváltásról szólnak, az eszközök újrarendezéséről, mellyel a kampányok felépítése és intenzitása is megváltozott. A Groundswell c. mű kapcsán azt vizsgálom, hogy milyen az optimális kommunikációja egy márkának, amely az interneten keresztül próbál hatékony csatornákat kiépíteni vásárlóival, ezzel ösztönözve a márkahűséget és a fogyasztást. Elemzéseim aktuális információkat és témákat boncolgatnak, melyek digitálisan fejlettebb országokban már zajlanak, míg hazánkban csak éppen elkezdődnek.

7

KISS DÁNIEL konzulens:II. évfolyam Dr. Novák TamásNemzetközi gazdálkodás szak angol nyelven főiskolai docensBGF - KKK

AZ EURÓ BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA AZ UNIÓS ORSZÁGOKBAN

EFFECTS OF ADOPTING THE EURO IN THE EU

Azért választottam ezt a témakört, mert jelenleg is aktuális magyar vonatkozásban. Kifejtem benne az euró bevezetésének előzményeit egy kis történelmi betekintésként. Utánajártam az euró-zóna csatlakozásához szükséges lépéseknek és ezeket foglaltam össze ebben a 15 fejezetben a Központi Banktól az ERM rendszeren át a csatlakozás pozitív és negatív hatásai tártam fel.

8

LEIDAL TAMÁS konzulens:II. évfolyam Vallyon AndreaNemzetközi gazdálkodás angol nyelven főiskolai adjunktusBGF - KKK

...ÉS A GLOBALIZÁCIÓ UTÁN?

...AND AFTER GLOBALIZATION?

A következő dolgozatban megpróbálom értékelni a globalizáció egyénre és egyéni döntéshozatalra gyakorolt pozitív és negatív hatásait valamint következményeit. Az olvasó betekintést nyerhet abba, hogy a korunkban élő embereket hogyan kényszerítik a multinacionális cégek versenybe és milyen lehetőségeik vannak arra, hogy képesek legyenek önálló döntéshozatalra anélkül, hogy befolyásolnák őket. Kifejtem, hogy hogyan is veszítjük el napjainkban az egyéni döntéshozatali képességünket és hogy van e lehetőségünk visszakapni azt. Néhány új gazdasági és társadalmi teória is kifejtésre kerül, melyeknek hatása van az egyénekre. Az esszé egyik kulcstémája, hogy megpróbáljam józan gondolkodásra téríteni az embereket, hogy képesek legyenek egyénekként cselekedni, valamint az a megállapítás, hogy a globalizációt követni kell egy bizonyos szintig, de mindig tudnunk kell, hogy a mértéke rettentő gyors és valamilyen módon cselekedni kell ahhoz, hogy lelassítsuk, legyen az egyéni vagy kollektív cselekedet. Egy másik megállapítás ami kiderül az olvasó számára, hogy a lokalizáció rövid távon lehet egy utópia és egy lehetséges megoldás a globalizációra, de vajon mi történik hosszú távon? A végső konklúzióm a dolgozatban az egyén sürgetéséről szól, hogy cselekedjenek és ne hagyják magukat irányítani. Miért ne legyen ez egy „felnőtt” világ, ami az egyénekért is van?

9

MEDE MAJA Consultant:II. year Dr. Engelberth IstvánFinance department associate professorBGF – PSZK SA Király Lászlóné

associate professor

The end of mining does not just leave brownfields and polluted land behind which must be cleaned up and regenerated. Affected cities and regions face major challenges to find new economic perspectives.

Resources from the mining industry can provide the basis for innovative development strategies: Mining dumps can be used for biomass production and wind parks, mine waters as sources for geothermal energy, thus problems become opportunities.

Exceptional efforts are needed to make use of such potentials. Creative concepts are necessary. Strategies must be developed. Economic feasibility has to be proven.

Former mining regions in Central Europe share a number of similar potentials. This is where ReSource comes in: As an EU project it offers an optimal platform for exchange and for the joint development of new approaches, by carefully aimed publicity measures it increases the political awareness of opportunities in post-mining landscapes.

10

NAGY ALEXANDER konzulens:II. évfolyam dr. Kreisz BrigittaNemzetközi gazdálkodás szak angol nyelven főiskolai tanársegédBGF - KKK

SZERZŐI JOG NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN

INTERNATIONAL COPYRIGHT LAW AND PRACTICE

Ennek a riportnak a célja, hogy megvizsgálja a szerzői jog fejlődését a történelem során, különös tekintettel Angliára (beleértve a Statute of Anne-t) valamint az Egyesült Államokban a 18-dik századtól egészen máig. Továbbá foglalkozni fogok az ehhez kapcsolódó nemzetközi szervezetekkel és az ő jelentőségükkel ebben a témában, többek közt a WTO- (Kereskedelmi Világszervezet) és WIPO-val (Szellemi Tulajdon Világszervezete).

Végül szeretnék picit nagyobb figyelmet szentelni a nemrég tárgyalt „Anti-Counterfeiting Trade Agreement” az-az ACTA-nak.

11

POLYÁK BALÁZS Konzulens:IV.évfolyam Papp JuditKereskedelem-Marketing (Angol) szak főiskolai adjunktusBGF – KVIK

A MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ HÍDJAI, WEB 2.0-ÁS ALKALMAZÁSOK

(THE BRIDGES OF MARKETING-COMMUNICATION, WEB 2.0 APPLICATIONS)

A web egyre fontosabb szerepet játszik az életünkben, az internet-penetráció pedig folyamatosan növekszik, globálisan és hazánkban is. Az online közösségi hálózatok egyre több tagot számlálnak, bizonyos társadalmi rétegek szubkultúrájának és társas érintkezési formáinak szerves része. A gazdaság szereplői hamar ráébredtek, hogy a hagyományos (és már szinte kötelező) céges weboldal mellett jelenlétük és aktivitásuk a közösségi oldalakon roppant fontos és értékteremtő, bár a jelenlét formája, minősége és a célcsoport kiválasztása még sok esetben kívánni valót hagy maga után.Az online közösségi hálózatok egyfajta online leképezései a tradicionális közösségi hálózatoknak: ismeretségi körök, véleményvezérek találhatóak rajta, illetve a rendszer szürke eminenciásai, az úgynevezett „Hidak”. A „Hidak” az online közösségek egymástól izolált csoportjait kötik össze, ezzel kulcsszerepet játszanak az információ áramlásában, ugyanolyan módon, mint ahogy a betegségek terjedésénél a sokat utazó emberek, akik megfertőződnek egy adott országban, és továbbutazásuk során vektorokká válnak. A Híd-alapú marketingkommunikáció kutatásom témája: A web 2.0 rövid történeti és tematikus összefoglalása után hálózatdinamikai kutatások elemzésével emelem ki a hidak szerepét az információ áramlásban, ezt követően egy népszerű online közösségi hálózatot vizsgálok azzal a céllal, hogy bebizonyítsam az először Karinthy Frigyes által jegyzett „6 lépés” elméletet, más néven a „Kicsi Világ”-hatást. Munkám következő részében egy személyes kutatást mutatok be, melynek célja megismerni a közösségi hálózaton előforduló viselkedési mintákat, illetve a Híd-hatást. A kutatások alapján különböző szempontok alapján szűrve profilelemzést hajtottam végre a lehetséges „Híd”-jelöltek között, azzal a céllal, hogy közös meghatározó motívumokat fedezzek fel a viselkedésükben, élethelyzetükben. A TDK-munkát a kommunikációs modell üzleti alkalmazhatóságának lehetőségével zárom.

12

SCHNEIDER MÁRTON Konzulens:III. évfolyam Papp JuditKereskedelem és Marketing (angol nyelven) adjunktusBGF - KVIK

A KÖZÖSSÉGI BIRODALMAK MEGHÓDÍTÁSA

Az elmúlt húsz évben jelentős változásokon ment keresztül az internet. Változott a technológia, a tartalom, a felhasználók és a szokások is. Az utóbbi pár évben a legnagyobb meglepetést az online területén a közösségi média áttörő sikere okozta. A felhasználók megnyerése után most a vállalatok is bepillantást akarnak nyerni a tömegeket vonzó világba, ám egy ismeretlen közeggel állnak szemben. Kutatásom a közösségi média felhasználóit vizsgálta fogyasztói és kommunikációs szempontok alapján, hogy a felhasználók tulajdonságait és szokásait megismerve alapul szolgálhasson vállalati kommunikációs stratégiák tervezése során. Philip Kotler és Kevin Lane Keller szaktekintélyek már évekkel ezelőtt felismerték, hogy a hagyományos marketing pazarlással jár, nehezen mérhetőek a hatásai, mindezek ellenére egyre nagyobb felelősséget kíván a felsővezetőktől. Azonban a korábbi eszközök felváltására és kiegészítésére használható új médiumok lassan jelentek meg és a cégvezetők tartózkodva fogadták alkalmazásukat. Ezen új médiumok előszeretettel aknázzák ki az internet adta lehetőségeket és más technológiai újításokat, melyek a 21. század fogyasztóinak mindennapi életében is jelen vannak. Ennek döntő szerepe akkor mutatkozik meg, ha figyelembe vesszük, hogy az internettel rendelkezők az átlag lakosságnál közel háromszor magasabb szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkeznek. Kutatási eredményeim válságos időszakokban – amikor a fizetőképes kereslettel rendelkező fogyasztók elérése és meggyőzése a korábban ismert médiumok használatával hatalmas költségekbe kerülne – sokat segíthetnek a vállaltok számára, hogy célzott üzeneteikkel jó helyen, jó időben és költséghatékonyan kommunikáljanak.

13

ZÉLITY BALÁZS konzulens:II. évfolyam Vallyon AndreaNemzetközi gazdálkodás szak angol nyelven főiskolai adjunktusBGF – KKK

TANULSÁGOK A HOLLAND PÉLDA ALAPJÁN A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZERT ILLETŐEN

Minthogy a jóléti állam egyik legfontosabb része az egészségügy az, hogy ez a rendszer jól működik-e vagy sem nagyon fontos. Magyarországon sok vita volt egy lehetséges egészségügyi reformról, de végül nagy átalakításokat nem hajtottak végre. Ennek ellenére széles konszenzus van abban a kérdésben, hogy szükség van valamilyen szintű reformra. Viszont a vélemények arról, hogy milyen irányú reform kellene különböznek. E dolgozat a magyar egészségügyi rendszerben alkalmazható újításokat próbája meg megtalálni a frissen átalakított holland rendszer példája alapján, amelyet a világ egyik leginnovatívabb egészségügyének tartanak a kettős finanszírozási rendszerével. Ebben a dolgozatban központi szerepe van azon kérdéseknek, mint hogy milyen módon finanszírozzák a rendszert, mennyire fenntartható az, mennyire jól működik, vagy hogy például hogyan, milyen mértékben és milyen áron vannak az emberek biztosítva. A dolgozat megvizsgálja és kifejti, hogyan finanszírozzák a holland egészségügyi rendszert, illetve ugyancsak szól a 2006-os hollandiai egészségügyi reform következményeiről és hatásairól. Végül konklúzióként elemzi, hogy milyen leckéket fontolhatunk meg egy esetleges jövőbeli magyar egészségügyi reform során a holland példa alapján.

14

ANGOL II. SZEKCIÓ

16

DAKÓ LILLA konzulens:II. évfolyam. Dr. Majoros Pál Nemzetközi gazdálkodás szak angol nyelven főiskolai tanárBGF - KKK

VÁLSÁGOS IDŐK A MAGYAR GÉPJÁRMŰIPARBAN

A gazdasági és pénzügyi válság hatással van a globális gazdaság minden szereplőjére, ugyanakkor csak azok a vállalatok lesznek képesek túlélni, akik gyorsan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. TDK dolgozatomban megvizsgáltam hogyan befolyásolja a jelenleg is tartó válság a legfontosabb magyar autóipari cégek, a Magyar Suzuki Zrt., az Audi Hungária Kft. és a GM Powertrain Kft. működését és döntéseit, milyen lépéseket tettek,milyen stratégiát követtek a sikeres válságkezelés érdekében.

Négy fő statisztikai mutatót elemeztem ezen három cégnél: a termelési, bevételi, befektetési és alkalmazási mutatókat a válság előtt és után, valamint rámutattam arra, hogy miként kezelték a vállalatok a külföldön és Magyarországon egyaránt radikálisan csökkenő piaci keresletet. Magyar Suzuki, GM Powertrain és Audi Hungária folyamatosan növelték termelési számaikat, amikor a válság elérte őket. Mivel a három cég exportaránya igen magas (92-100%), a Magyarországon kívül zajló folyamatok, mint a kereslet egyidejű esése a célpiacokon, nagyban befolyásolják a vállalatok működését. 2008 második felétől, a pénzpiaci válság gazdaságra való átterjedését követően egy lefelé irányuló tendencia figyelhető meg a cégek bevételeiben. Ez a nemzetközi eladások csökkenéséből következett aminek következtében a termelési terveket lefelé kellett módosítani, habár az előző évek nagymértékű beruházásai után a három cég termelési kapacitása jelentősen kibővült.Az Audi, Suzuki és a GM defenzív startégiai lépésekkel – gyártásleállítással és leépítésekkel – reagáltak a zuhanó megrendelésekre és az ebből adódó jövedelemkiesésre. A véghezvitt offenzív lépések – kapacitásbővítés és új termék bevezetése – a vállalatok pozitív jövőképéről árulkodik, amivel a válság utáni fellendülésre készülnek. A defenzív és offenzív elemek kombinálásának, az állami támogatás kihasználásának és a kiadások visszafogásának köszönhetően, ezen cégek statisztikai mutatói javulni fognak a következő években.

A válságkezelés két módjára mutattam rá, melyből az első, hosszú távon megvalósítható, garantáltan sikerhez vezető lépés a Lean termelési rendszer bevezetése lenne. Rövid távon viszont a roncsprémium német mintára való bevezetését javasolnám, ami egy egyszerűbb és gyors megoldás lehetne.

Kutatásomhoz főként szekunder adatgyűjtést használtam, de az adatok kiegészítése céljából belső vállalti forrásokra is támaszkodtam. Telefonon és e-mailen keresztül kapcsolatba léptem a Magyar Suzuki válllati kommunikációs aszisztensével valamint a

17

General Motors Powertrain főkönyvelőjével, akikek a készséges hozzáállása nagyban segítette amunkámat.

FARKAS ANDREA konzulens:II. évfolyam Hlédik ErikaNemzetközi gazdálkodás angol nyelven főiskolai adjunktusBGF-KKK

HÍRESSÉGEK SZEREPE A MARKETINGBENCELEBRITY ENDORSEMENT

Mint ahogyan az a címben is olvasható a dolgozat témája a hírességek, ismert emberek szerepe a marketingben. Ebben a tanulmányban szeretném prezentálni kutatásaim eredményét ebben a témában. Leginkább azért választottam ezt a témát, mert úgy gondolom, hogy mostanában ez egy eléggé felkapott topik, egyre több cég próbálja használni ezt az eszközt, hogy vonzóbbá tegyék termékeiket a vásárlók számára.Először is szeretném általánosan bemutatni a témát, mi is az a celebrity endorsement, mi a celebrity fogalma, és mik a legfőbb okai annak, hogy egyre több cég próbálja felhasználni a híres embereket kampányaik kapcsán.Ezek után megpróbálom összegyűjteni a celebrity endorsement legfontosabb előnyeit és hátrányait, és emellett összegezni a legfontosabb tényezőket, amelyek kulcsfontosságúak egy sikeres kampány esetében. És ha már leírom a legfontosabb tényezőit egy sikeres kampánynak, megpróbálom összeszedni és elemezni a leggyakoribb hibákat, amiket a szakemberek elkövetnek.Ezek után szeretnék rátérni a vásárlói viselkedés témájára. Egyrészt szeretném bemutatni két olyan kutatásnak az eredményét, amelyek ezzel a témával kapcsolatban készültek, másrészt pedig szeretném elemezni saját kérdőívemet, amit azért készítettem, mert én is kíváncsi voltam, vajon tényleg igazak-e azok a konklúziók, amik levonhatók a fentebb említett kutatásokból.Végül az összegzésben szeretném tömören összefoglalni a legfontosabb és legérdekesebb tényeket, és megpróbálom levonni a legfontosabb következtetétesek, egyrészt azokat a konklúziókat, amelyek más kutatásokból származnak, másrészt be szeretném mutatni azokat a következtetéseket, amelyeket saját kutatásaim, és az általam összeállított kérdőív segítségével le tudtam vonni.A kérdőív elkészítése mellett próbáltam munkámat különböző érdekes reklámpéldákkal még színesebbé, érdekesebbé tenni. Remélem, hogy dolgozatom olvasása érdekesnek és nem utolsó sorban értékesnek fog majd tűnni az olvasó számára, és hogy későbbi tanulmányaim során majd fogok tudni profitálni abból, hogy elkészítettem ezt a dolgozatot.

18

GASKÓ PÉTER konzulens:II. évfolyam Renner PéterNemzetközi gazdálkodás szak angol nyelven főiskolai adjunktusBGF - KKK

MAGYARORSZÁG MINT ÜZLETI BEFEKTETÉS AZ OLASZ CÉGEK SZÁMÁRA

Napjainkban a világ egyre kisebbé és kisebbé válik. A távolságok nem léteznek többé, könnyedén elérhetjük az összes kontinenst és majdnem az összes országot. Ma már ugyanazokat a dolgokat csinálhatjuk és ehetjük Budapest és Los Angeles -ben egyaránt a globalizáció következtében. Szabad tudunk utazni az Európai Unióban egyetlen személyigazolvánnyal. Köszönhetően a schengeni szerződésnek anélkül megyünk át a határokon, hogy észrevennék azt, hogy elhagytok az adott országot és beléptünk egy másikba. A szerződés miatt a szállítmányozás is felgyorsult, mivel nem kell a szállítmányoknak órákig állni a határokon azért, hogy a tisztek leellenőriznék, hogy mit szállítanak. A kisebb cégek felfigyeltek arra, hogy a szomszédos országok közelebb van, mint azt gondolták volna. Nagyon sok új lehetőség született a az elmúlt pár évben. Ez különösen igaz az új Európai Uniós tagokra, akik voltak már része egy másik Uniónak (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsnak), de ez nem adott szabadságot a gazdaságban, a kereskedelemben és a politikai kapcsolatokban sem. Valójában ezeknek az országoknak először is meg kellett felelni különbözi európai normáknak a gazdaságban és emberi jogokban. Igaz ebben a Unión rengetek támogatást nyújt jelenlegi és lehetséges országoknak. Ezek a támogatások egyaránt lehetnek pénzbeliek és nem pénzbeliek is. Az egész Európai Unió egy egységes vámterület, ami azt jelenti, hogy az uniós államok cégeinek nem kell vámot fizetni, ha az árujukat vagy szolgáltatásaikat egy másik tagországba viszik. Az országok és a vállalatok is egyaránt felismerték ennek az előnyeit és próbálják is kihasználni ezt. Sok cég az üzleteit képes más országokban is csinálni, mivel többé már nincsenek korlátozások vagy az adóterhek kisebbek vagy olcsóbb a munkaerő, mint a jelenlegi országban, esetleg kaphat nagyobb támogatásokat vagy adókedvezményeket ezekben az új országokban.

19

KRISTÁLY HAJNALKA konzulens:II. évfolyam Papp JuditKereskedelem és marketing angol nyelven főiskolai adjunktusBGF - KVIK

A TÚRÓ RUDI FOGYASZTÁS MAGYARORSZÁGON. AVAGY TÉNYLEG A PÖTTYÖS-E AZ IGAZI?

Magyarország legnépszerűbb desszertkülönlegessége az 1960-as évek óta a túró rudi. Az esszém fő célja, hogy bemutassam a túró rudi piacot és fogyasztást Magyarországon és szeretném kideríteni, hogy valóban igaz-e a mondás, miszerint a Pöttyös az igazi. Véleményem szerint fontos, hogy először is megismerkedjünk a téma hátterével, ezért a tejtermék fogyasztás vizsgálatával kezdtem dolgozatomat, amelyet bemutatok a világban, az Európai Unióban és Magyarországon. Bemutatom a Magyarországra jellemző trendeket a tejtermék fogyasztásban, majd az alacsony fogyasztási arányok megállapítása után, arra keresem a választ, hogy vajon mik lehetnek a főbb problémák és hogyan lehet ezeket megoldani.

A Magyar Élelmiszerkönyv segítségével meghatározom pontosan a túró rudi definícióját, annak alapanyagait, formai, külső, színbeli, szagbeli és ízbeli követelményeit. Leírom a túró rudi történtét és fejlődését annak bizonyítékaként, hogy láthassuk milyen kacifántos út vezetett addig, hogy manapság már szinte mindenhol: kis- és nagy áruházakban, benzinkutakon, iskolai és irodai étkezdékben és büfékben, a Mc Donald’sban és automatákban is hozzájuthatunk bármikor egy túró rudihoz. Kifejtem, hogy véleményem szerint mi oka van annak, hogy ez a csodás magyar találmány eredeti formájában megrekedt itthon és külföldön nemigen találkozhatunk vele. Vagy mégis? Felkutatom az eddig létező exportokat és külföldi hasonmásokat és rokonokat. Részletesebben kifejtem a Pöttyös márka történetét és a Friesland cég sajátosságait, amely ezzel a termékével elnyerte a The Brand Community Survey 2010 felmérése szerint az első helyet a magyar márkák között maga mögött hagyva sok más neves céget. A Pöttyös márka termékeinek vizsgálata és ár összevetése után felvázolom a magyar piacon létező egyéb túró rudi márkákat. A Pöttyös márkára levetítve ábrázolom a marketing legfontosabb törvényeit.Egy felmérés keretében próbálom bizonyítani, hogy vajon a magyar fogyasztók véleménye szerint is a Pöttyös-e az igazi, sok más kérdés mellett, amelyek a tejtermék és túró rudi fogyasztással kapcsolatos fogyasztói szokásokat vizsgálják.Remélem esszémmel nemcsak felkeltettem érdeklődésüket, hanem teljes képet tudok adni vele a mai magyar tejtermék és túró rudi piacról és talán a későbbiekben folytatni tudom kutatásaimat a témával kapcsolatban.

20

MONOJLOVITS RITA konzulens:IV. évfolyam Papp JuditKereskedelem és marketing főiskolai adjunktusBGF - KVIK

A LEHET MÁS A POLITIKA 2010-ES ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK SORÁN ALKALMAZOTT MARKETING

STRATÉGIÁJA

A dolgozat a 2009-ben párttá alakult Lehet Más a Politika marketing stratégiáját vizsgálja. A szerző két hipotézist vizsgál. Az egyik, hogy a párt alacsony támogatottsága alacsony ismertségével magyarázható. A másik, hogy a párt kampányanyaga, ezáltal maga a párt is összetéveszthető más szervezetekkel illetve pártokkal.

A tanulmány fő forrását saját, kvalitatív kutatások adják, melyek statisztikai adatokkal egészülnek ki a téma minél átfogóbb feldolgozása érdekében.A dolgozat a hipotézisek megválaszolásán túl elemzi a kampány 2 fázisát és a párt belső működését.

21

TAKÁCS KLAUDIA konzulens:IV. évfolyam Papp JuditKereskedelem és marketing angol nyelven főiskolai adjunktusBGF – KVIK

A FIATALOKAT CÉLZÓ DOHÁNYZÁS ELLENI REKLÁMOK HATÉKONYSÁGA

Bár a világ másik végén, mint például az Amerikai Egyesült Államokban 20-30 év alatt a felére csökkent a dohányosok száma, Magyarországon még mindig megdöbbentő számban szedi áldozatait a cigaretta. Ez azért is sajnálatos, mivel a dohányzás egy választott viselkedési forma, melyet különböző társas hatások és motivációk miatt kezdünk el és fejezünk be – jó esetben. Dolgozatomban a 16-30 éves korosztály dohányzási szokásait mutatom be elsőként. Azért foglalkozom ezzel a korosztállyal, mert bár ők még nem érzik a saját bőrükön, hogy milyen kockázatai vannak rossz szokásuknak, s éppen ezért nem is motiváltak a leszokásban, a legnagyobb egészségnyereséget az ő leszoktatásukkal lehetne elérni. Miután megfelelő alapokra helyeztem a dolgozat témájának létjogosultságát, érintem a dohányzás egészségpszichológiájának témakörét, hogy bemutassam a dohányzás mögöttes folyamatait is, melyek elengedhetetlenek egy dohányzás elleni társadalmi marketing kampány felépítéséhez. Ezek után elemzem az elmúlt évek legismertebb dohányzás elleni kampányát marketingstratégiai és tartalmi szempontok szerint, s összevetem saját kutatásom eredményeivel. Kutatásommal ugyanakkor azt is vizsgáltam, hogy a különböző dohányzási szokásokkal rendelkező emberekre milyen típusú témákkal, üzenetekkel és vizuális eszközökkel lehet hatni, hogy motiválttá tegyük őket a leszokásban. Dolgozatomban szeretném bemutatni a korábbi kezdeményezések gyenge pontjait, illetve kutatásom eredményeivel alátámasztva, azokat az eszközöket, melyekkel nagyobb hatékonyságot lehetne elérni.

22

ÁRUISMERET – VENDÉGLÁTÁS SZEKCIÓ

24

BARANYI CSILLA Konzulensek:II. évfolyam Dr. Engelberth István Pénzügy és számvitel szak főiskolai docensBGF - PSZK SA Dunai Katalin

adjunktus

FOGYASZTÓI SZOKÁSOK ÉS ATTITŰD SALGÓTARJÁNBAN ÉS TÉRSÉGÉBEN

Tanulmányom a BGF PSZK Salgótarjáni Intézetének „A vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatása” című program keretein belül készült. Az elkészült munka hasznos információkat nyújthat a város meghatározó társadalmi és gazdasági szereplői számára település- és gazdaságfejlesztési elképzeléseikhez. A téma jelentőségét, egyediségét az adja, hogy városi illetve kistérségi szinten nem készülnek hasonló felmérések. A tanulmány első része a térség nagyon kedvezőtlen gazdasági-társadalmi adottságait mutatja be, ebben elsősorban szekunder források segítették munkámat. A dolgozat második része tartalmazza a városi illetve a térségi fogyasztói szokások felmérését. Itt elsősorban primer kutatási módszereket alkalmaztam, azonban az összehasonlítások miatt szekunder forrásokat is igénybe vettem. Primer kutatási módszer alapvetően a háztartások közvetlen megkérdezésére használt kérdőívezés volt. A kutatás alanyai – a programhoz illeszkedően – tehát a középkorú szülő(k)ből és gyermekeikből álló háztartások voltak. Az adatok feldolgozásában a főiskolán oktatott statisztikai ismeretek és elemzési módszerek segítettek.

A vizsgált háztartások arányaiban többet költenek élelmiszerekre, háztartási energiára, valamint ruházkodásra, így a felmért helyi háztartások fogyasztási kosara sok tekintetben közelebb áll a nyugdíjasokéhoz, mint a hazai átlagos fogyasztási szerkezethez. A jól megtervezett és kivitelezett marketingnek fontos a szerepe a helyi fogyasztópiac „meggyúrásában”, viszont a szlovák határ közelsége alig hat a helyiek fogyasztói magatartására. A vizsgált háztartások 62%-a rendelkezik valamilyen összegű hitellel, melyben két tényező meghatározó: egyrészt az alacsony jövedelmek miatti hitelfelvétel, másodszor a megkérdezett háztartások korösszetétele. Az országos átlaghoz képest magas arányú az önkéntes nyugdíjpénztári- és egészségpénztári tagság megléte a térségben, amely a pénzügyi kultúra magas színvonalát tükrözheti, azonban ennek ellent mond az, hogy az alacsony jövedelmek az öngondoskodás alacsonyabb szintjét teszik csak lehetővé. Feltételezésem szerint a megkérdezettek többsége nincs tisztában bizonyos gazdasági fogalmakkal, emiatt (is) szükséges a térségben a pénzügyi-gazdasági ismeretek aktívabb

25

terjesztése, az ilyen irányú ismeretterjesztés, programok szervezése, akár a felnőtt társadalom, akár a fiatalabbak számára.

BALOGH IVETT Konzulens:III. évfolyam Katz GyörgyKereskedelem és marketing gazdasági tanár,BGF – KVIK címzetes docens

AZ ÉRTÉKESÍTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS HATÁRAI EGY NÖVÉNYOLAJIPARI VÁLLALAT ESETÉBEN

Dolgozatomban hazánk legnagyobb növényolajipari vállalatának értékesítési lehetőségeit és korlátait fogom bemutatni. Már egészen kis korom óta belelátok a Martfűn lévő gyár életébe. Azonban a főiskolán tanultak és új kutatások segítségével szeretném jobban megismerni egy növényolajipari vállalat működését, stratégiáját, lehetőségeit és korlátait. Ezen területeket azonban nem Martfűn, hanem a Budapesten levő Bunge Zrt. központjának segítségével tanulmányozhattam.

Dolgozatom első része a magyarországi növényolajipari helyeztet és a Bunge Zrt. piacon betöltött szerepét mutatja be. Továbbá szó lesz a vállalat termékeiről, illetve értékesítésének összetételéről.

A dolgozatom második részében a Bunge Zrt. értékesítésének lehetőségeit vizsgáltam meg a belföldi és export piacon egyaránt. Fontos beszélni mindkét piacról, hiszen országonként eltérő lehet a kereslet.

A harmadik rész az értékesítés korlátait mutatja be a vállalat életében. Egy ekkora multinacionális vállalt életében a legfőbb korlát az erőforrásokban rejlik. Ezen felül azonban még számos akadályba ütközhet az értékesítés, amelyek mindegyikét be fogom mutatni.

Dolgozatom utolsó fejezete egy képet fog adni a Bunge Zrt-ről. Itt kerül bemutatásra a saját piackutatásom elemzése, amelyet a 20 és 25 év közötti fiatalok étolaj fogyasztási szokásairól készítettem. A korcsoport választásának oka, amelyet tanáraim is emlegetni szoktak: a fiataloké a jövő. Azaz, ha ők felismerik az egészséges táplálkozás fontosságát, odafigyelnek arra, hogy milyen étolajat vásárolnak, akkor teljesen átalakulhat a hazai piac és talán még az importtermékeket is sikerülne a Bunge Zrt-nek kiszorítani.

26

BODA MÁRTON ATTILA Konzulens:IV. évfolyam Dr. Buzás GizellaBGF - KVIK főiskolai docens

A MIRELITE MIRSA ZRT. VÁLASZTÉKÁNAK ÉS ÁRUFORGALMÁNAK KERESKEDELMI ELEMZÉSE

2010. június 27-én kezdtem meg féléves szakmai gyakorlatomat a Mirelite Mirsa Zrt.-nél, ahol 5 hónapot töltöttem el. Ez az időszak lehetőséget adott arra, hogy mélyebben is átlássam egy magyar hűtőipari termelővállalat működését, illetve döntéseit, válaszait a válság adta kihívásokra. Miközben sorra felszámoltak magyar hűtőházakat az utóbbi évtizedben, a Mirelite Mirsa terjeszkedni tudott, akvizíciókat hajtott végre, valamint megvásárolta a Mirelite márkanevet is. A sikerét kereskedelmi oldalról vizsgáltam, ilyen szemmel néztem meg a vállalat működési területeit. Ehhez a legfrissebb adatokat használtam fel, 2010-es konferenciák, kutatói munkák és vállalati belső adatok álltak rendelkezésemre és jelentős segítséget kaptam a vállalat kereskedelmi vezetőivel történő beszélgetések során is. Dolgozatomban bemutatásra kerül általánosabban a hűtőipar, annak megváltozott helyzete. A belkereskedelmi és exporttevékenységet, mint a vállalat sikerét alapvetően befolyásoló tényezőket vizsgálom, ehhez elengedhetetlen, hogy áttekintsem a választékot, illetve annak szerkezeti összetételét. A fogyasztó szerepe megkérdőjelezhetetlen a napi fogyasztási cikkek piacán, így ennek megfelelően nagy hangsúlyt kapott a fogyasztói szokások, illetve annak a válság hatására történő változásainak vizsgálata is. Hangsúlyos a Mirelite márkanév és annak kiaknázásának kérdése, valamint a marketing, logisztika területek összehangolt működése a vállalat egészét tekintve. Igyekeztem megvizsgálni a döntések miértjeit, illetve javaslatokkal éltem a lehetséges további fejlődés elősegítése érdekében. Összességében törekedtem egy olyan színvonalas munka elkészítésére, amely objektív képet ad a valóságról, és megmutatja a lehetséges irányokat is egy olyan területen, amelyben nagyok a kihívások, de éppúgy megvannak a lehetőségek is.

27

HORVÁTH ANITA Konzulens:FSZ. képzés II.évfolyam, EU. szak dr. Buzás GizellaBGF - KVIK főiskolai docens

TERMÉSZETES ENERGIÁK MEGJELENÉSE AZ ÉPÍTÉSZETBEN MAGYARORSZÁGON NAPJAINKBAN

Magyarországon is egyre nő az érdeklődés a természetes, megújuló energiák által kínált építészeti megoldásokra. Ennek több oka van:

- Egyre növekszik a természetért felelősséget érzők száma, akik szeretnének változtatni a mai; energiapazarló fogyasztásra ösztönző társadalmi felfogás ellen;

- Erősödik az anyagi megfontolások alapján döntők száma is, hiszen hosszú távon költségmegtakarítás érhető el megújuló energiát használó termékekkel, illetve egyes esetekben már rövidtávon is.

A megújuló energiával üzemeltetett megoldások kínálata évről-évre nő és egyre nehezebb a bőség zavarában tájékozódni.

Új építésű házaknál kicsivel egyszerűbb dolga van az építkezőnek, hiszen eleve úgy építkezni, hogy a zöld megoldásokat már a tervezés folyamán figyelembe vesszük, költséghatékonyabb és tág teret enged az optimális megoldás megtalálására.

Egy már meglévő épület átalakításakor nehezebb megtalálni azt a megoldást, mely a XXI. század kívánalmainak megfelel a megújuló energiák terén, és az elavult rendszert próbálja modernizálni, összeegyeztetni egy környezetbarát, energiatakarékos új megoldással, mely hosszú távon egyaránt biztosítja a gazdaságosságot és a környezetvédelmét.

Számos alternatíva közül választhatunk, de melyik az igazi számukra, igényeiknek és pénztárcájuknak leginkább megfelelő, környezettudatos, környezetvédő megoldás?

Ezzel a dolgozattal szeretném feltérképezni, milyen lehetőségek adottak korunkban, napjainkban Magyarországon a változtatásokra és milyen anyagi vonzatai illetve segítő forrásai vannak ezeknek. A témához kapcsolódva természetesen nem lehet megkerülni országunkra vonatkozó Uniós előírásokat és a más országokban már hétköznapi szinten alkalmazott technológiák felhasználásának arányait sem.

Gazdasági szakemberként áttekintést kívánok adni és segítséget nyújtani a fogyasztóknak a tájékozódás és a döntés segítése érdekében.

28

HOSSZU SZABINA konzulens:II. évfolyam Zsupanekné Dr. Palányi Ildikópénzügy és számvitel szak főiskolai adjunktusMÁNDÓ MILÁNIV. évfolyampénzügy szakBGF-PSZF-ZA

MI KELL A NŐKNEK?

Dolgozatunkban azt kívántuk feltárni, hogy milyen mobiltelefonnal tudnánk a női igényeket kielégíteni. Ez egy olyan piaci rés, amelyet a mobiltelefon-gyártók, mobilszolgáltatók nem töltöttek még ki. Sokszor csak egy-egy vonás mutatja, hogy női készülékről van szó, ezért véleményünk szerint ezeket a női vonásokat egy telefonban lenne szükségszerűen egységesíteni. Írásunkban két készülék megformálásával is találkozhatunk, amelyeket igyekeztünk a szükségletteknek megfelelően kialakítani. Dolgozatunkban helyet kapott az is, hogy a már említett eszközöket, hogyan tudnánk a célközönség számára még vonzóbbá tenni. Kérdőívünk alapján felállítottunk különböző statisztikai adatokat, amelyből megismerhetjük többek között, hogy mi okozza a nők körében a telefonváltást, ez milyen gyakran történik meg náluk, illetve a legfontosabb, hogy milyen tulajdonságokkal kívánják felruházni a készüléküket.

29

KENDE SZILVIA Konzulens:Turizmus, Vendéglátás Szak Karakasné Morvay Klára IlonaBGF - KVIK

AZ ÜZLETI UTAZÓK ELVÁRÁSAI A SZÁLLODAIPARBAN

Az üzleti turizmus a 2009-es év során kisebb mértékű visszaesésnek indult, de korántsemannyira drasztikusan, mint az üdülő turizmus. Tehát a szállodák még mindig számíthattak az üzleti utazók szegmensére, akik mindig biztos bevételi forrást garantáltak számukra. Jelenleg az üzleti turizmus egy fellendülőben lévő ágazat, mely számos kiaknázatlan lehetőséget tartogat a szállodák számára.Ezen okokból kifolyólag fontosnak tartom az üzleti turizmusban való kutatások folytatását.Így dolgozatomban az üzleti utazó szállodával szemben támasztott elvárásait fogommegvizsgálni. Ennek segítségével szeretnék hozzájárulni a napjainkban a szállodaiparon belül igen kutatott vendégelégedettség kutatásokhoz.Számtalan a vendégelégedettségről és a szolgáltatások minőségéről szóló tanulmánybankimutatták, hogy a fogyasztói elvárás lényeges szerepet játszik az elégedettség elérésében.De vajon hogyan képződnek ezek az elvárások?Az üzleti utazó egy év során éjszakáinak jelentős részét szállodában tölti. Vajon a szállodai ágy kényelmén kívül mire van még szüksége? Milyen elvárásokkal érkezik egy tapasztalt üzleti utazó a szállodába?Tanulmányomban szeretnék rávilágítani ezen elvárásokra és azokra a szállodai elemekre és szolgáltatásokra, amelyek egy üzleti utazó szempontjából elengedhetetlenek.Továbbá kutatásom kiterjed arra a kérdésre is, hogy mennyire és miben fontos a személyzet szerepe. Ezen belül részletesen foglalkozom azzal a kérdéssel is, hogy, melyik kontinensen illetve országban érzi magát a legjobban az üzleti utazó és miért.Dolgozatom végén kitérek, az emberi tényező szerepére a vendégelégedettség alakulásában.Különös tekintettel foglalkozom ezen belül az ázsiai vendégközpontú mentalitás előnyeivel a szállodaiparban és a vendéglátásban.Tanulmányom egy mélyinterjúra épül, melynek alanya egy tapasztalt üzleti utazó, aki bejárta a világot és különleges rálátással és professzionalitással számolt be az utóbbi évtizedek tapasztalatairól.Rövidtávú terveim között szerepel, hogy ezen tanulmányomat kiterjesszem, és megismételjem nemzetközi szinten is. Célom, hogy a különböző országokból érkező üzleti utazók nemzetközi tapasztalatait összegyűjtsem és összehasonlítsam, annak érdekében, hogy a világ üzleti utazóinak elvárásait feltárhassam.

30

VAS TAMARA konzulensek:V. évfolyam Doba SzilviaPénzügy és számvitel szak főiskolai tanársegédBGF - PSZK ZA Németh Zsolt

méhész

MAGYAR MÉZ – TÉNYEK ÉS TÉVHITEK

Dolgozatom témájául a magyar mézet választottam. Napjainkban egyre több hír lát világot mézhamisításról, méhészeti botrányokról. Hogy megnehezítsem a csalók dolgát, írtam egy szűk összefoglalót a méhészeti termékekről, ismertebb fajtamézekről, és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (továbbiakban OMME) harcáról a hamis mézek ellen.Első fejezetemben a méhészeti termékeket ismertetem, azok keletkezését, gyógyhatásait, felhasználási módjukat.A második fejezet a mézfajtákat járja körbe, természetesen a teljesség igénye nélkül, mindössze tizenöt félét. A fajtaleírások ismerete nagyon fontos vásárlás előtt. Ha ismerjük a vásárolni kívánt termék színét, illatát, ízét, máris könnyebb dolgunk van.Harmadik részben az OMME méz tisztasága és valódisága iránti törekvéseit részletezem. Szót ejtek a zárszalagról, a formaüvegről is, hiszen sokan nem ismerik ezek jelentőségét.Szeretném felnyitni az olvasók szemét, hogy igenis fontos meggyőződnünk arról, mit is vásárolunk, mit is fogyasztunk. Remélem sikerül mindenkit elgondolkozásra késztetnem dolgozatommal.

31

EMBERI ERŐFORRÁS – GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA -

GAZDASÁGPSZICHOLÓGIA SZEKCIÓ

32

ALMÁSI BETTINA konzulens:KÁROLYI MÓNIKA Dr. Fodor László I. évfolyam főiskolai docensNemzetközi gazdálkodás szakBGF - KKK

A SIKER HÁTTERÉBEN(EGYÉNI ÉS CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK)

Pályamunkák célja, hogy a sikeres egyéni és családi vállalkozások hátterét felmérjük, megvizsgáljuk, hogy mitől is működhet hosszútávon eredményesen egy vállalkozás. Azért gondoltuk, hogy fontos egy ilyen kutatást végeznünk, mert ahogyan az eredmények is mutatják, a vállalkozási kedv ott van mindenkiben, de sokan nincsenek tisztában a továbbiakkal, hogy mi minden kell még hozzá.Az első részben definiáltuk, hogy maga a siker szó mit jelent az egyén számára, majd pedig egy vállalkozás számára. Összegezve a két nézőpontot, kiderül, hogy valójában egy jól működő vállalkozáshoz szükség van egy sikeres vezetőre. Amely személy a magánéletében is kiegyensúlyozottnak érzi magát. Majd megvizsgáltuk a SWOT- analízis elméletét, hogy miként is segítheti a jó stratégia felépítését. A motiváció az egyik legfőbb alkotóeleme a sikerességnek. Ennek kapcsán dolgoztuk fel a Maslow- elméletet, amely egy 7 szintes piramison keresztül vezeti le az Önmegvalósításhoz szükséges lépcsőfokokat. A következő részekben jellemeztük magát a gazdasági társaságokat, a vállalkozásokat, majd levezettük, hogy mitől sikeres egy vállalkozás. Mivel mindenki, aki vállalkozásba kezd, sikerre vágyik. Ennek eléréséhez azonban sok szintet meg kell járni, és rengeteg áldozattal jár. Jellemeztük, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznie egy jó vezetőnek.Az egyéni, valamint a családi vállalkozások bemutatásával folytatódik munkánk. Ezen vállalkozási típusok jelenlegi helyzetét mértük fel Magyarországi viszonylatban, különböző szekunder kutatásokból kiindulva. Továbbá feltérképeztük, hogy az egyes típusok milyen előnyökkel és hátrányokkal rendelkeznek. Fontos tisztában lenni, ezekkel az adatokkal is, amikor egy saját vállalkozás beindítása a célunk.Primer kutatásaink közé tartozik két interjú és egy kérdőív. Interjút készítettünk egy egyéni vállalkozóval, valamint egy családi vállalkozás vezetőjével. Kérdéseink arra vonatkoztak, hogy miért is azt a vállalkozási formát választották, milyen áldozatokkal jár a működtetésük, sikeresnek érzik- e magukat a magánéletben is, úgy érzik-e hogy elérték kitűzött céljaikat, valamint megkértük őket, hogy definiálják, hogy számukra mit jelent a siker. Ezekből a válaszokban is igazolódik, hogy kitartónak kell lennünk, valamint kell a megfelelő motiváció a hosszú távú eredményességhez.

33

A kérdőívünket átlagosan 21 év körüli fiatalokkal töltettük ki. Összesen 43 válaszadó véleménye alapján dolgoztunk. Ezen adatokból kiderül, hogy 78%-uk belevágna egy saját vállalkozásba, és a többség a családi vállalkozást választaná. Úgy gondolkoznak, hogy előnyt jelenthet, ha a család közös célja a munkahelyen is egybeesik. Szinte mindenki felismerte azt a helyzetet, hogy valami olyat kell piacra vinni, amely új és lenne rá kereslet, de sokan itt hátrálnak meg, hogy nincs megfelelő ötletük. Dolgozatunkból kiderül, hogy a sikerért sokat kell tenni, nagyon összetett dolog, a definíciója is elég szubjektív.

APATÓCZKY KÁLMÁN Konzulens:III. évfolyam Sándorné Új ÉvaBGF-PSZK BP főiskolai adjunktus

CAFETERIA RENDSZER 2009-2011 KÖZÖTT

Cafeteria egy személyi ösztönző rendszer, a béren kívüli juttatások egyik fontos eleme, egy cég által meghatározott béren kívüli olyan keretösszeg, melyből a munkavállaló választ saját élethelyzetének, igényének, motiváltságának megfelelően. A béren kívüli juttatások először az Egyesült Államokban jelentek meg az 1970-es években, azóta nemzetközi szinten a díjazás elmaradhatatlan eleme a béren kívüli juttatás. Magyarországon 1995-1996 között kezdték először alkalmazni, magyarországi bevezetésében élen járt a MOL Nyrt. Hazánkban a bevezetése óta többször is átalakult a béren kívüli juttatások szabályozása. Az egyik legjelentősebb átalakítás 2010-ben történt, melynek oka a gazdasági válság begyűrűzése hazánkba. 2010. január 1-jével három fő csoportba sorolták be a Cafeteria elemeit az adóterhük függvényében. Így megkülönbözethetünk, adómentes Cafeteria elemeket, kedvezményes, 25%-os adózási körbe tartozókat, és adóköteleseket. 2010 év november 16-án elfogadta az Országgyűlés a 2011. évre vonatkozó új adótörvényeket, melyek jelentősen átalakították a béren kívüli juttatások adójogi szabályozását. Az módosult szabályozás legfontosabb eleme, hogy a teljesen adómentes Cafeteria elemek eltűnnek, emellett a kedvezményes adózású Cafeteria elemek, mint például a melegétkezési utalvány, üdülési csekk egységesen 16%-os kulccsal adóznak majd 2011-től. A hatályos jogszabályok szemléltetésére, 2010. évre vonatkozóan mutatom be a Nemzeti Közlekedési Hatóság béren kívüli juttatásának rendszerét. A gyakorlati példában szemléltetem, melyek azok a Cafeteria elemek, melyeket a Hatóság kormány-tisztviselői, ügykezelői, munkavállalói, és az ösztöndíjas foglalkoztatottjai választhatnak, és milyen információs rendszer segítségével oldja meg az intézmény a Cafeteria adminisztrációját. Dolgozatomban szeretnék rávilágítani és a gyakorlati példában ráerősíteni a béren kívüli juttatások jelentőségére, ösztönző jellegére, a munkavállaló által fontosnak ítélt szerepére és a munkaadó lehetőségei – anyagi és szabályozási - által meghatározott kötöttségekre.

34

BAKÓCZY RÓBERT konzulens: I.. évfolyam. Heitlerné Lehoczky MáriaKereskedelem és marketing szak főiskolai adjunktusBGF - KKK

SPORTPSZICHOLÓGIA

A téma, amit választottam az a sportpszichológia. Rövid bevezetés után, melynek során megismerhetjük a definícióját és történetét, áttérek a pszichológus feladataira. Kiemelem a munkája fontosságát és kötelezettségeit. A folytatásban az edző, szülő, sportoló szerepéről írok, kitérve az ő személyiségtípusaikra is. A következő pont a játékra és a sportra koncentrál, kitér annak részeire, periódusaira. A következőkben azt latolgatom, hogy mikor van egy embernek szüksége pszichológusra és kezelés maga miként zajlik. Ezek után áttérek a különböző feszültségi szintekre, melyeket a sport vált ki az emberből. Az ezt követő pont a pszichiátriai gondokkal küzdő sportolóra vonatkoznak majd, azon belül is a különböző önértékelési problémákba megyek bele mélyebben. A befejező szakasz a sportoló életével foglakozik azok után, amikor már abbahagyta a sportot. Elemezem az ezzel járó nehézségeket, pl.: alkoholizmus, játékszenvedély és a pszichológia mai helyzetét hazánkban.

Sportolóként úgy gondoltam megpróbálom felhívni a figyelmet a sportpszichológia fontosságára. Manapság szinte minden élsportolónak van már pszichológusa, aki nélkülözhetetlen az életében. Sok híres sportolónk el sem utazik már egy világversenyre pszichológus nélkül (Talmácsi Gábor, Lékó Péter stb.)! Ezért éreztem annak fontosságát, hogy egy kis bepillantást nyújtsak Önöknek a sportpszichológia tudományágába. Ahogy az a dolgozatból is kiderül egy sportoló lelki világa nagyon sérülékeny. Sok gonddal küszködik, és kevés ember nyújthat neki segítséget. Igaz ez a karrierje során, és később egyaránt. Úgy gondolom a dolgozat olvasása után van esély, hogy másképp tekintsünk egy élsportolóra és igazán elismerjük teljesítményét.

35

BOGÁR TÜNDE konzulens:HORNÁK ZSÓKA Dr. Fodor LászlóI. évfolyam főiskolai docensKereskedelem és marketing szakBGF - KKK

AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA SZEREPE A GAZDASÁGI ÉLETBEN

MELYIK NEM A JOBB VEZETŐ?

Kutatásunk célja az érzelmi intelligencia átfogó vizsgálata gazdasági vonatkozásban. Az általános értelemben vett szellemi és az érzelmi intelligencia kapcsolatának elemzésekor kiderült, hogy míg szellemi képességeink velünk született adottságok, az érzelmi intelligencia tanulható, fejleszthető. Az üzleti életben rendkívül fontos szerepet játszik az érzelmi intelligencia hatékony alkalmazása. Elengedhetetlen a megfelelő munkakörülmények megteremtésénél és profitemelő hatása is jelentős. A későbbiekben azokat a vezetői tulajdonságokat vettük nagyító alá, amelyek az érzelmi élethez köthetőek. Egy érzelmileg intelligens vezető képes arra, hogy beosztottjait arra ösztönözze, hogy készségeiket maximális módon kihasználják. Külön tanulmányoztuk a nemek közötti eltéréseket is. Ezek alapján próbáltuk meghatározni, hogy a férfiak vagy a nők bizonyulnak jobb vezetőnek. Kutatásunkból kiderült, hogy a nők átlagosan magasabb érzelmi intelligenciával rendelkeznek, mint férfi társaik. A munkaerőpiacon mégsem bizonyulnak versenyképesebbnek, mivel lényegesen több területen kell helytállniuk, mint az ellenkező nemnek. A jó vezetőt nem az határozza meg, hogy férfi vagy nő, hanem, hogy milyen sikeresen alkalmazza különböző szituációkban szellemi és érzelmi kompetenciáit.

36

BRASSÓI GABRIELLA konzulens:V. évfolyam Heitlerné Lehoczky MáriaKereskedelem és marketing szak főiskolai adjunktusBGF - KKK

REKLÁMOK HOSSZÚ TÁVÚ EMLÉKEZETI HATÁSAI

Tudományos kutatásom célja az volt, hogy bemutassam milyen tényezők befolyásolták a megkérdezetteket egy-egy reklámra való emlékezésben. Egyes márkát képviselő cégek a reklámokon keresztül kívánták és kívánják elérni a fogyasztót, de sok esetben nem jártak sikerrel. Azok a brandek viszont szerencsés helyzetbe kerültek, melyek reklámja érzelmileg pozitívan hatott az emberekre. A vásárlók véleményeinek részletesebb kifejtése előtt, fontosnak tartottam az emlékezet fogalmával való megismerkedést. Továbbá a fogyasztók véleményeinek részletesebb kifejtését.

Kutatásom során fény derült sok érdekes motívumra, amik befolyásolhatják a fogyasztók emlékezeteit. A tömegcikkgyártás tehát nem volt hiábavaló - a sokféle terméket képviselő márkacégek versenybe kényszerültek szállni a vevők kegyeiért. Tömegesen készültek és készülnek a reklámok és nemcsak a mennyiségre törekednek, de minőség is lényeges szemponttá vált.Sok elvárásnak kell megfelelnie egy-egy reklámnak, ha a gyártók azt akarják, hogy a vevő emlékezzen is a reklámára, mi több a brandre is. Küzdenek azért, hogy bármilyen eszközzel is, de hassanak a vásárlók lelkivilágára vagy tudatalattijára, ami biztos, hogy befolyásolni fogja az emlékezetét.Pusztán a jó zenével, jó hangulattal társított brand és termék később a vevők tudatalattiján keresztül a műszaki boltokban sétálva meghozza majd a gyümölcsét. Jó hangulat, jó termék. Ha azzal a szándékkal megy be a vevő a boltba, hogy ő valamilyen csokira vágyik, akkor alaposan felméri a kínálatot és a Milka csokit fogja levenni a polcról, mert mosolyt csalt az arcára a képzeletbeli önfeláldozó maci arca, amit a kedvenc Milka reklámja végén látott.

37

ERDŐS BENCE konzulens:II. évfolyam Dr. Fodor LászlóNemzetközi gazdálkodás szak főiskolai docens HUSZKA TAMÁSII. évfolyamKereskedelem marketing szakBGF - KKK

KÁROS SZENVEDÉLYEK FIATALOKNÁL

Dolgozatunk címe a Káros Szenvedélyek Fiataloknál. Dolgozatunk témájaként azért ezt választottuk, mert úgy gondoljuk, hogy ez egy nagyon sürgős megoldást igénylő probléma. Jelenleg állíthatjuk, hogy a valós állapotokhoz képest a téma tabuként van kezelve így jónak láttuk, ha mi egy kicsit komolyabban foglalkoznánk ezzel a jelenséggel. Dolgozatunkat azzal kezdtük, hogy áttekintettük, miként jelentek meg országunkban a különböző illegális szerek és, hogy ennek a megjelenésnek mik lehettek a kiváltó okai. A következőkben rátértünk arra, hogy a társadalom hogyan viszonyult és viszonyul napjainkban ehhez a jelenséghez, illetve mik a jellemző tendenciák a fogyasztással kapcsolatban. Mint másik vezér fonala a dolgozatnak a sport állami támogatása és annak függvényében a sport elterjedtsége szerepel. Tételmondatként fogalmaztuk meg, hogy a szellemi kimerültséget ellensúlyozni kell némi fizikai testedzéssel. Ez a legegészségesebb és leghatékonyabb módja a kiegyensúlyozott életnek. A későbbiekben a dolgozatot azzal a szemlélettel folytattuk, hogy a sportolás alternatívája egy sokkal élhetőbb és célszerűbb megoldás lenne különböző nehézségek megoldásakor, mint esetlegesen a drog. A sporttámogatások költségének szűkítése és a lakossági drogfogyasztás jelensége között komoly párhuzamot vontunk, de azt sem hagytuk figyelmen kívül, hogy természetesen vannak más lehetséges kiváltó okai is a droghoz fordulásnak. Mindazonáltal további kutatásainkból tisztán fény derült arra vonatkozólag, hogy a kormányok politikája valóban csökkenti a támogatásokat mind a két esetben, úgy a sporttámogatás, mint a drogstratégiák tekintetében. A drogstratégia áttekintéséből tisztán fény derült arra, hogy a problémakör nincs a neki kijáró komolysággal kezelve, ellenben a jelenlegi politika az európai színvonaltól messze elmaradva kezeli a sport kérdését is. A dolgozat lezáró részében összefoglaltuk a főbb hiányosságokat és a lehetséges költségvetés csoportosítási hibákat valamint kifejtettük átfogó véleményünket a lehetséges megoldásokra vonatkozólag.

38

Dolgozatunkban költségvetési elemzésekre hivatkoztunk mely valós számokkal támasztotta alá a negatív tendenciák menetét. Véleményünk szerint egy részletes és globális képet nyertünk a jelenlegi folyamatokról mind a két témakörben a dolgozat elkészítésének köszönhetően.

ESTÓK MÁRTON konzulens:III. évfolyam Brávácz IbolyaKereskedelem és marketing szak főiskolai adjunktusBGF - KVIK

A MAGÁNYÉRZET ÉS A FACEBOOK KAPCSOLATA

Ezen a virtuális helyen megmutatjuk arcunkat, a szalagavatót, a diplomaosztót, a bulikat, születésnapokat. Búcsúlevelet hagyunk. Beszélgetünk. Összeveszünk és kibékülünk. Összesen 700 milliárd percet töltünk el itt havonta. Lassan másra már nem jut idő. Például nem jut idő egy esti sétára egy enyhe estén. Vagy egy nyugalmas kávézásra. Aztán… Egyszer csak nem találom a régi barátokat. Legalábbis fizikailag. Egy-egy üzenetváltás során egymásra mosolygunk: . És… Magányos vagyok. 800 Facebook-barát virtuális társaságában. Úgy gondolom, ez a helyzetkép önmagáért beszél: dolgozatom témája a közösségi oldalak használata, azon belül a Facebook és a magányérzet kapcsolatának vizsgálata. A mai fiatalság átalakult, kapcsolatai sekélyessé váltak. Mindennapjaik szerves részévé vált egy, a gondolkodásmódot, viselkedésmintákat átformáló új szolgáltatás használata. Ez a változás feltételezésem szerint alapvetően átformálhatja társadalomképünket. A kutatásom alapvető célja bemutatni az új helyzetet olyan módon, hogy részletes információkkal szolgálok a Facebookhasználatról, és a magányérzetről. Úgy gondolom, a probléma valós. Ebben az esetben a megoldáshoz vezető hosszú út első lépéséhez szeretnék segítséget nyújtani: csak úgy tehetek érdemben a változásért, ha megértem a jelenség mechanizmusát. A közösségioldal-használat illetve a magányérzet összekapcsolása újszerűsége révén remélem, olyan figyelmet kap, amelyet a mögötte álló társadalmi-kulturális átrendeződés megérdemel. Mint minden hasonló volumenű kutatás, úgy az enyém is tartalmaz szekunder és primer kutatást is. A hangsúlyt – mivel a konstruktivitásnak kiemelt jelentőséget tulajdonítok – a primer kutatás, a saját adatgyűjtés kapta. A magány méréséhez egy, az USA-ban és világszerte nagy hagyományokkal rendelkező kérdőívet használtam. A Facebookhasználati szokások feltérképezéséhez egy általam megszerkesztett kérdéssort alkalmaztam. A nívós felmérési eszközök megteremtik a megbízhatóság alapjait.

39

Annak a közösségnek a vizsgálata, amely a fiatalok szocializálódása, értékrendszerük, viselkedésmintáik kialakulása szempontjából meghatározó, nem kíván kevesebbet a legprecízebb munkánál.

FALLER KATALIN Konzulens:KISS VERONIKA Doba SzilviaII. évfolyam főiskolai tanársegédPénzügy és számvitel szakBGF-PSZFK-ZA

ÖSZTÖNÖZ AZ ÖSZTÖNDÍJ?

A kérdésre az ember automatikusan azt válaszolja, hogy igen. Azonban ha a tanulmányi ösztöndíjrendszer működési mechanizmusát tüzetesebben megvizsgáljuk, akkor olyan ellentmondásokra bukkanhatunk, amelyek elbizonytalanítanak minket a kérdés megválaszolásában.Saját és diáktársaink tapasztalatai sarkalltak minket arra, hogy dolgozatunk témájának a tanulmányi ösztöndíjrendszert válasszuk. Olyan kérdésekre kerestük a választ, hogy ösztönözhet-e az ösztöndíj egy diákot szorgalmas tanulásra? Át lehet-e alakítani, és ha igen, akkor hogyan a jelenlegi ösztöndíj rendszert? Mire fordítják a diákok a kapott összeget? Problémát okoz-e nekik, hogy nem havonta kapnak ösztöndíjat, és elégedettek-e az összeggel?Szekunder kutatással elsőként az ösztöndíjrendszer jogi szabályozását vizsgáltuk meg. Ezután saját ismereteinkre és tapasztalatainkra támaszkodva hipotéziseket állítottunk fel az ösztöndíjrendszerünkkel kapcsolatban. Majd a megfogalmazott hipotézisek alátámasztására primer kutatást végeztünk. Kétféle kérdőívet készítettünk, külön az első évfolyamos hallgatóknak és külön a felsőbb éveseknek. A szétválasztás oka, hogy különböző informáltsági szinten áll a két csoport. A kérdőívek adatainak kiértékelését követően levonjuk a következtetéseket és megoldásokat próbálunk kínálni.

40

FARKAS ADRIENN Konzulens:III. évfolyam Dr. Engelberth IstvánPénzügy és számvitel szak adjunktusBGF – PSZK SA

A KOREAI ÉS MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉS A SAMSUNG MAGYARORSZÁGI LEÁNYVÁLLALATÁNAK PÉLDÁJA

ALAPJÁN

Hazánkban több multinacionális cég van jelen így e verseny kereteiben be szeretném mutatni a Samsungot magyarországi leányvállalatát, ami Jászfényszarun telepedett le közvetlenül azon a településen, ahol én is lakom.

E cég meghatározó a város életében, mert helyi lakosnak ad munkát illetve a közeli településen lévőknek is. A jövőben remélem, hogy én is ennél a cégnél dolgozhatok majd a számviteli osztályon.

Mivel e cég koreai tulajdonú, így sok koreai dolgozik az itteni leányvállalatnál a magyar dolgozók mellett. Ezen okból kifolyólag készült el a dolgozatom, hogy bemutassam a magyar és koreai együttműködést.

A dolgozatomban a következőket vizsgáltam: A magyar gazdaság helyzetéről és a koreai tőke szerepéről gazdaságunkban Magyarország és Dél-Korea külkereskedelmi kapcsolatáról A Samsung magyarországi leányvállalatáról, tevékenységéről, működéséről,

szervezeti felépítéséről és humánerőforrás gazdálkodásáról A Gazdasági válság hatása a Samsungra A két ország vállalati kultúrájáról és azok közti különbségéről

41

FARKAS TEODÓRA Konzulens:II. évfolyam Kárászné Dr. Rácz LídiaPénzügy – számvitel szak főiskolai docensBGF-PSZFK-ZA

ROMANO SUNO – ROMA ÉRTELMISÉG KIALAKULÓBAN!(?)

Köztudott, hogy hazánkban a legtöbb előítélet elsősorban a cigányságot érinti. A kissebségek közül velük szemben a leginkább elutasítóak az emberek. A kialakult általános nézet, amely a cigányokkal szemben él, még iskolát végezve is nehézzé teszi az ő beilleszkedésüket.Dolgozatomban azt kutattam, hogy milyen lehetőségek állnak a roma fiatalok előtt, hogy identitásukat megőrizve a társadalom fontos szereplőivé váljanak. Így példát mutatva a többi fiatal előtt, hogy a megszokott „cigány úton” kívül létezik más lehetőség is. A legnagyobb akadályt azonban a roma családok körében gyakran előforduló szegénység jelenti. Manapság azonban már egyre több roma tehetséggondozó programmal találkozunk, melyek kimondottan roma fiatalok támogatásával, az ő ismereteik, tudásuk bővítésével segítik a roma fiatalok beilleszkedését a társadalomba. Összehasonlítás céljából górcső alá vettem ezeket a programokat.A dolgozat második felében saját primer kutatásaim eredményeit mutatom be, nevezetesen a kérdőíves megkérdezés eredményeit, amely lekérdezést a támogatott diákok körében végeztem. A kutatás során kiderült, hogy a támogatott diákok többségének lehetetlenné vált volna a továbbtanulás ezen programok nélkül. Anyagi segítség, lelki támasz, szakmai tudás bővítése. Így válhatnak ők is társadalom értelmiségi részévé, ellensúlyozva a kialakult sztereotípiákat a romákkal szemben.

42

JANOTKA KRISZTINA konzulens:II. évfolyam Surányi AndrásKommunikáció és médiatudomány szak főiskolai adjunktusBGF - KKK

PAZARLÁS BEMUTATÁSA HÉTKÖZNAPI ÉS SPECIÁLIS ESETEKBEN

Egyfajta tanulság, hogy mi emberek, nagyon pazarlóak vagyunk, különböző módon, mennyiségben. Minden napi folyamat a nem odafigyelés ezekre a fontos, és nem nagy dolgokra. Dolgozatom célja, nem az összes pazarlási forma felsorolása volt, hanem annak bemutatása, hogy mennyire nem törődünk olyan dolgokkal, amiknek felhasználása akár véges is lehet. Ezek mind olyan példák, amik nem csak meghökkentőek, de talán elgondolkodtatóak. Ha nem pazarolunk, akkor védjük környezetünket. Fontos a jövőnk, ezért minél előbb el kell kezdeni megvédeni. Ha nem is tűnik úgy, hogy nagydolgot teszünk, csináljuk, mert az. Ha otthonunkban csak egy Celsius fokkal csökkentjük a hőmérsékletet, azzal megspóroltunk egy millió köbméter gázt az országnak. Ha nem folyóvíznél mosunk fogat, akár hat liter vízzel kevesebbet használunk el. Nagy energia-megtakarítás, ha a mosóvíz hőfokát levesszük negyven fokról harmincra. Ha elmegyünk otthonról, sokat spórolhatunk azzal, hogy a termosztátot kicsit lecsavarjuk. Ha nem használjuk a telefon-töltőt, akkor húzzuk ki a csatlakozóból, mert 95%-ot használ az áramból, akkor is, ha éppen nincs rajta telefon. Ha tudunk, vegyünk energiatakarékos égőt, mert ötször kevesebbet fogyaszt, és élettartalma hosszabb, mint a normál égőé. Ezekre a lépésekre szükség van, és nemcsak földünknek teszünk jót vele, hanem több pénzt tudunk megspórolni, hiszen (és ez az utolsó jó tanácsom) minél kevesebbet használunk, annál többet takarítunk meg.

43

POLÁK ZSÓFIA Konzulens:III. évfolyam Dr. Rozgonyi TamásEmberi erőforrások főiskolai tanárBGF – PSZK BP

A FOGYATÉKKAL ÉLŐK ÉLETHELYZETE ÉS FOGLALKOZTATÁSA - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A

LÁTÁSSÉRÜLTEKRE

Napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a fogyatékkal élő személyek foglalkoztatása. Mindenhonnan azt halljuk, hogy a XXI. században már alapvető az esélyegyenlőség, nincs diszkrimináció, azonban sokan ennek a gyakorlati megvalósítását már elfelejtik ilyen mértékben hangsúlyozni. Véleményem szerint azonban attól, hogy valaki szellemi- vagy fizikai fogyatékkal született, vagy valamilyen tragikus baleset miatt szenvedett ilyenfajta károsodást még nem kellene diszkriminációval szembesülnie, hiszen ez egyáltalán nem az ő hibája, sőt senkié sem. Azt szeretném bemutatni a továbbiakban, hogy mennyire fontos az, hogy a munkaadók átformálják ítéleteiket a megváltozott munkaképességű emberek iránt, és átgondolják, hogy milyen nehéz lehet nekik az életbe történő visszaintegrálódás sérülésük után. Ebben leginkább akkor tudnak nekik segíteni a munkáltatók, ha stabil munkahelyet és fizetést biztosítanak számukra, melynek következtében már anyagi problémákkal nem kell szembesülniük a sok egyéb hátrány mellett.Dolgozatomban először néhány alapvető fogalmat szeretnék tisztázni, mely a további könnyebb megértést segíti elő, majd ezek után azt részletezném, hogy mikor és miért éri meg megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztatnia egy vállalatnak. A munkaadók rehabilitációval segíthetik munkavállalóik visszaintegrálódását a munka világába és emellett természetesen a társadalomba is, és ennek kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy mit nevezhetünk sikeres rehabilitációnak, amit szintén részletesen tárgyalni fogok dolgozatom során. Természetesen azt is mindannyian tudjuk, hogy a speciális eszközök beszerzése, a munkahely biztonságos körülményeinek kialakítása vagy átalakítása rengeteg anyagi

44

forrást igényel, melyhez a kormány pénzbeli segítséget nyújt, különféle támogatások formájában (adóalapot csökkentő támogatások, Munkaerőpiaci Alapból nyújtott támogatások, illetve az állami költségvetés terhére nyújtott támogatások).Az utolsó nagyobb részben pedig szeretnék külön kitérni a látássérült személyek foglalkoztatási rehabilitációjának specializációjára.

45

GAZDASÁGPOLITIKA - MAKROGAZDASÁG SZEKCIÓ

46

HORNYÁK JÓZSEF konzulens:VI. évfolyam Czakó DezsőNemzetközi gazdálkodás szak óraadó tanárBGF - KKK

MAGYARORSZÁG AZ EURÓZÓNA KÜSZÖBÉN, A KÖZÖS VALUTÁRA NEHEZEDŐ NYOMÁS TÜKRÉBEN

Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy Magyarországnak milyen nehézségekkel kellene szembesülnie, ha belépne az eurózónába, illetve a jelenlegi euróövezeti tagok közül a gyengébb tagállamok milyen áldozatokat hoznak azért, hogy megfeleljenek a maastrichti kritériumoknak, miközben fundamentumaik kevéssé határozzák meg az euró árfolyamát. A „PIIGS országok” (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország) 2010-ben függetlenül attól, hogy a fellendülés vagy a recesszió szakaszában vannak, megszorításokra kényszerülnek, hogy a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá szorítsák.Dolgozatomban rámutatok statisztikai és közgazdasági eszközökkel: az újraelosztás mértéke eltérő az euróövezeti államokban, mely aszimmetrikus sokkokat eredményez, még szimmetrikus sokkhatás esetén is.A gazdasági ciklusok sem mozognak együtt minden esetben ezen államokban. Németországhoz viszonyítva a legjelentősebben az utóbbi 10 évben Görögország gazdasági növekedése tér el, de hazánk korrelációja sem kifejezetten magas: 0,72.Az euró túlértékelt – vélekednek egységesen vezető nemzetközi közgazdászok 2010 őszén, melynek hatására az exportvezérelt kilábalás nehézségekbe ütközik az eurózónában. Magyarországot segítette a gyenge forint: ceteris paribus tizedszázalékokban mérhető GDP-növelő hatása mutatkozott a fizetőeszközünk gyengülésének.A PIIGS-államok CDS-felára (államcsőd ellen köthető biztosítás felára) jelentősen emelkedett, miközben az euró erősödött. Optimális esetben a fundamentumok gyengülésével, a CDS-felár növekedésével a fizetőeszköz gyengül: az európai szuverén adósságválságban ellentétes mozgás volt megfigyelhető 2010 nyarán és őszén.

47

Kiegyensúlyozott gazdasági körülmények között az eurónak nem jelentkeznek betegségei, de amint depresszióba esik a világgazdaság, vagy az övezet, akkor felszínre kerülnek a hibák, s ezt nem biztos, hogy néhány szabály, intézményi felügyelet képes megoldani. Az egyes országok gazdasági teljesítményének volatilis jellege (kiváltképp a gyengébb gazdasági teljesítményű országoké), és a növekedést övező kockázatok különbözősége rámutatott arra, hogy nem minden országnak vált be tökéletesen az euró.Módszertani szempontból arra törekedtem, hogy a felhasznált források mind dokumentumtípusukat, mind pedig a szerzők álláspontját illetően különbözőek legyenek, továbbá nagy hangsúlyt fektettem arra is, hogy dolgozatomban a téma szempontjából releváns angol nyelvű publikációk is megjelenjenek.

ILYÉS TAMÁS konzulens:I. évfolyam Dr. Ferkelt Balázs Nemzetközi gazdálkodás szak főiskolai docens BGF - KKK Dr. Ilyésné Dr. Molnár Emese

főiskolai docens

A BALASSA-SAMUELSON HATÁS VIZSGÁLATA A VISEGRÁDI ORSZÁGOKBAN

TDK dolgozatomban a Balassa-Samuelson hatás érvényesülésének a mechanizmusát vizsgálom a visegrádi országokban.Az utóbbi két évtizedben a visegrádi országcsoport minden tagjának kiemelt fontosságú célja és szerződéses kötelezettsége volt a maastrichti konvergencia kritériumok teljesítése, illetve az arra való törekvés. Ezek alapján kritikus kérdés a vizsgált országok esetében, hogy a gazdasági növekedés, a technológiai felzárkózás milyen strukturális változást okoz. A Balassa Béla és Paul A. Samuelson által kidolgozott elmélet szerint a reálfolyamatokban megvalósuló konvergencia inflációs és árfolyam-leértékelő hatással járhat. Ennek következtében a maastrichti kritériumok megalkotása óta többen is felvetették, hogy a felzárkózó közép-európai országok számára ezen feltételek nem alkalmasak arra, hogy elősegítsék a stabil gazdasági fejlődést és a közeledést az uniós átlaghoz. Az évek során készült tanulmányok eltérő eredményeket hoztak és különböző következtetéseket vontak le. Ezen elemzések célja azonban elsősorban az inflációs hatás abszolút becslése és az árfolyam szisztematikus leértékelődésének a vizsgálata volt.Dolgozatomban a Balassa-Samuelson hatásmechanizmusát vizsgálom egy neoklasszikus elméleti modell keretein belül ökonometriai valamint statisztikai módszerekkel. Ezen vizsgált országok több szállal kötődnek egymáshoz, közös történeti múlttal, hasonló gazdasági feltételekkel és a később csatlakozott kelet-európai országokhoz képest jelentős előnyökkel rendelkeznek, ezek alapján érdekes kérdés, hogy az elmúlt két évtizedben miért nem sikerült mindegyik országnak belépni a monetáris unióba illetve teljesíteni az ehhez szükséges feltételeket. Azokra a kérdésekre kerestem a választ, hogy a Balassa-

48

Samuelson hatás jelentős tényező-e a vizsgált négy visegrádi országban valamint, hogy az országcsoport homogénnek tekinthető-e a mechanizmus érvényesülése szempontjából. Továbbá megvizsgáltam ezen országok közötti eltérések különböző okait is.A dolgozatomban egyrészt arra a megállapításra jutottam, a Balassa-Samuelson hatás mindegyik vizsgált országban érvényesül, de országonként specifikus jellemzőkkel. Továbbá megállapítottam, hogy ez a négy ország abból a szempontból is homogénnek tekinthető, hogy a mechanizmuson valamint a becsült inflációs többleten felül az országok között még a Balassa-Samuelson hatástól való eltérésben is hasonlóságok fedezhetők fel.

LÓGA MÁTÉ konzulens:II. évfolyam Sajósiné Dr. Kováts MagdolnaNemzetközi gazdálkodás szak főiskolai docensBGF – KKK Garay Zsolt

főiskolai adjunktus

A MAGYAR ACÉLPIAC ÉS A VÁLSÁG

A Tudományos Diákkör dolgozatom címe A magyar acélpiac és a válság címet kapta. Célom az volt, hogy bemutassam, hogyan változott az iparág és a piac helyzete a válság hatására. Megpróbáltam több oldalról megközelíteni ezt a dolgot. Nagyvállalatok vezetőivel készített interjúim során képet kaptam arról, hogy az egyes cégek menedzsmentjei milyen eszközökkel próbálták meg minimalizálni a veszteségeket úgy, hogy minél kevesebb áldozata legyen. Felkerestem olyan vállalatokat, melyek tevékenységei függenek az acélipartól. Ide sorolnám a biztosítótársaságokat, a faktorcégeket és a bankokat. Többször kitértem azokra az iparágakra, melyek merőben befolyásolhatják az acélipari vállalatok sikerességét. Ezek közé tartozik a gépipar, járműipar, építőipar valamint a fegyveripar. Több ízben használtam statisztikai adatokat, főleg a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés által közzétett információkat. Az Eurostat kutatásai is jelentősen segítették munkámat. A magyar acélipar helyzetét így tudtam szemléletesen elhelyezni Európa, sőt a világ térképén is egyaránt.

49

MAROS KRISZTINA konzulens:I. évfolyam Bartáné dr. Muharay IrénKereskedelem és marketing szakNAGY ZSÓFIAI. évfolyam Nemzetközi gazdálkodás szakBGF - KKK

MUNKANÉLKÜLISÉG ALAKULÁSA ÉS PROBLÉMÁI MAGYARORSZÁGON.

Dolgozatunkban a munkanélküliséggel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztunk. Tisztáztuk a munkanélküliség fogalmát, típusait és a társadalmon belüli elhelyezkedésüket. Megfigyeltük a diplomás munkanélküliek és a diplomás pályakezdők elhelyezkedésének esélyeit. Kutatásaink során részletesen kitértünk a probléma kialakulására, a múlt és a jelen helyzetére illetve kitekintést tettünk a jövőbe. A rendszerváltás tükrében is foglalkoztunk a témával. Kiemeltük a gazdasági válság begyűrűzését a munkaerő piacra.

Részletesen foglalkoztunk a foglalkoztatáspolitikával, az állástalanok helyzetének javításával és a különböző támogatásokkal. Bemutattuk az aktív-, a preventív-, és a passzív foglalkoztatáspolitikai eszközöket és a közhasznú munka jelentőségét. Kitértünk az Európai Unió intézkedéseinek rendszerére. Részletesen tanulmányoztuk a 2010-es évben bekövetkezett munkanélküliségi és foglalkoztatottsági változásokat a 2009-es év adataihoz viszonyítva. Bemutattuk a munkanélküliségi- és a foglalkoztatottsági rátát, illetve azok jellemzőit.

Őszintén reméljük, hogy a bemutatott intézkedésekkel a jövőben, sikeres eredmények következnek be a munkanélküliség visszaszorításában.

50

SEBESTYÉN JÁNOS konzulens:BGF-PSZK-ZA Doba Szilvia

főiskolai tanársegéd

JÓ SZERENCSÉT! VAGY ENNÉL TÖBB KELL?

Dolgozatom témája korunk gazdaságának egyik alappillére és mozgatója, az olajipar. Írásomban rámutatok arra, hogy hová is jutott el az olajipar az évek során. E fejlődés során hogyan alakult ki egy monopol vállalat és ebben a helyzetben hogyan is kezeli a monopol helyzetét a piacon, és ez hogyan hat a marketing tevékenységére. Munkám során kitérek a magyar olajipar monopol vállalatának marketing tevékenységének elemzésére. Megvizsgálom, hogy milyen marketing eszközöket használ és ezek az eszközök, miként befolyásolják az üzemanyag fogyasztást, illetve miként képes a marketing tevékenységével felvenni a harcot a többi nagy monopol vállalattal. Rávilágítok arra, hogy a versenytársakkal folytatott kemény küzdelemben hogyan segítheti a marketing a vállalat stabilitásának megőrzését a piacon.Továbbá szeretném bemutatni, hogy milyen különbségek illetve hasonlóságok figyelhetők meg különböző országokban működő, de egyazon céghez tartozó vállalatok marketing tevékenysége közt.Az olajár kiszámíthatatlansága és mozgása miatt szinte lehetetlen tisztába lenni az olajipar állandó helyzetével és a jövőbeni tervekkel. A dolgozatban megpróbálom egy monopol cég marketing stratégiájának az elemzését elkészíteni, és kísérletet teszek egy primer kutatás eredményeire támaszkodva egy jövőbeli marketing stratégia kidolgozására.

51

SZALAINÉ RÁCZ KATALIN konzulens:IV. évfolyam Lambertné Katona MónikaPénzügy-számvitel szak egyetemi adjunktusPSZK-ZA

KEVÉS VAGY SOK? A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSOK JÖVEDELEMSZERKEZETRE GYAKOROLT HATÁSA

Magyarország 2004. május 1-én belépett az Európai Unióba. Ezzel ugyan az előcsatlakozási alapokra való jogosultságunk megszűnt, de továbbra is számos más forrást és lehetőséget biztosít számunkra a Közösség. Nemzetállami érdekünk, hogy az igényelhető támogatások segítségével az Unió sikeres szereplői legyünk és a lehető legrövidebb időn belül felemelkedjünk az EU „mag-országai” közé.Az európai államok már az 50-60-as években felismerték az elmaradott régiók fejlesztésének szükségességét, melynek legfőbb indoka, hogy egy lehetséges integráció esetén a fejlődésbeli eltérések akadályozzák az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását, a közös belső piac kiteljesedését. Magyarország, mint a 2004-ben csatlakozott többi állam is, a felzárkóztatásra szoruló régiók közé tartozik.Dolgozatomban azt szeretném bebizonyítani, hogy - bár hektáronként mindenki számára azonos összeg igényelhető területalapú támogatásként - a kis területen gazdálkodók életképességének javításához jóval nagyobb mértékben járul hozzá ez az összeg, mint a „több lábon álló” nagygazdaságok esetében. Az EU-hoz való mihamarabbi felzárkózásunknak alapvető feltétele, hogy a kisgazdaságok is lépést tudjanak tartani az agrárium fejlődésével, mivel mezőgazdaságunk jelentős részét – az ország szerkezetéből adódóan – a kis- és középméretű gazdaságok teszik ki.Az Unió Közös Agrárpolitikájának bemutatása után az agrár- és vidékfejlesztési támogatási rendszer, ezen belül a területalapú támogatások részletes megismerésével foglalkozok. Majd a dolgozatomban vállalt célterület, Nyugat-Dunántúli régió területi jellemzőit, földhasználati szerkezetét, a gazdaságok megművelt területnagyság szerinti csoportosítását és kérelembenyújtási kedvét vizsgálom meg többféle szempontból. Ezek után Vas megye támogatásba bevont területeinek vetésszerkezetét elemzem részletesen. Végül pedig négy, különböző nagyságú területeken gazdálkodó termelővel készített mélyinterjúkat mutatom be, és jövedelemszerkezetük elemzésével szeretném hipotézisemet alátámasztani, vagy esetleg megcáfolni.Összegzésképpen elmondható, hogy az általam megkérdezett gazdálkodók működésének, a válság idején életben maradásuknak egyik meghatározó tényezője a kapott területalapú támogatás volt.

52

Hogy kevés vagy sok? Erre a kérdésre nem létezik egyszavas válasz. Mindenesetre az egyértelműen megállapítható, hogy SZÜKSÉGES. A fennmaradáshoz mindenképpen.

53

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ

54

ÁDÁM ÉVA konzulens:VILMÁNYI VIKTÓRIA Dr. Buzás GizellaII. évfolyam főiskolai docensFSZ Európai Uniós üzleti szakügyintézőBGF-KVIK

A JÖVŐ ITT VAN, CSAK EL KELL ÉRNÜNKALTERNATÍV MÓDSZER AZ ENERGIA ELLÁTÁSBAN

„Rajtunk, egyéneken múlik, hogy megtegyünk mindent, amit lehet, bármilyen kevés is az. Az, hogy egy lámpa lekapcsolása jelentéktelennek tűnik, még nem jelenti azt, hogy nem kell megtennünk.” [XIV. Dalai Láma]Ezeket a szavakat a XIV. Dalai Láma, Tenzin Gyatso mondta. És már beláthatjuk, - mind azok, akik követjük tanításait, mind azok, akik valamilyen más vallás hívei - igaza van.Mindannyiunk fő célja mostanában, hogy csökkentsük kiadásainkat, kevesebb energiát használjunk, de mindezek ellenére ne kelljen lemondanunk a mindennapi szükségleteinkről, élvezhessük a megszokott komfortot, és persze környezettudatosak is legyünk. Akár magasan képzett vezető beosztásban dolgozók, vagy egyszerű alkalmazottak vagyunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a bolygónk folyamatosan változik, és gyakran nem olyan irányban, hogy ezek a változások az emberiség hasznára legyenek. A globális felmelegedés és az energiahiány nem egy ország vagy kontinens dolga, hanem közös ügyünk, és nem nézhetünk félre, amikor a Mexikói-öböl olajkatasztrófájáról, a Honda gyár új zöld autójáról, vagy esetleg Magyarországon az ajkai iszaptározó gát átszakadásáról hallunk információkat.A Föld nem fog arra várni, hogy mindannyian felébredjük. Ha nem teszünk ma valamit, akkor lehet, hogy holnap már késő lesz. De vajon elkezdődhet a változás már ma? Képesek vagyunk arra, hogy megvédjük a bolygónkat saját magunktól? Megvalósítható ez ma, beszéljünk akár Magyarországról vagy akár más országról Földünkön? Lehetséges

55

lesz az valamikor, hogy az ember élvezze a technológia által kínált luxust és nem szennyezi közben a környezetét?A legtöbben úgy vélik ez csak egy álom, vagy esetleg a távoli jövőben - ahol a technika és talán már az emberiség is elég fejlett lesz – megvalósítható utópisztikus kép. Pedig - a sokak által a jövőbe képzelt technológiák – már jelen vannak mindennapjainkban.A napelemek, napkollektorok, szélkerekek vagy a biomasszával működő kazán, már nem csak álom, hanem tény.

BÁLINT LILLA Konzulens :II. évfolyam Medvéné dr. Szabad KatalinTurizmus-vendéglátás szak főiskolai tanárBGF-KVIK

A HEGY-ÉS SPORTMÁSZÓ TURIZMUS HATÁSAI AZ ÉLŐVILÁGRA HAZÁNKBAN ÉS A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKBAN

Dolgozatomban a turizmus hatásait vizsgálom Magyarország, Ausztria és Szlovénia egyes frekventáltabb mászóhelyeinek bemutatásán keresztül. Kitérek az ezzel kapcsolatos különböző problémákra, az élővilágot veszélyeztető magatartásokra, a mászóhelyeken érvényben lévő tiltásokra és a szükséges engedélyekre.Említésre kerülnek az utóbbi években életbe lépett mászótevékenységgel kapcsolatos szigorítások, és a Tisztán mászom! mozgalom is.Elsőként a Magyarországon található nemzeti parkok illetve egyesületek gondozásában lévő fontosabb mászóhelyeket mutatom be, majd szó esik az osztrák Adlitzgrabenről és Zillertalról, végül a szlovén Misja Pec, Osp és Crni Kal faluról is.Írásom végén lehetséges megoldásokat mutatok be az említett problémákra.

56

BARANYI DIÁNA Konzulens:NEMES JULIANNA Tasi PéterIII. évfolyam adjunktusPénzügy és számvitel szak, pénzügy szakirányBGF – PSZK BP

EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK A MAGYARORSZÁGI ÁRVÍZVÉDELEM EGY SZEGMENSÉBEN

A dolgozat címéből adódóan azt próbáltuk vizsgálni, hogy miként zajlik Magyarországon az árvíz elleni védekezés, és ehhez milyen Európai Unió által biztosított forrásokat használhatunk fel. Először is meghatároztuk, hogy az árvíz mit jelent, és azt, hogy az országban felismerték a megelőzés fontosságát és szükségességét. Ezek után szó esik az Európai Unió által egységesen előírt védekezés rendszeréről, a technikai kivitelezésről, és arról, hogy mely pénzügyi alapok segítségével biztosítják a megvalósításhoz szükséges anyagi forrást. Ezt követően áttérünk azokra a megoldásokra, amelyek kimondottan a magyarországi gyakorlat során alkalmazandók; Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap és a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése. Előtte egy kisebb árvíz történeti áttekintés látható, amely indokolttá tette az imént említett alap és árvíz megelőzési terv létrehozását. A Vásárhelyi terv részletezése után az EU nagyprojektekről általánosságban, és az árvízi védekezés során alkalmazott projektekről írunk. A dolgozatban megemlítjük az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot, amely nem az olyan óriási értékű beruházásokat támogatja, mint a Vásárhelyi terv keretében megvalósuló tározók, hanem kisebb, de jelentős projekteket. Végül az épülő Hanyi- Tiszasülyi víztározót helyezzük a középpontba, és ezen keresztül bemutatjuk, hogy miért hasznosak az árvízvédelmi nagy projektek, és hogyan zajlik a kivitelezés. A fő célunk egy konkrét projekt bemutatása; amely szorosan kapcsolódik az árvíz megelőzéséhez, és a beruházás mérete és jelentősége miatt Európai Unió által biztosított

57

források igénybevételét is szükségessé teszi. A kutatás közben beláttuk, hogy ezeknek a projekteknek a jelentősége abból adódik, hogy több ezer ember életét teszik biztonságosabbá, élhetőbbé, és a megvalósításhoz a folyó által érintett országok összefogása szükség.

FODOR FLÓRA konzulens:III. évfolyam Dr. Hubai JózsefNemzetközi gazdálkodás szak főiskolai tanárBGF - KKK

A MÁSODIK GENERÁCIÓS BIOGÁZ-ÜZEMEK GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE

Magyarország energiafüggősége miatt nemzetgazdasági érdek, hogy minél hatékonyabban használjuk fel a természet adta lehetőségeinket. Hazánk jelentős kiaknázatlan forrással rendelkezik az alternatív energiák terén. A dolgozat alapkérdése annak vizsgálata, milyen gazdasági jelentőséggel bír, hogyan járulhat hozzá egy második generációs biogáz-üzem az energiatermelés, energiahatékonyság és energiafelhasználás összetételének javításához.Azt látjuk, hogy az utóbbi időben megnőtt a biomassza, azon belül is a biogáz iránti kereslet az Európai Unióban, de Magyarországon még kevésbé elterjedt a biogázból történő energiatermelés, pedig az ország adottságai megfelelőek hozzá. Míg Németországban majdnem ötezer, addig Magyarországon jelenleg 10 mezőgazdasági biogáz-erőmű termel, 5 áll indulás előtt, további 20 pedig épül. A biogáz előállítása – a többi megújuló energia felhasználásától eltérően – nem csak azért kap fontos szerepet, mert Földünk fosszilis energiahordozóit helyettesíteni tudja, hanem azért is, mert emellett megoldja az egyébként környezetre káros anyagok ártalmatlanítását.Magyarországon évente 75 millió tonna hulladék képződik. Ennek közel fele a mezőgazdaságban keletkezik, amelynek a biológiailag gázosítható biomassza része 8-10 millió tonnát tesz ki, amit teljes egészében hasznosítani lehetne, és ez a hazai összes energiaellátás mintegy 50%-át fedezni tudná.Dolgozatom célja, hogy bemutassam a biogáz üzemek gazdasági jelentőségét egy, a hazánkban megépített és működő biogáz erőmű példáján keresztül; valamint a második generációs üzemek gazdasági jelentőségének vizsgálata. A megújuló energiaforrások hazai arányának legnagyobb részét ma a fatüzelésű erőművek jelentik, a szél- és biogáz-üzemek ennek alig 1/6-át képezik, tehát ebben a rendszerben még rengeteg biogáz-erőmű számára van hely.

58

A tanulmányban alkalmazott módszertan alapja első lépésben annak megismerése volt, milyen szabályozói elvárások és stratégiai elgondolások érvényesülnek, mind az Európai Unió, mind a magyar kormány részéről a megújuló energia vonatkozásában. A törvényi keretek figyelembe vételét követően feltártam a biogáz hasznosítását, illetve jelentőségét. Annak alátámasztására törekedtem, hogy milyen gazdasági és környezetvédelmi előnyei vannak egy második generációs üzem megépítésének és működtetésének.A dolgozatban kifejtett elméleti és gyakorlati példa alapján megállapítható, hogy érdemes nagyobb figyelmet fordítani erre a megújuló energiaforrásra, mert multifunkcionális: áramot és hőt is termel, lehet vele szárítani, fűteni, hűteni. Emellett a biogáz feldolgozása után járművek esetében üzemanyagként is felhasználható, valamint betáplálható a földgáz-hálózatba is.

LUKÁCS ANDRÁS GÁBORI. évfolyamNemzetközi gazdálkodás szakBGF - KKK

A MODERNIZÁCIÓ HATÁSA A KÖRNYEZETRE, A KÖRNYEZET

HATÁSA A MODERNIZÁCIÓRA

A dolgozat a modernizáció folyamatát vizsgálja a környezetgazdaságtan szempontjából. Az energiaellátás legfontosabb mai kérdéseinek vizsgálatával, az üvegházhatást okozó gázok és részecskék emissziójával foglalkozik és a társadalmi-történelmi sajátságokat állítja a szennyezés egyik alappontjába. A fogyasztói szerkezet átalakulási folyamatának vizsgálata és a megújuló energiaforrások kérdéskörének kibontása jelenti a dolgozatban a jelenlegi és a közeljövőre vonatkozó helyzet elemzését, valamint egy népszerű modellt mutat be, amely a jövő környezetgazdálkodására épül, különböző forgatókönyvek esetén. A vízgazdálkodás különböző aspektusait vizsgálja, valamint kitér az esetleges természeti társadalmi következményekre, amelyek a felmelegedés következményei lehetek. A felsorolt területek vizsgálata közben a legfontosabb céljának a következő kérdés megválaszolását tekinti: Szükséges velejárója-e a környezetszennyezés a modernizációs folyamatoknak. Legfontosabb következtetése, hogy a kérdés egyértelmű nem, sőt, kitér rá, hogy a környezetvédelem a fő iránya és velejárója a modernizációs folyamatoknak.

59

SASVÁRI SZILVESZTERZSIRMIK TAMÁSII. évfolyamNemzetközi gazdálkodás szakBGF - KKK

FENNTARTHATÓ BKV, ÉLHETŐBB BUDAPEST?

Dolgozatunk témája – címéből adódóan – a budapesti tömegközlekedés racionalizálása azzal a célzattal, hogy fővárosunk egy élhetőbb hely legyen. A témát három fő részre bontottuk.Az első szakaszban vizsgáltuk a lég- és zajszennyezés hatásait az emberi szervezetre, kerestük és elemeztük, hogy ez milyen viszonylatban áll napjaink közlekedési trendjeivel. A második szekcióban a BKV jelenével foglalkoztunk: megvizsgáltuk a tömegközlekedés méretét és színvonalát mind nemzetközi példákkal összehasonlítva, mind pedig a helyi sajátosságokat figyelembe véve. Megvizsgáltuk a működési nehézségeket, elemeztük a pénzügyi helyzetet és az infrastruktúrát.A harmadik szakaszban javaslatokat tettünk – gondos elemzés után – a BKV szolgáltatásainak javítására, és azok színvonalának az emelésére. Vizsgáltuk továbbá a közlekedési szektor egyéb, a tömegközlekedéssel szorosan összefüggő ágait, és próbáltunk ezek javítására is javaslatokat tenni, hogy azok – ugyancsak - hozzájárulhassanak a közösségi közlekedés szolgáltatásainak racionalizálásához. Továbbá kidolgoztunk egy általunk fenntarthatónak vélt finanszírozási rendszert, illetve tarifapolitikát. Végeztünk primer kutatást, és interjút is készítettünk a téma egyik szakemberével.

60

SZIGETVÁRI SZANDRA Konzulens:II. évfolyam Dr. Takács Dávid Gazdálkodási és menedzser szak főiskolai adjunktusBGF-PSZK ZA

VÁLLALATI ESZMÉNYKÉP: KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIAPAZARLÁS

Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy környezetünk folyamatosan pusztul, természeti erőforrásaink egyre fogynak. Ma már egyre több helyen halljuk, hogy éljünk tudatosan, válogassuk szelektíven a szemetet, ha tehetjük, válasszuk a tömegközlekedést, biciklit... Dolgozatom legfőbb célja a szembesítés. A szembesítés nem csupán azzal, hogy mivel ártunk mi fogyasztók hétköznapi életünk során Földünknek, hanem megpróbálom bemutatni azt is, hogy mit jelent a környezetvédelem a vállalatok számára. Megpróbálok rávilágítani arra, hogy habár a legtöbb országban kötelező előírások vonatkoznak a vállalatokra, mégis mennyi felesleges energiát használnak fel nyereségük gyarapítására. Hogy miért képesek átutaztatni termékeiket a fél világon, csakhogy olcsóbban állíthassák elő? Hogy miért gyártanak olyan dolgokat, melyekre igazából nem is lenne szükség? Hogy miért azon országokban van a legnagyobb szegénység, éhezés ahol a leggazdagabb vállalatok legnagyobb központjai, kitermelőhelyei vannak? Valamint kitérek arra is, hogy milyen magatartást követünk mikor már bekövetkezett a tragédia. Mert katasztrófák történnek, egyre több jelet kapunk, hogy tegyük félre egyéni céljainkat, hogy mindannyiunk jövőjét megmenthessük, mégsem teszünk meg mindent, hogy véget vessünk tékozló életmódunknak. Megpróbálok választ keresni olyan kérdésekre, hogy mért hagyjuk befolyásolni magunkat a reklámok által olyan dolgokban is melyekben több generációkig visszamenő tapasztalataink vannak, és mért nem próbálunk meg a gyökerekhez visszanyúlva magunk megtermelni szükségleteinket? Hogy miért hisszük azt, hogy egyedül kevesek vagyunk, hogy változtassunk? Mért mondja a legtöbb ember, hogy úgysem tehetünk semmit? Véleményem szerint talán azért, mert még mindig keveset tudunk. Nem lehetünk ott a világ minden pontján, hogy mindent lássunk, nem éltük át az

61

összes természeti csapást, nem láttuk, hogy milyen utat tett meg az a ruhadarab hogy viselhessük… Vagy sejtjük, de nem akarunk tudomást venni róla. Dolgozatomban szeretnék részletesen taglalni pár olyan esetet, ami hiszem, hogy talán kicsit elgondolkodtatja az embereket, valamint bemutatni néhány adatot mely talán megdöbbent és arra sarkall mindanyuinkat, hogy értékeljük kicsit át a gondolkodásunkat környezetünkről.

KÖZPÉNZÜGYEK SZEKCIÓ

62

ÁDÁM MARIANNA Konzulens:BABINYECZ ANITA Dr. Vigvári AndrásIII. évfolyam egyetemi tanárPénzügy és számvitel szakBGF – PSZK BP

PPP – MEGOLDÁS A PROBLÉMÁKRA?KÖZ-ÉS MAGÁNSZFÉRA HAZAI VISZONYLATAI – HOGY

ÁLLUNK MI MAGYAROK?

Munkánk témája a PPP konstrukciók múlt- és jelenbeli helyzete, valamint jövőbeli kivetítése. Az első szakaszban részleteztük, hogy miért és hogyan is jött létre a beruházások effajta alkalmazása, miért tekinthetők előnyösnek vagy éppen hátrányosnak a köz- és magánszféra együttműködésével megvalósuló PPP - különböző területeken és típusokban történő – beruházások. Majd ezt követően több példával is szolgálunk a magyar viszonylatban megvalósult PPP- beruházásokkal kapcsolatban, ahol is a fő hangsúlyt az ily módon létrehozott Művészetek Palotája kapja, amely példázat részletes elemzése rávilágít a fő problémákra. De emellett még más projektekre is figyelmet szenteltünk, amelyek a közszféra tekintetében jelenős szereppel bírnak. Ezt követően a vizsgálat alá vont, elkészült befektetésekről és a kutatás során e téma tekintetében megszerzett tapasztalatok alapján levontuk a következtetéseket a két szféra közötti kooperációról. Végezetül a PPP- konstrukciókkal szembeni előrejelzések tekintetében fejtettük ki véleményünket.

63

BARTA ROMÁN konzulens:IV. évfolyam Dr. Vígvári AndrásPénzügy szak egyetemi tanárBGF – PSZK BP

A XV. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA

A helyi önkormányzatok pénzügyi helyzete Magyarországon (általános összefoglaló)

A XV. Kerületi Önkormányzat rövid bemutatása

A 2008. és 2009. évi eredmény összehasonlítása:Tervezett és tényleges bevételek, kiadásokNyújtott támogatások (működési és fejlesztési támogatások)Átadott és átvett pénzeszközök,Mérleg, pénzmaradvány-kimutatás, pénzforgalmi kimutatás stb.

A 2010. évi előirányzat bemutatása:Tervezett bevételek és kiadások,Átadott és átvett pénzeszközök tervezése stb.A 2010. évre tervezett támogatások ismertetése:Támogatások célja, értéke

64

FRICZ TAMÁS Konzulens:II. évfolyam Gál ErzsébetGazdálkodási és Menedzsment főiskolai docensBGF – PSZK BP

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI HELYZETE, ANNAK JÖVŐBENI ALAKULÁSA, ELADÓSODOTTSÁGA, KIEMELTEN

ÚJPEST LIKVIDITÁSA, BONITÁSA ÉS PÉNZÜGYI KAPACITÁSA.

A helyi önkormányzatok vizsgálata egy rendkívül érdekes feladat a mai Magyarországon. Jellemző, hogy nem tulajdonítanak neki elég nagy jelentőséget, miközben Magyarországon az önkormányzatok működésében rendkívül nagy lehetőség és kockázat is van. Akár a helyi lakkosságnak és vállalkozásoknak jelentősen csökkentheti a nem rég kirobbant gazdasági válság begyűrűző hatásait, de bizonyos szempontból kialakulatlan szabályozása miatt az alapvető szolgáltatások leállásával, és az államadósság kezelhetetlen növekedésével is fenyegethet. Ez a közigazgatás azon része, mellyel a hétköznapi emberek találkoznak. A magyar önkormányzati rendszer egyik európai mintába sem illeszthető bele, mivel feladatköre rendkívül széles, de a helyi közigazgatási szerepükhöz nem kapnak elég állami támogatást.

Dolgozatomban megnézem, hogyan alakult ki az önkormányzati rendszer. Az Önkormányzati törvény rövid lényegét kiemelem.

Összevetem gazdaságilag a magyar közigazgatást más európai országok mintáival, ellátandó feladatok és bevételi források szerint, illetve, hogy ezek mekkora részét képezik az ország GDP-jének. Megnézem, hogy a kiadások között milyen különbségek vannak. Levonom a megfelelő „tanulságokat” az országok közötti közigazgatási különbségekből.

65

Megnézem a magyarországi helyi önkormányzatok bevételi forrásszerkezetét, annak alakulását, illetve néhány jövőbeni változtatási lehetőséget. Az önkormányzatok feladatait összevetem a kiadásaival, és a hozzá szükséges bevételekkel.

A magyarországi önkormányzatok jelenlegi egyik legnagyobb kockázatát, a rendkívül nagy hitel- és kötvényállományt elemzem. Megnézem, hogyan alakult ki, milyen mértékű, illetve, hogy milyen hatással van az önkormányzatok gazdaságára. Leírom ennek a bújtatott hiánynak a jelentőségét, Újpest városának pénzügyi helyzetét, likviditását, bonitását, vagyonváltozását vizsgálom meg. Megnézem a kerület korábbi fejlesztéseit. Elemzem a különbségeket egy másik kerülettel összevetve. Újpest pénzügyi helyzetének részletesebb leírása, Újpest 0 Ft-os tartozásának

GONDA NÓRA konzulens:II. évfolyam Gál ErzsébetGazdálkodási és menedzsment főiskolai docensBGF – PSZK BP

A FORRÁSORIENTÁLT RENDSZER KORLÁTAI ÉS LEHETŐSÉGEI JÁSZAPÁTI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

GAZDÁLKODÁSÁBAN

A dolgozatom első részében általánosságban szeretném bemutatni a magyar önkormányzati rendszert. Mik az önkormányzatok kötelező és önként elvállalt feladatai, illetve, hogyan is épül fel a települési önkormányzat, kik a tagjai és az irányítói. Megemlítem a jegyző, polgármester, képviselők és bizottságok feladatait, hatáskörüket. A második részben röviden a forrásorientált rendszer működéséről írok. Milyen bevételekkel rendelkezhet egy önkormányzat, milyen csoportjai és milyen kiadásai lehetnek, azokat hogyan hasznosítja, és hogyan gazdálkodik meglévő eszközeivel, vagyonával. A következő résznél Jászapáti Várost mutatom be, mint történelmi szempontból, mint önkormányzati szempontból. Hol helyezkedik el az országban és milyen természeti adottságai, vannak. Dolgozatom nagyobb terjedelmű részében Jászapáti Város Önkormányzat gazdálkodását jellemzem. Részletesen bemutatom, hogy milyen bevételeket és kiadásokat tartalmaz a beszámolójuk, költségvetésük számokkal alátámasztva. Összefüggéseket keresek a három évet felölelő költségvetési adatokra. Továbbá elemzem a 2008-as, 2009-es és a 2010-es évet, a vagyon alakulását, illetve, hogy azok a bevételek, amikkel az önkormányzat rendelkezik fedezni tudja-e a kiadásait. Külön- külön a működési és felhalmozási bevételek és kiadások összhangját, lefedettségét

66

elemzem, azok egymásra hatását. A hiány okaira rávilágítok és a hiány fedezetét, hogyan tudja megoldani az önkormányzat a törvények adta lehetőségekkel. Megvizsgálom a kötelezően ellátott feladatokat, az önként vállalt feladatokat, az átvállalt feladatokat, illetve, hogy milyen társulással rendelkezik Jászapáti Város.

GÓLYA ORSOLYA konzulens:SCHÖFFER SZILVIA Dr. Sivák JózsefIV. évfolyam címzetes egyetemi docensPénzügy-számvitel szak, pénzügy szakirányBGF – PSZK BP

PÉNZÜGYI HELYZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYI SZINTJÉNLIKVIDITÁS, BONITÁS, PÉNZÜGYI KAPACITÁS,

VAGYONVÁLTOZÁSHÉVÍZGYÖRK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK PÉNZÜGYI

HELYZETE 2006 – 2010.

1. Hévízgyörk község bemutatása1.1 Hévízgyörk történelme, demográfiai helyzete

2. Az önkormányzat, mint a költségvetés egyik alrendszerének bemutatása2.1 Önkormányzati történelem2.2 Az önkormányzatok kialakulása2.3 A helyi önkormányzatok2.4 A helyi önkormányzatok ellátási felelőssége2.5 Az önkormányzati gazdálkodást meghatározó jogszabályok2.6 Az önkormányzati vagyon2.7 Az önkormányzati pénzügyekről2.8 Az államháztartás helyi szintjéről általánosságban2.9 Önkormányzati hitel- és kötvényállomány alakulása

3. Hitelképesség3.1 A hitel funkciója3.2 A hitelezési kockázat kezelése

67

3.3 A magyar önkormányzati rendszer forrásbevonó képessége, az önkormányzati hitelpiac

3.4 Az önkormányzatok pénzügyi helyzete, elemzésének újszerű megközelítése3.5 Az önkormányzatok helyzetét bemutató pénzügyi mutatók3.6 Az önkormányzatok pénzügyi helyzetét meghatározó tényezők3.7 Kockázatok

4. Likviditás, bonitás, pénzügyi kapacitás, vagyonváltozás4.1 Az alanyi és a tárgyi likviditás értelmezése, a likviditási mérleg4.2 Hévízgyörk vagyonának változása

MOLNÁR JUDIT Konzulens:III. évfolyam Dr. Vígvári AndrásPénzügy és számvitel szak egyetemi tanárBGF – PSZK BP

ZÖLD NYÍL A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT

Magyarország az EU tagjaként a közös stratégiát és elveket követve a fenntartható fejlődést tűzte ki célul, mely a környezetbarát technológiák elterjedését segíti. Az EU támogatást nyújt ennek valósítására az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. A dolgozatomban egy olyan projektet mutatok be, amely ezzel a támogatással valósul meg. A projekt leírásán túl ismertetem az elkészített változatokat, a projekt megtérülését és elemzem a költség-haszon arány két tényezőjét. Miután ismertettem megvalósításának okait, megvizsgálom, milyen kockázatokat rejt magában ez a tevékenység.Dolgozatom célja bizonyítani, hogy érdemes befektetni egy környezetbarát technológiába, még akkor is, ha drágább, mert megtérül.

68

MURVAI TAMÁS konzulensek:III. évfolyam Tasi PéterPénzügy szak pénzügy tanárBGF – PSZK BP Dr. Vigvári András

egyetemi tanár

A PPP PROGRAMOK CÉLJA, EREDMÉNYESSÉGE, EREDMÉNYTELENSÉGE A KÖZÖSSÉGI BERUHÁZÁSOK

FINANSZÍROZÁSÁBAN, KÜLÖNÖSKÉPPEN MAGYARORSZÁGON

Dolgozatom témaválasztását az aktuális magyarországi események, a hatékonyan működő állami és magánszféra partnersége révén létrejövő (PPP) beruházások eszméje ihlette. A dolgozat célja megfejteni, hogy miért nem működik Magyarországon egy máshol jól működő beruházási forma, a Value For Money elv, valamint a magyarországi PPP-k feltehetően rövid életciklusának bemutatása és magyarázat találása a jól felépített konstrukció hibás hazai alkalmazására.

E célokat a hazai beruházások között elsőként említett Művészetek Palotája projekt, a PPP konstrukció előnyeinek és hátrányainak bemutatása és összehasonlításképp az ír "National Convention Centre" PPP projekt elemzésén keresztül kívánom elérni.

Továbbá részletesen foglalkozom a tisztázatlan okok miatt megszüntetett PPP Tárcaközi Bizottsággal és próbálok választ találni a következő kérdésekre:

Mi az a PPP és mennyibe kerül az adófizetőknek Magyarországon?A PPP, mint „olcsóbb” beruházási forma miért nem szolgálja a költségvetési hiánycélok elérését Magyarországon és miért van szükség a megszüntetésére?

69

Mennyibe fog kerülni a költségvetésnek a jelenleg futó szerződések felfüggesztése/megszüntetése, szükség lesz e újabb különadókra?

TÓTH SZABOLCS konzulensV. évfolyam Dr. Sivák Józsefpénzügy-számvitel szak egyetemi docensBGF – PSZK BP

BUDAÖRS VÁROSI ÖNKORNÁNYZATÁNAK VAGYONI VIZSGÁLATA

A dolgozat célja Budaörs város települési önkormányzatának vagyoni helyzetének elemzése. Először bemutatásra kerül a város, kisebb kitekintés a történetére, néhány általános adat feltüntetése. Következik egy összehasonlítás Pest megyével, Budapesttel és országos adatokkal néhány általános gazdasági és infrastrukturális mutató segítségével, Budaörs és a régió fejlettségének bemutatása.

A 2010-es költségvetési tervezet elemzése összetevők alapján, valamint összehasonlítás a 2009-essel, változások megállapítása, majd ezután a költségvetési tervezet alapján a pénzügyi kapacitás és az önkormányzat megtakarítási képességének bemutatása.

Ezután a dolgozat rátér a vagyongazdálkodással kapcsolatos dokumentumok bemutatására: a vagyongazdálkodási rendelet és a szervezeti és működési szabályzat alapján. További dokumentumok kerülnek említésre a gazdálkodási tervekkel kapcsolatban, nevezetesen az Integrált Városfejlesztési Stratégia, valamint egy lakosokkal készült kérdőív is említésre kerül néhány mondat erejéig. Ezek után önként vállalt feladatokkal is foglalkozik a tanulmány és a nagyobb volumenű beruházásokkal és fejlesztésekkel.

Soron következik a vagyonszerkezet alakulása, összetételének és változásának elemzése a jelentősebb tételek alapján, majd a vagyonmérleg alapján újabb elemzés a

70

vagyon változásáról és annak mértékéről, eszközök és források vizsgálata. Végül az elemzések alapján következtetések levonása és vélemény alkotása.

71

KULTÚRA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ SZEKCIÓ

72

BUJTÁS MERDZSÁN konzulens: II. évfolyam Surányi András Kommunikáció és médiatudomány főiskolai adjunktusBGF - KKK

KULTURÁLIS ATTITŰD - AZ ISZLÁM NŐK HELYZETE

Dolgozatom legfőbb témája az iszlám kultúrában élő emberek, azon belül is a nők. Azt

szeretném szemléltetni, milyen régre is nyúlik vissza a vallás, milyen régi tradíciók hatnak

ma is az emberekre. Dolgozatom tartalmazza a két legnagyobb világvallás kialakulását, a

kultúrák megszületését, és azt, hogy milyen kötelességei vannak egy iszlám nőnek.

Kitérek az iráni nőkre is, a médiabotrányokra, és arra, miként boldogulnak a muszlim nők

a világban.

73

DANKÓ RÉKA konzulens:GOMBÁCSI ZSÓFIA Surányi AndrásII. évfolyam főiskolai adjunktusKommunikáció és médiatudomány szakBGF - KKK

A POPULÁRIS FILMEK HATÁSA AZ EMBERI KAPCSOLATOKRA

A dolgozat célja bemutatni azt a folyamatot, mely során az emberek közti kommunikáció már nem csak verbális csatornán folyt. Az információcsere eszközei folyamatosan fejlődtek, s ezek az eszközök befolyással voltak a társadalom; így az ember gondolkodására, fejlődésére. A modern korban a televízió és más eszközök segítségével a társadalom széles rétegeihez jutnak el a filmek; hogy szórakoztassanak vagy elgondolkodtassanak. Ezeknek a „populáris filmeknek” hatásuk van az emberi kapcsolatokra, a mindennapi élet döntéseire; olykor legitimálnak a társadalom és törvények által el nem fogadott cselekedetet is.

74

FARKAS ZSÓFIA konzulens:ROSTOVÁNYI ANDRÁS Surányi AndrásII. évfolyam főiskolai adjunktusKommunikáció és médiatudomány szakBGF-KKK

A FILMEK, MINT ÁLOMSZERŰ MÉDIATERMÉKEK ÉS HATÁSUK A NÉZŐ LÁTENS VÁGYAIRA

A tanulmány célja, hogy bebizonyítsa a filmek és álmok közt sok hasonlóság van, mind közvetítő médiumként, mind élményekként.Először megvizsgáljuk az álmok kulturális jelentőségét, majd összehasonlítjuk az álom és film médiumát, hasonlóságokat találva, ezzel bizonyítva az elméletet. Végül alapos vizsgálat alá vonjuk az olyan hires filmeket, mint Chaplin Aranyláza vagy a közelmúltban megjelent Christopher Nolan-féle Inception, olyan szempontból milyen üzenetet küldenek a nézőkk tudatalattijának. Végezetül levonjuk a következtetést, hogy milyen hatással lehetnek a filmeket a közönség látens vágyaira.

75

KISS ALEXANDRA BARBARA konzulens:II. évfolyam Surányi AndrásKommunikáció és médiatudomány szak főiskolai adjunktusBGF - KKK

A KULTÚRA ÉS MÉDIA KAPCSOLATA

Dolgozatomban a média és kultúra kapcsolatát elemzem. Elsősorban a kettő kialakulását és összekapcsolódását. Vizsgálom továbbá a média kultúraközvetítő szerepét illetve a mai társadalomra kifejtett hatását. Szociológiai értelemben a társadalomra kivetített negatív és pozitív hatásokat, melyekre a dolgozatomban pár gondolatban megoldásokat is ajánlok. Továbbá felsorolom a különböző médiumok kialakulásait és azok hatásait, előnyeit, hátrányait, valamint miként tudjuk megelőzni ezeknek az audiovizuális eszközöknek a túlzott befolyását, a kulturális értékek negatív irányba tolódását.A média jelen van a mindennapi életünkben ezért fontos, hogy korlátozzuk azokat a műsorokat, reklámokat, híreket, melyek agresszióra buzdítanak fel. Tudatosan keressük azokat a kulturális műsorokat, melyek segítenek abban, hogy jobban megértsük a kultúrák közötti kommunikációt és kerüljük azokat, melyek nem hiteles híreket vagy téves tényeket közvetítenek.

76

KOVÁCS KRISTÓF GÁBOR konzulens:II. évfolyam Surányi AndrásKommunikáció és médiatudomány szak főiskolai adjunktusBGF - KKK

ADOMÁNYGYŰJTÉS FELSŐFOKON – TÁMOGATÓ TOBORZÁS A GREENPEACE-NÉL

Dolgozatomban azt az adománygyűjtési módot szeretném bemutatni, amelyet támogató toborzásnak nevezünk. Célom eléggé egyszerű: csupán néhány, a toborzást segítő információra vagyok kíváncsi, valamint azoknak az embereknek fejezném ki tiszteletemet, akik naponta ezzel foglalkoznak, kint állnak utcán esőben, hóban, napsütésben. Biztos vagyok abban, sokan gondolják azt, hogy eléggé egyszerű dolognak tűnik meggyőzni egy embert arról, hogy támogasson adományával egy szervezetet. Egy rövid fejezetben röviden bemutatom a Greenpeace-t, a Föld legnagyobb független és erőszakmentes környezetvédelmi szervezetét azért, hogy láthassuk, milyen célokért dolgoznak a toborzók. Általánosságban írok a támogató toborzásról, nehézségeiről, előzményeiről. A továbbiakban azzal foglalkozik az írásom, hogy milyen tényezők befolyásolják a beszélgetésünket egy néhány perce megismert emberrel az utcán. Hogyan kell az egészet elkezdenünk, mire kell odafigyelnünk, melyek azok az udvariassági és egyéb formulák, amelyekre mindenképpen tekintettel kell lennünk azért, hogy sikeresek legyünk a munka során. Ezek a megnyilvánulásaink a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi szintjein zajlanak, így a megfelelő kongruens viselkedéssel és önismerettel érhetünk el jó eredményeket. A nem nyelvi megnyilvánulásokról részletesebben írok, hiszen a nyelviek majdnem kimerülnek abban, hogy udvariasan, tisztelettudóan és határozottan kell beszélni a partnerünkkel. Az utcán azonban rengeteg olyan hatás érhet bennünket, amelyekre nehéz

77

felkészülni. Dolgozatomban néhány példán keresztül próbálom meg bemutatni a helyes viselkedést. A hatékonyabb megértéshez egy példabeszélgetéssel, a kérdőíves vizsgálat elemzésével, valamint egy szakavatott fiatalember interjújával szeretnék segíteni a kedves Olvasóknak. A példabeszélgetés egy kicsit elfogult, hiszen olyan járókelővel történt beszélgetést írtam le, aki kedves volt, és sok mindenben segítette a beszélgetést, valamint a nyomtatványkitöltés előrehaladását. A kérdőíves vizsgálat főleg olyan kérdésekre ad választ, amelyek a későbbi sikeres toborzáshoz nélkülözhetetlenek, és így kutatásom számos meglepetéssel szolgál. A rövid interjúban a támogató toborzók hétköznapjairól, a nehézségekről, különlegességekről beszélgettem Kakuk Bálint győri támogató toborzó koordinátorral. Összességében, úgy gondolom, hogy mindarról informál minket a dolgozat, ami elengedhetetlen a sikeres toborzáshoz, valamint egy külső szemlélőnek is betekintést nyújt a Szivárványharcosok utcai világába.

78

KOVÁCS KRISZTINA Konzulens:II. évfolyam Montagnon BeatrixKommunikáció és médiatudomány szak főiskolai adjunktusBGF - KKK

KISEBBSÉGI KULTÚRÁK A VÖLGYSÉGBEN

A dolgozatom témájának a kisebbségi kultúrákat választottam. Szeretném elemezni a kisebbségi kultúrákat és történetüket lakóhelyemen. Betelepülésük okait és körülményeit is vizsgálom. Majd a népszokásaik valamint kultúrájuk mai létezését kutatom. Ezután egy interjúval is színesítem a témát, amit a Perczel család utolsó élő férfi tagjával készítettek. A dolgozat végén elvonatkoztatva a Völgység tájegységétől, a magyarok szokásait általánosan vizsgálom a húsvét és a karácsony tekintetében. Végül pedig kitérek arra, hogy a magyarok manapság mit gondolnak az ünnepekről, népszokásokról. Ehhez sztárok és politikusok véleményét is alapul veszem. Zárásul pedig gondolataimat fogalmazom meg abban a témában, hogy hogyan tudnánk az ünnepeket ténylegesen arra „használni”, amire „valók”.

79

KÖLCSEI GERGELY konzulens:III. évfolyam Dr. Eszes IstvánKereskedelem és marketing szak főiskolai tanárBGF - KKK

FESTÉSZET: TEHETSÉG VAGY MARKETING?-

LEONARDO DA VINCI A RENESZÁNSZ ÜZLETEMBER

Leonardo da Vinci, az ismert polihisztor munkásságát már sok oldalról vizsgálták. Az én célom egy új nézőpontból bemutatni alkotói tevékenységét! Kutatásaim során bizonyosságot nyertem arról, hogy Leonardo nemcsak kiváló művész, de tudatos üzletember is volt. Dolgozatomban áttekintetem a reneszánsz által létrehozott új piaci és gazdasági helyzetet, kiemelve a műalkotások piacát! Bemutatom a kor sajátosságait, valamint azt, hogy ezeket hogyan használt pályája során maga Leonardo is. Munkásságát, vezetői képességeit, alkalmazott marketing eszközeit, kapcsolati rendszerét valamint hibáit bemutatva átfogó képet kaphatunk a művész üzleti életművéről, és sikerének titkáról. Felvetésem szerint tudatosan szervezte munkáját, alakította hírnevét, és ápolta üzleti kapcsolatait. Ezen megállapításaimat alátámasztja az életéből és munkásságából íródott részletes irodalom, valamint a reneszánsz piacról alkotott feljegyzésekből levonható következtetések. A felkészülés alatt alaposan felkutattam életművét, feljegyzéseit, művészi pályáját, és az így kapott képet igyekeztem közgazdasági nézőpontból végiggondolni, és papírra vetni. Ezek után megvizsgáltam legfontosabb alkotásainak életútját, és megkerestem azokat az elemeket, amelyek elősegítették, hogy mára a világ legismertebb alkotásaivá válhassanak. Külön részben írok a Mona Lisa elbűvölő történetéről, azokról a szerencsés véletlenekről, és elismerő segítőkről, akik, és amik mára a legismertebb alkotássá tették a képet. Az egyes témák között logikai, a témákon belül pedig időrendre törekedtem. A dolgozatban előre haladva egyre mélyebbre igyekeztem hatolni mind művészi munkásságában, mind üzleti életének felkutatásában. Legfőbb célom pedig, hogy Leonardo da Vinci nevéhez egy újabb nézőpont társulhasson és kiváló közgazdászként is gondoljunk rá, hiszen ezt a címet is méltán kiérdemelte munkásságával!

80

LIBANORO CHRISTIAN konzulens:SIPOS ADÉL Wallendums TündeI. évfolyam főiskolai docensNemzetközi gazdálkodás szakBGF – KKK

OLASZ KULTÚRA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

Ha a laikus ember Olaszországra gondol, többnyire olyan sztereotípiák jutnak eszébe, mint: hangos hevesen gesztikuláló, jó szakácsokkal és szívtipró férfiakkal teli, valamint minden férfi fekete hátrazselézett hajat visel. Dolgozatunkban éppen ezért kielemeztük az ország kultúráját és kommunikációs sajátosságait, hogy kutatásaink során fényt derítsünk ennek igazságalapjára, és feltárjuk a valós tényeket, valamint a puszta általánosításokat.

Először is nagyító alá vesszük a különböző dialektusokat és azok jellemzőit, mint egy adott kultúra alapját.

A második részben pedig részletesebben szó esik a hagyományok és szokások egyedi mivoltáról, valamint kielemezzük az olasz üzleti élet jellemvonásait.

81

VORIGIN DÓRA konzulens:II. évfolyam Surányi AndrásKommunikáció és médiatudomány szak főiskolai adjunktusBGF - KKK

A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, JELENE, JÖVŐJE

Média-szakos hallgatóként fontosnak ítélem meg, hogy tisztában legyünk a médiumok fogalmával, kialakulásával, történetével. A választásom a kereskedelmi televíziózásra esett, hiszen úgy vélem, hogy a szerepe a mai napig elengedhetetlen. Dolgozatomban a kereskedelmi televíziózás kialakulását, jelenét és a jövőjét igyekszem bemutatni. Írásomat a sokak által „csodának” tartott dolog globális kialakulásával kezdem, ezután hangsúlyozom a magyarországi szituációt. A rövid bevezető, majd a történelmi áttekintés után a sikeres televíziózás jellemzőiről, eszközeiről lesz szó. A kereskedelmi csatornák egyik legmeghatározóbb eleme a nézettség. Hogyan tudják növelni ezt? Melyek azok az eszközök, amelyek arra buzdítják a nézőket, hogy az ő műsoraikat válasszák a képernyők előtt ülők? Milyen feladatokkal kell szembenézniük a műsorszerkesztőknek nap, mint nap? Miután megválaszolom ezeket a kérdéseket, a műsortípusokra térek rá. Az elmúlt években rengeteg műfaj alakult ki, számtalan műsortípus áll a nézők rendelkezésére. Vajon mindenki tisztában van a digitális átállás fogalmával? A későbbiekben ezt próbálom fejtegetni, keresni a válaszokat. Nem szabad megfeledkeznünk a technikáról sem. A rohamosan fejlődő világunkban, a modernizációnak köszönhetően számtalan lehetőségünk van ma a televíziózási szokásaink kielégítésére. Sokan nem hallottak még az internetes televíziózásról, a Google tévéről és a modern korunk technikai csodáiról. Írásom végén ezeket próbálom bemutatni, illetve keresem a választ arra, miért tűnnek el életünkből az értékek?A munkám során számos könyvet, internetes oldalt felhasználtam, és egy általam létrehozott kérdőív is segítette a feladatomat.

82

MARKETING-KERESKEDELEM SZEKCIÓ

83

GERENCSÉR HAJNALKA KATALIN Konzulens:IV. évfolyam Dr. Solt Katalin Gazdálkodási és menedzsment szak főiskolai tanár BGF-PSZK-ZA Lambertné Katona Mónika

egyetemi adjunktus

RFT – ÚJ FOGALOM MEGALAKULÁSA A FŐISKOLAI ÉLETBEN?

A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete 2010-ben megnyitotta az Információtechnológiai és Gazdasági Információs Tudásközpontot (Infocentrum), melynek segítségével a főiskola színvonalasabb oktatást biztosít hallgatói számára.A létesítmény egy 1513 m2 hasznos alapterületű, három szintes, barnamezős beruházással megvalósuló hatékony és környezetkímélő energetikai rendszerű Tudásközpont, melyet a felsőoktatási intézmény a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása című projekt keretében valósított meg.Dolgozatomban szemléltetni szeretném az Infocentrum előnyeit az ötlet megszületésétől egészen a jelenlegi használatáig. Véleményem szerint a létesítmény megalakulása rengeteg lehetőséget rejt magában a főiskola hallgatósága, a gazdasági élet szereplői, valamint Zalaegerszeg város, és szubrégiója számára. Ezen lehetőségeket vizsgálva javaslatot teszek a létesítmény jövőbeni kommunikálására egy előzetes kommunikációs terv kidolgozásán keresztül.Az Infocentrum életének kezdeti szakaszában jár, így újabb és újabb ötletek születnek a minél szélesebb körű kihasználtságára vonatkozóan. Kutatásaim során a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 1.3.1 pályázati dokumentációit, valamint a főiskola által készített kérdőíves felméréseket tanulmányoztam részletesen.

84

GYURCSIK PETRONELLA konzulensek:SIMON RAMÓNA Zsupanekné Dr. Palányi IldikóI. évfolyam egyetemi adjunktusPénzügy és Számvitel szak Lambertné Katona MónikaBGF – PSZK ZA egyetemi adjunktus

VIRTUÁLIS GAZDASÁG

Dolgozatunkban a hűségprogramok pontgyűjtéses formájával foglalkozunk, melyet primer és szekunder piackutatással vizsgáltunk. Fő kérdésünkre e programok fogyasztókra gyakorolt hatására és ezek következményeire tudományos kutatással kerestük a választ, marketing, közgazdaságtani és pénzügyi vonalon. A marketinges vonalat figyelembe véve mélyinterjút készítettünk a Tesco zalaegerszegi áruházának marketinges vezetőjével, valamint megkérdeztük a főiskolás hallgatók egy csoportját kártya használati szokásaikról. A kapott válaszok elemzésével és szekunder információk felhasználásával vontuk le következtetéseinket. Megállapítottuk, hogy a Supershop, Clubcard és a Dm programja a legismertebb. Kutatásunkból kiderült, hogy a fogyasztók általában huzamosabb ideig gyűjtögetik a vásárláskor szerezhető pontokat, illetve többségük nem ismeri pontosan a vele járó kedvezményeket, csak felületes ismeretei vannak ezzel kapcsolatban. További megállapításaink: hogy a megkérdezettek közel 80%-a szerint csak a tudatos pontgyűjtés hasznos, illetve majdnem minden fogyasztót ösztönöznek a vásárlásra ezen akciók. Közgazdasági szempontból a pontgyűjtő akciók jövedelmezőségét vizsgáltuk, a pénzmultiplikátor segítségével. Ebben a megvilágításban, arra a következtetésre jutottunk, hogy az összegyűjtött pontok többlet jövedelmet jelentenek a fogyasztó számára.A pénzügyi vonal annak vizsgálatában nyilvánul meg munkánkban, hogy az összegyűjtött pontok mesterséges pénznek számítanak-e. Ennek alapján megvizsgáltuk, hogy a vásárlásra jogosító programok pontjai betöltik-e a pénz funkcióit. E vizsgálatainkat szekunder kutatás alapján végeztük. Ezen kívül kitérünk a kártyák kialakulására, Magyarországon történő bevezetésére, fajtáira és gyakorlati alkalmazásukra. A pontgyűjtő akciók fajtáit tekintve két csoportot különböztetünk meg dolgozatunkban: olyan programokat, amelyben a fogyasztók vásárlásra használhatják fel összegyűjtött pontjaikat, illetve az olyan programokat, amelyek során a pontok akciós termékvásárlásra jogosítják a fogyasztót.

85

KOVÁCS ANITA Konzulens:III. évfolyam Paróczai Péter Pénzügy és Számvitel szak adjunktusBGF – PSZK SA

A FÉLKÉSZ- ÉS BEFEJEZETLEN TERMÉKGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSE A WAMSLER SE-NÉL

A bevezető részben a gyár történetét ismertetem röviden, a készletről és a készletezésről beszélek. Milyen típusú készletek vannak, melyek azok a tényezők, melyek problémát okoznak a készletgazdálkodásban?Aztán konkrétan a Wamslernél látottak alapján a készletgazdálkodásról, raktározásról.Technikákról, programokról, melyeket régen és most használnak a munka megkönnyítésére és a készletgazdálkodás áttekinthetőségének elősegítésére. Ilyen például az árukísérő jegy vagy a könyvelésben történő változások. Említésképp a Kybarnos és Axapta programok jellemzése.Ezek bemutatása után elemzem, hogy a régebben használatos programoknak mi volt az előnye és mi volt a hátránya. A napjainkban használt rendszert szintén megvizsgálom ezen szempontok alapján. Összehasonlítom, hogy melyik használata előnyösebb a gyártásban. Milyen eszközök segítségével működött a készletgazdálkodás akkor és most. Hogyan lehetne a legjobban kihasználni a munkások szakértelmét és a gépek által adott lehetőségeket. Ezek segítségével milyen hibákat lehetne kiküszöbölni, illetve nyereségesebbé tenni a céget, gyorsabban visszaforgatni a tőkét a termelésbe. Az SAP használata és a vonalkódrendszer bevezetésével való tervek, elképzelések. A 2 program összehangolása a hatékonyabb rendszergazdálkodás elérése érdekében. Ez emellett, és ez ellen szóló érvek és ellenérvek. Majd egy összegzés, hogy akkor milyen szinten folyt a termelés és napjainkban hogyan folyik. Mikor volt jövedelmezőbb a cég?

86

KRASZNAI FARKAS konzulens:II. évfolyam Dr. Eszes IstvánKereskedelem és marketing szak főiskolai tanárBGF - KKK

KÖZÖSSÉGI VÁSÁRLÁS: AZ ÚJ E-KERESKEDELMI MODELL ÉS A BENNE REJLŐ LEHETŐSÉGEK

Dolgozatomban a közösségi vásárlással, mint a vállalkozások számára új elektronikus értékesítési és reklámozási lehetőséget biztosító üzletággal fogok foglalkozni.Az üzleti modell lényege, hogy egy központi portál – a közösségi vásárlást biztosító oldal – promócióként mindennap új ajánlatot jelentet meg az oldalán egy tetszőleges vállalkozástól. A vállalkozás a közösségi oldallal kötött szerződés értelmében nagymértékű kedvezményt nyújt a fogyasztóknak az általa kínált termékből vagy szolgáltatásból, ha kellő számú vásárlót sikerül az akcióra toborozni. Az akció mértéke jelen esetben tényleg hatalmas, az 50%-os minimumtól, az akár 90%-os árengedményig is terjedhet. A vállalkozás célja ezzel a promócióval, hogy új, nagyobb vásárlói kört alakítson ki üzlete számára.

A promóció sikerességét az olyan közösségi hálózatok, mint a Facebook és a Twitter segítik. Miért? A fogyasztók csak akkor vehetik igénybe az akciót, ha sikerül minimum annyi vásárlót toborozni, amennyit a szolgáltató cég minimálisan megszab. Ezáltal a fogyasztó érdekelt lesz abban, hogy minél több ember értesüljön az akcióról és ehhez a közösségi média erejét használja. Saját Facebook, Twitter profilján közzéteszi ismerősei számára az ajánlatot, akik így értesülnek az akcióról és a nagy kedvezményekre való tekintettel sokan ki is fogják azt használni. Ha a kellő számú vásárló összegyűlik az ajánlat érvényes lesz.Az első közösségi vásárlói oldal az amerikai Groupon volt, mely mára már nemzetközi vállalattá nőtte ki magát és értéke meghaladja az 1,35 milliárd dollárt. A szakértők a 2010-es év legnagyobb sikereként tekintenek a közösségi vásárlásra, ha árbevétele nem is, de növekedésének üteme még a Facebook-ét is meghaladja. Az amerikai modellt számos utánzat követte világszerte, és idén szeptemberben a magyar piacokon is megjelentek az első ilyen oldalak.Témám a közösségi vásárlás előnyeivel hátrányaival, veszélyeivel foglalkozik, mind az eredeti cég, a Groupon, mind a magyar oldalak viszonylatában.Megpróbálom megválaszolni, hogy vajon a magyar piacon is van-e létjogosultsága a közösségi vásárlással foglalkozó oldalaknak, azaz a magyar fogyasztók is nyitottak-e erre az új, kuponalapú szolgáltatásra.

87

MARKÓ ESZTER Konzulens:II. évfolyam Zsupanekné Dr.Palányi IldikóTREMMEL LÁSZLÓ főiskolai adjunktusVI. évfolyamPénzügy és Számvitel SzakBGF-PSZK-ZA

A BORUTAK SZEREPE A BORÁSZATI MARKETINGBENFÓKUSZBAN A „ZALAI BORÚT”

A magyar bor nemzetközi hírnevét jellegzetes minőségével vívta ki hajdanán. Manapság a magyar borágazatnak is szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy hogyan dolgozzanak ki és tartsanak fenn életképes vállalkozásokat, a rohamosan változó piacon és üzleti környezetben. Vagyis a jelenlegi borászok nincsenek könnyű helyzetben. Minden lehetőséget meg kell ragadniuk boraik népszerűsítésére. Erre jó lehetőséget ad az EU soros elnökség, ami egy egyszer jelentkező jó alkalom. Nagyon fontos azonban a magyar bor folyamatos népszerűsítése. Melyben a borutaknak nagy szerepük van abban, hogy a borkedvelő hazai és külföldi vendégekkel testközelből, és saját tapasztalat alapján megismertethessük tájjellegű kiváló minőségű magyar borainkat. A Zalai Borút Egyesület, melyet a tanulmányunk készítése közben módunkban állhatott közelebbről megismerni, nagy szerepet vállalt ebben a nemes és szép feladatban. Dolgozatunk a borutak csodálatos világának valamint a zalai borút érdekességeinek, sajátosságainak bemutatását tűzte ki céljául. Munkánk közben mi magunk is megkedveltük, még jobban megismertük ezt a témát. A magyar bor sikereket rejt magában, csak arra kell rájönnünk, hogy milyen eszközökkel érhetjük el a magyar bor világhírnevének megszerzését. Dolgozatunk elkészítése elején még magunk sem gondoltuk, hogy ilyen sokszínű, izgalmas a borászok világa. Megismerkedtünk rengeteg fajta borral, megtanultuk, hogyan kell egy bort élvezhetően megkóstolni. A gazdáktól tudjuk, hogy mi munka és odaadás rejlik egy-egy üveg borban, amit mi magunk eddig nem is gondoltunk. Reméljük, hogy munkánk egy kicsit hozzájárul a zalai borút turizmusának fellendítéséhez.

88

RITECZ LILLA ANNA Konzulens:III. évfolyam Dr. Fodor MónikaKereskedelem és marketing szak főiskolai adjunktusBGF – KKK

ÉLELMISZERFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA A FŐISKOLAI/EGYETEMI HALLGATÓK KÖRÉBEN AZ

EGÉSZSÉGTUDATOSSÁG SZEMPONTJÁBÓL

Míg régebben az élelmiszerfogyasztás a létfenntartás alapvető és nélkülözhetetlen feltétele volt, manapság egyre inkább divatos trenddé válik az egészségtudatosság, és az egészséges életmód, valamint előtérbe kerülnek ezzel kapcsolatos étkezési szokások. A szakirodalomban számos kutatás és tanulmány fellelhető a témával kapcsolatosan, melyet a dolgozatom első részében fejtek ki. Mivel a fiatalok körében még annyira nem terjedt el ez a trend, így e téren nem bővelkedik kutatási eredményekben, publikációkban.Így a főiskolások/egyetemisták élelmiszerfogyasztási szokásait, illetve az egészséges életmódhoz kapcsolódó attitűdök megismeréséhez primer kutatás folytattam.A primer kutatás Gödöllőn és Budapesten zajlott. A módszertan a kvantitatív technikák közül az önkitöltős kérdőív volt. A mintavétel egyetlen szempontja az volt, hogy a megkérdezett valamilyen felsőoktatási intézmény hallgatója legyen. Összesen 100 darab kérdőívet kérdeztem le, melyből 91-et kaptam vissza és ez alapján tudtam elkészíteni az elemzést.A kutatás elején két hipotézist tettem fel. A (H1) hipotézisem szerint az általam megkérdezett fiatalok jellemzően ár érzékenyek, a (H2) hipotézisem szerint pedig a család és barátok, mint társadalmi csatorna befolyásoló jelentős hatással bír az élelmiszerfogyasztással kapcsolatosan. A primer adatok elemzése után mindkét hipotézisemet elfogadtam, azaz a H1 szerint az általam megkérdezett fiatalok valóban ár érzékenyek valamint a H2 szerint jelentős hatása van a barátoknak és a családnak az élelmiszerfogyasztással kapcsolatos döntésekben. A kutatás többi kérdéskörének elemzésekor kiderült, hogy a fiatalok - ha tisztában is vannak az egészséges életmód körvonalaival - még sem aszerint élnek, holott a témához jellemzően pozitívan viszonyulnak. Ennek kiküszöbölésére jó lenne már kisgyerekkorban elkezdeni az erre való nevelést. Mivel a befolyásolás szerepe a kutatás során bebizonyosodott, így ennek keretében a legfontosabb feladata – a család mellett – az intézményi rendszereknek lenne; abban, hogy ne lehessen a közösségi étkeztetés kapcsán olyan élelmiszerekhez hozzájutni, amelyek nem a gyermekek fejlődését, és egészséges növekedését segítik elő. Ezenkívül különböző egészséges életmódot kialakító és azt megőrző családi eseményeket, rendezvényeket lehetne szervezni, melyeken ezen életmóddal kapcsolatos információink körét szélesíthetnénk, a megfelelő korosztályoknak szóló előadások keretein belül.

89

TOPLAK ANNAMÁRIA Konzulensek:Gazdálkodási menedzsment szak Tóth ZsuzsannaBGF – PSZK ZA főiskolai tanársegéd

Balázsné Lendvai Mariettaegyetemi adjunktus

NYERTES VAGY ÁLDOZAT? - AZ IFJÚSÁG SZEREPE A FOGYASZTÓI TÁRSADALOMBAN

Dolgozatom célja a 10-19 éves korosztály fogyasztói szokásainak felmérése. Az általános célkitűzésen belül dolgozatomban vizsgáltam a média hatását a fent megjelölt korosztályra, valamint a média manipulatív, káros hatását is szeretném elemezni. A vizsgálat teljessége érdekében a diákokkal kérdőívet töltettem ki, a kereskedelmi cégek képviselőivel, amelyek e korosztály fogyasztási cikk iránti igényét elégítik ki, mélyinterjú keretén belül beszélgettem el e témáról. Ezáltal mind eladói, mind vásárlói oldalról meg tudtam közelíteni kutatásom során ezt a problémakört.Ezen felül az USA-ból elindult főbb trendeket (például: tini sztárok életvitele, ifjúsági sorozatok, tini filmek, bálványok stb.) és azok hatását is szeretném bemutatni a tinédzserek fejlődésére vonatkozóan.Rá szeretnék világítani arra is, hogy a termékek csomagolásában, designijában létrejövő változások és ennek az árbevételre való hatása milyen az érintett kereskedelmi cégeknél, a fent említett trendek következményeként.Vizsgáltam továbbá a szezonalitást is, mert véleményem szerint érdemes elemezni az aktuális divatirányzatokat, és a reklámozás során felhasználó cégek termékei milyen hosszú életciklust érnek meg.Dolgozatomban ki szeretnék még térni arra is, hogy a média mennyire tudja befolyásolni a fent megjelölt korosztályon keresztül a szülők vásárlási szokásait. Ezalatt azt értem, hogy a szülők mennyire engedik a csemetéjüknek megvenni a drágább, de minőségben nem garantáltan jobb terméket, csak hogy gyermekük ezáltal „menőbb” legyen.Kutatásom eredményeivel szeretném bizonyítani, hogy manapság a reklámok nemcsak termékeket, hanem magatartásformát is reklámoznak.

90

VARGA MELINDA Konzulensek:III. évfolyam Balázsné Lendvai MariettaGazdálkodási menedzsment szak egyetemi adjunktusBGF-PSZK-ZA Lambertné Katona Mónika

egyetemi adjunktusWilheim ZoltánKlaszter menedzser

KLASZTERMARKETING, MINT HAJTÓERŐ – AVAGY KIAKNÁZZÁK- E A BENNE REJLŐ LEHETŐSÉGEKET?

Dolgozatom témájának kiválasztásakor igyekeztem olyan területet vizsgálni, amely valóban felkeltette az érdeklődésemet, továbbá újszerű, és mások által még kevésbé kutatott témakör. Így került kifejtő munkám célkeresztjébe a klaszterek, azon belül is a klasztermarketing rejtelmes világa.Dolgozatom fő célkitűzése az volt, hogy a klaszterekre vonatkozó sajátosságokat tárjam fel, és a klaszter marketing gyakorlati megvalósulását, valamint az általa kihasználható lehetőségeket feltérképezzem. Ehhez hívtam segítségül több irányba ható kutatásaimat az alábbi alappillérekre építkezve: a szekunder információforrások segítették a téma alapos megismerését, az ezeket kiegészítő, mélyítő primer kutatásaim a klasztermarketing gyakorlati működésére, s a régióban működő klaszterek ezen a területen mutatott aktivitásának felmérésére irányultak. Mindezekhez kvantitatív kutatási módszert alkalmaztam, kérdőíves megkérdezés formájában. A két fő célcsoportot pedig a régió klaszter menedzserei, illetve egy konkrét klaszter – a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter – tagjai jelentették. Elemzéseim során a két szegmens véleményeit és észrevételeit vettem górcső alá, majd a kapott eredményeket összehasonlítottam,s dolgoztam ki egy SWOT-analízist, továbbá vizsgáltam a hipotéziseim helyességét. Végül javaslatot tettem a problémák kezelésére, a lehetséges kitörési pontokra.

91

MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓ SZEKCIÓ

93

BENICZKY NIKOLETT Konzulens: BERZE GERGELY Dr. Veres ZoltánIII. évfolyam főiskolai tanárNemzetközi gazdálkodás szak BGF - KKK

A COACHING ÜZLETI SZOLGÁLTATÁS KOCKÁZATÉRZET- CSÖKKENTŐ KAPCSOLATMENEDZSMENTJE

Az OTKA által kiírt kutatáson belül, 2010. szeptemberében megkezdtük önálló kutatási modulunkat a coaching témájában. A coaching nem más, mint egyénre szabott vezetőfejlesztés, mely egy eredményorientált kontextusban zajló dialógus. TDK munkánk alapját a projekttípusú ügyletek ismertetése, korábbi kutatások, illetve saját interjúink alkotják. Először könyveken keresztül, szakmai portálokon próbáltunk közelebb kerülni a témához, majd később, interjúink elkészítése közben betekintést nyerhettünk a coaching gyakorlati működésébe. Ezáltal kaptunk egy komplett képet, amely birtokában már képesek voltunk elkezdeni a munkát. Dolgozatunk elkészítése során több korláttal kellett szembesülnünk, amelyek nagyban befolyásolták a kutatás spektrumának szélességét. Közelebb kerültünk a szakma jelenlegi magyarországi megítéléséhez, helyzetéhez, valamint a különböző iskolákhoz és tanítási módszereikhez. A munkánk megkezdése előtt különböző kérdéseink és hipotéziseink voltak a coachinggal kapcsolatban, amelyre nagyrészt választ kaptunk. Néhány előzetes hipotézisünket azonban meg kellett cáfolnunk. Összességében úgy gondoljuk, hogy a kutatási folyamat során világos kép alakult ki bennünk a szakmával kapcsolatban, ezt próbáltuk mások számára is átláthatóvá tenni. Interjúink elkészítése során lehetőségünk nyílt, hogy elismert szakemberek gyakorlati tapasztalatait alapul véve, idézetekben hétköznapi példáikkal színesítsük dolgozatunkat, talán így még érthetőbbé válik a folyamat.

94

BUSI BARBARA konzulens:III. évfolyam Dr. Fodor MónikaKereskedelem és marketing szak főiskolai adjunktusBGF - KKK

EGY HELY, AHOL AZ ÁLMOK VALÓRA VÁLNAK

Figyelembe véve, hogy hazánk 2004. óta az Európai Unió tagja és évről évre az ország célkitűzései között szerepel az európai színvonal megteremtése mind az FMCG, mind pedig a szolgáltatásmarketing piacán, fontosnak érzem megvizsgálni a hazai szolgáltatásmarketing egy szegmensét, a vidámpark helyzetét. Másrészt pedig, napjainkban fejlődő tendencia mutatkozik az élményturizmus iránti kereslet alakulásában, melynek egyik desztinációját jelenthetik a vidámparkok/élményparkok. Ezen tényezőket integrálva mutatom be a Budapesti Vidámpark Zrt. helyzetét.

Dolgozatom témája a Budapesti Vidámpark szolgáltatásmarketingjének fejlesztése a Disneyland Resort Paris szolgáltatásmarketingjének mintájára. Tanulmányom három részből tevődik össze. Elsősorban a Disneyland Resort Paris munkatársaként megtapasztalt élményekre támaszkodom. Ezeket a meglátásokat szekunder kutatásokkal egészítem ki és támasztom alá. Kitérek a franciaországi és magyarországi piaci viszonyokra, majd a Disneyland Resort Paris és a Budapesti Vidámpark szolgáltatásmarketingjének összehasonlító elemzésére kerül sor. Végül pedig, személyes kvalitatív és kvantitatív kutatásom eredményeire támaszkodva alkotom meg a Budapesti Vidámpark számára tett javaslataimat.

A tanulmány végeredményeként egyszerű és költséghatékony, mégis hatásos módszereket fogalmazok meg, melyek lehetővé teszik, hogy a már meglévő parkból létrejöjjön egy európai színvonalú vidámpark, egy hely, ahol az álmok valóra válnak.

95

CSABAI ESZTER konzulens:II. évfolyam Szabó DánielKommunikáció és médiatudomány szak főiskolai adjunktusBGF - KKK

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA LEHETŐSÉGEI ÉS VESZÉLYEI

Az utóbbi évek technikai fejlődésének köszönhetően egyre több és több lehetőségünk van arra, hogy időtől és távolságtól függetlenül kommunikáljunk egymással. Napjainkban a legújabb trendet a média egy különleges válfaja, a közösségi média jelenti. Számtalan lehetőséget kínál a kapcsolattartásra, a kommunikációra és hatása már az üzleti életre, a marketingre is kiterjedt, ennél fogva a civil szférában, a kereskedelemben, sőt a politika területén is jelentős változásokat eredményezett.

Dolgozatomban ezeket a változásokat szeretném bemutatni, felvázolva azokat a lehetőségeket és veszélyeket, amelyeket a közösségi média magában rejt. A témát természetesen az alapkérések tisztázásával kezdem: Mit jelent a közösségi média? Miben tér el ez a hagyományos értelemben vett médiától? Milyen megjelenési formái vannak?

A következőkben az utóbbi kérdést tovább bontva a közösségi oldalakról, mint a közösségi média legnépszerűbb megjelenési formáiról lesz szó. Röviden szeretném bemutatni a közösségi hálózatok fogalmát, sajátosságait, fajtáit és történetét- először az Egyesült Államokra, majd Magyarországra lebontva. A közösségi oldalak között is van, amelyik világszerte kiemelkedik a többi közül, mind felhasználóinak számában, mind alkalmazásainak változatosságában. Ez nem más, mint a ma már több mint 500 millió felhasználóval rendelkező Facebook. Ezért a dolgozatom következő részében részletesebben mutatom be a Facebook jelentőségét, különböző adatokat és statisztikákat ismertetve- külön kitérve a magyar felhasználóbázisra.

A közösségi portálok különleges válfaja a Twitter, amely tulajdonképpen egy mikroblog- szolgáltatás. Az oldal ismertsége egyre több kutatás tárgyát képezi a világ minden részén. Általában országokra lebontva vizsgálják ezt a kérdéskört, hiszen minden ország más-más fogyasztói kultúrával rendelkezik ezen a területen is. Magyarországon az egyik legismertebb és legalaposabb vizsgálat a „Magyar Twitter Kutatás- 2009” nevet viseli. A dolgozat ezen részében a kutatás alapvető kérdéseit és a válaszolók demográfiai adatait mutatom be.

Szintén a közösségi hálózatok egy népszerű csoportját jelentik az online társkereső oldalak, amelyekről szintén szó esik a dolgozatban. Végül azokról a veszélyekről és problémákról esik szó, amelyek a közösségi média kapcsán egyre többször fordulnak elő. A felhasználó szempontjából ide tartozik az adatbiztonság, és a már civilizációs betegségként számon tartott internetfüggőség.

Dolgozatom célja tehát, hogy egy egységes képet adjak a közösségi média egészéről, bemutatva a benne rejlő lehetőségeket és kockázatokat. Ezek fényében pedig szeretném felvázolni a saját elképzeléseimet a közösségi média jövőjét illetően.

96

HORVÁTH VIKTÓRIA konzulens:KOCZÓ KRISZTINA Harsányi DávidIII. évfolyam főiskolai adjunktusKereskedelem és marketing BGF-KKK

TERMÉKELHELYEZÉS A MAGYAR NÉZŐK SZEMÉVEL

Dolgozatunk témája a termékelhelyezés vizsgálata magyar vonatkozásban. A primer kutatásunk megkezdése előtt bemutattuk az elméleti alapokat, írtunk a módszer hatékonyságáról, majd kitértünk a magyar helyzetre. Először feltártuk, hogy miért kevésbé elterjedt hazánkban a termékelhelyezés, mint külföldön, majd pedig megnéztük a product placement előnyeit és hátrányait, szintén magyar vonatkozásban. Ezeket a részeket szekunder adatokra és tényekre alapoztuk.Ahhoz, hogy konkrét vizsgálatot tudjunk végezni a témában választottunk három filmet, a Magyar Filmszemle három különdíjasát: az SOS szerelem-et, a 9 ½ randi-t, illetve a Valami Amerika 2-t. Mielőtt ténylegesen elkezdtünk volna vizsgálódni saját magunk is kielemeztük ezt a 3 filmet a termékelhelyezés szemszögéből. A Valami Amerika 2 esetében ismertettük a Szonda Ipsos ide vonatkozó eredményeit is.A kutatás sikeres kivitelezéséhez készítettünk egy kutatási tervet, aminek az elején részletesen kifejtettük céljainkat. Ezek lerövidítve a következők voltak: egy kisebb kutatással megvizsgáltuk, hogy az átlag magyar nézők, hogyan is vélekednek a termékelhelyezés kérdéséről. Nem az emlékezeti hatást kutattuk, hanem azt, hogy mennyire fogadja el ezt a módszert a magyar közönség, melyek azok a megoldások, amelyek elnyerik tetszésüket, melyek azok, amiket teljesen elutasítanak.Célcsoportnak az átlag magyar nézőt jelöltük meg; a gyerekeket és az időseket kizárva végül a 18 és 49 év közötti korosztályt választottuk. Kutatási módszerünk a fókuszcsoportos vizsgálat volt. Ennek oka, hogy úgy éreztük, egy fókuszcsoport keretein belül nyílik leginkább lehetőségünk arra, hogy megismerjük az egyéni nézőpontokat, megértsük a miérteket. Végül összesen 3 ilyen beszélgetést vezettünk le, 3-3 illetve 4 fő részvételével.A kutatás kiértékelését a guide pontjait követve hajtottuk végre. A legvégén pedig a kutatási terv elején megfogalmazott hipotéziseinket vizsgáltuk meg. Az első hipotézisünk szerint a nézők kreatívnak találják a magyar filmekben megjelenő termékelhelyezést. Az eredmények ismeretében ezt a kijelentést egyértelműen elvetettük, hiszen az ide vonatkozó válaszok az esetek túlnyomó többségében negatív hangvételűek voltak. A kettes számú hipotézist, miszerint a mindennapokban használt termékek megjelenése a magyar filmekben nem zavarja a nézőt, elfogadtuk. Ennek oka, hogy megkérdezettjeink a kérdések döntő többségében megemlítették az ide vonatkozó megoldásokat, mégpedig érzékelhetően pozitív hangvételben. A harmadik hipotézist is megerősítettük: (az általunk vizsgált) nézők az integrált termékelhelyezést tartják a legjobb megoldásnak a termékelhelyezés fajtái közül. Tehát azokat a megoldásokat kedvelik, amikor a terméknek magának is szerepe van a történetben. Végül azt a megállapítást, hogy a termékelhelyezés kevésbé zavarja a magyar nézőt, mint a reklám, az előző kettőhöz hasonlóan elfogadtuk. Hiszen annak ellenére, hogy igen sok kritika érte az elemzett megvalósításokat, mégis sokkal szívesebben beszéltek a product placementről, mint a hagyományos reklámról!

97

LASZTÓCZI ANNA konzulens:II. évfolyam Dr. Eszes IstvánNemzetközi gazdálkodás szak főiskolai tanárBGF - KKK

A BGF-KKK SZPONZORAI

A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának diákjaként és több diákszerv dolgozójaként sok tapasztalatot gyűjtöttem az elmúlt másfél év folyamán. A rendezvényszervezés és az ezzel járó feladatok azok, amelyek a legtöbb munkával, szervezéssel és ezért nehézséggel is jártak. Keserű tapasztalat volt, amikor több hetes szponzorkeresésünk eredményét végül a kezünkben tarthattuk. Nem volt más, csupán néhány póló, toll és más apróságok azoktól a vállalatoktól, akik egyáltalán hajlandóak voltak támogatni. Ezzel szemben, a mi rendezvényünk után néhány héttel megrendezésre került egy BGF-es rendezvény, ami az iskola támogatását élvezte, mind anyagilag, mint kapcsolati tőke szempontjából. Ekkor fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy mit csináltunk rosszul, hiszen ezen a BGF-es rendezvényen mindenki ingyen fogyaszthatott, míg mi csak néhány italakciót tudtunk kiharcolni. Elkezdtem hát utánajárni, hogyan dolgozik a többi rendezvényszervező, azaz többségében a diákszervek és a tanszékek. Érdekes válaszokat és kezdetleges módszereket találtam, amelyek szintje nem egy elismert gazdasági főiskolára vall. Dolgozatomban igyekeztem megérteni a szervezők és vállalatok indíttatásait, technikáit. Miért és hogyan éri meg nekik egy-egy szponzori folyamatot és kapcsolatot kivitelezni. Továbbá javaslatot teszek, hogyan lehetne a rendszeren és a mostani problémákon egy egyszerű megoldással javítani, remélve, hogy munkám egyszer megtalál olyanokat is, akik felismerik, hogy a változtatás fontos a fejlődésért és tesznek is ezért.

98

PLÓZA MÓNIKA konzulens:II. évfolyam Szabó DánielKommunikáció- és médiatudomány szak főiskolai adjunktusBGF - KKK

AGRESSZIÓ ÉS ERŐSZAK A MÉDIÁBAN, ÉS ANNAK HATÁSA A TÁRSADALOMRA

(A MÉDIAERŐSZAK SZABÁLYOZÁSÁNAK ESZKÖZEI)

A TDK dolgozatom témája a „Médiaerőszak” jelenlétének vizsgálata. Tény, hogy napjainkban az erőszak és agresszió jelenléte körülvesz minket, ha nem is vagyunk közvetlenül kitéve megnyilvánulási formáinak, a média által nap mint nap értesülünk a világban zajló szörnyű eseményekről. A média, mint a XX. század új találmánya jelent meg az emberek életében, akik hamar rájöttek társadalom formáló szerepének nagyságára. Nem véletlenül kezdték el vizsgálni különböző aspektusait.Dolgozatomban fontosnak tartottam, hogy megvizsgáljam a média különböző szegmenseit, főként arra törekedve, hogy a témával kapcsolatos legfontosabb dolgokat emeljem ki. A bevezetés egy általános megfogalmazása a média jelenlétének napjainkban.Egy kutatás kezdetén az első és egyben legfontosabb dolog, hogy definiáljunk néhány fogalmat. A második fejezetben az „agresszió” és „személyes agresszió” fogalmot definiálása volt a cél, valamint hogy rávilágítsak arra, milyen fontos hogy megvizsgáljuk, miért jöhetnek létre, milyen a „szociokulturális kontextus”. A következőkben dolgozatom kitér az erőszak jelenlétének vizsgálatára a történelem folyamán, és hogy miért választotta a média éppen az erőszakot egyik fő témájául. Természetes a tudományos vizsgálat sem maradhat ki a sorból, ezért bemutatom, hogy az agy mely részei, hogyan reagálnak az erőszakra, mi válthatja ki az erőszakos, agresszív cselekedeteket. A következő rész a az ún. „erőszakos média műfajokat” mutatja be, köztük a horror filmeket, meséket és képregényeket. Bár még sok minden másra ki lehetne térni, mégis ezt a három területet szerettem volna bemutatni dolgozatomban.A továbbiakban két szakértővel készített interjút elemzek, melyek rávilágítanak a szülő fontos szerepére annak érdekében, hogy a gyermekeket megóvják a töménytelen mennyiségű erőszaktól, illetve hogy a „médiaerőszak” nem feltétlenül elítélendő. Az utolsó fejezet pedig a média szabályozó eszközöket mutatja be, néhányat kiemelve közülük.

99

RESTÁR ZSÓFIA Konzulens:III. évfolyam Papp Juditkereskedelem és marketing alapszak főiskolai adjunktusBGF - KVIK

A LEGTÖBB, MI ADHATÓ: SZLOGEN(Egy marketingkommunikációs eszköz interdiszciplináris vizsgálata)

A szlogent, mint reklámkommunikációs eszközt sokszor elhanyagolják a szakértők. A marketingkommunikációval foglalkozó szakkönyvek legfeljebb egy bekezdésnyi passzust szánnak a megtárgyalására, míg más interdiszciplínák nagyobb figyelmet szentelnek a témának.Kutatásom azt vizsgálja, milyen a reklámnézők vagy fogyasztók, a másik oldalról pedig a szakértők véleménye a szlogenről. Hipotézisem (H1) az volt, hogy a nézői attitűdök és elvárások, a reklámszövegírók produktumai és a szlogeneket elemző szakemberek nézetei nincsenek összhangban. Ugyanakkor feltételeztem (H2), hogy a szlogenek befogadói és alkotói jóval kisebb szerepet tulajdonítanak a szlogennek, mint amit a kutatások száma és azok tartalma igazolna. Az elemzés alapját egy részben piackutatási, részben szociolingvisztikai kérdőíves megkérdezés képezte, amelyet 2010 februárjában osztottam ki. A korpuszt 108 adatközlő adatai alkották, akiket demográfiailag is szegmentáltam, s mindezen tényezőket az értelmezésben is figyelembe vettem. A minta alapján kiderült, hogy hipotézisem (H1) igaz, azaz hogy a befogadói, a készítői és az elemzői törekvések nem fedik le egymást. Ennek egyik következménye volt az is, hogy második előfeltevésem (H2) is beigazolódott, s ebben az alkotói könnyelműség játszik leginkább szerepet.A reklámszövegírók munkájuk során másféle tudást is igényelnének. Az olyan társtudományok, mint a reklámpszichológia, a kommunikációelmélet vagy a nyelvészet bőven nyújtanának fogódzót a sikeresebb szlogenek megalkotásához.

100

SZANISZLÓ MÁTÉ Konzulens:II. évfolyam Surányi AndrásKommunikáció és médiatudomány szak főiskolai adjunktusBGF - KKK

AZ ERDÉRT ZRT KÜLSŐ-BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓJA

Az ERDÉRT Zrt. Magyarország legnagyobb, 100%-ban magyar tulajdonú faanyag kereskedelmi vállalkozása. A céget 1951. július 1-jén alapították, mintegy 700 fővel. Dolgozatom célja, hogy megismertessem az olvasóval a Zrt. külső-belső kommunikációját. A minél tökéletesebb tájékoztatás érdekében igyekszem olyan háttér információkkal szolgálni, melyek segítséggel lehetnek az összefüggések megértésében. Éppen ezért a vállalkozás múltjával indítottam munkámat, hogy legyen egy viszonyítási alap a cég jelene és történelme között. Szintén kiegészítésként tettem említést a Zrt. környezetvédelméről, hiszen a későbbiekben ez több helyen is visszaköszön a dolgozatban. Igyekeztem rávilágítani az ERDÉRT hiányosságaira, mely nem lett volna teljes a konkurenciával való összehasonlítás nélkül. Természetesen nem hagyhattam ki a cég SWOT elemzését, s az azt követő szöveges értékelést sem. Az elemzés elvégzése után törekedtem megoldásokkal szolgálni az általam felvetett problémákra. A dolgozatnak lényeges pontja volt a vállalkozás honlapjának vizsgálata, aminek az elvégzése után próbáltam következtetéseket levonni, s javaslatokat tenni a jövőre nézve. Az ERDÉRT-től kapott rendkívül színes és sokoldalú anyagokat igyekeztem feldolgozni, hiszen ezek is olyan plusz információkkal szolgáltak, melyeket vétség lett volna figyelmen kívül hagyni. A külső-belső kommunikációnak, mely munkám címadója, két külön fejezetet is szenteltem és a dolgozat különböző részeit próbáltam köréjük építeni. Reményeim szerint az olvasó is izgalmasnak találja a Zrt-nél zajlott kutatásom írásba foglalását, melyhez érdekességként csatoltam a cégtől kapott anyagokat.

101

TÓTH NÓRA Konzulens:VALLA ANNA Fleck GáborII. évfolyam főiskolai tanársegédKommunikáció- és médiatudomány szakBGF - KKK

AZ INTERNET, MINT MÉDIUM KORLÁTOZÁSA ÉS HATÁSA ONLINE SZEMÉLYISÉGÜNKRE

A TDK elsődleges célja az, hogy feltárja az internet, mint legújabb médium lélektani hatásait mindennapi viselkedésünkre, megmutassa a közvetítő közeg befolyásolását, és a közönség befolyásolhatóságát, valamint olyan módszerek, ötletek, javaslatok felsorolása, amelyekkel javíthatunk atmoszféráján és, hogy milyen módon védhetjük meg online személyiségünkön keresztül valódi énünket. Dolgozatunk második része egy kutatás, amelyben a megkérdezetteket internetezési szokásaikról interjúvoltuk meg személyesen és online kérdőív formájában, valamint az internethez kapcsolatos és az ott elkövetett jogsértések tudatosságáról.

102

VARGA KATALIN LILLA konzulens:II. évfolyam Surányi AndrásKommunikációs és médiatudomány szak főiskolai adjunktusBGF - KKK

A BENETTON-KAMPÁNY

A reklámok világát jó ideje izgalmasnak találom, így kezdődött kutatásom a reklámról szóló publikációk rengetegében. Ekkor akadt kezembe Oliviero Toscani Reklám, te mosolygó hulla című könyve, ami már az első pillanatban megnyerte a tetszésemet, és több időt szánva az alkotásra komolyabban elkezdett foglalkoztatni a Benetton-kampány, így maga a mű filozófiája és gondolatisága is. Dolgozatomhoz ezt a könyvet vettem főként alapul.Írásomban szót ejtek Oliviero Toscani-ról, arról az életútról, ami miatt eljutott a Benetton céghez, majd pedig munkásságának több témájával foglalkozom. A rasszizmus, az AIDS és a háborúk témája kapcsán bemutatok néhány példát Toscani fotói közül, az ábrázolásmódról, a világ reakciójáról és saját szubjektív hozzáállásomról számot adva.A kampány tanulmányozása során célul tűzöm ki annak az összefüggésnek a vizsgálatát, amely a reklámozás alapvető céljait és eszközeit hasonlítja össze –néhol állítja oppozícióba- a Benetton-kampány részét képező reklámfotókkal. Megpróbálok rávilágítani a tényre, hogy szinte az egész világ felháborodott a reklámszakma valóban meglepő aspektusán, ezzel kapcsolatban ennek okait, a társadalom normáinak szerepét, az elvárt és megszokott reklámozással szembenálló elemek lehetőségeket vizsgálom, majd pedig a fotók sorozatát, mint a kommunikáció egy új útját jellemzem.Számos kérdés felmerült munkám során, miszerint a megosztott világ egyik oldala támogatta az alkotó egyedi és sokszor normaszegő viselkedését, a másik oldal pedig munkásságában csak a haszon vágyának megjelenését látta, eszközül használva a társadalom súlyos drámáit.A kampány fogadtatását a reklámszakemberek és az egyszerű fogyasztók oldaláról is megkísérlem értelmezni, így a gyakorlatban is végeztem kutatást: Külföldi ismerőseimnél levélben érdeklődtem a véleményükről, ugyanazt a három kérdést tettem fel az Európa különböző országaiban élő fiataloknak, így a kulturális hátteret is figyelembe véve próbáltam levonni a konklúziót és értelmezni válaszadásaikat.Soraimban több nézőpontból próbálom megközelíteni a témát, egy-egy jellemvonás ismertetése után és az összes kérdésre válaszul szolgálva próbálok következtetni a legfontosabb okokra.

103

VIDA MELINDA konzulens:II. évfolyam Fleck GáborKommunikáció és médiatudomány szak főiskolai tanársegédBGF – KKK Surányi András


GOOGLE – TÁRSADALOMA KÖZÖSSÉGI PORTÁLOK SZEREPE A XXI. SZÁZADBAN

Dolgozatom rövid tartalmi ismertetője a következő. Napjainkban úgynevezett információs társadalomban élünk, ezért úgy döntöttem, hogy az informatika, pontosabban az internet társadalomra mért hatásait vizsgálom. Írásomat történelmi ismertetéssel kezdem, majd ezt követően térek át a napjainkban érezhető változásokra, fejlődésekre. Fontosnak tartom ismertetni, hogy az írás megkezdése előtt több hónapos kutató munkát végeztem, és most nem források keresésére gondolok, hanem egy több kérdőívből álló, szóban, papíron és internetes felületen is megjelenő közvélemény – kutatásra, illetve kísérletezésre, melyet például a chat szobákról szóló részben meg is említek. Az írást csak akkor kezdtem, mikor úgy éreztem elég információval és tapasztattal rendelkezem egy átfogó témakifejtéshez. Beadandóm tartalomjegyzéke pontosan tükröz egy általam felépített, véleményem szerint rendszerezett, logikai sorrend alapján felépített struktúrát, amitől nem szerettem volna eltérni. Dolgozatom legnagyobb részét az általam kiválasztott közösségi hálózat, a Facebook bemutatása, illetve a statisztikai adatok ismertetése teszi ki, tudatosan. A közösségi hálózatok szerepe napjainkban egyre inkább érezhetővé válik, egyre fontosabb szerepet töltenek be életünkben, és lassan, de biztos haladással átalakítják egész társadalmunkat, a társas kapcsolatoktól kezdve a szocializációs folyamatokig. Fogalmazásom záró fejezetére térve, egy összegzést találunk, melyben próbáltam a fentebb már említett információk, adatok, kutatások és eredmények alapján egy jövőképet kialakítani, megfogalmazni, mellyel szeretném előrevetíteni az általam elképzelhető új, valóban információs társadalom. Dolgozatom szövegrészében lábjegyzetes formában hivatkoztam az esetleges forrásokra, plusz információkra. Az összegzés részt követően található meg a kutatási munkám eredményeit bemutató diagram-, és kérdőív-tár, a források és a felhasznált irodalom listája.

104

MESTER I. SZEKCIÓ

105

DOMBAI ZSOLT konzulens:II. évfolyam MA Dr. Vándor János Nemzetközi Tanulmányok Szak főiskolai tanárBGF-KKK külső konzulens:

Hetényi Soma Ambrus okleveles szakértő

MODERNKORI KALÓZKODÁS AFRIKA SZARVÁNÁL

A Szomália partjainál és a térségben folyatatott kalózkodás, bár több mint húsz évre nyúlik vissza, a nemzetközi közösség mégis csak az utóbbi pár évben figyelt fel a probléma súlyosságára, és kezdett hozzá annak megoldásához. A késői reakció következtében, a szomáliak által folytatott tevékenységnek mára már komoly helyi, regionális és nemzetközi következményi lettek. Az egyik ilyen, súlyos következmény, az Ádeni-öböl forgalmának biztonságára gyakorolt hatás, melynek megszüntetésére irányuló katonai műveletekben, több mint harminc állam hadihajói vesznek részt.A téma feldolgozása során, a probléma gyökerétől kiindulva, az egyes részleteken keresztül, átfogó képet kívánok alkotni a szomáli kalózok tevékenységéről. Ennek érdekében, a dolgozatom első részében, bemutatom a kalózkodás nemzetközi jogi megközelítését, valamint a szomáli kalózkodás hátterét, vagyis az ország modernkori történelmét, gazdasági és társadalmi szerkezetét. Ezt követően, a második részben részletesen elemzem a szomáliak által folytatott jogellenes tevékenység kiindulásának és további alakulásának okait, körülményeit; a támadásokat végrehajtó kalózok kilétét, azok motivációját; és a tevékenységük következtében kialakult helyi, regionális, illetve nemzetközi következményeket. A dolgozatom harmadik részében pedig, a nemzetközi szervezetek, valamint a szomáli kormányok által, a támadások kivédése, megakadályozása, és a kalózkodás visszaszorítása, megszüntetése érdekében tett válaszlépéseit vizsgálom meg; továbbá, részben a témában járatos szakértők véleményére alapozva, részben azoktól függetlenül, kísérletet teszek, a szomáli kalózkodással szembeni lehetséges megoldási folyamat felvázolására.

106

HÁRY ANDRÁS MÁRK konzulens:I. évfolyam MA Petykó CsillaTurizmus-menedzsment főiskolai adjunktusBGF-KVIK

A KÖZFORGALMÚ REGIONÁLIS VASÚTI KÖZLEKEDÉS GAZDASÁGI RACIONALIZÁLÁSA

Napjaink társadalmi-gazdasági életében igen nagy szerepet játszik a mobilitás, hisz nap mint nap változtatjuk a helyünket, vagyis közlekedünk.Bár még a válság ellenére is folyamatosan nőtt a saját gépkocsival rendelkező háztartások száma (a felnőtt lakosság csaknem felének van saját tulajdonú gépjárműve), akadnak szép számban olyanok, akiknek mind a napi hivatásforgalom, mind pedig a szabadidős célú elmozdulás közösségi közlekedés használatát kívánja meg. Arról már ne is beszéljünk, hogy az ilyesfajta mobilitás pénzben és időben versenyképes, környezetbarát alternatívája is lehetne az egyéni közlekedésnek.Hazánkban úgy tűnik, hogy e cél megvalósításáig még hosszú utat kell megtenni. Bár gyakran elhangzik, hogy például a vasúti közlekedés Magyarországon reneszánszát éli, a viszonylag rugalmas elővárosi hálózat és néhány minőségi távolsági vonat kivételével ez igencsak torz kifejezés. Elővárosi közlekedésről ugyanis nem csak Budapest esetében beszélhetünk, hisz az országnak nem kevés vidéki centruma van, amelyek megfelelő elérését a perifériára szorult térségek erősen igénylik.A térségi jelentőségű vasútvonalak hatékonyan is üzemeltethetők. Dolgozatomban rávilágítok minden olyan aspektusra, amely e vasútvonalak gazdasági racionalizálását segítené. Olyan kulcstényezőket veszek górcső alá, mint az integrált ütemes menetrend, a közös, egységes tarifarendszer, az intermodalitás vagy az egyszerűsített üzemvitel. Idegenforgalmilag frekventált vasútvonalak példáján keresztül rámutatok e közlekedési mód szabadidős forgalomban betöltött szerepére is.Célom, hogy átfogó képet nyújtsak az egyelőre még alacsony népszerűségnek örvendő, ám nagy potenciállal rendelkező regionális vasúti közlekedés szabadidős és hivatásforgalmának eredményes és remélhetőleg a jövőben esedékes újfajta szemléletű gazdasági mechanizmusairól.

107

HEGEDÜS ZSUZSANNA konzulens:I. évfolyam MA dr. Nyusztay LászlóNemzetközi Tanulmányok Szak főiskolai tanárBGF - KKK

NAGYHATALMI JELENLÉT AFGANISZTÁNBAN A 19-21. SZÁZADBAN: HASONLÓ ÉS SAJÁTOS VONÁSOK

2001. szeptember 11.-e után a világsajtóban Afganisztán eggyé vált a terrorizmus fogalmával. Vajon tényleg „bukott állam” ez az ország, vagy más tényezők is állnak a háttérben?Dolgozatomban arra törekszem, hogy összehasonlítást adjak a brit, a szovjet, és az amerikai illetve szövetségi jelenlétről Afganisztánban. Miért volt, és még napjainkban is miért olyan fontos a világ vezető hatalmainak, hogy jelen legyenek Afganisztánban? Be szeretném mutatni, hogy mi volt a nagyhatalmak célja ezekkel a műveletekkel. Jelenlétük milyen hatással volt az afgán államra, a lakosságra, az ország gazdaságára, politikai- védelmi berendezkedésére. Eredményesek voltak-e ezek a nagyhatalmi beavatkozások? Meg szeretném vizsgálni, hogy az elmúlt 150 év afganisztáni folyamatai milyen hatással voltak a világrendre, illetve a világrend alakulása hogyan befolyásolta az afganisztáni eseményeket. Vajon merre tart ma Afganisztán? Vannak-e közös vonásai a három nagyhatalom ott tartózkodásának, és ezekből lehet-e bármiféle következtetést levonni a jelenlegi háború kimenetelével kapcsolatban?Dolgozatom végén pedig arra szeretnék rámutatni, hogy a nemzetközi politika-elmélet számára milyen tanulsággal, üzenettel szolgálnak az afganisztáni folyamatok.Hipotézisem szerint a brit, a szovjet és az amerikai jelenlétnek olyan sajátságos elemei vannak, amelyekből következtetést lehet levonni a jelenlegi háború kimenetelével kapcsolatban.

108

LAJOS TÍMEA konzulens:I. évfolyam MA Garay ZsoltNemzetközi Tanulmányok Szak főiskolai adjunktusBGF - KKK

VÁLSÁGBAN AZ MNB – A JEGYBANK ESZKÖZRENDSZERÉBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁSOK

Dolgozatomban elsősorban azt vizsgálom, hogy miben változott meg az MNB eszköztára, illetve mennyire tekinthetjük hatékonynak az MNB válságkezelését? Emellett kitérnék arra is, hogy a monetáris céljaiban áttolódott-e a hangsúly esetleg más, már meglevő cél irányába? Normális gazdasági körülmények között az MNB fő célja az árstabilitás elérése, az infláció alacsonyan tartása. A válság hatására likviditáshiány és bizalomhiány lépett fel, ami a finanszírozási lehetőségek szűküléséhez vezetett. A lakossági hitelek mérséklődtek, a vállalati hitelezés gyengült, ami miatt a gazdasági teljesítmény csökkent. A pénzügyi rendszer stabilitása megingott, amelynek negatív hatásai jelentkeztek a jövedelmezőségben és reálgazdaságban. A világgazdasági kereslet minimalizálódott, a nyersanyagárak csökkentek, ami az inflációs nyomás enyhüléséhez vezetett. Ezen folyamatok következtében a pénzügyi stabilitás helyreállítása felértékelődött az MNB-nél, mivel középtávon az infláció nem jelentett veszélyt. MNB célja a megszokott piaci helyzet helyreállítása, a gazdaság megfelelő finanszírozása, likviditás bővítése a bankrendszerben és a bizalom erősítése, visszaszerzése. Az MNB intézkedései segítettek, hogy a válság ne mélyüljön el a magyar pénzügyi szférában és a gazdaságban. A Magyar Nemzeti Bank nyomon követte a nemzetközi piac változásait, különös tekintettel az Európai Unióban alkalmazott pénzügyi válságkezelést és a szabályzással foglalkozó kezdeményezéseket. Az MNB az új eszközök bevezetésével, ahogy a többi jegybank is a válságot próbálta kezelni: likviditást próbálta élénkíteni, a vállalati hitelezés területén kialakult feszültséget tompítani és így a pénzügyi stabilitást erősíteni. Dolgozatomba kitértem az EKB és a Fed válságkezelésére azzal a céllal, hogy bemutassam, hogy ugyanazon elv alapján működnek, csak más eszközöket használnak a válság kezelésére, ami részben a környezeti adottságoknak köszönhető. Az MNB képes volt effektíven beleavatkozni a folyamatokba, hogy a bankok helyzetén javítson. Tudta orvosolni a likviditásszűke és a bizalomhiány miatt kialakult helyzetet. Ha a jegybank nem avatkozott volna bele, és nem hozott volna új intézkedéseket, „unalmas” politikát folytatott volna, a magyar gazdaság állapota mélyebb pontra jutott volna. Az új intézkedések segítségével javult a magyar bankrendszer likviditása, a feszültségek mérséklődtek.

109

MESTER II. SZEKCIÓ

111

CSISZÁR ZSÓFIA Konzulens:I. évfolyam Dr. Fodor MónikaMarketing MA főiskolai adjunktusBGF - KKK

A BARÁTHEGYI VAKVEZETŐ ÉS SEGÍTŐ KUTYA ISKOLA ALAPÍTVÁNY MARKETINGSTRATÉGIÁJA

Dolgozatomban kifejtem, hogy a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány hogyan tud olyan marketingstratégiát összeállítani, mely hatékonyan szolgálja a szervezet fejlődését és forrásainak biztosítását.A dolgozatomban kifejtett szakmai részek alátámasztására primer kutatást végeztem. Ennek keretében szakmai mélyinterjúkat készítettem a Baráthegyi VSKI Alapítvánnyal szerződéses viszonyban álló Human Dialog Kft. (fundraising DM reklámügynökség) senior munkatársaival és szakmai felelőseivel, valamint az Alapítvány elnökével. Ezt a kutatást további szekunder adatokkal egészítem ki.Bemutatom az alapítvány tevékenységi köreit, célcsoportjait, versenytársait.Elemzem a szervezet belső környezetét. Az alapítványt érintő külső tendenciákat a PESTEL modellel mutatom be.SWOT analízissel mutatom be az alapítvány erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és az őt fenyegető veszélyeket.Vázolom az alapítvány alapvető stratégiai céljait, és azt, hogy milyen célcsoportok igényeinek kielégítésére van szüksége ezek megvalósításához.Bemutatom lehetséges kommunikációs csatornáit, és tervezett marketingkommunikációját.Dolgozatom célja annak bemutatása, hogy egy nonprofit vállalt számára is elengedhetetlen fontosságú a marketingstratégia.

112

CSULAK GERGELY Konzulens:II. évfolyam Rudolfné Dr. Katona MáriaTurizmus Menedzsment MA főiskolai docensBGF - KVIK

MINŐSÉG, ELÉGEDETTSÉG, LOJALITÁS A KERESKEDELMI VENDÉGLÁTÁS KERETEIN BELÜL

Hazánkban a melegkonyhás vendéglátóhelyekre a vendégek európai viszonylatban ritkán járnak, kevesen fordulnak meg napi vagy heti rendszerességgel az ilyen üzletekben, kivételt képeznek a gyorsétkezőhelyek, bár oda egészen más céllal járnak a fogyasztók.

Az adott vendéglátóhelyhez inkább érzelmi alapon kötődő vendégekben könnyebben alakul ki és tartósabb marad a hűség az üzlettel szemben, mint a piaci szemléletet valló fogyasztók esetében.

A magyar fogyasztóra jellemző, hogy nehezen nyit az új felé, szeret ragaszkodni a megszokott dolgokhoz, ízekhez, nehezen változtat törzshelyet, még akkor is, ha több érv szól a váltás mellett, mint ellen. A hazai fogyasztó ízlésében konzervatív, így nehéz feladatnak tartom, olyan vendéglátóegység bevezetését a piacra és rentábilis működtetését, ahol más nemzetek ismeretlen, esetleg egzotikusabb ételeit, italait kívánja értékesíteni. Az aktív korúak, a jövedelemmel rendelkezők intenzívebb, rendszeresebb látogatói a vendéglátóhelyeknek, valamint a látogatások gyakorisága összefügg a kereseti viszonyokkal.

A jelen munkámban is, de a szakdolgozatomban még inkább a célom, hogy megvizsgáljam mi áll háttérben, akkor, amikor egy vendég kijelenti, ez a kedvenc vendéglátóhelyem. Mi vezérelheti ilyenkor, mik játszottak szerepet a döntésében, ha egyáltalán beszélhetünk komolyan árgondolt racionális ítéletről, a konkrét megfogható, mérhető dolgok befolyásolják, netán a szemmel nem látható, nem mérhető érzelmi töltetű tényezők? A kérdés egy része biztosan és meglehetős pontossággal megválaszolható, az első része, amelyekre konkrét statisztikák állnak rendelkezésünkre különböző hivatalos forrásokból. A második részére biztosan nem kaphatok választ az előbbi forrásokból, ugyanis ilyen irányú felméréseket nem készítenek, főleg nem a vendéglátás terén, így az ilyen jellegű adatokhoz egy kérdőíves felmérésen keresztül szeretnék hozzájutni.

Remélem a munkámban leírtak hasznos, új információkkal szolgálnak az olvasónak és remélhetőleg felkeltik érdeklődését a „Minőség, elégedettség, lojalitás a kereskedelmi vendéglátás keretein belül” című szakdolgozatom iránt, ahol teljes, komplex értekezés keretében, mélyebb összefüggésiben próbálom a téma lényegét megragadni.

Úgy vélem, hogy a minőség, elégedettség, lojalitás összefüggéseinek feltárása hasznos lehet egy átfogó iránymutatást és az egyes üzletek rentábilisabb üzemelésére kialakítandó stratégiák terén.

113

FEHÉRVIZI RÓBERT konzulens:I. évfolyam Dr. Fodor MónikaMarketing MA főiskolai adjunktusBGF-KKK

AZ ONLINE PÓKERTERMEK KOMMUNIKÁCIÓJA

Dolgozatomban az online pókertermek kommunikációjával foglalkoztam. Először bemutattam a póker és az online póker történetét, majd pedig a pókerre vonatkozó jogi szabályozásokat ismertettem, külön kitérve a reklámokra vonatkozó jogi háttérre.Ezután ismertettem a pókertermek által jelenleg alkalmazott kommunikációs formulákat.A kvantitatív, kérdőíves kutatásom eredményeit is részletesen bemutattam, kielemezve a kapott eredményeket. Kutatásom alapkérdése az volt, hogy vajon befolyásolja-e a pókerjátékosokat a pókertermek által alkalmazott intenzív marketingtevékenység. Kiderült, hogy a játékosokat közvetlenül nem befolyásolják a reklámok abban, hogy játsszanak.Az eredményeknek megfelelően levontam a megfelelő következtetéseket, javaslatokat tettem a pókertermek marketingkommunikációs tevékenységének javítására.

114

GENCZLER ÉVA konzulens:I. évfolyam Dr. Fodor MónikaMarketing MA főiskolai adjunktusBGF-KKK

BONYHÁD, AZ IDEÁLIS VÁROS? BONYHÁD VÁROS LAKOSSÁGI IMÁZS-VIZSGÁLATA

A piaci szemléletű világ -melyben élünk- megköveteli a város működésétől a marketing tevékenységet. A városmarketing a településfejlesztés egyik hangsúlyos eszköze, amelynek segítségével bővíthetőek a gazdaság fejlesztéséhez szükséges források, a fejlesztések segítségével növelni lehet a város versenyképességét, vonzóvá lehet tenni a potenciális befektetők előtt. A település pozitív arculatának (ki)alakítása jelentős turisztikai vonzerőt jelenthet és „kelendővé” teszi a várost a látogatók számára. Témaválasztásomnak fő oka bonyhádi kötődésem, mely meghatározó volt a döntés során.A témaválasztás aktualitás véleményem szerint megkérdőjelezhetetlen ebben a piacorientált világban, melyben a felhasználó diktál, és a cél az ő igényeinek feltárása és kielégítése.Dolgozatom célja, hogy átfogó képet adjon a városmarketingről, illetve, hogy egy lakossági kutatással szerezzek információt Bonyhád lakóinak elvárásairól, jelenlegi tapasztalatairól, ismereteiről és érzelmeiről a településsel kapcsolatban, hiszen az ország belpolitikája egyben külpolitikája is, tehát minden pozitív imázst belső célcsoporton kell, lehet megalapozni. Munkám első fejezetében bemutatom Bonyhád városát, és rövid történetét annak tükrében, hogy a primer kutatásom során kapott válaszok megértését, város életébe való elhelyezését lehetővé tegye az olvasó számára. Ezután áttekintést adok a városmarketing értelmezéséről, alapelveiről. Fontos rész a dolgozatomban a városnak, mint speciális helyterméknek, illetve a településimázs fontosságának, sajátosságainak, célcsoportjainak a vizsgálata.Az elméleti háttér bemutatását követően a primer kvantitatív kutatásom eredményeit mutatom be, mely során 137 bonyhádi lakossal sikerült eredményesen kitöltetnem papír alapú kérdőívemet. Ezt követi a kvalitatív kutatásomnak, a mélyinterjúnak az értékelése, melynek szükségességét a kvantitatív kutatás eredményeinek fényében tartottam szükségesnek. A megszerzett információk alapján elkészítettem Bonyhád SWOT-analízisét és a lehetséges fejlődési irányvonalát, mely tartalmazza a jelenleg is ideális tényezőket, a fejlesztési prioritásokat és a város potenciális kitörési pontjait.

115

KOVÁCS DÓRA Konzulens:MA– Közgazdász tanár szak (Turizmus-Vendéglátás) Dr. Jusztin MártaI. évfolyam főiskolai tanárNYICS ANDREAIV. évfolyam Turizmus-vendéglátás alapszakIdegenforgalom-szálloda szakirányBGF – KVIK

POSZTMODERN NOSZTALGIA, AVAGY AZ ÉLETÉRZÉS, MINT ÖRÖKSÉG A TURISZTIKAI KÍNÁLATBAN

Témaválasztásunkat az a tapasztalatunk ihlette, miszerint a „retro” stílus, vagyis a „poszt-modern nosztalgia kultúra” ma vitathatatlan reneszánszát éli az élet számos területén. S mivel Európa-szerte elsöprő népszerűségnek örvend az élet minden területén, tanulmányunk során megvizsgáljuk a látszólag időtlen jelenség szerepét és lehetőségeit a gazdasági életben, legfőképp az idegenforgalmi iparban.Ami számunkra gyakran egy megszokott látvány vagy íz, egy megörökölt szokás, egy megunt, kopott, értéktelen használati tárgy, az északi, déli és nyugati szomszédjainknak az újdonság erejével ható különlegesség. Így lesz a „hétköznapiból” „kuriózum”, s reményeink szerint a múlt maradványaiból sikeres jövőbeli exportcikk. Az tehát már kutatásunk elején világossá vált, hogy mind a kereslet, mind a kínálat hatalmasnak ígérkezik. Vajon sikerül-e összehangolni a kettőt, s meglovagolni a nosztalgiahullámot?Dolgozatunk során pszichológiai-gazdasági magyarázatot keresünk a már említett élénk keresletre, valamint európai és magyar példák segítségével bemutatjuk a már létező valamint fejleszthető kínálati potenciát. Bemutatunk olyan európai városokat, melyek idejében felismerték és kidolgozták népszerű idegenforgalmi retro kínálatukat, valamint azokat a magyar térségeket és településeket, melyek bíztató perspektívával rendelkeznek (esetenként szinte csak) ezen a téren. Vajon hazánk képes lenne-e hasonlóra, látszólag minimális beruházás és innovatív hozzáállás segítségével? Milyen lenne a helybeliek viszonyulása egy ilyen jellegű projekt iránt?A témakör által felkínált jelenségeket és tapasztalatokat elfogultság nélkül vizsgáljuk, s elméleti és gyakorlati példákkal közelítjük meg a benne rejlő lehetséges potenciált. Fontos, hogy az ország múltját, jelenét, jövőjét, s kínálati erősségeit reálisan ítéljük meg, ezzel is elősegítve hazánk turisztikai helyének javítását, a minél szélesebb körű kínálat elterjedését. A versenyképesség fenntartása érdekében hagyományos erősségeink mellett folyamatosan új piacokat kell teremtenünk. Meggyőződésünk, hogy jövőbeli turisztikai szakemberként minden olyan terület vizsgálatra méltó, mely az ország térségi különbségeit mérsékelheti, és gazdasági prosperitást hordoz magában.

116

ORAVECZ TITANILLA konzulens:I. évfolyam Dr. Gundel JánosTurizmus-Menedzsment MA főiskolai docensBGF - KVIK

A MÉZ MINŐSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

A méhészeti termékek közöl a legjelentősebb a méz, amelyet a mézelő (Apis mellifera-mézcsináló-) méhek állítanak elő, a növények szaporító szervében, a virágban termelődött nektárból. A cukortartalmú nedveket enzimek segítségével invertálják mézgyomrukban, az így kapott híg mézet besűrítik, majd viaszból készített lépekbe ürítik, ahol a méz tovább sűrűsödik, érlelődik. A méz minőségi garanciáját számos kaptáron belüli illetve azon kívüli tényező határozza meg, de legfontosabb a méhcsalád egészségi állapota.

A méhek számára a méz jelenti a természetes tápanyag készletet. A szezonális időszakban a méhész a méz jelentős részét kipörgeti, így a hordástalan időszakban folyamatosan biztosítania kell a családok részére a táplálék kiegészítést. A megfelelő méhtakarmány jelentősége nem elhanyagolható, hiszen a pótlólag adagolt táplálék nagymértékben meghatározza, illetve biztosítja a méhcsalád egészségét és termelékenységét. Különösen fontos az etetés biztosítása a kánikulai, hordástalan időben a biztonságos betelelésre felkészítve a családot. Nyár végi és ősz eleji etetésnél állítottunk be összehasonlító kísérletet a méz minőségi ellenőrzésére.

Az általunk alkalmazott Apiinvert® folyékony, nagy tisztaságú méhtakarmány, mely kizárólag szacharózból és annak alkotóelemeiből, a fruktózból és a glükózból áll. Szárazanyag (cukor) tartalma 70% és hosszas tárolás után sem kristályosodik. A folyékony takarmány ideális az őszi etetésre, betelelésre és nyárvégi nektárszegény időszakban történő etetésre, a fiasítás folyamatos fenntartásához. Alkalmas lehet még a tavaszi serkentésre és műraj létrehozására is.

Az ÁTK méhészetén végzett etetést követően mintát vettünk a viasszal lezárt, fedett lépsejtekből. A méz összetevőinek vizsgálatát az ÁTK Gödöllői Kutatótelepén a Méhbiológiai és Méhtenyésztési Kutatócsoport segítségével, a mézvizsgálati laborban végeztük HPLC módszerrel.

Vizsgáltuk a cukorösszetevőket, a víztartalmat refraktométerrel állapítottuk meg, majd kiszámoltuk a fruktóz-glükóz (F/G) arányt. A minták HMF tartalmát fordított fázisú kromatográfiás eljárással határoztuk meg. Az eredményeket összehasonlítottuk a kontroll csoporttal, mely családok hagyományos cukorszörpöt illetve természetes hordásból származó mézet kaptak. Az adatokat irodalmi adatokkal hasonlítottuk össze. Vizsgáltuk a méz minőségének változását, valamint javaslatot tettünk a további felhasználhatóságára.

117

SZÉKELY ORSOLYA konzulens:I. évfolyam Dr. Fodor MónikaMarketing MA főiskolai adjunktusBGF - KKK

HÁZTARTÁSON KÍVÜLI ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA FŐISKOLAI/EGYETEMI HALLGATÓK KÖRÉBEN

Dolgozatomban a 18-25 éves korosztályba tartozó egyetemi/főiskolai hallgatók háztartáson kívüli étkezési szokásait vizsgálom.Kutatásomat szakirodalmi áttekintéssel kezdem, amelyben bemutatom a hazai háztartáson kívüli étkezés történetét röviden Szent István királytól napjainkig, majd a fogyasztói trendekkel, valamint az étkezési preferenciákkal foglalkozom általánosan, szekunder adatok alapján.Ezek után primer kutatásaim eredményeivel folytatom dolgozatomat. Kutatási módszereim között szerepel a szaklapok rendszeres olvasása, fókuszcsoportos felmérés, valamint kérdőíves lekérdezés 136 hallgató körében. Célom, hogy kutatásaim alapján jobban megismerjük a hallgatók háztartáson kívüli étkezési szokásait és fogyasztói preferenciáit, valamint képet kapjunk a hazai lehetőségekről.A fókuszcsoportos megkérdezés során kiderült, hogy az egészséges és rendszeres étkezés egyre jobban felértékelődik a fiatalok körében, de az életritmusuk nem mindig teszi lehetővé a rendszerességet, de törekednek rá. Amikor háztartáson kívüli étkezési lehetőségek közül választanak, meghatározó szempontoknak értékelik a minőséget és a gyorsaságot, illetve a jó megközelíthetőséget. Összességében elmondható, hogy az iskolai büfé az, ahol a leggyakrabban étkeznek a hallgatók tanítási napokon a primer és szekunder adatok alapján, de nyitottak más iskolai, és iskola környéki étkezési lehetőségekre is, amennyiben az a hely valamilyen módon figyelemfelkeltő számukra.A kvantitatív kutatás eredménye azt mutatja, hogy a húsétel az, amit továbbra is a legszívesebben fogyasztanak, ezt a szekunder adatok is megerősítik, de az egészségtudatos választás ebben a korcsoportban is egyre fontosabbá válik, ahogy azt a fókuszcsoportos kutatásom is alátámasztja.A lakókörnyezet alapján csoportosított preferenciákból megemlítenék párat:A kvantitatív kutatásom eredményei azt mutatják, hogy a kollégistáknak és az albérletben lakóknak a 3 legfontosabb szempont után (ízlés, megközelíthetőség, ár) a diákkedvezmény az, amit értékelnek és fontosnak tartanak egy vendéglátó egységben. Az albérletben élőknek és a kollégistáknak is egyaránt meghatározó tényező a kényelem. A szülőkkel élők számára szintén fontos a diákkedvezmény, de a tágas belső tér is többnyire dominál választásukkor. Ezzel összefüggésben állhat, hogy a többségük teljes mértékben egyet ért azzal, hogy inkább iskolában étkezik, mint otthon, ha van társasága, tehát a közösségben tartózkodás számukra egy meghatározó tényező.A saját lakásukban élő válaszadók számára a kényelem és a kellemes hangulat a meghatározó, de nekik is döntő tényező lehet, hogy van-e társaságuk, illetve helyet tud-e foglalni nagyobb csapattal egy vendéglátóhelyen.Kutatásaim során azt a következtetést vontam le, hogy az egyetemi/főiskolai hallgatók körében már nem a gyorséttermek a legnépszerűbb vendéglátó egységek, és igény van a házias ételeket kínáló, kedvezményes árkategóriájú helyekre. Úgy gondolom, hogy megfelelő kommunikációval könnyen elérhetőek a diákok, és igény van az egészséges ételeket is árusító iskolai vagy iskola környéki étkezési lehetőségekre. Összességében elmondható, hogy a hallgatók többségének az étkezés társas eseményt jelent, ezáltal az iskolai, illetve iskola, vagy kollégium környéki vendéglátóhelyeknek érdemes megfontolniuk ezt a szempontot kommunikációs stratégiájukban.

118

Véleményem szerint kutatásom eredményei hozzájárulhatnak a vendéglátó egységek hatékony marketingaktivitásához azáltal, hogy képet ad a hallgatók igényeiről, preferenciáikról a háztartáson kívüli étkezéssel kapcsolatban, tanítási napok alkalmával.TAMÁSI RÉKA Konzulens:I. évfolyam Dr. Fodor MónikaMarketing MA főiskolai adjunktusBGF - KKK

A MAGYAR DIVATTERVEZŐK, DESIGNEREK, IPARMŰVÉSZEK ÉS DIVATCÉGEK MARKETINGAKTIVITÁSA

A ruházati termékek és az öltözködés iránti érdeklődés már régóta részét képezi az életemnek, így dolgozatom témájául a divat, a marketing és a fogyasztói magatartás kapcsolatát, és egymásra hatását választottam. Érdeklődésem középpontjában azonban nem a nagy, nemzetközi divatcégek és kreátorok, és az általuk megszabott trendek állnak, hanem a divat és a ruházati termékek művészi szemszögből való megközelítése.Tanulmányomban arra a feltörekvő divattervező, iparművész és designer generációra szeretnék elsősorban fókuszálni, mely a manapság egyre népszerűbb, design jegyében megrendezett vásárok, kiállítások és egyéb események elsőszámú résztvevője, és amely a hazai öltözködéskultúrát igyekszik formálni, a „mainstream”-től elmozdítani, sokszor művészi megvilágításba helyezni. A divat, és ruházati piac nemzetközi és magyar helyzetének mélyebb megismerése érdekében szekunder kutatásba kezdtem. A szerzett ismeretek alapján tanulmányomat úgy építettem fel, hogy a divat hazai történelmének, jelenlegi helyzetének, a divat és ruházati termékek fogyasztásának alakulása és a jellemző fogyasztói magatartás bemutatása után rátérek a magyar divatcégek, tervezők, iparművészek, designerek és márkák jellemzésére, közülük kiemelve három, a piacon elismert vállalkozást –Látomás, Laoni, Artista- melyek tevékenységét és aktivitását a marketing-mix négy eleme mentén részletesen elemeztem.Annak érdekében, hogy a hazai divatélet szereplői számára fontos célcsoportot jelentő 20 és 30 év közötti nők és férfiak divattal, öltözködéssel kapcsolatos álláspontját jobban megismerhessem, szekunder adatgyűjtésemet primer kutatással egészítettem ki. Fókuszcsoportos interjúk segítségével igyekeztem feltárni a célcsoport divathoz és öltözködéshez fűződő attitűdjeit, a ruházati termékek vásárlási szokásait, márkapreferenciáit, valamint a hazai divatéletről való ismereteit, illetve az erről alkotott véleményét.A szekunder és primer adatok egyaránt arra mutattak rá, hogy bár a hazai divat és öltözködéskultúra elmarad az erős divatiparral rendelkező országokétól, a kínálat és kereslet oldaláról is erősödés jellemzi. A kutatások révén szerzett hasznos információk és ismeretek lényeges tanulságokra világítottak rá a hazai divatélet szereplőinek- ezen belül pedig a feltörekvő generáció- piaci helyzetére, sikerességeire illetve sikertelenségeire vonatkozóan, a hiányosságok orvoslására javaslatokat is tettem.

119

ZERÉNYI KÁROLY Konzulens:II. évfolyam Rudolfné dr. Katona MáriaTurizmus-menedzsment szak (MA) főiskolai docensBGF - KVIK

HÁLÓZATOK SZEREPE A VENDÉGLÁTÁSBAN

A hálózatokkal való intenzívebb foglalkozás napjainkra igencsak előtérbe került, ugyanis amellett, hogy a hálózatok a körülöttünk lévő világ egy addig ismeretlen arcát mutatják meg a számunkra, a különböző tudományágak tudósai felfedezik, hogy a komplexitásnak szigorú szerkezete van. Talán fogalmazhatunk úgy is, hogy egyfajta forradalom zajlik a szemünk előtt a hálózatok megismerését illetően, elővetítve azt, hogy az új évszázadban sokkal inkább meghatározóak lesznek a kapcsolatok, mint azt korábban az emberek gondolták volna.Ez a zajló tudományos forradalom rávilágít hasonlóságokra a látszólag különböző rendszerek között, mint a gazdaság, az internet, vagy éppen az emberi sejt.

Feltételezzük, hogy a vendéglátásban, mint a gazdaság egyik meghatározó faktorában működnek hálózatok, azonban azok milyenségéről és hasznosságáról már kevésbé vagyunk meggyőződve. Ebből kifolyólag érdemes megvizsgálni, hogy a feltételezett hálózatok, amelyek jelen vannak a vendéglátásban az egyes szereplők között, vajon milyen hatást gyakorolnak például az üzletmenetre, profitra, vagy a vendégkapcsolatokra. Vagyis hogyan és miért jönnek létre bizonyos hálózatok a vendéglátás területén és azok milyen pozitív és negatív következményeket hordozhatnak az egyes szereplőkre vetítve. A vendéglátásban megjeleníthető hálózatok közül a vendégkapcsolatok milyenségére történő fókuszálással várhatóan érdekes következtetések vonhatók le a további lehetséges tényezők hasonló szempontok szerinti vizsgálatát megelőzően.

Úgy gondolom, hogy a hálózatok tüzetesebb megismerésével és azok rendszerszerű beillesztésével komplexebb képet kaphatunk a vendéglátásban létrejövő emberi és gazdasági kapcsolatok létjogosultságát illetően, kiemelve az ebből fakadó előnyöket és hátrányokat az egyes szereplőkre nézve.

120

MÓDSZERTAN – MENEDZSMENT – VEZETÉS SZEKCIÓ

121

BOCSI GÁBOR Konzulens:III. évfolyam Paróczai PéterPénzügy, számvitel szak főiskolai adjunktusBGF – PSZK SA

WAMSLER SE HÁZTARTÁSTECHNIKAI EURÓPAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CÉGKÉPESSÉG ELEMZÉSE

A társaság már több mit 100 éves múltra tekint vissza. A salgótarjáni üzem 1949. szeptember 1-én különvált a budapesti gyártól, innentől az ország tűzhelyeinek 84%-át és kályháinak 64%-át Salgótarjánban gyártották. A vállalkozás 3 telephelyen végzi termelési tevékenységét Salgótarjánban és Bátonyterenyén. Legnagyobb telephelye és irodaháza Salgótarján központjában található. A salgótarjáni telephely négy üzemrészre osztható, melyben a folyamatos termelési munkálatok folynak. Ezen üzemrészek a hidegalakító, szerelde, öntöde és a zománcozó. A dolgozat az üzemrészek kihasználtságát mutatja be, amelyet az üzemvezetők közreműködésével aktualizáltunk. Nemrégiben személyi és szervezeti változások is bekövetkeztek a gyárban így aktuálisnak tartom az üzemkihasználtság feltárását. A tavalyi év folyamán még nem volt megfigyelhető a gazdasági válság hatása a gyártásban, azonban idén ezen a vállalaton is tapasztalhatók a következmények. A nagy üzemrészeken kívül a tanulmány szemünk elé tárja az egész termelési folyamatot és, hogy hogyan indul be egy új eszköz gyártása is. A fizikai és a szellemi területek is egyaránt maximumot kell nyújtaniuk, hogy a gyár ismét a legismertebb és legelismertebb legyen az ország területén.

122

KOCSIS ZSOLT Konzulens: III. évfolyam Bánhalmi ÁrpádSZENDREI SZABINA főiskolai tanársegédII. évfolyamNemzetközi gazdálkodás szakBGF - KKK

HAVI 120 000?! – MIÉRT ÉS HOGYAN DŐLNEK BE A LAKÁSHITELEK MAGYARORSZÁGON?

Mint hamarosan - friss diplomásként kikerülő- fiatalok, jövőnk szempontjából az önálló élet kezdéséhez talán szükséges folyamatok egyike lesz a lakáshitel felvétele egy új vagy használt lakás vásárlásához, vagy építéséhez. A havi törlesztő részletek megterhelik a hitelt felvevő családokat, ám másképpen nem tudnának ingatlanhoz jutni, azonban az elmúlt pár évben a gazdasági válság hatására - és természetesen még számos egyéb tényező miatt - a törlesztő részletek megemelkedtek, oly mértékben, hogy számos család vált fizetésképtelenné, sőt, vesztette el imádott otthonát elárverezés miatt. Igen, mondhatjuk, hogy a bedőlt hitelek hallatán mindenki tudja, mire gondolunk. Természetesen vannak olyan feltételezett források, indokok, amelyek elősegíthették a körülmények alakulását.El kell mondanunk azt is, hogy hazánkban nagyon kevés a megtakarítások aránya, amely a válság miatt hatalmas problémákat okozott. A hirtelen, ugrásszerűen megemelkedett törlesztő részleteket képtelenek voltak fizetni, azok, akik nem rendelkeztek megfelelő megtakarítással.Dolgozatunkban két családmodell segítségével bemutatunk egy magyarországi tipizált háztartást, és egy olyan családot, amelyek hitele már bedőlt, vagy be fog dőlni. Feltételezésünk az volt, hogy az átlagosan becsült havi törlesztő részlet még vállalható egy tipizált család esetében. Végigkísérjük a bevételek és kiadások alakulását, az átlagos havi törlesztő részletek változását. Annak a családmodellnek az esetében, amely hitele bedőlt, sokkal kisebb a havi nettó jövedelem, feltételezzük, hogy ezzel arányosan csökkennek a kiadásaik is, mégis jóval kisebb a családi kasszában maradó megtakarítás. Ez az oka annak, hogy nem tudják fizetni megfelelő módon részleteiket, hiszen túlságosan kevés az alapvető szükségletekre fordított költségek után fennmaradó összeg. Azonban ez az összeg vállalható egy tipizált háztartás esetében, úgy hogy ne veszélyeztesse annak anyagi biztonságát.Összefoglalva, azt állapíthatjuk meg, hogy eredendően felelőtlen volt a hitelfelvétel, nem vették számításba a hitel felvételének időpontjában a jövőbeli változásokat, mind a saját szociális, anyagi helyzetükre vonatkozóan, mind a részletek növekedését illetően. Nem mérik fel a vállalható részletet, amitől erősen függ maga az egész hitelösszeg.

123

Következtetésként tehát levonhatjuk, hogy egy hitelfelvétel előtt álló családnak elsősorban azt kell eldöntenie, hogy havonta mennyit tud félretenni, mert nyilván később ebből fogja fizetni a havi törlesztést.

KOVÁCS GERGŐ DÁNIEL Konzulens:III. évfolyam Szatmári FerencGazdálkodás és Menedzsment Szak főiskolai adjunktusBGF-PSZK ZA

HATÉKONYSÁG ÉS VERSENYELŐNY – INFORMÁCIÓS RENDSZEREK A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTORBAN

Az információ tagadhatatlanul napjaink egyik legfontosabb erőforrása, melynek felismerését az üzleti élet szereplői is megkezdték. A nagyvállalatoknál felhalmozódó adatokat informatikai rendszerük azonnal információvá alakítja, kezeli, és megosztja az illetékes dolgozókkal. Ezzel a vállalat minden területét segíti a sikeres működésben.

Vajon ezt megengedhetik-e maguknak a kis- és középvállalatok is, vagy csak a nagyok privilégiuma? Erre az alapvető kérdésre keresem dolgozatomban a választ.

A primer kutatás során mélyinterjúkat készítettem kis- és középvállalatok illetékes vezetőivel, valamint a számukra integrált információs rendszereket kínáló cégekkel. Az interjúk készítésének elsődleges célja volt megismerni mindkét oldal véleményét a témával kapcsolatban. Ezenkívül átfogó képet szerettem volna kapni a kkv-szektor számára készített rendszerek hatásairól, valamint feltérképezni ezen rendszerek piacát.

Kutatásom végeztével megállapíthatom, hogy az integrált információs rendszereknek igenis helyük van a kkv-szektorban. A hatékonyság növelése, az időmegtakarítás, az erőforrások optimális elosztása és a döntések racionális meghozatala nem lehet egyetlen szektor előjoga sem. Mivel a nagyvállalatoknak szánt információs rendszerek piaca az elmúlt években telítődött, a fejlesztők számára sem volt más út, csak a kis- és középvállalatok irányába való terjeszkedés. Ez az elmúlt években megtörtént, és jelenleg óriási kínálat van ezen a piacon. Bár a kereslet közel sem nevezhető nagynak, folyamatos növekedés figyelhető meg, és ahogy a technikai fejlődés során mindig, úgy most is beállnak a sorba, akik nem kívánnak lemaradni.

124

NÉMETH ESZTER konzulens:II. évfolyam Dr. Ilyésné dr. Molnár EmeseNemzetközi gazdálkodás szak főiskolai docensBGF – KKK

JÖVEDELMEK ELEMZÉSE MAGYARORSZÁGON(ÖSSZEHASONLÍTÁS A VISEGRÁDI ORSZÁGOKKAL)

Dolgozatomban a jövedelmeket elemzem több szempontból is. Egyik szempontnak a területi különbségek megfigyelését választottam. Ez a téma mindig is foglalkoztatta az embereket, hiszen a kapott havi fizetésekben több ezer forintnyi eltérések is megfigyelhetőek az egyes megyék között. Vizsgáltam még a jövedelmeket a visegrádi és az EU 15 országaiban. Ezen államokban azt is megfigyeltem, hogy a nemek között milyen megkülönböztetést alkalmaznak a keresetek terén. A területi összehasonlítások során a bruttó hazai termék adatokat is elemeztem, időbeli és térbeli változásban. Végső mozzanatként a jövedelmeket a GDP fényében vizsgálom. A GDP az egyik legfontosabb tényezője a keresetváltozásoknak sok más tényező mellett. Az adatokat módszertani, statisztikai eszközökkel vizsgálom, a leíró statisztikát, valamint a kétváltozós korreláció és regresszió számítást használva. Az eredményeket megkapva átfogó képet kapunk a Magyarországon belüli helyzetről és rálátást nyerünk a velünk együtt indult országokhoz való viszonyukra.

125

PETRÓCZI ATTILA ISTVÁN konzulens:IV. évfolyam Dr. Jánosa AndrásGazdálkodási és Menedzsment Szak főiskolai tanárBGF – PSZK BP

ROTATIONAL CHURN JELENSÉG ALTERNATÍV FELDERÍTÉSI LEHETŐSÉGEI

A nagyvilágban a szolgáltató szektor vált a legmeghatározóbb gazdasági erővé, melynek lételeme az ügyfélmenedzsment. Ennek megfelelően az üzleti szereplők között éles verseny alakult ki a piaci részesedésért mind az új ügyfelek, mind a meglévő ügyfelek tekintetében.A tercier szektor szereplői régóta hangoztatják, hogy náluk az ügyfél az első, ezt azonban az ügyfelek nem mindig érzik így. Számos olyan eset van, amikor egy szolgáltatótól az ügyfelek másik szolgáltatóhoz vándorolnak, mert úgy érzik, ott jobbak a feltételek, ott jobban megbecsülik majd őket. Ezt a jelenséget nevezzük lemorzsolódásnak vagy churn-nek.Ennek kivédése érdekében a szolgáltatók lemorzsolódás-elemzéseket végeznek, arra keresve a választ, hogy mi az, ami miatt egy ügyfél szolgáltatót vált. A vizsgálatok eredményeit evidensen beépítik üzleti politikájukba, ezzel marasztalva meglévő ügyfeleiket.A szolgáltató szektor számos területén telítődött a piac, azonban a vállalatok az üzleti részesedésért továbbra is harcban állnak. Ennek következtében az ügyfelek más szolgáltatóktól való elcsábítása a cél, azaz churn-ölésre szeretnék rávenni más szolgáltatók meglévő ügyfeleit. Ennek érdekében számos kedvezményt és engedményt nyújtanak az új ügyfelek számára, ez azonban ellenérzést vált ki a meglévő ügyfelek körében: ők is szeretnének részesedni a kedvezményekből, így akár lemondva jelenlegi szolgáltatásaikat új ügyfélként újra jelentkeznek a szolgáltatónál. Ezt nevezzük rotational churn-nek.A rotational churn felderítésére legáltalánosabb módszertanok a szociálisháló-elemzés különböző válfajai, azonban mi egy más megközelítéssel: hívásadatok alapján készült ügyfélprofillal, valamint tartózkodási helyre utaló információkkal kívánjuk megoldani a problémát. A módszertan erősségeit, valamint a szociálisháló-elemzés gyengeségeit egyaránt bemutatjuk értekezésünkben.A záró szakaszban a rotational churn elemzések fontosságára hívjuk fel a figyelmet, valamint annak alkalmazási lehetőségeire mutatunk be néhány példát.

126

POLONKAI MÁTÉ Konzulens:III. évfolyam Paróczai Péter Pénzügy és Számvitel szak adjunktusBGF – PSZK SA

AZ INNOVÁCIÓ SZEREPE EGY VÁLLALAT ÉLETÉBEN – A WAMSLER SE FEJLESZTÉSI FOLYAMATA, ÉS ANNAK

HATÉKONYSÁGA

A dolgozat három fő témakörre bontható szét, melyeknek célja a vállalat, az innováció, és a konkrét termékfejlesztés bemutatása. Az elsőben a Wamsler SE bemutatása a cél. Többek között bemutatásra kerül a cég története, milyen változásokon ment keresztül az alapítás óta, mind formai, mind vállalati struktúra szempontjából, továbbá milyen működési elveket követ a cég, milyen gyártási folyamatok vannak, valamint milyen piaci kapcsolatokkal rendelkezik a cég. A második részben az innováció, és az innovációs folyamatok általános, és elméleti áttekintése található, kiemeltem részletezve azok a részterületek, amik a későbbiekben fontosak a vállalat fejlesztési rendszerének bemutatása szempontjából. A harmadik rész tér ki részletesen a Kutatás és Fejlesztés folyamataira, és lényegére. Ez már a vállalat sajátosságaival, és összefüggéseiben van bemutatva, és szemléltetve, majd később ez a folyamat levezetésre kerül egy konkrét termékkel is, kezdve a fejlesztés kezdetétől, a gyártásig és az értékesítésig, szemléltetve a szükséges költségvetési összefüggésekkel. Szerencsém volt részt venni egy, a fejlesztési részleget érintő belső auditon, mely az elméleti áttekintés után gyakorlati belátást is biztosított a vállalat fejlesztési folyamataiba. Elmondható, hogy a vállalat hatékony fejlesztési rendszert alkalmaz, hiszen a térségben egyedüli magyar tulajdonban lévő vállalatként sikeres működést produkál, és termelésének jelentős része export megrendelésre készül. Az audit során megláttam azokat a problémákat is, amelyek a sikeres működés ellenére fennállnak, és meggátolják a teljesen optimális lehetőség kihasználást. Ezek apró hibák, mégis jelentős időkiesést okoznak. Ezek főként a folyamat szükséges dokumentációjának feldolgozása során lépnek fel, mikor a részlegek továbbítják ezeket egymásnak az adott műveletek elvégzése után. A dolgozat végén felvázolok egy megoldást, konkrétan egy új, ezek kijavítására irányuló pozíció bevezetését, ami meglátásom szerint kiküszöbölné ezeket a problémákat, és segítené a vállalat még hatékonyabb működését.

127

TÓTH ENIKŐ Konzulens:III. évfolyam Dr. Gubán Ákos Gazdálkodási és menedzsment főiskolai tanárBGF – PSZK BP

CÉLFÜGGVÉNY KOMPONENSEK ELEMZÉSE

A dolgozatban egy esetleges centrum telepítésének problémájával kívánok foglalkozni, illetve a probléma megoldására törekszek. A kutatás célja felfedni azokat a tényezőket, melyek befolyásolják a telephely kiválasztását. A kutatás magába foglalja a logisztikai költségek elemzését és nagyvonalú matematikai alapmodell elkészítését, továbbá a kapott eredmény modellezését. Az elemzés során telepítés költség tíz komponensének meghatározásakor az általános költségtulajdonságból indulok ki, majd a komponensek közül négyet modellalkotás segítségével részletesebben bemutatok és elemzek. Az elemzés csak részleges, - csak néhány komponensre terjed ki - mivel az összes komponens elemzése túlmutatna a dolgozat lehetőségein és keretein.

128

VARGA ANETT konzulens:I. évfolyam Zsupanekné Dr. Palányi IldikóGazdálkodási és menedzsment szak főiskolai adjunktusBGF - PSZK ZA

AZ INGYENESSÉG, MINT A GAZDAGODÁS FORRÁSA

Az ingyenesség jelen van mindenhol a gazdaságban, találkozhatunk vele bárhol a mindennapi életünkben. Minden ember figyelmét megragadja, ha ingyen kínálnak valamit, ezzel tudják a cégek legjobban a fogyasztókat magukhoz csalogatni. Miért éri meg a vállalatoknak hogy ingyen adjanak valamit?

Alapvetően erre a kérdésre kerestem a választ a kutatásom során. A dolgozatom tehát az ingyenességről szól. Mit is jelent és hogy mi is a célja. Több féle szempontból is megvizsgáltam, gazdasági, marketing és digitalizálódás szempontjából. Megállapítottam, hogy az ingyenesség semmiképpen sem feleltethető meg a nyereségnélküliségnek, mivel egy módja annak, hogy hogyan lehet hosszabb távon forgalmat élénkíteni, nyereséget elérni. Nem egy termék, szolgáltatást kell vizsgálni, hanem több terméket vagy szolgáltatást kell együttesen megfigyelni, illetve hosszabb távú gondolkodást támogatja. Így lehet sikeres vállalati árképzési stratégia az ingyenesség. Digitalizálódás szempontjából teljesen más eredményre jutottam. Ott nem az egyik termék támogatja a másikat, hanem a termék vagy szolgáltatás ténylegesen egyre olcsóbbá válik.

A gyakorlati élet néhány példájával szemléltettem az ingyenességet, mint termékminta, ,,egyet fizet, kettőt kap” akció. Internetes cégeken belül is megtalálható, ilyen cégek például Google, YouTube, Facebook, de bármely olyan internetes cég, amely ingyen kínál valamit.

A bennem kialakult vélemény, hogy mint üzleti stratégia nagyon jó és bevált módszer. De oda kell figyelni a vásárlónak, hogy mit adnak ingyen és az milyen következményekkel, költségekkel járhat ez a jövőben.

129

VETRÓ DÁVID Konzulensek:III. évfolyam Paróczai PéterGazdálkodási és menedzsment szak adjunktusBGF – PSZK SA Szabó Zsolt

mestertanár

ÚJSZERŰ TÖMEGÉTKEZTETÉSI STRUKTÚRA

A dolgozatom a tömegétkeztetést vizsgálja. A modern társadalom újszerű berendezkedése a szociális körülmények megváltozása újfajta élelmezési szokásokat teremtenek. Ebben a gondolatkörben vizsgálva a tömegétkeztetést várhatóan új megoldások kerülnek a felszínre. Bővíti ezt a gondolatkört az is, hogy az élelmiszeripar technológiai fejlődése, a gasztronómia minél szélesebb körben való használata hatással van a tömegétkeztetésre. Szembe kell nézni azzal, hogy az ipari termelés technológiája átáramlik a szolgáltatóiparba, jelen esetben az étkeztetésbe is, ezekre tekintettel várhatóan jobb szolgáltatást, alacsonyabb árakat és ellenőrzöttebb ételt kap a fogyasztó.Ahhoz, hogy Salgótarján környékén ezeket a gondolatokat érvényesíteni lehessen végeztem kutatást együttműködve a Salgó Vagyon kft.-vel. Megvizsgáltam a városban jelenlévő éttermeket, ahol arra vonatkozóan gyűjtöttem információkat, hogy milyen réteg veszi igénybe ezt a szolgáltatási formát. Kutatást végeztem a potenciális vevőkör felmérésével, melyet rögtönzött interjúk során viteleztem ki, előre felállított szempontrendszer alapján, egy kérdőívben foglaltam össze kérdéseimet. A kutatómunkából származó adatok feldolgozása után arra a következtetésre jutottam, hogy érdemes ezekkel a kérdésekkel foglalkozni és volna igény egy minden igényt kielégítő ételgyár létrehozására. Ugyanakkor még azt is megvizsgáltam, hogy az alapanyag beszerzése milyen módokon történhetne. Egy tanulmány szintjén azt is kiszámítottam mennyi lenne az éves anyagszükséglet, valamint a technológia költsége.Ezekre a kutatásokra építettem fel egy koncepciót, amely alapján megalkottam a dolgozatomat.

130

WÁGNER JÓZSEF Konzulens:IV. évfolyam Dr. Gubán ÁkosGazdálkodás és menedzsment főiskolai tanárBGF – PSZK BP

REVENUE MANAGEMENT BEMUTATÁSA ÉS IMPLEMENTÁLÁSA A BKV ZRT-BE

A dolgozatomban, a légi iparban és a turizmusban használatos sajátos vezetési technikát, a Revenue Management-t (RM) kívánom bemutatni. Részletesen kitérek a vezetési sajátosságokra, a célkitűzésekre, a rendszer működéséhez szükséges alapokra.Dolgozatom három fő részre osztható. Az első részben általánosan bemutatom a Revenue Management-t. A fő hangsúlyt az árképzési és a helyallokálási sajátosságokra helyeztem. Az egész rendszert főként a légitársaságok szempontjából mutatom be, de kitérek a turizmusban fellelhető sajátosságokra is.A dolgozatom második részében a BKV Zrt. RM típusú döntéseit, rendszereit, szegmentációs eszközeit vizsgálom, megpróbálok rámutatni a hiányosságokra. Megoldási javaslatokkal szolgálok a különböző szegmentációk megvalósulásának érdekében.A dolgozatom harmadik, egyben utolsó részében az előző megoldási javaslatról kérdőíves felmérést is végeztem, aminek az eredményét be kívánom mutatni.

131

NÉMET SZEKCIÓ

133

KISS GÁBOR Konzulens:IV. évfolyam Halpem PéterBGF – KVIK vendégelőadó

A JAPÁN HATÁSOK AZ AUTÓIPARRA

A dolgozat a japán autóipar fejlődését és napjaink bemutatásával kezdődik. A dolgozatban a Toyota által bevezetett minőség javítás céljából kialakított rendszerekre lesz kitérve, mert ezek hatással vannak más nemzetek és köztük az európai autógyártókra is. A legjelentősebb folyamatok vannak benne bemutatva, amelyek már egy egyszer bizonyítottak és segítettek a japán autógyártónak egy autóipariválságból kilábalnia.

134

PAULA MÜLLER konzulens:JOHANNES KRELL Dr.Antalné dr.Szántó Zsuzsanna Erasmus ösztöndíjas hallgatók, Hof címzetes főiskolai docensKereskedelmi és Marketing (német)BGF - KVIK

KÉT KERESKEDELMI WEB-OLDAL HASZNÁLHATÓSÁGÁNAK (USABILITY) ÉRTÉKELÉSE ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A MUNKAERŐ-TOBORZÁS VONATKOZÁSÁBAN.Bewertung und Vergleich der Usability zweier kommerzieller Webseites bezüglich

Personalbeschaffung.

Az Internet egyre nagyobb szerepet játszik a munkaerő-toborzásban.Az internetes álláshirdetések egyre inkább kiszorítják a tradicionális álláshirdetéseket a nyomtatott sajtóban. Az egyre inkább igényes felhasználókat, egyben potenciális állásra pályázókat, gyorsan elriasztja, ha egy web oldalnak az egyén szempontjai alapján nem eléggé hatékony ésgazdaságos a használhatósága. Ezért vált a Usability a web oldalak döntő kritériumává.A web oldal teljes élettartama alatt szükséges az un. Usability tesztek végrehajtása a használhatóság fenntartása érdekében.Tanulmányunkban két cég (Starbucks és Burgerking) web oldalát hasonlítottuk össze egy elterjedt Usability módszer a „Think-Aloud” eljárás segítségével.A módszer lényege: A vizsgálatban részt vevő személyeknek különböző feladatokat kell a kiválasztott web oldallal kapcsolatban teljesíteni és a végrehajtást kérdőív segítségével minősíteni. A feladatok végrehajtását megfigyelő személyek (Megjegyzés: ezt a szerepkört a jelen tanulmány elkészítésekor mi töltöttük be) időméréseket végeznek valamint kiértékelik a felmérések eredményét, amely alapján megállapítható az egyes web oldalak használhatóságának (Usability) mértéke.

135

CHRISTIN RIBBE konzulens:TÜLAY AYDIN Dr.Antalné dr.Szántó ZsuzsannaIII. évfolyam Erasmus címzetes főiskolai docensKereskedelmi és marketing német nyelvenBGF - KVIK

„SOCIAL- MEDIA MARKETING”, AZAZ AZ INTERNETES KÖZÖSSÉGI HÁLÓZATOK , MINT MARKETING STRATÉGIA

A „Social Media Marketings” egy olyan új vállalati stratégia, amelyet az internet alapozott meg. Az emberek nagy része nem tekinti piaci szegmensnek az internetet, holott naponta szembesül vele. Naponta találkozunk a vállalati reklámokkal, az elektronikus úton továbbított levelekkel (e-mail), a vállalati web oldalakkal. Mi a jellemzője ennek a kommunikációnak? Miért kerültünk függésbe tőle?Tanulmányunkban ezeket a kérdéseket elemezzük és magyarázzuk meg. A világháló (Word Wide Web ) fejlődése vezetett a jelenlegi „Social- Media Marketing” kialakulásához, amely egy digitális kommunikációs formát jelenít meg.Ez a nagyon érdekes téma a kutatásunk során a következő szakaszokban jelent meg:Kezdetben nagy tömeg információhoz jutottunk, amelyek forrásai könyvek, folyóiratok és az internet voltak. Ezeknek a médiáknak a segítségével a vizsgált témáról egy általános áttekintést nyertünk. Az alap témakör meghatározása még jobban felkeltette kíváncsiságunkat.A történeti áttekintés, valamint a kommunikációs forma jelentős szerepet foglalt el a kutatásunkban. A részletes elméleti rész után érdekes volt konkrét cégeket ezeken a területeken tanulmányozni. A” Nestlé” és „Starbucks” cégek különösen alkalmasak voltak erre a célra. Az egyik cég példaként szolgál a marketingstratégia pozitív megvalósítására, míg a másik a negatív, hibás gyakorlatot testesíti meg.A gyakorlati alkalmazás után még egyszer hangsúlyt kapott a „Social Media Marketing” jelentősége. Mivel az emberek fogékonyak a változásokra , a vállalatoknak ezt a médiumot be kell illeszteniük a vállalati stratégiájukba, hogy elérjék jövendő vevőiket.

136

VINCZE JUDIT konzulens:III. évfolyam Dr. Antalné Dr. Szántó ZsuzsannaKereskedelem és marketing (német) címzetes főiskolai docensBGF -KVIK

E-BANKING RENDSZEREK

A XXI. században egyre nagyobb jelentőségük van a különböző internet bankoknak. Ez a szolgáltatás egyre népszerűbb, mert időt és pénzt takaríthatunk meg használatukkal. A kényelem is fontos szerepet játszik a szolgáltatás elterjedésében. Ez a téma nagyon komplex, ezért a dolgozatomban kitérek minden részletre. Először általánosságban mutatom be az internet bankok rendszerét, majd az OTP Bank elektronikus bankjával konkretizálom a leírtakat. Ezenkívül vizsgálok és értékelek még néhány magyar internet bankot. A konkurencia vizsgálata nagy segítség lehet abban, hogy a hazai bankszektort jobban megismerjem. Mivel ez a szolgáltatás az interneten alapul, elemeztem az OTP Direkt oldalait is. ( Színek, vizuális megjelenés, funkciók, tartalom stb.) A fő forrása a dolgozatomnak a különböző bankok weboldalai mellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elemzései voltak. A dolgozatomban a primer és szekunder kutatás módszerét is alkalmaztam, hiszen a forrásokban található információk mellett saját gondolataimmal is jelentős mértékben kiegészítettem munkámat. A dolgozatom végén egyéni ötletemet is bemutatom.

137

PÉNZÜGY – VÁLLALATI PÉNZÜGYEK - BIZTOSÍTÁS SZEKCIÓ

139

BODA ÁDÁM konzulens:II. évfolyam Sajósiné dr. Kováts MagdolnaNemzetközi gazdálkodás szak főiskolai docensBGF - KKK

GAZDASÁGFEJLESZTÉS HELYI PÉNZ SEGÍTSÉGÉVEL

A hivatalos fizetőeszköz kiegészítése helyi pénzekkel, ún. pénzhelyettesítőkkel már az 1929-33-as világgazdasági válság óta ismert módja a helyi gazdaságok fejlesztésének. Az elmúlt 80 év több, sikeres kísérlete igazolja a komplementer pénzek létjogosultságát, gondolhatunk itt Németország esetében a Chiemgauerre, Ausztriában Wörgl városára 1932-ben, esetleg Svájcban az 1934 óta működő WIR rendszerre. Napjainkban a pénz egyre inkább a hatalom jelképpé, mintsem a közösségek által kontrollálható eszközzé vált. Ezzel párhuzamosan pedig kialakult egy rendkívül egészségtelen gazdasági környezet a kis-, és középvállalkozásokra nézve, ennek sokrétű okai vannak, kezdve a gazdasági válsággal, egészen a multinacionális vállalatok térhódításáig. Indokolttá vált egy új gazdaságfejlesztési terv elkészítése, amelyben főleg a helyi identitás erősítésének, a helyben történő összefogás ösztönzésének kell a középpontban állnia, különös tekintettel a helyi termékek piacának fejlesztésére, az egyes régiókban működő kis-, és középvállalkozások erősítése.Sopronban és a régióban ezeket a célokat a soproni kékfrank bevezetésével kívánják elérni, amely nevét a térség híre borfajtájáról, a kékfrankosról kapta. A 2009-ben létre hozott európai szövetkezet célja, hogy határokon átnyúló gazdaságfejlesztést hajtson végre, a térségben működő magyar és osztrák vállalatok kooperációjával. A kékfrank létrehozása egy jól átgondolt, egy svájci példa, a WIR cserekör alapján megtervezett utalványrendszer, amely nem csupán ideiglenes, hanem hosszú távú értékteremtésre hivatott szövetség. A svájci rendszer tanulmányozása rendkívül hasznosnak bizonyult számomra, ahogy valószínűleg a kékfrank bevezetéséhez is hasznos tapasztalatokkal szolgált. Reményeim szerint sikerült átfogó képet nyújtani a különböző névvel illetett fizetőeszköz működéséről és a rendszert működtető struktúráról.

140

http://www.bgf.hu/kkk/szervezetiegysegeink/oktatasiszervezetiegysegek/PENZUGYIT/munkatarsak/sajosinekovatsmagdolna

A dolgozattal kapcsolatos kulcsszavak: helyi gazdaság, komplementer pénz, gazdaságélénkítés, összefogás.

ISKI DÓRA konzulens:II. évfolyam Dr. Szekeres DiánaPénzügy és számvitel főiskolai tanársegédTOMOR ÉVAII. évfolyamGazdálkodás és menedzsment BGF PSZK ZA

KÉTSZER KETTŐ, MENNYI IS?AVAGY A LAKOSSÁGI HITELFELVÉTELRŐL KÖZÉRTHETŐEN

A téma aktualitása és fontossága ihlette dolgozatunkat, amely a deviza, illetve lakáshitelezés kérdéseit mutatja be. Jelenleg országunkban bármerre nézünk, a gazdasági világválság hatásaival szembesülünk. Ezt a helyzetet tovább tetézi a bankok körül kialakult bizalomvesztés, amit főként a devizahitelesek törlesztő részletének növekedése okoz. Ezért gondoltuk úgy, hogy ennek okait, folyamatát és következményeit ismertetjük. A címadást tekintve az ismert szólás-mondást kívántuk átalakítani, utalva ezzel a pénzügyi piac kiszámíthatatlanságára, esetünkben a törlesztő részletek ingadozására, hiszen a lakosság számára hitelezési szempontból a kétszer kettő néha nem takar egyértelmű eredményt. Kutatásunk célja betekintést nyújtani a hitelekhez kapcsolódó pénzügyi ismeretek alapjaiba. Mindezzel azt szeretnénk elérni, hogy a lakosság felkészülten, egyenlő partnerként léphessen a bankok elé, amikor hitelekről van szó. Dolgozatunk jellemzően elméleti betekintést nyújt, azonban a még teljesebb kép elérése érdekében primer kutatást végeztünk, kérdőívvel felmérve a lakosság tájékozottságát.

Dolgozatunk megírása során a következő eredményeket értük el: Bemutattuk a hitelezés legfontosabb fogalmait, kockázatait, a tájékozódás fontosságát mind az ügyfél, mind a bank vonatkozásában. Megvizsgáltuk a jelenlegi magyarországi helyzetet, különös tekintettel a lakáshitelesek problémáira. Szemléltettük az eladósodottság mértékét, valamint a bedőlt lakáshitelek számának alakulását. Ezután a hitelezés folyamatát, kockázatait, a devizahitel választás indokait jártuk körül, majd tanulmányoztuk a Magatartási kódex rendelkezéseit. Végül pedig az állami

141

szerepvállalásról ejtettük pár szót, bemutatva a legújabb tervezeteket a deviza lakáshitelesek megmentésére.

Reméljük, elérjük célunkat: sikerül a hitelekhez kapcsolódó pénzügyi ismeretek alapjait, az ügyfelek jogait és kötelezettségeit a bankkal való kapcsolattartás, szerződéskötés tekintetében bemutatnunk, lehetővé téve az olvasó számára, hogy megismerje a hitelezés legfontosabb kérdéseit.

LIPCSEI BALÁZS konzulens:OLÁH DÁNIEL Mátyás LászlóII. évfolyam óraadó Nemzetközi gazdálkodás szakBGF - KKK

VÁLLALAT- ÉS ESZKÖZÉRTÉKELÉS A PÉNZÜGYI VÁLSÁG NYOMÁN

Dolgozatunk középpontjában azok a vállalatértékelési módszerek állnak, amiket a leggyakrabban használnak a vállalat és részvényértékeléssel foglalkozó szakemberek. Az első fejezetben bemutatjuk azokat az okokat és célokat, amik a vállalatértékelés kialakulásához vezettek. Az okok bemutatását a ma ismert értékelési módszerek csoportosítása követi. A dolgozat harmadik fejezete bővebben kifejti a kvantitatív módszerek definícióját, felépítését és használati sajátosságait. Ismertetjük a vállalatértékelés másik nagy módszertani csoportjának leggyakrabban használt és egyre elterjedtebb módszerét, a GRI szerinti értékelést. A 4. fejezetben a vállalatértékelési módszerekben rejlő hibák, hiányosságok összegyűjtését és rendszerezését végeztük. Még ebben a fejezetben szót ejtünk a leggyakrabban előforduló gyakorlati hibákról, valamint ezen hibák hatásáról a vállalat értékére vetítve. Ahová szükségesnek ítéltük, rövid magyarázatot fűztünk a könnyebb megértés érdekében. Az 5. fejezetben bemutatjuk a vállalat értékelés módszertanát, nyilvános adatok segítségével elemezzük a Google Inc.-t, ahol szükségesnek ítéltük versenytársai komparatív adatait is felhasználtuk. A 6. fejezet a konklúzió címet kapta, amiben részletesebben kifejtjük a Google eredményeit. Állást foglalunk, hogy részvényét mennyire árazta be jól a piac, alul esetleg túlértékelt-e, milyenek a Google jövőbeli kilátásai, lehetőségei. Az utolsó fejezetben egy mostani aktualitást, a swapok értékelésének válság hatására bekövetkezett változását próbáljuk meg elemezni.

142

NAGY NIKOLETT Konzulens:I. évfolyam Dr. Takács DávidPénzügy és számvitel Szak egyetemi adjunktusBGF – PSZK ZA

INNOVATIV ÜZLETI ÖTLET + SPIN- OFF = GAZDASÁGI ÉRTÉK

A világ rohamosan fejlődik, nap, mint nap találkozunk újdonságokkal, hasznos vagy kevésbé hasznos de, találmányokkal. Dolgozatomban ezek gazdasági jelentőségéről fogok beszélni. 2010-ben az innováció és a kutatás-fejlesztés minden vállalkozásnál valamilyen formában megjelenik. Mindenki törekszik a piaci rések megtalálására, arra, hogy az övé legyen az újítás. Szeretném bemutatni, hogy ez hazánkban, és hazánkon túl, hogy működik. Az Európai Unióban, és ez által Magyarországon is rengeteg pályázat támogatja az innovációs kedvet, a spin- off vállalkozásokat és a K+F-t. Beszélni fogok ezek történetéről, ezek fogalmi meghatározásáról, de mindenek felett a gyakorlati megvalósulásról.

143

NAGY RÓBERT Konzulens:III. évfolyam Dr. Gyulai LászlóPénzügy szak főiskolai docensBGF – PSZK BP

KÜLSŐ ÉS BELSŐ FINANSZÍROZÁS A PÉLY-TISZATÁJ AGRÁR ZRT-NÉL

A dolgozatom célja egy mezőgazdasági vállalkozás finanszírozásának bemutatása. Először ismertetem azokat a kockázati tényezőket, amelyek a vállalkozás eredményességét befolyásolják. Elemzésem két részre tagolható: egyrészt három év összehasonlításával vizsgálom meg a társaság forrásszerzési lehetőségeit, másrészt egyetlen év részletes vizsgálatával mutatom be az éven belüli finanszírozási teendőket.A három év összehasonlításánál először a belső finanszírozást részletezem. Az ide sorolható forrásokon belül a legjelentősebb a vállalkozásnál a mérleg szerinti eredmény és a realizált amortizáció visszaforgatása. A visszaforgatott nyereség bemutatásánál az eredménykimutatás kerül elemzésem központjába, azaz megvizsgálom azokat a tényezőket, amelyek kiemelkedően változtak az évek során. Az amortizáció vizsgálata során a részvénytársaság értékcsökkenési leírásának módszerét, illetve a befektetett eszközök értékének az alakulását mutatom be. Ezután a vállalkozás külső finanszírozását vizsgálom meg. Először a társaság legfontosabb külső forrásával, a támogatásokkal kezdem az elemzést. Itt bemutatom azokat a változásokat, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozásból erednek. Mivel a kötvénykibocsátás nem jellemző az agrárszektorra, ezért ezzel csak mint lehetőséggel foglalkozom és inkább a hitelekre fektetek nagyobb hangsúlyt. A hiteleknél a rövid- illetve a hosszúlejáratú bankkölcsönök arányát és dinamikáját vizsgálom a kiválasztott időszakra.Ahogy azt már a fentiekben is említettem, a részvénytársaság finanszírozását egy éven belül is vizsgálom. A társaság év közben elvégzendő munkálatai bemutatásával párhuzamosan elemzem a forrás és eszközszerkezet változását. Ezt a fejezetet két nagy részre osztom fel: az aratásra valamint a vetés és egyéb talajmunkákra.

144

Elemzéseimre alapozva igyekszem tapasztalataimat összegezni, rámutatva a mezőgazdasági nagyvállalatok finanszírozásának néhány tipikus gondjára.

SZALAI KITTI Konzulens:IV. évfolyam Balázsné Lendvai MariettaPénzügy és számvitel Szak egyetemi adjunktusBGF-PSZK-ZA

JAVÍTHATJA-E A LAKOSSÁG PÉNZÜGYI KULTÚRÁJÁT A TBSZ?

Napjainkban a lakosságot jellemző alacsony pénzügyi kultúra, valamint a hosszú távú befektetési lehetőségek palettájának szélesebbé tétele hívta életre a Tartós Befektetési Szerződést. Ezen termék keretein belül a kisebb kockázatot kedvelő emberek betét típusú, a magasabb kockázatot is vállaló ügyfelek akár értékpapír típusú számlát is nyithatnak. De mitől annyira különleges ez a termék?Véleményem szerint a TBSZ legimpozánsabb tulajdonsága a legális adóelkerülés lehetősége. Azonban nem elhanyagolható a benne rejlő lehetőség a befektetési kultúra javítására vonatkozóan. A TBSZ lehetőséget nyújt arra, hogy a befektetésünkkel magasabb hozamot érjünk el, méghozzá úgy, hogy az államnak nem kell megfizetnünk a kamatadót, mindezért egyetlen dolgot kell tenni, 3-5 éves időtávra el kell kötelezni magunkat. Az emberek többsége nem tud és nem is igazán akar hosszú távon gondolkodni és tervezni, ám ezen ajánlat nyújtotta kedvezmény olyan embereket is hosszabb távú gondolkodásra és döntésekre sarkal, akik soha ezelőtt nem terveztek egy évnél hosszabb időre a megtakarításuk tekintetében. S mivel ez a termék ilyen hatással tud lenni az emberekre, pozitívan hathat a pénzügyi kultúrára, melynek szerves része a hosszú távú gondolkodás. Mindemellett a TBSZ számlákon összegyűlt pénz évekre biztos bázist jelent a pénzintézeteknek és utat nyit a hosszú lejáratú forint megtakarítások piacának továbbépítéséhez, ami azért bír kiemelt jelentőséggel, mert a magyar gazdaság sérülékenységének egyik legjelentősebb forrása éppen a hosszú lejáratú forint megtakarítások hiánya volt. Ez eredményezte az ország fokozott külső tőkepiacokra való utaltságát.Dolgozatom első részében szekunder információforrásokra építkezve mutatom be a TBSZ-t életre hívó piaci környezetet, a meghatározó bankpiaci trendeket, majd magát az

145

innovatív betéti-befektetési konstrukciót, s a nagybankok TBSZ - termékpalettáját. Végül saját kérdőíves kutatással alátámasztva elemzem az emberek befektetetési szokásait, ismereteit, s a TBSZ termék ismertségét. A címben feltett kérdésre keresve a választ vonom le a kutatási eredményekből a következtetéseimet, s illesztem be javaslataimat a lehetséges kitörési pontok megjelölésével.

TOMANOVICS ALEXANDRA Konzulens:III. évfolyam Gyulai LászlóPénzügy és számvitel szak főiskolai docensBGF – PSZK BP

FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSUK EGY NEMZETKÖZI TERMELŐ

VÁLLALATNÁL

A vállalat működése során két fontos célt követ. Az egyik, hogy minél magasabb eredményt érjen el, a másik, hogy növelni tudja vállalat nagyságát, értékét. Ennek érdekében döntéseket kell meghoznia, melyek hatással vannak az eszközállományra és a forrásokra is. Az eszközállománnyal gazdálkodik, a forrásokból, pedig finanszírozza azokat. Dolgozatomban a finanszírozási döntésekre fektetem a hangsúlyt. Lényeges elhatározás, hogy egy vállalat milyen forrásokat alkalmaz.Alapvetően két csoportba oszthatók a források, mégpedig lehetnek belső és külső források. Minden forrásnak van valamilyen előnye és hátránya, illetve meghatározható az áruk. A belső források olcsóbbak, mint a külsők, mégsem lehet csupán belső forrásokból gazdálkodni.

Finanszírozási stratégia kialakítása is egy feladat. Nem mindegy, hogy miből mit finanszíroz a vállalat. Az illeszkedés elve mondja ki, hogy a rövid távú eszközöket rövid lejáratú forrásokkal finanszírozza, a befektetett eszközökhöz pedig inkább válasszon tartós finanszírozási formákat.

A gyakorlati példában látható, hogy egy nemzetközi termelő vállalat milyen finanszírozási formákat alkalmaz. Kiderül, hogy még ha egy sikeresen működő vállalatról is van szó, mindig lehetnek problémák, javítandó területek.

146

TÓTH RÉKA Konzulens:III. évfolyam Sándorné Új ÉvaPénzügy szak főiskolai adjunktusBGF – PSZK BP

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁS, MINT BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉG

A Tudományos Diákköri Konferencián a biztosítások kapcsán a unit linked típusú életbiztosításokról, vagyis a befektetésekkel összekapcsolt életbiztosításokról készítek összehasonlító elemzést. Az összehasonlítás során az Aviva Életbiztosító Zrt. és a gazdasági világválság biztosítókat érintő hatásainak bemutatásával kezdem, amelynek során elemzem a cég gazdasági helyzetét az adott pénzügyi-gazdasági feltételek mellett.A tartalmi részben értelmezem a unit linked típusú életbiztosítást, feltételeit, hozamait, teljesítményeit és az Aviva Életbiztosító Zrt. portfolióit. Az adatok értelmezése érdekében összehasonlítást végzek más megtakarítási és befektetési formák hozamai és teljesítményei értékével. Az értelmezés kapcsán nemcsak a számadatok beszélnek önmagukért, hanem figyelembe veszem a lehetséges előnyöket és hátrányokat is, amelyek mind az életbiztosítások, mind más megtakarítási formák kapcsán felmerülhetnek. A tanulmány végén összefoglalom az összegyűjtött információk által nyújtott hasznos tudnivalókat és a fontos, értékes tapasztalatokat, amelyek segítik/segíthetik a döntéshozatalt egy unit linked biztosítás és/vagy egy befektetési döntés meghozatalában.

147

SZÁMVITEL – ADÓZÁS SZEKCIÓ

149

CSIZMADIA ESZTER Konzulens:I. évfolyam Némethné Dr. Gergics MártaPénzügy és Számvitel Szak főiskolai docensBGF – PSZK - ZA

TUDOMÁNY VAGY TELEFONKÖNYV? A SZÁMVITEL STABIL ELEMEI

Témaválasztásom alapvető indoka az, hogy hallgatótársaim jelentős része idegenkedéssel viszonyul a számvitel tantárgyhoz, mondván ezt úgysem lehet megtanulni.Ezt szeretném cáfolni – bár tanulmányaim elején tartok – azzal, hogy felvázolom a számvitel logikus rendszerét, mivel véleményem szerint minden logikus rendszerre épülő dolog könnyen elsajátítható. Így van ez a számvitellel, ezen belül a könyvvezetéssel is.Csak az viszonyul úgy a könyvvitelhez mint „telefonkönyvhöz”, aki a lényegét nem ismeri, nem érti.A fentiek alapján dolgozatom lényege a következő elemek összefoglalását jelenti:

1. A számvitel és a könyvvitel kapcsolatrendszere

2. A számvitel stabil elemei:- A vállalkozás működő vagyonának számviteli csoportosítása- Az e vagyoncsoportosításon nyugvó alapvető kimutatás a könyvviteli mérleg- Gazdasági művelettípusok a mérlegre való hatás szempontjából csoportosítva- A könyvviteli számlák fogalma, rendszere, csoportosítása. A kettős könyvvitel

technikája. A kettős könyvvitel és a gazdasági művelettípusok összefüggésrendszere. A könyvviteli számlák rendszerbe foglalása: a számlakeret- A mérlegből való indulás, mérleghez való érkezés folyamata, mint a számviteli munka zártsága

150

FIDESZ IVETT Konzulens:II. évfolyam Dr. Sugár KatalinPénzügy és Számvitel Szak főiskolai docensBGF – PSZK BP

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ VÁRHATÓ VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGYKULCSOS ADÓ

ELŐNYEIRE ÉS HÁTRÁNYAIRA

Dolgozatomban először megfogalmazom a 2011. évre várható SZJA-törvényt érintő változásokat -kitérve az adókulcs mértékére, az adójóváírásra és a gyermekek után járó adókedvezményre- az Országgyűlés által elfogadott T/1346. törvényjavaslat alapján.

Elemzésemhez fontosnak tartom, hogy az adórendszerről általánosságban beszéljek. Bemutatom az adózás hatását a megtakarításokra, a munkaerőpiacra, a munkaerő kínálatra. Az egykulcsos adó egyik előnyeként tűntetik fel, hogy beruházás ösztönző hatása van, mivel a legvagyonosabb rétegnek több megtakarítása marad. Ellenben nem biztos, hogy a megnövekedett rendelkezésre álló jövedelem beruházássá válik.

Néhány neves közgazdász kutatásaira támaszkodva megfogalmazom, milyen hatásai vannak az adórendszernek az adózókra. Kitérnék a munkaerő kínálatra, az adózási morálra illetve a megtakarításokra, beruházásokra. Azt a kérdést is körbejárom, hogy mi lehet az optimális adómérték, illetve lehetséges-e igazságos adózás.

A környező országok adórendszereiről is érdemes néhány szót ejteni, illetve ennek vonatkozásában a magyar adatokat megvizsgálni. Az európai országokban alkalmazott SZJA- rendszerekre illetve adókulcsokra is kitérek. Ennek kapcsán elmondható, hogy a gazdaságilag fejlett országok még mindig a progresszív adózást alkalmazzák.

Ezek után összehasonlító elemzést végeznék az egykulcsos és progresszív adózás kapcsán. Azon országokról is említést tennék, amelyek bevezették az egykulcsos adózást. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen mértékűek voltak ezek a változások, jártak-e például adócsökkentéssel, megmaradt-e egy adómentes jövedelemhatár. Az említett országokban pedig vizsgálódás tárgyává tehető az adóbevételek (SZJA- bevételek) illetve az

151

államháztartás egyenlegének alakulása. Persze nem szabad a bekövetkezett változást kizárólag az egykulcsos adó bevezetésének tulajdonítani.

Magyarországon a fő problémát az adóék jelentős mértékét illetve a járulékterhelést emelném ki. Ezek a tények érdekeltté teszik a munkáltatókat a feketén történő foglalkoztatásban és így jelentős adóbevétel kiesésről beszélhetünk.

Végül röviden összefoglalnám az érveket és ellenérveket az egykulcsos adó kapcsán, az adózási forma várható hatásairól beszélnék, illetve konkretizálnám hogyan jelenik meg ez a változás az egyes jövedelmi kategóriákban.

HORVÁTH VIKTÓRIA Konzulens:KOVÁCS KATALIN Blumné Bán ErikaSZIKSZAI ZSUZSA adjunktusIII. évfolyamPénzügy és Számvitel SzakBGF – PSZK BP

BELSŐ ELLENŐRZÉS NEMZETKÖZI ÉS MAGYAR VISZONYLATBAN

Témánkkal kapcsolatban mindenekelőtt fontosnak tartottuk bemutatni a belső ellenőrzés kialakulását magyar, valamint nemzetközi viszonylatban. Mivel a belső ellenőrzésnek nincs egy általánosan elfogadott definíciója, igyekeztünk minél több olyan megfogalmazást találni, amelyek leginkább tükrözik valódi értelmét. Ennél a résznél kitértünk a belső ellenőrzés több szempont szerinti csoportosítására, fajtáira, követelményeire, illetve részletesen bemutattuk a belső ellenőrzési rendszert. Egy, a PricewaterhouseCoopers Kft. által készített 2007-es felmérés adatait felhasználva kerestük az okait annak, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a magyar vállalatokat a belső ellenőrzési rendszer bevezetésének kérdésénél. Ezek után a nemzetközi belső ellenőrzéssel foglalkoztunk, többek között főképp USA-ra fókuszáltunk. Mivel Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, az EU számos követelményének is eleget kell tennie az ellenőrzés területén. Kifejtettük a belső ellenőrzés EU követelmények szerinti kiépítésének jelentőségét, illetve a 2002. július végén aláírt Sox (Sarbanes – Oxley) törvény bevezetésének okait, célját, valamint két nagyobb hatású rendelkezésének (302-es és 404-es bekezdés) lényegét. Elengedhetetlennek tartottuk azoknak az iránymutatásoknak, nemzetközi standardoknak a bemutatását, ezen belül céljainak és szükségességének

152

feltárását, valamint csoportosítását, amelyek segítik a belső ellenőrzés céljainak elérését, illetve az ellenőrzési tevékenységek eredményeinek összehasonlítását. Említést tettünk az etikai kultúra belső ellenőrzési szakmában való kialakítását elősegítő Etikai Kódexről is. Egy nagyobb fejezetet szántunk a magyarországi (BEMSZ, MPGEKE), valamint a nemzetközi (IIA, ECIIA) belső ellenőrzési szervezetek, hatóságok, illetve a hazánkban legelterjedtebb szakmai szoftverek bemutatására. Ezek után több szempont (például szabványok, számviteli elvek, könyvvizsgálók függetlensége) szerint próbáltuk összehasonlítani Európa és az USA belső ellenőrzési rendszerét. A közelmúltban számos olyan könyvelési csalás történt mind Európában, mind az USA-ban, amelyek alapjaiban rázták meg a pénzügyi szférát. Ezek közül igyekeztünk párat részletesebben is taglalni. Végezetül összefoglaltuk a belső ellenőrzés kiskapuit és problémáit, valamint ezekre megoldási javaslatokat is tettünk. Ezzel kapcsolatban az interjú alanyainak véleményére is kíváncsiak voltunk.

NAGY ZOLTÁN konzulens:II. évfolyam Vartus GergelyPénzügy és Számvitel Szak főiskolai tanársegédBGF – PSZK BP

ADÓPARADICSOMOK, OFF-SHORE CÉGEK ADÓZÁSA ÉS AZOK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A dolgozatomban az ajánlott címtől kicsit eltérve nem csak az off-shore adózás aktuális kérdéseivel szeretnék foglalkozni, hanem inkább egy viszonylag naprakész összképet szeretnék adni a dolgozatom által. A témaválasztás indoklása után az első nagyobb részben az magyar adórendszert mutatom be néhány oldalon keresztül. A tartalom egésze érdekében tisztázom az adó fogalmát, bemutatom, hogy miért is fizetünk tulajdonképpen adót. Ezután néhány szóban bemutatom a mai magyar adórendszer sematikus felépítését és hogy mik a funkciói az adórendszernek. Ezek után rátérek arra, hogy mi a magyar valóság az adózás tekintetében. Néhány példán keresztül felsorolok tényeket és számadatokat arra vonatkozóan, hogy valójában milyen terhekkel kell szembenéznie az adózónak legyen az társas vállalkozás vagy magánszemély. Ezen magas adóterhek pedig magukban hordozzák azt, hogy mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek próbálják akár legális akár nem legális módon, de csökkenteni az adófizetési kötelezettségeiket. Én a törvényes úton haladva próbálok erre lehetőségeket keresni és találni a dolgozat elkészítése folyamán.A második nagyobb szerkezeti részben a tényszerű adatok leírásával ismertetem az off-shore vállalkozásokhoz és az adóparadicsomok megismeréséhez szükséges információkat. Ennek elérése érdekében fogalmi szinten ismertetem az off-shore cég és az adóparadicsom fogalmát. Bemutatom az off-shore helyszíneket. A helyszíneket különböző szempontok szerint csoportosítom. Ezután az olyan alapvető kérdések vizsgálatával foglalkozom, mint

153

például a cégalapítás kérdései, feltételei és költségei. Majd bemutatom, hogy hogyan szűntethető meg az off-shore vállalkozás. Rövid történeti áttekintés keretében még ezen fejezet kereteiben írok néhány gondolatot a magyar off-shore cégekről, majd pedig magyar vállalkozások off-shore kapcsolatairól.A harmadik nagyobb részben az off-shore cégek gyakorlati alkalmazását szemléltetem, az életből vett konkrét helyzetek bemutatásán keresztül. Ahol lehetséges konkrét számokkal alátámasztva szemléltetem a használatból eredő előnyöket. A negyedik nagy tartalmi részben a 2010-ben bekövetkezett változásokat ismertetem. Különös figyelmet fordítva a forrásadóra, az ennek hozományaként felmerülő CFC fogalmára. Az ötödik fejezetben pedig bemutatom, hogyan alapíthatunk céget Cipruson vagy Hong Kongban és hogyan adózik a külföldről származó jövedelmünk azon országokban.Végül pedig néhány gondolat a napokban napvilágot látott forrásadó eltörlése nyomán.

154

TŐKE- ÉS PÉNZPIAC SZEKCIÓ

155

DÁMOSY BÁLINT Konzulens:IV. évfolyam Dr. Zsugyel János IstvánPénzügy és számviteli szak főiskolai docensBGF – PSZK BP

BÁZEL III. - VÁLASZ A PÉNZÜGYI VÁLSÁGRA.

A 2007-ben kirobbanó pénzügyi válság legmélyrehatóbb normatív konzekvenciája a Bázel III. névvel fémjelzett banki tőkemegfelelési szabályrendszer megalkotása. Az új szabályrendszer kialakításának szükségessége egyrészt a válság makrogazdasági okaiban, de még inkább a pénzügyi rendszer szabályozásának gyengeségében keresendő, amely lényegében a Bázel II. szabályrendszer hiányosságaira vezethető vissza. Ez mindenekelőtt a Bázel II. prociklikus hatásában jelenik meg, továbbá ide sorolható azon tőkeelemek szavatoló tőkének történő betudása, amelyek stresszhelyzetekben alkalmatlannak bizonyultak a hitelezők kielégítésére, illetve az alkalmazandó tőkeszintek túl alacsony mértéke. Hiányosságai közé tartoznak továbbá különösen a hitelminősítők értékelésén alapuló kockázatsúlyozási módszerek, valamint a piaci értéken történő eszközértékelés.A Bázel III. szabályrendszer, amellett hogy a jelenleg hatályos mikroprudenciális előírásokat szigorítja, egy makroprudenciális megközelítéssel is törekszik a rendszerszintű válságmegelőzésre. A mikroprudenciális szabályok szigorítása egyfelől a bankok által megkövetelt egyes tőkeszintek növelését, másfelől a tőkeszinteknek betudható tőkeelemekre vonatkozó kritériumok újrafogalmazásával a tőkeszintek minőségének javítását is jelenti. A makroprudenciális megközelítés pedig nem az egyéni pénzügyi intézmény egészséges működésének biztosítására helyezi a hangsúlyt, hanem a rendszerkockázat mérséklésével a teljes pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartására törekszik. Ilyen makroprudenciális eszköz például az anticiklikus tőkekövetelmény, de a "too big to fail" intézményekre kirótt további tőkepuffer is.

Dolgozatom célja a fentiek elemzésén túl annak megvizsgálása, hogy a Bázel III-t ért leglényegesebb kritikák mennyire megalapozottak, azaz valóban egy preventív, a jövő pénzügyi válságait megelőző szabályrendszer született-e, illetve, hogy milyen gazdasági hatással jár az új szabályrendszer bevezetése. Különös hangsúlyt fektettem arra a kérdésre, hogy a magyar bankokat hogyan érinti az új szabályozás, főleg annak tőkemegfelelésre vonatkozó előírásai.A dolgozatomban bemutatott, a Bázel III-mal kapcsolatosan megfogalmazott leggyakoribb kritikák nem teljesen helytállóak, azonban szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy korai

156

még értékelni az új szabályok hiányosságait. Komoly hatástanulmányok hiányában a Bázel III-ról folytatott diskurzus jelenleg még csak elméleti szinten folyik.A Bázel III. hatásaival kapcsolatban néhány elemzés már megjelent, amelyek a bankok tőkebevonási igényeit kísérlik meg számszerűsíteni. Ugyan eltérnek az elemzések eredményei, de úgy tűnik kijelenthető, hogy a Bázel III. gazdaságra kifejtett hatása nem kifejezetten jelentős. Ugyanígy a magyar bankok tőkehelyzete – egyes kivételektől eltekintve – már az új tőkemegfelelési követelmények tükrében is megfelelőnek mondható, így Magyarországon sem lesz a gazdaság élénkülését jelentősebben visszafojtó hatása az új Bázeli szabályrendszernek.

Összefoglalva tehát kijelenthető, hogy egy olyan szabályrendszer született, amely elődjéhez képest várhatóan sikeresebb lesz az intézményi és rendszerszintű stabilitás fenntartásában, anélkül, hogy túlzott terhet róna a válságból kilábaló gazdaságokra.ENGELHARDT MÁRK konzulens:III. évfolyam Vallyon AndreaNemzetközi gazdálkodás szak főiskolai adjunktusBGF-KKK

MEGSZORONGATOTT BANKOK: MILYEN MÉLYEN ÉRINTIK PÉNZÜGYEIKET AZ ADÓK ÉS KORLÁTOZÁSOK?

A bankadóval kapcsolatban meg kell állapítanom dolgozatomban, hogy szükséges a mostani gazdasági helyzet orvosolására, és a maastrichti kritériumok betartásának megoldásához. Azonban fontos következtetésem a témával kapcsolatban, és nem utolsó sorban a közelmúltban történt események hatására, hogy egy nagyon hosszú távú különadó nem tenne jót a fejlődésnek és hosszabb távon nem lehet belőle olyan mennyiségű bevételre számítani, mint amekkora kellene. Továbbá fontos megállapításom, hogy hosszútávon gazdaságilag, sőt társadalmilag és káros lenne egy hasonló adó megtartása, legalábbis a jelenlegi szinten.

Kutatásom alapkérdése nem írható le egy mondatban, hisz nagyon sok aspektusból meg kell vizsgálni egy ilyen adótípust. Először megvizsgáltam mekkora állami beavatkozásra volt szükség a válság alatt ahhoz, hogy egyetlen bank se menjen csődbe az országban. Fontos kitérni erre kérdésre, hiszen az adó bevezetésének egyik alapvető oka, hogy a nagy tőkeinjekciót visszajuttassák az államnak a pénzintézetek valahogyan és természetesen a gazdasági élénkítés. Ezzel együtt megvizsgáltam mennyire változott a pénzügyi szektor bevételi helyzete 2009-re és 2010-re.

Hatásvizsgálatom szempontjából megvizsgáltam milyen hatással van a különadó a gazdaságra, van-e akkora haszna, mint amekkora veszteségeket okozhat a különböző szektorokban. Emellett kitérek a negatív hatásaira egy hasonló adónak, rövid és hosszútávon egyaránt, mekkora bevételt jelent ez az adó a magyar gazdaságban és egy esetleges kiterjesztés mekkora bevételt hozna Európában összességében.

Olvasmányaim során fény derül nagyon sok forgatókönyvre a bankadó bevezetésének módjáról és mikéntjéről, továbbá, hogy a bankszektor mely tevékenységeit érdemes megadóztatni, milyen mértékben. Célkitűzésemmé vált megvizsgálni, hogy mely módszerek a legalkalmasabbak a mostani helyzet (államadósság csökkentés, GDP növelés) kezelésére, és melyek azok melyek megfelelőek lennének egy globális kiterjesztésre, és arra, hogy több ideig megmaradjanak. Mindezeket főként magyar viszonylatban ismertetem, hisz pontos adatokkal innen tudok szolgálni.

157

Alkalmazott módszereim a szekunder kutatások voltak, az adó és helyzetének folyamatos változása miatt, minden szaklap, minden megjelent példányában lehetett olvasni a bankadóról, továbbá jeles európai és magyar gazdasági online oldalak is sokat foglalkoztak a témával, így lehetőségek valóságos tárháza állt rendelkezésemre kutatásomhoz.

HALOMHEGYI ÁDÁM konzulens:IV. évfolyam Vallyon AndreaNemzetközi gazdálkodás szak angol nyelven főiskolai adjunktusBGF - KKK

TÖBB TŐZSDÉN JEGYZETT KÖZÉP-KELET EURÓPAI RÉSZVÉNYEK ARBITRÁZS- LEHETŐSÉGEI,

AVAGY TÉNYLEG ANNYIRA HATÉKONYAK A PIACOK?

Dolgozatom elsődleges célja a közép-kelet európai vállalatok részvényei és másodpiaci jegyzéseik közötti esetleges árfolyam-eltérések felderítése, illetve magyarázata. Vizsgálatom tárgyául a régiós vezető indexek, a BUX, a PX és a WIG20 komponensei és ezek másodpiaci jegyzései szolgálnak. Az eltérések meghatározása ökonometriai módszerekkel történik, ennek köszönhetően a nagy valószínűséggel nyereségesen kereskedhető jegyzések is kiszűrhetőek. Ezen felül egyszerű statisztikai eszközökkel vizsgálom a felmerülő arbitrázs-profitok, a likviditás, a másodpiaci listázás formája, az eltérő kereskedési órák, illetve a vállalatok piaci kapitalizációjának kapcsolatát, a piacok közötti árfolyam-eltérések magyarázata végett.

158

KOVÁCS ANDREA konzulens: II. évfolyam Gál ErzsébetFelsőfokú szakképzés, Banki szakügyintéző szak főiskolai docensBGF-PSZK BP

BANKKÁRTYACSALÁSOK ÉS MEGELŐZÉSÜK

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak a készpénz helyettesítő fizetési eszközök, így a bankkártya is egyre nagyobb teret nyer magának. Az 1951-ben elsőként kibocsátott kis műanyag lap működésében megegyezik a mai kártyáéval, ami változott, az a kártya designja, a használók, a kibocsátók, az elfogadóhelyek és a hamisítók száma.Számos pozitív hatás tudható be megjelenésének: a csökkenő készpénzforgalomnak köszönhetően kisebb az állami ráfordítás a bankjegyek és érmék gyártásában és cseréjében, árfolyamkockázatoktól kíméli meg tulajdonosát egy külföldi út során, az állam számára ellenőrizhetőbbek az állampolgárok és a bankjegyhamisítások száma is jelentősen csökkent.A plasztiklap megjelenésével azonban nem csak pozitív tényezők jelentek meg. Már az 1951-ben megjelent kártya kiadását követően felbukkantak a kártyahamisítók, akik a mai napig nem kis fejtörést és károkat okoznak mind a tulajdonosoknak, mind a kibocsátóknak. A legtöbb csalás a tulajdonosok „beleegyezésével” történik, ugyanis az esetek nagy százaléka megelőzhető lenne egy kis odafigyeléssel. A maradék néhány százalék pedig azokkal történik meg, akik előre látóak, de mivel egy számítógépes rendszerben tárolt adat sosincs teljes biztonságban, egy adatbázis lopással könnyen, gyorsan hozzájutnak még az ő adatukhoz is, és ez ellen a tulajdonos mit sem tehet. A dolgozatban a különböző csalási technikák mellett a megelőzési lehetőségeket is ismertetem, illetve, hogy mi a teendő, ha már áldozatául estünk egy csalónak.

159

MÁNDÓ MILÁN Konzulensek:IV. évfolyam Lambertné Katona MónikaPénszügy szak egyetemi adjunktusBGF-PSZK-ZA Kotosz Balázs


A DEVIZATŐZSDE NEURONÁLIS ELEMZÉSE

A tőzsdén elérni profitot nagyon nehéz. Mindenki keresi azt a stratégiát, módszert, mellyel profitra tehet szert. Vannak akik a technikai elemzésben hisznek, vannak akik a fundamentális elemzésben. Én egyikhez sem tartozok, hisz én a neuronális elemzésben hiszek. Úgy vélem, hogy a tőzsdén fel lehet ismerni mintákat. A dolgozatomban szeretném bemutatni ezt az új elemzési formát, melyet még Magyarországon alig 10-20 ember ha ismer csak igazán. Ahhoz, hogy megértsük a neuronális elemzést, először bemutatom a technikai és fundamentális elemzést, és kitérek a stratégiaépítésre is.Végül arra a következtetésre jutok, hogy jó beállításokkal előre jelezhető az árfolyammozgás. Ezt bármely instrumentumnál, bármely idősíkon el tudjuk készíteni, és egy jó stratégiával profitra tehetünk szert. Két általam is preferált stratégiát be is mutatok.

160

PÉCSI KÁRMEN konzulens:II. évfolyam Surányi AndrásKommunikáció és médiatudomány szak főiskolai adjunktusBGF - KKK

PÁRT- ÉS KAMPÁNYFINANSZÍROZÁS MAGYARORSZÁGON

Az elmúlt években bekövetkezett gazdasági világválság következtében egyre fontosabbá vált, hogy az országok egy jól működő, stabil rendszert hozzanak létre. Ez nem csupán a politikai berendezkedésekre vagy gazdásági rendszerre vonatkozik, hanem az élet minden területén megoldást szeretnének találni arra, hogy a jövőben ne következzen be hasonló globális visszaesés. Ehhez azonban a kormányzati szinttől kezdve az állampolgárokig változtatásra van szükség. Átláthatóbbá kell tenni és megtisztítani mindazokat a rendszereket, melyek lehetőséget adtak tisztességtelen jövedelemszerzésre, illetve mértéktelen pénzfelvételre.Dolgozatomban is egy, a rendszerváltás óta megoldatlan problémát szeretnék kifejteni, mellyel eddig minden kormány foglalkozott, eredmények azonban a mai napig nem születtek, ez a párt- és kampányfinanszírozás. Hiszen ez is a gazdaság egy olyan ága, amely megreformálásra szorul, mert nemcsak egy kevésbé szabályozott rendszerről van szó, amely lehetőséget ad a megvesztegetésekre és visszaélésekre, de ez az a szint, amely átformálásával példát mutathatna a politikai elit a választó felé, így egy-egy megszorítást akár könnyebben véghez lehetne vinni. Elsősorban azokat a jogi szabályozásokat szeretném bemutatni, amelyek felhatalmazza a pártokat az anyagi források jogosultságára, mint a tagdíj beszedése, adományok elfogadása, költségvetési támogatási összeg mértéke (ezen belül dologi és pénzbeli juttatások). Majd a dolgozat további részében ki szeretnék térni az Állami Számvevőszék szerepére. Nem maradhat el a témával kapcsolatban azon pénzösszegek ismertetése, melyeket a pártok az elmúlt parlamenti ciklusokban felhasználtak kampányaik során. E számadatok tükrében pedig olyan megoldási javaslatokat szeretnék bemutatni a dolgozat utolsó részében, mely felhívja a figyelmet nemcsak a rendszer átláthatatlanságára és annak

161

mielőbbi kezelésére, hanem olyan megoldási lehetőségeket kínálnak, amelyek segítségével a párt- és kampányfinanszírozást nem neveznék a jövőben a „korrupció melegágyának”.

SINGER ZOLTÁN Konzulens:III. évfolyam Lambertné Katona MónikaPénzügy és számvitel szak, Pénzügy szakirány egyetemi adjunktusBGF-PSZK-ZA

A HALLGATÓK PÉNZÜGYEI ÉS A BANKOK KÍNÁLTA LEHETŐSÉGEK

Dolgozatom megírásának célja a hallgatók pénzügyi kultúrájának, megtakarítási és befektetési ügyekben való tájékozottságának felmérése, továbbá annak kiderítése, hogy mennyire vannak tisztában korukból eredő lehetőségeikkel, kedvezményeikkel. Az is a tanulmány feladata, hogy sikerüljön felmérni a hallgatók pénzügyi termékismeretét (tapasztalati ismeret) és az egyes termékek igénybevételének arányát, valamint hogy adott termékeket használták-e már életük során. Mivel úgy véltem, hogy a hallgatók pénzügyi termékekkel kapcsolatos eddigi tapasztalatai számottevően eltérhetnek, ezért gondoltam e tanulmány elkészítésére. A hallgatók pénzügyeihez kapcsolódóan próbáltam az adott kérdésekhez cikkeket összegyűjteni, melyekkel az összevetés számos esetben az egyéb felmérésektől eltérő, más esetekben más felméréseket alátámasztó eredményt hozott.

Egyes kérdésekre adott válaszukkal jövőbeni elképzeléseiket vázolták fel. Azt próbáltam felmérni, hogy mire tartják magukat képesnek, milyen igényeik vannak és ehhez kapcsolódóan megfelelőnek látják-e lehetőségeiket. Arra is választ vártam, hogy milyen megtakarítások és befektetések vonzzák őket, mennyire okosan és tudatosan tudnak bánni megtakarított és megtakarítandó pénzükkel, adott esetben mennyire diverzifikálnák portfóliójukat. Itt az eltérő ismeretanyag és tapasztalat, valamint a különböző kockázatvállalási hajlandóság mellett a jövőbeli várakozásaikat is igyekeztem megtudni. E várakozásokhoz kapcsolódóan is gyűjtöttem cikkeket, melyeket összevetettem a hallgatók válaszaival. E cikkeket a közelmúlt eseményeiből és a pénzügyi elemzők jövőbeni várakozásaiból állítottam össze.

162

A hallgatók megfelelő lehetőségeit összegyűjtöttem a bankok internetes oldalairól, hogy azokat összevessem e tanulmány keretében. Ezzel akartam bemutatni, hogy a diákoknak milyen lehetőségeik vannak főiskolás éveik alatt és munkába állásukat követően pénzügyeik gondozására.

A tanulmány a 2010. szeptemberi, októberi és november eleji állapotokat tükrözi.

SZABÓ ANDREA Konzulens:II. évfolyam Némethné Czaller ZsuzsannaFSZ Banki szakügyintéző mestertanárBGF-PSZFK-ZA

BANKKÁRTYA VISSZAÉLÉSEK – MERT AZ ÖRDÖG SOSEM ALSZIK!

Mint tudjuk, a mai rohanó és technikailag szárnyaló világban folyamatosan újdonságok jelennek meg. Pár éve még tudtunk mobiltelefon nélkül élni, mára ez elképzelhetetlenné vált. Így lesz ez a manapság egyre jobban elterjedő bankkártyák esetén is. Ez a tendencia folyamatos veszélyeket is magában rejt, ezért választottam dolgozatom témájának a bankkártya üzletágat, ezen belül is a bankkártya visszaéléseket.Dolgozatomban a bankkártyák kialakulásán keresztül jutottam el a bankkártya visszaélésekig, ezáltal az ismeretek által szeretném közelebb hozni a fiatal és az idősebb korosztály számára is a bankkártyák világát, mindezt úgy, hogy tisztában vannak ennek az üzletágnak a hátrányaival és veszélyeivel is. A bankkártyák változó világát folyamatosan szemmel kell tartanunk, ha ebben az üzletágban is naprakészek akarunk maradni. A dolgozat második felében saját primer kutatásom eredményét elemzem, mellyel rá kívánok világítani a fiatalság bankkártya használatára.Remélem, hogy dolgozatom által sikerül a bankkártya világ mindkét oldalát megismertetnem, és sikerül elősegítenem a bankkártyák biztonságos használatát.

163

VINCZE ANDRÁS MÁRTON Konzulens:I. évfolyam Bartáné Dr. Muharay IrénKereskedelem és marketing szak főiskolai docensBGF – KKK

A TŐKEPIACRA VALÓ BELÉPÉS DÖNTÉSMECHANIZMUSA, AZ ISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK MÓDSZEREI ÉS GYAKORLÁSI

LEHETŐSÉGEI.

Célom feltárni a tőkepiacra való belépés döntésmechanizmusának pénzügyi és pszichológiai hátterét, felmérni a döntésmechanizmus elsajátításának lehetőségeit, mely jelenleg a budapesti fiatalok számára elérhetőek, valamint megvizsgálni a téma iránt érdeklődők motivációját.A dolgozat felépítése szerint foglalkozni fog a főbb tőzsdeelméletekkel, döntéselméletekkel, tőzsdepszichológiával, a fiatalok számára elérhető magyarországi gyakorlási lehetőségek bemutatásával valamint a fenti elméletek szintézisével.A kutatás alkalmazott módszertana kérdőíves adatgyűjtés mely az érdeklődők motivációs drive-jait hivatott felmérni.

164

TURIZMUS SZEKCIÓ

165

BALOGH PÉTER konzulens:IV. évfolyam Dr. Nagy ÉvaIdegenforgalom és szálloda szakirány főiskolai docensBGF KVIK

AZ AUTÓBUSZOS UTAZTATÁS ÉS UTAZÁSSZERVEZÉS VERSENYKÉPESSÉGI VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON

„A turizmus egy olyan összetett, komplex jelenség, melynek lényege a helyváltoztatás, hiszen az emberek a lakóhelyükről máshova utaznak el azért, hogy ott motivációjuknak megfelelően különféle szolgáltatásokat vegyenek igénybe.” A turizmus előbbi definíciójából kiindulva a közlekedés gyakorlatilag nélkülözhetetlen eleme a turisztikai kínálatnak, hiszen ha nincs mivel elutazni, akkor nem is beszélhetünk a mai értelemben vett turizmusról. Ezért is fontos az utazási szokások elemzésekor az igénybevett közlekedési eszközöket is elemezni, hiszen például könnyen ezen múlhat egy-egy turisztikai attrakció sikeressége.

Az autóbusz, mint utazásokhoz igénybevett közlekedési eszköz, véleményem szerint az idegenforgalomban betöltött szerepének súlyához képest nem kap kellő figyelmet. A szakirodalom többnyire csak említés szinten foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, továbbá az illetékes szervek, és maga a turisztikai szakma sem mutat komoly hajlandóságot a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban megfigyelhető összefogásra és egységes szakmai fellépésre, melyre hazánkban is komoly szükség és igény lenne.

Dolgozatom céljaként ezért átfogó képet szeretnék nyújtani az autóbuszos utaztatás és utazásszervezés szerepéről hazánk idegenforgalmában, valamint ezen tevékenységek jelenlegi feltételrendszeréről és működéséről. A szakdolgozat elsődleges hipotézise, hogy az autóbuszos utaztatás és utazásszervezés a jelenhez hasonlóan mindig meghatározó szerepet fog játszani a turizmusban, és folyamatosan képes a kor igényeinek megfelelően alkalmazkodni, átalakulni, ezért kellő szakértelem mellett megtérül a befektetett idő, energia és tőke is. Ennek megfelelően szeretném felhívni a figyelmet az autóbuszokkal kapcsolatos nagyobb odafigyelés szükségességére, illetve a kérdéskör hangsúlyosabbá tételére a hazai turizmuspolitikában is.

166

Mivel az autóbuszok turizmusban betöltött szerepéről viszonylag hiányos a fellelhető szakirodalom, ezért dolgozatom elkészítése során elsősorban primer kutatásokra támaszkodhattam, melynek keretében több interjút is készítettem a piacon szereplő autóbuszos utaztatással foglalkozó vállalkozások és utazási irodák képviselőivel. A dolgozat további részeiben található elemzések szekunder kutatásokra épülnek, melyek elsősorban a témával kapcsolatos szakirodalomból, internetes forrásokból és publikus céges, egyesületi dokumentációkból származnak. Az alkalmazott primer és szekunder kutatásokra támaszkodva a szakdolgozatom során szeretném bizonyítani az általam felállított hipotéziseket, valamint a kutatás eredményének megfelelően konkrét javaslatokat tenni az autóbuszos utaztatás és utazásszervezés jövőjét illetően. Bízom benne, hogy dolgozatom eléri az itt kitűzött célokat és megfelel a vele szemben támasztott elvárásoknak és követelményrendszernek.

BÖRÖCZ SZANDRA Konzulens:IV. évfolyam Nagy AdrienneIdegenforgalom- szálloda szak képzésvezetőBGF - KVIK

AZ „EGÉSZSÉG VÁROSA” HÉVÍZ, ÉS ANNAK GYÓGYTURISZTIKAI HELYZETE ÉS LEHETŐSÉGEI

A dolgozat Hévíz gyógyturizmusát, és annak lehetőségeit taglalja. Munkám célja megvizsgálni- Hévíz példáján keresztül-, hogy Magyarország számára mekkora értéket képvisel a gyógyturizmus. Ezen kívül azt is vizsgálom, hogy a hagyományos gyógyturizmus megőrizhető- e, vagy szükséges az új trendek felé nyitni.Mindenek előtt a Balatoni Idegenforgalmi Régió turizmusának és gyógyturizmusának alakulását vizsgálom szekunder statisztikai adatok segítségével. Majd Hévíz város gyógyidegenforgalmi adottságait és versenytársait elemzem, szintén másodlagos statisztikai adatokkal. Majd a Balatoni Régió fejlesztési tervein keresztül szeretnék rámutatni arra, hogy a régió számára a turizmus, azon belül a gyógyturizmus jelentős értéket képvisel. Szükséges építeni a gyógyturizmusra, így Hévíz városára is. Az elemzésemhez leíró módszert alkalmaztam. A továbbiakban azt vizsgálom, hogy a hagyományos gyógyidegenforgalom mellett milyen új lehetőségeket érdemes a városnak figyelembe vennie, hogy új célcsoportokat és célpiacokat tudjon megnyerni. Valamint saját készítésű mélyinterjú segítségével próbálok rámutatni arra, hogy Hévíz alkalmas- e az új trendek befogadására, és ehhez az Egészségturizmus Éve milyen lehetőségeket kínál.

167

FÁBIÁN ANNA Konzulens: MÁTÉ HELGA Dr. Engelberth IstvánII. évfolyam főiskolai docensGazdálkodási és menedzsment szakBGF – PSZK SA

HOLLÓKŐ-SZÉCSÉNY-IPOLYTARNÓC TURISZTIKAI TENGELY MŰKÖDÉSE

Nógrád megye 205 ezer lakosával az ország legkisebb lélekszámú, 2544 km2 kiterjedésével a második legkisebb területű megyéje. A megye turizmusában kiemelkedő jelentősége van a Hollókő-Szécsény-Ipolytarnóc idegenforgalmi tengelynek. Nógrádi lakosként illetve főiskolai hallgatóként célunk, bemutatni és megvizsgálni ennek a tengelynek a működését, felmérni valóságos idegenforgalmi szerepét. Arra a fontos kérdésre kerestük a választ, hogy milyen a szerepe, súlya a turizmusnak Nógrádban? Ezen belül is, mi a jelentősége a Hollókő-Szécsény-Ipolytarnóc idegenforgalmi tengelynek? Távolabbi célként arra kerestük a választ, mennyire lehet valójában kitörési pont a megye számára az idegenforgalom? A megye turizmusában központi kérdés, hogyan lehetne több turistát a területre csábítani, illetve hosszabb ideig itt tartani?

Tanulmányunk egyik alapja egy kérdőíves megkérdezés (primer információk) volt, amit a BGF PSZK Salgótarjáni Intézete végzett Ipolytarnócon. Ennek feldolgozására vállalkoztunk. A helyszín választása nem véletlen, hiszen Ipolytarnócon („Ősvilági Pompei”) számos turisztikai fejlesztés történt az elmúlt években, és a megye leglátogatottabb településének számít Hollókő mellett. Dolgozatunkban igyekszünk feltárni a fejlesztések hatását a látogatottságra és a további fejlesztési lehetőségeket (igényeket) is kerestük.

168

RÉVÉSZ HAJNALKA Konzulens:III. évfolyam Dr. Jusztin MártaTurizmus-vendéglátás szak, főiskolai docensidegenforgalom-szálloda szakirány BGF - KVIK

A SZOCIÁLTURIZMUS MEGVALÓSULÁSA HAZÁNKBAN - AVAGY TURIZMUST MINDENKINEK

Az utazási irodák ajánlatait nézegetve óhatatlanul felmerül bennem a kérdés, hogy a részvételi díjakat ki tudja megfizetni? Úgy gondolom, hogy a kevésbé tehetős rétegek számára ezek az utak megfizethetetlenek. Nagyon fontosnak tartom a hátrányos helyzetűek üdültetését, azonban sok kérdést és problémát vet fel a megvalósítása.A kutatásom célja a magyar szociálturizmus helyzetének és megvalósulásának vizsgálata, a társadalmi csoportok életmódjának, utazási szokásainak megfigyelése, valamilyen kompromisszum megtalálása az eddig utazni képtelenek és a turisztikai szolgáltatók között a kereslet és a kínálat feltérképezése révén. Választ kerestem arra, hogy a szociálturizmus szereplői miképpen járulhatnak hozzá a cél megvalósításához, milyen szociálturisztikai szervezetek alakultak ki és milyen támogatási rendszer jött létre Magyarországon, mely segít megvalósítani az elképzelt célokat?A problémát primer és szekunder kutatási formák segítségével szeretném feltárni. A szekunder forrásokat illetően kimondottan a témát feldolgozó könyv nem áll rendelkezésre, tehát főként más írott forrásokra kellett támaszkodnom. A dolgozat sikeres megírásához a Magyar Jogtárból törvényeket tekintettem át, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányát, elengedhetetlennek éreztem Európai Uniós határozatok, jelentések áttanulmányozását. A Központi Statisztikai Hivatal letölthető kiadványai, évkönyvei és egyéb felmérések, valamint szakmai folyóiratok, különböző internetes források, továbbá tanulmányok és kéziratok is nagy segítséget nyújtottak a dolgozatom megírásához. Primer forrásként az információkhoz jutás fontos módszere volt az interjú.

169

A hipotézisem beigazolódni látszik, hiszen valóban sokakat érint ez a problémakör és sokak érdeke volna a szociálturizmus fellendítése. Alapvetően mondhatjuk, hogy a szociálturizmus jelen van hazánkban is egyetlen komplex megoldás révén, de azt hiszem kijelenthetjük, hogy nem szentelünk rá elég figyelmet. A dolgozatban javaslatokat tettem a jelenlegi helyzet javítása érdekében. A turizmus nyílt rendszer, ebből következik, hogy a szociálturisztikai probléma megoldását nem csak idegenforgalmi szolgáltatókra kell hárítani, hanem az egyéb szereplőknek (állam, önkormányzatok, egyházak, vállalatok) is részt kell vállalni az ügy megoldásának érdekében. Ezért az előbb említettekre kiterjedve dolgoztam ki ötleteimet.

TOLLÁR EDINA konzulens:II. évfolyam Montagnon BeatrixKommunikáció és médiatudomány szak főiskolai adjunktusBGF - KKK

IMÁZSTEREMTÉS ÉS –FORMÁLÁS A TURIZMUSBAN

A turizmusból származó bevételek manapság minden ország jövedelmének nagy részét képezik. Akárhol járunk a világban, minden egyes helyen, még a legapróbb városban is olyan impressziókat, benyomásokat szerzünk, melyek akár örökké bennünk fognak élni. Éppen ezért, minden nemzet (tagjai) számára rendkívül fontos az, hogy milyen képet alakítanak ki magukban róluk az odaérkező turisták. Legyen szó híres nevezetességekről, az adott országot jelképező emblematikus karakterekről, minden tényező, mely az adott országhoz bármilyen módon köthető, jelképezni, képviselni fogja azt a világ szemében.

Dolgozatom megírásával az a célom, hogy feltárjam Magyarország azon tradicionális és kulturális jelképeit, értékeit, melyeket – úgy vélem – nemhogy minden magyarnak, minden külföldinek ismernie kellene. Véleményem szerint rendkívül fontos, hogy a nemzetek törekedjenek arra, hogy lehetőségeik szerint a lehető legjobb véleményt alakítsák ki az emberekben magukról. Ez pedig sajnos nem mindig könnyű. Sokszor meg kell birkóznunk különféle sztereotípiákkal, „berögződésekkel”, melyeket csak rendkívül nehezen, esetleg egyáltalán nem is tudunk leküzdeni.

Kutatásom törzsét tehát egyértelműen Magyarország képezi, a hazai turizmus és annak már kialakított vagy épp kialakulóban lévő imázsa áll a középpontban. Szeretném hinni, hogy a másokban kialakult pozitív benyomások még tovább erősíthetők, a negatívak pedig

170

- kemény munkával és rengeteg odafigyeléssel – nem csak időlegesen, hanem örökre „száműzhetők”.

TÓTH VIKTÓRIA Konzulens:III. évfolyam Dr. Szabó GézaTurizmus-vendéglátás, egyetemi docensIdegenforgalom és szálloda szakirányBGF- KVIK

ÉRDEKELLENTÉTEK A TOKAJI TÖRTÉNELMI BORVIDÉK KULTÚRTÁJON

A Tokaji Történelmi Borvidék 2002 óta a világ kulturális örökségének részét képezi. A világörökség védőzónájába, Szerencsre tervezett hőerőmű által kialakult konfliktusok felszínre hoztak több világörökséggel kapcsolatos társadalmi problémát. Az beruházás a helyi lakosságot és a közvéleményt egyaránt megosztotta. Az ipari fejlesztést támogatók, szemben a tokaji borászokkal és egyéb civil szervezetekkel a munkanélküliség megoldását látták a szerencsi biomassza erőmű megépítésében. A világörökségi cím, de még inkább hazánk egyik legkiemelkedőbb borvidékének védelme azonban megköveteli, hogy egy olyan létesítmény, melynek tájba illősége, káros anyag kibocsátása, és a vele járó forgalmi terhelés rendkívüli módon veszélyeztetné a térség kiemelkedő értékeit, ne épülhessen meg. Dolgozatomban a konfliktus kialakulásának okait és a helyi lakosság világörökségi címhez való viszonyát próbálom felkutatni. A tokaji események által egyértelművé válik, hogy jelenleg nem pontos a jogi szabályozás a világörökségi helyszínekkel kapcsolatban, hiszen a nemzetközi jogrend nem terjed ki az egyes térségek feladataira, így a szerencsi beruházáshoz hasonló esetekben a felelősség és engedélyezési eljárások kérdése nem

171

tisztázott. Ez a tény idézheti elő a helyi lakosság bizonytalanságát, a társadalmi megosztottságot is. A jövőbeli cél az, hogy világörökség és fenntartható fejlődés fogalmai ne különüljenek el egymástól. Ennek figyelembe vételével a dolgozat turisztikai fejlesztési lehetőségekkel, a világörökségek imázsformáló szerepével foglalkozik. A kiemelkedő értékek turisztikai hasznosítása ugyanis lehetőséget ad a térség jövőbeli fellendülésére és a munkanélküliség megszüntetésére.

VICZIÁN MARTIN konzulens:IV. évfolyam dr. Jusztin MártaTurizmus-vendéglátás szak főiskolai docensBGF - KVIK

INTERAKTIVITÁS ÉS KREATIVITÁS VIZSGÁLATA A MÚZEUMOKBAN A RAMSZESZ PROJEKT PÉLDÁJÁN

KERESZTÜL

„A hazai kulturális turizmus egyik legjelentősebb vonzerejét a múzeumok jelentik, amelyek egyre inkább megújulva, turistabarát szemlélettel teszik elérhetővé a magyar kultúrát.” szól a Nemzeti Turizmusfejlesztési stratégiai 2005-2013 megfogalmazásában. Számos múzeum és kiállítás vallja hitvallásának – a szűkös erőforrások hátterében -, hogy a látogatottság növeléséhez a szolgáltatási színvonal és a látogatóbarát tevékenységek fejlesztése nélkülözhetetlen. Ennek eléréséhez azonban a bemutatásra kerülő műtárgyak (reprodukcióik) korszerű formában, új ismeretadó módszerének bevezetése szükségeltetne. Élményelemek, újszerű, kreatív, interaktív módszerek bevezetése szignifikáns keresletnövekedést eredményezhetnek, mely egyben a kínálat alapvető indító motorjává is válhatna.

Dolgozatom legfőbb célja az, hogy igazolja a múzeumok fontosságát a kulturális turizmus területén, mind hazai és nemzetközi viszonylatban, illetve megoldást találjak arra a kérdésre, hogy a múzeumok milyen eszközökkel képesek növelni látogatószámukat kultúra közvetítő szerepüket megtartva. Ahhoz, hogy mélyreható vizsgálat tárgyát képezzék a muzeális intézmények, fontos felállítani egy modellt annak igazolására, hogy miként változnak az idők során a látogatók által elvárt igények és milyen változtatások szükségesek a kínálat oldaláról.Hazai és külföldi szakemberek tudományos írásai és saját primer kutatásom inspiráltak a téma aktualitásának igazolására, hiszen a múzeumok kultúra közvetítő feladatköréből

172

kilépve az életszínvonal fejlődésében, a gazdaság előmozdításában, új munkalehetőségek teremtésében, a természet értékeinek javításában és újabb zöld területek kialakításában is kiemelkedő szerepet játszhatnak. Sok esetben a kultúra lehet – leginkább a múzeumok – az egyetlen pillérje mindahány városfejlesztési projektnek, amelyek a belváros fejlesztésének és további városközpontok fejlesztési projekt terveinek stratégiai központjai.A Ramszesz Projekt példáján keresztül pedig kiváló lehetőség ígérkezik annak bemutatására, hogy az interaktivitás – a kínálat egyik mozgatórugója – milyen szinteken képes megjelenni, illetve felvázolja a jövő kiállításainak egyik lehetséges megközelítését, azaz miképpen tud egy kiállítás szórakoztatni és oktatni is egyszerre. Mindez pedig rávilágít a múzeumok új trendjeire, a múzeumok kibővült feladatkörére és egyben arra is, hogy milyen új szolgáltatásokkal kellene a múzeumoknak fellépniük a turizmus piacán. Ahogy egy időszaki kiállítás megszervezésében, úgy egy múzeum életében is elengedhetetlenné válik, hogy az új tudományterületek megjelenjenek a gazdálkodás folyamatában. A muzeális intézmények jegyeladásból származó bevételei pedig korántsem tudják fedezni a költségeket, tehát fontos és lényeges a múzeumok gazdasági és társadalmi helyzetének vizsgálata ha valóban szeretnénk, hogy a „tudomány szentélyei” fennmaradjanak és mindeközben „múzeumok” is maradhassanak.

VILÁGGAZDASÁG SZEKCIÓ

173

BENKŐ ÁGOTA Konzulens:III. évfolyam Dr. Ferkelt BalázsNemzetközi gazdálkodás szak főiskolai docensBGF - KKK

VÁLSÁGOK TERMÉSZETE ÉS KIALAKULÁSUK ESÉLYE

Azért választottam TDK-dolgozatom alapjául a válságelemzés témáját, mert a világgazdaságban egyre újabb és újabb recessziók lépnek fel, sokszor egymással összekapcsolódva. Ezen válságok tanulmányozása során mind több érdekességet fedeztem fel, ezért úgy gondoltam, hogy a világon eddig fellépő recessziókat érdemes lenne elemeznem. Így dolgozatomban megtalálható az 1929-33-as világválság, az olajválságok, dél- amerikai válságok vagy éppen az ázsiai válság bemutatása.

A válságok kialakulásának okaira, belföldi és nemzetközi következményeire, hatásaira fektettem a hangsúlyt. Dolgozatomban igyekeztem bebizonyítani, hogy a fejlett gazdaságok világszintű válságai az Amerikai Egyesült Államokból indulnak ki. Az USA a világpolitika és a világgazdaság meghatározó szereplőjeként kereskedelmi, gazdasági, tőkekapcsolatok révén képes a világ konjunkturális helyzetének befolyásolására. A válságok újratermelődésének lehetőségét erőteljesen meghatározzák a válságkezelés után is megmaradt rossz struktúrák, kockázati tényezők, amelyek újabb és újabb recesszióhoz vezethetnek.A napjainkban is érezhető, 2007-ben jelentkező, majd 2008-ban globálissá váló válság szintén Amerikából indult ki a felelőtlen hitelezések következtében. A különböző fejlettségű országokra különböző mértékig hatott, így a válságkezelés is nagyban eltérő. Ezért áttekintettem néhány európai állam válságra alkalmazott receptjét. Látható, hogy a mai kormányoknak alternatív, az eddigiektől merőben eltérő intézkedések meghozatalára kényszerültek. Hatékonyan és gyorsan kell cselekedniük a siker érdekében.

174

Feltételezésem szerint a világgazdasági válság még nem ért teljesen véget, sok jel arra mutat, hogy nem következett be a megfelelő szerkezeti, intézményi átalakulás, így egy újabb hitel-, illetve ingatlanpiaci válság veszélye nem múlt el. Hipotézisem szerint a világgazdaságnak olyan újabb válságtényezőkkel is számolnia kell mint például a vízkészletek szűkös rendelkezésre állása, vagy az olajkészletek csökkenése.

KISS KRISZTINA konzulens:III. évfolyam Dr. Ferkelt BalázsNemzetközi gazdálkodás szak főiskolai docensBGF - KKK

GÖRÖGORSZÁG ÉS AZ EURÓ KAPCSOLATA

TDK dolgozatom két nagyobb témát ölel fel,az euró és Görögország. Az euró kapcsán áttekintettem néhány történeti mozzanatot a bevezetésével,illetve azt is,hogy milyen feltételeket kell teljesíteniük az egyes tagországoknak. Az euró bevezetése a 2004-ben csatlakozott országok számára mindig egy visszatérő téma,így Magyarország számára is. Hazánk esetében azonban egy konkrét dátumban nem sikerült még megegyezni,csak találgatások vannak ezzel kapcsolatban,hiszen időről időre későbbi dátumra halasztják az euró bevezetését.

A válság az összes európai uniós országot súlyosan érintette,azonban volt egy olyan ország,melyek már a csőd közeli állapotba kerültek. Azért is emeltem ki dolgozatomban Görögországot,mert a gazdasági helyzet,amely az országban fenn áll már tekinthető belügynek. Egyrészt az Európai Unióban az államok szoros függésben vannak. Görögország is egy nyitott gazdasági ország így a világgazdasági folyamatok erősen érintik. Ezért is gondolom úgy,hogy Magyarországnak is figyelemmel kell kísérnie a görög eseményeket főleg mivel egyszer mi is az eurózóna tagjává válunk és ezáltal még nagyobb hatással lehetnek ránk a görög folyamatok.

175

NÉMETH LÁSZLÓ konzulens:STOMFAI BIANKA Bartáné dr. Muharay IrénI. évfolyam főiskolai docensNemzetközi gazdálkodás szakBGF – KKK

ERŐLTETETT A PÁRHUZAM?... A VÁLSÁGOK LÉLEKTANA

Az elmúlt évek legfontosabb közgazdaságtani problémája kétségtelenül a 2008 októberében, az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló pénzügyi válság volt. Dolgozatunk a válságok lélektanának, anatómiájának kérdését helyezi a középpontba. A mélyebb megértés érdekében az 1929-30-as gazdasági világválság kiindulópontjáig és kiváltó okaiig nyúltunk vissza. A kor gazdasági elemzőinek és a téma aktuálissá válása miatt az újraelemzőinek nézeteit összegeztük és az átfedések segítségével az elfogadott gondolatmeneteket vettük alapul a 2008-as válsággal való összehasonlítás során.

Az amerikai jelzáloghitel-piaci válság hatásainak elemzése alatt szintén egy permanens képet igyekeztünk kialakítani az előjelektől a következményekig, eljutva egészen a hazánkat érintő fejleményekig. A magyar krízis tárgyalása során azonban sorra vettük a hazánkra vonatkozó sajátos gyenge pontokat is, a nemzetközi válságra jellemző általános hatások mellett.

Kutatásunk az általunk fellelhető nyomtatott és digitális szakirodalomra épül. A válságok kapcsolatrendszerének és a pénzügyi rendszerek relatív függésének letisztázása után a következtetéseink összegzése található. Reményeink szerint, írásunk a

176

későbbiekben a téma iránt érdeklődőknek talán forrásként szolgálhat majd, vagy legalább segítséget nyújt a könnyebb megértésben, feldolgozásban.

PEHL KATALIN konzulens:II. évfolyam Szilágyi JuditNemzetközi gazdálkodás szak főiskolai tanársegédBGF - KKK

AMERIKA ELADÓSODÁS KÍNA ÉS JAPÁN FELÉ

A kutatás az Amerikai Egyesült Államok eladósodásának okait és folyamatát próbálja meg feltárni. Ehhez elengedhetetlen a történelmi áttekintés, melynek segítségével feltérképezhetjük a nagyhatalom és a többi ország viszonyát. A célkitűzés megállapítani, hogy történhetett, hogy a katonai, politikai és gazdasági nagyhatalom hanyatlásnak indult és milyen segítséggel tud újra talpra állni. A kutatás során megállapítást nyert, hogy az Egyesült Államok fizetésimérleg deficitjét a világ országai finanszírozzák, élükön Kínával és Japánnal.

177

német szekció · web view2010. angol-i. szekció bencze judit konzulens: ii. évfolyam papp judit...

Documents