nÖvÉnyfÖldrajz És tÁrsulÁstan 12. előadás dr. bartha dénes

NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN

12. előadás

Dr. Bartha Dénes

A VEGETÁCIÓ ÁLLAPOTA


A természetesség változása 1 – leromlás (degradálódás) 2 – nincs változás (stagnálás) 3 – javulás (regenerálódás)

max. (100%)

min. (0%)

3

2

AV

1

ETV

AV

AV

PTV

PTV

PTV

RTV

korábbi biotóp- állapot

jelenlegi biotóp- állapot

jövőbeli biotóp- állapot

időskála

an

trop

og

én

terh

elé

s

Vegetációállapot-típusok ETV = eredeti természetes vegetáció RTV = rekonstruált természetes vegetáció PTV = potenciális természetes vegetáció AV = aktuális vegetáció

Vegetációállapotok az antropogén terhelés és az idő függvényében


A különböző vegetációállapotok összevetése

Jelmagyarázat:

T = természetes változások a biotópban I = antropogén termőhelyi változásokR = antropogén biotikus változások

VEGETÁCIÓ-FELVÉTELEZÉS

VEGETÁCIÓFELVÉTELEZÉS

Vegetációfelvételezés

= egy adott terület vegetációjáról vagy egy adott vegetációtípusról terepi információk gyűjtése, hogy azok jellemezhetők, elemezhetők lehessenek Típusai:

A. Felvételezés mintaterületek nélkülB. Felvételezés mintaterületek segítségével


Felvételezés mintaterületek segítségével

A mintaterületek (kvadrátok) nagysága (minimiareál):

gyepek esetében 1 × 1 m, 2 × 2 mcserjések esetében 5 × 5 m, 10 × 10 merdők esetében 20 × 20 m vagy újabban 40 × 40 m

A mintaterületek száma:


a. Kvadrát módszer

A borítás–gyakoriság (A–D-érték) hagyományos BRAUN–BLANQUET skálája:

b. Dauerkvadrát módszer

c. Transzekt módszer

d. Dauertranszekt módszer

e. Mikrokvadrát módszer


A terepi jegyzőkönyv fontosabb információi

- felvételi sorszám - hidrológia - vegetációtípus - alapkőzet - földrajzi hely (lokalitás) - talajtípus - földrajzi koordináták - az egyes növényzeti szintek magassága - tszf. magasság - felvételező neve - kitettség - felvételezés időpontja - lejtfok - szintenkénti fajlista az analitikus jellemzőkkel - klíma - megjegyzés


Analitikus jellemzők (a terepen felvételezendők)

a. gyakoriság (abundancia – A): valamely faj egyedszámának aránya a többi faj egyedszámához képest

b. borítás (dominancia – D): valamely faj által elfoglalt tér a mintaterületen belül (és/vagy összevont értékük – A–D)

c. társulásképesség (szociabilitás – S): a faj megjelenésének módja

d. életképesség (vitalitás – V): valamely faj életrevalóságának mértéke az adott mintaterületen


Szintetikus jellemzők (a feldolgozás során származtatandók)

a. állandóság (konstancia – K): az egyes fajok gyakorisága a több állományból vett minták alapján

b. gyakoriság (frekvencia – Fr): az egyes fajok gyakorisága az egy állományból vett minták alapján

c. hűség (fidelitás – F): az egyes fajok mely hierarchikus cönotaxonómiai egységre jellemzőek

VEGETÁCIÓTÉRKÉPEZÉS


Vegetációtérkép = a vegetáció jellemzésének, vizsgálatának, rögzítésé-nek egyik eszköze, valójában a vegetáció horizontális tagozódásának kétdimenziós ábrázolása

Típusai:

- klasszikus vegetációtérképek- származtatott / tematikus térképek Vegetációtérképezés = a térképezési munka során az egymástól éles vagy elmosódott határral egymástól elkülönülő vegetációfoltok térképen való feltüntetése


A vegetációtérképezés céljai

1. a kiválasztott terület jellemzése

2. a vegetációtípusok jellemzése

3. területek (vegetációjának) összehasonlítása

4. egy adott terület különböző időpontbeli állapotainak összehasonlítása (monitorozás)


A vegetációtérkép sajátosságai

a. térképi lépték (méretarány)

b. vegetációtípusok kategóriarendszere

c. készítése botanikai és térképészeti kettős feladat.


A vegetációtérképen rögzíthető vegetációállapotok

1. eredeti természetes vegetáció

2. rekonstruált természetes vegetáció

3. potenciális természetes vegetáció

4. aktuális vegetáció


A vegetációtérkép léptéke

a. kis méretarányú térképek (1:25.000 – 1:50.000 –)

b. közepes méretarányú térképek (1:5.000 – 1:25.000)

c. nagy méretarányú térképek (1:5.000 – 1:2.000 –)


A vegetációtérkép kategóriarendszere Durva kategóriarendszer: a formációk (biomok), asszociáció-osztályok, -sorozatok, asszociációkomplexek, Corine Land Cover kategóriák és a művelési ágak

Finom kategóriarendszer: az élőhelytípusok, asszociációk, konszociációk, szubasszociációk, faciesek, erdőtípusok


A vegetációtérképezési módszer megválasztásának szempontjai

a. a térképezés célja;

b. a rendelkezésre álló idő, pénz;

c. a szükséges lépték;

d. a szükséges kategóriarendszer;

e. a domborzat jellege (síkvidék – dombvidék – hegyvidék);

f. a vegetációmozaikok jellege (vizes élőhely – gyep – cserjés – erdő)


A vegetációtérképezés technikai szükséglete

a. térképek (katonai és polgári topográfiai térképek, földnyilvántartási térképek, erdészeti üzemtervi térképek);

b. fényképek (légifotók, műholdfelvételek);

c. történeti és háttéranyagok (történeti térképek, korábbi vegetáció-térképek, történeti légifotók, történeti botanikai adatok, erdészeti üzemtervek, geológiai, vízrajzi, talajtani térképek, természetföldrajzi leírások, földrajzi nevek, helytörténeti és tájhasználati adatok, szóbeli információk);

d. eszközök (megfelelő alaptérkép, tájoló, íróeszköz, stb.)


A terepi bejárással és felvételezéssel végzett vegetációtérképezési munka fázisai

1. előkészítés (a feladat, cél megfogalmazása; térképek, fényképek, irodalmi adatok beszerzése; térképi lépték, kategóriarendszer és térképezési módszer megválasztása);

2. előzetes terepbejárás, tájékozódás;

3. terepi munka (térképezés, adatgyűjtés);

4. a térkép kidolgozása, adatfeldolgozás, kísérő anyagok összeállítása;

5. utólagos terepbejárás (pótlás és ellenőrzés);

6. térinformatikai feldolgozás;

7. felhasználás


A vegetációtérképek tartalma

1. térkép címe (földrajzi hely, objektum megnevezése, a térkép tartalmának megjelölése);

2. lépték (méretaránnyal és/vagy grafikus skálával);

3. tájolás (általában északra tájolva);

4. térképi rész;

5. jelmagyarázat (vegetációtípusok jele, neve);

6. készítő neve, készítés ideje


A vegetációtérképek felhasználási lehetőségei

- segít a vegetáció jellemzésében, a vegetáció kutatásában (biológiai–ökológiai törvényszerűségek feltárása)

- alkalmazható az erdőgazdálkodásban (erdőtipológia), a rét- és legelő-gazdálkodásban (rét- és legelőtipológia), a természetvédelemben (állapotleírás, kezelési tervek, élőhely-rekonstrukció háttéranyaga), a településfejlesztésben és településrendezésben, az oktatásban, bemutatásban, ismeretterjesztésben

AVEGETÁCIÓ

ÁTALAKULÁSA

A VEGETÁCIÓ ÁTALAKULÁSA

A vegetációátalakulás kiváltó okai

1. természetes okok2. antropogén okok (pl. erdőirtások, erdőhasználatok,

gyepfeltörések, gyephasználatok, vizes élőhelyek lecsapolása, folyószabályozások, környezetszennyezés)

Az átalakulás iránya egy korábbi állapottal való

összevetés alapján

1. leromlás (degradáció)2. nincs változás (stagnálás)3. javulás (regeneráció)


A termőhely és/vagy az állomány átalakítottsága és a vegetáció keletkezési módja szerint elkülöníthető

típusok


Példák a primer, szekunder és tercier vegetációtípusokra


Megjegyzés: + – nagyon kis területen fordul(t) elő * – nagyobbrészt másodlagosan

létrejöttÉlőhely-csoportok megoszlása a természetes vegetációban,

mai maradványaik (az ország területéhez viszonyítva)


A természetes erdők elterjedése az USA területén 1620-ban és 1920-ban


Közép-Európa erdeinek kiterjedése Kr. u. 900-ban és 1900-ban

VEGETÁCIÓÉRTÉKELÉS


Vegetációértékelés

= ennek során egy adott terület vegetációjának pillanatnyi állapotáról, vagy egy időszak változásairól kapunk információt

a. egy adott időpont állapotjellemzőit, ill.b. egy adott időszak állapotjellemzői változását

regisztrálhatjuk a. Természetesség – leromlottság értékelése

1. Értékelés a fajok viselkedése alapján

2. Hemeróbia-vizsgálatok

3. Természetesség vizsgálatok b. Ökológiai jellemzők értékelése


A vegetációértékelés folyamatábrája (léptékfüggő)

nÖvÉnyfÖldrajz És tÁrsulÁstan 12. előadás dr. bartha dénes

Documents