nnaassllee||ee uu...

28
N Na as sl le e| |e e u u k ku ul lt tu ur ri i Могућности очувања народних Могућности очувања народних традиција у традиција у 21. веку 21. веку

Upload: others

Post on 29-Jan-2021

0 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

  • NNaassllee||ee uu kkuullttuurriiМогућности очувања народних Могућности очувања народних

    традиција утрадиција у21. веку21. веку

  • 3

    Свестрано образовање стицано током читавогљудског века човеку омогућава спознавање јединственихуметничких, тако и народних вредности. Уверени смо даобразовани и квалификовани стваралац који је упознаои усвојио културу свога народа и који је доживљава каосвоју, као такву ће је и ширити, а истовремено ће битиспреман да цени и културу другог народа. Свакако,веома је важна и интеркултурална комуникација којаслужи и циљевима очувања културне разноликости.Искуство је показало да се - због незнања - у нашемматеријализованом свету појединци се отуђују од својесопствене културе и окрећу се страним културама, штоса једне стране доводи до губљења корена, а са другестране до честе појаве кича; производње безвреднихпредмета, кореографија и програма које губеаутентичност, а које проистичу из настојања да се посваку цену дође до неког новчаног прихода.

    Као противтежа овим појавама - а на иницијативуНађ Иштвана - настао је мали тим ентузијаста који је ужељи да потпомогне напоре за очување своје народнекултуре и традиција, основао организацију чији ће сечланови овом приликом представити својимрукотворинама.

    Мађарски Фолклорни Центар у Војводини (МФЦ)основан је 1995. године у Бачкој Тополи, као непрофитна,нестраначка организација са циљем очувања, неговањаи ширења мађарске народне традиције. Оваорганизација путем својих веома распрострањенихактивности (стручних скупова за размену информација,стицања квалификација и цертификата, организовањапромоција и манифестација, стручних путовања ипосета, одржавања конференција, и сл.) представљаважни сегмент у овој области. Једна од главних подручјањеног рада су обуке на тему изворне народне уметности(народне игре, народна музика и народна радиност/ткање, вез, грнчарство, израда чипке, припрема иукрашавање народних ношњи, израда традиционалнихинструмената, украшавање јаја, израда медењака, и сл./).

    Ова организација је замишљена као матична кућа у којојће се окупљати сви који желе да се баве мађарскимфолклором (било духовним или материјалним). Овакућа ће обезбедити заинтересованим групама ипојединцима све потребне информације, као имогућности за адекватно стручно усавршавање и помоћу остваривању разних пројеката везаних за мађарскифолклор. У складу са горе поменутим циљевима МФЦобјављује свој информативни лист у електронскомоблику (е-Motívum). У њему се налазе све важне иактуелне информације немењене за чланство и другезаинтересоване појединце. Значајније информације семогу наћи и на wеб страни организације(www.vmf.org.rs). Руководство наше организације чинипеточлано председништво и један секретар који радиволонтерски без новчане накнаде. Организација сефинансира путем чланарина, донација, спонзора ифондација, а њено седиште је у Суботици, у ул. ДожаЂерђа 17. Ту се налазе радне и службене просторије;радионице за практичну обуку са потребном опремом,учионице за теоретску наставу, стручна библиотека,канцеларија, итд.

    Наша организација од свог оснивања до данас вршиактивности које се односе и на организовање140 - часовних курсева за обуку народних рукотворинамађарског језичког подручја. Циљ ових обука јеупознавање израде употребних предмета за данашњегчовека уз примену некадашње изворне народнеорнаментике, односно другим речима у питању јеревитализација, очување и поспешивање рада малихнародних заната који су сада већ у фази изумирања.Осим тога ту је и давање већег значаја и приоритетаприродним материјалима за израду употребнихпредмета. Ова обука одраслих је у суштини серијакурсева. Обука се одвија са фондом од 280 часова (140часова у почетничкој групи + 140 часова у напреднојгрупи). Ови курсеви се одвијају у виду теоретског ипрактичног образовања уз стручну помоћ домаћих и

    НАСЛЕЂЕ У КУЛТУРИМогућности очувања народних традиција у 21. веку

  • 4

    страних (мађарских) професионалаца. На крају обуке јепредвиђено полагање завршног испита. У првој годиније већи део курса (60%) посвећен теоретском образовању,док је мањи део (40 %) предвиђен за практичну обуку. Удругој години је ова размера обрнута. Полазник који накрају прве године положи предвиђени испит, добијаодговарајући сертификат којом стиче право уписа надругу годину. Курс се у потпуности заснива наетнографији. Ове обуке су отворене за све генерацијеодраслих без ограничења у смислу старосне доби илистручног предзнања.

    Наши курсеви старих заната се одвијају од 1997.године: народни вез = 180 лица, од 2003. године народноткање = 64 лица, од 2005. године народно грнчарство = 22лица. Израду чипке је савладао 17 лица. До сада смо нанашим основним курсевима имали око 300 учесника изВојводине. Од свих наших полазника II. годину су - узположени завршни испит на крају - окончале двегенерације народног веза са 38 лица, две генерацијенародног ткања, односно 20 лица, и једна генерацијанародног грнчарства, односно 10 лица.

    Наше обуке су такође обухватале и теренски рад наоткривању, сакупљању и документовању народнихукрасних елемената на разним материјалима(текстилу, грнчарији) који се налазе у власништвудомаћег мађарског живља. Полазник ће у оквирупрограма, односно у току курса, поред стицањатеоретског и практичног знања, упознати и стручнулитературу и њену библиографију. Конкурси за обукустарих заната су сталног карактера и након пријаве 10 до15 кандидата креће нова основна обука. Курс за везиљеје тренутно у току.

    Након завршетка обуке у циљу даљег усавршавањастеченог знања, МФЦ у Војводини с једне странеорганизује летње кампове, а са друге стране окупља својебивше ученике да би се у данима викенда четири путагодишње одржали стручни састанци по струкама. Уциљу ревитализације народних заната предвиђа сепокретање и нових курсева за неке друге гране народнихрукотворина, а осим тога планира се и акредитацијамодела обуке наших програма.

    Експонате на овој изложби чине искључиво радовинаших бивших ученика, тј. чланова нашег фолклорногцентра. У изради ових предмета пре свега и у сваком

    случају је основни принцип аутентичност традиције.Сматрамо да уколико човек жели да црпи одређенеелементе из богатог асортимана вредности културнебаштине и народне уметности једног давно ишчезлогсвета, он током свога „лутања“ и тражења праваца у овојобласти, треба да буде свестан да свој циљ може постићипонизношћу и поштовањем, као и широким спектромзнања о том свету.

    По мишљењу наших ученика овај рад је истовременои истраживање које је неопходно за остваривање циљада традиција оживи и да опстане у својој природности.

    Након што се радови подвргну оцени стручногжирија састављеног од компетентних зналаца фолклора,сваке године се изабере око 40 лица који добијајумогућност да у организацији МФЦ-а учествују напродајним изложбама, па тако и на највећојманифестацији тога типа у Мађарској.

    На домаћи конкурс везиља „Полак Маргит“ који јетакмичарског карактера, коју организује МФЦ једанпут удве године, 2008. године се из 12 војвођанских местајавило 58 кандидата са 140 радова. Од овог материјала сежири определио за приказивање 90 радова урађених одстране 46 везиља. Овом приликом вам представљамо иједан део поменутог материјала. Ови употребнипредмети су израђени од текстила и презентују техникуукрасних елемената у свету боја и облика у областимађарског народног веза, наравно у новом контексту иза данашњу намену. Шарени вез вуницом је са околинеШопрона (Мађарска) а са мустрама намењених заоивичавање јастучница дочарава нам атмосферу далекеТрансилваније. Неки текстили нас подсећају на украсе иорнаментику израде својеврсне одеће пастира. Бели везса рупицама (шлинг) представља карактеристичнеелементе украшавања код мађарског живља напросторима Бачке и Баната. Од временена када језапочето бојење, након везења памуком плаве и бордобоје, у неким пределима се лепо може видети изобиљеразних боја. Овде присутни веома истанчани беливезови ма да показују известан утицај грађанског стила,они су својевремено красили и сељачке домове.Орнаментика која је под утицајем ренесансе доспела идо нас, била је заступљена искључиво у кућамааристократије и у црквама. Ови радови господскимвезом красе свечане и елегантне текстиле. Они спадају у

  • 5

    сасвим другу категорију веза, намењени су за другеамбијенте, па због тога и одступају од карактеристичногукуса мађарске народне заједнице. Мада, треба додатида су ове везове са тананим чипканим ивицама некадаизрађивале и сељанке. Поред овде приказаних одевнихпредмета, комплет за младу приказује аутентичнукопију одећа коју свака млада у својој свадби облачи упоноћ, након што је скинула белу венчаницу. То је тахаљина коју свака „нова жена” и данас у Дорословуоблачи за традиционални „плес младе”.

    Наша организација је прву изложбу ткаљапредвидела за мај 2009. године. Сада приказанетаписерије са једне стране су копије оригиналних радоваоткривене од стране наших ученика приликомскупљања етнолошке грађе на терену у три подунавскасела, у Војловици у Скореновцу и Иванову, а осликавајуфарбане таписерије из Буковине (Румунија). А са другестране, изложени радови и украшавања на њима судобила нову димензију и намењена су данашњемкориснику. Платна која су урађена некадашњомтрадиционалном техником и својеврсним украшавањем,такође могу бити употребни предмети данашњице уодговарајућем амбијенту, нарочито за време некогславља.

    Што се тиче грнчарија, изложени су радови из петрегиона који су некада представљали мађарскегрнчарске центре, а то су: Јужно подунавље областШаркез (Sárköz) околина Сексарда (Szekszárd), Севернаи Средња низија, тојест област Шарошпатак(Sárospatak), Тисафиред (Tiszafüred) и Мезетур(Mezőtúr), затим Јужна низија Ходмезевашархељ(Hódmezővásárhely). Изложени радови осликавајукарактеристичне облике, украшавања и боје наприказаним посудама за јело и пиће, као и за печење ичување хране. Ту су такође и карактеристичне посуде изобласти Гемера (Gömör) и села Шивете (Süvéte) изСловачке, као и из Трансилваније (Румунија) која сеистиче богатом грнчарском културом тамошњихмађара! Познато је да су својевремено и мађарска селанаших крајева била снабдевана грнчаријом изпоменутих центара.

    Како је већ наглашено сви ови предмети су намењеничовеку данашњице.

    Сматрамо резултатом што учесници наших курсевау великој већини случајева већ раде за себе, за својупородицу и својим радовима украшавају своје куће, илишију себи гардеробу. Осим тога израђују и пригоднепоклоне за одређене прилике као што су венчања,породични, божићни и новогодишњи празници и сл.Два наша ученика грнчара су приватни предузетници, аотварање фирме једне ткаље је у току.

    Ови примери су доказ да је након завршеткаодговарајуће обуке појединац оспособљен да и каомислилац и креативни стваралац искористи своје знањеи буде способан да од природних материјала изради - састручног аспекта високо оцењене - веома захтевнеупотребне предмете које карактерише аутентичност иочување традиција. Ови предмети су специфичногоблика и садрже карактеристичне народне елементевезане за одређену регију, историјско доба и било којег- у овом случају мађарског - народа.

    Надамо се да смо путем наших активности ипрограма, као и путем ове изложбе успели да скренемопажњу на народну културну баштину, и да ћепосетиоци ове изложбе стећи увид у прилике данашњедомаће живе мађарске народне уметности. Жеља нам јеистовремено да допринесемо адекватном признањукласичних вредности фолклора и уградње исте у општусвест човека данашњице.

    Мађарски фолклорни центар у Војводини сенајсрдачније захваљује следећим институцијама које суподржале овај пројекат и допринеле његовојреализацији:

    - НКА Колегију културе (NKA KözművelődésiSzakmai Kollégium) у Будимпешти,

    - Покрајинском секретаријату за прописе, управу инационале мањине (Нови Сад),

    - Етнографском музеју у Београду као сараднику, којинам је обезбедио простор за изложбу (Манакова кућа),руководиоцу ове установе и његовим сарадницима.

    Суботица, фебруар 2009. г.

    Рај Розалијасекретар, инструктор народне рукотворине Мађарског фолклорног центра у Војводини

  • 9

    Széleslátókörűséggel, az egyén folyamatos képzésévelérhető el a valós, az egyedi érték, így az egyetemes emberikultúrán belül a népi értékek felismerése is.

    Meggyőződésünk, hogy csak is az, az alkotó, aki a magakultúráját ismeri és magáénak érzi, lesz képes azt megfelelőmódon továbbadni. KépzeLségeáltal a másság elfogadásával pedigbármely nemzet kultúrája sajátosértékeinek tiszteletére is. Anemzetek néphagyománya érté-keinek megőrzése érdekébenmindenképpen igen jelentős azinterkulturális párbeszéd.

    A tapasztalat azt mutatja, hogymegfelelő információk hiányábanaz egyén gyakran távolodik el amaga kultúrájától és nyúl a divatosidegen kultúrákhoz. Ez egyrésztgyökértelenséghez vezet, másrésztviszont szemtanúi vagyunk amindenáron való jövedelem-szerzés céljából történő, gyakoriigénytelen, értékeket nemhordozó, hagyományhűség éshitelesség nélküli giccses alkotásokkészítésének, ill. koreografiák ésrendezvények létrehozásának. Ejelenségek ellensúlyozása, meg-szűnése érdekében kívánt tenni amaga népi kultúrájának továb-béltetése ügyében az a kiscsoportosulás, amely Nagy István kezdeményezésérelétrehozta azt a szervezetet, melynek kézművesei iL mostbemutatkoznak.

    A Vajdasági Magyar Folklórközpont (VMF) párton kívülicivil szervezet, 1995-ben alakult meg Topolyán, a

    hagyományos magyar népi kultúra tudatosítása, ápolása éstovábbéltetése céljából.

    Szervezetünk igen szerteágazó tevékenységén belül(szakmai információcsere, minősítők, bemutatkozási

    lehetőségek biztosítása, hiánypótlórendezvények elindítása, kon-ferenciák, szakmai tanul-mányutakszervezése, stb.), egyik fő terület anépművészet oktatásának meg-szervezése a népzene, néptánc éstárgyalkotó népművészet szak-ágakban (népi szövés, hímzés,fazekasság, mézeskalács, csipke- ésviseletkészítés, tojásírás, stb.). Aszervezet célja tehát, hogyösszefogja, informálja és megfelelőszakmai segítséget nyújtson amagyar népművészet iránt(szellemi és tárgyi) érdeklődőkszámára egy magasabb szakmaiszínt elérése érdekében,programaik megvalósításához amagyar népművészet területérevonatkozóan. Az információáramlás érdekében a VMFe-Motívum elnevezéssel elek-tromos hírlevelet jelentet meg atagság, valamint az érdeklődőkszámára. A szervezetre és tevé-kenységére vonatkozó jelentősebb

    tudnivalók a www.vmf.org.rs honlapon találhatók.

    A vezetőség öt tagú elnökségből és egy titkárból áll.Felvállalt feladataikat valamennyien társadalmi munkában,honorárium nélkül végzik.

    ÖRÖKSÉGA néphagyomány továbbéltetésének lehetőségei a 21. században

  • 10

    A szervezet tagdíjak, támogatók, donátorok ésalapítványi pályázatok anyagi támogatása által működik.Székhelye Szabadkán a Dózsa György u. 17. sz alaL található,az ingatlanban berendezeL szakoktató tantermekkel,tanműhelyekkel, szakkönyvtárral és irodával, stb.

    Tevékenységünk a VMF megalakulásától folyamatos,kézműves képző tanfolyamaink szervezésére vonatkozóanis. A cél, a magyar nyelvterület hagyományos népidíszítőelemeinek alkalmazásával készült használati tárgyakelkészítésének elsajátítása, a mai ember igényeit kielégítve.Vagyis, a kihalófélben lévő népi kismesterségek újraélesztése,alkalmazásuk szorgalmazása, a természetes alapanyagokhasználati előnyének tudatosítása. Ez FELNŐTTKÉPZÉSsorozat valójában. A 2 x 140 órás tanfolyam (kezdő + haladócsoport) hazai és magyarországi képzeL szakemberekbevonásával, elméleti és gyakorlati előadásokkal folyik, évvégi vizsgával. Az első évben az elméleti előadások 60%-ban,a gyakorlati foglalkozások 40 %-ban történnek. A II. évesetében ez az arány, fordítoL. Az első év végén vizsgázoLhallgató TANÚSÍTVÁNYT kap, mely feljogosítja a II. évrevaló beíratkozáshoz. A tanfolyam egésze a magyarnéprajztudományra épül. A képzésre Vajdaság egészterületéről az iKú és felnőL korosztályból bárki jelentkezhet,szakmai előtudás figyelembevétele nélkül.

    Kézműves képző tanfolyamaink: 1997-től népi hímzés=180fő, 2003- tól népi szövés= 64 fő, 2005-től népi fazekasság = 22fő, csipke készítés = 17 fő. Ezidáig közel 300 fő veL résztalapképzéseinken a Vajdaságból. A II-ik évet a hímzők kétgenerációja 38 fő, a szövők két generációja 20 fő, a fazekasokegy generációja 10 fővel fejezte vizsgatétellel.

    A hazai magyarság körében fellelhető textilen,cserépedényen előforduló népi díszítőelemek felkutatása,összegyűjtése és dokumentálása is tanfolyamaink részétképezte. A tanfolyam idején előrelátoL program keretében atanuló, a szakirodalommal és bibliográfiával ismegismerkedik. Kézműves képző tanfolyamaink felhívásafolyamatos. 10-15 fő jelentkezésével indul az új, alapfokúképzés. Az alapfokú népi hímző tanfolyam folyamatban van.A tanfolyam befelyezte után a nyári, egyhetes népművészetikézműves táborok szervezése melleL, a VMF évente,

    szakáganként négy alkalommal, hétvégi szakmaitovábbképző találkozót szervez a volt tanfolyamhallgatókszámára szakmai felügyelet, irányítás, tudásuk gyarapítása,tökéletesítése céljából. A kihalófélben lévő és már kihalt népikismesterségek újraélesztése, alkalmazásuk szorgalmazása,a természetes alapanyagok használati előnyének tudatosításaérdekében terveink közöL szerepel mindenképpen, továbbiszakágak képzésének beindítása valamint programunkképzési modelljének akkreditálása.

    Az iL látható kiállítás anyagának teljes egésze volttanulóink ill. tagságunk alkotásait mutatja be. Ahagyományhűség és hitelesség minden esetben elsődlegesszempont az alkotások elkészítésénél. Az útkeresés során azttudni kell mindenképpen, hogy amennyiben egy letűnt világnépi kultúrája értékeiből bárki meríteni kíván, azt csakisalázaLal és tiszteleLel teheti és arról a világról nagyon sokat(meg) kell tanulnia! Tanítványaink szerint, folyamatoskutatás is egyben ez a munka, mely tevékenységelengedhetetlen ahhoz, hogy a hagyomány a magatermészetességében jelenjen meg és tovább tudjon élni.

    A néprajzos szakemberek általi zsűrizés után rendezeLkiállításokon, közel 40 fő vesz részt évente a VMFszervezésében Magyarország legnagyobb kézművesrendezvényein. Az 1998-tól szervezetünk által, kétévenkéntigyakorisággal megrendezésre kerülő, megméreLetés jellegű,hazai Polák Margit Hímzéspályázatra 2008-ban Vajdaság 12helységéből 58 pályázótól, 155 darab érkezeL. Ebből aszakmai zsűri véleménye alapján 46 hímző, 90 alkotásakerült bemutatásra. A kiállítoL anyag egy részét mostÖnöknek is bemutatjuk. Ezek a textilből készült használatitárgyak, a magyar népi hímzőkultúra díszítőelemeinek, szín-és formavilágának, technikáinak prezentálásával készültek,új megfogalmazásban mai használatra. A színes szőrhímzés(gyapjúszál) a távoli erdély hangulatát idézi párnavégmintáival. Néhány textil a pásztorember öltözékénekdíszítményeit a szűcshímzés ornamentikáját élteti tovább. Afehér lyukhímzéssel készült darabok a Bácska, Bánátmagyarságára jellemző sajátos díszítőelemeket tartalmazzák.

    A színesedés korszakának kezdetéből a kék-bordópamuthímzés után, vidékenként a színek tobzódása is

  • 11

    nyomon követhető. Az iL látható igen aprólékos áLört fehérhímzés, már polgárias hatást mutat ugyan, de a falusiközösségek oLhonát díszíteLe egykor. A reneszánsz hatásárahozzánkig eljutoL ornamentika a nagyúri osztály ill. azegyház számára készíteL, igen ünnepies és elegáns úrihímzéses textileken látható. Ezek hangulatukban eltérnek amagyar közösségek sajátos népi ízlésétől, ám egykor a falusiasszonyok által is készültek, széleiken aprólékos vertcsipkeszegéllyel. A bemutatoL menyecske öltözet, hiteles másaannak a kompletnek, melyben miután leveteLe fehér ruhájáta menyasszony, minden doroszlói újmenyecske táncolja elmenyecsketáncát még ma is.

    A szervezetünk által előrelátoL I. SzőLespályázatiKiállítás 2009. májusában lesz megrendezve. A mostbemutatoL gyapjúszőLesek a három al-dunai székelyközösségben Hertelendyfalván (Vojlovica), Székelykevén(Skorenovac) és Sándoregyházán (Ivanova) tanítványainkkalvégzeL terepi gyűjtés során felszínre hozoL, bukovinaiFESTÉKESek eredeti darabjainak másolatai és díszítményeikújraértelmezésével készült, mára szánt darabok. A vásznakis az iL élő magyarság körében egykor alkalmazoLhagyományos technikával és díszítmánnyel készült maihasználati tárgyak lehetnek megfelelő környezetben, főkéntünnepeinken.

    A fazekasok esetében a következő öt magyar tájegységegykori fazekasközpontjának sajátos formáit, díszítményeit,színvilágát bemutató darabokról van szó (sütő, tároló, ivó,étkezőedények): Dél-Dunántúl, a Szekszárd környéki Sárközvidéke, Észak és Közép-Alföld azaz Sárospatak, Tiszafüred,Mezőtúr vidékének fazekassága, Dél-Alföldről az áLörthódmezővásárhelyi edények (Magyarország), Felvidékről agömör-vidéki és süvétei hagyaték (Szlovákia), valamintízelítő az erdélyi igen gazdag fazekas kultúrából (Románia).KöztudoL, hogy egykor vidékünk magyar falvait ezenközpontok fazekasai láLák el áruval.

    Ahogyan már említeLük, az iL látható használati tárgyaka mai ember számára készültek. Eredményként tartjukszámon, hogy volt tanfolyamaink hallgatóinak nagy részemár alkotásai által - melyek használati tárgyak- szebbé tudjatenni a maga és családja öltözetét, oLhonát és környezetét.

    Ugyanakkor temékeik alkalmi ajándékozásra is megfelelőek,pl. esküvő, családi, karácsonyi, újévi ünnepek, stb. Kétfazekas tanítványunk mára vállalkozó, egy szövő esetébenpedig folyamatban van a vállalkozás beindítása.

    Gyakorlással, valamint a szerzeL tudással okosangazdálkodó volt tanfolyam hallgató, mint gondolkodó,kreatív alkotó, képes bármely nemzet esetében, természetesalapanyagból, hagyományhűséget és hitelességet hordozó(ebben az esetben magyar) népművészeti elemekettartalmazó, korra, tájra, formára, diszítőelemekre vonatkozósajátosságokat mutató, igényesen elkészíteL, magasszakmai minősítést kiérdemlő használati tárgyak készítésére,melyek megtalálják helyüket mai lakás ésöltözetkultúránkban.

    Reméljük, hogy tevékenységünk, programaink, így ebemutató kiállítás által is, sikerült felkeltenünk azérdeklődést a népi kultúra értékei iránt. Bízunk abban is,hogy látogatóink némi betekintést nyertek a mai élő, magyarnépművészet hazai állapotába. Ugyanakkor szeretnénkhinni, hogy bár valamelyest hozzájárultunk a hagyományosnépművészet értékeinek mai éleLerünkbe való tudatosbeépüléséhez, meghonosításához, mindennapjainkszebbétételéhez.

    A Vajdasági Magyar Folklórközpont tiszteleLel mondköszönetet a kiállítás létrejöLét támogató:

    - NKA Közművelődési Szakmai Kollégiumnak,Budapest,

    - Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és NemzetiKisebbségi Titkárságnak, Újvidék,

    - E kiállításnak helyet adó, együLműködő intézmény, abelgrádi Néprajzi Múzeum (Manakova kuća) vezetőjének ésmunkatársainak.

    Szabadka, 2009. február

    Raj Rozáliatitkár, kézműves megbízo(

    Vajdasági Magyar Folklórközpont

  • 13

    True and unique values, as well as the recognition of folkheritage within the universal human culture, may beachieved by broad-mindedness and individual permanenteducation.

    We believe that only those creativepersons, who are familiar with theirown cultures and consider it their own,will be able to pass it on appropriately.Such persons, owing to their education,and by accepting diversity, will also beable to respect the specific culturalvalues of any other nation. Interculturaldialogue plays a vital role in preservingtraditional folk values of nations.

    Experience shows, that in lack ofadequate information individuals oftengo astray from their own culture andturn to trendy, foreign ones. On the onehand, it leads to rootlessness, while onthe other, we are witnessing theproduction of kitschy works,choreographies and events, createdwithout any true authenticity andbearing no values, which are oftentawdry and made to generate income atany price. In order to counterbalancesuch occurrences and to foster theirown folk culture and tradition, a smallgroup of people, led by István Nagy,have established an organisation whoseartisans will present themselves now.

    The Hungarian Folk Centre ofVojvodina is a non-partisan, civilorganisation, established in BackaTopolja in 1995, with the aim to raise

    awareness on, foster and maintain traditional Hungarianfolk culture.

    Within the organisation’s diversified activities (exchangeof professional information,certification, providing presentationopportunities, launching events onseldom addressed topics, organisingconferences, study tours etc.) one of themain areas of its activity is to organiseeducation in the field of folk music, folkdance and folk craftsmanship ( waving,embroidery, poLery, honey-cakemaking, lacework and making folkdresses, egg-decoration, etc.).Therefore, the organisation’s objectiveis to gather, inform and provideappropriate professional support tothose interested in the Hungarian folkart in order to achieve a higherprofessional level in that area, and toimplement programmes from the fieldof Hungarian folk art. To provide theflow of information, the Centrepublishes an e-bulletin under the title“Motívum” (Motif) and submits it to itsmembers and others, interested in thetopic. The organisation’s website atwww.vmf.org.rs provides detailedinformation about the organisation andits activities.

    The organisation's leadership ismade up of a five-member managingboard and a secretary. They allaccomplish their tasks voluntarilywithout any remuneration.

    HERITAGEFolk Heritage Maintaining Opportunities in the 21st Century

  • 14

    The funds necessary for the organisation’s activities areraised from membership fees, donations and by applying tocalls for applications. The organisation’s seat is inSubotica/Szabadka, at 17, Dózsa György Street. Thisproperty has been regenerated and equipped for trainingsand education in crafts and has a library, office and the like.

    Since its establishment, the Centre’s activities have beenimplemented continuously also in view of organisingtraining courses for crafts. The aim of these courses is toacquire skills for the manufacture of articles for personal useby applying traditional decorative folk elements, whichsatisfy contemporary needs. In fact, this is an ADULTEDUCATION course. The courses comprising 2 x 140lessons (beginners + intermediary) are held by professionalsfrom the country and Hungary, and include both theoreticallectures and practical work, with an end-of-the-year exam.In the first year, theoretical lessons make up 60%, andpractical ones 40% of the total fund. This proportion is theopposite in the 2nd year. At the end of the first year,aLendants, who have passed the final exam successfully,receive a CERTIFICATE, which makes them eligible foraLending the second year. The whole course is built uponHungarian ethnography. The education is open to bothyoung and adult from Vojvodina, regardless of their age andeducational background

    Crafts courses aLended by: since 1997: folk embroidery= 180 persons, since 2003: folk waving= 64 persons, since2005: folk poLery = 22 persons, lace making = 17 persons. Sofar, some 300 persons from Vojvodina aLended our basiccourses. The second year of training was completed by twogenerations of embroiderers (38 persons), two generationsof wavers (20 persons) and one generation of poLers(10 persons).

    Quests for, collection and documentation of folkdecorative elements on textiles and poLeries of the localHungarian population were part of our courses. During ourcourses, the aLendants can get familiar with the relevantprofessional literature and bibliography as well. Calls forapplications to our training courses are permanent. The newbasic training will start with the application of 10-15

    aLendants. There is an ongoing basic course in embroidery.After the completion of the courses, besides organising one-week long folk craftsmanship camps, the Centre alsoorganises four STUDIO-WORKSHOPS for each craft,upgrading courses over the weekends for former students,as well as professional guidance and tutoring in order toextend and improve their knowledge. In order to revive oldfolk crafts, which died or are dying out, to promote theirapplication and raise awareness on the advantages ofnatural materials, we incorporated in our plans to launchcourses in other crafts as well, and to accredit the trainingmodel of our programme.

    The artifacts displayed on the present exhibition are theworks of our students and members. Not being corruptedfrom the original and authenticity are elemental aspects inmaking such artifacts. In searching for the right path in folkart, one should always be aware, that those who turn to folkcultural values of an extinct world have to be humble andrespectful in doing so, and have to learn a lot about such aworld. According to our students, this work is also apermanent research, which is inevitable to re-create thetradition in its genuine form and make it able to survive.

    Organised by our Centre, almost 40 persons take partregularly on the largest craft events in Hungary after theassessment of their works by ethnographers on localexhibitions. On our local competition in embroidery namedafter Margit Polak, which has been organised since 1998biannually, we received 155 artefacts made by 58 applicantsfrom 12 seLlements in Vojvodina in 2008. Of that number ofworks, the professional jury decided to present 90 worksmade by 46 embroiderers. Part of that exhibition ispresented to you now. These objects for personal use weremade of textile, and present the decorative elements, coloursand forms of Hungarian folk embroidery culture, whichhave been "re-composed” to fit contemporary needs. Thecolourful embroideries made with dyed wool and cushionband paLerns remind us of the atmosphere in distantTransylvania. Some of the artefacts revive the decorativeelements of shepherd’s garments in fur embroidery. Stitch-works on white linen include decorative elements typical for

  • 15

    Hungarians in Bacska and Banat. After the period of canvasworks made in blue and dark red, an age of embroidery incolourful threads followed, with regional variations, and itcan be well tracked on some of the displayed works.Although the exhibited, meticulously made stitch-works inwhite have certain bourgeois effects, they were favoureddecorations in rural households as well. Ornaments broughtto our regions as an influence of the renaissance can be seenon embroideries made for the noblesse or for the clergy onvery ceremonial and elegant garments. The character ofthese works is different from the specific taste of Hungarianrural communities, yet rural women used to make suchgarments with meticulously made bone-lace bands. Thepresented bride’s garment is a genuine copy of a dress wornby newlywed women after taking off the white weddinggown, and this dress is still worn by brides in Doroszló.Our organisation has planned to organise the 1st Exhibitionof Wovens in May 2009. The presented woollen wovens arecopies of the original artefacts from Bukovina collectedduring the joint field visit with our students inHertelendyfalva (Vojlovica), Székelykeve (Skorenovac) andSándoregyháza (Ivanova), the three Székely municipalitiesin the lower Danube region. Canvases decorated intraditional Hungarian techniques and by traditionalelements may also be used today, especially during seasonalholidays.

    The displayed poLery (oven pans, containers, dining anddrinking poLery) represents the specific forms, decorationsand colours fostered in the poLery-centres of the followingfive Hungarian regions: the Southern Danube region, theregion of Sárköz near Szekszárd, the Northern and CentralGreat Plain region, i.e. Sárospatak, Tiszafüred, Mezőtúr, thevessels from Hódmezővásárhely (Hungary) from the SouthGreat Plain, the heritage from the region of Gömör andSüvéte (Slovakia), and some samples of the lavish poLeryheritage from Erdély (Romania). It’s widely known, that ourregion’s villages were supplied by the poLers from thesecentres.

    As mentioned earlier, the presented objects were madefor the contemporary man. We consider it a result, that most

    of our former students have made their clothes, home andenvironment more pleasant by manufacturing these andsimilar artefacts. Yet, these products are also convenient giftsfor weddings, family or seasons holidays and the like. Twoof our former students-poLers have become entrepreneursand the establishment of small business by one of ourweavers is underway.

    Our former students, as reasonable and creative persons,with permanent practice and wisely managing theirknowledge, regardless of their ethnic background, are ableto manufacture high quality objects for personal use madeof natural materials and bearing true traditional folkelements and authenticity (of the Hungarian culture, in ourcase), which present specificities typical for an age, region,form and decorative elements, and these objects surely findtheir place in our contemporary life and on garments.

    We hope, that with our activities, programme and thisrepresentative exhibition we succeeded to aLract theaLention to the values of folk culture. We believe that ourvisitors can also get a view about the status of the livingHungarian folk art in our country. At the same time, we alsobelieve that we made a contribution to the consciousincorporation of traditional folk values into ourcontemporary lifestyle and environment, and to make ourevery days nicer.

    The Hungarian Folklore Centre of Vojvodina would liketo express our sincere thanks to the following institutions,which supported the exhibition:

    - National Cultural Fund, Board of Experts for Culture,Budapest,

    - The Province Secretariat for Legislation, Administrationand National Minorities, Novi Sad,

    - The manager and associates of the EthnographicMuseum in Belgrade (Manakova kuća) for hosting theexhibition and for their cooperation.

    In Subotica, February 2009.

    Rozália RajSecretary, in charge for crafts

    Hungarian Folk Centre of Vojvodina

  • 16

  • 20

  • 21

    Ambrus Léphaft Edit (ткаља - Нови Сад)Ágoston Andrea (ткаља - Бачка Топола) Bajusz Irénke (везиља – Нова Црња)Bartók Rózsika (везиља, чипкар - Темерин)Bende Ilona (везиља - Хоргош)Berta Izabella (грнчар - Суботица)Berényi Mária (везиља - Хоргош)Bicók Margaréta (везиља - Темерин)Bitó Erzsébet (везиља - Суботица)Breznyák Igor ( - Свилојево)Brindza Ildikó (ткаља - Дорослово)Calbert OLília (везиља - Хоргош)Csantavéri Gizella (везиља, ткаља - Суботица)Dávid Irén (везиља – Суботица) Dobó Ilona (ткаља - Суботица)Erős Mária (везиља - Панчево)Farkas Kornélia (грнчар - Суботица)Farkas Teréz (везиља - Хоргош)Fábián Zsuzsanna (ткаља - Суботица)Fenyvesi Margit (везиља - Суботица)Fülöp Mária (грнчар - Келебија)Đurović Katica (везиља - Суботица)Harangozó OLília (ткаља - Палић)Horvát Jolán (везиља - Суботица)Huszár Etel (везиља - Хоргош)Ikotić Júlia (ткаља - Суботица)Jeges Ilona (везиља - Суботица)Jenei Irén (везиља - Суботица) Kalmár Piroska (ткаља - Сента)Kanizsai Borbála (везиља, ткаља - Суботица)Kanyó Margit (везиља - Кањижа)Karácsonyi Erzsébet (везиља, ткаља - Бечеј)Kiss Anna (везиља, чипкар - Темерин)Kiss Ilona (везиља - Хоргош)Kiss Piroska (везиља - Бечеј)Klajner Viktória (везиља - Темерин)Kopasz Berta (везиља - Торњош)

    Kopasz Gizella (грнчар - Суботица)Kovács Enikő (ткаља - Фекетић)

    Kovács Zsuzsanna (ткаља - Нови Сад)Kókai Irénke (везиља - Темерин)

    Kószó Veronika (везиља – Нова Црња)Kőműves Erzsébet (izrada nošnje - Суботица)

    Lazarević Marina (ткаља - Суботица)Lazarević Tereza (ткаља - Суботица)

    Licht Ilona (везиља - Суботица)Lindeman Éva (ткаља - Суботица)

    Lócz Hajnalka (ткаља - Темерин)Magyar Rozália (везиља - Темерин)

    Mészáros Erzsébet (везиља – Нова Црња)Móger Anna (везиља - Дорослово)

    Orcsik Csaba (грнчар - Ада)Örlés Erzsébet (везиља - Темерин)

    Papp Julianna (ткаља - Фекетић)Pásztor Katalin (везиља - Темерин)Pisarov Hilda (везиља - Суботица)Pletl Erzsébet (везиља - Суботица)Sári Piroska (везиља - Нова Црња)Sípos Irén (везиља - Бачка Топола)

    Szabó Etelka (везиља, чипкар - Темерин)Szabó Magda (ткаља - Торњош)

    Szabó Mária (везиља - Суботица)Szalai Jolán (ткаља Суботица)

    Szalma Orsolya (ткаља - Суботица)Szalma Valéria (ткаља - Хоргош)

    Szeles Gizella (ткаља - Сента)Sorđe Márta (везиља - Кањижа)Turzai Éva (грнчар - Чантавир)

    Vatai Zsuzsanna (везиља - Сента)Vécsey Márta (везиља, чипкар - Темерин)

    Vojnić Matild (грнчар - Суботица)Zakinszki Aranka (везиља, чипкар - Темерин)

    Zuberec Vera (везиља, чипкар - Нови Сад)

    СТВАРАОЦИ РАДОВА

  • Издавач: МАЂАРСКИ ФОЛКЛОРНИ ЦЕНТАР У ВОЈВОДИНИ

    Сувотица

    Изложба:НАСЛЕЂЕ У КУЛТУРИ

    Могућности очувања народних традиција у21. веку

    Уредник:ИШТВАН НАЂ

    Аутор изложбе и текста:РОЗАЛИЈА РАЈ

    Превод:ИДА ЧОВИЋ ЕРИКА ПАП

    Фотографије:ЕНИКЕ КОВАЧИШТБАН НАЂ

    Дизајн каталога:ИШТВАН НАЂ РОЗАЛИЈА РАЈ

    Штампа:Графопродукт, Суботица

    Тираж:500.

  • ЕТНОГРАФСКИ МУЗЕЈБЕОГРАД

    Pokrajinski sekretarijat za propise, upravu i nacionalne manjine

    Novi Sad

    B U D A P E S T

    Mađarski folklorni centar u Vojvodini, Subotica, Doža Đerđa 17., Tel./Fax: 024/530-866, www.vmf.org.rs e-mail: [email protected]

  • НАСЛЕЂЕ УКУЛТУРИ

    НАСЛЕЂЕ УКУЛТУРИ