Növény biotechnologia 1

Prof. Fári Miklós Gábor DScDE AGTCNövényi Biotechnológiai Tanszék

01. Bevezetés

02. Fogalmak

03. Múlt példái

04. Mai példák

05. A jövő ígéretei

Tar

t alo

m

Fo

gal

mak

01. Biodiverzitás / Biológiai alapok

02. Biotechnológia /

Kertészeti biotechnológia

03. In vitro / in situ

04. Növényi sejt- és

szövettenyésztés

05. Organogenezis

06. Embriógenezis

07. Sejttenyésztés

08. Protoplaszt-

kultúra

09. Kallusz / kallusz-

tenyésztés

10. Portokkultúra

11. Embriókultúra

12. Mikroszaporítás

13. Mesterséges mag (Sen-seed)

14. Mesterséges ovárium (APO/Syn-plant)

15. Transzgénikus növény (GMO)

Bev

ezet

és:

A v

ilág

szü

kség

lete

és a

ter

més

zet

Biodiverzitás

Biológiai alapok

A világnépesség növekedésével az egy személyre jutó megművelhető terület drasztikusan csökken.

1960-ban 1 ha termőterület jutott 1 személy táplálására. 1995 körül ugyanazt a hektárnyi területet 4 személy táplására kellett megosztanunk.

Az előrejelzések szerint 2025-ben ugyanrról a szelet földdarabról 5 személyt kell táplálni.

Bev

ezet

és:

A v

ilág

szü

kség

lete

A V

ilág

szü

kség

lete

(fo

lyt.

)

Úgy kell növelni a mezőgazdasági termelést, hogy az

egybevágjon a táplálék iránti globális igényekkel. Az

intenzív és fenntartható mezőgazdaság számára nincs

más alternatíva. A tudomány és az agrobiznissz tudja majd

a termelőket megsegíteni, azért, hogy többet tudjanak

termelni, miközben segítenek megvédeni az élő és

élettelen környezetet.

A modern biotechnológia különböző ágain belül a növény

biotechnológia jelentősége az utóbbi évtizedben

világméretekben megnőtt. Alkalmazása a jövőben

központi szerepet tölt be az egészségesebb

mezőgazdasági termékek előállításában, és a fenntartható

fejlődés biztosításában.

10,000 5,000 1850 1900 1950 2000BC AD

Res

earc

h a

nd

Dev

elo

pm

ent

(rel

ativ

e in

dex

)R

esea

rch

an

d D

evel

op

men

t (r

elat

ive

ind

ex)

Bread, Cheese, Bread, Cheese, Wine,BeerWine,Beer

Transgenic animals, Transgenic animals, plants (‘80)plants (‘80)

Molecular Molecular breedingbreedingKey Agricultural DevelopmentsKey Agricultural Developments

Landmarks in BiotechnologyLandmarks in Biotechnology

Historical Time Scale (years)Historical Time Scale (years)

Plant and Animal Plant and Animal DomesticationDomestication

Mendel’s Laws Mendel’s Laws (ca. 1865)(ca. 1865)

Green Revolution (‘60)Green Revolution (‘60)

Hybrid Hybrid CropsCrops

Pasteur (ca. 1860) Pasteur (ca. 1860) FermentationFermentation

Gene Cloning Gene Cloning (1974)(1974)

Double Double Helix (1953)Helix (1953)

Arie Altman (1998) Agricultural Biotechnology

(modified)

Ereky (Ereky (19191818))Coinage of „biotechnology”Coinage of „biotechnology”

A „biotechnológia” születése

Múlt

Fo

gal

mak

Biotechnológia„A biokémia, a mikrobiológia és a műszaki tudományok

olyan integrált alkalmazása, amelynek célja a mikroorganizmusok, tenyésztett növényi, állati sejtek vagy

azok valamely részének technológiai felhasználása”

A BIOTECHNOLOGIA UTTÖRŐI1

4th International Symposium on In Vitro Culture and Horticultural Breeding, 2-7 July, 2000, Tampere, Finland - ISHS

Károly ErekyA „biotechnológia” fogalom apja

Raoul H. Francé”

J.B.S. Haldane Patrick Geddes

Lancelot Hogben

1: Bud, R. (1999): The Uses of Life. A History of Biotechnology. Cambridge University Press

Karl Karmarsch,a „mechanicai technologia”

tudomány megalapítója

Id. Entz Géza,az első magyar biológiai iskola megalapítója

(Ereky Károly és Francé Rezső tanára)

A hely, ahol az első „biotechnológia” koncepció született: az Ereky Károly által megálmodott és

felépített Sertéshízlalda bejárata Budapesten (1914)

4th International Symposium on In Vitro Culture and Horticultural Breeding, 2-7 July, 2000, Tampere, Finland - ISHS

Fári, M.G et al. : Ereky’s Envisions (unpublished)

A nyersanyag transzformációjának láncolata „mezőgazdasági üzemben”

(J. Pohl, 1885 ábrája). Ereky, K. (1909)

A „biotechnológia” klasszikus műve

Ereky Károly:

„A hús-, zsír-, és tejteremelés

biotechnológiája mezőgazdasági

nagyüzemekben”

Paul PareyBerlin

1919

I. Weiser, Köztelek, 1919 október 18, 255-256

H. Pringsheim, Die Naturwissenchaften, 1920, V.7, 112

Robert Bud (1989): Nature,

Vol. 337, 10