nÖvÉnyfÖldrajz És tÁrsulÁstan 1. előadás dr. bartha dénes

NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN

1. előadás

Dr. Bartha Dénes

BIOLÓGIAI ORGANIZÁCIÓ


hierarchikus felépítés a szintek között kölcsönös kapcsolat az organizációs szintekre külön jelenségek és

törvényszerűségek jellemzők a magasabb szintek felé nő a komplexitás (több tér-

és idő-dimenzióban végbemenő folyamatok összegződnek)


infraindividuális szint molekulák szerveződési szintje

sejtek szerveződési szintje

szövetek szerveződési szintje

szervek szerveződési szintje

individuális szint szervezetek

szerveződési szintje szupraindividuális szint populációk szerveződési

szintje életközösségek

szerveződési szintje bioszféra szerveződési

szintje


Szünbiológia = a különböző élőlények együttélésével foglalkozó tudomány, tárgyát a populációk, életközösségek és a bioszféra alkotják.Kérdés Tudomány Feladat

Mi? rendszertan az építőelemek meghatározását adja meg

Milyen?

populációbiológia életföldrajz társulástan

a populációk, életközösségek, bioszféra viselkedését jelenség szinten írja le (okozatok)

Miért? ökológiaa jelenségeket előidéző kényszerfeltételeket vizsgálja (okok)

populációbiológia + életföldrajz + társulástan + ökológia = szünbiológia

ALAPFOGALMAK

ALAPFOGALMAK

Növényföldrajz (geobotanika, fitogeográfia): a növényfajok és növény-zeti típusok térbeli előfordulásának és elterjedésének részletes vizsgálata.

Florisztika: egyes területek flórájának összetételét elemzi.Areálgeográfia (chorológia): egyes növényfajok elterjedésének

törvényszerűségeivel foglalkozik.Fiziognómiai növényföldrajz: leírja a Föld különböző területeit

borító növénytakarót, a vegetációt.Genetikai (fejlődéstörténeti) növényföldrajz: a növényzet időbeni

változásait tárgyalja. Növénytársulástan (fitocönológia, fitoszociológia): a

vegetáció egysé-geit elemzi és írja le.

FLÓRA és VEGETÁCIÓ

FLÓRA ÉS VEGETÁCIÓ

Flóra = egy terület növényfajainak az összessége (sok növényfaj)

Vegetáció = egy terület növénytakarója, a földfelületet borító növény-tömeg (sok növényfaj sok egyede).Élőlénycsoport Földön leírt

fajok számaMagyarországo

n élő fajok száma

Algák 41.000 4.000Gombák 69.000 10.000Zuzmók 13.500 700Májmohák 10.000 150Lombosmohák 15.000 500Harasztok 11.000 60Virágos növények 250.000 2.200Gerinctelen állatfajok összesen

1.100.000 43.000

Gerinces állatfajok összesen

45.000 570A különböző élőlénycsoportok fajszáma a Földön, illetve Magyarországon (kerekített értékek)

BIOLÓGIAI TÍPUSOK

BIOLÓGIAI TÍPUSOK

A növények osztályozásának egyik útja a rendszertani egységekbe (taxonokba) való besorolás, amelynek alapja az evolúció, a leszármazási rokonság figyelembe vétele.

Egy-egy taxonba teljesen eltérő morfológiai, élettani sajátosságokkal rendelkező növények is tartozhatnak.

Távoli taxonok hasonló morfológiai, élettani sajátosságokkal bírhatnak.

A környezeti alkalmazkodás egyik megnyilvánulása, hogy a különböző taxonok – a konvergencia révén – hasonló biológiai típusokat alkotnak.

BIOLÓGIAI TÍPUSOK

A. A trofikus jelleg alapjánAutotróf növények

Szemiautotróf növények pl. Melampyrum, Rhinanthus,

Loranthus, ViscumHeterotróf növényekParaziták: pl. szárparazita: Cuscuta,

gyökérparazita: Orobanche, Lathraea

Szaprofiták: pl. Neottia, Monotropa, Corallorhiza,

Epipogium, Limodorum

BIOLÓGIAI TÍPUSOK

B. Az életmód alapjánTerresztris növények

Szilvikol fajokPratikol fajok

Aquatikus növények

C. A virágzás gyakorisága és az élettartam alapján

Egyszertermők (hapaxant fajok)Egy- és kétévesekSokévesek

Sokszortermők (pollakant fajok)Megj.: Az egyszertermő sokévesek és a sokszortermők

alkotják az évelő növények csoportját.

BIOLÓGIAI TÍPUSOK

D. A hajtástengely fásodottságának mértéke alapján

Fásszárú növényekFélig fásszárú növényekLágyszárú növények

E. A levelek élettartama alapjánÖrökzöldekFélörökzöldek (télen is zöldek)Lombhullatók (nyáron zöldek)

BIOLÓGIAI TÍPUSOK

F. A levelek típusa szerintTűlevelűekPikkelylevelűekLomblevelűek

G. A levelek állaga (konzisztenciája)

alapjánKeménylombúak (szklerofill fajok)Lágylombúak (malakofill fajok)

BIOLÓGIAI TÍPUSOK

leptofill < 0,25 cm2

nanofill 0,25 – 1 cm2

mikrofill 1 – 5 cm2

mezofill 5 – 100 cm2

makrofill 100 – 500 cm2

megafill > 500 cm2

H. A levelek nagysága szerint

BIOLÓGIAI TÍPUSOK

I. A fényviszonyokhoz való alkalmazkodás alapján

Szkotofiton (szkotofil növény)Szkiofiton (szkiofil növény)Helio-szkiofiton (helio-szkiofil növény)Heliofiton (heliofil növény)

BIOLÓGIAI TÍPUSOK

J. A humiditáshoz ill. ariditáshoz (víz- és hőmérsékleti viszo-nyokhoz) való alkalmazkodás alapján

Higrofiton (higrofil növény)Mezofiton (mezofil növény) Xerofiton (xerofil növény)

Megj.: Az egyes típusok között átmeneti típusok is léteznek, pl. mezohigrofil ill. xeromezofil növények.

Termofiton (termofil növény)Pszichrofiton (pszichrofil növény) Kriofiton (kriofil növény)

BIOLÓGIAI TÍPUSOK

K. A szubsztrátumhoz való alkalmazkodás alapján

Hidrofiton (hidatofiton)HelofitonAmfifiton EurifitonEdafofiton Endofiton Halofiton (halofil fajok)

Higrohalofiton (higrohalofil fajok) Xerohalofiton (xerohalofil fajok)

BIOLÓGIAI TÍPUSOK

Nitrofiton (nitrofil fajok)Kalcifiton (kalcifil fajok) Litofil fajokSzaxikol fajok Terrikol

fajokKriofil fajok

Ombrofil fajokPszammofil fajok Pirofil

fajokAntrakofil fajok Humikol

fajokSphagnikol fajok Turfikol

fajokLignikol fajok Kortikol

fajokRamikol fajok Foliikol

(epifill) fajok

BIOLÓGIAI TÍPUSOK

L. A talajkémhatáshoz való alkalmazkodás alapján

Acidofil (mészkerülő) fajokAcidoklin (inkább mészkerülő) fajokNeutrofil (semleges = közömbös

kémhatást kedvelő) fajokBaziklin (inkább mészkedvelő) fajokBazifil (mészkedvelő) fajok

M. A talajok tápanyagtartalmához való

alkalmazkodás alapjánOligotróf fajokMezotróf fajokEutróf fajok

NÖVÉNYI FORMÁK

NÖVÉNYI FORMÁK

A biológiai típusok speciális esete a növényi forma, ahová a növekedési forma és az életforma sorolható.

A növényi formák alkalmazása sokkal régebbre tehető, mint a taxonokkal (rendszertani kategóriákkal) való jellemzés.

A növekedési formákat tisztán morfológiai jellemzők alapján állítjuk fel, míg az életformák esetében a morfológiai jellemzőkön túl ökológiai sajátosságok is figyelembe veendők.

A növekedési forma a kedvező időszakban (vegetációs periódus = működési szakasz) működő habitust jelenti, addig az életforma a kedvezőtlen időszak (nyugalmi szakasz) átvészelésére kialakult adaptáció során jön létre.

I. Növekedési formák

NÖVEKEDÉSI FORMÁK

Növekedési formák Növekedési forma = a nagyvonalakban azonos architektúrájú, morfo-lógiájú (konstitúciójú) növények tipizált összessége, a növekedés-fejlődés aktív időszakában alakul ki, a kedvező időszakhoz való alkalmazkodást jelenti.


A. A támasztékigény és a gyökerezés szerint

Önállóan növő, talajban gyökerező fajok

Önállóan növő, talajban nem gyökerező fajok

Más növényeken vagy támasztékokon növő fajok

EpifitonokLiánokFélepifitonok (álliánok): 1. lián →

epifiton; 2.

epifiton → lián


B. A hajtástengely irányultsága és típusa szerint

Felálló szárú növényekElfekvő szárú növényekRozettás növényekFélrozettás növényekPárnanövények


C. A fásszárú növények elágazás módja és az ágak helyzete szerint

Fák Cserjék Törpecserjék

a. Piceoid a. Sambucoid a. Myrtilloidb. Quercoid b. Cornoid b. Empetroid

c. Pinoid c. Sarothamnoid

c. Loiseleurioid

d. Tilioid d. Rosoide. Fagoid e. Mugoid


Fásszárú architektúra típusok


Hazai fásszárú architektúra típusok

II. Életformák

ÉLETFORMÁK

Életforma = hasonló morfológiai megjelenésű és hasonló életritmusú növények csoportja, melyek a makroklíma kedvezőtlen ritmikus jelensé-geihez (pl. száraz vagy hideg időszak) harmonikusan, morfológiai bélyegekben (is) megnyilvánulóan alkalmazkodtak A RAUNKIAER-féle életforma koncepció az átvészelő

szervek helyzetére alapozott. A víz- és hőellátási pesszimumban (téli hideg vagy

nyári szárazság) a-dott általános növényi válaszok lemérhetők azon, hogy a kedvezőtlen időszakban milyen védelemben részesülnek a legérzékenyebb szövet-rendszerekből felépülő megújuló szervek (rügy ill. a magban lévő em-brió). Az életformák szerinti értékelést elsősorban a periodikusan vál-tozó klímájú (mérsékelt övi) területeken lehet jól alkalmazni.

ÉLETFORMÁK

Fák (Megafanerofiton – MM)

Cserjék (Mikrofanerofiton – M)

Törpecserjék (Nanofanerofiton – N)

Félcserjék (Hemifanerofiton – NH)

Kamefiton (Ch)

ÉLETFORMÁK

Hemikriptofiton (H)Bojtos gyökérzetű fajok (H1)

Indás évelő fajok (H2)

Szaporodásra képes gyökerű fajok (H3)

Szaporodásra nem képes karógyökerű fajok (H4)

Ferde gyöktörzsű fajok (H5)

ÉLETFORMÁK

Geofiton (G)Tarackos, gyöktörzses fajok (G1)Gumós fajok (G2)Szaporítógyökeres fajok (G3)Hagymás, hagymagumós fajok

(G4)

Hidatohelofiton (HH)

Megj.: A geofitonok és a hidatohelofitonok alkotják a kriptofiton (a talaj vagy a víz által védve átvészelő) csoportot.

ÉLETFORMÁK

Hemiterofiton (TH)

Terofiton (Th)Ősszel csírázó, kora tavaszi áttelelő

egyévesek (Th1)

Ősszel és kora tavasszal egyaránt csírázó nyár eleji egyévesek (Th2)

Tavasszal csírázó nyár eleji egyévesek (Th3)

Tavasszal csírázó nyárutói egyévesek (Th4)

ÉLETFORMÁK

RAUNKIAER-féle módosított életformarendszer

ÉLETFORMÁK

- az átvészelő szerv elhelyezkedése

- átmenetek

ÉLETFORMÁK

A magyar flóra életformák szerinti megoszlása (%)Fanerofita (MM + M + N +

HN)5.9

Kamefita (Ch) 3.4Hemikriptofita (H) 46.6Geofita (G) 10.9Hidatohelofita (HH) 6.0Hemiterofita (TH) 5.3Terofita (Th) 21.8Epifita (E) 0.1

FLÓRA ALAPFOGALMAK

FLÓRA ALAPFOGALMAK

Flóra = adott területen adott időben előforduló növényfajok összessége (lényegében neveik listája) (→ fauna, fungia) Florisztika = a flórát vizsgáló tudomány (→ faunisztika, fungisztika)

FLÓRA ALAPFOGALMAK

A flórát alkotó elemek (fajok) csoportosítása

1. A taxonok eredete szerint

Természetes taxonok

Mesterséges taxonok

2. A reliktum jelleg szerintReliktum (maradvány) faj

Nem reliktum faj

FLÓRA ALAPFOGALMAK

3. A bennszülött jelleg szerint

Bennszülött (endemikus) faj

Nem bennszülött faj

4. Az állományok terjeszkedési tulajdonságai szerint

Visszaszorulóban levő faj

Stagnáló (vagy kismértékben ingadozó

állományokkal rendelkező) faj

Terjedőben lévő faj

FLÓRA ALAPFOGALMAK

5. A növények csoportosítása az előfordulás jellege alapján

Spontán előfordulás

Szubspontán előfordulás

Mesterséges előfordulás

Szinantropizáció = Az ember természetátalakító tevékenységének hatására egy-egy terület növényvilágában bekövetkező változások össze-foglaló elnevezése.

FLÓRA ALAPFOGALMAK

6. A taxonok honossága szerint

Őshonos (autochton) faj (taxon)

Nem őshonos (allochton) faj (taxon)

7. A nem őshonos (allochton) növények csoportosítása

Jövevény növény (idegen növény, idegenhonos növény, idegenföldi növény, adventív növény)

Jövevény hibrid

Kultúrnövény

FLÓRA ALAPFOGALMAK

8. A nem őshonos növények csoportosítása a meghonosodás mértéke alapján

Meghonosodott (nem őshonos) növényÚjhonos növény (agriofiton)Kultúrfüggő növény (epökofiton)

Idegen, nem meghonosodott (nem őshonos) növény

Alkalmi növény (efemerofiton)Termesztett növény (ergasiofiton)Meghonosodás (naturalizáció): Nem őshonos növény

megtelepedését követően az önfenntartó méretű populáció kialakulásáig tartó folyamat.

FLÓRA ALAPFOGALMAK

9. A jövevény növények csoportosítása bekerülésük módja alapjánBetelepítés (behozatal): Szándékos emberi tevékenység, amelynek során a növény (vagy annak szaporítóképlete) addigi areáján kívüli területre kerül.Behurcolás: Nem szándékos (véletlen) emberi tevékenység, amelynek során a növény (vagy annak szaporítóképlete) addigi areáján kívüli területre kerül.Benyomulás: Az a folyamat, amelynek során az élőlény közvetlen emberi közreműködés nélkül addigi areáján kívüli területeken is megjelenik.

FLÓRA ALAPFOGALMAK

9. A jövevény növények csoportosítása bekerülésük módja alapján

Betelepített (behozott) növény (hemerofiton)

Behurcolt növény (xenofiton)

Benyomult növény (akolufiton)

FLÓRA ALAPFOGALMAK

10. A jövevény növények csoportosítása a bekerülés ideje szerint

Ójövevény növény (archeofiton)

Újjövevény növény (neofiton)

FLÓRA ALAPFOGALMAK

11. A növények csoportosítása inváziós képességek alapjánNövényi invázió: A biológiai invázió esete, adott területen, adott tér- és időskálán egy nem őshonos növényfaj elterjedési területe és populáció-mérete a számára megfelelő élőhelyeken az adott tér- és időskálán monoton módon növekszik. Inváziós képesség (elözönlőképesség): Az özönnövények azon képessége, hogy elterjedési területüket és populációméretüket a számukra megfelelő élőhelyeken, adott területen, adott tér- és időskálán monoton módon növeljék.

FLÓRA ALAPFOGALMAK

11. A növények csoportosítása inváziós képességek alapján

Özönnövény / inváziós növény (nem invazív növény!)

Átalakító növény (transzformer növény)

Nem átalakító növény

12. Egyéb kategóriák

Kultúrreliktum

Kultúrszökevény

Gyomnövény, gyom

ŐSHONOSSÁG

ŐSHONOSSÁG

Az őshonosság kérdésköre Az őshonosság biogeográfiai-vegetációtörténeti

kategória, megítélése tér-idő dimenzióban lehetséges.

Az őshonosság bizonyítása közvetlen és sokféle közvetett bizonyítékkal történhet.

Általában annál könnyebb az őshonosságot bizonyítani vagy elvetni, minél nagyobb vizsgált területről van szó.

ŐSHONOSSÁG

Időkorlát: a faj (taxon) az adott természetföldrajzi területen a Bükk I. kor vége óta természetesen előfordul vagy előfordult Területi korlát: a faj (taxon) természetes elterjedési területe (areája) részben vagy egészben fedi az adott területet Termőhelyi (társulási) korlát: adott területen belül a faj állományai a nekik megfelelő termőhelyen (társulásban) találhatók → ellenkező esetben termőhelyidegen (társulásidegen) az állomány Taxonkorlát: önálló elterjedési területtel rendelkező alfajoknál

ŐSHONOSSÁG

Őshonos = Az a faj (taxon), amely az utolsó klímaváltozás (Bükk I. kor vége, i. e. 800) óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában, ill. annak egy adott tájegységében természetesen – nem behurcolás vagy betelepítés révén – előfordult vagy előfordul, s a rá jellemző termő-helyeken (társulásokban) található meg.

ŐSHONOSSÁG

Nem őshonos (tájidegen)

korábban ugyan élt a faj az adott területen, de a Bükk I. kor végéig (i. e. 800-ig) természetes módon kipusztult onnan

más természetföldrajzi régióból az adott területre (ahol természetes módon nem fordul elő) tudatosan behozott, betelepített vagy nem tudatosan behurcolt (adventív)

őshonos faj genetikailag manipulált klónjaiból áll

Az első két csoportba tartozó taxonokat idegenföldieknek, idegenho-nosaknak is nevezhetjük.

ŐSHONOSSÁG

Az őshonosság megítélésén túl figyelembe veendő egyéb szempontok

Társulásalkotási korlát: Az ún. állományalkotó faj a természetes elterjedési terület peremén (az area periférián) vagy termőhelyi tartományának határán (határtermőhelyeken) nem szálanként, kisebb csoportokban, hanem telepített ( elegyetlen) állományokban található → tájidegen állománySzármazási korlát: Származásnak tekinthető az a populáció, amely genetikailag kielégítően egységes és amelytől (szignifikánsan) eltérő genetikai tulajdonságú más populációk különíthetők el. Fokozott kívánalom, hogy a szaporításra kerülő fafajok szaporítóanyagait a származási körzeten belül használják fel, s az ne jusson el más származási körzetbe, azaz ott idegen származást ne alkalmazzanak.

ELTERJEDÉSI TERÜLET(AREA)

ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)

Elterjedési terület (area) = a földfelszínnek az a része, amelyet egy taxon (faj, alfaj, nemzetség, család stb.) egy adott időpontban benépesít

Elterjedés ↔ előfordulás


Az elterjedési területet meghatározó tényezők:

a.Környezeti feltételek: 1. makroklíma, 2. víz- és tápanyagellátás, 3. szubsztrátum

b.Versengés (kompetíció): areacentrum ↔ area perifera

c.Törzsfejlődés (filogénia): fajkeletkezési centrum → expanzió → regresszió→ extinkció

d.Fajvándorlási (migrációs) képesség: migráció ↔ kolonizáció

e.Földrajzi akadályok (barrierek): pl. tengerek, magashegységek, medencék, sivatagok, szigetek

f.Antropogén hatások


Az elterjedési területet kialakító tényezőket együttesen vizsgálva háromféle areát különböztethetünk meg:

1.Potenciális area (PA): Az a terület, amit a taxon egy adott időpontban elfoglalhat.

2.Természetes area (TA): Az a terület, amit a taxon egy adott időpontban – emberi beavatkozás nélkül, természetes úton – elfoglal.

3.Aktuális area (AA): Az a terület, amit a taxon egy adott időpontban – az emberi beavatkozást is figyelembe véve – elfoglal.


A háromféle areát összevetve az alábbi relációk állhatnak elő:

PA > TA A taxon – természetes úton – még nem

foglalt el valamennyi előfordulási helyet, az elterjedési lehetőség nincs teljes mértékben kihasználva.

PA = TA A taxon – természetes úton – valamennyi előfordulási helyet elfoglalt, az elterjedési lehetőséget teljes mértékben kihasználta.

PA > AA A taxon – természetes úton és emberi beavatkozás következtében – nem foglalt el valamennyi előfordulási helyet, az elterjedési lehetőség nincs teljes mértékben kihasználva.


PA = AA A taxon – természetes úton és emberi beavatkozás következtében – valamennyi előfordulási helyet elfoglalt, az elterjedési lehetőséget teljes mértékben kihasználta.

TA > AA A taxon – emberi beavatkozás következtében – bizonyos előfordulási helyekről kipusztult (TA – AA = kipusztulások).

TA = AA Az emberi beavatkozás nem olyan számottevő, hogy a taxon elterjedési területét – a potenciális areáján belül – csökkentette vagy növelte volna.

TA < AA A taxon – emberi beavatkozás következtében, a potenciális areáján belül – új előfordulási helyeket hódított meg (AA – TA = adventív előfordulások).

(Nem értelmezhető relációk: AA > PA, TA > PA.)


Az elterjedési területet a mintázat jellege szerint is lehet osztályozni, így megkülönböztethető: 1. Kontinuus (összefüggő) area2. Diszkontinuus (nem összefüggő) area

a. Diszjunkt areab. Diszperz area

AREATÍPUSOK(FLÓRAELEMEK)

AREATÍPUSOK (FLÓRAELEMEK)

Areatípus (flóraelem) = ± azonos elterjedésű növényfajok (taxonok) tipizált areája A pannon flóra elemzésére felhasználható areatípusok: Adventív elemek Szubkontinentális elemek Kozmopolita elemek Szubmediterrán elemek Cirkumboreális elemek Szubatlanti elemek Eurázsiai elemek Alpesi (alpin) elemek Európai elemek Kárpáti (szubendemikus) elemek Közép-európai elemek Pannóniai (endemikus) elemek Szubboreális elemek


A magyar flóra areatípusok (flóraelemek) szerinti megoszlásaAreatípus (%)

Kozmopolita 6.3 Szubmediterrán 15.8

Cirkumboreális 8.1 Szubatlanti 3.5Eurázsiai 22.

6Alpesi (alpin) 2.5

Európai 8.5 Kárpáti (szubendemikus)

0.8

Közép-európai 12.0

Pannóniai (endemikus)

1.9

Szubboreális 0.3 Adventív 3.1Szubkontinentális 14.

6


A magyar dendroflóra endemikus fajai Pyrus magyarica

Sorbus austriaca subsp. hazslinszkyana

Sorbus kisfajok Crataegus nigra


A magyar dendroflóra dealpin-szubboreális fajai Andromeda polifolia Rosa pendulina Alnus incana Rubus idaeus Alnus viridis Rubus saxatilis Betula pubescens Spiraea salicifolia Clematis alpina Vaccinium myrtillus Ribes alpinum Vaccinium oxycoccos Ribes petraeum Vaccinium vitis-idaea


A magyar dendroflóra szubkontinentális jellegű fajai

Acer tataricum Cotoneaster niger Amygdalus nana Spiraea crenata Cerasus fruticosa Spiraea media


A magyar dendroflóra szubmediterrán jellegű fajai

Amelanchier ovalis Lonicera caprifolium Carpinus orientalis Ostrya carpinifolia Castanea sativa Quercus frainetto (Balk.) Cerasus mahaleb Quercus pubescens Colutea arborescens Quercus polycarpa (Balk.) Cornus mas Quercus cerris Coronilla emerus Quercus virgiliana Cotinus coggygria Ruscus hypoglossum Cotoneaster tomentosus Sorbus domestica Daphne laureola Sorbus graeca Fraxinus ornus Tilia tomentosa (Balk.) Laburnum anagyroides Viburnum lantana


A magyar dendroflóra szubatlanti jellegű fajai Calluna vulgaris Sarothamnus scoparius

A magyar dendroflóra szubatlanti-szubmediterrán jellegű fajai

Hedera helix Ruscus aculeatus

NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK


Diaspóra = növényi terjedési egység

Diaspóra-típus PéldaGeneratív

spóra algák, mohák, harasztokmag orchidea fajokcsíranövény

(„pszeudoviviparia”) mangrove fajok

termés bükkökterméscsoport szederfajokterméságazat égereknövény vagy növényi

rész termésekkel

ragadós galaj


Diaspóra-típus PéldaVegetatív

növényi test májmoháksarjhajtás Bryophyllum spp., Poa

bulbosa f. vivipara

sarjrügy (turioma) békatutajsarjhagyma hagymás fogas-írsarjgumó salátaboglárkatarack tarackbúzagyöktörzs salamonpecsétgyökérsarj fehér nyárinda szamócalegyökeresedő

hajtás kúszó boglárka, hamvas szeder

vegetatív hajtásrészek

szubmerz vízinövények, Tillandsia

egész növény Lemna, Wolffia, Azolla


A növényi terjedés sémája: a diaspóra létrejötte → a diaspóra készenléte a szállításra, terjedésre → a diaspóra szállítása, terjedése → új helyre való megérkezés → csírázás → a növényegyed kifejlődése → új diaspórák létrehozatala Diaspóra-bank (magbank, spórabank) = egy bizonyos helyen fel-halmozódó diaspóra-tömeg


A növényi terjedési módok típusai: I. Vegetatív terjedés (polikormonképzés)A.tarackolás (pl. Agropyron repens, Teucrium

chamaedrys, Phragmites australis)B.gyökérsarjadzás (Amygdalus nana, Ulmus minor)C. hajtáslegyökerezés (pl. Fragaria vesca, Rubus

spp.)


A növényi terjedési módok típusai: II. Generatív terjedés

1. Állatokkal terjedő (zoochor) növényeka. Diszzoochoria (pl. Castanea, Corylus, Quercus,

Juglans)b. Endozoochoria (pl. Atropa, Berberis, Convallaria,

Cornus, Crataegus, Euonymus, Hippophaë, Polygonatum, Paris)

c. Myrmekochoria (pl. Ajuga, Chelidonium, Colchicum, Corydalis, Helleborus, Hepatica, Luzula, Melampyrum, Veronica, Viola)

d. Epizoochoria (madarak lába: pl. Lemna, Cyperus, Glyceria, Juncus, kapaszkodószerv: pl. Geum, Arctium, Circaea, Galium, Sanicula, ragadós termés: Viscum, Loranthus)



2. Széllel terjedő (anemochor) növényeka. apró magvúak ill. spórásak (pl. Ericaceae,

Orchidaceae, Pyrolaceae, Saxifragaceae, Bryophyta, Pteridophyta)

b. repítőkészülékesek (pl. Clematis, Populus, Salix, Acer, Myricaria, Alnus, Betula, Carpinus, Fraxinus, Picea, Pinus, Tilia, Ulmus)

c. ördögszekér növények (pl. Eryngium, Falcaria)



3. Vízzel terjedő (hidrochor) növényekpl. Caltha, Nymphaea, Nuphar, Iris pseudacorus

4. Nehézségi erővel terjedő (ballochor) növényekpl. Fagus, Quercus, Juglans



5. Önterjesztő (autochor) növényeka. turgor ill. szöveti feszültség révén (pl. Cardamine,

Erodium, Geranium, Impatiens)b. higroszkópikus szőrökkel (pl. Corynephorus,

Pulsatilla, Deschampsia)c. elernyedő terméskocsány révén (pl. Asarum,

Crocus, Hepatica, Leucojum, Pulmonaria, Scilla)

6. Emberrel terjedő (antropochor, hemerochor) növények


Egy vegetációs időszak alatti vegetatív terjedés mértékeFaj Távolság (m)

Viola odorata 0,1Ajuga reptans 0,2Hieracium pilosella 0,3Lithospermum purpureo-coeruleum

0,6

Potentilla anserina 1,1Ranunculus repens 1,3Rubus saxatilis 1,4Potentilla reptans 1,5Vinca major 2,0Fragaria vesca 2,6Rubus caesius 3,2Rubus bifrons 6,5Phragmites australis 20,0


Önterjesztő (turgorfeszültség révén terjedő) fajok terjedési távolsága

Faj Távolság (m)

Impatiens noli-tangere

1,1

Cardamine parviflora

1,2

Cardamine hirsuta

1,4

Oxalis corniculata

1,6

Cardamine amara

1,7

Cardamine impatiens

2,0

Oxalis europaea 2,2Oxalis acetosella 2,4Cardamine pratensis

2,4

Impatiens parviflora

3,4

Impatiens glandulifera

7,0


Önterjesztő (szárazzá váló termések révén terjedő)

fajok terjedési távolságaFaj Távolság (m)Ononis spinosa 0,6Geranium columbinum

1,5

Geranium rotundifolium

1,8

Montia fontana 2,0Geranium pyrenaicum

2,1

Viola arvensis 2,4Geranium palustre

2,5

Mercuralis annua 2,9Mercurialis perennis

4,0

Viola riviniana 4,6Viola tricolor 5,0Geranium robertianum

6,0


Protokratikusfás

növények

Fény-

igény

Termőre

fordulás

(év)

Migrációs sebesség(m/év =

km/ezer év)

Terjedési ugrás

(km)

Terjedési

mód

Betula pendula / B. pubescens

10 250 – 2000 2,5 – 20

A / H / Z

Pinus sylvestris 10 1500 –

6000 15 – 60 A / H / ZJelmagyarázat:

Fényigény: – fényigényes, – félárnyéktűrő, – árnyéktűrőTerjedési mód: A – anemochor, H – hidrochor, Z – zoochorTerjedési ugrás: Termőrefordulás x migrációs sebesség


Mezokratikusfás

növények

Fény-

igény

Termőre

fordulás

(év)


km/ezer év)

Terjedési ugrás

(km)

Terjedési

mód

Acer spp. 20 500 – 1000 10 – 20 A / H / Z

Alnus glutinosa / A. incana

15 500 – 2000 7,5 – 30

A / H / Z

Corylus avellana 10 500 – 1500 5 – 15 H / Z

Fraxinus excelsior 25 200 – 500 5 –

12,5A / H /

ZQuercus spp. (lombhullatók)

30 5 – 500 0,15 – 15 H / Z

Tilia spp. 10 50 – 500 0,5 – 5 A / HUlmus spp. 30 100 – 1000 3 – 30 A


Telokratikus

fás növények

Fény-

igény

Termőre

fordulás

(év)


km/ezer év)

Terjedési ugrás

(km)

Terjedési

mód

Abies alba 30 40 – 300 1,2 – 9 A / Z

Picea abies 30 60 – 500 1,8 – 15 A / Z

Carpinus betulus 20 50 – 1000 1 – 20 A / Z

Fagus sylvatica 40 175 – 350 7 – 14 Z

ENDEMIZMUSOK(BENNSZÜLÖTTEK)


Endemizmus (bennszülött):1. Tágabb értelemben: egy taxon kizárólag egyetlen

meghatározott földrajzi területen belül fordul elő, függetlenül a terület nagyságától;

2. Szűkebb értelemben: a kicsiny elterjedési területtel (mikroareával) rendelkező taxon.


A kicsiny elterjedési terület (mikroarea) több úton jöhet létre:

1. paleoendemizmus vagy reliktumendemizmus – pl. a Balkán-félszigeten: Aesculus hippocastanum, Forsythia europaea, Picea omorika; Erdélyben: Syringa josikaea; „élő kövület”: Gingko biloba, Metasequoia glyptostroboides, Welwitschia mirabilis

2. holoendemizmus – pl. Onosma tornense, Daphne arbuscula

3. neoendemizmus – pl. a Dunántúli-középhegység Sorbus kisfajai

4. szkizoendemizmus – pl. a kárpát-medencei bennszülött fehér virágú sziklai szegfüvek (Dianthus plumarius csoport), piros termésű galagonya (Crataegus) (kis)fajok


A kicsiny elterjedési terület nagysága alapján több altípust állíthatunk fel:

1.Kárpáti-pannon bennszülöttek (szubendemizmusok) – pl. kárpáti sisakvirág (Aconitum moldavicum), ikrás fogasír (Dentaria glandulosa), magyar bogáncs (Carduus collinus), magyar kőhúr (Minuartia frutescens), Kmet’-rózsa (Rosa kmetiana)

2.Pannon bennszülöttek – pl. debreceni torma (Armoracia macrocarpa), budai imola (Centaurea sadlerana), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae), fekete galagonya (Crataegus nigra)


3.Lokális bennszülöttek• A Pannon-medencén belül csak egyes területeken,

de több populációban található fajok. Pl. tartós szegfű (Dianthus diutinus), tornai vértő (Onosma tornense), magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens), Facsar-rózsa (Rosa facsarii)

• A Pannon-medencén belül csak egyetlen lelőhely ismert. Pl. pilisi len (Linum dolomiticum), mátrai ősjuhar (Acer acuminatilobum)

• Megkülönböztethetők még az ún. szuperendemizmusok is, amelyek csak hazánk mai határain belül élnek. Pl. magyar vadkörte (Pyrus magyarica)


Kétszikű endemikus fajok Európában

RELIKTUMOK(MARADVÁNYOK)


Reliktum (maradvány) 1. Szűkebb értelmezésben: az a taxon, amely a

földtörténet valamely korábbi időszakában gyakoribb volt, a megváltozott makroklíma miatt azonban visszaszorult, mára kihaló félbe került, de az adott területen kisszámú előfordulása még fellelhető;

2. Tágabb értelmezésben: maradvány minden, ami egy korábbi idő-szakban (az időlépték nagyságától függetlenül, tehát akár a közelmúlt-ban is) gyakoribb, számosabb volt, mint a vizsgálati időpontban.

Refúgium (menedékhely) = az a hely, ahol a taxon a megváltozott klimatikus viszonyok ellenére folyamatosan fenn tud maradni


A reliktumok csoportosítása: a. Preglaciális és interglaciális melegkori

reliktumok (jégkorszak előtti és jégkorszakbeli melegkori maradványok):

1. preglaciális reliktumok (pl. Nymphae lotus var. thermalis, Syringa josikaea, Carpinus orientalis, Ephedra distachya);

2. interglaciális reliktumok (pl. Micromeria thymifolia, Colchicum hungaricum, Silene flavescens)


b. Glacális (és posztglacális) hidegkori reliktumok (jégkorszakbeli hidegkori maradványok):

1. sziklahasadékok, sziklagyepek, töbrök (pl. Saxifraga paniculata, Primula auricula, Dracocephalum ruyschiana);

2. hűvös szikla- és szurdokerdők (pl. Ribes alpinum, Clematis alpina, Viola biflora, Valeriana tripteris, Carduus glaucus);

3. tőzegmoha- és tőzegmohás-lápok (pl. Andromeda polifolia, Vaccinium oxycoccos, Drosera rotundifolia);

4. lápok, láprétek, láperdők (pl. Potentilla palustris, Primula farinosa, Calamagrostis stricta)

c. Posztglaciális melegkori reliktumok (jégkorszak utáni melegidő-szaki maradványok): főként löszterületek (pl. Spiraea crenata, Amygdalus nana, Crambe tataria, Nepeta parviflora, Salvia nutans)

nÖvÉnyfÖldrajz És tÁrsulÁstan 1. előadás dr. bartha dénes

Documents